INFOCAM LIS használata a földhivatali gyakorlatban

-

A -

INFOCAM LIS használata a földhivatali gyakorlatban

Az INFOCAM a Leica svájci cég terméke. A rendszer kifejlesztése az 1982-ben , Svájcban megkezdett RAV (Reform der Amtlichen Vermessung ð Állami Földmérés Reformálása) során feltárt és meghatározott feltételek figyelembevételével készült. Ennek megfelelõen az INFOCAM egy olyan térbeli információs rendszer, melynek súlypontjában a kataszteri térkép , valamint a térképet érintõ változások átvezetése áll. A rendszer jelenlegi verziója a DEC által gyártott VAX/VMS operációs rendszerü gépeken futtatható. Ezek a nagy megbízhatóságú, kiváló ár-/teljesítmény arányú számítógépek a feladathoz illeszkedõ hardware környezet kiépítését teszik lehetõvé. Az INFOCAM különbözõ modulokból épül fel a digitális kataszteri térkép létrehozásának, az interaktív grafikus módosításának, változások vezetésének, valamint a hagyományos papírtérképen történõ adatszolgáltatás igényeinek megfeleõen. A különbözõ modulok kezelõi felülete azonos és mindegyik az egységes adatbázist használja. Az adatbázisban szereplõ geometriai és leíró adatokat (attributumok) a felhasználó szabadon, korlátozás nélkül definiálhatja az úgynevezett tematikus táblázatban. Ez a táblázat tartalmazza a valóságnak a felhasználó által létrehozott modelljét. A létrehozott modell alapvetõen befolyásolja a rendszer müködését. A rendszer egyik alapgondolata, hogy a modellben szereplõ objektumok és ezek grafikus megjelenítése elkülönítve szerepel. Az adatmodell grafikus megjelenítése, az úgynevezett grafikus táblázatban definiálható. Egy adatmodellhez több grafikus táblázat is hozzárendelhetõ. A különbözõ grafikus táblázatok alkalmazásával a tematikus adatbázisból tetszõleges szempontokat kielégítõ (pl. területhasznosítási térkép ,stb.) és tetszõleges méretarányú (pl. 1:500 - 1:25000) térképek hozhatók létre mind a képernyõn, mind a kirajzoltatáskor. A rendszer tematikus- és grafikus táblázat szerkesztõjével a Magyarországon használt , az F7-es szabályzatban rögzített földmérési alaptérkép, valamint a DFT-ben szereplõ digitális földmérési alaptérkép teljes tartalmi és formai követelményeit kielégítõ táblázatok hozhatók létre. (A tematikus táblázat definiálása elkészült, melyet a Fõvárosi Földhivatal két munkatársa is ellenõrzött. A grafikus táblázat létrehozásához ki kellett egészíteni a rendszerrel adott szimbólum, szöveg és vonaltípus könyvtárakat.) Az adatmodellnek megfelelõ tematikus és grafikus táblázatok a fellépõ újabb igényeknek megfelelõen bármikor tovább bõvíthetõek. A létrehozott táblázatok tetszõleges számú projekthez rendelhetõk hozzá. A projekt az INFOCAM részére a munkaterületet jelenti, azaz egy olyan névvel ellátott tárolási egységet, mely egy definiált koordinátaablakon belül fekszik. Az adatbank szerkezetét úgy alakították ki, hogy annak elvi méretkorláta nincs, tehát a projekt nagyságát csak a háttértároló egységek kapacitása korlátozza. Az alkalmazott gridfile szerkezetének köszönhetõen a lekérdezési és a keresési idõk gyakorlatilag függetlenek a projektben tárolt adatok mennyiségétõl. Így Budapest teljes területe egy projekten belül kezelhetõ, amely szelvényhatároktól mentes feldolgozást és adatszolgáltatást tesz lehetõvé (hardware környezet).

-

B

-

A rendszer az adatok beviteléhez több lehetõséget is nyújt (tachimetrikus felmérés, fotogrammetriai kiértékelés, digitalizálás, adatkonvertálás). Budapest esetén a meglévõ digitális adatok DXF-, vagy SEQ szekvenciális file-ba történõ transzformálása jön szóba. Ezeket az adatokat az INCOME modul segítségével juttathatjuk az adatbázisba. Az INCOME modulon belül definiálhatjuk az adatnyerés topológiai és tematikai szabályait. Ezután a topológiaképzõ modul a korábban definiált szabályok szerint a struktúrálatlan bemenõ adatokból létrehozza a struktúrált adatokat. A konvertálás során megtalált topológiai és tematikai hibákat kijelzi, melyek az INCOME EDITOR-ral interaktív módon kijavíthatók. A földrészletekre pl. a következõ szabályok definiálhatóak. Topológiai, geometriai: - a földrészletet határoló vonalak között nem lehet szakadás - a képezhetõ legkisebb területü földrészlet mérete - minimális vonalhossz - pontok között megengedett min. távolság (azonos pontok) - a földrészletek nem fedhetik egymást és nem lehet közöttük lyuk Tematikai: - minden földrészlethez tartoznia kell egy helyrajzi számnak. A definiált szabályok és az erre épülõ ellenõrzések szoros összefüggésben vannak a definiált tematikus táblázattal. Az elõzõ példánál maradva, a helyrajziszámot csak akkor ellenõrzi, ha azt a tematikus táblázatban kötelezõ attributumként definiáltuk. Az F7-es szabályzatnak megfelelõ tematikus táblázattal és topológiai szabályokkal a digitális térkép állami átvételéhez szükséges ellenõrzések egy része, (az átveendõ állomány formai és tartalmi ellenõrzése) elvégezhetõ. A tematikus táblázatnál az attributumok kapcsolóit máshogy kell beállítani az elsõ adatfeltöltésnél és máshogy a meglévõ adatok vezetésénél. Az elsõ adatfeltöltésnél csak a geometriailag meghatározott helyre kerülõ (térképen szereplõ), látható attributumokat szabad kötelezõ attributumként definiálni. A nem látható attributumok feltöltése az IMAGE modulon belül makró programokkal, vagy az INFOCAM/ORACLE verzió esetén közvetlen adatbázis parancsokkal, ill. programokkal végezhetõ el. Az IMAGE modul képezi az interaktív grafikus munka magját. A benne található funkciókkal szerkeszthetünk, struktúrálhatunk és módosíthatunk grafikus objektumokat, valamint különbözõ feltételek szerint lekérdezhetjük azokat. A modul installálásakor egy általános menürendszer kerül fel, mellyel minden adatszerkezet feldolgozható. A modul menürendszere úgy épül fel, hogy a felhasználó a benne szereplõ funkciókat és makrókat újabb makrókká foglalhatja össze és tetszõleges helyre beépítheti. Ezt a lehetõséget kihasználva az általunk definiált adatszerkezethez új funkciók és menük hozhatók létre, melyekkel a feldolgozási és adatszolgáltatási folyamatok felgyorsíthatóak és a "budapesti szokásokhoz" igazíthatóak. Az újonnan létrehozandó funkciók és a menüszerkezet a munka során folyamatosan alakítható az optimálisnak ítélt szerkezetig (Kialakítás alatt). Az eredeti menüszerkezet müködik angol és magyar nyelven is. Az IMAGE modul segítségével a különbözõ keresések, úgymint pl. egy földrészletet a helyrajziszám alapján, a postacím alapján, stb., valamint a megtalált objektumokról a különbözõ adatszolgáltatások végezhetõk el. Az adatszolgáltatás történhet nyomtatott lista formájában vagy digitálisan, mágneses adathordozón (pl. floppy lemez). Az adatbázis tetszõleges részérõl készíthetünk nyomtatott térképet, mivel erre az adatszolgáltatási módra még jó néhány évig szükség lesz. Erre két lehetõség is kínálkozik.

-

C

-

Az egyik az IMAGE FASTPLOT funkciója, amely leginkább egy hardcopy funkcióhoz hasonlítható. Ilyenkor a képernyõn látható terület kerül kinyomtatásra a képernyõ méretarányának megfelelõen egy egyszerü mátrixnyomtatón, vagy egy plotteren. A másik lehetõség a finom plottálás, mely az IMPRESS modul segítségével végezhetõ el. A modul segítségével elkészíthetõk a kirajzolandó térképet kísérõ keretmegírások. A leggyakrabban elõforduló térképlap elõre definiálható és névvel ellátva eltárolható, természetesen szabadon hagyva a térkép valódi tartalmának helyét. Így pl. elõre létrehozhatók az EOTR szelvényezésnek megfelelõ térképlapok. (A szükséges szelvények létrehozása folyamatban van.) Az adat és grafikus megjelenés elkülönített kezelésének elõnye abban jelentkezik, hogy pl. amikor kiválasztunk nyomtatásra egy IMPRESS szelvényt, a kijelölt kereten belüli adattartalom mindig az aktuális adatbázisból kerül beolvasásra, azaz mindig a naprakész adattartalom nyomtatható ki. A gyors adatszolgáltatás érdekében (és a kedvezõ üzemeltetési költségei miatt) a hardware környezetet célszerü egy A0 méretü tintasugaras plotterrel kiegészíteni. A tematikus táblázat definiálásakor kijelölhetünk elemeket, melyek csak egy változásvezetési folyamaton keresztül módosíthatók. Az ilyen kijelölés utólag már nem vonható vissza, azaz a rendszer kezelõi a védett adatrészeken változásvezetési eljárás nélkül módosításokat nem tudnak végrehajtani! (Ezeket a kijelöléseket csak az adatfeltöltés és az adatok naprakésszé tétele után érdemes végrehajtani.) Ezt a változásvezetési folyamatot az INCA modul végzi. A változásvezetés folyamata hasonló a napjainkban is használt hagyományos változásvezetéssel. Ennek lépései a következõk: 1. Változás megnyitása: Egy új változási szám megadásával (max. 24 karakter) a változás felkerül a változások nyilvántartásába. Egy meglévõ változási szám megadásakor, amennyiben a változás még nem lett lezárva csak ideiglenesen, megjelenik a változást érintõ terület a képernyõn. A képernyõ szine a jogi szinekre vált át. (A jogilag érvényes, valamint a változás alatt lévõ elemek különbözõ színnel jelennek meg). 2. Változási elemek gyüjtése: A képernyõ területén lévõ, jogilag érvényes és már valamelyik változásban szereplõ elemek közül kiválogathatjuk a változásba felveendõ elemeket térbelileg és tematikailag egyaránt. A kiválogatott elemek más szinnel jelennek meg és létrejön róluk egy másolat, valamint megkapják a "változás alatt" rendszerjelölést. Az eredeti elemeket is megjelöli a rendszer, ezáltal elkerülhetõ, hogy ezek az elemek egy másik változásban is mint eredeti elemek felvehetõk legyenek. Minden elem csak egyszer vehetõ fel eredeti elemként (jogilag érvényes) egy változásba! A változás alatt álló elemek bármikor felvehetõk egy újabb változásba. (Változást követõ változás.) Ha egy elem véletlenül lett a változási elemek közé felvéve, de még tényleges geometriai változtatás nem érte , akkor ez a változási elemek közül visszavonható. 3. A változások végrehajtása: A változások végrehajtásához az IMAGE és a TASCAL modulok teljes funkciókészlete rendelkezésre áll (pl. területosztás, földrészletek egyesítése, metszések, koordináta számítások, kiegyenlítés,stb.). 4. A változás eltárolása:

-

D

-

Ahhoz, hogy a változást jogilag érvényessé tehessük, el kell tárolnunk. Az eltárolt változás, egy projektparaméter állásától függõen ismét megnyitható, vagy az újboli megnyitás a rendszer nem engedélyezi. Ezzel a projektparaméterrel a különbözõ országokban szokásos ügymenethez lehet igazítani a rendszer müködését. (Egyes országokban a földhivatal és a telekkönyvi hivatal elkülönül ezért a két hivatal közötti adatcsere ideje alatt a változás újbóli megnyitását le kell tiltani.) A változás csak akkor tehetõ érvényessé, ha a benne szereplõ objektumok bizonyos feltételt teljesítenek, pl. a földrészleteknél a régi és az új területeknek meg kell egyezniük, valamint az új állapot felülethálózatában nem lehetnek lyukak és átfedések. 5. A változás dokumentációinak elkészítése: Ha a változást befejeztük és eltároltuk automatikusan elkészíthetõ a területkimutatás és a változási vázrajz. Az így elkészített dokumentációkkal ellenõrizhetõ a kezelõ általl az INFOCAM-ban elvégzett módosításainak, valamint a földmérõ, ill. földmérõ szerv által beadott változási dokumentumok helyessége. 6. A változás lezárása: A jogilag érvényessé tételkor a rendszer ellenõrzi, hogy a változásban szereplõ régi állapot összes eleme érvényes-e. Ha a feltétel igaz, akkor a régi állapot minden eleme törlõdik és az új elemek mint jogilag érvényes elemek kerülnek az adatbázisba. A jogilag érvényessé tétel alatt a régi állapot elemeinek teljes geometriai és tematikai tartalma egy archiválási fájlba eltárolásra kerül. Ha a változást visszavonjuk, akkor az eredeti állapot helyreáll és a változásból kiinduló összes követõ változás törlõdik. A most leírtak alapján a földhivatalban elõforduló feladatokra a rendszer alkalmazható. Meggyorsítaná a jelenlegi ügymenetet, valamint kihasználva a LIS lehetõségeit kibõvíthati a földhivatali adatszolgáltatások körét (pl.: különbözõ tematikus térképek, választókörzetek, önkormányzatok különbözõ igényeinek megfelelõ térképek, stb.). Ezen feladatok megoldásához csak a tematikus táblázat kiegészítésére és újabb grafikus táblázatok létrehozására van szükség.

Készítette:

Budapest, 1993 december 15.

Pálfi Antal és Szilvay Gergely

-

E -

Összefoglalás a fõvárosi digitális térképi adatok összegyüjtésérõl és elõfeldolgozásáról

1.

A svájci Leica AG. és a költségvetés közös támogatásával a Fõvárosi Földhivatalban létrejött az a hw. és sw. együttes, amely alkalmas a fenti feladat végrehajtására.

2.

Az INFOCAM térinformatikai rendszer túljutott az alapvetõ honosítási és tesztelési fázison. A két felkért szakértõ kialakította az adatok átvételének és elõfeldolgozásának rendszerét.

3.

AZ ÁSZSZ Rt.-tõl a II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII. kerületek digitális adatai átvételre kerültek. A GT Rt.- tõl a XVI., XVII., XVIII., XX., XXI. kerületek adatinak átvétele folyamatban van.

4.

Megállapítható, hogy a fõvárosi digitális térképi adatok nagyobb részével a Földhivatal már saját hatáskörében rendelkezik. Ugyanakkor további erõfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a teljes adatállomány saját kézben legyen, és a PHARE. ill. a svájci információ technológia fejlesztési projektek számára rendelkezésre álljon.

5.

Két földhivatali dolgozó alap-oktatásban vett részt. A térinformatikai rendszer kezelésének elsajátítására azonban további oktatásra van szükség.

6.

Földhivatali dolgozókkal közösen a két szakértõnek elõ kell készítenie a változási adatok feldolgozásának rendszerét, mivel a digitális állományok nagy mértékben elavultak.

7.

Ugyancsak ki kell alakítani a földrészletek belsõ tartalma digitalizálásának, és a váztérképbe való illesztésének módszerét, mivel az ÁSZSZ-tõl átvett állományok váztérképi tartalmat tükröznek.

Elõzmények

A Fõvárosi Kerületek Földhivatalában kialakult válsághelyzet feloldására az EU PHARE-, ill. a svájci kormány müszaki segélyprogramja keretében lehetõség nyílik információ technológiai fejlesztésre a földhivatalban. A két fejlesztési projekt beindításának elõfeltétele, hogy a Földhivatal saját hatáskörben rendelkezzék, a 80as évektõl kezdve folyamatosan elõállított, de technikai eszközök hiányában az ÁSZSZ, ill. a GT Rt.-nél kezelt térképi adatokkal.

-

F -

A fenti feladat megoldását hatékonyan elõremozdította az a tény, hogy a svájci Leica AG. felajánlotta egy térinformatikai rendszer térítésmentes átadását a fentiekben megfogalmazott célra. 1993 júliusában az FM Földügyi és Térképészeti Fõosztálya megbízott bennünket, hogy tanulmányozzuk és vizsgáljuk meg az V. és XI. kerület adataival a LEICA által kifejlesztetett és térítésmentes átadásra felajánlott INFOCAM rendszer alkalmasságát a földmérési alaptérképek változásvezetésére és adatszolgáltatására. A rendszer svájci tulajdonként -a rendszer végleges átadásáig- a GEODSYSTEM kft. (a svájci cég képviselete) irodájában volt elhelyezve. Vizsgálódásunk eredményérõl, amely pozitív volt, 1993 decemberében beszámolót készítettünk a Földmüvelésügyi Minisztériumnak. Ennek alapján 1994 februárjában megbízást kaptunk a budapesti kerületek digitális adatainak összegyüjtésére, valamint azon folyamat kidolgozására, mely elõsegíti azok INFOCAM rendszerbe történõ betöltését. Ennek során kialakítottunk egy olyan hardver környezetet, amellyel ezeket a feladatokat el tudtuk végezni.

1. Hardver és szoftver környezet kialakítása

A LEICA cég által leszállított rendszer elemeit tartalmazza az 1. számú melléklet. Az öszzeállításból látható, hogy az adatok betöltése csak egy mágnesszalagos tárolón keresztül lehetséges. Mivel az átveendõ adatok PC-s adathordozókon érkeznek, és az adatok szolgáltatása is azokon fog történni, szükségessé vált egy olyan hardware környezet kialakítása mely lehetõvé teszi az ilyen formátumú adatok forgalmát. A 2. számú melléklet tartalmazza azon eszközök felsorolását, mellyel kiegészítettük a LEICA renszerét. A két gép közötti komunikációt ethernet hálózaton PATHSWORKS software-rel oldottuk meg. Ebben az összeállításban az adatok elõször a PC-be kerülnek betöltésre, majd a hálozaton keresztül jutnak át a VAX-ba. Az INFOCAM értelem szerint csak a VAX-on futtatható rendszer. A vizsgálódásaink során azt tapasztaltuk, hogy az adatok az INFOCAM rendszerbe történõ gyors betöltése érdekében célszerü azokat egy kötött formátumba átalakítani. Ezt a PC-n müködõ grafikus programokkal célszerü elvégezni, melyek közül a CADdy-t találtuk a legalkalmasabbnak. A munka során az adatok mennyisége szükségessé tette a VAX tárolóképességének növelését, igy beépítésre került egy 2 Gbyte kapacitású merevlemezes egység. A munka során derült ki, hogy a telepített INFOCAM térinformatikai rendszer az elvégzendõ feladathoz nem teljes. Felvettük a kapcsolatot a LEICA által megbízott GRINTEC ausztriai konzultáns cég szakemberével és folyamatosan oldottuk meg ezeket a hiányásságokat.

2. Az INFOCAM-ról

-

G

-

Az INFOCAM rendszer egy objektumorientált szemléletü térinformatikai software. A LEICA svájci cég fejlesztette ki az ott müködõ földhivatalok elvárásai és igényei alapján. A program a következõ modulokból épül fel. - TASCAL - INCOME - IMAGE - IMPRESS - INKA - Utilities A TASCAL modul alkalmas geodéziai számítások elvégzésére és a korszerü mérõmüszerek adatainak közvetlen átvételére. Az INCOME modul végzi a struktúrálatlan geometriai adatok gyüjtését ezek módosítását és struktúrált adatszerkezetbe történõ konvertálását, ellenörzését. A nagymennyiségü adatok betöltését ezzel végezzük. Az IMAGE modul kezeli az ellenörzött, végleges, struktúrált térképi adatállományt, ahonnan az adatszolgáltatás és az adatok naprakész karbantartása történik. Az IMPRESS modul végzi a hagyományos grafikus adatszolgáltatás azon részeit, melyek elõre definiált formátumban történnek, akár meghatározott idöközönkénti aktuális álománnyal. (pl: teljes szelvény kirajzolása a szabályzatban definiált keretmegírásokkal) Az INKA modullal végezzük az IMAGE modulban létrejött és kezelt adatállományon a változások vezetését. A változás átvezetéséhez csak akkor kezdhetünk hozzá ha már adtunk valamilyen változási azonosítót ( változási noplószám ). A változásra késöbbiekben a változási naplószám alapján lehet hivatkozni. A változásba résztvevö elemek, míg az átvezetési tevékenység nincs lezárva, addig másik változásba nem vehetõk be. A változás lezárásával a változás nem válik jogerõssé, de elemei egy újabb változásba már felvehetõk. ( változás változása ). Ha egy változást törlünk, még mielött az jogerõre emelkedett volna, a belõle származó változások is törlõdnek és visszaáll az eredeti állapot. Ha a változást jogilag érvényessé tesszük ( jogerõre emeljük ) a régi állapot elemei egy arhív file-ba kerülnek és a változás elemei kerülnek helyükbe. Az Utility modul segítségével készíthetjük el a térképi megjelenítés grafikájában használt fontkészletet, szimbólumokat, vonaltipusokat, kitöltõmintákat. Készíthetünk menüket, mellyel az INFOCAM komfortosabbá és a magyar szokásokat figyelembevevõ rendszerré alakítható, természetesen magyar dialógusokkal. A rendszer jó müködéséhez elõre kell definiálni azokat az adattípusokat melyekkel dolgozni kívánunk. Létre kell hozni az adatokat, és kapcsolatukat tartalmazó tematikus, a megjelenítéshez pedig a grafikus táblát. Az adatok alaptípusai a következõk: szimbólum - pontszerü elemek

vonal régió

H

-

- vonalas elemek és - felületszerü elemek leképezéséhez.

Ezeket valamely tulajdonság alapján objektumokká kapcsolhatjuk össze. Az objektumok, az alapelemek bármelyike egy általánosabb tulajdonság alapján layerhez ( fedvény ) kapcsolható. Tetszõleges számú fedvény, objektum és alapelem definiálható. Mindegyik elemtípushoz attributumok (müszaki leíró adatok) kapcsolhatók. A jelenleg müködõ rendszer egy munkaállomású, saját adatbázissal müködik, ahol az elemekhez szabadon köthetõ attributumok száma maximum 10 lehet. A késöbbiekben a Földhivatal számára szükség lesz egy több munkaállomású rendszer kiépítésére, amely már egy külsõ ORACLE adatbázist használ, ahol ilyen megkötés nincsen. A tematikus táblában kell definiálni a megoldandó feladat adatmodelljét, a fentebb említett elemekbõl.

2.1 A szoftver tesztelésérõl

1993 augusztus 1-ével kezdtük tanulmányozni a VAX számitógép VMS operációs redszerét és az INFOCAM programrendszert. Az elsõ idõszakban a VMS dokumentáció hiányában csak a müszaki könyvtárban fellelhetõ könyvekre voltunk utalva, melyek csak az operációs redszer alapjaival foglalkoztak. Az INFOCAM rendszer leírása rendelkezésünkre állt és ezt tanulmányoztuk. Lefordítottuk az Ausztriában használt DKM (Digitale Katastral Mappe) ismertetõjét, melybõl képet tudtunk alkotni az ott müködõ kataszteri rendszerrõl. Elkezdtük az INFOCAM menüinek fordítását is. Elkészitettük az F7-es és az ideiglenes DFT szabályzatok figyelembe vételével az INFOCAM földmérési alaptérképet kezelõ adatmodelljét, a grafikus táblát, a szövegfontokat, a szimbólumokat, és a vonaltipusokat. A szabályzat Ovár mintatérképének digitalizálásával készült adatállományon végeztük az adatmodel elsõdleges tesztelését. A munkafolyamat során felmerült hiányosságokat és hibákat az adatmodelben és a grafikus táblában kijavítottuk. Az adatmodell végleges tartalmát tartalmazza a 3. számú melléklet. Vizsgáltuk a rendszer földhivatali alkalmazhatóságát is. Ennek kapcsán többször jártunk a Fõvárosi-, és a Fõvárosi Kerületek Földhivatalában az ott folyó munka részletesebb megismerése érdekében. A felmerült kérdésekre a GRINTEC szakemberével konzultálva kaptuk meg a választ. 1993 novemberében megismerve az INFOCAM redszer adatnyerési lehetõségeit összeállítottuk az ÁSZSZ adatainak átvételéhez szükséges csereformátum egy változatát (4. melléklet). Késöbbiekben felkerestük az ÁSZSZ munkatársait és az ott folytatott megbeszélések során megismertük a tárolt adatok tartalmát és ennek ismeretében módosítottuk azok átadásának formátumát az elõször átadandó V. és XI. kerületekre (5.melléklet). 1993 decemberében elkészítettünk egy beszámolót a szoftver tesztelésérõl a Földmüvelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Fõosztályának (6. melléklet). A tesztelést segítette a Fõvárosi Földhivatal részérõl kijelõlt két szakember is.

2.2 Oktatás

-

I -

1993 októberében és novemberében a GRINTEC szakembere egy-egy alkalommal 3-3 napos intenzív tanfolyamot tartott, amelyen a Földhivatal részérõl Triznya Istvánné és Perkátai Tamás vett részt. 1993 október 6, 7, 8-án a következõk történtek: - átvettük a rendszer müködésének alapjait. - megtárgyaltuk az egyes modulok tartalmát és müködését. - átnéztük és gyakoroltuk az egyes menüpontok kezelését - megbeszéltük a felállított adatmodell, grafikus tábla, szöveg fontok, szimbólumok, vonaltípusok tartalmát és létrehozásának modját

1993 november 24, 25, 26 -án az elõzõ oktatás óta eltelt idõben felmerült problémákat beszéltük meg. Elfogadtuk az adatmodell végleges tartalmát (3. melléklet). Adatok hiányában a DXF állományok konvertálását csak szóban tudtuk megbeszélni a gyakorlatban nem próbáltuk ki. Átvettük az INFOCAM impress moduljának használatát. Továbbá megegyeztünk abban a konzultánsal, hogy a késöbbiekben felmerülõ kérdésekre telefonon bármikor választ kaphatunk.

2.3 Honosítás és az adatok összegyüjtése, betöltése a rendszerbe

1993 októberében és novemberében lefordítottuk magyarra az INFOCAM menüit. 1994 januárjában elkezdtük az adatok feltöltését és gyors módosítását elõsegítõ makrok készítését és teszteltünk azokat a korábban felvett Óvár mintatérképen (szimbólumok, utcanevek, postacímek...). Ismételt konzultációs megbeszélések történtek az ÁSZSZ-nél a már elõzetesen leválogatott adatok ismeretében. Elkészítettük a PC-n a Budapestet lefedõ EOTR szelvényhálózatát DXF formátumban. Megkiséreltük az INFOCAM rendszerbe átvinni, mikor is kiderült, hogy az átadott szoftverbõl hiányzanak a konvertáló programok. Konzultálva az oktatással megbízott GRINTEC cég képviselõjével postafordultával megküldték az ausztriában kifejlesztett, az ottani szabványt (DKM) figyelembe vevõ programot. A GRINTEC féle konvertáló programmal az EOTR szelvényhálózatot sikeresen betöltöttük az INFOCAM rendszerbe. 1994 februárjában megtörtént az V. és a XI. kerület adatainak átvétele az ÁSZSZ-tõl. Kisérletet tettünk az adatok konvertálására. A tapasztalatok alapján szükségessé vált a gyors és rugalmas átvitel érdekében az adatok elõfeldolgozására egy megfelelõ kiegészítõ szofzvert keresni ( nem mindenhol van a földrészleten belül pozicionálva a helyrajzi szám, az utcanevek nem összefüggõ szövegként szerepelnek stb.).Ezeket a módosításokat egy kölcsönkért ( már más földhivatalban használt CADdy sw. ) szoftverrel elvégeztük az V. kerületre. Programot irtunk a postacímben

-

J

-

levõ utcanevek utcakód alapján az aktuális utcanevekre történõ kicserélésére és a helyrajzi számokhoz a postacímek leválogatására, valamint az attributumok feltöltését végzõ, az INFOCAM-ban lefuttatható makró fájl készítésére. Szükség volt egy olyan programra is mely a PC-n megjelenõ magyar ékezetes karaktereket átalakítja a VAXban megfelelõkké. 1994 március elején az V. kerület adatait átkonvertáltuk az INFOCAM rendszerbe. Így feltöltésre kerültek a kerület földrészletei helyrajzi számaikkal, az utcák nevei, a házszámok és a földrészletek postacím attributumianak egy része. A munkát hátráltatta a megfelelõ konvertáló program hiánya, - amelyre három hetet kellett várni valamint egy rejtett hiba, mely a program futását egy bizonyos idõ után megszakította. A jelenséget leírtuk, azonban a hiba megszüntetésére a választ csak június 9.-én kaptuk meg. Március 16-án a LEICA szimpóziumon elõadás keretében bemutatásra került a rendszer. Elkészítettük a további kerületek átveteléhez az elõzetes adatformátumot a BGTV felé (7. melléklet), valamint a véglegeset az ÁSZSZ felé (8. melléklet). 1994 március második felében elõkészítettük - a CADdy rendszerrel - a XI. kerület adatait a rendszerbe történõ betöltéshez és március végén elindítottuk a földrészletek konvertálását. A teljes kerület - amelyrõl tudni kell, hogy a fõváros egyik legnagyobb kerülete - átkonvertálásánál azonban folyamatosan problémák léptek fel, ezért az okok kiderítésére megkerestük a GRINTEC munkatársát. Azt tanácsolta, hogy a nagyobb kerületeket daraboljuk több részre, mert az adatok mennyiségenek növekedésével a konvertálási idö nagy mértékben megnövekszik. A konzultációk során kiderült, hogy a jelenleg installált rendszer nem teljes, ezért kértük a közvetlen kapcsolat felvételét a LEICA szakembereivel, ami június végén létre is jött. 1994 május közepén a GEODSYSTEM kft. irodájából a Fõvárosi Földhivatalhoz költöztünk miután a LEICA cég az eszközöket térítésmentesen a fõldhivatalnak adományozta. A költözködésnél és az eszközök vámolásánál felmerülõ problémák miatt az adatok betöltését nem tudtuk folytatni. A vámolás csak június közepére felyezõdött be, addig az eszközök a vámhivatal raktárában voltak. Közben Pálfi Antal a rendszer teljesebb megismerése és a problémák megbeszélésére saját költségen Graz-ba utazott. Az ÁSZSZ június elején elkezdte folyamatosan szállítani a megrendelt adatokat, melyeket június 22-én fejezett be. A betöltés PC-n szükséges munkafázisait az adatok érkezésével párhuzamosan elkezdtük. Június elején a LEICA faxon küldött levelébõl kiderült, hogy az általunk jelzett legsúlyosabb problémára (a helyrajzi számokat csak 6 karakterig vizsgálja a rendszer) a megoldást csak az új verzió installálása hozhat. Ezt a munkát azonban a LEICA, a nyári szabadságolásokra hivatkozva, csak augusztus hónap folyamán tudja elkezdeni. Ezért a további adatok betöltését az INFOCAM-ba felfüggesztettük. Az ÁSZSZ-tõl átvett adatok elvégezhetõ elõfeldolgozását augusztus közepéig befelyeztük. A munka során néhány ezer utcanevet irtunk fel és több tízezer helyrajziszámot pozicionáltunk. Az adatokban tapasztalt hibákat és hiányosságokat elsõsorban a földhivatali nyilvántartási térkép és koordináta jegyzék, valamint a földhivatali dolgozók segítségével javítottuk ki. 1994 áprilisában megkerestük a földhivatalt, hogy ott jelenleg mely kerületek digitális adatai találhatók. Ezek a következõk voltak: - a XX. kerület erzsébeti része ITR redszerben - a XX. kerület MicroStation rendszerben erõsen hiányosan - a XIII. kerület ARC-INFO rendszerben

-

K

-

Az ITR álományt DXF formátumbaátalakítva átvettük. A XIII. kerület adatait a földhivatalban nem lehetett DXF-be átalakítani, mert az ARC-INFO rendszer már nem müködik ott. Ezért telefonon megkerestük Ifj. Domonkos Györgyöt, aki elõzõleg részt vett az adatok elõállításában, és segítségére igéretet kaptunk. Az adatok konvertálására azonban a sok elfoglaltsága miatt csak augusztus elején került sor. A Földhivatal június 20-án elküldte a magrendelését a GT rt. (volt BGTV) felé az ott tárolt adatok átvételére. Többszöri sürgetésre végre 1994 szeptember 7-én a GT rt. -nél tisztázhattuk az adatok átvételének formáját és az átvétel várható idejét. Augusztus 19-én a GRINTEC faxon értesített bennünket, hogy a LEICA rövidesen küldi az INFOCAM egy köztes verzióját, mellyel folytatni tudjuk az adatok további betöltését, ami idõközben megérkezett és a további betöltéshez hozzákezdhettünk.

3. A digitális térképi adatok elemzése

Az ÁSZSZ-tõl kapott kerületek földrészleteinek digitális adatállományai a következõ állapotokat tartalmazzák: II. kerület III. kerület IV. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII.kerület IX. kerület X. kerület XI. kerület XII. kerület XIII.kerület

1982.év 1985.év 1986.év 1985.év 1985.év 1985.év 1985.év 1986.év 1986.év 1983.év 1988.év 1990.év (ezt a kerületet ARC-INFO-ban egészítették ki és zárták le 1990-ben a Földhivatalban)

A dátumokból kitünik, hogy mintegy tíz éves állapotú adatok állnak jelenleg rendelkezésünkre. Az azóta történt változások többségének átvezetését a Földhivatal az ÁSZSZ HWB gépén futo rendszerhez csatlakozó adatlapokon készítette elõ. A legtöbb kerület nagyobb lakótelepei az adatállományban nem szerepelnek, pl. Gazdagrét, Békásmegyer, Káposztásmegyer, Béke-Tatai úti. Az utcaneveket és a házszámokat az ÁSZSZ-nél folyó munkák során aktualizálták így azok naprakészek. A postacímek a földrészletekhez kapcsolódnak, ezért azoknak csak az utcaneveit tudtuk aktualizálni az utcakód alapján. A II.- XIII. kerületek csak váztérképi tartalommal szerepelnek az adatállományokban. Itt meg kell oldani, hogy a jelenlegi sztereo vetületü nyilvántartási térképekrõl a hiányzó adatok - pl. épületek - bekerüljenek az adatállományba. A GT rt.-nél kezelt adatállományok és ezek állapotát leíró ismertetés még nem érkezett meg, ezért azokról véleményt nem tudunk alkotni. A térképekrõl néhány statisztikai adatot a 9. számú mellékletben foglaltunk össze.

-

L

-

4. A feldolgozás jelenlegi állapota, javaslat az adatok feldolgozásának menetére

Az ÁSZSZ-tõl átvett adatokat a CADdy programmal a betöltésre alkalmas állapotba hoztuk. A GT rt.-tõl érkezõ adatok feldolgozottságáról csak átadásuk után tudunk teljeskörü véleményt alkotni. A megbeszélések alapján kiderült, hogy az utcaneveket itt is újra kell pozicionálni. A helyrajzi számok a földrészlet centrálisokhoz lesznek pozicionálva igy azoknak csak az irányítottságukat kell majd ellenõrizni.

Javaslat az ÁSZSZ-tõl átvett adatok ellenörzésének és feldolgozásának munkafázisaira az INFOCAM rendszerbe Az ÁSZSZ-tõl a következõ adatokat kaptuk meg: Grafikus adatok DXF formátumban: - földrészlet élek ( határszakaszok ) - helyrajzi számok - kerület határa - fekvés határa - utcanevek - házszámok Szöveges adatok ASCII formátumban: - koordinátajegyzék - utcanevek utcakóddal - címlista utcakóddal - ellenörzõ listák A kapott adatok közvetlenül nem tölthetõk be az INFOCAM redszerbe. A szükséges grafikus elõfeldolgozásokat PC-n a CADdy grafikus rendszerrel végeztük. 4.I. Grafikus adatok betöltése

4.I.1. Grafikus adatok betöltése a CADdy-be

4.I.1.1 Az ÁSZSZ-tõl átvett grafikus utcaneveket a DXFHUN.EXE programmal át kell alakítani,mert az ékezetes betük vesszõi külön grafikus elemként vannak definiálva. A program a magyar ékezetes betüket egy grafikus elemként hozza létre.

-

M

-

4.I.1.2 A DXF formátumú adatokat a CADdy-be a DXFCADDY konvertálóval CADdy képpé ( rajzzá ) kell átalakítani.

4.I.2. Grafikus adatok manipulálása a CADdy-ben

4.I.2.1 A beolvasott CADdy képen a különbözõ tematikáju elemeket az elõre definiált layerekre kell szétválogatni. 4.I.2.2 A HRSZ-kat a megfelelõ helyre kell eltólni és tájékozni kell 4.I.2.3 Az utcaneveket felül kell írni, hogy a több részbõl állók egy grafikus elemként szerepeljenek. 4.I.2.4 A házszámokat amennyiben azok nem jó irányitottságuak át kell forgatni 4.I.2.5 A nagy állományokat fel kell darabolni, mert az INFOCAM strukturaképzõ és ellenörzõ programjának futásideje az adatok mennyiségétõl függõen hatványozottan növekszik. (Tapasztalataink szerint egyszerre kb 1500-2000 földrészlet betöltését érdemes csak elvégezni.) 4.I.2.6 A CADdy képben a szin attributumokat meg kell szüntetni, mert az INFOCAM grafikus táblájában definiáljuk az egyes elemek szineit és a konvertáló program ezeket nem értelmezi és hibaüzenettel megáll.

4.I.3. Grafikus adatok DXF-é alakítása a CADDYDXF konvertálóval

4.I.3.1 A földrészleteket és a HRSZ-kat egy DXF file-ba kell konvertálni. 4.I.3.2 Minden layerrõl (tematikus elemrõl) külön DXF file-t kell készíteni.

4.I.4. A DXF file-ok elõkészitése a VAX-ba történõ konvertáláshoz

4.I.4.1 Pálfi Antal által készitett pchtovax.exe programmal a PC karaktereket át kell alakítaní VAX karakterekké, hogy ott már a magyar ékezetes betüknek megfelelõ karakterek jelenjenek meg. 4.I.4.2 A földrészleteket tartalmazó DXF file HEDER részét le kell törölni (a GRINTEC-féle konvertáló program esetén)

4.I.5. A VAX elõkészítése az adatok fogadására

4.I.5.1 A konverziós táblák elkészítése melyek definiálják a DXF elemek megfelelõjét az INFOCAM tematikában. 4.I.5.2 Az income-collectorok létrehozása mely fogadja az INFOCAM-ban a DXF elemeket.

-

N

-

4.I.6. Az adatok betöltése a VAX-ba

4.I.6.1 A dkm_dxf program futtatása a földrészleteket tartalmazó DXF fileval (GRINTEC-féle) 4.I.6.2 A dxf_coll program futtatása a többi DXF file-val 4.I.6.3 Az INFOCAM INCOME menüpontjainak végrehajtása mely során a meghatározott szabályok és keretparaméterek figyelembevételével létrejön a struktúrált adatállomány

4.2. Szöveges adatok betöltése

4.2.1. Adatok elõkészítése a PC-n.

4.2.1.1 Az ÁSZSZ-tõl kapott utcanév-utcakód listafile karaktereit a pchtovax programmal VAX karakterekké kell átalakítani. A sokmacro program létrehozza a VAX karakteres utcanév-utcakód és a címlista file-okból az INFOCAM-ban futtatható macrófilekat. A program futása során meg kell adni az egyes macrófileokban szereplõ helyrajzi számok darabszámát, melynek az INFOCAM szab határt (tapasztalat szerint ez jelenleg 250 db).

4.2.2. Az adatok betöltése a VAX-ba

4.2.2.1 Az INFOCAM IMAGE menübe beolvasva a grafikus adatokat a segédfunkcióban szereplõ macró menüpontal lefuttatva a PC-n létrehozott macrókat, azok tartalma így bekerül az egyes földrészletek szöveges attributumai közé. Az INFOCAM INCOME modulja ellenörzi és megmutatja a konvertálás során észlelt topológiai és tematikai hibákat. Ezeket interaktiv módon kell kijavítani a modul saját, vagy az általunk készített menüfunkciókkal. A nagymennyiségü változások átvezetése az IMAGE modulban történik majd, ahol az ellenörzés folyamatos ( a rendszer nem enged olyan elemet létrehozni mely nem illik a struktúrába ). A folyamat részletes kidolgozását a Földhivatal szakemberével közösen végezzük, aki ismeri az adatállomány állapotát és a változások fajtáit. Az ÁSZSZ rendszerén történõ változásvezetéshez a Földhivatal által korában készített adatlapokat célszerü lenne erre a célra felhasználni. Az így kialakításra kerülõ menüpontokkal a feladat bárki számára könnyen kezelhetõvé és rugalmassá válik. A késöbbiekben felmerülhetnek apróbb szervezési és szabályzatbeli problémák a gépi és a kézi adatnyilvántartások

-

O

-

különbözõsége miatt, melyek csak az ésszerü kompromisszumok megkeresése útján oldhatók meg. A feltöltött adatok ellenõrzésére folyamatban van egy olyan program készítése mely összehasonlítja a földrészletek területeit a FÖMI által vezetett centrális ingatlannyilvántartásban folyamatosan karbantartott jogi területekkel. Az adatok hibahatáron túli eltérése alapján vizsgálni kell, hogy földrészletváltozásról vagy eredeti számítási hibáról van-e szó és ennek függvényében kell az adatállományt javítani. A kapott összehasonlító lista információt nyújt a végrehajtandó változásvezetési munkák mennyiségérõl is.

Pálfi Antal Budapest 1994 szeptember 12.

Szilvay Gergely

-

P Feladatok

Az FM Földügyi és Térképészeti Fõosztályának megbízása alapján végzett munkánkról 1994 szeptemberében egy részjelentést készítettünk. Jelen II. részjelentésünk az azóta eltelt idõben történteket foglalja össze.

1994 szeptemberétõl a következõk voltak a fõbb feladataink:

1. A földhivatali dolgozók oktatásának ütemezése és végrehajtása. 2. A Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaságnál tárolt vagy létrehozott digitális térképi állományok adatainak átvétele és a konvertálás ellenõrzése. 3. Az INFOCAM új verziójának installálása, menüinek fordítása. 1994 decemberében kezdeményeztük az INFOCAM-ORACLE verzió installálását, mely megtörtént. Feladatunkká vált ennek megismerése és az adatok kezelésének kidolgozása ebben a felépítésben. A már betöltött adatok átkonvertálása az új verzióba.

1. A földhivatali dolgozók oktatása

1994 szeptemberében kidolgoztuk a kijelölt földhivatali dolgozók oktatásának ütemtervét, melyet jóváhagytak (1.sz. melléklet). Az oktatásra a következõ személyeket jelölték ki. Triznya Istvánné Kézsmárki Margit Szikszainé Balogh Ilona Körblné Németh Éva Kocsis Sándor Az oktatás az ütemterv alapján történt és a részvételüket a kollégák aláírásukkal igazolták (2.sz. melléklet). A VAX számítógép alapvetõ kezelésének elsajátításában nem volt különösebb probléma, mert a DECWIDOS kezelése nagymértékben hasonlít a PC-ken jól ismert WINDOWS-éra. Az analógia felismerése után csak gyakorlás kérdése a gyors és rugalmas kezelés elsajátítása. Az INFOCAM elsajátítása közben akadtak nehézségek. A rendszer teljes felépítését, az egyes modulok kapcsolódását a kollégák megértették. Az egyes modulok kezelésénél nehéz vagy egyátalán nem lehet kapcsolatot találni a PC-n használt, hasonló mûveletet végzõ programokkal. Az ott megszokott eljárások az INFOCAM-ban nem hajthatók végre. A PC-n használt eljárásokhoz hasonló végeredményt eredményezõ makrók készíthetõk, de ezek létrehozásához a rendszer

-

Q -

alaposabb megismerése szükséges. Az oktatás alatt elsõsorban az adatok INFOCAM-ba történõ betöltésére és azok aktualizálási módszereinek ismertetését tartottuk szem elõtt. Végigvettük és a gyakorlatok során be is mutattuk az I. részjelentésben már ismertetett betöltési munkafázisokat (melynek leírását a kollégák meg is kapták). Az adatállomány aktualizálásához a szükséges makrókat elkészítettük és beillesztettük a menübe úgy, hogy a mindennapi gyakorlatban manuálisan végzett változásvezetések menetét követi. Így könnyen és gyorsan elsajátítható a nagymennyiségû változások átvezetése. Az oktatás során a menüt a kollégák is kipróbálták és azt jónak találták. Az adatok PC-n szükséges elõfeldolgozását segítõ CADdy program önmagában is egy összetettebb rendszer, így annak csak azon részét ismertettük mely az adatok konvertálásához szükségesek. Bizonyos feladatok elvégezhetõk más CAD programmal is, de nem mindegyik DXF konverter hoz létre tökéletes fájlt az INFOCAM számára. A CADdy-vel ezek átalakíthatók.

2. A Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaságnál tárolt adatok átvétele

1994 októberben felvettük a kapcsolatot a Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaság (GT Rt) munkatársával a II., III., XVI., XX., XXI., és XXVIII. kerületek adatai átvételének és adatformátumának egyeztetésére. A hónap végére elkészült a XVI., XVIII., és a XXI. kerületek konvertálásának mûszaki terve. Az adatok átvételét akadályozta a Fõvárosi Földhivatal és a GT Rt közötti szerzõdés megkötésének elhúzódása. A szerzõdést a felek 1994 december 20.-án aláírták. Az XVI. és a XVIII. kerületek valamint a FÕTÁR nevû adatállomány adatait 1995 január 16.-án átadták. A szerzõdés értelmében 30 napon belül ellenõriznünk kellett a konvertálást. A CADdy-be történt beolvasás után durva hibákat találtunk (földrészletek nem záródtak) a kerületek grafikus állományaiban. Az észrevételeinket jeleztük a GT Rt felé. A javított adatállományt 1995 február 7.-én vettük át. A CADdyben az utóbb átadott adatokban durva hibát nem fedeztünk fel. Az adatok nagy mennyisége miatt csak egy (az általunk a kerületre jellemzõnek talált) kisebb részen végeztük el az INFOCAM rendszerrel az ellenõrzést. A XVI. és XVIII. kerületekben csak kisebb hibákat talált a program, ami könnyen javítható és így a konvertálást március 8.-án visszaigazoltuk. A II. kerület Pesthidegkút belterületének és a III. kerület Békásmegyer belterületének konvertált adatait 1995 február 23.-án vettük át. A földrészleteket és a helyrajzi számokat mindkét állományon teljességében leellenõriztük az INFOCAM rendszerrel. Az épületeket itt is egy kiválasztott területen vizsgáltuk. Az eredmény hasonló volt az elõzõ két kerülethez így ezeket is április 3.-án visszaigazoltuk. Május 29.-én átvettük a XXI. kerületet is, melynek vizsgálatát elkezdtük. Az eddig átvett adatok paramétereit a 3. mellékletben tüntettük fel.

3. Az INFOCAM új verzióinak installálása és az adatok konvertálása

A rendszer tesztelése során egyre több adatot töltöttünk be az INFOCAM-ba. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az ISAM verzióban az adatok egy projektbe

-

R -

történõ betöltése nagyon lelassítaná azok kezelését. Ha minden kerületet külön-külön projektbe töltünk be, akkor a kerületek közötti kapcsolatokat a rendszer nem tudja ellenõrizni. Mivel egyre több szöveges attribútum áll rendelkezésre, melyek kezelése kényelmesen csak egy adatbázis-kezelõ rendszer segítségével végezhetõ el, ezért 1994 decemberében kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt a LEICA képviselõivel, azaz a GEODSYSTEM Kft-vel, hogy megismerhessük az ORACLE-vel mûködõ verziót. 1995 január 30.-tól február 2.-ig Budapesten volt a LEICA megbízásából a GRINTEC szakembere aki installálta az ORACLE rendszert és az INFOCAM ORACLE-vel mûködõ verzióját, valamint a VAX számítógépen újabb verzióra cserélt néhány olyan programot, mely a rendszer mûködéséhez szükséges. A programok betöltése után egy intenzív oktatást tartott az INFOCAM-ORACLE verzió mûködésérõl. Az új programok installálása után az eredetileg betöltött INFOCAMISAM verzió (v:5.5) bizonyos részei nem mûködtek. Ígéretet kaptunk ennek teljes lecserélésére is. Az oktatás után kidolgoztuk az INFOCAM-ORACLE relációs adatbázis-kezelõn mûködõ rendszertáblákat. Erre azért volt szükség, mert az ISAM verzióban az elemekhez kapcsolt attribútumok száma korlátozott volt. A rendszertáblába csak azokat az attribútumokat kell felvenni amelyek megjelennek a grafikában is, vagy a grafikus adat és az ORACLE táblákban tárolt elemek közötti kapcsolatot biztosítja. Ezeket a szempontokat figyelembevéve létrehoztuk az új tematikus táblát, melyet a 4.számú melléklet tartalmaz. Az így létrejött rendszer lehetõséget nyújt máshol tárolt és karbantartott adatokhoz való közvetlen csatlakozásra (ingatlan nyilvántartás). 1994 február 23.-án megküldték az új (v:5.6) ISAM verziót. Az installálás során felmerülõ problémákat a GRINTEC munkatársa segített megoldani telefonon és a szállításból kimaradt fájlokat a LEICA a DHL gyorspostával megküldte. Az ISAM verzió hibátlan mûködését március közepére sikerült elérni. Ez után megkezdtük a korábbi verzióba már betöltött adatokat, az új tematikát figyelembe véve, az új verzióba átkonvertálni. Az ISAM verzióba egy kerület egy projekt elvet követve alakítottuk át a már korábban betöltött adatokat. A nagymennyiségû változások átvezetését célszerûbbnek találtuk itt elvégezni, és a már kész kerületet átkonvertálni az INFOCAM-ORACLE verzióba. Tehát a korábban kidolgozott és ismertetett adatfeltöltési folyamatok, melyet az oktatásban résztvevõk elsajátítottak, nem változnak. Az INFOCAM-ORACLE verzió az adatokat ORACLE táblákban tárolja, ezért ott nem befolyásolja az adatok kezelését a mennyiségük, mint a csak grafikusan mûködõ ISAM verzióban. Így itt egy projektet hoztunk létre egész Budapestre. Ha a grafikus adatokkal szükséges dolgoznunk, akkor egy program leválogatja az általunk kijelölt terület adatait és egy un. lokális gridfájlt (lgf) hoz létre, melynek megjelenése teljesen megegyezik a már az ISAM verzióban megismert képpel és így a menük kezelése, az adatok módosítása sem változik. A menük természetesen kibõvültek az ORACLE mûködését kezelõ pontokkal. A grafikában nem látható attribútum adatok mindvégig az ORACLE adatbázisban maradnak és ezek az INFOCAM-ból tetszõleges SQL lekérdezésekkel érhetõk el. INFOCAM-ORACLE projekteket a SYSTEM-MANAGER nyithat és definiálhatja a Project DataBase Administrator-t (PDBA). A projekten dolgozó kezelõket a PDBA jelöli ki a megfelelõ adatmódosítási jogosultságokkal ( írás-olvasás vagy csak olvasás). A kezelõk száma nincs korlátozva. A kezelõk visszavonására is a PDBA jogosult.

Budapest 1995 május 30.

S -

Pálfi Antal icsv.

Szilvay Gergely icsvh.

-

T -

A fõvárisi digitális nyilvántartási térképek helyzete A fõvárosban a 80-as években indult el az a törekvés, hogy a földhivatal a nyilvántartási térkép adatait számítógépen tárolja és kezelje. A szabatos városméréssel felmért kerületek ( melyek a fõvárosi sztereógrafikus vetületi rendszerben készültek ) sztereógrafikus birtokhatárpont koordinátáit átszámították az EOV rendszerbe. Az adatokat az Állami Számítógépes Szolgálat tárolta és kezelte. A változásokat a földhivatal kódlapokon vezette melyeket az ÁSZSZ dolgozott be a rendszerébe. A földhivatal és az ÁSZSZ között idõvel a kapcsolat megszûnt és a változások átvezetését és a hibák javítását az állományokon nem vezették tovább. Néhány kerületben újfelmérés készült melyet a BGTV mért fel és ezek feldolgozását már digitális formában végezték. Ebben az idõszakban a hivatal nem rendelkezett megfelelõ számítógépekkel, hogy a tulajdonában lévõ digitális adatokat maga kezelje és tárolja. 1993 tavaszán felajánlotta a svájci LEICA az INFOCAM rendszerét kipróbálásra ami lehetõséget adott az adatok összegyûjtésére. 1994 tavaszán kezdtük átvenni az ÁSZSZ nél tárolt adatokat, elsõ ütemben az V. és XI. kerületek váztérképét. Az ÁSZSZ az adatokat HANIWELL gépen kódolt szöveges formátumba tárolta. Ezt a formátumot az INFOCAM nem tudja kezelni, ezért a grafikus adatokat DXF, a leíró adatokat pedig könnyen értelmezhetõ formátumba vettük át. A DXF állomány tartalmazta a földrészleteka fekvések- a kerület határvonalait, a helyrajziszámokat az utcaneveket és a házszámokat. Az utcaneveket a 90-es évek elején történt változásokkal kiegészítették. A koordinátajegyzéket és az utcakódokat tartalmazó listákat vettük át szöveges formátumban. A grafikus adatokat az INFOCAM topológiát ellenõrzõ programjával vizsgáltuk és a hibákat, melyek a korábbi ellenõrzések során nem derültek ki, javítottuk. A korábbi vizsgálatok a területeltérések kimutatásával történt, ami sok esetben nem adott megfelelõ eredményt. Az ÁSZSZ-nél tárolt kerületeket átvétele 1995 decemberében befejezõdött. Folyamatosan végeztük

az átvett adatok INFOCAM 5.6-os verziójába

történõ ellenõrzését és javítását. A VAX gép tárolókapacitása kevésnek bizonyult és ezért nem töltöttük be valamennyi kerületet. A BGTV által felmért kerületek adatait is átvettük, melyek már teljes tartalommal készültek. Az adatállomány nagysága és a tárolokapacitásunk korlátai miatt ezen kerületek ellenõrzését a CADdy programmal végeztük. Az ellenõrzés a következõkre tért ki:

-

U

-

•A földrészletek zártsága •Az épületek zártság •Az elemek rétegek szerinti szelektálása •Az adatok teljessége Az adatok pontossági és megbízhatósági vizsgálatát az állami átvétel során végzik el Fõvárosi Földhivatalban. 1995 szeptemberében merült fel a kérdés, miszerint az ÁSZSZ-nél tárolt állományokat miként lehetne kiegészíteni a hiányzó tartalommal. Az V. és a XI. kerület beltartalmának digitalizálása volt az elsõ ilyen jellegû feladat, mellyel egy külsõ céget bíztak meg. Alapként a nyilvántartási térkép és a digitális váztérkép szolgált. Az V. kerületben a nyilvántartási térkép is EOV rendszerben volt, ezért a vetületek közötti transzformálást nem kellett végezni. A XI. kerület beltartalmának digitalizálása során a nyilvántartási sztereó szelvények tájékozásánál viszont egy SZTEREO-EOV transzformálást is végre kellett hajtani. A szelvények tájékozásához viszont felhasználták a földrészletek sarokpontjait is. Miután a próbadigitalizálások elkészültek kialakult az a mûszaki terv mely alapján a többi kerületben is elvégezhetõ a digitalizálás. 1995 decemberétõl folyamatosan kötötte meg a FÖMI vállalkozókkal a szerzõdéseket a digitalizálásra. Az elkészült állományokat folyamatosan vesszük át és ellenõrizzük. Az ellenõrzéseket a CADdy programmal végezzük. Az ellenõrzés szempontjai a következõk: • Az épületek zártsága • A rétegek tartalma • A digitalizálás teljessége • A digitalizálás pontossága • A transzformálás és tájékozás pontossága A fõvárosi digitális alaptérképi beltartalom elõállítását mutatja a következõ ábra.

BUDAPEST (I-XXIII. kerület) Digitális alaptérkép beltartalmának elõállítási módszerei

-

V

-

1996 májusában indult el a svájci segélyprogram keretében az V. és a XIV. kerületek hátralékainak feldolgozása. Elsõként az INFOCAM 5.6 -os rendszerbe töltöttük be az adatokat és a topológiai ellenõrzõ programmal kijavítottuk a topológiai hibákat. Összehasonlítottuk a tulajdonlapokon szereplõ helyrajziszámokat és területeket a rendszerbe feltöltöttekkel. Az eltérések alapján bedolgoztuk azokat a térrajzokat, melyek az eltéréseket okozták. Az összehasonlító lista több olyan hibára is rámutatott, melyet a korábbi ellenõrzések során nem fedeztek fel. A javítások és a térrajzok bedolgozása után újabb terület-összehasonlító listák készültek addig míg az összes ellentmondás meg nem szûnt. 1996 decemberében az INFOCAM 5.6 -os rendszerbõl a közben már telepített 6.0 -ás verzióba áttöltöttük az V. és a XIV. kerületet. Az V. kerület elõzetes változásait valamint a beérkezett épületfeltüntetési vázrajzait már az új rendszerbe feltöltöttük és a

-

W

-

hivatalhoz beérkezö változásokat már folyamatosan be is dolgozzuk. Jelenleg a XIV. kerület elõzetes változásainak feldolgozása történik. Az INFOCAM egy objektumorientált térinformatikai rendszer. Az adatokat egy elõre definiált adatmodell szerint kezeli. Az adatmodell definiálásához a kezdeti idõben az F7 szabályzat mintatérképét használtuk fel, abból a megfontolásból, hogy az ott szereplõ valamennyi elemet betölthetõ a rendszerbe, akkor az adatmodell alkalmas az adatok tárolására. Az idõk során ez az adatmodell módosult és ma már igazodik a legújabb DAT szabványhoz. Az INFOCAM rendszer egyik erõssége a változásokat kezelõ INCA modul. Az adatok védelmét az adatbázis szintjén kell definiálni egy érvényességi kóddal. Azon tematikus elemek változtatását, melyek védve vannak csak az INCA modulon keresztül könyvelve lehet csak elvégezni. Az adatfeltöltés során két adatmodellt definiáltunk, egy védetség nélkülit és egy védettet. A rendszer az adatokat egy un. projektbe kezeli melyhez kapcsolható az adatmodell, az adatok kiterjedését meghatározó koordináta ablak.

Az adatokat elõször a védettség nélküli projektbe

töltöttük be és azokat a

térrajzokat, melyek már jogerõssé váltak ebbe dolgoztuk fel. Az elõzetes térrajzok betöltéséhez a védettség nélküli projektbõl az adatokat áttöltöttük a védett projektbe és az INCA modulon keresztül végeztük el. Az adatfeltöltés folyamatát mutatja a 1.ábra. A következõ táblázatban feltüntettük az egyes kerületek nyilvántartási térképeinek létrehozásánál alkalmazott eredeti elõállítási technológiákat és összefoglaltuk a fõvárosi digitális nyilvántartási térkép feldolgozottságának helyzetét.

-

X -

Kerület

Eredeti elõáll. tech.

Fekvés

Aktualitás dig. idõpontja tartalom

I.

szabatos városmérés

belterület

1995

II.


belterület,

1982

Pesthidegkút belt.

1982 1982

Pesthidegkút kült. III.

Feldolgozottság állapota

V B V B V B V B V B V B V B V B V B

* ** *

INFOCAM-ba bekonv. ellenõrzés alatt INFOCAM-ba bekonv.

* *

INFOCAM-ba bekonv. átvéve

*

INFOCAM-ba bekonv.

* *


* ** * **

INFOCAM-ba bekonv. javításra visszaadva INFOCAM 6-ba bekonv. INFOCAM 6-ba bekonv.


belterület,

1985

újfelmérés

Békásmegyer belt.

1985 1985

újfelmérés

Békásmegyer kült.

IV.


belterület

1986

V.

belterület

1997

belterület

1985

V B

* **


belterület

1985

V B

* **


belterület

1985

V B

* **

INFOCAM-ba bekonv. javításra visszaadva

IX.

más tchn. részben nem mérési eredm.bõl számított koordináták más tchn. részben nem mérési eredm.bõl számított koordináták más tchn. részben nem mérési eredm.bõl számított koordináták más tchn. részben nem mérési eredm.bõl számított koordináták szabatos városmérés

belterület

1986

X.


belterület,

1986

V B V B

* ** *

INFOCAM-ba bekonv. dig.folyamatban INFOCAM-ba bekonv.

XI.


külterület belterület,

XII.


belterület,

1983 1995 1988

* ** *

INFOCAM-ba bekonv. javításra visszaadva INFOCAM-ba bekonv.

XIII.


belterület

1990

XIV.


belterület

1997

XV.


belterület

1986

V B V B V B V B V B V B

* ** * * *

INFOCAM-ba bekonv. ellenörzés alatt INFOCAM 6-ba bekonv. INFOCAM 6-ba bekonv. átvéve

VI.

VII.

VIII.

külterület

-

Y

-

Kerület

Eredeti elõáll. tech.

Fekvés

XVI.

fotógeodéziai, csak a tömbök fõ törésp. koordinátásak

belterület


belterület


belterület

XIX.


belterület

1986

XX.


belterület

1990 1990


belterület

fotógeodéziai, csak a tömbök fõ törésp. koordinátásak fotógeodéziai, csak a tömbök fõ törésp. koordinátásak

belterület,

XVII.

XVIII.

XXI.

XXII.

XXIII.

Aktualitás dig. idõpontja tartalom 1989 1989

külterület 1989 1989


külterület


külterület

külterület belterület

1984

1990 1990

külterület

V B V B V B V B V B V B V B V B V B V B V B V B V B V B

* * * *

Feldolgozottság állapota

* *

átvéve átvéve

* *

javításra visszaadva javításra visszaadva

* *

átvéve átvéve

* ** * * * * * * * * * *

átvéve javításra visszaadva ellenõrzésre átvéve ellenõrzésre átvéve


átvéve

ellenõrzésre átvéve ellenõrzésre átvéve

V: Váztérkép B: Beltaratlom *: A digitális tartalom mérési eredménekbõl származik **: Adigitális tartalom a nyilvántartási térkép digitalizálásából származik

-

Z -

Szakmérnöki diplomaterv feladat -1996-

A Fõvárosi Földhivatal digitális térképi állományainak integrálása egy térinformatikai rendszerbe. Készítette: Körblné Németh Éva

-

AA -

Részlet a diplomából

Az INFOCAM térinformatikai rendszer Az INFOCAM a svájci Leica cég terméke. A rendszer kifejlesztése is Svájcban történt. Objektum orientált szemléletû információs rendszer, amelynek súlypontjában a kataszteri térkép valamint a térképet érintõ változások átvezetése áll. Hibrid jellegû rendszer, relációs és rácsszerû (grid fájl) adatstruktúrája hosszú idõtartalmú tárolást és interaktív grafikai feldolgozást biztosít. Adatmodellje támogatja a geometriai és tematikus elemek modellezését. Az INFOCAM-ot a Fõvárosi Földhivatal alkalmazhatósági tesztelésre kapta. A rendszer jelenlegi verziója 5.6-os. DEC (DIGITAL EQUIPMENT CORPORATION) által gyártott VAX/VMS operációs rendszerû gépen futtatható. Moduláris felépítésû. Egy egységes adatbázisra épülve a modulok önmagukban és egymásra fûzve is használhatók. A modulok: − − − − − − − −

INCOME IMAGE IMPRESS INKA UTILITIES INUS ATOS DTM TASCAL

alapmodul alapmodul alapmodul alapmodul alapmodul

-

BB

-

Funkcióik: Az INCOME modul végzi a strukturálatlan geometriai adatok gyûjtését, ezek módosítását és a strukturált adatszerkezetbe történõ konvertálását, ellenõrzését. Itt végezhetõ el a nagy mennyiségû adatok betöltése. Adatnyerés: − digitalizálással − fotogrammetriai kiértékeléssel sztereómûszeren online kapcsolatban − adatkonvertálással Az IMAGE modul kezeli az ellenõrzött, végleges, strukturált térképi adatállományt, ahonnan az adatszolgáltatás és az adatok naprakész karbantartása történik. Az IMPRESS modul végzi a hagyományos grafikus adatszolgáltatás azon részeit, melyek elõre definiált formátumban történnek, akár meghatározott idõközönkénti aktuális állománnyal. (pl.: teljes szelvény kirajzolása a szabályzatban definiált keretmegírásokkal). Automatikus térképkészítés. Az INKA modul feladata az IMAGE modulban létrejött és kezelt adatállományon a változások átvezetése. A UTILITIES modul segítségével készíthetõ el a térképi megjelenítés grafikájában használt fontkészlet, szimbólum, vonaltípus, kitöltõminta. Készíthetõk menük, mellyekkel az INFOCAM komfortosabbá és a magyar szokásokat figyelembevevõ rendszerré alakítható, természetesen magyar dialógusokkal. Az INUSE modul a küzmû modell létrehozását és kezelését segíti. ATOS DTM a digitális terepmodell elõállítását szolgálja. A TASCAL modul a geodéziai számítások elvégzésére, és a korszerû mérõmûszerek, mérõállomások (total station) adatainak közvetlen átvételére és hálózatkiegyenlítésre is fel van készítve. Az utóbbi három modul azonban hiányzik a földhivatali rendszerbõl. A jelenleg mûködõ rendszer egy munkahelyes, saját belsõ adatbázissal dolgozik, ezért az elemekhez szabadon köthetõ attribútumok száma korlátozott. Ez az érték 10 lehet. A késõbbiekben a Földhivatal számára több munkaállomású rendszer kiépítése szükséges, amelyet egy külsõ ORACLE adatbázis támogat, megkötések nélkül. Az ORACLE 7 jelent igazi megoldást a földhivatal hatalmas adatállományának kezelésére. A földrészlet-állomány teljes egészében ORACLE RDBMS-ben (adatbázis kezelõ rendszer) tárolható, biztosítva a térinformatikai és a szöveges adatállományok konzisztenciáját. A földrészlet adatokat karbantartó mûveletek közvetlenül RDBMS-en végrehajthatók az adatállományok védelmének biztosításával. A grafikus alkalmazás itt csak a kataszteri adatok képernyõn való megjelenítésére szolgál. A fõvárosban közel 300 ezer földrészlet van. Ha a birtokhatárpontok számára vagyunk kíváncsiak, akkor a földrészletek számát minimum 3-al, ha nem 4-el szorozhatjuk. Eredményként minimum 1 millió birtokhatárpontot kapunk. A részletpontok száma ennek a többszöröse, közel 4-5 millió. Ehhez jön még a földrészletek számával megegyezõ centrálisok száma. És ez még csak a koordinátás állomány. A struktúráról és a topológiai állományról itt még szó sincs, és a feliratokat sem számítottuk. A kezelendõ Budapest adatállomány hatalmas.

A Fovárosi Földhivatal jelenlegi térinformatikai rendszerének hardver konfigurációja: DIGITAL DH-PV61 C-AA VAXStation 4000 model 60 - 32 Mbyte RAM - 426 Mbyte winchester - 2 gbyte winchester - High resolution graphics card DIGITAL VSXXX-GA 3 button mouse DIGITAL LK401-AA keyboard DIGITAL SZ12X-HB Storage Expansion DIGITAL VRT19-HA color monitor DIGITAL LA70 personal printer CALCOM 95360 digitizing tablet ( A1 ) HP 7475A Plotter (A3)

-

CC

-

DIGITAL DEC pc 466D2 MTE/486d2 -16 Mbyte RAM -245 Mbyte winchester -5.25” and 3.5” Floppy drive -APPIAN intelligent graphics card (Tiga) -DEC EtherWORKS 3 Ethernet controller DIGITAL PCXAS-AB 3 button mouse DIGITAL PCXAL-LQ Keyboard hungarian 102 keys PHILIPS HI-res multi-sync.19” Trinitron color monitor HP Desk Jet 510 Printer HP DESIGN Jet 200 A/1 Plotter Macroda 486-DX2/50 Pc -16 Mbyte RAM -730 Mbyte IDE winchester -SIDE FDD/HDD card : 1 Mbyte RAM - 5.25” and 3.5” Floppy drive - SONY CD - SPEA Mirage XVGA Graphics Card 1 Mbyte RAM - Intel ethernet card MICROSOFT Serial mouse 2.0A FCCID Keyboard hungarian 102 keys 14” PHILIPS 14C/LE/7CM5279/ color SVGA monitor Uninterruptible Power Supplies model AT 1200/2 (1200w) Software: VAX station Open VMS Vax VERSION 5.5-2 DECNET DEC GKS for VMS ORACLE 6.0 jelenleg saját AB-t használ (ISAM verzió) INFOCAM/MAPIT 5.6 Patworks for VMS Pc MS_DOS 6.22 MS-W indows 3.1 Pathworks for Windows Excursion for Windows CADDY 11.0 HP Scan Jet 4p szkenner

Adatstruktúra az INFOCAM-ban Az objektumnak van: -tematikája (elemek adott téma szerinti csoportosítása) - geometriája (objektum helyzetét adja meg)

-

DD

-

Objektum

Tematika

Geometria

x Topológia y

Metrikus adatok

Az objektum geometria részét képezi: - metrikus adatok (mérhetõség X,Y,Z ) - topológiai leírás A topológia az egyes pontok (csomópontok), élek, felületek szomszédsági kapcsolatait foglalja magába. Az INFOCAM vektor jellegû geometriával dolgozik. A metrikus koordináta információk (X,Y,Z) a csomópont táblázatban tárolódnak. Az objektum geometriai jellemzésekor felhasznált alakzatok objektum megjelenítési formája: kiterjedés INFOCAMBAN - pontok (0D) szimbólum pl. .birtokhatárpont nullköre - vonalak (1D) vonal pl. kerítés vonal - felületek (2D) régió pl. földrészlet Attribútumokat (az objektum sajátosságait, tulajdonságait) a szoftver relációs adatbázisban tárolja. Az attribútumok lehetnek : − eleve megadottak pl. Psz ( pontszám) − számítottak pl. terület, kerület Tematikai csoportosítás elemei: − egyszerû ( szimbólum, vonal, régió) − összetett ( objektum ami egyszerû elemekbõl és összetett objektum fel.)

ami több objektumból épül

Az objektum alapelemek bármelyike egy általános tulajdonság alapján réteghez (fedvényhez) kapcsolható. Tetszõleges számú fedvény, objektum, alapelem definiálható és azokhoz attribútumok kapcsolhatók. A réteg tartalmazza az egyszerû és komplex elemeket az attribútumaikkal együtt. A nyilvántartási rendszereknél a tematikus eljárás az egyes attribútumok változását (pl. terület, kerület) vizsgálja. Ilyen a naprakész nyilvántartás is.

-

EE -

Az INFOCAM rendszer felépítése Egy jó nyilvántartó rendszer alapja a jól felépített adatmodell. Az adatmodell definiálása tematikus táblában történik, a megjelenítéséhez pedig grafikus táblára van szükség. A tematikus táblát és a grafikus táblát rendszertábláknak nevezzük.

Rendszertáblák Tematikus tábla A tematikus tábla alapja a Magyar Közlönyben megjelent: Földmérésügyi Miniszter 21/1995. (VI. 29) FM rendelet mellékletének 2sz. függeléke "Rétegkiosztás a digitális földmérési alaptérképi adatállományok készítéséhez." A tematikus tábla felépítését pontosabban azt, hogy milyen réteg (layer) struktúra legyen, a nyilvántartási térkép elemei határozzák meg. A tulajdonosi kód (owner code) biztosítja a mindenkori hovatartozást, vagyis adott réteghez mely elemek, objektumok tartoznak. pl., EP layerhez az EPÜLET régió tartozik, az EPLAP objektum tulajdonosa viszont az EPGYFJ objektum stb. Tematikus elemek: layer -nem megjeleníthetõ tulajdonos amely tartalmazza (tem_typ) az azonos tulajdonságú elemeket. összetett objektum ( már meglévõ objektumokból és alapelemekbõl épül fel) objektum -összekapcsolható elemekbõl áll és rajzi elemként kezelhetõ pl. lépcsõ régió -felületszerû elem pl. parcella vonal -vonalszerû elemek pl. mûemlékrom, medence szimbólum (pontszerû elemek): - látható ilyen a ponthoz tartozó rajzolat pl. nullkör - láthatatlan a beillesztési pont, szöveg megírás talppontja

pl. utcanév

-

FF -

Az alapelemek a szimbólum, a vonal és a régió. (A szöveg pontszerûen definiált, melynek rajzolata láthatatlan, attribútuma viszont látható. A felírat maga az attribútum.)

szimbólum

felület

vonal

egyszerû elemek

Tematika attribútum

objektum

összetett

elemek

Fontos szempont az egyértelmû leképezés ami azt jelenti, az adatokat úgy kell definiálni, hogy azoknak egy, csakis egy összetett objektum leképezése lehessen. Az adatmodell a valós világ logikai leképezése szimbólumokkal és szabályokkal. réteg Az attribútumok elemekhez való hozzárendelése is itt történik. Az egyes elemeknek 6 karakteres tematikus kódja van, melyekhez 6 karakteres attribútum kódok rendelhetõk az adatbázisban. (Melyik elemhez tartozik az adott attribútum., egy tematikuskódhoz több attribútum kód is tartozhat. A rendszer saját adatbázisában (ISAM) 10 darab, ORACLE adatbázisban korlátlan attribútum hozzárendelés lehetséges a tematikus elemekhez.) A rendszer attribútumokat - régiónál terület és kerület, vonalnál hossz - a rendszer automatikusan számolja. Az attribútumok tulajdonságai lehetnek: − kötelezõk (determinens) − egyediek (uniq) Minden attribútum látható, amennyiben a grafikus táblában hozzárendelt egy definiált fontkészlet. Típus szerint az attribútumok : − szöveges (pl. iskola megírás, hrsz látható elem, terület nem látható) − numerikus ( pl. magasság , terület, kerület) A házszám és az utcanév megírás mint minden szöveg nem látható szimbólum látható attribútumaként áll elõ. A tematikus táblában szerepel még a kondíció- és a valid kód: − a kondíció kód: a topológiai és tematikai szabályokra utal.(lásd. topológia képzésénél) − valid kód nem más mint az érvényességi kód és a változásvezetésnél van jelentõsége. Amennyiben a változásvezetés könyvelés nélkül történik , akkor értéke:1, könyvelésen keresztülinél:2. (lásd változásvezetésnél) A létrehozott tematikus táblák tetszõleges számú projekthez rendelhetõk hozzá. A projekt az INFOCAM részére a munkaterületet jelenti, azaz egy olyan névvel ellátott tárolási egységet, mely egy definiált koordinátaablakon belül fekszik. Az adatbank szerkezetét úgy alakították ki, hogy annak elvi méret korláta nincs, tehát a projekt nagyságát csak a háttértároló egységek kapacitása korlátozza. Az alkalmazott gridfile szerkezetének köszönhetõen a lekérdezési és a keresési idõk gyakorlatilag függetlenek a projektben tárolt adatok mennyiségétõl. Konkrét lekérdezésnél gyors, többalternatívás lekérdezésnél viszont elég lassú. Budapest teljes területe egy projekten belül kezelhetõ, amely szelvényhatároktól mentes feldolgozást és adatszolgáltatást tesz lehetõvé megfelelõ hardver környezet és ORACLE adatbáziskezelõ mellett. Jelenleg a digitális adatbázis adatai az I. kerülettõl a XXIII. kerületig - kerületenkénti projektekben kezeltek.

Rendszertáblák Tematikus tábla

Grafikus tábla

1 n Projekt BUDAPEST ADATMODELL, INFOCAM TEMATIKUS TÁBLA Gridfájl: n csomópontok élek

Projekt táblák (adatbázis)

-

GG

-

(Felhasznált jelölések ismertetése) THEM CODE: tematikus kód THEM TYPE: tematikus elemek típusa SYM:szimbólum LAY:vonal REG:regió azaz felület OBJ:objektum OWNER CODE:tulajdonosi kód (melyik réteg vagy objektum a tulajdonos) CODE COND:kondíció kód (topológia és tematika képzési szabályokra utal 8.2.3. fejezet) D - nem lehet lyuk O - nem lehet átfedés F - önállóan , szabadon álló L - valamilyen elemh ez hozzákapcsolandó VALID:változásvezetési kód CODE_DESCRIPTION:kód megnevezése ATTR:attribútum DET_CODE: kötelezö attribútum jelölés UNIQ:egyedi attribútum jelölés TYPE: attribútum típusa S - szöveges N - numerikus LÁTHATÓ: attribútum láthatóságának beállítása ATTRIBÚTUM LEÍRÁSA

-

HH

-

Grafikus tábla Grafikus megjelenítéskor a pont (Y,X,Z) koordinátával, a vonal (Y,X,Z) koordináta sorral, és a felület vektoros formában zárt (Y,X,) koordináta sorral jeleníthetõ meg. Egy tematikus elemhez csakis egy rajzolat, azaz vonaltípus rendelhetõ . A grafikus tábla megszerkesztéséhez szükségesek a következõ készletek. A grafikát megjelenítõ készletek: - jelkulcs fájl (Rendszerrel eredetileg adott illetve egyénileg kiegészíthetõ a használati igények szerint). Ez az úgynevezett szimbólum készlet. Itt kellet megszerkeszteni az F7-es szabályzat alapján, jelkulcsi elemek alakját. - szöveg , betûtípus fájl (bizonyos fonttípusok a programmal adottak, de a magyar karakterek alakját szintén egyedileg kellett elõállítani a font táblázatban. - vonaltípus fájl (A vonaltípusok is az F7-es szerint lettek definiálva. pl. Más vonallal ábrázolandó a földrészlethatár és mással a kerülethatár.) A grafikus táblában azt kell meghatározni, melyik elem milyen rajzolatot vegyen fel a megjelenítéskor. (A fejezet végén egy szimbólum- és egy vonal grafikus megjelenítési tábla szerepel mellékletként.) A szimbólum, szöveg és vonaltípus megjelenítésére azonosítók használatosak. pl. a jelkulcs és vonaltípus azonosítók 5 jegyû és numerikus, míg a szövegtípus azonosítók 6 jegyû karakteres értékek. Itt definiálható, hogy minden birtokhatárponton, törésponton meghatározott szimbólum jelenjen meg, pl. nullkör, valamint itt adható meg az attribútum betûtípus ábrázolása is. Itt határozható meg az elemek kirajzoltatási prioritása. Az egymás fölött lévõ elemek közül az jelenik meg, amelyik prioritása nagyobb. pl. Tömbhatárnál és kerülethatárnál az utóbbi az elsõdleges prioritású, tehát a kerülethatár rajzolata látszik a megjelenítéskor. Azonos prioritás esetén mindegyik elemet kirajzolja a rendszer. Egy adatmodellhez több grafikus táblázat is hozzárendelhetõ. A különbözõ grafikus táblázatok segítségével nemcsak a képernyõn, hanem a kirajzoltatáskor is tetszõleges méretarányú (pl.: 1:500 - 1:1000) térképek hozhatók létre. Példaként lehetne említeni az 1:1000 méretarányú szelvény kerethálózatán kívüli „gyámrajz” elkészítését ami más vonalvastagságot igényel mint a kereten belüli beltartalom.) A tematikus tábla, tehát azonos míg a grafikus tábla különbözõ. A grafikus tervezéshez még hozzátartozik a szín és a régiókat kitöltõ sraffozás vagyis a megjelenítés esztétikája is. A rendszer tematikus- és grafikus táblázat szerkesztõjével a Magyarországon használt, az F7-es szabályzatban rögzített földmérési alaptérkép, valamint a DFT-ben szereplõ digitális földmérési alaptérkép teljes tartalmi és formai követelményeit kielégítõ táblázatokat hoztunk létre. Módosíthatóságuk: A tematikus tábla addig módosítható büntetlenül, amíg nincs projekthez , állományhoz kapcsolva, ekkor még törölhetõ is a rendszerbõl. Amennyiben már projekhez rendelt akkor az adatmodellnek megfelelõ tematikus és grafikus táblázatok a fellépõ újabb igényeknek megfelelõen, bármikor tovább bõvíthetõk. Míg a grafikus tábla mindig módosítható, addig a tematikus tábla soha nem törölhetõ csak bõvíthetõ. A mûködés feltétele tehát, hogy legyen tematikus és grafikus tábla.

-

II -

Felhasználói szint az INFOCAMBAN

Folyamatábra a rendszer felépítésérõl

Projekt inicializálása, megnyitása A projektnek hivatkozási nevet valamint olyan munkaterületet kell megadni, ahol minden eleme szerepel, a már fentebb említett koordináta ablakkal. E munkaterületi ablak két átellenes koordinátapárral definiálható. A projekt paraméterek megváltoztathatók. Ide tartozik a mûszaki terület számítási élességének módosítása (pl. 3 tizedesrõl 5 tizedesre), valamint pontneveknél a szöveges kód típusának megváltoztatása. Változtathatunk még a szögbeállításnál (fok vagy grad), a mértékegységnél (m vagy öl), a koordinátarendszer típusánál (pl. geodéziai, matematikai) is. Minden ponthoz azaz létezõ koordináta párhoz rendelhetõ egy egyedi azonosító név, ami 12 karakteres. Meghatározhatjuk azt is,hogy ebbõl a 12 karakterbõl melyek látszanak a pontnevek bekapcsolásakor. A grafikus táblák közül a rajzoláshoz kiválaszthatjuk a legmegfelelõbbet. Mint már fentiekben ismertetett fontos alapszabály, hogy egy projekthez csak egy tematikus tábla rendelhetõ illetve egy tematikus tábla több projekthez is kapcsolható. Egy tematikus táblához viszont több grafikus tábla is rendelhetõ a méretarány függvényében. Az egységes megjelenítési forma érdekében így van ez Budapest kerületeinél is. INFOCAM elõnye, hogy munkafájlokon dolgozik. A munkáról naplófájlt készít ami makro programként is futtatható. Ezeknek a szolgáltatásoknak adatvédelem szempontjából van jelentõségük. Áramszünet esetén az eredeti állomány sértetlen marad hiszen a munkafájlokon dolgozunk. Az elveszett munka visszaállítható az addig készített naplófájl végigfuttatásával. Hardver konfigurálásnál kiválasztható a használni kívánt perifériák közül a pl. plotter és printer meghajtó.

Adatnyerés Adatnyerés: - közvetlen (magában) szerkeszthetõ - valamilyen transzformálás útján - külsõ perifériákról pl. fotogrammetriai kiértékelõ vagy digitalizáló asztal Az INFOCAM-ban való közvetlen adatnyerés az INCOME modulban történik. Ez gyakorta használt módszer a tömeges adatfelvitelnél. Digitalizálás vagy fotogrammetriai kiértékelés útján nyert strukturálatlan adathalmazt spagetti adatmodellé (pont, vonal, poligon tárolása lista struktúrában jön létre) kell alakítani. Ez az adathalmaz egy úgynevezett INCOME extract-ban (gyûjtõ munkaterületen) helyezkedik el. Az INCOME kollector nem más mint egy grafikus képernyõvel rendelkezõ menü. A gyûjtõ munkaterület tartalmát megjeleníti és interaktív szerkesztést tesz lehetõvé. Konverziós adatnyerés módjai: - DXF-fálj Income-ba és Image-be projektbe transzformál - SEQ-fájl Az IFOCAMBAN a projektek közötti adatátvitelre a SEQ szekvenciális fájlba történõ konverzió használatos. Ez a mód csak topológizált elemeket (a topológiailag felépített állomány elemeit) konvertál szöveges fájl formába. Erre azért van szükség, mert elõfordulhat, hogy két projekt adatai azonosak de más a tematikus táblájuk. Pl. Két különbözõ adatbázis azonos váztérképet használ de a földrészleteknek más a tematikus kódjuk. Lehetõség van bizonyos térinformatikai rendszerek közötti közvetlen adatátvitelre is. Topologizált állományok közvetlenül oda - vissza konvertálhatók a következõ térinformatikai rendszerek között:

-

JJ

-

- KERNCAM - ARC-INFO - GEMINI - GRADIS Feltétele: az átjárhatósági szabályok kidolgozása, azaz definiálni kell a rendszerek elemei közti megfeleltetést, (mit mivé konvertáljon). Budapest esetén, a meglévõ digitális adatoknál, a DXF-bõl történõ konvertálás jön szóba. Ezek az adatok is az INCOME modul segítségével juttathatók az adatbázisba. A konvertálási feltételeket rögzíteni kell egy konverziós táblában. A konverziós tábla határozza meg, hogy a meglévõ elemeket (él, vonal, szakasz) hogyan kell elõállítani spagetti adatmodellé az income extract-ba, azaz a projekt gyûjtõ munkaterületébe. Az icome extrac adathalmaz egy projekthez kapcsolódik. A projekthez mint már említettem egy tematikus tábla tartozik. Ahhoz, hogy a képernyõn láthatóvá váljék a hibátlan, illetve a hibákkal terhelt beolvasott állomány grafikus képe, szükség van a grafikus táblára.

Topológiai és tematikai leképezési szabályok Az INCOME modulon belül meghatározható az adatnyerés topológiai és tematikai leképzésének szabályai. A földrészletekre pl. a következõ szabályok definiálhatóak: Topológiai, geometriai: - a földrészletet határoló vonalak között nem lehet szakadás - a képezhetõ legkisebb területû földrészlet mérete - a minimális vonalhossz - a pontok között megengedett min. távolság (azonos pontok) - a földrészletek nem fedhetik egymást és nem lehet közöttük lyuk Tematikai: - minden földrészlethez tartozik egy helyrajzi szám A definiált szabályok és az erre épülõ ellenõrzések szoros összefüggésben vannak az adott tematikus táblázattal. Az elõzõ példánál maradva, a helyrajzi számot csak akkor ellenõrzi, ha az a tematikus táblázatban kötelezõ attribútumként lett meghatározva. A tematikus táblában a kondició kód ( CODE_COND) utal a szabályokra. O -nem lehet átfedés D -nem lehet lyuk F -önálló szabad szimbólum L -valamihez hozzá kapcsolandó Az F7-es szabályzatnak megfelelõ tematikus táblázattal és topológiai szabályokkal a digitális térkép állami átvételéhez szükséges ellenõrzések egy része, (az átveendõ állomány formai és tartalmi ellenõrzése) elvégezhetõ.

Topológia képzés A topológiaképzõ modul a korábban definiált szabályok szerint a strukturálatlan bemenõ adatokból létrehozza a topológiailag strukturált adatokat. Topológia képzési szabályok: megadandó: − milyen tematikai elemek vegyenek részt a topológia képzésben − vonalak metszésekor képzõdjön-e metszéspont − vonalszakaszok különállóak legyenek-e, vagy lánccá kapcsolódjanak-e össze − attribútum láthatósága

-

KK

-

Tûréshatár szabályok: megadandó: 1.-pontok összevonhatóságának feltétele 2.-digitalizáláskor pontok alá-fölé lövésének távolsága 3.-minimális területi érték 4.-minimális vonalhossz értéke 5. -maximális címketávolság 1.

2.

3.

4.

5.

Topológia képzés rendszere: − pontokból pontokat képez − spagettikbõl éleket − élekbõl vonalakat, régiókat hoz létre − feliratok, helyrajziszám, házszám labelként azaz címkeként kerülnek be a gyûjtõ tárolóba. Label lehet látható attribútum, amennyiben a rendszer valamilyen szabály alapján valamilyen elemhez hozzá tudta kötni azt. A topológia felépítésének sorrendje: − szimbólum ellenõrzés − élképzés − régióképzés − vonalak képzése − label képzés A konvertálás során megtalált topológiai és tematikai hibákat kijelzi, melyek az INCOME EDITOR-ral interaktív módon kijavíthatók. Az INFOCAM azokat az elemeket jelöli meg különbözõ szimbólumokkal ahol hibát talált. Ilyen hibák lehetnek: - geometriai hiba a régiót nem tudja bezárni, tehát nincs felület amit képezhetne - tematikai hiba nem tudja az elemet tematikához hozzákötni - label hiba olyan felirat van, amelyet egyik elemhez sem tudja hozzákötni - attribútum hiba nem talált az elemhez kötelezõ attribútumot - megjegyzés valamilyen értéknek nem felel meg a számított érték. Ez nem valós hiba, de ellentmond a topológia képzésnél elõre megadott szabállyal. pl. régió minimális területi értéke ne legyen kisebb 2 m2-nél, a számított 2 érték viszont 1.5 m . Rajzi szimbólumok:

? geometriai hiba (nem zárt a felület)

? címke hiba

? tematikai hiba

! attribútum hiba

W! megjegyzés

-

LL

-

A hibák kijavítása után nem kell újra elindítani a topológia építõ programot elég egy konzisztencia vizsgálatot végezni. Ez nem jelent mást, mint a térinformatikai rendszer megvizsgálja, a tematikus táblában elõírt feltételek teljesülését. Létrejött tehát a topológiailag strukturált állomány. A tematikus táblázatnál a validation (érvényességi) kapcsolót máshogy kell beállítani az elsõ adatfeltöltésnél amelynek számértéke:1 és máshogy a meglévõ adatok vezetésénél., ahol számértéke:2. (Változásvezetésnél bõvebben kifejtve.). A nem látható attribútumok feltöltése az IMAGE modulon belül interaktívan vagy makró programokkal, az INFOCAM/ ORACLE verzió esetén közvetlen adatbázis parancsokkal, illetve programokkal végezhetõ el.

Adatszolgáltatás A térképi nyilvántartó rendszernél az adatszolgáltatás a mindenkori aktuális adatok lekérdezését jelenti az adatbázisból. A lekérdezés eredménye a monitoron megjelenik, de dokumentumok is készíthetõk róla.

Lekérdezési lehetoségek Az IMAGE modul képezi az interaktív grafikus munka magját. A benne található funkciókkal szerkeszthetõk, strukturálhatók és módosíthatók a grafikus objektumok, valamint különbözõ feltételek szerint lekérdezhetõk. A modul installálásakor egy általános menürendszer kerül fel, mellyel minden adatszerkezet feldolgozható. A modul menürendszere úgy épül fel, hogy a felhasználó a benne szereplõ funkciókat és makrókat újabb makrókká foglalhatja össze és tetszõleges helyre beépítheti. Ezt a lehetõséget kihasználva a már definiált adatszerkezethez új funkciók és menük hozhatók létre, melyekkel a feldolgozási és adatszolgáltatási folyamatok felgyorsítható és a "budapesti szokásokhoz" igazítható. Az újonnan létrehozandó funkciók és a menüszerkezet a munka során folyamatosan alakítható az optimálisnak ítélt szerkezetig . (Kialakítás alatt) Az eredeti menüszerkezet angol és magyar nyelven is mûködik. Az IMAGE modul segítségével a különbözõ keresések lehetségesek: Egy földrészlet - a helyrajzi szám ( egyedi azonosító) - a postacím alapján visszakereshetõ. (a postacím attribútum ) A megtalált elemekrõl különbözõ adatszolgáltatásra van lehetõség. Az adatszolgáltatás történhet: − nyomtatott lista formájában, térképen koordinátajegyzékkel kiegészítve vagy − digitálisan, mágneses adathordozón (pl.: floppy lemez).

Nyomtatott térkép készítése Az adatbázis tetszõleges részérõl készíthetõ nyomtatott térképet, mivel erre az adatszolgáltatási módra még jó néhány évig szükség lesz. Lehetõségek: - IMAGE FASTPLOT funkciója, amely leginkább egy hardcopy funkcióhoz hasonlítható. Ilyenkor a képernyõn látható terület kerül kinyomtatásra a beállítható méretaránynak megfelelõen egy egyszerû mátrixnyomtatón vagy egy plotteren. - finom plottálás, mely az IMPRESS modul segítségével végezhetõ el. Elkészíthetõk a kirajzolandó térképet kísérõ keretmegírások. A leggyakrabban elõforduló térképlapok elõre definiálva és névvel ellátva eltárolhatók, természetesen szabadon hagyva a térkép valódi tartalmának helyét. Az EOTR szelvények létrehozása folyamatban van. Az adat és grafikus megjelenés elkülönített kezelésének elõnye :

-

MM

-

− egy nyomtatásra kiválasztott IMPRESS szelvény keretén belül mindig az aktuális adattartalom nyomtatható ki. (A mellékletben található az A1-es EOV szelvény.)

Koordináta jegyzék Az IMAGE modulban történõ lekérdezés végterméke. Lekérdezhetõség az adatbázisból: - attribútum neve , értéke - tematika - pontnév tól-ig alapján

Változásvezetés A változásvezetés nem más mint az adatbázis aktualizálása.

Elmélete: Az INKA modullal végezhetõ el, az IMAGE modulban létrejött és kezelt adat-állományon a változások vezetése. A változás átvezetése csak akkor kezdhetõ el, ha már adott valamilyen változási azonosító (változási naplószám). Ennek szükségessége: − késõbbiekben a változási naplószám alapján lehessen hivatkozni a változásra − a változásban résztvevõ elemek, míg az átvezetési tevékenység nincs lezárva, másik változásba nem vehetõk fel A változás lezárásával a változás nem válik jogerõssé, de elemei egy újabb változásba már felvehetõk (változás változása). Ha egy változás törlésre kerül, még mielõtt az jogerõre emelkedett volna, a belõle származó változások is törlõdnek és visszaáll az eredeti kiinduló állapot. Ha a változást jogilag érvényessé válik (jogerõre emelkedik) a régi állapot elemei egy archív fájl-ba kerülnek és helyükbe a változás elemei kerülnek be. A tematikus táblázat definiálásakor olyan elemeket jelöltünk ki, melyek csak egy változásvezetési folyamaton keresztül módosíthatók. E kijelölés VALID kódként szerepel. A lehetséges kódok: - 1-es akkor, ha írható és olvasható az adatállomány - 2-es, ha csak olvasható.( Lásd a 7.1.1. fejezetnél.) Az eredeti feltöltéskor tehát a kód 1-es viszont a jogerõs strukturált állomány bekövetkezésekor a kapcsoló 2-re állításával már a módosítások csak egy változásvezetési könyvelésen keresztül történhet. Az ilyen kijelölés utólag már nem vonható vissza, azaz a rendszer kezelõi a védett adatrészeken változásvezetési eljárás nélkül módosításokat nem tudnak végrehajtani! (Ezeket a kijelöléseket, tehát csak az adatfeltöltés és az adatok naprakésszé tétele után érdemes végrehajtani). A változásvezetés folyamata hasonló a napjainkban is használt hagyományos változásvezetéshez.

Gyakorlata: Ennek lépései a következõk: 1. Változás megnyitása: − Egy új változási azonosító megadásával (max. 24 karakter) a változás felkerül a változások nyilvántartásába. − Egy meglévõ változási szám megadásakor, amennyiben a változás még nem lett lezárva csak ideiglenesen, megjelenik a változást érintõ terület a képernyõn. A képernyõ színe a jogi színekre vált át. (A jogilag érvényes, valamint a változás alatt lévõ elemek különbözõ színnel jelennek meg). 2. Változási elemek gyûjtése:

-

NN

-

A képernyõ területén lévõ, jogilag érvényes és már valamelyik lezárt változásban szereplõ elemek közül térbelileg és tematikailag egyaránt kiválogathatók a változásba felveendõ elemek. A kiválogatott elemek más színnel jelennek meg és létrejön róluk egy másolat, valamint megkapják a "változás alatt" rendszerjelölést. Az eredeti elemeket is megjelöli a rendszer, ezáltal elkerülhetõ, hogy ezek az elemek egy másik változásban is mint eredeti elemek felvehetõk legyenek. Minden elem csak egyszer vehetõ fel eredeti elemként (jogilag érvényes) egy újabb változásba. (Változást követõ változás). Ha egy elem véletlenül lett a változási elemek közé felvéve, de még tényleges geometriai változtatás nem érte, akkor ez a változási elemek közül visszavonható.

3. A változások végrehajtása: A változások végrehajtásához az IMAGE és TASCAL modulok teljes funkciókészlete rendelkezésre áll (pl.: területosztás, földrészletek egyesítése, metszések, koordináta számítások, kiegyenlítés, stb.). 4. A változás eltárolása: Ahhoz, hogy a változást jogilag érvényessé lehessen tenni, el kell azt tárolni. Az eltárolt változás, egy projektparaméter állásától függõen ismét megnyitható, vagy az újbóli megnyitást már a rendszer nem engedélyezi. Ezzel a projektparaméterrel a különbözõ országokban szokásos ügymenethez lehet igazítani a rendszer mûködését. (Egyes országokban a földhivatal és a telekkönyvi hivatal elkülönül, ezért a két hivatal közötti adatcsere ideje alatt a változás újbóli megnyitását le kell tiltani). A változás csak akkor tehetõ érvényessé, ha a benne szereplõ objektumok bizonyos feltételt teljesítenek. például: − a földrészletek kiinduló területének összege az új földrészletek területeinek összegével meg kell egyezniük − valamint az új állapot felülethálózatában nem lehetnek lyukak és átfedések. 5. A változás dokumentációinak elkészítése: A változás befejezésekor és eltárolásakor automatikusan elkészíthetõ a terület-kimutatás és a változási vázrajz. Az így elkészített dokumentációkkal ellenõrizhetõ a kezelõ által az INFOCAM-ban elvégzett módosítások, valamint a földmérõ, illetve földmérõ szerv által beadott változási dokumentumok helyessége. 6. A változás lezárása: A jogilag érvényessé tételkor a rendszer ellenõrzi, hogy a változásban szereplõ régi állapot összes eleme érvényes-e. A rendszer konzisztencia vizsgálatot folytat az adatok ellentmondásosságának elkerülése érdekében. Ha a feltétel igaz, akkor a régi állapot minden eleme törlõdik és az új elemek mint jogilag érvényes elemek kerülnek az adatbázisba. A jogilag érvényessé tétel alatt a régi állapot elemeinek teljes geometriai és tematikai tartalma egy archiválási fájlba eltárolásra kerül. Ez az archív fájl egy szöveges formátumú fájl. Ha a változás visszavonásra kerül, akkor az eredeti állapot helyreáll és a változásból kiinduló összes õt követõ változás törlõdik. Jogilag érvényes változás utáni állapotot csak úgy lehet visszaállítani, hogy a változásvezetési procedúrát végig visszük rajta, mintha egy új változás lenne csak hozzá az adatokat a mentett archív fájlból vesszük. Egyenlõre valós probléma még a változás változásának a kezelése is. Például: Van egy adott hrsz-ú földrészlet pl. Havas tér. Adott a tér szemközti oldalán két földrészlet. Telekrendezést hajtunk végre az elsõ földrészleten vagyis megosztjuk a térre merõleges osztóvonallal. Az osztás hatására a tér felöli birtokhatáron egy új osztási vonalpontot kapunk. A tér struktúrájába e pontnak be kell épülnie, tehát változási elemek a földrészlet és a tér. (Elsõ változás). Most a tér másik oldalán is megosztunk egy parcellát ugyanúgy merõleges osztóvonallal és ennek az új osztási vonalpontnak is be kell a tér struktúrájába épülnie. A tér szempontjából ez már a változás változása ugyanakkor a területében a két vonalpont alig okoz lényeges eltérést az eredeti területtõl. A két földrészlet valójában egymástól teljesen független, de van egy közös elemük a változásban és ez a tér ahova a vonalpontjaik beépülnek (adatkonzisztencia). Jogilag a tér jellegû földrészlet nem is tartozik a kezelendõ földrészletek közé, tartalmi változás nem történt. Valami oknál fogva az elsõ megosztás nem válik jogerõssé ezáltal törölni kell a rendszerbõl. A változás törlése után visszaáll a régi jogi állapot az adott földrészletre. Törlõdik a változás változása is vagyis a másik földrészlet megosztása is amire viszont még szükség van mivel ez valóban megvalósul. A változásvezetési metodika ezekszerint sorrendiséghez kötött ami jól üzemel akkor amikor a telekalakítások olyan földrészleteken történnek amire nem épül újabb változás vagy a változásokban nincs közös elem pl. földrészlet, de rossz az fent említett tér példájánál. Ugyanez a helyzet egy utca szabályozásakor is ahol sok egymástól független telket érint az utca szélesítése. Minden független földrészletnél közös elem az utca. A fõvárosi gyakorlatban ráadásul közterületnél a

-

OO

-

sorrendiség nem kötelezõ hisz, ha az lenne egy megvalósulatlan térrajz sok más megvalósulható térrajzot semmisítene meg csupán azért, mert a változásban közös elemük a közterület. Megoldást jelentene, ha a szoftver megengedné, hogy a kezelõ döntsön a sorrendiséget illetõen biztosítva ezen esetek ellenõrizhetõségét. Tagadhatatlanul hátrány, hogy jóval nagyobb a hibázási lehetõség. Amennyiben a sorrendiséget kötelezõvé teszi a program, akkor pedig az egymásra épülõ változásokról, mielõtt kitörli azokat egy fájlban készítsen mentést a duplikált felvitel elkerülése miatt. Ez a fájl mint egy makro program újra futtatható lenne.

Havas tér

Az 1,2,3,4,5 a változási térrajzok egymás utáni elkészültségének sorrendjét jelenti.

-

PP -

Változás dokumentálása A változási várzajz vagy más néven térrajz féle reprezentáció is készítheto. Ezek szöveges és rajzi dokumentumok . Feltétlenül még az érvényesítés elõtt kell készíteni, hogy még a régi jogi állapotot valamint az új megváltozott állapotot is tartalmazza a rajz. Érvényesítés után már csak az aktuálisan új megjelenítés tárolódik az adatbázisban. (Változás átvezetési dokumentáció a mellékletben) Egy térinformatikai rendszer alkalmazása meggyorsítaná a jelenlegi földhivatali ügymenetet, valamint kihasználva a LIS lehetõségeit kibõvítené a földhivatali adatszolgáltatások körét (pl.: különbözõ tematikus térképek, választókörzetek, önkormányzatok különbözõ igényeinek megfelelõ térképek, stb.). Ezen feladatok megoldásához csak a tematikus táblázat kiegészítésére és újabb grafikus táblázatok létrehozására van szükség.

Fovárosi adatok feltöltésének munkafázisai A rendelkezésre álló adatok: Grafikus adatok DXF formátumban: − − − − −

földrészlet élek helyrajzi számok kerület határok utcanevek házszámok

Szöveges adatok ASCII formátumban: − koordinátajegyzék − ellenõrzõ listák

Elofeldolgozás A fenti adatok közvetlenül nem tölthetok be az INFOCAM rendszerbe. Az elofeldolgozásra bármilyen CAD szoftver alkalmas lenne, a Földhivatalnál az adatok manipulálására a CADdy grafikus rendszert használtuk. Elofeldolgozás okai: - Az ASZSZ feldolgozásánál az ékezetes betuk vesszoit külön grafikus elemként határozták meg és ezért úgy kellett a grafikus megírásokat módosítani, hogy egy grafikus elem legyen egy magyar ékezetes betu. Ilyen módosítás érintette az utcaneveket. - A grafikus adatoknál, a különbözo tematikájú elemeket az elore definiált rétegre kellett szétválogatni. A házszámokat utcával párhuzamos irányba kellett forgatni. Az ITR szoftver elterjedésével ezek a problémák megoldódtak. Tapasztalataink szerint az INFOCAM struktúraképzo és ellenorzo programjának futásideje az adatok mennyiségétol függoen hatványozottan növekszik ezért a digitális állományokat fel kell darabolni. (Kb. 1500-2000 földrészletet betöltését érdemes egyszerre elvégezni.) Amennyiben a betöltendo digitális állományhoz színattribútumokat rendeltek azt megszüntetjük, mivel az INFOCAM grafikus tábláján az egyes elemek színei már definiáltak. Minden rétegrol (tematikus elemrol) külön DXF fájl-t kell készíteni. Egy DXF fájl-ba kell konvertálni a földrészleteket és a helyrajziszámokat A DXF fájl-ok elokészítése a VMS-ba történo konvertáláshoz, majd azok betöltése. A PC karakterek VMS karakterekké átalakítása után (a térinformatikai rendszerben a magyar ékezetes betuk jelenjenek meg) a DXF fájl (fejrész törölendo) bekonvertálható a térinformatikai rendszerbe. (A konverziós tábla határozza meg a DXF elemek megfelelojét az INFOCAM táblában.) Az INCOME-gyüjtõtároló fogadja a DXF elemeket. Az INFOCAM INCOME menüpontjainak segítségével a meghatározott szabályok és keretparaméterek figyelembevételével létrejön a

-

QQ -

strukturált állomány. A topológiaképzés parancsfájlból történõ indítása elõny, mivel ez a hosszabb munkafolyamatok közé tarozik, és így a háttérben hajtódik végre. A szöveges adatok betöltése a VMS-be az IMAGE menübe levõ makró programmal történik, aminek az eredményeként az adatok betöltõdnek az egyes földrészletek szöveges attribútumai közé.

Szöveges információk megjelenítése az INFOCAM - ban A térképszelvényen állandóan szereplõ megírások a helyrajzi számok, utcanevek, házszámok, alappontok száma, valamint a közintézmények neve. A birtokhatárpontok pontszámát a tömbszámítási jegyzõkönyv vázlata illetve a tömbrajz tartalmazza. A digitális kataszteri térképnél is arra kell törekedni, hogy a megjelenítésében a tradicionális földmérési alaptérképhez hasonlítson. Látszódjanak, tehát az állandó megírások, a birtokhatárpontok számai pedig, amikor szükséges, akkor látható legyenek. Szöveges információ úgy jeleníthetõ meg , ha az valamely elem attribútumaként definiált. Ha a szöveg önmagában semmihez sem kapcsolható, akkor azt egy láthatatlan szimbólum látható attribútúmaként kell meghatározni. A szöveges információk digitális megjelenítése az INFOCAM-ban : − a helyrajzi szám nem más mint a földrészlet régió látható attribútuma − a házszám és utcanév felirata egy láthatatlan szimbólum látható attribútumaként állítható elõ − az alappontok neve szintén az alappont megjelenítését szolgáló szimbólum attribútuma − a birtokhatárpontok száma a koordinátákhoz rendelt pontazonosító, így független a tematikától − a közintézmény neve épülethez azaz régióhoz kapcsolt attribútum

Pontszámozás A hagyományos geodéziai munkánál megszoktuk, hogy a pontoknak a könnyebb hivatkozás érdekében pontszámokat adunk. A GIS/LIS rendszereknél egyedi azonosító a koordináta, de a régi munkarészekkel az összhangot megtartva a ponts zámozás hagyományát átültettük a térinformatikai rendszerbe és ezek kezelése itt biztosított. Az adatszolgáltatásnál is nagy jelentõsége van, hiszen még vannak olyan geodéták akik a hagyományos, tradicionális feldolgozást részesítik elõnyben. Pontszámmal rendelkezõ pontok: − vízszintes alappontok − magassági alappontok − kerülethatár pontok − fekvéshatár pontok (belterület, külterület) − tömbhatár pontok − földrészlethatár pontok, azaz birtokhatár pontok − alrészlethatár pontok − minõségi osztályhatár pontok Léteznek olyan pontok amelyek egyszerre több helyre is besorolhatók a fenti felsorolásban. Pl. egy birtokhatárpont lehet egyszerre kerülethatár-, fekvéshatár-, tömbkontúrpont is. (Az ilyen pont több hierarchiában szereplõ pont.) Az INFOCAM-ban meg kell különböztetni a pont nevet és a pont azonosítót. A pont azonosító a koordinátához rendelt numerikus karakter. A pont név lehet numerikus pl. pontszám és alfanumerikus pl. Bakáts téri templomtorony. Birtokhatárpontoknál a pontnév azonos a pont azonosítóval (pontszám:125), míg alappontoknál már ez nem feltétlenül igaz (pontazonosító: 654114-11119, neve: Bakáts téri templomtorony).

Az alappontok számozása : 12 karakter

-

RR -

Az EOV 4000-es szelvényszám +az alappont száma 6 karakter + 6 karakter Birtokhatárpontok számozása: 11 karakter kerületszám+tömbszám+pontszám 2 karakter + 4karakter + 4karakter Egy karakter még feltöltésre vár ami a pontok hierarchiájában elfoglat helyére utal. A optimális megjelenítés érdekében a projekt paramétereknél beállítható, hogy hány karaktert szeretnénk látni az adott pontszámból a képernyõn. A pontszám (txt) konverziója történhet: − pontnév beillesztéssel (makro programmal a grafikus menübõl) − szekvenciális konverzióval amennyiben az adott ponton (Y,X) van egy szimb ólum pl. nullkör.

Tömeges változásvezetés Egy archív adatállomány naprakészre hozását nevezzük tömeges változásvezetésnek. A változások bedolgozása után a térkép a jogilag érvényes állapotot mutatja. Az adatfeltöltés, mint már említettem konverzióval és interaktívan lehetséges. Az elmaradt változások vezetése az IMAGE modulban történik. A jogilag érvényes térrajzok (változási vázrajzok) bedolgozása nem más mint adatmódosítás. Olyankor van rá lehetõség, amikor a valid kód még 1-es. Amennyiben a gépi állomány megfelel a jogilag érvényes aktuális állapotnak a valid kód 2-es lesz, és ekkor az INFOCAM folyamatos változásvezetésre már alkalmas. Ekkor kell az INKA modulon keresztül az elõzetes változásokat is rögzíteni a rendszerben. Ez a végcél.

INFOCAM LIS használata a földhivatali gyakorlatban

Recommend Documents