Indikátor: nem sikerült megnyerni a háziorvosok többségét

SZ A K M A I OL DAL

Indikátor: nem sikerült megnyerni a háziorvosok többségét Három éve vezették be a háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelő rendszerét az IMF javaslatára, amely szorgalmazta, hogy valamiféle mérhető tevékenységhez kössék a finanszírozás egy részét, vezessenek be erre a célra minőségi mutatókat. A háziorvosok nagyon nehezen barátkoznak meg az új rendszerrel, amelynek számos gyermekbetegsége mellett leginkább kifogásolt eleme a zárt kassza: minél többen dolgoznak „jól”, annál kevesebb pénz jut egy-egy orvosnak.

Tizenöt indikátor bevezetésével 2009-ben indult a rendszer: akkor havi százmillió forintos összeg jutott erre. Ez rendkívül kevésnek bizonyult ahhoz, hogy valóban ösztönzőként működjék, holott az indikátorrendszer legfőbb célja volt, hogy minőségi és hatékony betegellátásra sarkallja a házorvosokat, s hosszabb távon emelje a gyógyítás színvonalát. Bevezetése után két évvel módosították a rendszert: 2011 áprilisától egyrészt több indikátorral mérnek, másrészt két és félszer magasabb finanszírozási összeget határoztak meg, vagyis havonta 250 millió forintot lehet az orvosok között szétosztani. Mindig kiemelt hangsúlyt kapott, hogy az orvosok adminisztrációs terheit nem növelheti az indikátorrendszer: az adatokat a B300 tételes betegforgalmi jelentésből, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás adataiból, valamint a vénykiváltási adatokból gyűjti ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az indikátorrendszert évente egy szakmai szervezetekből,

24

Orvosok Lapja 2012 | 04

szakértőkből álló munkacsoport felülvizsgálja, és az addig leszűrt tapasztalatok alapján módosítja. Lapzártánk idején jelent meg az erről szóló friss jogszabály, ezúttal a házi gyermekorvosok teljesítményértékelésére vezetnek be újabb indikátorokat. Így például számítani fog a colecalciferol belsőleges oldatos csepp gyógyszerformájú készítmény adásában részesültek aránya a 3 éves kor alattiak, a szűrővizsgálatok végzésének aránya a 6 évesnél fiatalabbak, és kizárólag anyatejes táplálásban részesültek aránya a 6 hónapos kor alattiak körében. Azt is nézik, hogy a megelőző 12 hónap alapján egy hónap átlagában a házi gyermekorvosi szolgáltató

Mindig kiemelt hangsúlyt kapott, hogy az orvosok adminisztrációs terheit nem növelheti az indikátorrendszer

betegforgalmához viszonyítva mekkora az ügyeleti ellátáson hétfőtől péntekig (háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban és/vagy sürgősségi betegellátó osztályon) megjelent biztosítottak aránya. Az indikátor magyarázata szerint, ha az ügyeleti ellátásban magas a praxis betegeinek megjelenési gyakorisága, az utalhat arra, hogy a rendelési időben nyújtott ellátás nem kielégítő, vagy a praxis betegei kerülik orvosukat. Cél, hogy a bejelentkezett biztosítottak rendelési időben saját orvosukat keressék fel. Minél alacsonyabb a mutató értéke, annál jobb a praxis megítélése.” – Általános probléma, hogy nagyon nehéz számszerűsített adatokkal mérni az orvosi tevékenységet, ebből adódóan kevés a jó indikátor – fogalmazott dr. Kálmán Mihály, a Házi Gyermek-

SZ A K M A I OL DAL

orvosok Egyesületének alelnöke lapunknak a várható változtatásokat is értékelve. – Ráadásul az úgynevezett nehéz praxisokat, ahol több a problémás gyermek, nem tudja reálisan kezelni. A korábbi négy után a tervek szerint hatra emelkedő indikátor révén nagyobb eséllyel teljesít az orvos, ugyanakkor a pénz többfelé osztódik, így kevesebbet veszíthet. A gyermekpraxisokban azért is születnek szélsőséges eredmények, mert néha csak tizedeken múlik, hogy bekerül-e a teljesítmény a felső negyedbe. Ezért is javasoltuk helyette, hogy a régiós átlag felett teljesítők kapjanak bónuszt. A másik tényező pedig az, hogyha sok a jól teljesítő praxis, akkor nehéz a célértéket elérni. Az informatikai hiányosságok ugyancsak gondot okoznak, gondolok itt a szoftverekre. Sikerült elérnünk, hogy az anyatejes táplálás 25-ös létszámlimitét most leszállítsák 15 főre. Megjegyzem: azt szerettük volna, ha teljesen eltörlik. Most legalább mérséklődik a limit, ám így is elesik a bónuszponttól az, akinek a körzetében „csak” tizennégy anyatejjel táplált csecsemő van. Fontos változást hozhat a jogszabály a kifizetések idejét illetően: a korábbi negyedéves utalás helyett a háziorvosok kérésére a bónuszt elérőknek havonta fizetnek. Ebben a kérdésben a tervezet így fogalmaz: „…a díjfizetés a 2012. áprilisi időszak értékelésétől kezdődően havi gyakorisággal történik”, és a tárgyhónapot követő második hónapban utalják az ösztönzőt. (Kivételt képez ez alól

Nem váltak be a háziorvos-ösztönző programok?

Nincs elég bizonyíték arra, hogy a háziorvosok pénzügyi ösztönzése javítaná a szolgáltatások minőségét – állítják ausztrál kutatók. A University of Melbourne alkalmazott gazdasági és társadalomtudományi kutatóintézetének munkatársai áttekintették a háziorvosok ösztönzését célzó programok irodalmát, és arra a következtetésre jutottak, hogy ilyen ösztönzők bevezetésénél óvatosan kell eljárni. A jól teljesítő orvosok pénzügyi ösztönzésének hatásossága egyáltalán nem meggyőző – állapították meg –, vagyis nem létezik elegendő bizonyíték az olyan gyakorlat támogatására vagy elvetésére, hogy a fizetés eszközével ösztönözni lehetne a jó minőségű ellátást. Dr. Peter Sivey intézetvezető úgy véli, számos olyan rendszer létezik a világon, ahol a fizetéseket úgy irányítják, hogy megváltoztassák a háziorvosok munkamódját. Ezen rendszerek népszerűsége ellenére csak hét tanulmányt talált, amelyek a minőség javítását célzó ösztönzési politikák hatásosságát értékelik. Összességében a vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy az ösztönző rendszereknek egyáltalán nincs hatásuk – vagy csak elhanyagolható hatásuk van. Ráadásul az ösztönző rendszereknek szándékon kívüli következményei is lehetnek, mert például az orvosok végezhetnek jó munkát egy betegség terén, ennek viszont az lehet az ára, hogy kevesebb időt töltenek más betegségek kezelésével. (Forrás: http://newsroom.melbourne.edu/news/n-620)

Van olyan orvos, aki szerint egyszerűbb lenne, ha azt a negyvenezer forintot mindenféle „indikátorosdi” nélkül odaadnák az amúgy is alulfinanszírozott háziorvosnak.

az orvosok gyógyszerrendelésének értékelése: a díjazásra itt továbbra is negyedéves gyakorisággal kerül sor, a bónuszpénzt a negyedév utolsó hónapját követő második hónapban utalják.) Átlagosan negyvenezer forint Március elején készültek el a kimutatások a 2011. IV. negyedéves „indikátoreredmények” után járó kifizetésekről. Átlagosan negyvenezer forintos díjazást kaptak a háziorvosok (a felnőtt körzetek 40 100, a gyermekorvosi körzetek 37 700, a vegyes körzetek 38 900 forintot), ám az OEP adatai szerint csaknem kétszáz praxis nem tudott eredményt elérni az ösztönző rendszerben. A legnagyobb havi átlagos díjazás a felnőtt praxisokban: 107 800, a gyermek praxisokban: 122 600, a vegyes praxisokban: 104 100 forint volt. Nem részesült ösztönző kifizetésben 3 felnőtt, 185(!) gyermek és 3 vegyes háziorvosi szolgálat. Van olyan orvos, aki szerint egyszerűbb lenne, ha azt a negyvenezer forintot mindenféle „indikátorosdi” nélkül odaadnák az amúgy is alulfinanszírozott háziorvosnak. Sokan egyáltalán nem érzik motiváló erőnek, hogy egy zárt kassza

terhére minél jobb teljesítményt nyújtsanak, hiszen így mindenkinek egyre kevesebb jut. Nem értik, miért találnak ki újabb és újabb bosszantó rendelkezéseket, amelyekkel csak morzsákat hullajtanak nekik. Van, aki egyesen elutasítja a rendszert, mondván, ő gyógyítani akar, nem pedig barkácsolni, könyvelgetni, és azon spekulálni, mit üssön be a számítógépébe, hogy bónuszhoz jusson. Beneda Attila, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke tud a háziorvosok idegenkedéséről, ám fontosnak tartja, hogy az ösztönzés mellett a praxisok egyfajta minőségi visszajelzést is kaphatnak saját munkájukról, s hogy ez nem jár számukra adminisztrációs teherrel. Természetesen ez a kép nem teljesen objektív, de véleménye szerint mindenképpen a teljesítményfinanszírozás irányába hat. A zárt kassza kapcsán ő inkább a praxisoknak jutó plusz hárommilliárdos forrást emeli ki. Jelenleg ez az összeg a teljes finanszírozás 3-4 százaléka, idővel azonban szeretnék a jóval hatásosabb 10 százalékot elérni. Sándor Judit

Orvosok Lapja 25 2012 | 04

SZ A K M A I OL DAL

Cukorbeteg-ellátás A–Z-ig Világszerte az egyik leggyorsabb ütemben terjedő népbetegség a diabétesz. Dr. Vörös Péter diabetológus, a Szent István Kórház II. Belgyógyászati osztályának vezető főorvosa többek között elmondja, hogy milyen szakterületek és ellátási szintek érintettek a cukorbetegek kezelésében, mekkora terhet ró a betegség előfordulási gyakorisága az egyénre és a társadalomra, és miként változott meg az utóbbi években az 1-es és a 2-es típus klinikai képe.

– Mekkora problémát jelent ma a világon és Magyarországon a cukorbetegség? – Manapság a szakmai körökben diabéteszes endémiáról szokás beszélni, ugyanis ez a betegség világszerte rendkívül nagy problémát jelent. Évről-évre jelentős mértékben növekszik az érintettek száma, az előrejelzések szerint 10–12 év múlva összesen 3–400 millió beteggel számolhatunk majd. Különösen Afrikában és Dél-Amerikában regisztrálnak egyre több érintettet. Észak-Amerikában, Ausztráliában szintén magas az új megbetegedések száma, Európában ennél valamivel kevesebb, de természetesen nálunk sem reményt keltőek a statisztikák. A probléma nem csak egészségügyi és szociális, hanem egyben súlyos gazdasági kérdéseket is felvet, ugyanis a diabétesz kezelése igen költséges. A diabetológiai gondozás lényege, hogy megelőzzük a lehetséges szövődményeket, márpedig ez az egészségkárosodás számtalan szövődménnyel járhat, melyek kivizsgálása és ellátása hatalmas forrásokat emészt fel. A diabétesszel élők fogyasztják – éppen a kísérő betegségek miatt (szív- és

26


Dr. Vörös Péter diabetológus

érrendszeri megbetegedések, hipertónia, agyi keringési zavar, idegrendszeri károsodások stb.) – a legtöbb gyógyszert is, éppen ezért esetükben a compliance-nek is hatalmas jelentősége van. Az egyén szempontjából is súlyos következményekkel jár ez a kórkép, hiszen nagymértékben rontja az életminőséget és az életkilátásokat. – Milyen különböző szinteken zajlik a diabetológiai betegek ellátása, hogyan oszlanak meg a prevencióval-gyógyítással-gondozással kapcsolatos feladatok optimális esetben – illetve a hazai gyakorlatban? – Magyarországon a diabetológiai szakrendelés hálózata kellőképpen

kiépült, a kollégák azonban a legtöbb beteg ellátását az alapellátásban végzik. Az 1-es típusú diabétesszel élő pácienseiket jellemzően a szakambulanciákra küldik. A tablettát szedő cukorbetegek sokszor csak későn kerülnek a centrumok látóterébe. A gyakorlatban megvalósuló betegutak a különböző gyógyszerek megválasztása szempontjából is indokoltak, hiszen a diabétesz korszerű terápiájának eszközeit nagyrészt kizárólag mi javasolhatjuk, az adott készítményt a családorvos pedig csak ezután írhatja fel kedvezménnyel. Az inzulinok felírásához szintén szakorvosi javaslat szükséges. Nem elég, ha a szakorvosi vizit kizárólag a javaslatok kiállításából áll, hanem – amennyiben időszerűvé válik –szűrővizsgálatokra is sor kell, hogy kerüljön, a terápia újragondolása is szükséges. – A fekvőbeteg-osztályok kizárólag a szövődményekkel rendelkező cukorbetegek számára szükségesek? – A cukorbetegek ellátása többnyire valóban ambuláns feladat, a vércukor beállításhoz nincs szükség kórházra, a szövődmények kezelése mellett még az inzulin adás kezdeti betanítása indokolhatja a bennfekvést. – Elegendő az ellátóhely? – Ezt nem állítanám, mert a szakrendelők rendkívül leterheltek, a betegeknek általában hosszasan várakozniuk kell az időpontra. Működnek az országban kiemelt szakellátó helyek, amelyek felszereltségüket és lehetőségeiket tekintve valamelyest jobbak az átlagnál. Ezek között a helyek között a körülményekhez képest optimális munkamegosztás alakult ki, így valamennyi cukorbeteg ellátását biztosítani tudjuk.

SZ A K M A I OL DAL

A probléma nem csak egészségügyi és szociális, hanem egyben súlyos gazdasági kérdéseket is felvet, ugyanis a diabétesz kezelése igen költséges. – Gyakran mondják, hogy a krónikus betegek ellátásában rendkívüli jelentőségű az orvos-beteg kapcsolat. A cukorbetegséggel élők ellátásában hogyan oszlik meg a feladat a diabetológus és a háziorvos között, melyikük vezeti a gondozást? – Alapvetően és elsősorban a háziorvos áll szoros kapcsolatban velük, ő látja gyakrabban a betegeket, akik a szakrendelést három-négyhavonta keresik fel – nem mindenki, csak azok, akik rendszeresen eljárnak hozzánk is. Ennek oka, hogy a hemoglobin A1C-t csak háromhavonta lehet ellenőrizni – ami szakmai szempontból rendben is van –, de még így is annyi beteg érkezik hozzánk, hogy túlterheltségünk miatt mi magunk inkább négyhavonta rendeljük vissza őket. – Megfelelő szintű a háziorvosok képzettsége? – Azt mondhatom, hogy a kollégák egyre inkább megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Általában a gyógyszercégek, de egyéb tudományos fórumok rendezésében számos előadást tartunk, amelyekre a családorvosok is szép számmal eljönnek. Ilyenkor sorra megbeszéljük a kezelés különböző szempontjait, van lehetőség kérdések feltevésére is. A családorvosoknak gyakorlatilag valamennyi szakterülethez értenie kell egy kicsit, de az nem várható el tőlük, hogy valamennyi területen a szakorvosokkal egyenlő tudást halmozzanak fel. Egy kórházi háttérrel rendelkező szakambulancián a lehetőségek is mások egy-egy vizsgálat megszervezésére, elvégzésére. A lényeg tehát a jól működő kétirányú kapcsolat kiépítése a két szakterület

A cukorbetegek kezelésében a diéta és az egészséges életvitel is egyaránt fontos.

között, ami a legtöbbször meg is valósul. – Melyek a diabetológus szakma legfontosabb társszakmái? – A cukorbetegség az embert tetőtől talpig megbetegíti, szinte valamennyi szervrendszer érintett. Elsősorban az érrendszer, a kis-, és nagy erek betegségei jellemzőek, de a diabéteszt gondozó orvosnak az angiológus, a kardiológus és a szemész mellett nagyon szoros kapcsolatot kell fenntartania a bőrgyógyásszal, az ideggyógyásszal és a nefrológussal is. – Mennyire gyakori, hogy az 1-es típusú cukorbetegség mellett idővel más autoimmun betegség is megjelenik? – Sajnos valóban fennáll ennek veszélye, elsősorban pajzsmirigy és mellékvese problémák szoktak előfordulni. – Mennyire gyakori, hogy a 2-es típusú cukorbetegeket inzulinra kell átállítani? – Az 1-es és a 2-es típus szétválasztása szakmailag is rendkívül fontos kérdés. Az 1-es típusú cukorbetegek inzulin híján záros határidőn belül meghalnak. A 2-es típusú diabétesszel élők ezzel szemben nem azért kapnak inzulint, mert szervezetük nem termeli meg a szükséges mennyiséget, hanem

azért, hogy jobban be tudjuk állítani anyagcsere-egyensúlyukat. Ezek a betegségek azonban klinikai képüket tekintve egyre inkább összemosódnak abban az értelemben, hogy az 1-es típust régen fiatalkori cukorbetegségnek hívták, míg ma már sokszor idősebb korban is megjelenik, a 2-es típus pedig, amely még pár évtizede is kizárólag a felnőtteket érintette, egyre gyakoribb a gyerekek körében. – Hogyan alakul az 1-es és a 2-es típus gyógyszeres terápiája a kórkép kialakulásának kezdetétől? – Az 1-es típus természetesen kezdettől fogva inzulinnal kezelendő. A 2-es típusnál elsősorban a tablettás készítmények jönnek szóba, és amennyiben ezek, valamint kombinációik már nem kellően hatékonyak, akkor az inzulin a helyes választás. A cukorbetegek kezelésében ugyanakkor nem lehet kizárólag a gyógyszerekre hagyatkozni, a diéta és az egészséges életvitel sem kevésbé fontos. – Az orvostudomány mai állása szerint mit tudunk a diabétesz és szövődményeinek kialakulásáról? Kizárólag az egészségtelen életmódnak köszönhető, hogy ma már a 2-es típusban gyerekek is szenvednek?


SZ A K M A I OL DAL

– Ebben a problémakörben jelenleg is mindkét változattal kapcsolatban folynak a kutatások. Az 1-es típusnál nem merül fel a genetikai hajlam, a 2-es típusról azt gondoljuk, hogy örökletes tényezők is szerepet játszanak kialakulásában. Bizonyos családokban megfigyelhető a kórkép halmozott előfordulása. A 2-es típusú betegek döntő többsége túlsúlyos. A túlsúlyossággal összefüggésbe hozható az inzulinrezisztencia kialakulása, melynek következtében a szervezetben lévő inzulin nem tud úgy hatni, ahogyan normális esetben. Az inzulinrezisztencia a diabétesz nagyon fontos patogenetikai tényezője, másik fontos jellemzője pedig, hogy zavar keletkezik a hasnyálmirigy inzulin-elválasztásában. Az elégtelen inzulin-elválasztás inkább a későbbiek során alakul ki. A 2-es típusú betegnek sokszor nincs panasza, tünete, gyakran csupán szűrővizsgálatok során derül ki, hogy magas a vércukorszintje. Ebből következően sajnos 4-7-8 év is eltelhet, mire betegségét diagnosztizálják, ez az idő pedig bőven elegendő az ér-, és idegrendszeri szövődmények kialakulásához. Ezért a 2-es típusú diabétesz diagnózisa után azonnal el kell végezni a szűrővizsgálatokat, és az esetek 50%-ában be is bizonyosodik, hogy már kialakult valamilyen szövődmény. Amen�nyiben az anyagcsere-beállítás nem megfelelő, a szövődmények száma rohamosan növekszik. Bár a szövődmények kialakulásában más tényezők is szerepet játszanak, ez a

28


Négy-nyolc év is eltelhet, mire a betegséget diagnosztizálják, ez idő alatt ér-, és idegrendszeri szövődmények alakulhatnak ki.

szempont mérhetetlenül fontos. Az 1-es típus kialakulásának okát illetően többféle teória létezik. Számos alkalommal derül ki, hogy a kórkép kialakulását valamilyen vírusfertőzés előzte meg, de ez nem azt jelenti, hogy bizonyos fertőzések minden esetben diabéteszt okoznak. Arra vonatkozó statisztikák is vannak, hogy a beteg édesanyja várandós korában mit fogyasztott és mit nem. Nem tudjuk még mennyire jelentősek ezek a tényezők, az azonban biztos, hogy az egészségtelen életet folytató embereknél gyakoribbak a krónikus betegségek. Bizonyos esetekben (akár családon belül halmozódó) lelki tényezőket ugyanígy találhatunk a cukorbetegeknél, azonban a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Ami a gyerekeket illeti: egészségtelenül élnek, sok csokoládét és chipset esznek, keveset mozognak, elhíznak, és bizony tény, hogy ez az egyik legjelentősebb oka annak, hogy körükben is megjelent a 2-es típusú cukorbetegség. Eleve hatalmas mozgásigényük van, melyet azonban fenn kellene tartani, erősíteni, ez azonban nehéz, mert a szülők elfoglaltak és leterheltek, inkább számítógépes játékokkal kötik le figyelmüket. A gyerekek rendkívül könnyen számítógép- és TV-függővé válnak, emellett különösen fogékonyak a reklámokra. Kicsikarják szüleiktől, hogy vegyék meg ezt vagy azt az ételt-italt, amelyet a televízióban láttak. Mindez együtt veszélyezteti egészségüket. – A receptfelírás jelenlegi előírásai és az OEP által meghatározott gyógyszer-befogadási szabályzatok mennyiben segítik és mennyiben hátráltatják a diabetológusok munkáját? – Tudjuk, hogy az emberek rengeteg gyógyszert megvásárolnak, amit aztán nem vesznek be, és ennek népgazdasági következményei is vannak. Ennek a gyakorlatnak határt kell szabni, tehát megértem, hogy a kormányzat lépni kíván. Helyzete azonban nem könnyű, hiszen ha egy intézkedéssel egy problémát

megold, ugyanazzal a döntéssel mindjárt egy másikat is előidéz. Egy receptre nem írhatunk fel gyógyszert egy hónapnál hosszabb időre, és ez egyértelműen megnöveli az egészségügyi ellátóhelyek leterheltségét. A betegek egy része ugyanakkor többé-kevésbé felelőtlen, nem vesznek be bizonyos gyógyszereket, különösen, ha a betegtájékoztatót is elolvassák. Nem tudják mérlegelni a lehetséges mellékhatások előfordulásának kockázatát. Mégis azt mondom, hogy azoknál a krónikus betegeknél, akik nagy valószínűséggel beveszik gyógyszereiket, kivételt lehetne tenni. – Mekkora szerepe van a diabetológiai ellátásban és a prevencióban a területen működő civil szervezeteknek? – A legtöbb beteg közérzetét rendkívüli mértékben javíthatja, ha rendszeresen találkozik betegtársaival, akiknek az övéihez hasonló problémákkal kell megküzdeniük. Számos településen működnek diabéteszes klubok – nálunk is van egy. Kórházunk területén minden hónapban összejön 50–60 érintett, előadást tartunk nekik, kérdezhetnek tőlünk és egymástól, a gyártók és forgalmazók különböző, számukra készített termékekkel ismertetik meg őket. A dietetikus is rendszeresen előad, szűrővizsgálatok zajlanak, a betegek gyógytornász irányításával tornázhatnak. Különösebb támogatást ezek a klubok nem kapnak, de léteznek országos szervezetek, amelyek segítik és koordinálják a kisebb helyeken zajló klubéletet. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban egy diabétesszel élő férfi, Máger úr vezeti a klubot, amelyért osztályunk egyik diabetológus nővére, kórházunk vezető dietetikusa és gyógytornászunk ugyancsak igen sokat tesznek. Ez fontos, hiszen az tudja igazán betartani az orvos tanácsait, aki érti betegségét – azt, hogy mit miért kell tennie. Radnai Anna

SZ A K M A I OL DAL

Haematologiai kongresszus Az Amerikai Haematologiai Társaság 53. kongresszusát, 2011. december 10–14. között tartotta az Egyesült Államok beli San Diegóban. Az alábbiakban szerzőnk, a DE OEC Belgyógyászati Intézet II. Belklinika Ritka Betegségek Tanszéke vezetőjének tollából szemelvényeket közlünk a rendezvény szakmai programjairól.

„Napfényes San Diego” invitálta az első hivatalos napon a résztvevőket a kongresszusi újság szerint az Egyesült Államok, de bízvást mondhatjuk, az egész világ haematologusainak legfontosabb éves összejövetelére. (Az igazság megkívánja, hogy a napfény mellett az eső is vendéglátóink közé tartozott, de ez a kongresszusi részvételeknek általában jót szokott tenni…). Mindenről szó esett, ami ma érdekli a haematologiával foglalkozókat. Ami a thrombocytákat illeti, a Bizzozero által évszázadnál hos�szabb ideje felismert kis „részecskék” szerepe ma már messze több, mint a véralvadásban megismert adhaesio, aggregatio és secretio hármas feladatköre. Az immun thrombocytopenia (ITP) sokáig egyszerű pathomechanizmusú betegségként volt ismert: a vérben levő antitestek pusztítják a betegségben szenvedők thrombocytáit, mely pusztulás sebességével a képzés nem képes egyensúlyt tartani... Ma már azonban tudjuk, hogy nem csak a pusztulás üteme gyors, hanem a képzés is károsodott, s ezért van igen nagy jelentősége mind elméletileg, mind terápiásan, a magyar Kelemen Endre felfedezésének, a thrombocyta stimuláló faktornak (thrombopoetin) – mutatott rá dr. Howard Liebman a dél-kaliforniai egyetemről.

A „másik oldal”, azaz az antithrombocyta kezelés mindennapjaink része (aszpirin, clopidogrel), amelynek pl. a perioperatív vérzések keletkezésében és ellátásában van egyre nagyobb szerepe – foglalta össze a jelen ismereteket a seattle-i dr. Konkle. A vérlemezkék azonban a véralvadáson kívül gyulladásos folyamatokban, az elhízásban, a metabolikus szindrómában, sőt a belőlük keletkező mikrorészecskék révén a gyulladásos arthritis patogenezisében is fontos tényezők (Eric Boilard, Kanada). A korán kelők az élő közvetítés révén a Nobel-díj átadás ünnepélyes eseményének is tanúi lehetettek. Dr. Beutler (édesapja egykor az amerikai társaság, az ASH elnöke volt) és J. Hoffmann (Strassbourg) a kórokozó baktériumok által aktivált „toll-szerű receptorok felfedezéséért” kapta a kitüntetést. Sajnos, mint ősszel a magyar híradások is beszámoltak róla, Dr. Steinman, a harmadik kitüntetett úgy távozott idő előtt közülük, hogy a kitüntetés híre már nem érte el. Új diagnosztikai entitás, vagyis új kórkép a haemophagocytotikus lymphocytosis (HLH), melynek lényege egy súlyos betegség végén fellépő „hyper-gyulladás”, amely megadja a szervezetnek a „kegyelemdöfést”. A kórkép diagnózisa a

Haraszthy Ágoston, San Diego sheriffje és a szőlőtermesztés egyik pionírja

teljes klinikai spektrum értékelésén, s az új típusú immunpatológiai gondolkodáson alapul. Ez a végzetes szövődmény magyarázza pl. a madárinfluenzában és a SARS-ban elhunytak halálának okát. A kórkép elsősorban gyermekeket érint; a szekció jó alkalmat adott a ritka betegségek jobb megértésére is (Sheila Weitzman, The Hospital for Sick Children). A myeloproliferatív betegségekben néhány éve ismert a JAK2V617F mutáció jelentősége, de a történetnek ez inkább eleje, mintsem a vége: a 12-es exonban bekövetkező mutáció a JAK2-t úgy aktiválja, hogy receptora nyugalomban marad. A barcelonai dr. Cervantes az essentialis thrombocythaemiás (ET) betegek régóta ismert „Janus-arcát”, vagyis a thrombosis és vérzés egyidejű fokozott kockázatát igyekezett körüljárni, mivel a pontos kockázatfelmérésnek a kezelés megválasztásában is döntő szerepe lehet. Azon betegeknél – vonta le következtetéseit – akiknél akár a thrombosis, akár a vérzés vagy mindkettő lehetősége fennáll, feltétlenül indokolt a drasztikus cytoredukció, ha viszont ezen fenyegető körülmények egyike sem áll fenn, a konzervatív megközelítés elegendő.


SZ A K M A I OL DAL

A myelodysplasiák pathogenesisében, kórlefolyásában meghatározóak az egyes kromoszóma-eltérések. Az olasz Malcovati és munkacsoportja kimutatta, hogy az SF3B1-hordozó betegeknek jobb a túlélése, és betegségük kevésbé hajlamos akut myeloid leukaemiába transzformálódni. A terápia-rezisztens akut myelod leukaemiák kezelésében nagy várakozás előzte meg az anti-CD33 gemtuzumab ozogamicint. Az USA-beli Délnyugati Onkológiai Csoport szakvéleménye alapján azonban az amerikai gyógyszer-engedélyezési hivatal (FDA) toxicitásra hivatkozva megvonta a forgalmazási engedélyt. A kérdés mégsem látszik eldöntöttnek, mert bár keskeny a terápiás ablak – mutatott rá 280 betegen végzett tanulmánya eredményeinek értékelésekor a francia Sylvie Castaigne – a hagyományos (3+7) sémának ezen antitesttel történő kiegészítése hosszabb tünetmentes túlélést eredményezett. Bizonyos fertőzések és a daganatképződés közti kapcsolat régi feltételezés és esetenként bizonyítékokkal is rendelkezünk. Ebből a szempontból az egyik legígéretesebb terület a nyálkahártya asszociált lymphoma (MALT) Helicobacter pylori eradikációval történő kezelése. Silvia Govi II. fázisú tanulmánya eredményei alapján úgy tűnik, hogy az agresszív szövettani típusú diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBCL) is eredményesen kezelhető antibiotikummal. Lymphomákban számos esetben az Epstein-Barr vírus (EBV) jelenlétét is ki lehet mutatni, ezért nagy jelentőségű Catherine Bollard eredménye: az EB-vírust cytotoxikus T-lymphocyták segítségével pusztítva daganatellenes hatást tapasztalt. A daganatkezelés korszerű megközelítését jelenti a „pusztítsunk-el-mindent” helyett a „kímélő”, vagyis szelektív készítmények és módszerek bevezetése.

30


A korán kelők az élő közvetítés révén a Nobel-díj átadás ünnepélyes eseményének is tanúi lehetettek. Dr. Beutler és J. Hoffmann a kórokozó baktériumok által aktivált „toll-szerű receptorok felfedezéséért” kapta a kitüntetést.

A bal oldali, földszinti ablak mögött írta Márai a Naplót

Kiváló terület ennek vizsgálatára az akut lymphoblastos leukaemia (ALL). Az egykor fatális kórképben ugyanis a túlélés soha nem várt módon nőtt meg (90% felett van 5 év után). Sajnos, azonban az évek múltával számos kései, testi (pl. másodlagos daganat) és lelki szövődménnyel kell számolni, elsősorban felnőttekben. Dr. Hoelzer (a „Hoelzer-protokoll” atyja, Frankfurtból) az újabb, humanizált anti-CD20 és bispecifikus antitestekkel kapcsolatos biztató eredményekről számolt be. A tirozin-kináz-gátlók még a Philadelphia chromosoma-pozitív, tehát rossz prognózisú ALL-alcsoportban is drámai fordulatot hoztak, mind az élet meghosszabbításában, mind az életminőségben. Az onko-haematologia egyik legizgalmasabb betegsége a krónikus lymphoid leukaemia (CLL), nemcsak azért, mert viszonylag gyakori, hanem azért is, mert a terápia régóta mozdulatlan állóvizét az újabb eredmények felkavarták. Ismertté vált, hogy a B-sejtek tumoros proliferációja fontos, ám csak egyik meghatározója a betegség lefolyásának: a daganatosan átalakult lymphocyták mikrokörnyezete (stroma sejtek, matrix) is jelentős szerepet tölt be, különösen a kóros klónhoz tartozó sejtek túlélését és a terápiával szembeni viselkedést illetően. Ezért koncentrálnak az új terápiás próbálkozások inkább a tumoros sejtek mikrokörnyezetére (dr. Burger, dr. Hillmen). A kongresszus szakmai kiadványa tíz okot is felsorolt, miért a

Blood, az Amerikai Haematologiai Társaság (ASH) lapja legyen a fő/ elsődleges közlési fórum – bár a lap aligha szorul reklámra. Fontos és érdekes megállapításokat tartalmazott dr. Claudio Anasetti referátuma a csontvelő átültetések témakörében: a filgrastim mobilizálta perifériás csontvelői őssejtek gyakoribb graft-versus-host reakciót váltottak ki, mint a csontvelői sejtek. A magyarázat a több T-lymphocytában kereshető. A következtetés: a perifériás átültetés inkább azok esetében javasolt, akik kevesebb intenzifikált cytotoxikus kezelést kaptak, akiknek fokozott a hajlamuk a csontvelő-elégtelenségre vagy fertőzésekre. A negyedszázada elkezdett csontvelő-transzplantáció az elmúlt évek egyik legsikeresebb területe, s (a szerző számára ugyancsak megnyugtató módon) ma már az 50 feletti korosztály sincs kizárva a lehetőségből. A kongresszus emberekre irányultságát, az „extra muros” nyitást jelezte a mentorok, a politikai támogatók megszólaltatása, az alapelvet és a hangulatot pedig a kongresszusi újságban közzétett japán közmondás fejezte ki: „hatásosabb egyetlen eltöltött nap egy nagy tanítóval, mint ezernapnyi önálló, szorgalmas tanulás”. Nekünk, résztvevőknek, nem egy, hanem sok „nagy tanítóval” volt alkalmunk időt tölteni. Igen népszerű kezdeményezés otthona volt a kiállításon a NovoNordisk standja: számos, klinikailag fontos információhoz juthattak az érdeklődők iPhone, iPad, iPod vagy e-mail segítségével. A fent felsorolt néhány példa csak figyelemfelkeltés, hiszen bizonyosra vehető, hogy a haematologia vezető fórumán elhangzottak előbb-utóbb napjaink részeivé válnak. dr. Pfliegler György

JOG ÉS ET IK A

Súlyos gondatlanság esetén a teljes kár az orvosra hárítható Júliustól komolyabb etikai, munkajogi, kártérítési, sőt büntetőjogi következménye lehet egy hibának.

Várhatóan már nem csak tanúk lesznek az orvosok a műhibaperekben, hanem aktív közreműködőként is segítik majd intézményük ügyét az év második felétől. Kevesebbszer nevezik majd a bírónőt a tárgyalóteremben a kényelmes tanú pozíciójából „aranyoskámnak”, hiszen tudni fogják, ha kórházuk veszít, lehet, hogy az ő pénztárcájuk bánja. A júliustól életbe lépő, a munkavállalók számára a jelenleginél jóval szigorúbb feltételeket meghatározó új Munka Törvénykönyve ugyanis az egészségügyi dolgozókra is érvényes lesz. Mindez a havonta jelentkező „Markáns vélemények” című, egészségügyről folytatott beszélgetéssorozat áprilisi találkozóján hangzott el. A statisztikák szerint egyébként évente 300-400 műhibaper indul az egészségügyi szolgáltatók ellen, amelyek csupán ötödét nyerik meg,, a perek 80 százalékában kártérítést kell fizetniük. Volt olyan eset, amikor 142 millió forintot ítélt meg a károsultnak a bíróság. A szolgáltatók, elmarasztalásuk esetén elvileg eddig is átháríthatták a kár egy részét a hibát elkövető munkavállalójukra, ezzel azonban ritkán éltek. Mostanáig ugyanis legfeljebb az egyhavi átlagkereset ötven százalékát lehetett áthárítani, melyet kollektív szerződéssel is csak maximum hat havi átlagkeresetig emelhetett a munkaadó. Júliustól viszont ez gondatlan károkozás esetén már akár nyolc havi távolléti díj is lehet.

Sőt, a súlyosan gondatlan, vagy szándékos károkozásnál az okozott kár teljes mértékét a munkavállalókkal lehet megfizettetni. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról és kárfelelősségéről tartott beszélgetésen Kovárik Erzsébet ügyvédnő egy példát mesélt el. Eszerint egy Horvátországban nyaraló magyar orvos meg sem mozdult, amikor a strandon mellette egy 13 éves gyerek megsérült és összeesett. Mint mondta: óriási jogi kockázatot vállalna, ha mint orvos, bevatkozna. Természetesen végül a maga módján ellátta a fiút: civil feleségét küldte a gyerekhez, aki az ő utasításai szerint segített rajta. Az ügyvédnő szerint az egészségügyben dolgozó munkavállalók felelősségéről szóló, jelenleg még számos bizonytalanságot magába foglaló új szabályozás több kérdést is felvet. Például, hogy a megnőtt kockázat miatt, – hasonlóan az egészségügyi szolgáltatókhoz – vajon lesz-e felelősségbiztosítása az egészségügyi dolgozóknak? És ha lesz, ki fizeti majd ezt? A jogász szerint a jogalkotóknak jobban figyelembe kellene venniük a gyakorlati tapasztalatokat, már a rendeletek, törvények bevezetése előtt választ kellene adniuk a kérdésekre. A bírói gyakorlat eddig is nagyon szélesen határozta meg az egészségügyi szolgáltatók felelősségét – mondta a beszélgetésen Simon Tamás ügyvéd, egészségügyi műhibaper-specialista. A betegnek

A bírósági gyakorlat szerint, az egészségügyi eseteket büntetőügyekben is egyre szigorúbban ítélik meg.

csupán azt kell bizonyítania, hogy kár érte, a szolgáltatónak pedig azt, hogy az elvárható gondossággal járt-e el, ebbe viszont a bíróság szinte mindent, sőt annál is többet beleért. Magyarán, a legtöbbször nem fogadják el, ha például a kórház forráshiányra, a tőle független körülményekre hivatkozik. A legújabb bírósági gyakorlat azt is mutatja, hogy az egészségügyi eseteket nem csak kártérítési ügyekben, hanem büntetőügyekben is egyre szigorúbban ítélik meg. Ezt igazolja Geréb Ágnes esete, akit 2 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. A beszélgetés során arról is szó esett, hogy a kórházak államosításával vajon milyen változások következhetnek a szolgáltatói felelősségvállalás terén. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos – utalva a hibázási lehetőség növekedésére – felvetette, hogy az új szisztémában számos, korábban független egészségügyi ellenőrző szervezetet annak a GYEMSZI-nek a hatáskörébe utalták, amely egyben a kórházak fenntartója is. Szóba került az egyre nagyobb szerephez jutó magánegészségügy. A betegek úgy gondolják, itt nagyobb biztonságban vannak, pedig a magánellátóknál valójában nagyobb kockázatot vállalnak, mint a közegészségügyben. Egy elvesztett műhibaper esetén ugyanis az állami intézménynek akár élethosszig tartó járadékfizetést is vállalnia kell, egy magánszolgáltatót viszont lehet, hogy már a per végére felszámolnak, és a betegnek nincs kin behajtania a kártérítését. Bernáth Bea


JOG ÉS ET IK A

Salátatörvény Érdekes szóösszetétel. Hogyan kerülhetnek ezek egymás mellé? A törvény az emberi kultúra kizárólagos terméke. Magatartási parancs, cselekvések ellenőrizhető mércéje, lehetőségek és korlátok pontos kijelölése. Európai embernek ez a tízparancsolattal kezdődik, amely tiszta és világos útmutatás. Jogászok számára a római jog, a magyarok számára Werbőczi István Hármaskönyve (Tripartitum) merül fel, és mindenki nagy tisztelettel tekint a Napóleon nevét viselő modern polgári jogi kódexre. Ezekkel kapcsolatban fel sem merül a saláta szó.

Mégis hogyan kerül egymás mellé ez a két szó? Törvényt alkotni nem könnyű feladat. Különösen nem, ha egy bonyolult rendszert, annak szabályait, működését kell törvénybe foglalni. Kell hozzá koncepció, lehetőleg olyan, amelyre több évig, évtizedig biztonsággal tekinthetünk. Kell hozzá kitűzött cél, amelyet a törvényi szabályozással el akarunk érni. Kell hozzá néhány komoly tapasztalt szakember (jogász, orvos) aki járatos a kodifikációban, ismeri a jogi környezetet, az érintkező törvényeket. Jó, ha van nemzetközi tapasztalat, hiszen a világban ismert három nagy paradigma (társadalombiztosításra épülő egészségügy, állami egészségügyi szolgálat, és magánbiztosításokra épülő rendszer) között sem árt eligazodni, tapasztalataikat figyelembe venni. Az egészségügy esetében például a szociális törvény, a munkára vonatkozó törvények, a gazdasági törvények, a képzés törvényei (felsőoktatás, szakképzés), a költségvetés, az államháztartás, a

32


közigazgatás, de a büntető törvények is mind-mind találkoznak az egészségügy szabályozásával. Ha (papíron) kész egy törvény, akkor el kell végezni az elvárt (és nem várt) hatások vizsgálatát, meg kell tervezni a bevezetés módját (megismertetés, begyakorlás, implementáció) és gondoskodni kell a felmerülő költségek fedezetéről. Ha

Könnyen áttekinthető jogszabályi környezet?

nagyobb szervezeti változásokat okoz, akkor a végrehajtó személyek és apparátusok képzését is tervbe kell venni. A törvényalkotás befejező szakasza a kormány határozata az elfogadásról, parlament elé terjesztés. Külön komoly feladat a korábbi törvények részleges vagy teljes hatályon kívül helyezése, és az új törvény életbe lépésének időzítése. Ez már a jogbiztonság területe, a társadalom életének ilyen fontos részei még rövid időre sem maradhatnak szabályozatlanul. Olyan bonyolult rendszer szabályozására, amilyen az egészségügy, természetesen nem lehet évente új törvényt alkotni. Ilyenkor egyes részeit kell módosítani, kiegészíteni. Ha követni kell a szakterület változásait, a társadalom számára szükséges kisebb korrekciókat kell elérni, azt a törvény módosításával lehet végrehajtani. Az ilyen típusú, gyakran korrigált törvényt nevezzük salátatörvénynek, mert ha egy-egy levelet kicserélünk a salátában, akkor annak lényege,

JOG ÉS ET IK A

Az ilyen nagy rendszereket szabályozó törvények a sok beavatkozás miatt egyre bonyolultabbá válnak, egyre nehezebben kezelhetőek, egyre több a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabály jellege még nem változik. Azért ez nem mindig ilyen egyszerű. Magyarországon négyévente kormányváltás van, és ez, egy esetet kivéve (2006) mindig politikai irányváltással is járt. A négy éves ciklusokon belül (az elsőt kivéve) két-három miniszter is váltja egymást. Ilyenkor koncepciók, programok változnak, és az amúgy is – a világ számos más országában is – sokféle problémával küzdő egészségügyet igyekeznek alakítani, reformálni, megváltoztatni. (Nem akarom bonyolítani, csak említem, hogy pl. az egészségügyet kormányrendeletek is szabályozzák, amelyeket ugyancsak gyakran szoktak „salátatechnikával” korrigálni.) A külvilág nyomása (gazdasági válság, szakmai fejlődési trendek stb.) gyakran sürgős szabályozást követel, ilyenkor nagy a „kísértés” gyors beavatkozásokra. Egy darabig, amíg a változások jól követhetők, nincs is baj. Az ilyen nagy rendszereket szabályo-

Saláta. Levelenként cserélik.

Ágyazzunk meg egy új jogszabályrendszernek!

zó törvények a sok beavatkozás miatt egyre bonyolultabbá válnak, egyre nehezebben kezelhetőek, egyre több a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabály (rendeletek). Egyszerűen talán azt mondhatnánk, hogy a törvény „megöregszik”, amortizálódik, tehát újat kell készíteni. Nem kapkodva, alaposan előkészítve, körültekintően kidolgozva. Nagyobb a probléma és a törvényalkotási kényszer, ha egy ország társadalmi rendszerváltozáson megy át, de akkor is, ha a szabályozott (nagy) rendszerben következik be paradigmatikus változás. És a következőkből fogja érteni a Tisztelt Olvasó, hogy miért ez a hosszú, kissé száraz, didaktikus összefoglaló. Az elmúlt két évben a kormány mélyreható változásokat kezdeményezett az egészségügyben. Ezek napjainkra olyan mértéket érnek el, amely megfelel a paradigmatikus, rendszerméretű változásénak. Megváltozott az Egészségbiztosítási Alap jogi helyzete, elvesztette korábbi (részleges?) önállóságát, része lett az állami költségvetésnek. Még van OEP, de területi szervei már a Közigazgatási Hivatalok részeit képezik. A kórházak döntő többségét működtető önkormányzatok az első félév végére átadják intézeteiket a kormánynak (az államnak). Egy dominánsan állami egészségügyi rendszer körvonalazódik, amely már olyan méretű, súlyú, hogy annak sajátosságaival komolyan számolni kell. Minderre olyan jogszabályi környezetben kerül sor, amelyet eleve egy társadalombiztosítási rendszeren alapuló, a tulajdonviszonyoktól független (szek-

tor-semleges) finanszírozást biztosító elvrendszerre épült. Tegyük hozzá, hogy korábbi kormányok nem csak támogatták, hanem preferálták és pártfogolták is a privatizációt (pl. szinte a teljes alapellátásét, 1992 után). Támogatták magánszolgáltatók akár láncokba szervezett megtelepedését (művese, képalkotó diagnosztika stb.) is, jól tűrték egyes szolgáltatások „kiszervezését”, és egyes tevékenységek (patológia, aneszteziológia, foglalkozás-egészségügy stb.) kisvállalkozásban történő művelését. Sőt, még önkormányzati tulajdonú intézmények gazdasági társasággá alakítását is. Az egészségügyben dolgozó jogászok és vezetők évek óta romló szabályozási helyzetről beszélnek, és a vonatkozó, egyre összehangolatlanabb törvények, rendeletek szövedékében bukdácsolnak. Velük bukdácsolnak azonban a jogkövetésre kötelezett dolgozók, egyes szervezetek és intézmények is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szabályozási problémák többségét nem a mostani kormány hozta össze. A rendszert viszont neki kell működtetnie, ezért felelős is érte. Ebben az évben alapvető változásokat indított el. Ezek már nem tűrik a pontatlan, más időszakra, más koncepcióra, más rendszerfilozófiára alapozott, és másfajta működési módra tervezett törvényeket, jogszabályokat. Ha el akarjuk kerülni a mai helyzet súlyos romlását, a betegeket veszélyeztető irányítási, ellátási zűrzavart, akkor lépni kell. A magyar egészségügynek új törvényekre, új szabályokra van szüksége. Dr. Szepesi András


ORVO S ÉS BETEG

Mi lett a nagy mágusból? Talán még soha nem volt annyira szó szerint életbe vágóan fontos az orvos beleérző képessége és kommunikációja, mint manapság, hiszen stressztől és mindenféle veszélyektől fenyegetett világunkban meglehetősen felborultak az értékek. És ez hatványozottan igaz az orvos–beteg-kapcsolatban.

A doktort ősidők óta sámánfélének, mágusnak tartották, a páciens pedig esendő, fájdalomtól gyötört ember volt. A tudomány fejlődésével a gyógyítót egyre inkább földi, tanult szakemberként tisztelték és becsülték. Az orvosnak mindig, mindenkor, minden társadalomban presztízse volt. Hát persze, hiszen ténykedése a páciens életét mentette…

34


S hol tartunk ma? Mikor kérdezte meg utoljára a páciens az orvosát, ahogy az a dalban is szerepel? „Doktor Úr! Doktor Úr! A maga szíve sose fáj?” Hát nem, ez a legkevésbé sem érdekli a beteget. Cseppet sem kíváncsi arra, hogy a szemközt álló, ülő, agyonterhelt fehérköpenyes is ember, akinek megvan a maga egyéni, családi, egzisztenciális problémahalma-

Nem szabad, hogy elvesszen az orvosba vetett hit, a feltétlen bizalom!

za. A vele szemben támasztott munkahelyi követelményekhez képest tényleg éhbérért dolgozik, s tanul folyamatosan, megfelelő időközönként számot kell adnia a szakterülete legújabb eredményeiről, s az ebből adódó anyagi terhek ugyancsak őt sújtják. Nem akarok sírni a doktorok helyett – időnként maguktól úgyis megteszik –, de tény, hogy legendásan rövid az életük, a stressz, a túlterheltség, a kialvatlanság, s nem utolsósorban a felelősség miatt, amelyet betegeik iránt éreznek. Életek felett „diszponálnak” – erről a legritkábban hallani –, ami hihetetlen tehertétel egy ember számára még akkor is, ha orvos az illető. Bizonyos orvosi szakmákban van paraszolvencia, a legtöbben azonban nincs. Az orvosoknak – nemtől függetlenül – szintén nőnek a gyerekeik, a család kinövi az otthonát, a gyerekek a ruháikat. És kár lenne hallgatni arról, hogy az értelmiségi lét igenis járna bizonyos többletkiadásokkal. Könyvek, zeneélvezet, múzeum és színházlátogatások, utazások, társasági élet… Ezeknek nem szabadna luxusnak számítaniuk, még ha nagyon sok orvosnak manapság elérhetetlenné lettek is. Az orvoselvándorlás anyagilag mindenkinek jót tesz a távozó doktorok közül. A betegek cserbenhagyása azonban kevéssé használ a társadalomnak. De azt hiszem, aki másutt keres új életet és talál, az sem boldog felhőtlenül, mert alapvetően Magyarországon kívánt gyógyítani, magyar beteget. Megfelelő presztízs mellett. Nos, erre egyre kisebb az esély… Az elbulvárosodott média hos�szan csámcsog egy-egy orvosi műhibán, tunkol a tragédiák-

ORVO S ÉS BETEG

ban, de legfőképpen lejáratja az amúgy is megtépázott presztízsű „egészségmunkásokat”. Élvezettel szidalmaz, rágalmaz, összefüggéseket nem keresve bánt, ahol, és akit csak lehet. Igen, kell a hír, kell a balhé. Amire viszont nincs szükség, hogy az orvosba vetett hit, a feltétlen bizalom megbicsaklik! Az egyik rendelőben rátámad a beteg az orvosára, s ha már ütlegel, besegít a bántalmazásba a család is. A kórházban olykor rárontanak a portásra, a nővérre, a kezelőorvosra, az ügyeletesre, bárkire, aki fehér köpenyt visel. Orrot törnek és szemüveget, kezet, ujjat, amit érnek, mert más fogalmaik vannak a gyógyító munkáról, mint amivel az egészségügyben dolgozók szolgálni képesek. Szinte nincs nap, hogy valahol ne támadnának rá mentősre munka közben, ne törjék-zúzzák a mentőautót – vagy a bajban lévő, vagy drogos társai, a legrosszabb esetben mindnyájan, együtt. Egészségesen is feszültek az emberek. Nem tudják, mikor kerülnek utcára, mikor kapcsolják ki náluk az áramot, a gázt, a vizet, miből vesznek ennivalót a családnak… De nagyon sok a beteg, s számuk egyre csak nő, miközben romlik az ellátás, egyre több receptet ki sem váltanak. Az orvosok adminisztrációs leterheltsége túl van már az elviselhető határon, az egy-egy páciensre jutó idő mintegy 1,8 perc (!). Hát lehet így gyógyítani? Még a kórt helyesen felismerni is képtelenség. A lakosság öregszik, az orvosok úgyszintén, közülük a fiatalok elmennek, az el-

Mosolygós beteg, fáradt orvos?

Az orvoselvándorlás anyagilag mindenkinek jót tesz a távozó doktorok közül. A betegek cserbenhagyása azonban kevéssé használ a társadalomnak.

fáradt doktorok pedig képtelenek követni a betegözönt. A compliance hangzatos, de a magyar egészségügyben tartalommal meg nem tölthető szóvá lett. Az, hogy a betegek együttműködési készségét mennyire befolyásolja az orvosi kommunikáció, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy kutatás szerint ennek hiányában, vagy helytelen működése nyomán a betegek 20 százaléka ki sem váltja a receptet, 10 százalékuk pedig megteszi ezt, de a készítményeket nem használja. És még két drámai adat: a betegek 50–60 százaléka – egészségi állapotának romlását elősegítve – nem az előírásoknak megfelelően szedi a gyógyszereit, 70–90

százaléka nem tartja be az orvos rendelte életmódbeli előírásokat. A nem, illetve helytelenül kezelt pácienseknek pedig súlyos egészségügyi és gazdasági következményei vannak. Mentálisan is amortizálódik a társadalom, a gyógyítók lehetőségei szűkülnek: jóstehetség híján is megjövendölhető, hogy a velük szembeni agresszió mind gyakoribb lesz. Istenem, mivé alakulhat, még meddig romolhat az orvos-beteg kapcsolat – a jó szándékú, tenni akaró orvosok erőfeszítése ellenére is? Kiszámíthatatlan… Krasznai Éva


MEDICIN A

„Iparágunk a fenntarthatósága határánál tart” Országunk igazi drámát élt át a Malév elvesztésével. Vélhetően többek meg is könnyezték a nemzeti légitársaság kimúlását. Élt 66 esztendőt – mondja Rózsa Iván a Sanofi kommunikációs igazgatója.

– A tragédia nemcsak az egyik nemzeti büszkeségünk elvesztését jelenti. A változásban 2600 munkavállaló is érintett, több mint kétezret bocsátanak el, továbbá 500 hazai cég esik el mintegy 6 milliárd forinttól. Még tovább súlyosbítja a drámát a csőd nehezen felmérhető közvetett hatása a nemzetgazdaságra. – Eszerint tehát nemcsak érzelmileg visel meg bennünket, magyarokat a Malév elvesztése, hanem hazánk gazdasága is megsínyli a légitársaság csődjét?

36


Azzal az iparággal teszik mindezt, amely évi több tíz milliárdot költve, a hazai nem állami kutatás és fejlesztés forrásának több mint felét adja. – Tragédiának tartom, ami a vállalattal és dolgozóival történt, mégis irigylem tőlük az őket körülvevő szeretetet. Ugyanakkor nem kevésbé fáj a szívem a miatt, ami a gyógyszeripar területén zajlik. Mert mit érezzen, mit mondjon az a csaknem 20 000 munkavállaló, aki a hazai gyógyszeriparban dolgozik? Nekünk

Rózsa Iván

még van munkánk. Egyelőre! De tudom, hogy értünk, a jövőnkért, a megmaradásunkért még soha senki nem fohászkodott… És sajnos azt hiszem, nem is tesz majd ilyet. – Ha nyilvánosan hangot adnak gondjaiknak, a reakciók inkább irigységről, lekicsinylésről árulkodnak. – Azzal az iparággal teszik mindezt, amely évi több tíz milliárdot költve, a hazai nem állami kutatás és fejlesztés forrásának több mint felét adja. Arra a húzóágazatra, amely a magyar export egyik alappillére. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a gyógyszeripar a nemzetgazdasághoz százmilliárdokban mérhető értékkel járul hozzá. Ez az ágazat hazánkban 110 éves múlttal rendelkezik, és talán az egyetlen még talpon maradt, nemzetközi szinten is elismert iparág Magyarországon. Munkavállalóinkon és beszállítóinkon keresztül százezres nagyságrendben mérhető azoknak a száma, akiknek megélhetése a gyógyszercégektől függ. Ráadásul a korábbi kormányok mindegyike kiemelt, stratégiai iparágnak nevezte a gyógyszeripart, amelyet az innováció okán az ország egyik lehetséges kitörési pontjának tekintettek, sőt tekintenek. – Az utóbbit leginkább papíron... – Sajnos igen, hiszen bármekkora értéket képvisel is ágazatunk, terheink 2003 óta folyamatosan nőnek, 2007 óta pedig elsőként sújtanak minket a különadók, melyek mértéke és az alkalmazott eszközök számossága európai-, de talán világszinten is párját ritkítja.

MEDICIN A

Cégeinknél ma már példátlan elbocsátási hullám zajlik, csökken a beruházások mértéke, kutatási-fejlesztési projektek vándorolnak el.

– Mit jelentett ez a gyakorlatban? – Ma ott tartunk, hogy a gyógyszerkassza csaknem negyedét adóinkkal és befizetéseinkkel mi, a gyógyszergyártók finanszírozzuk. Arról a kasszáról van szó, amely a költségvetésből csupán 2,1 százalékkal részesedik. Ugyanakkor a Széll Kálmán-terv megszorításai 15 százalékban iparágunkat érintik. Ha figyelmesen áttanulmányozzuk, milyen mértékben valósultak meg e terv forráskivonásai, jól látható, hogy

szinte a gyógyszeripar az egyetlen, amely maradéktalanul teljesítette a kormányzati elvárásokat, és befizette a maga extra milliárdjait. Nehogy bárki is félreértse, nem azért tette, mert bőségesen volt miből. Azért fizettünk fegyelmezetten, mert megértettük, hogy az ország helyzete ezt kívánja tőlünk. Sőt, tovább mentünk, partnerséget ajánlottunk az ország vezetőinek, mert bíztunk abban, hogy csupán átmeneti intézkedéseket hoztak. – Helyesen döntöttek akkor? – Igen, de most itt a vége. Nem a partnerségnek, hanem a teherbíró képességünknek. Iparágunk fenntarthatóságának határánál tart. – Azért ezt korábban senki nem hitte volna el Önöknek. – Cégeinknél ma már példátlan elbocsátási hullám zajlik, csökken a beruházások mértéke, kutatási-fejlesztési projektek vándorolnak el. A hazai gyártók bevételei

eközben már szinte kizárólag az exportpiacokról származnak, mert a hazai árakat mérhetetlenül alacsonyra szorították. Biztos vagyok abban, hogy e trendek összhatása negatívan érinti gazdaságunkat, azaz hiába az extra adók, végeredményben kevesebb pénz folyik be a költségvetésbe. – Vagyis mégiscsak eljött az ideje, hogy mint a Malévet, egy ország sajnálja Önöket is? – Nem, nem szeretném, hogy így legyen. Mert az már azt jelentené, hogy nekünk sincs munkánk, és hogy korábban méltán híres élelmiszeriparunk, cukoriparunk és nemzeti légitársaságunk után hazánk utolsó versenyképes ágazata is eltűnne. Higgyék el, kár lenne. Nem miattunk. Az egész országért… Krasznai Éva


MEDICIN A

Agyő, gyógyulás, agyő, compliance! Drámai következményei lesznek, ha változatlanul marad a kautélákat is tartalmazó Széll Kálmán-terv, a gyógyszeriparban pedig további megszorításokra kerül sor. A szakmának március 14-éig kellett megtennie javaslatait, milyen változtatásokat tart szükségesnek a jövőre nézvést, illetve, hogy a Széll Kálmán-tervben bejelentett, a gyógyszertámogatásokat érintő 2013. évi intézkedéseken felül milyen lehetőségeket lát a további megtakarításokra.

A dologban meglehetősen sok abszurditás van elbújtatva, hiszen a tervek között egyebek mellett szerepel, hogy a szakorvosok által úgynevezett egészségügyi rendelkezésre felírt medicinák 90, 70 és 50 százalékos árkiegészítése 70, 50 illetve 25 százalékra csökkenne, míg a 80, 55 és 25 százalékos normatív támogatás 55, 25 százalék lenne. Ugyanakkor csökkenne vagy megszűnne a jelenlegi legalacsonyabb, 25 százalékos támogatási kulcs. Míg korábban felvetődött, hogy a 100%-os támogatást élvező gyógyszerek 300 Ft-os dobozdíját valamennyi vényköteles gyógyszerre kiterjesztenék, újabban az a hír, hogy „csupán” felemelnék 600 Ft-ra. Pontos intézkedésekről ma még nem tudni, a „rémhírek” azonban szélsebesen terjednek. A fentiek megvalósítása történelmi mértékű forráskivonást jelentene abban az egészségügyben, amelyben már eddig is 100 milliárd forinttal csökkentették a gyógyszertámogatást, rontották a gyógyászati

38


…a szektor további megszorításokat már nem visel el. Ha ezekre sor kerül, az eddigieknél is inkább nőnek a betegterhek, még több dolgozót bocsátanak el, végül egyszerűen kénytelenek lesznek leállítani a gyártást.

segédeszköz-ellátást. E változások a nemzetgazdaságnak komoly hasznot termelő gyógyszergyártók és forgalmazók számára az összeomlást jelenthetik – ugyanígy a patikáknak is. És senkinek se legyen illúziója, a bevezetendő intézkedések leginkább nem is a cégeket vagy az intézményeket, hanem mindenekelőtt a betegeket sújtják. A magyar és a nemzetközi gyógyszergyártók képviselői – a vészharangot kongatva – a legkülönbözőbb fórumokon elmondják, hogy meglehetősen régóta nem bővíthetik új termékekkel a gyógy-

Elgurultak a forintok a segédeszköz-ellátásból (is).

szerpalettát. Az egészségbiztosító nehézkesen vagy egyáltalán nem fogadja be az innovatív szereket. Az eddigi és ez után várható intézkedések nyomán a gyógyszercégeknél csökken az egészségügy valamennyi szereplője számára előnyös kutatás és fejlesztés mértéke, visszaesik vagy teljesen leáll a gyártás, a külföldi gyártók pedig máshová helyezik át ezeket a tevékenységeket, oda, ahol szívesen látják, és tisztességes partnerként fogadják őket, ahol nyereséget könyvelhetnek el, és nem a megrövidítésükre törekszenek, mint nálunk. Távozásukkal, illetve a befektetéseik csökkenésével a nemzetközi színtéren tovább romlik hazánk már most is meglehetősen negatív megítélése. Itthon egyre kevesebb jut az egészségügyre, a betegek gyógyítására, viszont sok

MEDICIN A

egyéb között folytatódik az ágazatban eddig ismeretlen folyamat, a dolgozók elbocsájtása. Úgyszólván egy emberként – és kétségbeesetten – ezeket a gondolatokat hangoztatta egy szakmapolitikai konferencián Hornyák László az Orvostechnikai Szövetség elnöke, dr. Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének szóvivője/igazgató-helyettese, Bogsch Erik, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke, valamint dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke is. Bogsch Erik a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a szektor további megszorításokat már nem visel el. Ha ezekre, mint a tervek alapján várható, sor kerül, az eddigieknél is inkább nőnek a betegterhek, még több dolgozót bocsátanak el, végül egyszerűen kénytelenek lesznek leállítani a gyártást. „Nem lehet elvárni egy hazai gyártótól, hogy elsősorban veszteséget termeljen” – hangsúlyozta a gyártók nevében. Mint mondta, 2003 óta, ha a kormánynak pénz kellett, a gyártókat sarcolta meg. Az ágazatból az utóbbi 5 esztendőben különböző címeken – példátlan módon – 240 milliárd (!) forintot fizettek be az államkasszába. A legtöbbet, 73,3 milliárd forintot a 2011-es évben voltak kénytelenek utalni. Az egészségbiztosító a gyógyászati segédeszközök társadalombiz-

Egy reprezentatív felmérés szerint az egekbe szökő gyógyszerárak miatt már most is 750 ezernél többen képtelenek kiváltani az orvos által felírt recepteket.

Az eddigi és ez után várható intézkedések nyomán a gyógyszercégeknél csökken az egészségügy valamennyi szereplője számára előnyös kutatás és fejlesztés mértéke

tosítási támogatásának drasztikus csökkentését ajánlotta a kormány figyelmébe. Hornyák László annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben az ajánlás „meghallgatásra” talál, nemcsak általában csökkentenék az egészségkárosodásokat „elviselhetővé” tevő eszközök támogatását, hanem olyan speciális intézkedésekre is sor kerülne, amelyek lényegesen növelik a sztómazsákot, a vércukormérő tesztcsíkot, nadrágpelenkát naponta használók, továbbá a művégtagra, a hallásjavító készülékre, a kerekes székre szorulók stb. terheit. Az egészségügyi államtitkárság gyakori érve, hogy a betegek sokat költenek gyógyszerre. Akik azonban efféle kijelentéseket tesznek, nem emlegetik a gyártókra kirótt kötelezettségeket. Márpedig ha a kiadások mellé odaállítanák ezeket a pénzeket is, kiderülne, hogy a lakosság nem költ többet a bruttó hazai össztermékből, mint a miénkhez hasonló országok. Amennyiben

a Széll Kálmán-tervben foglaltak teljesülnek, az eddigieknél is tragikusabban kiürül a gyógyszerkassza. A szakemberek szerint a gyógyszeripart sújtó extraadókon felül a kormányzat 2013-ban hihetetlenül keveset, csupán a GDP mintegy fél százalékát fordítja majd a patikaszerek támogatására. Mint már említettük, az idei költségvetésből a gyógyszerkasszának 100 milliárddal jutott kevesebb, mint tavaly, az előirányzatban pedig jövőre és az azt követő évre további 120-120 milliárdos kivonást terveztek. Apropó, a betegek! Egy reprezentatív felmérés szerint az egekbe szökő gyógyszerárak miatt már most is 750 ezernél többen képtelenek kiváltani az orvos által felírt recepteket. És ez még csak a kezdet. Agyő, gyógyulás, agyő compliance. Krasznai Éva


ORVO STÖRT ÉNET

Felvételi… Nyájas Olvasó, ki e sorokat átfutod, talán már nem is igen érted, mit jelentett a szó: „felvételi”. Kezdetben, nagyon régen, még Szindbád idejében, ha leérettségizett az ember fia vagy leánya, a siker reményében indulhatott állást keresni, ha nem is fényeset, de Stefan Zweig „tegnapjának világában” mégiscsak biztosat. Nagyot és nagyon gyorsan fordult aztán a világ, s ami Ferenc József alattvalóinak még elégséges teljesítmény volt – hasonlóan az utóbb inflálódott korona vagy később a pengő eleink által megélt és mesélt, alig hihető értékéhez – az mára a feledés mélyébe zuhanva alig megfogható történetté változott.

40


Édesapám 1920-ban „nyert felvételt” a budapesti orvosi karra, sokadmagával, hogy onnét majdan orvosdoktorként kerüljön ki. Erről apai nagyapámat a nagynevű professzor pontszám, indoklás és sok egyéb sallang nélkül, egyszerűen mint céhbeli a céhbelit (kolléga a kollégát) értesítette. Szerencsés volt, hiszen nem rajta és családján/családomon múlt, hogy Miskolcon látván meg a világot, a haza teljes jogú polgáraként, nem pedig – születve akárcsak néhány tucat kilométerrel arrébb – a menekült, vagonlakó szemével kellett belecsodálkoznia a Trianon és a Kommün hagyta „szép új világba.” Sőt, a zord telet meleg bundájában vészelhette át, és levele tanúsága szerint értékelte is ezt. Az egyetem nevű közintézményben ugyanis nem fűtöttek. Levele, melyet szüleinek (nagyszüleimnek) írt, kedves, közvetlen és elgondolkodtató: a nagy vereség, a nemzeti depresszió után annyi lelkes hallgató gyűlt össze dr. Rybár István, dr. Ranschburg Pál, dr. Buchböck Ágoston vagy dr. Lenhossék Mihály előadásain, hogy jóval korábban elkelt minden hely. A ma olvasójának a nevek közül „saját jogon” talán csak Lenhossék jelent sokat. A Ranschburg név napjainkban egy véletlen névazonosság folytán közismert, míg Rybár vagy Buchböck professzorok ma már legfeljebb megszállott orvostörténészeknek ismerősei, hasonlóan Székely Ágoston professzorhoz, aki az „igen érdekes orvosi ethicára” tanította édesapámat és kortársait, s aki „egy nagyon kedves, öreg bácsi” volt… illetve „nem is nagyon öreg különben”. (Az utóbbi korrekció talán nagyapám kortársi mivolta miatt került a levélbe). Utánanéztem, ki

ORVO STÖRT ÉNET

is volt Székely professzor. Nos, a levél keltezésekor az orvostanár – Székely Bertalan festőművészünk fia, az Orvosi Hetilap szerkesztője – még nem volt 60 éves. De hát a kor relatív, mint tudjuk (ld. fenn), álljon itt erre bizonyságként családom majd 70 évvel későbbi, a levélírótól generációkkal elválasztott tagjának, egyik leányom-

…annyi lelkes hallgató gyűlt össze dr. Rybár István, dr. Ranschburg Pál, dr. Buchböck Ágoston vagy dr. Lenhossék Mihály előadásain, hogy jóval korábban elkelt minden hely.

nak klasszikus megfogalmazása is, a közhelyes kérdésre, hogy milyen a tanító néni? A válasz a fiatalság hangján, tehát lakonikusan és ellentmondást nem tűrően fogalmazódott meg: „öreg”. A tanító néni – mint később meggyőződtem róla – igencsak csinos, alig harmincéves teremtés volt... A jelen írás ürügye azonban a fenti, régmúlt levélírókon és címzetteiken túl egy jóval újabb, már-már kortárs feljegyzés is. Magam, 1969-ben nyertem felvételt az egyetemre, ami a ma diákja számára hitelt érdemlően aligha felidézhető örömet jelentett. De nemcsak én éreztem így, hanem szinte mindannyian, akik a boldog „kiválasztottak” klubjába jutottunk. Álljon erre bizonyságul, egy

tragikus módon, igen fiatalon elhunyt, egykori évfolyamtársnőmnek egy előadás közben átjuttatott spontán üzenete: „…Te elhiszed, hogy itt lehetünk? Én még mindig nem. Boldog vagyok – nagyon!!!” Ehhez a hithez és boldogsághoz minden húszévesnek – ha igényli és tesz érte – alanyi joga van, a lehetőség biztosítása azonban a mi felelősségünk. Számon fogják kérni – és nincs (ne is legyen) rá bocsánat, ha elmulasztjuk.

Dr. Pfliegler György


ORVO STÖRT ÉNET

Egy igazi párbajhős – Haynal Imre-portré „Nem arra esküdtünk, amikor orvosok lettünk, hogy sokat keresünk, hanem arra, hogy segítünk az embereken.” (Haynal Imre)

Az 1979. február 3-án elhunyt Haynal Imréről – aki hazánkban elsőként készített magzati elektrokardiogramot – a magyar orvostörténet másik kiemelkedő alakja, dr. Babits Antal urológus így vélekedett: „… biztosan Nobel-díjas, ha nem ezen a Magyarországon él és gyógyít”. Haynal Imre nem csak orvosként és kutatóként mutatott példát kortársainak, tanítványainak, hanem emberként is. Mint

42


fiatal katonaorvos, az I. világháború idején szolgált az orosz, olasz és albán harctereken, meg is sebesült. Mindenkor nyíltan kiállt az elesettekért, szembeszállva a személyi kultusszal, a jogtiprással. Igazi „párbajhős” volt, akinek egész életét a bátorság vezérelte. Trianon után, erdélyi menekültként Pesten még vagonokban lakott a későbbi megbecsült szakember, aki a 20-as évek elején ke-

HAYNAL Imre orvosdoktori oklevele (Kolozsvár, 1915.) Megtekinthető a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.

rült be az akkor már Európa-szerte híres Korányi Klinikára. Miután megkapta a Rockefeller-ösztöndíjat, egy ideig Angliában dolgozott, innen visszatérve, már ismert szívspecialistaként írta meg 1938ban A szív és a vérerek betegségei című könyvet, amellyel a magyar kardiológiai szakszókincs megalkotója lett, hisz addig e szakterületen nem létezett magyar terminológia. Később a Rókus Kórház igazgatójaként, majd Erdély visszacsatolásakor a Kolozsvári Egyetemi Klinika belgyógyász professzoraként dolgozott 1945-ig. Egy ottani jó barát, Márton Áron püspök – és a titoktartást fogadott ápolónővérek – segítségével a háború alatt sokakat mentett meg, köztük mintegy ötven zsidót is, akiket a klinika pincéjében bújtatott. E bátor tettéért 1990-ben poszthumusz „Világ Igaza” címet adományozott neki az izraeli Jad Vasem Központ. Erről a küzdelméről egyébként Jeruzsálemben egy kis emléktábla is tanúskodik. 1945 után aztán visszatért Pestre, ahol a koalíciós kormány kinevezte a Szentkirályi utcai klinika belgyógyász professzorává.

ORVO STÖRT ÉNET

Az orvosi feladatokon túl természetesen itt is megvívta a maga harcait, 1948 nyarán például, kezében alamizsna-tányérral, a Szervita téri templom bejárata előtt maga gyűjtött a betegek, a klinika javára. Kezdetben keringési-patológiai kérdésekkel foglalkozott, kutatta a hajszálerek beidegződését, valamint a máj- és tüdőkeringés regulációját. Mindezekről könyvet is írt 1936-ban „A vérkeringési elégtelenség általános funktionalis pathologiája” címmel. Behatóan vizsgálta a neuroendokrin regulációt, a hipotalamusz-hipofízis kölcsönhatás zavarainak klinikai vonatkozásait, továbbá a diagnosztika és a terápia lehetőségeit a hypothyreosis syndroma, valamint a vérképzés szabályozása területén. Bár szerteágazó tudományos tevékenységet folytatott és híres orvosdinasztia középső tagja volt – apja a gyermek Bartók Béla kezelőorvosa volt; fia, Haynal András pedig a genfi egyetem pszichiáter professzora lett – úgy érezte, nem ismeri igazán az embert, hisz így fogalmazott: „Egész életemben nyugtalanít, hogy mennyire nem ismerem azt az embert, akit az Isten megalkotott, én pedig újra és újra barkácsolok vele. Mindenkivel azt teszem. Amikor megkezdtem a szakmát, 1915-ben, nem is sejtettem, hogy mindenki másnak teremtetett, mint amilyennek én első látásra elképzelem. De a barkácsolásban talán végül vittem valamire...”. Igen, Haynal tudott – az ő szavaival – „barkácsolni”. Különösen a jóérzéssel és az emberi szóval bánt kiválóan! Betegei bíztak benne, a gyógyszerek csak „ráadásként” segítették a gyógyulást. A profes�szor csak rátette a kezét páciense gyorsan „zakatoló” szívére és azt

Különösen a jóérzéssel és az emberi szóval bánt kiválóan! Betegei bíztak benne, a gyógyszerek csak „ráadásként” segítették a gyógyulást. A professzor csak rátette a kezét páciense gyorsan „zakatoló” szívére és azt mondta: „Itt vagyok, nyugodjon meg, és a szíve is megnyugszik.”

Haynal Imre portréja a Semmelweis Egyetem Baráti Körének Galériájából

1989-ben könyv jelent meg Haynal Imréről az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában.

mondta: „Itt vagyok, nyugodjon meg, és a szíve is megnyugszik.” Az orvos-író, Németh László is bízott Haynal szaktudásában, aki az író kezelőorvosaként kizárta – a páciense, „kollégája” által rettegett – arterosclerosist, és magas vérnyomás-értékeket állapított meg. A Szabó Lőrinc szívinfarktusát is „felfedező” Haynal így a központi idegrendszerre ható Serpasilt, a hipertóniára pedig Redergam szedését – vagyis akkoriban a legmodernebb kezelést – javasolja Németh Lászlónak, aki Hipertónia című naplójában – amelyben az orvostörténet más óriásai, Korányi Sándor és Szentágothai János is felbukkannak – így ír: „Az igazi természetesen az volna, ha találnának olyan anyagot, amely az agykéreg-sejtek tökéletlenné vált kémiáját megint rendbe szedi.” Németh László mellett említsük meg Haynal Imre adjunktu-

sát, Sellei Camillót – aki az ország vezető onkológusává vált, egykori tanársegédét, Szemere Pált, aki a Budapesti Orvostovábbképző Intézet klinikáján lett egyetemi tanár, Láng Istvánt, aki adjunktusaként oly sokat tanult mesterétől a kolozsvári egyetemi klinikán, s végül a két testvér-írót is: Domahidy Andrást és Miklóst, akiket szoros családi kötelék is fűzött Haynalhoz: édesanyjuk Haynal Imre feleségének nővére volt. E neves tanítvány-kolléga „koszorúból” négyen (Szemere, Láng, a két Domahidy) Balogh Lászlóval kiegészülve – aki orvostanhallgató korában Haynal Imrénél lakott – a professzor fiának segítségével a hajdani évek emlékeit, az 1989ben megjelent „Ilyen volt Haynal Imre” című könyvben idézték fel, amelyben Haynal első világháborús naplójegyzeteit, az 50-es évek káderjelentéseit, és Kádár Jánossal váltott leveleit is megtaláljuk. E könyv is megerősíti azt, ami Haynal Imre egész pályaívéből kirajzolódik: a megpróbáltatások ellenére megőrizte gyökereiből táplálkozó emberségét. Bár Rákosi többször is megvétózta a profes�szor Kossuth-díját (amelyet végül 1957-ben vett át), Haynal számára minden kitüntetésnél fontosabb volt maga az ember.

Czompó Judit


K ULT ÚR A

Keresd a „Harmóniát” Jól gyógyítani csak a harmonikus személyiségű orvos tud, mondta egy pszichológus barátom évekkel ezelőtt. Mindannyian tudjuk, hogy ez így van, mégis jellemző ránk, hogy nagyon keveset törődünk magunkkal. Világunk tele van feszültséggel, erőszakkal, rohanással. Alig marad idő nyugalomra, békére, az egymással való törődésre. Ritkán gondolunk egészségünkre, lelki harmóniánkra, amíg az megvan. A pihenés, sport, kikapcsolódás, beszélgetés olyan lehetőségek, amelyek kiegyensúlyozottságunk fenntartásának eszközei. Erre való az értékes irodalom, zene is. Erre való a „Harmónia Orvosklub”, amit 2004-ben szerveztem először, azóta működik, és az évek során szerencsére egyre népszerűbb lett.

Az összejövetelek 2008. márciusáig a Duna Palota Széchenyi-termében voltak. 2008-tól a Fészek Művészklubban tartottuk a klubesteket. 2009. szeptember végén megnyílt a SOTE rektori épületében a Semmelweis Szalon.

2012. január - Katona Anikó, Kertesi Ingrid, Lakatos Péter

Azóta klubestjeink színhelye ez a gyönyörűen felújított terem. Eddig 40 zenei-irodalmi estet tartottunk nagyszerű művészek közreműködésével. Nem volt olyan énekes, színész, zenész, aki ne fogadta volna el meghívásunkat. A teljesség igénye nélkül néhány név ide kívánkozik művészbarátaink közül: Marton Éva,

Harmónia Orvosklub

Alapító: prof. Banai János – 2004. Meghívó 2012. máj. 3. 19.00–21 óra Semmelweis Szalon 1085 Budapest, Üllői út 26. I. em. Házigazda: prof. dr. Tulassay Zsolt Vendégek: Császár Angela – színművész Halmai Katalin – mezzoszoprán Balog József – zongoraművész Műsor: Debussy: Bilitis-dalok / Halmai-Balog/ Kodály: Marosszéki táncok / Balog/ Debussy: Mallarmé dalok / Halmai-Balog/ Gershwin: Három prelüd /Balog/ Orbán: Spanyol dalok Gershwin-Wild: 7 Etude Gershwin Örökzöldjeire

Banai Sára, Frankó Tünde, Tóth János

Szeretettel várjuk a kollégákat, családjukkal, barátaikkal együtt „Harmónia orvosi és művészeti alapítvány” Prof. Dr. Banai János elnök, Prof. Dr. Tulassay Zsolt alelnök, Koroknay Katalin titkár Számlaszám: 1030000220228617-00003285 Adószám: 18117754-1-41 Támogatók: Felabor Hungary Kft., Medicons/Dr.Falk Kft., Mis & Bos Kft., Nycomed Kft., Numil Hungary Kft., Pest-Bau Kft. Következő találkozás: 2012. szept. 6.

44


K ULT ÚR A

Eddig 40 zenei-irodalmi estet tartottunk nagyszerű művészek közreműködésével. Nem volt olyan énekes, színész, zenész, aki ne fogadta volna el meghívásunkat. A Harmónia Klub közönsége a Semmelweis Szalonban, 2012. márciusban

Tokodi Ilona, Sümegi Eszter, Frankó Tünde, Rálik Szilvia, Szilfay Márta, Kertesi Ingrid, Bazsinka Zsuzsa, Bátori Éva, Fodor Bea, Wiedemann Bernadett, Keszei Bori, Molnár András, Perencz Béla, Fekete Attila, Hábetler András,

Kiss B. Attila énekel. Erkel: Hazám, hazám

Az Operaház kórusa

Molnár Levente, Fokanov Anatolij, Kovácsházi István, Kiss B. Attila, Sólyom-Nagy Sándor, Vámosi-Nagy Zsuzsa (fuvola), Balog József (zongora), Bazsinka József (tuba), a Semmelweis vonósnégyes, Kútvölgyi Erzsébet, Takács Katalin, Kubik Anna, Békés Itala, Bács Ferenc, Berecz András, Csuja Imre, Gyurkovics Tibor.

A műsorokat legtöbbször a zeneszeretetéről ismert Tulassay Zsolt professzor vezette. Zenei vezető Katona Anikó volt, aki a művészeket zongorán kísérte. Ha ideje engedte, Császár Angela színművésznő is fellépett, vagy legalább is velünk volt. A számtalan levélből magam mindig kellőképpen feltöltődtem ahhoz, hogy tovább szervezzek, és a rendezvényhez az anyagi feltételeket is próbáljam megteremteni.

(„Harmónia Orvosi és Művészeti Alapítvány”, számlaszám: MKB 10300002-20228617-00003285, Adószám: 18117754-1-41.) A mai nehéz gazdasági helyzetben egyre nehezebb támogatókat találni. Valószínűleg új utakat is keresni kell, de minden összejövetel arról győz meg, hogy ezek az alkalmak orvosnak, művésznek egyaránt élményt jelentenek, lelki feltöltődés forrásai számukra. Sajnálom, hogy ma csak a budapestiek

Katona Anikó

számára adott ez a lehetőség, ezért felajánlom, hogy ha bármelyik kamarai szervezet ilyen összejövetelt szeretne szervezni – akár a kamarai tagoknak, akár valamilyen helyi közösségnek – találunk megoldást erre is. Márai Sándor szavait ajánlom mindenki figyelmébe: „Ha csak teheted, élj mindig úgy, hogy az emberi szellem kristályba fagyott remekműveinek egyikét mindennap megszemléld, s ha csak néhány pillanatra is. Ne múljon el egyetlen napod, hogy nem olvastál néhány sort Seneca, Rilke, vagy Marcus Aurelius könyveiből. Mindennap hallgass néhány ütem zenét, ha másképp nem lehet, szólaltasd meg zenedobozodon Bach, Beethoven, Gluck, vagy Mozart valamely tételét….”

dr. Banai János


a nno

Anno– Áprilisban történt 19 éve, 1993. április 10-e óta – a Magyar Rákellenes Liga szervezésében – e napon, dr. Dollinger Gyula sebész, egyetemi tanár születésnapján rendezik meg a Nemzeti Rákellenes Napot. A híres sebészprofesszor, aki számos ortopédiai készüléket is készített, s aki az orvostovábbképzés egyik legelhivatottabb támogatója volt, 1902-ben alakította meg az első Országos Rákbizottságot. ..................................................... 64 éve, 1948. április 7-én az ENSZ megalapította a WHO-t (World Health Organization), az Egészségügyi Világszervezetet. A WHO lobogója egyébként – amely oly hasonlatos az ENSZ zászlajához – az orvosok és a gyógyítás görög istenének, Aszklépiosznak pálcáját és kígyóját is megjeleníti. A WHO döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely a kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll. Az Egészségügyi Világszervezet évente kétszer ülésezik. ................................................... 136 éve, 1876. április 22-én Bécsben megszületett Bárány Róbert, magyar származású svéd orvos, akit a belső fülben lévő egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkájának elismeréseként 1915-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmaztak. Bárány klinikai és kísérleti vizsgálatai során felfedezte, hogy a szédülés az öblítő folyadék hőmérsékletétől függ, mert a belső fül ívjárataiban keringő nyirokfolyadék hideg,

46


illetve meleg hatásra más és más ívjáratokba áramlik, ami szédülést vált ki. Felismerte, hogy szemgolyók rezgése jelzi a fellépő tájékozódási zavart. Ez utóbbit nevezik ma a Bárány-féle kalorikus reakciónak, amely a tengeribetegség jelenségével is összefüggő élettani reflexmechanizmus. A háború után – mivel Bécsben nem kapott egyetemi tanszéket – Bárány Róbert Svédországban telepedett le, és haláláig az Uppsalai Egyetemen dolgozott. ............................................... 93 éve, 1919. április 8-án halt meg Eötvös Loránd világhírű magyar fizikus, geofizikus, a torziós inga feltalálója. Az író és politikus báró Eötvös József fiát a család jogásznak szánta, Lorándot azonban sokkal jobban érdekelte a természettudomány. 1871-ben, huszonhárom évesen már tanársegéd, majd hamarosan tanár. Jedlik Ányos nyugdíjba vonulása után a kísérleti fizika professzora és a fizikai intézet igazgatója lett a pesti egyetemen. A torziós inga mellett ugyancsak jelentős eredménye az Eötvös-effektus felfedezése és bizonyítása: ennek lényege, hogy a Föld felszínén kelet felé mozgó testre nagyobb centrifugális erő hat, mint a nyugat felé haladóra. Eötvöst 1894 júniusában vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki, s bár a tárcát mindössze hét hónapig vezette, ebben a rövid időszakban többek között 400 új népiskolát is létrehozott. Neve a hegymászók körében sem ismeretlen, hisz 1902 óta Dél-Tirolban a második legmagasabb (2837 m), délnyugati

Cadin-csúcs (Cima de Eötvös) az ő nevét viseli. ................................................... 150 éve, 1862. április 20-án hajtották végre az első sikeres pasztörizálást. Az eljárást – a folyadékokban található mikroorganizmusok elpusztítására – Louis Pasteur és Claude Bernard fejlesztette ki. Mint ismeretes, a pasztörizáció a sterilizációval ellentétben nem „végez” az összes mikroorganizmussal, mindössze olyan mennyiségre csökkenti a számukat, hogy már nem képesek fertőzni. ................................................... 187 éve, 1825. április 25-én Miskolcon meghalt Benkő Sámuel orvos, az első magyar tudományosan képzett kórboncnok, aki német és holland egyetemek hallgatója volt, majd filozófiából szerzett doktori címet. Hazatérve azonban Nagyszombatban majd Pesten és Budán, az orvosi egyetemen folytatta tanulmányait. Noha Benkő Sámuel kerek 50 évig volt Miskolc köztiszteletnek örvendő főorvosa, e munkája mellett arra is jutott ideje, hogy az orvosi helyrajzírással és orvosmeteorológiai megfigyelésekkel foglalkozzon. Egyébként ez utóbbi tudományág meghonosítása, valamint a kórbonctani kutatások és rendszeres járványügyi vizsgálatok elindítása is az ő nevéhez köthető. Czompó Judit

SP ORT– ORVO S

A Magyar Orvosok Sportegyesületének rövid története Rögös, de reményteljes út vezetett a Magyar Orvosok Sportegyesületének megalakulásáig.

A történet 2000-ig vezethető vissza. A MOK Szabadidő-Kultúra-Sport Bizottsága komolyan vette feladatát – tisztelet és köszönet illeti a bizottság tagjait, munkájukat önzetlenül végezték. Engedtessék meg, hogy a nevük felsorolásával mondjak ismételten köszönetet, mert az Ő áldozatos, célratörő munkájuk nélkül nem jutottunk volna idáig: dr. Bérczy Judit, dr. Csitári Ferenc, dr. Csiák Gyula, dr. Gergely Mihály, dr. Hidasi Gyula, dr. Sonkodi Gábor, dr. Tarján Jenő, dr. Balázs Ákos, dr. Szabó Zoltán, dr. Tornyi János, dr. Tóth Tibor, dr. Ujhelyi János, dr. Huszágh Hedvig. Mi is lehetett egy szabadidő, kultúra és sport bizottság feladata? Felmérni, hány művész, hány sportoló van a magyar orvosok között, és milyen szinten művelik tudásukat. Megtettük és csodás világ tárult elénk. Művészeink, sportolóink világszínvonalon teljesítenek és létszámuk is nagy. Dr. Tarján Jenő zongoraművész kollégánk a művészeket (zenészek, szobrászok, festő- és fotóművészek) kereste fel és szervezte előadásaikat, bemutatóikat. Magam a sportolókkal igyekeztem felvenni a kapcsolatot. Elhatározásomat végleg megerősítette a 2000-ben, bizottságunk által megrendezett „MOK 2000 Aliga” három napos sportrendezvény. Nem csak itthonról, a világ több országából is jelentkeztek a versenyekre és igen színvonalas

sporteseménynek lehettünk tanúi. Aligán atléták, úszók, triatlonosok, erőemelők, teniszezők, asztaliteniszezők mérték össze erejüket. Az anyagi hátteret a nevezési díjakon kívül a MOK és a Gyermek –, Ifjúsági és Sportminisztérium biztosította. Nagyon sok kollégát ismertünk meg, akiknek a sport az életük fontos része, példát mutatva a betegeknek, valamennyiünknek. Ekkor következett egy újabb esemény, ami végleg elkötelezett arra, hogy létrehozzunk egy egyesületet, amely ös�szefogja, képviseli, segíti a sportoló orvosokat, egészségügyi dolgozókat, mozgásra, sportolásra lelkesíti a fiatalokat. Ez az esemény a 2002. június 22–29. között Balatonfüreden megrendezett Orvosi és Egészségügyi Világjátékok volt. Több mint száz kolléga vett részt a versenyeken. Amikor a francia rendezőségtől megkaptuk az eredménylistát, elállt a lélegzetünk. Sportágukban,

Várjuk sportoló orvosaink jelentkezését egyesületünkbe.

korcsoportjukban a magyar orvosok hozták el az első három helyezés zömét. A világ több mint huszonhárom országából jöttek versenyzők, elegánsan, szervezetten, egyenruhában. A mi orvosaink jószerével alig ismerték egymást. (Ma már a versenyekre benevező orvosainkon MOK-emblémás egyenruha van!) Akkor, és azóta is ilyen színvonalon teljesítenek kollégáink, csak sajnos egyre nehezebb körülmények között, mert minden drágul. 2004-ben végre eljutottunk oda, hogy megszervezzük a Magyar Orvosok Sportegyesületét. Célja, hogy segítse tagjainak és azok hozzátartozóinak sporttevékenységét, rendszeres testedzését, biztosítsa versenyzését, és fejlessze a sportkapcsolatokat. 2004. július 23-án sportegyesületként a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette a MOSE-t, és közhasznú szervezetté minősítette. Az alakuló közgyűlés 2004. április 30-án a MOK Szondi u. 100. alatti székhelyén megtörtént, az egyesület azóta működik. Rengeteg segítséget kaptunk a MOK vezetésétől, amit ezúton is köszönünk, és kérjük szeretetteljes támogatásukat a jövőben is. Ez megalakulásunk története. Át is adom a szót elnökünknek, dr. Jeremiás Attilának, hogy a következő lapszámban számoljon be nem kis büszkeséggel a különböző versenyeken elért szenzációs eredményeikről és egyben kérem sportoló orvosainkat, jelentkezzenek egyesületünkbe: minél többen vagyunk, annál erősebbek és tehetősebbek leszünk. Dr. Huszágh Hedvig


a próhirde t és

Franciaországba keresünk üzemorvost www.kulfoldiorvosallas. com, francia önéletrajzküldés: [email protected], mobil (06-30) 970-7474

Foglalkozás-egészségügyi szakorvos munkatársat keres budapesti magánklinika. Tel.: 06-70-3816104, E-mail: [email protected] .....................................................

..................................................... Váci szociális intézmény iskolaorvosokat keres. Bérezés megegyezés szerint. 06 30 4193279, [email protected] ..................................................... Stanwood Medical Services Ltd requires English speaking family doctors to work in Ireland. Pre-employment orientation course provided, excellent remuneration. Short or long term contracts available. Contact: forward CVs to Sarah Ellis info@ stanwoodmedicalservices.com or phone +353 74 9732924. www.stanwoodmedicalservices.com .....................................................

Soproni Erzsébet Oktató Kórház felvételt hirdet Traumatológiai osztályára szakorvos részére. Érdeklődni: Dr. Sztancs György osztályvezető főorvos. Telefonszám: 99/312-120/220 ..................................................... Soproni Erzsébet Oktató Kórház felvételt hirdet Patológiai osztályára két fő szakorvos részére. Érdeklődni: Dr. Ringelhan Birgit osztályvezető főorvos. Telefonszám: 99/312-120/412 ..................................................... Pesterzsébeten 1450 kártyás felnőtt háziorvosi praxisjog eladó. 06 30 9518137

MOK-megállapodások

Angol 4x gyorsabban, beszédcentrikus Callan módszer, anyanyelvi tanárok, Skype-on is, www.ilc.hu, (06-1) 202-3337 OPTIMUM LÁTÁSJAVÍTÓ LÉZERKÖZPONT Lézeres látásjavítás MOK-tagoknak 30% kedvezménnyel! Nálunk az orvosi garancia nem extra szolgáltatás, hanem a kezelések természetes velejárója! Kérje ingyenes tájékoztatónkat a rövidlátás, távollátás és astigmia megszüntetéséről a (06-1) 275-5590-es telefonszámon vagy látogasson el a www.optimuminfo.hu weboldalra. Optimum Látásjavító Lézerközpont. Az éleslátás helye: 1124 Budapest, Fodor u. 77. Telefon: (06-1) 275-5590; e-mail: info@optimuminfo. hu; web: www.optimuminfo.hu. JOGI TANÁCSADÁS Értesítjük kamarai tagjainkat, hogy szakmai szabályszegés miatt indított polgári és büntetőjogi ügyekben díjmentes tanácsadást biztosítunk erre a jogterületre szakosodott jogász kolléga közreműködésével. Előzetes bejelentkezés a Magyar Orvosi Kamara titkárságán, a (06-1) 302-4140-es telefonszámon.

OPEL MAGYARORSZÁG KFT. A márkakereskedések az Opel modellekre az alábbi kedvezményeket adják: Corsa Essintia, kivétel Corsa Essentia 1.0 légkondicionálóval 15,5%, Corsa Essentia, kivétel Corsa Essentia 1.0 AC és Essentia plusz csomaggal 17,5%, Corsa Color Edition metál fénnyel 15,5%, Corsa Enjoy/Cosmo légkondicionálóval 17,5%; NG Meriva Selection 2 helyi csomaggal 10,5%; NG Meriva Enjoy/ Cosmo légkondicionálóval 13,5%; Astra Classic III. légkondicionálóval 20,5%; Astra Classic III. Business Edition légkondicionálóval 25%; NG Astra 15%; Zafira Essentia légkondicionálóval 23,5%; Zafira Enjoy 25,5%; Zafira Cosmo 27,5%; Insignia 20,5%; Corsa Van légkondicionálóval 12,5%; Corsa Van Business Edition 16,5%; Combo légkondicionálóval 17,5%; Combo Business Edition 20,5%; Vivaro 15,5%; Movano 14%. Az ügyfélkedvezmények visszavonásig érvényesek, valamint az Opel Magyar-

Több száz álláslehetőség orvosoknak! Németországban, Skandináviában, Szaúd-Arábiában és Franciaországban. Jelentkezzen most!!! Telefon: +36212525293 e-mail: [email protected] www.mejobs.eu FELHÍVÁS SZJA 1% FELAJÁNLÁSÁRA Tisztelt Kolléga/Kolléganő! A Magyar Orvosokért Alapítvány több mint 10 évvel ezelőtt kezdte meg közhasznú működését az orvosok szakmai, etikai, gazdasági, szociális helyzetének és esetenként jogvédelmének segítésére. Feladatunk az orvostársadalom idős, beteg, önhibájukon kívül munkanélkülivé vált tagjainak, és családtagjaiknak a támogatása rászorultság esetén. Tisztelettel kérjük, hogy lehetőségeihez mérten idén is támogassa alapítványunkat, hiszen a jelen gazdasági helyzet megsokszorozta a nehéz szociális helyzetben élő doktorok számát. Köszönettel vesszük, ha a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásakor minket tisztel meg bizalmával, és ezzel 2012-ben is támogatja munkánkat. ADÓSZÁMUNK: 18014462-1-41 Köszönettel: Dr. Altorjay András a Kuratórium elnöke

ország Kft. fenntartja a jogot, hogy árfolyamváltozás esetén és üzletpolitikájának megfelelően listaárain és kedvezményein változtasson. FIAT MAGYARORSZÁG KFT. 6–10% kedvezmény (modellenként változó) az ország területén bármelyik Fiat márkakereskedésben. 1123 Budapest, Alkotás utca 53. MOM Park. Telefon: 458-3100; internet: www.fiat.hu SZAKFORDÍTÁS A LinguaMED Egészségügyi Fordító Iroda 10% kedvezménnyel vállalja a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumok szakfordítási feladatainak elvégzését. Felvilágosítás és megrendelés: LinguaMED 2001 Kft. 1042 Budapest, Árpád út 7–11. Telefon, fax: (06-27) 630-967, (06-20) 395-3625, e-mail: [email protected], honlap: www.linguamed.hu.

HONDA ÉLES KFT. Új gépkocsi vásárlása esetén kérje egyedi akciós ajánlatunkat. Szerviz munkáknál az alkatrészekből 10%, a munkadíjból 15% engedmény, kivéve a biztosítási káresemények (1106 Budapest, Jászberényi út 38., telefon: (06-1) 262-1340, (06-1) 260-6853; e-mail: [email protected]). HONDA ALBA KFT. Honda Alba Kft. a MOK-tagoknak új gépkocsi vásárlásakor egyedi kedvezményt, a gyári kiegészítők árából 10% engedményt biztosít. Várjuk megtisztelő érdeklődésüket: 8000 Székesfehérvár, Kadocsa utca 59. Telefon: (06-22) 500-986, fax: (06-22) 500-987, e-mail: [email protected].

HYUNDAI HOLDING HUNGARY KFT. FLOTTAPOLITIKA SZERINTI ENGEDMÉNYEK MODELLENKÉNT A MOK RÉSZÉRE FLOTTA MÁTRIX

i10

i20

i30

i30

benzin

dízel

Elantra

ix35

i40

R2.0, 4WD, MT

R2.0, 4WD, AT

benzin

dízel

900

1100

Flotta 2: Elérhető engedmény (bruttó, 1000 Ft)

150

590

650

800

650

200

500

800

Maximálisan elérhető kedvezmények alap autó esetén

1.1 Comfort AC

1.25 Life AC

1.4 Life AC

1.4 CRDi Life AC LP

1.6 Life

1.6 Comfort 2WD

2.0 CRDi Comfort 4WD LP

2.0 CRDi Style HP A/T

8%

19%

18%

19%

14%

4%

7%

10%

reg.adó nélküli bruttó árból:

SantaFe

1,6/1,7

1.6 Life 1.7 CRDi LP Life 15%

17%

1200* 2.0 CRDi Style 5ü 14%

KIVÉTELEK: • kedvezményeink az aktuális bruttó listaárból számolva érvényesek • ix20 kizárva, csak egyedi megkeresésre • ix35 Life kizárva • ix35 2.0 DOHC csak egyedi megkeresésre • SantaFe raktári autó esetén 1 200 000 Ft, gyári rendelés esetén 900 000 Ft kedvezménnyel • ix55 csak egyedi megkeresésre • az itt megadott kedvezmények más akciókkal nem vonhatók össze! • a változás jogát a Hyundai Holding Hungary Kft. fenntartja! • kedvezmények a MOK igazolvány felmutatásával vehetők igénybe!

48


Nem kell, hogy a kis sejtek nagy problémákat okozzanak. A Siemens válaszai segítik az orvosokat a betegségek korábbi felismerésében, ezzel költségeket takarítva meg és meghosszabbítva az életet.

Ha a betegségeket idejében felfedjük, kevésbé hatnak mindenkire. Ez azért van, mert a mai egészségügyi költségek nagy többségét a betegségek utolsó szakaszának kezelésére fordítják, mint például a daganatos és szívbetegségek esetén. A Siemens fejlett diagnosztikai technológiája által az orvosok

már korábban pontosan tudják azonosítani ezeket a gyilkos kórokat. Azaz a betegek hamarabb megkaphatnak minden szükséges kezelést. Ez segít az életek megmentésében és a költségek csökkentésében is. Bárhol is merüljenek fel kemény kérdések az egészségügyben, mi választ adunk azokra.

siemens.com /answers

Indikátor: nem sikerült megnyerni a háziorvosok többségét

Recommend Documents