A pénz (nem) boldogít? A boldogság és anyagi jóllét kapcsolata a tudományos kutatások tükrében
Szondy Máté ELTE PPK Személyiség - és Egészségpszichológia Tanszék
• Gondolkodók a boldogságról és a pénzrıl • A boldogság témája a pszichológiában • Szubjektív jóllét és anyagi helyzet • Anyagiak utáni vágy és a boldogság
Gondolkodók a boldogságról és a pénzrıl
Arisztotelész (Kr.e. 384-322)
“Abban, hogy a boldogságot a legfıbb jónak kell tartani, talán mindenki egyet is ért; kívánatos azonban, hogy arról szóljunk világosabban: mi a boldogság lényege.”
Platón (Kr.e. 427 - 347)
„A gazdagság elpuhultsághoz és lomhasághoz vezet, a szegénység szolgalelkőséghe z és mindkettı elégedetlenséget szül.”
Cato (Kr.e.95-46) „Vesd meg a pénzt, ha igaz boldogság célod e földön; Hisz ki ezért él-hal, mindenkor koldus a fösvény.”
Seneca (Kr.e.5 Kr.u. 65)
„Nagy szolgaság a nagy vagyon.”
Luther (1483 – 1546)
„A pénz nem szolgálja a derőt: ellenkezıleg, megzavarja és gondokkal tölti el az embert.”
A boldogság témája a pszichológiában
• A pszichológia „viktimológizálódása” miatt sokáig elhanyagolt terület
• 1960-as évek: „posztmaterialista” filozófia ⇒ Social Indicators Research mozgalom • 1990-es évek: a „pozitív pszichológia” kialakulása
Mi az a „boldogság”? A szubjektív jóllét összetevıi: • élettel való elégedettség • a pozitív érzelmek magas szintje • a negatív érzelmek alacsony szintje
Szubjektív jóllét és anyagi helyzet
• Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét egyéni szinten? • Az anyagi helyzet változása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllét szintjét? • Egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet? • Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten?
I. Jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése egyéni szinten Diener és mtsai (1985) A rendkívül gazdag személyek az átlagosnál boldogabbak, de a különbség minimális.
Csíkszentmihályi (1999) 1000 serdülınél nem talált összefüggést az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje közt
Argyle (1999) 85 tanulmány metaanalízise ⇒ 0.17-es korreláció
Diener és mtsai (1996)
II. Az anyagi helyzet változása és a szubjektív jóllét Smith és Razzell (1975): angol lottónyertesek vizsgálata • munkahely elhagyása • szociális környezet változása • konfliktusok a barátokkal és családtagokkal ⇒a kezdeti öröm után negatív következmények
Brickman és mtsai (1978) ⇒ a lottónyertesek szubjektív jóllét szintje csak idılegesen javult ⇒ a hétköznapi tevékenységek örömértéke csökkent
Diener és mtsai (1993) a fizetésemelés nem növeli a boldogság szintjét
III. A gazdasági helyzet változása és a szubjektív jóllét Diener és mtsai (1998)
Diener és Oishi (2000) A „tehetıs” államok boldogságszintje állandó a gazdasági változások ellenére.
Hellevik (2003) 1985 - 2001 közt Norvégiában a gazdasági helyzet javulását nem kísérte a boldogságszint növekedése
IV. Anyagi helyzet és szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten Diener és mtsai (1995) 39 nemzetet megvizsgálva 0.5 - ös korrelációt találtak a bruttó hazai összetermék és az élettel való elégedettség közt
Diener és mtsai (1997) 55 nemzet vizsgálatával ismételték meg az eredményt Skandiná
v államok USA Hollandia
Magyarorszá g
Kelet-európai államok
Miért boldogabbak a tehetısebb országok lakosai? Az anyagi jólléttel együtt járó tényezık: • jobb élelmezés, tiszta víz • magasabb fokú iskolázottság • jobb egészségügyi ellátás • az emberi jogok tiszteletben tartása • magasabb fokú egyenlıség a nemek között • hosszabb élettartam
⇒ A fenti tényezık vagy a jobb
anyagi helyzet áll a magasabb szubjektív jóllét hátterében?
Összefoglalás • Az átlagos életkörülmények elérése után az anyagi helyzet javulása nem növeli a boldogságszintet. • A rossz anyagi körülmények csökkentik a boldogságszintet, a jó anyagi körülmények viszont nem feltétlenül növelik azt. • A tehetısebb országok lakosai boldogabbak, de ez nem feltétlenül az anyagiaknak köszönhetı.
Miért ilyen gyenge a kapcsolat az anyagi jóllét és a boldogság közt? 1. Alkalmazkodás Brickman és mtsai (1978) lottónyertesek vizsgálata
2. Jobb anyagi helyzet ⇒ Magasabb elvárások Myers (1993) évi 30.000$ kereset → évi 50.000$ tenné boldoggá évi 100.000$ kereset → évi 250.000$ tenné boldoggá
3. Az anyagi helyzet nincs kapcsolatban a boldogságszintet valóban befolyásoló tényezıkkel • tartalmas és mély szociális kapcsolatok • személyiségvonások (bizalom,optimizmus) • aktív és képességeinket fejlesztı tevékenységek (flow-élmény)
És mi a helyzet az anyagiak utáni vággyal?
Kasser (2002) „The high price of materialism”
⇒ Az anyagi javak utáni vágy magasabb szorongás és depresszió szinthez társul
• bizonytalan családi háttér Magasabb • rossz anyagi szorongás körülményekés depresszió
szint
• az intim kapcsolatok leértékelése • kevesebb intrinzik motivált cselekvés • magasabb elvárások az anyagi jóllét pozitív hatásaival kapcsolatban
Bizonytalanság Anyagi jóllét elérése, mint elsıdleges cél (biztonságérzet) Média
Tehát... • a rossz anyagi helyzet
csökkenti a boldogságot, a jó anyagi helyzet azonban nem garantál magasabb fokú boldogságot • az anyagi javak utáni vágy csökkenti a boldogságszintet
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
