Impresszum. Felelős kiadó Csobán Róbert igazgató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 4026 Debrecen, Bem tér 19

„Ha igazán a szabadság ügyét akarjuk szolgálni, akkor neveljük ennek az országnak a társadalmát a demokratikus kormányforma számára… Terjesszük a kultúrát az országban, és mindenekelőtt gondozzuk és ápoljuk azokat a szellemi és erkölcsi szálakat, amelyek ezt az ezerfelé széttagolt magyar társadalmunkat ... egy élő egész nemzeti egységgé foglalják össze.” (Gr. Tisza István)

Impresszum Felelős kiadó Csobán Róbert igazgató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 4026 Debrecen, Bem tér 19. Szerkesztő bizottság Jantyik Zsolt Angyal László Zámbori Péter Czibere Ágnes Tördelés Turzai Nóra Nyomda Kapitális Kft. Debrecen Nyomdai felelős vezető Kapusi József

A kiadvány megjelenését támogatta:

Tartalom Bevezető....................................................................................................5 Hajdú-Bihar megye..................................................................................7 Balmazújváros.............................................................................................................8 Debrecen.........................................................................................................................12 Derecske.........................................................................................................................26 Földes..............................................................................................................................37 Görbeháza.....................................................................................................................42 Hajdúnánás...................................................................................................................46 Hajdúszoboszló..........................................................................................................58 Konyár.............................................................................................................................62 Nagyrábé........................................................................................................................66 Püspökladány..............................................................................................................70 Szentpéterszeg............................................................................................................73 Bács-Kiskun megye...................................................................................77 Kecskemét......................................................................................................................78 Békés megye...............................................................................................93 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye............................................................121 Tuzsér..............................................................................................................................122

Bevezető

Bevezető Tisztelt Olvasó! Kedves Érdeklődő! Ön a „Közös Jövőnk-Hajdú-Bihar“ közösségi művelődési modell bemutatásának egyik záró dokumentumát

tartja a kezében. 2006 végén a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat hathatós támogatásával elindult szakmai program a kultúra sajátos eszközrendszere segítségével a megye közösségeinek megerősítését tűzte ki célul. A program kiinduló pontja a kultúra széles értelmezésén nyugszik. A magyar kultúrát ebből a szempontból a magyar társadalom kohéziós erejének tekinti, amely egyszerre jellemzi, s ugyanakkor egybe is tartja a társadalmat.

Társadalmi célja a helyi közösségek megerősítése. Középpontjában a közösségek, az identitás megerősítése áll. A program gyakorlati végrehajtása partnerségben, együttműködésben – tehát nem alá- fölérendelt viszonyban – történt. A Méliusz Központ minden, a megyei művelődésben már meglévő, ”örökölt” hasznosuló értéket, módszert át kívánt örökíteni az előző közművelődési gyakorlatból, ám a művelődési folyamatok középpontjába hangsúlyosan a helyi identitás, a helyi közösségek, a közösségi cselekvés megerősítését helyezi. A program koordinátora és motorja tehát a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ volt. Az elmúlt öt év alatt a „Közös Jövőnk-Hajdú-Bihar“ program közösségi művelődési modellé formálódott. A közösségi művelődés ebben az értelemben több, mint lokális, a helyi társadalomban zajló közművelődési folyamatok összessége. Szemléletében azonban meghatározó, hogy nem központi kultúrpolitikai célok megvalósításaként, hanem a helyi közösségi kezdeményezések társadalmi hálózatba fonódó nemzeti együttműködéseként látja, láttatja a művelődés komplex folyamatát, rendszerét. 2011-ben az NKA segítségével nemcsak a program gyakorlati folytatása, hanem konferenciák, szakmai műhelymunkák sora segítségével bemutathattuk és tovább fejleszthettük ezt a programot. Számunkra – akik részt vettek megyénkből ebben a munkában – megtiszteltetés, meglepetés és nagy öröm az, hogy mennyi segítőre, közös cselekvésre kész szakemberre, civilre, önkormányzati vezetőre találtunk az együttgondolkodás során Balatonfüredtől Sárospatakon át, Kecskeméten és Békéscsabán, amit innen is szeretnék megköszönni! E közös gondolkodás intenzitása is jelzi, a társadalmi kihívások javaslatokat, ötleteket és megoldásokat szülnek a mi szakmánk területén is. Ebben a kiadványban most azokból a „jó gyakorlatokból“, gyakorlati példákból mutatunk be néhányat, amit hajdú-bihar pédáinkból, békés megyei programválogatásból, s kecskeméti, „hírös városi“ rendezvénysorozatból állítottunk össze. Valljuk ugyanis, hogy tanulnunk másoktól a jót nem szégyen, sőt napjainban talán minden másnál előbbre való, hiszen egész társadalmunk olyan kihívások előtt áll, amit egy-egy közösség, település, vagy szervezet aligha fog tudni egyedül megoldani. Jantyik Zsolt Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgató-helyettese

5

Hajdú-Bihar megye

Hajdú-Bihar megye

Balmazújváros Kadarcs Napforduló A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

4060 Balmazújváros Kossuth tér 18. 06 52 580 518 [email protected] www.kadarcs.gportal.hu

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A rendezvény megtervezésekor az egyik legfonto-

sabb szempont az volt, hogy összefogja a környék hagyományőrző, értékmentő csoportjait, legyen az néptáncos, lovasíjász, kézműves, vagy épp az aktív természetvédelemmel foglalkozó fiatal. Ha kicsit átgondoljuk, ezek a tevékenységek igen közel állnak egymáshoz, sőt, bizonyos mértékben hatnak is egymásra. Másik fontos célkitűzés volt, hogy a nyár eleji rendezvények szempontjából e környéken üresebb időszakban ünnepet, hagyományt teremtsen egy olyan réteg számára, amely saját kultúrájára igényes és fogékony a történelmi, néprajzi hagyatékok megőrzésére.

A tevékenység időtartama 2011. június 18-19.

8

Hajdú-Bihar megye

Célcsoport, célcsoportok A rendezvény programjainak összeállításakor ügyeltek arra, hogy több korosztályhoz, célcsoporthoz szóljon, hogy egyszerre kösse le a kisgyermekes családokat, a fiatalságot, vagy épp a nosztalgiázó idősebbeket. Ugyanígy fontosnak tartották, hogy legyen olyan program, ami szórakoztat, mellette viszont kapjanak helyet az ismeretterjesztő előadások is.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Alapvetően a közös összefogásra épült az egész rendezvény. A Méliusz Központ karöltve a VPÁMK és

AMI-val valamint a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport, mint főszervezői a rendezvénynek, számos csoportot vontak be a munkába. Csak felsorolásszerűen ezek a következők: • • • • • • •

Himes Néptáncegyüttes Egyesület Kadarcs Hagyományőrző Gazdakör Forgórózsa Néptáncegyüttes Szürke Falka Hagyományőrző Egyesület Szatmári Lovasíjászok Crux Alba Vívóiskola Zsongvölgyi Hagyományőrző Haditorna Egylet • Kuckó Művésztanya • Egri Vitézlő Oskola

• • • • • • • • •

Kishimes Néptánccsoport Füzes Néptánccsoport Kadarcs Népzenei Együttes Füstifecskék Rózsaliliom citeracsoportok Veréce Hagyományőrző Egyesület Balmazújvárosi Versmondó Klub Tiszántúli Történész Társaság Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft.

Megvalósítási módszerek A rendezvény helyszíne több szempontból is szimbolikus elemeket hordoz. A Veres Péter Emlékpark

(a Kadarcs folyó egykori ártere) egy tizenkét hektáros terület, melynek jó részét ma már erdő borítja. 2008-tól egy környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet, a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport önerőből fejleszteni kezdte ezt a térséget, mely fejlesztésekhez több magánszemély és intézmény is csatlakozott. Az együttműködések eredményeként mára több tematikus tanösvény lett kialakítva, az erdő faállományában az őshonos fajok kezdenek „lélegzethez jutni”. Ezek a munkák több alkalommal, több közösséget tudtak egy-egy cél érdekében megmozgatni. Szimbolikus a tér, mert Veres Péter itt élte le balmazújvárosi életének legjelentősebb részét, és emlékháza a terület melletti utcán található, így azt is bevonták a programokba. A koncepció az volt, hogy a résztvevő csoportok mind hordozzanak a helyi

9

Hajdú-Bihar megye

hagyományos értékekből valamit, amelyet meg tudnak mutatni, legyen az zene, tánc, szellemi értékek. A hagyományőrző csoportok koronként más bemutatókkal rendelkeztek, így a tematikusan szerkesztett programot úgy állították össze, hogy mindenki a tudásának legjavát adhassa, hogy a program egy kerek egész legyen.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A rendezvényre adott anyagi támogatások mennyisége

jócskán alulmaradt az elvártnál. Összességében egymillió – háromszázezer forintot tudtak a rendezvényre fordítani, mindenkinek, aki szervezőként lépett be a programba pár százezer forintnyi ráfordítással kellett számolnia. Az összeg csupán kis részét lehetett a programokra fordítani, nagy része a terület infrastruktúrájának megteremtésére lett költve.

A tevékenység erősségei Az anyagi ráfordítást azonban valamelyest kompenzálta a rengeteg önkéntes munka, és természetbeni felajánlás (étel, a megvalósításhoz szükséges anyagok, szállítások, a terület vagyon- és rendvédelmi biztosítása, stb.).

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Valódi gyengeség volt az idei évben az anyagi források csekélysége, ennek okán aztán szerényebb propagá-

lást, illetve hírverést tudtak csak megvalósítani. Talán ami költségtakarékos lehetőség volna, egy, vagy több kedvcsináló felvonulás a rendezvényt megelőzően és/vagy közben.

Eredmények Előadások, bemutatók, családi programok, plakátok, tájékoztató kiadványok.

10

Hajdú-Bihar megye

Alkalmasság mások számára, s hogyan A leírtak mintaként alkalmazhatóak a hasonló tematikájú

rendezvények megszervezéséhez, megvalósításához. Ha van egy olyan szervezői apparátus, aki nem sajnálja a befektetett munkát a szervezésbe, mindenképp ezen az úton kell elinduljon. A pályázati források, melyek a hasonló rendezvények megszervezéséhez adnak támogatást esetlegesek, rendszeres, minden évben megrendezendő fesztiváloknál az erre történő alapozás veszélyezteti a fenntartást. Ezért kell inkább úgy működni, hogy azokat a tevékeny civil szervezeteket, melyek a helyi értékek hordozói is egyben, össze kell fogni, munkájukat nemcsak az ilyen konkrét együttműködések alkalmával, hanem folyamatosan segíteni kell nap – mint nap. Egy közművelődési intézménynek ezt fel lehet és kell vállalnia sikeressége érdekében, ennek az együttműködési formának viszont alapja a bizalom.

Összességében elmondható, hogy az adódó nehézségek dacára szükség van az ilyen jellegű, emberi léptékű rendezvényekre, illetve összefogásokra, hiszen mint a nagyüzemű földművelésnél tudjuk, hogy az rövidtávon nagyobb hasznot hozhat, viszont hosszútávon kimeríti a föld tápanyagtartalmát, ezzel szemben az extenzív termeléssel hosszútávon is sikereket lehet elérni. Felvetődik a kérdés, hogy melyik lehet járhatóbb út a népművelés terén, egy inkább szórakoztató jellegű, sok mesterséges adalékot használó, túlgerjesztett, rövid távú sikereket célzó, vagy egy a hagyományokra épülő, alulról építkező, de alapvetően több munkával járó, mégis egészségesebb „gyümölcsöt” termő stratégia.

11

Hajdú-Bihar megye

Debrecen 15. Eötvös Kupa nemzetközi röplabdatorna és a hozzá kapcsolódó kísérő rendezvények A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Honlapcímek:

• http://eotvoscup.fw.hu (Az Eötvös Kupa hivatalos honlapja) • http://ekmedia.fw.hu (Az Eötvös Kupáról és kísérő rendezvényeiről szóló média-megjelenések.) • http://historyeotvoscup.fw.hu (Az Eötvös Kupa története, eredmények, képek) • http://eotvosvolley.fw.hu (A rendező egyesület, az Eötvös DSE honlapja)

Főszervező: Szombathy András (+36-30/9658-158, [email protected] )

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények Kelet-Európa legnagyobb röplabda utánpótlás-tornája cím megőrzése: Jelenleg az Eötvös Kupa a fenti titulus jogos viselője (nem jogi értelemben) mind a résztvevők számát, mind a színvonalat illetően. A cél teljesült, hiszen idén az eddigi legtöbb csapat nevezett, összesen 40! A színvonal további emelése: Jelentős játékerővel rendelkező korosztályos válogatottakat, klubcsapatok kapnak meghívást a tornákra. Ezt a célt is sikerült teljesíteni, a magyar korosztályos válogatottak mellett (akik négy csapattal vettek részt a versenyen), a Magyar Parasport Szövetség válogatottja is szerepelt a kupán. Mellettük – a torna történetében először – Észak-Amerikából, az Amerikai Egyesült Államokból is érkezett egy együttest. A résztvevő országok számának növelése: A verseny előtt 29 ország csapatai vettek részt az Eötvös Kupán. Ez a változatosság a verseny érdekesebbé tételén kívül sportszakmailag a különböző játékstílusok elleni felkészülést is jelenti. A 15. Eötvös Kupa után elmondható, hogy eddig 30 csapatai szerepeltek a tornán.

12

Hajdú-Bihar megye

A nemzetközi rutin megszerzéséhez szükséges játéklehetőség biztosítása: Az előző három terv megvalósulása esetén több hazai csapatnak – így az Eötvös DSE utánpótláscsapatainak is – az Eötvös Kupa olyan játéklehetőséget biztosít a jövőben is, amely Magyarországon máshol egyáltalán nem, külföldön is csak részleteiben lenne megoldható. A csapatoknak a jelentős költségkímélésen kívül egyedi lehetőség volt a felkészülésre az idei verseny is, hiszen többfajta játékstílus ellen nemzetközi rutint szerezhettek.

A tevékenység időtartama A röplabdatorna időpontja: 2011. augusztus 21-23.

Célcsoport, célcsoportok A röplabdatornát az 1992-ben és azután születetteknek rendezték meg, ezért

szűkebb értelemben a célcsoport a 14-19 éves korosztály. Bővebb értelemben mindenkit megérintett a verseny, hiszen a röplabdatorna, a Nagytemplom előtti felvonulás és a rajzkiállítás nézői minden korosztályt képviselték. A nemzetközi rajzpályázat több korcsoportban került meghirdetésre és díjazták is őket az óvodásoktól kezdve az általános és középiskolásokon át a nyugdíjasokig. 16 fiú és 24 lánycsapat nevezett a versenyre. 2011. augusztus 21-én a csoportmérkőzések zajlottak: Balmazújvároson egy lány-, Budaörsön egy lány és egy fiú, Nagyváradon szintén egy lány és egy fiú, míg Debrecenben három lány és két fiúcsoport csapatai küzdöttek négyes csoportokban. A második és harmadik napon minden mérkőzést Debrecenben játszottak az együttesek. A döntőnek az Oláh Gábor utcai csarnok adott helyet, melyet Hóbor Béla FIVB játékvezető irányított, aki eddig már két olimpiai döntőt és három Eötvös Kupa döntőt vezetett.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A tervezés a 14. Eötvös Kupa előtt megkezdődött, hiszen a 2010-es torna műsorfüzetében már szerepelt a

2011. évi, 15. Eötvös Kupa versenykiírása. A sok csoporthelyszín miatt a rendezők folyamatosan kapcsolatban voltak a budaörsi-, a nagyváradi és a balmazújvárosi szervezőkkel. Már a tervezés szakaszában rengeteg partnerrel kellett együttműködni, köztük a csoporthelyszínek önkormányzataival, a Debreceni Sportcentrum Kft.-vel, a Méliusz Központtal, a Főnix Rendezvényszervező Kft.-vel és sok segítővel, támogatóval, szervezővel, társadalmi aktivistával. A megvalósítást még többen segítették, beleértve a helyszínek felelőseit, szervezőit, munkatársait, sportembereit.

13

Hajdú-Bihar megye

Megvalósítási módszerek A rendezvény lebonyolítása szűk időintervallumban, több helyszínen történt, ezért a feladatok részletesen megtervezve, felelősöket és határidőket tartalmazó ütemterv szerint valósultak meg.

Pénzügyi (beleértve a természetbeni) és egyéb szükséges támogatás Az Eötvös Kupát egyik nagy szervezet, szövetség sem tartja

igazán sajátjának, sem a Magyar Diáksport Szövetség, sem a Magyar Röplabda Szövetség, sem más országos szervezet sem támogatja. Egy kis diák-sportegyesület, az Eötvös DSE rendezi évek óta különböző társrendezőkkel,segítségekkel, támogatásokkal, melyek nélkül nem létezhetne a verseny. A torna összes költsége több mint hatmillió forint, melyek jelentős részét aktivisták társadalmi munkája csökkenti. Debrecen város önkormányzata 2011-ben kétszer 300.000 forinttal és több más segítséggel – például a Kossuth tér térítésmentes igénybevételének lehetőségével – segítette a versenyt, az NKA pedig 250.000 forint támogatást biztosított a résztvevők csoportos étkezéséhez és plakát készítéséhez. A többi - nem elhanyagolható – kiadást támogatók segítségével sikerült a szervezőknek előteremteni. A verseny és a hozzá kapcsolódó kísérő rendezvények más jellegű támogatása igen széleskörű. A Magyar Röplabda Szövetség elnöke és a Szövetség több munkatársa emelték megjelenésükkel az Eötvös Kupa rangját. A megnyitón, a szakmai fórumon és a díjátadón is hangoztatták a torna fontosságát és megköszönték a szervezőknek a munkájukat. Az anyagi támogatásokon kívül nagyon sok eszmei támogatás, biztatás is elhangzott városvezetőktől, vállalkozóktól, sportvezetőktől, szülőktől, kollégáktól. A média segítsége is fontos, ismét sok anyag jelent meg rendezvényről, melyeket a http://ekmedia.fw.hu honlapon lehet megtekinteni.

A tevékenység erősségei A rendezvény fő erőssége éppen az, hogy nem munkaidejük végét figyelő fizetett alkalmazottak segítik a

lebonyolítást, hanem a torna varázsát élvező társadalmi aktivisták, akik szabadidejükben ingyen végzik tevékenységeiket. Az Eötvös Kupán résztvevők megérzik a vendéglátók, szervezők figyelmességét, kedvességét és szívesen vesznek részt a tornán. Ezt mutatja az is, hogy még a legtávolabbról érkező együttesek is visszatérnek a tornára. Példa erre a chilei válogatott, amely egyetlen korosztályban sem volt Európában 50 éven keresztül 2009-ig, amikor először vettek részt a versenyen, majd 2010-ben visszatértek. De ugyanúgy többször vett részt a tornán például az Egyesült Arab Emírségekből az Al-Ain Sports Club, a tajvani válogatott, Görögországból az „A.S.A. Evros” Soufli, a tunéziai válogatott, Észtországból a Vanalinna Kooli Sport Club, a katari válogatott, Finnországból Kilpinen School, Jyväskylä, a litván Maksimo Gorkio V. Kaipėda és még sok más

14

Hajdú-Bihar megye

szerb-, szlovák-, román-, cseh-, holland- és természetesen magyar együttes, köztük a válogatott, amely 2003 óta folyamatosan szerepel a versenyen. Az edzők közül csúcstartó – a szervezőket kivéve Perjéssy Csaba, aki a kassai Gymnázium Trebiŝovska 12. csapatával 2003-ban fiúcsapattal érkezett, majd 2005. óta folyamatosan lánycsapattal vesz részt a versenyen. A verseny erősségének tekinthető egyedi hangulata. A Nagytemplom előtti felvonulás, a többi kísérő rendezvény, a soknemzetiségű légkör, a virágkarnevál közelsége, a két nem egy helyszínen történő játéka, a prominens személyek jelenléte, a telt házas Oláh Gábor utcai csarnok, a minden résztvevőnek adott ajándékcsomag, Debrecen nyár végi hangulata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyedi, megismételhetetlen légkör alakuljon ki, amelyre azonban visszavágynak a résztvevők. Ezért is történhetett az meg, hogy már a 2011-es verseny ideje alatt több csapat befizette a 2012. augusztus 17-19. között megrendezésre kerülő 16. Eötvös Kupa nevezési díját.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Az Eötvös Utcai Általános Iskola megszűnésével a társadalmi aktívák száma jelentősen csökkent és szintén

az előző éviekhez képest jóval kevesebb volt a támogatások összbevétele is. A jövő évi torna előtt szükséges a társadalmi aktívák számának növelése, illetve egy olyan személy megtalálása, aki a rendezvényről készült támogatói kiadványokat meg tudja ismertetni az esetleges támogatókkal.

Eredmények (termékek, eredmények) A fentebb említett célokon és eredményeken kívül a következő termékek készültek: • • • •

kiadvány a versenyről plakát a versenyről rajzkiállítás a rajzpályázatra beérkezett alkotásokból működő honlapok (lásd fentebb)

Alkalmasság mások számára, s hogyan „A tevékenység erősségei” című részben leírtak alkalmasak minden rendezvény megvalósításának javítására, jobbá tételére.

15

Hajdú-Bihar megye

Hajdúsági pecsétek „Válogatás a Hajdúkerület és Hajdú vármegye kollektív jelképeiből” című fotókiállítás megrendezése és lebonyolítása A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Honlapcím:

http://www.hbml.archivportal.hu/id-1358-hajdusagi_pecsetek_kiallitas.html Főszervező: Szálkai Tamás levéltáros, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (+36-70/615-8268, [email protected])

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A Hajdúság kollektív jelképeinek tudományos feltárása: A Hajdúságban található települések pecsétjeinek,

címeres pecsétjeinek szakszerű vizsgálata mindeddig nem valósult meg kellő hatékonysággal. Ezt most két ország három levéltárának dokumentumai alapján végezték el. Ilyen széleskörű forrásfeltárás a témában sosem valósult még meg, tudományos szempontból is kimagasló eredménynek számít. A tudományos eredmények közzététele népszerűsítő kiállítás formájában: Könnyen áttekinthető, egyszerű didaktikai felépítésű kiállítás, hogy a látogatók minél szélesebb bázisa számára befogadható legyen a közvetített tartalom. A közösségi pecsétek történeti fejlődésének bemutatásával az összetartozás tudat erősítése. Az elmúlt évtizedekben számos – a régió történetét feldolgozó – kötet foglalkozott a Hajdúsággal, ám mégis, a jelképek bemutatása és történeti fejlődésük bemutatása eddig elmaradt. A kiállítással ezt a hiányt igyekeztek pótolni.

16

Hajdú-Bihar megye

A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár együttműködésének fokozása közös kulturális rendezvények megvalósításával. A két megyei intézmény gyűjtőkörének területi illetékessége egyezik. A közös rendezvények a két intézmény önálló látogatói számára lehetőséget nyújt arra, hogy a másik intézmény munkájába is betekintést nyerjenek.

A tevékenység időtartama A kiállítás időpontja: 2011. augusztus 19. – szeptember 5.

Célcsoport, célcsoportok A kiállítás anyaga témájából fakadóan széles társadalmi csoportok számára is érdekes lehet. A nagyméretű

színes képek révén az egészen fiatal korosztálytól kezdve az általános, középiskolásokon és egyetemistákon át a nyugdíjasokig. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek

(beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A tervezést és megvalósítást a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársai közösen végezték. A megvalósítást ezenkívül a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat – mint a kiállítási helyszín biztosítója – részéről többen segítették, beleértve a helyszín felelőseit, irányítóit, munkatársait.

Megvalósítási módszerek A tervezés hosszabb, míg a megvalósítás szűkebb időintervallumban történt. Egy helyszínen, így a feladatok kiosztása részletes terv alapján, s annak megfelelően, problémamentesen zajlott.

Pénzügyi (beleértve a természetbeni) és egyéb szükséges támogatás A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár biztosította a kiállítás képeinek kereteit, az NKA 100.000 forint támogatást adott a képek nyomtatásához és plakát készítéséhez.

17

Hajdú-Bihar megye

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az eszmei támogatáson kívül a kiállítás felépítéséhez szükséges eszközök, paravánok és helyszín biztosításával járult hozzá a rendezvény sikeréhez.

A tevékenység erősségei A rendezvény fő erőssége a témáját adó történeti dokumentumokat hitelesítő pecsétrajzokban, illetve az

azokon található címerekben van. A társadalom széles rétegei nyitottak saját településeik, régiójuk ilyen típusú jelképei, azok történeti fejlődésének képekkel illusztrált bemutatása iránt. A lebonyolítás során derült ki, hogy milyen hasznos önkormányzatok számára is, ha tudják, hogy a jelenleg általuk ismerttől akár jóval korábban is volt már címerük, ami legtöbb esetben eltér a ma használttól (pl. Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, stb.) A kiállítás közös jelképeinkben előforduló hasonló motívumvilág feltárásával, fejlődésének ismertetésével és bemutatásával az összetartozás tudatot erősíti.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges A támogatások jelentős növelésével az ilyen és ehhez hasonló rendezvényekről készülő kiadványokat lehet-

ne készíteni, melyek révén a tárlatok anyaga nyomtatott formában is megjelenhetne, így nemcsak a kiállítás időtartama alatt lenne lehetőség a kollektív tudatot formáló új tudományos eredmények népszerűsítő formában való összegzésére.

Eredmények (termékek, eredmények) A fentebb említett célokon és eredményeken kívül a következő termékek készültek: • Plakát a kiállításról • Működő honlap (lásd fentebb)

Alkalmasság mások számára, s hogyan A hasonló típusú tevékenység, legyen szó akár egy-egy település jelképeiről, vagy régió, megye pecsétjeiről, más közösségek számára is lehetővé teheti közös múltjuk jobb megismerését. Egy-egy régió jelképeinek bemutatása szomszédos megyékben is érdeklődésre tarthat számot.

18

Hajdú-Bihar megye

Megyei Felnőtt Kórusfórum A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Hajdú-Bihari Zenei Egyesület 4225 Debrecen, Telek u. 21. [email protected]

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A megye felnőtt kórusainak találkozója, országos szintű felmérése, minősítése, a szakmai fejlődéshez való útmutatás.

A tevékenység időtartama Minden év májusának első fele.

Célcsoport, célcsoportok Hajdú-Bihar megye felnőtt amatőr kórusai.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A tervezés és szervezés a Hajdú-Bihari Zenei Egyesület feladata, azon belül is a felnőtt tagozat vezetőjéé, Kiss Csabáé. A lebonyolításban segítenek a helyi művelődési központok igazgatói és munkatársai, minden évben más- más város jelentkezik a megrendezés jogáért. A Méliusz Központ, mint társrendező, közművelődési módszertani intézmény, a rendezés anyagi feltételeinek nagyobb részét biztosítja. Az értékelést a szakmai zsűri véleménye alapján kapják meg a résztvevő kórusok. A zsűri tagjait az egyesület kéri fel.

19

Hajdú-Bihar megye

Megvalósítási módszerek A felnőtt énekkari tagozat vezetője (Kiss Csaba) és az egyesület elnöke (Deményi Sarolta) megtekintik a

helyszínt és konzultálnak a városi művelődési ház igazgatójával, munkatársaival és a vendéglátó kórus vezetőivel az igényekről és a feltételekről. Levélben és interneten felhívást küldenek szét a megye összes felnőtt kórusának. A felhívásra beérkezett jelentkezések és műsorok alapján a meghívó megszerkesztése következik, melyet a nyomdából szétküldenek az énekkaroknak. A zsűri tagjai közös személyautóval mennek a hangversenyre, ahol a helyi művelődési szervezők már előzetesen előkészítenek mindent a megbeszéltek szerint, hogy a különböző városokból érkezett énekkarok szereplésre való felkészítése, pihenése, ebédeltetése gördülékenyen menjen. Minden alkalommal van egy összkar is, amikor az összes kórus (kb. 400 énekes) együttes fellépését hallgathatja a közönség. A találkozón a minősítés nem feltétel, ha kéri valamely kórus, akkor az országos szervezet (Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsa) elküldi postán az előzőleg megrendelt okleveleket, melyeket közvetlenül a hangverseny után a zsűri véleménye alapján kitöltenek és átnyújtanak. A találkozó egyik legsikeresebb momentuma, hogy egy vendég együttes rövid koncertet ad, vezetőjük pedig előadással gazdagítja a kórusok vezetőinek tudását. A rendezvény végén meghallgathatják a karnagyok a zsűri szakmai értékelését.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A program költségvetése egyesületi bevételekből, a Méliusz központ által vállat költségekből és pályázati

forrásokból (főleg NKA) adódik össze.

20

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység erősségei A megye felnőtt kórusai évről évre egy országos szintű mércével méretnek meg, olyan fellépési lehetőség ez számukra, ahol hallhatják a többi kórus énekeseit, találkozhatnak velük. A karnagyok munkájuk megerősítését kapják.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges A vidéki amatőr kórusok szakmai színvonala gyakran nem üti meg a kellő mércét. Fontos lenne az anyagi források bővítése, ami lehetővé tenné neves, országosan is elismert szakemberek meghívását.

Eredmények (termékek, eredmények) Az énekesek és karnagyaik évről évre megküzdenek a nehézségekkel. Azok a célok pedig, melyeket a fó-

rum támaszt eléjük, sarkallják őket a magasabb szintű munkára. A rendezvény technikailag alkalmazkodik a különböző helyszínek megváltozott körülményeihez és mindig a karok igényeinek megfelelő feltételeket állítanak rendelkezésre, melyek kellemessé teszik ezeket az összejöveteleket: közös ebéd, egy-két kórus útiköltségéhez való hozzájárulás, rugalmas, gördülékeny lebonyolítás. A zsűri tanácskozása közben, hogy lekösse a figyelmet, a meghívott szakember előadást tart. A zsűri különdíjat tud felajánlani a debreceni Kodály Filharmóniával való szoros és gyümölcsöző kapcsolat révén. Ez ingyen belépőjegyeket tartalmaz egy kórus számára valamely koncertre. A cél a kórus szakmai fejlődésének segítése.

Alkalmasság mások számára, s hogyan A különböző helyszínek mindig új színnel gazdagítják az énekesek élményeit. Jó idő és arra alkalmas terület esetén az összkar szabadtéren zajlik, mely a város figyelmét is felhívja az eseményre. A műfaj népszerűsítése manapság nagyon aktuális kérdés. Sok múlik a helyi szervezők rátermettségén.

21

Hajdú-Bihar megye

XII. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Csapókerti Közösségi Ház – 4033 Debrecen, Süveg u. 3.

Tel./fax: 52 541 321, 52 411 016 www.csapokertikh.hu, [email protected] Pető Ibolya szervező – 06 70 200 1432 – [email protected] Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes 4033 Debrecen, Süveg u. 3. www.fonixneptanc.hu, [email protected] Törökné Csécs Lenke művészeti vezető 06 20 3577 010, [email protected]

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A fesztivál célja: közel hozni és megélhetővé tenni az ünnepet a fiatalok és a polgárok széles rétege számá-

ra. További cél továbbá a magyar népi kultúra értékeinek megőrzése, bemutatása elsősorban a Csapókert városrész polgárai, fiataljai számára; a nyári napfordulóhoz kapcsolódó hagyományok újjáfogalmazása, megünneplése. Elérendő eredmények: A Csapókerti Közösségi Ház és a Főnix Néptáncegyüttes 2000. június 23-25-én első alkalommal valósult meg az ifjúsági néptánc fesztivál, s innentől kezdve minden évben a Szent Ivánhoz legközelebbi hétvégén rendezik meg a Csapókert városrész nyár eleji nagy ünnepét. • 2000-ben a Magyar Millennium méltó megünneplése • Hajdú-Bihar megyében és a régióban a felnőtt és a gyermek néptánccsoportok találkozhatnak fesztiválokon, ifjúsági néptánccsoportok számára nem adódott nagyobb méretű bemutatkozási lehetőség, melyet így kívántak megteremteni • Hagyományteremtő szándékkal keresték egy nyár eleji szabadtéri rendezvény lehetőségét, melyet a városrész lakosai elfogadnak, érdeklődésükkel tüntetnek ki • Jelenjen meg szűkebb környezetünkben a regionalitás • A tánccsoportok számára barátságos, felszabadult, tét nélküli találkozási lehetőség megteremtése

22

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység időtartama 2011. június 25 – június 26. A XII. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál programja 2011. június 25-én 10 órakor kezdődött. A résztvevő néptáncegyüttesek vegyes csoportokban városismereti játék során ismerték meg a 650 éves Debrecen szimbólumait, értékeit, jelentős helyeit, épületeit. 15 órakor kezdődött a fesztivál közönségnek szóló programja Debrecenben, a Süveg utcában. Az utcát erre a napra lezáratták, az itt felállított színpadon, az utcán és a mellette található református templom kertjében zajlott a program 23 óráig. Az éjféltől hajnali 4 óráig tartó táncházzal zárult a fesztivál Csapókerti Közösségi Ház nagytermében.

Célcsoport, célcsoportok A rendezvény célcsoportja:

• Debrecen s azon belül a Csapókert városrész lakossága; • A fellépő Észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei, határon túli csoportok (tánc és utcaszínházi) tagjai.

Debrecen Észak-keleti városrészében 21 ezer ember él. A rendezvény elsődleges célcsoportját ők képezik, valamint a fesztiváli program résztvevői, hiszen ez egy baráti találkozó, ahol a programok, a műsor szerkesztése lehetővé teszi, hogy egymás előadásait megtekintsék, személyes ismeretségekre tegyenek szert. Másodlagos célcsoport a népi kultúra, néptánc, népzene iránt érdeklődő fiatal városi értelmiségi felnőttek. Hajdú-Bihar megye 5 településének 8 néptánccsoportja fogadta el a meghívást egy együttes érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből és egy a határon túli Coşnearól (Románia) jött. A programban közreműködők között volt a nagyváradi Liliput Bábszínház, ezen felül kézművesek, néprajzosok, népzenészek.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A fesztiváli program kezdetektől fogva a Csapókerti Közösségi Ház és a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Nép-

táncegyüttes együttműködésével, közös tervezésben, megvalósításban jön létre. A fesztivál művészeti vezetője Törökné Csécs Lenke, szervezője Pető Ibolya.

23

Hajdú-Bihar megye

A 2011-es rendezvény esetében egy újabb társrendezővel bővült a megvalósítók köre: Csapókerti Közösségi Ház, Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. A XII. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál megvalósításában partnereink voltak: Csapókerti Általános Iskola, Debrecen-Csapókerti Református Egyházközség, Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálat Csapókerti Gondozó Szolgálat Süveg Utcai Idősek Klubja, Kertségi Polgárőr Szervezet, Móricz Zsigmond Művelődési Ház (Nyíradony), önkéntesek.

Megvalósítási módszerek Együttműködés sok-sok partnerrel a közös sikerért! Közös tervezés, az együttműködés kereteinek tisztázása

és betartása. Rendszeres megbeszélések és egyeztetések a társrendezők között, határidők és felelősök rögzítésével. A rendezvény alatt nagy nyilvánosság előtt szóban, a befejezést követően írásban az összes együttműködő partner önkéntes munkájának megköszönése. A program erőssége az önkéntesekkel való munka, az önkéntesek toborzása, koordinálása.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Mindhárom társrendező részt vett a rendezvény finanszírozásában, ezen felül együttműködő partnereink

nem pénzbeli támogatással segítették a rendezvény megvalósítását. A lebonyolításban közel 30 fő önkéntes is részt vett, akik az idejüket és a tudásukat adták. A Debrecen Határok Nélkül Közalapítvány támogatásának köszönhetően tudtuk meghívni a Coşnea-i (Kóstelek, Románia) Szellő Tánccsoportot a Zerkula Emlékzenekarral, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé a nagyváradi (Oradea, Románia) Liliput Bábszínház előadását, a résztvevők ellátásának egy részét és a PR anyag költségeinek egy részét. Támogatóink: Debrecen Határok Nélkül Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Alapprogram

A tevékenység erősségei A társrendezők közötti együttműködés az egyik erőssége a rendezvénynek: a jól körülhatárolt feladatmeg-

osztás, a kompetenciák tisztázása és betartása, a folyamatos egyeztetés, a problémákra a megoldások közös keresése. Valamennyi partner annyival járul hozzá a közös megvalósításhoz, amennyit felvállal kényszer vagy kötelezettség nélkül. Az önkéntesek többsége több éve részese a rendezvény sikerének, számon tartják a rendezvény közeledtét, várják a felkérésünket. (Volt olyan önkéntes a közelmúltban, aki elvállalta egy külföldi 4 fős vegetáriánus utcaszínházi csoport teljes vacsora menüsorának elkészítését.)

24

Hajdú-Bihar megye

A fesztivál további erőssége a baráti fogadtatás, az új résztvevők befogadása, aminek következtében örömmel várják a meghívástt az együttesek a következő évben is. A fesztiváli program összeállításánál az ismétlés helyett törekszünk új elemek, új tevékenységek bevonására, így évről mindig kicsit más a program a résztvevők és a látogatók örömére.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Évről évre visszatérő probléma a megrendezés költségeinek előteremtése. A Csapókerti Közösségi Ház saját

intézményi költségvetéséből és a Főnix Néptáncegyüttes a saját egyesületi bevételeiből nem képes a rendezvény finanszírozására. Sok szervezet és önkéntes vesz részt a megvalósításában, amely az egyik legnagyobb erőssége a rendezvénynek. Időt, a tudásukat és infrastruktúrájukat adják, de a költségek fedezetének előteremtésében nem tudnak részt vállalni. A mecenatúra kultúrája helyi szinten nem alakult még ki. Debrecen észak-keleti városrészében nincsenek jelentős nagyvállalatok, kisvállalkozások is viszonylag alacsony számban találhatóak itt. A reklámértéke viszonylag alacsony a rendezvénynek, hiszen főleg a közeli és távoli szomszédságok lakosai látogatják a rendezvényt, valamint fiatal, jellemzően inkább alkalmazottként foglalkoztatott értelmiségiek. A különböző hazai és nemzetközi alapok, alapítványok támogatásai nem tervezhetők, mert az utóbbi években jelentősen beszűkültek.

Eredmények (termékek, eredmények) Tíz néptáncegyüttes és tíz közreműködő művészeti csoport és előadó vett részt a XII. Tűztánc Fesztivál programjában. A közösségi ház előtti utca tele volt látogatókkal, egyszerre kb. 300 fő lehetett a színpad előtt, de a látogatók jöttek-mentek, haza mentek vacsorázni, majd visszajöttek, és újak is érkeztek.

Alkalmasság mások számára, s hogyan Minden településnek, városrésznek, vagy szomszédságnak megvannak a saját hagyományai, ünnepei, még

ha feledésbe is merültek, de a helyi erőforrásokra építve új ünnepeket, hagyományokat is teremthetünk. A mi példánk igazolja, hogy a tervezésbe, majd a megvalósításba lehet és érdemes több embert, szervezetet bevonni, akik partneri együttműködése révén nagyobb biztonsággal tudjuk megvalósítani programunkat/ projektünket évről évre a finanszírozási problémák ellenére is. Erre példa és működő gyakorlat a Tűztánc fesztivál.

25

Hajdú-Bihar megye

Derecske Derecske Város Napja Kapcsolat felvételhez szükséges összes adat, cím, a további információhoz való hozzáférhetőség Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár

4130 Derecske Köztársaság u. 107. Dr. Fülepné Sipos Ilona Eszter igazgató Tel.: 06 / 54 410- 060 email: [email protected]

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár 2006-ban

határozta el, hogy a települést és a kistérséget, valamint a testvér települések közösségeit is megszólító nagy rendezvénnyel ünnepli meg a Város Napját. Társadalmasítja a helyi kitüntető címek átadását és szakrális játékkal emlékezik a település alapítására. Fontos célként jelentkezett a nemzeti identitás, a lokálpatriotizmus erősítése. Jelentős szerepet szántak a települési, kistérségi, testvérvárosi partnerségnek, ezen közösségek értékeinek felmutatására. Eredmény, hogy a rendezvény hagyománnyá vált, beépült a település, a lakosság identitás tudatába, igényes szórakoztatást biztosít a kistérség lakosságának. A rendezvény fellépőit értékekre épülő közösségek alkotják, melyen többféle művészeti ág be tud mutatkozni, illetve helytörténeti kiadványokat jelentek meg. A két napos rendezvény alatt egy időben, több helyszínen voltak változatos, színvonalas szórakozási lehetőséget. Kulturális, turisztikai, kereskedelmi értéke van, és a térségi- települési marketinget erősíti.

26

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység időtartama 2011. június 17-18.

Tevékenység, célcsoportok A testvérvárosok, a partiumi települések, a kistérség és lakossága, amatőr és művészeti csoportjai, közösségei, a Derecskéről elszármazottak.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) • Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ • Partiumi amatőr művészeti csoportok • A kistérség művészeti közösségei, művelődési intézményei • Hajdú-Bihar Megyei Levéltár • Hajdúsági Múzeum • Helyi vállalkozók, civil szerveztek, intézmények • Debrecen Város Önkormányzata

Megvalósítási módszerek • A tevékenység megkezdése előtt 2006-ban igényfelmérés volt a település, a lakosság, a civil szervezetek, a szervezetek, vállalkozók körében kérdőíves papír alapú és internetes felületen keresztül • Rendezvényterv- készítés • Finanszírozási terv- készítés vállalkozói tőke bevonásával • Forgatókönyv, illetve megvalósítási tervkészítés • A Méliusz Központtal, mint kulturális partnerrel egyeztetés a közös rendezésről • Partnerekkel való szóbeli egyeztető meeting, problémák feltárása, cselekvési terv készítése, közös gondolkodás, szerződéskötések • Médiatámogatás megszervezése • Szóróanyagok, kiadványok készítése • Rendezvény lebonyolítása • A rendezvény után értékelés

27

Hajdú-Bihar megye

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás • Önkormányzati támogatás • Szponzori szerződések (vállalkozói tőke) • NKA támogatás

Tevékenység erősségei Reális szükségletekre épül, értékcentrikus, partnerségen alapszik, sok közreműködő önkéntest mozgat, erősíti a nemzeti, lokális identitást, közösségi élményt ad. A közművelődési intézmények partneri munkakapcsolatait erősíti, a közművelődésben dolgozók munkatapasztalatait felhasználja, erősíti.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges A települések közti utak, infrastruktúrák gyengeségei okozhatnak meglepetést (közlekedés), időjárásfüggő, szabadtéri rendezvény.

Eredmények (termékek, eredmények) Helytörténeti kiadványok létrejötte, a rendezvényekhez kapcsolódó adatbázis, dokumentációk adaptálhatósága, közművelődési dolgozók vállalkozói kompetenciájának erősödése.

Alkalmasság mások számára, s hogyan Bármely település kulturális feladatokat ellátó intézménye, civilszerveze-

te, vállalkozója adaptálni tudja, úgy módszertanában, mint tartalmában, ha rendelkezik a megfelelő adatbázissal, széles partneri együttműködéssel a településén. Az adatbázishoz való hozzáférést együttműködési megállapodás keretében biztosítani tudják.

28

Hajdú-Bihar megye

Királyok, fejedelmek útja A konferenciák helyszínei: • • • • • • • • • •

Szentjobb Debrecen Nagyvárad és Szentimre Derecske Nagyvárad, Nagyszalonta, Árpád Élesd Hajdúnánás Hajdúböszörmény Balmazújváros Derecske

21 évvel a rendszerváltás után Hajdú-Bihar és Bihar megyék határmenti településeinek többségét az elöregedés, az emelkedő munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása jellemzi. Mindez akkor,amikor mind a két megye Európai Uniós tagország területén helyezkedik el,ahol Magyarország és Románia több milliárdos infrastrukturális beruházásokat eszközölt ebben a térségben, s a határok is légiesültek. A helyben élő népesség helyzete mégis inkább romlott, mint javult. Ennek valóságos okai persze messze vezetnek, ám legalább nekünk, a régi „Bihar” vármegye területén élő magyaroknak meg kell értenünk valamit: Egymás és a saját értékeink megismerése és felmutatása nélkül nem küzdhetőek le azok a lélektani és gazdasági gátak és határok,amelyek az elmúlt kilencven évben elválasztottak minket egymástól. A „Királyok fejedelmek útja” program erre tesz kísérletet. A kulturális alapú vidékfejlesztés egy olyan programja ez, amely egyre több település, civil szervezet, magánszemély és vállalkozó bevonásával élő hálót fon a határok fölött. Alapja a bizalom és az önkéntesség. Amikor a Méliusz Központ hathatós segítségével a Derecskei Művelődési Központ és Könyvtár munkatársai elkezdték jó egy éve a „Királyok,fejedelmek útjainak” kiépítését, nem tudtuk, sikerül-e ezt beindítani, bár ebben nagyon bíztunk. Most, hogy az Nemzeti Kulturális Alap támogatásával az előkészítés lezárult, nem tudjuk, hol lesz a vége? Köszönet mindenkinek, aki segítette a munkánkat! A folytatást most éljük, és tanuljuk azt, hogy a jövőnk pont annyit ad majd nekünk, amennyit közösen ma teszünk mi érte!

„Királyok, fejedelmek útja” program bemutatása A „Királyok, fejedelmek útja” – program a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat által három éve elfogadott kulturális koncepció alapján elindított „Közös Jövőnk Hajdú-Bihar” program része. A határ menti kulturális kapcsolatokat elősegítő „Partium programon” belül indult el. A megyei módszertani központ a Méliusz Központ a program koordinációjával, előkészítésére, a Derecskei Városi Művelődési Központot kérte fel.

29

Hajdú-Bihar megye

A program tartalmazta a két megye szakembereinek összeismertetését, képzését, közös programok, rendezvények, lebonyolítását, a testvérvárosi kapcsolatok további bővítését.

A „Királyok, fejedelmek útja” programról bővebben 2010 novemberében Szentjobbon indítottuk útjára azt a kezdeményezést, amely a „Királyok, fejedelmek útja” nevet viseli. A program alapvetően azokat a Hajdú-Bihar – bihari szakembereket, polgármestereket, civil szervezeteket, magán személyeket, vállalkozókat szólította meg a határ mindkét oldalán, akik hajlandóak saját és egymás helyi értékeit összegyűjtve, egymást segítve – nem feltétlenül elérhetetlen pályázati források megérkezésére várva – egy működő, élő, szervezett rendszert felépíteni és működtetni és az összefogás segítségével közösen gyarapodni. A program kezdeményezői egyetértettek abban, hogy a lassan- lassan régi határaitól megszabaduló Partium, mely megyénk nagy részét is magába foglalja, sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem kulturálisan nincs felkészülve a következő évek változásaira, arra az új helyzetre, amely pedig már nem az elszigeteltségről, hanem az integrációról kell, hogy szóljon. Fontos cél volt, hogy a Bihar-Hajdú-Bihar együttműködés keretében Debrecen és Nagyvárad központtal létre kell hozni, és működtetni kell egy olyan humán infrastrukturális hálót, mely az abban résztvevő szereplők munkássága révén a két nagyváros vonzáskörzetében lévő települések és közösségek számára korszerű formában tárják fel és aktivizálják közös kulturális kincseinket, történelmi emlékeinket. A két nagyváros által fémjelzett földrajzi területet egy olyan kulturális térnek is kell tekintenünk, ahol rengeteg a megismerni való közös érték, legyen az épített örökségünk, kulturális program, vagy közösségi alkotó tevékenység. Ezeknek az értékeknek a feltárása és megőrzése érdekében lehetővé kell tenni közös projektek, pályázatok kidolgozását és megvalósítását. Így reméltük és reméljük azt is, hogy a megyék településeinek diákjai, és nem utolsó sorban(!) felnőtt korosztályai közös kirándulásokon, programokon vettek és vehetnek majd részt, ahol eljutottak és eljuthatnak olyan helyekre, amelyekről eddig csak irodalmi, történelmi tanulmányaik során hallhattak (Nagyszalonta, Nagyvárad, Arad, Debrecen, Hajdúszoboszló, stb.). A program modell értékű. Felhalmozott értékei, tapasztalatai más régiók hasonló elképzelésének, kezdeményezéseinek megvalósításánál hasznos segítség lehet. Illeszkedik a megye kulturális koncepciójához. Megvalósításában segítséget nyújtott a megyei közművelődési módszertani központ, a Méliusz Központ. Lényege a régió közösségeinek megerősítése az önkéntesség, összefogás, az információk társadalmasítása, a közös jó szándék és a szakmai tudás segítségével.

30

Hajdú-Bihar megye

Konferenciák Szentjobb, 2010. november 12. 2010. novemberében, a Méliusz Központ vezetésével Szentjobbon indították útjára azt a kezdeményezést, amelynek a „Királyok, fejedelmek útja” nevet adtuk. A program alapvetően azokat a szakembereket, polgármestereket, civil szervezeteket , magán személyeket, vállalkozókat kívánta megszólítani, akik hajlandóak saját és egymás helyi értékeit összegyűjtve, egymást segítve – nem feltétlenül az elérhetetlen pályázati források megérkezésére várva – egy működő, élő, szervezett rendszert felépíteni, működtetni és az összefogás segítségével közösen gyarapodni. A program kezdeményezői egyetértettek abban, hogy a lassan- lassan a régi határaitól megszabaduló Partium sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem kulturálisan nincs felkészülve a következő évek változásaira, kihívásaira, arra az új helyzetre, amely pedig már nem az elszigeteltségről, hanem az integrációról kell, hogy szóljon! Megérett ez a régió egy világos és hasznos közösségi program elindítására. A kétnapos fórum összegzése • 2011. február végére el kell készíteni egy olyan weblapot, amelyet közösségi portállá kell fejleszteni. Ezt a portált folyamatosan bővíteni kell. • Az oldal bővítése a partnerek által feltöltött információktól, ötletektől, programjaik rendszeres közzétételétől függ. A közösségi portál létrehozása nem végcél, csak alap a továbblépéshez. • A program folytatásához a szekciók tovább bővíthetők. A szenjobbi résztvevők a következő szekciókat javasolták • • • • • •

Épített és természeti örökség szekció Irodalmi, történelmi utak szekciója Civil kapcsolatok,képzés, pályázat szekció Művészeti csoportok szekciója Rendezvény szekció Szállás, táborok és turisztika szekció

31

Hajdú-Bihar megye

A szekciókba önkormányzatok, civil szervezetek és személyek, vállalkozások képviselői egyformán delegálhatók. Elhivatott, a közösségükért, környezetükért felelősséget érző és tenni akaró embereket várunk! A projekt népszerűsítése szempontjából fontos a médiával való kapcsolatfelvétel, majd annak tartalommal való „ellátása”.

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Debrecen, 2010. december 17. A Debrecenben megrendezett konferencia célja a projekt-

hez pályázati lehetőségek keresése és a szekciók bővítése volt. A résztvevők megbízták Dr. Fülepné Sipos Ilona Esztert és Jantyik Zsoltot a pályázati forrás keresésével és a projekt pénzügyi és tartalmi koordinációjával. A meglévő szekciók, két újabb szekcióval bővültek: a Hasznos ötletek háza és az Önkéntes segítőkkel. A konferencia résztvevői döntöttek a közösségi portál tartalmi, strukturális részéről és a domain nevéről: www.fejedelmekutja.hu. A hajdúnánási Kéky Lajos Művelődési Ház igazgatója, Bíró István bemutatta a saját településük értékeit, az általa készített, szerkesztett táblázat alapján. A konferencia résztvevői elfogadták ezt a táblázatot standardnak és megfogalmazódott, hogy kiajánlják a településeknek az értékeik összegyűjtésére. Az összegyűjtött értékekből turisztikai csomagokat kell összeállítani. A konferencia résztvevői felállították a projekt munkacsoportját. A következő összejövetelig az alábbi feladatokon kell dolgozni: • A szekcióknak vezetőre van szüksége, de ez önkéntes alapon történhet, • Mindenki készüljön el saját „táblázatával” és ezek alapján össze kell állítani az adatbázist, • A www.fejedelmekutja.hu honlap elkészítéséhez árajánlatokat kell kérni, és a weblap készítésre meg kell kötni a szerződést.

Derecske, 2011. március 19. Derecskén a közösségi portál formai és tartalmi részei kerültek „terítékre”. A standard táblák alapján ös�-

szegyűjtött települések értékei megkönnyítették az adatbázis kialakítását. A tematikus utak közül elsőként a Tájházak, Bocskai szabadságharc, Író és költőfejedelmek nyomában, Rákóczi szabadságharc útvonalait dolgozták fel.

32

Hajdú-Bihar megye

Kialakították a végleges szekciókat: • Épített és természeti örökség szekció • Irodalmi, történelmi utak szekció • Civil kapcsolatok, képzés, pályáztatás szekció • Művészeti csoportok szekció • Rendezvények szekció • Szállás, táborok, turisztika szekció • Testvértelepülések szekció • Jó gyakorlatok szekció • Hasznos ötletek háza szekció • Önkéntes segítők szekció • Lovas turizmus szekció

Nagyvárad és Szentimre, 2011. április 7. A „Királyok, fejedelmek útja” egy határ menti program, mely Nyírbátortól Belényesig húzódik. A királyokon

és fejedelmeken kívül ebben a régióban híresek az írók, költők, hercegek és főpapok is. Ezek megismertetése sem elhanyagolható, hiszen nagyon sok emlékhely kötődik hozzájuk a Partiumban. A program keretében rendezvényekkel és kulturális összejövetelekkel ismerhetnék meg egymást az emberek. A Partium területileg egységes, függetlenül attól, hogy államhatárt húztak közénk. Be kell indítani azt a szerves kapcsolatot, amit az elmúlt 90 év megtört, de szétszakítani nem tudott. A konferencia célja az volt, hogy megismertesse a civil szervezeteket a projekttel, és ehhez megismertesse a kapcsolódási lehetőségeiket. 2011. februárjában már elkészült a weblap www.fejedelmekutja.hu. Ezt bemutatták a konferencia résztvevőinek.

Nagyvárad, Nagyszalonta, Árpád, 2011. május 26. Nagyvárad épített és természeti értékeink bemutatásával kezdődött a konferencia. Dukrét Géza a helyi történelmi épületekről és természeti értékekről tartott előadást, majd a tematikus utak keretében az Árpádkori templomok kerültek feldolgozásra. A konferencián a Belényesi medence földrajzi kincseivel, szépségeivel is megismerkedhettek a konferencia észtvevői. Majd a két megye Hajdú-Bihar és Bihar megyék közös turizmusába nyerhettek betekintést. A három település történelmi emlékhelyeit is megtekintették. Jantyik Zsolt előadásában a résztvevők megismerhették a projektünk célját.

33

Hajdú-Bihar megye

Élesd, 2011. augusztus 5. Élesden a programot egy háromnapos rendezvény, a „Találkozások hétvégéje”

keretében sikerült bemutatni az élesdi REKKO nevezetű református kultúrotthonban. A konferenciára érkeztek vendégek olyan bihari településekről (pl. Gyantáról, Kisnyégerfalváról, stb) ahol még nem volt ismert a programunk, így jó alkalom nyílt annak bemutatására, új települések bevonására. Élesdet a polgármester, Létai Zoltán mutatta be dióhéjban, Dénes István református lelkész hangsúlyozta, közösség, vendégszeretőek . Épül a helybéli református gyülekezeti központ, ezzel is bekapcsolódnak majd a vendégfogadásba. A projektről annak koordinátora, Dr. Fülepné Sipos Ilona, a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója beszélt átfogóan. Szabó Ödön, RMDSZ-es megyei tanácsos, felhívta a figyelmet a Partium természeti, épített és szellemi kincseire. Bihar kincsekben gazdag megye. A tematikus utak sorába új útvonalakat is javasolt, pl. a bihari várakat, kastélyokat és udvarházakat, amelyeket érdemesnek tart feldolgozni. A konferencián lehetőség nyílt a közösségi portál addig elkészült részeinek bemutatására és a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy saját hozzáférést igényelve feltöltsék településük értékeit az oldalra. A konferencia résztvevői megismerkedhetek a Körös völgyével mint a Partium egyik csodálatos természeti kincsével és a napi program zárásaként részesei voltak a Sólyomkővárról készült monográfia könyvbemutatójának.

Hajdúnánás, 2011. október 21. „Rombolni könnyű, építeni nehéz” így vezette fel a „Királyok, fejedelmek útja” című programot Hajdúnánás polgármestere Szolláth Tibor és a város értékeit igazi lokálpatriótaként mutatta be. A résztvevők a település amatőr művészeti csoportjaitól kaptak ízelítőt a település kultúrájából. A „Városok, falvak szövetségét” Zámbori Péter, a szövetség titkára mutatta be. Két helytörténeti értéket képviselő könyv bemutatójára került sor: Dukrét Géza „Épített örökségünk Bihar megyében” és Buczkó József „Szállást adtunk hűséges magyar véreinknek”.

34

Hajdú-Bihar megye

Hajdúböszörmény, 2011. október 22. (délelőtt) Hajdúböszörményben Interaktív tájház működtetésében, programjaiban nyertek betekintést a konferencia résztvevői.

Balmazújváros, 2011. október 22. (délután) Délután megismerkedtek a konferencia résztvevői a már működő KUKUCS programmal. Előnye, hogy a helyi értékeken nyugszik és a helyi erőforrásokat alkalmazza.

KUKUCS A KUKUCS azaz Kurgán Kutató Csoportmunkák program az Alföldet beterítő halmok (tévesen kunhalmok) rendszerét kutatja. Ezek bemutatása, aktív részvételt igényel a résztvevőktől. Elsősorban a fiatal korosztályt, és a családokat célozza meg. A program első elemeként lovasfogattal – és így már az egyre jobban eltűnő magyar fogatos hagyományokat is éltetve –, vagy gyalogtúra keretében (ebben az esetben természetesen az összes többi helyszín elérése is így történik) ellátogatnak az egyik kiválasztott halomhoz, ahol megismerkednek a résztvevők a halom történetével, kulturális, természeti értékével, a hozzá kapcsolódó folklór hagyományokkal. A halomlátogatást követően „visszakocsiznak” Balmazújvárosra, ahol az egykori lődomb területén az egyik helyi környezetvédelemmel és hagyományőrzéssel foglalkozó civil szervezet – Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport – fenntartásában egy íjászpálya, és egy X. századi bemutató terület működik. Itt van kialakítva egy régészeti feltárás rekonstruált helyszíne. A csoportok egy „ásatáson” vesznek részt, ahol agyagedény-, nemeztakaró-, bőrből és fémből készült eszközdarabokat találhatnak meg a rekonstruált ásatási helyszínen. Ezekkel a kiemelt „leletekkel” átkocsiznak a helytörténeti múzeumba, hiszen optimális esetben ebbe az intézménybe kerülnek a helyben talált és restaurált elemek további feldolgozásra, kutatásra. A múzeumban a talált „leletnek” múzeumpedagógiai foglalkozás keretében meghatározzák a korát, hogy mely időszakra jellemző a forma, esetleg a díszítés. Ezután rekonstruálják magát a tárgyat, először természetesen rajzban (elkészül a terv a továbbiakhoz). A rekonstrukciós „tervek” után a következő állomás a kézműves mester műhelye. A múzeumban elkészített rekonstrukciós tervek alapján elkészítik az adott tárgyat, természetesen korhűen, azokkal a díszítőelemekkel, amelyek az adott korra, kultúrára jellemzőek voltak. Az elkészített tárgyakat a résztvevők magukkal vihetik a végén, így a kutakodás, alkotás élményén, a kapott ismereteken túl egy tárgyi emlékkel is gazdagodnak. Mivel a program egész nap tart, ezért a csomagnak része egy tanyasi vendéglátás is. Ezen keresztül van bevonva a vállalkozói szféra is a programsorozatba.

35

Hajdú-Bihar megye

Derecske, 2011. november 12. Derecskén a „Királyok, fejedelmek útja” program projektzárója került megrendezésre. A projekt egyik célja a partiumi szereplők (civilek, vállalkozók, szervezetek, intézmények) össze-ismertetése volt. A konferencia kiemelt célja a projekt során elért eredmények értékelése, a projektről készült kiadvány bemutatása és a jövőbeli feladatok megtervezése volt. A projekt eredményei: • Harmincöt határon innen és túli település képviselőit, vállalkozóit, civiljeit és közművelődési szakembereit ismertettek meg a programmal és egymással, – tematikus utakat alakítottak ki a Partiumban, – kiépítettek egy weblapot, melyet tartalommal a projektben résztvevő települések töltenek meg,(www. fejedelmekutja.hu) • Megjelentettek egy kiadványt a programról, – a projekt modell értékű, más régiók hasonló elképzeléseinek megvalósításánál hasznos segítség lehet • A projekt folytatásához közösen pályáznak 2012-ben A „Királyok, fejedelmek útja” programba, 2010-11-ben bekapcsolódott települések: • • • • • • • • • • • •

36

Árpád Balmazújváros Bályok Berettyócsohaj Berettyóújfalu Bocskaikert Debrecen Derecske Élesd Érkörtvélyes Érmihályfalva Érsemjén

• • • • • • • • • • • •

Fugyi Fugyivásárhely Gyanta Hajdúbagos Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hegyközszentimre Kaba Kiskereki Kisnyégerfalva Köröstárkány Körösszegapáti

• • • • • • • • • • •

Létavértes Margitta Mezőtelki Nagyszalonta Nagyvárad Nyíracsád Nyíradony Örvénd Pósalaka Székelyhíd Szentjobb

Hajdú-Bihar megye

Földes VI. Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó a magyar néphagyományok jegyében A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Szervezők: Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ 4177 Földes Karácsony S. tér 6. Igazgató: Horváth Sándorné Közművelődési vezető: Balázsiné Bíró Valéria Tel: 06 (54 ) 531-008 E-mail: [email protected] Weblap: www.foldes.hu Méliusz Központ 4026 Debrecen, Bem tér 19. Igazgató: Csobán Róbert Közművelődési igazgatóhelyettes: Jantyik Zsolt Szélrózsa Hagyományőrző Egyesület 4177 Földes Karácsony S. tér 6. Vezető: Gyönyörű Zsigmond Weblap: www.szelrozsaegyesulet.hu

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A VI. Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó megrendezésének célja hagyományos lakodalmi szokásaink megőrzése és átmentése mai világunkba. Ebben kiemelt feladata van a vőfélyeknek, hiszen sehol Európában nem olyan széleskörű a ceremóniamesterek feladata, mint a magyarságnál a vőfélyeknek. Ezeknek a hagyomány-

37

Hajdú-Bihar megye

őrző eseményeknek nagy szerepe van abban is, hogy nemzeti viseleteink megőrzésére felhívja a figyelmet, valamint segítse népdalaink, néptáncaink fennmaradását, azok többszöri éneklésével, táncolásával. A találkozón megvalósuló stúdiómunka során a vőfélyek szájából elhangzó rigmusokat archiváljuk, ezáltal igyekszünk örökségül hagyni utódainknak. A rendezvényen bemutatkozó csoportok lakodalmi dramatikus játékai a szokások megelevenedése mellett az átörökítést is célozza.

A tevékenység időtartama 2011. november 18-19.

Célcsoport, célcsoportok A rendezvény célcsoportjainak meghatározása nem egyszerű feladat. Célcsoportnak tekinthetünk mindenkit, aki a magyar néphagyományok megmentését fontosnak tartja, nemre, korra, lakóhelyre, hovatartozásra való tekintet nélkül.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A szervezési munkálatokba számos civil közösség és magánember is bekapcsolódott. A települési intéz-

mények közül a Karácsony Sándor ÁMK, a Földes Községi Óvoda és a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ dolgozói is kivették részüket e munkálatokból. Az intézménnyel szoros kapcsolatban álló civil szervezetek közreműködésére a tavalyi évekhez hasonlóan, ebben az évben is számíthattunk: Szélrózsa Hagyományőrző Egyesület, Balásházy János Kertbarát Kör, Nosztalgia Hagyományőrző Egyesület, Nagyközségi Népfőiskolai Egyesület Asszonyklubja, Őszirózsa Nyugdíjas Klub, Szivárvány Nótaklub, Karácsony Sándor Művelődési Társaság) A település aktív lakossága (hentesek, hagyományőrzők, önkéntesek).

38

Hajdú-Bihar megye

A Szélrózsa Hagyományőrző Egyesület ünnepi díszbe öltöztette az intézmény tornacsarnokát és auláját. A Nagyközségi Népfőiskolai Egyesület Asszonyklubja, a Szivárvány Nótaklub és az Őszirózsa Nyugdíjas Klub készítette el az ünnepi ebédbe való 21 kg csigatésztát, majd részt vett a főzés munkálataiban. A Nosztalgia Hagyományőrző Egyesület ugyancsak az ételek előkészítésébe kapcsolódott be. A Balásházy János Kertbarát Kör tagjai pedig a hagyományos disznótoros munkálatokat végezték el. Közel 150 fő közreműködése tette szervezetté, színvonalassá a találkozót, melyért köszönet illet mindenkit.

Megvalósítási módszerek A rendezvény programjainak összeállítása során igyekeztünk olyan módszereket választani, melyek a gyer-

mekektől kezdve a felnőtt korosztályig minden érdeklődő igényeit kielégítik. Az intézmény adta lehetőségekhez mérten minden helyszínen folyamatosan várták a programok az idelátogatókat. A színpadon zajló előadások, dramatikus játékok mellett a vőfélyek szakmai tanácskozása, vitafóruma egy-egy fontos kérdés megválaszolását szolgálták. A gasztronómiai bemutatók, népművészeti kirakodóvásár, a Kalotaszegi cifra szoba című kiállítás kísérőrendezvényként biztosította a programmal való ellátottságot.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás • • • • •

Önkormányzati költségvetési forrás (az összes forrás 47 %-a) NKA támogatása (az összes forrás 21 %-a) Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat támogatása (az összes forrás 2 %-a) Egyéb pályázati támogatás (az összes forrás 17 %-a) Jegyeladásból származó hozzájárulások (az összes forrás 13 %-a)

A tevékenység erősségei Rendezvényünk megszervezésével már hatodik éve

igyekszünk a magyar néphagyományok őrzésének szolgálatában állni. Minden évben más-más tájegységekről hívunk meg csoportokat, így a Kárpát-medence különböző területeiről érkező lakodalmas hagyományőrző csoportok által bemutatott játékok számos magyarlakta terület szokásaiból adnak ízelítőt. A meghívott vőfélyek rigmusaikkal felvonultatják a nézők előtt a még élő lakodalmi- és népszokásokat. Ezen felül a találkozó egyfajta továbbképzési lehetőség is, hiszen rengeteg rigmust, játékot tanulhatnak meg, mellyel ugyancsak szokásaink öröklődnek és

39

Hajdú-Bihar megye

magyarnak maradnak meg. A kísérőrendezvények közül a gasztronómiai szokások bemutatása, a lakodalmi ételeket felvonultató látványkonyha mindenkinek elnyerték tetszését. Erősségként könyvelhetjük el a helyiek vendégszeretetét, amit messzire visznek az itt megszállt családok.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Az értékelő megbeszélések során termé-

szetesen nemcsak a pozitív élmények kerülnek terítékre, hanem a javításra váró feladatok is fontos szerepet kapnak, hiszen a jövőbeni találkozók színvonalát ezek javításával lehet még magasabbra emelni. Megoldandó feladatként jelenik meg, hogy a megnövekedett vendégszám miatt a szálláslehetőségeket fejleszteni szükséges. A kaláka munkák időbeni szervezettségét javítani kell a nagy létszámú vendégsereg zökkenőmentes kiszolgálása érdekében, amelyből egyenesen következik, hogy a háttérmunkálatok elvégzéséhez, a rendezvény lebonyolításához még több önkéntes segítségét kell igénybe vennünk a rendezvény jellege és növekvő népszerűségének köszönhetően. Fontos feladatunk a pénzügyi finanszírozás javítása, újabb források felkutatása, mely lehetővé teszi újabb programok megvalósítását, ismert csoportok, zenekarok meghívását.

Eredmények (termékek, eredmények) • A Kárpát-medence magyar lakta területein élők találkozási lehetősége • Széleskörű magyar lakodalmi szokások felvonultatása és bemutatása, néptáncaink és napdalaink felvonultatása • Baráti kapcsolatok kialakulása a vőfélyek és a településen élők között, későbbi kapcsolatápolás • Földes településnek „ismertséget” adó rendezvény • Közművelődési szempontból a téli hónapokban is van kiemelkedő jelentőségű esemény egy kisebb településen • Az Alföldi vőfélyek című könyv megjelentetése a vőfélyek stúdióban rögzített rigmusaiból

40

Hajdú-Bihar megye

Alkalmasság mások számára, s hogyan A találkozó nemcsak a vőfélyeknek, hagyományőrző cso-

portoknak jelent kapcsolat felvételi lehetőséget, hanem a környékbeli intézmények, közművelődésben dolgozók is számos közösségekkel vehetik fel itt a kapcsolatot, melyek a későbbi rendezvényeiken potenciális programként jelenhetnek meg. A népművészeti kiállítások anyagait más intézmények is kiállíthatják, hasonlóan a kézműveseket más programokra is meg lehet hívni. A közművelődésben dolgozóknak igazi kincsesbánya lehet egy ilyen jellegű esemény, ahol újabb programlehetőségeket térképezhetnek fel, melyek színvonalas programokkal bővíthetik későbbi rendezvényeiket.

41

Hajdú-Bihar megye

Görbeháza III. Agrock Fesztivál 2011. A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Görbeházi Szent Miklós Alapítvány 4075, Görbeháza, Kassai utca 12. www.agrock.hu Levelezési cím: 4075, Görbeháza Muskátli u. 11. A rendezvényért felelős személyek: Czingolya István; Dobos András; Papp Gergely; Rembecki János; Soltész János Elérhetőségek: [email protected] Czingolya István : 30/29147587

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények Az Agrock Fesztivált az alapítvány azzal a céllal szervezi hogy nonprofit jelleggel a kistérségben olyan rendezvény jöhessen létre, melynek közösségformáló hatása van. Fontosnak tartják: • A szervezetük társadalmi szerepvállalását • A régió megismertetését a hozzájuk látogatókkal • A vidék méltán híres nemzeti parkjának védelmét • A környezettudatosság erősítését • Az egészséges életmódra való buzdítást

42

Hajdú-Bihar megye

A rendezvény helyszínéül szolgáló volt TSZ telep egyéni stílust kölcsönöz a fesztiválnak, ami immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre. 2009-ben MZ (Magunknak Zenélünk) névvel még csak barátokkal és baráti zenekarokkal mőködtek együtt. Az MZ sikerein felbuzdulva 2010-ben megszervezték a II. Agrock Fesztivált (Amatőr Zenekarok Görbeházi Rock fesztiválja). Az esemény ekkor már profi technikai berendezésekkel és nyolc fellépővel várta a rock zene kedvelőit. A zenekarok határon innen és túl lehetőséget kaptak, hogy megmutathassák magukat „nagy” színpadon. (Részletes fotó riport található a honlapon: http://www.agrock.hu/) A siker várakozásaikat felülmúlta. Az ingyenes rendezvényről mindenki elégedetten távozott.

A tevékenység időtartama A rendezvény időpontja 2011. július 29.-30.

Célcsoport, célcsoportok A résztvevők nagy része 18-28 év körüli fiatal, akik szeretik az igényes élő rock zenét. A délutáni, kora esti

órákban igyekeznek populárisabb repertoárral rendelkező bandákat beválogatni, hogy az idősebb korosztály is megtalálja a zenei ízlésének megfelelő fellépőket, így igaz kisebb volumenben de az idősebbek jelenlétére is számítanak.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) • • • • •

Méliusz Központ (társrendező) Görbeháza, Polgármesteri hivatal (társrendező) Pannon Guard (rendészet) Polgári Takarék Polgár és Csege Coop Zrt.

Megvalósítási módszerek • Célok kijelölése • A fontos dolgok meghatározása

43

Hajdú-Bihar megye

• • • •

Együttműködési rendszerek összehangolása Tervek megvalósítása Folyamatos fejlődés Hátralépve megvizsgálni a történteket és tapasztalatokat levonni

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Kiadások összesen: Ebből: • Étkeztetés / 100 fő (vip, zenekarok) 100.000HUF • Utazási költség. 150.000HUF • Dologi kiadások 300.000HUF • Egyéb költségek 100.000HUF • Összesen: 670.000HUF Bevételek összesen: Ebből: • Reklámszerződések 150.000HUF • Szponzori támogatás 200.000 HUF • Egyéb bevételek (egyéni felajánlások) Kb. 70.000 HUF • Egyéb bevételek (pl. árusok,stb.) Kb. 100.000 HUF • Egyéb pályázaton nyert összeg Kb. 150.000 HUF

A tevékenység erősségei • Ingyenes szórakozási lehetőségeket nyújt a fiatalok számára • A feltörekvő zenekarok lehetőséget kapnak • A fesztivál színfoltként jelenik meg a falu kulturális életében • A környékbeli fiatalok megismerkedhetnek a térséggel és az azt övező légkörrel

44

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges • Szabadtéri rendezvény lévén az időjárási tényezők gátolhatják az előzetes tervek megvalósítását, gyakran szükség van újratervezésre • Nem volt alvási lehetőség a pénteken odalátogató vendégeknek • Az ebben az évszakban szokatlanul sok csapadékra nem voltak a szervezők kellőképpen felkészülve

Eredmények (termékek, eredmények) • • • •

Kiváló minőségű hangzás Jó akusztikai feltételek Több mint 700 látogató a folyamatos esőzés ellenére Színvonalas produkciók

45

Hajdú-Bihar megye

Hajdúnánás Nánási Vigasságok A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Szervező és rendező intézmény: Kéky Lajos Városi Művelődési Központ,

4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 6. tel.: 52-382-400 www.nanasvmk.hu Társrendező intézmény: Méliusz Központ; 4026 Debrecen, Bem tér 19. Helyszín: Kéky Lajos Városi Művelődési Központ, Hajdúnánás, Köztársaság tér 6. Hajdúnánási Gyógyfürdő, Camping, Martinek Lovastanya

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények Tevékenységek: Július 22–23: Motoros Találkozó, esti koncertekkel, motoros bemutatóval, városi felvonulással. Sztárvendég: Hooligans zenekar Július 23.: Kéky Lajos Városi Művelődési Központban működő művészeti közösségek bemutatói. V. Biokultúra találkozó, Pásztorételek főzőversenye. Nánás legfinomabb házi pálinkája és legfinomabb házi süteménye verseny Július 24.: NaNá Színház: Pázmányos c. vígjáték előadása Július 25.: Nótaest a hajdúnánási nótaklubok közreműködésével Július 26.: Szabadidős és sportnap. (futóversenyek, kerékpáros ügyességi versenyek, sakk verseny, kézilabda, kosárlabda és kispályás foci, íjászat, asztalitenisz,) Július 27.: Előadói est Cseh Tamásra emlékezve Július 28.: Nánás Art képző-, zene- és táncművészeti nap – helyi képzőművészek és amatőr előadók bemutató színpada Július 29.: Sokszínű Európa work shop, Hajdúknak Szépsége szépségverseny. Szórakoztató táncos bemutatók Július 30.: Népzenei és Citerás Találkozó, Nemzetközi Fogathajtó verseny, Ökörsütés és Ladánybene 27 koncert

46

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység időtartama 2011. július 22.- 30.

Célok, célcsoportok Hajdúnánáson a 10 éve működő NaNá Színház előadásait magas szakmai színvonal jellemzi. A színészek szakmai díjai mellett a társulat is több szakmai elismeréssel büszkélkedhet. A városban mindig nagy érdeklődés kíséri a fellépéseiket, bemutatóikat. A Pázmányos c. darabot, a csoportvezető, rendező Marth. P. Ildikó írta. Előzetes elképzelés szerint az előadást szabadtéren, a Gimnázium kollégiumának udvarán szerették volna megtartani. Sajnos az esős, szeles rossz idő miatt a programot kénytelenek voltak bevinni a művelődési központba. A rossz idő miatt kevesebben mozdultak ki otthonról, de így is kb. 300 ember volt kíváncsi az előadásra. A vígjátéknak nagy sikere volt, ismét megerősítve , hogy a civil közösségek kulturális aktivitásának felkarolása, menedzselése fontos és értékes feladat. A NaNá Színház pedig olyan különleges értékeket képes előállítani és hordozni, amelyre nagyon kevés közösség képes. A Nánási Vigasságok rendezvény sorozat egyik kiemelkedő napja a hajdúnánási képző-, zene- és táncművészek bemutató műsora volt. Bemutatkozhattak a helyi képzőművészek, helyi énekesek zenészek és táncosok. Itt és a másnapi szépség versenyt kísérő programként volt segítségükre a Debreceni Népi Együttes. A már-már a profi előadók színvonalát megközelítő produkciójuk hitelesen mutatta be a Hajdúság ránk maradt népi kultúrájából a kanászok, csikósok, gulyások táncait, viseletét. Nagyiváni, hajdúnánási, hajdúszoboszlói és hajdúdorogi gyűjtésekből összeállított koreográfiájuk nagy tetszést aratott a közönség körében. Különösen sikeres program volt a táncház, ahol a közönség aktivizálása, megtáncoltatása sokakban maradandó szép élményt hagyott.

47

Hajdú-Bihar megye

Célcsoportok: • Az Észak Alföldi régióhoz tartozó települések lakosai, valamint a Hajdúnánási és a kistérséghez tartozó gyermekek, fiatalok és felnőttek, akik szeretik és kedvelik a kultúrát, a sportot, a színházat, a zenét és mindazokat a tevékenységeket, amelyek segítenek a rekreációban, hozzájárulnak az emberek szabadidejének értékes és hasznos eltöltéséhez. • Motorosok.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Közreműködő szervezetek: • Hajdúnánási Sportegyesület tagjai • Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete • Hajdúnánási Ipartestület tagjai, helyi vállalkozók • Hajdúnánási Gyógy- és Strandfürdő • Polgármesteri Hivatal • NaNá színház tagjai • Művelődési Központ művészeti csoportjai • Csűrdöngölő zenekar • Motoros egyesület tagjai

Megvalósítási módszerek • • • • • • •

48

Együttesek felkutatása, a részvételről való meggyőzése Telefonos kapcsolatfelvétel, e-mailes kapcsolattartás Tervlap és költségvetés készítés Technikai igényfelmérés, színpadtechnikai eszközök, berendezések biztosítása Szponzorok, támogatók keresése, pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok Helyi segítők szervezése, konzultáció, feladatok megbeszélése Munkatársi értekezlet

Hajdú-Bihar megye

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás • • • • •

Társrendező szervezet felkutatása, meggyőzése Önkormányzati támogatás Szponzorok felkutatása Segítők, támogatók beszervezése Támogatás: NKA

A tevékenység erősségei • • • •

Egyedüli ilyen típusú rendezvény a régióban Többféle kulturális, szabadidős és sport program jelenik meg a 10 nap alatt Egy-egy országos hírű előadó fellépése Sok helyi humánerőforrásra épül a programok megvalósítása

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges • Forráshiány • Régiós egyeztetés más településekkel • PR tevékenység (TV, rádió, újság)

Eredmények (termékek, eredmények) • • • • •

Sikeres programok Elégedett résztvevők és közönség Elégedett szponzorok Új kulturális rendezvény sorozat került megrendezésre Értékes kultúra közvetítése

Alkalmasság mások számára, s hogyan • • • • • •

Elhatározás, technikai háttér feltérképezése, biztosítása, Kapcsolat felvétel a csoportokkal Szponzorok, támogatók felkutatása Pályázatok Szakmai felkészülés (tervezés, feladatok elosztása, lebonyolítás) Megvalósítás

49

Hajdú-Bihar megye

VI. Hajdúnánási Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Bertalan Ferenc, a tábor vezetője, főszervezője

4080 Hajdúnánás Polgári utca 11. Tel.: 06/20/ 249 67 62 E-mail: [email protected]

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét, elérendő eredmények A Hajdúnánási Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor

2006 nyarán kezdte meg működését. Az alkotótábor fő támogatója Hajdúnánás Város Önkormányzata. A tábor célja: • A környék természeti és épített értékeinek, a lakosság kultúrájának megismerése, szakmai műhelymunka, az alkotó emberek közötti kapcsolatok erősítése • A helyi fiatal tehetségek segítése • Külföldi kapcsolatok bővítése • Minél több alkotó bemutatása: Az alkotók rotációszerűen vesznek részt a táborban, vagyis minden évben új művészeket is köszönthetünk vagy fogadunk • A folyamatosan megújuló résztvevőgárda révén, minél magasabb művészeti, szakmai, elismertségi szint kialakítása, mely végső soron mind indirekt és direkt módon hozzájárul Hajdúnánás és vonzáskörzete lakossága számára ahhoz, hogy a kortárs művészeti alkotók, előadók tevékeny részvételével emeljék a képzőművészeti értékek megbecsültségét, ráirányítsák a figyelmet a közvetlen környezet értékeire – az „idegen szem” segítségével. Segítsék Hajdúnánás közvetlen környezetét, s azon túl Hajdú-Bihar nagyobb térségének dokumentálását a képzőművészeti ágak sajátos eszközeivel

50

Hajdú-Bihar megye

• Alkotási, bemutatkozási lehetőség biztosítása a képzőművészek számára • Testvérvárosi kapcsolatok erősítése • Hajdúnánási kortárs művészeti galéria létrehozása Az alkotótábor szolgáltatásai: • Szállás • Háromszori étkezés • Szakmai programok, előadások Ellenszolgáltatás: • Az alkotótáborban született képzőművészeti produktumok közül minden képzőművész két darab alkotást térítés nélkül a város tulajdonába és birtokába ad.

A tevékenység időtartama 2011. augusztus 1-től augusztus 10-ig

Célcsoport, célcsoportok: Festőművészek, szobrászművészek, grafikusművészek, tűzzománc alkotók, fotóművészek, valamint a művészeti folyamatba interaktív módon bekapcsolódó látogató, illetve előadást hallgató közönség.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) • • • • • • • • • •

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Kulturális Alap Hajdúnánás Város Önkormányzata A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Üzemek, gyárak, vállalkozók, magánszemélyek, támogatók Hajdúnánásról és Hajdúdorogról Véssey Gábor művészeti, szakmai vezető Hajdúnánási Gyermek- és Közétkeztetési Kft. Magyaros Étterem Digisprint Digitális Nyomda

51

Hajdú-Bihar megye

Megvalósítási módszerek A megelőző évi alkotótábor tapasztalatainak összegzése, a következő év koncepciójának tervezése, ezzel párhu-

zamosan a szervezés megkezdése, melynek során a beérkezett adatokat felhasználják, visszacsatolják a tervezési folyamatba, mely tovább finomítja a célok eléréséhez szükséges eszközök jellegét. Kapcsolattartás, pályázatok írása, beadása, műtermek, étkezések, szakmai előadások biztosítása, meghívók, prospektus, videó, fotóanyagok, sajtótermékek megjelenése.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Hajdúnánás Város Önkormányzata, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Nemzeti Kulturális Alap, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és üzemek, gyárak, vállalkozók, magánszemélyek Hajdúnánásról és Hajdúdorogról.

A tevékenység erősségei • Magas szakmai színvonal fenntartása és fokozása • A kitűzendő cél: a hajdúnánási kortárs galéria alapanyagának létrehozása • Ennek érdekében a tábor szervezője folyamatosan vesz részt nemzetközi és hazai egyéb művészeti táborokban, rendezvényeken, kapcsolatot épít, a meglévő kiadványokkal sajtóanyagokkal marketing tevékenységet végez Hajdúnánás és nagyobb térsége Hajdú-Bihar számára

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani kell • • • •

A szállás körülményeinek javítása A szakmai utak, előadások mennyiségének esetleges növelése Az évente változó tematika szerinti művészi továbblépés, megtartva a tábor eddigi hagyományait A Moholy – Nagy Egyetem tanárainak segítségével más európai országok neves művészeinek bevonása a hajdúnánási alkotómunkába • A megyei és országos marketing erősítése, meghatározó hírnév kialakítása

52

Hajdú-Bihar megye

Eredmények (termékek, eredmények) Hajdúnánás Város részére minden, a városba látogató művész 1-2 db művészeti alkotást ajánlott fel, illetve

ajándékozott a létrehozandó galéria számára. A 6 tábor alatt összegyűjtött több száz alkotás kellő alapot adhat annak megalapítására. Elkészült az alkotókat és az alkotásokat bemutató kiadvány.

Alkalmasság mások számára és hogyan A művészeti alkotótáborok sajátossága, hogy eredményeik leginkább az abban résztvevők, valamint a látogató közönség ízlésének művészi formálásához, továbbfejlesztéséhez kapcsolódhatnak. Ez természetesen alkalmas az iskolai korosztályok látogatóként való bevonásával a gyermekek művészeti nevelésére is. A hajdúnánási alkotótábor egyedi sajátossága, hogy a nagy létszámú támogatóknak, partnereknek köszönhetően széles alapokon nyugszik, így az fenntartható.

53

Hajdú-Bihar megye

IV. Kárpát-medencei Ifjúsági Néptánc Együttesek Találkozója A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Szervező és rendező intézmény: Kéky Lajos Városi Művelődési Központ, 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 6. tel.: 52-382-400 www.nanasvmk.hu

Társrendező intézmény: Méliusz Központ; 4026 Debrecen, Bem tér 19. Helyszín: Kéky Lajos Városi Művelődési Központ, Hajdúnánás, Köztársaság tér 6.

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények Az immár negyedik alkalommal megrendezett néptánc találkozó szervesen kapcsolódik „Közös Jövőnk

Hajdú-Bihar” című közösségi közművelődési modell fejlesztéseihez, valamint elősegíti a Hajdú-Bihar megyei kulturális értékek feltárását és bemutatását, a magyar nemzeti kultúra életben tartását, ápolását. Kitűzött célok, konkrét elért eredmények: Jelen esetben a Kárpát-medencei Ifjúsági Néptáncegyüttesek Találkozója egyfajta közös feltáró munka és bemutatkozási fórum, mely, a helyi, a táji, a nemzeti értékek felmutatását, megerősítését szolgálja, a nemzeti identitás megerősítését kívánja elősegíteni. A bemutatkozó együttesek nagy lelkesedéssel és örömmel vettek részt a találkozón. Számukra különleges élmény a nemzethez tartozó fiatalokkal való találkozás. Új barátságok szövődtek, új ismeretségek alakultak. Itt nyert értelmet mind az a munka, amit a próbákon a táncba fektettek és a találkozó eredményeképpen közösen merítenek erőt a későbbi munkához. Külön érdekessége volt a találkozónak a szólisták színpadi megjelenése, ahol az egyéni produkciókban mutathatták meg a fiatalok tudásukat. A bemutatók után mindkét este össznépi táncház volt a főtéren, Szent Iván éji tűzugrással, ami a szakrális jelentés mellett egyébként egy jó móka is.. Zenélt a Csűrdöngölő és a Kokas zenekar.

A tevékenység időtartama 2011. június 24 – 2011. június 25.

54

Hajdú-Bihar megye

Célcsoport, célcsoportok Erdélyi, partiumi, felvidéki, az Észak-Alföldi régióhoz tartozó települések lakosai, valamint a hajdúnánási és a kistérséghez tartozó gyermekek, fiatalok és felnőttek, akik szeretik és kedvelik a magyar népi kultúrát, a népzenét, néptáncot.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Közreműködő szervezetek: • Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete • Hajdúnánási Ipartestület tagjai • Hajdúnánási Gyógy- és Strandfürdő • Polgármesteri Hivatal • Táncos segítők • Csűrdöngölő zenekar • Kokas zenekar Résztvevők: • Tipp-Topp Néptánc Együttes., Hajdúnánás • Kipp-Kopp Néptánc Együttes, Hajdúnánás • Aranyszalma Néptánc Együttes, Hajdúnánás • Ifjúsági Szatmár Néptánc Együttes, Mátészalka • Kenderkóc Néptánc Együttes, Püspökladány • Borockás Néptánc Együttes, Újtikos • Sátorhegy Néptánc Együttes, Sátoraljaújhely • Nyíló Akác Néptánc Együttes, Érmihályfalva • Ezüstperje, Érsemjén • Ifjúsági Ilosvai Selymes Péter Néptánc Együttes, Nagyida • „Ide lábam” Ifjúsági Néptánc Együttes, Parajd • Örökség Néptánc Együttes, Tiszapéterfalva

55

Hajdú-Bihar megye

Megvalósítási módszerek • • • • • • •

Együttesek felkutatása, a részvételről való meggyőzése Szponzorok, támogatók keresése, pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok Telefonos kapcsolatfelvétel, e-mailes kapcsolattartás Tervlap és költségvetés készítés Helyi segítők szervezése, konzultáció, feladatok megbeszélése Technikai igényfelmérés, színpadtechnikai eszközök, berendezések biztosítása Munkatársi értekezlet

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás • • • • •

Társrendező szervezet felkutatása, meggyőzése Önkormányzati támogatás Szponzorok felkutatása Segítők, támogatók beszervezése Támogató: NKA

A tevékenység erősségei • • • • •

Nemzeti identitás erősítése Hasonló érdeklődési körű fiatalok egymásra találásának lehetősége Annak bizonyítása, hogy nem vagyunk egyedül a hagyományok ápolásában Szórakoztató kikapcsolódás Hajdúnánás és a régió megismertetése mindazon fiatalokkal, akik még nem jártak itt

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges • Szorgalmazni kell, hogy több időt tudjanak itt tölteni • Nagyobb pénzügyi támogatást kell szerezni a határon túlról érkezőknek, mert többek között ez az egyik ok, hogy sokan nem tudnak eljönni a találkozóra • Nagyobb publicitást kell szervezni a találkozónak • Jobban ki kell használni a média által nyújtott lehetőséget

56

Hajdú-Bihar megye

Eredmények (termékek, eredmények) • • • •

Jól sikerült fellépések Értékes kultúra közvetítése Elégedett fellépők, vezetők, közönség Tudósítások a televízióban, rádióban, újságban

Alkalmasság mások számára, s hogyan • • • • • •

Elhatározás, technikai háttér feltérképezése, biztosítása Kapcsolat felvétel a csoportokkal Szponzorok, támogatók felkutatása Pályázatok Szakmai felkészülés (tervezés, feladatok elosztása, lebonyolítás) Megvalósítás

57

Hajdú-Bihar megye

Hajdúszoboszló „Régi nóta, híres nóta” csoportos nótaéneklő verseny Hajdú Nóta Gála A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (4200, Hajdúszoboszló, Szilfákalja 2.,

Tel.: 52/558-800, email: [email protected], weboldal: www.szoboszlokultura.hu)

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ (4026, Debrecen, Bem tér 19., Tel.: 52/502-470, weboldal: www.hbmk.hu)

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények • • • •

58

A nótázó hagyományok felélesztése és ápolása A cigány muzsika újbóli népszerűsítése Csoportok, baráti körök, közösségek erősítése Az előadott produkciók bemutatása közönség előtt

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység időtartama Minden év októbere és decembere között zajlik le a rendezvény, ekkor kerül sor az elődöntőkre és a döntőkre. Következő év februárjában gálát rendeznek a döntőben résztvevő csoportoknak. A nyári hónapokban a csoportok fellépnek a régió különböző településein, illetve Hajdúszoboszlón a szabadtéri színpadon.

Célcsoport Résztvevőként:

• Nótakedvelők • Külön kiemelten a fiatalok

Látogatóként: • Hajdúszoboszlói, balmazújvárosi, hajdúnánási és debreceni lakosok • A régió lakosai • A fellépők kísérői (családtagjai, rokonai, barátai) • A régióba látogató bel- és külföldi vendégek • Határon túli érdeklődők

A tevékenység megvalósításában A Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár és a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Műve-

lődési Központ közös szervezésében valósul meg a rendezvénysorozat. A tevékenység megvalósításában részt vesznek továbbá a környező települések művelődési házai, intézményei és nótakedvelő baráti körei. Az értékeléshez elismert szakembereket kértünk fel köztük Dr. Mohos–Nagy Éva Kölcsey- és Csokonai-díjas operaénekesnőt, Dr. Cs. Tóth Jánost a Méliusz Központ igazgatóját, Fátyol Tivadart a Nóta TV főszerkesztőjét és néhai Lovas Lajos nótaénekest.

Megvalósítási módszerek A programot áprilisban hirdetik meg az Észak-Alföldi régió településeinek, de meghívást kapnak a szoszéd

Bihar megye csoportjai is. Megfelelő jelentkezés esetén együttműködünk a Bihar Megyei Kulturális Hagyományőrző és Népszerűsítő Központtal (Nagyvárad). Nagy számú jelentkezés esetén a határon túl is szerveznek elődöntőt, melynek költségeit az együttműködő szervezet állja. A felkészüléshez módszertani tanácsadást a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ munkatársai biztosítanak, amelyben közreműködnek neves, elismert előadók, zenészek is.

59

Hajdú-Bihar megye

A csoportok műsorideje 12 perc, létszáma maximum 10 fő, legkevesebb 7 fő lehet. Fontos törekvés, hogy minden csoportban legalább két fő 35 éven aluli is legyen. Minden egyes alkalommal cigányzenekar kíséri a fellépőket. Az előadott produkciók műfaja: magyar nóta, katonanóta, műdal. A produkciókat szakértő zsűri bírálja el.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A költségeket a rendező szervek fedezik, melyet esetenként pályázati támogatással egészítenek ki.

A kiadások között szerepel a zsűri, a zenekar, a műsorvezető, a biztonsági őrök, a technika, a nyomdai előkészítés és a médiában megjelent reklámok költségei. A bevétel a belépőjegyekből származik.

A tevékenység erősségei A „Régi nóta, híres nóta” csoportos nótaéneklő verseny befejezése után a csoportok lehetőséget kapnak, hogy a régió különböző településein mutassák be programjaikat az év során. Hajdúszoboszlón a július elején megrendezésre kerülő Hajdú Nóta Gálán általában nyolc - tíz csoport lép fel, akik zenekari kísérettel, nagyszámú közönség előtt szerepelhetnek a szabadtéri színpadon. Más időpontokban is kapnak fellépési lehetőséget a hajdúszoboszlói városi rendezvényeken (augusztus 20., Birka- és Slambucfőző Örömnap).

A tevékenység gyengeségei A rendezvényt nem sikerült kiterjeszteni országos szintre.

A tevékenység eredményei A győztes csoport CD felvételt készíttetett, melynek költségeit a szervezők állják. A helyi városi televízió és a Debrecen Televízió rögzítette a teljes műsort, melyet többször is levetítettek. Szilveszteri programjá-

60

Hajdú-Bihar megye

ban a Hálózat Televízió is bemutatta. A legnagyobb eredmény, hogy az idősebb korosztály mellett egyre több fiatal is bekapcsolódik: a derecskei kórus tagjai középiskolásokból állnak. 2008-ban DVD-t készítettek a versenyről.

Alkalmasság mások számára A rendezvény közösségformáló ereje nagy. A csoportok örömmel lépnek fel különböző rendezvényeken,

műsoraikkal jó hangulatot teremtenek. Javasoljuk az intézményeknek, baráti köröknek, hasonló típusú csoportok megszervezését, majd a későbbiekben helyi nótaéneklő versenyek megszervezését. A helyi szerveződésekből később kialakulhatna egy országos verseny is.

61

Hajdú-Bihar megye

Konyár II. Konyári Fafaragó alkotótábor A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Művelődési és Ifjúsági Ház, Könyvtár, Kurucz Albert Falumúzeum 4133 Konyár, Rákóczi u. 11. Békési András igazgató [email protected] Tel.: 54/ 413-045 Fax.: 54/ 539-009

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények Augusztus hónap első hetének legmeghatározóbb közműve-

lődési programja volt Konyár életének a II. Konyári Fafaragó alkotótábor, amelyre a fafaragók Budapestről, Hosszúpályiból, Ebesről, Debrecenből, Mikepércsről illetve Nádudvarról érkeztek. Az alkotótábor megvalósítását a Méliusz Központ szakmai munkatársa kezdeményezte, a településen kialakított közösségi terek megismerésekor és azóta is részt vesz a megrendezésében. A létrejött épületek és a fedett szín kiváló lehetőséget biztosít a fafaragó tábor működtetéséhez. A tábor művészeti vezetését Drienyovszki János kiváló szobrászművész látta el. A fővárosi művész, Deczki Kálmán alkotótársával egy – egy trianoni emlékmű megvalósítását tűzte ki célul. A két ember alkotói munkájának harmóniáját kiválóan tükrözik a produkciók, mert amíg a Drienyovszki János által komponált Trianon könnyei című emlékmű a nemzetünk szétszakadását, szétszakítását szimbolizálja, addig a Deczki Kálmán munkája az összetartozást a családok, az magyar nép összefogását igyekszik nyomatékosítani.

62

Hajdú-Bihar megye

A nádudvari Kismesterségek Szakképző Iskolájának fiatal oktató mestere Győri Balázs két tehetséges tanítványával Szőnyi Sándorral és Rácz Mátéval érkezett a táborba. A népi faragást képviselő trió köztéri kiülő padokat készítettek és egy szintén a népi építészethez szorosan illeszkedő hirdetőtábla megvalósításán fáradoztak.

A tevékenység időtartama 2011. július 30 – augusztus 6.

Célcsoport, célcsoportok Alkotóművészek, valamint a nádudvari Népi Kismesterségek Szakiskola – Famegmunkáló szak növendékei és természetesen a település, illetve a térség lakossága.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) • Konyár Önkormányzat • Művelődési és Ifjúsági Ház, Könyvtár, Kurucz Albert Falumúzeum • Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ

Megvalósítási módszerek A Konyári Fafaragó tábor négy pólus (önkormányzat, intézményi háttér, a civil szféra és az önkéntesek), szerves együttműködése révén jött létre. Mindezekhez szorosan illeszkedik ötödik pillérként maguk az alkotók művészeti alkotótevékenysége. A II. Konyári Fafaragó tábort Konyár Önkormányzatának támogatásával a konyári Művelődési Ház, Könyvtár- Kurucz Albert Falumúzeum, a debreceni Méliusz Központtal együttműködő partneri kapcsolatban sikerrel valósította meg. Az intézményi szerveződés programját a település civil szférája, valamint önkéntesek egyaránt örömmel támogatták.

63

Hajdú-Bihar megye

A közösségi kulturális programok tartalmi részében aktív szerepet vállaltak a Konyári Pávakör tagjai, a Konyár Nótások Egyesülete, és a Konyári Néptáncosok is. Ugyanakkor alapanyagra és a vendéglátásra is egyaránt kapott az intézmény felajánlásokat.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás • NKA: 200 000 Ft • Konyár Község Önkormányzata: 600 000 Ft

A tevékenység erősségei Konyár környezetébe harmonikusan illeszkedő, magas színvonalon elkészült köztéri alkotások megvalósu-

lása. Természetesen az érdeklődő helyi lakosok is lehetőséget kaptak a táborban, többen is megpróbálták a favéső használatát a hét folyamán. A mindennapos munkán túlmutató, a szellemi töltődésre, a szabadidő hasznos eltöltésére is gondot fordítottak a szervezők. Közösségi összejövetelt szerveztek a környező településeken élő a fa mívesség iránt elkötelezettséget érző emberekkel, illetve a konyári tábort szívügyének tekintő segítőkkel és támogatókkal. Néprajzi előadást hallhattak Galánfi András fafaragó, a népművészet mestere előadásában, másrészt pedig megtekintették a létavértesi néprajzi kiállítóhely állandó kerámia gyűjteményét, illetve az időszakos szuszék kiállítását. A II. Konyári Fafaragó tábor mind szellemében, mind tartalmában teljesítette küldetését. A maradandó alkotások és a hét folyamán köttetett emberi kapcsolatok, barátságok egyaránt erről adnak számot.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges • • • •

Infrastrukturális feltételek javítása Fafaragó szerszámkészlet bővítése Kisgépek beszerzése Alkotói létszám – alkotás ideje – megvalósítandó tervek együttesének pontos kidolgozása

Eredmények (termékek, eredmények) • • • •

64

2 db Trianon könnyei című képzőművészeti alkotás 2 db köztéri ülő pad 1 db hirdetőtábla Környezetformálás

Hajdú-Bihar megye

Alkalmasság mások számára, s hogyan Trianon fájdalmait sugalló kompozíciókon keresztül emléket állítani a magyar nemzet egyik legnagyobb

tragédiájának. Vizuális – esztétikai nevelés a harmóniát közvetítő, valamint a népművészet jegyeit hordozó alkotásokon keresztül.

65

Hajdú-Bihar megye

Nagyrábé IX. Szünidei Ifi Party, avagy Kistérségi Ifjúsági Találkozó A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár Barangoló Ifjusági és Kulturális Egyesület 4173 Nagyrábé Rétszentmiklósi u. 2/a. Tel.: 54/477-334, 0620 9714877 E-mail: [email protected] Igazgató: Kocsis Csaba

A tevékenység céljai, a kitűzött, konkrét és elérendő eredmények Az ifjúsági találkozó szünidőben való megrendezése több céllal történik:

• Szünidő és szabadidő hasznos eltöltése • A település turisztikai kínálatának színesítése • A kistérségben működő ifjúsági közösségekkel kapcsolatépítés és együttműködés fejlesztése • A fiatalok korosztályára jellemző kulturális érdeklődés igényének biztosítása és bővítése • Közösségi élet előmozdítása • Érdeklődési körök erősítése, fiatalok aktivizálása, készségük, innováció iránti érzékenységük fejlesztése

A tevékenység időtartama A találkozó minden évben augusztus első hétvégéjén van, péntek délutántól vasárnap délelőttig tart.

(2011-ben az időjárás előrejelzés és többek elfoglaltsága miatt július utolsó hétvégéjén került megrendezésre. )

66

Hajdú-Bihar megye

Célcsoport, célcsoportok • Közvetlen célcsoport a helyi fiatalokból alakuló projektszervező team, akik a település kulturális és szabadidős ifjúsági tevékenységének segítői, formálói. Bárki csatlakozhat a csoporthoz, akár ehhez az alkalomhoz, akár az év további részében folyó közösségi tevékenységhez. • A település azon fiataljai, akik aktívan részt vesznek a programokban: vetélkedő csoport tagjaként, sportjátékokban, település nevezetességeinek megtekintésében, színpadi produkciót mutatnak be egyedül vagy társaikkal. • A térségben működő civil szervezetek, ifjúsági közösségek, művészeti csoportok, környező települések fiatal amatőr művészei, akik színpadi produkciókat adnak elő, vagy különböző sportágakkal foglalkozó csoportok ízelítőt adnak tudásukból (különböző harcművészetek, motoros produkciók) ezzel is bizonyítva, hogy a fiatalok mennyire sokrétű érdeklődéssel és tudással rendelkeznek. • A település lakossága: gyermekek, felnőttek, családok, a szervező team környezete (család, barátok, haverok), más településekről a programra érkező érdeklődők (fiatalok, felnőttek), turisták.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A projekt előkészítése a művelődési ház és a helyi ifjúsági szervezet: Barangoló Ifjúsági és Kulturális Egye-

sület közös munkáján alapszik. Minden évben partnerünk a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. A széleskörű terjesztést és a sokszínű program összeállítását a térségi ifjúsági partnereikkel való együttműködésben végzik: • Hajdúszovát Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület • Bedői Ifjúsági Szabadidős Egyesület • Biharnagybajom Fejlődéséért Egyesület • Váncsod Eldorádó Társastánc csoport • Túristvándi Ifjúsági Önkormányzat A szakmai és kistérségi/térségi összefogáson túl a helyi intézmények, szervezetek összehangolása által sikeres az előkészítés és lebonyolítás: Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár, Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata, Nagyrábéi Polgárőr Egyesület, Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Barangoló Ifjúsági és Kulturális Egyesület, Petőfi Sport Egyesület Sakk Szakosztálya.

67

Hajdú-Bihar megye

Megvalósítási módszerek A projektet a művelődési ház parkjában szabadtéri programként valósul meg. Pénteken: Nomád sátortábor kialakítása az érkező csoportok, fiatalok részére a helyi fiatalokkal közösen, a park árnyékos területein. A település nevezetességeinek bemutatása pusztabuszos, lovas kocsis körutazással a helyi fiatalok idegenvezetésével. Helyi és környékbeli amatőr zenekarok és énekesek koncertjei a szabadtéri színpadon, lehetőség szerint sztárvendéggel. Közben bográcsozási lehetőség biztosítása a sátorozók részére. Szombaton: Motoros felvonulás a helyi és környék motorosaival. Motoros vagy triál extrémsport bemutató. Vetélkedők, versenyek: települések közötti vetélkedő, melyet a helyi fiatalok készítenek elő, sakk verseny, karaoke verseny, palacsintasütő verseny és még ami eddig nem volt… Közös ebéd. Ifjúsági közösségek és egyének színpadi műsorai: pl. tánc minden stílusban: hastánc, modern és társastáncok, jumpstyle, aerobic, mazsorett; ének több műfajban, különböző harcművészeti karate bemutatók. Ízelítő íjászatból és gyakorlási lehetőség. Közös esti bográcsozás és „buli”- diszkó hajnalig. A versenyek, vetélkedők közreműködői, a műsort adók részére emléklapokat és ajándékokat készítettek, amelyek a település hírnevét erősítik. A hosszú hétvégi együttlét alatt a szakmai vezetőkkel konzultáltak a további együttműködési lehetőségekről, a jelenlegi munkáról és csoportjaik tevékenységéről.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A művelődési ház éves költségvetésének jelenlegi helyzete nem biztosítja a rendezvény teljes finanszírozását,

ezért összefogással és közös finanszírozással oldják meg. A mindenkori pályázati lehetőségeket a Barangoló Ifjúsági és Kulturális Egyesülettel együttműködésben használják ki. Az NKA és a Méliusz Központ biztosítja a rendezvény legalapvetőbb költségeit. Az Önkormányzat munkaerővel, az eszközök és személyek szállításával támogatja az előkészületektől az utómunkálatokig az ifjúsági rendezvényt. A Polgárőrség a vagyon és személyvédelmet a rendezvény területén több napon keresztül 24 órás időtartamban díjmentesen látja el.

68

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység erősségei A helyi fiatalok összefogása, közösségi munkája a közös előkészületekkel összeforrottabbá válik.

A szervezetek közötti kapcsolat erősödik, szélesedik. A helyi szervezetek összehangolt munkájával egymás megbecsülése nő, a további együttműködéshez alapot biztosít. A település turisztikai jelentősége erősödik a fiatalok részére is. Színvonalas, változatos rendezvény, mely a nyári szünetüket és szabadságukat töltőknek hasznos és élvezetes kikapcsolódást biztosít.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Meg kell találni a mindenkori aktivizálható fiatalokat, azokat, akik az alapját képezik a rendezvény kivitele-

zésének. A szabadtéri rendezvényt befolyásolhatja az időjárás, ezért az előrejelzéshez igazodva kell az időpontot megválasztani, vagy alternatív megoldásokat kell rossz időjárás esetére előkészíteni. Mindig legyen újdonság a projektben, ami felkelti a fiatalok érdeklődését.

Eredmények (termékek, eredmények) Az ifjúsági szervezet rendezvényfelirattal ellátott pólókat biztosít a szervezők és a versenyek győztesei részére. Lehetőség szerint emblémánkkal ellátott ajándékot készítenek, vagy készíttetnek a rendezvényen résztvevő szervezetek, közösségek tagjai részére. Anyagi és technikai helyzetük ha megengedi, videofelvételt készíttetnek az eseményről, melyet az igénylők részére díjmentesen biztosítanak. A nagyrábéi fiatalok intézményi és saját készülékkel fotókat készítenek, melyet az igénylőknek továbbítunk, valamint ezekből fotótablókat helyezünk el a művelődési házban.

Alkalmasság mások számára, s hogyan A helyi aktivizálható fiatalokat egy jó cél érdekében megfelelő koordinálással összefogjuk, együtt dolgozunk

velük a projekten. Fontos, hogy mindenkor biztosítsunk ötleteik, elképzeléseik megvalósítására lehetőséget, ezeket építsük bele a tervezett eseménybe! Ezzel elérjük, hogy sajátjukként kezeljék a projektet, így aktívan közreműködnek a megvalósítás minden fázisában. Egy jó csapattal minden valóra váltható! Adjunk rá lehetőséget, hogy bárki pozitív hozzáállásával segíthesse az eseményt és tegyük érdekeltté a szervező teamet (nem anyagi módon). A program teremtsen alkalmat kikapcsolódásra és kapcsolatkeresésre, legyen bemutatkozási lehetőség: tehetség, ügyesség, leleményesség terén. A fiatalok érdeklődési igényeihez igazodjon, de értéket közvetítsen! Mindig tegyünk hozzá új elemeket!

69

Hajdú-Bihar megye

Püspökladány Sárréti Napok A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ

4150 Püspökladány, Bajcsy-Zsilinszky utca 2/2. e-mail cím: [email protected] honlap: www.dmvmk.hu

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ és a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ rendezésében megvalósuló Sárréti Napok célja a sárréti hagyományok őrzése, ápolása és továbbadása. Az évente ismétlődő sárréti hagyományokat éltető rendezvénysorozat számos fellépési lehetőséget biztosít amatőr és hivatásos csoportok részére. További célok: • Hagyományőrző rendezvények szervezése, ezáltal az identitás erősítőse • Kézműves foglakozások és játszóházak tartása • Kézműves vásárok rendezése • Népi ételek főzőversenyének szervezése • Kapcsolattartás és együttműködés megyei, térségi, illetve városi intézményekkel, szervezetekkel • Környező településekkel, hagyományőrző csoportokkal való kapcsolatfelvétel és jó viszony ápolása

70

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység időtartama A rendezvénysorozat 1 hónapos időszakot ölel át. A rendezvények megvalósulásának helyszínéül Püs-

pökladány szolgál.

Célcsoport, célcsoportok A rendezvénysorozat programjai minden korosztály számára tartalmaznak értéket közvetítő szórakoztató, kikapcsolódási lehetőséget.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek • • • •

Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesület Sárréti Lovas Baráti Kör Egyesület

Megvalósítási módszerek Módszeresen, előre meghatározott tematika és terv alapján ke-

rül összeállításra a program. A tervkészítéstől a rendezvényt követő dokumentálásig és értékelésig szoros kapcsolat áll fenn az együttműködő intézmények között. Napi kapcsolattartás segíti elő a hatékony munkát a közreműködő aktív civil szervezetekkel. A közös megbeszélések hozzájárulnak a rendezvény sikeréhez, illetve lehetővé teszik a feladatok megosztását is.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A Sárréti Napok rendezvénysorozat a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ és a Méliusz

Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ társrendezésében valósul meg. A rendezvénysorozat kiemelt támogatója az NKA. A rendezvény támogatói között szerepelnek szponzorok, vállalkozók, magánszemélyek.

71

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység erősségei • • • • • •

A látogatottság és az érdeklődők száma évről-évre emelkedik Megyei és helyi szinten ismert A művészetek széles skálája érvényesül A részvétel díjtalan Többfunkciós, komplett rendezvénysorozat Értékes rendezvények

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges • Finanszírozási nehézségek • Technikai felszereltség hiánya

Eredmények (termékek, eredmények) A Sárréti Napok célkitűzései, mind kulturális, mind költ-

séghatékonysági tekintetben is eredményesnek mondhatóak. Minden látogató megtalálja a saját érdeklődésének leginkább megfelelő szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget. A programok plakátok, szórólapok, meghívók formájában kerülnek ismertetésre, illetve az intézmény és a város honlapján is megjelennek, hogy mindenki számára elérhetőek és széleskörűen ismertek legyenek. Három nagy rendezvény sikerében osztozhattak így ez évben a résztvevők.

Alkalmasság mások számára, s hogyan A rendezvénysorozat alapjai és struktúrája átörökíthető más városok, települések számára is. A térségi ös�-

szefogás a rendezvények idején túlmutatva is megállja helyét. A települések művészeti csoportjai, civil szervezetei egymás programjainak részesei és kapcsolatuk messze túlmutat egy-egy rendezvény sikerén, hisz, a közösségi együttlétek során kirajzolódnak a további lehetőségek, ki, hol mit szeretne és a közös tervezésnek köszönhetően tovább színesedik, gazdagodik a térség kulturális élete.

72

Hajdú-Bihar megye

Szentpéterszeg Szüreti felvonulás és bál A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Faluház és Könyvtár, 4121 Szentpéterszeg, Vörös hadsereg u. 9. 06-54/416 835 [email protected]

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A rendezvény célja a régi falusi szüretek hagyományainak megőrzé-

se, a népszokások megtartása és ápolása. Az idős és a fiatal generáció az együttes munka során közel kerül egymáshoz, az idősebbek átadják tapasztalataikat a fiatalabbaknak. A falu lakossága a szüreti felvonulás alkalmával részt vesz egy közösségi ünnepen, mely szintén az összetartozást erősíti.

A tevékenység időtartama 2011. október 1.

Célcsoport, célcsoportok A település lakossága

73

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek A szüreti felvonulás fő szervezője a Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport és a Faluház és Könyvtár. Társ-

rendezőnk a Méliusz Központ, a Szentpéterszegiek Baráti Körének Közhasznú Egyesülete, az Idősek Klubja és Szentpéterszeg civil szervezeteinek tagjai.

Megvalósítási módszerek Már nyáron elkezdődött a program közös tervezése, melyben a Méliusz Központ szakemberei is részt vettek. Az egyhetes nyári tánctábor alkalmával a tánccsoport új koreográfiát tanult be, melyet a szüreti felvonuláson kívántak bemutatni. Júliustól hetente minden péntek délután és este táncpróbákat tartottak a Faluházban. Augusztus végén közös tanácskozáson a helyi civil szervezetek vezetői kidolgozták a forgatókönyvet,kijelölték az egyes feladatok felelőseit, és megkezdődött az önkéntesek beszervezésére. (Baráti Kör, Nagycsaládosok Egyesülete, Hagyományőrző Nyugdíjas Klub, Polgárőr Egyesület, Lövészegylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület). Az egyesület vezetői is bekapcsolódtak a szponzorok felkutatásába. Szeptember közepén még volt egy egyeztetés a programmal kapcsolatban.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A NKA támogatásnak köszönhetően tudták fogadni Markovics Sándor: Katonák c. táncjátékát az esti elő-

adásra. Pénzügyi támogatást kapott a rendezvény a Szentpéterszeg Jelenéért Jövőjéért Alapítványtól, Szentpéterszeg Községi Önkormányzattól. Tombolaajándékkal, illetve a tánccsoport utánpótlás csoportjának új ruháihoz adott támogatással többen segítették a programot: T-mobile Berettyóújfalu, OTP Bank Beret�tyóújfalu, Kiss József, Reflex Riasztás-Biztonságtechnika Kft., Dr. Matolcsi Lajos, Feketéné & Fekete Gépjárművezető-képző Magániskola, Illés Tóth József, Dr. Görgényi Márta, Magyar Kereskedelmi Bt., Meze-Vill Kft. Az Idősek Klubja az ingyenes főzési lehetőséget biztosította a programban résztvevők számára, a civil szervezetek önkéntesei főztek, tombolát árultak, belépőjegyet szedtek, a Hagyományőrző Nyugdíjas Klub tagjai pogácsát sütöttek, a polgárőrök biztosították a közlekedést a felvonulás alkalmával. A rendezvényen a tánccsoport tagjain kívül kb. 30 fő önkéntes segített.

74

Hajdú-Bihar megye

A tevékenység erősségei Legnagyobb erősséget a közösségi összefogás jelenti, mely megnyilvánul nemcsak ebben a projektben, hanem minden nagyobb rendezvény lebonyolításában. 10 civil szervezet tevékenykedik Szentpéterszegen, melynek tagjai sokszor, önkéntesen és lelkesen vesznek részt a közösségi programokban.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Erősíteni kell a reklám és PR tevékenységet, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon a rendezvény.

Eredmények (termékek, eredmények) A rendezvény minden tekintetben sikerrel zárult. A Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport „Lipem-lopom

a szőlőt” c. koreográfiájával híven tükrözte a szüreti hagyományos felvonulásokat, a lakosság egy értékes, színes közösségi programon vehetett részt. Az önkéntesekkel történő együttműködés erősítette az összetartozás érzését.

Alkalmasság mások számára, s hogyan Szüreti hagyományok minden településen voltak. Érdemes az idős embereket megkérdezve a helyi specia-

litások figyelembe vételével ezeket újra felidézni. A program akkor lesz sikeres, ha minél többen magukénak érzik a rendezvényt, a lakosság minél szélesebb körét kell megszólítani és bevonni a megvalósításba.

75

Hajdú-Bihar megye

76

Bács-Kiskun megye

Bács-Kiskun megye

Kecskemét Elképzelések Kecskemét Megyei Jogú Város kulturális jövőjéről Alapok Közösségünk fennmaradásának legfőbb záloga identitásunk megőrzése, amelynek érdekében gyökereinkhez

kell fordulnunk. A nemzethez való tartozás és kötődés alapját kultúránk minél teljesebb megismerése biztosítja. Elődeink által ránk hagyományozott szellemi, tárgyi és természeti örökségünk feltérképezése elősegíti a kecskeméti öntudat kiteljesedését. A jövő iránti felelősségünk azt diktálja, hogy városunk színes és gazdag kulturális hagyatékát - mind anyagi, mind szellemi értékeinket – a jó gazda módjára tovább gyarapítsuk. Kecskemét kulturális valóságának biztos pillérei: a város tradicionális és kortárs értékeinek széles skálája, Kecskemét nemzetközi kvalitása, valamint a jól működő, a feladatokat és a közösségi igényeket széles körben lefedő intézményhálózata. Erre a tartós alapra épül a pályázati rendszereken keresztül elnyert és elindított fejlesztéseknek köszönhetően kialakuló új, többfunkciós, multikulturális közösségi terek létrejötte. A sikeres pályázatok rövid-, közép- és hosszabb távú irányokkal szolgálnak a város minőségorientált fejlesztéséhez. Értékközpontúságunkból nem engedve, ugyanakkor a folyamatosan változó befogadói magatartást is figyelembe véve az újonnan formálódó közösségi tereink funkcióit átgondolt célrendszer szerint kell kialakítanunk. Az értékek közvetítése, átadása csak akkor vezethet eredményre, ha az innováció és esélyegyenlőség jegyében, korszerű eszközökkel, koordináltan történik. A következő nemzedékek érdekében és a városunkban élők, itt letelepülők igényeire gondolva a szó hagyományos és átvitt értelmében többszólamú kultúrát célszerű megszólaltatnunk.

78

Bács-Kiskun megye

Céljaink Az értékek felelősségteljes megőrzése, új értékek teremtése.

Konszenzus megteremtése az Önkormányzat és a kulturális, művészeti élet szereplői, területei között. Kecskemét testvér- és partnervárosai irányában meglévő nyitottság kiszélesítése, a város jó hírének továbbvitele kulturális értékeink országos és nemzetközi szintű bemutatásával. A város vonzóbbá és sokszínűbbé tétele, multikulturalitás. A kultúra minden területén a minőség és az interaktivitás szem előtt tartása. Kulturális folyamatok tervszerű integrálása. Közművelődési intézmények egységes szerkezetének kialakítása a hatékonyság szem előtt tartásával. Az esélyegyenlőség biztosítása, partneri viszony ápolása. Kölcsönös összhang teremtése, közös gondolkodásra ösztönzés. A nemzeti kultúra értékeinek megőrzése, ünnepeink és évfordulóink méltó megünneplése. A kortárs és alternatív művészet befogadásának elősegítése, ifjúsági közösségi tér kialakítása. Kölcsönös együttműködés a média területeivel és szereplőivel.

Feladataink Múltunk értékeinek ápolása - Jelenünk értékeinek átörökítése – Jövőnk értékeinek megteremtése Rákóczi út revitalizációja: újszerű kulturális, közösségi tér A Vasútkert - Rákóczi út revitalizációja keretében az európai nagyvárosokhoz hasonlatos, egyedülálló, nagy rendezvényeknek otthont adó térhálózat jelenik meg. A történelmi örökségünk egyik gyöngyszemét, a Főteret a Vasútparkkal összekötő kulturális sétaútvonal a múlt és a jövő közt átívelő hidat is szimbolizálja. Városunk ezen része olyan igényes, új külsőt kap, amely egyszerre képes megőrizni az építészeti hagyományokat és megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyek egy XXI. századi belvárossal szemben jelentkeznek. A beruházás megvalósításával új, zöldfelületekben is gazdag színfoltot vehetnek birtokba a város lakói és a városunkba érkező látogatók egyaránt. Állandó és rendszeresen visszatérő, igényes szabadtéri kulturális programok szervezésével a város kistérségi és regionális szerepe tovább erősíthető. Gyűjtemények Háza: tradíció, multikulturalitás, interaktivitás Rövid távon belül megvalósul a Gyűjtemények Háza projekt, mely a már meglévő helyi értékek megőrzésében és az idegenforgalmi programok gazdagításában egyaránt kiemelkedő szerepet játszik. A kecskeméti Klapka utca és a Fecske utca között elhelyezkedő műemlék-együttesben a Bozsó Gyűjtemény mellett bemu-

79

Bács-Kiskun megye

tatásra kerülnek a városban helyüket kereső gyűjtemények, művészeti csoportok, rendezvények, valamint megfelelő technikai háttér jön létre interaktív látogatások, foglalkozások számára. A Gyűjtemények Háza fejleszthető terei közép- és hosszabb távon is lehetőséget teremtenek a kulturális befogadói folyamatoknak a multikulturalitás jegyében. Az új funkciók befogadása miatt szükséges a működtetési alapok bővítése. Kecskeméti Művésztelep, Alkotóház országos és nemzetközi véráramlatba történő becsatolása Fontos feladatok közé tartozik rövid távon a Műkerti Alkotóház üzemeltetési feltételeinek biztonságos megteremtése, az országos és a nemzetközi művészeti vérkeringésbe történő bekapcsolása. Hosszabb távon a központi műteremmel egységes koncepció mentén, egymást erősítő funkciók alapján szükséges a 100 éves múlttal rendelkező Kecskeméti Művésztelep környezetének és a művészvilláknak a felújítása. Együttműködés és együttgondolkodás helyi, megyei és regionális szinteken egyaránt – Intézmények újragondolt strukturális rendszere A kultúra közvetítése és befogadása a legsokrétűbb emberi tevékenységek körébe tartozik. Színterei az állami és önkormányzati intézményrendszeren kívül is megjelennek mind a kulturális vállalkozásokban, mind a civil szférában, a professzionális és öntevékeny, amatőr csoportokban, valamennyi korosztályban, tradicionális és alternatív formákban egyaránt. Kecskemét kulturális értéktárában felsorakoztattuk nemcsak a kötelezően ellátandó és vállalt feladatokat, hanem a kulturális szféra minden megnyilvánulási formáját. A minél hatékonyabban működő kulturális hálózat és értékteremtő kulturális élet feltétele a folyamatos kommunikáció a szegmens valamennyi szereplője között. A lendületes, színes és változatos programok megszervezésének a megszakítás nélküli párbeszéd lehet az egyetlen záloga. Kecskemét kulturális stratégiájának alapgondolata és egyik fő elve az együttműködés és együttgondolkodás helyi, megyei és regionális szinteken egyaránt. Az önkormányzat bizottságai, illetve az azok köré szerveződött munkacsoportok sarkalatos pontjai a szereplők közötti közvetítésnek. Rövid távú célunk a kulturális élet egyes szereplőinek erőssége, kiválósága, egyedi arculata figyelembevételével a minél hatékonyabb feladatmegosztás megszervezése, az egymást erősítő folyamatok segítése a területek közötti átjárhatóság biztosításával. Fontos feladat a közösségi és magán mecenatúra csatornáinak összehangolása, a hazai és uniós pályázati források hatékony kezelése. Az önkormányzat finanszírozása nélkül a sport, a kultúra, ifjúságpolitika, idősügy, közbiztonság, oktatás, egyházak, fogyatékkal élők támogatására létrejött szervezetek céljaikat nem képesek megvalósítani. A Városi Támogatási Program egy központi, városi pályázati rendszert jelent, mely egységes szempontok alapján, az eddigieknél átláthatóbb, a pályázók számára egyszerűbb formában biztosít lehetőségeket. A támogatások elbírálásánál elsődleges szempontként a civil szervezetek által ellátott feladatok élveznek prioritást.

80

Bács-Kiskun megye

A közigazgatási reform következtében új kulturális közösségi, közgyűjteményi, kiállítási, terek kerülhetnek és kerülhetnek vissza a város fenntartása alá. Elsődleges szempont a kulturális struktúra átgondolása annak érdekében, hogy a hiányzó funkcióknak, ne pedig a párhuzamosságnak teremtsük meg a működési alapjait. Az új kulturális, turisztikai terek kialakításánál elengedhetetlen a területek közötti koordináció. A kor szelleme, a látogatói igény az utóbbi években a multikulturális rendezvények irányában mozdult el. Kecskemét kulturális életének megszervezése terén – úgymint az intézményi munkában, az alkotó- és előadó művészetben, a közművelődés tereiben, a támogatott szférákban - elsődleges szempontunk legyen a minőség, a kvalitás. A szakma jeles képviselőit segítségül hívva a döntéshozók értékközpontú irányt követnek a finanszírozásban. A szervezetek e vonalak mentén gondolkodva színvonalas, magas művészeti értéket képviselő programok szervezésével vesznek részt a kultúra közvetítésben. Városháza szecessziós épülete, mint a kulturális turizmus központja A hosszabb távú tervek közt szerepel Kecskemét Város ékszerdobozának, a Városháza szecessziós épületének turisztikai funkciókkal történő bővítése, amely Kecskemét kulturális turizmusának origó pontjaként emblematikus jelentőséggel bírna. A kulturális infrastruktúra felújítása magába foglalja nemcsak a műemléképületeink rekonstrukcióját, hanem azok környezetének tudatos kialakítását, gondozását is. A Kodály Gyűjtemény és a Várostörténeti Gyűjtemény alapjainak megteremtése A közeli célok között kiemelkedő szereppel bír a Kodály Örökség Program megújítása, a Kodály Gyűjtemény és a hézagpótló Várostörténeti Gyűjtemény kialakítási lehetőségének megalapozása. A népi iparművészeti tárgykultúra őrzője a Népi Iparművészeti Gyűjtemény. Az intézmény fontos szerepét a város kulturális életében úgy őrizheti meg, hogy aktívan kapcsolódik az iskolai oktatáshoz és az idegenforgalomhoz az eddigi műhelymunka, képzések, pályázatok folytatásával, rendezvények befogadásával. A Leskowsky Hangszergyűjtemény Magyarország legnagyobb nyilvános hangszergyűjteménye. A kollekció több mint 2500 hangszerrel büszkélkedhet a világ minden részéről. A Hanga Óragyűjteményhez hasonlóan, e páratlan gyűjtemények méltó helyének megtalálása a közeljövő feladata. Több neves művészünkben megfogalmazódott az a tiszteletreméltó elhatározás, hogy életművéből válogatást adna át városunknak. Ezekből a nemes gesztusokból, alkotásokból formálódhat hosszú távon egy új városi gyűjtemény. Különös és átgondolásra késztető felelősséggel tartozunk az új köztéri alkotások megválasztásában, elhelyezésében és nagyobb gondot kell fordítanunk a meglévők megóvására. Felsőfokú népzeneoktatás, korszerű hangverseny terem, professzionális zenekar Napjaink hagyományőrzése magában foglalja azt az igényt is, hogy tárgyi örökségünk, valamint a népzene és a tánc korszerű körülmények között, cselekvő és cselekedtető módon jusson el a nagyközönséghez. Városunk kitűnő zenei iskoláihoz csatlakozhat a felsőfokú népzenei oktatás, amely helyét keresi az országban.

81

Bács-Kiskun megye

A város lakói, a művészek, az intézmények vezetői elsősorban a korszerű hangversenytermet, professzionális zenekart hiányolják városunk kulturális palettájáról. Idegenforgalom, vallási turizmus, kulturális séta és túra útvonalak, passiójáték: Kecskemét kulturális és idegenforgalmi karakterének kialakításában döntő szempontok egyike, hogy közösségünket szimbolizáló, egyedi nagyrendezvények szülessenek meg. Bátran vállalhatjuk történelmi múltunk szabadtéri színrevitelét, a nagy múltú diákszínjátszás tradícióinak folytatását. Az egyre nagyobb teret nyerő vallási turizmushoz a Kecskemét határában álló Mária kápolna körüli passiójáték megrendezésével kapcsolódhatnánk. A Kecskeméti Passió előadás egyszerre jellegzetesen magyar, ugyanakkor a világ felé kinyíló ablak. Egyrészről szól az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről, a pálos rendről, másrészről a keresztény vallás lényegéről, a szenvedéstörténetről és a feltámadásról. A Kecskeméti Arborétum nyugodt környezetében megbúvó Mária-kápolnához zarándokutak és búcsú, a hely szellemét őrző, Kecskemét környéki romtemplomokhoz tematikus körutak szervezhetők. A város és a kistérség műemléki, irodalmi, zenei, művészettörténeti, történelmi értékeire építve tematikus sétaútvonalak, kerékpáros utak szervezhetőek, összeköthetőek a természet megismerésével. A passiójáték mellett a beszélő köntös, a Háry János kétévente, egymást váltva, új szereplőket felvonultatva kiszámítható, előre szervezhető programegyüttest kínálhat az idegenforgalom számára. Kecskemét klasszikusan integráló és befogadó város: gazdag testvér- és partnervárosi kapcsolatrendszer: Városunk kulturális kisugárzását jelentősen kiterjesztik a város tradicionális kapcsolatai. Kecskemét klasszikusan befogadó és integráló jellegét legszemléletesebben a város által kialakított, kölcsönösségen és partnerségen alapuló együttműködések mutatják az emberek és a kultúrák között. Kecskemétet éppolyan gazdag testvér- és partnervárosi kapcsolatrendszer kialakítása és ápolása jellemzi, mint amilyen színes maga a város és annak kulturális élete. Nem véletlen, hisz a városok között létrejövő partneri viszonyokat leggyakrabban a kulturális és gazdasági együttműködések alapozzák meg. Jó kapcsolatot alakított ki Németországgal, az Egyesült Arab Emírségek emirátusaival, Szaúd-Arábiával, Katarral, Indiával. A határon túli magyarság ügyeinek kulturális (művésztelep), oktatási (könyvkötő műhely) és szociális (Szent István-terv) célú támogatására szánt forrást külön előirányzaton, elkülönített alapban kezeli. Az ország határain belül együttműködik Debrecennel, Szolnokkal és Balatonfüreddel. Az élő kapcsolatok fenntartásához elengedhetetlen feltétel a kölcsönösség és a folytonos információ- és tapasztalatcsere. Közös cél a kultúrát befogadó lakosság igényei által is alakított kapcsolatrendszer újabb és újabb tartalommal való megtöltése, egymás kultúrájának megismerése, rendezvények összehangolása.

82

Bács-Kiskun megye

Nemzetközi rangú, összművészeti fesztiválok, tudományos konferenciák rendezése, nemzeti ünnepeink előtti méltó tisztelgés: Kecskemét kulturális szerepe a régióban meghatározó. Művészeti és szellemi értékei a térség lakosságán kívül a hazai és külföldi turizmus számára is vonzóak, a sokszínűséget jelentik. A közönség érdeklődése a művészeti, szakmai programoktól a közművelődési alapfeladatokon át a fesztiválokig, nagyrendezvényekig terjed. A város megtartó- és vonzerejét mind erősíti, ha az egész év folyamán tartalmas és minőségi kulturális, szabadidős programokat szervez. A visszatérő, a város arculatát megjelenítő rendezvények struktúráját maga a kultúrát befogadó nagyközönség is jelentősen befolyásolja az érdeklődésével, látogatásával, értékítéletével. A nézettséget befolyásolja a tartalom közérthető, figyelemfelkeltő kommunikációja, a „hívó szó”, és az az ár, amiért elérhető. A Tavaszi Fesztivál, amely hosszú évek folyamán megtalálta a városban biztos törzsközönségét még nagyobb vonzerővel bírna a régióban, ha évente más és más művészeti ág nemzetközileg elismert képviselőit láthatná vendégül a színpadon, a kiállító termekben. Kiemelkedő fontossággal bírnak az országos és nemzetközi kisugárzású nagyrendezvényeink, megőrzésük sarkalatos pontja a kulturális stratégiának. A Csiperó, a Hírös Hét, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál említése bárhol Kecskemét nevét idézi fel és egyben hírnevét is öregbíti. Nemzetközi elismerést hoz városunknak, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely. A közösségi tereken megrendezett, széles tömeget vonzó programok ingyenessége sok esetben a vártnál is több embert szólít meg és fordít a szabadidő kulturális célú eltöltése felé. Erre a legjobb példa a Múzeumok Éjszakája, mely rendezvény helyszíneinek és látogatóinak száma néhány év alatt megtízszereződött. Hangsúlyozandó azonban, hogy a részvétel ingyenessége semmi esetre sem jelentheti a rendezvény igényességének csökkenését. Kiállításaink, gyűjteményeink megtekintése sem történhet a megszokott, szemlélődő módon. Szükséges a folyamatos kapcsolattartás az iskolákkal, a Tourinform Irodával, a múzeumpedagógiai foglalkozások struktúrájának felépítése, koordinálása városi szinten. Garantált interaktív programok kiépítése minden korosztály számára fontos, a kulturális turizmust is hathatósan segíti. Garantálnunk kell a kulturális tereink, eseményeink hosszú távú, kiszámítható látogathatóságát. Kecskemét valóban egyike azon városoknak, melyek Magyarország leggazdagabb, legsokoldalúbb kulturális látnivalóit vallhatják magukénak, de zárt kapukkal nem toborozhatunk látogatókat. A hazai Múzeumok Éjszakája rendezvények között a kecskeméti sorozat a legsikeresebbnek tekinthető. Nyitottnak és elérhetőnek kell lennünk minden réteg számára. Az esélyegyenlőség ma már alapkövetelmény a művészek és a befogadók terén egyaránt. Figyelemmel kell kísérnünk a nemzetiségi és kisebbségi kultúrákat. Lehetőséget kell nyújtanunk minden hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő számára, hogy aktív résztve-

83

Bács-Kiskun megye

vője legyen a város kulturális életének. Családi Napok bevezetésével a korosztályok közeledését segíthetjük. A megtartó erőt, a közösség iránti elkötelezettséget, a szellemi erők aktív bevonását mindennél jobban segítik közös ünnepeink, az alkotó munka méltó elismerése és a tiszteletadás az elődöknek. Megemlékezéseink, díjátadásaink jelentőségét a díjazott személye, a kitüntetés, és az ünnepség egyaránt emeli. A Város Napja mellett a városrészek, a kisebbségi önkormányzatok értékeire is figyelemmel kell lennünk. A hagyományok tisztelete és az értékőrzés nemcsak a szokásos fizikai tereken belül valósítható meg. Az intézmények tervezhető munkáját, ezek egymás közti koordinálását is elősegítené egy városi történelmi, kulturális adattár, kronológia, valamint ennek állandó aktualizálása. A város lakói, a turizmus, az iskolák számára is egyaránt nélkülözhetetlen lenne, de alapot adna az évfordulók, állami, nemzeti, egyházi, városi ünnepek méltó megtartására. Gyermekek városa: Csiperó, játékfesztiválok, diákszínjátszás, rendhagyó tanórák, városi tehetségkutató versenyek, tehetséggondozás: Városunk legnagyobb kisugárzású, hagyományossá vált eseménye az Európa Jövője Gyermek és Ifjúsági Találkozó - a Csiperó -, amely egyik évben a világ számtalan pontjáról fogad be gyermekcsoportokat, a másik évben a kecskeméti gyermekek utaznak szerte a világba. A baráti kapcsolatok életre hívása mellett a saját nemzetüket szimbolizáló műsorokat hoznak és visznek. Ehhez a nagy sikerű folyamathoz kapcsolható az anyaországi gyermek művészegyüttesek szereplése kétévenként változóan a zene, a tánc, a színház, a bábszínház, a hagyományos és a születő műfajok területéről. Az állandóságot városunk jelképei, a gyermekek jelentik. A gyermektalálkozó köztes éveiben Játékfesztivál rendezésének ötlete is felmerült. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon, mely a kecskeméti és a környékbeli fiatalságnak sok év óta jelenti valóságos második otthonát vállalná a városi nagyrendezvények gyermekprogramjainak koordinálását. Irodalmi, zenei, képzőművészeti értékeinkért felelősséget érző művészeink, intézményvezetőink legfőbb aggodalma, hogy az értéktelen tömegkultúra nem engedi szóhoz jutni a kvalitásos művészetet. Ebből kiindulva azt javasolják, hogy helyi művészeink, művészeti műhelyeink - a diákokkal, pedagógusokkal kialakítandó személyes kapcsolat céljával - rendhagyó órák keretében aktív részvételükkel jelenjenek meg Kecskemét iskoláiban. A Katona József Színház rendhagyó irodalom órák keretében a teátrum világát kívánja közelebb vinni a fiatalabb közönség felé. Egy-egy mű részletesebb átgondolásával, egy-egy színházi személyiség bemutatkozásával közvetlenebb kapcsolatot kíván teremteni a mű és a műélvező között. Hasonló elképzelésekkel, célokkal a Forrás irodalmi folyóirat szerkesztőségének tagjai szintúgy az oktatási intézmények és diákok felé fordulnak. Pedagógusoknak szervezett továbbképzésekkel a magyar – beleértve a határon túli területeket is -, illetve a külföldi irodalom valódi értéket megtestesítő alkotásai kerülhetnek a tanórák anyagába. Vers-, mese- és prózamondó versenyek szervezésével, amatőr költőket és írókat megszólító pályázatokkal, a műfajok ötvözésével (zene és irodalom, alkotóművészet és irodalom, stb.) interaktív módon a fiatalabb korosztály széles mezsgyéje szólítható meg s fordítható figyelme a hagyományos magyar kultúra értékeinek ápolása felé.

84

Bács-Kiskun megye

Szellemi útravalóként szolgál Kecskemét iskolapadjából kikerülőknek, ha megismerik a Katona életművet, Katona József szülőházát, az Emlékház foglalkozásait. A fiatalok megszólítása a zenei élet területén is hasonlóképpen történhet. Ifjú előadóművészek bemutatkozását lehetővé tevő rendezvények szervezésében, pályázatok, versenyek kiírásában látjuk a jövőt. Mind a közösségi programokban való részvétel lehetőségét kínálva, mind az igényes és értékteremtő programok körét tágítva közösen kereshetnénk a Város Hangját. A folyamatok valódi kibontakoztatását és hasznosulását a tehetséggondozó programmal történő ötvözésben találhatjuk meg. A főiskolások és a város közötti szorosabb kötelék kialakítását szolgálná az önkéntesség programjának és egy ösztöndíjrendszernek a kidolgozása a kulturális intézményekben történő szerepvállalásra építve. Példaértékű azon együttműködés, amely a kecskeméti Katona József Színház és a Kecskeméti Főiskola között jött létre. A főiskolások szabadon választható tárgyként felvehetik a színházlátogatás kurzust is, amellyel kreditet is szerezhetnek. A négy kijelölt és egy választható előadás értelmezéséhez a diákok színházi szakembertől kapnak segítséget. „Városi Mozi”- Ifjúsági és alternatív terek kialakítása: A középtávú tervek között kiemelten kezelendő a Városi Mozi új arculatának, tevékenységének kialakítása – szinkronban a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ, mint közösségi tér feladatkörének bővítésével, az ifjúság hangsúlyosabb megszólításával. A Városi Mozi épülete, belső tere és környezete egyaránt alkalmas több kulturális funkció, művészeti ág képviseletére és alternatív szabadidős tevékenységekre. A korosztály megközelítése csak az interaktivitás, a korszerű technikai módszerek alkalmazásával képzelhető el. Érdeklődésüknek megfelelően a környezetvédelemmel, a tömegsporttal is összekapcsolhatóak cselekvő, önmegvalósító kulturális tevékenységeik. A testvérmúzsák egymásra találása, kölcsönös erősítése és az ésszerű üzemeltetés érdekében is közös, multifunkcionális tér kialakítása lenne szerencsés több kulturális, művészeti területen egyaránt. A Városi Mozi épületén kívül is fontos a meglévő külső és belső tereink többcélú hasznosítása. Szellemi műhelyeink képviselői alkotásaik bemutatása érdekében is nagyobb teret kívánnak nyerni a város kulturális életében. A kortárs képző- és iparművészek különböző hatókörű és célú csoportosulások mentén szerveződtek, több neves alkotó egyéni útját járja, nem tagja egyetlen szervezetnek, érdekképviseletnek sem. Az alkotói szabadság és egyensúly tiszteletben tartása alapján alkotók, alkotások nem preferálhatók csoportkötődésük alapján. Az egyéni és csoportos kortárs kiállítások számára több teret kell engednünk a kiállítóterek számbavételével, technikai korszerűsítésével, egy ésszerű ciklikus mozgás bevezetésével. Figyelembe kell vennünk az új műfajok megjelenését. Az életművek megmérettetését és nemzetközi térnyerését elősegíti, ha kortárs klasszikusok bemutatásával párhuzamosan szervezzük meg a kiállítási folyamatokat. Párbeszédet kell kialakítanunk a néző és az alkotó között. Leghatásosabb eszköznek bizonyulnak a tematikus és vándorkiállítások, pályázatok, előadások, vetélkedők, kiadványok. Merjük felvállalni a külső, rendhagyó tereket, foglalkozásokat, annak érdekében is, hogy érdeklődéssel közeledjenek a vizuális művészetekhez a leendő nézők, műértők, gyűjtők.

85

Bács-Kiskun megye

Irodalom Háza: irodalmi szellemi műhelyek, színjátszó társulatok: Felmerült az Irodalom Háza intézmény létrehozásának gondolata. A Katona József Könyvtár és a városban működő Forrás szépirodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirat körül kialakult szellemi műhely, a Katona József Társaság, a Bács-Kiskun Megyei Irodalomtörténeti Társaság kecskeméti csoportja, a Honismereti Társaság és a korábban működő Petőfi Emlékbizottság kiemelkedő szakértelemmel rendelkező személyiségeinek megszólításával Kecskemét irodalmi élete felvirágoztatható. Média szerepe, technikai háttér fejlesztése, tájékoztató rendszerek kiépítése: A helyi sajtó és média szerepe kiemelendő fontossággal bír a kultúra ápolásában, közvetítésében. A kulturális rendezvényekről való hiteles tudósításokkal és sajtótájékoztatók tartásával valódi művészeti értékek rendszeres bemutatására kell törekednünk. A kulturális értékeinket különböző terjedelmű nyomtatott és elektronikus kiadványokban hasznos publikálnunk. A hír és kultúra közvetítésének eszközei rohamos gyorsasággal változnak az elektronikus adathordozás újabbnál újabb lehetőségeivel. Egységes, áttekinthető, átjárható web lapok kialakítása ma már nélkülözhetetlen. Nem mellőzhetőek a helyszíni tájékoztatás korszerű technikai formái az intézményekben, a Tourinform Irodában, valamint a köztereken logikusan és szemléletesen felépített tájékozódási pontok és rendszerek. A programok, intézmények látogatottságát alapvetően befolyásolja a célzott marketing tevékenység. Az igényes városmarketing és kulturális marketing kézen fogva jár a világ sikeres városaiban.

Összegzés Kecskeméten az alkotó- és az előadó művészetnek egyaránt olyan szellemi műhelyei gyökereztek meg, ame-

lyek kisugárzása, elismertsége országos, nemzetközi szinteken is méltán jár sikerrel. Rendelkezésre álló alapjainkat hasznosítva szükséges megtalálnunk megkülönböztető értékeinket, a Kecskemétre jellemző egyedi sajátosságokat. Évtizedeken át Katona, Kodály, a szőlő, a barack, az aranyhomok és a gyermekek városaként volt ismert Kecskemét, majd felsorakozott a Magyar Kultúra városa, a szecesszió városa és a fesztiválok városa elismerő cím. Értékekben bővelkedő múltunk, tettre kész jelenünk és reményteljes jövőnk által kínált lehetőségeink adottak, hogy Kecskemét neve minden esetben egybecsengjen a kultúra sikeres magyar városa megnevezéssel.

Elérhetőségek Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. www.kecskemet.hu Mák Kornél alpolgármester 06 76 513-508

86

Bács-Kiskun megye

Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó (Csiperó) Van egy madár, ami csak Kecskeméten őshonos, tehát lehetne hungarikum is ez a piros, fehér, zöld szárnyú,

sárga csőrű és lábú madárka. Ez a madár az Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó kabalafigurája. 1990-ben alakult az az egyesület, amelyik ezt a találkozót szervezi. Egy fesztiválról van szó, egy civil közösségi művelődési tevékenységről. Én akkor az Erdei Ferenc Művelődési Központ szervezési-rendezési osztályvezetője voltam, és egy gyerektalálkozót találtam ki, azt, amit a mai napig is kétévente megrendezünk Kecskeméten. Az ötletemet azonban nem fogadta be az intézmény, mert megvalósíthatatlannak tartotta. Mából visszatekintve érthető: az intézményt több évtizedes rutin nyugalmában zavarta volna a számára szokatlan feladat, nemzetközi kapcsolatok kiépítése, civil önkormányzatiság, stb. Én utoljára akkor voltam három hétig szabadságon és a három hét alatt kb. száz emberrel beszéltem Kecskeméten. Olyanokkal, akik meghatározzák a város közvéleményét és mind a száz ember azt mondta, hogy nagyon jó és csináljuk. És ez nagyon fontos, mert nem azt mondták, hogy csináld, hanem csináljuk! És ez így van azóta is, mert 21. éve csináljuk és ez ezért több, mint egy fesztivál. Mert több száz, vagy több ezer kecskeméti családot érint és tulajdonképpen úgy is lehetne kezdeni ezt az egész mesét, hogy egy város, amelyik ös�szefog a gyermekekért. Amikor gyermektalálkozó van, akkor több ezer család mellett a város összes intézménye, főleg közművelődési intézményei – ebben kitüntetett szerepe van a Katona József Könyvtárnak - , de a többi intézménynek is, mind összefognak és részesei a programnak. A gyerektalálkozónak gondolata csak Kecskeméten fogalmazódhatott meg. Miért? Mert Kecskemét a tornyok városa. Ha módjuk lesz a főtéren egy kis sétát tenni, akkor látják, hogy ha a Városháza mellé állnak, akkor balra van egy katolikus templom, a Nagytemplom. Jobbra, a Városházával szemben egy másik katolikus templom, a Ferences templom, és attól ötven méterre van a református templom. Itt van egy kultúrtörténeti érdekesség is. Amikor Európában tombolt az ellenreformáció, akkor Kecskeméten éppen leégett a reformátusok fa temploma, akkor a ferencesek azt mondták, hogy gyertek ide és fölváltva tartották az istentiszteleteket és „nem dőlt össze a templom”. Utána pedig részben az ő segélyükből is, épült fel 50 méterrel odébb a református templom és azóta is ott áll. Ha a téren tovább megyünk, éppen a Nagytemplommal szemben átellenben van egy gyönyörű zsinagóga, sajnos az oda tartozó 3800 hívőt a világháború alatt elhurcolták, meggyilkolták. Mindössze néhány tucatnyian tudtak visszatérni. A Főtéren még két templomot találunk. A lutheránus-evangélikus templomot, amit Ybl Miklós tervezett, és végül az ortodox – görög templomot. Mindez azt mutatja, hogy Kecskemét, aminek tényleg nincs folyója, meg hegye, hogy fennmaradt a futóhomok közepén, azt annak köszönhette, hogy toleráns volt, befogadó város. Hisz amikor engedték, hogy a görög kereskedők templomot építsenek, akkor egyúttal gazdagodott a város, mert a görög kereskedők hozták a maguk gazdasági hasznát, amiből itt adóztak a városnak és a város így maradt fönn, mindig erősödött.

87

Bács-Kiskun megye

Én úgy gondoltam 1990-ben, hogy ez a város, ez a főtér szinte kínálja magát, hogy hívjuk ide Európa gyerekeit. Hívjuk ide kétévente és ez így történik azóta is. Kilenc napra jönnek ide gyerekek, most már ifjak is, mert a gyerekek egy része fölnőtt és nem tudta abbahagyni a „csiperózást”. Most már gyermek és ifjúsági találkozó. Ezektől a gyerekektől akik idejönnek, mi két dolgot kérünk. Egyrészt, hogy hozzanak ajándékot, amit nyelvi akadályok nélkül tudnak átnyújtani a többi országból érkezett gyerekeknek, meg Kecskemét apró és felnőtt lakóinak. Hozzanak ízelítőt a kultúrájukból, dalaikból, táncaikból. A gyerekek fantasztikus dolgokat tudnak. Ezeket az ajándékokat a város Főterén nyújtják át, ebből lesz a csodálatos kilenc napos gyermekünnep, hiszen dalaikkal, táncaikkal elfoglalják az amúgy is gyönyörű Főteret és környékét. Megtöltik a város tereit és utcáit. Megszépítik. Azért nem fesztivál ez hivatalosan, mert nincs zsűri, nincsenek díjak, minden produkció egyformán értékes. A neve is az, hogy találkozó. Ugyanis azt akarjuk, hogy a gyerekek és a kultúrák találkozzanak. Mindenki hozza el a saját dalát, zenéjét, táncát, és legyen büszke a saját kultúrájára és vegye észre, tanulja meg, hogy vannak mások, akik másképp táncolnak, másképp dalolnak, de az épp olyan érték mint övéké. Ez az egyik, amit kérünk. A másik pedig az, hogy mivel családoknál helyezzük el a külföldieket, az a kérés, elvárás, hogy a következő évben hívják vissza a kecskeméti házigazda gyermeket. Ebből ered az, hogy egy-egy találkozó két évig tart, tehát most augusztus 31-én fejeződött be a tavaly elkezdett, mert most tért vissza az Atlanti-óceán partjáról Portugáliából az utolsó cserecsoportunk. Ennek a találkozónak lett a kabalamadara az a kismadár, amiről az írás elején szó van. A Csiperó nevet úgy kapta, hogy pályázatot hirdettünk és kiraktuk mindenhova ahol gyerekek megfordulnak, többek között, a gyermekkönyvtárba is, hogy lesz nyáron egy gyerektalálkozó, aminek van neve: Európa Jövője Nemzetközi Gyermek Találkozó és ez a madárka lesz a kabalafigurája, nevezzétek el! Több száz javaslat érkezett. Kiváló költőnk Buda Ferenc volt a zsűri elnöke és Kiss Dávid, akkor hatodik osztályos kisfiúnak az ötletét fogadtuk el, a Csiperót. Ez semmit nem jelentett, de úgy gondoltuk, hogy ezt ki tudja mondani az orosz, az olasz, az angol meg talán a magyar gyerek is és nagyon jót választottunk, mert Csiperó hatalmas nemzetközi karriert futott be, Ugyanis miközben mi készülődtünk, eközben terjedt a híre futótűzként Kecskeméten, hogy mi mire szövetkeztünk. Egy percre szervezési dologról beszélek, egy barátom - aki természetesen Debrecenben végzett népművelés szakon -, Pető István azt mondta nekem, hogy mit vacakolsz itt ezzel a hülye művelődési központtal, most már lehet egyesületet alapítani, alapítsunk egy egyesületet. Így történt, hogy feladtunk egy újsághirdetést és egy szombatra kibéreltünk egy termet a művelődési központban és összehívtuk azokat, akik ezzel egyet értettek. 158-an jöttek el a fölhívásra – a terem 100 személyes volt – egy órakor úgy álltunk föl, hogy megalakult az egyesület, elfogadtuk az alapszabályzatot, közfelkiáltással megválasztottuk a vezetőséget. Volt 500.000 forintunk, amit fölajánlottak, de ami ennél sokkal több, volt rengeteg egyéni fölajánlás: katonatiszt, aki azt mondta, hogy segít az autóbuszok útvonalának a megtervezésében, főorvos asszony aki vállalta a találkozó idejére, hogy egy orvos csoporttal ügyeletet tart,stb… Ez azóta is így működik: csináljuk.

88

Bács-Kiskun megye

Azt hiszem, hogy mi akkor Európa-csúcsot javítottunk, mert ez volt szeptember 29-én az önkormányzati választás kampánycsönd napján, és nem egészen tíz hónap múlva, 1991. július 8-án megnyílt az első találkozó, tizenhat ország gyermekeinek részvételével. A kampánycsönd napján való összeszövetkezés szintén fontos, mert akkor nem lehetett csak összefogni. Kampánycsönd napon mi azt üzentük, hogy fogjunk össze a gyerekekért, az mindannyiunk ügye kell legyen, ha ezt jól csináljuk, a városunkról van szó, mert Kecskemét az mindannyiunké, de Kecskemét Magyarországon van és ha jól csináljuk Magyarország hírnevét növeljük, ha pedig nem, akkor szégyent hozunk nem rá. És végül ott van Európa, ami megint csak összeköt. Ma is ez a négy dolog köti össze az embereket. 21 év után lehet, hogy valaki azt mondja, hogy ez tömény diktatúra, de higgyék el tisztességes választáson dől el, de 21 éve óta ugyanaz a vezetőség irányítja az egyesületet. (Ez már bajom is, mert rengeteget gondolkodunk, hogy lehetne ezt abbahagyni, mert közben 69 éves lettem és valahogy egyszer be kell fejezni) Egyedülálló összefogást teremtünk meg kétévente. Egy ilyen találkozó, amin tavaly 26 ország 36 településéről 2000 gyerek volt itt. A külföldi szülő, aki elengedi gyermekét, a legféltettebb kincsét bízza ránk. Nekünk itt az orvosi ellátástól kezdve mindenre gondolni kell, és ezért van, hogy kétévente Kecskeméten megjavulnak az emberek, mert jönnek csiperózni. Mindenki segít és részese az eseményeknek Csiperó nem is az egyesületé, hanem Kecskemété. Polgármesterünk tavaly azt mondta, hogy ez egy hungarikum. Felemelő érzés az összefogás, a szeretet érzése, rengeteg szép oldala van a szervezésnek. Rengeteg szerteágazó feladatot végzünk. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jóvoltából 1994 óta van egy szép polgárházunk a város közepén hatalmas udvarral, két gyönyörű vadgesztenyefával, ami nyáron májustól szeptemberig, amíg nem kezd koppanni a gesztenye, kiváló rendezvényhelyszín is. Rengeteg rendezvényt tartunk. Van egy civil házunk, amit az egyesület kapott, de nekünk nagy, ezért megosztjuk más szervezetekkel. Ez egy modell értékű dolog lehetett volna, ha igazából ki tudtuk volna teljesíteni, de valami mindig akadályozott, hogy ki tudjuk teljesíteni. Rengeteg mindennel foglalkoztunk a gyerektalálkozók mellett. Rengeteg dolog ráragadt az egyesületre, megtalálnak minket a feladatok. Alpolgármester Úr említette a csángókat. Egészen komikus, mert ők építik a magyar házat, mi meg amivel lehet, segítettük. Többek között küldtünk tányérokat, étkészletet. Nálunk szokás, hogy félévente a legaktívabb embereket összehívjuk az Egyesületből, és valaki főz és egy közös vacsorán látjuk magunkat vendégül. Pont egy ilyen vacsorán derült ki, hogy elküldtük a csángóknak a tányérokat és az evőeszközöket. De építettünk óvodát Kobátfalván Székelyudvarhely mellett. A falut két óra alatt elöntötte az árvíz és eltörölte szinte a felszínről. Fölvállaltuk, hogy felépítjük az óvodát. Ismerve az Egyesület szervező erejét azt hittük, hogy három hónap alatt felépítjük az egészet, de nem voltunk tisztában a romániai viszonyokkal és három évig tartott. Az óvodát fölújítottuk és egy nagyon szép ünnepséggel adtuk át, még föl is szereltük számítógépekkel is. Az Alpolgármester Úr, aki akkor „mellékállásban” az Egyesület önkéntese volt még több száz könyvet is tudott hozni az ottani gyerekeknek és nagyszüleiknek. Amikor telefonált Máramarosszigetről, örök csiperós barátunk Sipos István nagytiszteletű úr, református esperes, hogy baj van, mert kaptak egy épületet, mert addig nem volt református iskola, de semmi mást nem kaptak hozzá, akkor mi két hét alatt elhatároztuk, hogy

89

Bács-Kiskun megye

bebútorozzuk. Csináltunk olyat, hogy a Vajdaságba ENSZ engedéllyel – amikor ott lövöldöztek és ENSZ embargó volt – mi 15 kamionnyi élelmiszert, vért, gyógyszert vittünk. Sok ilyen akciónk volt Kecskeméten. A város legrégibb műemlékét, az 1732-es pestis múltját megőrző Szentháromság szobrot például a mi akciónkkal sikerült 15 évvel ezelőtt helyrehozni. Most megint olyan állapotban van a szobor, hogy megint indítottunk egy ilyen akciót, föllármázva az önkormányzatot is. Ami a gyerektalálkozókat illeti, sokba kerülnek. A kezdeti idegenkedés után nagyon jó támogatóra és megértőre találtunk Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatában. 4 éves együttműködési megállapodásaink vannak, most lesz aktuális az újabb megkötése. Nemzetközi színtéren legalább két évvel előre kell dolgoznunk. Ráadásul azt, hogy jövőre legyen gyerektalálkozó, azt már két éve el kellett dönteni, mert úgy bocsátottuk el a külföldieket, hogy találkozunk ekkor és ekkor Kecskeméten. Ha jövőre lesz gyerektalálkozó, akkor az azt követő évben el kell utaztatni a kecskeméti gyerekeket. Ide se csak nyaralni jönnek a külföldiek, hiszen hozzák a kis ajándékműsorukat, ebből van a „fesztivál”, az egyedűlálló gyermekvarázs. A mi gyerekeink sem cserenyaralásra mennek. Mert fölkészítjük őket. Még rövid nyelvtanfolyamokat is szoktunk tartani, bolgár, észt, stb. nyelveken, ahová éppen mennek. Ha tudjuk, megtesszük, hogy szerzünk szakácsokat, hogy olyan ételeket főzzenek, amit ott esznek, ha elutaznak. Ezt azért csináljuk, hogy már itthon fanyalogjanak, ne ott kinn. Műsort kell vinni nekik, tehát egész évben készülnek. Ez egy gyermek kulturális programsorozat. Hogy ezt tudjuk csinálni, ehhez kell több tucat pedagógus, aki elkötelezetten foglalkozik a gyerekekkel, és ha van ideje ő is panaszkodik, hogy alacsony a munkabér és túlterheltek. De nem nagyon van ideje, mert hivatást gyakorol, tanít és a gyerekeket is föl kell készíteni. Arra kérem az ittlévő kormányzati illetékeseket, hogy teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy a civil szervezetekben a közösségek művelődését, esetenként évtizedeken át önkéntesként segítő emberek, valamiféle elismerését teremtsék meg. Úgy gondolom, hogy egy évben egyszer meg kellene előttük hajolni, gyönyörűen vissza tudna mindenki egyenesedni utána, de ha mi elveszítjük ezeket az embereket, az egész ország közösségi művelődése veszít. 1990-ben én azt híreszteltem, miközben védtem, hogy meg lehet csinálni ezt a gyerektalálkozót és, hogy milyen haszna lesz ennek, olyanokat mondtam, hogy képzeljük csak el, hogy idejön egy dán gyerek pl. Jörg Johanson, aki Kovács Zoliéknál lakik. Következő évben Kovács Zoli megy ki Jörg Johansonhoz Dániába és eljön az az idő, amikor egy szomorú dániai este a Johanson szülők azt mondják egymásnak, hogy van az, hogy a gyerekünk már volt Kovácséknál, az ő gyerekük is volt nálunk, csak mi nem ismerjük a Kovács szülőket. Sokan mosolyogtak rajta, de manapság naponta lehet találkozni olyan esettel Kecskemét főterén, amikor integetnek és odajön valaki, hogy hadd mutassam be Dániából, Olaszországból, Franciaországból, stb. jött vendégeinket. „Tudja, tavalyelőtt a gyerekünk ott volt csiperósként.” Tehát működnek ezek a dolgok. A pályázatokról annyit, hogy mi még turisztikai pályázaton nem nyertünk, viszont nagyon aranyos elutasításokat szoktunk kapni, mert ugye ez nem turizmus. Szerintem sem az, ez több. Ez Magyarország kiterjesztése. Megmutatjuk magunkat és hagyjuk magunkat megismerni. Kaptunk már olyan elutasító indokot is, hogy „hiányzik belőle az európai dimenzió”. Aranyos ugye? Az eddigi 11 találkozón 34 ország közel kétszáz településéről jöttek gyerekek, legalább tízezren. Ez ilyen dimenzió! Ilyenkor kiderül, hogy rengeteg idegenvezetőnk van. Azok az emberek, akik egyébként önként morognak, hogy rossz a helyi közlekedés, ilyenkor meg büszkén mutogatják a főteret, ez is a haszonhoz tartozik. A másik, hogy hat testvérvárosunk van, amit csiperósok hoztak össze. A gyerekeink. Köztük kettő olyat, amire azt hiszem minden magyar nagyon kell ügyeljen. Az egyik Galánta Szlovákiában, a Felvidéken. A másik Kodály Város. Csiperós gyerekek százai mentek oda és jöttek onnan ide és az egyik alkalommal hoztak egy petíciót aláírva felvidéki szülőkkel a kint lévő gyerekcsoport és mentünk a Polgármesterhez, hogy kezdeménye-

90

Bács-Kiskun megye

zik, hogy legyenek testvérváros. A másik ilyen város pedig Tekirdağ Törökországban. Mi úgy ismerjük, Rodostó. Rodostóból még minden gyerektalálkozón - eddig 11 volt -, voltak gyerekek, legutóbb három gyerekcsoport volt. Mi ott nagyon sok dolgot emiatt tudunk intézni. Ott a képviselőtestület közfelkiáltással kezdeményezte, hogy Kecskemét legyen testvérváros. Végezetül nagyon fontos megemlíteni a Csiperó közösség formáló hatását. A külföldi csoportokat fogadó családok többször tartanak megbeszélést a vendégek érkezése előtt. Feladatokat határoznak meg, felelősöket jelölnek ki, programokat szerveznek, majd lebonyolítják a gyermektalálkozó programját. A központi programokat sajáttal egészítik ki, a találkozó végére „észrevétlenül” közösségé válnak. Ezt egyébként erősíti az a tény is, hogy készülniük kell a következő évi csereutazásra. A találkozó előtt és főleg alatt 120-150 önkéntes tolmács dolgozik. Többségük közvetlenül a csoportok mellett, a magas felkészültségűek pedig a központi irányító stábban. Ez utóbbi 70-80 fő. A szállás, étkezés, programszervezés, közlekedés, stb. feladatai mellett fontos feladatuk az egészségügyi szolgálat, a külföldi családokkal való kapcsolattartás, a sajtó, média kiszolgálása és természetesen a protokoll. Rendezők, biztonsági őrök, technikai személyzet (energia, hangosítás, fény, stb.) serege egészíti ki a csiperó csapatot. A fiatal (közép-, főiskolás) önkénteseket egész évben Csiperó kör keretében képezzük. Csupán a helyhiány az oka, hogy ezerfelé ágazó tevékenységünkről csak ennyit mutatok be. Búcsúzóul és dicsekvésképp engedtessék meg két elismerésünket megemlíteni: 1997-ben egyesületünk elnyerte Magyarországon „Az év nonprofit szervezete” díjat, 2006-ban pedig Brüsszelben Civil Európa Díjat vehettünk át. Hogy ezeket mennyire érdemeltük meg, arról 2012. július 8-15-e között lehet meggyőződni Kecskeméten, a Halász János államtitkár Úr által fővédnökölt XII. Európa Jövője Gyermek- és Ifjúsági Találkozón. Természetesen mindenkit szeretettel várunk! Farkas Gábor, Kecskemét díszpolgára, az Európa Jövője Egyesület elnöke,

Elérhetőségek 6000, Kecskemét, Kápolna u. 24. 06-76-484-010 [email protected] www.csipero.hu

91

Békés megye

Békés megye

A Békés Megyei Önkormányzat civil pályázatai „A Békés Megyei Önkormányzat civil pályázatai” program bemutatása Aktív, közügyekkel foglalkozó civil szervezetek nélkül nem beszélhetünk erős helyi közösségekről, civil tár-

sadalomról. A helyi és országos civil szervezetek ugyanis sokféle feladatot, funkciót látnak el: biztosítják az állampolgárok közéletbe való bekapcsolódását, közszolgáltatásokat vesznek át, keretet biztosítanak a különféle érdeklődésű csoportok szerveződéséhez, szabadidejének hasznos eltöltéséhez. A civil szervezetek a civil társadalom intézményei, a társadalom életképességének fontos mutatói. Létük, munkájuk nagyban hozzájárul a helyi közösségek megerősödéséhez, a közéleti aktivitás erősödéséhez, a közszolgáltatások fejlesztéséhez, illetve a társadalmi,- gazdasági fejlődéshez. Békés megyében 2006-ban 2154 nonprofit szervezet működött, 88 százalékuk az ún. klasszikus szervezeti formákhoz köthető. Az 1000 lakosra jutó szervezetek száma 5,6 db, amely nem sokkal alacsonyabb, mint az országos átlag. A Békés Megyei Önkormányzat már 2006-ban felismerte a civil társadalom fontosságát, erejét, a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét, és a Társadalmi-gazdasági Programhoz illeszkedően megalkotta 2008-ban a 2009-2013 közötti időszakra szóló Civil Stratégiáját. A civil szektor támogatásának ideológiája: A gazdasági megszorító intézkedések miatt a Békés Megyei Önkormányzat 2006. évtől kezdődő időszakban az alapfeladatait is alig tudta finanszírozni, de ebben az egyre nehezülő gazdasági helyzetben olyan megoldásokat keresett, amely a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását biztosította. Ezért a megyei intézmények szolgáltatásait bevonta a civil pályázati rendszerébe.

Olyan megyei modell kellet a megszorító intézkedésekre, amely • • • • • • • • •

94

A közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását biztosítja a megyében A megyei önkormányzat kötelező feladatainak ellátását erősíti Amelyben biztosított a kritikus tömeg Képes a specializációra Bekapcsolja a kiegészítő ágazatot: szolgáltatni képes Képes egymással együttműködni: akár a piaci szektorral is Békés megye gadaságfejlesztési szerepét erősíti A vertikális láncolat felépítését erősíti az ágazatban „Ellenséges” közegben nem vállal szerepet

Békés megye

• • • •

erősíti az együttműködő partnerségeket a megyében (partnerség: részvétel, de nem azonosulás), a kockázatot minimalizálva tartja; a megyei önkormányzat területén mutat be jó gyakorlatot; rendszerszemléletű, fenntartható.

2010. évben 30 millió Ft pályázati támogatást biztosított. Az „Együtt a kultúránkért” pályázat a megyei szolgáltatók (színház, múzeum, bábszínház, kézműves szakiskola, levéltár, megyei fürdők) és a civil szektor bevonásával valósult meg. A 201 támogatott programban 58.476 fő vett részt aktívan. A pályázati kategóriák résztvevőinek száma korcsoport szerint 2011. évben 30 millió Ft pályázati támogatás biztosította a szolgáltatói kör további bővítését (békés megyei gasztronómiai értéktár, egészségügyi szolgáltatások, szimfonikus hangversenyek, népművészeti bemutatók, Tourinform Iroda szolgáltatásai). A „Kulturális és Turisztikai Pályázat” kiemelt figyelmet fordított a nagyrendezvények, nagyfesztiválok támogatására, ezzel is növelve Békés megye turisztikai vonzerejét, gazdasági fejlődését. A 2011. évi pályázat összesen 199 programot támogat, és a programokon résztvevők várható létszáma 91.613 fő, melyből 12.799 fő más megyéből érkezik.

Összefoglaló a pályázatról Programcsomagok:

A/1 csomag: Belépőjegy egy tárlatvezetéssel egybekötött múzeumlátogatásra a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeumba, ahol az állandó és az aktuális időszaki kiállítások megtekintésére nyílik lehetőség. A/2 csomag: Belépőjegy a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága által működtetett Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely megtekintésére. A/3 csomag: Belépőjegy a Békés Megyei Jókai Színház egy előadására. A/4 csomag: A Békés Megyei Jókai Színház vendégszereplése a nyertes pályázó által biztosított helyszínen.

95

Békés megye

A/5 csomag: A Békés Megyei Jókai Színház művészeinek közreműködésével rendhagyó irodalomóra a nyertes pályázó által biztosított helyszínen. A/6 csomag: Első színházba jutás – gyermek/ diák/ ifjúsági bérlet. Ifjúsági bérlet a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012 évadára, óvodások, általános iskolás és középiskolás tanulók részére. A/7 csomag: Bérletes előadások – felnőtt bérlet. Felnőtt bérlet a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012 évadára. A/8 csomag: Belépőjegy a Békés Megyei Napsugár Bábszínház egy előadására. A/9 csomag: Első bábszínházba jutás – gyermekbérlet Bábszínházi bérlet a Békés Megyei Napsugár Bábszínház 2011/2012 évadára, óvodások és általános iskolás tanulók részére. A/10 csomag: A Békés Megyei Napsugár Bábszínház vendégszereplése a nyertes pályázó által biztosított helyszínen. A/11 csomag: Levéltári előadások felnőtteknek és diákoknak: rendhagyó történelemóra a Békés Megyei Levéltárban. A/12 csomag: A Békés Megyei Levéltár szakmai közreműködésével rendhagyó történelemóra a nyertes pályázó által biztosított helyszínen. A/13 csomag: A Békés Megyei Levéltár szervezésében „megyetörténeti kiállítás” vagy „Sokszínű mozaikok Békés megye történetéből” c. előadás különféle témában, a pályázó által biztosított helyszínen. A/14 csomag: Kézműves foglalkozás a Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kézműves Szakiskolájának szervezésében, a pályázó által biztosított helyszínen. A/15 csomag: A Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat „Irodalmi humor Békés megyében” című rendkívül szórakoztató estje a nyertes pályázó által biztosított helyszínen. A/16 csomag: A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar szólistáinak pár perces közreműködése vonósnégyes formájában rendezvények megnyitásakor, képviselőtestületi ülés előtt, települési ünnepségen stb., a pályázó által biztosított helyszínen. A/17 csomag: A Békés Megyei Szimfonikusok Kamarazenekarának hangversenye. A/18 csomag: A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar hangversenye. A/19 csomag: Orgonahangverseny - olyan Békés megyei településen, ahol a templomban van működőképes és megfelelően karbantartott hangszer. B/1 csomag: A Békés Megyei Jókai Színház vendégszereplése a nyertes pályázó által biztosított rendezvény helyszínén, amelyhez a Békés Megyei Levéltár szervezésében megyetörténeti kiállítás vagy előadás, és a Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kézműves Szakiskolájának szervezésében kézműves foglalkozás is kapcsolódik.

96

Békés megye

B/2 csomag: A Békés Megyei Napsugár Bábszínház vendégszereplése a nyertes pályázó által biztosított rendezvény helyszínén, amelyhez a Békés Megyei Levéltár szervezésében megyetörténeti kiállítás vagy előadás, és a Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kézműves Szakiskolájának szervezésében kézműves foglalkozás is kapcsolódik. B/3 csomag: 1000 m2 -es fedett rendezvénysátor biztosítása a programon. B/4 csomag: Békés megyei hagyományokra épülő népművészeti és kézműves „Nemzeti Fesztivál” megjelenése a rendezvényen. (Szakmai tartalom: népművészeti kiállítás, kézműves mesterség bemutató, kézműves termékek árusítása, állatsimogató, népi kézműves játszóház.) B/5 csomag: Szervezett formában kitelepülő Békés megyei gasztronómiai értéktár és hungarikum termékbemutató, illetve vásár. Szakmai koordinátor: Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Elnöke. B/6 csomag: A Békés Megyei Közoktatási Intézmények látványos szakmai bemutatója a rendezvényen. B/7 csomag: Egészségügyi szűrővizsgálatok és szaktanácsadás a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház szolgáltatásával, melyhez kapcsolódik táplálkozási tanácsadás és ételbemutató is. B/8 csomag: A Békés Megyei Tourinform Iroda szolgáltatásainak biztosítása a rendezvényen. B/9 csomag: A Békés Megyei Culinary Team részvétele a rendezvényen. (Az alapanyagot és a technikai feltételeket a rendezők biztosítják!) B/10 csomag: „I love Békés megye” programcsomag szolgáltatása a rendezvényen. (Célcsoport: fiatal korosztály, ajánlott az esti időpont !) B/11 csomag: A rendezvény egyedi arculat és design kialakításának tervezése, a rendezvény arculati kézikönyve. B/12 csomag: A rendezvény online marketing promóciója. B/13 csomag: A rendezvény megyei, országos turisztikai promóciója.

Szakmai munka Pályáztatás folyamata (döntés előkészítéstől a lezárásig):

• 1 fő referens (részmunkaidőben- stratégia, programcsomagok, szakmai koordináció) • 1 fő asszisztens (teljes munkaidőben- operatív szint)

További információ: Békés Megyei Önkormányzat 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. Képviselő: Farkas Zoltán elnök Kapcsolattartó: Nagy Márta 00 36 66/ 441-141

97

Békés megye

„A Kultúra gazdagít” program bemutatása Kulturális-, szociális- és gazdaságfejlesztési program Előzmény Maga az alapszisztéma egy érdi modell, amelyet Érd város kulturális intézménye, a Szepes Gyula Művelődési

Központ vezetője Szedlacsek Emília talált ki és fejlesztett városi szinten tovább az évek folyamán. Ennek a városi alapmodellnek a megyei szintű kiterjesztését vállalta a Békés Megyei Önkormányzat „A kultúra gazdagít” programsorozatában.

Célok Kiemelt cél volt a program megalkotásakor, annak a

problémának a kezelése, amelyet legszemléletesebben a Maslow-i szükségletmodell tud kifejezni, mely szerint a mai magyar társadalom (az egyén) - anyagi helyzeténél fogva- szükségleti szintje mindinkább az alapszükségletek kielégítését tudja csak megcélozni; miközben a kulturális terület célcsoportja a magasabb szükségleti szint meglétét feltételezi. Ennek következtében fogalmazódik meg az a kérdés, hogy hogyan tud az egyén a kulturális területbe fektetett adóforintjából a leghatékonyabb, (magyar termelőket támogató) felhasználás mellett „kenyeret és tejet” vásárolni.

Cél: • Növelni a „kulturális termékeket fogyasztók” számát, a kultúra számos területén lényegi fejlődést generálni, hiszen a projekt által megnő a hajlandóság a „fogyasztásra”, a társadalom szélesebb rétegei számára válik elérhetővé a kultúra. • A kultúra és a piaci szempontok összekapcsolása, a Békés megyei piaci szereplők számára bevételnövekedést generálni, célirányosan növelni a megye lakosságának magyar termékekre vonatkozó fogyasztását meghatározott területeken. • A megye lakosságának mentális és gazdasági állapotát javítani a kultúra által. A mintaprojekt – időpontjában - illeszkedett a 2010/2011 színházi évadhoz. (2010. október 1– 2011. május 31)

98

Békés megye

Működés A program a kultúra hármas finanszírozási pilléreinek egyike, mely szerint a piaci szereplők képesek mecenatúrájukkal - egy kölcsönösen előnyös pozícióban - támogatni a kultúra és a közművelődés fejlődését, működését. A piaci szereplők kultúrát és közművelődést támogató együttműködését oly módon képes megnyerni, mely a bevont piaci szektorok felemelkedését szolgálja és mindezt magasabb, rendszerbe foglalt szempontok alapján irányítottan teszi. A kultúra gazdagít program három szektor kölcsönösen előnyös együttműködésén alapul: • A kulturális „termékeket” létrehozó intézmények, szolgáltatók • A kulturális „termékeket” fogyasztó lakosság, az egyén • A programhoz kapcsolódó magyar piaci szereplők A kulturális intézmények által létrehozott produkciókra jegyet vagy bérletet váltó lakosság a kultúrára fordított összeget teljes mértékben – vagy azt meghaladó módon – visszakapja azáltal, hogy jegyének/bérletének összegét meghatározott Békés megyei piaci szektorok képviselőinél mindennapi vásárlásai során kedvezmény formájában érvényesítheti. Egy piaci szektorban a kedvezmény csak egy alkalommal, egy partnernél váltható be. A programban részt vett intézmények, szolgáltatók vagy feladatellátók: • Békés Megyei Szimfonikus Zenekar • Békés Megyei Jókai Színház • Bárka- irodalmi folyóirat • Békéd Megyei Munkácsy Mihály Múzeum • Békés Megyei Tudásház és Könyvtár • Békés Megyei Levéltár A kulturális „fogyasztók”– az egyén és a család A kultúra gazdagít program keretein belül a lakosság minden kultúrára fordított forintját visszakapja azáltal, hogy a megjelölt, együttműködésbe vont piaci szektorok szereplőinél kedvezményt kap vásárlásai során. Ezek a piaci szektorok a kulturális és a mindennapi élet területeit fedik le, mely szintén a mentális és anyagi helyzet javítását célozzák, hiszen az alapvető emberi igények szintjén jelent fizetési könnyebbséget a mindennapok során. Így nyer a lakosság számára az „A KULTÚRA GAZDAGÍT” kifejezés kettős értelmet, hiszen nem csak a szellemi fejlődést biztosítja azzal, hogy

99

Békés megye

mindenki számára hozzáférhetővé teszi a kulturális termékek megvásárlását anyagi helyzettől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, hanem a kedvezményrendszer igénybevétele által a családi kasszát is gyarapítja a program.

Piaci szereplők A magasabb célokat szolgáló stratégia mentén bevont piaci partnerek és azon belüli szereplők számára a

program gazdasági fejlődést, forgalom- és bevétel növekedést jelent. A program marketingje, köztudatba való bevezetése, magával hozza a kiválasztott partnerek menedzselését, marketing támogatását. A piaci szektorok kiválasztásának legfőbb szempontjai az állampolgárok életminőségének és mentális állapotának javítása az alap szükségletektől a kulturális termékek fogyasztásáig. Mindezt a magyar terméket és szolgáltatást előállító piaci szereplők bevonásával kívánta a program elérni, illetve kiemelt hangsúlyt fektetni azokra a gazdasági, piaci szektorokra, melyekben a lakosság és Magyarország értékeinek erősítése szempontjából súlyozni kíván. Potenciális piaci partnerek: • Könyvesboltok – Orosháza, Békéscsaba, Szarvas • Harruckern János Közoktatási Intézmény Mintaboltjai • Coop élelmiszer áruház lánc • Békés megyei fürdők • Italkereskedések – 20 település • Éttermek – 11 megyei étterem • Békés megyei utazási irodák A program alap elgondolása, hogy egy piaci szektorban csak egy alkalommal, egy partnernél lehet beváltani a kedvezményt, melyet a jól kiépített rendszer és ahhoz kifejlesztett szoftver biztosít. További információ: Békés Megyei Önkormányzat 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. Képviselő: Farkas Zoltán elnök Kapcsolattartó: Závogyán Magdolna 00 36 66/ 441-141

100

Békés megye

„Dobozi Mézes Fesztivál – 2011” bemutatása Doboz Nagyközség Önkormányzata „Dobozi Mézes Fesztivál” elnevezéssel falunapot rendezett csodálatos

természeti környezetben, a dobozi Kastélyparkban, a Kulich Gyula Művelődési Ház és a Dobozi Népművészeti Egyesület társrendezésében. A rendezvény témáját a település történelmi múltjában gyökerező foglalkozás, és a foglalkozáshoz kötődő nemzeti kincsünk – az igazi magyar méz méltatása – ihlette. Az egész napos programot az egykori életmód, kézműves foglalkozások, népi hagyományok, lovasbemutató életképei színesítették. „Dobozi Mézes Fesztivál” célja, hogy a fiatal generáció megismerje a régmúlt hagyományait, ősei szokásait a hétköznapok és az ünnepeik során, miközben az idősebb generáció is visszaemlékezik a régi időkre. A rendezvénnyel elérni kívánt cél, hogy pozitív visszajelzések érkezzenek a résztvevők részéről és a minél szélesebb közösségi összefogás megélése. Egy olyan rendezvényt megvalósítása, amely a település jó hírnevét öregbíti határon innen és túl. Az egynapos rendezvény időpontja: 2011. július 09.

Célcsoport A széleskörű intézményi és civil összefogással megvalósuló rendezvényüre a település lakosain kívül a szomszédos településekről, megyékből és a határon túlról is nagyszámban érkeztek látogatók.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek A Dobozi Nagyközség Önkormányzata által, a Kulich Gyula Művelődési Ház és a Dobozi Népművészeti Egyesület társrendezésében megvalósuló Dobozi Mézes Fesztivál megvalósításában partnerek voltak: az önként jelentkező lakosok, a település civil szervezetinek tagjai, a Sarkadi Lovas klub, a Nagyközségi Könyvtár, Árgyelán János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója, a Kettős-Körös menti Vadásztársaság, a Dobozi Szabadidős- és Mozgáskultúra Közhasznú Sportegyesület, a Dobozi Tömeg- és Versenysport Közhasznú Egyesület, a Dobozi Nagycsaládosok Egyesülete, a Napköziotthonos Konyha, a Petőfi Horgászegyesület, a Támogató Szolgálat, az önkormányzat dolgozói.

101

Békés megye

A rendezvény főbb elemei Népművészeti-, fotó- és szakmai kiállítások, mesterség bemutatók,

népi játszóházak, szakmai előadások, vetélkedők, versenyek, egyéb bemutatók.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Önkormányzati önerő, magánszemélyek, vállalkozók, intézmények és civil szervezetek felajánlása.

A „Dobozi Mézes Fesztivál” erősségei A település lakossága minden évben nagy várakozással fogadja a falunapi rendezvényeket, évről évre nő a

szomszédos településekről, megyékből és a határon túlról érkezők száma is. Mindez egy közösségi érzést, összefogást ad, ahol jól érezhetik magukat a résztvevők. Jelen falunapi rendezvény jelentősége a múltunk, a tradíciók ismerete, a hagyományőrzés és átörökítés, amely napjainkban egyre fontosabb.

A „Dobozi Mézes Fesztivál” gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges A résztvevők, partnerek részéről szerzett szóbeli visszajelzések alapján elégedettség övezi a programot. A PR

tevékenység, reklámkampány színvonalának erősítése érdekében erőforrások előteremtése szükséges.

„Dobozi Mézes Fesztivál” hozadéka Példaértékű közösségi összefogás, értékközvetítés és a több mint kétezer fős látogatottság.

Alkalmasság mások számára, s hogyan Minden település számára javasolt hasonló rendezvény megszervezése, közösségi összefogással, jó szóval, tenni akarással, hittel és szeretettel.

102

Békés megye

Dobozi Népművészeti Egyesületről Dobozi Népművészeti Egyesület a népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyománya-

it ápolja, a hagyományok átadására, átörökítésére törekszik. Az Egyesület nyitott az egyetemes nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetésére és megértésének elősegítésére, szerepet vállal a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárásában, megismertetésében. Az egyesület alkotóközösségével és folyamatos tevékenységével be kíván kapcsolódni a település, a térség, és a régió turisztikai rendezvényeibe, együttműködésre törekszik rokon alkotó közösségekkel. Cél egy olyan kézműves alkotóház létrehozása, ahol a ma kézművesei megfelelő környezetben adhatják át tudásukat a jövő nemzedéke számára. Fontos feladatnak tartják a megszerzett szakmai ismeretek átadását „apáról-fiúra”, a még élő helyi kézművesek felkutatását, és a mai kornak megfelelő népi kézműves alkotásokon keresztül a közízlés formálását. Céljuknak tartják a jeles napok és a hozzájuk fűződő népszokások kutatását, ápolását, különös hangsúlyt fordítva a kézműves tradíciók felélesztésére. Szervező, fejlesztő munkájukkal alkotó közösségeket hoznak létre minden korosztály számára. Tagjaiknak és az érdeklődőknek szakmai és esztétikai segítségnyújtást biztosítanak játszóházak, népművészeti táborok, kiállítások, kézműves bemutatók, szakmai kirándulások és egyéb szakmai rendezvények ideje alatt. További információ: Dobozi Népművészeti Egyesület 5624 Doboz, Hunyadi u. 1. Képviselő: Hidvégi Julianna elnök (06 66 268-299) Kapcsolattartó: Hidvégi Julianna elnök (06 66 268-299)

103

Békés megye

„I love Békés megye” programsorozat bemutatása Az „I love Békés megye” program célja A Békés megyében élő fiatalok identitásának kialakítása,

illetve formálása. A programsorozat megvalósításával a cél az identitás növelésén keresztül a fiatal társadalom megtartásának elősegítése, a fiatalok munkaerő megtartó erejének növelése Békés megyében. A program által erősödik az itt lakók összetartozás tudata azáltal, hogy a programsorozat lehetőséget kínál a megye történetének és a helyi értékek megismerésére szórakoztató formában.

A „I love Békés megye” programsorozat Békés megye nyolc nagyobb települését érintette – Békéscsaba, Mezőberény, Szeghalom, Szarvas, Gyula, Vésztő-Mágor, Gyomaendrőd, Orosháza –, több mint fél éven keresztül zajlott, és közel tizenhatezer résztvevőt érintett. A program elsődleges célcsoportja a 11-18 éves korosztály.

A „I love Békés megye” program főbb elemei • Békés megye – TOTÓ kitöltése jutalomért: „I love Békés megye” promóciós anyagok: baseball sapka, hátizsák, esernyő, öngyújtó, bögre, vászontáska, toll, poháralátét,… • Óriás puzzle – Békés megye térképe (3x3 m) • Internetalapú kvízjátékok egyszerre több laptopon: térképen Békés megyei települések bejelölése és kvíz kérdések Békés megye jelenéről, múltjáról történelem, földrajz, néprajz, kultúra, sport témakörökben • Ételkóstoló Békés megyei alapanyagokból – Békés megyei ízek • Bábelőadások, színházi musical show, könnyűzenei koncertek, disco • Megyetörténeti kiállítás

104

Békés megye

A rendezvény előkészítésében, lebonyolításában közreműködők • • • •

Békés Megyei Önkormányzat munkatársai Békés Megyei Jókai Színház Békés megyei fenntartású intézmények A településeken működő önkormányzatok, kulturális intézmények

Programterv 16.00–17.00 Kapunyitás – látványos megyetörténeti kiállítás, színes intézményi bemutatók, gigantikus méretű megye puzzle (3x3 m), promóciós standok, megyei kvízjátékok, adatbázis gyűjtés…. 17.00–18.00 Bábszínházi előadás 18.00–19.00 Színházi előadás 19.00–20.00 Frissítő Finomságok Biztos Kézből Békés Megyei Alapanyagokból – Prohászka Béla, Olimpiai bajnok mesterszakács ételbörzéje 20.00–22.00 Koncertek: (pl.: Pannonia Allstars SKA Orchestra) 22.00–04.00 DJ set party Kisterem (minimal techno, drum and bass): MIND CONTROLL CREW, MGL Nagyterem (elektronikus tánczene): DJ WALLAS, DJ OSZI, DJ SYL További beépíthető elemek a rendezvénybe: Versenyek szervezése: a partner iskolákkal közreműködve megyetörténeti ismeretek beépítése a tananyagba, majd ezen ismeretek alapján a diákok a tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon (fakultációk, szakkörök) szaktanár (vagy a szervező, a Békés Megyei Önkormányzat által kijelölt szakember) felkészítésével nevezhetnek a településükön megrendezett „I Love Békés Megye” programsorozaton belüli versenyre.

105

Békés megye

Például: • Képzőművészeti alkotások versenye (ezekből később esetlegesen vándorkiállítás szervezhető) • Vers- és meseíró verseny adott megyetörténeti téma alapján (a legjobbakból esetlegesen kiadvány készülhet, amely az összes megyei közoktatási intézmény részére biztosításra kerül) • Színi előadások bemutatása a rendezvényen, adott megyetörténeti téma feldolgozása alapján

A tevékenység erősségei A rendezvény fő erőssége, hogy kihasználja, hogy a társadalom széles rétegei nyitottak saját településük, megyéjük története, kultúrája, gasztronómiai értékeinek bemutatása iránt.

A rendezvény erős marketing-kommunikációs tevékenysége révén (pl.: plakátok, promóciós ajándéktárgyak, elektronikus és nyomtatott sajtó, internetalapú kvíz játékok, TV- és rádiós megjelenések, hírlevelek) az „I Love Békés Megye” rövid időn belül bevonult a köztudatba. A közreműködő intézményekkel jó partnerkapcsolatok kialakulása, a közös munka során tapasztalatcsere, egymás tevékenységének, működési elvének alaposabb megismerése. További információ: Békés Megyei Önkormányzat 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. Képviselő: Farkas Zoltán elnök Kapcsolattartó: Mohácsiné Szeverényi Ágnes 00 36 66/ 441-141

106

Békés megye

Kapunyitogató „Kapunyitogató” programsorozat bemutatása „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga… …A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.” (1997. évi CXL. tv. bevezető sorai) A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Kutatási és Programfejlesztési Főosztályának 2008-ban készített átfogó felmérése alapján Békés megyében akkor 21 olyan település volt, ahol a művelődési ház zárva tartott. Az országos kutatás megállapításai egy megyei módszertani feladatot ellátó szervezet számára több hasznos, a gyakorlati munka tervezéséhez fontos információt közölnek: • Térségenként eltérőek a kulturális infrastruktúrát befolyásoló tényezők • A lakosság iskolázottsága befolyásolja az intézménylátogatottsági mutatókat • A települések gazdasági helyzete nagymértékben függ össze a települések lakosságának iskolai végzettségével • A hátrányok összeadódása egy-egy településen oda vezet, hogy éppen alapszinten működnek szolgáltatások, pedig ezeken a településeken lenne a legnagyobb szükség rájuk • Jellemző, hogy a városokban jobb az intézmény-ellátottság • A kulturális intézmények egyharmadát használják csupán egy célra, más kulturális funkció betársulása nélkül • A legtöbb művelődési házat önkormányzatok tartják fenn, a nonprofit fenntartó szervezetek száma elenyésző • A működési formát tekintve a költségvetési a leggyakoribb, bár a nonprofit és a for-profit aránya is kis mértékben, de növekedési tendenciát mutat A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a hátrányos helyzetű településeken a művelődési, szórakozási, ismeretszerzési lehetőségek a lakosság számára nehezen elérhetők. Az önkormányzati rendszer azonban a településméretből vagy egyéb hátrányos helyzetből adódó problémák kezelésére csak korlátozott mértékben képes.

107

Békés megye

A kutatási eredményekre építve Békés Megyei IBSEN Oktatási, Művészeti és Közművelődési Nonprofit Kft. Kulturális Irodája Békés Megye Önkormányzatának támogatásával 2009-ben egy országosan is egyedülálló, újszerűnek számító rendezvénysorozatot indított „Kapunyitogató” címmel. (A programok az önkormányzat finanszírozásában és a Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodájának szervezésében valósultak meg.) A „Kapunyitogató” célja az volt, hogy azokon a településeken, ahol a művelődési ház úgymond „kulcsos” házként működik, néhány napra kinyíljon az intézmény, és a falunapokhoz kötődően szervezett kulturális programok mellett más közművelődési eseményeken is részt vehessen a lakosság. A 2009-től 2011 őszéig tartó programsorozatban érintett települések voltak: Almáskamarás, Bélmegyer, Csabacsűd, Csabaszabadiba, Csárdaszállásra, Dombiratosra, Ecsegfalva, Gerendásra, Geszt, Hunya, Kardos, Kisdombegyház, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Magyardombegyház, Mezőgyán, Örménykút, Pusztaottlaka, Tarhos, Újszalonta és Végegyháza. 2009 szeptemberében a megye legkisebb (akkor 127 fő) lélekszámú településén, Újszalontán indult el a rendezvénysorozat. Egy jól működő közművelődési intézményben a művészeti csoportok mellett, műsorok, játszóházak, kiállítások, ismeretterjesztő előadások vannak, a „Kapunyitogató” programja mindvégig ehhez igazodott, az időpontját és tartalmát a szervező Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája a fogadó településekkel egyeztetve alakította ki. Az alábbi előadásokat láthatta az érdeklődő közönség a Kapunyitogató programokon: Békés Megyei Napsugár Bábszínház előadása „Bábok világa” bábkiállítás Ismeretterjesztő előadások Meseelőadások Folklórműsor Játszóház „Békés Megye Népművészete” kiállítás Aerobic bemutató Táncház Összesen

108

32 alkalom 19 alkalom 15 alkalom 9 alkalom 17 alkalom 26 alkalom 4 alkalom 5 alkalom 16 alkalom 142 alkalom

Békés megye

A programok gyakorisága A „Kapunyitogató” programsorozatnak köszönhetően a 21 hátrányos helyzetű kistelepülés kulturális élete

három közművelődési programmal bővült, egy gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló műsorral, egy kiállítással és egy ismeretterjesztő előadással, amelynek témája (néphagyományok, népzene, egészségmegőrzés, természetvédelem, stb.) ugyancsak a helyi igényekhez igazodott. További információ: Békés Megyei IBSEN Oktatási, Művészeti és Közművelődési Nonprofit Kft. Kulturális Irodája 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 3. Képviselő: Dombi Ildikó ügyvezető 00 36 20/ 402 2155 Kapcsolattartó: Varga-Sípos Andrea 00 36 20/ 402 2198

109

Békés megye

Kistérségi Civil Napok és Civil Találkozó „Kistérségi Civil Napok és Civil Találkozó” program bemutatása A Civil Szervezetek Találkozójának gondolata

2003-ban fogalmazódott meg Szarvason, amely először csak a városi egyesületek részére lett meghirdetve. A következő két évben már a környékbeli településekről is érkeztek résztvevők, mely azt eredményezte, hogy 2006-ban Kistérségi találkozóként lett megrendezve a program. Jelentős változás történt 2007-től, amikor is létrejött a Körös-szögi Civil Fórum Egyesület, amely akkor a Körös-szögi Kistérség közel 40 szervezetét tömörítette. Ettől az évtől kezdve a kistérség minden települését érintő szervezet lett a civil találkozó főszervezője. 2007-től nemcsak a résztvevők száma változott, hanem megváltoztak a finanszírozás lehetőségei is. Ettől az évtől a lokálpatrióta vezetőkkel rendelkező gazdasági társaságok támogatásán túl számíthattunk pályázatokon nyert összegekre is. 2009-től a helyszínt tekintve átléptük Szarvas határát, szélesítettük a rendezvény jelentőségét ilyen területen is: 2009-ben Békésszentandrás, 2011-ben Kondoros adott otthont a kistérségi találkozónak. A találkozó szerepe: • Kapcsolatépítési lehetőség a Körös-szögi Kistérség civil szervezetei számára • Helyi gasztronómiai különlegességek bemutatása • Fellépési lehetőség a kulturális programok keretein belül • A kistérség értékeinek, hagyományainak őrzése • Térségi gondolkodás megteremtése • Három napon keresztül a civil mozgalom jelentőségének kiemelése A IX. Kistérségi Civil Napok programja: • 2011. július 29. (péntek) – nyitórendezvények • Kondoros: Kondorosiak Világtalálkozója • Szarvas: Sára Péter fotókiállítása • Gyomaendrőd: Kortárs képzőművészeti kiállítás • Békésszentandrás: Orgonahangverseny • Csabacsűd: Közösségi szalonnasütés

110

Békés megye

2011. július 30. (szombat) – civil találkozó Kondoroson: • 9.00 – 18.00 A résztvevő civil szervezetek bemutatkozása sátraikban • 10.00 Civil Parádé • Civil szervezetek zenés táncos felvonulása a településen • 10.30 Toborzó az Attrakciós téren • Közreműködők a gyomaendrődi mazsorettek és a szarvasi fúvósok • 11.00 Köszöntők, megnyitó • 11.30 – 19.00 Színpadi programok • A fellépők kizárólag kistérségi szereplők, érintve minden műfajt és korosztályt • A záróműsor előtt kb. 17.00 órakor díjkiosztás. A legcivilebb civil szervezetek I., II., és III. díját az egész napot figyelő zsűri ítéli oda A különleges teljesítményt nyújtó résztvevők „Különdíjat” kapnak. A Civil Találkozón résztvevő szervezetek, szereplők, magánszemélyek tevékenységét oklevelekkel, emléklapokkal ismerjük el. 2011. július 31. (vasárnap) – Civil Sportnap: Ezen program keretein belül a helyi sportegyesületek szervezésében van lehetőség sportprogramok megrendezésére, minden kistérségi településen.

A Civil Találkozó kísérő programjai • Vitéz Sinka Brigitta sakkmester szimultánja a Kondorosi Csárdában. • A Szarvasi Tűzoltóparancsnokság tűzoltó bemutatója. • A „04 az Életért” Alapítvány újraélesztési gyakorlatot mutat be. • Megyetörténeti kiállítás a SZIRÉN épületében. • Balogh Zsigmond fafaragó népi iparművész kiállítása és szakmai bemutatója. • A Vöröskereszt sátrában ingyenes vércukorszint, testzsír és testtömeg index mérés. • Csillagászati bemutató.

111

Békés megye

A találkozó résztvevői és az általuk kínált lehetőségek • Kézműves egyesületek (játszóházak, gyöngyfűzés, kötés, horgolás, rajzolás, festés, vesszőfonás, csuhézás) • Helytörténeti, hagyományőrző csoportok (településtörténeti kiállítások, néptánc, szőnyegszövés) • Érdekvédelmi szervezetek (nyugdíjas és mozgáskorlátozott egyesületek tájékoztatói) • Technikai egyesületek (quad motorozás, motorozás, modellezés) • Tánc-sport egyesületek (társastánc, aerobik) • Művészeti csoportok

A rendezvény fő rendezője:

• Körös-szögi Civil Fórum Egyesület

A rendezvény fő támogatói • Békés Megyei Önkormányzat • Körös-szögi Kistérségi Többcélú Társulás • Kondoros Nagyközség Önkormányzata

A találkozó jelentősége A szervezés során szoros partnerségi együttműködés jött létre a kistérség önkormányzatai, civil szerveze-

tei, kulturális intézményei között. A találkozó tartalmában is és helyszínében is kiterjesztve a legmagasabb színvonalon kívánta kielégíteni a térség civil társadalmának és lakosságának kulturális, sport és szabadidős igényei mellett az idegenforgalom, kül- és belföldi turisták, üdülők igényeit is. A rendezvényre már az elmúlt években is érkeztek az ország szinte minden tájáról vendégek, főként a fővárosból. Azonban szeretnénk, ha minél többen érkeznének a kistérségen és a régión kívülről is, nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is. Az esemény a kulturális dimenzión és esélyegyenlőségen túlmenően, a társadalmi és területi kohéziót is erősíti. Növeli a lakosság kulturális közösségi összetartozását, az együttműködést a civil szféra és a kulturális szereplők között. Emellett hozzájárul a térség közismertségéhez, elismertségéhez és jelentős idegenforgalmi vonzerőt hordoz magában. A Körösök völgye csodálatos természeti adottságaival, az

112

Békés megye

itt kanyargó Körösök varázslatos vízi világával jelentős turisztikai vonzerő, de önmagában kevés ahhoz, hogy hosszabb időt töltsenek itt a bel- és külföldi turisták. Az ehhez szükséges kiegészítő programokat, kulturális élményeket, sportrendezvényeket hivatott pótolni több rendezvény mellet a Civil Találkozó. További információk: Körös-szögi Civil Fórum Egyesület, 5540 Szarvas, Damjanich u. 64. Kapcsolattartó: Hévizi Róbert – az egyesület elnöke ( Tel.: 06-20/323-8787)

113

Békés megye

Kulturális értékteremtő nemzetközi művésztelep „Kulturális értékteremtő nemzetközi művésztelep” program bemutatása A Kötegyáni Baráti Kör Egyesület kezdeményezésére való-

sultak meg azok a kulturális értékteremtő nemzetközi művésztelepek, amelyek eredményeként létrejött a kötegyáni Öko-tó, és megszépült annak környezete, és amely során a parkot és a falut megannyi szobor díszíti. A helyi önkormányzat, az alkotó művészek és a lakosság összefogásával egy olyan kulturális értékteremtő nemzetközi művésztelep jött létre, ahol nyaranta közel 100 művész fordult már meg. Az eltelt több, mint egy évtized alatt mind szellemiségében mind küllemében megújult a falu. Miért éppen Kötegyánban jött létre Magyarország egyik legnagyobb kopjafa és faszobor gyűjteménye? A válasz egyszerű: Miért ne itt? Ebben az istenháta mögötti kisfaluban, itt ahol az akarat s a tett emberekre lelt. A művésztelep valódi értéke, hogy a környező országokból érkező művészek olyan szellemiséget képviselnek, ami köré határozott kulturális értéket létrehozó, közösséget építő, fejlesztő folyamat „kovász” indulhat be, ami hatással van a településre, kistérségre. Annak gazdaságára, turisztikájára, munkahelyteremtésére, így alakítja a falu arculatát is. Olyan kulturális híd jön létre, ahol más-más ország képviselői megismerve egymás nyelvét, kultúráját, szokásait – munkájukkal egy emberöltőnyi időre maradandó értéket hoztak létre. Az alkotás valahol gyönyörűség: ami napi 10-12 óra kemény munka, hőségben, akár esőben, de mégis minden ütéssel új erő költözik az ember lelkébe még ha sajog is a teste. A társak segítenek – nyelvi nehézségek ellenére – tanácsot adnak, jó szívvel bíztatnak, toleránsak. Ebben a közösségben mindenki becsüli, tiszteletben tartja a másikat. Azt a tudást, amit magával hozott, szokásait, szerszámait, nyelvét, nemzeti, felekezeti hovatartozását, magát az életet. A magyar, román, szlovák, német vegyes kultúrájú térségben a haldokló Gyepes folyó helyére megálmodott Öko-park pályázati forrásokból, egyéni adományokból, helyi szervezéssel és az egész Kárpát-medencéből érkezett teremtő erejű barátok összefogásából valósulhatott meg.

114

Békés megye

A művésztelep hatására Dobozon, Kondoroson, Sümegen, Sopronban, Szombathelyen, a partiumi Mezőpetriben, Belényesben, Nagypetriben, az erdélyi Erdőcsinádon, a felvidéki Nagyölveden is szobrokkal gazdagodtak. A Lakiteleki Népfőiskolán pedig írók, költők és híres emberek padjait készítették el. A Kötegyáni Baráti Kör Egyesület története a múlt század végére nyúlik vissza. A helybéliek megelégelték környezetük rombolását és 1997-ben megalakították a Kötegyáni Baráti Kör Egyesületet a Békés megyei Kötegyánban a helyben élő művészek, alkotók, kreatív értelmiségiek kezdeményezésére 21 fővel. Pályázati forrásból 1998-ban létrehozták a Teleházat, ezek a szolgáltatások a mai napig működnek. Az évek során létrejött egy interregionális együttműködés. Az egyesület arculata is megváltozott. A helybeliekhez csatlakoztak Romániából, Szlovákiából, Szerbiából érkezett alkotók, képző-és iparművészek, egyetemi és főiskolai tanárok, hallgatók, építészek és kalotaszegi népművészek, fafaragók, ácsok, akik az egyesület tagjai lettek. További információ: Kötegyáni Baráti Kör Egyesület 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. Elnök, kapcsolattartó: Ungvári Mihály 00 36 66/278 354

115

Békés megye

Otthonunk Békés megye „Otthonunk Békés megye” programsorozat bemutatása A program alapja és kiindulási pontja a Békés Megyei Önkormányzat új szemléletű szerepköre, miszerint a megyei önkormányzat • érdekeket képvisel és véd, • értékeket őriz és fejleszt, • a megye egészében gondolkodik és közszolgáltat.

Az „Otthonunk Békés megye” program mottója: „Közös munkánk, értékeink, hagyományaink ápolása a jövőnk záloga, hiszen Békés megye mindannyiunk otthona.” A „Otthonunk Békés megye” programsorozat Békés megye településeit (75) érintette, harminc hónapon keresztül zajlott, és közel harmincötezer résztvevőt érintett. A programsorozat összefogásra ösztönzött minden, a megyéért felelősséget érző embert, hogy közös cselekvésre hívja céljai megvalósításáért. A rendezvény segítségével az itt lakó emberekben a megyéhez kötődés tudat erősödött. Ezen kívül Békés megye értékeinek széles köre bemutatásra került.

A „Otthonunk Békés megye” főbb elemei • A rendezvény házigazdájának bemutatkozása • A megyei önkormányzat tájékoztatója, a megyei önkormányzat és intézményei, az általuk nyújtott közszolgáltatások, valamint a megye fejlesztési terveinek, programjainak bemutatása • Az érintett települések vizuális megjelenítése óriástérképen • Ujjlenyomatok elhelyezése (emocionális kötődés) • Megyetörténeti kiállítás (szakemberek bevonásával; 12 megyetörténeti molinó, minden településről 1 molinó) • Megyei fenntartású intézmények bemutatkozása • Jegyárusítás különböző kulturális, művészeti rendezvényekre • Soron kívüli testületi ülés az együttműködési lehetőségek bővítésére fókuszálva

116

Békés megye

További elemek, lehetőségek • Békés megye – TOTÓ kitöltése jutalomért (Békés megyei jellemzőkkel promóciós anyagok: puzzle, hűtő mágnes, toll) • Otthonunk Békés megye társasjátékok ajándékozása a település részére az ünnepség keretében • Színházi belépőjegyek ajándékozása a település részére a képviselő-testületi ülés keretében • Óriás puzzle • Kunhalom felállítása szabadtéri helyszínen • „A megye intézménye” réztábla elhelyezése a településeken működő megyei fenntartású intézmények falán. • Ételkóstoló Békés megyei alapanyagokból – Békés megyei ízek A rendezvény előkészítésében, lebonyolításában közreműködők: • Békés Megyei Önkormányzat munkatársai • Békés Megyei Jókai Színház Programirodája • Békés megyei fenntartású intézmények • A településeken működő iskolák diákjai, óvodások, civilek, nyugdíjasok, fellépő csoportok, helyi művészek

Megyei intézmények bemutatkozása Megyetörténeti kiállítás:

• A Békés Megyei Levéltár által összeállított megyetörténeti kiállítás az esemény egyik alappillére volt, amely egy folyamatosan bővülő, a megyei települések történetét bemutató információs tárlatot jelenített meg. • Az ünnepi köszöntők után a megye, ill. az adott település történetét a Békés Megyei Levéltár bemutatóján ismerhette meg a közönség. • A megye általános rövid történetét színesítette a molinókon való megjelenítés, valamint tovább gazdagította azon településekről szóló molinók a mobil kiállításon, amelyeken már járt a programsorozat.

Művészeti programok: • A Békés Megyei Jókai Színház művészeinek gyermekműsora, zenés, szórakoztató összeállításai, valamint a Színitanház növendékeinek zenés, szórakoztató műsora az egyik állandó eleme volt a „Otthonunk Békés megye” oknak. • A Békés Megyei Napsugár Bábszínház, a Harruckern Néptáncegyüttes, a Hunyadi János Közoktatási Intézmény Duma Színházának műsora a kisebbek és nagyobbak körében egyaránt nagy népszerűségnek örvendett.

117

Békés megye

Kézműves tárgyak kiállítása: • A Békés Megyei IBSEN Kft. Kézműves Szakiskola, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a megyei fenntartású oktatási centrumok, a Harruckern János Közoktatási Intézmény, a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény, a Hunyadi János Közoktatási Intézmény, a szociális centrumok, a Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum, a Békés Megyei Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum és a Békés Megyei Gyermekvédelmi Központ lakói, tanulói által készített kézműves tárgyak kiállítása felhívták a figyelmet az intézményekben folyó képzésekre és lehetőségekre. • Kézműves foglalkozások a „Otthonunk Békés megye” alatt. Szóróanyagok, reklámtárgyak, TOTÓ, társasjáték: • A Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum kiállításairól, az IBSEN Kft. Kulturális Iroda és a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár kínálta programokról, aktuális információkról, a Pándy Kálmán Kórházról, Békés megye turizmusáról szórólapokon, ingyenes kiadványokon keresztül juthatott információhoz a „Otthonunk Békés megye” közönsége.

A „Otthonunk Békés megye” program hozadékai Együttműködés civil szervezetekkel:

• A „Otthonunk Békés megye” alkalmával lehetőség nyílt az együttműködésre a települések civil szervezeteivel. • A program folyamán további területekkel bővült az együttműködési lehetőség, úgymint: kultúra, településszépítés, közbiztonság, sport, szociális ügyek, turizmus, helyismeret, egészségügy, közösségépítés, településrendezés.

További partnerségek: • Múzeumlátogatás, színházi és bábszínházi előadás látogatása • Kapcsolódó „I love Békés megye” programsorozat mind a 75 településen • Békés Megyei IBSEN Kft. Kulturális Iroda: közművelődési feladatellátás • Békés Megyei Tudásház és Könyvtár: települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatások • Gasztronómiai rendezvények Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete: Békés megyei településés közösségfejlesztő munka

118

Békés megye

Látogatószám növelése: • A „Otthonunk Békés megye” hozadéka érezhető a Színházi előadások látogatószámán is, a jegyeladások a közönségszám növekedését mutatják, még több embert vonzott be a színház az előadásaira. • A megye lakosai a vándorkiállítások kapcsán jobban megismerhették a Múzeumot is, így ebben az intézményben is növekedett a látogatószám. További információ: Békés Megyei Önkormányzat 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. Képviselő: Farkas Zoltán elnök Kapcsolattartó: Závogyán Magdolna 00 36 66/ 441-141

119

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Tuzsér XIII. Kárpát-medencei kézműves és hagyományápoló tábor A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség „Tuzsér Községért” Közalapítvány 4623 Tuzsér, Kossuth u. 70. Tel.: 06-45-441-001 Klicsu Ferenc főszervező, kuratóriumi titkár 4623 Tuzsér, Bajcsy-Zs. u. 21. Tel.: 06-20/474-1807

A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények Hosszú évek óta hagyomány a Tuzséron megrendezés-

re kerülő gyermek kézműves tábor. Először 1999-ben gondoltak a tábor kibővítésére, arra, hogy szerencsés lenne ötvözni a tuzséri hagyományokat a határainkon túl élő magyarság kultúrájával. 1999-ben 19 gyerek és 4 kísérő érkezett a moldvai csángó magyarok köréből. Ennek a tábornak a sikerén felbuzdulva, a millennium jegyében szervezték meg a 2000-es tábort, melyen 35 gyerek és 8 felnőtt kísérő vett részt a határon túli magyarságot képviselve. Céljuk az volt, hogy a millenniumi esztendő keretein belül a Kárpát-medencében és Moldvában egységben, illetve szórványban élő magyar népcsoportokat átfogó tábort szervezzenek. Azóta hagyományosan megrendezik a táborokat úgy, hogy szinte évről-évre sikerült új csoportokkal bővíteni azt.

122

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A tevékenység időtartama A tábor 2011. 06. 27 – 07. 09. között tartott a Lónyay-kastély területén.

Célcsoport, célcsoportok Olyan tuzséri és határon túli 10-14 év közötti gyerekek, akik tartalmasan és hasznosan kívánják eltölteni a nyári vakációjuk egy részét.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) • • • • • • • • • • • •

Cika Kulturális Egyesület – Gyergyószárhegy Kallós Alapítvány/Téka Alapítvány – Válaszút/Szamosújvár Bólyai János Kéttannyelvű Iskola – Aknaszlatina Napraforgó Néptánccsoport – Csicser Rakonca Egyesület – Fülek Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság – Négyfalu Báró Bánffy György Kulturális Egyesület – Szilágynagyfalu Általános Iskola – Árpástó Általános Iskola – Élesd Általános Iskola – Bánffyhunyad Általános Iskola – Gyimesbükk Vajdasági Magyar Folklórközpont – Szabadka

Társrendező volt a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ (Debrecen). A résztvevők az alábbi településekről érkeztek: • Gyergyó: Gyergyószárhegy, Gyergyóújfalu • Mezőség: Mezőkeszű, Feketelak, Kide • Kárpátalja: Aknaszlatina • Ung-vidék: Csicser • Palócföld: Fülek • Hétfalu: Négyfalu,Brassó • Szilágyság: Szilágynagyfalu, Szilágykraszna • Szamosvölgye: Árpástó • Bihar: Élesd • Kalotaszeg: Bánffihunyad

123

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

• Gyimes: Gyimesbükk • Vajdaság: Óbecse • Tuzsér

Megvalósítási módszerek A foglalkozások tematikája az előző éviekhez hasonlóan lett kidolgozva. A délelőtti elméleti foglalkozások

fő témája a magyarság eredete, származása, a honfoglalás, valamint az elcsatolt területek kapcsolata az anyaországgal. A magyarság eredetét versek, regék, mondák formájában mutatták be, igyekezve mélyíteni a résztvevők magyarságtudatát.(Szózat, Himnusz, Rege a csodaszarvasról, stb.). Az egyik délelőtt a helyi Fehérlófiai Íjászkör tagjai tartottak egy kis bemutatót eleink harci szokásairól, sőt a táborlakók ki is próbálhatták a fegyvereket (íj, kelevéz, dobócsillag). A délelőtti foglalkozás része volt még népi játékok tanulása, kipróbálása is, valamint dal-, és tánctanulás is. A közös ebédet követően, a program rendszerint a Tisza parton fürdőzéssel folytatódott, majd délután 1/2 3-kor kezdődtek a kézműves foglalkozások. A délelőtt hallott regék, mondák hősei megjelentek a nemez és batik munkákon. Működött még gyöngyszövő, gyöngyfűző, makramézó, rongybabakészítő, csuhévirág, rézműves, hímző, bőrös „műhely” is. Az alapítvány tulajdonában lévő 2 db régi, tuzséri szövőszéken, valamint számos szövőkereten is nagyon szép munkák születtek. A foglalkozások után bemutatkozó esteket tartottak, tájegységenként. A fellépő csoportok hozták magukkal a népviseletüket, népdalaikat, népzenéjüket, néptáncaikat, régi népszokásaikat. A rövid, (max.20 perc) de annál sikeresebb bemutatkozás után, az éppen aktuális csoport tánc és dal tanulás formájában átadta tudását a többieknek. Az itt lévő gyerekek jóvoltából a Kárpát-medence számos tájegységének népviseletével, néptáncával, népdalával megismerkedhettek a résztvevők. Az idén először résztvevő Biharból érkezett csoport bemutatkozását nagy várokozással és lelkesedéssel fogadták. A tuzséri gyerekek idén is bemutatták régiójukat, szatmári dalokat énekeltek, s ezt követte egy szatmári táncház, melyben a Pergő Együttes húzta a talp alá valót. A tábor második felében a zenekar szilágysági, mezőségi, valamint kalotaszegi, moldvai és felcsíki táncházat is tartott. Segítségükkel a bemutatkozásokat és az esti táncházakat is élő zene kíséretében lehetett megrendezni. A jó hangulatú estéket- szintén hagyományosan- egy moldvai imádság (A fényes nap) eléneklésével fejezték be. Az első szombaton a Szent György Lovagrend Katonai Hagyományőrző Tagozata nagyon színvonalas bemutatót tartott a középkori hangulatot idéző fegyvereikkel, ruházatukkal. A gyerekek a bemutatót követően

124

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

ki is próbálhatták a fegyvereket. Még szombaton délután vendég volt Kóka Rozália, Magyar Örökség díjas előadóművész. A tőle megszokott népmesék, népdalok jó hangulatot teremtettek, így könnyed kikapcsolódással telt ez a délután. Vasárnap a táborlakók részt vettek római katolikus misén Mándokon, melyre a gyerekek felöltötték viseletüket és így ünnepi, vasárnapi hangulat lengte be a templomot. Délután pedig a tuzséri református templomba mentek el istentiszteletre a fiatalok. Az idén hetedik alkalommal rendeztek a tábor életében népdal, mesemondó, ill. szóló és páros tánc kategóriákban versenyt. A gyerekek nagy izgalommal készültek a megmérettetésre, így szép számban jelentkeztek. A gyerekek díjazását a Frater Julianus Alapítván, Szent György Lovagrend, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés, valamint a Jósa András Múzeum felajánlásaiból sikerült megoldani. A táborzáró délutánon az elkészült tárgyakból rendeztek kiállítást, s a táborlakó gyerekek színvonalas műsorával szórakoztatták a rendezvényen megjelenteket. A kastély udvarán kisebb kirakodóvásárt szerveztek. Szövő, mézeskalácsos, szalmafonó, fajáték készítő, valamint fazekas és bőrös, késes kínálta portékáit. A gyerekek színes népviselete, az előadott népdalok, táncok, még azok szívét is megdobogtatták, akik eddig nem érezték át e táborok fontosságát. A jó hangulatú délutánt táncházzal fejezték be, melyen a Pergő Együttes húzta a talp alá valót.

Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A kiadásaink fedezésére pályázatok, kérelmek útján a következő helyekről kaptunk támogatást: • • • • • • • • • • • • • • • • •

Nemzeti Kulturális Alapprogram Turbó Team Kft. Nagyközségi Önkormányzat Tuzsér Lónyay Menyhért Általános Iskola Tuzsér Taurus Carbonpack Kft. Taurus Munkahumanizációs Alapítvány Hungaropharma Zrt. Carbon Black Ltd. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Záhonyi Polgári Védelmi Kirendeltsége Borkó Károly Dr.Seszták Miklós Polgári Magyarországért Alapítvány Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Kanadai Magyar Alap Frater Julianus Alapítvány Béres Alapítvány Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

125

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

• • • • • • •

Euro-Expert Team Kft. Szent György Lovagrend Tamsza-Ker Kft. Erdért Zrt. Barankovics István Alapítvány Záhony és Térsége Többcélú Társulás Magyar Villamos Művek

A tevékenység erősségei A tábor erőssége, hogy egy „dolgos” táborba invitálják

a gyerekeket, - s bár a hagyományos értelemben is táborozhatnak, - azért elég szoros időbeosztás jellemző. A táborzáró kiállítások, az évről-évre visszajáró partnerszervezetek mind-mind megerősítik, hogy ez a tábor a maga nemében is páratlan. A szervezők úgy érzik, kitűzött céljaikat elérték. Tárgyi emlékek nem maradtak a táborból, hiszen mindenki haza vihette az általa készített alkotást, de a gyerekek nagy érdeklődéssel, és annál nagyobb szorgalommal vettek rész az elméleti, kézműves, valamint a hagyományőrző foglalkozásokon, táncházakban. A táborok erősítik mind a hazai, mind a határon túli gyerekek identitástudatát.

A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Érzékelhető, hogy a tábor kezdi kinőni kereteit, s a szálláshely kapacitása új csoportok fogadására nem al-

kalmas. A tantermek szálláshellyé történő átalakítása nem rossz ötlet, de valójában egy olyan helyre lenne szükségünk, ahol nem tábori ágyakon történik az elszállásolás.

Eredmények (termékek, eredmények) Konkrét eredménynek számít már az is, hogy az idei tábor megvalósult, figyelembe véve a finanszírozási

lehetőségeket. További eredménynek számítanak a résztvevők jelenlétei, a meghívott előadók műsorai, a megvalósult Pergő táncházak. A táborról készült egy közel 30 perces összeállítás, valamint plakátok, meghívók is. A táborzáró gálaműsor, valamint a táborzáró kiállítás is emlékezetes marad.

126

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Alkalmasság mások számára, s hogyan A tábor sokszínűsége, forgataga nagyon komoly szervezőmunkát és szinte korlátlan partnerségi kapcsolato-

kat igényel határon innen és azon túl is. A kapcsolati tőkére szükség lehet a finanszírozásnál is. Tehát aki úgy érzi, hogy ezek rendelkezésére állnak, az vágjon bele nyugodtan, hiszen az ilyen jellegű együttlétre szinte csak, nagy, országos rendezvényeken van lehetőség. De mint látjuk, működik kicsiben is.

127