IMED-KOMM Interkulturális orvosi kommunikáció Európában KÉZIKÖNYV

IMED-KOMM ─ Interkulturális orvosi kommunikáció Európában

___________________________________________________________________________

KÉZIKÖNYV az IMED-KOMM projekt keretében kidolgozott blended learning tananyag tantermi feladatainak feldolgozásához nyelvtanárok számára

MAGYAR NYELV

Pécs, 2014 június 10.

2 Kézikönyv a tantermi orvosi szaknyelvi feladatok feldolgozásához __________________________________________________________________________________________

IMED-KOMM ─ Interkulturális orvosi kommunikáció Európában

___________________________________________________________________________

AJÁNLÁSOK a nem programozott feladatok feldolgozásához nyelvtanárok számára A blended learning módszerrel feldolgozandó tananyag keretein belül helyet kap a nem számítógépes interakcióban végzett, tradicionális nyelvtanulás is. A sorozatszerű, fókuszált tematikájú vagy problematikájú programozott feladatok után ─ vagy már azok közben is ─ kívánatos a magyar mint idegen nyelv gyakorlását holisztikusan megközelítő ún. tantermi feladatok beiktatása. A kitűzött C1 célszintű tanítási-tanulási folyamatban az egyéni tanulói problémák feltárásával kapcsolatban (pl. kiejtés, akadozott beszéd, egyéni tanulói memóriakorlátok, a magyar helyesírás és központozás tekintetében elkövetett hibák stb.) kifejezetten hasznos az e-tananyagunk kisebb részét kitevő ún. tantermi feladatok rendszeres szerepeltetése. A tantermi feladatok a nyelvtanuló tudását már valószerű, az orvoslásnak, az egészségügynek az eredeti kontextusát felidéző helyzetekben aktivizálják. Segítségükkel a magyart idegen nyelvként tanuló orvos, ápoló vagy az egészségügyi szakma más képviselője a célhelyzetben elvárt nyelvi kihívások teljességével szembesül: meg kell értenie a beszédpartnert, a közös kontextust, aktivizálnia kell a szakmai protokollnak megfelelő nyelvi viselkedést, és minden tekintetben (grammatikailag korrekt, pragmatikailag a szituációnak megfelelő) beszédcselekvéseket szükséges végrehajtania. A tantermi elnevezés arra utal, hogy a programozott, számítógépes segédlettel és megoldó kulccsal ellátott gyakorlatokkal ellentétben ezeket a feladatokat tantermi környezetben szükséges gyakorolni. A tantermi környezet a magyar mint idegen nyelvű orvosi szaknyelvben jártas oktató és az ezt elsajátítani szándékozó tanulói csoport együttes munkájában valósul meg. A nyelvtanulók ebben a környezetben nem egyszerűen individuálisan gyakorolják a nyelvet (mint a programozott feladatok esetében), hanem a tényleges orvos-szakmai beszédhelyzeteket szimuláló feladatok instrukcióit követve csoportos interakcióban, az oktató nyelvi irányítása és korrekciós segédlete mellett hajtanak végre kvázi-szakmai helyzetekbe helyezett feladatokat. Nagy segítséget és motivációt jelenthet az – amennyiben erre lehetőség van –, ha a nyelvtanulók a tantermi gyakorlást megelőzően kórházban vagy rendelőintézetben, esetleg családorvosoknál kifejezetten nyelvi tapasztalatgyűjtés céljával hospitálnak. A magyar egészségügyi közeg sajátosságait megismertető más terepmunka – pl. szakmai internetes portálok, szakmai konferenciák szövegeinek megtekintése – vagy a programozott feladatainkban jelentős számban szereplő videofelvételek tanulmányozása is hozzásegíti a

Kézikönyv a tantermi orvosi szaknyelvi feladatok feldolgozásához

3 ___________________________________________________________________________ nyelvtanulót a tantermi feladatokban megidézett nyelvi mikro-szituációk helyes felismeréséhez. Míg a programozott feladatok nyelvhasználati modelleket nyújtanak a nyelvtanulónak, a nem programozottak az így megszerzett tudás kiterjesztései. A Közös Európai Referenciakeret által meghatározott C1 szint deskriptorainak megfelelően tantermi feladataink a nyelvi modelleknek előre teljesen ki nem számítható helyzetekben történő alkalmazására ösztönöznek. A nem programozott feladatok feldolgozása során változatos feladat- és gyakorlattípusokat célszerű alkalmazni a nyelvtanulók motiválására, a változatosság, az élmény- és életszerűség, valamint a hatékonyság érdekében. Az alábbi feladattípusok egyéb módszertani eljárások mellett a tapasztalatok szerint segítik az eredményes nyelvelsajátítást.           

esettanulmányok szerepjátékok saját tapasztalatok elmondása szimulációs gyakorlatok képek, képmontázsok, fotók leírása, gondolattársítás kórlapok, laborleletek, vizsgálati eredmények, táblázatok, grafikonok értelmező elemzése (inter)kulturális modulok feldolgozása írott szövegek tartalmának kritikai feldolgozása hallott szövegek tartalmának összefoglalása, megvitatása a tanulótárssal/tanárral film- vagy videorészletek interpretálása játékok, különösen nyelvi játékok

A fent felsorolt inputokból következően a kérdések megválaszolásától, az érvelő véleménykifejtésen vagy értelmezésen át a bemutató elemzésig változhat a nyelvtanulótól elvárt szövegtípus műfaja, de természetesen nem a teljesség igényével, hanem a mintavételek reprezentativitásával. A tantermi feladatokban a tanulócsoport tagjai elsősorban az orvosok által kezdeményezett kommunikációt (pl. általános vagy szociális anamnézis felvétele, eredmények közlése, kollégák tájékoztatása, kollégák meggyőzése, szakmai prezentációhoz történő hozzászólás stb.) gyakorolják, de helyet kap bennük az orvosi kommunikáció reflektált tudása is a metakommunikatív (a helyes nyelvi viselkedéssel kapcsolatos) és az interkulturális (a magyar nyelvű orvosi kommunikációban nyelvsajátos) tudást célzó feladatokban. Nyelvi súlypontok a témák, szövegek feldolgozása során Nyelvi készségek Alapvetően abból indulunk ki, hogy mind a négy nyelvi készséget (olvasott és hallott szöveg értése, írásbeli és szóbeli kommunikáció) arányosan fejleszteni kell a kurzus során, bár tudjuk, hogy ez a súlypontozás nagyon bonyolult, mivel a követelmények számos külső és belső tényezőtől függnek, és a nyelvtanulók igényei is eltérőek/összetettek lehetnek.


A programozott feladatok között túlsúlyban vannak az olvasott, a hallott és az írott szövegértés elsajátítását támogató, valamint a grammatikai/szintaktikai/szókincsfejlesztő gyakorlatok. A nem programozott feladatok elsősorban a beszédkészség, a szabad írás- és szóbeli szövegalkotás készségének fejlesztését szolgálják. Azaz a tantermi feladatokban a programozott feladatok tartalmához képest sokkal kötetlenebb nyelvgyakorlásra, elsősorban a produktív készségek fejlesztésére kerülhet sor. Sem a témákról alkotott szövegalternatívák, sem nyelvi kidolgozási formájuk nem történhet azonban egyféleképpen, ezért ezeknek a feladatoknak megoldó kulcsuk nincs. A tanuló nyelvi produkciójának eredményességét egyedül a megvalósuló feladat, a sikeres kommunikáció, valamint az oktató visszajelzése garantálja. A tantermi gyakorlatokban a nyelvtanuló feladata a már a birtokában lévő nyelvi-formai készlet és szókincs teljességének aktivizálása és gyakorlása beszédben, illetve írásban, ezen túlmenően pedig az ezekhez kapcsolódó beszélői választások (megfelelő stílusárnyalat, udvariassági, interkulturális mintázatok) automatikussá tétele. A nyelvtanuló nyelvi produkciójának nagyon sokféle, egyaránt jó megoldása lehetséges. Ezeket a megoldásokat vagy megfelelőségük fokozatait a tanár tudja elrendezni, vagy adott esetben a csoportnak visszajelzést tud adni a nem jó megoldásokról, szükség esetén pedig korrigálja is a tanulókat. Szókincs A szókincs megválasztását jelentősen meghatározta az írott és a beszélt orvosi kommunikáció elsajátításához/elsajátíttatásához kiválasztott szövegek, hang- és videofelvételek szóanyaga. Ezek a szövegek, ahogy az a szaknyelvhasználat során megszokott, nemcsak szakmaorientált, hanem általános/köznyelvi lexikát is tartalmaznak, mégpedig meglehetősen eltérő mértékben. A beteggel vagy a hozzátartozókkal folytatott kommunikációban pl. sokkal nagyobb arányú az általános/köznyelvi lexika, mint az egyes orvosi szakmákban, az orvosok egymás közti, vagy az ápolókkal folytatott megbeszéléseiben, ahol nagyobb a szaknyelvi szóhasználat részaránya. Igyekeztünk – de nem teljes mértékben – kerülni az orvosi kommunikációban egyébként helyénvaló, szakszerű orvosi latin dominanciáját, hogy esélyt adjunk a magyar orvosi szaknyelv lexikális elemeinek gyakorlására. B2+ és C1 szinten. A humángyógyászat természetéből kifolyólag semmiképpen sem fogadható el a magyart idegen nyelvként beszélő orvos esetében, hogy latin kifejezésekre támaszkodva kulcsszó stratégiával értelmezze a hallottakat. A szókincs fogalmát nem egy szeparált, autonóm modulként értelmeztük, ahogyan az gyakran megszokott a szaknyelvek esetében, hanem a nyelvtannal alkotott kontinuumként. Így a tantermi feladatok a szaknyelvi lexémákat már a szituációba ágyazottan mozgatják, alkalmazásukat a grammatikai és a pragmatikai kompetenciával kapcsolják össze. A felhasznált szövegekben előforduló szókincsen túl a különböző feladatokban célzottan magyar nyelvű szakma-specifikus szavakat, kifejezéseket, kérdés- és válaszmintákat is gyakoroltatunk. Ehhez segédanyagként többnyelvű egészségügyi szaknyelvi kommunikációs szó- és kifejezés-gyűjteményt állítottunk össze.


5 ___________________________________________________________________________ Javasoljuk, hogy a számos hozzáférhető szintfelmérő teszttel a tanulócsoport lexikális nyelvtudásának szintjét mérje fel előzetesen a nyelvtanár, hogy a tantermi feladatok elvégzése ne a hiányokról, hanem ténylegesen a nyelvfejlesztésről, a hiányok tudatos pótlásáról és egy kitűzött célszintű nyelvtudás eléréséről szóljon.

Nyelvtan A nyelvtani problémák kiválasztása és feldolgozása gyakorlatok formájában az egyes orvosi szaknyelvi szövegek, illetve azok írás és szóbeli változatának nyelvi sajátosságaihoz igazodik. Tartalmilag nem tér el a magyar mint idegen nyelv oktatása során tárgyalt nyelvi jelenségektől, mivel a szaknyelv speciális jellege elsősorban az ott használt szókincsben mutatkozik meg. A kutatások azt támasztják alá, hogy a szakmai, ill. a szaknyelvorientált nyelvhasználatnak az általános/köznyelvi nyelvhasználattal szemben nincs alapvetően eltérő morfológiája vagy szintaxisa. Így nem támogattuk az írott orvosi kommunikációban időnként megfigyelhető, túlságosan személytelen és terpeszkedő szerkezeteket használó, hivatalos stílusú mondatok szintaxisának bemutatását és gyakoroltatását. Kevésbé az orvosi szaknyelvhez, sokkal inkább az orvosi szakma jogi szabályozását bemutató szövegekhez kötötten kerítettünk sort a precíz meghatározásokból építkező, hierarchizált információkat tömörítő stílus szerepeltetésére. A kurzus anyaga KER B2 szintű nyelvi előképzettséget feltétez, ezért abból indultunk ki, hogy a kurzust választók ennek megfelelő nyelvtani ismeretekkel rendelkeznek. A nyelvtani gyakorlatok – többségükben programozott formában – azt a célt szolgálják, hogy segítsék megszilárdítani, ill. szaknyelvi lexika felhasználásával begyakorolni a már korábban megszerzett, ill. az orvosi szaknyelv korrekt használatához leginkább szükséges grammatikai ismereteket. Ezek egy viszonylag kis része a morfológia (főként szóképzés, szóösszetételek) pontos használatát hivatott elősegíteni, a feladatok többsége azonban inkább a mondattani ismeretek és készségek megszilárdítását és fejlesztését célozza. Ahol indokoltnak találtuk, egy-egy gyakorlat előtt a gyakorolandó nyelvtani jelenség megértéséhez rövid leírást adtunk. A tantermi feladatokban C1 szinten a magyar mint idegen nyelv grammatikájának továbbra is fejlesztendő területe a szórend, az igekötők mozgatása, a kétféle magyar igeragozás. Minthogy ezek a grammatikai alrendszerek csak nagyon körülményesen instruálhatók (különösen a beszélői intenciótól is függő szórend), az oktató feladata a beszédszituáció sajátosságaihoz visszacsatoló korrekció, az informatív típushibák összegyűjtése és a helyes magyarságú használat háttérismereteinek az elmagyarázása. Kifejezés/nyelvi stratégia A gondolatok nyelvi kifejezésének elsajátíttatása hangsúlyozottan gyakorlat-orientált, főként a kommunikatív stílus, a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítását hivatott elősegíteni. Az elméleti megközelítést, ahol nélkülözhető, a szerzők mellőzik. A kurzus anyagának feldolgozása során a jelöltek megismerkednek a verbális és nominális stílus sajátosságaival, gyakorolják ezek helyes írás- és szóbeli használatát, állandó szókapcsolatokat, szófordulatokat sajátítanak el, gyakorolják a párbeszédet, a tárgyalástechnikát, a saját vélemény kifejtésének sajátosságait, a szöveg interpretálását, a definiálást, az érvelést, az összefoglalást, az értelmező magyarázatot és a prezentációt.


Tantermi feladataink esetében az oktató illetékessége annak felülvizsgálata és korrekciója, hogy az idegen ajkú orvos a magyar nyelv forma- és kifejezéskészletéből a beszédhelyzetnek, a kommunikációs szándéknak és beszélői intenciójának megfelelő és csak a megfelelő elemeket használja a szaknyelvi tudás e felső szintjén.

Interkulturális ismeretek közvetítése/interkulturális kompetencia kialakítása Fontosnak tartjuk, hogy a kurzus résztvevői megismerkedjenek a magyar egészségügyi rendszer sajátosságaival, jogi szabályozásával, az orvosi munka interkulturális és országismereti aspektusaival. Ezen ismerteknek az orvosi/ápolói gyakorlati munka szempontjából különös jelentőségük van, segítik mind az orvos-beteg, mind az orvosorvos, orvos-ápoló vonatkozásban az esetleges kínos helyzetek elkerülését. Arra törekszünk, hogy ne csak interkulturális ismereteket, országismereti információkat közvetítsünk, hanem segítsünk fejleszteni tananyagunk használóinak interkulturális kompetenciáját. A team készségeket alapvetően igénylő egészségügyi szakmában a hatékony és udvarias, a szakmai protokollt, a munkahelyi hierarchiát, a betegjogokat, a tájékoztatási kötelezettséget és a társadalmi elvárásokat egyaránt követni köteles beszélő minden megnyilatkozásának mindenkori kiindulópontja ez a magyarsajátos interkulturális kompetencia. Beszéd- és íráskészség A kiejtésnek, a különféle beszédszándékokkal járó intonációnak (pl. kérdéstípusok), a magyar nyelvre jellemző első szótagi hangsúlynak és a helyes szórendhez kötött lapos prozódiájú és fókuszos beszédprodukciónak kiemelten meghatározó szerepe van a magyar nyelvben. A fejlesztendő területek külön kurzus tárgyát képezhetnék. Ennek hiányában nem marad más, mint az, hogy a nyelvtanár a tantermi gyakorlatok során jegyzetelve, a megvalósított feladatok után tömbösítve tegye meg javító vagy kritikai észrevételeit. A helyes kiejtésnek fontos, kompromisszumokat meg nem engedő része a rövid és hosszú magán- és mássalhangzók megfelelő ejtése – különösen akkor, ha a rövid-hosszú megoszlásnak jelentés-megkülönböztető szerepe van. A nyelvtanulók forrásnyelvi sajátosságaitól függően a kontrasztív tapasztalatok figyelembevételével szükséges a megfelelő artikuláció instruálása. Így például többek között a szláv forrásnyelvűeknél az a/o, a német és más anyanyelvűeknél az e/é betűk jelölte hangok közötti megközelítőleg helyes különbségtétel lehet a fejlesztendő terület. Az első szótagi hangsúly megkövetelése a szóhatárok felismerésében, a fókusz hangsúlyozása pedig az éppen aktuális kommunikatív tartalom interpretálásában játszik döntő szerepet, amit hosszabb, mondatértékű szófüzérek elismételtetésével és gesztusokkal (pl. taps, koppantás) kísért hangsúlyos rész kiemelésével lehet tudatosítani a tantermi feladatok lebonyolítása után javasolt tanári értékelés részeként.


7 ___________________________________________________________________________ A C1 szintű irányítási szempontokkal kiadott írásgyakorlatok mind a tanórán, mind pedig házi feladatként megoldhatók. A szintkövetelményen túl rendkívül lényeges szempont az idegen ajkú felnőtt nyelvtanuló esetében az, hogy betűzési, központozási vagy helyesírási szempontból fésületlen íráskészsége sokat ronthat a presztízsén, tekintélyén. Minthogy a szakmában számos írásos dokumentum, nyomtatvány szerepel a napi gyakorlatban, az írásgyakorlat is folyamatosan fejlesztendő terület. A nyelvtanár követelje meg a pontos, odafigyelő munkát a fogalmazásfeladatát teljesítő felnőtt nyelvtanulótól, s maga is ugyanilyen precizitással javítsa ki a hibákat és hívja fel a figyelmet az egyénenként és a forrásnyelvenként változó tipikus problémákra. Különösen lényeges a magyar rövid/hosszú magán- és mássalhangzók helyes írására fordított figyelem. Dekódolás A tanulócsoporton belüli párokat, beszélgetőpartnereket – amennyiben nem frontális a tantermi szóbeli feladat megoldatása – úgy tanácsos kialakítani, hogy a célnyelvbeli ejtésbeli sajátosságokat jobban megközelítő nyelvtanuló legyen a partnere az akcentusosabban beszélőnek. Mindkét beszédprodukció megismerésének, megszokásnak megvan a maga haszna a dekódolásában. Szövegbefogadáson alapuló közvetítés E-tananyagunk egynyelvű, következésképpen fordítási feladatok nem szerepelnek benne. Ugyanakkor a több műszakban folyó járóbeteg-ellátás miatt, a betegek átadásakorátvételekor, a kórházi elbocsátáskor, a konzíliumon, az ügyelet végén és kezdetén a nyelvtanulónak szüksége lehet egyéb közvetítő készség fejlesztésére. Ilyen, a beszédprodukciót felépítő, sorrendező, az információkat összegző vagy éppen ellenkezőleg azokat tömörítő stratégiákat megkövetelő feladatok szerepelnek a tananyagunkban. A tanár irányításával a nyelvtanuló törekedjen arra, hogy a rossz stratégiával, szintaxissal felépített közlés újrakezdendő, újraformálható. A gyakorlásra szánt feladatok éppen annak adnak teret, hogy a magyar nyelv szakmai szempontoktól irányított beszélője képes legyen közlésének alternatív felépítésére és szükség esetén az önkorrekcióra. Az egyértelműség és a világosság minden esetben alapkövetelmény az információk pontos, megbízható áramoltatásakor, ami a gyógyító szakmán belüli kommunikációnak elengedhetetlen és megkerülhetetlen kerete. Óravezetés A tanóra kezdetén érdemes a beszédgyakorlatot bemelegítő memorizációs vagy artikulációs gyakorlatokat végezni. A tanóra központi részében a C1 szintet még el nem érő tanulócsoport esetében tanácsos a tantermi feladatokhoz köthető fordulatok, beszédminták, választípusok formakészletének előzetes bemutatása, fejlesztése is (a bemutatás és alkalmazás vissza-visszatérő ciklusain keresztül), esetleg a célformák kivetítése, hogy a nyelvtanuló a korábbi szintjét ténylegesen meghaladó megnyilatkozásokra törekedjen a tantermi feladat során. Az óratervezés a tanulócsoport heterogenitásának vagy homogenitásának függvénye.


A C1-es célszinten a tanórát bevezető bemelegítő gyakorlatok kivételével minden esetben törekedni kell arra, hogy az információs szakadék, a megoldandó feladat vagy a megugrandó teljesítmény mindig biztosítva legyen a nyelvtanuló számára. Az információs szakadéknak mindenekelőtt nyelvi jellegűnek kell lennie. Ezért nem jelenthet gondot az, ha adott tantermi feladat kiosztásakor a szakma-specifikus feladatot nem az éppen szóban forgó szakma képviselője oldja meg, mert a kitűzött cél nem szakmai, hanem verbális szinten teljesítendő. A motivált nyelvtanulás kaphat teret a kiscsoportos feladatkiosztásban is. Célunk ezzel nem egyszerűen a programozott feladatok frontális alaphelyzetének (nyelvtanuló és a mindent tudó gép) meghaladása. Az egyes nyelvtanulók ebben a kevésbé frusztráló, engedékenyebb tanuló környezetben az orvoslásban alapvetően szükséges team készségeket és ezeknek a nyelvi megvalósítását is kibontakoztathatják. A hatékonyabb óravezetés érdekében kerülni kell a frontális ültetési rendet. A legjobb az, ha a nyelvtanulók félkörívben vagy körben helyezkednek el. Ez az elhelyezkedés a témák csoportos megvitatásakor és a szemtől szembeni kommunikációt igénylő feladatokban egyaránt jó szolgálatot tesz. A gyógyító szakma képviselői így folyamatosan egy együttműködő csoport tagjainak érzékelve magukat a teendők egyoldalú meghatározásán, az egyoldalú tényközlésen, számonkérésen és instruáláson alapuló egyirányú nyelvi-kommunikációs formák felől továbbléphetnek a megértésen, az azonnali reakciókon, a beszédpartner figyelembevételén, a szó átvételén, a meggyőzésen alapuló kommunikatív tudás, azaz a társas nyelvhasználat kompetenciájának elsajátítása felé. Ajánlások a böngésző/médiaplayer használatához Rendszerkövetelmények: - Pentium IV processzor (1 GHz-es vagy nagyobb teljesítményű ajánlott) - 2 GB RAM memória - Windows XP SP3, Windows 7 SP1 vagy Windows 8 operációs rendszer - Internet kapcsolat - Ajánlott böngésző: Firefox - Adobe Flash Player Piktogrammok és jelentésük: Listening Reading Speaking Writing

IMED-KOMM Interkulturális orvosi kommunikáció Európában KÉZIKÖNYV

Recommend Documents