ILYEN MA VAJDASÁG: SZOCIÁLIS SEGÉLYBŐL ÉL EGY EGÉSZ VÁROS

TOPOLYA

1000 ember kényszerül népkonyhán 13. oldal étkezni

XV. ÉVFOLYAM · 83. SZÁM · 2014. február 26. · INGYENES PÉLDÁNY

A szerbiai centralizmus végzetes következménye, hogy mindenki fuldoklik, csak Belgrád virágzik

Vajdaság polgárainak legfelsőbb szintű képviselő testülete

03 oldal

Vajdaság AT Képviselőháza továbbra sem kezdeményez MURÉNYI TIBOR

www.lsv.rs

ILYEN MA VAJDASÁG: SZOCIÁLIS SEGÉLYBŐL ÉL EGY EGÉSZ VÁROS

11. oldal

SZABADKA SZÁMÁRA CSANTAVÉR HELYI KÖZÖSSÉG NEM LÉTEZIK! MÁSOK ÍRJÁK: NENAD ČANAK INTERJÚJA A DANAS LAPNAK 08–09 oldal 02. oldal

KÖVETKEZIK AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS, EZÉRT FONTOS, HOGY A PARLAMENTBEN MINÉL strana 2–3 TÖBB LIGÁS LEGYEN

• Pontosabban, több mint 101 000 polgár részesül havonta szociális

ellátásban! A 45 vajdasági községből 18 besorolási kategóriáját úgy határozták meg: szegény. - 200 000 munkanélküli Vajdaságbani

ÓBECSE

Csízik Károly, a VSZL köztársasági parlamenti képviselője

Vass Tibor, a Nagybecskereki Városi Képviselőtestület VSZL-es tagja

A HELYI HATALOM 5 000 000 DINÁRT FIZETETT NÉHÁNY LÁMPÁÉRT

Anyanyelvemen szeretnék felszólalni a Szerb Nemzetgyűlésben

MUZSLYA BEJÁRATÁNÁL NINCS MAGYAR NYELVŰ HELYSÉGNÉV FELIRAT! 05. oldal

03. oldal

15. oldal

2

IDŐSZERŰ

MÁSOK ÍRJÁK: NENAD ČANAK INTERJÚJA A DANAS LAPNAK

KÖVETKEZIK AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS, EZÉRT FONTOS, HOGY A PARLAMENTBEN MINÉL TÖBB LIGÁS LEGYEN

Fontos, hogy minél több politikai szövetségesünk és olyan képviselő legyen, aki megérti, hogy Vajdaság autonómiájának kérdését egyszer tartósan meg kell oldani. Sem Vajdaság autonómiájának, sem az ország teljes decentralizálásának kérdését egyszerűen nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni BELGRÁD – A Danas lapnak adott legutóbbi interjújában Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke azt nyilatkozta, hogy a VSZL többé nem ad akárkinek blanko támogatást, és a jövőben csak a Vajdaság és egész Szerbia polgárainak érdekeit, valamint Vajdaság európai útját szolgáló projekteket fogja támogatni, jöjjön az bárki részéről is. A Liga egyetlen kötelezettsége kizárólag tagjai, az őt támogató polgárok és Vajdaság valamennyi polgárának jóléte iránti felelőssége – mondta Čanak novemberben, és az interjút éppen onnan kezdjük a kérdéssel, milyen projektet kínált fel a Ligának Boris Tadić? - A szétzilált polgári erők tömörítése és nem csak a jelenlegi hatalom, hanem a jelenlegi ellenzék alternatívája megteremtésének szükséglete. Egy egészséges erő létrehozása. Tény az is, hogy kész velünk a következő négyéves politikai tevékenysége egyik prioritásaként az Alkotmány reformját megjelölni. VAJDASÁG AUTONÓMIÁJÁNAK KÉRDÉSÉT TÖBBÉ NEM SZABAD A SZŐNYEG ALÁ SÖPÖRNI Ismeretes, hogy számos kifogása volt a Demokrata Párt és

annak Vajdasághoz való viszonyulása ellen, míg Tadić állt a párt élén. - Már elmondtam, hogy a VSZL egy olyan listán indul, amelyet

nem szégyellek - ez az egyik ritka elvszerű koalíciós lista. Emlékeztetném Önöket, hogy ugyanezzel a Tadić-tyal sikerült Vajdaságban jobb irányba elmozdítani a dolgokat. Sikerült többet kiharcolnom, még akkor is, amikor a tartományi kormányfő, a DP alelnöke azt állította, lehetetlen Vajdaság számára többet elérni. Mindig is éreztem, hogy különbség van Tadić és munkatársai, valamint a DP más részei között. Ezt az idő a lehető legjobb módon igazolta. A VSZL számára Vajdaság polgárainak érdekei, és egyáltalán a társadalmi jólét kulcsfontosságú, és valóban hi-

szem, hogy ezzel a koalícióval sikerülni fog ez irányban tevékenykednünk. Miért van meggyőződve erről? – Hallotta, mit mondott Tadić Újvidéken: Vajdaság funkcionális autonómiáját ígérte, autonómiát világosan definiált hatáskörökkel, és az alkotmány módosítását, hogy mindez létrejöhessen. Azt hiszem, most már egészen bizonyos, hogy Szerbiára alkotmánymódosítás vár. Ezért nagyon fontos, hogy jelenleg minél több ligás üljön a parlamentben, minél több politikai szövetségesünk és olyan képviselő legyen, aki megérti, hogy Vajdaság autonómiájának kérdését egyszer tartósan meg kell oldani. Sem Vajdaság autonómiájának, sem az ország decentralizálásának kérdését egyszerűen nem szabad többé a szőnyeg alá söpörni. MI VAGYUNK ENNEK A HATALOMNAK AZ EGYETLEN ALTERNATÍVÁJA Eddig mintegy tíz választási listát adtak át. Miért gondolja, hogy nagyobb esélyük van a többieknél? - Azért, mert a Napnál is világosabb, hogy ennek a hatalomnak mi vagyunk a politikai alternatívája, és a jelenlegi ellenzéknek is.

Mit ró fel ennek a kormánynak, amely ellen tömböt hoztak létre? - Bírálom a rossz biztonsági helyzet, a polgárok alacsony életszínvonala, az eladósodás, egy szóval az elégtelen reformok miatt. A kormányra vonatkozó megállapítása ellenére a nyilvánosság körében az a hír járja, hogy a Szerb Haladó Párt, amely ennek a kormánynak fontos, hovatovább döntő tényezője volt, talán a legjobb eredményt érheti el. - Igen, éppen ezért munkálkodunk azon, hogy minél

Mégpedig? - Többek között az állam gazdasági felépülésének szükségszerűsége és a dolgozók jogainak védelme, az európai integráció folytatása és a brüsszeli egyezmény végrehajtása, Szerbia decentralizálása, az emberi és a kisebbségi jogok előmozdítása, és nagyobb figyelmet fordítunk a környezetvédelemre. Van-e valamilyen becslése a várható eredményről? Mit vár? - Hagyományos szavazóink támogatásán túl várjuk mindazokat, akiknek ebben a pillanatban nincs kire szavazniuk,

Tadić: Módosítani kell az alkotmányt ÚJVIDÉK - Boris Tadić, az Új Demokrata Párt elnöke február 13-án Újvidéken - B92 közvetítésében - kijelentette, hogy az ÚDP síkraszáll Vajdaság funkcionális autonómiájáért . Tadić az ÚDP tagjaival tartott nyilvános ülésen elmondta, hogy Vajdaság autonómiáját össze kell hangolni Szerbia más vidékeinek decentralizálásával és regionalizálásával, majd hozzáfűzte, hogy síkraszáll a hatáskörök helyi hatalmi szintre való leeresztéséért. – Vajdaság autonómiáját annak hatáskörei egyértelműen definiálják. Hiszem, hogy a következő mandátumunk idején módosíthatjuk az alkotmányt, mert ez a kötelezettség nem csak Vajdasághoz, hanem Kosovóhoz és az európai integrációhoz is fűződik – jelentette ki Tadić. szélesebb polgári tömörülést hozzunk létre, és minél hangsúlyozottabban jelentsük az általunk képviselt értékeket.

de olyan csoportba tartoznak, amely velünk azonos értékrendet, a polgári, európai Szerbiát képviseli.

3

www.lsv.org.rs

Vajdaság polgárainak legfelsőbb szintű képviselő testülete

Vajdaság AT Képviselőháza továbbra sem kezdeményez Újvidék – Vajdaság Autonóm Tartomány (VAT) Képviselőháza jelenlegi tagjainak (a korábbi tagokhoz hasonlóan) nem sikerült még csak megközelítőleg sem elérniük azt a teljesítményt, amelyet 2000 és 2008 között valósítottak meg, amikor élükön a VSZL képviselői álltak. Pásztor István, a Vajdasági Parlament jelenlegi elnöke folytatta elődjének és

nyek lebecsmérlése felerősödött. Egyedül a VSZL lázadt fel A VSZL minden eszközt bevetett, hogy “felrázza” a tartományi parlamentet, és minden alkalommal ellenszegült annak, hogy megalázzák és megfosszák a parlamentet politikai befolyásától. Sajnos ez nem volt elegendő. Az

+ egykor

Hasonló módon álltak el a beruházástól a Tesla Bank esetében is. Egyedül a VSZL képviselői csoportja szólalt fel ezen intézkedések ellen. Múlik az idő ... Pásztor István, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke az elmúlt év már-

ság részére szükséges kártérítést fizetni a NIS privatizációja miatt. Bogaroški akkor jóváhagyta ezt a határozatot, és úgy ítélte meg, ez volt a tartományi parlament első komoly lépése e téren. Azóta eltelt egy év. Ami még érdekesebb, az elmúlt időszakban Vajdaság és annak autonómiája számos pofont kapott, melyekről alább bővebben olvashatnak. Biztosak

- most

VAT Képviselőháza 2000 – 2004 között (Nenad Čanak a parlament elnöke)

VAT Képviselőháza 2004 – 2008 között (Bojan Kostreš a parlament elnöke)

VAT Képviselőháza 2008 – 2012 között (Egeresi Sándor a parlament elnöke)

VAT jelenlegi Képviselőháza (Pásztor István a parlament elnöke)

• elfogadták az „Omnibusz” törvényt Vajdaság AT illetékességének visszaszármaztatásáról • meghatározták Vajdaság jelképeit (zászló és címer) • újraalapították a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiát • megalapították a Vode Vojvodine és Vojvodinašume közvállalatokat • hivatalos nyelvvé vált a horvát nyelv Vajdaságban • Vajdaságot felvették az Európai Autonóm Tartományok listájára • elfogadtak több tucat törvényjavaslatot

• a vajdaságiak elfogadták a VSZL felhívását az alkotmány-referendum bojkottjára • a VSZL sikeresen megdöntötte a koncessziót, amely Vajdaságnak 450 millió eurójába kerülhetett volna • a VSZL 2005-ben felszólította Szerbia kormányát, hogy tiltsa be az Obraz és más fasiszta szervezeteket • megalakult a Tartományi Biztonsági Tanács, amelyben részt vesznek a BM képviselői is • Párizsban megnyílt a Vajdasági Üzletközpont

párttársának, Egeresi Sándornak azon gyakorlatát, miszerint „nem avatkozik” a saját munkájába. Ezért Vajdaság Autonóm Tartomány intézményes fejlődése, valamint a tartomány politikai behatása Belgrádban, amely a 2000-2008 közötti időszakot jellemezte, majdnem teljesen eltűnt. Ezzel szemben a Képviselőház és más vajdasági intézmé-

egyik legnagyobb áldozat mindenképpen a Vajdasági Fejlesztési Bank volt, amelynek megfelelő tőkét kellett volna biztosítani, ám sajnos inkább megszüntették. Mindez részletes és pontos jelentés nélkül történt, így a Képviselőház küldötteinek nem volt betekintésük a tényleges folyamatba, és ebből következően nem is hozhattak igazságos döntést.

• harmadik nekifutásra elfogadták Vajdaság statútumtervezetét •a VSZL megakadályozta, hogy a tartományi parlament határozatot hozzon a közvagyonról szóló törvényről • több mint harmincszor elvetették a VSZL javaslatát, hogy tárgyaljanak Vajdaság kártérítéséről a NIS privatizációjával kapcsolatban • elvetették a Tartományi Statisztikai Hivatal megalapítására vonatkozó VSZL-javaslatot • az Alkotmánybíróság mandátumának utolsó pillanataiban megsemmisítette a tartomány illetékességére vonatkozó törvény több mint 20 rendelkezését

• tavaly márciusban az elnök megígérte, hogy napirendre tűzi a VSZL javaslatát Vajdaság kártérítésével kapcsolatban (NIS privatizációja), de még semmi sem történt • Szerbia Alkotmánybírósága megsemmisítette a VAT statútumának számos rendelkezését • megszűntették a Vajdasági Fejlesztési Bankot, elálltak a Tesla Bank beruházásától, és mindezt megfelelő magyarázat nélkül tették • a tavalyi tartományi költségvetésbe beszámították az autópálya és a Fruška gorai alagút költségeit, habár köztudott volt, hogy a terveket nem valósítják meg

ciusában kérelmet nyújtott be Vajdaság AT kormányához. Kérelmében indítványozta, tűzzék napirendre a VSZL által benyújtott javaslatot, miszerint Vajda-

vagyunk benne, hogy a VSZL tagjai ezen történésekre sokkal hevesebben reagálnának.

ÓBECSE

A HELYI HATALOM 5 000 000 DINÁRT FIZETETT NÉHÁNY LÁMPÁÉRT ÓBECSE – Tóth Ferenc, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga Óbecsei Községi Bizottságának elnöke arra figyelmeztet, hogy az óbecsei községben szegénység és munkanélküliség uralkodik, a fiatalok kettős állampolgárságot szereznek és külföldre mennek, az utcák kihaltak, a város központja lezüllött, az áram- és vízszolgáltatás szünetelése majdnem mindennapos, a hatalomnak pedig sem tudása, sem akarata sincs, hogy valamin változtasson. Ezért a VSZL többször kérte az előrehozott helyhatósági választások kiírását. Az óbecsei hatalom, melyet az elmúlt másfél évben az LDP, az SZHP és a VMSZ alkotnak, nem gondoskodott a legfiatalabb lakosok jólétéről sem. A VSZL számos kezdeményezése ellenére, hogy folytatni kell az általános iskola és az óvoda néhány évvel ezelőtt félbeszakított felújítását Dreán, a gyerekek továbbra is a környező településekre vagy szomszédos községekbe utaznak, ahol van óvoda és iskola. Igaz, az egyik kezdeményezés nyomán tavaly márciusban elkezdődtek a munkálatok, de hamarosan abba is maradtak. Hasonló sors várt múlt év augusztus végén az egyetlen bácsföldvári iskoláskor előtti intézményre is, amikor a községi hatóságok úgy ítélték meg, hogy az intézmény felesleges, és be kell zárni. Viszont a VSZL Óbecsei Községi Bizottsága azok közé tartozott, akik fellázadtak a döntés ellen és megakadályozták az óbecsei hatalmat, hogy valóra váltsa elképzeléseit. Egyidejűleg az óbecsei hatalom a téli szünidő idejére hihetetlen 1,2 millió dinárt fizetett a korcsolyapálya bérlésére. Ez az összeg elegendő lenne a központ rendezésére, a vizes gócok szanálására vagy új ablakok beállítására az iskolákban. – Segíthettek volna a Bečej Mezőgazdasági Ipari Kombinátban foglalkoztatottakon, hogy túléljék a telet – emeli ki Tóth Ferenc. Arra is utalt, hogy néhány utcai lámpával a jelenlegi hatalom megoldotta a közvilágítást a gyermekrendelő körüli parkban, amiért viszont horribilis öt millió dináros összeget fizettek!

4

IDŐSZERŰ

SZABADKA A VSZL figyelmeztetett, hogy a tarthatatlan politikai helyzet miatt szenved a város

EGYETLEN MEGOLDÁS AZ ÁLTALÁNOS ZŰRZAVARRA A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK Az egyik képviselő-testületi üléstől a másikig nem szűnik a hatalmi és az ellenzéki képviselő-testületi tagok számlálása. Kufárkodnak, zsarolnak, óráról órára átigazolnak, egyszer igennel, másszor nemmel szavaznak… A körülmények ellenére mi hűek maradtunk önmagunkhoz. Ezért is vagyunk ellenzékben SZABADKA – Ha pár szóval kellene leírni a szabadkai képvisel-testületi politikai helyzetet, vagy jobban mondva bajokat, elmondhatnánk, hogy a legutóbbi helyhatósági választásoktól eltelt két év után sem lehet tudni, ki van a városban hatalmon és ki ellenzékben. Ez idő alatt Szabadka szenved, mert fejlődése egyhelyben topog – figyelmeztet Dragan Andrić népképviselő, az VSZL Városi Bizottságának elnöke. Kufárkodnak, átigazolnak és zsarolnak Ez a helyzet - ahogyan a többi községben és városban is - a választási törvény módosulásának pillanatában állt be, melynek értelmében a megszerzett mandátum tulajdonosa az egyén, nem pedig a párt. – Az egyik képviselőtestületi üléstől a másikig valamiféle hatalmi és ellenzéki képviselő-testületi tagszámlálás folyik, de nem tudom

megmondani, milyen hatalomról és ellenzékről van szó. Ennek többé nincs köze sem az ideológiához, sem ahhoz,

ki milyen pártnak a tagja, ki milyen programért száll síkra. Kufárkodnak, zsarolnak, óráról órára átigazolnak, egyszer igennel, másszor nemmel szavaznak. Ebben a helyzetben a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képvisel-testületi tagjainak az az álláspontjuk, hogy következetesen legyünk azok, amik vagyunk, pillanatnyilag ellenzékben vagyunk és ehhez az irányvonalhoz is tartjuk magunkat. Nem a kávéházakban és kávézókban vagy a Városháza folyosóján politizálunk, hanem a Városi Bizottságunkban, és ez különböztet meg minket a többi párttól – hangsúlyozza Mirana Dmitrović, a VSZL képviselőtestületi tagja, majd hozzáfűzi: - Aki ezt nem érti, vagy nem akarja elfogadni, nincs helye sem sorainkban, sem a tárgyalóasztalunknál. Minden áll és késik Az egyedüli kiút ebből a helyzetből – véli Dragan Andrić,

a szabadkai VSZL elnöke – az előrehozott helyhatósági választások kiírása, mert csak ily módon lehet a város agóniájá-

Rébusz Az eredetileg 2012. július 4-én aláírt megállapodás értelmében a hatalmi koalíciót a 67 képviselő-testületi tagból rekordszámú 57 tag alkotta, melynek részese volt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is, tengelyét pedig a Demokrata Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség képezte. E két párt viszonyát már az indulástól kezdve megnehezítette kölcsönös türelmetlenség, s mindez 2013 novemberének végén a hatalom ún. újrakomponálását eredményezte, amikor is mindössze 13 képviselő-testületi tag szavazott a demokrata pártbeli polgármester, Modest Dulić leváltása ellen, köztük a VSZL tagjai is. Az új képviselő-testületi többséget, élén a VMSZ-szel és a Szerb Haladó Párttal azonban már a következő ülésen egy hajszálnyi választotta el a döntő többségtől, a város 2014. évi költségvetéséről szóló határozat elfogadásához pedig egy ellenzéki képviselő-testületi tag adta a döntő szavazatot. Akárhogyan is adjuk össze és vonjuk ki, valami az új többségnél sincs rendben – magyarázza Dragan Andrić, a VSZL Városi Szervezetének elnöke. nak véget vetni. – A helyi önkormányzat mű-

ködésével kapcsolatos lényeges döntések nem születtek

meg. Ennek fontosságára még a nyár folyamán rámutattunk, és a helyzet mára sem változott. Elég, ha kiemeljük, hogy a közvállalati igazgatóknak az új közvállalati törvény értelmében való megválasztását halogatja az új uralkodó koalíció is. Túllépik az új gazdálkodási tervek és programok elfogadására megszabott ös�szes határidőt is. Az egyének, átigazolók zsarolási potenciálja szemmel láthatóan nagy, a belső körülmények egyetlen pártban sem rendezettek. Ez a helyzet hosszútávon elviselhetetlen, ezért ítéljük meg úgy, hogy az új választások elengedhetetlenek – szögezi le Dragan Andrić.

5

www.lsv.org.rs

Vass Tibor, a Nagybecskereki Városi Képviselő-testület VSZL-s tagja

MUZSLYA BEJÁRATÁNÁL NINCS MAGYAR NYELVŰ HELYSÉGNÉV FELIRAT! MUZSLYA – Ez hogyan lehetséges?! A Nagybecskerek községhez tartozó Muzslya bejáratánál, a település neve csak egy nyelven van feltüntetve, holott a lakosság kétharmada magyar nemzetiségű. Vass Tibor (VSZL) azon fáradozott, hogy a táblán tüntessék fel a település magyar nevét is, ám eredmény nélkül. Eközben a Nagybecskereki Városi Képviselőtestületben a többséget a Szerb Haladó Párt és két VMSZ-es képviselő-testületi tag alkotja. Emellett a VMSZ-nek a Városi Tanácsban is van tagja (mellesleg ő is muzslyai), akit a nemzeti közösségek ügyével bíztak meg, a Muzslyai Helyi Közösség 11 tagjából 10 pedig ugyancsak VMSZ-es! Csak egynyelvű tábla! - Muzslya a Közép-bánáti régió többnyelvű környezetében található, többségében magyarlakta település. Éppen ezen okból ítélem meg úgy, hogy minden nemzeti közösség jogainak érvényesítése nagyon fontos egy ilyen környezetben való együtt-

ZENTAGUNARAS – Topolya évről-évre szerepel a főbb hírekben, amikor ezen a vidéken leesik az első hó. Zentagunaras Helyi Közösség ezen a télen is eleget tett polgárai elvárásainak, nem csak a falu utcáin volt eltakarítva a hó, hanem a falu környéki tanyák lakói számára is járható volt az út. Minden polgár, akinek a városba kellett kezelésre (pl. dialízisre) utaznia, biztonságban odaérkezhetett. A faluban az alapvető élelmiszerekhez is mindenki hozzájuthatott. A közös munka gyümölcse

a szerb nyelv mellett hivatalos használatban van a magyar, a román és a szlovák nyelv is. A törvény rendelkezéseit tiszteletben tartva, az illetékesek kötelesek a helységneveket a nemzetiségek nyelvén is kiírni. Nem tudom, szándékosan vagy véletlenül, éppen Lukácsfalva irányából Muzslya – Nagybecskerek bejáratánál a felirat csak szerb nyelvű – magyarázza Vass Tibor. Tönkremegy az infrastruktúra Muzslya település 8500 lakosával Nagybecskerek nagyobb helyi

A VMSZ illetékesei nem reagálnak! Vass Tibor az illetékeseknek, valamint nyilvánosan a sajtókonferenciákon és a Nagybecskereki Városi Képviselő-testület szószékéről is rámutatott már a mulasztásokra és a törvény be nem tartására. Sajnos a megbízottakhoz ez a feladatuk nem jut el, így Sztojkó Józsefhez (VMSZ) sem, aki a Városi Tanácsban a nemzeti közösségek jogaival van megbízva. – Ezért mi, a VSZL tagjai és képviseleti-testületi tagok felkérjük és felszólítjuk az illetékeseket, hogy haladéktalanul teljesítsék törvényes kötelességüket – üzeni Vass Tibor. éléshez. Sajnos azok, akik a helyi önkormányzatban éppen ezzel a területtel vannak megbízva, és akiknek a legnagyobb mértékben védeniük kell az említett jogokat, igen gyakran mulasztásaikkal, tétlenségükkel vagy talán tudatlanságukkal csorbítják ezeket a jogokat. A hivatalos nyelvhasználatot törvény szabályozza, így Nagybecskerek városában

A Topolyai községből érkező obstrukció ellenére Zentagunaras dolgozik és építkezik

közösségei közé tartozik, a közművek tekintetében az egyik legrendezettebb hely, ezeknek a javaknak az üzemeltetése azonban felelőtlen kezekbe került, az illetékesek felelőtlenül viszonyulnak a településhez. Példának okáért abban a pillanatban, amikor az új hatalom átvette a városvezetést, a VMSZ pedig a Helyi Közösséget, Muzslya majdnem minden

utcáját aszfaltburkolat borította. Csak be kellett volna fejezni az aszfaltozást és elvégezni a kiszélesítésüket. Nemcsak hogy ez nem történt meg, hanem az elmúlt két évben annak vagyunk tanúi, hogyan megy tönkre a meglevő aszfaltburkolat is! - Egyes utcák szó szerint szántóföldre emlékeztetnek, az aszfalt helyett sár és hatalmas kátyúk veszélyeztetik a biztonságos közlekedést. Muzslya Helyi Közösség lakosai azonban nem csak a rossz utak miatt elégedetlenek, hanem a sötét utcák miatt is. Ez a település állapotának és viszonyainak tükre – figyelmeztet Vass Tibor, a VSZL képviselő-testületi tagja. - Az esti órákban az iskolás gyermekek hazatérése immár biztonsági kérdés, mert az utcai lámpák nem kifogástalanok, de senki sem reagál a számtalan panaszra és elégedetlenségre. Mi ligás képviselő-testületi tagok több ízben is rámutattunk arra, hogy az illetékesek felelőtlenül viszonyulnak olyan kommunális problémákhoz, amelyek megoldása a település polgárainak funkcionálásához létfontosságú. Ez alkalomból szeretném emlékeztetni a vezető tisztségviselőket, hogy a választási kampányban terveket ígértek, írtak, és egy sor kötelezettséget írtak alá, melyek jelenleg részben sem valósulnak meg. Vajon most is csak ígérgetnek, a legalapvetőbb kötelezettségeikről pedig megfeledkeznek? – kérdezi Vass Tibor.

Farkas Zoltán, Zentagunaras Helyi Közösség Tanácsának elnöke szerint ez a segítőkész emberek közös munkájának köszönhető. Emlékeztet arra is, hogy mi mindent tettek ebben a széttagolt faluban 2013 folyamán. - Több évtized után felújítottuk a falu művelődési házát, majd több mint harminc év elteltével kiaszfaltoztuk a Topolyai utcát, és végre a Rö-

vid utca is aszfaltburkolatot kapott. A JNH utcában felállítottuk a kandelábereket, egyébként a faluban rendszeresen karbantartjuk a közvilágítást, rendbe hoztuk a tájházat, folytatódtak a munkálatok a falu vízvezeték-hálózatának felújításán és új kutat is fúrtunk. Több mint 1000 különféle facsemetét ültettünk el, hála a külföldre elszármazott zentagunarasiaknak, akik a

facsemetéket biztosították. Bemeszeltük a kápolnát és felújítottuk a templomot, befejeztük a négy új utca felújítására vonatkozó projektet, és a Tartományi Ifjúsági és Sporttitkárságtól kapott eszközöknek hála, az iskola tornatermében feltételeket tudtunk biztosítani a tanításhoz. A termet 45 éve nem renoválták! Támogatást kapott 14 polgári egyesület, amelyek mind a faluban, mind pedig azon kívül is tevékenyek. Zentagunaras tekintetében valamennyi jelentős dátumot méltó módon megünnepeltük, különösen az új kenyér ünnepét, ami egyben falunap is. Négy éven át eszközök nélkül! . Ahogyan Farkas mondja, ezek az eredmények mindenképpen jobbak is lehetnének, ha a Tanácsnak nem lennének gondjai a helyi önkormányzattal. Már az egymást követő negyedik

évben nem kapják meg a zentagunarasiak a nekik járó eszközöket Topolya község költségvetéséből, mert a hatalmon levő Vajdasági Magyar Szövetség jogot formált rá, hogy ne engedje meg a zentagunarasiaknak, hogy jó utaik, kifogástalan vizük és olyan feltételeik legyenek, amilyenek a XXI. században egy ilyen típusú település számára magától értetődőek lennének.

6

témáink

Folytatódott a vajdasági intézmények megaláztatása és elfojtása

SZÉGYEN, AMIT VAJDASÁGGAL MŰVELNEK! ÚJVIDÉK – A vajdasági intézmények évek óta tartó megaláztatása az elmúlt másfél évben is folytatódott, mi több, felgyorsult. Valóságos kampány folyt a tartományi intézmények kriminalizálására. Az Alkotmánybíróság először a hatáskörökről szóló törvény nagyobb részét, majd Vajdaság statútumát kérdőjelezte meg. Szerbia Alkotmánybírósága elvitatta Vajdaság azon jogát, hogy a több mint 300 európai régióhoz és városhoz hasonlóan (köztük van a Boszniai Szerb Köztársaság és Kragujevac városa is...

) irodája működjön Brüsszelben, és ily módon vonzza ide a beruházókat. Kétségbe vonják azt is, hogy Vajdaságot Szerémség, Bánát és Bácska alkotja! Nem jó az a meghatározó eleme sem, hogy Vajdaság az európai értékeket ápolja, de alkotmányellenes az is, hogy Vajdaság gondoskodjon vízgazdaságának és erdőgazdaságának védelméről. Alkotmányellenesnek minősül az is, hogy Vajdaság segítette a várandós anyákat és az egyedülálló szülőket! Megszűnt a Vajdasági Fejlesztési Bank, az Alkotmány-

VAJDASÁGOT A KÖZTÁRSASÁGI HATALOM EGYMILLIÁRD EURÓVAL RÖVIDÍTETTE MEG? EGYÁLTALÁN, MENNYI EZ?! » Bojan Kostreš több alkalommal is rámutatott arra, hogy az az egymilliárd dinár, amelytől a mindenkori köztársasági hatalmak a Koštunica-féle alkotmány elfogadása óta megfosztották Vajdaságot, valójában a tartomány alkotmányos joga. Ezen kívül legalább hét százalék jár Vajdaságnak a szerbiai költségvetésből, ám ezt a rendelkezést soha nem tartottak tiszteletben, pedig ez megoldotta volna mind a 200 000 vajdasági munkanélküli gondját (5000-5000 euró ösztönzés új munkahelyek megnyitására). Vajdaság felvásárolhatta volna 100 000 hektár szántóföldjét, amely iránt mind a hazai, mind pedig a külföldi „tájkunok” és nagy cégek nagy érdeklődést tanúsítottak. Mégis talán a legjobb az az összehasonlítás, amely az mutatja, hogy ebből a több mint egymilliárd euróból (145 milliárd dinár kb. 1,2 milliárd euró) a köztársasági kormány mennyivel rövidítette meg Vajdaságot: minden vajdasági polgár mintegy 650 euróval lett szegényebb. Egyes környezetvédelmi szakértők utaltak arra, hogy egymilliárd euró elegendő a szennyvízelvezetés problémájának megoldására, amely az összesen 463 településből 400 településen hiányzik. A Tartományi Képviselőházban a tartományi költségvetés módosításának múlt évi megvitatása alkalmával Maja Sedlarević magiszter, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői csoportjának elnökhelyettese kiemelte, hogy a szóban forgó pénzből a tartományi adminisztráció néhány alkalommal maga is megvásárolhatta volna a Szerbiai Kőolajipart, és kiépíthette volna a Fruška gorán át vezető alagutat vagy az egész bánáti főutat, sőt az egészet egyszerre.

bíróság pedig elvitatta a rendelkezést, hogy Vajdaság meghozhatja technológiai fejlesztési stratégiáját, és alapokat hozhat létre a magas szintű technológiával működő üzemek és a fiatal tudósok lakhatási problémái megoldásának társfinanszírozására. Mindez tovább bonyolította és nehezítette a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia munkáját, amelyet ténylegesen civil szervezetté süllyesztett. A mindenkori köztársasági kormányok Koštunica alkotmányának elfogadása óta évről évre megrövidítették Vajdaságot az Alkotmány értelmében neki járó pénzzel, mely összeg mára meghaladta az egymilliárd eurót. Megsavanyodott a joghurtjuk A kifejtettek ellenére számos párt, melyek Vajdaságot továbbra is szálkának tekintik a szemükben, Újvidéken, április 12-én az „Állj, Szerbia szétverésével“ mítingen megkíséreltek egy újabb joghurt-forradalmat kirobbantani. A Szerb Kormányt alkotó pártok - melyek Vajdaság Autonóm Tartományban ellenzékben vannak - híveinek a Szerbiai Demokrata Párt és a betiltott Obraz mozgalomhoz hasonló szélső jobboldali tömörülésekkel támogatott gyülekezetét annak a bejelentésnek a nyomán szervezték meg, hogy a tartományi adminisztráció elfogadja a Vajdaság alkotmányos és törvényes jogainak védelméről szóló nyilatkozatot. A Szerbia különböző vidékeiről azon a napon Újvidékre szállított emberek jövetelének igazi célját azonban leginkább a kezükben tartott plakátok, jelszavaik és üzeneteik árulták el. Egyesek a Zmaj Jova

Tízéves Vajdaság zászlaja! » Idén, február 27-én múlt tíz éve, hogy megszületett a határozat

Vajdaság szászlajáról, melyet a Vajdasági Szociáldemokrata Liga minden évben zászlós felvonulással rendszeresen megünnepel. Ezidáig ezt a sétát több vajdasági városban megszerveztük, úgymint Újvidéken, Szabadkán és Nagykikindán. Attól függetlenül, hogy Vajdaság AT zászlajának létezése megalapozást nyert az alkotmányban és más jogi rendelkezésekben, és hogy a VSzL állandóan harcol a zászló használatáért, az továbbra sincs kitűzve tíz vajdasági községben, méghozzá azokban,amelyekben Vajdaság autonómiájának ellenzői vannak hatalmon.

utca közepén fényképezkedtek a „Le Vajdasággal“ transzparenssel, míg a YouTube portálon közzétett felmérésen a mítingelők azt üzenik, hogy azért vannak itt, mert „Nikolić pártján állnak“ és „Čanak és Kostreš ellen vannak“. Negyed évszázad elmúltával, ugyanazok a pártok vagy ideológiai követőik, a sötét kilencvenes évek ismert figuráinak plejádjával (Maja Gojković, Igor Mirović, Dušan Bajatović...) ugyanazon a helyen, az újvidéki Báni palota előtt gyűltek egybe. Ez alkalommal azonban elmaradt a siker. Most szegény Vajdaságba jöttek. Bojan Kostreš, a VSZL elnökhelyettese aznap üdvözölt mindenkit, akik Szerbia egész területéről érkeztek az újvidéki találkozóra, és egyúttal bocsánatot kért tőlük, hogy „most nincs joghurtunk, amivel megkínálnánk a mítingelőket.“ – Vajdaságot annyira kifosztották, hogy most nincs mivel kínálkoznunk. De kérjük, hogy városunkban és Vajdaságban úgy viselkedjenek, mint ahogyan ők szeretnék, hogy vendégeik ná-

luk viselkedjenek – üzente Bojan Kostreš, a VSZL elnökhelyettese az aznapi sajtókonferenciáról. Néhány hónappal később, 2013 decemberében az Alkotmánybíróság úgy döntött kétségbe vonja Vajdaság AT amúgy is halovány statútumát, és leírhatatlanul tovább bonyolította Vajdaság helyzetét és autonómiáját. Többek között Szerbia Alkotmánybírósága alkotmányellenesnek minősítette azt a rendelkezést is, hogy Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és ruszin nyelv és írásmódjuk hivatalos használatban vannak, a törvénnyel és a tartományi képviselőházi rendelettel összhangban. A zászló gyalázása Vajdaság AT és adminisztrációjának egyik legnyíltabb megalázása mindenképpen zászlajának semmibe vétele. Meglétének évtizede során leggyakrabban a zászló került a szélsőséges jobboldali szervezetek és más,

7

www.lsv.org.rs

MI AZ,AMI VITÁS AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZÁMÁRA? • Vajdaságot Szerémség, Bánát és Bácska alkotja • Vajdaság segíti a várandós anyákat és az egyedülálló szülőket • Vajdaságnak képviselete van Brüsszelben (mint a Boszniai Szerb Köztársaságnak és Kragujevac városának…) • Vajdaság gondját viseli a mezőgazdaságnak • Vajdaság ápolja az európai értékeket • a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia

RÖVIDEN

1 000 000 000 euró annyi pénz, hogy • minden vajdasági polgárt 650 eurótól fosztottak meg • elegendő lenne több mint 400 vajdasági településen a hiányzó szennyvízelvezető rendszer kiépítésére • elegendő lenne mind a 200 000 vajdasági munkanélküli foglalkoztatására • elegendő lenne a kb. 100 000 hektár vajdasági szántóföld felvásárlására (1 hektár irányára 10 000 euró) • elegendő lenne, hogy Vajdaság maga vásárolja meg a Szerbiai Kőolajipart és kiépítse a Fruška Gorán át vezető alagutat vagy az egész bánáti főutat

A vajdasági földek, kőolaj, erdők elrablása... MI TÖRTÉNIK MÉG • Vajdaságot a köztársasági kormány egymillió euróval rövidítette meg • Megszűnt a Vajdasági Fejlesztési Bank • A szélsőséges jobboldaliak gyújtogatják a vajdasági zászlót •Továbbra sincs törvény Vajdaság hatásköreinek finanszírozására, amelyet 2008 végéig meg kellett volna hozni • Vajdaság még mindig nem kapta meg teljes vagyonát Vajdaság Autonóm Tartományt és szimbólumait gyűlölők célkeresztjébe is. Az elmúlt években a zászlókat felgyújtották, összetépték, ellopták, sőt a tettesek mint a Szerb Haladó Párthoz közel álló „Mieink“ gyakran dicsekszenek cselekedeteikkel, mert büntetés nem jár érte. Szerbia Büntető Törvénykönyve azonban elismeri, hogy Szerbia tekintélyének csorbítása bűncselekmény, ami Szerbiának, az ország zászlajának, címerének és himnuszának nyilvános gyalázására vonatkozik, és pénzbírsággal vagy három hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Mivel Vajdaság AT Szerbia része, a Liga figyelmeztette az illetékeseket, hogy csupán a törvény értelmében kell eljárniuk.

ÚJVIDÉK – Fennáll a vajdasági erőforrások kiárusításának szándéka, hogy értelmetlenné váljon Vajdaság autonómiája – figyelmeztetett Nenad Čanak, a VSZL elnöke a hazai és a regionális médiáknak adott több interjújában is. Rámutatott arra, hogy a vajdasági kőolajat Oroszországnak bizonyos politikai engedményekért ajándékozták oda, a szántóföldeket pedig kérdés nélkül eladják az arab országok befektetőinek. – A belgrádi nacionalista elit Vajdaságot továbbra is 1918as hadi zsákmányának tekinti, ezért is törekszik arra, hogy mindent, amit csak lehet, eladjon és ellopjon, még mielőtt Vajdaságot vissza kell adnia igazi tulajdonosainak – Vajdaság polgárainak – jelentette ki Nenad Čanak. Az Elektrovojvodinából tolóablakot csinálnak 2013 derekán, több mint 50 év után az Elektrovojvodina többé nem bizonyult elég jónak, hogy maga hajtsa be az áramszolgáltatási díjat, hanem ezt a belgrádi Szerbiai Villanygazdaság Ellátó vállalat végzi. Időközben kiderült, hogy az Elektrovojvodina igazgatójának elrendelték, csökkentse a vállalat értékét, ám a VSZL nyilvánosan feltett kérdésére, hogy ki és miért rendelkezett így (mert ilyesmi olyankor történik, amikor eladásra készülnek), és az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényre is hivatkoztak – ennek ellenére

a válasz elmaradt. 2013 végén meghiúsult, legalább is rövid időre, Aleksandar Obradovićnak, a Szerbiai Villanygazdaság megbízott igazgatójának terve, hogy miután központosította a pénzügyeket, a vagyont, a hatásköröket és mindent, amit csak lehet, Belgrádba közpon-

vajdasági Naftagast az értékénél jóval alacsonyabb áron, 400 millió euróért adták el akkor, amikor a becsült értéke 2,2 milliárd euróra rúgott, odaajándékozva az orosz partnernek a hétmilliárd értékű ös�szes kőolaj- és gázlelőhelyet. Maga a Szerbiai Kőolajipar

Vajdaság többé a Fruska Gorát sem igazgatja! » Milan Bačević, a természeti erőforrások minisztere és Bojan Pajtić, Vajdaság kormányfője 2013. március 22-én szerződést írtak alá a Fruška gora Nemzeti Parknak a Szerb Kormány hatáskörébe való visszahelyezéséről. Pajtić ez alkalomból megköszönte a miniszternek a szerződés megfogalmazása alkalmával tanúsított államalkotó és felelősségteljes hozzáállását, mely távlatokat nyit a Fruška gorába való befektetések és a további fejlődés előtt. tosítsa. Emlékeztetőül csak annyit, hogy a VSZL még 2012 végén figyelmeztetett a próbálkozásokra, hogy az Elektrovojvodinát tolóablak szintjére süllyesszék és megfosszák vagyonától, valamint az elektromos energia elosztásától és eladásától. Bojan Kostreš, a VSZL elnökhelyettese szintén rámutatott arra, hogy az Elektrovojvodinát a vajdasági polgárok teremtették meg és építették, ezért ragaszkodott és ragaszkodik ahhoz, hogy az elektromos energia előállító és szállító szektorának 1989-ben Szerbia Villanygazdaságba átvitt vagyonát, juttassák vissza. Elajándékozták a vajdasági kőolaj-tartalékokat A Szerbiai Kőolajipart, illetve a

megvásárlásával a Gaspromnak járó 1,32 millió tonna feldolgozásra kész elraktározott kőolaj abban a pillanatban 600 millió eurót ért. Erről mindenki hallgat, mint ahogyan a tartományi képviselőház és a kormány is néma maradt, amikor a VSZL több mint 30 alkalommal kezdeményezte a Szerbiai Kőolajipar szégyenteljes eladása miatt Vajdaság AT polgárai kártalanításának megvitatását. Vajdaság kőolaj és gáztartalékait gyorsítva aknázzák ki, a bányajáradék (Milan Bačević miniszter fáradozásának hála) a Gaspromnjeft számára három százalék marad (egészen 2023-ig!), mint amikor a Szerbiai Kőolajipar állami vállalat volt, ugyanakkor az összes

többi vállalat számára 2012. január 1-jétől a bányászatról és a geológiai kutatásokról szóló törvény értelmében a járadék hét százalékra növekedett. A Szerbiai Kőolajipar számára fizetett ilyen alacsony járadék folytán az állam, de elsősorban a Vajdaság autonóm tartományi helyi önkormányzatok 360 millió dollárt veszítenek. A legnagyobb vesztesek a Nagykikinda, Magyarkanizsa, Szenttamás, Törökkanizsa, Csóka, Nagybecskerek, Magyarcsernye, Szécsány, Zichyfalva és Alibunár költségvetése. Ráadásul a hazai kőolajat ugyanannyiért adják el nekünk, mint a szibériait! Elvették a hidrotermális forrásokat is Jóllehet a vajdasági hidrotermális forrásokat nem kapta meg a Gaspromnjeft a Szerbiai Kőolajipar privatizációja alkalmával, a vállalat mégis úgy lép fel, mintha neki járna, sőt Vajdaság Autonóm Tartománnyal közös vállalatot hoz létre Vajdaságban az alternatív és megújuló energiaforrások kiaknázására, amelyekbe „saját“ kútjait és felszerelését fekteti be! 2011 novemberében Bojan Pajtić tartományi kormányfő és Kiril Kravcsenko, a Szerbiai Kőolajipar vezérigazgatója memorandumot írtak alá az ilyen jellegű együttműködésről, amely tavaly márciusában folytatódott.

8

témáink

A vajdaságiak utazni kénytelenek A szerbiai centralizmus végzetes következménye, az első bankfiókig és a Kőolajipar benzinkútjáig! ÚJVIDÉK – A hatalom a decentralizáció híve, de csak szóban! Olena Papuga, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga népképviselője több alkalommal is rámutatott a lakosság gondjaira, mert a kisebb településeken nincsenek bankfiókok és benzinkutak. Elmondta, hogy ezt Vajdaság-szerte ellenőrizte a terepen, Zsablyán, Kúlán, Verbászon, Fehértemplomon és Nagykikindán... és megállapította, hogy csupán a községi központokban van bank, nem is egy, hanem több is egymás mellett. Példaként említette, hogy Kúlán

egy utcában hat bank várja az ügyfeleket, de a kúlai község egyetlen településén sincs bankkirendeltség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez nem így volt az egykori Pannon Bank, a Vajdasági Bank és más itteni bankok privatizálását megelőzően. Ugyanez a helyzet a benzinkutakkal is, emiatt a vajdasági gazdák a támogatott üzemanyag átvételéhez, aminek értékesítése a Szerbiai Kőolajipar kizárólagos joga volt, a szomszéd falvakba voltak kénytelenek néha 20 kilométert is - utazni, mert helyben nem volt ilyen benzinkút.

A vasúti sínek rosszabb állapotban, mint száz évvel ezelőtt BELGRÁD – Csízik Károly, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője a Szerb Nemzetgyűlésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai vasútvonalakon az óránkénti átlag-

sebesség 42 kilométer, és csak a vasútvonal három százalékán

lehetséges óránként 100 kilométeres sebességgel haladni. „Még húsz évvel ezelőtt is Vajdaságban mintegy 70 sínbusz közlekedett és 20 000 utast szállított. Ma ez a szám csupán öt sínbuszra csökkent, amel�lyel naponta alig 400 vajdasági utazik. A sínbuszok átlagsebessége 20-30 km/h, elsősorban a sínek rossz állapota miatt“- mutatott rá Csízik és hozzátette, hogy a sínek Szabadka-központ és Nagykikinda között rosszabb állapotban vannak, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején voltak.

A Vajdasági Rádió és Televíziónak immár 15 éve nincs székháza ÚJVIDÉK – Tizenöt évvel a NATO bombázások után a Vajdasági Rádió és Televíziónak továbbra sincs székháza, ellentétben a Szerbiai Rádió és Televízióval. Slaviša Grujić tartományi művelődési és tájékoztatási titkár a Vreme hetilapnak adott interjújában többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a Vajdasági Rádió és Televízió megsemmisült, tönkrement, nincs mivel műsort gyártani, míg a Szerbiai Rádió és Televíziót fejlesztik. – Felépült a tévétorony az Avalán, míg a Fruška gora csúcsán a lerombolt tévétorony nem. Nem hiszem, hogy Európában

bárki így viselkedik, mint az RTV itt nálunk. Mindkét közmédia a

közösségi tájékoztatás része ebben az országban, és tisztában kellene lenni azzal, hogy a közösségi tájékoztatás egy része még mindig romos állapotban van. És nem működhet úgy, ahogy kellene – tette hozzá.

ILYEN MA VAJDAS SEGÉLYBŐL ÉL EG Pontosabban, több mint 101 000 polgár részesül havi szociális ellátásban! A 45 vajdasági községből 18 besorolási kategóriáját úgy határozták meg: szegény. - 200 000 munkanélküli Vajdaságban

ÚJVIDÉK – Már a harmadik egymást követő évben Vajdaság, mely a teljes körű autonómia időszakában 1988-ig - a fejlesztési szabványok és fokmutatók tekintetében jóval felette állt a volt Jugoszlávia többi részének, és fej fej mellett haladt Szlovéniával és Horvátországgal, ma Szerbiában a fejletlen régió besorolási kategóriába került – az egyetlen fejlett régiónak csupán Belgrád minősül. Ugyanis a 45 vajdasági község közül 32 községben a bruttó társadalmi termék a köztársasági átlag alatt marad, sőt 18 község szegénynek minősül! Ebből 15 község fejletlen, Begaszentgyörgy, Zichyfalva és Szécsány községek pedig kifejezetten fejletlennek számítanak, mindhárom esetében a GDP 60%-kal kisebb a köztársasági átlagnál. A legutóbb megjelentetett hivatalos adatok szerint Vajdaságban 200 000 munkanélküli van, több mint 101

Vajdaságban nőtt a szociális juttatásokat igénylők száma » A szegénység méreteit mutatja az a tény is, hogy a szociális juttatásokat igénylők száma Vajdaságban 2013-ban 7400 új jelentkezővel nőtt, ezt mutatják a Munka- és Foglalkoztatásügyi és Szociálpolitikai Minisztérium adatai is. Tavaly januárban az ilyen jellegű támogatásokat 94 198 polgár vette igénybe, decemberben pedig már 101 599 vajdasági polgár részesült szociális segélyben. 000 polgár részesül szociális segélyben, Szerbiában a legmostohább életkörülmények között Nagybecskerek, Szabadka és Mitrovica lakosai élnek. Zsinórban háromszor - fejletlen A Szerb Köztársaság kormányának a régiók és a helyi önkormányzati egységek fejlettségének 2011. évi egységes listáját megállapító rendelete Vajdaság Autonóm Tartományt a fejletlen régió kategóriába sorolta, egy szinten Šumadija, Nyu-

gat–Szerbia, Dél- és KeletSzerbia, valamint Kosovo és Metohija körzeteivel. Ezt erősítette meg harmadszor is a 2012. évi rendelet, amikor a Szerb Kormány 2013. július 12-én tartott ülésén elfogadta a régiók tavalyi évre vonatkozó fejlettségéről szóló rendeletet, melyet a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének 62/2013. számában tettek közzé. Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökhelyettese az újvidéki Dnevnik napilapnak adott nyilatkozatában a fenti tényt kommentálva kiemel-

9

www.lsv.org.rs

, mindenki fuldoklik, csak Belgrád virágzik

SÁG: SZOCIÁLIS GY EGÉSZ VÁROS te, hogy alapjában véve Vajdaság hatásköreinek semmibevétele okozta a tartomány gazdasági leépülését. -Vajdaság mint elégtelenül fejlett régió, egy évek óta tartó szomorú, de igaz történet. A vajdasági adminisztráció nem rendelkezik olyan hatáskörökkel, hogy hatni tudna a fejlettségi szintre. Vajdaságnak vannak bizonyos hatáskörei,

de semmiképpen sem elegendő mértékűek, ám még ezekkel sem élhet, az alkotmányos költségvetési járandóságából nem részesül. S ez pont elegendő ahhoz, hogy a tartomány visszafejlődjön – mutatott rá erre a nyár folyamán Kostreš, és hozzátette: mostanra a statisztikai adatok is alátámasztják Vajdaság autonómiája összeomlásának következményeit.

A nagybecskerekieknek havonta 31 000 dinár hiányzik alapvető szükségleteik biztosításához A helyzetből ítélve, megállapítható, hogy a dolgok 2014-ben sem fognak jobbra fordulni, amit igazolni látszanak a munkanélküliségről és az életszínvonal csökkenéséről szóló legújabb statisztikai adatok is. A Köztársasági

Statisztikai Hivatal 2013. december 30-án közzétette, hogy az előző év októberében a munkanélküliségi ráta 20 százalékos volt, ami némi csökkenés az áprilisi 24 százalékos adathoz viszonyítva. Mint várható is volt, a munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb a belgrádi régióban (16,7 százalék), a legmagasabb pedig Vajdaságban volt – egészen 23,1 százalék! Ma-

gasabb, mint Šumadijában vagy Nyugat-Szerbiában (18,6), Dél- és Kelet-Szerbiában (22 százalék). Ehhez csatlakoznak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai, miszerint 2013 végén Vajdaságban 200 000 embernek nem volt munkája. Ugyanakkor a Belgrádi régióban a munkanélküliek száma ennek csak a fele, azaz 109 000 polgár nem dolgozik.

MEGINDULT A LEGÚJABB DRÁGULÁSI HULLÁM ÚJVIDÉK – Már több mint egy hónapja annak, hogy életbe léptek a Szerb Kormány takarékosságot célzó gazdasági intézkedései, melyek célja az állami költségvetés feltöltése. De bekövetkezett az, amitől mindenki tartott – áremelkedések és az életszínvonal csökkenése. Jóllehet erre vonatkozó statisztikai adatok csak pár hónap múlva lesznek, amennyi idő az adatgyűjtéshez és –feldolgozáshoz az erre hivatott állami intézményekben egyébként is szükséges, de máris nyilvánvaló, hogy a pénztárcák egyre laposabbak, a kosarak pedig egyre üresebbek. Az első drágulási hullám az év elején következett be, amikor az alacsony áfa nyolcról tíz százalékra emelkedett. A második hullám január végén indult el, a szakértők szerint az új, magasabb árak hullámának első hatását valahol az év derekán fogjuk megérezni. Ugyanakkor

a 60 000 dinárnál magasabb keresetek, az egészségügyben, a rendőrségen és a közigazgatásban 180 000 foglalkoztatott számára csökkentek a bevezetett szolidáris adó miatt, ami tovább gyengítette a vásárlóerőt. A tej 6 dinárral, a húskészítmények pedig majdnem 50 dinárral drágábbak Az év első napjától a cigaretta 20 dinárral drágult, az üzemanyag ára literenként kettőtől négy dinárral emelkedett, az IT-berendezések ára 12 százalékkal nőtt, egyes kisboltokban a tejért, lisztért, húsért, rizsért, étolajért 2-3 dinárral többet kell már fizetni, az édesvízi hal kilogrammonként nyolc dinárral kerül többe. Az ennél nagyobb áremelést, különösen a nagyobb boltokban és áruházakban, fékezi a csökkenő kereslet és a fogyasz-

A fogyasztókon takarékoskodnak, és a Srbijagast támogatják! » Szerbia Pénzügyi Tanácsa arra figyelmeztetett, hogy a közvállalatoknak és az állami bankoknak nyújtott támogatások, garanciák és adósságtörlesztések költségei kétszer nagyobbak lesznek, mint az áfa növelésből és a szolidáris adóból összegyűlő pénz. Másrészről, ha az Adóhivatalnak sikerülne a működő cégek és az állami szektor felgyülemlett tartozásait behajtani, ami már 460 millió euróra rúg, az államháztartási hiány egyharmadával csökkenhetne. Ez az összeg nagyobb, mint amit majd az állam beszed az ÁFA-emelésből és a szolidáris adóból.

tók növekvő szegénysége. Január végén azonban a lakosságot alaposan meglepték az új, ismét magasabb árak, ami főként a kisboltokban volt tapasztalható, de ez a tény már a nagyobb kereskedésekben is egyértelmű. Például a zacskós tej literje hat dinárral emelkedett, a tejtermékek 2013. év végéhez képest 10-30 dinárral kerülnek többe, a húskészítmények pedig 5-50 dinárral drágábbak. Legnagyobb árugrás az olyan termékeknél volt tapasztalható, melyek nem a napi bevásárlás részei: édességek, üdítők, kenyérre kenhető krémek, vegyszerek... A kereskedelem magyarázata szerint ez az üzemanyag-drágulás következménye, amely része az árkialakításnak, és lehetetlennek bizonyult, hogy az áremelkedés vásárlókra gyakorolt hatásán enyhítsenek. „Drágult“ az áram és a gáz Újabb sokkot okozott az is, amikor megérkezetek az új gáz- és villanyszámlák, amelyek néhol a korábbiak tízszeresére rúgtak. A Blic napilap számításai szerint csak az áramért a fogyasztók 1,7 milliárd dinárral többet fizettek, mint amennyit a fogyasztásuk mutatott. Dragan Andrić, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője a felelősök felfedését és megnevezését, és a fogyasztók kártalanítását követel-

te. Emlékeztetett arra, hogy ez nem történt meg, amíg az Elektrovojvodina önállóan számlázta az elfogyasztott áramot, de ezt

Helyi Közösség petíciót fogalmazott meg és aláírásgyűjtést kezdeményezett, melyben kéri a decemberi gázszámlák csök-

Mi minden drágult január végén • zacskós tej – 6 dinár/l • tejtermékek – 10–30 dinár (pl. a 700 g. tejfel 20 dinárral lett drágább) •húsipari készítmények 5–50 dinár (pl. a fóliába töltött pástétom 4 dinárral) •édességek, üdítők, kenyérre kenhető krémek, vegyszerek… pár hónappal ezelőtt átvette egy belgrádi cég. A Szerbiai Villanygazdaság és az Energetikai Minisztérium eleinte a történteket emberi mulasztással magyarázta, azaz az összeírók tévedtek volna, mire az Elektrovojvodina közölte, a probléma onnan ered, hogy egy közellátási cég alakult erre a célra, és hasonló helyzetek a jövőben is előfordulhatnak. Ezt követően, ahogy ezt Zorana Mihajlović miniszterasszony minősítette, „szakmai hozzá nem értés miatt” leváltották a Villanygazdaság - Szolgáltató igazgatóját, és az áramelosztók részlegeinek még nyolc igazgatóját vagy helyettes igazgatóját. Január 26-ig 31 000 reklamációnak adtak helyt. A gáz esetében lassabban alakul a helyzet, és jele sincs a megoldásnak. A legtöbb károsult vajdasági, hiszen itt van a legtöbb gázfogyasztó is. A Budisava

kentését. Több mint 400 újvidéki lakos január 26-án tiltakozásra gyűlt össze a Szerbiai Kőolajipar igazgatósági épülete előtt azt követelve, hogy az illetékesek vizsgálják felül a gáz minőségét, mert szerintük ez lehet a fő oka, amiért a januári számlák ötször nagyobbak az előző hónapihoz képest. Közben a sajtó megjelentette, hogy a Srbijagas 2013. december 19. és 30. között majdnem kétszeresével csökkentette az orosz gáz arányát a szolgáltatóknak, azaz a megszokott 7:1-hez a behozatali gáz javára arány helyett a fogyasztókhoz eljuttatott energiahordozóban 4:1 arányra változtatták. Emiatt romlott a háztartásokba eljuttatott gáz minősége, egyenes következményeként pedig nagyobbak lettek a számlák. Más szóval, hazai gázt adtak el az orosz gáz áráért.

10

Kiélezve

A statisztika is megerősítette a régóta kialakult általános véleményt

BEBIZONYOSODOTT: A VAJDASÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA LIGA A LEGERŐSEBB ELLENZÉKI PÁRT A SZERB PARLAMENTBEN! BELGRÁD – A Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői klubja az elmúlt megbízatási időszakban igazi konstruktív ellenzéki párt volt, érvekkel és éles kritikával illette a rossz törvényi megoldásokat és nem is szavazott rájuk, egyúttal támogatta a jó megoldásokat, elsősorban az európai integrációval és a szociális kérdésekkel kapcsolatos törvénykezést. Ezt erősítette meg a 2013. január 1-jétől december 31éig tartó Nyitott Parlament kutatási program is. Ebből kiderült, hogy a VSZL 92 alkalommal nem szavazta meg, 42 alkalommal pedig megszavazta a kormány javaslatait, ellentétben a Szerb Megújhodási Mozgalommal, akik 454 javaslatot támogattak, és csak 55 javaslat esetében szavaztak nemmel. „Pozitív ponteredmény” ez a kormány javaslatait illetően, de vannak más mutatók is: a Demokrata Párt 925 igen és 732 ellenszavazaton áll. Ugyanakkor a Liga képviselői közül egy sincs, aki ne szólalt volna fel, pedig 17 olyan képviselőről tudunk, aki egyszer sem szólt a szószékről. A költségvetéssel újfent megkárosították Vajdaságot Az egyik legfontosabb pont, amely kapcsán a “ligások” ellenálltak, a

parlamentben Bojan Kostreš, a Liga frakcióvezetője elmondta, azért döntöttek így, mert a kormányzó koalíció az idén sem támogatta Vajdaság AT módosító indítványait. Hangsúlyozta annak a helyzetnek a további tarthatatlanságát, hogy Vajdaságot, immár az egymást követő hetedik évben, megfosztják attól a voltaképpen kevés pénzeszköztől, ami egyébként kijárna neki. Emlékeztetett arra is, hogy Szerbia mint állam az elmúlt hét év során egymilliárd euróra halmozta fel Vajdasággal szembeni adósságát, és ezzel a pénzzel a tartomány megoldhatta volna 200 000 munkanélküli gondját. Mindez a 2006. évi rossz Alkotmány következménye. A vita során Đorđe Stojšić, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy Vajdaság AT pénzelése inkább politikai kérdés, mintsem számviteli probléma, és nem is fog megoldódni mindaddig, amíg Vajdaság alkotmányos helyzete nem rendeződik. Úgy értékelte, fel kellene tenni a kérdést, hogy miután a vajdasági polgárok képviselőinek minden javaslata elutasításra talál, egyáltalán van-e értelme, hogy minden évben részt vegyenek ebben a bohózatban. Stojšić szerint, jóllehet számos kérdésben ellentét tapasztalható a Nemzetgyűlésben, de egy kérdésben -Vajdaság

tást sem támogatták, mert ahogyan Bojan Kostreš fogalmazott, az átalakítással csupán időt szeretnének nyerni az előrehozott parlamenti választásokig. - Vajon a nyári kormányátalakítás és ez a törvény csupán időnyerés az előrehozott parlamenti választásokig? Valahogy kihúzzuk novemberig, aztán majd decemberben meglátjuk – s ha a koalíciós partnereink nem hallgatnak ránk, akkor jöhetnek az új választások? – kérdezte Kostreš. (Mint kiderült - igaza lett). A Liga képviselői ellenezték a fellengzős gazdasági intézkedések bejelentését is, azok

Vučić nem ad választ Stojšić kérdésére » Đorđe Stojšić, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője néhány alkalommal választ kért Aleksandr Vučićtól, a Szerb Kormány első alelnökétől, mindenekelőtt a Szerbiai Kőolajipar (NIS) kapcsán. Októberben azt kérdezte, hogy foglalkozik-e legalább egy állami szerv a NIS szégyenletes privatizációjának kivizsgálásával, és ki volt az pontosan, aki felbecsülte a NIS értékét, és azt 400 millió euróban állapította meg, mert úgy tűnik, mintha ez valamiféle államtitok lenne. Mivel nem kapott választ, a kérdést decemberben megismételte, figyelmeztetve arra, hogy Szerbia az orosz nagyvállalat védett helyzetéből kiindulva, a bányajáradék értékszámítás módjának meghatározása miatt a 2038. évig majdnem egymilliárd eurót fog veszíteni.

Mire szavazott a VSZL? A brüsszeli egyezmény, Máriatörvény, a várandós nők támogatása » A Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselőcsoportja támogatta a Brüsszeli egyezményt, amely lehetővé teszi a gyorsabb integrációt, a Marija-törvényt (mely lehetővé tesz a pedofília, a vérfertőző kapcsolat stb. hatékonyabb büntetését), és azokat a törvényileg rögzített megoldásokat, mel�lyekkel a várandós nők helyzetén javítanak. költségvetés volt. Ez történt a 2013. évi költségvetéssel, a 2013. évi költségvetés módosításával és az idei évi büdzsével is. Az újságíróknak a

kérdésében- abszolút az egység, mégpedig olyan értelemben, hogy Vajdaság nem kaphat meg semmit abból, amire az Alkotmány

don vagy Nezsényben, ahol a földeket bárki megkérdezése nélkül értékesítheti. - Miniszter Úr, nem biztos, hogy mindennek Belgrádban kellene lennie – javasolta Kostreš a gazdasági miniszternek. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői ellenezték az igazságügyi törvénycsomagot, mellyel új bírósági hálózatokat alakítottak ki. Ahogy a vita során Dragan Andrić, a VSZL képviselője megindokolta, ezzel a megoldással előre megfontolt szándékkal szétszedik a már megállapított bírósági székhelyeket, mert az egyes bíróságokat és bíró-

szerint jogosult lenne. Épp ebből az okból a Vajdasági Szociáldemokrata Liga pár hónappal korábban nem szavazta meg a 2013. évi költségvetés módosítását. Választások helyett kormányátalakítás A Ligások a nyári kormányátalakí-

csupán újabb csapást jelentettek a lakosság életszínvonalára, miközben a közszféra reformja nem történik meg. Đorđe Stojšić például felhívta a figyelmet arra, hogy a polgárokon takarékoskodnak, miközben a veszteséges közvállalatokat tovább támogatják. - A szerbiai közvállalatok olyanok, mint a Bermuda-háromszög: itt eltűnnek a teherautók és a pénz, egyáltalán minden – mondta Stojšić. Ugyanakkor, illusztrációként Bojan Kostreš az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő egyezmény megvitatása kapcsán ragaszkodott hozzá, hogy a központi bank legyen például Szon-

sági részlegeket, illetve felső bíróságokat megpróbálják átirányítani a belgrádi Fellebbviteli Bírósághoz, az egyes bírósági egységeket pedig az alapfokú bíróságokhoz rendelik, amire eddig nem volt példa. A Köztulajdonról szóló törvény módosításáról folytatott vita során Csízik Károlynak, a Liga képviselőjének felszólalását az elnöklő azzal a megindoklással szakította félbe, hogy nem bírálhatja a törvényt és végrehajtásának következményeit, csak a módosuló törvényszakaszokról mondhat véleményt. Ezt követően Csízik képviselő köszönetet mondott és abbahagyta felszólalását.

11

www.lsv.org.rs

MURÉNYI TIBOR, a VSZL Szabadkai Községi Bizottságának alelnöke

SZABADKA SZÁMÁRA CSANTAVÉR HELYI KÖZÖSSÉG NEM LÉTEZIK! CSANTAVÉR – Az elmúlt évtizedben azon felül, hogy Szabadka város finanszírozza a Helyi Közösséget, ami egy nagy semmi, egy nagy nulla, különböző alapítványok révén Csantavér számára 66 millió dinárt biztosítottunk – hangsúlyozta Murényi Tibor, a VSZL Szabadkai Községi Bizottságának alelnöke, összegezve a csantavéri ligások elmúlt időszakban elért eredményeit. Munkalap Murényi, aki már zsinórban a harmadik mandátumban a Helyi Közösség képviselő-testületének elnöke, polgártársai majdnem egy évtizedes bizalmát azzal az egyszerű elvvel magyarázza, amely a munkájában is vezérli: - Amit megígérünk, azt teljesíteni is kell. Soha nem tettünk hamis ígéreteket, ebből áll az egész bölcsesség. Ez elmúlt 11 évben, amióta a VSZL van hatalmon, többet tettünk, mint elődeink az előző 40 évben: 95 kilométeres hosszúságban lefektettük a gázvezetéket; minden ház kapott telefoncsatlakozást, ebből következően lehetőséget, hogy internetes és kábeltévés csatlakozása legyen; az egykori 8 kilométeres aszfaltút az utcákon 20 kilo-

kidolgozására eszközöket szereznünk, ami előfeltétele, hogy Csantavéren végre elkészüljön a szennyvízelvezető csatorna. Éppen ennek a hálózatnak a kiépítése az egyik prioritásunk az előttünk álló időszakban. Magunk harcolunk településünkért Sajnos Szabadka nem tanúsít megértést a 7000 lakosú település számára létfontosságú fejlesztési projektek iránt. A 2012-ben megtartott legutóbbi helyhatósági választások óta, sem akkor, amikor a DP volt a hatalom tengelye, sem most, amikor az ún. átalakítás után a városban a VMSZ vette át a kormányt. A Csantavérhez való viszonyulás változatlan,

sőt, a helyzet csak romlott: - Először Dinkić újításainak kö-

Csantavér a bizonyíték Murényi Tibor kilátásba helyezte, hogy az előrehozott szerbiai köztársasági választások, a magyar parlamenti választások, valamint a nemzeti kisebbségi tanácsok választásának bejelentése előtt újra hallható lehet, hogy elárulja a magyarokat az nem „igazi“ magyar az, aki a VMSZ-en kívül bármely másik pártra szavaz - bármit jelentsen is ez -, hiszen elhangzottak már hasonló vádak az előző választási kampányokban is. - Harcuk valódi eredménye az, hogy a többnyire magyarlakta települések elnéptelenednek. Csantavér az ilyen politika hatékonyságának ékes példájaként szolgálhat – figyelmeztet Murényi Tibor. méterre bővült; a Tartományi Mezőgazdasági Titkárságtól sikerült a főkollektor projekt és műszaki dokumentumainak

szönhetően valamennyi helyi közösségtől elvették a saját vagyonát, majd a Város fosztotta meg a helyi közösségeket min-

den vagyonuktól. Csantavéren 2012 óta egy utcán kívül semmit sem csináltak. Magunkra vagyunk utalva. Minden, amit teszünk, a Város bármilyen támogatása nélkül történik. Így a Vízvezeték és szennyvízhálózat KKV – amelyet a VMSZ tart kezében – számára a legnagyobb városon kívüli település szen�nyvízelvezető csatornájának kiépítése nem prioritás?! A gázvezetéket saját kezdeményezésre fektettük le, folyó év közepére várjuk a gáz érkezését ismételten nem a Városnak, hanem a tisztességes életfeltételekért folytatott küzdelmüknek köszönhetően. Az egyetlen kiút: ipari övezet létrehozása A kommunális infrastruktúráról való gondolkodás azonban nem elegendő ahhoz, hogy a falu megtartsa lakosságát. Ma a csantavériek száma 1000-rel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. A helyzet fő oka Murényi szerint a távlattalanság, főként a fiatalok esetében, akiknek dolgozniuk kell és családalapítás vár rájuk, de erre nincs lehetőségük, mert nincs munka. - Ha így folytatjuk, 10-15 év múlva nem leszünk sehol. Csantavér egykor gazdag falu

Követeljük a város decentralizálását Jóllehet, az ipari övezet kialakítása csökkentené a munkanélküliséget Szabadka ezen részén, ám a helyi önkormányzat eddig semmilyen jelét sem mutatta annak, hogy a közeljövőben kilátás nyílna ezek megvalósítására is. - Ezért követeljük a város decentralizálását Csantavér, Palics és Bajmok különálló városi községek megalakítása révén, hogy magunk hozhassunk döntéseket, és magunk teremtsük meg fejlődésünk előfeltételeit. Ellenkező esetben egyedül az biztos, hogy még nagyobb méretű visszafejlődés vár ránk. Ezt egyre több ember tudatosítja, ezért nem meglepő, hogy a város decentralizálása elképzelésnek újabb heves szószólói vannak, köztük Maglai Jenő is. A hatalmi tengelyt a VMSZ alkotja, a szavakról áttérhetnek a tettekre. Félő azonban, hogy csupán marketinghúzásról van szó, nem pedig őszinte szándékról – szögezte le Murényi Tibor. volt, mely a fejlődését a családi birtokok keretében folyó mezőgazdasági termelésre alapozta. Így például 1987-ben éves szinten 55 000 hízójószágot, 3000 tehenet és kocát hizlaltak. Ennek most 10 százaléka sem valósul meg, ami az állami szintű katasztrofális agrárpolitika következménye. Másrészt, a városban nehéz munkát találni, hiszen a városnak is gondja a munkanélküliek hada. De még ha valaki talál is munkát a városban, az utazási költségekre az alig 200 eurós keresetéből havi 8-10 ezer

dinárt kell elkülönítenie, ezért kifizetődőbb otthon maradnia. - Az egyedüli kiutat egy ipari övezet létrehozásában látjuk, amely nélkül Csantavérnek egyszerűen nincs jövője. Sikerült a mikrorégió alapvető fejlesztési dokumentumába, a részletes szabályozási tervbe 100 hektárt berajzolni a tervezett ipari övezetnek. Ebből nem csak Csantavérnek származik előnye, hanem a környező Újzsednik, Nagyfény és Békova településeknek is – emeli ki Murényi.

12

Kiélezve A VSZL Dačić lemondását követelte Vajdaság rossz bi

A VAJDASÁGIAK AZÉRT FIZETIK A HOGY MEGÓVJA ŐKET A TOLV A RABLÓKTÓL, NEM PEDIG AZÉRT SZERVEZZENEK ŐRS

ÚJVIDÉK – Vajdaságban az elmúlt évek gazdasági válságát a biztonsági helyzet drasztikus romlása kísérte, amelyre a Vajdasági Szociáldemokrata Liga több ízben is felhívta a figyelmet. Ennek a sarkalatos problémának a megoldására a Liga szüntelenül javasolta, hogy Vajdaságban külön rendőrparancsnokságot kell létrehozni, amely a jelenlegi belügyminisztériumi rendszer része lenne, illeszkedne az autonóm tartomány problémáihoz és sajátosságaihoz, és ily módon tenné lehetővé a Belügyminisztériumon belüli koordinálást. Újvidék egész idő alatt kiválik a biztonság kérdésében, ám a helyzet egész Vajdaságban messze van még a jó minősítéstől. A tolvajok egyre kíméletlenebbek Emlékezzünk vissza, hogy az elharapózott lopások miatt a szenttamási községben a gazdák 2012 augusztusában polgárőrséget szerveztek, amely a betakarításig ügyeletet tartott a határban. A polgárok erre a lépésre azért kényszerültek, mert augusztus 27-éről 28-ára virradóra a turiai határban a tolvajok 53 hektárról

Vajdasági rendőrség »

Amíg teljes körű autonómiával rendelkezett (1974-1988), Vajdaság hatáskörébe tartozott a biztonság is. Vajdaság Közbiztonsági Szolgálatának munkáját a Tartományi Belügyi Titkárság révén Vajdaság AT Végrehajtó Tanácsa koordinálta. Az utcán, minden negyedben rendőrök járőröztek. Abban az időben még létezett az ún. Tartományi Belügyi Titkárság, amely az egész tartomány biztonsági helyzetéért felelős volt, továbbá 13 községközi belügyi titkárság és az Újvidéki Városi Belügyi Titkárság. A vajdasági rendőrség igen lenyűgöző eredményeket mutatott fel: évente átlagban kb. 22 000 bűnesetet oldottak meg, minden esetben lefolytatták az eljárást, minden egyes gyilkosságot tisztáztak, akárcsak a rablások és a betöréses rablások több mint 90 százalékát. A többi bűncselekményt 60 százalék feletti eredménnyel dolgozták fel, tehát végeredményként a tartományban elkövetett összes bűncselekmény mintegy 80 százalékát sikeresen tisztázták. A vajdasági rendőrség alkalmazottjainak magas szintű életszínvonalat biztosítottak, a rendőrök előre tudhatták, mikor kapnak lakást, a majdnem 50%-kal magasabb fizetés és a jó felszereltség miatt pedig a rendőrök gyakran Belgrádból vagy más szerbiai településekről is kérték az áthelyezést Vajdaságba. Arra is gondosan odafigyeltek, hogy a rendőrség kötelékében minden nemzeti közösség tagjai egyenjogúan képviseltessenek.

kb. 50 000 euró értékű szóját „takarítottak be“. Egy hónappal később a Szabadka közelében fekvő Feketicsen 38 hektárról letörték az egész kukoricatermést. Ezek persze a legdrasztikusabb esetei a tolvajok pimaszságának és kíméletlenségének, akik szinte mindent elvisznek. 2012 folyamán gyakoriak

CIP – Katalogizacija u publikaciji Biblioteka Matice srpske, Novi Sad 329.14 (497.113) Szabad Vajdaság/fő- és felelős szerkesztő: Dušan Jakovljev I. évf., 1. sz. (1998) – Újvidék Vajdasági Szociáldemokrata Liga, 1998 -, Illusztr.: 31 cm

Megjelenik időnként ISSN 1821-1410 COBISS.SR-ID 238914311

voltak a lopások Királyhalom településen is, ahonnan még traktoroknak is nyoma veszett, amiért a lakosság egy ideig akkora félelemben élt, hogy este még az utcára sem merészkedett ki. Az egyik legnagyobb lopás 2012 októberében történt, amikor a tettesek a helyi trafóállomásról 200 kg rézdrótot szereltek le, aminek következtében 70 háztartás áram nélkül maradt. Péterrévén 2013 szeptemberében kiskorúak egy csoportja kirabolt és megvert egy ti-

EMLÉKEZTETŐ: A VSZL kiharcolta, hogy az apró lopások értékhatárát 15 000 dinárról 5000 dinárra csökkentsék » A Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a VMSZ részéről a Büntetőeljárásról szóló törvényt módosító és kiegészítő törvényjavaslatra benyújtott közös módosító indítványnak köszönhetően az elmúlt év januárjának közepétől a kisebb lopások - amelyekre a rendőrség hivatalból reagál – értékhatárát 15 000-ről 5000 dinárra csökkentették. Eddig ugyanis a tolvajok büntetlenül lophattak 15 000 dinár értékig, a polgároknak csupán az maradt, hogy maguk üldözzék őket a bíróságon, ezzel a módosítással viszont ez a rendőrség dolga, ami a polgárokat megkíméli a bírósági költségektől. zennyolc évest és egy évvel fiatalabb barátját. A média arról számolt be, hogy a helybéliek a mind gyakoribb vere-

kedések miatt bejelentették polgárőrség megszervezését. Hasonló önszervezkedési ötletük volt a csenejieknek is. A polgárok ilyen jellegű bejelentései és elégedetlensége olyan méreteket öltött, hogy a Szerb Nemzetgyűlés Emberi és Kisebbségi Jogi és Nemi Egyenjogúsági Bizottsága 2012 szeptemberében úgy döntött, ellenőrzi néhány vegyes lakossági összetételű vajdasági településen a helyzetet és a Belügyminisztériumtól tájékoztatást kér az adott helyi önkormányzatokban uralkodó helyzetről. A tolvajok cél-

13

www.lsv.org.rs

iztonsági helyzete miatt

A RENDŐRSÉGET, LVAJOKTÓL ÉS T, HOGY ÖNMAGUK SÉGET A Bizottság a helyzetet stabilnak minősíti »

pontjában nem csak a polgárok állnak, ellopnak mindent, amiről úgy ítélik meg, hogy értékesíteni lehet. Így például tavaly szeptemberben az Iriški venacon álló emlékműről levették a 400 kilogrammos bronz lapot, ami tíz nappal ezelőtt újból megismétlődött, októberben pedig Szabadkán ellopták a II. világháború polgári áldozatainak állított Vergődő madár emlékművet. Követelések Dačić lemondására Tavaly februárban a VSZL követelte, hogy Ivica Dačić rendőrminiszter és kormányfő mondjon le a vajdasági biztonsági helyzet rosszabbodása miatt, megismételve a külön rendőrparancsnokság megalakítása iránti követelést. Erre a reakcióra azért került sor, mert február első hetében Vajdaság-szerte több súlyos incidenst jegyeztek fel: Újvidéken eltörték a Szlovák Művelődési Központ tábláját, verekedés volt Temerinben, Óbecsén nemzetek közötti incidens, egy újvidéki általános iskola közelében

A felsorolt esetek ellenére Vajdaság AT képviselőházi bizottsága január 28-án tartott ülésén Mladen Kuribak, a Szerbiai Belügyminisztérium Rendőrparancsnokságának főnöke leszögezte, hogy Vajdaság területén a biztonsági helyzet stabil, azzal a megjegyzéssel, hogy rövid időszak alatt az Újvidéki Rendőrkapitánysághoz tartozó területen történtek ugyan olyan események, amelyek „a polgárokban bizonyos szubjektív bizonytalanságérzetet keltettek“. Kuribak hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok megkérdőjelezik ezt az értékelést, kiemelve hogy a rendőrség számára minden polgárnak ez a szubjektív biztonságérzete az elsődleges, ezért a figyelmüket és tevékenységüket ebben az irányban fogják folytatni, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék és útját állják a különféle incidenseknek. Mindössze egy nappal korábban a Tartományi Egészségügyi, Szociálpolitikai és Demográfiai Titkárság közölte, hogy az orvosok figyelmeztetnek a kegyetlen verekedések és megsebesítések számának növekedésére, amelyek az elmúlt két évben megkétszerezték a súlyosan sebesült páciensek számát. Ez év január 27-én az általános és középiskolákban történő erőszakkal szembeni harcra alakult koordinációs testület Újvidéken végre megkezdte az iskolai erőszakot megelőző intézkedéseket, valamint a tanulók és a tanárok szóban forgó problémával kapcsolatos képzését.

pedig fegyveres leszámolás történt… A Liga arra hívta fel a figyelmet, hogy mindezek a körülmények arra késztethetik a vajdasági lakosságot, hogy személyes biztonsága elemi védelme érdekében önszerveződjön, ami még kockázatosabb

TOPOLYA Éles kritika a hatalom számlájára Vajdaság egykor egyik legfejlettebb községében

1000 ember kényszerül népkonyhán étkezni TOPOLYA – Katasztrófa! Topolya 33 000 lakosából 1000 ember étkezik a népkonyhán. És még többen lennének, ha megnövelnék a konyha befogadóképességét - figyelmeztetett Bálint Oszkár és Haska Lajos, a VSZL képviselő-testületi tagjai, bírálva a községi hatalmat élükön a Vajdasági Magyar Szövetséggel - a katasztrofális eredmények miatt, melyek az ilyen állapotokhoz vezettek.

nőségéért. A Szerb Köztársaságban lezajlott első többpártrendszeri választásoktól napjainkig ebben a község-

A felelősök ismertek Emlékeztettek rá, hogy Topolya község a kilencvenes évek elejéig a legfejlettebbek közé tartozott Vajdaságban, de már majdnem húsz éve stagnál és lemarad. Minden második munkaképes topolyai munka nélkül van,

történt iskola és óvoda közelében. Erre reagálva Nenad Čanak, a VSZL elnöke Ivica Dačić rendőrminisztertől követelte, tegyen sürgős intézkedéseket és szavatolja az újvidéki polgárok és gyermekeik biztonságát. Majdnem négy év után,

ben a helyi önkormányzat munkájában legjelentősebb szerepe a Vajdasági Magyar Szövetségnek volt. A politika és az azt végrehajtó káderek ahhoz vezettek, hogy a lakosok száma a húsz év alatt a negyedével csökkent, a népkonyhán pedig közel ezer család étkezik. Ez a szám sokkal nagyobb lenne, ha megnövelnék a konyha a befogadóképességét – mondja Bálint Oszkár, a VSZL képviselő-testületi tagja lapunknak. Ki kapta a földet?

helyzeteket szülhet. Az év a februári események szellemében folytatódott, ami ahhoz vezetett, hogy csupán néhány hónap alatt Újvidéken öt lövöldözés

2013. szeptember 19-én neveztek ki új rendőrfőnököt Újvidékre Stevan Krstić személyében, aki évekig a megbízott rendőrfőnök tisztségét töltötte be.

a tanulmányaikat befejező fiatalok nagy többsége pedig nem jön vissza, hanem máshol folytatja az életét és munkáját – leggyakrabban külföldön. - A magyarázatot az ilyen helyzetért a gazdasági válságban keresik, de az igazság az, hogy a helyi önkormányzat felelős saját szerveinek működéséért, valamint Topolya község összes polgárának életszínvonaláért és életmi-

- Ennek a községnek a legnagyobb forrása az 55 000 ha legjobb minőségű vajdasági szántóföld, melyből majdnem 15 000 ha állami tulajdonban van. A helyi önkormányzat döntései nyomán ezeket a földeket alig néhány család között adták bérbe ahelyett, hogy a földműveseket védelmezték volna a falvakban, és lehetővé tették volna számukra ezen földek a bérbe vételét – emeli ki kollégája a szintén VSZL képviselő-testületi tag, Haska Lajos.

14

Fókuszban

Vég nélküli harc a helyi képviselő-testületek és a köztársasági parlament között

A VSZL MINDENNAPOS HARCA A NEMZETI KÖZÖSSÉGEK JOGÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT ÚJVIDÉK – Az összes előző évhez hasonlóan a Vajdasági Szociáldemokrata Liga az elmúlt másfél évben is naponta rámutatott mindazokra a mulasztásokra, amelyeket az állam Szerbia valamennyi polgára alkotmányos jogainak tiszteletben tartásában elkövetetett, külön hangsúl�lyal a nemzeti közösségek jogainak egyre gyakoribb elfojtására. Az államtól kapott nem megfelelő válasz miatt a Liga erről habozás nélkül tájékoztatta az országunkban akkreditált nagyköveteket és európai uniós képviselőket is.

túl kiemeli, hogy a rendőrség „intézkedéseket foganatosít a végrehajtók azonosítása érdekében“. Eltérő matematika tesztek a nemzeti kisebbségi tanulók számára Olena Papuga népképviselő

vák, a horvát, a bunyevác, a macedón, a román és a ruszin nemzeti közösség tanulói számára. Hadd említsük meg, hogy a 2012/2013. tanévet az említett tanulók megfelelő taneszközök nélkül fejezték be, és az ideit is megfelelő tankönyvek nélkül kezdték. A ligások szerb par-

Kinek ártanak a ruszinok? Olena Papuga, a VSZL népképviselője tavaly január 22én a Szerb Nemzetgyűlésben elmondta, hogy három nappal korábban, a ruszinok nemzeti napjának megünneplése idején a Sid községi Bikić Do település bejáratánál átfirkálták a helységnévtábla ruszin nyelvű feliratát, egy táblára pedig a négy S-t és a SRB szórövidítést írták ki. Papuga asszony kifejtette, hogy a ruszinok cirill betűs írással írnak, ezért nem hinné, hogy valakinek az írásmód szúrta volna a szemét, hanem a már 250 éve ebben a helységben élő nemzeti közösség. Megkérdezte a rendőrminisztert és a Belügyminisztériumot, mikor fognak reagálni a nemzetek közötti viszonyok nyilvánvaló sérülésére, és maga szerette volna rendbe hozni a táblát. Másnap a kommunális szolgálat Bikić Dóban lemosta a táblákat, ám a Belügyminisztériumtól egy szűkszavú válasz csak egy évvel később, 2014. január 16-án érkezett meg, amely az adott állapot leírásán és a bíró értesítésén

olena papuga

tavaly februárban arról kért tájékoztatást az Oktatási

adam paljov

lamenti felhívását követően a tankönyvek kétharmada

Temerin » A VSZL hevesen reagált arra is, miután októberen a Temerinbe tartó autóbuszban egy tizenhat éves fiút támadója verbálisan és tettlegesen is bántalmazott csak azért, mert magyarul beszélt. A VSZL tavaly februárjában követelte, hogy Temerinben növeljék meg a rendőrök számát, de kérte egy olyan munkacsoport megalakítását, amely naponta hirdetné a sokszínűséget és a toleranciát. Minisztériumtól, hogy hány tagozat fog megszűnni a nemzeti közösségek nyelvén a tanulók 15-ös létszám alá csökkenése miatt. Júniusban pedig azzal kapcsolatban kért magyarázatot, hogy a matematikában 2+2 nem 4 a többségi és kisebbségi tanulók számára, ha már a középiskola beiratkozáshoz eltérő teszteket kaptak. A népképviselő asszony már tavaly és tavalyelőtt is több ízben megkísérelt az illetékes miniszterektől választ kapni arra, kinyomtatják-e, és mikor nyomtatják a tankönyveket a magyar, a szlo-

megérkezett. A többire még várni kell. A Nagybecskereki képviselő-testület még nem készült fel más nyelvekre A Szerbiai Alkotmánybíróság 2012 júliusában elvitatta a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény rendelkezéseit, és megállapította, hogy a tartomány nem szabályozhatja részletesebben a nemzeti közösségek nyelvének és írásmódjának használatát. Erre reagálva Adam Paljov, a VSZL tartományi képviselője a vajdasági

parlamentben anyanyelvén, szlovákul elmondott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a hivatalos nyelvek használatát a mindennapi életben és gyakorlatban mind a vajdasági intézményeknek, mind pedig a helyi önkormányzatoknak támogatniuk kell. Ugyanakkor Vass Tibornak, a VSZL képviselő-testületi tagjának a nagybecskereki képviselő-testületben anyanyelvén, magyarul elmondott felszólalását nem érthették meg azok, akik a magyar nyelvet nem beszélik, mert a Nagybecskereki Képviselő-testület nem biztosított fordítót, habár ez kötelessége lett volna, mivel ebben a városban négy nyelv – szerb, magyar, szlovák és román! – hivatalos használatban van! De semmivel sem járt jobban Csízik Károly, a VSZL népképviselője, amikor a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésében megpróbált magyarul felszólalni. Az új bírósági hálózat elfojtja a nemzeti közösségek jogérvényesülését Aleksandar Marton, a VSZL tartományi képviselője január 22-én rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróság határozata, mellyel a Szerb Köztársaság nemzeti tanácsairól szóló törvény több szakaszát is alkotmányellenesnek hirdette ki, alapot teremtett a nemzeti közösségek megszerzett jogainak újabb csökkentéséhez. Javasolta, hogy a köztársasági hatalom alakítson munkacsoportot, amely arról gondoskodik majd, hogy a

nemzeti közösségek jogai ne csorbuljanak, és ebben a munkacsoportban vegyenek részt a nemzeti közösségek képviselői is. A Liga továbbá 2013 novemberében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírósági hálózatról szóló törvény felszámolja a vajdasági bíróságok és ügyészségek megállapított székhelyeit azzal a kétségbevonhatatlan szándékkal, hogy ezzel eltörölje a földrajzi határokat és az autonómiát, még annak árán is, hogy ezzel a legdurvább módon megsértik a nemzeti közösségek anyanyelvhasználathoz való jogát! A Nemzetgyűlésben erre mutatott rá Dragan Andrić, a VSZL népképviselője, a VSZL elnöke, Nenad Čanak pedig erről levében tájékoztatta a Szerbiában akkreditált összes nagykövetet, az Európa Tanács Irodáját és Michael Devenportot, az Európai Unió Szerbiai Képviseletének vezetőjét. A VSZL elnöke több választ kapott, így Devenporttól, Štefan Fülétől, az EU bővítési biztosától, Peter Burkhardtól, az EBESZ szerbiai Missziójának vezetőjétől és Nils Muižniekstől, az Európa Tanács emberjogi biztosától is.

15

www.lsv.org.rs

Csízik Károly, a VSZL köztársasági parlamenti képviselője

Anyanyelvemen szeretnék felszólalni a Szerb Nemzetgyűlésben Mivel Szerbia elindult az európai úton, a Szerb Nemzetgyűlés példát vehetne a tartományi képviselőházról vagy az Európai Parlamentről, ahol a szinkrontolmácsok minden hivatalos használatban levő nyelven fordítanak. Műszakilag ez nem kivitelezhetetlen, csupán jóakarat kérdése – állítja Csízik. ZENTA – Csízik Károly, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga népképviselője valószínűleg az első, aki a Szerb Nemzetgyűlésben anyanyelvén, magyarul fordult kollégáihoz. Ám szinte senki sem értette meg, amit mondott, mert tolmács nem volt jelen, pedig a képviselőházi padokban rajta kívül még nyolc magyar nemzetiségű népképviselő ült. Szimbolikusan Ez volt az első felszólalása, melyről eldöntötte, hogy magyarul, az anyanyelvén fog beszélni. Rövid ideig tartott, mivel a Szerb Nemzetgyűlésben nem volt fordító. Kolléganője,

Olena Papuga a VSZL képviselői csoportjából elmagyarázta, hogy Csízik azért döntött ilyen lépésről, mert látni szerette volna, hogyan reagálnak a Szerb Nemzetgyűlésben ülő népképviselők egy olyan beszédre, amely eltér a mindennapi parlamenti munka során szokványos felszólalástól. Csízik Károly a Szabad Vajdaság-nak elmondta, azért szeretett volna magyarul felszólalni, mert a népét is képviseli, egyben jelképesen szeretett volna arra is utalni, hogy Szerbiában a szerbeken kívül kisebb vagy nagyobb számban más nemzetek is élnek, sőt némelyeknek a Nemzetgyűlésben is van képviselőjük. A képviselők között

a magyarokon kívül vannak albánok, macedónok, románok, romák, ruszinok, és jó lenne, ha műszaki tekintetben lehetővé tennék számukra, hogy az anyanyelvükön szólalhassanak fel. Európai út - Mivel Szerbia elindult az európai úton, a Szerb Nemzetgyűlés példát vehetne a tartományi képviselőházról vagy az Európai Parlamentről, ahol a szinkrontolmácsok minden hivatalos használatban levő nyelven fordítanak. Műszakilag ez nem kivitelezhetetlen, csupán jóakarat kérdése – hangsúlyozza Csízik, majd hozzáfűzte, hogy

az anyanyelven való felszólalás lehetséges, ha a népképviselő egy nappal korábban bejelenti szándékát, mert így tudnak számára tolmácsot biztosítani - A képviselők valószínűleg nem fogják rászánni magukat erre a lépésre, mert nem szinkronban tolmácsolják őket, hanem a felszólalásra kiszabott időbe beszámítják a tolmácsolás időtartamát is. Felszólalásuk ezzel rövidül, azaz ha a képviselőnek 20 perc áll rendelkezésére a felszólalásához, tíz percet beszélhet ő, tíz perc lesz a fordítás, ami semmiképpen sem válik a kisebb képviselői csoportok javára, amelyekben a legtöbb nemzeti közösségi képviselő van – magyarázta

Csízik Károly, és elmondta, hogy képviselői mandátumának valamivel több mint egy éve alatt a Szerb Nemzetgyűlés ülésezése idején nem volt alkalma a gyakorlatban ilyen felszólalást hallani. Képviselő Csízik Károly már hosszú évek óta a VSZL tagja és tisztségviselője, a VSZL Zentai Városi Bizottságának elnöke. A Szerb Nemzetgyűlés népképviselőjeként az elmúlt két évben rendkívül aktív volt, mind Vajdaságot, mind pedig városát - Zentát, a magyar nemzeti közösséget, de mindenki mást és mindazokat az értékeket képviselte, amelyekért a VSZL harcolt.

ZENTA A VSZL Községi Bizottsága kitartóan hangsúlyozza:

Sürgősen meg kell oldani a magas fűtési számlákat ZENTA – A Vajdasági Szociáldemokrata Liga Zentai Községi Szervezete több ízben is kérte a helyi hatalomtól, hogy oldja meg a távfűtés gondját Zentán, a tavalyi év végén pedig mintegy ezer aláírást gyűjtött össze a polgároktól, akik követelik a fűtési díj csökkentését, illetve annak visszaállítását a 16%-os drágulás előtti szintre. A Liga tagjai decemberben megpróbálták átadni a szóban forgó petíciót Ceglédi Rudolf zentai polgármesternek, aki azonban ezt elkerülte. Válaszul a ligások a bejárati ajtaja elé kulcsot és hőmérőt helyeztek. Csízik Károly, a VSZL Zentai Községi Szervezetének elnöke elmagyarázta,

hogy a kulcs azokat a házakat szimbolizálja, amelyekből a zentaiak kiköltöztek, mert nincs rá pénzük, hogy a magas távfűtési díjakat fizessék. Fogy a polgárok türelme Csízik januárban arra figyelmeztetett, hogy a polgárok még várják a választ a petícióban világosan megfogalmazott kérdéseikre, ám amikor megkapták a decemberi fűtési számlákat, még a legkitartóbb polgárok is elveszítették a türelmüket. - A fűtési díj kifizetése a jobb anyagi helyzetben levő polgároknak is fejfájást okoz, nem beszélve a szegényekről, a kiskeresetűekről és a nyugdíjasokról.

Bevételük nem lesz elég a fűtési számla kiegyenlítésére még akkor sem, ha lemondanak az élelemről és a gyógyszerekről – áll Csízik közleményében. Figyelmeztetett arra is, hogy talán most értek el a fordulóponthoz, amikor megtörténhet, hogy a polgárok problémájuk utolsó megoldásaként polgári engedetlenséghez folyamodnak. A városi hatalom immár három hónapja nem nyilatkozik erről a kérdésről, miután a Liga szórólapokon leközölt a zentai hatalom számos malverzációjára vonatkozó adatot, valamint a párt- és rokoni alapon történő munkahelyszerzést, válaszul arra, hogy ez év elején a VMSZ helyi bizottsága számos hazugságot

és sértést hozott nyilvánosságra a VSZL számlájára. Érdekes módon azonban a VMSZ helyi bizottsága nem cáfolta a közszektorban való féktelen foglalkoztatásra vonatkozó vádakat, ehelyett a Ligát vádolták hazugságok és valótlanságok közlésével, ám ezt az állításukat semmivel sem tudták alátámasztani. A pártkatonák állandó munkát kaptak Goran Jovanović, a VSZL Helyi Bizottságának elnöke kifejtette, hogy a ligások egy egész listát tettek közzé azokról a foglalkoztatottakról, akikről abban a pillanatban információkkal rendelkeztek, azokról az újon-

nan állásba helyezettekről pedig, akikről később értesültek, utólagos listát adnak ki. Jovanović tagadja, hogy közmunkát végző személyekről lenne szó, mert ott, ahol tényleg keményen kell dolgozni, a dolgozók határozott időre kaptak munkát. - Akikről mi írtunk, pártalapon helyezkedtek el határozatlan időre a községi közigazgatási hivatalban, a közvállalatokban és intézményekben – emelte ki Goran Jovanović. Hangsúlyozta, hogy a Liga soha senkit sem helyezett állásba pártvonalon, a ligások pedig mandátumuk lejártával elhagyták a községházát és mindent visszaadtak, amit rájuk bíztak.

16

Helyben

OLVASÓI LEVÉL

NEM ENGEDEM MEG, HOGY NEMZETI TÁBORBA SOROLJANAK, HOGY ILY MÓDON A VMSZ SZAVAZÓGÉPEZETÉNEK A TAGJA LEGYEK! ZENTA – Annak a reményében írok Önöknek, hogy végül is megjelenik a Szabad Vajdaság, amelyre régóta várok, azért is, mert az imént szereztem tudomást róla, hogy Pásztor István kijelentette, hogy a VMSZ-nek szándékában áll jelen lenni az eljövendő kormányban, és hogy megváltozott a magyarok véleménye az SZHPvel kapcsolatban?! Hogy van ez, hogy a „vajdasági magyarok megváltoztatták a véleményüket”? Lehet, hogy az ő pártja megváltoztatta a véleményét, de az én véleményem nem változott az SZHP-vel kapcsolatban. A feleségem sem változtatta meg a véleményét. Ismerek még sok embert, akinek szintén ez a véleménye róluk. Honnan vette Pásztor a jogot arra, hogy minden magyar nevében beszél? Nem minden vajdasági magyar szavazott rá. 50 – 60 ezer szavazatot kapott, mi pedig legalább 300 ezren vagyunk. Léteznek itt még más magyar pártok is, és különböző polgári pártok, melyekre szavaznak a vajdasági magyarok. Hallottam már a véleményüket, hogy „aki nem a VMSZ-t támogatja, az nem magyar”. Ki állítja ezt? A párt, melyet apa és fia vezet? „Emlékezem ...” Néhány hónappal ezelőtt, novemberben volt a 22 éves évfordulója a Zentán, Adán, Bácskossuthfalván és Oromhegyesen megtartott háború ellenes összejöveteleknek. Akkor, amikor Slobodan Milošević a legerősebb volt, a vajdasági magyarok nagyon féltek, mivel a frontra küldték fiainkat, kevesen vettek bátorságot eljönni közénk, velünk együtt lázadni és felemelni a hangjukat. Ezért is emlékezünk azokra az embe-

rekre. Emlékszem – ott volt Csubela Ferenc, Balla Lajos és Nenad Čanak. Úgy mondják, hogy azon a „mitingen” Zentán, mikor beszédet mondott 5000 ember volt. Nem tudom, de korábban soha nem láttam annyi embert. Később sem, csak arra emlékszem, hogy azt a bizonyos „mitinget” követően Adán is volt, hogy ott

„a magyaroknak fejenként két szendvicset igért, mivel a szlovákokhoz viszonyítva kevesebbet kell utazniuk”. Most láttam Pásztort a verbászi választásokon koalícióra lépni Ivica Dačić-tyal és Krajišnik egyesületével. Ez az Ivica Dačić volt, ha jól tudom a szóvivője annak a Slobodan Milošević-nek, aki ellen

valahogy mindannyian felháborodtunk, megmozdultunk, és hogy ezek a „mitingek” megakadályozták, hogy gyermekeinket a frontra küldjék és ott elessenek. Emlékszem, hogy később Čanak és Kasza József elmentek pártjaikkal a belgrádi kaszárnya elé, hogy ott tiltakozzonak a háború ellen. Tudom, hogy a VMSZ és a VSZL együtt indult a választásokon, és hogy Kasza és Čanak tizen évvel ezelőtt együtt reagált, amikor Csantavéren és más környetetekben próbálkoztak a nemzetek közötti jó viszonyok bomlasztásával.

harcoltunk és akitől féltünk. A hírekben láttam, hogy a VMSZ Tomo Nikolić-tyal, azaz az ő pártjával, az SZHP-vel van hatalmon Törökbecsén, Nagybecskereken, Nagykikindán és Újvidéken. Ugyanígy újabban Szabadkán is az SZHP-vel bitorolják a hatalmat.

„Láttam Pásztort, amikor Nikolić-hoz ment” Viszont Pásztor Istvánra, aki ma vezeti a VMSZ-t nem emlékszem azokból az időkből. Nem tudom, hol volt ő akkor, amikor kockáztatni kellett. Őt a hírekben láttam, amikor ahhoz a Tomislav Nikolić-hoz ment, aki Vojislav Šešelj helyettese volt, amikor az a párt

„Mit tett a VMSZ a hatalmával? Több vagy kevesebb magyar van ma Vajdaságban?” Én valóban vajdasági magyar vagyok, de nem Pásztoré. A VMSZ-t tiszteltem abban az időszakban, amikor polgári párt volt, nem pedig jobboldali. Mondják meg nekem, mit tett Vajdaság autonómiájáért, amióta ö a Vajdasági Közgyűlés elnöke? Mi az, amivel Vajdaság rendelkezik, amióta ő ott van azon kívül, hogy meghívta Tomo Nikolić-ot, hogy beszédet mondjon a közgyőlésen?! Leülök a szomszédokkal beszélgetni, és ők így vélekednek:

„Tudod, a VMSZ-nek van Nemzeti Tanácsa, határozatokat hoz minden intézménnyel kapcsolatban, az iskolaszékektől a színházak igazgatójáig, tudósítanak róluk a médiák ...”. Beszélik, hogy „ő ismer olyan üzletembereket, akiknek van pénze”. Felteszem a kérdést, hogy mi ebből a hasznuk a magyaroknak? Megszűnt-e Vajdaság kilakoltatása? Nem. Újabban a gyerekeink felveszik a kettős állampolgárságot, és tömegesen mennek Budapestre, vagy az Európai Únióba dolgozni. Elmennek ugyanúgy, mint a kilencvenes években, amikor a mobilizáció elől menekítettük őket. Mit tett a hatalmával, hogy a gyerekeinknek itt jobb legyen? Nézzenek körül, ma több vagy kevesebb magyar él Szabadkán, Adán, Magyarkanizsán, az én Zentámon és más helyeken? Látom, hogy Pásztor Vučićtyal készül az új kormányba. Milyen hasznom lesz nekem, zentai magyarnak abból? Én nem egyezek azzal, hogy valaki holmiféle nemzeti táborba soroljon, hogy ő szavazó gépezettel rendelkezzen. Így mondtam a gyerekeimnek is. Nem avatkozok bele, hogy hogyan szavaznak, de emeljék fel a fejüket, és ne legyenek csak szavazó robotok, hogy valaki jobban élhessen. Én biztosan nem leszek.

Nincs megoldhatatlan probléma, ha dolgozunk PANCSOVA – Borsos Mária (VSZL), Hertelendyfalva Helyi Közösség tanácsának tagja elsőként mutatott rá a buszmegállókkal kapcsolatos problémára. A kezdeményezést a település többszáz polgára támogatta, és hónapokig tartó küzdelem után végre megvolt a pénz a hertelendyfalvai megálló helyreállítására. Nem ez az egyedüli probléma, amelyet sikerült megoldani a ligások közbenjárásával. Az Önkéntes utcai polgároknak nagy gondjuk van az esővíz elvezető csatornával, mert esőzés esetén a víz elönti a lakóházakat. Mindössze néhány nap alatt a ligások újra indítványozták a kezdeményezést, melyet ezúttal is osztatlanul támogatott az összes Önkéntes utcai háztartás. Parlamenti

képviselőik révén találkozót beszéltek meg a polgármesterrel és a Pancsovai Városrendezési és -építési Igazgatóság KV igazgatójával, így a problémát újra elkezdték megoldani. - Egyetlen probléma sem megoldhatatlan, a lényeg abban rejlik, mennyire kész valaki megfelelően végezni munkáját, amikor a helyi politikáról van szó. Amikor a helyi közösség tagjának jelöltettem magam, ezt a tisztséget feladatként éltem meg, és a mai napig így álRemélem, hogy ezen levelelok hozzá. Függetlenül attól, met megjelentetik! hogy a városunkban ellenzékben vagyunk, törekvése inkkel bizonyítjuk, azért va gyunk itt, hogy segítsünk – S. József, Zenta hangsúlyozta Borsos Mária.