ILLÉS VIKTOR A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA A református oktatás a jogi ismeretek fejlesztésére irányuló tevékenységének első jegyei már a 18. század folyamán megmutatkoztak, nevezetesen református jogakadémiák alakultak Sárospatakon, Máramarosszigeten, Debrecenben és Kecskeméten. A 20. század húszas éveiben különböző okok miatt megszűnt a máramarosszigeti, pataki, és debreceni jogakadémia, s ettől kezdve a kecskeméti intézmény jelentette a református jogi oktatás alma materét egészen az 1949-ig. A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993-ban több karral rendelkező egyetem megalakításáról döntött. A kezdeményezést a Magyar Köztársaság Országgyűlése még az év szeptemberében jóváhagyta. Az újonnan létrejött jött Egyetem Egyetemi Tanácsának döntése után az 1998/99-es tanévtől határozott idejű akkreditált, nappali tagozatos jogászképzés indult. Az első végzős évfolyam diplomaosztására 2003. június 21-én került sor. A szak működtetése érdekében az Egyetem rektora 1998. január 14-én 2352/1/RH számon benyújtotta a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba az egyetemi szint általános jogászképzés engedélyeztetése iránti kérelmét, majd a módosításokat követően 1999. februárjában a Kar indításának állami elismerése iránti kérelmét, melynek alapján az Oktatási Miniszter 1999. szeptember 2-i hatállyal – három év időtartamra – meghatározott feltételek mellett engedélyezte az egyetemi szintű jogász szak indítását. A Kar tovább fejlesztette szervezetét, pontosította oktatási tematikáját, hogy az alkalmas legyen a nappali tagozatos jogászképzés biztosítására. 2001. február 14-én a Magyarországi Református Egyház Zsinata kimondta a Károli Gáspár Református Egyetem Budapesti Jogi Karának megalapítását, s az alapítói és fenntartói jogokat és kötelezettségeket teljes egészében a Dunamelléki Református Egyházkerületre ruházta át, amely eddig is az Egyetem fenntartója volt. A jogász szak határozatlan idejű akkreditációjáról a Magyar Akkreditációs Bizottság 2003 májusában foglalt állást. A KAR OKTATÓI ÉS TUDOMÁNYOS KÉPVISELŐI
A Kar 74 kinevezett oktatóval rendelkezik, közülük három akadémikus, 7 fő a tudományok doktora és 16 fő kandidátus/PhD fokozatú. 284
ILLÉS VIKTOR: A KGRE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA
Jelenleg a Kar 7 oktatója vesz részt doktori képzésben, ami a jövőre nézve az oktatói gárdán belül a minősített oktatók számának növekedése szempontjából biztató. 2003. január 1-től a Magyar Tudományos Akadémia kihelyezett kutatócsoportja működik Karon, melynek kutatói a kutatási a tervek alapján fokozatosan bekapcsolódnak az oktatói tevékenységbe is. Oktatóink tudományos közéletben való aktivitását példázza, hogy mindeddig a Kar négy tudományos konferenciát szervezett: 2001-ben Államiság – alkotmányosság – jogállamiság, szintén 2001-ben Jogérvényesítés – jogalkalmazás, 2002-ben A Büntető törvénykönyv és a Büntető eljárási törvény módosítása, 2003-ban A bírói hatalom címmel. Valamennyi konferencia anyaga publikálásra került. Az oktatók túlnyomó többsége tudományos eredményeit a gyakorlatban is hasznosítja szakértőként, oktatóként tevékenykednek, jelen vannak az EU integráció folyamatában, közreműködnek a jogalkotás területén is. 3 oktató részesül hazai vagy külföldi ösztöndíjban, valamint 11 oktató vesz részt rendszeres továbbképzésben. HALLGATÓK
A hallgatók 1998-ban és 1999-ben nem az állami jogi kari felvételi rendszerben alkalmazott módon kerültek a Karra, hanem egy speciális, kifejezetten erre a célra készített írásbeli sikeres megoldása alapján. 2000-től kezdve a felvételi eljárás megegyezik az állami karokéval. Hallgatói létszám az újabb bekapcsolódó évfolyamokkal fokozatosan felduzzadt, így mára a kezdeti 154-hez képest 680 hallgató képzése folyik. [A hallgatói létszám alakulása: 1998/1999. tanév I. félév: 154; II. félév 198; 1999/2000. tanév I. félév 293; II. félév 266; 2000/2001. tanév I. félév 398; II. félév 393; 2001/2002. tanév I. félév 522; II. félév 490; 2002/2003. tanév I. félév 658; II. félév 680 fő.] A hallgatói közélet aktivitása tekintetében példamutató értékű, hogy már az oktatás megindításának első évében megszervezésre került a Hallgatói Önkormányzat, saját szervezeti-működési szabályzattal, önálló szervezettel. 2003-ban az Állam – és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata elnyerte a „Legjobb Hallgatói önkormányzat” megtisztelő címet. A 2002/2003-as tanévtől kezdve bevezetésre került a Karon is a kreditrendszerű képzés az I. évfolyamon. [A kredit rendszerű tanterv szabályai felmenő rendszerben érvényesülnek.] A 2003 áprilisában Debrecenben megrendezésre került Országos Tudományos Diákköri Konferencián 9 induló hallgató közül négyen eredményesen szerepelt. [A Munkajogi szekcióban második, a Büntetőjogi szekcióban harmadik, a
285
A HAZAI JOGÁSZKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI
Magyar jogtörténeti szekcióban szintén második díjat, az Alkotmányjogi szekcióban pedig a legjobb opponancia díját szerezték meg hallgatóink.] A KÉPZÉS FELTÉTELEI
Szervezeti-jogi feltételek
a) Intézetek, tanszékek. Miként az oktatói létszám csak fokozatosan, „felmenő rendszerben” töltődhetett föl, akként az oktatási-szervezeti rend is csak meghatározott ütemben alakulhatott ki. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az oktatás megindításakor az első évben oktatott tárgyaknak megfelelően két intézet (a Jogtörténeti–Jogelméleti Intézet, valamint a Közjogi Intézet) kezdte meg működését, azaz az oktatók ezekhez „tartoztak” munkájukat és oktatási-szervezeti helyzetüket illetően, majd az újabb évfolyamok belépésével másik két intézet (a Büntető Tudományok Intézete és a Civilisztikai Intézet) csatlakozott a struktúrához. – Jóllehet a dékánra kezdettől fogva érthető nyomás nehezedett annak érdekében, hogy mielőbb ki kell alakítani a hazánkban „hagyományos” és a mostani jogi felsőoktatási rendszerünkre jellemző tanszéki szervezetet, ezt csak fokozatosan, a megfelelő személyi feltételek teljesülésével párhuzamosan lehetett megtenni. Jelenleg a Karon – az Egyetemi Tanács 39/2002. sz. határozata alapján – 16 tanszék működik, nevezetesen: Alkotmányjogi tanszék, Büntetőjogi tanszék, Büntető eljárásjogi tanszék, Jogelméleti tanszék, Jogi informatikai, statisztikai és médiajogi tanszék, Jogtörténeti és egyházjogi tanszék, Környezetvédelmi és agrárjogi tanszék, Közgazdasági tanszék, Közigazgatási jogi tanszék, Munkajogi és szociális jogi tanszék, Nemzetközi jogi és európai jogi tanszék, Nemzetközi magánjogi tanszék, Pénzügyi jogi tanszék, Polgári jogi tanszék, Polgári eljárásjogi tanszék, Római jogi tanszék. A tanszékek természetesen önállóak, egyelőre megmaradtak az intézetek is. Ennek oka, hogy egyrészt a jogi képzéssel szemben egyre erőteljesebben jelennek meg azok a speciális igények, amelyek kielégítése áttöri a „hagyományos” tanszéki kereteket; ezek a jellegükben „interdiszciplináris” tárgyak jobban „elférnek” az intézeti, mint a tanszéki keretek között. Másrészt az oktatásiszervezési adminisztráció is számottevően leegyszerűsödik, ha egyetlen szinten – az intézetben – zajlik, semmint a tanszéki szint miatt esetleg fölöslegesen megsokszorozódik. b) Doktori iskola. Az elmúlt években Magyarországon egyre szélesebb hallgatói kör számára vált hozzáférhetővé a felsőoktatás. A hallgatói létszám növekedése egyfelől helyeslendő, hiszen több kiművelt emberfő jótékony hatással lehet társadalmunk fejlődésére. Ugyanakkor ez a folyamat óhatatlanul hordoz hátrányokat is: a felsőoktatásba nem csak a legkiválóbb képességűek kerülnek be, a 286
ILLÉS VIKTOR: A KGRE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA
nagyobb létszám ronthatja az oktatás minőségét, ugyanakkor kevésbé valósulhat meg a tehetséggondozás... a mai magyar felsőoktatásban a doktori iskolák kell, hogy képviseljék a minőségi képzést, a PhD hallgatók körében lehet reálisan megvalósítani a tehetségek kiemelését és gondozását... a doktori képzésnek egyidejűleg kétféle elvárásnak kell megfelelnie. A doktori képzés egyrészt a legmagasabb szintű egyetemi képzés, és mint ilyen, az iskolarendszerű ismeretszerzés befejező szakasza. A doktori képzés másrészt az önálló kutatói, oktatói, tudományos munka nyitánya és egyben előfeltétele is. E kétféle követelményt csak minőségi és hatékony oktatási struktúra keretében lehet megvalósítani. Cél tehát a hatékony, minőségi képzés kiépítése, hogy a doktori iskolánkból kikerülő hallgatók rendelkezzenek mindazokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek a tudományos életbe való bekapcsolódás előfeltételei, ilyenformán a jövő tudósait, kutatóit, oktatóit kívánjuk a szükséges tudással felvértezni. A doktori képzést nálunk elvégző hallgatók speciális ismereteikkel, a szélesebb spektrumon történő vizsgálódás képességével a gyakorlati életben is jobban és hasznosabban tudják majd ellátni munkájukat, ezáltal az ország jobban felkészült jogászokkal, igazgatási szakemberekkel gazdagodik. A doktori iskola tanrendjében szereplő tananyagtartalom arra is garancia, hogy az Európai Unióba történő belépésünket követően a nálunk végzett hallgatók segítségével sikerülhet összhangot találni a magyar jogrendszer értékeinek, hagyományainak megőrzése és az új integrációs struktúra befogadása között a Károli Gáspár Református Egyetem állam- és jogtudományi doktori iskolájában folyó kutatómunka eredményei hozzájárulhatnak a magyar és az európai jogtudomány, illetve a jogrendszer továbbfejlesztéséhez. c) Az igazgatás szervezeti-jogi keretei. A Kar igazgatásának sémája megfelel a hazai jogi karokénak: kari tanács (hivatalbóli és választott tagokkal), az általa választott bizottságokkal, dékán és helyettesek valamint a hivatali apparátus. A képzés tárgyi, infrastrukturális feltételei
a) Központi épület. A Kar jelenleg Budapesten a IV. kerületben, a Viola u. 2–4. sz. alatti épületben működik, amely az öt évfolyam oktatására megfelelő. Rendelkezésre áll 5 nagy előadóterem és 13 szemináriumi szoba. Az intézetek, a könyvtár, a diákjóléti intézmények és az adminisztráció elhelyezésére 900 m2 szolgál. A főépület alagsorában található a Kari Tanácsterem, amely fogadások, konferenciák tartására is megfelelő. A Kar 4000 m2 alapterületű építményben működik, és hozzá tartozik mintegy 10.000 m2-es szabad terület, amelynek nagy része parkosított, alagsori megközelítéssel is elérhető. A 2002/2003-as tanév kezdetekor átadásra került egy körülkerített parkoló. b) Kari könyvtár. 1998-ban már biztosítva volt a Ráday-kollégium könyvtárában a hallgatók szakmai fejlődéséhez szükséges nélkülözhetetlen könyvtári ál287
A HAZAI JOGÁSZKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI
lomány. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg az önálló egyetemi jogi könyvtár kialakítása. A Kari Könyvtár 2001 januárjától működik önállóan, jelenleg mintegy 15–16.000 könyvvel rendelkezik. Az olvasóteremben 60 férőhely található. A könyvtárban 4 számítógép áll a hallgatók rendelkezésére, emellett 3 számítógép a könyvtárosok munkáját segíti. A működés kezdetétől az internetkapcsolat rendelkezésre állt. c) Számítógépes hálózat. A Kar jelenleg 55 db számítógéppel rendelkezik. Ebből a hallgatók 20 számítógépet használhatnak a számítógépteremben, amely jogi informatikai oktatási laborként is szolgál, a többi az intézetek, a Dékáni Hivatal és az adminisztráció munkáját segíti. Kiépült a számítástechnikai kábelrendszer is, amely lehetővé teszi valamennyi számítógépről a Corvinus könyvtári információs hálózatba a bekapcsolódást. A központi számítógépteremben lévő szerverrel valamennyi számítógép útján elérhető az internet és a Jogtár. d) Hallgatói szolgáltatások. A főépület alagsorában egy 140 m2 alapterületű, erősítő eszközökkel felszerelt kondicionáló terem üzemel, az udvaron egy bitumenezett kézilabdapálya és egy kosárlabdapálya található. A hallgatók elhelyezése tekintetében kiemelendő, hogy az Egyetem több kollégiummal rendelkezik, amelyeket a hallgatók szociális helyzetük és tanulmányi eredményük függvényében pályázat útján vehetnek igénybe.
288
