TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. I l l - i k félév. Kolozsvárit, Jiilius 39-kén, 184?. 5tf-ik szám. Az ipari chemia eléhaladásának hasznos tanálmányok Gazdasági
füzér.
vázolata,
az emberi munkásság
irányzatokkal jövendőjére
i. Szentilona-szigeti csoda-búza. — 2 . A pityóka
kó'zó'nségesebb tápszerekével. — Még egy új bolygó. G. —
Az ipari chemia eléhaladásának vá zolata, irányzatokkal jövendőjére és azon módra, miszerint a hasznos ta nálmányok az emberi munkásság- ezen ágában történni szoktak. E L S Ő K O R .
II.
A speculatio s ezzel egybefüggő ábrándozok korszaka. (Végzet.)
É r t e k e z é s ü n k fonalát olt szakasztottuk volt m e g , hol a k e r e s z t y é n vallás gyors t e r j e d é s e által m e g r é m ü l t pogánv philosophusok kétség beesve r a g a d á k m e g a régi égyptomi mysticismust, s alkoták a s z e n t t u d o m á n y t , i s t e n i m e s t e r s é g e t vagyis az akkori titkos c h e m i a t. L á t ó k , hogy ezen szent tu domány m e s t e r e i m é g az idvezitö vallásánál is t ö b b e t Ígértek az a v a t o t t n a k (adeptus) t. i. ö r ö k egésséget, gazdagságot, és islenneli sze mélyes t á r s a l k o d á s t m é g e földi é l e t b e n . É s m i n d e r r e n e m kellé egyéb, mint a b ö l c s e k k ö v é nek fölkeresése az ugvhevezett n a g y m u n k a által. A bölcsek köve aztán szilárd, folyó és szellemi állapotban megadja vaía a gazdagságot, ö r ö k e g é s s é g e t és istenneli köz lekedést. D e m i volt m á r e b ö l c s e k k ö v e , mi volt a n a g y m u n k a , és m i k é p p g y a k o r o l t á k azt az avatottak 1 — E z é n k é r d é s e k r e anynyival i n k á b b m e g kell felelnem, m e r t a tulajdonképp gyakorlati chemia itt k e z d ő d i k ; m e r t a k ö z é p k o r alchimislái csak vak utánzói voltak az a l e x a n d r i a i mysticus bölcsek csele k e d e t e i n e k , k i k a Plató és Aristoteles, m e g a Pythagoras elvont tanait az égyptomi templo m o k mysteriumaiban, a k e l e t i e k mágiájában és kabbalájában (titoktan) hitték megtestesülve.
és azon módra, miszerint a
emez ágában történni szoktak.
Első kor. II. Végzet. —
tápláló-ereje öszszehasonlitva a
Tárcza.
Ha szemügyre veszünk néhány chemiai müveletet, melyeket az égyptomi p a p o k tem plomi m ű h e l y e i k b e n s k é s ő b b az alchimisták p i n c z é i k b e n — m i n d e n n a p gyakoroltak, — s te kintjük a szigorú i s m e r e t e k a k k o r i állapotját és az e m b e r i é r t e l e m n e k egészen a szellemi ség (spiritualismus) felé hajló i r á n y á t : kezünk b e lesz adva azon o k o s k o d á s o k fonala , m e h e t az a k k o r i b ö l c s e k e t — értem a n e o p l a t o nicusokat és igen sok keresztyén t h e o i o g u s o kat is — azon b a l h i e d e l m e k r e vezették, melye k e n m a csak mosolygunk. Lássuk az avatottat templomi mühelvéb e n isteni m e s t e r s é g é n é l : 1. Valami állati vagy növényi állományt, szóval létmüves t e s t e i szárazon lejártat. — Tud juk mi szokott ily alkalommal történni : előbb viz megy á t a felfogóba (recipiens), aztán am móniák, perzsszagu olajak, terpentin, kátránv, eczet, alkohol, é g h e t ő szénvizeny-gázok, szén* sav- és vizeny-gáz, h á t r a m a r a d p e d i g szén. — Mindezek asz avatott előtt csak a physikai há« r o m állapotban jelentek m e g : mint szilárd, csepp- és légfolyó t e s t e k : gondoljuk ezekhez még a tüzet, mely a kísérletet közvetítette —* s kellelt-é ennél t ö b b a v i l á g o t alkotó n é g y e l e m (tűz, l é g , viz és föld) e l m é l e t é n e k f e l á l l í t á s á r a ? A g á z o k a lé get, á f o l y ó k a v i z e t s a s z é n aföld e t k é p v i s e l t é k . S ehez csak egy kis k é p zelödés keHelt. 2. Olvasztott k é n r e higany esőt hullat, va lamely gyenge b ő r ö n nyomván által. A k e t t e s t egy fekete t ö m e g g é együl. Ezt egyzár l edény b e n hevítvén, elszáll, s mint szép veres test ra kódik le az edény h i d e g e b b részibe. Ez a czin o b e r . Mi tudjuk, hogv ez a szép veres-, s az
57
893
894
előbbi fekete test, tökéletesen egy , d e a tü n e m é n y t kimagyarázni ma sem tudjuk. Mit gon d o l h a t o t t m á r egv akkori chemicus — kinek kép z e l ő d é s e tele yolt j ó és rosz szellemekkel, cabbalisticus jegyek- és számokkal , és mysticus háromszögekkel — egy ily rendkívüli, csu dálatos átváltozásról ? — A f e k e t e é s v e r e s n e m l e h e t e t t e g y é b , m i n t a sö t é t s é g é s v i l á g o s s á g,— a j ó é s r o s z s z e l l e m j e l k é p e — s a k e t t ő n e k eg y e s s é g e , a z egyetemi istenségé. A k ö z é p k o r i alchimisták m i n d e n munkája a k é n és h i g a n y körül forgott. Ők azt hit ték, hogy azon két elem alkot m i n d e n é r c z e k e t . 3. Egy nyílt e d é n y b e n vizet melegít. Ez l o r r á s b a indul, gőzzé válik s az e d é n y fene k é n kevés fejér földet hagy. Mi tudjuk, hogy a vizek mindnyájan különféle föld- és sónem e k e t tártnak o l d a t b a n , melyek az elpárlás után h á t r a m a r a d n a k . Az avatott szemei előtt a viz, lég- és f ö l d d é vált. 4. Egy p i r o s r a hevített vasat egy vizteli e d é n y fölé állitolt ü v e g h a r a n g alá t a r t ; a víz t é r e g e c s ö k k e n , s egy m é c s e t a h a r a n g alá tartván a b e n n e foglalt lég meggyúl. — A mint tudjuk : az izzó vas felbontja a vizet, élenvével r o z s d á t csinál s vizenyét elszabadítja , mi léggel vegyítve, a mécstől meggyúl. Az avatott szemei előtt, a v i z t ű z z é v á l t . 5. Egy nyilt t é g e l y b e n , mihez a lég sza b a d o n férhet, h o r g a n y t (zink), ólmot vagy más n e m t e l e n erezet éget e l ; az érez egészen el veszti előbbi tulajdonait ; porlékony t ö m e g g é , hamu-, vagy — mint az új chemia kora elölt m o n d a n i szokták v o l t — mészszé válik. — A z é r e z m e g h a l (azon i d ő b e n m i n d e n lény élt, m i n d e n testnek lelke volt). — De ugyan ezen hamvat b ú z a s z e m e k k e l vegyítve s újra hevítve az érez viszszakapja előbbi formáját és tulajdonait, — f e l t á m a d h a m v a i b ó l . — A jelenkor ismeretei szerint, a hamuvá égett érez n e m egyéb , mint annak együlete a lég élenyével. Ha az érczéleget szén- vagy vala mely széndús létmüves t e s t t e l — m i n t a g a b o naszem, liszt sat.— vegyítve, erős tűznek teszszük k i , az éleny a szénnel egyiilve mint szénsav vagy szénéleg ( C O vagy CO) válik el, s hátra ma r a d a tiszta érez. — De az avatott n e m képzelt 2
k e v e s e b b e t , mint a f e l t á m a s z t á s mun káját végbevinni a búzaszemek s e g é l y é v e i , melyek é p p e n azért az életés kiterjesztés á l t a l , a feltámadás és ö r ö k é l e t jelképei voltak, Azért minden avatott is hitte szentül, hogy kicsiben é p e n azt teheti, mit D e m j u r g o s (teremtő) nagyban. 6. Egy égetett csont tégelykében (melyet a bányászok ma is használnak ezüst-próbáik nál) e r ő s tűzben ólmot éget, mely a mint tud juk mindig t ö b b vagy k e v e s e b b ezüstöt tartal maz. Ezen műveletnél p o m p á s tünemények mu t a t k o z n a k , melyek a szemlélőt g y ö n y ö r r e l töl tik, el ma is. Mihelyt az érez m e g o l v a d t , a für d ő színét m o z g é k o n y , világos szivárványfol tok borítják el, hasonlók a szines gyürük opticai t ü n e m é n y é h e z , melyek egvmást követve a tégelyke szelve felé sietnek s e l t ű n n e k , ez a lég érintkezése által k é p z ő d ö t t ólomélecs ( p b O ) , mely a csont t é g e l y k é b e n részint a n n a k likacsai közé tűnik el, részint aval salakot ké p e z . A mint ezen müfolyam e l é h a l a d , m i n d t ö b b t ö b b nyugtalan fényes p o n t o k jelennek njeg a f ü r d ő szinén — ez az ezüst — , melyek m i n d n a g y o b b gyorsasággal mozognak és egy g ö m b b é alakulni t ö r e k e s z n e k . — S m i d ő n ezen p o n t r a j u t o t t a k , s az ólom élecscsé válva m i n d eltűnt — a g ö m b ö c s k e s e b e s e n k e z d forogni függélyes tengelye k ö r ü l , egy nagy világot vet, és egész felületén a szivárvány m i n d e n szineinek szalagjait mutatja ; aztán a mozgás h i r t e len megszűnik, a szinek eltűnnek, s a m o z d u latlanná lett g ö m b alig é s z r e v e h e t ő : de egy p á r pillanat múlva a tiszta ezüst teljes fényé ben jelenik meg. Minő varázsló b e n y o m á s t tehettek ezen különbféle mozgások , szines g y ü r ü k , villámlás és szivárvány jelenetei a szent művész eleven k é p z e l ő d é s é r e ! Az ered mény a volt, hogy az ólom o d a lett s helyet te egy kis ezüst g ö m b m a r a d t , t e h á t , lehetett-é más a k ö v e t k e z t e t é s , m i n t : a z ó l o m e z ü s t t é v á l t ! Hasonló volt a következtetés m i k o r 7. Rézre valamely erős savat ö n t v é n , az e b b e n felolvadt, e l t ű n t , egy átlátszó zöld folyagnak adván léteit, melybe, ha egy vas l e mezt mártott, a r é z újra megjelent, m i d ő n el lenben a vas eltűnt, azaz, felolvadt — mint ezt
895
896
a bányászok ma a cenientationál gyakorolják. — Lehetett-é ez e s e t b e n egyszerűbb k ö v e t k e z t e t é s , m i n t : a v a s r é z z é v á l t — és h a 8. A r e z e t a r s e n - g ő z n e k tette ki, amaz m e g f e j é r e d e t t — s z e r i n t e e z ü s t t é vált. A p é l d á k a t akármenynyire n y ú j t h a t n á m ; a tanúság csak egyre m e n n e k i : v a l ó s á g gal észlelt, de bizonyos előisme r e t e k h i á n y a m i a t t , — melyeket megsze rezni csak egy k é s ő b b k o r n a k volt fetitartva — hibásan felfogott tényekből ha m i s e l v e k k ö v e t k e z t e t é s e és tévt a n o k m e g g y ö k e r e z é s e , melyek k ö z t első helyen á l l t : a z é r e z e k á t v á l t o z á s á é (a r a n y-c s i n á 1 á s); m á s o d i k o n a f ö 1e l e v e n i t é i é (az é l e t n e k kedvsze rinti megnyújtása), és h a r m a d i k o n a t h e u r g i a é (a s z e l l e m e k k e l é s eg y e t e m i i s t e n n e l t á r s a l g á s , némely müveleteknek bizonyos k ö r ü l m é n y e k , j e g y e k , számok és felhívások k ö z ö t t v é g b e v i i e l é n é l fogva). Ezekből már l á t h a t n i , mi lehetett a böl csek k ö v e és e 1 i x i r e (az egyetemes orvos ság), az egyiknél k é n , másiknál arse'n, harma diknál a k é n és higany valamely együlete, — l e g t ö b b n y i r e valamely arany-oldat, — növényi és állati állományok vegyülete sat. szóval a hány b ö l c s , anynyi bölcseség köve. *) A való az, hogy mindenik halálig k e r e s t e s magát annak birto-< k á b a n lenni állította, d e a titkot elárulni n e m volt szabad „a k e s e r ű m a n d o l a f a (mely n e k virág- és levél-kivonata a l e g r e t t e n e t e s e b b m é r e g , az ismeretes k é k v i z e ü y s a v, Blaus a e u r e HCy) b ü n t e t é s e a l a t t . " A b e a v a t á s k o r e s k ü t kellett e l m o n d a n i az újoneznak, mely elég r e t t e n e t e s volt, hogy *) Z o s i m u s (élt a III. század végén Kr. sz. u.)
legnagyobb
kit akkor i s t e n i
és a I V . elején
mestere a szent
bölcsnek
c i p e j é t adja : „ V é g y s ó t ,
művészetnek,
neveztek, — ily
re-
h i n t s d b é vele a sárga
ragyogó ként ; kösd m e g , hogy legyen e r e j e , és
hozd
közbe a rézvirágot, "s csinálj belőle egy fejér folyót s a vat.
A rézvirágot csináld fokonként.
Mindezek
által
meg fogod szelídíteni a fejér rezet, l e fogod jártatni, és a harmadik
müvelet után
egy
terményt
az avatott lelkét ö r ö k ö s félelemben t a r t s a , s azért elég é r d e k e s , hogy ide iktassam — i m e : „ E s k ü s z ö m az é g r e , a f ö l d r e , a V i l á g o s s á g r a és a s ö t é t s é g r e ; es k ü s z ö m a tűzre, a légre, a v i z r e és a f ö l d r e , e s k ü s z ö m az é g magas ságára, a t e n g e r m é l y s é g é r e és a p o k o l feneketlenségére; eskü s z ö m M e r k ú r r a é s A n u b i s r a*) a K e rk u r o b o r u s s á r k á n y és a h á r o m f e jű C e r b e r u s n a k , a p o k o l őr j e n e k u g a t á s á r a ; e s k ü s z ö m az A k h e r o n sajkására: esküszöm aháromPárk á r a , a F u r i á k r a és a k a r d r a , sen k i n e k s e m f ö d ö z n i fel e s z a v a k b ó l * * ) s e m m i t , s z e r e t e t t f i a m a t egyedül kivéve." Ezen k o r hagyományai tele vannak reci p é k k e l a bölcsek k ö v e i r á n t , melyeket csak ugy é r t h e t n é n k m e g m a , h a magunkat azon k o r mesés h i e d e l m e i b e egészen b e l é t a n u l n é k és ha képességgel b í r n á n k , m i n d e n t elhinni, miben a k k o r n e m k é t e l k e d t e k . — Az avatottak ritkán beszélnek világosan , az arany-, ezüst-, r é z - e m b e r , kastély és e r d ő , melyek egy varázs szóra egymásba változnak á t ; a s á r k á n y , mit le kell g y ő z n i ; az ellenség, kit öszsze kell ap rítani s egy varázsjellel újra alkotni; az isten ség, állatok, n ö v é n y e k , sőt kövek lelkével tár salgások, főszerepet játszanak m i n d e n munkaikban, é p p e n mint azon m e s é k b e n , melyek ma is m i n d e n b a r b á r n é p e k ajkán forognak. — E mellett, jóslataik t ö b b n y i r e oly o k o s a n vannak szerkesztve , mint a d o d o n a i o r a e u i u m é i : le h e t e t t a k á r h o v á magyarázni. — Ilyen a Uérmes Trismegistos-nak tulajdonított hires s m a r a g d t á b r a , oraculuina az alchiinistáknak egészen k o r u n k i g , melyben a' bölcsek k ö v é n e k titkát hitte még Báróczynk is r e j l e n i ; é p p e n azon rugalmasságaért, melylyel a k é p z e l ő d é s n e k ha tártalan mezőt nyit a magyarázatra. Csalatkoznánk azonban ha azt h i n n ő k , hogy á neoplalonicasok my^licus tanainak nem a k a d t a k volna é r d e m ö k szerinti méltánylói az ábrándosság még e elassicüs korában i s . Vol-
fogsz kapni,
-
mely megszülendi az aranyat,' — Ha itt a rézvirág alatt
*) Alsóbb rendű égyptomi istenség — kutyafejű emberalak
a r e z e s k é n s ó (Snlphas c u p r i — k e k g á l i c z ) v o l t é r t ve. — az eredmény n e m lehetett egyéb k é n s a v á á l .
ban — az isteneknek órje — az értulmessrj; nemtöje. !
* ) Melyeket t, i. a mester közölt az újonezcza!.
897
898,
tak a k k o r is szellemek , melyek a kor homá lyain f e l ü l e m e l k e d v e leljes világosságból te k i n t e t t e k le az a z o k b a n t é v e l y g ő k r e : — — E g y névtelen levélben, melyet állítólag Isis , Égyptom királynéja ír Horus nevü fiához az isteni m e s t e r s é g r ő l , amannak egy kalandját olvashat ni Amnael nevü első égbeli angyallal, ki vele szerelmi viszonyba akarván l é p n i , t ö b b s z ö r i p r ó b á k és hoszszas ellcntállás után csak oly feltétel alatt e n g e d k í v á n s á g á n a k , ha neki a n a g y m y s t e r i u m o t a p r ó l é k o s a n kima,gyarázza, mi meg is t ö r t é n t , d e csak miután ama r e t t e n e t e s esküt e l m o n d o t t a , melyet fön e b b közöltem. — „M o s t m á r , igy folytalja Isis , e r e d j f i j a m a f ö l d in i v e i d h e z , és k é r d j e d tőle, m i l y e n a mag és m i i y e n az a r a t á s . Meg f o g o d t a n u l n i , h o g y a ki b ú z á t v e t , b ú z á t a r a t , s a ki á r p á t vet, á r p á t arat. Ezen d o 1 g o k, f i j a m, t é g e d a t e r e m l é s és nemzés fogalmára fognak vezet n i ; s n e f e l e j t s d el, h o g y az e m b e r e m b e r t n e m z , az o r o s z l á n orosz l á n t és a k u t y a k u t y á t ; e s z e r i n t t e r e m c s a k az a r a n y is aranyat:? i m e z a z e g é s z m y s t e r i u m. il
Magok az á b r á n d o s neoplatonicusok is, á m b á r a nemtelen érczeknek n e m e s e k k é vál toztatását s a m i n d e n nyavalyák elleni orvos ságot tanították, i n k á b b csak azon harmadik r e n d ű bölcsek kövét k e r e s t é k , melynél fogva m a g o k a t a v i l á g s z e l l e m é vei azonosíta ni hitték. Ezt ők látszólag fel is találták azon r e n d s z e r i n t á b r á n d o s lelki á l l a p o t b a n , melybe magokat elvonultság, böjt, koplalás és asceticus gyakorlatok által t a r t o t t á k . Jamblichusról — ki Marc-Aurelius és C o m m o d u s császárok idejében élt — beszélik tanítványai, hogy mikor imádkozott, egy láthatatlan erő tiz lábnyira emelte feljül a föld szinén, s b ő r e és ruházata aranyszint váltott. Az akkori philosophiának jelényét hüven kifejezik Proclusnak ezen szavai : „ I s t e n ur a l k o d i k a v i l á g o n . Az ő p a r a n c s a alatt vannak a daemonok, melyek k ö z ü 1 n é ni e 1 y e k a z á l l a t - o k o n , m á sok a n ö v é n y e k e n , meg' mások az á s v á n y o k o n u r a l k o d n a k . E z a m á-
] a t, a m a z a s z i v e t sat. k o r m á n y o z z á, — s h o g y a jellemvonás még teljesebb legyen, csak azon fohászkodást kell még felhoznom, melyet az avatottak mindig e l m o n d o t t a k , mi előtt a n a g y m ű hez fogtak volna, s melyet az alchimislák Hermesnek tulajdonítanak: „ M i nd e n s é g — ugy m o n d - l é g y f i g y e l m e s f o h á s z o m r a . F ö l d n y i l j m e g ; vi zek t ö m é r d e k e , t á r d fel e l ő t t e m k e b l e d e t . F á k , ne r e z e g j e t e k ; a teremtés urát akarom dicsérni, a M i n d e n t é s E g y e t (rJ XJ.Í ti %). N y í l j a n a k m e g az egek, és h a l l g a s s a n a k el a s z e l e k . H o g y m i n d e n te hetségek, melyek bennem létez n e k d i c s ő í t s é k a M i n d e n t és E g y e t . " — A panlheismushoz ennél illőbb és magaszto s a b b imát k i g o n d o l n i alig l e h e t n e . A mint a keresztyénség uralma t e r j e d e t t , ugy szűkült a pogányságé, mig végre ez egé szen megsemmisült, m i k o r Justinus császár az alhenaei iskolákat b e z á r a t t a (529) s az utolsó n e o p l a t o n i c u s o k a t számkivetette. S ezzel meg szűnt az á b r á n d o s p a n t h e i s m u s harcza is a k e resztyén vallás dogmáival, melyeknek urasága előtt már korlát t ö b b é n e m volt. — Reánk néz ve ezen k o r s z a k azért emlékezetes, m e r t ben ne látjuk legelébb megjelenni a,világ előtt a chemiat, az i s t e n i m ű v é s z e t neve alatt; — és h a az eléadottak által átalában igazolva vélem is azon m á r e l ő r e b o c s á t o t t állításomat, miszerint, az e m b e r i értelem fejlődésének n a p p a l a a k k o r m á r alkonyat felé h a j l o t t , — n e m lehet másfelől azt is t a g a d n o m , hogy az egy oly pályába lépett volt, mely nélkül talán nem j u t h a t o t t volna mai álláspontjára. S ez a közvet len észlelés, a tapasztalás pályája volt. — De az e m b e r i lélek úgy j á r t mint egy eleven képzelődésü utas, ki a legszebb v i d é k megisme r é s é r e estefelé indul el : az esthajnai fénye b i b o r t önt el a láthatárra, a tárgyak tündéries szin- és alakzatokban jelennek meg,,vágyako zástól káprázó szemei előtt, de dimensioik arányát megtartják; az éj k ö z e l e d i k , a tárgyak színvonalai bizonytalanok lesznek, s végre b e áll az éj, utasunk semmit sem l á t , mintha ö t sem látná s e n k i ; hirtelen a d é 1 i fény tűnik
899
900
fel s a déli láthatár p o m p á s a n megvilágosodik, mint egy 120 elemes készület mesterséges vil l á m v i l á g á t ó l egy vegyészi tanterem; hanem n é hány perez múlva a tünemény csak v o l t , s a t e r m é s z e t r e vastag sötétség és mozdulatlanság nehezül megint. Utasunk úttévesztve b o t o r k á zik, s a közvetlenül érzékei alá eső tárgyakra nézve, az esthajnal fényénél látottak képeit p r ó bálgatja viszszaidézni képzeletébe ; a z o n b a n a mint t o v á b b halad, m i n d i n k á b b homályosodik emlékezete s k ö v e t k e z é s k é p p , m i n d i n k á b b egyedül k é p z e l ő d é s é r e van hagyva az értelmi éjszakában. Csak olykor olykor tűnik fel egyegy hullócsillag muló fénye, mely alig tart ad dig, mig utasunk magát tájékozhatná. D e éjfél elmúlt, a felhők hasadékára á t csillagok kez d e n e k mutatkozni, északfelöl az ég boltozata sokszor megvilágosodik a s a r k i f é n y tői, s .végre a reggeli hajnal pirossága ömlik el raj t a ; utasunk tisztán kezd látni, d e a vidék, mely b e b e v e r g ő d ö t t , oly v a d o n , oly b e n ő t t és já ratlan ! nagy b a j j a l , hoszszas kutatás után j u t ösvényre, mely útba vezeti. E csak a 18-dik század végén t ö r t é n t , s a d d i g 13 századon á t kellett barangolnia n a g y o b b részint teljes sötéi s é g b e n . — E volna képe körülbelől azon hosz szas i d ő s z a k a s z n a k , melyet m é g vázolni szán d é k o m , mielőtt tulajdpnképpi feladatomhoz jutnék. Ezen átalános k é p , ugy vélem, sok ap rólékosságtól és szerteterjengéstől m e g fog v é d e n i —, legalább azt akartam vele elérni.
£A m ásodik
ko rrt más/tor.')
GAZDASÁGI FÜZÉR.
1. Szentilona-szigeti csodabúza. A b é c s v i d é k i gazdák- és növénytan barátinál közbámulást gerjeszte a n a p o k b a n egy d ö b l i n g i búzaföld, melyről a helybeli lapok után sietünk mi is néhány adattal szolgálni t. olvasóinknak. Ezen földön t. i. már e h ó elején négy lábnál m a g a s a b b gyönyörű gabonavetés zöldel lett, melynek minden e g y e s , négy hüvelyknél Uoszszabb és négy ormoju kalásza atalán véve 48 kitűnő szépségű és nagyságú szemet tartal maz. Mindenik, meglehetős gyéren vetett, tő ről legalább is h á r o m (rendesen őt —hét) iz mos szár emelkedik, s ezek m i n d e n i k é n a k ő -
zönséges búzáénál kétszerte nagyobb terjedel mű kalász ing. Ezen gazdag búzaföld b i r t o k o s a F l u r e r a gyönyörű vetés magvát egy véletlenül ka p o t t szentilona szigeti kalászról szaporította. E z e n egy kalász az első évben másfél negyed nyit (Seidel) termett, ez a második évben m á r V/ bécsi m é r ő t (íMetzen— 3 3 6 4 ' / köbhüvelyk), melyből aztán mult őszen egy m é r ő v e l másfél hold földet vetett b é . Az a kitől a magot kapta, inkább sovány földet ajálván, az első kísérletet trágyázatlan földben t e v é , s minthogy j ó l ü t ö t t ki, a jelen termést is trágyázatlan és oly földbe veté, melyet három egymásutáni évben pityókatermesztés kimerített vala. Ezen kísérletét is oly tövér(buja) termés koronázza, hogy d o l o g é r t ő k egyhangú ítélete szerint bizonyosan adni fog 100 bécsi m é r ő t ; m i , ha e gabonafaj j e l e n szaporáját égalyunkban végig m e g t a r t a n á , n e vezetes e r e d m é n y . K ü l ö n b e n F l u r e r ú r (la kása Oberdöbling, Hirschengasse 186 szám) ezen t e r m é k e n y búzafajból kész m é r ő n k é n t is eladni. A vetés ideje s e p t e m b e r k ö z e p e . i
4
Mi ezen búzafaj első kisérlőit és terjesz tőit illeti, legelőször 1843-ban Z i b u i k a J a k a b bécsi b i r t o k o s jutott k e r e s k e d ő i ú t o n há r o m kalászhoz. Kettejét még azon évben átadá G 1 o i b e r n e k , a teréz-lovagegyetem kertészé nek, ki velők az intézet n ö v é n y k e r t é b e n kí sérletet t ő n , a h a r m a d i k a t a gratzi gazdasági egyletnek k ü l d é k . G l o i b e r egyik kalászt tavaszszal veié el, de az e r e d m é n y roszul ütött k i ; a vetés elmecsevészett s m é g s e p t e m b e r b e n is alig é r t e el a három láb magasságot. Ellenben az őszszel tett p r ó b a a legszebb sikerrel jutalmazá. A ve tés a legmerészebb várakozást is meghaladó tövérségben diszlett. Minden szem 5 —6 láb magas b o k r o t hoza nyolcz — tíz (sőt s o k m é g la—18) kalászszal. Minden kalász 60—80 tel jes és nagy szemet t a r t a l m a z o t t , lisztje p e d i g a lehető legjobb vala. Magát a szalmát is sok m i n d e n r e használhatni a gazdaságban, pl. szecs k a k é p p e n nagyon jó kóst t e h e n e k n e k . A ter més k é t h a r m a d á t 1844-ben ismét az intézet k e r t é b e v e t é , melyből k é t b . m é r ő lett. Más fél m é r ő t 1845-ben kün a szántófölden miveltek s k e d v e z ő eredménynyel. 1846-ban m á r
902
901 sokfelé k ü l d ö z t e k p r ó b a m a g o t kisérlettétel vé gett a b i r o d a l o m legtávolabb részeibe, a töb bek közt Nagyszebenbe is. Így meg van téve az első lépés a jeles gabonafaj minélelébbi elter jesztése körül. Ó h a j t a n d ó v o l n a , hogy a ha zánkba tett vagy t e e n d ő kísérletekről is t u d ó sitnák a közönséget. Gazdáinknak, kiket az ügy é r d e k e l , je lenthetjük, hogy a bécsi kisérlettevő urak Z ib u l k a J a k a b (lakása auf der Wteden 349 szám) és G l o i b e r J a k a b teréz-lovagegyetemi kertész a legszívesebben ajálkoznak a ter mesztésmód k ö r ü l közelebbi felvilágosítással szolgálni.
2, A pityóka tápláló-ereje öszszehasonlitva a közönségesebb tápsze rekével. A párisi orvosi k a r sokoldalú és p o n t o s k í s é r l e t e k e t t ő n a pityóka táplálóereje megha tározására öszszahasonlitván a k ö z ö n s é g e s e b b tápszerek tápláló tehetségével. A szigorú kísér letek után nyert tapasztalás k ö v e t k e z ő e r e d ményt mutat f e l :
Öszszehasonlitott tápszerek.
Csontnélküli h ú s . . . t 11—13 kii. k e n y é r , , , együtt 5 „ < 3 — 4 „ hús . J
n J
Kerti paréj (Spinát) . . Fejér fejes káposzta . . Száraz lencse . . . . —
paszuly
.
.
.
.
Szárasztott ris
.
.
.
.
.
.
.
.
— paszuly —• b a b
S/ükséges menynyiség, mely 45 kilo grammnak ( = 9 0 font) megfeleljen. 15 — 16 kii. 11 t1 -16 —
—
I *135 90 90 180 13 13 13 13 13 24 24 24 24
—
— —
— —
— — —
— —
—
Langrange szerint 7 tojás anynyi t á p e r ő vel b i r mint 1 font h ú s , tehát l ő " , tojás ~ 45 k i l o g r a m m á 90 font pityóka. 4 1
Még- eg-y új bolygó. Korunk kiválólag búvár s e z é r t felfödözés e k b e n gazdag szelleme nemcsak földünk, társa dalmi és iparos életünk körül nyeri nagyszerű, fontosabbnál fontosabb hóditmányait, hanem a tudomány meszszeragyogó világánál a végetlen m i n d e n s é g b e n is egymást é r ő n e v e z e t e s felf ö d ö z é s e k e t tesz. Mindnyájan tudjuk, hogy nap* alkotmányunkban alig / - e d év alatt földünk nek k é t ismeretlen testvérét (Astraea és Nep tunus) födözé fel a távol világűrben is o t t h o nos ember-ész — és e pillanatban ismét egy új testvér megtanálásáról olvasunk a berlini csil lagdái k ö r l e v é l b e n , melyet előleges tudósítás k é p p e n mí is sietünk k ö z l e n i : 3
4
Az Astraea fölfedezője H e n c k e Dries e n b e n folyó h ó n a p l-sőjén este 10*/ ó r a k o r egy m á s o d i k , legjobb é g k é p é n a d d i g hiány zott és 9-nél valamivel k i s e b b nagyságú csilla g o t tanált 257*6',7 egyenes e m e l k e d é s és 3°42',.5 déli elhajlásban. Ezen a d a t o k az akadémiai csillagképeknél alapul szolgált napéjegyenre vo natkoznak, mely képek egyike ( t ö r t é n e t b ő l mint Neptunus fölfedezésénél Dr. B r e m i k e r által raj zolva) a fölkeresésre használható. A Hencke tudósítása vételével a berlini csillagda délkö re- és r e f r a c t o r á b a n jelen h ó b-kén vizsgálák az új bolygót (mert nagy hihetőséggel bolygó); a táj kövefkező : 4
/
/
Július 5, 101. 1 4 2 8 " 2 ö 6 ° ő l 3 i " , ö — 4 ° 8 ' 2 7 " , » . A h á r o m órával k é s ő b b e n telt öszszehasonlitás a r r a m u l a t , hogy az egyenes e m e l k e d é s naponkint valami 12 p e r c z e t kevesbül, és a d é li elhajlás valami 6 ' nagyobbul. Az új csillag közel 9 ' nagyságú s valószínűleg a k i s e b b boly gók s o r á b a tartozik. Berlin, Július 6-kán, 1847.
Encke. Magának a fölfedező Henckének ugyan e n a p r ó l kelt tudósításából m é g kiemeljük: „Az utóbbi k e t n a p o n idegenünk 3 0 , b ' haladott hátráló mozgásban , a k o r á b b i k e t t ő n (folyó hó l—3-káig) csak 2 8 , 7 ' s igy nagyobbulnak
903
904
léptei, h i h e t ő n ellentállásába (Opposition) siet ve. Fénye nem változott és valamivel folyvást világosabb mint Astraeaé volt, m i k o r megtanáltam.^ Polgárunk m i n d e n k é t s é g e n túl i d e g e n és igen valószínűleg a 6-ik asteroid (és 14-ik bolygó), mert ezekhez mind tekintetére m i n d pályaidejére n é z t hasonlít." ti.
Tárcza. (A k ö z é p - é s vöröstengerek ő s z s z e k a p c s o l á s a ) . Egyik mult számunk b a n említők a nagyszerű t e r v e t , melynélfogva a két Amerika közti földszorosan át a két világ t e n g e r t öszsze akarják kapcsolni. Szintily nagy szerű s ránk európaiakra nézt kétségen kívül m é g fontosabb terv az, melyet az angol, frank és osztrák kormány k ö z e l e b b r ő l nagy erélylyel karolt fel, s mély n e m k e v e s e b b e t czéloz, mint E u r ó p a és Keletindia, China, Australia közt a s u e z i f ö l d s z o r o s a n keresztül nagysze r ű úiat nyitni, és ez által E u r ó p a és Ázsia közt a bajdani és természetes világkereskedelmi köz lekedést helyreállítani. Hogy ezen óriási terv egv r o p p a n t csatorna vagy egy szintoly nagy akadályokkal j á r ó vasútvonal állal volna-é in k á b b k i v i h e t ő , a vélemények még nincsenek tisztába hozva. Csak a n a p o k b a n szállott ki Triestből egy osztrák m é r n ö k b i z o t t s á g Egyip t o m b a , hogy az angolok és frankok előmun kálatát b e v é g e z z e . A k o r á b b i vizsgálatok közt iegfontosbak egyike a Mehemed Ali.szolgálatában levő frank m é r n ö k L i n a n t é i . Sze r i n t e b e v é g z e t t t ö r t é n e t i tényként t e k i n t h e t ő , hogy a k ö z é p t e n g e r a vörössel s o h a k ö z v e t1 e n kapcsolatban n e m v o l t , h a n e m a vöröst e n g e r b ő l csatorna m e n t Memphis és a mái Kahira k ö z e l é b e n a N j l u s h o z , melynek épí tését Linant Necho király idejére teszi, ki hirt vévén a g ö r ö g ö k n e k a korjnthi földsz.orost át fúrni szándékló k í s é r l e t é r ő l , maga is követni akará példájokat. Miután a csatorna a p e r s a u r a l k o d á s alatt eliszaposodott, a Ptoleraaeusok újra helyreálliták, s csak Kristus után a máso dik században hagytak viszont föl vele. A moslimek másodszor is használatba vfivék s igy volt a 14-dik század közepéig, d e csak mint
Ázsia és Égyptom közti közlekedésút befolyás nélkül a nyugoti n é p e k forgalmára. A földszo rosnak magának átvágását legelőször a Napó leon égyptomi táborozásakor vették t e r v b e . É s Linant ezt újból fölvévén , a két tenger vizt ü k r e k ü l ö n b s é g é b e n (30 lábnyi a két partvo nal közt) és igy a v á r h a t ó sebes folyásban m é g előnyt vél látni egy, a vasútat fenyegethető, eliszapolás felett. K ü l ö n b e n mind a csatorna m i n d a vasút költségvetése ugyanazon öszszegre megy ki, körülbelül 13 millió frankra. ( S z e m c s a l ó d á s v a s u t a k o n . ) Köz t u d o m á s ú azon tapasztalat, hogy a kik először m e n n e k vasúton, nem győzik eléggé bámulni: mily parányiaknak tetszenek a tárgyak, melyek mellet elhaladnak, például e m b e r e k , tavak, cser jék. Ezen tüneményt D o v e onnan magyaráz za, hogy az utazó a vizirányos haladás szokat lan sebességét combinálja a tárgyak magassá gi képzetével s ezeket aztán igen kicsinyek nek itéli. Néhány év előtt — igy szól a jeles t u d ó s — alkalmam vala megfordítva tenni az észlelést. A K o h l e n g e b i r g e n e k meglehetős szo r o s alagútján (tunnel) menék egy nagy és osz tályokra nem osztott gözkocsiban. Miután sze meim j ó d a r a b i g a s e b e s e n r e p ü l ő hegyfalakra szegezem, viszszatekinték a kocsi belső olda lára, mely e pillanatban, a falakat is még sze mem előtt t a r t v á n , oly benyomást tőn r e á m , mintha egy boltozatos fedelű magas t e r e m b e n lettem volna. Ezen csalódás magyarázata ugyan azon o k í ő b ő l önkényt foly. ( C s i g á s k e r t e k V o r a r l b e r gben). Tyrolnak Y o r a r l b e r g nevü k e r ü l e t é b e u nagy ban tenyésztik az ennivaló csigákat. E v é g r e 100 — 300 négyszög öl, fák- és cserjéktől tiszta, száraz gyepes földet választanak , melyet min d e n oldalról patak öntöz. Egy ilyen k e r t b e 15—40,000 csigát raknak hé, melyet gyerme kek szednek az e r d ő n és százát 2—3 k r r a l adják; itt aztán n a p o n t a füvei és káposztalapiva-1 hizlalják, s a k ö r n y e z ő viz elmosásától r e k e szekkel őrzik, h o n n a n az elmosottakat viszszaviszik a k e r t b e . I d e , hogy fagy és hőség ellen megótalmazzák, a p r ó m o h r a k á s o k a t tesznek ; ezen rakások alá vonulnak télben a csigák s 2 3 hüvelykre beássák magokat a földbe; hon nan aztán kiszedik, zsákokba vagy szalmával
905
906
béllelt l á d á k b a rakják és szétküldözik. E z r é n e k ára helyben 2 Y — 3 forint. 4
(Második artesi kút Velenczében.) A Campo S. P a o l o n fúrt első artesi kút n e m várt j ó eredménynyel sikerülvén, egy m á s o . dikat is kezdettek fúrni, s néhány héti munka ha sonló sikert hoza. 60 méternyi mélységben ho m o k r é t e g e k r e tanálta'í, melyek egyike martius 26-án b ő vizsugárt löke fel 8 lábra a felszíntől.... Az új forrás k ö r é csődülő közönség csodál kozva szemléli azon k ö r ü l m é n y t , hogy a víz sugár gyertyával közelitvén hozzá, a legszebb lángra l o b b a n , melvet a vele felszálló nagymenynyiségü szénkönenygáz o k o z . A bizottság vegyészt vizsgálata a vizet ihatónak tanálta s mentnek minden egésségre ártalmas résztől. (Az ú j o l a j n ö v é n yzzg o m b o r k a). Lapjaink 3tf. száma 599. hasábján Uj o l a j o s n ö v é n y felirattal külföldi jeles lapok után mí is e l m o n d o k h o g y a n kell az I r l a n d b a n si k e r r e l m e g k í s é r t e t t Camelina sativa-i termesz teni, s ajálottuk vele nálunk is p r ó b á t tenni. Még j o b b a n utána j á r v á n a dolognak , ugy tanáltuk, hogy a mit o t t a Camelina sativáról m o n d á n k , tökéletes igaz u g y a n , d e teljesség gel n e m ú j . Ezen növény t. i. semmi sem egyéb, m i n t a mi Östneretes magvas g o m b o r k á n k (Leindotter), melyet j o b b gazdáink a mezőségen sikerrel termesztenek, s melyet Lin né Myagrum sativumnak, az újabb növénytu d ó s o k p e d i g új n e m b e foglalván, Camelina sativanak neveztek. (V a s p a p i r.) G r ó f Harrach család j a n o viczai vashámorából Morvaországból a bécsi iparműkiállitásban oly papir-vékonyságu vasb á d o g l e m e z e k e t küldöttek b é , hogy 300 lemez alig nyomott 20 fontot. Finomságuknál fogva vaspapirnak n e v e z v é n , e név alatt külföldön mint a maga n e m é b e n egyetlen egyet kürtölik, pedig multévi iparmükiállitásunkon a herczeg Szász Coburg-Kohári F e r d i n á n d pohoréllai vasgyára é p p ily finomságú vasbádoklemezeket mutatott b é , melyek szintoly jelességüek valának mint a bécsiek, világos tanúságául annak.
Szerkesztik
hogy feltaláló s tovább képző talentomok hiá nyában az ipar k ö r é b e n n e m vagyunk. (A l e n l e v e l i i b ö g r e t o k — Thesium linophyttum — é l ő d i n ö v é n y ) . M i s s e n Vilmos angol növénytudós vizsgálataiból kivi láglik, hogy a lenlevelü b ö g r e t o k élödileg él a szomszéd növények, különösen az Anthyllis vulneraria, Thymus Serpyllum, Daucus C a r o t a , Scabiosa succisa, Carex. glauca s más füvek g y ö k e r e i n . A b ö g r e t o k gyöke egy hüvelyknyir e hatolván a g y e p b e , elágazik s gyökereit n é hány hüvelykre terjeszti minden irányban; szine fejér levén, könynyen m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő a szomszéd növények sötétszinü g y ö k e r e i t ő l . É r i n t k e z é s b e j ő v é n ezek v a l a m e l y i k é v e l , fél g ö m b alakú gumót képez, melyből szárat b o csát mélyen az őt táplálandó g v ö k é r b e . T o v á b b n e v e k e d v e m é g t ö b b kisebb nagyobb ilyen g u m ó t k é p e z , a legnagyobb átmérőjű a vizs gáltak közt Y hüvelyk volt. Missen t ö b b faját is megvizsgálván ezen növénynek, az egész b ö g r e t o k - n e m e t élödinek tartja. 8
(A b é k á k o k o s s á g a ) . D a v i s Ró* b e r t egy n e d v e s őszi estén falusi l a k á b a n az ablak és árnytartó tábla k ö z t zörejt hallá. O k a t eleinte nem tudá k i t a n á l n í , d e a zörej ismét lődvén, egy b é k á t láta, mely a táblán mászott s ismét leszökött. G o n d o l v á n , hogy a rosz i d ő elöl vonult o d a , n e m figyelt t ö b b é r e á ; azon k ö z b e n m é g egy másik is hozzácsatlakozott s egy d a r a b i g a fölebbi m ó d o n mászkáltak: az tán megváltoztaták az irányt ,s n e m m i n t a d d i g háttal a szoba felé, h a n e m az ablakon mász tak fel és néztek a szobába, majd ismét leug rottak egy bizonyos p o n t felé. D a v i s azt hiv é , hogy a világosság után m e n n e k s hagyá c s e n d e s e n m á s z n i ; de nagy lőn bámulása más nap reggel, m i d ő n a tábla felnyitásával egv nagy b é k á t láta, mely egyik lábánál fogva az ablak és a függöny közé szorult vala. O azt hiszi, hogy az esti látogatók fogoly testvérök segélykiáltására siettek o d a megszabadításában seditségül l e n n i , mit az is valószínűvé tesz, hogy azon p o n t felé s z ö k d ö s t e k , hová a fogoly szorult volt.
B e r d e A r o n és T a k á c s J á n o s .
Kolozsvárit a kir. Lyceum betűivel.
