IKEA: Otthon az erdıben Beszámoló Budai Nagy Antal Gimnázium 1221 Budapest, Anna u 13-15 Hódok projektcsapat Az alábbiakat terveztük a projekt idıtartamára, azonban a meglehetısen szélsıséges idıjárás és az iskolánk 75. évfordulója alkalmából szervezett programok és elfoglaltságok miatt másképp alakult a projekt. A kollégákat elfoglaltságaik miatt nehéz volt bevonni. A biológus kollégáknak, mindkettıjüknek érettségizı osztályaik vannak, nem tudtak több terepi munkát bevállalni, így a kamaraerdei terület kimaradt. A változás nem ment a minıség rovására, sıt, sokszínőbb lett. Terepi és tantermi munkát terveztünk. 1. Terepi munka Tervezett tevékenységek: Ismerkedés az erdınkkel a kerületi Duna szakasz három helyén Természetesség megállapítása Fajmeghatározás, talajfedettség vizsgálata Fenológiai vizsgálat Az erdınk állatvilágának megfigyelése Ismerkedés az erdınkkel Kamaraerdın Természetesség megállapítása Fajmeghatározás, talajfedettség vizsgálata Fenológiai vizsgálat Az erdınk állatvilágának megfigyelése Játékos foglalkozások: Tapintással érzékelés, az erdı hangjainak megfigyelése, az esti erdı hangai – bátorságpróba, számháború számok helyett állat- és növénynevekkel Kreatív foglakozások: „Nature art” azaz természetes, az adott helyen talált dolgokból készített alkotás fotózás, filmezés Látogatás a Gemenci erdıben: Célja: az emberi tevékenység hatásának bemutatása a természetre •
A Duna budapesti szakaszán tanulmányozott ártéri erdı összehasonlítása a NyékiHolt- Duna mellett található ártéri erdıvel.
•
A két erdıtípus összehasonlítása fajokban, talajtakarásban és életciklusban. Megfigyelhetı, hogy a vízparti erdısáv többhetes „késésben” van a kamaraerdeihez képest. 1
A pörbölyi gátırháznál kezdıdik az egyik legsajátosabb gemenci tanösvény. Madármegfigyelı toronyból tekinthetı meg a fokozottan védett Nyéki-Holt-Duna vízinövényekkel és náddal átszıtt világa. Megvalósítás: A terepi munkához a MÉTA természetesség mérıjét használtuk és a Göncöl alapítványtól vásárolt terepi határozót az ártéri fákról, bokrokról. A terepi munka és határozók használata egyértelmően nagyon népszerő volt! Könnyen használható és a diákok szívesen dolgoztak vele. Egészen más egy terület természetességi állapotáról beszélni a terepen, ahol az emberi beavatkozás hatása a növény és állatvilágra jól látható. Városi gyerekek lévén, a fákat, bokrokat nem ismerik – szívesen ismerkedtek velük. Megtanulták, hogy mit jelent az ıshonos, telepített és invazív fajok (özönnövények) jelenléte. A vízparti élıhelyek hangulata, szépsége nagyon megfogta a diákokat. A szemmel látható értelmetlen rongálás, szemetelés nagyon felháborította ıket, és a Föld Napja tiszteletére a megfigyelt partszakaszon április 21-én Dunapart-tisztítási akciót szerveztek. Megértették, hogy miért olyan fontosak az ártéri erdık a folyók számára és miért Natura 2000-es terület az összes Duna menti ártéri erdı. Értelemszerően a határozó Erdıs, ligetes területek lapját használtuk legtöbbször. Az iskolától 10 percre lévı ártéri erdısávot az iskola ZölDÖK (zöld diákönkormányzat) nyolcadikos csoportjával látogattuk rendszeresen és további 5 osztály diákjaival mentünk ki a Duna partra. Ez kb. 150 diákot jelent. A zöldökösökkel figyeltük meg az erdı ébredését, kéthetente mentünk le a partra – és megállapítottuk, hogy a parti erdısáv hetekkel késıbb kezdett rügyezni és kilombosodni, mint az iskolánk domboldalában lévı fás, bokros terület. Az ok a folyó menti, vízparti mikroklíma. Végeztünk fajmeghatározást, megfigyeltük az állatvilágot: elsısorban madarakat, rovarokat, de találkoztunk hüllıkkel és rágcsálókkal is. Az életnyomokból következtettünk pl. a hód elıfordulására. A helyszíneink: • XXII. kerület ártéri erdıszakaszok, Háros sziget • Börzsöny: Királyrét • Vác: ártéri erdı, tanösvény • Gemenc: Nyéki Holt-Dunaág • Az iskolánk zöld területe A kerületi ártéri erdıszakaszokból két helyszínt látogattunk meg a három helyett. Háros sziget – természetvédelmi terület, külön engedéllyel látogatható. (Valójában ma már félsziget) Különlegessége a függı avar a 35-40 méter magas nyárfákon Rendkívül gazdag madárvilág – az élıhely a sok bogyós terméső bokor, a víz jelenléte és a háborítatlan környezet miatt ideális. Budapest egyetlen rétisas párja is itt fészkel. 2
A területet vezetıvel látogattuk (másképp nem lehet) és madarász szakember segített a madárhangok alapján a madarakkal ismerkedni. A sziget csúcsán hód rágta farönk látható. A terület természetközeli állapotú. Ártéri erdısáv a Hosszúréti patak és a Budafok belváros közötti szakaszon. Az erdısáv 14-20m szélességben a Hosszúréti pataktól a Budafok Belváros vasútállomásig tart. Ott az M6-os autóút miatt megszőnik, majd pár km múlva újra folytatódik. A múlt század elsı felében itt strand mőködött, de a fák mindig itt voltak. Az erdısáv akkor keskenyedett el, amikor a nagy árvizek miatt a partot megemelték. A vízparti élıhelyek hangulata, szépsége nagyon megfogta a diákokat. A szemmel látható értelmetlen rongálás, szemetelés nagyon felháborította ıket, és a Föld Napja tiszteletére a megfigyelt partszakaszon április 21-én Dunapart-tisztítási akciót szerveztek. Megértették, hogy miért olyan fontosak az ártéri erdık a folyók számára és miért Natura 2000-es terület az összes Duna menti ártéri erdı. Az önkormányzattól kértek segítséget. Kaptak zsákokat, kesztyőket és az alpolgármester segített az összegyőjtött hulladék elszállítatásában. İ maga és a korábbi alpolgármester (jelenleg parlamenti képviselıje a kerületünknek) is részt vettek az akcióban. Értelemszerően a határozó Erdıs, ligetes területek lapját használtuk legtöbbször. Az iskolától 10 percre lévı ártéri erdısávot az iskola ZölDÖK (zöld diákönkormányzat) nyolcadikos csoportjával látogattuk rendszeresen és további 5 osztály diákjaival mentünk a Duna partra. Ez kb. 150 diákot jelent. A terület természetközeli állapotú. Vác: ártéri erdı A Göncöl ház mellett induló ártéri tanösvény nagyon különleges. Pallókon keresztül lehet a vizes területen az élıvilágot megfigyelni. Táblák segítenek ismerkedni a fákkal, és az ott élı állatokkal. A tanösvény és az ártéri erdı történetét Czippán Katalin ismertette, aki a civil összefogás fontosságára és erejére hívta fel a diákok figyelmét. A területet a város lakóival együtt tisztították meg és mentették meg a feltöltéstıl. Így maradhatott meg, mint az egyetlen háborítatlan ártéri erdı a magyarországi Duna szakaszon. Látogatásunkkor március 23-án, a nagyon hosszú és szokatlanul hideg idıszak után, még alvó állapotban volt a növényzet. A terület természetközeli állapotú. Börzsöny, Királyrét Március végén háromnapos táborban vettünk részt az iskola alapítványának a támogatásával. Itt volt igazán alkalmunk a tavaszi erdıvel ismerkedni, játszani. 3
A Duna-Ipoly Nemzeti Park oktatóközpontja melletti területet a patakparton vizsgáltuk a természetesség mérı feladatlappal. A diákok nagyon leleményesen a fák alatt található avarban talált levelek alapján határozták meg, hogy milyen fák élnek a területen. Különleges a rengeteg alkonyatkor megfigyelhetı denevér, és a békák tömeges vonulása a párzó helyükre, az itt található kis tavakba. Itt volt lehetıség az erdı hangjainak a megfigyelésére éjjel is, ill. a bátorságpróbára. A terület természetközeli állapotú. Az iskolánk zöld területe: Az iskolánknak jelentıs zöld területe van. Leginkább parknak tekinthetı, mint városi élıhely. Az évek során több mint 50 fát és 50 bokrot ültettünk, törekedve az ıshonos fajok bemutatására. (Hárs, juhar, berkenye) Április elején a szülıkkel, diákokkal, tanárokkal tavaszi kertrendezést szerveztünk. Jó lehetıség a kerti munkákkal, a növényzettel való ismerkedésre, az invazív fajok (bálványfa) irtására. Gemenc, Pörböly Május elején a projektben legaktívabban dolgozó diákokkal autóbuszos kirándulást tettünk a Gemenc Zrt Ökológiai Oktatóközpontjába, Pörbölyre. Csodálatos volt a kizöldült, madárdallal teli, tavaszi erdı. Vezetınk 17 évig volt a terület erdésze, ott is élt a kisvasút mellett (a háza ma Halászati Múzeum), és nagy szakértelemmel és lelkesedéssel, szeretettel mutatta be növény és állatvilágot. A vizes élıhelyhez kötıdı kiállításokat néztük meg elıször, ill. a Gemencet bemutató filmet. Sokat tanultunk az erdı és vadgazdálkodásról, a változó vízzel borítottságról, a vízborítottságtól függı növényzetrıl, állatvilágról. Nagy élmény volt a vadaspark területén élı szarvasokkal és vaddisznócsaládokkal ismerkedés. Kinn a terepen a Mocsarak és vízfelületek határozóval a Nyéki-Holt-Dunaágnál megállapítottuk, hogy alig hiányzott egy-két pont az adható maximumhoz! A terület természetes állapotú A terület jelenlegi arculata, állapota a Duna hajózás miatti szabályzása után alakult ki. Izgalmas volt, hogy pörbölyi vasút menti tanösvényen a kilátónál megállva, a határozó három lapját tudtuk használni, attól függıen, melyik irányban vizsgáltuk. Mocsarak és vízfelületek, Erdıs, ligetes területek, Cserjések. A mocsarak és vízfelületek, a cserjések természetközeli állapotúak. A buszon hazafelé játékos vetélkedıt tartottunk az erdıkrıl és látottakból, tanultakból.
4
2. Tantermi munka: Tervezett tevékenységek: Zöld Jeles Napokra: Órai foglalkozás Dekoráció készítés Plakátverseny Foglalkozás: lehet verseny, csoportmunka, ısszel győjthetnek terméseket, leveleket 1. A gyerekek győjtsenek Magyarországon, a természetes élıhelyeken leggyakrabban elıforduló fa neveket: Ki ismer többet? tölgy, bükk, gyertyán, éger, juhar, kıris, hárs, nyír, nyár, főzfa, tiszafa, erdei fenyı 2. Csoportmunka: Rajzoljanak (min. 50 x 70) poszter mérető papírra egy öreg fát, gyökérzettel együtt. 3. Kétféle feladatot kapnak: 1. Győjtsenek lehetséges életjeleket egy öreg tölgyfán, amibıl következtetni lehet arra, hogy milyen állat járt, táplálkozott, vagy lakik rajta. Cédulákra írják fel, és tegyék a megfelelı helyre. 2. Cédulákon győjtsék össze, hogy milyen élılények mire használhatnak egy öreg tölgyfát, és a cédulákat tegyék a megfelelı helyre. Állatok
Rovarok: farontó lóhangya szarvasbogár, erdei vöröshangya, gubacsdarázs, lepkék, hernyók, férgek, cincér kistestő állatok: erdei egér, sün, vakond, mókus, nagy pele, nyest, nagytestő állatok: borz, ız, vaddisznó, róka Madarak: bagoly, erdei pinty, szajkó, feketerigó, vörösbegy, csuszka, nagy fakopáncs, vércse,
Növények
És még: csiga Iszalag, borostyán, fagyöngy, moha, zuzmó (?),
gombák
Taplógomba, vargánya,
4. Közös megbeszélés: 1. Hol élnek a fák? Száraz, napos, déli lejtı, (tölgy, fekete fenyı ) nedves, árnyékos, hővös (bükk, gyertyán, fenyı), vizes területek (patakpart, folyópart, árterület), (nyár, főz) 2. A fa, mint élıhely – fontosság, erdıgazdálkodás – sokféleség szerepe 5. Készítsenek plakátot (kreatív) 6. Plakátkiállítás 5
Megvalósítás: Végül a feladatok jelentıs részét a táborokban, a terepen, a kirándulásokon végeztük el, miután elızetesen az iskolai tanórán készültünk fel. Különlegességnek számíthat, hogy a 0. évfolyamos tanulókkal lefordítottuk az Erdıs, ligetes területek feladatlapokat, és a terepi munkát nagyrészt angolul végeztük. Ez a csoport készített plakátokat a „Fa, mint élıhely” címmel. Ellátogattunk a Természettudományi Múzeumba, ahol az élıhelyekkel ismerkedtek. Tanulmányozták az élıhelyek adottságai és az ott élı növényzet közötti összefüggéseket. Ezek után került sor a terepi munkára. Népszerő feladat volt a győjtımunka: szavak, közmondások, népdalok amelyekben a fa szó, ill. valamelyik fa szerepel vagy a festészetben. Nemcsak az iskolánkban, hanem a XXII. Kerület összes iskolájában poszter versenyt hirdettünk. Címe a „Mi Dunánk”volt, és a diákoknak a kerülettel kapcsolatos dunaparti élményeiket kellett bemutatni. A kerületi Szabó Ervin Könyvtárban a Víz Napja tiszteletére kiállításon mutattuk be a pályamőveket. A megvalósult programok fotói a képes beszámolóban, külön mellékletben találhatóak:
A beszámolót készítette: Darvas Katalin projektfelelıs
Kissné Prim Beáta igazgató
Budapest, 2012-05-29
6
