^;..íj.s;:íi51«.slj^^-fesí!5^^ EX LíBRIS. ?f;^ r^íi^ VSIKOLOSVARY

^;..íJ.S;:íi51«.SlJ^^-feSÍ!5^^

EX LíBRIS

m

•?f;^ r^íi^

VSIKOLOSVARY.

^ o^.^

^m

^

n^m f^J^K^i \

^^&á^^^^^ (fv^r^^^n^

¥

y)

BEVEZETÉS

/~> y-7\

A MAGYAR JOG TÖRTÉNETÉBE A FORRÁSOK TÖRTÉNETE (FÜGGELÉKÜL VÁLOGATOTT FORRÁSHELYEK GYJTEMÉNYE)

IRTA

D« ILLÉS

JÓZSEF

egyetemi magántanár

BUDAPEST,

1910

RÉNYI RÁROLY KÖNYVKIADÓ-VÁLLALATA V.,

Vigadó-utca

1.

l<

A szerztl

elemei. (XV. század második fele és Egyetemes európai jogtörténeti tanulmány. Budapest, 1898.

újkori alkotmányfejldés

.'^''Áz

XVI. század.,! 240.

megjelent munkák:

I— III.

lap.

Az Anjou-kori társadalom és az adózás. Budapest, 1900. 91 lap. A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában. Budapest, 190067

lap.

A magyar

szerzdési jog az Árpádok korában. Budapest, 1901. (Magy.

Jogászegyl. Ért. XXII.

A

törvényes

k. 4. füz.

öröklés

194.)

rendje

147 lap.

az Árpádok korában.

(M. Tud. Akad. Értek, a társ. tud. körébl. XIII.

Öröklés a

ni

vagyonban

k. 3. sz.)

az Árpádok korában.

Budapest, 1904. 111 lap.

Budapest,

1906.

(Különlenyomat a Nagy Ferencz-emlékkönyvböl.) 13 lap. A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglaláskor. (Budapest, 1908. Különlenyomat az „Árpád és az Árpádok" czímü Csánki D. szerkesztésében megjelent történelmi

emlékmbl.)

Révai és Salamon könyvnyomdája Budapest,

16 folio lap.

VIII,

ÜUi-ut

IS.

ELSZÓ. A

jogirodalom

gondos

áramlatainak

megfigyeli

eltt ismeretes, hogy a jogtörténet irodalma a legújabb

idkben

ismét virágzásnak indult. Se a sociológiának,

nem

se a jogpolitikának ténetet

helyérl,

századon

sikerült

melyet

a

A

át elfoglalt.

múlt

is

ségét. Állításunknak

igazságát

jogtör-

után

annyi

modern kor

jogtörténet a

hajlamaival szemben

ott,

leszorítani a

hosszú

megtudta rizni

ujitó

jelent-

régi

legvilágosabban

látjuk

a hol a sociológia legnagyobb irodalmi müvelésnek

örvend: az

Az

uj

világban, Amerikában.

Egyesült

1907-ben

Államok

Bryce, a

nagy

évi

jelenleg

él

legkiválóbb

jogtudósok egyike, ünnepi eladását tartotta,

jogászgyülésén

arról a

angol

kérdésrl

hogy „a közönséges angol jog (common law)

fejldésére

a

nemzeti

jellegnek

és

a

történelmi

környezetnek milyen befolyása van^?"

Bryce a gyakorlati és

élet

emberei, birák, ügyvédek

nemcsak tudósok, professzorok eltt a „common law"

legújabb amerikai és európai történetét tárgyalta

;

a tár-

national character and historical environment 1. „The influence of on the development of the common law.' The Annual Address before the American Bar Association, delivered at Portland, Maine, August 28, 1907. The Law Quarterly Review. Vol. XXIV. London, 1908. 9—25. U

— sadalmi

tényezk

történelmi

és

—

IV

alakító

hatását

fej-

tegette.^

A

pedig ez a jelenség talán, mint

kit

meg nem

játéka

lep,

vájjon

nem

a mely ugyanez évben jelent meg,^ hogy

munkálkodásról

jogtörténeti

meg

a

sorozata,

az amerikai

tanúságot tegyen.^

fényes

Ideiktatjuk az értékes és szellemes

véletlen

gyözheti-e

tanulmányoknak az a válogatott

jogtörténeti

1

a

tanulmánynak ezt az általános

,One may perhaps say that the mind and character of a nation are more exactly and more adequately expressed in and through its literature and its law and its institutions than they are evén through its art. Books and paintings are the work of individual men, many of whom have been greatly influenced by foreign ideas or foreign models, and somé of these may have been poweríul enough to influence their successors,

érdek

szép részét

:

but may not have been typical representatives of the national genius. But laws and customs are the work of a nation as a whole. They are indeed held binding and put in force by the ruling class, and they are shaped in their details by the professional class, but they are created by other classes alsó, because the rules which govern the ordinary citizens

such as are

fit

to

express

the wishes

of the

must be

ordinary citizen, being

in

harmony with his feelings, and adapted tho the needs of his daily life. They are the offspring of Custom, and Custom is the child of the people. Thus it is not only the constructive intellect of the educated and professional class, but alsó the half-conscious thought of the average man which go to te making and moiilding of the law. We must however, remember that law is not the product of one or but of many generations. National character is always and it changes the more rapidly the more advanced in the nation becomes, the greater its vicissitudes, and the more

two generations

only,

insensibly changing civilization

constant

its

intercourse with other nations. Hence, institutions

we

people which

observe

when

it

become

the

and tendencies of a race of emerges from prehistoric darkness. Time

expression not solely of those originál

gifts

and circumstance co-operate in the work. Law is the result of the events which mould a nation as well as of the mentái and morál qualities with which the nation started on its career. These two qualities are so blent and mixed in their working that it is hard to describe them separately." 2 Select Essays in Anglo-American Legal History. By various authors. Compiled and edited by a Commitee of the Association of American Law Schools. In three Volumes. Vol. I. p. 847 Boston, 1907. Little, Brown and Co. 3 Idézzük a munka egyik ismertetjének idevágó szavait , Etwas :

zu jener

Savigny die historische Rechtsschule in Deutschland „Amerika, du hast schrieb Goethe sein unmutiges Epigramm Als unser Kontinent, der alté Hast keine verfallenen Zu Und keine Basalte Dich stört nicht im Innern

Zeit,

begründete, es besser,

Schlösser

— —

als

:

—

—

;

;

—

—

—

V

A

legújabb kor termékeny kodifikációja után sem került a jogtörténet, mint „haszontalan visszaemlékezés", a középkori ócskaságok

lomtárába.

eredményeivel

bizonyltja

története

St

a

kodifikáció

egész

napjainkig,

hogy a jogszabályok rendszeres egészbe foglalásánál a jogtörténet útmutatásait

A Code

kivüP.

Napóleontól

törvénykönyvig-

mellett

Nem

fejldésében

nélküli

mvelinek

kiváló

társadalmi

mköd

különleges tényezk alakitó hatá-

minden jelentség

jogtörténet

a

viszonyok figyelembe

politikai)

a jog történelmi

néprajzi és földrajzi sát.

kezdve a svájczi polgári

mindenütt méltányolták

(gazdasági, erkölcsi és vétele

sem hagyták figyelmen

sehol

hogy

tény,

a törvénykönyvek

a

meg-

alkotásánál nagy szerep jut.^

lebendiger Zeit

—

Unnützes Erinnern

—

Und

vergeblicher Streit." Amerikás

mehr mit Savigny und der den Schluss des vorliegenden Bandes

Juristen scheinen es indessen hier haltén,

dem

iníerressante Brief des Oberrichters Kent aus

mit

als

Goethe zu

bildende,

überaus

Jahre 1828 zeigt deutlich,

wie die amerikanischen Praktiker zu einer Zeit, da ihnen für eine „freie Rechtsfindung" im Gerichtssaal die denkbar günstigten Bedingungen geboten waren, doch das tiefe Bedürfnis fühlten, den Zusammenhang mit den altén Recht Europas zu sucfien und zu pflegén. Seit jenen, autodidaktisch primitiven Zeiten amerikanischer Rechtssprechung sich

ist

drüben eine auch

mehr und mehr vertiefende Rechtsschule aufgeblüht und

Publikation erbringt den Beweis, wie wenig

theoretisch

ihre vorliegende

sie die Beschaftigung mit der

Rechtsgeschichte als „unnützes Erinnern" ansieht." Heinsheimer, Zentralblatt für Rechtswissenschaft. 1

2

munka

L.

a jelen

A

törvénykönyvet

1912 január galt

II.

nicht

k. 2. 1.

r.

sor. 7. 3.

cz.-ét.

1907-ben

füz, 97. 11

— 13.

1.

fogadta

el

II.

a

svájczi

parlament

és

Egyik hivatott ismertetje mondja: „Es ein neues eigenes Werk zu schaffen, als vielmehr das

1-én fog életbelépni.

sowohl

bestehende schweizerische Recht harmonisch auszugestalten.'- „Abweichungen von dem deutschen Bürgerl. Gesetzbuche waren weniger durch Verschiedenheiten sozialer und wirtschaftlicher Natúr beider Lander als durch das Bestreben, angestammtes Recht zum Ausdruck zu bringen, vorgezeichnet." Affolter, a szövetségi törvényszék tagja Lausanneban. Juristisches Literaturblatt.

XX.

A

k. 3.

szám. 1908. 49-51.

11

törvénykönyv megalkotója Huber kiváló germanista és a a német kódex megalkotásánál Giersvájczi jogtörténet elkel munkása kenek, a német germanistának jut nagy szerep. 3

svájczi

;

_ A

jogtörténeti

éledése nálunk

is

—

VI

irodalomnak világszerte való újjáérezteti hatását, a mint összefoglaló,

nagyobb munkák és szórványosan bár, monografikus természet tanulmányok megjelenése mutatja. Mumkámnak is az a feladata, hogy a magyar jogtörténet

müvelésébe vezessen be és ezzel a jogtörténeti

kutatások végzését elsegítse.

A

tudományának kétségtelenül elshogy a jog forrásaival ismertessen meg. Megmutassa, hogyan keletkeztek a jogalkotó források és miként mködtek, századokon át milyen eredmé-

rend

jogtörténet

feladata,

nyeket hoztak

A

létre.

jogtörténet hivatott feltüntetni a

jogalkotás tényezit és létrejött termékeit.

Minthogy a jog

ma

is

forrásai kevés változástól eltekintve,

ugyanazok, mint voltak régen, természetes, hogy

a mai jogtudomány, a tételes (dogmatikus) jog

fog-

is

lalkozik velök.

Mégis a mai él jog tárgyalóját egészen

más szempont

vezeti,

fejldés

mint a jogtörténészt.

szükség szabja

kereteit a gyakorlati

szükségképi

belevonása

a

A

megnehezíti, mint megkönnyíti.

meg

A

tárgyalás

és a történelmi

inkább

megértést

esetben

legjobb

is

a tételes anyagot megterheli.

A forrásszerü bevezetést

a

jog ismere-

tébeajogtörténetfeiadatanyujtani. A

mag>'ar

jogtörténésznek kell feltárnia a jog nagy forrásainak lényegét,

századonként való változásait, fejldését a jogtörténet ;

tudományának

Tripartitummal

és

Quadripartitummal, a Corpus Juris Hungarici-vel és

az

foglalkozni

kell

Approbátákkal, Compilátákkal. forrástanában

a

pusztán

A

a

közjog és a magánjog

történelmi

részletek, össze-

függésükbl kiragadva,

jórészt értelmüket

száraz

és

az

halmaz

lesz

érdektelen,

bellük.

megfelel helyére

Ha

emlékezetet

is

elvesztik,

fárasztó

adat-

a forrástan történeti tárgyalását

utaljuk,

a

tételes

jog

tudományát

-

szabadítjuk meg,

olyan részektl

képen

-

VII

nem

tárgykörébe

melyek tulajdon-

a

a

tartoznak,

is

jogtörténet

A

forrástanának pedig gyakorlati hasznát növeljük. történet forrástan! része,

saját

letén át vezeti a jog tanulóját

Munkám els számára

saját

tíz

terü-

a mai jog világába.

sorban a joggal foglalkozni Közel

készült.

eszközeivel,

jog-

kezdk

esztendei egyetemi tanítás

tapasztalatait óhajtottam érvényesíteni.

Munkámat

egye-

temen tartott eladásaim alapulvételével készítettem el. Az élszó közvetlenségébl igyekeztem valamit az írásba is

nem

Ezért

belevinni.

kerültem

a hol az összefüggés miatt szükséges tottam hol

el

az

és

nyomósabb

tételek

nem mulaszkiemelését,

a

úgy kívánta, nem mellztem a hosszadalmasabb részek rövidebb

vagy

tömörebb

könnyítsem.

volt,

ismétléseket,

megértés

a jobb

fontosabb

egyes

az

ki

összefoglalását,

Nem

hogy

mai

egyszer a

a

meg-

tanulást

és a régi jog ellen-

téteinek éles szembeállításával próbáltam a fogalmakat

megmagyarázni.

A

jogfejldés folyamát a felvetett kér-

déseknél a mai jogélet küszöbéig követtem, hogy össze-

kössem a multat a történeti

A

jelennel,

összekapcsoljam

szöveg

forráshelyei

közül

szövegbe, illetleg fszöveg közzé

hogy

a

jog-

ismereteket a mai jogtudomány tételeivel.

ilyen

módon

is

közelebb

a

fontosabbakat

illesztve

hozzam

forrásokat az olvasókhoz, a tanulókhoz.

A

a

közöltem, az

eredeti

jegyzet rend-

szakembereknek szól, az olvasó figyelmét zavarja, mert a fszövegtl eltereli, a tanuló úgy veszi, mintha ott sem volna. A szövegbe jól beillesztett forráshely szerint csak a

azonban odafüzdik az egészhez, a tanulót minteg}^ Ha eleinte némi kényszeríti, hogy foglalkozzék vele. erfeszítést is kíván (a magyarázó kisér szöveg hivatott ezt megkönnyíteni), késbb a fszövegnek érdekességet, változatosságot kölcsönöz.

— Talán

ilyen

érdekldést

az

módon eredeti

-

VIII

is

fog felkelteni

sikerülni

források

mindenesetre

iránt,

megadjuk a lehetséget, hogy a

az

magyar jog

az oklevelek, a privilégiumok nyelvét lássák,

tanulói

a decre-

tumokból, a Hármaskönyvbl részleteket olvashassanak.

Különös

dd

irodalomra.

jogi

irodalmat

is

A

régibb

jogi

és

jogtörténeti

a

tanulókhoz.

közelebb törekedtem hozni

Ajegyzetekben ban ép úgy

Hármaskönyv után kez-

súlyt helyeztem a

medd,

elaprózott bibliográfia kivánt hatásá-

mint a forráshely idézet.

A vitás

kér-

dések tárgyalásánál azonban különböz, néha ellentétes véleményt képvisel irók nevei, munkái lekötik a tanuló figyelmét.

A

kiváló iró

czél természetesen

nemcsak

az,

hogy egy-két

neve az emlékezetben fenmaradjon, hanem,

hogy a felköltött érdekldés a mányozásához vezessen.

régi

irodalom

A tudomány irodalmi elzményeinek kutatót bizonyos mérvig irányítaniok

mányos irodalom csak

minden késbbi

kell.

ott fejldhetik,

tanul-

a

Igazi

hol

tudo-

meg van

az irók, régiek és ujak szellemi rokonsága, úgyszólván

egymástól való leszármazása.

Csak a kérdések

mának alapos tanulmányozása

és

felhasználása

irodalviheti

elbbre az egész tudománykört. Mindegyik

iró

és fáradozásaihoz képest rak

nemzedéke-

ken

át

le

köveket a

készül tudomány épületéhez

:

lehet a

tudásához

gyengébb

oszlopokat ersebbekkel kicserélni, uj iveket emelni, de az egészet lerombolni és mindig ujat kezdeni, lehetetlen vállalkozás.

A munkámban

kitzött czéllal az anyagnak

grafiaszerü feldolgozása azért

a

nem

mono-

egyezett volna meg, ugyan-

szövegnek jegyzetekkel való túlhalmozását

is

A hol a kezdk, a tanulók érdeke úgy kivánta, az anyag közlése helyett a fejldési fpontok

kerülni kellett.

kijelölésével kellett beérni (p. o. a XVIIÍ. és XIX. század

— kodifikációjának

—

IX

történeténél).

Az

ujabb

tartottam

ott,

Nem

a hol a régibbnek

jogtörténeti

mellzendnek

irodalomra minduntalan való hivatkozást adatait

dolgozza

fel.

hiszem, hogy szemrehányás érhessen, mert a

magyar jog

tanulóit

meglehets

részletességgel igyekszem

Hármaskönyv fell tájékoztatni. A magyar jog fejldésének legnagyobb, részben még ma is él termékét minden magyar jogásznak ismernie kell. A magyar jogtörténet irodalmának

a

a Tripartitum legfbb ékessége és kincse.

Mégis úgy tnhetik

Werbczy

Istvánnal

fel,

hogy a Hármaskönyv

munkám

a

kereteit

kelleténél részletesebben foglalkoztam.

a

tapasztalataim

vezettek,

a

E

téren

melyeket

Írójával,

meghaladva, az

is

azonban

eladások

folyamán, a tanuló ifjúsággal való közvetlen érintkezés következtében szereztem.

A

jog egészen idegen világába jövket, az uj fogal-

mak, nehéz megkülönböztetések és szokatlan következtetések közepette, mintegy megnyugtatja az érdekes kornak és benne kiemelked nagy alaknak szemlélete.

Werbczy

sokoldalú

egyénisége

azonban nemcsak

életének változatos képei és egyéniségének méltó kife-

Hármaskönyv miatt érdemli meg teljes figyelmünket, hanem azért is, mert kiválóképen alkaljezése, a

mas

magyar jogászif juság nevelésénél felhasználtassék. A milyen kevés arra,

hogy

értéke lehet a száraz

a

életrajzi

adatok

puszta

felsoro-

lásának, olyan gyümölcsöz, ha magasabb szempontok

vezetnek a tárgyalásnál.

Munkámhoz függelékül helyek gyjteményét csatoltam. Az

I.

alatt

közölt

válogatott

forráshelyek

egy-egy

forrásalkalmas

példával a forrástan megvilágítására kivannak szolgálni.

A

decretum példájául az aranybullát választottam, azért

-

is,

hogy a jog

—

X

ennek

tanulói

az

alkotmánytörténeti

szempontból érdekes és annyit emlegetett

oklevélnek

eredeti szövegét összefüggésében

teljes és

megismerhessék. Ugyanilyen szempontokból vettem fel a privilégium példájára az Andreanum-ot, a statútuméra

Máté sziavon bán

oklevelét.

A

szokásjog és különösen

a birói gyakorlat megvilágítására számos

tanak a

és

II.

III.

alatt közölt levelek.

Az

példát nyújI.

alatt utolsó

Werbczy hütlenségi Werbczy életrajzának

helyen felvett oklevelek, a melyek

vonatkoznak,

perére

inkább

illusztrálására szolgálnak.

A

és

II.

ményének

III.

czélja,

alatt összeállított

forráshelyek gyjte-

hogy a magyar jogtörténet gyakor-

lati tárgyalásánál használtassék.

Már

tizennégy évvel ez eltt

utam befejezése után, a

tanulmány-

külföldi

berlini és párizsi

egyetemeken

magyar

szerzett tapasztalataimat közölve, szót emeltem a mellett.^

Már akkor

érdekldés

fölkeltésére

müvelése

jogtörténet

gyakorlati

kifejtettem,

hogy a tárgy

iránti

legalkalmasabb a vele való gyakorlati foglalkozás. Idéz-

hetem szórói-szóra az akkor mondottakat: „Ez belevisz bennünket a tárgy légkörébe, feltárva a részleteket és finomságokat

Az

;

elvezet oda, honnét

már magunk vágyunk

megnyilvánuljon,

szunnyadó érzék így nyer tért, hogy így nyer tápot, hogy megersödjék.

Ennek a

módszernek végtelen

tovább.

rejlik,

esetleg

tanítási

haszna

abban

hogy közvetlen érintkezést teremt tanár és tanuló

között s így a megértésnek legegyenesebb útját választja."

Ugyanakkor utaltam arra

hogy milyen haszonnal kecsegtethet, különösen minket magyarokat a jogtörténettel való behatóbb foglalkozás. í

Jogtörténeti seminarium. Jogtudományi Közlöny.

Budapest, 1896. 146-148. reá,

is,

XXXI.

évf.

19. sz.

II.

2 „Én azt hiszem, hogy nekünk magyaroknak több okunk is van hogy a jogtörténeti szempontokat kell érvényre juttassuk. Két nagy-

—

XI

—

hogy két nagy nemzet, a német és a franczia a maga sajátosságainak megfelelleg hogyan Kifejtettem,

iparkodik a jogtörténet oktatásánál czélt érni. jogtörténeti gyakorlatait és

egymás

tottam

mellé,

Esme n i

hogy reámutassak a

oktatás két egymást kiegészít és általában véve a

a

latok hasznára,^

fontosságu

és

A Gierke

conférence-ait

módszerére:

állí-

jogtörténeti

kezdk

a

tömeg igényeinek megfelel gyakora

kiválasztottak,

sokat emlegetett

állítás

az,

tudjuk támogatni és a mely kötelességünkké

jogtörténet

tudo-

melynek igazságát tényekkel hogy az ezzel szem-

is teszi,

közt támasztott igényeknek teljes mértékben tudjunk megfelelni.

Az egyik, hogy a magyar jog speciális, szerves fejldéssel bir, melyrl sokat irtunk és beszéltünk, különösen közjogi téren sokat fel is tudtunk mutatni, magánjogi téren azonban még sok vár megoldásra, megmagyarázásra a másik, hogy Magyarország a nyugat-európai mveldésnek legkeletibb képviselje és befogadója. Megmutatni, hogy a magyar jogfejldés minden sajátos, nemzeti vonásai mellett, st ezek megrzésével birt azzal az ervel, mely egy magasabb mveltség befogadásával annak áthasonitására is képes. íme ez ;

az

nagyfontosságú

a

kérdés,

melylyel való beható foglalkozás elénk melyen az a processus lefolyt és a jövre melyet a nyugattal szemközt, értve annak

a

rajzolhatja az utat és módot, a

fejld

az

azt

kijelölheti

állást,

a

intézményvilágát, elfoglalnunk kell s meghatározhatja kötelességünk

mérvét,

melylyel

saját

magunknak tartozunk. Nem a jogtörténeti tudás hanem attól az állapottól, melynek egész újkori

tultengésétl kell félnünk,

fejldésünk

eléje látszik

menni

:

a jogtörténeti érzék

s kihalásával együtt járó jogtechnikai korszaktól,

teljes

eltompulásávai

mely úgy akarja kezelni

a jogot, mint egyszer sémák és sablonok tömegét.

A

jog

ismertethet

életerejének

meg

nyilvánulásaival

bennünket. Kétségtelen, hogy

emlegetett jogfolytonosságot,

melylyel

pedig

meg

csakis kell

a

óvnunk

jogtörténet azt a sokat

annyit dicsekszünk s méltán, külö-

De hogj'an tehetjük ezt, ha nem iparkodunk melyek összekötik a multat a jelennel, ha nem tudjuk meglátni, mert nem vagyunk képesek reá azt a finom véredényhálózatoí, mely ott fut el az eleven hús alatt s melyet olyan könnyen összeroncsolhat az avatatlan kéz, nem is sejtve mennyi életert pocsékolt nösen

1848-ig

megtartani

el

így."

U.

a

terjedleg.

szálakat,

o.

—

„Természetes alapul kínálkozik ilyenkor egy oly írott emlék Sachsenspiegel — mely mintegy kijegeczedett központ magán persze az egész jognézetvílág bélyegét, mely így egy darab életet 1

itt

pl.

viseli

a

—

annak minden komplikáltságával, ellenmondásaival, kuszáltságával, egyad elénk, szemben a szépen kitisztázott, kifésült szóval teljességével valami egészen rendszeres tankönyvekkel, melyek befejezettségükben

—

:

— mányos

-

xn

majdan

müvelésére

képesek

szükségleteit

kielégít, igazi seminariumi tárgyalásra.^ de a valóságban így soha nem létezett állapot képét törekszenek Hiszen épen arra van szükség, hogy a kezd megszokja szemei mintegy hozzáélesedjenek, az életnek a maga nyomását folytonos meglepetéseivel, hirtelen támadásaival, melyekre készen kell lennie. Hisz nem egy befejezett, lezárt életet, hanem egy befejezésre soha nem jutó, alakuló, fejld életet kell megismernie. így válik egyszersmind az ily módon nyújtott jogtörténeti tudás a rendszeres tankönyvekbl elsajátítottak természetes kiegészítjévé. A Gierke tanár által vezetett seminarium tárgyalási módja az általában nálunk is ismeretes tárgyalási mód, t. i. a vezet tanár egy

világos,

megrajzolni.

kiválasztott

részhez

általános

bevezetést

ad,

azután jön

az

illet

rész

melynek folyamán a kérdések egész özöne merül fel, s a melyekre adott felelet mintegy odakapcsolódik ahhoz a szöveghez, annak szint, életet kölcsönöz s egyszersmind tle az emlékezetben ers támpontot nyer Ez alatt természetesen észrevétlenül a beszélgetés folyamán sok addig még meg nem figyelt uj oldala merül fel a látszólag már egészen világos, megfejtett, kimerített kérdéseknek. A tankönyvben szépen kiczirkalmazott fogalommeghatározás itt kezd egyéb is lenni, mint néha elolvastatása,

egész természetellenesnek látszó szófüzés.

Min

egészen más az a beneficium, faidum, Busse stb

embernek a szavát

egy olyan

eltt, ki ezeket a dolgokat

mint

él

halljuk,

illetve

,

ha egyszer

megrögzítve látjuk magunk

nem mint fogalmakat

ismerte,

mint mi, hanem

igazán a különbséget, ha az

gondolkozásába minden közvetítés nélkül iparkodunk behatolni. Itt a legkönnyebben megteheti a tanár azt, hogy egy rövid áttekintést nyújt egy intézmény fejldésérl pl. ott, hol az alapul vett jogi emlék a bírósági szervezetrl vagy a fhatalomról stb. beszél visszamegy valóságokat.

így

látjuk

;

az elzményekre s megmutatja a

fejlés

további folyamát

is

;

azt az

elnyös

hogy van a kezében egy írott emlék, egy darab valóság s ehhez az emlékhez fzheti fejtegetéseit. Perspektívát nyer így az egyes jogintézmények számára, melyet igen nehéz nyújtani a rendszeres eladások folyamán, hol az egésznek szövete áll eltte s nem lehet a szálakat lefejteni, mert az egésznek az ökonómiája nem engedi meg azt. Közvetett és végs nagy haszna ezeknek a jogtörténeti gyakorlatoknak nem az, hogy a benne résztvevk a positív adatoknak, számoknak és eseményeknek egy bizonyos tömegét magukkal viszik, a míg azért sem lenne nagyon értékes, mert nem is a lényeg, de meg idvel el is mosódik, hanem hogy visszamarad egy bizonyos direktivum, mely hatását az életben érezteti. Ez az, a mi öntudatlanul, mintegy ösztönszerleg megsúgja mi a megfelel, mi a lehet s mi nem. Ez az, a mi minden reformnál, minden átalakításnál elre éreztetheti a változás lehet következményeit; egyszersmind megmutatja, mit kell megtartani a régibl, hogy az átmenet helyzetet élvezve,

ne erveszteséggel, hanem nyereséggel történjék 1

„Itt

a czél az volt, hogy egy jogtörténeti

"

U. o.

kérdésnek monografikus

XIII

Azóta, hogy

a most újból eladottakat megírtam,

a jogtörténeti gyakorlati, seminariumi

európa-

oktatás

mindenütt virágzó jog-

szerte óriás haladást tett és

a

történeti irodalom, a történelmi

hagyományoknak érvényre

nek

a jogtörténeti tudás terjesztésé-

kétségtelenül

juttatása

leghatékonyabb

egyik

eszközében,

a

gyakorlati

kezelésben találja kiindulási pontját.

A át

és

II.

válogattam

Nem

évek során

forráshelyeket

alatt adott

eladásaim^

tartott

sankint,

Ili.

gyjtöttem

czéljaira

össze

és

ki.

hanem

egyszerre készült e gyjtemény, a

mint egy-egy

használ-

gyakorlati

oklevél

las-

hatóságát kipróbáltam.

A

magánjog történetének gyakorlati tárgyalásához a

nem

legalkalmasabb, ha

is

tipikus, leveleknek kiválasz-

hogy az Árpád-kor okleveles egyes intézménykörökre nézve monográfiáim

tását igen megkönnyítette,

anyagát

Módomban

megírásához felkutattam. nyelvezeti,

mint

tehát

állott

szempontból

szerkezeti

az

úgy

aránylag

legjobbat venni.

De

éppen, mert

hézségekbe

hogy

tapasztaltam,

ütközik

igényeinek

kezdk

a

milyen és

nea

a?.t, hogy mint kell dolgozni., ha egy kérdésnek tudományos feldolgozásáról van szó. A szemeink eltt épült fel az egész. Láttuk a kitzött kérdés elérésére

tárgyalását lássuk, helyesebben

szolgáló

elkészületeket

Láttuk, mint készült

egész

az

;

egy-egy

el

mely nagy terhet lesz hivatva állítása.

,

min

Különben

azt, is itt

iránt érzéket teremteni,

bevezetni

s

már mások czim

fként

Az

alatt.

az által

a

rész,

Azután

egy hatalmas vas ivezet, az egésznek az össze-

jött

egy szellemi

a mit megtanulni

eszközökkel lehet

1

elviselni.

Egyszóval, belepillanthattunk

honnét elleshettük

bibliografikus technikáját a dolognak.

nemesebb

nem

„miként"

érdekel

miként lehet a tudományos tehetséget

fejleszteni

megkezdett munkát." U.

1908/9. tanév

a

bennünket.

jogtörténetnek szigorúan tudományos

a

arravaló

mhelynek

II.

titkaiba,

lehet."

:

mködésbe

hogy

ott

Az,

hogy

mvelése egyeseket

folytathassák a

o.

semesteréíöl kezdve „Jogtörténeti gyakorlatok"

—

abban

egyelre

találni,

mozogtam,

körben

a

—

megfelelt

czéljainak

tanítás

XIV

a

csak

kutatásaimat

hol

végeztem.

A

III.

alatti

mánytörténeti

magánjogi

megfelel

forráshelyek összeállításánál az alkot-

a

résszel,

helyei

képest

és

Hármaskönyv

és

jellegéhez

rész

ellentétben a

a

törvények

tulnyomóak a tulajdonképeni okleveles

anyaggal szemben.

sem nyújthattam azonban mást, mint töredé-

Itt

magánjogi

a

ket:

az

forráshelyeit

rész

Árpádok-

korából vettem, az alkotmánytörténeti részben a vegyesházakbeli királyok korából mentettem.

Hangsúlyoznom melynél

a

szó,

elzményeket nem

megküzdenem

A

a

hogy els kísérletrl van itt magyar jogtörténet irodalmában keli,

találva,

egészen

magamnak

kellett

a kezdet nehézségeivel.

kiválogatott helyeknek jelentségét, hasznát csak

a jogtörténeti oktatás szempontjából lehet biráini vagy méltányolni.

A

els a vezet szaktanár közremködését fzött

forráshelyekhez

feltételezik

tanuló

jogász

ifjúságunk

sorban

jegyzetek

igényeit

tekintik.

és a mi

Jóformán

csak arra valók, hogy az elzetes készülést, tulajdon-

képen a szövegnek

megértését,

meg. Ugyanilyen czélból

lettek

fordítását

a szöveg

könnyítsék

egyes

helyei

dlt betkkel szedve. A már közölt okleveleknek természetesen a megbízhatóbb szövegét választottam^ és ha lehet az eredeti után nyomattam ki újból.

E

1

legvolt,

helyütt kell hálás köszönetemet kifejeznem kedves

A

Tripartitum és a Corpus Juris Hungarici szövegét úgy, a mint az itt is a milleniumi kiadás szerint adtam. Ennek a kiadás-

egész munkában,

nak ismertetését

1.

jelen

munka

II.

rész VI. ez. 3.

fej.

1.

§.

— barátomnak,

dr.

Dry

XV

—

Ferencznek,

Országos Levéltárban meglev tetésének

fáradságos

munkáját

eredeti

levelek

ki

az

egyez-

szíveskedett

elvállalni

és azt a nála megszokott nagy gonddal

a

és

lelkiisme-

retességgel végezte.

Ha Loersch-Schröder,

a

német

jogtörténeti

eladások

és gyakorlatok használatára készült mintaszer gyjteményének elszava ^ (az els kiadáshoz) meggyzhetett vállalkozásom helyességérl, ha munkájok ideálként lebeghetett is szemeim eltt, a magyar jogtörténet más természet forrásanyaga, külön helyzete, saját feladatai épen csak néhány külsség alkalmazását

okleveles

engedték meg.

Mieltt élbeszédemet, a melynek hosszadalmasságát vállalkozásom szokatlansága talán mentheti, befe-

nem mulaszthatom el, hogy szinte köszönetet ne mondjak dr. Stiassny József ügyvéd és dr. Jakab ff y Károly joghallgató uraknak, kedves tanítványaimnak, a kik a munka korrektúrájánál, dr. Jakabffy ur még különösen a tárgymutató készítésénél, segíteni jezném,

szívesek voltak.

^

Urkunden zur Geschichte des deutschen

Privatsrechtes.

Második

Bonn, 1881. IX. 1. „Was díe neuere rechtsgeschíchtlíche Forschungj ínsbesondere seít Beseler, so vorteílhaft vor der früheren auszeíchnet, das Eíndringen ín das unmíttelbare Rechtsleben der Vergangenheit durch das Stúdium Ihrer Urkundenschátze, und was d e bvített és javított kiadás.

:

i

neue Methode

des Rechtswissenschaftlíchen

Unterrichtes

so

frucht-

gemacht hat, die Verbindung der Lehre mit der praktischen Anwendung auf concrete Rechtsfálle, das muss auch für den Unterricht in der Rechtsgeschichte massgebend v^erden. Es genügt nícht der theoretische bringend

o r t r a g, wie klar und anregend er sei, nicht die Anleitung zu den wenn auch noch so wünschenswerten exegetischen Studien in den Rechtsquellen, sondern es ist notwendig, dass der Studierende eine unmíttelbare Anschauung von der lebendígen Rechtsanwendung erlange. Díe vorlíegende Sammlung soll das Matéria! gewáhren, um eine solche Anschauung zu gewinnen, zunáchst auf dem Gebiete, wo es am meisten Not tut, auf dem des Privat-

V

rechtes."

:

Legyen szabad hatalmas

alkotását

XVI

—

Werbczy befejezi,

szavaival,

bocsátani

a

melylyel

csekély

útjára

munkámat. „Opto autem, ut quisquis has meas lucubrationes in manus sumpserit, aequus sit in me judex, bonique consulat. Nam, licet quantum mediocritate valui summum in his quaerendis,

doctrina

atque

explicandis

me quam

esse profiteor;

exigua,

tantum

erratum quispiam

stúdium

adhibuerim quia

sermoneque haud

abest, uí,

emendaverit,

si

vei

quid

in

satis

meis

tamen

perpolito

scriptis, vei

praetermissum

adjecerit

succenseam, aut indigner, ut eo etiam nomine, sim illi (quisquis tandem is fuerit) cumulatissimas gratias sim habiturus. ut aut

Quoniam errare saepius, ac falii, proprium est hominis et minus mirum est, memóriám aliquarum rerum excidere, quam omnium constare Valete." :

:

(Hármaskönyv. Lect.

Sal. utolsó bekezdése.)

ELS

RÉSZ

JOQ ÉS JOGTÖRTÉNET.

Illés

:

Bevezetés a magyar jogtörténetébe.

ELS A

CZIM.

jogról, a jogtörténetrl és a nemzeti jogtörténetrl.

Ha

a bet, a könyvek eszmei világát elhagyva,

dést akarunk

magunknak

szerezni,

meggyz-

mi az hát tulajdonképen, a

mi a régmúlt századok világából, mint valóság reánk maradt; ha félretéve a szépen regél történelmet, valamit látni akarunk a múltból, de

nem többé csak

lelki

szemeinkkel

és

elmegyünk

egy múzeumba és végig sétálunk az archeológia által feltárt régiségek között, mit fogunk látni? Ksirokat, többé-kevésbbé

épen maradt sarkophagokat és azoknak tartalmát csontot, rozsdaette alig

kardot, fibulákat,

késeket,

:

néhány darab s néha

gyrket

meghatározható vas- vagy bronztöredékeket.

íme a múltból mindaz elszállt, eltnt, a mi az életnek mozgalmasságát adja az, a mi élt benne. A mi visszamaradt a holt anyag; az elmúlt életnek élettelen maradványa. A tudós ;

ezekbl a maradványokból ezekbl a vas-, ktöredékekbl

régész pedig

vázát;

szilárd alkotórészeket,

melyek között az elmúlt

irásu,

az elmúlt élet

össze

azokat

a

élet lefolyt.

sem riz a jelen egyebet, megsárgult pergamenteket. Az életnek ilyen

Az emberek elmúlt mint elfakult

épiti fel állitja

társas életébl

Írásos maradványai segélyével kell megrajzolni a múlt társadalmi

hagyomány pedig legnagyobb részében nem jöv kutató számára, hanem a jelen küzdelmeinek megörökítése. Az elért eredmények biztosítása, a kivívott helyzetek állandósítása, a megérdemelt kiváltságok rzése végett keresik fel az irásos formát- Az egész régi társadalmi élet jóformán

életét.

Ez az

irásos

a múlt feljegyzése a

a levelekbe foglalt kiváltságok, jogok körül forog.

— Az emberek

—

4

társas életébl

az marad meg, a mi annak

is

a Jog. A társadalmi élet rendez, szabályozó elemének, a jognak emlékei maradnak fenn, mig az élet, mely a jogviszonyok mögött rejlik, már régen elszállt. Az élet kutatóinak el kell számolni azzal, hogy léptennyomon joggal, ennek kifejezéseivel s kifejezésmódjaival fognak találkozni. Mert a fenmaradt oklevelek legnagyobb része jogi szilárdabb

összetartó,

váza,

az esetek

és

czélra készült

része

jogok érvényesülését

jó

a jogi

részében

küzdelmet,

A

vagyis a pereskedést.

tárja fel,

téneti és kultúrtörténeti

:

a

köztör-

adatok nagy részét onnét a peres levelek

jogi vitáiból kell felkutatni.

Akkor egykori

midn

tehát,

jog

a

múzeumi

régiségeivel

gazdasági,

oklevelekbl

régi

törekszünk

emberek

az

vagyis

összeállítani,

nem pusztán

foglalkozunk,

a

jog

bíbeldünk, hanem az elmúlt társadalom idézzük vissza. Hogy az emberek

részét

vallásos,

erkölcsi,

min

élete

a

vázát

történetével

életének egy

életét,

midn

a

életének

társas

keretekben

folyik,

egyszóval

politikai,

a

azt

társadalmi

mondja meg. Mert a

jog

Jog az emberek együttes életének szabályozása, rendezése, legkifejezbben szervezése. Az életnek minden jelensége alá van vetve a folytonos a

tökéletesedés,

nek

letesedik,

egyszóval

haladás,

igy a társas élet

s

finomodik,

is

a

fejldés nagy törvényé-

a

mveldés

fejldik,

elrehaladásával töké-

hogy

természetes,

a

fejldés

folyamán finomabb formákat, tökéletesebb szervezést von maga után, vagyis a jog

fejldést

is

fejldik.

A

jog

történetének czélja ezt a

Írni le.

A

Jog története a Jog fejldésének története. S ha felvetjük most a kérdést, ugyan mi czélja van a jogfejldés leírásának s a mi ezzel egyértelm, mi haszna az egész jogtörténetnek;

vájjon

megnyugtathat-e a

felelet,

mely a tudós

kíváncsiság kielégítését emlegeti, avagy a múltban, annak dics-

séges intézményeiben való elmélyedésrl szól, vagy talán az ilyen

tudományos foglalkozás önczéluságát Vájjon beérhetjük-e

nak Jony Jánosnak

ma

is

hirdeti.

a jogtörténet

els magyar

kifejezése szerint „azzal az

Írójá-

örömmel, a mit

nyújt a régi törvények pontos ismerete?"^ 1

Jony

:

Commentatio

historico-juridica

juris hunno-hungarici. Leutschoviae,

dicam,

quam vetustarum Legum

de origine

et

progressu

1727. pag. 2. „ut de Jucunditate nihil

accurata praebet notitia*.

még ma

Talán

müveljénelí Kollár czime

tates)^

5

kedveljének,

érdekldk fogni

kedvtelésére

akkor

fel,

hires

a régi jog emlékeit?

alatt tárgyaljuk

Hacsak nem akarjuk az kuriozitások

késbbi

a magyar jogtörténet egy

is

Ádám müvének „Gyönyörségei" (Amoeniegész jogtörténetet átengedni a

nem

s

hagyni,

akarjuk

régiségek

iránt

hanem mint

hogy

szükséges,

a

mint

igazi tudományt minden tudományos

mködés, ugy ez is a jelenségek bens összefüggését állapítsa megr Ha kutatni akarjuk a jog fejldésének történetét, abból hogy vannak a jog fejldésének oly lényeges vonásai, a melyek minden külsségekbl kivetkztetve, elénk tárhatják, nem ennek vagy annak az egyes nép jogának, hanem kell

kiindulni,

a jognak, mint a társas

szervezjének, szükséges elfeltéte-

élet

lének történetét, fejldését. Ilyképen lehetséges a jog fejldésének törvényeit megállapítani oly értelemben,

életben

az

is

okozati

összefüggést,

Kimutatjuk,

hogy a hol

jog a társas

lét

hogy kimutatjuk a

a

hatást

jogi

és visszahatást.

társas élet van, ott jog

is

van

s ez a

fejldésével szükségképen együtt fejldik s ennek

a fejldésnek van természetes egymásutánja, rendje. elértünk ahhoz a kérdéshez

Itt

is,

mi haszna

ha felderítjük a jog fejldésének törvényeit, tudjuk mondani a

mveldés

bizonyos fokán

milyen jogi berendezése volt:

st

lesz

vagyis álló

annak,

ha

meg-

társadalomnak

kellett lennie.

hogy a természettudományok fejldésének óriási lendületet a kísérleti módszer adott. A világot átalakító találmányok egész sora nyílt meg, midn elkezdték a kísérleti módszert alkalmazni. Az ismert tényezket adva s azokat szabadon Tudjuk,

változtatva jutottak s jutnak lépésrl-lépésre az ismeretlen birodal-

mába, elhódítva abból

uj

meg

uj

területeket.

A

természettudo-

mányok leghatalmasabb eszközének, a mindenható hiányában így

ezek

rejlik

egyik

kísérletnek

sokak szerint a társadalmi tudományoknak,

s

ágának, a jogtudománynak hátramaradottsága,

fejletlensége.

A

jog

terén

kísérleti

a természettudományokban 1

Históriáé

jurisque

módszernek oly természetesen

publici

regni

értelemben,

nincs

Ungariae

helye,

amoenitates.

mint hiszen Vindo-

bonae, 1783. 2 Erre a részre és az itt következkre nézvel. Illés I. Ethnologikus comparativ módszer és jogtörténet. Jogtudományi Közlöny, 1895. XXX. évf. :

2.

sz.

11.

1.,

3. sz. 21.

1..

4.

sz. 27.

1.

—

6

a jogélet tényezit tetszés szerint változtatni nincs

Azonban

van a több ezredéves múlt, mely gazdag tárházát

itt

nyújtja a jogélet, a jogrendezés legkülönfélébb

gazdasági,

módunkban.

erkölcsi,

politikai

tényezk

változatainak, a

legsajátszerübb

össze-

nem mondhatjuk-e a szó értelmének szabadabb használatával, st némi változtatásával, hogy ime az mködésének

:

vájjon

emberi társas együttlét múltja a már végbement kísérletek egész tömegét nyújtja. Kísérletek lehetnek ezek a mi részünkre, bár

ket, hanem a társadalom eri. Ha felismertényezket s ez alapon megvizsgáljuk az eredményt, következtetést vonhatunk úgy a múlt hasonló viszonyaira

nem mi

alakítottuk

mköd

jük a

nézve, mint a

A

jövre

kihatólag.

jogfejldés törvényeinek felderítése tehát lehetvé

teszi,

hogy megmondjuk min jogra van szüksége egy ismert társadalomnak s igy a jöv társadalmának megfelel, helyes joggal való szervezésére képesít.

A

jogtörténet elméleti czélj'a a Jogfejldés törvényeinek

állapitása, gyakorlati

haszna pedig abban

áll,

meg-

hogy a jogalkotás-

nak, a törvényhozásnak tudományos, biztos alapot segit teremteni.

A

kérdések

során

most már eljutottunk itt a végs és mi haszna van a nemzeti

minket els sorban érdekl kérdéshez jogtörténetnek;

hogyan

valósítja

:

meg

az

elbb

emiitett czélt?

Minthogy a jog nem puszta elvonás (abstractio) eredménye, nemcsak az eszmék világában él, hanem az életnek reális jelenmely

sége,

intézményekben,

mint valóság

áll

elttünk, termé-

hogy mindig ugy fogjuk felismerni, mint egy idben és térben meghatározott bizonyos embertömeg, egy meghatározható korban és területen együtt lakó emberek jogát. A jog mindig és mindenütt mint egy földrajzilag és néprajzilag (ethnikailag) körülírható társadalom joga jelenik meg. szetes,

Ezért

a

pozitív

jogtörténetet,

helyesebben

a jogfejldés

történetét az egyes népek, nemzetek régi jogának tanulmányozása

utján

állapithatjuk

meg.

A

jogfejldés általános és egyetemes

megismeréséhez csak úgy juthatunk el, ha elbb ismerjük a konkrét jog történetét. A társadalom jogfejldésének szükségszer rendjét csak úgy kapjuk, ha ismerjük a társadal-

törvényeinek

mak

pedig ezek minél nagyobb számának) jogfejldését. Mondhatjuk tehát, hogy a nemzeti jogtörténet tisztán elméleti és tudományos szempontból nézve elengedhetlen elzménye és szükségszer alapja a jogfejldés törvényei megállapításának. (és

—

—

7

Van azonban még egy másik különleges is

haszna

czélja és

a nemzeti jogtörténet kutatásának.

Világosítsuk meg ezt egy a természetbl vett példával. Nézzük csak ugyanannak a fának két levelét. Látjuk, hogy az egyik, a déli oldalon fekv, tápnedvtl duzzadó, húsos levél, melynek élénk zöld szine s hatalmasan kifejldött erezete mellett alig tudjuk elhinni, hogy a másikkal, az északi oldalon fekvvel

egy

annyira silány, összezsugorodott, sárga levél az.

fáról való,

Pedig tudjuk, hogy mindkett egyforma szükségszerséggel ntt

mindkettnek egyforma alapszervezete van. Az, a mi annyira különbözvé teszi a kettt, hogy alig látjuk a hasonlólevéllé s

ságot: a mellékesen ható (másodrangú) erk mködésének eredménye; a f tápláló er mindkettnél ugyanegy eredményt alkotott: annak a bizonyos fának megfelel alkatú, szervezet leveleket hozott létre.

A

mindig más és más összeugyanazok a mozgató ferk mködnek is. sajátszerségek, az egyéni jelleg, a mellékesen (másodsorban) jelenségeknek mindenütt,

találkozását látjuk, ha

A

különböz erk mködésének

mindenütt közrejátszó ményei.

A

sajátszerségek, az eltérések felderítésének

tossága van az illet esetben.

A

az

nagy fon-

nemzeti jogtörténet különleges-

ségei kifejezésre juttatják a mindenütt változó földrajzi rajzi

tényezk

hatását:

ered-

egyszóval

az

nép

illet

és nép-

nemzet

vagy

egyéniségét.

Elbb

említettük,

hogy

a

jogfejldés

fejldés törvényeinek felismerésére

min

története

képesit a

s megállapítottuk azt

jelentsége van ennek a jog alkotását illetleg

hozzátehetjük, hogy a konkrét jog alkotásához

:

is,

hogy

most még

nem elegend a még a saját-

jogfejldés elvont törvényeinek ismerete, szükséges

szerségek, az eltérések ismerete is

számba

A

nemzeti jogtörténet

leges

kell

erket

is,

venni,

hogy

is;

helyes

feltárja az

erket állapithassunk meg.

a mellékesen jogot

állandóan

mköd helyi,

lehetvé

teszi az

nemzet

illet

gének, jellegének (karakterének) megfelel jog

nemzeti jogtörténet tudományos

és

egyénisé-

felállítását.

egyben

gyakorlati

a Jogfejldés általános törvényeit megállalehetvé teszi az illet nemzetnek megfelel jog alkotását.

czélt is szolgál: segit

pitani és

külön-

századról-századra bemutatja az eltérések jelleg-

zetes vonásait: tehát

A

ható

MÁSODIK CZIM. A

jogtörténet irodalmi jeliege és tárgyalási módszere.

Alkotmány- és jogtörténet.

1.

A

jogtörténet a

tudomány fejldésében úgy

mint ága annak a nagyobb ismeretkörnek,

lem neve

alatt

keletkezett,

melyet a történe-

a

foglalunk össze. Kérdés, miben van

önállósága,

késbbi irodalmi fejldés folyamán? A

miért vált külön a

jog-

történetnek, mint külön ismeretkörnek az irodalmi jellegét dönti el

a kérdésre adandó felelet s ugyanekkor, a jogtörténet tárgya-

lási

módszerének a meghatározását

kapjuk.

is

jogtörténetnek az általános történelmi és

tokon kivül külön

idben

saját

szempontja

a mely

is,

van-e a

Vájjon

fejldéstani

szempon-

szerint

az

kell

és térben változó jogi jelenségeket leírni és rendszeresen

csoportosítani ?

A Jogi

abban

jogtörténet

szempont

azt jelenti,

különbözik a köztörténettl,

uralkodik

benne.

hogy a jogtörténet a

szilag tünteti

fel.

A

A

más szemmel

jogász és

történész; a

csekély

figyelemre alig

igen fontos lehet.

A

hogy a uralma

jogi jelenségek változásait jogá-

jogintézményeket

más szemmel a jelentség és igy

szempont

jogi

mi

történeti szemléletben

ség a többi jelenségek közt elvegyülve

a

méltó,

a

ugyanazon

nem

vizsgálja a

történetíró

eltt

jogásznak jogi jelen-

nyerhet méltánylást,

mig a jogászi vizsgálódásban kiemelkedik és egészen uj jelentséghez jut. A jognak meg van a maga külön fejldött rendszere

;

a

jogi

fogalmakat,

felosztásokat,

különböztetéseket

jogtudomány, mint önálló ismeretkör, tárgyalja.

a

— A

jog történetével

nem

—

9

él

lehet az

tekintet nélkül foglalkozni, a jogtörténet

eltt tartsa a jogtudományt,

jog tudományára való

hogy mindig szem

kell,

(dogmatikus)

a tételes

jogot.

egy a joghoz, mint a mveltség termékéhez, részétl, a mveldéstörténettl.

Az egész kérdés

legközelebb

gyakorlati megvilágitást

ségek változásainak olyan

idrendbeli egymásutánt

egymás mellé Akár a akár egy

mely

a

pusztán

avagy egy

(a chronologiát) nézi

intézményeit,

jelenségeit

jogi

jelenségek egymásután következ

jogi

beállott változásait nézzük,

az

adott

módon)?

állitva írja le (synchronistikus

idben

kielégitheti-e

történelmi tárgyalás: a jelen-

csoportosítása,

idnek (idpontnak, korszaknak)

álló

ha a jog-

nyer,

történet tárgyalásának a módszerét nézzük. Vájjon

a jogász várakozását az egyszer

így

vagy annak

válik külön a jogtörténet az általános történelemtl

folytonos,

mindig a jog intéz-

ményeinek világában, fogalmi körében kell maradnunk. A jogi jelenségek változásait tehát nemcsak az idrend szempontjából kell feltüntetni,

hanem

a jog saját szempontjából

A

is.

jelensé-

gek csoportosításánál nemcsak az id folyamát vesszük figyelembe, hanem a jog mindig él és fejld rendszerét is. A jog-

nemcsak a történeti tudomány hanem a jogtudomány is. Az egész anyagnak

történet

tárgyalási

állapítja

meg,

módszerét

kezelése, feldolgozása jogászi

A

jelenségeknek jogi oldalát

jOgi természetét kell kutatni

A

munka kell

és

nem pusztán

kiemelni,

a múltban

jogtörténet módszere a történetin

történeti.

intézményeknek

az

is.

kivül a jogászi, tételes

(dogmatikus).

A

jogtörténet az

irodalmi fejldésben

ismeretkörré

vált.

A

jogtörténet tehát jellegében

is

Ha a jogtörténeti

úgy

tekinti és tárgyalja,

külön

mert a

történeti,

még

inkább jogi,

mint az

él jogot.

kutatásnál a jog tárgyalásának tételes

szerét juttatjuk is érvényre, ezzel

épen

ténelmi, a fejldéstani szempontokat jogászi feltüntetése

ismeret-

kiemelkedve

jelenségek idbeli változásaival foglalkozik, de

mert a múlt jogát

nagy

két

körbl, a történelembl és a jogtudományból

nem

zártuk

ki

mód-

a

tör-

sem. Mert a múlt jogának

még nem

feladata véget ér valamely

azt, hogy a jogtörténet jelenti idszak egykor érvényben állott jog-

rendszerének, intézményvilágának pontos és kim.erit jogi leírásával.

Hiszen az

idk folyamában

intézményvilág átalakul és

uj

a jogrendszerek

változnak,

foglalja el a régi helyét.

A

az

jogászi

10

—

következ és jognak régi és egymástól különböz rendszereiben, a fennálló uj világában el nem igazodhatunk. A jogtudomány módszerével a folyton változó jogi jelenségek egymásra következésének okát szemponttal

meg nem

A

az

egymás

intézményeknek

állapithatjuk.

jogtörténet

nem

jogi életét korszakról-korszakra

következ intézményeket az is

kell

világát, a jog

vizsgálni.

Nem

is.

Nem

valamely

elég

meghatározva

leirni

folytonosságában

élet

egymás után jöv

az

tekintjük

úgy

hanem

jogtudománya,

pusztán a múlt

a jog fejldésének a tudománya

gésében

után

:

nép

az egymásra és

összefüg-

intézmények

mint az egymásra

rendszereit,

halmozódott geológiai rétegeket, a melyekben az elmúlt életnek

némi

nyomait,

maradványait bezárva

múlt jogi rétegeiben a keletkez gyökereit fedezzük

2

A

ellenkezleg a

találjuk:

az uj intézmények

élet csiráit,

fel.

legáltalánosabb meghatározás

a jog

sz-erint

nem más Más

mint szervezet, az emberek együttes életének szabályozása.

az a küls rend, a mely lehetvé teszi az emberek társas együttmködését. Figyelemmel kell lenni itt a jelenségek két egymástól teljesen és mereven el nem különíthet csoportjára, a melyek közti különbség a most nyújtott meghatározásban elmosódik. Az összmüködésnek ugyanis kétféle elfeltételeit, a cselekvésekkörülírással a jog

nek

kétféle egybefoglalását ismerjük

minden egyesnek az egészszel

:

azt,

a

mely els

sorban

társadalommal) közvetlen össze-

(a

függésben álló életére, s azt, mely els sorban inkább az egyesnek egyéni s közvetve társadalmi életére vonatkozik. Az els esetben közjogról, alkotmányjogról, a másodikban

magánjogról

beszélünk. Szélesebb körülírással tehát a jog az emberek állami és társadalmi szervezete.

A

jogtörténet e szerint jelenti úgy a közjog, mint a

jog történetét.

Ilyen értelemben véve az

magán-

alkotmány és jogtörté

net elnevezése fentartható ugyan, de tautológia, mert az alkotmánytörténet

is

jogtörténet.

A ketts

elnevezés

adhat alkalmat, mert azt a látszatot jogtörténet, a jogtörténet.

mi az alkotmánytörténet után

Ebbl

alkotmánytörténet, történet.

nem

kelti,

pedig az

nem

is

azonban tévedésekre mintha csak az lenne

következtethet

alkotmány/ooíörténet,

Pedig épen az választja

a politikai szempont vezet

el

volna,

magánhogy az

hanem

politikai

jön, vagyis a

a politikai történettl, hogy

a tárgyalásánál,

hanem a

jogi.

HARMADIK CZIM. Példa a jogtörténet czéljának megvilágítására.

A

elbb

jogtörténeti kutatás

példát

világítására legjobb

meg-

megállapított czéljának

a

nyújtja

magánjog, a

nem

mely

egyéb, mint a vagyon és család életének a szervezése.

A

XIX.

és

XVIII.

európaszerte

század

megindította

a

magánjogi szabályok rendszeres egészbe, törvénykönyvbe (codex) foglalásának munkáját

Code

franczia

civil,

(a kodifikácziót).

az osztrák, a

így

született

meg

német birodalmi és a

a

svájczi

polgári törvénykönyv.

A

megindult nagy

XVIII. században

mozgalom a század

eredményét, a kodifikáczió els szaka a XVIII. század

végén nagy kodifikácziójával a Code Napóleonnal (Code civillel) záródott le; a XIX. század végére elérkezik második nagy szakához a érte el

német birodalmi polgári törvénykönyv megalkotásával. Vájjon csak elméleti követelmény a nemzeti jogfejldés törvényeinek

Az elbb

ismerete vagy

a

gyakorlat

igazolta

helyességét?

nagy jogalkotások jogtörténeti alapon állanak-e? Figyelembe vették-e a régi jogot, avagy reform codexet alkotva emiitett

pusztán az ész (logika), elvonás (abstractio) utján

még soha nem

hoztak

létre

hallott jogtételeket ?

Jogtörténeti

alapon

áll

és

a

jogtörténeti

módszer

mazásával készült a XVIII. század nagy kodifikácziója a Valette párizsi tanár, a

a szempontból, hogy arra az eredményre

a jogot használták

ki

alkal-

Code

civil.

megvizsgálta a Code tartalmát abból

mi uj ebben s mi a régi, hogy a törvénykészitk leginkább azt

megállapítsa, jut,

fel,

melyet a századok tapasztalata és logikája

12

formált és a mely a nemzetnek öntudatában és szokásaiban

már

meggyökeresedett. ^

A

XIX. század

törvénnyé

a legnagyobb

ugyanis

tervezet

nem

a római jogot. Ez azonban

mely

századokon

is

át

hanem az

mely

a

a XÍX. században.

Itt

tehát a

látjuk

is

volt,

a

a római jog,

a törvénykönyv

élt

vette át

fenmaradt a német

alakban

változott

pandekta jog

területen, s mint

hséggel

a klasszikus római jog

melyet Justinianus császár foglalt össze,

a

tervezeténél,

látjuk érvényesülni a jogtörténeti módszert.

vált,

Áz els

terméke a német polgári

kodifikálásának

Ennek fként a második

törvénykönyv.

készítésekor

jogtörténeti

fejldés

figyelembe vételét bár csak egyoldalulag.

Az els tervezet kritikusainak támadása jórészt az ellen hogy a tervezet kizárólag a római jog alapján állit fel szabályokat, a nélkül, hogy azokat a sajátságokat, eltér vonásokat megfigyelné, melyek a jognak német területen való fejldését jellemzik. Az si német jog mvelinek, a germanistáknak irányult,

panasza, melyet legkifejezbben Gierke berlini tanár hangoztatott, az volt, hogy a kodifikáczio elhanyagolta a jogéletnek azokat a területeit,

a melyek

a

római jog

római társadalom életviszonyai

eltt

nem

ismeretlenek

voltak azonosak

életviszonyaival s igy

a földrajzilag és

különböz nemzeteket

és ugyanazon

nem e^y

néprajzilag

joggal

szervezni.

részének gyökeres

átdolgozása és

is

teljesen

lehet

egy

els tervezet ennek a munkának

sikerült

így

mindenben

nem

a germán-német társadalom

A

voltak.

az

módszer érvényrejutását jelenti. Magyarország is részt vett a most jellemzett európai mozgalomban, bár csak a czél felé irányzott kísérletekkel és

jó része a jogtörténeti

törekvésekkel.

A

törvényhozás történeténél

ezeknek a törekvéseknek a

Az 1848-ik czél,

a magyar 1

Valette

:

évi

fogjuk majd hallani

történetét.

törvényhozás

korszakalkotó

polgári törvénykönyv megalkotása

De

la

durée

persistante

által

kitzött

kétségtelenül

de l'ensemble du droit civil Mémoire lu á l'Académie

frangais pendant et aprés la révolution de 1879,

des Sciences morales

hommes

et politiques

en décembre

1870, Paris,

1872. 63.

1.

grandé oeuvre de rédaction d'un Code civil (dönt on se promettait des merveilles pour les progrés de l'avenir), n' ont fait, en général, que mettre en articles le droit courant, le droit bien connu par les jurisconsultes, formé par Texpérience et la logique des siécles, et enraciné dans la conscience et dans les habitudes de la nation." ..Les

politiques d'alors, chargés

de

la

13

elsrend

feladat, a

melynek megoldása végett mint mindenütt,

úgy nálunk is szükséges, a magánjog fejldésének a magyar ogban észlelhet törvényeivel foglalkozni.

A magyar magánjog

kodifikálásánál sem riaszthat vissza módszertl az a sokat hangoztatott állítás, hogy az 1 848 eltti magánjog a legnagyobb részében elavult a 48-as változások, a modern közjogi berendezkedés következtében, hogy a rendi Magyarország jogával nem lehet többé élni. Az 1848-iki változás nem jelent többet nálunk, mint az 1790-es Francziaországban. A franczia forradalom a hbériséget temette el,

bennünket a

jogtörténeti

mely legjobban virágzott Francziaországban, áthatva az egész franczia életet s mégis a magánjognak törvénykönyvbe foglalásánál, közvetlenül a forradalom után a régi franczia jog anyagához nyúlhattak.

A múlttal

uj

mint a régi

világot,

más

életet,

Mindent, a

volt.

uralomra (ancien régime) és csodálatos

pedig

forradalom

franczia :

módon

el

tényleg

mi csak

akart

szakítani

más társadalmat

a

akart teremteni,

emlékeztetett

is

a

régi

akart törölni (idszámítást, neveket)

a forradalom után a polgári törvénykönyv

megalkotásánál visszatértek az ancien régime jogához. És mellesleg megjegyezhetjük, hogy a Code hóditó körútja, a mellyel Európának

népénél

annyi

befogadásra

mellett szólnak,

A

hogy kiváló

germanisták

pedig

talált,

jelenlegi

fennállása,

mutathatnak a modern

joggal

viszonyok egész körére, melyben a középkoron particularismusa

mellett

megfelel szabályokat

német jog

fejldött

ma

is

mind a

alkotás.

(pl.

át

élet-

a hbériség

szolgáltathatja a

dologi teher, ingatlan tulajdon-

jog, egyesületi jog, jelzálog stb.).

Németországnak a particularismusa a magánjog terén egészen a karrikaturáig ment egyik utczának más lehetett a magánjoga, mint a másiknak. Mégis meglehetett a római jog egyed:

uralmát dönteni.

hogy a magyar magánjogban, hol a hbériség nem uralkodott, a közjogi elemek még könnyebben választhatók külön, mint a most említett jogrendszerekben s még könnyebben használhatók fel azok az igy megtisztított magánjogi szabályok, Kétségtelen,

a melyek a százados fejldésben

mködése

a

földrajzi

és

néprajzi

erk

következtében állottak el.

íme a magyar jogtörténet egyik nagy körében, a magánjogban, még világosabban elttünk áll ma a czél, melyet a jogtörténeti kutatás maga elé kitz, mint talán a magyar jog más részeiben.

NEGYEDIK CZIM. A magyar magánjog történetének viszonya

a

magyar

alkotmányjog történetéhez.

A jogtörténetnek

nálunk használatos elnevezésében, a magyar

alkotmány- és jogtörténet czimében egyenl rangúnak jelentjük ki

jog

jogtörténet

történetét

érti,

szembehelyezve a tel

magánjognak

a közjognak és

röviden

:

mint

politikai

Bár a közhasználat

történetét.

magánjog, peres

alatt a

szigorúbban anyaggal

eljárás és

ismeretköröket

vett jogi

telitett

büntet

alkotmányjogtörténet-

mégis a tudományos megállapitás szerint a jogtörténet

ha ez

alkotmányjogtörténet

az

mellett

szerepel,

alatt,

leginkább

a

magánjognak, mint a jog legtisztább, mert leginkább jogi részének (a perjog és büntetjog már közjogi jelleg) történetére gondolunk. A magánjogban szemlélhet ugyanis a jog természetének úgyszólván teljesen megfelel alakban igy a

magánjog

története

a

tudományos

kijegeczedve és

szemléletben

kivált-

képen „jogtörténetnek" tnhetik fel. Az elnevezésben kifejezésre jutó egyenrangúságnak még

sem

felel

meg

mely épen nem

magyar jogtörténet jelenlegi irodalmi tárgyalása, egyenl területet a magánjogtörténetnek az

a

juttat

túlteng részével szemben. St azt találjuk, hogy a magánjogtörténet az egész jogtörténetnek csak kis részévé

alkotmánytörténet

zsugorodott össze.

Felelnünk helyes-e

el

a két

kell

arra az

itt

önként felvetd kérdésre, vájjon

tudományszaknak ilyen mvelési módja? Mi idézte nagy jogkör tárgyalásában észlelhet aránytalanságot ?

a

:

— Megfelel-e

ez a hazai

—

15

jogfejldés

igényeinek

és a jogtörténet

tudománya európai tárgyalásának?

A

jogirodalom

hazai

els sorban. A közjog és jelenleg

és

e kérdésben

története tájékoztathat

magánjog irodalmi mvelése a múltban

útbaigazíthat a történeti

tárgyalásukban

beállott

is

nagy aránytalanságra nézve.

Ha

az 1848

eltti

irodalmat

nézzük,

fogjuk

azt

találni,

hogy a helyzet egészen más volt akkor, mint ma. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a magyar magánjog irodalmilag virágzó müvelésnek örvendett.^ Kétségtelen, hogy a késbbi

idkben

bekövetkezett

változások hatása

politikai

a köz-

alatt,

kérdéseknek egész társadalmi életünkre kiható nagy fontos-

jogi

ságánál fogva és a politikai kérdések állandó uralma következtében, a politikai

ségessé, s a

és közjogi kérdéseknek tárgyalása vált szük-

magánjog mvelése meglehetsen háttérbe

szorult.

Ennek az irodalmi helyzetnek felelt meg a jog történeti tárgyalása is. Az alkotmánytörténetre esett a súlypont, mellette a magánjog története kis területre szorult. így

lett

a jogtörténet inkább alkotmánytörténet. így történt,

hogy a magánjog lesülyedt a jog kel

átsztt részei közt s többé

rangú

társa,

hanem mint

az

többi,

nem mint

egész

fként

politikai

elemek-

az alkotmányjog egyen-

tudománykör alárendelt

kis

fejezete szerepelt.

A

jelenlegi külföldi

oly tárgyalásnak

örvend

európai irodalmában

mely nálunk

De

irodalomban a magánjog története épen mint a közjogtörténet a jogtörténet

hiába

;

keressük azt az aránytalanságot, a

fennáll.^

vájjon megfelel-e ez a hazai jogfejldésnek ?

Alkotmányunkról azt mondjuk, hogy az történelmi fejldé1

Frank

L.

stb.

Geörch,

Fleischhacker,

Kelemen,

Szlemenics,

Kövy,

Vajda,

mveit.

2 A jogtörténet tudománykörében az ujabb irodalmi fejldésnek megfelelen a magánjog mind önállóbb és függetlenebb helyzethez jutott az önállósítás odáig fokozódott, hogy a magánjog története egészen külön-

választva

nyert irodalmi mvelést. így látjuk, hogy a német jogtörténet irodalmában külön tárgyalják a régi német magánjogot, klasszikus példa Heusler: Institutionen d. deutschen Privatrechts. Lipcse, 1S85. ez. müve.

Még

határozottabb

a

különválasztás

a

franczia

jogtörténetben

pl.

du droit civil frangais. Paris, 1893. az olaszra nézve Nani: Storia derdlrltt privato italiano. Turin, 1902.; az angolra nézve Pollock-Maitland The history of english íaw. Cambridge, 1895. Viollet P.

:

Histoire

:

;

1.

1.

1-

-

16

sével megköveteli a nagyobbszerü, kimeritö

elmondhatjuk a magyar magánjogról

ezt

gyökerei

visszavezetnek

is

Mai

is.

48 eltti

a

Ugyanmagánjogunk

tárgyalást.

Ma még

korba.

régi

magánjogunk egy elég fontos része él, tételes Jog és igy azt sem mondhatjuk, hogy mai alkotmányunk történelmi jellege biztosit annak oly kiváló, a magánjogot annyira felülmúló jelentséget.

A A

magánjogunk fejldésében

történelmi folytonosság

is

meg

mint történelminek nevezzük alkotmányunkat, úgy annak nevezhetjük, ha nem is oly mértékben, magánjogunkat is, mert van.

magánjogunk

is,

részében

egy

legalább

történelmi

alapokon

nyugszik.

De tovább menve azt

is,

hogy az 1848

eltti

vizsgálódásaink során, megállapíthatjuk

magánjog egész

felépítése, eredeti jellem-

vonásaival százados fejldésében bátran kiállja lítást

fejldés folyamában és egész jellegében

olyan

eredeti

úgy tnik

összehason-

az

A magyar magánjog

a közjogi intézményekkel.

fel,

jellegzetes

a százados

vonásokat

mutat

mint ezen a földön kifejldött

önálló egész, kiépített rendszer.

Kétségtelenné lesz tehát elttünk, hogy kellleg alig indokolható a magánjog történetének

nagymérv

Vannak

elhanyagolása.

azonban az elbb emiitett politikai okokon kivül oly jelenségek, melyek megmagyarázzák, miért ütközik általában nagyobb nehézségekbe a magánjog történetének feldolgozása és tudományos tárgyalása.

Á magánjog az

sokkal

lassúbb

A

fejldés

nagy

fejldésének ugyanis általános törvénye, hogy és

kevésbbé

periódusokat

mint

észrevehet,

befogó

a

közjogéi

lassúságának oka

az.

hogy a gazdasági és társadalmi viszonyok gyorsabb átalakulásai nem éreztetik közvetlenül és mélyebben hatásukat a magánjogi intézmények terén.

szabad

A

mint kifejldnek a

monogám

család és a

magánjog összes intézményeinek falapjai: meg van határozva a magánjog legtöbb intézménye, mely e kettvel szervesen összefügg. Innét ered a magánjogi egyéni

tulajdon,

intézmények terén

A magánjog

feltn

a

konzervativizmus.

fejldése

A fennmaradt emlékek

azonban

ugyanis

nehezen

is

meglehets hiven

észlelhet. és

finom

1 Ezekre és az itt következkre nézve 1. Illés A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában. Budapest, 1900. 3., 4. 1. :

— érzékenységgel fenntartják

viszonyok

szabályozását

a

alig

—

17

közélet jelenségeit,

mig a magán-

(legfeljebb elvétve a

érintik

fbb

elveket) s emlékeit Írásban ritkán hagyják hátra.

A magyar

jog története ujabb bizonyítékkal szolgál a most

A magyar magánjog régi történetének azonban még egy további körülmény is megnehezíti

általában megállapítottakhoz. vizsgálatánál

a fejldés

már itt kell röviden Werbczy Hármasmagyar magánjog ezen kodifikácziójának,

észlelését s

könyvének,

a

régi

(törvénykönyvbe foglalásának) egyik

Werbczy

egyrészt valóban mintegy lezárni,

könnyen abba az

másrészt

hatását

szemügyre

venni.

eredménye, hogy mig megakasztani látszik a fejldést,

kodifikácziójának

egyik

csalódásba

optikai

ejt,

hogy

azt

Werbczy eltt ötszáz éven át nem lett volna van ez Werbczy után is. Ha a magyar magánjog

hisszük, mintha

fejldés.

S igy

mvelinek

XVIII. századbeli és múlt századbeli

olvassuk, ugy tetszik, mintha csak

Werbczy

48 eltti munkáit

léteznék, s

mintha

majd ujabb ötszáz éven át úgyszólván teljesen megmerevedett volna a magánjog szervezete. Werbczyig csak Werbczyt ismerjük s jóformán Werbczy után

is

Werbczyt

csak

történetében

Werbczy

látjuk. A magyar magánjog ezer éves mint a nap sugárzó fényességével elho-

mályosít minden más jelenséget s látszólag szükségtelenné tesz minden vizsgálódást. A magyar magánjog ezer éves történetének eladását megnehezítik a most vázolt körülmények, de ezek csak gyakorlati, mondhatjuk technikai nehézségek. A kérdés csak az, nincsenek-e oly körülmények is, a melyek az elméleti, tudományos feldolgozást egészben vagy részben kizárják? Más szóval, lehetséges-e régi magánjogunkat tudományos rendszerbe foglalni ? Egységes

alapelveken épült-e egész-e,

fel

s igy fejldött-e

melynek minden

egyes

tovább ? Lezárt, kerekded

része összefügg úgy,

hogy a

részek kölcsönösen kiegészítik s feltételezik egymást?

Röviden kifejezve úgy áll-e elttünk régi magánjogunk, mint egy organizmus ? Ennek a kérdésnek megoldásától függ a tudományos tárgyalás lehetsége. Az innét-onnét összeszedett, egymásra nézve idegen, elszórt (sporadikus) jogtételeket, az általános, az egészet átható

egységes jogelvekre vissza

nem vezethet

töredékeket

egymás mellé vagy egymás fölé rakni és leirni, de tudományos feldolgozásnak alávetni, mely rendszeres egészbe töreklehet

szik a részeket foglalni, Dr. Illés József

:

nem.

Bevezetés a magyar jogtörténetbe.

2

-

18

-

Hármaskönyvében már úgy jelenik meg, mint teljesen kifejldött magánjogi rendszer, mely egységes, szerves egész. A késbbi fejldés folyamán ez a rendszer csak egyes részeiben még jobban, finomabban ki lett

A magyar magánjog Werbczy

mások elhaltak, de egészében megmaradt a rendszer 1848-ig. Elméleti nehézség tehát a középkori magyar magánjog tudományos tárgyalását illetleg nincsen. Másként áll a dolog a Werbczy eltti magánjogban. dolgozva. Egyes részek kiépültek,

Itt

a legrégibb

nyomokon kezdve

a

X — XIII.

századok, tehát az

mondanunk arról, hogy tökéNemcsak azért nem lehetséges letes és teljes képet nyerjünk. ez, mert a kezdetleges, közjogi szabályokkal át- és áthatott magán jogviszonyok a fejldés ezen szakában még nélkülözik azt a Árpád-kor jogéletét nézve,

le

kell

határozottságot, áttekinthetséget s

kezetes elhatárolását, a mit azért

is,

fként a fogalmaknak követelérnek, hanem

késbb mindjobban

mert az észlelés anyaga igen csekély, a rendelkezésünkre

álló okleveles

Az a

bizonyságok nagyon keveset beszélnek.

kép, amelyet legrégibb magánjogunkról összeállíthatunk,

igen töredékes, mozaikszer. Erre a képre azonban nagy szükséeltekintve néhány még sibb vonástól günk van, mert ez magánjogunk legrégibb, észlelhet rajza. És ezt a képet kell magunk elé tartanunk, ebben kell megtalálnunk azokat a vonásokat, a melyek a késbbi fejldésnek alapvonásai. Werbczy nemcsak véletlenül áll az ezer év közepében, a Hármaskönyv valóban a fejldés központja. Mindaz, a mi megelzi, elkészület hozzá. Werbczy volt az els, aki magánjogunkat tudományos rendszerbe foglalta, mert már érett volt arra. Az rendszere természetesen nem a mienk, hanem a saját koráé. A Hármaskönyv tehát kettéosztja természetszerleg az egész fejldést. A két fél olyképen válik szét, hogy az elsre, a Werbczyt megelzre esik a nagyobb súly. Az els ötszáz évben alakul ki a magyar magánjog rendszere.

—

—

MÁSODIK RÉSZ.

JOGFORRÁSOK

2*

ELS A

jogforrások (Fontes

ELS A

jog

története.

juris)

FEJEZET.

forrásairól általában.

1.

CZIM.

A törvényrl és

Legelször azzal a kérdéssel

kell

a

foglalkoznunk,

honnét merítjük a jogszabályokat, honnét ismerjük egyszóval: honnét eredt a jog.

legfontosabb része ez

Meg

:

A

szokásról.

meg

els

jogtörténetnek

hogy

a jogot,

és egyik

a jogforrások története.

ismerkednünk a magyar jog ezeréves fejldésoha ki nem apadó jogalkotó forrásokkal és ezeknek termékeivel. Tehát már eleve tisztába kell jönni hogyan jött kell

sében

:

létre

az a jog, a melylyel foglalkozni akarunk, hol

egykorú,

régi

feljegyzéseit,

min

befolyásoknak

kell

keresni

volt

kitéve?

Mindezek a kérdések tisztázandók, mieltt a tárgy érdemleges része kifejtést

nyerne.

A

források

elzetes

ismerete

nélkül

a

tárgyra vonatkozó egész tudásunknak hiányzanék a szilárd alapja.

Már szerét

jogforrások

a

juttatjuk

érvényre.

egyszer

felsorolása

szetének

és

történeténél a jogászi tárgyalás

Nem

a czélunk,

egymáshoz

való

a

forrásoknak

hanem

a források

viszonyának

mód-

koronként való jogi termé-

akarjuk

fejldését

megvilágítani. 2.

Minden jognak van

forrása, a

melybl

kérdése a mai jogban sokkal világosabb,

A

régi és a

mint

ered. volt a

A

forrás

régiben.

mai jog szembeállítása mutat reá a különbségre és

—

—

22

ez a különbség vezet a fejldés irányára, mutatja a jogforrások

idk

átalakulását az

A modern

egyszerbb, mint által s

folyamában.

jogban a jog

a jognak belle

ered

megállapítása

Ma

jogban.

volt a régi

sokkal

a törvényhozó hatalom

legdúsabb, elsrangú forrása,

létrehozott törvény a jognak

polgára

szabályai uralkodnak az állam minden

egyformán.

felett

Régen a jognak ez a ben és

ritkán

forrása.

A

laknak,

hanem

mködik, az

a

különböz is

jog

által

kör-

a törvény a legfbb

él

polgárok

elválasztott,

egymás

az egyforma joggal

egymástól

szkölködk

jog nélkül

nem

jognak

nem

szk

hatalmas forrása

látható,

a régi

államban

régi

fölé és alá helyezett

st

forrásának

joggal biró társadalmi osztályok,

vannak.

Ma

mindenkinek családi és vagyoni élete felett ugyanazon jogszabályok uralkodnak a munkásra éppen úgy vonatkoznak :

munkaadóra, a nem nemesre, mint a mágnásra. jogban minden osztály más-más jogot élvezett.

ezek, mint a

A

régi

A

kezdetleges tötyényhozás nálunk

másutt

úgy, mint

önmagában

álló

európai

magánélet szabályozását

kiváltképen közjogi Jelleg, a

is,

még nem vonta

az

összehasonlító jogtudomány tanúsága szerint

és az

jogtörténet

hogy megérinti itt-ott egy szabály felállításával. Az igy elvétve megjelen hatáskörébe

magánjogi rendelkezés

;

alig,

többnyire valamely közjogi vonatkozá-

is

sánál fogva kerül oda.

A

magyar törvényhozás emlékében a Corpus Juris (Magyar törvénytárban) Werbczy koráig alig találunk néhány magánjogi szabályt s utána is kivételesen fordul Hungarici-ben

el egy-egy magánjogi Hol

kell

Valóban ben, a hol

erk

keletkezik s

midn is,

ott,

titkos

természeti

mely a

igy

régi

szerepet

ársadalmi

erk

étrejövetele

szabályt

erk mködését létrejövetelét :

jognak játszik

hatása

nem

fforrása, t.

i.

a

látjuk,

vagyunk

igy

a láthatatlan mélység-

:

A

sejtjük.

következtében

hatása

jóformán

látjuk,

felállítása.

a hol az igazi forrást

napvilágra jön

ontos

tétel

tehát keresni a régi jognak fforrását?

mint a forrás

belsejében

csak az

eredményt,

azzal a hatalmas

de

még

a szokással.

a

hegység

Ez

forrással

a maiban is

is

igen

ott keletkezik

a

következtében a társadalom belsejében észlelés alá

alig

vonható, csak

a

;

kész

mely az illet életviszonyt rendezi.

Az életviszonyok fszabályozója

tehát

az élet

maga,

az

23

megteremtett

általa

szokás,

jogi

alakba

öntve:

szokásjog,

a

melyet régi jogunkban az ország elismert, mert meggyökerezett és épen ezért dicséretes szokásának neveztek (approbata, inveterata, laudabilis Regni c^nsvetudo).

Ha

A

emlékek rzik által

találjuk a

különféle,

jogélet

keresnünk.

helyek

nem

tehát

a

tárban,

szokásjog :

magánjogi szabályokat a törvény-

mindennapos

megnyilvánulásait

termékeiben a

egyeseknek adott kiváltságlevelek, a

az

kiállított

bizonyságlevelek,

kell

legváltozatosabb

szerzdések,

hiteles

adomány-

levelek, végrendeletek, a peres egyezségek, birói Ítéletek stb.

Mig írható,

nehézzé

a

tehát a

törvény

szokásjog

teszi

pontosan

megjelenésének

megállapítható

különös

és

módjaival

az észlelést és a szigorú megállapítást.

körül-

igen

MÁSODIK FEJEZET. Az si Külön

1.

jog forrásairól.

foglalkoznunk

kell

legrégibb

a

korabeli

törzsélet

magyar

ismert

megelz

jog forrásaival. Az si, a honfoglalást

és honfoglalás-

jogalkotó forrásainak a vizsgálatát különösen

érdekessé és fontossá teszi az a körülmény, hogy a jogfejldés

ezen kezdetleges korszakában a jogforrás keletkezését magának a jognak keletkezésével együtt és a belle

A

meg.

ered

tanulmányozhatjuk:

jog a legtöbbször

összeforrva

jogforrás jelenik

jogforrásoknak különálló története tulajdonképen az

szervezet kora után

kezddik, a

midn

si

a honfoglalás bekövetkez-

a letelepedés az állami és társadalmi

tével,

a

együtt

életnek

magasabb

szervezését lehetvé teszi. Kétségtelen,

már a kútf, a

hogy az si szervezetben

kellett

is

jogforrás, valamely primitív alakjának.

jog tekintetében azonban helyzetünk sokkal nehezebb,

si

történet közvetlenül

nem

csak

mert az

melyekbl a hogyan keletkezett

szó! a forrásokról, a

jog ered. Arra a kérdésre, hogyan

a jog,

létezni

A magyar

jött létre,

következtetések utján tudunk megfelelni. Következ-

tetéseinknél azokra az elejtett adatokra

kell

támaszkodnunk, a

melyek mégis a forrásra magára mutatnak. 2.

Az si magyar történetnek

született Konstantin császárt

leghitelesebb

iróját,

vesszük legelbb el,^ hogy

Bíborban

müvébl

1 Erre és az itt következ részre nézve 1. Illés A magyar társaJ. dalom és állam szervezete a honfoglaláskor. A Csánki D. szerkesztésében megjelent történelmi emlékmben, a mely Árpád és az Árpádok ez. alatt :

jelent

meg

(Budapest, 1908.) 45 és köv.

11.

-

;

—

25

—

(„De administrando imperio", a birodalom kormányzásáról) meg-

si

tudjuk, miként jött létre az

jog.

midn Árpádnak fejedelemmé hogy a magyarok a kozár kagán (fejedelem) embereivel tanácsot ülnek s ugy itélik, hogy Árpádot eladásában,

Konstantin

választásáról tudósit, olvassuk,

meg

teszik

Meg

fejedelmüknek.

is

a kozárok szokása és

tették,

törvénye szerint, pajzsukra emelve t.^

mvében

Konstantin

találjuk

még

a következ sokat táma-

nem engedelhanem szövetségük van a háborúkra

dott és magyarázott tételt: a nyolcz törzs pedig

meskedik

saját fejedelmeinek,

nézve és a

mely

részt

megtámadják,

azt

tanácscsal

teljes

és

törekvéssel megsegítik.

A fvezér

választásnak módjából és abból a parancsoláshoz

szokott császárnak annyira

engedelmeskedik

feltn ténybl, hogy

nép nem

a

saját fejedelmének, azt következtethetjük,

a fegyverfogható szabadok gyülekezete,

tanácsa

határozta

hogy

meg

melynek alá volt vetve mindenki. A gylésen kétségkívül elsrangú szerepet játszottak azok, a kik a törzsek élén állottak, a törzsek fnökei, de részt vett a szabad harczos nép is. Ha nem is mindig közvetlenül cselekvleg lépett fel, a

azt az akaratot, a

hozott határozatok mégis csak az

hallgatag vagy

bele-

nyilt

egyezésével voltak érvényesek.

Az az

akaratnyilvánítás, a mely a vezérek,

fnökök meg-

legfbb jogi parancsnak a létrejövetele Az egész volt az, a mely alkotta az egész felett uralkodó parancsot. íme a jognak egyik fforrása. A másik bizánczi császárnál Bölcs Leónál (Haái taktikájában) választásánál történt, a

és az egésznek az akarata.

még

és az arab-perzsa íróknál a következtetésnek

vehet

sem

alapját

meg.

találjuk

világosan reámutatnak a község, a határozataira.

a

birót,

A

ezeket

A magyar

krónikáid

azonban

gylés (communitas)

akaratára,

krónikák szerint^ a nép választja a kapitányokat, le

is

teheti

;

a nép nevében szólítják a magya-

meg

rokat harczba, a nép tetszése határozza

a magyarok

1

•2

3

gylése

A magyar U.

A

o.

1.

40,

*

A magy.

szállás

helyét

1900.

122.

1.

38. fej.-ben.

fej.

krónikák történeti hitelességére nézve

és állam szervezete stb.

a

küld ki harczi vállalatokra. Igen élesen jut-

honfoglalás kutföi. Budapest,

127.

messzirl

ily

elbb

id.

munka

49.

1.

Illés

:

A mag>^

társ.

1.

honfogl. kutföi. 480,481,483,486,493,494,496,496,500.

11.

—

26

— midn

tatják kifejezésre az egész uralmát, a

azt

mondják, hogy

„maguk közösen kormányozták magukat". A Névtelen jegyz (Anonymus) krónikájában is juk az egésznek ezt a szerepét, bár Anonymus hét

megtalálfejedelmi

személyrl szól a honfoglalás czéljából történ közös vezérválaszazoknak tanácskozásáról, elhatározásáról, szerzdésérl tásnál beszél, mégis a honfoglalás menetének részletes leirásánál nagy ;

tért juttat

a

a tanácsnak,

melyben a vezér a nemesekkel, az

elkelkkel együtt ül és közös egyetértéssel határoz.^ A pusztaszeri gylésen is a vezér és nemesei állapítják meg az ország minden

A

dolgát.2 osztott itt

is

hét fejedelmi személy képében a hét törzsre (seregre)

magyarság személyesítve

jelenik

meg

s igy

tulajdonképen

a népnek, a törzseknek szerepérl, elhatározásáról van szó.

Ha

krónikák

a

helyen állanak

adatai

hitelesség

szempontjából

és csak addig történelmiek,

is

utolsó

mig a hagyományt

rzik, mégis a nagyobb hitelesség kútfk adataival összevetve megengedik a következtetést, hogy valóban volt oly szerve a

magyar

mely

törzséletnek,

hivatott volt

kifejezni

egész

az

nép

parancsát, jogát vagyis a törvényt.

Árpád pajzsra emelésénél Konstantin maga

is

hivatkozik a

szokásra és törvényre, a mely szerint ez történt. Ez azonban csak az idegen befolyás kifejezése, mert a kozúrok szokásának és tör-

vényének mondja a közös fejedelemnek pajzsra emeléssel történ választását.^

Az adatainkból vont következtetések azonban nem eléki az adatok hiányosságát más népek jogfejldésének

3.

gíthetnek

;

történelmébl

következtetésekkel

vett

az

kiegészítenünk

kell

összehasonlító módszer segítségével.^ Csak igy tudunk bepillantást nyerni

si társadalom mindennapi

az

jogéletébe.

hogy a magyarság si életében a jog a szokás. A törvénybl ered jog kis térre

Igy állapithatjuk meg,

legfontosabb forrása szorul.

A

:

mit az egész parancsként

kifejez,

csak a legfontosabb,

az egész népet, törzset illet dolgokban nyilvánult meg.

nek a

legnagyobb

részében

melyek nem az. egésznek

olyan

kifejezett akaratából

1

Honf. kutf. 411, 419, 423, 426, 428.

2

U.

3

U.

*

L

o. o.

436 122.

Illés

:

1.

:

„dux

parancsok

et sui

következnek.

11.

nobiles ordinaverunt".

1.

elbb

id.

Az

élet-

uralkodtak,

Ethnologikus conip. módszer stb

a

— Hogyan tagjai közt

kell élni

—

27

min

az egyesnek,

szk

a patriarchális család

viszony van a család

min

körén belül,

viszony-

ban állanak a a nemzetségen belül, a nemzetségek egymáshoz a törzsön belül ? Milyen a magánélet családok

patriarchális

tehát

szervezete,

mit

kell

családi

viszonyra,

házasságra,

szabályokat találunk ? Milyen az igazságszol-

peres

gáltatás, a

tulajdonra,

a

milyen

öröklésre

Milyen

eljárás ?

cselekedeteket

büntetni, mely forrásból merítik azokat

kerülni,

kell

a

szabályokat,

a melyek meghatározzák a büntetést ?

Mindezekre nézve nem az egésznek

nyilt

áll, hanem ebbl ered

parancsa

a nemzedékrl- nemzedékre szálló gyakorlat és az szokás.

A

családban

patriarchális

oly mélységeibe szállunk

vájjon egyáltalán lehet-e

Els családban

együttmködés

társadalmi

hogy

le,

tudjuk

alig

megállapítani,

jogról szó.

itt

ugy tnik fel, családfnek (patriárcha)

pillantásra

mintha

a

mintegy

akarata, a szeszélye volna a

egyén

a

^

dönt. A családf

a

patriarchális

kényurnak

szemben a tagoknak akaratuk,

jogát, vele

A családf

csak kötelességük.

a biró, a

igazságot szolgáltat úgy, a mint

a

ki

ö azt jónak

joguk

család

az

nincs,

tagjaínak

Ö

látja.

az

meg

állapítja

szabja

meg minden tagnak

a munkakörét, beleszólása van mindazokba

az életviszonyokba,

a melyek

Úgy

közzé

Az egyén jogát ugyan a családf erkölcsi

is

szabályok.

meg.

határozza

si

korlátozzák az

A

kerülnek.

családf akarata.

látszik tehát a jog forrása a

családf hatalmát

családtagok

a

a

kultusz,

a és

ellenrzje

cselekedeteinek

patriárcha

bizonyos mértékig az a kis társadalom, a melyben

de

vallási

él,

a

többi

családf helyeslése vagy elitél magatartása bizonyos társadalmi kényszert gyakorol. Itt

lyokat, a

1

U.

a.

III.

:

meg

azokat a hagyomány

melyeknek a családf

is

által fentartott

hódolni kénytelen.

A

szabá-

patriárcha

L. Maine S. A jog skora. Budapest, 1875., 100. és köv. lapokat; Lectures on the early history of institutíons. London, 1893. Lecture :

Kinship as the basis of society. 65.

to take

has

találjuk

int account

lately

been called Uralian, the

characteristic of

themselves and

all all

tliese he has at most mass of mankind which Hungarians and Finns. The

„Besides

1.

that portion of the outlying

these races,

Turks,

wheo

in

the tribal state,

is that

subdivisions of them are conceived by the

compose them as descended from a

single

male ancestor."

the tribes

nien

who

-

-

28

hatalmában tehát megvan a jognak bizonyos parancsai igy jogi és

csirája.

lesznek

szinezetüek

erkölcsi

még nem tekinthet si jogforrásnak. Ha most a családokat nézzük a nemzetségen^

A

családf

és

puszta

akarata

belül,

akkor

mely mutatja, hogy a családok egymáshoz való viszonya nem egynek az akaratától

már több függ,

oly jelenséggel találkozunk, a

nem

is

pusztán a vallás és

erkölcs

már kiemelkedik a tulajdonképeni már nincsen autokratikus feje, egész

szabályozza,

jogi elem.

itt

hanem

A nemzetségnek

bizonyos értelemben

élete

véve demokratikusnak nevezhet.

A Mely

nemzetségi életnek

terület jut

is

voltak

családoknak,

egyes

az

meg

maga szabályai. hogyan mveljék az a

ideiglenesen megszállott területet ? Milyen szabályok szerint tar-

toznak a nemzetség tagjai egymást védeni, az ellenségen boszut

Hogyan tartoznak harczba

állani ?

szállani ?

nem

Ezeknél a kérdéseknél már

az egyesnek, hanem az már sokkal jobban nyilvánul meg az egésznek az együttmködést szabályozó akarata, a közakarat s itt vannak lefektetve a szokásjog alapjai. Ha az egész törzset nézzük, hogy mi biztosította a nem-

egésznek akarata nyomul elre.

Itt

zetségeknek

összemüködését a törzsön belül, ismételhetjük, hogy ez a hagyományban fennmaradt szokásjog feladata volt, a mely az illet nép fennállását a jog erejével való összetartás (konzerválás) utján lehetvé 4.

Az utóbb

tanúságai

tette.

kifejtettekben

más

si fejldésének

népek

alapján iparkodtunk a szokásjogot, mint

fforrását jellemezni

:

a

törzsélet

vizsgáljuk meg, vájjon hazai történetünknek

töredékes adatait ilyen világításba

helyezve,

nem

tudjuk-e

fel-

használni.

Bölcs Leo szerint a népet fnökei (archonok) a harcz idejében kegyetlen büntetésekkel lakoltatják, a félelem fékezi a népet.- Tehát

az archonoknak büntetési joguk, bíráskodási,

hatalmuk

mve

volt.

Hogy

min

nem mondja meg, de

világosítást nyújthat (szittya)

:

hazai

ki,

Bölcs Leo

némi felmegvetjét a Scytha kettéhasították vagy két-

krónikáink

szava

a harczba hivó szózat

törvény értelmében karddal

^ Freemann E. Comparative Politics. London, 66 és köv. 11. 2 Magy. honf. kútfi. 33. 1. 45. §. :

igazságszolgáltató

büntetéseket mérhettek

1896.

különösen

a

— ségbeejt

vállalkozásra

29

—

küldték

ki

vagy

pedig

szolgaságra

vetették.^

Konstantin

megemlékezik

is

(gyuláról és horkáról), tisztet viselnek.2

A

arról a

a

gülászról

karkászról

és

fejedelemrl,

két

a

kik

birói

krónikák egyenesen kiemelik a Torda

nem-

zetségbl való Kádárt, azt a kapitányt, aki biráskodik az egész sereg

perlekedk ügyeit, bünteti a gonosztevket, és rablókat.^ Anonymusnál is megtaláljuk az országos intézi a

felett,

tolvajokat

birákat (rectores regni), a kiknek

a szokásos

jog

még

azt

kell

krónikákból

megtudjuk, hogy ha a biró túlságos büntetést szab,

is

a község, a gylés a bíró

Ítéletét

lenül eljáró birót leteheti.'^

hogy a birónak nem

A

lehet

hanem a szokásjog

dönteni,

szerint

A

elintézni a viszálykodók pereit és versengéseit.*

szokásjog ellen itél biró

megsemmisítheti

t, mint helyte-

s

krónikáknak ez az adata azt akarata,

puszta

szeszélye

szerint kell eljárnia. Ezért a

Ítéletét

megsemmisíti.

A

jelenti,

szerint

nép a

község dönt

most már és a döntésében azt a jogot alkalmazza, a mely megez pedig nem lehet más mint a felel a nép felfogásának: szokásjog.

Ezekbl

a távoles adatokból az eladottak után most

már

következtethetünk arra, hogy ha voltak bírák, akkor volt a bírás-

kodásnak

1

bizonyos

;

menete

Magy. honf. kútfi 481.

1.

is.

Voltak

szabályok,

a

melyek

„Quicunque ergo edictum contempsisset, médium cultro huiusmodi

pretendere non valens rationem lex Scithica per

detruncabat, vei exponi in desperatas causas, aut detrudi servitutem." Kézai 1.

Simon mester

krónikája.

némi szóváltozással, ezek közt érdekes 2

U. 0. 127.

1.

A Képes

communium

in

Krónika ugyanígy 494.

,aut ire in desperatas causas."

:

40. fej.

3 U. o. 481. 1. „Constituerunt quoque inter se rectorem unum, nomine Kadar, de genere Turda oriundum, qui communem exercitum iudicaret,

dissidentium

lites sopiret, castigaret

malefactores,

fures

latrones.

et

Ita

idem immoderatam sententiam definiret, communitas in irritum revocaret, errantem capitaneum et rectorem deponeret quando vellet. Consuetudo etenim ista legitima inter Hunos sive Hungaros usque quidem, ut

ad tempóra Kézai S. *

rector

ducis

Geyche

filii

Tocsun

a Képes Krónika ugyanígy 494.

;

rectorem

si

et capitaneos

U.

o. 455.

1.

:

inviolabiliter 1.

extitit

fontos változata

:

observata."

„errantemque

deponerent, quando vellent." .Transactis quibusdam temporibus, dux Zulta

cum

annorum, omnes primates regni sui communi consilio et pari voluntate quosdam rectores regni sub duce prefecerunt, qui moderamine iuris consuetudinis dissidentium lites contentionesque sopirent." esset

XlII-cim

^ L.

fent a 3. jegyzetben.

-

30

-

szerint a biró ítélkezett, bizonyos peres eljárás, a melyet követnie

büntetjog, a mely szerint

kellett,

s

büntetéseket

kellett kiszabni a

mindezt a szokásjogi szabályozás nyújtotta.

St

magyarok

Gurdezinek vagy Gardezinek a

házasság-

kötésére vonatkozó adatából,^ a mely a házasságkötés

a nvételrl s ezzel együtt a

járól,

a hitbérrl, mint

valamint

ajándékról, keztethetjük,

hogy a magánjogi

si

vagy

kiházasitásról, vételárról

szól,

is

a

szokásjog

fforrása:

a

smkás.

életet

alak-

nászkövet-

szabá-

lyozta. 5.

Az si jognak

kútf, a mely törzsi életet.

t^hát a

Ez az a

szabályaival ellátja a családi, a nemzetségi és a

A

szokásjog alkotta szabályok pedig

kellett,

hogy

megfeleljenek azoknak a gazdasági, erkölcsi, politikai viszonyoknak, a melyek mellett a nép

esetben

a

A

el

Ellenkez

megélhetett.

nem alkalmazkodó,

kellleg

következtében a népnek

si

legjobban

rossz

együttmködés

kellett pusztulnia.

szokás mellett megjelenik már a másik nagy forrás

is

Az egésznek kifejezett akarata, parancsa, a melynek mindenki alá van vetve. A törvény mint

az

kútf,

jogéletben: a

mködésében

törvény.

sokkal

szkebb

körre szorul, mint a szokás-

jog: a törvény inkább az alkotmány és a

politikai

élet

körén

belül szerepel.

E korban még csak

a törvény

si

találkozunk,

csiráj4yal.

a mely legtöbbször úgy jelenik meg, mint á szokás által már régen megszabott parancs, a melyet a törvény alakjában idrl-

idre

kifejezésre

erej, csak azt

juttatnak.

fejezi

ki

A

törvény

nem teremt

ilyenkor

világosan és nyiltan, a

mit mint

gatag megállapodást már követett a nép. Az egész élet,

az alkotmány és

ennek mködése

szokásjogi

si

hall-

politikai

utón

volt

megállapítva.

Az állami és társadalmi élet fejldésének vannak azonban egymás után következ szakai s az egyikbl a másikba, az alacsonyabból a magasabba való átmenetnél történik meg, hogy az egész nép a szokásjogtól egyszerre eltérve oly jogot alkot, a mely nem tisztán a szokás eredménye. így történt Árpád vezérré választásakor. Az egész nép belátta, hogy a szorosabb tömörülés, ersebb együttmködés ^Magy. honf. kútfi 172, 173. 11. „A magyaroknak egy oly házassági szokásuk van..." Gr. Kuun Géza fordítása.

— feltétlenül szükséges.

A

31

—

törzsek megválasztják közös állandó fejük-

nek Árpádot, ezzel az idleges szövetkezést állandó

váltja

fel.^

meg van ugyan bizonyos szokásjogi elzménye a harcz idejére választott si fvezérségben (ilyen volt pl. a Lebédé). A törzsek együttmködése szokásjogi utón tehát el van készítve, mégis Ennek

az

is

Árpád

állandó

nagyvezérsége

fvezérséggel szemben.

dóan

tartó

A

ujat

jelent

szövetsége alkotmányi változás, a

egész nép kifejezeti akarata,

És ezt az átalakulást az mondhatjuk tehát a törvény viszi

végbe és nem a szokásjog.

L.

elbb

id.

A magy.

idleges

mer törzsszervezet

átalakitása szövetséges törzsszervezetté.

1

a régi

törzseknek harczban és békében állan-

társ. és állani stb. 57.

1.

HARMADIK FEJEZET.

A törvény és

/.

1.

§.

szokás egymáshoz való viszonya.

a

A Hármaskönyv

igen fontos a törvénynek és szokás-

Jogi szempontból

nak, mint jogforrásoknak,

eltti Jogfejldés.

egymáshoz való viszonya. A

jogforrás lényegét, jogi természetét ismerjük meg, ha

századokon

át fennálló

Ma

más viszonyban állanak ma, mint

a törvény az egész társadalmi és állami

élet

legfbb

mely mindenek felett áll a múltban a törvény kivéjelenség, a mely az uralkodó, rendes tényezvel a szokás-

jelensége, a teles

nagy

köztük

viszonyt megállapitjuk.

Törvény és szokásjog egykor.

két

a

;

szemben háttérbe szorul. A fkérdés, a melyben a két forrásnak viszonya legvilágosabban kifejezésre jut, az, vájjon melyiknek ereje volt nagyobb, joggal

ha összeütköztek? Vájjon hatalmasabb ?

a törvény

Az egész kérdés tulajdonképen szembe megy a törvény parancsával vájjon

van~e a szokásnak

vagy szokásjog volt-e a a körül a

forog, vájjon,

szokásalkotta

törvénydönt ereje? Ha

mondani, hogy a szokás törvényrontó ereje

min

ha

szabály,

megtudjuk

korlátok között

érvényesül, akkor az egész viszony természetét megvilágitottuk.

A

kérdés

vizsgálatánál

a

történeti

fejldés

menetét

kell

szem eltt tartani. A maskönyv eltti és utáni korszakra. Elbb megnézzük a szokás-

fejldést két nagy részre osztjuk: a Hár-

::

—

—

33

nak és a törvénynek erejét a Hármaskönyv eltti korban az okleveles emlékek alapján, azután megvizsgáljuk a Werbczy

Hármaskönyvének végül

Werbczy

a

vonatkozó

erre

kor

utáni

sokat

és

vitatott

tételeit,

s

melyben már az

jogállapotát, a

irodalom jön segítségünkre.

Az Árpádok korától el egészen a Hármaskönyvig az egész tömege bizonyítja, hogy az egyes jogtételek

2.

oklevelek

f

a s nem a törvény, mert az egyes esetekben, mint forrást, mindig az elbbit idézik és foly-

megállapításánál a szokásjog

ton arra hivatkoznak.^

Már

az okleveleknek

ez az

eljárása mutatja

fölényét a törvénynyel szemben, de

példával szolgál, hogy miként

maga

fogták

szokásjog

a

a törvényhozás világos a

fel

törvény

és

szokás

viszonyát.

Az

1298

mely

jogról, a

már

LXVIII.

:

A

„juxta Regni

A

possit".

a

törvény szerint

a

törvényes visszavásárlási

midn

létez szokás erejére

az a

b

feletti

forrás, a

törvényhozás

L,

Illés

is

jelentségére.

melybl is

lép

nem

a rég

óta

tartja

A Hármaskönyvig

a jogtételek

szokásjog

a

nyúl

U-on

id.

helyeket,

35. l.-on 8.

korában.

Ugyanattól:

A

s

az appro-

j.

45.

1.

Ugyanattól

Budapest, 1901.

törvényes

Árpádok korában. Budapest, 1904. 7—10. ll.-on 2 Kovachich J. M. Sylloge Decretorum :

leginkább

srn

vagyonjog az Árpádok korában.

házassági

jog az Árpádok

a szokás

legnagyobb része ered.

tételeihez

18. l.-on id. okleveleket,

A magyar szerzdési 13.

rendezleg

hivatkozni, és azt segítségül hívni.

A magyar

:

Budapest, 190O. és

joggal

jogterületen,

azokat foglalja törvénybe. Ezért találjuk mi oly

^

ki

törvényhozásnak ez az álláspontja világot vet a szokás-

nak a törvény

A

már szabályozott hanem szükségesnek

által

saját erejében,

A

visszavált-

mert az szokásjog.

valamely a szokásjog

bizik

reá, ismét

consvetudinem, ab antiquo conservatam, redimere

Látjuk tehát, hogy a törvényhozás, fel

visszaváltási

következleg mondja

törvényhozás ezt a jogtételt

élni lehet,

törvényes

a

ha képesek lesznek

eladott ingatlant,

hatják.

szól

t.-cz.^

szerint a régi birtokos illetleg rokonai az egyszer

öröklés

1.,

12.

rendje

az

6.

id. leveleket.

Comitialium,

Pest,

1818.

cujuscunque Nobilis Possessiones, ratione suorum excessuum, vei gravaminis, ad manus judiciarias, ad partis adversae devenerint, tunc easdem ipse vei alii, quibus congruit, a manibus eorundem, juxta Regni consuetudinem, ab antiquo conservatam, redimere possit".

49.

1.:

Illés

art. 68. §.

:

1.

„Item

:

si

Bevezetés a magyar jog történetébe.

3

— bata,

inveterata,

—

34

consvetudo-ra (a

laudabilis

meggyökerezett,

jóváhagyott és dicséretes szokásra) való hivatkozást^ s oly

rit-

kán a törvény idézését. Megállapitható, hogy a szokásjog a

nemcsak fontosabb

fejldésben

ersebb

forrás

Werbczy a

eltti

jog-

hanem

törvénynél,

is.

A Hármaskönyv

2. §.

A Hármaskönyv

1.

álláspontja.

szempontjából

forrástan

a

vizsgálata

igen fontos, mert a Hármaskönyv összefoglalja az elz fejldés eredményeit és vezeti, befolyásolja a további fejldést. A Hármaskönyvnek a törvény és a szokásra vonatkozó anyaga nincs együvé foglalva három helyen elszórva találjuk is

:

meg

az idevágó tételeket.

ban,

midn

Elször a Hármaskönyv

meg

világítja

A

a jogforrásokról

második

törvény és

hely

szó,

a

11. és

egymáshoz

szokás

Hármaskönyv

a

Prológus-

elméleti bevezetése, a

van

II.

való

részében a

czimben

12.

2.

viszonyát.

czimben, a

harmadik ugyancsak a II. részben a 6. czimben van. a) A Prológus 11. czime szól arról, hogy miben különbözik a törvény a szokástól és hogy a szokásnak hármas ereje van (a czimfelirat szerint

:

Quomodo

de triplici virtute consuetudinis) vényrontó és törvénypótló.

differt lex u.

m.

a consuetudine ? et

törvénymagyarázó,

tör-

Consuetudo autem triplicem habét virtutem. Scilicet est enim legum interpres optima, ideo lege et existente dubia, debemus recurrere ad consuetudinem loci quem illó intellectu, ab recedendum si de ea apparet non est consuetudo tribuit. §. 4. Secundo habét virtutem obrogatoriam^ quia derogat légi, quando est contra legem. §. 3.

interpretativam

:

;

§. 5.

Tertio

legem, ubi deficit

1

2 3

L. 33.

A A

könyvnek

régi

1.

1.

habét

jegyzetben

Corpus

virtutem

imitativam,

quia

imitatur

lex.^

id.

helyeket.

Juris kiadásaiban „derogatoriam".

szövegidézésnél ugy

itt,

mint a

munka egész folyamán

azt a kiadását használjuk, a melyet

a

Hármas-

az eredetinek 1517-iki

els

— A 4. §. világosan szól Bvebben kifejti ezt a

—

35

a szokás törvényrontó erejérl. tételt

Elbeszéd következ

az

12.

czime.

De

lege et statuto. ac

sentiendum

Sed

consuetadine

contraria, quid

sít

?

quaerendum

consuetudo,

ubi

occurrit,

vei constitutio.

lex,

nam

utrum

et

servanda? Dic, quodsi lex praecedit, et postea sequitur consuetudo contraria; tunc si consuetudo est generális, vincit legem generaliter, et universaliter. Si autem consuetudo est particularis, non vincit legem universaliter, sed solum in loco, ubi consuetudo viget. Si ver consuetudo praecedit, lex autem subsequitur contraria tunc consuetudo non vincit legem, imo potius tolliíur per legem sequentem. §. 1. Canonistae tamen tenent oppositum, asserentes, quod lex papae non tollit consuetudinem certi loci contrariam, si de ea non fuerit facta mentio quia papa non praesumitur scire contrarias consueíudines. Ex quo infertur a contrario sensu, quod. si civitas, vei aliqua communitas facit statútum contra suam consuetudinem, tunc tollitur consuetudo licet de ipsa non faciat mentionem, quia civitas vei populus, praesumitur scire suam consuetudinem. §. 2. Pono igitur duas regulás. Prima est quando praeinvenitur

contraria,

sit

;

;

;

cedit consuetudo,

et

sequitur

lex

generális

contraria,

tollit

consuetudinem praecendentem. Secunda regula quando lex praecedit, deinde sequitur consuetudo contraria légi, tollit :

legem praecendentem. Quod intellige (ut supra dixi) quando est consuetudo generális, inducta a populo, qui potest legem, et consuetudinem generalem inducere. Nam si esset consuetudo speciális certi loci, tunc in

Werbczy

tanitó

itt

kérdést: hogyha a

modorban

törvény

melyiket kell követni ?

Ha

duntaxat loco

illó

és

veti

szokás

a

a törvény

fel

vinceret legem.

és

tárgyalja

összeütközik,

megelzi

a

vájjon

a szokást, akkor

ha a késbbi szokás általános, a törvényt általában és egészen megdönti.

meg

Ha a

a szokás helyi, akkor csak azon az illet helyen dönti

törvényt.

törvényt, akkor a

Ha

Óvári

K.,

a

szokás elzi

késbbi törvény

Különbséget tesz kiadása után adtak

pedig

ki,

egyfell

meg

az ellenkez

veszi erejét a szokásnak.

az

idrend

szempontjából,

a

fordítottak és utalásokkal látták el Kolosvári S. és

magyarázó jegyzetekkel

kisért

Márkus D. Budapest,

1897.

3*

—

36

-

törvény vagy a szokás ellenkez szabályai közül melyik a régibb, melyik követi a másikat ; másfell az általános és a helyi szokás szabályai között.

Az egymásután azért fontos, mert a korábbi törvényt a késbbi szokás és a korábbi szokást a késbbi törvény dönti meg; a késbbi szokásnál azonban ismét különböztetni kell, mert csak az általános szokásnak van teljes törvény megszüntet

Ezután az

1.

§-ban

kánonjog

mvelinek,

Szerintök

ugyanis

a

Werbczy eladja

késbbi törvénye nem is

minden hely szokását és igy nem

kánonjogi felfogást

t

további

nem ok

meg

dönti

a

emliti.

:

is

törülheti

nélkül adta

el.

el Werbczy:

Megfordítva

következtetésekre.

a

felfogását.

Ellenkez mert a pápa nem

ha azt kifejezetten

esetben a helyi szokás fenmarad továbbra

ez vezeti

egyházjog,

az

ellenkez

kánonistáknak

a pápa

helyi szokást, csak akkor,

A

általá-

veszi el a törvény erejét.

ban mindenütt

ismerheti

nem

szokás csak az illet helyre nézve és

ereje, a helyi

az

okos-

hogy valamely város vagy közönség, szokását kell, hogy ismerje, akkor is megdönti azt a mely saját ellentétes szabályával (statútumával), ha ezt nem kifejezetten teszi is. Az önkormányzati jogú testület ugyanis saját életviszonyaira vonatkozó szabályokkal láthatja el magát (statútum alkotás joga, jus statuendi). Ennek gyakorlásával ugyanazon hely szokását szüntetheti meg, ha az ellenkez szokásra nem is utal. b) A Hármaskönyv II. részének 2. czime már nem elméleti, hanem gyakorlati jelleg egyenesen a hazai jogról van benne szó. Külsleg a stilusban is észrevehet ez a terminológia a magyarországi középkori latinságnak felel meg. A „generálé kodást, azt a

tételt állitja fel,

:

:

decretum"-ot

(közönséges

végzeményt)

„decreta

regni"-t

(az

ország végzeményeit) tárgyalja.

Quot módis generálé decretum §. 9. Tertio

;

quando

priores

fuerunt silentio praetermissae, sic

intelligatur ?

leges,

quod

vei

de prioribus, per posteriores, super variatione,

earundem

;

A törvényt

9.

vei

immutatione

tunc priores leges vigorem habere dignoscuntur

contrarius usics popidi reális, et

constitutiones

nulla mentio habeatur

illis

non

continuus saepe legem

praejudicaverit.

Nam

:

si

ushs

tollit.

§-ban olvassuk, hogy a késbbi törvény a korábbi helyezi hatályon kivül, ha ezt az akaratát kifeje-

nem

— nem

zetten ról,

nyilvánítja

ki.

Ha

—

37

hallgat a

akkor az erejében megmarad.

késbbi törvény a korábbi-

Itt

hozott törvények összeütközésérl van

rontó

erejének

kérdése

akkor

tehát az szó.

merül

fel,

elbb

utóbb

és

A szokás törvénymidn a késbbi

törvény a korábbit hatályában meghagyta ugyan, az mégis erejét vesztette, c)

mert ellenkez szokás keletkezett.

A

II.

rész 6. czime jogtörténeti jelleg.

Werbczy

hazai jog (municipalis consvetudo) eredetérl szól

itt

a

azt a kérdést

:

iparkodik megvilágítani, honnét eredt a mi jogunk?

Unde observanda

traxerit

originem

consuetudo nostra,

in

judiciis

?

hujusmodi constitutiones, ac

§. 9. Et licet

leges, praeser-

tim sanctorum Stephani, et Ladislai regum, qui catalogo sanc-

torum adscribi digne meruerunt, retustate nimia jam pene sint abolitae, Qui cum et alioquin magis de divina, quam humana lege tractasse dinoscantur, reliquorumque subsequentium regum decreta, in certis clausulis, et articulis mutata, variataque habe-

tamen ex omnium fere ipsorum divorum regum conlongum usiim aliquid legis in consuetudinem nostram, pliis quam per centiim annos jam approbatam, derivatum, traductumque esse dignoscitur. antur

;

stitutionibus, per

A ha

9.

§. szerint a régi

törvények csak akkor maradtak fenn,

azokat a szokás fentartotta és csak annyiban, a mennyiben

a szokás fentartotta. elenyészik

szokás

A

nem

A

törvény módosulást szenved, megváltozik,

késbbi szokásjog

a

tartott fenn,

ereje

következtében.

sznnie, hacsak a szokás fenn nem

nem maradhat tartja.

a törvényhozót, csak a szokásjog ereje

A törvény

legélesebben jut felett

felfogással

mit a

az elavult.

törvény tehát saját erejébl

az alkotó király hatalmából meriti, a kinek

tul

A

itt

kifejezésre

a

fenn,

erejét

halálával meg A törvény nem élteti

továbbra

kell éli

is.

szokásjog fölénye

és legvilágosabban mutatja a különbséget

a

a

mai

szemben.

2. A magyar jogirodalomban százados vita folyik a felett, hogy a Hármaskönyvnek most ismertetett tételei megfeleltek-e a magyar jog álláspontjának Werbczy korában ? Nem tekinthetk-e a tételek a római jog megfelel szabálya puszta alkal-

mazásának, a nélkül, hogy azokat a hazai jogélet igazolná?

Mert ha a Tripartitum vel összevetjük,

azt

-

38

a római jog idevágó tételé-

tételeit

hogy megegyeznek. van hasonló álláspontja.

Kétségtelen,

találjuk,

hogy a római jognak

is

A

Digesták ezt igy fejezik ki:

et

hoc

non immerito custoditur, moribus constitutum. nam cum ex causa nos teneant, quam quod iudicio

Inveterata consuetudo pro lege

quod

est ius

dicitur

ipsae leges nulla alia

populi

receptae

sünt,

merito

quae sine

ea,

et

populus probavit tenebunt omnes

:

nam

populus voluntatem suam declaret an quare rectissime etiam

illud

rebus

receptum

A szokás

ab,

scripto

ipsis

et

factis?

non solum consensu omniimi per

est,

suffragio iegis latoris, sed etiam tacito

desuetudinem

ullo

quid interest suffragio ut leges

ogenturA

mondja ki, hogy a Ugyanez Werbczy álláspontja is. Sokan hogy Werbczy a tételt egyszeren átvette a római

római jog idézett helye világosan törvényt ront.

azt állítják,

jogból. Annál

inkább valószinünek

is

gus sok helye a római jog

tartják ezt,

mert a Proló-

tanítását tükrözi vissza.

az egyes tételek stílusából, szövegezésébl,

Kitnik ez

st némely

részek

szó szerinti idézésébl.

E téren azonban szigorú kritikára van szükségünk, mert könnyen csalódásba ejthet a küls megegyezés. Az a körülmény, hogy Werbczy tanítását miként, mely szavakkal adja el, nem lényeges. Werbczy müve nemcsak gyakorlati, hanem elméleti jelleg is s ezért a korában uralkodó római jog kifejezéseinek, szövegezésének felhasználása épen nem m^ondható feltnnek.

A

kérdés csak az, vájjon a római jogi

szövegére emlékeztet

tétel

álláspontnak

megfelel,

gyakorlati alkalmazását megtaláljuk-e

a hazai jogban ?

A

kérdésre azt kell felelnünk, hogy a tételek fedik a hazai,

Werbczyt megelz

jogfejldést s megfelelnek saját

kora

fogásának és általában a középkori európai jog álláspontjának

Kétségbe

nem vonható

okleveles

bizonyítékaink

erre a hazai jogot illetleg^ és megállapíthatjuk azt

is,

felis.

vannak

hogy a

szokás törvényrontó ereje a középkori jogéletben kezdettl fogva

mindvégig uralkodott.

látjuk

különösen a

D. de leg. (1,3) Julián.

1

L. 32. §.

2

L. a 33. l.-on az

1.

így

1.

j.-ben

id.

helyeket.

német jogban.

^

A

-

39

középkori német jogkönyvek egyike a svábtükör (Schwaben-

spiegel) szépen fejezi ki

épen olyan

mint az

jó,

Egyébként

a

gondolatot,

emelnünk

ki kell

rontó erejére vonatkozó

„a

szerinte

szokás

jó

jog" (vagyis a törvény).

irott

azt

nem

tétel

is,

hogy a szokás törvény-

csak a római jogra emlékez-

tet Prológusban fordul el, hanem, a mint kimutattuk, a Hármaskönyv II. részének egyenesen a hazai joggal foglalkozó czimeiben is. Ott is, a hol a hazai jog kifejezései, terminológiája, a magyar jog eredetének kérdése a legtávolabb visznek a római jogtól.

Az elméletnek

és a gyakorlati életnek ez a nagyfontosságú

kérdése felhívja figyelmünket arra kell

vizsgálnunk

(stílusbeli) és

római jogi

a

bels

a

magyar jog

köntösét

is

kérdését

még

:

a

küls

megegyezés sem jelentheti Lehetséges, hogy a középkori jog vagy római jogéval azonos,

tétele a

még sem

felveszi s

Werbczynek

3.

hogy milyen óvatossággal

(lényegbeli)

az átvételt (receptiót).

a

is,

hatás

irodalomban nemcsak a

a

római jog

abból ered.

szokás

a

st

római

erejére

vonatkozó tanítását az

alapján támadták meg, hanem különösen a helyi szokás törvényrontó erejét mint a mai jogfelfogással leginkább ellentéteset és igy a leg-

feltnbbet

—

jogi

átvétel

—

vonták kétségbe.

hogy Werbczy tételének már abból is, hogy önmagának is ellentmond ebben a kérdésben. Az Élbeszédben ugyanis azt állitja, hogy a helyi szokás is megdöntheti a törvényt az illet helyen, Azt

törekedtek

bebizonyítani,

tarthatatlansága kitnik

a

III.

ben

rész 2.

azt

a

ereje,

czimének

mondja

ki,

melylyel

2.,

5.

hogy a

leronthatná

szem=

és 7. §-aiban pedig ezzel

helyi

az

szokásnak nincs országos

törvény

meg

az az

(generalia

decreta regni) erejét.

Szorgosan megvizsgálva az illet helyeket, megállapíthatjuk,

hogy a

III.

rész 2.

Werbczy

czimében

a

jus

statuendi-rl, a

szabályalkotás jogáról és annak jogi természetérl beszél,

nem

pedig a szokás és a törvény viszonyáról. Azt tanítja, hogy valamely önkormányzati jogú testület, közönség (dalmátok, horvátok, sziavonok, erdélyiek vármegyék szabad városok) saját életére vonatkozó szabályalkotásában a ;

törvénynyel ellentétbe

1

Schwabensp.

geschriben reht".

(L.)

nem c.

;

helyezkedhetik.

44.

:

„guotiu

gewanheit

ist

als

guot

als

—

—

40

Nincs ellenmondás a Hármaskönyv helyei

mert a

között,

idézett czimének szakaszaiban nem a helyi szokásról III. rész van szó, a melyet a hosszas gyakorlat hoz hallgatagon szembe a törvénynyel, hanem a különleges jog alkotásáról, a mely

nyíltan

szembe

helyezkedni

akar

egész természete és élete össze

törvénynyel.

a

más mint

A

statútumé

a

szokásjog azzal

igy

s

nem tévesztend. Végeredményül megállapíthatjuk, hogy a Hármaskönyv úgy mint a helyi szokásnak törvényrontó van és ez a tétel valóban megfelel az akkori és elz jog 4.

szerint az országos ereje

fejldésének és a középkori európai jog állapotának. Már itt röviden jeleznünk kell, hogy a szokásnak a törvény erejét a társadalmi élet

felett álló

detleges társadalmi

igényeket

;

viszonyok, annál

A

teljesen

kezaz

kielégíti

a kezdetleges gazdasági, politikai viszonyok szabályo-

bonyolultabbak

zására igen alkalmas. Minél

lehet

azonban

az

élet-

jó a szokásjogi szabályozás, fként

kevésbbé

nem

mert

azért,

A

fejldése magyarázza.

szokásjog

a

életben

könnyen

világosan

és

felismerni.

társadalmi élet fejldésével tehát természetszerleg eltérbe jut

a törvény nyilt és világos parancsa és a

szokásjogot megfelel

térre szorítja.

Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a kezdetleges

törvényhozás emlékei hamar feledésbe merülhettek. Sok törvény el is veszett,

mert a törvények közzététele

Néhány példányban másolták volt az

hozzáférhet

a

;

latin,

le

különös

sem tudta

olvasni tudó közül

szokás, a mindennapi

is

kezdetleges.

igen

az eredeti szöveget, irásu

mindenki

használat menthette

keveseknek kevés

szöveget a

elolvasni.

meg

Csakis

a

az elenyészéstl

a törvény szavát.

3.

1.

§.

A Hármaskönyv

utáni jogfejldés.

Vizsgáljuk most meg, hogy

mennyiben

igazolja

Hármaskönyv

a

a

Werbczy tételeit,

utáni fejldés

meg

nézzük

a

további fejldés irányát.

A Hármaskönyv

utáni

korszakban

kezddik már

a

jog

irodalmi müvelése, a magyar jogirodalom, a mely kérdésünkben

legalább

is

iránymutatóul szolgálhat. Különösen azért

is

meg-

érdemli figyelmünket, mert az 1848. eltti korban sokkal nagyobb

-

-

41

jelentsége volt a jogi irodalomnak, mint ma. Kétségtelen ugyan,

hogy a jogirodalom ma is befolyásolja a jogfejldést, hatásában azonban nem hasonlítható össze a régi jogirodalommal. Már magában véve az a körülmény is fokozta a jogi munka hatását a közönségre, hogy ritka volt. Kevés jogi munka jelent meg,

meglevknek nagyobb

tehát a

a hatásuk.

Legjobban megértjük a régi jogirodalom hatásának nagyságát, ha arra gondolunk, hogy a régi irodalomnak nem egy kiváló terméke a Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) függelékei közt foglalt helyet. A törvényeknek tehát mintegy kiegészítéséül vették az irodalmat

így azok, a kik a törvények

is.

forgatni voltak kötelesek, a jog alkalmazói, a birák

gyjteményét

továbbá a jog védi, az ügyvédek és mindjárt ket

kapták a

kéznél

általában

felvilágosító,

a jog

magyarázó

jogi

tanulói,

müve-

is.

Nem

lehet tehát

azon csodálkoznunk, hogy az ilyen munkák

a törvények mindennapi alkalmazása közben a felmerül kétségek eloszlatásánál éreztették folytonos

befolyásukat.

annak az irónak müve, a kihez a Kitonich jelenlegi vizsgálódásban is elször fogunk fordulni Ez a kézikönyv jelleg munka a „Directio Methodica"-ja. Corpus Juris Hungarici körébe vonva, elhatározó lesz a perjog késbbi fejldésében mindazokra a fontos kérdésekre nézve, a Például szolgálhat

itt

:

melyekre vonatkozólag

állást foglalt.

is az 1848 eltti jogi mveknek, nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, irodalom álláspontja nem mindig fedi a tényleges jogAz irodalom sem most, sem régen nem tünteti fel a

Bármily súlyt tulajdonítunk felhasználásuknál

hogy az fejldést.

jogot egészen úgy, a mint fennáll, mert mindig közrejátszik az egyénisége. ítéletekre, iró felfogása, a munkába beleszövdik oklevelekre,

egyes

vagyunk

lésére

élet

megfigye-

hogy kiegészíthessük, ellenrizhessük az

irodalom adatait. Össze jog konkrét

vagyis a gyakorlati

esetekre

utalva,

kell

termékeivel a

vetni a

valóságos

különböz

irók állításait a

jogfejldés

megállapítása

végett.

Egyébként tárgyalását

itt

az

a

felhozottakon

is

indokolja,

irodalmi, elméleti kérdés,

a

kivül

az

irodalom

bvebb

hogy a felvetett kérdés elsrend melynek megvilágításánál az iro-

dalomnak kiváló szerep jut. 2. A Hármaskönyv után már

alig

egy századdal

Kitonich

42

János „Directio Methodica" czimü

Werbczynek

Quamvis

dictus

Werbczy,

cap. 10. tantum indulserit

Legem,

mvében

a szokás nagy erejérl való

non

eam,

per

(1619)* megütközik tanításán.

in dicto

Prologo sui

Tripartiti,

paene quamlibet subvertendam existimaverit.

Consuetudini,

gravate

ut

Quod non miror, siquidem ibi aliena potius quam propria suo instituto accommodaverit, et

pertractaverit. praefixerit, ut

facile quilibet advertere potest.

A bczy

szokás törvényrontó erejére nézve megjegyzi, hogy „Wer-

enged a szokásnak, hogy majd minden törvényt

annyit

könnyen megdönthetnek

állit".

szokásnak tulajdonított törvénydönt hogy ilyenképen a törvénynek alig van jelentsége. Igyekszik is megmagyarázni, hogy miért ment ily messze Werbczy. Azt mondja, hogy „idegen anyaggal foglalkozik Werbczy és a hazait ahhoz nem illeszti kellképen". Tehát már Kitonich arra gondol, hogy Werbczy a római jogi tanítást adja Kitonich

ert, azt

és

tartja,

nem a

meg

hazai

jog felfogását,

Werbczy

össze.

a

sokalja

római

jogi

a

kettt

tételeket

pedig

tanit

és

nem nem

egyezteti

vizsgálja

azokat a hazai jo^ szempontjából. Kitonich szerint tehát a

hazai jog állapota

más

a törvény erejére nézve, mint a római jogi.

Jellemz, hogy a Hármaskönyv után alig egy század multán

már kétségeskedni kezdtek a szokás törvényrontó erejére nézve ez annak, hogy a tényleges fejldésben változás indul

jelzje

meg, helyesebben inkább még csak ingadozás észlelhet. Kitonich véleménye nem volt általános és nem is végleges az irodalomban, mutatja ismét egy század lefolyása után a Hár-

maskönyv els magyarázójának (commentatorának) Szegedi Jánosnak müve: a Tyrocinium (Els kezdet.)Szegedi ragaszkodik a Hármaskönyv tételeihez és Kitonichal szemben védi Werbczy tanítását, t. i. hogy a törvény és szokás összeütközésénél a szokás az ersebb. Mégis szüksé-

1

tudinarij 2

Kitonich inclyti

J.

:

Directio Methodica processus judiciarij Juris consue-

Regni Hungáriáé. Cap.

Tripartitum

juris hungarici

operis Tripartiti complures juris

combinans,

et

per

aphorismos

Zagrabiae, 1736. Prol.

tit.

11. §.

I.

Quaestio noná,

Tyrocinium juxta

tertio.

patriae

12. pag. 20.

10.

ordinem tihilorum

canonici, civilis et Hungarici utilitati

pag.

juventutis

decisiones

accomodans.

— gesnek

magyarázni a

találja

—

43

nem

tételt:

az egyidben keletkez

összeütközésérl van szó, hanem

törvény és szokás

mindig a

következ dönti meg az elzt. A szokás a törvényt tehát csak akkor törli el, ha késbbi a szokás és megelzi a törvény. intellige, si Lex praecedat, consuetudo autem enim lex contraria sequatur consuetudinem, tunc abrogat Consuetudinem.

Et haec sequatur

:

lex Civilis

Látjuk

si

Szegedi

tehát

hogy a Hármaskönyv

törekvését,

érthetbbé tegye, de meg

tételét

jegyeznünk, hogy magya-

kell

látszik, mert a Hármaskönyvben egészen van fejezve a törvény és szokás egymásután követ-

feleslegesnek

rázata

világosan

ki

kezésének jelentsége.

nem

Szegedi magyarázata

ts, hanem

azért,

jelentségének emelkedését

ebbl

is

hogy

mert mutatja,

s azért

a szempontból

egyidben keletkez

az

vény és szokás összeütközését lehetetlennek

A el,

tör-

tartja.

XVIII. század folyamán a Tyrocinium

igen használt kézikönyv volt s ezért

tethetjük,

jelen-

már a törvény

érzi

is

több kiadást

már ebbl

is

ért

következ-

hogy felfogása nem maradt hatástalanul a joggal fog-

lalkozókra.

Az

irodalmi fejldés

A

nek fejldésével. a szokás

uralma a szokás

ben

szokásjogról való

XVI.

a

ereje

felett

mködik s igy A törvény

századtól

ersbödik.

nézve

tartja 3.

ragaszkodik,

a Tripartitum

Vizsgáljuk most

tükrözdik vissza

A

régi

itt

Szlenienics P. I.,

§.

18.

:

törvény

eltti

hatal-

ingadozni

még mindig

kételyt.

Szegedi

szokás

forrástani

a

jelentségére

tételeit.

eltti irodalmat,

hogyan

tanítása?

magyar magánjogi irodalom egyik

Werbczy

a XIX. században

1

a

gyengül,

törvényhozás rendszereseb-

már meg az 1848

erejére vonatkozólag és a

1829. tom.

a

Werbczy

Szlemenics^ elfogadja

véli

kezdve

A

és szokás egymásközti viszonya

kezd: Kitonich mutatja az els régi tanításhoz

áll

vészit a Tripartitum

a szokás

mából.

magának a jogélettanitás már enyhébb, mert

kapcsolatban

tételeit

Hármaskönyv

a

kiváló képviselje

szokás

törvénytörl

tanitását fentarthatónak

is.

Elementa

pag. 30.

juris

Hungarici judiciarii

civilis.

Posonii,

—

—

44

Szlemenics azonban már máskép magyarázza a Tripartitum

idevágó

részét,

mint Szegedi. Szerinte csak akkor törölheti

el

a

szokás a törvényt, ha a törvénynek „ratio"-ja már megsznt, vagy legalább a szokásnak nagyobb „ratio"-ja van, mint az illet törvénynek.

Ceterum rius adlata ac

ut

consuetudo

sensu Prol,

tt.

vi

derogativa polleat, juxta supe-

10™

id

necessarium est: ut prio-

contrariae legis ratio iam cessaverit, aut saltem ut consve-

ris

tudo maiori,

quam

lex

illa,

ratione nitatur

;

secus merito abusus

instar reputabitur.

A az,

ratióval

magyarázza a szokás törvénytörl

A

a mely szerinte a törvényt fentartja.

Ha

mint a bels igazság, indokoltság.

ratio

erejét.

pedig

A

ratio

nem más,

a törvény bels igazsága

megsznt, ha nincs többé értelme ha megsznt az ok, melyért már elavult, nincs miért fentartani. A szokás ilyenkor és különösen akkor, ha nagyobb értelme van, indokol;

létrehozták, akkor

tabb mint a törvény, a törvényt megdönti.

Ellenkez esetben, ha az

és

ereje

indoka,

(gyakorlat, szokás),

meg

i.

a szokásnak

Szlemenics

hanem „abusus",

Szlemenics, mikor fentartja, azt

t.

akkor

Werbczy

is változtatja,

nem

szerint

ez lenne az

nem „usus"

visszaélés volna.

tételét

saját

magyarázatával

nem

mert a Hármaskönyv

külön-

a törvények között, a szerint, a mint azok „ratio "-ja megvan, vagy megsznt. Erre a különbségre való tekintet nélkül esetben. állapítja meg a szokás törvénytörl erejét minden böztet

Szlemenics tehát megszoritólag értelmezi

a szokás elavult

hires

a

meg

akkor dönti

el

Werbczy

mert

tételeit,

a törvényt, ha

már

ez

Kövy^ már hivatkozik a törvényhozásra, mely

szokás

1647: LXXVIII. ö

csak

vagy a szokás szabálya indokoltabb.

A foglal

szerinte

—

törvényrontó erejével t.-cz.

19.

szemben.

§-ára, a mely szerint

—

Reámutat

ugy

a helyi szokás az illet helyen sem döntheti

általános törvényt, bár a

állást

az

állapítja

meg

az

Hármaskönyv mást mond.

Elementa jurisprudentiae hungaricae. S. Patakini, 1823. Intr. §. 14. „Consvetudo ver particularis contra Legem scriptam generalem sensu 1647 78. §. 19. licet Prolog. 12. contrainvalescere non potest, rium innuat." 1

p.

10.

—

:

:

— Az

—

45

idézett törvényczikk igy hangzik:

Statuta

eorum

communibus

(t. i.

legibus

városoké) municipalia

regni contrariantes

et

consuetudines, nobiles non

contra

;

suffragentur.

A

törvény

vonatkozik,

(jus statuendi)

vonatkozó ezért

A

a

hatalmára

saját életviszonyaikra

mert

megszorítani,

Kell mederbe

törvényhozás

a

városoknak

akarja

jogalkotását

voltak észlelhetk. endit,

városoknak statutarius jogalkotó

a

tulhajtások

szorítani a jus

kellett

statu-

törvénynek elsbbségét óvja a

Különösen a nemesek joga ellen irányuló túlkapások lebegnek a törvényhozás eltt. És itt fejezi ki a törvény, hogy nemcsak a városi statútum nem jöhet ellentétbe

statútumokkal szemben.

a törvénnyel,

A

hanem a

városi (helyi) szokás sem.

törvény és statútum viszonyára vonatkozó

a Hármaskönyv már kimondta azt

(III.

törvényhelynek az a része, hogy a

meg

r.

helyi

2.

tétel

nem

ellenben

ez.):

szokás sem

uj,

a

döntheti

a törvényt, ellentétben van a Tripartitummal. (Prol. 12. ez.)

Van azonban még egy másik törvényhely

is,

a

mely bár

mellékesen, de határozottan kimondja ugyanezt. Ez az 1723: XV. törvényczikk, a mely a vámhelyekrl intézkedik, eltörli az kimondja, hogy semmiféle 1. §-ban a folyóvízi vámokat is és

vámszedési joggal

nem

állhat

el

senki

sem

Et praeter illa, alia quoque omnia, seu in regiis, seu quorumcunque dominorum terrestrium bonis existentia, sicca aeque, ac non necessaria; et fluvialia etiam, ubi per pontes non transitur, telonia, una cum filialibus (non obstante etiam

antiquo usu, vei privilegio, leges subsistere

alioquin

contra positivas

non valente; multo magis nec

patnae nec

privilegio,

antiquo usu firmata) per vice-comites comitatuum, penes legalem exmissionem finita diaeta, ac sub poena articuli 15. anni 1715.

immediate

tollantur.

Vájjon az irodalom és a törvényhozás

kifejtett

álláspontja

igazolható-e a jogéletben? Vájjon feddi-e a jogfejldés az irodalmi és törvényhozási fejldést? A gyakoríati jogélet ugyanis

különbözik a

A dönt

könyvekben és a törvényekben

kifejezett

jogtól.

csak az lehet valamely régi törvényre nézve, hogy a gyaannak létezését. A régi törvényt nem mindig

korlati élet igazolja

—

—

46

mondhatjuk él jognak, mert nem

meg mindig

jelenik

a gya-

korlatban.

Ha

a bírói gyakorlatban alkalmazták a

vénytörl erejének megsznésére vonatkozó jog

szokás tör-

helyi

tételt,

akkor az

reális

volt.

A birói gyakorlatnak

1848 eltti legnagyobb gyjteményét a

hol a fels biróság elvi jelentség hatávannak összefoglalva, vizsgáljuk meg, hogy találunk-e

Plánum Tabulare-t/ a rozatai

idevágó döntést. Ott, a hol a zálog örökbevallásáról

ingatlant zálogositott

a

el,

van szó

helyhez

hiteles

ha valaki menni és a

(t. i.

kellett

zálogszerzdést írásba foglaltatni) olvassuk a következket: Fassiones sub privatis Sigillis perennaliter celebratae, ad mentem Titulí 13. 2dae et Articuli 47. 1723. semper sapiunt Pígnus etiamsi Í7i Loco illó: ubi Fassio celebrata i\nt,contraritis usus vigeat, quia privata Statuta Légi pubUcae derogare non possunt adeoque usus ille potius pro abusu reputari debet.

Utraque Tabula. Látjuk tehát, hogy nemcsak az irodalom

hanem a

gyakorlat

birói

is

határozottan

és törvényhozás,

szokás törvénytörl erejével szemben, a melyet már el.

a

foglal

állást

nem

helyi

ismer

Érdekes, hogy az indokolás részben megegyezik Szlemenics

okoskodásával. (L. az abusus-ra vonatkozó

A Hármaskönyvnek változás történt.

A

forrástani tételeiben 1848-ig jelentékeny

Az 1848

viszonya megváltozott, szenvedett.

részt.)

eltti jogfejldésben a törvény és szokás a szokás föiyénydönt ereje korlátozást

megsznik, mert a mintsem hogy

helyi szokás töiyénytörlö ereje

XVII., a XVIII. század jogélete sokkal fejldöttebb,

megengedje a

helyi

mködése

hozás

kiterjed

lesz,

szokásnak

ennélfogva

nem

nagy jelentségét. A törvény-

ily

egységesebb,

az

általános,

lehet

egész

országra

megtrni, hogy a törvény-

nyel ellenkez helyi szokás keletkezzék. 4.

Kérdés, megváltozott-e az 1848 eltti idkben az országos

szokásnak viszonya

1

is

Plánum Tabulare piae memóriáé

tionem a

a törvénynyel szemben

II.

a

kérdésre

sive Decisiones Curiales, per excelsam

imperatrice

Theresia eatenus ordinatam collectae et Posonii, 1817, Pars

? Erre

Sectio

111.

et in

regina

deputaHungáriáé Diva Maria

ordinem redactae Anno

(XXI.) 982. pag. 201.

1769

-

-

4,7

nézve ismét visszatérünk a jogirodalom

törvénytörl

szokás

országos

erejének

mvelihez. Az maga nagy

kiváló

kérdése a

jelentségében foglalkoztatja a közvetlenül 1848 eltt irókat. A legkiválóbbak egyike Frank ígnácz „A Közigazság Tör-

vénye Magyarhonban"^ ez. müvében, melynek nagy része még is korszer,^ behatóan foglalkozik a forrásokkal, kútfkkel

ma

és ezek során a törvény és szokás viszonyával.

Elmélkedve a szokás törvénydönt ereje

felett

lehetségesnek

az hogy a büntet ország kormányánál a változott idk és körülmények következtében hatályon kivül helyez szokás keletkezzék. törvényeknél,

tartja,

szabályoknál,

eljárási

De nem engedi meg a törvénytörl szokás keletkezését azon törvényeknél, a melyek a jószágot illetik, azoknál, a melyek elhatározzák mi kié legyen? Az ilyen mások nyilt sérelmével keletkez szokást az országot felforgatónak

tartja.

Frank ígnácz tehát különbséget tesz a törvények között a szerint, a mint azok büntetjogi, perjogi, közjogi vagy magánjogi jellegek.

szemben

A

büntetjogi,

keletkez

szokás

perjogi

erejét

és

közjogi

indokolja,

Más a

szokás

Ez az indokolás ugyanabból

helyettesiti az elavult törvényeket.

eszmekörbl

változott

s azért a

viszonyok folytán az ilyen törvények elavulnak az

törvényekkel

hogy a

ered, mint Szlemenics ratiója.

helyzet Frank szerint a magánjogi törvényeknél,

vagyon kérdésérl van szó. A mások eredményezne és az egyeseknek

a

tulajdonát felforgató

hol a

szokás országos zavart sérelmével járna

;

mert ilyenképen

keletkezhetne

nyilt

a törvénynyel

szemben olyan szokás, a melynek alapján az egyeseket meg lehetne

fosztani

Valósággal

vagyonuktól.

maga

szokás az egész társadalmat a

tehát

felforgatná

a

fennálló rendjében.

Álláspontjának védelmében hivatkozik a törvényhozó hata-

1

Megjelent Budán, 1845-ben

2

Frank ígnácz az els, a

puszta felsorolását

a

magánjoggal

a perjoggal

is)

(s

érti,

I.

Rész 76 és köv.

a jogtörténet

ki

hanem a jogintézmények

természetesen

foglalkozik,

a

még pedig

kor

nem

szerint

zeteit.

reg. scient. Univers. Fasc.

II.

15.

1.).

források

O

ugyan

ezzel

együtt

megkísérti

szempontból, de

nemcsak a Corpus Juris Hunm.-nak fként számos jegyi.

hanem az okleveles anyagot is. L. Hajnik korszakalkotó munkának nevezi ezt a mvét. (L. múltja és fejldése egyetemünkön. Ünnepi beszéd. Budapest, garici-t,

a

feldolgozását.

felfogása

tételes

felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat,

II.

alatt

A

jogtanitás

1890.

Acta

—

48

-~

lom mködésére. A törvény oly

hatalmas

ország

olyan

akaratának,

létrejövetele

megnyilatkozása

módon

az

hogy

történik,

hogy a hallgatag keletkez szokás szembeszálljon vele. Frank ugyan nem engedi meg, hogy a szokás a magán-

kizárja,

jogi

törvényekkel

ruházva, mégis

szemben

valamin

törvénytörlö

ervel

legyen

szerepet akar juttatni neki

itt

fel-

Arra

is.

hogy régen, mikor a törvények kevés példányban jelentek is tudtak azoknak létezésérl. Ilyenkor keletkezhetett szokás, a mely hivatva volt pótolni a feledésbe ment törvényt. Az elveszett törvény helyébe lép szokás azonban nem utal,

meg, sok törvény elveszhetett, a birák nem

egy ismert törvény hatását törli el, hanem egy hiányzó helyébe lép. így tehát Frank a szokásnak már nem a törvénytörl, hanem törvénypótló

erejérl

Szerinte

beszél.

tehát

magánjogi jelleg

törvényekkel szemben az országos szokásnak sincs

A

kérdés fontosságát mutatja, hogy egy

Írónk Geörch

Illés^

is

e

korbeli

Figye-

is:

„Birjon-é a szokás

még

törvénytörl ervel?"

Geörch vonatkozó

másik

ereje.

külön értekezésben foglalkozik vele.

lemre méltó már az értekezés czime

tovább

dönt

is,

elbb

mint századokkal a

tételeinél

római

jog

Kitonich a Tripartitum

hatására

czéloz,

midn

azt

Hármaskönyv ebben a kérdésben „Justinián Törvényének csaknem szakasztott képe". Mégis nem állitja azt, mintha Werbczy tanítása teljesen idegen mondja, hogy a

volna és

nem

felelne

sainkkal lehet s kell

Egykor

meg is

régi

jogunk állásának. Szerinte si szoká-

indokolni a szokás fölényét a törvény

lehetett és volt is értelme a

felett.

szokás törvényrontó erejének.

Csak fegyverhez szokott vitéz Eleink ama hajdani tx>ronmidn szegény Hazánk majd küls Ellenségekkel csaknem szakadatlanul, majd (olykor olykor) hol vidéki, hol honnyi konkolyhintk által gerjesztett bels támadásokkal is

gós idkben,

küszködött, a

folyton-folyott

fegyver-forgatás

között

értek akar az elfordult ujaknál ujabb esetekre nézve

rá nem nyomban

törvényt hozni, akar a már az eltt hozottaknak ne talán homályos, hijános, vagy helytelen voltát zni fzni, azokat az idk forgásához, és változó környülállásokhoz képest (mint

Írott

prológ. 6. §. 12.

1

2

is

megkívánja) mennyiszer annyiszor változtatnia

Törvényes tárgyú értekezései. Pest, 1833. Id. m. 19. 1.

II.

Értekezés. 16—31.11.

—

—

49

Geörch szavai a mai kutatás szerint is igazoltak. Az els századokban a törvényhozás mködése szaggatott és bizonytalan, épen nem rendszeres, az életviszonyok változásainak megfelel, tehát a szokás uralkodik mindenütt.

Mig kolt,

si jogban

szerinte is az

het.

nagy

a szokás

ereje

már össze nem

addig az ujabb jogállapotokkal

indo-

egyeztet-

Frank a „Törvényhozó Hatalom Méltóságára" arra a „Felséges módra", melyen a törvény létrejön, egyszóval azt igyekszik megállapítani, hogy a törvényhozás souverainitásával nem fér össze a szokásnak törvénytörl ereje. Eldöntöttnek tartja különben a kérdést az 1790: XII. törvényczikkel, a mely nézete szerint megszüntette az országos Hivatkozik

szokás törvénytörl

A

mint

is,

erejét.

törvényczikk, a mely nevezetes, a közjogban sokat emle-

törvényhozásunknak igy hangzik:

getett helye

Leges

ferendi,

regno hoc Hungáriáé,

ad

ac 00. regni, esse,

nec extra

ultro

ac

ahrogandi, .

.

.

comitia

illa

agnoscit, ac se

sponte

ita

ad

etiam

reddens,

nunquam in

regnum

nuUis

augustos

et partes

talium ad

eum

per

in

:

communem

Sua majestas sacratissima hoc statuum

jus

illibatum

a divis suis majoribus acce-

illud

suos

transmissuram benigne declaravit, alioquin

potestatem

legitimé confluentibus,

exerceri posse

conservaturam, atque prout perat,

interpretandi

legitimé coronato principi et statibus

successores

involiatum

status et oo. regni securos

edicta, seu sic dictas patentales,

unquam

regni

judiciis acceptari

quae

possunt,

adnexas gubernanda fre, expeditione paten-

duntaxat

casum

reservata, ubi

alioquin conformibus, publicatio debito

cum

in

rebus

légi

effectu hac unica

ratione obtineri valeret.

sem

Másként tehát mint alkotmányos utón sem törvényt hozni, nem lehet. Innét vezeti le Geörch, hogy törvényt

eltörölni

csak törvénnyel lehet most már megszüntetni.

Csakhogy az világosan

kitnik,

kormányzás

idézett törvényczikk egész szövegét vizsgálva,

hogy

ellen hozták.

pátensekkel

a

A

való

absolutistikus

törvény súlypontja azon

nyugszik,

hogy a király törvényt ezentúl csak az országgyléssel, a nemzet rendi képviseletével egyértelmleg hozhat. Az országos szokás törvényrontó

nem

erejének

kérdését

e

törvény

alapján

megoldani

lehet.

Illés

:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

^

— Az 1848

50

— most

eltti jogirodalom

jelzett

bálnunk és

itt

már az 1848

bevonni és elkísérni

állásának szilárdsá-

folyamában

gát ismét csak a gyakorlati jogfejldés

kell

kipró-

utáni jogéletet kell vizsgálataink körébe

mert a törvény

egészen a napjainkig,

és

szokás viszonya nemcsak történeti érdek elméleti kérdés, hanem nagy gyakorlati jelentség mai jogunk szempontjából is. Az 1848 után beállott absolutistikus idk leteltével, midn az alkotmányosság ismét helyreállott, az 1848 után megszakadt jogfolytonosság fonalát kellett ismét felvenni

vagyis

visszatérni

a 48-as joghoz, jogrendszerhez.

Ez a

1860-ban azonban hiányosságánál és a vál-

régi jog

nem volt már minden részében haszminthogy pedig törvényt hozni még nem lehetett, ren-

tozott viszonyoknál fogva

nálható,

dezésre pedig az igazságszolgáltatásnak

legfelsbb

bíróság

szabályok ideiglenes

sürgs szüksége volt, a a követend jog-

hozzálátott

tekintélyével

A

megállapításához.

munkálata, mint

az

eredménye (az országbíró elnöklete alatt dolgozott) 1861-ben jelent meg. Az ország bíróságai ezeket a határozatokat követendnek fogadták el így lassankint ez a különben magán jelleg mun„Országbírói

Értekezlet"

:

kálat átment a gyakorlati életbe, tételeit a szokás erejével el.

látta

Minthogy pedig az Országbírói Értekezletnek sok 1848 eltt

elavult törvényt hatályon

azokat ujabb törvény

el

helyezettnek

kívül

nem

törölte

:

kellett

bár

venni,

ezt is csak a szokás szen-

tesíthette.

tozott

Az országos szokás viszonya a törvényhez tehát nem válmeg sem az 1848 eltti idkben, sem 1848 után, megtartotta

törvénytörl erejét ezentúl is} 5.

A

szokás törvényrontó erejének kérdése a mai

játszik át, nincs

Van a m.

lezárva kir.

jogba

Curiának egy sokat támadott döntvénye

1896-ban hozott 63. számú rozat.^

él

fejldés s nincs eldöntve a kérdés.

a

u.

n.

holtkézi elvi

:

az

jelentség hatá-

Ebben a legfelsbb bíróság azokat a régibb

törvényeket,

a melyek a holtkéznek (egyházi testületek; holtkéznek nevezik

1 Az 1869 IV. t.-cz. 19. §-a szerint is „A bíró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerej szokás szerint tartozik eljárni és ítélni." Vájjon a „törvényerej" nem felel-e meg a legitima consuetudo-nak ? (1498 VI. t.-cz. 1. §.) :

:

:

2

Igazságügyi Közlöny 1896. V.

évf.

136.

1.

.

— ölöket, mert az egyszer megszerzett

mintegy

az

igy

többé fenn

holtkézbe

nem

vagyont örökre megtartják s

jutott)

állóknak jelenti

a

ki,

birtokszerzést

megtiltják,

mert a változott viszonyok-

azoknak „ratio"-ja megsznt s igy már elavultak. Minthogy pedig ujabb a holtkézrl szóló törvény a régieb-

nál fogva

beket hatályon kivül

nem

helyezte, csakis

törvénytörl erejére lehetne hivatkozni

:

az országos

szokás

a legfelsbb bíróságnak

okoskodását tulajdonképen ide kellene visszavezetni. Érdekes, hogy a döntvény okoskodásában ratio

féle

Nem

szerepel.

szükséges,

hogy

Szlemenics-

a

a

ezúttal

felhozott

döntvény igazságának vizsgálatába bocsátkozzunk, mert ez az adat csak annyiban érdekel minket, a mennyiben mutatja, hogy a törvény és szokás

végleg nincs

4.

§.

A

is

erejének kérdése

még mindig

felmerül

s

megoldva.

középkori és az újkori nyugat-európai jogfejldés vázlata.

Vissza

1

kell

térnünk

még

egyszer az 1848 eltti irodalomhoz.

Láttuk Frank és Geörch tanítását, a mely

szokás törvénytörl ereje

az

szerint

országos

1848 eltt megsznt. Ezzel szemben

azonban megállapítottuk a tényleges jogfejldést, a mely ismeri a szokás törvénydönt hatalmát. Világosítsuk meg, hogy Íróink miért helyezkedtek

szembe az 1848

min

eltti jogfelfogással,

hatás

alatt állottak?

A

kérdés

kívánja,

elvezet

hogy a jog

bennünket az európai jogfejldéshez

két

nagy forrásának

középkori

s

történetét

vázlatosan megismerjük.^ Szükséges ez nemcsak a jogi íróinkra tett

hatás kiderítése végett,

tani természetének

teljes

magyar történetéhez meg

hanem a törvény

ismeretéhez. kell

A

jog

és szokás

forrás-

nagy forrásainak

rajzolnunk azoknak európai

hát-

terét is. 2.

A

kezdetleges középkori fejldésben a legels hatalom,

a mely a szokás erejének a megdöntésére megszólal

:

az egyház.

Az egyetemes egyház joga, a kánonjog a particuláris jogfejldés ellen lépett fel. Az egyetemességet akarta fentartani s ezért kellett

1

korlátozólag fellépni a szokásjog ellen, a mely a külön-

Gierke O.

:

Deutsches Privatrecht.

Lipcse, 1895.

I.

k.

160, 161

4*

11.

-

—

52

leges jogfejldésnek kedvez és a központi törvényhozástól távol

es

vidékek jogának fforrása.

A

kánonjog

mveli,

törvényhozását hirdették

= római

mveli,

hivatalos

innét a legista elnevezés), a kik

mert ez a római

jogtól

eltér (ger-

idegen elemeket tartalmazott.

jogi)

A

szokásjog ellen.

a

jog középkori

jog,

szintén szokásjogellenesek,

mán

fordultak

ezért

s

Segitségükre siettek a római a legisták (a lex

egyetemes

a kánonisták az egyház

középkorban bekövetkezett

mint pedig a tulajdonképeni

a római jog receptiója (a római jog befogadása, uralma),

nem-

csak elméleti téren (az egyetemeken, a tanitás és irodalom utján),

hanem

a gyakorlati életben

szemben

római joggal hazait, régiest

A

Ítélkezésénél)

is,

minden

igy

ezeknek

szorítani

s

is.

kezdetleges újkori fejldés uj irodalmi áramlata az

természetjogi iskola^

jogászok

u. n.

sem kedvezett a szokásjognak. A természet-

természetbl

a

a

Közép-Európában)

igyekszenek

háttérbe

forrását a szokásjogot

biróságok

(a

(különösen

folyó jogi

hangoztatják. Abból indulnak

tételek

örök érvényességét

hogy oly jogot lehet és kell megállapítani, mely mindenütt és mindenkor kötelez mindenkire.

Az

elmélet

keletkezése

ki,

az újkori állami élet és

összeesik

A modern állam törvényalkotó mködése megindul és kivánja a törvényként megállapítandó jogi szabályoknak kész tömegét. A természetjog törvényhozás megalakulásával. szervezete és

elmélkedi azonban

nem

kevés, a

tudtak szolgálni

tétellel

;

gyakorlati

természet

tétel

épen

mindennapi szükségleteit.

természetjogi bölcselkedés

módszerével a

hasznavehet

egy-két alapvet természetjogi

elégíthette ki az élet sokféle,

A

életben

nem

tudta megtalálni logikai

örök törvénykönyvét, de megtalálta a

klasszikus római jog kész anyagát, egész rendszerét. Innét merített hát a törvényhozás számára, úgy tüntetve fel, mintha a természetfolyó jogi parancsok lennének ezek. Ez az iskola ilyképen

bl

csak megersítette a római jog uralmát

az

újkorban

is

és igy

szintén szokásjogellenes.

A

XVIII.

lép s ezzel

a

században a törvényhozás a kodifikáció terére középkor

kezdetétl

fogva

és elméleti, szokásjogellenes áramlatok

1

Maine: A jog skora

id.

m.

észlelhet

irodalmi

hatását fokozva gyakor-

IV. fej. 61. és köv.

II.

— lati

téren

a szokásjog kútfi

is

—

53

mködésének meg-

erejének és

renditésére tör.

Minden

ugyanis arra törekszenek, tiogy az

kodifikációnál

egész jogéletet egyszer s mindenkorra kimeriten és véglegesen a törvény. A nagy törvénykönyvek alkotói azt hogy mihelyest meg van a kódex, le is lehet vele zárni

szabályozza képzelik,

az

egész jogfejldést.

A

clausula

perpetuae

sanctionis-t,

örökérvényüség záradékát kifejezetten vagy titokban

A

mvöket

törvénykönyvek készíti

ott találjuk.

örökkévalóság

az

az

számára

készítik.

A kódexek tehát kizárják a szokásjog mködését, mert késbb keletkez szokásjog megdönthetné a törvénykönyvet. A szokást meg kell szüntetni, hogy ne legyen ereje a különben a

kodeksszel szemben, kivéve

a hol a törvény hivatkozik reá

ott,

és azt megengedi.

Végig kisérhetjük a XVIII. századtól legutolsó nagy

törvénykönyv,

német

a

kezdve

egészen a

el

polgári

törvénykönyv

létrejöveteléig az európai ujabbkori kodifikációnak

most jellemzett

álláspontját. Látjuk,

érvényüség ellenes.

hogy még napjainkban

záradéka,

A német

a

De

ereje,

a

az

kisért

még most

kodifikáció

polgári törvénykönyv

olyan szokásnak lehet hivatkozik.

a

is

is

örök-

szokásjog-

els tervezete szerint csak maga a törvénykönyv

melyre

ez a tétel csak az

els tervezetben

késbbi törvénye lkészités folyamán eltnik

és

található

maga

a

fel,

tör-

vénykönyv hallgat róla. Tudjuk, hogy a szokásjog az egész középkoron át a jognak fforrása marad s megtartja kiváló helyzetét. A folytonos irodalmi támadások, a melyeket ismertettünk, épen azt mutatják, hogy szükségét érezték legalább elméleti téren felvenni a küzdelmet ellene

s

mködését

korlátok

római jog gyakorlati érvényhez részben

sikerre

vezetett,

a

közzé

jutott,

ott

szokásjog

A

szorítani.

hol

a

az elméleti küzdelem

egyidre

tevékenysége

csökkent, jelentsége alábbszállott. 3.

Minthogy nálunk nem

volt receptio, a

szokásjogellenes

kánonista és legista álláspont sem juthatott kifejezésre.

Már a törvényhozás

természetjogi újkori

iskolának és ezzel

mködésének, különösen

megtaláljuk a hatását Frank és Geörch

szokásjog

együtt a

az

állami

kodifikációnak

irodalmi fellépésében a

ellen.

Nemcsak a

nyugat-európai

elmélet

befolyásolta

gondol-

-

hanem sokkal inkább

kozásukat,

alatt irtak,

A

Ennek a

kodifikáció.

helyezkedtek szembe az 1848 eltti felfogással

törvénytörl

s vitatták az országos szokás 4.

a korukban, a XVÍII. század

végbemen

végén és a XIX. század elején hatása

—

54

erejét.

legújabb korban, a XIX. században, a szokásjogellenes

irodalomban

az

áramlatok után

magában

visszahatás

áll

be.

Ekkor keletkezik a történeti jogtudomány, a jognak történeti szempontból való megvilágítása.

Az

iránynak nagyhirü megalapítója

uj

irodalomban

kori és újkori

kiemeli és a jog forrásai

Savigny.

:

között az

t

A

közép-

szokásjogot

háttérbe szorult

ismét

megillet helyre igyekszik

Rámutat a jog népies eredetére, a szokásjogot, mint a jognak legközvetlenebb forrását álliíja oda s igy mind nagyobb juttatni.

súlyt helyez

nagy

reá.

Savigny kétségtelenül

utón indult

helyes

mutatott rá a szokásjog nagyfontosságú kint

teremt

a szokásjog

Megvilágítja

erejét

és

hatását.

szemben a

maga

régi felfogással

jogfejldést a szokásjogra akarja

is

találóan

és

el

mködésére, de lassantúlzásba esett. Az egész

visszavezetni

s

a

ezzel

jog

öntudatlan fejldését eltérbe helyezi.

A

jog keletkezésénél úgyszólván mindent

megmagyarázhatlan erejében

lát.

minthogy ennek lényegét megmagyarázni nem

talva,

keletkezését misztikus homálylyal veszi körül. Ugy, alig lehet törvényt alkotni, kodifikálni

jogalkotó

mködése

a törvényhozás czéitudatos

háttérbe szorul a nép jogi

Savigny túlzása hatást és az be téren.

A

is

meggyzdésében

is

maga

után vonta a természetes vissza-

fellépése

tanítására, a

gyakor-

következett úgy az elméleti, mint a

után

zavartalanul folyó

sikerei európaszerte

kodifikáció

is

;'

tudja, a jog

hogy szerinte már

utón keletkez jog mellett.

titkos

lati

a szokásjognak

A szokásjogíeremt erejét magasz-

él

czáfolatot

nagyjelentség Savigny

hoztak

melynek nagy igazságait és tévedéseit az elmélet

kimutatta.

Az újkorban a törvényhozás mködése rendszeres következtében a törvény a jog elsrangú forrása

lett.

és

A jog

ennek

öntuda-

tos fejlesztése eltérbe lépett a Savigny-f éle öntudatlan jogalkotással

szemben.

1

Vom

A

szokásjognak, mint jogforrásnak túlhajtott dicsi-

Beruf unserer Zeit für Qesetzgebung

Heidelberg, 1814.

u.

Rechtswissenschaft.

;

— tése ezzel véget

törvényhozás

ért,

elérkeztünk

Itt

jogforrások

a

minden

társadalom

hogy a

A

fejldéstörténetének

azon

törvényhozás hivatott kielégí-

Mködése

szükségletét.

folytonosan tartó, tehát az élet fejldését

A

állithatjuk,

igy feleslegessé tette volna a szokásjogot.

szakához, a melyben mi élünk. teni a

épen nem

azonban

azt

mködése

—

55

nyomon

rendszeres,

követheti.

mindenhatósága azonban csak az elméletben

törvény

meg. Nincs olyan társadalom és a múltban sem találunk

állhat

melynek jogát egyedül

olyat,

törvényben

a

találnók

melynek egyedüli jogforrása a törvény volna. A törvényhozás, akármilyen tökéletes szervezet és legyen

is,

nem képes

még

marad bizonyos

a

mködés

a folyton változó élet igényeit kielégíteni.

Gondoljunk csak a modern gazdasági ezt utolérni

fel,

fizikai

nagy hullámzására értelemben véve sem képes. így mindig

r

áthidalatlan

élet

a törvényhozás és az

Ezért válik szükségessé a szokásjog, a mely

az

ezt

élet között.

rt

kitölti

szabályaival.

ingadozó,

sokszor

szabályozás

szokásjogi

a

Jóllehet

gyakorlat tapogatózva keresi a szükséges szabályt, ilyen

módon

válogatódik

legmegfelelbb munkáját,

a

lesz.

ki

az a

így késziti

tétel,

el

a

a

mégis épen

a mely az uj életviszonyra

szokás

a

törvényalkotás

mely gyakran csak a szokás alkotta jog egyszer

szentesítése.

Korunkkal sem záródott

le

tehát

a

szokásjog

mködése,

modern törvényhozás mellett elistudjuk elképzelni, hogy a szokásjog öntudatlan

folyton-folyvást ható erejét a

merjük,

st nem

is

jogalkotása nélkül

Megmarad a

si

forrása.

Oly

el

lehetne-e a jogfejldés.

szokás, mint

forrás,

mely

a

életszabályainak

társadalom

kiapadhatatlan.

Kiséri

az

egész

társadalom életének fejldését és kiegészít társa marad a törvénynek. Hivatott arra, hogy kielégítse a pillanatnyi szükséglea melyek minduntalan fel-feltnnek. A szokásjog a társadalom eri között a társadalomban keletkezik és els sorban fejtheti ki azon jogot, válthatja ki azon tételeket, a melyeket késbb a törvényhozás szentesítésével általánosan kötelez parancs-

teket,

ként

felállíthat.

Ma

jóformán

nem

látjuk

egyes részeit; eredményét pedig készen

ezen

mködést, csak

találjuk.

Sokan magyarázzák a szokásjogot, sok meghatározást állítanak fel róla, de minden definíció veszélyes, mert a szokásjog, lényegét alig hogy megközelíthetjük, de ki nem fejezhetjük. Ott

—

56

-

keletkezik a társadalom mélyében. Ismerjük az erket, a melyeknek nyomása alatt létrejön a tétel; ismerjük a viszonyokat, melyek kipattantották de mégis a szokásjogot csak úgy találjuk :

meg, mint egy már készen lev jogtételt. Sokan állitják, hogy a szokásjog nem egyéb, mint a nép jogi meggyzdésének kifejezése, de ez a meghatározás sem visz közelebb a szokásjog lényegéhez. Tarthatja valaki a szokás-

jogot a nép öntudata megnyilatkozásának, de csalódik, hiszi, ezzel

meg is magyarázta a szokásjog bels

más meghatározást vagy magyarázatot kielégitetlenül

maradunk, mert

itt

is

ha

vegyünk el,

mindig

közeledünk az egész társadalom

életszervezetéhez, azon nagy tényhez, melynek lényegébe sohasem fogunk behatolni tudni.

A

azt

lényegét. Bármilyen

talán

si forrás, a melybl a jog kezdettl fogva mely napjainkig is a legalkalmasabb arra, hogy a törvényhozásnak segitsen betölteni az ürt, mely a törvény és az élet között az idk folyamán eláll. Magából az életbl szármaszokásjog az

táplálkozik, a

zik számtalan tétel, melyeket a szükségletek hoztak létre s ezek

aztán a törvényhozás világos formájában,

a törvényben

koznak meg.

Ez a szokásjog mai viszonya a törvényhez.

nyilat-

<

:

NEGYEDIK FEJEZET.

A

A

1.

törvény és a szokás mellett jelentségben

következ

után

kiváltságról (privilégiumról).

harmadik

forrása

jognak

a

a

:

ez utóbbi

kiváltság,

a

privilégium.

A

még ma is létezik ugyan, nem mködik, jóformán teljesen elapadt.

kiváltság, mint jogforrás,

sznt meg, de nagyon

lassan

Régen, különösen a középkorban a kiváltság

Ma

jogtételeket. tétel,

csak szórványosan jelenik

ontotta

a

olyan

a melynek eredete a privilégiumhoz vezet.

Ha most már szokásjoggal szemben életben a kiváltság

addig

bven

meg egy-egy

ma már

kiváltságnak

a :

mködése

azzal

kútfi

nézzük a

jelentségét

a

azt fogjuk találni,

mindjárt a

hogy mig a

régi jog-

után

szokásjogi

jön,

össze

jelentség tekintetében

se

hasonlítható.

A mi

pedig a törvénynyel

megállapíthatjuk,

vénynél

is

hogy a

régi

szemben való

jogban

a

fontosabb, gyakorlatibb szerephez jut;

mellette egészen

jelenség fordult el, a kiváltság sokkal

gyakrabban

még

A

még

ma

illeti

a

tör-

azonban

eltörpül.

A fejldésnek abban a szakában, mködése még nem volt rendszeres, a

2.

helyzetét

kiváltság

a

midn

törvény,

a törvényhozás

mint

kivételes

nagyobb tömegben

láthatta el az életet szabályokkal,

mint

a

és

törvény.

kiváltság a középkor jogának jellemz forrása,

talán

jellegzetesebb ennek a kútfi szereplése, mint a szokásjogé.

A

privilégium megfelel annak

mi a

a

társadalmi

életnek,

melyet

a

különösen a középkorban ismerünk és

régi jogban,

fejezi azt

-

58

a különbséget, a mely az újkori

és

középkori

ki

is

életet

egymástól elválasztja.

A

társadalom

régi

vagyoni különbség, jából

A

is

nemcsak a társadalmi

teste

élethivatás szerint,

különböz

rétegekre,

helyzet,

hanem a jog szempont-

osztályokra,

bomlik.

rendekre

jog az egész társadalmat felosztja osztályokra, rendekre:

egy és ugyanazon

még

állam lakosai

sem

ezzel az elkülönítéssel

különbséget

között éri

be.

Nemcsak

tesz.

az

De

a szerint tesz

az emberek között különbséget a jog, hogy felsbb, vagy alsóbb

rendek és a rendeken belül melyik osztályhoz tartoznak, hanem még a társadalom egyes osztályaiban sincs meg az egyenlség, így az egymástól a jog korlátaival elválasztottak, más és más joggal felruházottak állanak egymással szemben.^

Ugyanaz a jellegzetes vonása a középkori társadalom jogának, mint a mvészetének, a gótikának. Nemcsak az arányosság, az

egyenlség aestetikai

elvei uralkodnak benne,

féleség, változatosság, egyenltlenség. Alig

hanem fként a külön-

van egy gótikus cziráda,

torony vagy szobor, a mely a másikhoz hasonlitana,

mindegyik

minden embernek más a jogállása, a jogi helyzete, a szerint, hogy mennyi kiváltságot vagy ennek mily körét tudta magának az eredeti, különálló

alkotás.

a jogban

így

is

jóformán

illet kiküzdeni.

A fejldés

folyamán azonban mind nagyobb lesz a törekvés

és ez jellemzi a fejldés irányát

— megszüntetni

—

a jogban minden

különbséget, kivételt és eltérést az uralkodó szabálytól. így

ma mind

egyformán

áll

a

mind a szokásjog szabálya minden tagjára, tekintet nélkül

a törvényhozás,

társadalom

hogy milyen társadalmi osztályhoz tartozik az illet. Ha tesz a mai jog is az emberek között, bizonyos hivatási ágak, foglalatosság, mesterség szerint ennek a külön arra,

különbséget

szabályozásnak

középkorban

az

volt,

alapelve

hanem az

nem

a

jogegyenlílenség,

mint a

illet hivatás különleges természete

meg a külön szabályozást. Mig tehát az újkori államot

kívánja

jog eltt való egyenlség, a és

régit,

jog eltt való egyenltlenség

1

Illés

:

és társadalmat

a jogban

és

különösen a középkorit a jobban

jellemzi.

Az Anjou-kori társadalom és az adózás. Budapest,

1900. 18.

1.

A

középkori

-

59

társadalomban

uralkodó

jogegyenltlenség

elvénél fogva olyan jogforrásra volt szükség,

az egyenltlenségnek,

megteremtésének

szétdaraboltságnak,

egyenltlenséget legjobban

A és

Ez a

kiszolgálására.

kifejezésre

mely alkalmas

a

külön jogi helyzetek

jogforrás,

a

juttathatta:

a

mely

privilégium minden egyesnek, családnak, községnek stb.

más

jogi

más

Mindenütt biztosithatta

teremthetett.

helyzetet

az

kiváltság.

a

különleges jogi pozicziókat.

A

kiváltság a középkori felfogás világában a jognak látható,

tapintható

forrása.

melyet egyes vagy

A

pecséttel

ellátott

testület megszerzett,

pergamenre ugy tnik

irt

fel

jog,

a

a

régi

társadalomban, mint a jog legbiztosabb forrása.

A

privilégium

törvényeket

is

a

középkor törvénye. Azt

kiváltságoknak nevezték és a királyi

jelölésére a privilégium és nálták,

a mi fennmaradt

decretum kifejezéseket felváltva haszegész

a

mi

levélbe foglalva jelent

désben^ és nálunk

A

középkori

ünnepélyes

kiváltság-

korunkig.

törvény (decretum) privilegiális formába,

A

hogy a végzemények

találjuk,

meg. így van ez az egész európai fejl-

is.

középkor jogi öntudatában a törvény a mai jogászi

vissza, mint kiváltság,

úgy tükrözdik

is

a

kiváltság

lex

speciális.

szemléletben

nem más, mint a törvénynek egy bizonyos Ha tehát a középkori jogéletben a törvényt

faja,

tartják is a kiváltság

nemének, holott megfordítva a kiváltság a törvénynek különös

neme: mégis a kettnek közösségét felismerték. Ha elveszünk ma egy privilégiumot, látjuk, hogy az lényegében oly törvény, a mely bizonyos meghatározott személyre, vagy személyek körére vonatkozik.

A

törvény és kiváltság kibo-

csátója ugyanaz, csak a törvény alkotója biztosithat különleges,

kiváltságos helyzetet.

A

fökülönbség a törvény és a kiváltság

között az, hogy a törvény szerint mindenki, a kiváltság szerint pedig

csak az, a kinek a számára készült, elégítheti

ki

a

Az elbbi mindenkit, az utóbbi csak egyeseket

maga

igényeit.

tesz

kedvez-

ményezetté.

A

középkorban egyrészt a

kiváltságlevélben

találták

leg-

jobban megérzékitve a jogot, másrészt éppen ebbl a felfogásból kiindulva minden olyan jogot, a mely nem a szokás utján jött létre, a kiváltságból erednek képzeltek el. Minden okmányt,

1

Hajnik

I.:

Egyetemes európai

jogtörténet. Budapest, 1891. 249.

1.

:

:

—

bO

—

a mely jogot állapított

meg vagy

biztosított,

neveztek

szerzdést,

stb.).^

ítéletet,

o.

(p.

Nézzük most már

3.

viszonyát a

kiváltság

a

és szokással szemben' Vizsgáljuk

meg a most

ismertetett

nem

Megállapíthatjuk, hogy a privilégium

nem

a törvénynyel szembe,

De nemcsak

parancsát.

alárendelt jogi helyzete,

Werbczy maga ben

:

ronthatja

a

le

törvény nyel

kútf

erejét.

helyezkedhetik

megelz

szemben jut szemben

törvénynyel

a

hanem

kiváltságlevélnek

törvény

kifejezésre

a szokással

is.

hogy a gyakorta felvetett kérdéseltörli-e a végzeményt (decretum) és

is jelzi,

vájjon a kiváltság

végzemény megszünteti-e a kiváltságot? „sokan sokfélét beszélnek és különböz véleményben vannak és mindkét részrl lehet némi bizonyitékokat felhozni. "Mutatja, hogy a régi jogéletben min küzdelem folyt a különleges jogi helyzeteket biztosító kiváltságok kivívása, megrzése érdekében, mégis a Hármaskönyv II. részének 11. czime a viszont a

bevezetésben kimondja

modo

Alio

ex mera

non

potest

considerari

privilégium

principis

authoritate

procedit,

;

quantum quod

in

hoc

est

:

princeps non habét justam, legitimamque facultatem concedendi tale

privilégium

quod

;

quia

communi,

juri

vergit

ac

praejudicium

in

aliorum,

generáli

constitutioni

vei

praejudicare

dignoscitur.

A

kiváltságnak, mint jogforrásnak,

kifejezésre juttatja az a tétel,

ellenkez

törvény

hogy

akkor

csak

a

törli

különleges természetét

privilégium a

el

után

hozott

ha

kiváltságot,

ezt

kifejezetten teszi.

Ezt világosan 4.

kifejti

Werbczy

a

rész, 8.

II.

czimének

1

.

és

§-aiban §.

Quanquam

1.

multi multa dicant, aliterque,

et

sentiant, et pro utraque parte probationes nonnullae in

queant

afferri

;

privilegia per jus

tenemus

:

In

íamen generaliter omnium, commune. seu decretum tolli, et

nos

casibus

illis,

quibus

expresse

facta

et

aliter

médium omnia

invalidari fuerit

in

generáli constitutione mentio.

1

Hajnik

2

Hkv

1.

:

Magyar alkotmány és

277. 11.

r.

8.

ez.

1.

§.

jog az

Árpádok

alatt.

Pest, 1872.

:

— §. 4. Privilégium

—

61

autem, cui non

fuerit

expresse derogatum

per legem contrariam, vei generálé decretum prout superius de consideratione,

;

non invalidatur

et intelligentia decreti

latius

habes.

A késbb

kiváltság

keletkezett

törvénynyel vagy a szokással, de a kezett

ellenkez

erejét,

ha a törvény hallgat

Ha

nem

is

mégis

nem

ellenkezhetik tehát a

törvénynél korábban

megtartja a törvénynyel

kiváltság

kelet-

szemben

is

róla.

a kiváltságnak erejét nagy jelentségének megfelelleg

sikerült

annyira

odáig

ellenkez kiváltság

is

hogy

fokozni,

kútfi

emelkedett

megállhat.

a

törvényt

megdöntse,

hogy a törvénynyel Épen ebben látjuk legjobban ereje,

kifejezve a privilégiumnak, mint középkori jogforrásnak sajátságos helyzetét.^

I

Király

:

Magyar alkotmány-

és

és

különös

jogtörténet,

tekintettel

a

Bevezet rész a nyugati alkotmányjogfejldés a kezd középkorban. II. Magyar alkotmánytörténet a közép-

nyugat-európai jogfejldésre.

korban. Budapest, 1908.

15.

I.

k.

és 16.

I.

1.

:

ÖTÖDIK FEJEZET. A A

1.

helyhatósági jogról (statútumról).

kiváltság körében jelenik

köszönheti a régi jognak

még egy

meg

és létezését

forrása

ennek

is

a helyhatósági jog,

:

a statútum}

A kiváltságok által jogilag megteremtett és fenntartott nagyobb különbségek, a melyek nemcsak egyes egyéneket, hanem nagyobb

él

területen

és a többiektl gazdasági,

faji

vagy

politikai tekin-

tetben elválasztott embereket, ezeknek meghatározott csoportjait jellemezték, voltak kiinduló körei a további fejldésnek.

A

meg

privilégium teremtette

dalomnak egyes pontokból

(p.

az alapot, a melyen a külön-

közönségek jogfejldése megindult.

féle testületek és

részei, 0.

fajilag)

is

hogy önmagukra nézve megfelel jogot alkothatnak.

együtt nyújtott jogalkotás joga

Ezen,

a jus statuendi.

:

külön

saját,

A

a

életviszo-

kiváltsággal

jus statuendivel

felruházottak tehát saját életüknek különleges viszonyait

szabályozhatják.

Az

társa-

területileg

kiváltság utján,

nyaiknak

A

vagy más szemkülönválaszthatók, megkapják a

a melyek

igy keletkezett

jog

maguk

helyhatósági jog,

azoknak a jogszabályoknak összessége,

a

melyeket

mert

bizonyos

hely magára nézve alkothat.

A magyar

1

jogt. ez.

Hajnik i.

I:

m. 250.

még csak igen szk körben késbb a városi, a megyei

jogélet kezdetén

szó a helyhatósági jogról, de

Magy. Alkotmány 1.

stb.

elbb

i.

m. 278.

l.;u. a.

lehet élet

Európai

:

;:

— fejldésével mind nagyobb

fként a városi jog

nyer.

tért

Ebbl

a forrásból merítjük

továbbá a jászok-kunok, magyar-

szabályait,

szászok,

erdélyi

országi és

—

63

székelyek

a

horvátok jogának

és

emlékeit.

Mig a

ma már

statutarius jog szülje, a kiváltság

alig tesz

számot, addig a helyhatósági jog a mai tételes jognak

fontos

is

kútfeje. 2.

A

statútumnak a többi forrásokhoz való viszonyára nézve

hogy a privilégium alfaja. Ebbl következik, hogy a statútum sem ütközhetik a törvénybe vagy az országos szokásba. Ezt tanitja világosan a Hármaskönyv III. részének 2. czime elhatározó,

a

2.,

5.

A

és 7. §-okban. 2.

a dalmátok, horvátok, sziavonok és

§.

erdélyiek

az

jus statuendijérl szól

Unde

nibus

(sicuti infra clarius dicetur)

nostra longe discrepante utantur

authoritatem

de consensu

tamen generalia et

contra

bonorum,

decreta

statuta, et

jurium

ciari

consuetas

possint

aliquid,

contra

:

Hungáriáé

hujus

super

curia

facto

regia,

per

celebrarique, et pronun-

constituere possunt, nullamque

quidquam

nil

:

solita,

in

habeant

simile

illis

regni

possessionariorum,

judices ordinarios administrari

consuetudine, a

et fruendi

deüberationcs,

judiciariasque

judicia, et

utendique

et ordinare

statuere,

principis

terminorum observatio-

et

alia et alia

modo quoque,

et inter se,

;

;

et

birsagorium solutionibus,

et

causarum processibus,

aliisque certis

Slavonienses,

Croatienses,

Dalmatini,

licet

Transylvanienses, in homagiorum,

siatuendi habent facultateyn.

Az

5. §.

a megyei helyhatósági jogra nézve

Sic tutiones,

etiam

super

in

diversas

comitatibus,

diversis

agrorum,

sylvarum,

pratorum,

a

állitja fel

et

tételt

consti-

fluviorum

molendinorum statu, atque proventibus, et aliis ejuscemodi rebus imo et terminorum, ac processuum obser-

custodia, vei

;

vationibus; ut scilicet hic breviori,

causa

mota

terminetur;

sana

facere

quidem

stabilire

et

sese

inter

possunt:

totius regni, atque vetustae, et

regiae, in

judiciis

observari

judicare, ac derogare

et

comitatus,

in sede judiciaria

longiori

deliberatione generáli

processu, parochiali

praehabita,

tamen decreto

approbatae consuetudini curiae

(ut

nusquam

ibi

coram comite

praemittitur)

possunt.

solitae;

prae-

— Végül a

64

—

modo,

hoc

Et

quoque

civitates

mercatores, ac institores, sartores, et

alii

condere

opifices,

possunt

hujusmodi

in :

liberae

pellifices,

nec

;

ipsorum

coUegio,

et

principis

accedente

inter

sese, :

sicuti

atque durant.

praefertur,

in

et

eorum

statuta

dummodo

statuta, justa et honesta, fiant, aliisque et

damnum

non

sutores, cerdones,

consensu

libertatibus, ac juribus

Quae,

el:

7. §. a városi statutarius jogról adja

aliorum

praejudicium non inferant.

duntaxat

medio

valent,

HATODIK FEJEZET. A

A

bírói gyakorlatról.

helyhatósági jog mint forrás, a privilégiumhoz

tartozik,

annak egyik kiváló jelentkezési alakja. így van a szokásjognak is egy fontos és kiemelend faja, a mely a jogtételek forrása volt mind régen, mind ma s ez a törvénykezési, a birói s

b

gyakorlat.

A

lassankint

ság

fként az ugyanazon módon

birói gyakorlat

Ízben egy és

hasonló

ugyanazon

eljárást,

Ítéletek

jogi

tényálladékra,

és

nyomán támad

eljárással

hozott

elbánást követelnek.

viszonyra

ugyanazt

a

a több

;

Ítéletek

A

bíró-

szabályt

már egyszer alkalmazta, akkor ez iránya következ ítéleteknél (praejudicium). Hasonló

fogja alkalmazni és ha

adóul szolgál

ügyekben hasonló

A

ítéletek

birói gyakorlat

jognak a bíró tosabban

által

támadnak.

lényegében

nem más, mint

A

való megállapítása.

a birói gyakorlatban találjuk

a

leginkább és

meg

szokáslegbiz-

a szokásjogot.

A bírói gyakorlatnak, mint kútfnek, jelentségérl szól a Hármaskönyv, akkor, a midn a hazai szokásjog eredetét fejtegeti a II. rész 6. czimében a 11. §-ban: Tertio

ver,

et

ultimo:

ex

judicum

ordinariorum

imo pluribus latis, processuque et modo, vicibus uno et eodem ordine, ac consuetudo ipsa confectis, ac executione juridica roboratis regni sententiis, literisque adjudicatoriis iteratis

;

;

emanavit. Illés

:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

5

— A

birói gyakorlat az

66

—

Árpádházi királyok

alatt

még

kisebb

jelentség az Anjou-kortól kezdve azonban, midn a biráskodás már állandóan szervezett bíróságok kezébe jut, mind rendszeresebben mködik és ezzel nagyobb fontosságra tesz szert. ;

Ezután az egész középkoron szokásjog

A

elsrend

régi

statútum.

A

jelentség

tekintetében mint a

jognak tehát tulajdonképen két fforrása van: a A törvényhez tartozik a privilégium és a szokásnak legnevezetesebb jelentkezési formája a birói

törvény és a szokás.

gyakorlat.

át

alakja szerepel.

HETEDIK FEJEZET.

A

/.

1

.

§.

Az országos

jog terOiete.

és

a particuláris jogok rendszere.

Nézzük most már, hogy a

terület felett

jellemzett jogforrások milyen

uralkodnak? Határozzuk meg

a források

uralmi

köreit: a jog területét.

A mai jogban

erre a kérdésre

sokkal egyszerbben lehet jog uralkodik, egységes.

él

A

felelni.

is,

Az a

szabály az,

ugy mint a jogforráséra, terület, a mely felett a hogy az állam területén

polgárok ugyanabból a forrásból fakadó

ugyanazt a jogot

magukénak. Mindenki ugyanazon állam területén ugyanazon jog uralma alatt áll. Ez legalább is az uralkodó elv és ennek a megvalósításán dolgozik a modern törvényhozás. A jogterület kérdése mind egyszerbbé válik, kivéve ha kilépünk ugyanazon állam kereteibl. A nemzetközi jogban a jogterület vallják

kérdése bonyolódottabb, bár szerü egységesítés

itt

is

megvan az

irányzat a

nagyobb-

felé.

Egészen más a helyzet a ország területén számos

kisebb

Ugyanazon vagy nagyobb forrás van, a

középkori jogban.

melyek különböz területre terjesztették ki a maguk hatáskörét. Az emberek különböz körei más és más forrásból mentik a jogot. Egy ország területe fel van aprózva és számos jogforrás látja el

a hozzá tartozók jogi szükségleteit.

A jog

területe tehát

nem

egységes,

hanem annyi

jogteriilet

van, a hány forrás. 5*

—

—

68

A

most feltüntetett ellentét a mai és a régi jog között feltalálható a mi jogfejldésünkben is, bár a régi magyar jog ebben a tekintetben lényeges eltérést mutat az egyetemes európai joggal szemben. A középkori magyar jog, bár a jog2.

terület

a

sem egységes, mégsem

itt

jog

területének

közt.

nem

fogva

közelebb

A felett

kérdésében

Ha

a

érhette

is

a

a

el

magyar társadalom eltér szervezeténél a mai állapotot, de ahhoz minden esetre

állott.

magyar jog forrásai a

régi

az

azt

Az ellentét tehát kisebb a régi magyar jog és látunk.

között, mint általában véve a középkori jog és a

modern jogok mai jog

jogterületeknek

ismeri a

nyugaton

mit

a

sokféleségét,

társadalom, egyazon osztálya

egész ország területén közösek, egységesek.

lom bizonyos osztálya

felett

A

társada-

az ország egész területén ugyanazon

jog uralkodik.

Az a

jog, a

mely az

forrásból fakad, országos

ilyen

mert az egész országra terjed

ki,

habár

dalomra, ennek minden osztályára

;

nem

közönséges jog, mert ugyan-

azon társadalmi körön belül (ugyanazon osztályban)

egyformán

A

mindenkit

illet.

német, franczia, olasz területen

osztályhoz tartozóknak sincs

ugyanazon

társadalmi

országos,

körhöz

valók

különböz helyeken lakók más-más dön az apró

folyam öntözi

is,

;

ha nem

föld is

jut

egész

Európaszerte a kis

országon az egész

terület áll

Mig

külföl-

be a társadalom

egy-egy

területét

területén

hatalmas

mindenkinek ugyanabból a vizbl,

területek,

jogok darabolják

ugyanazon mert ha

ország

az

jog szerint élnek.

de az egy folyamhoz tartozók az egész ugyanannak a folyamnak a vizébl. particuláris

egy és

az

közös joguk,

kis források egész hálózata vonja

addig a magyar

testét,

jog,

az egész társa-

is

országban

a pars

joga

részesülnek

uralkodik;

a

Magyareltérben, az országos jogok uralszét

a

nemzet

testét,

kodnak. Nálunk az országos jogok rendszerét, külföldön a particuláris jogrendszert látjuk.^ 3.

A

jogterület kérdésének teljes megvilágítása végett vizs-

gáljuk meg,

min

viszonyban

állanak

nálunk

országos és a particuláris jogok ?

1

Hajnik Európai

jogt.

elbb

i.

m. 293 és köv.

11.

egymáshoz az

69

A

külföldi jogélet ugyanis szintén ismeri az országos jogo-

ép úgy mint a miénk a particuláris jogfejldést. Egészen más azonban az országos és a particuláris jog egymáshoz való kat,

nyugaton

viszonya

a

jogok a

particulárissal

addig nálunk az

országos

szemben

külföldön

kivételes

országos

az

foglalnak

állást

el,

a particuláris jogok foglalnak el kivételes helyzetet

szemben

jogokkal

idk folyamában Külföldön jöhet számba.

nem

Mig

és nálunk.

hogy az

azzal a rendeltetéssel,

az országos jogba olvadjanak bele.^ az

mint

országos jog

Minden olyan esetben,

kisegít

midn

(subsidiarius)

a particuláris jog

intézkedik, az országos jog szabályai szolgálnak kisegítül.

Nálunk

is

culáris

jogban

ha a

kisegítheti az országos jog a particulárist,

hiányzik a szabály.

A

parti-

különbség

lényeges

az,

hogy mig külföldön a particuláris jogtól, mint uralkodótól függ, hogy mennyiben lehessen segítségül hivni az országos jogot,

meg

addig nálunk az országos jog lévén az uralkodó, ez szabja

azokat a kereteket, a melyek között a particuláris jogok mozoghatnak,

tehát

ekként

meghatározhatja a

szerint szabályai a particuláris

jogban

mértéket

Magyarországon az országos jog parancsol, a jogok ez alá vannak culáris

jog a kötelez

rendelve, s

mely

a

is,

érvényesülhetnek.

is

particuláris

nyugaton megfordítva a parti-

az országos valóban csak kisegit. Haj-

nik találó képét használva, Magyarországon a külön jogok ágai

mig nyugaton a gyökereket alkotid múlva fakad-

voltak mintegy a jogéletnek, ták,

m.elyekbl egységes jogélet csak hosszú

hatott.2 4. zett és

késbb

Az országos jognak három ága van: legelbb keletkemindenek felett uralkodik az országos nemesi jog, jóval a

polgári

megalakulásával

rend

országra kiható közönséges polgári helyzetre nézve

A ország.

is

jön

létre

az

egész

végül keletkezésre

és

utolsó az országos paraszti vagy jobbágyi jog.

törvény, a szokás

Ezek

jog,

uralkodnak,

és a

mint

kiváltság jogterülete

jogforrások

az

az

egész

egész ország

területén és arra kiható egységes jogot fejlesztenek.

A

particuláris

jog

fforrása a kiváltság, illetleg a hely-

mig az országos jog fként a szokásból, kiváltságból és a törvénybl ered. hatósági jog (statútum),

1

Hajnik Magy. Alkotmány

2

U. o

271.

1.

stb.

elbb

i.

m, 271.

1.

—

A magyar

2. §.

—

70

jogfejldés magyarázata.

Miután megállapítottuk a magyar jogfejldésnek észlelhet fontos különbségeit, áttérhetünk az eltér

téren

e

jelenségek

magyarázatára.

Mi az oka annak, hogy mig külföldön a rendszere fejldik ki

elbb

az országos jogok, s ekkor a

rítani

is

jönnek

felé

csak nagy nehezen tudják leszo-

addig

jogokat,

particuláris

elbb végbement

particuláris jogok

csak a középkor vége

s

már századokkal

nálunk

a jog egyesülése nagyobb körökben

az orszá-

:

gos jog megalakulása?

A

szembetn okok

közvetlenül

magyarázatánál

particularismusának

európai

az

között

szoktak

utalni

a kor közjogi állapotára. Röviden kifejezve

az

—

jog

állami

úgy szokhogy külföldön uralkodott a hbériség, a melynek következménye a particulárizmus nálunk nem volt hbériség életre,

—

ták mondani,

;

és ezért

nem

fejldhetett ki a particulárizmus sem.

Ezzel a magyarázattal rendszerint be

nem

magyarázat

meg

oldja

kérdést,

is

érik,

pedig

ez

a

hanem csak tovább

Méltán kérdezhetjük, miért uralkodott kül-

hárítja a megoldást.

földön a hbériség és miért

A hbériség

a

nem

nomád nép

a

juthatott érvényre

letelepedése

után

nálunk ? beálló

kez-

detleges földmivel élet jogi következménye.

A hbéri

a földön alapuló gazdasági

Az együttmködés

a földmivel

élet

vonatkozik.

A

lyozásának

a

élet szervezése.^

lehetségeinek, elfeltételeinek megteremtésére

letelepedés

után

a

földmivelésnek

bekövetkez

vonatkozásban

földdel

területek élete jellemzi ezt a kort.

kezett

rendszer

gazdasági

A

kell

szabá-

élet

történnie.

letelepedés

rendszere

uj

után

nélkül

így

a

bekövet-

nem

lehet

megérteni a hbériséget.

A

letelepedés

most jellemzett életviszojönniök és kétségtelen, hogy bizo-

következtében a

nyoknak nálunk is létre kellett nyos mértékig létre is jöttek. Az okok kifejtésében egy

nem

elégedtünk

1

fele és

Illés

:

Az

meg

azzal,

lépéssel tovább mentünk, mert hogy a particulárizmus közvetlen

újkori alkotmányfejldés

XVI. század.) Budapest, 1898. 117

elemei. 1.

(XV.

század

második

—

71

hanem

okául a hbériséget mondjuk,

még mindig nem

hbéri rendszer okát

meg, hogy miért nem

világithattuk

színes

okát találjuk

dalmat

is

meg: az

európai

fejtette

particulárizmus

állami életben.

bontogatta a hbériség,

itt

is

meg

földhöz-kötöttségének a következménye.

uralomhoz,

teljes

is

jutottunk, ki

nálunk megállapítható egységes jogfejldésnek közvetlen

oka ugyanott kereshet, a hol az

élet

is

a hbériség hatásait úgy mint külföldön?

is

A

a

földmivel életben. De ha igy tovább

feltártuk a

nálunk

—

nem

bontotta

fel

A magyar

társa-

a társadalmi

volt

Nem

fel-

jutott

azonban

a társadalmat apróbb körökre.

Ennek oka nemcsak az, hogy az európai hbériség ide már késn, hanyatló korában meggyengült ervel jutott el, hanem hogy egységesebb társadalmat talált.^ Itt jutunk el a mélyebben fekv okokhoz: miért volt a magyar társadalom sokkal egységesebb, homogénebb mint az

egykorú nyugat-európai ?

végs ok

Elhatározó és

az ország földrajzi helyzete és az

:

ennek megfelel letelepedés módja."^ Tudjuk, hogy a magyarság a

félnomád

nagy ban

s

—

taiból

mint

Bíborban

azt

következtethetjük^

czének sik el

területeit

Konstantin

született

—

Az

etnologikus

Illés

:

Újkori alkotmányfejldés stb. ez.

2 Illés

:

A magy.

1

ada-

császár

a Kárpátok övezte nagy meden-

a Duna, Tisza és folyóik mellékét foglalja

maga számára.

a

még

idejében

hogy az ilyen népnek van szüksége. A magyarság való-

lehetleg sik területre

is

honfoglalás

életet folytatott s azt is tudjuk,

társ.

vizsgálat

i.

m.

és állam szervezete stb.

153.

szerint

is*

a

1.

elbb

i.

m. 57.

I.

Magy. honfoglalás kútfi. 126. 1. 40. fej. Konstantin leírása szerint a magyar törzsek a megdöntött nagymorva birodalom, a Duna, Tisza és 3

mellékfolyói melletti földet szállták meg.

A magyarok nagy sfoglalkozása. Eltanulmányok. L. még a 115. és 116. 1.: „A görög Íróknak a szittyák nomád életét fest adataiból és abból, hogy a magyarság a honfoglalás eltt egyazon helyen szintén nomád éle4

Hermán Ottó

:

Budapest, 1909. Különösen 1—28.

11.

ugy a mostkorí pásztorélettel való viszonyításból, mindezekbl elfogadhatóan folyik, hogy seink, mint hatalmas állattenyészt s ezen az alapon harczra alkalmas nomád nép szállották meg különösen a magyar tet folytatott,

föld sik, folyóktól átszelt rétségekben, lápokban, mocsarakban, ingoványok-

ban, de kiváló füves legelkben

donságainál

fogva

kedvezett

az

is

gazdag

Alföldjét,

állattenyészt

mely természeti

tulaj-

nomád életmódnak, más

szavakkal: egyezett az elhagyott területek természeti viszonyaival."

—

—

72

törzsökös

magyarság a legnagyobb tömegben

mellett és

közén lakik

még ma

is.

A

földrajzi

a Duna, helyzet

Tisza

mintegy

természetes lakóhelyül kinálja a keletrl nyugat felé tartó harczias

nomád népektl szri tott magyarságnak, a nagy hegységektl majdnem körös-körül, de különösen kelet fell védett alföldet.^ A magyar törzsek tehát a nagy folyamok természetes közleked vonalai mellett kezdik ják

meg

A

a letelepedést,

folyamok nem választ-

a társadalom egyes részeit, mint a járhatatlan hegyek, az

el

srengeteg erdk, hanem összekötik ket. Az egész magyarságnak folytonos együttmködése, közös élete lehetséges lesz. A magyarság zöme az alföldi élet egyforma hatásai (égalji viszonyok, életmód stb.)

alatt-

egységes maradhat, közös vonásait

„Azonban az a „hatalmas állattenyészt" nem a számbeli, hanem erre vonatkozik, arra, a mely e nép intézményes si szervezetében szól hozzánk, a mely egyetlen valódi tényezje annak, hogy a nemzet az elfoglalt területen, melyen eltte annyi nép pusztult el, megvethette a lábát és fenmaradhatott mind e mai uapig, tehát nyomatékkal mondva véghezvitte ezt, noha a megszállás idejében és sokszorosan azon innen is, aránylag csekély számú volt." „E fejtegetéseinek során késbb meg fogjuk látni, hogy az elfoglalt Alföld természeti viszonyainál fogva, melyeket a magyar nép valóban bámulatosan fel tudott használni, hogyan maradhatott meg oly idben is, leginkább a szinte csodás értelmi

—

—

m

a a

midn a köznapi történeti fölfogás min a tatárjárás, a törökvilág volt

szerint irtó

volna

;

nem

dulásoknak is

volt

kitéve,

szólva azokról a mes-

er folytatott azért, hogy a gyökerében ronthassa meg." Nagyban és egészben megersítik ezek a jelen munka fszövegében kifejtettek alaptételeit. Az egésznek gondolatmenetét és ftételeit azonban már az 1908-ban, tehát Hermán O. könyve eltt megjelent tanulmány (A magy. társ. és állam szervezete stb. ez. i. m. 57. 1.) tárgyalja. 1 „És mégis van egy viszonylat, a mely a terület skorát a magyarterkedésekrl, a melyeket idegen, nagy értelmi

nép

életerejét

sággal egybekapcsolja. Ez a viszonylat a Nagyalföld természeti viszonyaiban

a melyek az ismeret mai állása szerint, az sembert kizárták, a magyarságnak ellenben, kialakulásának azon a fokán, a melylyel a honfoglalás korában birt, kedveztek, mert szerfölött alkalmasak voltak a nomád formában zött állattenyésztés, halászat és vadászat gyakorlására, azonfelül kitn alkalmakat nyújtottak a megvonulásra, a mi egy kisebb számú népelemre nézve, mely nagy népáradatok útjába telepedett, ffontosságu volt." rejlik,

Hermán

O.

i.

m, 346.

1.

,A mi ebben dönt

volt, ez az a természethistóriailag és tegyük megersített tény, hogy egyazon terület ugyanazon természeti viszonyai, az életmód tekintetében ugyanazon hatást gyakorolják mindaddig, a mig kozmikus vagy más behatás folytán lényegesen meg nem 2

hozzá élettanilag

változnak.

is

Ez azonos Bukle ismert

tételével."

U. o, 347.

1.

—

73

—

egyszóval egységesen fejldhetik. így szünhetik a nyolcz törzs különállása és következhetik be a törzsek-

megtarthatja,

meg

nek egy nemzetté olvadása.

A

földrajzi helyzet és a letelepedés

módja magyarázza meg

magyar társadalom egységes gazdasági, politikai életét st ennek fenmaradását Egységes lévén a magyarság letelepedése, egységes lett egész

tehát a

és ennek megfelel egységes szervezetét, is.

életfolyamata és joga

is.

érthet az a különbség, a mely már elég korán elvá-

így lesz

magyar jogfejldést a nyugat-európaitól. így teremhet meg az egységes köztudat vagy közszellem s igy állhat el az egységes magyar állam országos jogrendszerével s ellensúlyozhatja, küszöbölheti ki a nyugatról beszivárgó hbéri (particularistikus) hatásokat. A most kifejtettek ellenpróbáját ejtjük meg, ha azt vizsgáljuk, hoL találhatók fel nálunk a particuláris jogok ? lasztja a

Ha

csak egy pillantást vetünk a particuláris jogok terüle-

látjuk,

teire,

hogy azoknak legfontosabbjai

nagy többségükben

az ország szélein jelennek meg, a hegyek és

erdk

által

elvá-

lasztott részeken.

Kezdhetjük északon a szepesi szászok particuláris jogával s folytathatjuk kelet felé

Erdélyben a székelyek, szászok külön

jogterületeinek megállapításával s végül délen a horvát, sziavon

vidékek felemlitésével mintegy bezárjuk azt a körutat, a melyet igy tettünk az országot Igaz, lalt

övez hegyek

hogy az ország

területen

is

között.

sik vidékén a

magyarság

találunk jelents particuláris jogot,

által elfog-

p. o.

a jászok-

kunok külön jogát. Ennek a létrejövetelénél a faji különbség szerepelt. Ez az etnikai tényez választotta el a társadalomnak ezt a részét a többitl.^ Ilyen természet particuláris jog azonban sokkal kisebb számban fordul el, mintsem hogy megdönthetné a fennti tételünket.

hogy nem pusztán a faji különbség jogot, hanem a területi különállás hozzájárul a külön jogok keletkezéséhez. Az országos

Mondhatjuk teremti

szintén

meg a

tehát,

particuláris

jogok

létrejövetelét egyenesen a terület (földrajzi helyzet) hatásának tulajdonithatjuk és a particuláris jogok keletkezésénél is

megállapíthatjuk annak nagy befolyását.

^

Igy a társadalomnak fajilag különvált és meghatározott része volt

a zsidóság

is.

L. Illés

Anjou-kori társadalom

síb. id.

m.

14.

1.

MÁSODIK CZIM.

A jog megismerési forrásainak (Fontes

cognoscendi)

története.

ELS A törvény 1.

FEJEZET.

és szokás egymáshoz való viszonya,

Minthogy ismerjük a

régi jog

A

megismerked-

forrásait,

hetünk a forrásoknak termékeivel. Lássuk

min

icodifikáciö.

müvekben van-

nak lerakva, összefoglalva a források mködésének az eredményei.

A

természetének

lényegének,

jogforrások

vizsgálata

következik a forrástan második része: a források feltüntetése.

tották

:

A

A

mint a régibb jogirodalom rendszerében

a fontes juris után

kell foglalkozni

is

taní-

a fontes cognoscendivei

szokás termékeinek ismertetésével

törvény és

után

mködésének

kezdjük

nagy forrásnak egymáshoz való viszonyát kell szemügyre vennünk, mert igy tudjuk legjobban méltányolni müködésöket. Tudjuk, hogy a törvény a régi jogfejldésben nem játszott el

vizsgálódásainkat.

vezet

szerepet.

fontosságot,

A

Itt

is

a

két

törvényhozás

mködése késbb

hogy megindította a másik forrás

az

által

nyert

— a szokásjog —

eredményeinek összefoglalását.

A

törvényhozás a szokásjog

mködését minden

akarja szorítani, feladatának teljesítését át akarja venni.

téren

A

meg

szokás-

jog helyébe a törvényt, a régi jog nyelvén a nem irott jog helyébe a jus scriptamot (igy fejezik ki Mátyás Decretum majus-a^ :

1

Bevezetés

2.

§.

—

—

75

Hármaskönyv Approbatio-ja)^ akarja

és a

léptetni.

eszméje, a mely a XV. században jelenik folyton folyvást találkozunk vele

A ezt

egészen

el

törvényhozás törvénykönyvbe

azonban megvalósítani nem

akarja

tudja.

A

Ez a kodifikáció

meg elször s azután 1848-ig, st ezután is. a

foglalni

jogot:

mit a törvényhozásnak

nem sikerült, azt a szokásjog viszi végbe. Nem a törvény, hanem a szokásjog ereje érvényesül itt is a mit törvénynyel nem

elérni

:

megtenni, ahhoz a szokás erejével lehetett

lehetett

Bármennyire

törvényhozás

a

törekszik

eljutni.

összeszorítani

mködését és elfoglalni helyét, a szokásjog fejldésen keresztül megrzi befolyását. Midn tehát a szokásjog

a

az egész törvény-

nek és szokásnak termékeit vizsgáljuk a történeti fejldés folyamában, nem hagyhatjuk figyelmen kivül a két forrásnak egymáshoz való viszonyát, a melyet elbb állapítottunk meg.

Ebbl

a

szempontból tekintve ez a forrástani rész tulajdonképen, nem más, mint a magyar kodifikáció

története.

Mit jelent a kodifikáció?

2.

Miért

kell

kodifikálni?

Meg-

voltak-e a XIV. század végén illetleg a XV. század elején azok

a feltételek, a melyek

magyar jogfejldésben

a

mellett

következni a kodifikácionális

kellett

törekvéseknek,

is

be

megfelelt-e

a magyar jogfejldés azon szakának, a melyben mindenütt

meg-

indul a kodifikációra való törekvés?

Az összehasonlító jogtudomány és a jogtörténet tanúsága fejldésének magasabb fokán természetszerleg és

szerint a jog

szükségképen megjelenik

a

kodifikáció, a joganyag

rendszeres

egészbe foglalása.

ság).

A A

legbensbb tulajdonsága a határozottság

jog

jog annál tökéletesebben

meg

tosabban határozza

A

azt,

a

teljesíti

mi jogos, a jognak megfelel.

jogviszonyok világos megállapítása, a jogkörök

rolása a jog

lényegének

(gazdaságiak, erkölcsiek,

követelménye. stb.)

(fixirozott-

mennél pon-

hivatását,

Míg

az

még egyszerek,

tiszta elhatá-

életviszonyok a

szokás

jól

szabályozhatja azokat, az élet fejldésével azonban mind nehe-

zebben tudja

teljesíteni

szabályozó

által

teremtett jog természeténél fogva

het

fel,

nem

hivatását.

nem

oly

Mert a szokás könnyen ismer-

oly világosan jelentkezik, mint miként azt az élet-

nek bonyolódott viszonyai mindjobban megkívánják. Hasonlíthatjuk a szokásjogot a

1

Hkv.

i.

k.

16.

1.

leveghöz, a mely alak-

— tömegben

láthatatlan

talán,

—

76

vesz

bennünket.

körül

csak akkor érezzük, ha károsan hat vagy ha nélkülözzük.

ugy tudja láthatóvá

ha nagy légköri nyomás

tenni,

A

sával süriti, megfagyasztja.

alkalmazá-

kondenzálásához,

szokásjog

hatóvá tételéhez a szükséges nyomást a gazdasági,

lát-

erkölcsi

és

hatalmas erkifejtése adja meg.

politikai élet

A

Jelenlété

A kémikus

jognak a kodifikáció

római jog egész

De nem

szépen

haladását

felé

mutatja

a

története.

idegen területre mennünk, hiszen a hazai jog

kell

arról, hogy szokásjog a fejldés magasabb fokán már nem elégítheti ki a társadalmi élet igényeit. Halljuk Werbczytl a Hármaskönyv ajánlásában (commendatio),^ hogy milyen volt az ötszáz éves fejldés után a jog állapota.

története

tanúságot tehet

is

.

que

.

tamen majestatis secundissimo ductu, vestrisrem his regionibus ad hunc usque diem

vesírae

.

felicibus auspiciis,

magnó dedecore, sed

inauditam, et per tot seculorum lapsus

majori jactura neglectam ar/grediar, statuta

decreta,

scilicet, et

ac leges, consuetudines regni hactenus divulsa, muüla, co)ifma,

male cohaerentia,

et

promulganda,

Werbczy nem

jönnek

is

Nem

élénken és találóan

létre

A jogelvek

egyszerre

a

in

communem usum

ad

propensiíate offerre.

a

festi

szokásjogi

és tételek szét

állapot

vannak szórva,

maguk teljességében, ezért hanem az élet mindenmint felveti ket a pillanat

rendszeresen hozzák ket,

napi szükségletei szerint szeszélye.

connectere, ac congluíinare

majestati

summa cum obsequendi

visszás következményeit.

csonkák.

unum

in

vestrae

scriptisque redacía,

Nem

azért

úgy,

a

keletkezett

egy-egy

szokásjogi

szabály,

mert az életviszonyoknak legmegfelelbb szabályt hosszas megfontolás után életbe kellett léptetni,

hanem

az

élet

kényszerít

erejének az adott esetben úgy a hogy eleget kellett tenni. Az igy alkalmazott egyes tételek néha csak félig-meddig elégíthették ki

az igazság követelményeit. élet folytonos tanításait

Más hasonló

esetek felmerültével az

figyelembe véve javíthatták

csonka és zavart jogtételeket

s igy lettek

meg

a

még

azok a gyakori alkal-

mazásban mindinkább kidolgozva, összeillbbek.

A

1

szokásjogi állapotnak azt a következményét

Hkv.

i.

k. 2.

1.

is

kiemeli

77

Werbczy,^ hogy nem

is

szabály

ellentétes

mindazt emlékezetben

lehet

mit a szokásjogi fejldés

nem

hogy

keletkezik,

tartani,

sem

senkitl

lehet

a

Oly sokféle*

rendszertelenül létrehoz.

kívánni mindennek megfigyelését és tudását.

Nemcsak Werbczytl hallunk a szokásjogi állapot kinöhanem a Hármaskönyv királyi jóváhagyása, az Approis lerajzolja hosszasan a szokásjogi állapottal a magasabb

véseirl, batio

fejldésben együttjáró bajokat.-

Az ország

ebbl sok

rázták és

az

különbözképen magya-

jurium)

jogait (regni

kellemetlenség

bíráskodásnál egyesek a szokásjogot

mások

az

megfelel

neki

consvetudinem),

(regni

szem

jogot (constitutionum formulám) tartották

írott

azt volt,

különböz magyarázatot.

minthogy a szokásjog megengedte a

A

Mindenki

származott.

igyekezett kimutatni, a mely

értelmet

a kett pedig egymással ellentétben állhatott. így történt, hogy a peres felek, st a bírák és jogtudósok is sokszor igen elkeseredett vitákba bocsátkoztak, st néha a felek erszakhoz

eltt

is

:

folyamodtak.

A magyar

kultúrtörténet ismert jelenetei

Hármaskönyv

kítve a

hogy a peres

királyi szavaiban,

felek híveik seregével

vannak megörö-

midn panaszosan

említi,

támadtak reá a bíróra

s így

kedvez ítéletet. Az igazságszolgáltatás szörny sülyedésének okát pedig abban találja az Approbatio,^ hogy az ítéleteknek nem volt nagy kényszerítették ki a nekik

Comm.

k. 2. 1. „Ad hoc accedit, quod ea omnia, quae emergunt, vei ad judiciorum rationem accommodanmemória tenere supra hominis captum, facultatemque videtur existere."

Hkv.

1

i.

:

vei forensibus in causis tur,

Hkv.

2

editarum,

i.

k. 14.

1.

„Verum, quia

et

ex hujusmodi constitutionum a nobis

illorum regni jurium diversa interpretatione,

et

oriebantur incommoda,

prout

aliis alio,

cuique

libitum

magna plerumque sensum,

erat,

et

interpretationem earum trahentibus. Et quibusdam in judicando, vei judicio

postulando, regni consuetudinem,

atque allegantibus,

ita ut

non

aliis

inter

constitutionum formulám sequentibus,

eos solum, quorum causa ageretur, sed

inter ipsos etiam judices, ac jurium regni consultissimos, et

magna

interpretatione, contentio oriretur

potentia,

quam

quod

et

ut

quandoque

ratione,

multitudine obtinere contenderent

3

:

hi,

legibus, et justitia fiderent, tribunal

larum agmine aggressi,

tamen

peritissimos,

interdura super hujusmodi legum, consuetudinum, et constitutionum

:

et

et

qui

legibus jure

qui plus

viribus,

et

judicum magnó assecnequirent,

inferiores

clamore,

essent,

et

vincere

superiores esse, non jure, sed tumultu, ac multitudine niterentur."

Hkv.

i.

k. 16.

1.

:

„Neque ver judicum, et magistrorum protonotariorum, apud illos valebat. Cum enim jura ipsa.

jura regni allegantium authoritas

:

78

tekintélyök, hiába hivatkoztak az

mert

Z

Írásba foglalás ereje

ország

jogaira

regni)

(jura

nem támogatta azokat

....

(jura

nulla scripturae firmitate fulcirentur).

A szokásjogi állapot egyik jellegzetes kisér jelensége, hogy nagyon változatos az igazságszolgáltatás. A mely peres ügyben megelzleg valaki gyz, az ugyanazon avagy hasonló ügyben a másik pervesztes lesz. A szerint dl el az ügy, hogy bíróság

melyik

elé

kerül.

igazságszolgáltatást látjuk a

A

abban

király

találja

Ezt

a

véletlen

függ

szeszélyétl

Hármaskönyv korában. az egész jogállapot

viszásságainak

orvoslását, az igazságszolgáltatás sülyedésének megakadályozását,

hogy a „magyar nemzetnél

mint

is,

.

.

.

más nemzeteknél

.

.

.

az itélethozás és az igazságszolgáltatás ne csupán a szokásokra, a melyek többnyire változók és múlékonyak szoktak lenni,

a biztos és maradandó Arra

tehát

kell

A

törvény lépjen.

dozó

(labilis),

írott

törekedni,

hogy a

ab

asserentes,

helyébe

a törvénykönyvben megirt jog pedig határozott

médium proferebantur

vei aliter

szokásjog

id

;

illi

vei in

legum, vei

contrariam

contingebat, ut in

(fix).

consuetudinum

sententiam trahentes,

judicibus, et in aliis judiciis tractum,

aliis

omnes

a

jogot kodifikálni kell, mert a szokásjog inga-

nulla scripturae firmitate fulcirentur, quidquid in

hanem

törvénykönyvre legyen alapítva.^

atque intellectum

judicandi rationes turpissime coníundehant Ita frequenter

qua causa quispiam antea vidoria potitus

esset, in

eadem,

vei simili, altér succumberet, et superaretur." 1

Hkv. Appr.

omnes fere

i.

k. 16.

1.

:

„Ut jam gens etiam nostra Hungarica sicut aliae

nationes, et provinciáé, bene, et sapienter institutae in judiciis

decernendis,

et

justitiae

plerumque mutari, et literarum monumentis

administratione,

labilis

esse

sólet,

illustrato, niteretur.*

non sed

sola

jure

consuetudine, scripto

et

quae

fidissimis

:

MÁSODIK FEJEZET.

Kodifikácionális törekvések és kísérletek a

/.

Mátyás

§.

és

II.

Hármaskönyv eltt.

Ulászló nagyobb decretumaí.

Ismerjük meg most már a XV. és XVI. század törvényhozási emlékeibl azokat a kodifikácionális törekvéseket és kisérleteket, a melyek a Hármaskönyv létrejöveteléig lefolytak. Látni fogjuk,

hogyan indul a magyar törvényhozás különböz utakon a tulajfelé; hogyan válik ki a kodifikáció történetében a két irány, a mely a Jura regni scripta" (az ország írott joga) és a y,collectio decretorum" (törvények gyjteménye) donképeni kodifikáció

neve

alatt ismeretes.

A

XV.

elején érzi

sz.

elször a magyar törvényhozás a

jogállapot reformálásának szükségét. Albert király 1439. évi

els

törvényczikke^ szól igyen Primo, quod antiquas leges, ... ad priorem suum modum, et

cum

et

honore,

consilio,

.

.

.

auxilio

et

et consuetudines

statum,

hujus regnI

quantum de

jure

praelatorum, et baronum, ac regni nobilium

possumus

;

reducemus,

redintegrabimus,

reformabimus. Itt

hangzik

el

kezdve századokon

A

elször a „reformabimus" jelszava s mnét egész a mi korunkig.

át halljuk szünetlenül

mint a törvény szövege mutatja,

még

egész

általános-

ságban nyilvánul az óhaj a jogállapot rendezésére. 1

Timon

Á.

:

Magy. alkotmány és

jogtörténet. 3 k. Budapest, 1906. 61

1. 1.

-

—

80

Mátyás, az igazságos, volt az els, a

Az 1486.

eleget akart tenni.

ki

az u.

törvény,

ennek az óhajtásnak n. Decretum május

(nagyobb decretum) a hazai jog kodifikációjának els

A

kísérlete}

törvény bevezetésében világosan kifejezi^ a czélját

is

:

a

rendetlenségek (inordinationes), az ártalmas visszaélések (perditas

abusiones) megszüntetése és állandó szabályok, decretumok alkotása (statuta et decreta

.

.

melyek „pro

a

condere),

stabilia

.

legibus et jure scripto perpetuo haberentur."

A

törvényhozó eltt tehát oly

jog (törvény) lebeg,

irott

a

melynek szabályait sohase lehessen megváltoztatni. Az örökérvényüség záradéka

kihangzása

A

a clausula perpetuae sanctionis.

ez,

az,

is

A

hogy örökérvény jogot akar

végs

törvény

létesíteni.

clausula perpetuae sanctionis a kodifikációt jelenti, a mint

Az örökérvényüség még megjelenik valamely korunkban is késbb is kisért, st még burkolt alakban.^ Azt hiszik, hogy a kodifikációval egyszer megjelenik.

az kezdetleges alakjában

s

meg lehet kötni az A Decretum május tartalmát

mindenkorra

életet.

tekintve

legnagyobb részében magánjog körébl.

perjogi és közjogi s csak igen kevés tételt érint a

A

régibb jogban a magánjogot és a jog érvényesítését,

perjogot együvé foglalták, úgy azonban, hogy

1 i.

Wenzel G.

m. 306.

I.

:

Király,

;

kiad.-ban XXIV.

Magyar,

jogt. rövid vázlata. 61. 1.;

m. 484.

i.

1.

;

és Óvári

Kolosvári

a peres

Hajnik

a

eljárást

Perjog

I.:

Hkv. milleniumi

a

1.

Proinde ad universorum notitiam volumus pervenire quod postquam nos maximo, et inexpectato Dei munere, ac ejusdem ineffabili, 2

„§. 2.

:

incomprehensibilique providentia, ac hoc regiae dignitatis fastigium (licet immeriti) sublimati fuimus, semper in animo volvimus, semper cogitavimus,

semper habuimus, ut eas inordinationes, et perditas abusiones, quae in hoc regno, praedecessorum nostrorum, serenissimorum doniinorum regum, et nostra etiam tempestate hactenus, potissimum ver in judiciis

et cordi

fuerunt, abolere, et exstinguere stabilia

:

utque statuta, et decreta, ita salutaria, ita et glóriám imprimis redemp-

condere possemus, quae ad laudem,

deinde nostrum, ac totius regni nostri honorem, salutem, condita pláne dignoscerentur quaeque pro pro illa jure scripto perpetuo haberentur, nec unquam

toris nostri, ac

commodum, legibus, arbitrio

et

et tranquillitatem

obscurum/ 3

jog

aut

variare,

prout hactenus,

—

et contrarias leges, cuiquam ferre liceret, növi regis assumptione factum fuisse non est

Az örökérvényüségre

A német

mködését

novas,

in cujuslibet

:

1.

polgári törvénykönyv

kizárja.

A

Timon,

els

i.

m. 612.

1.

tervezetében,

midn

a szokás-

szokásjognak törvényrontó ereje ugyanis az

és viszonyok változásával a kódexnek az

intézkedéseit

is

idk

megdönthetné.

:

—

81

—

eltérbe helyezték. Nagyobb súlyt fektettek az igazságszolgáltatás menetére, az alaki jogra, mint így különös

jog

megállapítására.

tulajdonítottak annak, hogy a peres megsznjenek, az igazságszolgáltatás a külön-

fontosságot

eljárás visszaélései

böz

anyagi

az

A

bíróságoknál egyform^ává tétessék.

birói szervezetben és

a biróság eltti eljárásban iparkodtak megalkotni azokat a biz-

melyek mellett a felek jogaikat érvényesíthessék s igy igazukat elérhessék. Ezért vannak tele a középkori törvények a peres eljárásra vonatkozó tételekkel. Mátyás Decretum majus-a is a legtöbbet az igazságszolgáltatással foglalkozik és jellemzéséül kiemelhetjük, hogy sok tosítékokat, a

perjogi reformot ölel

egyeseket,

köre

alól,

A

dését.

az

tak

st

fel.

mentességeket, a melyek

Eltörli a sokféle

családokat

is

kivontak a rendes

bíróságok hatás-

úgy hogy majdnem lehetetlenné tették azoknak mkösok kivétel következtében a legnagyobb zavarok támad-

igazságszolgáltatás

szabályszer

menetében.^

Itt

kell

melyekre

keresni egy részét azoknak a rendetlenségeknek, a

a

törvény bevezetésében az „inordinationes" kifejezésével utal. Ezzel együtt

járt

a

különböz

perorvoslatokkal való végtelen

ségig húzása a pernek. Az ilyen „perditas abusiones" megszüntetésére szolgált a halasztásoknak

(prorogationes)

korlátozása.

-

midn

a bajvivást

(pugna) kiküszöbölte a rendes peres eljárásból^ s ezzel a

modernebb

Az ujabb felfogásnak hódolt a törvény, bizonyítási eszközöknek tért nyitott.

Hogy

a clausula perpetuae sanctionis milyen keveset jelenNemsokára az 1486-iki

mutatja a törvényhozás története.

tett,

törvény után 1492-ben azt megszüntetik és uj törvényt alkotnak.

Az örökérvény üségre él czáfolatot hoz az 1492. év, melyben II. Ulászló nagyobb decretuma jelenik meg. Ez is „az ország régi törvényeibl, decretumaiból és szokásaiból kiválogatott

és mindnyájuk közös tanácsával

1

nösen

Illés J.

:

36. és 37.

sziavon

Anjou-kori társadalom 1.

stb.

és elhatározásával

i.

m. 29. és köv.

Róbert Károly 1324-ben az erdélyi vajda,

bán joghatóságát

egybe-

ll.-on

;

külö-

1325-ben a

régi erejében vissza akarja állítani úgy,

hogy a

sok mentességet (exemtio) megszünteti. A mentességek ugyanis elszaporodtak, némely jogterületen annyira át- és átfonták mindenféle hajtásaikká a rendes hatósági szervezetet, hogy lassanként kiöltek belle minden életet megfojtották mint az élsdi növény a fát, a melyre rávetette magát.

Illés

2

1486

:

VII. t.-cz.

3

1486

:

XVIII. t.-cz.

:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

"

:

:

—

—

már elismerten „az

id

gyjtött," de

82

nyekhez képest újonnan

Cum

§. 3.

viszonyokhoz és körülmé-

szerkesztett" czikkeket tartalmaz.

is

itaque convenissent, et plurima pro

felici

statu

tractassent, et ordinassent; inter alios tractatus,

ejusdem regni

aliasque dispositiones, nonnullos tandem articulos, nobis, de antiquis legibus decretis, et consuetudínihus ejusdem regni, excerptos, et lectos,

statu,

communi omnium

de novo etiam,

et

pro

consilio, ac deliberatione recol-

temporis

conditione,

rerum

et

conceptos obtulerunt.

A

ugy törvénybl hiányzik az örökérvényüség záradéka látszik okultak a Decretum május sorsából. Tartalmi szempontból ugyanoly megítélés alá esik, mint a Decretum május. Itt is ;

a peres eljárás és az igazságszolgáltatás foglalja

el

a legnagyobb

részt. Jellemz, hogy II. Ulászló e törvénye kifejezetten eltörli a Mátyás által behozott újításokat (novitates),^ melyekkel pedig éppen a peres eljárás terén tapasztalt rendetlenségeket akarta megszüntetni. Úgy látszik, hogy a kiváltságok, mentességek eltörlése sokaknak érdekeit sértette és igy siettek felhasználni az uralkodó gyengeségét, hogy kivételes jogaikat ismét gyako-

rolhassák.

2.

§.

A

szokásjogi

gyjtemény

A

gyjtemény {jura

regni scripta) és a törvény-

decretorum) megalkotásának irányai.

(collectio

két kodifikácionális kísérlet után határozott

irányt

vesz

a törvényhozás. II.

Ulászló

évbl

1498-iki

való

törvényének VI.

czikke

kimondja

Quoniam autem

magistri protonotarii, in judiciis discer-

nendis semper consuetudines regni allegare consueverunt. §. 1.

1

1492

1.

Ob

hoc, hujusmodi consuetudines antiquae conscri-

t.-cz. §. 1. Ita

quondam dominus Mathias et

contra hujuscemodi

quod nullás prorsus novitates (quemadmodum eorundem detrimentum, et oppressionem,

rex) in

antiquas

libertates

ipsorum,

sub aliquo quaesito

colore, introducat. §. 2. Introducías

Mathiam regem,

ver

aboleat.

per

eundem condam serenissimum dominum

:

— bantur

—

83

quae videbuntur regiae majestati ac non abusivae, nec secundum easdem judicetur. et

dominis

si

judicibus, rationabiles et legitimae, biles;

§. 2. Eligatur

provisionem facient §. 3.

A

et

et similiter

ítéletek

s ezért

A

illi

committat

törvény,

a

meghozatalánál mindig

faciat.

a

szerint

el

a

rendel-

hogy

az

szokásjogra

szükséges azokat összeírni. Az összeírásnál

irányadó, hogy csak az észszer és törvényes kiválogatni.

et ipsa

provisionem

illi

technikája

kezés indokolását elrebocsátva, adja

itélmesterek az

regnicolae

superinde concordabunt.

Supplicant etiam regiae majestati, ut

törvényszerkesztés akkori

hivatkoznak

per regiam majestatem,

domini

conscribat,

cum eo

ad conscribendum,

alicui

Ádám

autem magister

qui easdem consuetudines

irrationa-

törvényes kifejezést

itt,

jogtételeket

kell

a mint a szöveg mutatja,

az „abusus"-nak ellentéteképen használják, a mint a „rationabilis"

az „irrationabilis"-sel tehát

áll

nem más, mint

A

szemben.

A

„consuetudines legitimae"

az usus szemben az abusussal.

király és a birák

vannak hivatva

felülbírálni

a munká-

a melynek elkészítésével Ádám itélmestert bízták meg. Az országgylés és a király az személyében megállapodtak és a rendek magukra vállalták, hogy gondoskodni fognak az munkájának anyagi jutalmazásáról is. latot,

Még teljesen

egy másik összeiróról

is

tesz a törvény említést

:

ezt

a király választására hagyják és ennek a díjazásáról

gondoskodni. Ugy látszik, hogy Ádám mester az országgylés embere volt és ezért volt szükség még egy másik is

hivatott

összeiróra

Az sejtik,

a

is,

a

ki

a király választottja.

második

ismeretlen ki

összeiróban

ebben az idben mint a

királyi

többen

Werbczyt

törvényszék jegyzje

kiváló jogi tudásával és irodalmi ismereteivel feltnhetett.

A tesz,

törvényhozás az egyik irányban

kívánja.

határozott

Az 1486. és 1492-iki törvények nem beszélnek

lag a szokásjogi szabályokról.

déseket ölelik

szem

már

lépést

a mikor a szokásjogi anyag összegyjtését, irásbafoglalását

eltt.

fel,

nem

de

A

peres

eljárást, a

a tulajdonképeni kodifikácíót

Az 1498-iki törvényben már els sorban a

nál alkalmazott jogról

melynek

5.

kér-

tartják

bíróság-

van szó és ennek összeírásáról.

Ugyanebben az irányban halad az 1500. czikk, a

kizáró-

közjogi

§-a

évi

X. törvény-

szerint

6*

— Et

.

.

.

jurati

electi

-

84

.

.

consuetudines,

.

jura regni,

et

quae

in judiciis allegari

facere

ad futurasque conventiones regnicolarum generales, seriem decreti celebrandas, semper coram regia majestate,

juxta

consueverunt, explanare,

conscribi

et

;

ac dominis praelatis, et baronibus, universitateque regnicolarum exhibere, et praesentare teneantur.

A

nyolczados törvényszék hites

törvény,

a

utasítja

biráit

meg

hogy a szokásjogi szabályokat irják össze, magyarázzák

és

munkálatukat mutassák be minden jövend (1477 óta évenkint, majd 1503-tól kezdve minden harmadik évben tartatni szokott) országgylésnek. Az országgylés hivatott felülvizsgálni a gyjtés

eredményét és azt jóváhagyni. A törvény idevágó 6. és 7. §-ai^ bvített szövegükben még a kifejezéseikkel is megfelelnek az 1498: VI. törvényczikk

Ha most

1.

§-ának.

összehasonlítjuk az

tárgyalt intézkedéseit,

hogy bár az 1498:

és 1500.

1498.

törvényhozás

évi

mindenekeltt meg

kell állapitanunk,

szövegben

rövidebb

VI. törvényczikk kissé

intézkedik, mint az 1500: X. törvényczikk, mégis

még

a kifeje-

is annyira nagy a megegyezés, hogy a két egymásután következ törvényhozást ugyanazon csapáson haladónak kell tartanunk. Ugy látszik, mindkét alkalommal ugyanazon dolognak hasonló módon való megvalósítása lebegett a törvényhozók eltt. Azt hiszszk, nem lényeges különbség, hogy elbb két

zésekben

szakért

késbb

összeirót,

nak a munka

elkészítésére,

az egész bíróságot tartották hivatott-

még

sem dönt jelentség, hogy

az

egyszer a király és a birák, másszor a királylyal az országgylés

munka

a

itél

felett.

Az 1500: X. kitzött

munka

törvényczikk

§-a

5.

lényegére nézve vet világot,

hogy évrl-évre, majd három évenkint tételeket, a

azonban

irják

midn

a

feladatul

azt

kívánja,

össze a

melyekre a bíróságnál hivatkozni szoktak

szokásjogi újból

és

és újból mutassák be azokat ellenrzés, jóváhagyás végett.

nem

lehet az állandó, rendszeres egészbe foglalás

1

tis,

et

§, 6. Ubi, si

quae earundem regiae

niajestati,

ac dominis praela-

baronibus, caeterisque regnicolis rationabiles, et justae

videbuntur,

acceptentur, et approbentur. Si quae autem ipsarum irrationabiles, et

abusivo confectae,

et scripta

dignoscuntur

;

Ez

munkája.

modo

per regiam majestatem, dominos

praelatos, et barones, universitatemque regnicolarum, in melius reformentur.

Quibus tandem per omnia explanatis, conscriptisque, secundum easdem, et eadem judicentur.

§. 7.

batis;

et

appro-

—

—

85

Úgy az 1498.-Í, mint az 1500. évi törvényhozás eltt olyan munka elkészítése lebegett, a melyet ma a legfbb bíróságok jelentség határozatainak, döntvényeinek hívunk. Az 1500 X. törvényczikk arról tanúskodik, hogy a legfbb bíróság elvi jelentség döntvényeit kellett bemutatni az országgylésnek. Az 1500: X. törvényczikk szövegére alapított következteelvi

:

tésünknek bizonyságául szolgálhat a legrégibb,

Ulászló korá-

II.

melyrl legnagyobb kutatóink Márton György tesz említést és a melyet fia egyike Kovachich ból való döntvénygyüjtemény, a

Kovachich József Miklós

fedezett

Tabulae, tempore Wladislai

fel

és

közölt^

Ádám

Regis.

:

Decisiones

mesternek,

vagy a

nyolczados törvényszék bíráinak a munkája.

A

szokásjogi anyag összegyjtésére és

vonatkozó munkálatok

jelzik az

írásba

egyik irányt,

a

foglalására

mely a

tulaj-

donképeni kodifikácio, a jog rendszeres egészbe foglalása nevezzük

halad. Ezt

regni

scripta

korbeli

a

Ennek az iránynak

megalkotásának.

felé

a jura eredménye

nyelvén

törvényhozás

Hármaskönyv. Az els kísérletek ugyan még csak annyiban vonhatók ide, a mennyiben a szokásjog összeírását czéloz-

lesz a

zák, bár

nem

a kodifikácio módszerével.

és az egész joganyag feldolgozásáról

A

törvényhozás másik irányát

vényczikke

Még

nem

II.

rendszerességrl

lehet szó.

Ulászló 1504: XXXI. tör-

jelzi:

Postremo, quod regia majestas omnía statuta, in diversas partes hactenus posita

decreti

A

jam

;

decreta

ín

sua,

et

unam formám

redigi facíat.

törvényhozás azt kívánja, hogy

II.

törvényeit egy törvénybe foglaltassa össze.

Ulászló az Itt

összes

tehát a törvény-

gyjtemény, a collectio decretorum létrehozásának a munkájáról van szó. Egyelre még csak Ulászló saját törvényeinek összegyjtését kívánják.

Az 1507: XX. törvényczikk azonban ugyanazt a kívánságot fejezi ki annak hozzátételével, hogy nemcsak Ulászló saját törvényei,

1

hanem

az ország összes

törvényei

(universa

decreta

Kovachich M. Gy. Formuláé solennes styli etc. Pesthini, 1799. Notitiae praeliminares etc. Pesthini, V.; Kovachich J. M.

Praef. pag.

1820. pag. 400.

:

:

—

86

-

gyjtessenek össze. folyamat, a melynek befejezése lesz Corpus Juris Hungarici. sua

et regni sui)

A

kezddik tehát az a a magyar törvénytár, a

Itt

közül az els a törvénykönyv második az összes törvényeknek összefoglalását czélozza. Mig a törvénygyjtemény a hozott törvényeknek egyszer kiadása, addig a szokásjogi gyjtemény a joganyag rendszeres

törvényhozás két iránya

alkotását,

a

feldolgozása.

HARMADIK

CZIM.

Werbczy

István.

ELS Az

FEJEZET.

életrajz jelentsége.

Werbczy

származása és

eltanulmányai.

A

1.

XVI. századnak els évtizedében nemcsak a törvények

különböz természet

és a szokásjog termékeinek saira irányuló törvényhozási kifejezést, Itt

hanem

kezddik a Hármaskönyv

itt

érkezünk

összefoglalá-

kívánságok nyernek elször határozott története

ahhoz az idszakhoz, a melyben

el

is.

Werbczy

Hármaskönyve készül. Itt kell tehát foglalkozni a Hármaskönyv történetével. Ez azonban épen nem jelenti a jura regni scripta tárgyalásának megszakítását, ellenkezleg a Tripartitummal mint a természetes fejldés eredményével tulajdonképen csak folytatjuk

az

Írott

jog megalkotásának történetét.

A Hármaskönyv szerzjének

érteni

létrejövetelét

története

nem

azonban

nélkül.

Minden

ugyanis hü kifejezje a szerz egyéniségének. bizonyság,

annak az

dokumentum élete,

a

ki

az

iróról,

legjobb

termék

irodalmi

A

meg-

tudjuk

m

igazi

emberi

magyarázója

tehát

azt létrehozta.

elször foglalkozzunk Werbczyvel, Hármaskönyv alkotójának életével.^ Nem akarunk azonban Szükséges,

1

hogy

Werbó-

Helyzetünket rendkívül megkönnyili, hogy most már van

czyrol a legújabb történeti

kutatások

alapján

álló

életrajzunk,

a itt

a

melyet

:

88

életrajzi adatokat egymásután szempont vezet, hogy Werbczyt, mint tüneményes korának vezérl politikusát mutassuk be, nem az

puszta életrajzot nyújtani, száraz

Nem

felsorolni.

pályafutásának

az a

méltatása

ezúttal

bár

feladatunk,

kétségtelen,

szükségünk van ennek nagy vonásaira itt-ott, mintegy hátterül, mert e nélkül alig érthetnk meg a Hármaskönyv létrejövete-

nem egy

lének és sorsának

Els ki,

részletét.

sorban azokat a fontos

mozzanatokat emeljük

életrajzi

a melyek összefüggésben állanak a Hármaskönyvvel,

a megítéléséhez szükséges adatokat nyújtják.

nak fként jogászi

vonásait

alaptulajdonságainak

hez szükségünk van azokra az

nem

kidomborítani,

akarjuk

egész egyéniség karakterének, közvetlen összefüggésben

Werbczy

adatokra

életrajzi

is,

ennek alakjá-

mégis az megértéséa

melyek

állanak a jogászi jellemvonásokkal.

Werbczynek, mint jogásznak, a mködését nem

választ-

mert

hatjuk külön tehetségének másoldalu megnyilatkozásaitól,

egyéniségében mindezeket

összefonódva

meg

találjuk

és épen

úgy tudjuk helyesen méltányolni egyéniségének egy-egy kiemelked oldalát, ha az egésznek sajátságos összetételét ismerjük. Az egész

hogy felismerhes-

léleknek az alaphangjait kell megszólaltatni,

sük az egészben uralkodó motívumokat.

Az

adatokat úgy állítjuk

életrajzi

fel,

hogy az életfolyam

(curriculum vitae) menetét követve megfelel helyen csoportosítjuk és összefoglaljuk az egy-egy

mködési

irányra vonatkozó adatokat.

Az életrajz természetes menete tehát kiindulópontul fog szolgálni, hogy a szétszórt vonásokat együvé gyjtve jobban kiemelhessük.

Fraknói Vilmosnak, a kiváló történésznek köszönhetünk Budapest, 1899. (Magyar történeti életrajzok).

életrajza.

:

Werbczy

Itt

István

kell niegjeg>'ez-

részben fként az kutatásai és megállapításai szövegben vannak kifejtve azok a szempontok, a melyek minket az anyag feldolgozásánál vezettek és azok az eltér megállapítások, a melyeket lényegeseknek találtunk. — L. még Kolosvári S. és Óvári K. a Hármaskönyv milleniumi kiadásában XII.— XXXII. ll.on U. a.-októl Werbczy István Hkve. a magy. tud. akad. által gond. 3. kiadBudapest, 1894 Hajnik I. A magyar jog és a Hármasköny\\ (Beöthy Zsolt nünk, hogy ebben

nyomán

indulunk.

a

A

;

:

;

A magyar

:

írod. története. 1895.

jellemzését találjuk nagy írónk

regényében. Az akkori életrajzok hézagosságát a pótolja

ségével

:

—

Werbczynek kitn I. k. 187—191. 11.) Báró Kemény Zsigmond „Zord id* ez. költi

intuitió

erejével

ma az életrajzi adatok nyomán tudunk, azt ö képzel kitalálta. A lelkében él Werbczy alakja közelebb állott a a mit

sághoz, mint a korabeli életrajzíróké.

tehet-

való-

így fogjuk

-

89

Werbczyt, mint

látni

törvényszerkesztt

mint politikust és szónokot, mint diplomatát

birót,

dalom

f

A

pártfogóját.

az

jellemzése mellett

sokoldalú

tehetségének

így tudjuk

meg

irányok

során

meg

állotta

meg

és iro-

összefoglaló

ilyen

találjuk

egy-egy más irányú

hogyan

o.,

p,

mködési

életrajz

az

és

Werbczy

a

megnyilatkozását:

helyét,

mint az állami

pénzügyek vezetje és mint katonai parancsnok is. 2. Werbczy egyéniségének jellemzését ennek keletkezésénél kell elkezdenünk. A leszármazás ismerete nemcsak az életrajz genealógiai teljessége miatt szükséges, hanem hogy figyelembe vehessük az öröklés törvényét, a mely az egyéniség

még nem ismert módon, kétségtelenül Els sorban tehát ismernünk kell a nemzetmelybl Werbczy származott, talán így az öröklés utján habár

keletkezésénél,

szerepet játszik. séget, a

tudunk bizonyos uralkodó tulajdonságok,

képességek nagyobb-

szerü kifejldésére reámutatni. Ezért lehet

jelentséget tulajdo-

nítani

itt

a genealógiai kutatásnak, a melynek bizonysága szerint

Werbczy eldeinek

egyikében vagy másikában a nagy egyéni-

ségnek jellegzetes tulajdonságai már feltalálhatók és

magyaráz-

zák az utódban való kifejldést.

Az öröklés nagy tényez

:

mellett az egyéniség kialakulására

a környezet.

Werbczy

a melyben

Ismernünk

a hol

kell

Werbczy

mely az egész országban

adatok

igen

nemzetségbl

nev

csak puszta) a Kerepeczi

A

nem

nevet

szerepelt, csak

viselte.

Werbczy

Barlával emelkedik ki a homályból. találjuk

t, mint a

királyi

regalium vicemagister-t,

alig

nagyatyjával Kerepeczi

kezddik

király

helyettesét,

a kinek tiszte volt

és asztalra felügyelni. Vele

(ma már

falutól

Kerepeczi család a

Zsigmond

fasztalnok

származott,

és egészen a XV.

elterjedt volt

század közepéig a beregmegyei Kerepecz közéletben

nélkül

életre kiható jellemvonásokat.

köznemesi

szegény,

másik

azt a társadalmi milieut

Ezen

jogi tanulmányait végezte.

tudnók megérteni az egész

ható

a környezetet,

a társadalmi osztályt, a melyben

született,

felntt és nevelkedett. Vizsgálnunk is,

kell tehát

a

udvarában

dapiferorum

konyhára

királyi

a család helyzetének társa-

dalmi emelkedése és vagyoni gyarapodása.

A

Kerepeczi nemzet-

ség a nagy köznemesi rend alsóbb rétegeibl lassankint az elkelbbek és szereplk közzé jut. Kerepeczi Barlának a testvére

János deák

másunk

—

az oklevelek nyelvén Johannes litteratus

szeri nt az

els

Kerepeczi, a ki jogászi pályán

—

tudo-

mködött.

Ügyvéd

mellékneve

mint

és

-

90

irodalmilag

mutatja,

is

képzett

ember. János deák és

telepednek

itt

atyja, Barla, a

nagybátyját

le.

Itt

fia volt.

A

curiam regiam advocatus.

már

jában,

a

nevet,

a mely utóbbi

ki

nül

született

és

ott

ügyvéd

nev

lesz

:

ad

Werbczy családKerepeczi és Werbczy

második jogász

fiu

Osvát

Werbczön marad és gazdála házasságból s ebbl

Deák Apollóniát

veszi

Werbczy

késbb Werbczy nagy-

a kor szokásának megfelelen a birtok

A másik

után megillette. kodik,

együtt

egyik, János hasonló

használja a

felváltva

t

Az

megy

Budára

követi.

hozzátartozókkal

szolgabíró

lett

kinek két

ugocsamegyei Wer-

megveszik az

Barla

és

bczyektl Werbcz községet minden

Istvánt

íme tehát két nemzedéken tehetséget megjelenni.

Werbczy

A

mint ügyvédek szerepelnek.

át

látjuk

a

nagybátyjai,

jogászi

a két

családban megjelen

kiválóbb

János már képességek

megállapítása ép oly fontos reánk nézve, mint az a körülmény,

hogy Werbczynek születéséhez még igen közel esik az az id, a

midn

a család

ott

lappangott a középosztály ismeretlen

nev

családjainak nagy tömegében.

esik.

A Werbczy születése a család emelkedésének a kezdetére A Werbczyeknek még élénk emiékökben élhetett a család

eredete, meglehetett az összetartozás tudata a

alsóbb sorsuakkal.

Még nem

köznemesség alsóbb nagy állami életének jó része.

szakadt

el

rétegeivel, a

Nem

az

névtelenekkel, az

érzelmi

kapocs a

melyeken nyugodott

e kor

következett be tehát az a változás,

a melyet a családok kiválásánál annyiszor tapasztalunk, hogy a felülemelkedk eltt ép oly idegen lesz az ott hagyottak társadalmi helyzete, élete, mintha nem is onnét származtak volna.

mi megérteni, hogy

így tudjuk tésével

még oda

volt

nve

Werbczy

mintegy szüle-

az államfentartó köznemesi családok

Els gyermekkorának emlékei, családjámind hozzájárulhattak érzésvilágának olyan kialakulásához, a melyben a szegény köznemesi nemzetségek nyomorúságai, életküzdelmei, ers magyarsága és fontos állami és társadalmi helyzete mind kifejezést és megfelel helyet találtak. névtelen tömegeihez.

nak hagyományai

Werbczy

születésének

tudjuk meghatározni. Ez az

1

Fraknói

i.

m. 1-10.

1.

idpontját

csak

hozzávetlegesen

idpont a mi szempontunkból

elég

I

:

—

—

91

meg

fontos, mert az ifjúság korával

tudjuk állapítani azt a környe-

a mely sokban magyarázhatja az

zetet,

Werbczy

lélek fejldését.

ifjú

1458 tájára, Mátyás uralkodásának kezdetére eshetik.^ Az els, maradandóbb benyomásokat akkor kaphatta, a mikor a köznemesség választottja és bálványa Mátyás kezdi el fényes uralkodását. A XV. század magyar államának születése

hatalmát befelé az országban és

kifelé,

a világban

annyira

fel-

hogy nagy egyéniségével és uralkodói temperamentumáa lelkeket úgy vonza magához, hogy csodálkoznunk kellene,

emeli, val

ha hatása jogi

alatt

Hol

3.

nem

állana mindenki az egész országban.

Werbczy els

nyerte

kiképeztetését,

végezte

hol

eltanulmányait? Erre a minket kiválóan érdekl kérdésre

csak következtetések utján tudunk némi valószínséggel

feleletet

kapni.

Werbczy ifjak

neve sem a abban a korban

által

nem

könyveiben

sem a magyar

krakóí,

olasz egyetemek

látogatott

A magyar nemes

el.-

fordul

sem a

bécsi,

ifjak

anyaakkori

ftanulmányi helyein Werböczynek semmi n3/oma sincs. így a hazai fiskolák felé fordult a figyelem, mert hogy Werbczy magasabb kiképeztetést nyert, arról elég tanúságot tesz a Hármas-

könyv maga János

által

Werbczy

is.

alapított

Több körülmény

idejében

pozsonyi a

szól

a

Mátyás király és Vitéz Akadémia virágzott.

Istropolítana

hogy Werbczy a pozsonyi

mellett,

fiskolát látogatta."

Werbczy nem

viselt

hogy ha

elképzelhetetlen,

már pedig

doctori czimet,

szinte

külföldi egyetemet végzett volna,

is

A

kül-

úgy, mint kortársai ezt a czimet

meg

ne szerezte volna.

egyetemek látogatóit ez a czini megillette, a hazai fiskolák azonban a doctori czimet nem adhatták meg. Werbczy használta

földi

ugyan a magister czimet, ez azonban

hivatal

Werböczynek a nyelvtehetségéröl len és

nev

megbízható adatunk van.

után járó czim

volt.

és nyelvtudásáról közvet-

de

Chrísologus

valle

Mariae

bécsi szerzetes Tractatus de lingvarum utilitate (a nyelvek

tanulásának hasznosságáról)

mutat Werbczyre, a 1

Fraknói

2

U.

3

U. o. a

1465-ben

i.

m.

10.

czimü

mvében

fényes

ki saját tapasztalatai szerint

példaként

három nyelvet

1

0.

nem

11.

állott

l.-oii

a

pécsi

fiskoláról

fenn. Békefi R.

foglaló. Budapest, 1909. 49.

1.

:

A

is

szól,

pécsi egyetem.

azonban már Akadémiai szék-

ez

-

— st

görögöt és németet folyékonyan,

latint,

A

92

„eleganter"

beszél.

bécsi szerzetes Singreiner vagy a kor latinositó szokása szerint

elkel bécsi polgár és nyomdatulajdonos, a Hármaskönyv els kiadója házánál találkozhatott Werbczyvel és szereznyelvekben való kiváló járhetett tudomást Werbczynek a Singrenius

tasságáról.^

Ebben az adatban egy

positiv és

egy negativ tény ragadja

Werbczy német nyelvtudása egyenesen arra hogy a pozsonyi tartózkodásra gondoljunk, mert itt volt a legjobb alkalma elsajátítani a német nyelvet. Werbczy olasz nyelvtudásáról nem szól az adatunk és más adat megersíti azt a feltevést, hogy Werbczy olaszul nem beszélt. Werbczy római meg

a figyelmet.

utal,

küldöttsége alkalmával a velenczei köztársaság fejéhez, a dogé-

magyarul

hoz lett

üdvözl

intézte

hogy

volna, ki van zárva,

beszédét.

Werbczy

Ha

egyetemen

olasz

az olasz nyelvet

el

ne

sajátította volna.

Egyébként a Hármaskönyv

is

bizonyltja

Werbczynek

a

Tanúságot tesz arról is, hogy Werbczynek megvolt a korbeli humanista mveltsége, a latin és görög klasszikusokban, a római és kánonjogban való jártassága. Mindezeket a körülményeket összevetve még azzal, hogy a hazai fiskolák tanulmányi rendje csaknem megegyezett a nyelvekben

való

jártasságát.

külföldi egyetemekével,

nagy valószínséggel a pozsonyi fiskolát

Werbczy jogi eltanulmányai helyének. Annak, hogy Werbczy hazai fiskolán tanulhatott,

tarthatjuk

fontos

következményei lehettek.

Werbczy nem

magyarságát ugy mint azok,

veszíthette el

a kik külföldi, különösen olasz egyetemeken jártak s felett

uralkodó renaissance

teljes és

hatása

Werbczy nem mas maradt összeírója

a lelkek

ismeretek

arra a

legyen.

lettek

külföldön végezte tanulmányait s igy alkal-

nagy

Nem

feladatra,

lényegtelen

magyar szokásjog megörökítésére el

az

i.

m. 340.

1.

el

élt.

környe-

Egy pillajogélettel, hanem

a hazai

érintkezést a hazai

állandóan annak légkörében

Fraknói

h

hogy a hazai szokásjog körülmény, hogy a ki a

volt hívatva, a hazai

nem hagyta

élte le ifjú korát,

natra se veszítette

1

itt

a humanista

kizárólagos uralma következtében egészben vagy részben

kozmopolita érzelmek

zetben

alatt,

talajt.

— Ha

hazai fiskolák

a

—

93

tanulmányi

nem

rendje

is

tért

el

sokban az egykorú olasz fiskolákétól, mégis nagy különbséget nézve az

jelent a tanulóra

humanistikus

körülvev környezet. Werbczyben megmaradhatott az a magyar

módon uralkodó római

mely a souverain

érzés, a is

t

mellett

ismeretei

jog

mellett

beláthatta a százados

jogot s igy

tanitotta a hazai

tisztelni

gyakorlatnak és szokásnak fontosságát és hasznosságát.^

Werbczy

fiskolai évei abban a korban telnek

idbl

a nemzeti királyság fénykora. Ez dést,

egész életén

mellyel

a

merithette azt a lelkese-

nemzeti

a

át

a mely

el,

küzd.

királyságért

Ez lesz politikai eszményképe, a mely folyton eltte lebeg. És ennek az eszménynek küzdelmes és változatos pályáján soha

meg nem

szn

csak úgy

uralmát

tudjuk

ha feltételezzük, hogy ifjúságát Mátyás

jól

megmagyarázni, idejében a

uralkodása

hazában töltötte el magyar fiskolán.^ Ezek azok az adatok és az azokból vonható tetések, a

Werbczy

melyek

elméleti

következ-

ismereteinek megszerzésére

vonatkoznak.

Midn Werbczy

4.

pályát

és

Vagy nagybátyja

három követve, ügyvéd lesz vagy megyei szolgálatba ut állott eltte.

kellett választania,

dáját

eltanulmányait elvégezte

pél-

lép és lesz

szolgabiró, mint nagyatyja, Barla vagy végül udvari szolgálatot

ugyancsak

mint

vállal,

Werbczy

nagybátyja

eltt

szolgabirósága

Megállapitást nyert, hogy

Werbczy

mködött a

levéltárör (conservator)

királyi

már mint kanczelláriában. Meg1483-ban

Werbczy

azokat az okleveleket, a melyeknek a hátán

találták

van

sajátkez

iktatói

megfelel

lapjaira való utalással.-*

A

jegye

a

biztosítása

királyi

végett.

m.

1

Fraknói

2

U.

13.

1.

3

U. o. 13.

1.

*

U.

o.

o.

i.

14,

a

királyi

könyvek

(liber

regius)

könyvekbe^ beiktatni

minden fontosabb a nagyobb hitelesség

A

conservatorra

tehát

12.

1.

levéltárnok

oklevelet

tette.

az utolsó utat választja.^

feladata

volt

ugyanis

volt

bizva

a

királyi

magyar országos levéltár mohácsi vész idrendben való elhelyezése után akadt Fraknói Werbczy iktatói jegyének hasonmását az id. l.-on.

15.

11.

;

a

eltti oklevélkészletének

Werbczy nyomára 5

Hajnik

I.

:

;

A

ban. Budapest, 1879.

1.

királyi

könyvek a vegyesházakbeli királyok korszaká-

94

könyvek rizete. Werbczynek ebben a minségében alkalma nyílott arra, hogy elméleti jogi tudását jogtörténeti és gyakorlati

jogi ismeretekkel egészítse ki.

Tisztének a gyakorlása rendelkezésére jogéletének

és igy

állott

okleveles

közben az egész levéltári anyag nemcsak saját kora

megismerhette

külsségeit

adatait,

okmányait, hanem a régibb gyakorlatot

fontosabb

(nyelvét),

is.

Megfordultak kezei

magyar jog történetére vonatkozó okmányok, a melyekrl ma csak a Hármaskönyv révén tudunk. Például szolgálhat itt a konstanczi zsinat bullája, a melylyel Zsigmond király korában a magyar király fkegyúri jogát állítják vissza. Werbczy a Hármaskönyvben hivatkozik reá, midn a fkegyúri között oly fontos, a

jogot

A

tárgyalja.

Werbczy láthatott,

A

legújabb

nem

megersítik

kutatások

történelmi

bár magát a bullát, a melyet

állítását,

Werbczy még

ismerjük.^

Werbczy

most felhozott példából is látható, mködését nem szabad figyelmen kivül

mint a

levéltári

hagyni

a

Hármaskönyv anyagának birálatánál. Az 1498. évbl tíiztos adatunk van, hogy Werbczy akkor már a királyi törvényszék Jegyzje, curiae regiae nótárius, és ezt az állást valószínleg már hosszabb id óta viselte-.

Az elz állását fként gyakorlati jogi

Ha állás

is,

irodalmi és történelmi

a törvényszéki jegyzi kétségtelenül

teendket

ezt

tiszt

hanem

alárendeltebb

jelentség

alkalmas a gyakorlati ismeretek

kiválóan

Werbczy nemcsak

megszerzésére^.

elkészületnek,

kiképeztetésének tarthatjuk.

a

szorosan

vett

jegyzi,

legnagyobbrészt

birói

jelleg megbízatásokat, jogi természet kiküldetéseket kap

fnö-

irodai

végzi,

különféle,

kétl, a királyi személynöktl. Meglehets hosszú

Werbczy ebben az alsóbbrend

ideig lehetett

hivatalban, pedig azon különleges

megbízatásokból, a melyekkel elhalmozták, kitnik, hogy nagyon

i. m. 17. 1. u. a. A magyar királyi kegyúri jog Szent Mária Teréziáig. Történeti tanulmány. Budapest, 1895. 118. 1. „E szerint, habár a zsinattól kiállított bullának sem eredeti példányát, sem 1

Fraknói

;

:

Istvántól

nem sikerült felkutatni, és kiállítása fell a zsinat jegyzökönyvei nem tesznek az iránt, hogy a zsinat azt a bullát csakugyan kiállíkétség nem merülhet föl".

másolatát említést totta,

2

Franknói

3

Hajnik

I.

i. :

m.

17.

1.

A magyar

a vegyesházi királyok

alatt.

bírósági

szervezet

Budapest, 1899. 163.

és 1.

perjog az

Árpád és

-

95

-

hasznavehetnek bizonyult és fnökei felismerték nagy tehetst a maguk számára ki is használták. A jegyzség hosszú ideje azonban Werbczy fejldésében mély nyomokat hagyott, itt sajátitotta el azt a technikai készis

ségét,

séget,

azokat

a

kiváló

gyakorlati ismerereket, a melyek birói,

törvényszerkeszti és jogiról

ségesek voltak.

mködéséhez

elengedhetlenül szük-

MÁSODIK FEJEZET. Werbczy

mint törvényszerkeszt és politikus.

Elérkeztünk ahhoz az idponthoz, a melyben

1.

sokágú

tevékenységének

egyik

legfontosabbika, a törvényszer-

keszti már kezdetét veszi, és ezzel jogászi egyéniségének

Meg

els

Werbczy

alkalmunk

nyilik

Werbczy

jellemzésére.

hogy a Corpus Juris Hungarici-ban melyekben láthatjuk Werbczy közvetlen vagy közvetett közremködését, melyik törszellemének hatását vagy egyenesen vényeknél mutathatjuk ki az az keze irását. Egy szóval méltatnunk kell Werbczy törvényszerkeszti mködését. Fraknói^ már Mátyás 1486-iki hires Decretum majus-ánál a törvény bevezetésébl és több helyébl következteti, hogy Werbczy annak készítésében részt vett. Erre vall szerinte a jognak törvény maga is, a mely a római a hazai és összhangját tartja szem eltt-, valamint az a körülmény is, hogy a Hármaskönyvben (I. r. 30. ez.) a Decretum május mellett foglal állást szemben 11. Ulászlónak azt hatályon kivül helyez 1492-i törvényével. Itt azonban még csak távoli következtetésekre vagyunk utalva, nem úgy mint azoknál a törvényeknél, vagy törvényjavaslatoknál, törvényhozói természet emlékiratoknál, a hol nem foglalt és

1

Id.

kell állapitanunk,

azon kivül

m.

19.

es

törvények közül

1.

Vavrik Béla találó megdr. Közgylési megnyitó beszéd a Magyar Jogászegylet huszonötéves fennállásának évfordulója alkalmából. Magyar Jogászegyleti Ért. 243. sz« 2

L.

Fraknói ezen állításával szemben

jegyzéseit:

Budapest, 1905. 37.

1.

— Werbczy

egyszer

—

97

fogalmazványa vagy annak valamely töredéke

van kezünkben.

Az 1498-iki Decretum észrevette

Fraknói

és

mködésével

minus, a

mint már

kétségtelennek tartja^

Szalay

László

Werbczy

közre-

Különösen arra mutat az a politikai programm, a mely benne le van fektetve s a melyért Werbczy jött

létre.

egész életén át küzdött.

E programm legfbb

királyság eszméjének megvalósítása, a

pontjai

a nemzeti

:

köznemesség alkotmányos

szerepének biztosítása és a fpapság életének nemzeti és vallásos tekintetben való megtisztítása és felemelése.

Az 1500-ik évbl fenmaradt a királyhoz intézett felirat fogalmazványa, a mely kétségen kivül Werbczy kezeirása^. Ebben a köznemesség kérését terjeszti el, hogy a már meghozott törvényeket hajtsák

a tizedek behajtásánál a régi

végre,

szokást tartsák meg.

Ennek a feliratnak a hangja, ha az ugyanezen évi decretummal vetjük össze, arra mutat, hogy az országgylési végzemény czikkelyeit is Werbczy szerkesztette. Az 1500. évi decretum már 1. §-ában hangsúlyozza „a megnyirbált, megromlott és nagyon megcsonkított si szabadság" visszaállításának szükségét.^ Mintha csak az elbbi feliratnak visszhangja volna. A következ évi országgylés tárgyalásainál is megtaláljuk

Werbczy

fogalmazványtöredékeit.

Mindezekbl 1498. és 1500.

rendelkezéseinél

következtetnünk, hogy

azt kell

évi

Werbczy

az

törvényhozásoknak a kodifikációra irányzott

közremködött

szintén

és a

már

ismertetett

kísérletek megindításában része volt.

Az

1505-iki

rákosi

királyság érdekében lép

országgylésen,

Werbczy

fel,

mely

a

a

nemzeti

az országgylésen hozott

végzés (nem törvény) okiratának szerkesztje. Az országgylésen

kimondják, hogy ha Ulászló

fognak

királyt

választani.

fiuíód

Werbczy

okmányban igyekszik

szóló

hogy csak nemzeti királyok

1

Id.

2 Id.

m. 27 m.

nélkül hal

történelmi

errl

a

el,

adatokkal

alatt virágzott

csak nemzeti

megállapodásról is

kimutatni,

az ország.

1.

28—30

11.;

1.

u. o.

az emlékirat hasonmását.

Az eredeti szöveg így hangzik „atque convulsam, et dilaceratani, multumque diminutam illám veterem eorum libertatém, eisdem innovando 3

:

restituere'Ulés

:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

'

Werbczy nemzeti

lelkesedéssel eltelve

programmjának legels pontját a

saját politikai

eszméjét

királyság

fejthette

ékesszólással,

és

Werbczy

iránt az

ö

—

98

itt

és tette

után

két

olyan

ezt

országgylés

hálával

nemzeti

munkájáért

irói

szavaz meg. Minden jobbágytelek ki

ki

hogy az

jutalmat

dénár adót vetnek

számára: az igy várható összeg egész vagyont tesz

az

Törvényhozásunk történetében ez az els hozás a neki

tett

irói

szolgálatokat ilyen

ki.

hogy a törvényformában anyagilag is eset,

jutalmazza.'

Az 1507-iki országgylésen kétségkivül Werbczy is egész hogy a köznemesség részvételét a királyi tanácsban szabályozza és állandóvá tegye. A köznemes-

jogi tudását arra irányitotta,

ségnek a

tanácsban való részvételét olyan

királyi

módon

óhaj-

hogy nélküle ne lehessen kormányozni. Az 1514-iki parasztlázadás leverése után az összeül országgylés a jobbágy és földesúr közti viszonynak országos szabályozásával foglalkozik. Az egységes rendezésnél minden téren a szigorúbb kötelezettségek megállapitását valósitják meg. A legszigorúbb jogtétel az, a mely a jobbágyság röghöz kötöttségét mondja ki. A törvényszerkeszti munkát itt is Werbczy végezteés épen ezért gyakori támadásoknak volt kitéve, hogy segített tották biztositani,

a „jobbágytipró" törvényczikkelyeket létrehozni.

A

kimondása azonban nem

röghöz kötöttség

bosszú müve.

A

szabad költözködés joga körül

pusztán

folytatott

a

küz-

delem több mint százados.^ Csak az alkalom kellett, hogy a hosszú folyamat, a melyben a gazdasági és politikai erk játszák a fszerepet, lezáráshoz

jusson.

Az alkalmat a parasztlázadás

megadta.

A köznemesség gazdasági érdeke követelte ugyanis a szükséges jobbágyi munkaer biztosítását. A földbirtokon nyugodott a köznemesi osztály társadalmi helyzete és ezzel közhatalmi, különösen hadi tevékenysége

korban még tényleg

A

is,

1

Fraknói

2

U.

3

Illés

o. :

i.

a

teljesített.

földbirtok értéke tisztán a jobbágyok számától

A köznemesség

együtt

a melyet ebben

függött.

azonban nem tudta birtokán megtartani a szük-

m. 38—46.

94-96.

11.

11.

A jobbágyság

társadalmi és jogi helyzetének

(1301-1526). Közgazdasági Szemle. XXXII.

évf.

1908. 39. k.

megalakulása 3.

sz.

187.

1.

— munkaert, mert nem

séges

kedvezményeket,

mint

a

-

99

nyújthat

jobbágyoknak olyan látjuk, hogy a

a

nagybirtokos.

Ezért

jobbágyok parlagon hagyva a köznemesek birtokait, tömegesen vonulnak a nagy uradalmakba, a hol könnyebb és kisebb

munkát

kell

végezniök és a hol

nem bánnak velk

oly szigorúan,

mint a kisbirtoku köznemességnél. így függ össze a jobbágyok röghözkötöttségének kérdése a köznemesség létkérdéseivel és

végelemzésben az állami, különösen hadügyi functiók végzésével.

Werbczy

h marad

is

jobbágytörvények

midn

politikai elveihez,

megszerkesztésével

az 1514-iki

röghözkötöttség

a

köteles szolgáltatások megállapítása utján a köznemességet,

gyzdése

nemzet

szerint a

és

a

meg-

anyagi erejében

fentartóját, igyekezett

fentartani és ezzel politikai befolyásában megersíteni.

Az 1518-iki

tolnai és

Ö

szerkeszti

meg

országgyléseken

bácsi

török elleni védelmet és ebben

Werbczy vezet

szervezik

szerepet

a

visz.

a végzemények határozatait is; munkáját az

országgylés portánként fizetend

öt dénárral jutalmazza.^ Küldött-

ségeket menesztenek a pápához, a császárhoz és a többi nagy-

hatalmassághoz, hogy segítségül hivják a török

ellen.

Ránk maradt a Lengyelországba küldött követek számára Werbczy által készített utasítás,^ mely azért is érdekes, mert tájékoztatni törekszik az európai közvéleményt a közebben nemesség szerepe fell. Werbczy a köznemesség politikáját igazolni akarja a külföld eltt és mint önálló politikai tényezt lépteti fel.

Az 1523-iki országgylésen hozott törvény a reformáczió ellen foglalnak

állást,

hozott régibb törvényeknek (1462:

a melyek szerint az

uj

hitre

jószágvesztéssel sújtott esetei

LIV. czikkei

megújítva az éretnetek ellen

II.,

1495

:

IV.) rendelkezéseit,

htlenségnek f-

a

pártolást

közé

LIII.,

veszik.

Werbczy

volt

és

itt is

Nemcsak vallásossága késztette t a hitújítás fellépésre, hanem hazafias érzése is, mert az uj hit az

a sugalmazó.^ elleni

el. Werbczy nemcsak a katholikus vallást hanem a reformáczió ellen küzdve az idegen

idegenek révén terjedt akarja megvédeni, behatástól

1

is

Fraknói

története

II.

meg

i.

akarja óvni az országot.

m. 129—137.

11.;

Szabó D.

:

Lajos korában. Budapest, 1909. 26.

2

L. Fraknói

3

Id.

m. 182.

i.

A magyar

országgylések

1.

m.-ája 130. 1.-án az eredeti hasonmását.

1.

7*

100

Még

az 1525-i hatvani országgylésen

Werbczy

az irányban érezteti

A most

is

(1.

ebben

IV. t.-cz.)

befolyását.

még számos

felhozott törvényeken kivül

Werbczy vagy meg is

törvény-

kezdeményez,

helyet lehetne felsorolni, a hol

mint

vagy mint irányító

fogalmazta a rendel-

kezéseket.

azonban

szerepelt,

A felhozott nagyjelentség törvényhozási helyek már eléggé megmutatják, hogy Werbczy törvény-

mködése milyen terjedelmes Werbczynek a törvényhozásban

szerkeszti 2.

és sokoldalú.

közremködése

való

szorosan összefügg politikai szereplésével,

A és

emelkedéséhez az els

politikai téren való

ahhoz késbb

nem

is

Mihálylyal a köznemesség

bens

barátsága.

titkára,

de egyúttal barátja és

kitart

e

Jóformán

kiváló

férfiúhoz

nem

balszerencsében,

és

jó-

lesz.

elvtársa

Werbczyt

kötött

mintegy

jogi tanácsadója,

politikai

kiséri

mely

barátsága, a

vezetjével

tekintélyes

Werbczy Szobinak

egész pályafutásán végig

fzd

egyik

adja

lökést

részben járult hozzá Szobi

csekély

sznik meg sem Werbczy folytonos emelkedésével, sem bukásával. Abban az idben, midn Werbczy a politikai küzdtérre lép,

Magyarország, miután Mátyás

désnek hullámzását megérezte, teni,

alatt

folytatja

az újkori európai fejl-

a középkori hbéri

életet.^

Mátyás a nyugati abszolutizmust iparkodott megteremhogy a Zsigmond óta megindult hbériséget meg-

Ennek a hbériségellenes iránynak a jelenségei: az állandó hadsereg és az állandó adó, a fnemesség hatalmának semmisítse.

megsemmisítése, az országgyléseknek az uralkodói akarat eléré-

Mátyás

sére való felhasználása.

abszolutizmusát

óriási

vissza-

hatás követte.

A hbériség olymérv

kifejldése, mint a XII

dokban nyugaton, nálunk ekkor sem jogi felfogás

végs

A magyar hbériség jobban földhöz

el.

áll

nem

következményei

—XHI.

száza-

A hbéri magán-

valósultak meg.

fjelensége az egész közéletnek mind

kötöttsége.

A

közhatalmi

mködés

elfeltételeit

a föld birtoka adja meg. Az ismét feléled banderiális szervezet,

a közhatalom védelmi földesúri hatalomhoz sát a portánként

1

Elbb

i.

Az

itt

m. 91

mködése

szolgáltatandó

következkre nézve és 92.

(hadügyi felségjog) teljesen a

fzdik, mig

ll.-on.

1.

a pénzügyi felségjog fforrá-

telekadó

Illés

:

nyújtja.

Az igazság-

Újkori alkotmányfejldés

stb.

—

101

—

szolgáltatás és közigazgatás lokális fszerve az urihatóság, mely

hatalom

a földesúri

kifejezje.

A magyar

alkotmánynak az a

rendi szerkezete, a mely különösen a XVI. század folyamán lesz

mind tökéletesebbé, nem egyéb, mint az egész közéletnek hbéri elemekkel való áthatása.

Ez

rendiség

a

megfelel

a

franczia

„états^-ba

vagy

a

spanyol „brazos, estamentos"-ba való csoportosulásnak, de lényeg-

ben legközelebb

áll

angol parlament

az

rendi

képviseletéhez,

mert a rendi országgylésnek két táblára szakadásával az alsóra itt is a súlypont. Az alsó tábla ugyanis hasonlóan a „house commons"-hoz egy erteljes köznemesi osztályt foglal magá-

esik of

ban s épen ennek a közszabad osztály befolyásának lehet betudni magyar rendi országgylések további életét és a fejldés irányát az alkotmányosság (korlátolt közhatalom) felé. Magyarországban is megindult a küzdelem a mindinkább

a

hbéri alapra helyezked fnemesség (fpapok közszabad

A XVI

osztály

(köznemesség

század folyamán folytonosan

magához ragadni

törekvését

furak) és a

és

polgárság)

városi

és

észlelhetjük a

közt.

fnemesség

a közhatalomban való részesedést

és kiszorítani a köznemességet.

Ers

az

irányzat

meghatározására. így a

a fnemesség kiválóbb állásának jogi fnemesség kibuktatja a köznemeseket a

kormánytanácsból; azért

1518-ban

1498,

hozott

el annak

áll

szüksége, hogy az 1495,

törvényczikkek

folytonosan kimondják

mintegy jogfentartásképen az alapelvet, mely szerint a kormánytanácsban a köznemest a fnemessel

A fnemesség ezeknek az ország

kormányzatát

egyenl

hely

illeti

meg.

törvényeknek

nem engedelmeskedik,

teljesen a saját

hatalmi körébe akarja

a

vonni.

Külön

is vált

a két rend

:

az udvarí német és a Szapolyai-féle

nemzeti pártra. Külön tartanak gyléseket, hoznak határozatokat,

kötnek

szerzdéseket,

mint

a

közhatalom

egyedül

jogosított

tényezi.^

Az egész oszlott.

Werbczy

volt arra,

1

tül

az

magyar

politikai

világ

tehát két

nagy táborra

leszármazásánál és születésénél fogva utalva

hogy a Szapolyai-féle köznemesi párthoz szegdjék és

Például szolgálhat a köznemesség 1506-iki határozata, erre feleleketts házassági szerzdés. Az 1525-iki hatvani és az

1506-iki

1526-iki rákosi

gylés.

102

itt

a

már vezérszerepet játszó Szobi mellett kezdje el küzdelmes mködését. 3. Jellemezzük itt Werbczynek, mint politikusnak az alakját.

politikai

Ha

a politikust az elért sikerek alapján Ítéljük meg, akkor

mint politikusra nem lehet kedvez. programmjából semmit sem tudott megvalósi-

Werbczyre

Ítéletünk

Werbczy

politikai

tani. Egymásután kellett föladni elveit, st azokat megtagadni, néha küzdeni is ellenök. Politikai pályafutásának legszomorúbb része az, a melyben kénytelen elejteni azokat az elveket, a

melyekért gyermekkora óta lelkesedett.

De nemcsak

az elért vagy elérhet sikerek szempontjából mondani a politikus nagyságáról, nemcsak a küls eredmény, hanem a bels rátermettség alapján keli véleményünlehet Ítéletet

ket megalkotni.

Werbczynél

hiányzott

az

vérmérséklete.

politikus

igazi

temperamentumWerbczy az érzelmek embere volt. Fel tudta nak mondunk lelkesíteni a köznemességet, a melynek hívebb szószólója abban Egész lényege ellenkezett

azzal, a mit politikus

:

az

idben

volt

nem

nála

képes.

volt,

tudta

Fel

de a tömeget vezetni, irányítani nem de

szenvedélyeket,

a

kelteni

a hatást

sohasem tudta kellképen kiaknázni. Az országgylésen szónoklataínak szépségével magával ragadta az egész hallgatóságot, de hogy milyen múlékony volt ez a hatás, mutatja az, hogy az t ünnepl köznemesség legnagyobb szónoki sikerei után rövid id múlva teljesen elfordult tle.

Werbczy nem elszámolni

;

nem

is

tudott sejtette

az

adott helyzet követelményeivel

a bekövetkez

eseményeket.

volt képes higgadtan áttekinteni, mérlegelni a hazai politikai

nálunk

viszonyokat.

vagy a

pillanatnyi

távol

hatása

Ezért

nem

idegenben.

alatt

láthatta,

is

mit

elveihez, de képtelen

Werbczy lunk, a

mények

melyek

cselekszik,

a naivság politikai

és

elérni

nem elre

megfontoltan és

nem

terveit.

Hiányzik

mintha htlenné lenne

azok megvalósítására.

lelkében olyan

majdnem

elérését.

lehet

Elragadta a heve és ennek a

az élet követelményeível számolva hajtja végre

cselekedeteiben a következetesség,

Nem

és külföldi

szembetn

lehetetlenné

tulajdonságokat talá-

teszik

a

politikai ered-

Sokszor szinte meglep az a hiszékenység, az

elfogultság, a

mely

eltölti

eszményeinek nagy szeretetébl,

egész

valóját.

Talán

talán

könnyen

lelke-

103

sed

természetébl

hogy

sok súlyát,

hogy nem

folyt,

tornyosuló akadályokat és

nem

érezte

meg

láthatta

Hamar

elvesztette volna lelki erejét.

kedett újra és újra s néha szinte

az

eltte

úgy a vereségek és csapá-

megható

felemel-

egyszerséggel

hitt

a lelkét eltölt tznek.

A

történelem

bennünket

megtanít

hogy a

arra,

kiváló,

nem válnak be mindig jó politikusoknak és megfordítva is nem ritkán azt találjuk, hogy a nagy politikusok mint jogászok épen nem tnnek ki.^ Ugy látszik a két foglalkozás természeténél fogva nem nagy

jogászok

össze. A jognak lényege, a jogászi mködés hozza magával a szabályokhoz való szigorú ragaszkodást, a jog elvei-

igen

nek

fér

feltétlen

szilárdabb,

tiszteletét,

merevebb

a jognak

kedvez

eljárásával, a ki a pillanatnyi

mindenkor

törekszik és ezért

számol

bels kényszerének, hanem az czéljai

az

korlátozó és ezért

életet

mindez ellenkezik a

logikáját és

helyzetek az

élettel.

politikus

kihasználására

Nem

a logika

küls körülményeinek enged,

élet

megvalósításában beéri kompromisszumokkal

is,

csakhogy

elre haladhasson.

Ha Werbczynél úgy sokszor tévútra vezeti, azt tehetség

t

t

e téren a

hogy a

találjuk, ki

is

kell

„orator

annak a kornak szokásához

képest

szószólója lenni

a

erejével,

a

a

király

és

szó hatalmával

milyen hiven tudta kifejezni élt,

Sokszor látjuk

legnagyobbak közé emeli.

viharos országgyléseken, mint

tudta azt,

szónok

politikust a

emelnünk, hogy a szónoki conventus"-t,

hivatott

furak

eltt.

elragadni

az

a

ki

gylés

egész

A meggyzdés hallgatóit

s

hogy

a mi százak és ezrek lelkében

mutatja az a lelkesedés, a mely

szónoklatai

nyomán

kelet-

kezett.

»

szépen

György

Vavrik

i.

m. 38 és köv. lapjain világtörténeti jelentség példákkal Quintus Mucius Scaevola és Grenville

illusztrálja a tétel igazságát,

eseteivel.

HARMADIK FEJEZET.

Werbczy 1.

Werbczy

mint biró.

jelents

életében

év

1502,

az

országbírói itélmester, protonotárius és ezzel

ekkor

már magas

lesz

állásba

Az itélmesterek^ a nevöknek megfelelen résztvesznek a legfbb központi királyi bíróság egész Ítélkezésében, az idézéstl kezdve az itélet megszerkesztéséig. Kezükön mennek keresztül a azoknak elkészíti, eladói és a meglegfontosabb perek,

jut.

k

hozott Ítéletek szerkeszti.

Ezzel az állással

kezddik Werbczy

birói

melylyel most foglalkozhatunk kimeríten. Fontos

hogy tisztázzuk az

alakjának megítélése szempontjából, tevékenységét, különösen az ujabb

vádakkal szemben.

2.

a

egész birói

ellene emelt súlyos bírót

megvesztegethet

és

vagyonszerzésre használta

tisztét

idkben

Werbczyt ugyanis mint

támadták, hogy részrehajló

mködése,

Werbczy

élesen

meg-

és

birói

volt

fel.

Számos adatunk van arra, hogy Werbczy mint biró nagy kedveltségnek örvendett. Nemcsak a király

saját korában utal

Werbczy

ítélszéke

elé

különleges

megbízással

országos

melyekben az ország elkeli vagy a fúri köznemesség kiválóságai állanak egymással szemben, hanem kétségtelen, hogy a felek maguk is különös el-

hír nagy

pereket-, a

osztály és a

szeretettel

*

bocsátják pereiket az

Hajnik

I.

:

A magyar

vegyesházi királyok 2

Fraknói

3

Id.

m

i.

alatt,

m. 50,

Ítélete alá.^

bírósági tervezet és perjog az Árpád-

Budapest, 1899. 48. 51, 182

183 és köv. 11,-on

11.

1

és

a

— Nemcsak

105

-

azt mutatják ezek

az

hanem

tésére,

hogy Werbczyt

adatok,

kiválóan alkalmasnak tartották bonyolódott,

nehéz perek eldön-

bizonyítják a belé helyezett nagy bizalmat

is,

a

hogy elbb kiérdemelt légyen. Vájjon nyugodtan tehette volna-e le ügyét mindkét fél oly biró kezébe, a ki a megvesztegethetség gyanújában áll? Min-

melyet

kellett,

dig csak az egyik félnek lehetett igazat pervesztes

fél

adni s ilyen esetben a

bizonyára felemelte volna szavát az igazságtalanul

Ítél biró anyagi érdekeltsége miatt, hacsak némi gyanúja volna. És

ismerjük,

sem

forogtak koczkán, mégis egyetlen egy olyan eset a hol a felek

lépnének

is lett

nem különös jelenség, hogy Werbczynek sok Ítéletét közöttük nem egynél igen nagy vagyoni érdekek

Werbczy

ítélete

fordul el,

megvesztegetés vádjával

ellen a

fel.

De nemcsak

peres kérdések eldöntésénél örvend

nagy népszerségnek, hanem igen gyakran a

Werbczy

vitás jogi kérdé-

seknél mint békéltett, egyezségek létesitöjét keresik fel} Kétség-

hogy az érdekelt

telen,

felek teljesen

gében, jogi tudásában és a mi ilyen pártatlanságában

Figyelembe

megbíznak az eseteknél

is.

venni

kell

Werbczy

bírói

mködésének

gyalásánál mindenesetre saját korának felfogását, nyait és

ügyessé-

elengedhetetlen,

ebben a biró

helyzetét.

tár-

kor viszo-

a

Azon kor társadalmának nézete

megajándékozása a felek részérl épen nem volt erkölcstelen és tiltott cselekmény. Ellenkezleg általánosan elterjedt szokás, hogy a felek a bírónak hálából az ügy szerint az ítél bírónak

elintézéséért ajándékokkal kedveskedtek.

Werbczy

bírói

mkö-

gyakran fordult el, hogy kisebb-nagyobb jutalmakat (birtokokat is) kapott a felektl-, minthogy azonban akkor min-

dése

alatt

den biró részesült a

Werbczynek

nyújtott

haladják, épenséggel

tenyéré

A

eldöntésénél és

ilyen jutalmazásban a perek

nem

ajándékok lehet

szokottakat

nem

magában véve az ajándékozás

hires Szapolyai- Újlaki per^,

a melyre

a

megveszteget-

igazolásául, hivatkozni szoktak a perre vonat-

kozó adatoknak szorgos vizsgálata után nézetünk

m. 183 és köv.

1

Fraknói

2

Id.

m. 113

3

Id.

m. 218. és köv.

i.

felül

megvesztegetését.

alapítani az

hetség gyanújának

a

1. 11

-on.

ll.-oa,

szerint

épen

Werbczy

pártatlansága

birói

ugyanis az tnik

—

106

A

bizonyit.

mellett

hogy Werbczy, a

ki,

perbl

a Szapolyaiaknak

ki

mindhaláláig tántoríthatatlan hive és érdekeiknek önzetlen szol-

mégis az Újlakiak javára dönt, mert az ügyet

Ítéletében

gája.

megvizsgálva ugy

hogy Szapolyainak nincs

találta,

még

véleményét nyiltan hangoztatta is,

—

bár Ujlakiék

ugy

—

látszik

az

itélet

igaza. Ezt a

meghozatala

attól féltek,

eltt

hogy részrehajló

lesz Szapolyai javára.

Werbczyt semmiféle anyagi

Tudjuk, hogy

magának megnyerni

tudta Ferdinánd

hogy mennyire Werbczy lelkéhez

tudjuk,

nemzeti királysága, a melynek

elérése

volt

végett

nve

a Szapolyai

semmiféle fárad-

vagy költséget sem kiméit és mégis, mint

ságot,

sem

áldozattal

és Szapolyaitól elszakitani,^

biró, le tudta

küzdeni magában a pártembert. Szapolyainak nagy anyagi érdekei

Werbczy

forogtak koczkán és

megtudjuk

utólag

maga

után a neki

állapitani,

is úgy tudhatta, a mint mi most hogy Szapolyai haragját vonja

nem kedvez

döntéssel,

a

törvényszék eltt épen Szapolyai javára hozott

királyi

elbb

melylyel

Ítéletet

a

meg-

mégis úgy jár el, a mint jogi meggyzdése sugallja. Igazolva van Werbczy saját nyilatkozata, a melyet egy

változtatja,

más alkalommal

tett,

hogy

:

„mindenkinek,

az akár zsidó vagy czigány

is"

(Si

nélkül a

tekintet

személyekre, egyaránt tartozik igazságot szolgáltatni

legyen

.

.

.

Pharaho

eciam Judeus aut

fuisset).-

Werböczy fúri

ellenfelei

épen a Szapolyai-Ujlaki perben

fordulnak a királyhoz, hogy megakadályozzák és

egy

birónak pártosságára vagy

semmi

pedig

esetre

arra a legkisebb gyanujok

ez

lett

sem

anyagi

mulasztották

czélzást

érdekelt-

volna

el,

ha

volna.

sem Werbczy elz birói pályáján, alkalommal semmi olyan körülményt, a melyet ellene

Hogy nem sem

Ítélkezését

sem tesznek vádjaik hangoztatásánál

szóval

Werbczynek mint ségére,

az

találtak

felhasználhattak volna

gulatlansága

mellett.

semmi

nem

olyas

:

A

volt,

fényes bizonyság neki nyújtott

a

Werbczy

birói

ajándékozásokban

elfo-

tehát

min abban a korban méltán meg-

ütközhettek volna.

Nemcsak

1

Fraknói

«

Id.

a Szapolyai-Ujlaki perben

id.

m. 185.

m. 1.

249., 257. és köv. ll.-on.

nem

találunk a

Wer-

— bczy

—

107

semmit sem, a mi

saját korabeli ellenségeinek vádjaiban

hanem még akkor sem tud-

az ö birói igazságosságát érintené,

nak ellene ezen a téren valamit lással vádolják és htlenségben melyekre

a

alapítsák

aprólékos

felhozni, a mikor hazaáru-

elitélik.

Keresik a bnöket, a

de

Ítéletet,

mködésében

birói

meg^

ekkor sem támadják

Ha

súlyos

is

vizsgálattal

tekintjük

mködését, meggyzdést szerezhetünk

is

Werbczy

át

birói

hogy Werbczyt, birót az elfogulatlanságnak mint és tárgyilagosságnak oly mérkorában rendkívüli, hanem téke jellemzi, a mely nemcsak az ma is a legnagyobb elismerésre méltó.

Werbczy kell

birói alakjának megítélésénél

hogy a

venni,

lomból, a melyben

tl,

A

lehet,

A

él.

biró

is

ugyanis figyelembe

a társada-

lehet kiemelni abból

függ korának uralkodó eszméi-

meggyzdéseinek. mindaddig nem egyáltalán annak teljes meg-

eszményi fokát

tárgyilagosság

st

kérdéses, kívánatos lenne-e

dalom él

és társa-

része.

a

így

elérni

mig a biró valamely meghatározott állam

valósítása,

nyezete.

nem

birót

részese a kor politikai és társadalmi

is

birói

arról,

A

bírót

hogy minden korban befolyásolja kör-

kell,

fennálló

a

biró

rend

re

s

így

figyelembe

kell

vennie mindig az állami és társadalmi életet fentartó vagy szét-

romboló tényezk hatását. Az igazság szolgáltatásánál tehát kell, hogy befolyásolják t azok a legbensbb meggyzdései, a melyek szerint az állami és társadalmi együttmködés egyáltalán lehetséges.

Nem közömbös

elveszíteni az által

t

körivev

a bíróra nézve, hogy ítéleteivel segít

egész világot, a melyben és a mely

él.

Werbczyt is befolyásolhatta köznemesi helyzete. A köza magyar államnak és nemzetnek gerinczét. nemességben látta A köznemesség létével összeforrottnak tartotta az egész politikai és társadalmi

létezést.

meggyzdés,

mint

sadalomfentartó

Werbczyt

erkölcs,

vezethette az

is

korának szülöttét

:

ers

vallási

a katholiczizmust a tár-

mveltség és a magyarság érdekeivel

elválaszthatatlan kapcsolatban láthatta a reformáczíónak

idegenek

(németek) utján terjed idegen szellemével szemben.

Ha Werbczyt befolyásolták

1

Az

ítélet

is

:

az igazságszolgáltatásnál

ez

szövegét

még épen nem 1.

a Függelékben

az életviszonyok

a bírónál megkívánt tár-

I.

4

A) 257.

I.

108

gyilagosság hiánya.

E

abszolút

mérni.

mértékkel

sem szabad t a mai vagy éppen hogy nem egy esetben

téren

Bizonyos,

meglep bennünket lelki ereje, a melyei igaz ságszeretete gyz minden más tekintetek felett. Werbczy 1510-ben már nemcsak országbírói itélmester,

hanem Szapolyai János ezentúl fejt

vajda protonotáriusa

s igy

is

mködésénél

birói és politikai pályáján való

emelkedésével

személynek

közjogi

nagy tevékenységet.^

ki

3.

mintegy intézett

Werbczy

párhuzamosan halad vagyoni gyarapodása. Az ellene támadások nagyon is felhasználják ezt a körülményt

Úgy

vádjaik támogatására.

nagy

erdélyi

birói

hatalmas

két

nem

vagyonát

visszaélésekkel,

birói

akarják feltüntetni, mintha szerezhette

is

hatalmának és

volna

politikai

Werbczy mint

másként,

befolyásának áruba

bocsátásával.

Utalnak a támadók a Szobi Mihálytól kapott els jószág-

adományozásoktól tanácsok azt, lott

kezdve

fejében

a

magánosoktól,

különösen

a

jogi

jutalmazások számos eseteire. Kiemelik

nyert

hogy Werbczy azok közé tartozott, a kik a koronára szálbirtokok adományozásáért legsrbben ostromolták kér-

vényeikkel a királyt.^

Végül hivatkoznak arra a térképre, a mely a Fraknói nagy

müve végén tokainak

hivatva

óriási

van

térben

kiterjedését.

E

is

szerint

bemutatni

úgy

Werbczy

látszik, alig

bir-

van az

országban oly vidék Ugocsától Zágrábig és Pozsonytól Szebenig,

Werbczynek ne

a hol

hogy

Kétségtelen,

lettek

volna birtokai.

Werbczy meggazdagodásának

részletei,

ha magukban véve az egyes esetek nem is nyújtanak semmi különöset vagy gyanúsat, egészükben azt a benyomást kelthetik az olvasóban, hogy az ilyen óriás vagyon összeszerzésénél aligha lehetett válogatni az eszközökben és szerzési módokban. Fokozhatja ezt a benyomást a térkép és az ahhoz csatolt, a megszerzés idrendjében összeállított felsorolása az egyes szerzeményeknek.^ Az igy keletkez kép sokakat tévedésbe

A

térkép ugyanis egyszerre tünteti

fel

ejthet.

azt a biríokállományt, a

melynek így egyben való birtoklását a felhozott adatokból éppen

1

Fraknói

2

Id.

m.

-'

Id.

m. 353.

id.

106.,

m.

50.

1.

111. ll.-on. 1.

— nem

bebizonyitani

lehet

tévedés úgy

pedig

;

az okmányokból az

Werbczy

feltüntetni

bizonyítható

is

a térkép

el, hogy a térben csak akkor

áll

alapján

volna az oklevelek

szerzeményeknek

a

mintegy adatszer igazolás akar

mellett való felsorolása,

A

—

109

vagyonát, ha

hogy mindazt a

volna,

lett

lenni. lehetett

majdnem egy félszázad alatt Werbczy {1498 1540-ig) szerzett, azt egy idben birtokolta is. Ez azonban az adatokból nem tnik ki. Lehet, hogy Werbczy egy idben birta ezt vagy azt az uradalmat s talán a térképen lév földbirtokok egy részét egyszerre is, más idben pedig birtokot,

a mit évek hossza során

—

át,

ismét m.ás földbirtokok ura volt, de egyszerre mindaz, a mit a

sem volt az övé. adományok hosszú sorát,

térkép mutat, bebizonyithatólag soha

Ha fogjuk ténye

végig

találni,

az

vizsgáljuk

azt

hogy nincs mindenütt igazolva a biríokbaiktatás sem.^ Az ilyen adományozások pedig nem

idpontja

és

megszerzését

jelentik okvetlenül a birtok tényleges

Tudjuk,

is.

adományozás biríokbavezetés nélkül még nem adja meg a végleges tulajdont.^ Az ilyen kétes hogy a kor joga

szerint a puszta

birtokszerzéseket

nem

ezeket a térképrl

lehet a valóságosakkal együtt venni s így

úgy mint a tényleges vagyonállományból

is,

törölni kell.

Elég gyakran elfordulnak olyan többiek között, a melyek azért

mert a jövben

nába,

vagyoni

nem vehetk

juttatások

Werbczy

fel

bekövetkez eseményektl

o.

(p.

is

a

vagyo-

mag-

szakadás, öröklési szerzdésben kikötött feltételek bekövetkezése)

vannak függvé semmit s így az nincs is mindig

téve.^

és térképileg

nem

De ha

fel

A

bekövetkezésérl nem tudunk

feltételek

ilyen vagyonszerzési adatok, reális értékük, egyáltalán fel

nem

1

m

Id.

358.

5

1.

2 Illés

1901. Magy.

:

353. j.

!.

359.

3. !.

j.

5.

A magyar

354. j.

1.

361.

3. 5. I.

j.

1.2.

355. 5.

volt

8.

j.

3 Id.

m. 353.

1.

Értekezések.

bármin 4.

1.

10. 7.

j.

356

1.

5.

j.

szerzdési jog az Árpádok korában. Budapest,

Jogászegyleti

utján való

állitanók,

azt

is

362.

XXII.

k.

4.

a királyi adománynál volt tehát szükséges az iktatás,

szerzdés

annak a hatalmas

3. 4. 5. 7.

1.

és

elfogadnók,

tekintve,

is

még akkor

birtoknak, a melyet a térkép mutat,

j.

használhatók

tüntethetk.

a most felhozottakat

hogy Werbczy tényleg egy idben ura

6.

minthogy azoknak

nem

j.

354.

„Nemcsak f. 82. hanem az ingatlannak 1.

elidegenítésénél is". 1.

2.

j.

355.

1.

7.

j

357.

1.

3. 8.

j.

360.

1.

1. j.

—

—

110

hogy ez az óriási birtok még nem jelentheti a megfelel gazdagA nagy uradalmak kezelésének technikája mutatja, hogy még a mai gazdasági, különösen közlekedési viszonyok között sem lehet az arányban álló jövedelmet biztositani. Vájjon abban a korban az akkori közlekedési viszonyok

ságot.

között az ország egész területén szétszórt birtokoknál, a melyek-

nek

becsapásoknak, zsákmányolásoknak folyton

jó része a török

ki volt téve,

birtokállomány

feltüntetett

gazdatisztek

jövedelemrl

megfelel

lehet-e

egységes

lelkiismeretlenségének

kezelése tág

szó? A térképen ki van zárva, a befolyt

a

nyilik,

tere

jövedelem sok kézen megy keresztül mig a tulajdonoshoz Ezeket az

leginkább

általános,

a

jut.

technikából

gazdasági

vont következtetéseinket megersítik az adatok, a melyek mutat-

Werbczy

hogy

ják,

valóban

a nagy

nem mindig

vagyonnak megfelel jövedelemmel

rendelkezett.

Nem

egyszer jut olyan szorult

hogy kénytelen kisebb kölcsönöket

helyzetbe,

felvenni, külö-

is

nösen diplomácziai kiküldetéseinél kénytelen a reprezentáláshoz szükséges értéktárgyakat kölcsönkérni.^ Mindezt alig tudnók megmagyarázni, ha Werbczy mint dúsgazdag ember bségben volna.

élt

Önkéntelenül e

téren

honnét

vagyoni

helyzetét

melylyel elégíthet élt,

felmerül a kérdés,

is

vizsgáljuk,

az a

ki

jellemz

van

mégis

folyton

midn Werbczy az

javítani

törekszik?

hogy az egész kornak,

felelet,

tulajdonsága

a

birtokszerzési

Nem

melyben

a

hogy

vágy;

nemcsak nálunk, hanem külföldön is jobban ert embereken a meggazdagodás lázas vágya, mint valaha.

Werbczy

alakját

mohóság,

nagy

a

vett

az

a köznemesi osztályon felülemelkedve világosan

hogy kell vagyoni er nélkül politikai szerepet nem játszhatik. Tudta, hogy szavának csak akkor lesz súlya, ha megfelel vagyon áll a háta mögött. Minél biztosabb a gazdalátta,

sági helyzete, annál biztosabb a politikai fellépése.

Werbczynek,

mint vezérpolitikusnak nagy anyagi alapra volt szüksége.

Nem

is

lehet

azt

hogy Werbczy vagyonának fel, nemcsak nem lehet megtagadni bizonyos

állítani,

jövedelmeit pusztán magánczélokra használta volna

mködése, a melytl közérdek jelleget, emésztett fel sok

politikai

1

Fraknói

id.

m.

162.

kardkötn és lószerszámon

1.

A wormsi

kivül

költséget,

hanem

a külföldi

kiküldetés eltt a primástól egy ezüst

négy ezüst

tálat kért

kölcsön;

1.

még

314.

1.

111

kiküldetések egyenesen is

teljesen

közérdek

Politikai

viselte.

és

reprezentáczionális költségeit

diplomácziai

a mely sokszor az ország érdekében történik,

tevékenységére,

áldozza vagyona

jó részét.

Hogy Werbczy fényes

bczy

bizonyságot

politikai szolgálatait

tesznek

Szapolyai

nem

vásároltatta

adományozásai.^

meg,

Wer-

Szapolyait hatalmi törekvéseiben egész erejével támogatta,

neki tette a legnagyobb szolgálatokat és mégis tle kapott leg-

kevesebbet. Szapolyai a dicsérettel

nem

fukarkodott ugyan,

de

mig nagy érdemeit magasztaló szavakkal ismerte el, mesés vagyonából alig juttatott valamit. Kétes érték adományai épen nem állanak arányban a neki tett politikai szolgálatokkal és meg sem közelitik azokat az

adományokat, a melyeket

Werbczy

másoktól,

különösen az udvartól kapott.

Werbczy vagyoni gyarapodása semmi olyast nem mutat, a min saját korában megütköztek volna, vagy a mi a mai kor felfogásával ellenkeznék.

1

Fraknói

id.

m.

116., 117.

11.

NEGYEDIK FEJEZET.

Werbczy

Werbczy 1516-ban

1.

mködése.

diplomácziaí és irodalompártoló

tához, személynök

lett

közeledik

pályafutásának

magasla-

s mint ilyen az ország nagybirái (judices

regni ordinarii) között foglal helyet.

A

nádor és országbíró után

következik rangban és a király birói pecsétjét rzi.

A

személynöki

a

^

állás

helyetíesitésébl fejldött

ki,

király

személyes

ezért hivják

bíráskodásának

personalis praesentiae

regiae in judiciis locumtenens-nek, rövidítve personalis-nak. Ezt

az állást

az

els

jogi

Werbczyig mindig személynök.

világi

A

egyházi fontos

rend

töltötte be.

tiszt viselése

Werbczy

ugyanis nagy

mveltséget követelt és Werbczyt épen tudása, a mely e

korban

még

a

fnemesek

közt

sem

általános,

tette

hivatottá ez

állásra. 2.

Az 1518. évtl kezdve látjuk Werbczyt külföldi fontos eljárni, innét kezddik a diplomácziaí szereplése.

kiküldetésekben

Werbczy elször és

1519-ben vezet küldöttséget Velenczébe

Rómába, hogy a török

ellen

segítséget

kérjen

s

a nemzeti

királyság érdekében megnyerje a hatalmas köztársaság és a

pápa

támogatását.-

Velenczében

nagy

ünnepélyességgel

fogadják.

A

fogad-

tatásnak igen érdekes jelensége, a mely figyelmünket megragadja,

hogy

Werbczy

úgy látszik, azt nevében beszél.

1

Hajnik

J.

:

magyar beszédben üdvözölte. Ezzel akarta kifejezni, hogy a köznemesi nemzeti párt a doge-t

A magyar

vegyes-házi királyok 2

Fraknói

id.

alatt.

bírósági szervezet és perjog az Árpád- és

Budapest, 1899. 37.

m. 145—159.

11.

1.

a

:

—

113

-

Rómában megismerkedik Medici késbb VII. Kelemen néven pápa lett

János

bibornokkai,

a ki

és

mint ilyen Werböczjrt

nádorrá választása alkalmából üdvözölte,

meleg hangon emlé-

meg a római nagymveltség

kezve

találkozásról.

kor

alakjának

már akkor

„Téged

voltunk"

tudta

figyelmét

kelteni

és

VII.

legszebb

a

Werbczy

elismerése

nagy

igazán

varázsának,

sége

Egy Medicinek, a renaissancefel

Kelemen üdvözl levelének szavai megszerettünk, mikor még alsóbbrend

megnyerni a vonzalmát. állásban

is

egyéni-

mveltségének

európai

és

tudásának.^

Werbczy második szólott 1521-ben.^

Az

nagyfontosságú

Wormsba

kiküldetése

birodalmi gylésen

tartott hires

itt

kellett

megnyerni a birodalmi rendek támogatását a török elleni hadjárathoz. Ez a gylés volt az, a mely maga elé idézte Luthert,

hogy vonja vissza

tanait.

Érdekes

megvilágításban

ez

látjuk

Werbczy szereplését a reformáczióval szemben. Werbczy és kisér társa Balbi Jeromos, a hires humanista

alkalommal

pozsonyi prépost ebédre hivták

telenebbl

vitatkozhassanak

meg

vele

Luthert,

és

hogy sokkal

tanainak

fesz-

visszavonására

birják.

A tudjuk,

A

mint

a

pápai

Werbczy

követnek

Rómába

küldött

jelentésébl

tanújelét adta kiváló teológiai képzettségének

is.

annak a kornak irodalmilag igen kimvelt és sokágú ismeretköre, a melyben való jártasság nagy olvasottságot, teológia

skolastikai képzettséget és különös dialektikai ügyességet kivánt.

Idegenektl és hozzáért egyháziaktól halljuk, hogy Werbczyvel szemben Luther „nem viselte magát ügyesen" és így tudunk

magunknak téren

fogalmat

alkotni

Werbczy

képességeirl

e

is.^

A magyar kitüntetés, a

követeknek

politikai

jelentségét

mutatja

az

a

melyben V. Károly császár testvérének Ferdinánd

fherczegnek ünnepélyes fogadása alkalmával

A császár

volt részük.

jobbján a fherczeg, balján Balbi haladt, mig

Werbczy

mindjárt

utánuk ment a jelenlev két biboros között.

Werbczy még

a most ismertetett küldetéseken

kivl

járt

küldöttségben Nürnbergben (1522.), Pózenben, Bécsben és Krakkó-

Fraknói U.

3 Illés

id. m. 159. 161—173. 11.

^

»

:

o.

U. o. 173.

1.

1.

Bevezetés a magyar jog történetébe.

—

—

114

látható, hogy Werbczy diplomácziai mködése mai kor felfogása szerint is igen kiterjedt, széleskör. 3. Akkor, a midn Werbczy Wormsba ment, Bécsben pihent tartott és itt kezébe került Ambrosius Catharinus ,A keresztény

ban.^

Mindezekbl

még

a

hit

védelme", czimü müve, egyike azon kor hitvitázó iratainak,

Werbczynek

a mely Luther tanainak czáfolatával foglalkozik.'

megnyeri a tetszését a munka és saját költségén gondoskodik második kiadásáról és ingyen terjesztésérl elszót is ir hozzá, ;

a melyben a királynak a figyelmébe

Werbczy

hitbuzgóságát látjuk e

hanem

cselekedetében,

maecenási mködését

irodalompártoló,

munkát. Nemcsak

ajánlja e

az

Vallásossága egyesül

is.

irodalom szeretetével.

De nemcsak

a vallásos irodalom

kelti fel

érdekldését és

hanem mind a szépirodalom, mind a tudományos irodalomnak más ágai is. Nemcsak tudomást vesz az irodalom eseményeirl, hanem anyagi erejéhez képest hozzájárul az irodalom áldozatkészségét,

fellendítéséhez.

Kiadja a nagy magyar iró Janus Pannonius költi müveit.'

A

nem

kornak

egy

humanistája

kétségtelenül bizonyítja,

neki

müvét,

ajánlja

hogy Werbczyben

saját kora is

mpártolót látott. így Camerinói János Plinius dolgozataihoz index-et készit és azt neki ajánlja, „Polyhistor" czimü földrajzi

Werbczyt

megtudjuk, hogy rajzi

kérdések 4.

érdeklik

érne,

1

a

ajánlásokból

a természetrajzi

Werbczy

folyton

tevékenységének

országos

fehérvár eleste után is

úgyszintén

Ezekbl az

sokoldalú

pénzügyirl vagy finánczpolitikairól állásban

is.*

természetrajzi

és

föld-

is.

Mieltt

pontjára

munkát

mi buzgó a

emelked is

pályafutásának tet-

még egy

ágáról,

a

megemlékezhetünk. Nándor-

kincstárnok

és

lett^

ezen

nehéz

megállotta a helyét.

Fraknói

kiküldetéseket

1.

m.

id.

178.

késbb.

2

U.

o.

8

U.

o. 337.

1.

*

U.

o. 338.

1.

5

U.

o. 325.

1.

164.

1.

1.

282.

!.

298.

1.

314.

1.

a

konstantinápolyi

ÖTÖDIK FEJEZET. Werbczy

nádorsága és számzetése. Szapolyaí szereplése és halála.

Végre

1.

nádorrá

1525-i

az

hatvani

melletti

Werbczy

országgylésen

lett}

Az 1525-i országgylés a kor legviharosabb országgyA fnemesek már elre törvénytelennek hirdették, mert a király akarata ellenére jött össze. Érezték ugyanis, hogy a köznemesség nagy számban fog megjelenni s majd szenveléseinek egyike.

a régi sérelmek orvoslását. A köznemesség nttön ntt, mert a törvényeket nem hajtották végre, a török veszedelem egyre fenyegetbb lett s mégsem történt semmiféle védintézkedés mindehhez járult még a furak garáz-

délyesen

követeli

elkeseredése

;

A

dálkodása.

nádor

felgyülemlett harag nagy része

István,

a

ellen fordult.

A

mint az országgylést megnyitották, mindjárt szenvedélyes

szónoklatokban

A

Báthori

király

követelik,

tanácsosai

hogy

javaslatára

a

király

jónak

ott

látta

jelenjék

teljesíteni

meg. ezt

a

kívánságot.

Werbczy fejti

ki

az országgylés szónoka, a ki két órás beszédben

a király eltt mindazokat

orvosolni

kell.^

A

a

mulasztásokat,

kozásra vonul vissza. Ekkor a beszéd hatása

í

ez. 8

nunciust

melyeket

alatt^

a közhangulat

id, m. 203. és köv. 11. Szabó D. A magyar országgylések története II. Lajos korám. 89 1., a hol a beszéd legfbb pontjai közölve vannak. U o. 90. 1. A szónoklat olyan volt, hogy az idegent, Burgiót a pápai

Fraknói

" L.

ban

a

király meghallgatja a beszédet s azután tanács-

is

:

bámulatra ragadta. 8*

— Werbczy

teljesen

—

116

felé fordul és követelik,

Werbczy,

ki minden rossznak a nek igaz kifejezje legyen a nádor.

a

kútfeje,

A

hogy Báthori

király beleegyezik, mire

nemesség határtalan lelkesedéssel Werbczyt nádorrá

Werbczy méltóságába

helyett,

a köznemesség érdekei-

a

választja.

helyet foglal a király oldalán, az ország legels

a melyben sikeresen

jut,

A küls

sikert tekintve

pontja.

Mint

ez

mellett.

elvei

pályafutásának fény-

nádorispánja

ország

az

küzdhetett

életének,

volt

családból származott nótárius azt az állást

köznemesi

szegény

a

tölti

melyben

be, a

eltte hatalmas fúri dinasztiák ivadékai ültek.

A

legnagyobb állásban

is

Werbczy önmagához,

hü marad

módon

elveihez és köznemesi származásához. Érdekes kifejezésre. Hivatalos és

juttatja ezt

magániratokon „Regni Hungáriáé palatínus

magát s nem egyszeren csak palatínusnak.^ Mikor megsznik nádor lenni, még akkor is megtartja a külsleg is Regni Hungáriáé servus elnevezést. így akarja kifejezésre juttatni, hogy az ország közérdekét hivatott szolgálni. Nádorságának különbségét azzal is mutatja, hogy gyakran maga fogalmazza, st irja az okmányokat, a mit eltte soha sem et servus^'-nak nevezi

a

tettek

nádorok,

Werbczy

a

kik

nemesi családból származott, a

Korában

meg.

A furak

akadt

között

nádorrá választását az

írni

korabeli

nem tudó fúr

mert

azért,

egyszer

furak nem támadták

nem

megütközést

felemelkedése

és befolyást féltették.

Nemcsak

közfelfogással ellenkezett

de

nálunk,

hogy

volna.

a

a

Werbczy hogy

Tudjuk,

tényezje épen ez alkalomból

tájékoztatott

Werbczynek,^ a mit semmi valami

esetre

sem

rendellenességet

nemzetközi udvariasság megsértése Igaz,

hogy Werbczy

értett

nádorsága

lett

volt

ha

legjobban iratot

Werbczy

volna.

Ez az

m. 210.

küld

nádorakkori

volna.

els sorban katona

A

és

nádori

1

Fraknói

2

U.

3

Szalay László támadja Werbczyt, hogy egyszer köznemes létére,

id.

o. 211.

1.

1.

1.

nem öltött, utóda akart lenni a Szapolyaiaknak, Petényiek„Werbczy és Verancsics" Bud. Szemle (régi folyam)

nek, Báthoriaknak. 203.

láttak

üdvözl

a

Kelemen

VII.

az Írástudáshoz, mint a kardforgatáshoz.^

a ki soha fegyvert

I.

nem

tesz,

sem

külföldön

pápa, az akkori politikai világ egyik legelkelbb és

jobban

keltett.

azért áskálódtak ellene, mert az állásával járó hatalmat

akadunk a nyomaira annak,

ságában

is.

köz-

— pedig együtt

tiszttel

a kardforgatáshoz épen

mint katona

felé szerepelt

—

az ország haderejének a vezetése. A^égsem

járt

mondhatjuk, hogy

Werbczy

117

is

megállotta

a

nem

volna.

értett

életének

helyét,

vége

mint Budavárának fparancsnoka. Ferdinánd serege hadakozik s megrzi a várat, mindaddig,

szerencsésen

ellen

mig a török felment sereg meg nem 2.

érkezik.

Werbczy éleíénel<mélységes tragikumát mutatja, hogy alig

hó azután, hogy a köznemesség egy szivvel egy lélekkel nádorrá választotta, ugyanaz a köznemesség az 1526-i országgylésen nemcsak megfosztja a nádorságtól, hanem a haza ellenségének nyilvánítva vagyona elvesztésével és számzetéssel telt el tiz

bünteti.

Nem

id az udvari pártnak, hogy a hangulatot fordítsa. A Báthori-párt pénzzel, erszakkal és

kellett

Werbczy

ellen

sok

szép szóval megnyerte a köznemességet.

támadásnak és azonban események az nem fogadja el, hanem követeli, hogy várja be fejldését. A Báthori-párt ez alatt elhatározza, hogy teljesen leszámol Werböczyvel. Mikor Werbczy azt látja, hogy már élete is

Werbczy

veszélyben

a

ki

hirét vette

lemondását a

sietett

legjobb

forog,

az

királynak

ellene

készül

bejelenteni.

barátjával

Szobi

A

király

Mihály lyal

együtt,

ellen hasonlóképen megnyilvánult a gylölet, éjnek

idején

menekül a fvárosból zólyommegyei birtokán lév Dobronya várába.

Werbczy elterjesztésére

olvassuk az

távollétében a király elnöklése alatt a személynök itélt

az országgylés

itéletlevelet,^

Werbczy

felett.

meggyzdhetünk, hogy

Ha

végig-

koholt vádak,

rágalmak alapján hozták. Ilyen többször nagy hangon ismételt vád az, hogy Werbczy erszakosan, törvényellenesen foglalta el a nádori széket, ép igy hangoztatják az itéletlevélben mintegy indokolásképen, hogy

Werbczy

és társa a királyi fenség támadója

és a királyi akarat megvetöje. Végeredményben tehát Werbczy lázadó és mint ilyen számzetéssel és vagyona elkobzásával sújtandó.

A

meghozott

iíélet

findoka, ha az általános szólamoktól

és üres vádaktól eltekintünk, az, hogy

meg nem

jelent és igy ezzel a ténynyel

bnösségét. Ez az

1

L.

Ítélet

Werbczy az

elismerte

akkori

politikai

igen szomorú világot vet

Függelékben

1.

4.

A.) 257.

1.

Ítélszék eltt

már hallgatagon az

-

118

—

Werbczy annyi szolgálatot tett, vezérember még csak kísérletet sem

viszonyokra. Szapolyai, a kinek

meg sem

A

jelent.

hatalmas

hogy a Werbczy ellen felzúduló vihart lecsendesítse és tántoríthatatlan nagy hívét megmentse. így tudjuk még jobban

tett,

méltányolni

Werbczynek Szapolyaihoz

Werbczy

számkivetése

szemrehányás nem

vész. Semmiféle

menedékhelyen

alatt

élte

való önzetlen viszonyát.

következett illetheti

t

be

a miatt,

a mohácsi hogy biztos

végig a nagy nemzeti vereséget. Neki menekül-

nie kellett a saját honfitársai ell és tétlenségre kárhoztatva nézni,

hogy következik be a

katasztrófa, a melyet

elre

látott

elhárítására egész erejével elkövetett mindent.

és a melynek

Úgyszólván egész

Európát bejárta, az akkori müveit világ nagyhatalmait felkereste,

hogy figyelmüket a török veszélyre

és

felhívja

segítségüket

megnyerje.

Érdekes és közvetlen

Werbczy minden

bizonyságunk

is

van

pártérdeket és személyes érdekeit

arra, is

hogy

alá tudta

rendelni a közérdeknek, a melynek a legnagyobb veszélyét épen

a közeled török hódításban

A midn

látta.

a Hármaskönyv elkészült,

törvényerre emelése

ellen az udvari párt akadályokat gördített, mert

hatalmának gyengí-

A

vármegyékben szervezkedett köznemesség elkeseredésében, hogy a meghozott törvényt végre nem hajtják, kész volt megtagadni az adó behajtását. Mikor Werbczy tudomására jutott, hogy a török már Jajczát fenyegeti s így az adóra éget szükség van a hadi védekezés czéljából, félretesz minden pártoskodást. Nem nézi azt, hogy most módjában állana kikényszeríteni a Hármaskönyv törvényerre emelését, nem, hogy az udvari pártnak is használ, a melyrl pedig tudhatta, hogy a nemzeti királyság ellen szerzdik és folyton ellene áskálódík. Felszólítja párthíveit, hogy az adó behajtásához fogjanak hozzá, mert „a sérelemért, a mit a végzemény kihirdetésének megtagadása következtében szenvedünk, nem szabad az tését

látta

benne.

egész ország veszélyeztetésével bosszút

A

mint a halálos csapás után

a

állani."^

nemzet

kezd

föléledni,

már találkozunk Werbczy mködésével. Leveleket ír híveihez az ország minden részébe Szapolyai érdekében.^ Elérkezettnek látja az idt arra, hogy eszménye, a nemzeti királyság megvalósuljon.

»

Fraknói

« Id.

m. 104.

i.

m. 241.

s köv.

1.

II.

—

-

119

Ferdinánd minden eszközzel a maga sikertelenek

nem

Ígéretekkel

Ezt az

ki.

sége képesítette tekintetben

is

t

személynökit,

jogi tudása és

mvelt-

be ezt a

politikai

világi töltse

legfontosabb méltóságot.

ennek érdekében folytatja tevékenységét, a mely azonban igen szomorú reá nézve,

Mint János mert

mint a

is,

nagy

Itt is

hogy mint

arra,

Werbczyt a fökanczellári

lett,

állást

eltte mindig egyháziak viselték.

politikai

a

tudja megnyerni, hiven kitart Szapolyai mellett.^

nevezte

tisztségre

tériteni

befolyású

Szapolyai, a mint királylyá

3.

akarja

részére

Werbczyt, de kísérletei maradnak. Werbczyt sem anyagi eszközökkel, sem hatalmas

nagytekintély,

azokat a

kanczellárja

király

a

irányelveket,

politikai

melyeket pályafutása

kezdetén

maga

egyenként

Azok a foszlopok, a melyeken eddig nyugodott, kidlnek. Nem önként lett htlenné

politikája

látja

elé tzött, és

porba

s

eltt

tartott,

hullani.

de engednie

politikai vezéreszméihez,

rségének

maga

eddig folyton

a helyzet kénysze-

kellett

belenyugodni abba, a mii már megváltoztatni

nem

tudott.

így

el

kellett

fogadnia

a

török

ki

úgyszólván európaszerte szervezte a török

Talán igazuk van azoknak, a kik azt a tudtán

kivül

török

kötött

elleni védekezést.

hiszik,*

szövetségbe

melynek

nem Werbczytl,

eszméje kétségtelenül János királytól eredt és a

a

szövetséget,

hogy Werbczy

beletördhetett,

mert

hogy ha Ferdinánd alá kerül az ország, az nem tudja vagy nem is akarja majd megvédeni a török ellen és igy elvész attól félt,

a kereszténységgel együtt az ország

is.

Werbczy, de már nemcsak a nyugat, hanem kelet felé. Két izben is megy Konstantinápolyba. Elször János király uralkodása kezdetén ennek érdekében. Megbízatásának sikerrel felelt meg. Nemcsak a szultán személyes vonzalmát nyerte meg, hanem teljesen ellensúlyozta a portánál Ferdinánd követeinek mködését.^ Werbczy második Ismét diplomácziai küldetéseket végez

konstantinápolyi útját 80 éves korában

az

akkori

közlekedési

1

Fraknói

2

U. o. 278.

3

U. o. 290. és köv.

4

U.

id.

o. 321.

tette

Zsigmond érdekében.* Ha

halála után János

m. 249.

viszonyokat,

1.

1.

1.

11.

257.

1.

ebbl

meg

János király vesszük

tekintetbe

az

egy

ténybl

is

-

Werbczy

következtetést vontiatunk

még

a Konstantinápolyba

ers ban

kis

körülbelül

utazás

napot

annyi

ma órát. Kocsin vagy lóháton kellett utazni hadsereg kíséretében. Elgondolhatjuk, hogy mily Werbczynek

szervezetének kellett

nagy fáradalmakat

e

való

Ebben az idben

fizikumára.

mint

vett igénybe,

egy egész

—

120

Werbczy

hogy 80 éves korá-

lennie,

tudta viselni.

el

lassankint közvetít szerephez jut Ferdinánd

és

János király közt.^ Mint a békepárt feje igyekszik elsimítani

az

már megszerzettet

a

ellentéteket, megtartani

mindenekfelett

és

óvni az ország érdekeit.

Pályájának

végén

látjuk

Werböczyt,

mint

katonát

A

Budavárát sikeresen védelmezi Ferdinánd serege ellen. felmenti Budavárát, de

el is foglalja.

vel utolsó állásában.

A

lakosság föbirájává

teszi

Ekkor találkozunk Werbczy-

szultán a török helytartó mellé a

10

is.^

török

arany

napidij

forint

magyar mellett.

Ebben a minségében éri 1541-ben a halál,^ a mely ép oly tragikus, mint pályafutásának a számzetése utánra es második fele. Werbczy, a mint meg volt állapítva, a basához indult 4.

tanácsba,

még pedig köszvényes

bántalmai miatt kocsin. Kocsija

mellett haladt a diszkisérete.

Egyik szolgáját, a az elrohanó

török

szolgájának legyilkolása csolja,

kit

Konstantinápolyból váltott magához,

katonák

lekaszabolják.

Werbczy

kedvelt

miatt éktelen haragra lobbanva, megparan-

hogy visszaforduljanak,

s a

legnagyobb szidalmakkal illeti ily gazságokat

mindazokat, a kik az igazságos fejedelem nevében

követnek

A

el.

hogy ne tördjék avval a rossz szolgával és ráveszik, hogy menjen mégis a basához a tanácsba. Itt Werbczy méltatlankodva jelenti ki, hogy mindaddig semmiféle tanácskozásban nem vesz részt, a mig teljes elégtételt nem kap. Felháborodásának oly módon ad kifejezést, hogy a basának és

basa emberei

embereinek arcát

kérlelik,

pir

borítja

el.

Hazaérve

parancsot, hogy csomagoljanak, mert

tovább.

De

pedig

egy pillanatig

kiadja

a

se marad

a basa emberei a felrakott holmikat visszaviszik és

mintegy szelíd erszakkal marasztalják.

1

Fraknói

2

Id.

3

Verancsics Antal esztergomi érsek,

id.

m. 325.

halálának részleteit.

m. 303.

1.

1.

Werbczy

barátja jegyezte

fel

—

—

121

Néhány nap múlva a basa kéreti magához. Ünnepséget magyar király és a szultán tiszteletére poharat

rendez, melyen a ürítenek

a

kibékülés

jeléül

és

itt

méregpoharat, melynek hatása csak

nyújtják

másnap

Werbczynek jelentkezik.

a

Teste

irtózatosan kikelve formájából, feldagad. Lakását a basa emberei

rzik s alig leheli ki lelkét, rögtön koporsóba zárják testét, hogy a nép ne lássa a méreg hatását. írásait elveszik, vagyonát azonban meghagyják és megengedik, hogy a városnak és környékének lakossága nagy pompával kisérje utolsó útjára. látjuk.

pályafutás, a melyen Werbczyt végighaladni Mint biró kezdi pályáját és mint biró is végzi be. Egész

életén

át

Csodálatos

végigvonul a ragaszkodás, a melylyel a hozzá közel-

állókhoz vonzódik.

A

haláláig tart Szobival kötött

barátsága, a

hsége. Ez az állhatatosság abban a korban, annyi csábítással szemben, a melynek Werbczy ki volt téve, nagy dolog. Halála is igazságszeretetérl és Szapoiyai család iránti tisztelete és

embereihez való ragaszkodásáról tesz tanúságot.

HATODIK FEJEZET. Werbczy

tragikuma és életének tanulságai. a

1.

A

mint már

ki is

Werbczy

és

Hármaskönyv.

emeltük,

Werbczy

egész életén tragikus

vonás húzódik végig.

Werbczy tragikumát abban találjuk, hogy azok az eszmények, még életében omlanak össze; azok

a melyekért annyit küzdött, az eszmék, a

melyeknek megvalósitását

czélul

tzte

ki

maga

elé, mind messzebb esnek a megvalósulástól. St élete olyan irányt vesz, hogy maga kénytelen saját ideáljai ellen fordulni. Werbczy, a ki a nemzeti királyságért küzd kezdettl fogva,

a

ki

a rákosi

késziti

országgylésen

a

nemzeti

királyság

érdekében

az országgylés kiáltványát, kénytelen részt venni a nagy-

váradi

békekötésben,

Werbczy, a

ki

a

mely lemond a nemzeti

iparkodott az

fellázítani a török ellen,

királyságról.

egész világ diplomácziáját

kénytelen szövetkezni vele.

Annak, a ki a hitújítás ellen törvényczikkeket szerkesztett, könyveket adott ki, meg kellett élnie, mint terjed és ver gyökeret mindjobban az eretnekség. Annak, a ki a köznemesség érdekeit védelmezte, minden köznemesség uralmát akarta a törvényekben biztosítani,

téren a

hogy a nyugatról már késn jöv hbériség hatása hogyan emelkedik a fnemesség mind nagyobb hatalomra s miként szerzi meg ennek jogi biztosítékait is. Már nem érhette meg a fnemesség külön rendiségének, a frendiségnek teljes

látnia kellett, alatt

kifejldését, de fokozatos kialakulását

látta.

Mint törvényszerkeszt kénytelen tapasztalni, hogy törvényeit nem hajtják végre. Mint kodifikator, nem tudja keresztülvinni.

— hogy legnagyobb

—

123

életének

alkotása,

fmve,

Hármaskönyv

a

törvényerre emelkedjék.

A ki

az ország egyik nagybirája volt, mint török kádi végezte

Meghalt a

életét.

hogy valamit

nélkül,

meg

is

tudott

volna

valósítani életében abból, a miért egész életén át küzdött. 2.

A

volna.

Mintha a sors Werbczynek még a külsejét is üldözte mint családjának csakhamar nyoma veszett, ivadékait

hogy leányágon tudjuk követni egy darabig:^ úgy képét sem rizte meg az utókor számára semmiféle egykorú metszet vagy festmény. Mig a korában él és szerepl személyekrl számos egykorú hiteles metszet tájékoztat, addig Werbczy külsejére, fizikumára csak az életrajz adataiból vonhatunk bizonyos alig,

következtetéseket.

Erteljes szervezetére mutat a magas életkor, a mit

még inkább

a második konstantinápolyi

80 éves korában

alkonyán,

fáradalmait

élte

Már ezekbl

a tényekbl

útja,

a el

elért

és

melynek nagy tudta

viselni.

nem közönséges, némi valószínséggel

is

hatalmas testalkatra lehet következtetnünk.

Megjelenésében hatásnál

nem

a szabad ég

küls a

kis szerep jut a alatt

imponálónak

valami

kellett

vallanak a szónoki sikerek és

a

külföldi

szereplés.

erre

lenni,

A

szónoki

külsnek. Vájjon annak a kornak

táborozó, viharos országgylésein a hatáskeltés

eszközeit szabad-e egészen figyelmen kivl hagyni akkor,

midn

olyan szónokról van szó, a

ki

az egész tömeget magával

tudta ragadni.

De Werbczy

diplomácziai szereplése

mindenütt kellemes benyomást

egyhamar. Megnyer küls

keltett,

is

a mi

azt mutatja,

nem

is

hogy

mosódott

nehéz volna megérteni

nélkül

el

az

állandó hatást, a mit a rövid és rendszerint ünnepélyes külföldi

tartózkodások alkalmával 3.

Werbczy

élete

elért.

nem csupán mint

a legnagyobb magyar

szempontokból számunkra.^ mi tanulságokat a nagy vonhatunk az lehethogyan Werbczy tüneményes pályafutása megmutatja,

jogászé érdekelhet minket,

általánosabb

sokkal

életébl

48 eltti rendi világban alacsony sorból felküzdmagát valaki a legmagasabb helyre. Jellemz ez a kétség-

séges az, hogy a hesse

1

2

Fraknói id. m. 294. 1. 1. j. 314. Ezekre és a következkre nézve

1907. 688, 689.

1.

1.

1.

Illés

:

Werbczy. Jogállam

VI. évf.

— lelenül demokratikusnak életre.

124

—

magyar társadalmi vennünk 48 eltt a Habár a magyar fejldés egész

nevezhet vonás

Természetesen más értelemben

a

kell

demokratikus szót, mint ma. folyamában észlelhet az alsóbb osztályoknak lassú emelkedése,

jobbágy osztályok legkiválóbbjai is folyton folyvást találtak utat a nemességhez, a politikai jogosultakhoz való emelkedéshez), mégis feltn, hogy midn a fúri osztály a legélesebb ellentétben áll a köznemességgel, akkor küzdhesse fel magát valaki a

(a

tehetségével oda, a hol a legfelsbb osztálybeliek vannak, s foglalja el

azokat az állásokat, melyeket eddig kizárólag felsbb osztály-

vagy a legmagasabb fokú egyházi méltóságok töltöttek be. Ez az egy vonás megérteti velünk, hogy hogyan volt képes a magyar társadalom annyi századon át, a tespedések korszakaiban mindig friss ert menteni és tovább élni. És hogy Werbczy emelkedése valóban tudásának és tehetségének jele, mutatják azok az elkészületek, melyeket végez, s a munkakör, a melyben kiképezi magát. Werbczy megmutatja nekünk, hogyan lehet az európai mveltség mellett megtartani a magyarságot. A kozmopolita humanista szellemmel megismerkedni és megtartani az egyéniséget, eredetiséget. Igen mveltnek, sokoldalú viiágfinak kellett lenni beliek,

annak, a ki

ki

görögül, latinul

németül

és

„eleganter"

beszél, a

kiadja külföldi humanista irók müveit; a ki bejárja a müveit

nyugat nagy

részét,

megjelenik a kor legels udvaraiban, meg-

tudja nyerni egy Medici pápa tetszését, hitvitázó tud lenni magával egy Lutherrel szemben, a ki V. Károly császár vendége, a szultán kedveltje.

És mégis a római világlátottság

nem

jogi

tudás, a humanista ismeretek, a

gátolják meg,

hogy a magyar szokásjog

lelkes

hive, tisztelje és összeírója legyen.

Werbczy sokoldalú képzettsége mutatja, hogy az igazi nagysághoz egyoldalú tudás nem elégséges. Werbczynek érdekldését nem köti le egyedül a jog. Jogászi tudásának csak elnyére válik, hogy bölcsészeti kérdéseket

is

tanulmányoz, foglal-

kozik a jelenségek végokaival. Gyakorlati jogi felfogásában így emelkedhetik magasabb szempontokra. A természettudományok

érdekldése pedig lehetvé teszi, hogy a természet világában uralkodó nagyszer rendet, szoros összefüggéseket megfigyelhesse, így viheti magával a jogi szemlélet terére is az életiránti

viszonyok

reális felfogását.

125

A magyar társadalom életének nem Werbczy pályaf utasa révén.

egy jellegzetes vonása

ünik elénk

így látjuk azt a tragi-

nevezhet vonást,

hogy minden nagy tehetségnek a politika szolgálatába kell kerülnie. A XVÍ. század magyar társadalmának is az a sajátossága, hogy mintegy szorítja a politikai kusnak

is

a

térre azt,

nagyot

be a legfbb

tásra.

töltheti

meg helyét. Werbczy nagy

társadalmi elítéletet létére

Tudós könyvet

Írjon.

ir

küzdött

is

akkor,

a

mint nádor

más nagy országos

és

még

a XIX. század-

aligha tekintették nemesi, uri foglalkozásnak a tollforgatást.

szempontból

Ilyen

akar

le

arra határozta el magát, hogy könyvet

hivatalok viselje a XVI. században, mikor

is,

tud

kell

könyvet

is

A magyar mveldés a

ki jogi

birói állást, kell,

legyen.

is

mikor nemes ember

ban

A

alkotott.

hogy Pedig nem mindenki alkalmas erre a hivaWerbczy, a ki mint biró kiváló, mint politikus nem

politikus

állja

és valamiben

ki valahol

méltóan

tudásával

legnagyobb

cselekedet

nézni

Werbczy

hogy

vállalkozását,

irni.

fejldésében ez az irodalmi vállalkozás

számba

Werbczy

megy.

az

újkori

európai fejldést megértve, belátja az irodalomnak, a tudomány-

nak hasonlíthatatlan nagy értékét a nemzetek életében és annak megbecsülésére akarja megtanítani az uralkodó osztályokat.

Ö

az,

hogy honfitársai a tudományokkal nem tördnek, a tanulmányoktól idegenkednek ^ látja, hogy a jövben a nemzetek küzdelmében nem pusztán a katonai erények, a kardforgatás a

ki észreveszi,

;

hanem

számítanak,

a tudás lesz a fegyver.

Természetes, hogy

Werbczyt saját kora, a mely a könyvsokra, nem a Hármaskönyv alapján

irást

épen nem

Ítélte

meg. Tévednénk azonban, ha

maga sem

becsülte

ismerte

müvének

értékét.

a könyve után becsülték meg,

1

azt

hinnk, hogy Werbczy

Abból, hogy honfitársai

még épen nem

lehet

az

nem fel-

„Quae quidem res (mea ut fertur sententia) eo gratior quo atavi, progenitoresque nostri, ab ejuscemodi videntur alieniores fuisse. Gens enim nostra a prima ipsa

Hkv. Praef.

:

tóti est futura prosperitati

institutionibüs

nascentis imperii origine, rebus dumtaxat bellicis intenta, caeteris linis

minus videtur incubuisse".

(Id.

kiad. 4.

1.)

U.

o.

discip-

Operis conclusio:

„Occurrebant rursus nostrates Pannones, ad quorum usus scripsimus haec fere omnia, constat enim nostros Pannones diligentius arma, et ea, queis sine nec potuere seri, nec surgere messes, manibus quam Ciceronis, Livii, Salustii, aut Auli Gellii volumina tractavisse." (Id. k. 424. 1.)

:

—

fogására következtetni. Hiszen, ha tudta

akkor a mi

értékelni,

—

126

Werbczy

egész

életének müvét

meg

nézetünknek

nem

kellene

róla változni.

Werbczy

mint nádor hatalmának tetpontján megkísérelte

a Hármaskönyv szentesítését és annak az életbe való átvitelét. Igaz, hogy az alatt a tiz hónap alatt, mikor a nádori méltóságban volt,

a Hármaskönyv életbeléptetését

keresztülvinni

de már 1525-ben a hatvani országgylés

nem

tudta,

törvényczikkelyeinek

tiozatalánál éreztette befolyását.^

Önként

mintha

elesik tehát az a kifogás,

«em ismerve müve

Werbczy maga

sem tett volna Hármaskönyv érdekében. Egyébként elég, ha elolvassuk a Hármaskönyv elszavát, ajánlását és forgatjuk az egész munkát meggyzdést szerezhetünk arról, hogy annak, a ki irta, éreznie becsét, hatalma teljében mit

a

kellett

alkotásának nagyságát.

4.

Werbczyt már a 48 eltti korban, a mig életének nem voltak, sokszor és sokfell támadták.

rész-

letei tisztázva

m

A

kik a

Hármaskönyvet megtámadták, azok felismerve a

és szerzje közti kapcsolat jelentségét, igyekeztek

személyét

is

belevonni támadásaik körébe. Az alkotó emlékének

beszennyezésével többet reméltek elérni a tömeg

mü

Werbczy

kritikai taglalásával.

Tudták,

személyes értékének kisebbítése jobban

mint a munka fáradságos és részletes Külföldrl

is jöttek

dások. Ezek a hazai

eltt,

mint a

hogy az embernek a érdeklik

a

bírálata.

tisztán politikai irányú, czélzatos

földön

hibái,

közönséget,

termettekkel

együtt

táma-

közrehatottak,

hogy a XIX. századbeli magyartársadalomban határozott WerbczyíUenes közvélemény keletkezett, a mely Werbczy alakját épen

nem

Ítélte

meg igazságosan. Ingatag politikusnak, száraz jogásznak, st álnok embernek tüntették fel, st még a megvesz-

állhatatlan,

tegethetség rágalma

is

elhangzott fölötte.

hogy a külföldi és a magyar támadások hatottak a Werbczy védire is és ennek tulajdonitható, hogy azok, a kik elismerték a Hármaskönyv nagy értékét, elfogadva a támadók Kétségtelen,

rágalmait, pálczát törtek

Werbczy

személye

Sokkal következetesebben jártak

könyv

1

el

ellen léptek fel és ezzel

együtt

Az 1525: XXXII.

méltatását

t.-cz.-ben

;

felett.

azok, a kik a

igyekeztek

1.

180.

1.

Hármas-

Werbczyt

is

— megítélni,

mint azok, a kik a

ugyan, de az

irót

A Werbczy alapján fentartani

attól

mvétl

—

Hármaskönyv szavára esküdtek

különválasztva

elitélték.

ellen felhozott vádakat a

nem

lehet ugyan,

tudtuk volna czáfolni, akkor

mondani

127

sem Az

különváltan.

mai történelmi kutatás

de ha e vádakat

lehetne

az

iró

meg sem

felett

Ítéletet

mvét nem lehet szétmegállapítani. A mint a költt

irót és

szakítani, ha az író értékét akarjuk vagy mvészt nem lehet elválasztani alkotásaitól, úgy az írót sem mvétl. A szerz mvében él, vele emelkedik vagy bukik, lesz nagygyá vagy törpül el mind saját korának mind minden utána következknek ítéletében.

Werböczyröl csak a Hármaskönyvvel kapcsolatban lehet letet

mondani. Nagyságának

igazi

csak nagy munkájából érthetjük

mértéke a Tripartitum.

meg,

jogászi

íté-

Werbczyt

alakjának igazi

csak a Hármaskönyvnek ismerete után ejthet meg. Werbczynek, mint jogásznak teljes jellemzése egybeesik a Hármaskönyv jellemzésével. A Hármaskönyv magyarázza Werbczy méltatása

életének nagy misztériumait.

NEGYEDIK CZIM.

A Hármaskönyv.

ELS Werbczy

A Hármaskönyv

megbízása.

A

az országgylés eltt.

szentesítés elmaradása.

A Hármaskönyv

I.

FEJEZET.

megírására

Werbczy

II.

Ulászló királytól

kapta a megbízást, a mely a Hármaskönyv valamennyi

sában

jóváhagyásban,

feltalálható a királyi

az

kiadá-

Approbatióban,

a hol szó szerint közölve van. II.

Ulászló király megbízása így hangzik: fideli nostro egregio magistro Stephano de .

judicis

.

.

nostrae

curiae

protonotario,

curam

Werbcz, omnium ipsius

regni nostri jurium, legum, et consuetudinum, constitutionumque

receptarum atque approbatarum, earum

regno nostro,

et praesertim in

decidendis causis, ac sententiis eonsuevissent, in

unum

capita distinguendi

magistros

:

videlicet,

quae

ferendis,

sequi,

ac

colligendi, atque in titidos

observari (ut

et sedis

protonotarios,

volumen redigerentur. A megbízás lényege

nostrae

judiciariae

jóváhagyott

különösen a

hogy Werbczynek az él,

az,

jogot kell összegyjteni és

nyelv

összeírni.

bbeszédségével, a jogáról királyi

fit)

et

ut ea postea nobis oblata, ac per caeteros

coassessores revisa, discussa, ac diligenter trutinata, in

latin

in ipso

aula nostra regia judicandis, et

szól,

a

juratos

unum tételes

Ezt fejezi ki a középkori

midn

melyet

az az

ország

egész

bevett

és

országban,

kúriában az ügyek eldöntésénél, az ítéletek

hozásánál követni és figyelembe venni szoktak.

129

A megbízás

az összeirás módszerét

gyjtött anyagot

czimekre és

megjelöli

is

fejezetekre

azután az egész egy kötetbe foglalható legyen.

hogy

feladata,

unum

az „in

jelenti

az

anyagot rendszeres

az össze-

:

hogy

felosztani,

kell

Az összeirónak

egészbe

foglalja:

colligendi atque in titulos (ut

ezt

fit)

et capita

a

Hármas-

distinguendi" körülírása.

A

czimekre

könyvben

;

(capita) való tagolás.

ben

meg

(titulus) felosztást

találjuk

is

meg

a czimeken belül azonban nincs

Werbczy

Itt

nem

a megbízásnak

Hármaskönyv

mve. A

is

A

eleget.

tett

ez Szegedi Jánosnak, a

bírói itélmester kapta a

fejezetekre

mindjárt megjegyezhetjük, hogy ennyi-

§-okra beosztása, a mely késbbi kelet,

megbízásból az

a

híres

ered,

commentátorának a

Werbczy

kitnik, hogy

czimeknek

nem Werbczytl

mint ország-

mun-

megbízást és hogy az elkészült

kálatot a többi ítélmestereknek, valamint a királyi törvényszék

ülnökeinek felülvizsgálata alá

Nem

kellett bocsátania.

megtudni az Approbatíóból, hogy mikor kapta Werbczy a megbízást. Az idpontnak, hacsak hozzávetleges meghatározása is fontos, mert így tudjuk megállapítani, körülbelül

lehet

mennyi

id

alatt készítette el

mégis bizonyos támpontjaink,

Werbczy

melyekbl

a

a munkát. lehet

a

Vannak

megbízás

idejére következtetni.

Werbczy munkájának mondja, hogy a

királytól a

rioribus annis) kapta

és

az olvasókhoz

megbízást az

mvét huzamos

(longís, díuturnísque laboríbus),

a

ezekkel

és

években (supe-

kitartó

munkával

sok igyekezettel és virrasztással

(tanto studio, tantisque vígíliis) készítette

Ha

elszavában^ azt

irt

elz

kijelentésekkel

el.

összevetjük

azt

az

ismert

hogy az 1504-iki és 1507-íkí országgylések már nem követelik többé a szokásjogi szabályok összegyjtését, csupán a decretumok egybefoglalását, és hogy Werbczy ezen országgylések törvényczíkkelyeinek fogalmazásában már részt vett: azt következtethetjük,- hogy 1504-ben és 1507-ben a törvényadatot,

hozás azért hallgat a szokásjog összegyjtésének szükségességérl,

Werbczy

mert

hívatott

ezt

a

munkát

elvégezni.

így

mondhatjuk, hogy a megbizás 1504 eltt történhetett.

1

Hkv.

2 L. Illés

:

i.

k. 434., 436.

Fraknói

i.

m.

60.

11. 1. ;

Timon

Bevezetés a magyar jog történetébe.

i.

m. 614,

1.

9

-

A

130

-

következtetés helyessége mellett szól

és

azt

kiegészíti,

hogy az 1498 VI. és az 1500 :X. törvényczikkek ugyanazt kívánják, a mi a Werbczynek adott megbízásban van/ a mi arra mutat, hogy Werbczy megbízása az elbb említett törvényhozási törekvéseknek egyenes folytatása. Ugy látszik, hogy akkor kapta :

Werbczy gylések

nem

törekvései sikerre

A Hármaskönyv bczynek 1500 czime:

vezettek.

a király a megbízást

elkészítésére

után, de

A munka

2.

évi ország-

a megbízást, a mikor az 1498. és 1500.

1514-re készült

opus

Trípartítum

Wer-

1504 eltt adhatta. jurís

el.

Werbczy munkájának

consuetudinaríí

ínclytí

regní

Hungáriáé.

Werbczy

a

királyhoz intézett

ajánlásában,

Commen-

a

hogy mvét vizsgálja át és megbírálása után jóváhagyván, gondoskodjék a használatba vételérl. Az ajánló levél szövegébl, mely egy szóval sem tesz említést az országgylés közremködésérl, még nem lehet arra következtetni, hogy Werbczy elégnek tartotta volna, ha a király a Hármaskönyvet jóváhagyja és életbelépteti. A kifejezések csak arra vallanak, hogy Werbczy felajánlja müvét a királynak és felkéri, hogy megbirálásáról és jóváhagyásáról gondoskodjék.^ A szövegbl nem tnik ki, hogy Werbczy nem tartotta volna szkségesnek, hogy a Hármaskönyv az országgylés elé kerüljön.* Ellenkezleg inkább azt lehet mondani, hogy azért országgylés elé vigye terjeszti mvét a király elé, hogy az a

datióban,

királyt

kéri,

és törvényes szentesítésben részesítse.

A munka gylés

1

az 1514-iki országgylés elé került.

bizottságot küldött

T.

í.

ki.

Ennek a

Az ország-

feladata volt megállapi-

hogy azokat a szokásjogi szabályokat

kell összeirni,

a melyeket

a legfbb bíróságnál alkalmaznak. 2

Hkv.

has meas

i.

k.

10.

1.

„Quam

atque etiam oro, et obsecro, ut nomini dedicatas, iterum, atque iterum

etiam,

vigilias vestro sacratissimo

periegere, discutere, ac recensere

non gravetur."

„Quod opus nunc majestati vestrae offero, et Hkv. i. k. 10. eamque suplex deprecor, dignetur has meas lucubrationes hilari excipere et eis, si dignae videbuntur, suam sacrosanctam authori-

2

1.

dedico, fronté

tatem impertiri, omnibusque suae ditioni parentibus observandas proponere." 4

nem

L.

Fraknói

tartotta

elé kerüljön.

i.

m. 99. l.-on; ugy látszik, mintha szerinte Werbczy hogy a Hármaskönyv az országgylés

volna szükségesnek,

hogy

tani,

szokásjog

az

helyesen,

kodifikációja.

él jognak megfelelen történt-e A Hármaskönyv jóváhagyásában,

Approbatio végén név szerint Megemlitésre

tagjai.^

sem

vett részt,

mélyes

nem

egész úgyis csak formalitás Mialatt a

munka

helyen változtatott

is.

közremködni, hiszen az

bizottságban

a

Werbczy szeA fnemesség

jórészt

köztük van Szoby Mihály

akart

a az

is fel vannak sorolva a bizottság hogy a bizottságban egy fnemes

méltó,

hanem csupa köznemes,

jó barátai;

bizonyára

—

131

volt.

eltt

a bizottság

Werbczy

feküdt,

két

rajta.

Az egyik hely a II. rész 44. czime,^ a mely azokról az szól, melyekben az egyházi személyek ellen is fbenÍtéletet (capitalis sententia) lehet hozni. Itt müvét egy hivat-

esetekrl járó

kozással egészitette ki: a való

hivatkozással

végzeményünk^

§-ban az 1439: XXXVIII.

8.

hogy

betoldotta,

Ez a

jóváhagyja és megersíti."

is

t.-cz.-re

közönséges

mostani

„azt

változtatás

inkább csak irodalmi jelentség.

el.

A másik hely a III. A czim a jobbágyok

czimében a

rész 25.

2.

Az

jogállapotáról szól.

§-ban fordul 1514-iki job-

bágylázadás leverése után a törvényhozás* a szabad költözködés jogát elvette. Erre való tekintettel kellett

mvébe

ezt a fontos jogváltozást

^

Hkv.

i.

k.

16.

nostrum accedentes

1.

in

paliaque jura, ac leges, tinentem,

„

.

.

.

idem

beiktatni.

quendam

libellum,

consuetudines eorum vetustas

jussu a praefato magistro Stephano

nostro

scriptum, nobis obtulerunt, supplicantes cunctis suis clausulis, articulis,

et

e helyütt

praelati, et barones, ac nobiles universi,

conspectum, et

Werbczynek

ut,

;

capitulis,

quia

gentilia,

collectum,

ipsi

munici-

et receptas,

eum

per venerabilem

concon-

et

libellum

in

Paulum de

proventum nostrorum regalium Benedictum de Batthyán, hujus castri nostri Budensis castellanum, nec non egregios magistros, Joannem de Ellyewelgh palatinalem, ac Albertum de Belyén, et Paulum Bolyár, persode Iteni Stephanuni Kesserü nalis praesentiae nostrae protonotarios Gybarth, regni hujus nostri Hungáriáé vicepalatinum, Georgium de Mekche secretarium nostrum, Michaelem de Zob, ac Paulum de Dombó juratos assessores dictae sedis nostrae judiciariae, et Stephanum Hentzelffy de

Wárda,

praepositum ac

administratorem,

Sancti

Sigismundi,

magnificum

:

Petrovicz, directorem

causarum nostrarum regalium, perlegi, revideri, dissuper eorum legibus, et approbatis consue-

cuti et examinari faciendo,

tudinibus, recto ordine et debito

Fraknói

3

Az 1486:XXVI1I., LXXII. Az 1514:I-XLIV. t.-cz.

4

i.

m.

modo

conscriptum

100. 1.-án tévesen 46.

2

czim

esse agnovissent

.

áll.

t.-cz.

9*

." .

:

— A

munkában

bizottság Ítélete szerint a

jóváhagyott

módon

—

132

szokások

(debito

rendben

helyes

modo)

törvények és

a

ordine)

(recto

és

a

kell

Írattak össze.^

Erre az országgylés az 1514: LXIII. t.-czikkben a követ-

kezképen

intézkedik:

quod universa

Item,

comportentur, juraque

decreta,

regni

jam

rectificentur, et in

regia

scripta,

perlegi facere, et perlecta confirmare

;

majestas

coníirmataque, et

unum statim

sigillata,

ad singulos regni comitatus remitíere dignetur.

hogy az országnak Írásba Hármaskönyvet kell

Felkérik a királyt,

(a „jura regni scripta" alatt a

fogva

ettl

mindig)

küldje

pecséttel ellátva

azonnal

olvastassa szét

érteni

ersítse

jogát itt

és

meg

és

minden egyes várme-

ország

az

fel,

foglalt

gyéjének.

Ugyanekkor megemlékeznek a kodifikáczió másik irányáról is,

a törvények egybefoglalásáról és a törvénygyjtemény készí-

tését is megsürgetik.

Az országgylés a

szentesítésre

szóval terjeszti a király elé

:

gylés, hogy a megersítést

és a

vonatkozó

kérelmet

é!

megjelenik eltte az egész országkérje.^

A király az országgylés sürgetésének eleget óhajt tennj munkát írásban és élszóval helyeselvén, mindenek örömére,

megersítését megígéri.^

A munka jóváhagyása meg is történt. A király az egész Hármaskönyvet, a mely szerinte is az országnak a jogát helyesen adja el, minden kihagyás vagy hozzáadás nélkül szórói-szóra 1

Hkv. Approbatio

2

L. u. 0.

3

publica

Hkv.

Lect.

demum, ac

ac baronum,

Sal.

k.

i.

k.

i.

18.

1.

434.

L. a 131.

1.

:

1.

jegyzetben.

,Quibus ex sententia

generáli diaeta, ac conventu

nobiliumque,

1.

dominorum

peractis, in

praelatorum,

procerum regni hujus universorum, anno decimo, supra millesimum quingentesimum, rusticana seditione, quae paulo ante irrepserat, excisa, et sublata ad diem divo Lucae Evangélistáé dicatam, celebrato, idem princeps omnium cum salutis

humanae

quarto,

et

et

ac plausu, hoc domestici juris compendium, suo ductu, atque auspiciis lucubratum, conceptis verbis, ac viva voce comprobavit et regio imperio, regiaeque authoritatis plenitudine roboratum, irrevocabili

fiagitatione,

sanctione firmavit."

i

— ünnepélyes

megersít

vége közé

eleje és

133

-

kiváltságlevélbe foglalja/

m

az egész

esett

úgyhogy annak megelzi

a privilégium

:

és befejezi azt.

A király azt is megigérte az országgylésnek, hogy a mnek pergamenre irt példányait titkos pecsétjével ellátva, az ország vármegyéinek megküldi.^ Ígéretét azonban nem teljesítette. A munkálatot nem pecsételtette meg s nem is küldte szét a megyéknek.

A

folyamata tehát megakadt és végleg el is maradt Hármaskönyv a törvényes kihirdetésben nem részesült,

szentesítés

a

s ezzel

Werbczy maga megemlékezik

Mvének

okáról.

az olvasókhoz

a szentesítés elmaradásának

intézett

elszavában

azt adja

el,

hogy a munkának ötven, st még ennél is több példányban í. t. a vármegyék száma szerint szük-

való leíratása, a mennyire

pedig lett volna, hosszas munkába került volna, a királyt sürgs teendi Pozsonyba és Bécsbe szólították. Majd késbb visszatért ugyan az országba, de ismét más és más ügyekkel lévén elfoglalva, nem intézkedhetett, míg végre bekövetkezett

ség

abban megakadályozta.^

halála

A nem

m

A Hármaskönyv hatott

Werbczy

királynak tehát,

volt érkezése a

el.

A

szerint

bármennyire

óhajtotta,

szentesítésének végrehajtásához.

szentesítése

azonban más okokból marad-

valódi ok az lehet, hogy

idközben ismét a fnemaga befolyását* ezen

mesi párt került hatalomra és éreztette a a téren

furak

A munka,

is.

a

mely nemcsak, hogy nem kedvez a és köznemesség

hanem a fnemesség

kiváltságaínak,

nem akar a nemesek közt elismerni semminem tetszhetett a furaknak. Sikerült is nekik

egységét hirdeti és féle

a

különbséget,

szentesítést megakadályozni.^

Werbczynek ismernie

a

szentesítés

Ezt azonban

kellett.

elmaradásának

elhallgatta,

pártküzdelmekre való hivatkozással

munkájának az

életbe való átvitelét.

mert

még inkább Ha feltárja

valódi

nem

okát

akarta

a

megnehezíteni az

igazi okot,

úgy felelnie is kellett volna azokra a támadásokra, a melyekkel müvét sújtották. Munkájába bele kellett volna vinnie a politikai

1

Hkv. Királyi jóváhagyás

^

Hkv. Lect. Sal. 436.

3

Hkv.

*

Fraknói

5

Timon

u. o. i.

i.

m. 101. 1. m. 615, 1.

1,

i.

k. 430.

— viszálykodás

egész

témáját,

134

leleplezni

él sebeit, az még jobban müve

ország

feltárni

az

vonását

s ezzel

visszatartani a

és

kicsinyes

intrigákat,

osztályok

ellen ingerelni

elrelátással

az igazi okokat, a melyek miatt

számára

a

uralkodó

a

vissza-

nagyokat,

munkától a megfélemlithet kishitek nagy tömegét.

Bölcs önmérséklettel elesett és

—

közömbös akadályok

Werbczy

müve a törvényes

hirdetésével igyekezett

biztosítani a jóindulatú fogadtatást.

eltakarta

szentesitéstl

munkája

MÁSODIK FEJEZET. A Hármaskönyv Werbczy

1.

kiadásai és tartalma.

a Hármaskönyvet, hogy

— a mint mondja —

az annyi igyekezettel és fáradtsággal készitett munka, a a király

is

feledésbe

nem

(csak a pecsétet

jóváhagyott

menjen:

ne

függesztette reá),

Bécsben

1517-ben

költségén

saját

melyet

kinyomatta.^

A munkát Singreiner vagy latinosan Singrenius, Werbczy nyomtatása ismers bécsi nyomdásza adta ki. A 71 ivre terjed

m

negyven nap

alatt

kész

volt.

Oly rövid

hogy az még a mai viszonyokat tekintve

Werbczy azt

II.

adta

ki,

oklevelébe belefoglalta, a

értelmén és a rendjén semmit se változtatva, a

1

el,

a

mint

megersít

ugyanabban az alakban és szövegezésben, az

levélbe illesztve;

készen

készült

alatt

számottev eredmény.-

az egész Hármaskönyvet ügy

megersít

Ulászló

is

id

mint

1514-ben

volt.^

Hkv.

Lect.

Sal.

k.

i.

436.

1.

ne hoc opus, tanto studio,

„Sed,

:

tantisque vigiliis elaboratum, ac firmissimo regiae potestatis robore (dempta

duntaxat et

sigilli

appensione)munitum,

et

paulatim obliterata rerum memória,

huic quidem

regno

deterius,

nihilque

discernendis, justitiaque ministranda,

confirmatuni,in obscuro delitesceret, in

nihilum redigeretur,

perniciosius

fieri,

in

causis

(quo

nihil

praesertim

aut excogítari posset) has

easdem immu-

consuetudines, et leges municipales, nullo penitus sensu, ordineque

sub ea, qua prius formula, atque contextu editae fuerant, in publicum calcographorum industria edendas utque id latius, pluribusque páterét excudendas curavi."

tato,

;

;

2

Fraknói

3

Hkv.

1.

i.

m. 126.

fent

1.

1.

jegyzetben.

— A Hármaskönyvnek többi kiadásoktól némileg

Az egyik

eltérés,

ez az

els kiadása

Werbczy

áll

elmondja

„Lectoribus salutem"

felirata miatt

másik

eltérés az,

m

hogy a

Werbczyt dicsit

olvasókhoz

m

keletke-

okait.

Ez a

megjelöléssel

munka

legvégére

végén a korban

divatozó

szoktak idézni, az összes többi kiadásokban a került.i

A

az a

elmaradásának

zésének történetét és a szentesités rész, a melyet

(editio princeps) a

eltér.

hogy a munka élén

elszó, a melyben

intézett

-

136

melyek a többi kiadásokból hiányzanak. Két verset találunk ebben az els kiadásban az egyik Balbi Jeromos, hires humanistának Carmen-je. szokás szerint

versek

jönnek,

a

;

A Carmen elmondja, hogy mily visszás állapotok voltak hajdanta. A magyarok csak háborúskodtak és irott törvények hozatalára sok perpatvar támadt, a melyeknek ime most végett vetett Werbczy. Különösen érdekesek a versnek a következ sorai: alig is gondoltak. Ezért

dics sök hagyományait István mvet, bölcsen töltve be régi reményt.

„Felkutatá a

S

szerze

hogy a szittya szokás mily drága örökség. Meg, hogy nem becsesebb nála a római jog"-

JVlegtanitá,

A második vers,

a mely

Werbczyt dicsíti, Bekényi Benedek

epigrammja.

Foglalkoznunk

ezekbl is hogy min

Ma

kell

láthatjuk

a

a Hármaskönyv többi kiadásaival

munka nagy

is,

mert

jelentségét és fként

elterjedettségnek örvendett,

min

forgalomban

azt,

volt.

a nagyon elterjedt könyvek czimtáblájára reklámul

szokták

Írni,

ezerbl

való.

fel

hogy az illet példány abból a kiadásból hányadik Ez a statisztika, melyet az irodalmi termékek számá-

ról közölni szoktak,

bizonyos tekintetben tanulságos.

A

példányok

hogy milyen elterjedetségnek örvend az a regény, vagy tudományos munka. Természetesen messzebb men következtetéseket fzni a példányok, illetleg kiadások számához nem ajánlatos. Hiszen ezrei tanúságot tehetnek arról,

1

Hkv.

i.

k.

434.

1.

Magister

Stephanus de

Werbcz,

praesentiae regiae majestatis locumtenens, lectoribus salutem. '

Fraknói

i

m. 127.

l.-ján

Hegeds

István fordítása.

personalis

— nem egy ban

selejtes

terjed el az

137

—

amerikai detektiv regény több százezer példány-

olvasóközönség körében és megtörténik az

hogy egy és ug:yanazon Írónak nem a legkiválóbb munkája melyet a legtöbb példányban adnak el.

bens értékéné! fogva kiválóbb

Sokszor kiadást ér

m

is,

az, a

aránylag kevesebb

mint egy kevésbbé értékes, de bizonyos vonatkozá-

el,

közönségnek jobban tetsz munka. Vannak olyan munkák, a melyeket egyenesen a közönség ízlése szerint írnak, a közönség azután divatossá teszi ezeket. A misztikus, érdekfeszít munkák nagyobb elterjedettségnek örvendenek, mint a nehezebben megérthet, mélyebben járó és csak fáradsággal élvezhet müvek. Mindent összevetve mégis azt kell mondanunk, hogy az sainál fogva a

elterjedetíségen kívül

mérje

valamely

lehet

sokasága.

még

Némi

az értéknek

m

bizonyos tekintetben

is

példányainak száma és kiadásainak

óvatossággal, gonddal felhasználhatjuk a statisz-

hogy valamely munkának bels értékére következEz azonban nem dönt bizonyíték, hanem csak egy melyet csak egyéb adatok hozzáadásával használhatunk fel,

tikát is arra,

tessünk. adat,

m

igazi kiválóságát. hogy bebizonyítsuk valamely Ha a most kifejtettek állanak a mai irodalomra, mely rohamosan gyarapodik és évrl-évre óriási termést hoz létre,

akkor mennyivel

inkább állanak a régebbi irodalomra,

midn

munkának még csak második kiadása is. Itt már jobban támaszkodhatunk a munkák kiadásainak számára a bels érték kutatásánál. Nagy fontosságot tulajdonithatunk a Hármaskönyv kiadásaínak számára vonatkozó

valósággal ritkaság számba ment valamely

adatoknak.

A Hármaskönyv

a magyar bibliográfia tanúsága szerint az

még ezt is st magyar-

összes magyar könyvek közül egészen a mai korig, beleértve, legtöbb kiadást

ért

el.

Nincs

magyar,

könyv sem., a melynek annyi kiadása volna, mint a Hármaskönyvnek. Némelyek összeállítása szerint^ 42, mások szerint 56 kiadásban jelent meg.^ országi

Érdekes, ha végigtekintjük századok szerint

1

Kolosvári és Óvári a Hkv.

i.

k-ban XXXili.

is

a kiadások-

lapor: sorolják fel

az

egyes kiadásokat. 2 Vécsey adás; Acta reg.

:

Adalék a magyar Corpus Juris történetéhez. (Ünnepi elscient. univ.)

Budapest, 1902.

9.

1

1.

j.

—

—

138

nak folyton fokozódó számát. A Hármaskönyv a XVI. században 11, a XVII-ben 14, a XVIII-ban 15 s a XlX-ben 16 kiadást ért e\} Az els, bécsi kiadás után (1517.), a második (\545-ben), st a harmadik kiadás is (1561-ben) ismét Bécsben lát nap-

Ez magában véve is figyelemreméltó jelenség. Az els hazai latin kiadás 1572-ben Kolozsvárott

világot.-

(Heltai

els magyarnyelv HéLvmaskönyv Debreczenben, 1565-ben jelent meg. Weres Balázs adta ki a latin szöveget kivonatos magyar fordításban. Itt találkozunk legelször magyar jogi mszavakkal. Ez volt az els lépés a magyar jogi mnyelv megteremtésére.-^ A Weres Balázs kiadása nyomán készítette Heltai 1571-ben az els teljes magyar fordítást (Kolozsvárott). A Hármaskönyv 1574-ben már horvát nyelven is megjelenik Gáspár-féle), az

Pergossich Iván fordításában Nedelischán a

században, a melyben

és

még ugyanabban

is

latin

nyelven

A

fordítást

kiadják.

1599-ben.

végezte

A Hármaskönyv nagy fényes bizonyíték, hogy a

;^

els kiadás Bécsben

német fordításban

ugyanott

megjelent,

Wagner Ágoston

az

jelentsége

és

használata

mellett

kiadásokon kívül szükségét érezték

latin

már elég korán nem csak a magyar, hanem a horvát és német nyelv kiadásoknak is. St az Erdélyben keresked görögök kedv éért^örö^re ték

még A

is

lefordították.^

A

gyakorlati élet igényei követel-

a megjelenés századában a

különböz nyelv kiadásokat, Hármaskönyv

többi kiadás közül fontos az, a melyben a

Magyar Törvénytárhoz, a Corpus Juris Hungaricihez csatolva jött elször 1628-ban. Az erdélyországi törvénygyjteménybe, az a

Approbatae

et

Compilatae constitutíones-be 1698-ba került bele.

A Hármaskönyv

utolsó kiadása a

Magyar Törvénytárnak

milleniumí emlékkiadásában, de már egész külön kötetként jelent

meg. Ez abban különbözik a többiektl, hogy az els kiadás szövegét adja híven, minden változtatás nélkül; a különböz eltéréseket, variánsokat pedig,

tatta

1

Vécsey elbb

2

U.

o.

3

U.

o.

*

A magyar

11

12.

,

i.

m.

id.

II.

(Magyar nyelv 1909.

A

4. füz.

.•

157.

1.).

Kimutatta

a

magyar

jogi

horvát kiadást a szerb akadémia legújabban

(Belgrád, 1909.) Kadlec Károly

Vécsey T.

U. o.

irodalomban érdeme szerint elször Tagányi Károly mél-

hatását a horvátra. 5

h.

melyeket a többi kiadások mutat-

nyelv kiadta

bevezet tanulmányával és befejez indexével.

Századok. 1894

,

485. köv.

11.

139

nak,

jegyzetekbe

natra

alig

lehet

A

foglalja.

értelmezés

az

századról-századra

kiadásban az egyik oldalon van

magyar

els

szövegbeli eltéréseknek

pilla-

jelentséget tulajdonítani, pedig ezek mutatják

a

ingadozásait

Ebben

is.

a

másikon a

szöveg, a

latin

fordítás; alul pedig a jegyzetek történelmi, jogtörténeti,

közjogi

vonatkozású észrevételeket

egyéb

és

(Kolosvári

— Óvári

és

Márkus D. kiadása

Magyarázó kiadásokat

Különösen a tanulók

találunk.

is

szükségleteit kellett kielégíteni.

tartalmaznak.

1897.)

E kiadások

közül Szegedi János

Tyrociniuma és Werbcius Illustratusa érdemelnek különös met, melyek maguk is számos kiadást értek el.' Rövid,

összefoglalások,

verses

kivonatok

figyel-

készültek, a

is

melyek arra valók voltak, hogy megkönnyítsék a Hármaskönyv tételeinek betanulását. Okolicsányi és gróf Lázár latin. Szentpáli

Nagy pedig magyar versekbe

Ha a Hármaskönyv

Hármaskönyv

foglalta a

tételeit.^

munkának a tagoltságát vizsgáljuk, különbséget kell tennünk az els és az összes többi kiadások között. Ugyanis az elszó, a mely az els kiadásban praefatio auctoris czim alatt a munka elején volt, a végére került. Ennek következtében a többi kiadásban a 2.

egész

felosztását, az

m

többi kiadást az ajánló levél, a commendatio nyitja meg, mégis ezt a részt

nem

a rész

hibásan

praefatio

az olvasókhoz

intézett levél, a melylyel

auctoris-nak

intézett

Werbczy müvét

Minthogy így a praefatio auctoris

A

1

XVIII.

és

Tyrocinium és W. századokban

A mai jogirodalomból

jelzést

illustratus

XIX.

nevezik.

Pedig

hanem a

elszó,

ez

királyhoz

a királynak felajánlja.

a commendatio számára

Kolosvári

öt kiadást értek el,

1.

Óvári

és

Hkv.

i.

k.

szerint a

XII.

1.

1.

j.

emelnünk a Hkv.-nek azt a méltatását és kútfi beható vizsgálatát, a melyet Grosschmid Béni , Magánjogi eladások. Jogszabálytan" (Budapest, 1905.) ez. müvében nyújt (543—713. 11). Nemcsak a tételes szempontok teljes és nagyszabású érvényesülését találjuk itt

ki kell

meg, hanem nem egyszer a jogtörténeti háttérnek finom kidomboritását

és megvilágítását 2

is.

Okolicsányi János

:

Tripartiti

operis

juris

consvetudinarii

regni

Hungáriáé compendium rhytmis vulgaribus. Bártfa, 1636 Lcse, 1648. Gr. Lázár János Versus mnemonici summaria et numeros titulorum operis Decreti Tripartiti jur. consuct. R. Hungáriáé et Princip. Transil;

:

vaniae exhibentes. Nagy-Szeben, 1744. és 1769. Szentpáli Nagy Ferencz Werbczy István törvénykönyvének compendiuma közönséges magyar versekbe foglalva. Kolozsvár, 1701., 1798. :

:

— foglalták

:

—

140

az igazi praefatio-ia „Lecíoribus salutem" jelzéssel

le,

idézik.^

A

név

praefaíio auctoris

alatt

szerepl ajánló

levél

(commen-

datio) után következik a királyi jóváhagyás (approbatio Tripartiti

munka maga: prológus (elbeszéd) és a Ez után jön a munka befejezése (operis conclusio), a melylyel Werbczy müvét bezárja és utána a királyi jóváhagyás (regis consensus), a mely a megerösit privilégium operis). Ezt követi a

három

rész.

bezáró része, az approbatio vége.

A mü 1.

tagoltsága tehát a

Ajánlólevél a királyhoz.

következ (Commendatio a ;

szerz elszava. Praefatio auctoris. 2. A Hármaskönyv jóváhagyása. Approbatio 3. a) Elbeszéd. Prológus Rész. Pars.

b)

1.

c)

H. Rész. Pars.

A munka

5. Királyi 6.

Üdv

Tripartiti operis.

I.

d) Hl. Rész. Pars. 4.

felírások szerint

II.

III.

befejezése. Operis conclusio.

jóváhagyás. Regis consensus. az olvasónak. Lectoribus salutem

tulajdonképen

;

a szerz elszava.

—

Az egész mü titulusokra oszlik.

A

a Prológus és a

Prológusban van

három 15, az

rész

—

czimekre,

els részben

134,

a második részben 86, a harmadik részben 36 czim. Látnivaló,

hogy ez az elosztás nem arányos, de a közelebbi vizsgálat megarról, hogy csak látszólag aránytalan, mert megfelel az anyag jelentségének.

gyzhet

A

Prológus

els

természetszerleg

legrövidebb,

a

mert

csak

az

alapfogalmak és a források eladása. Az

rész czimeinek a

száma a legnagyobb, mert ez a Hármasbenne van az egész mnek magva,

bevezetés jelleg:

könyv legbecsesebb

része,

legfontosabb anyaga.

A második

rész

kiegészítje

érvényesítésének az eszközét, a peres

az

elsnek,

a

magánjog

eljárást tartalmazza s igy

jelentségben mindjárt az els rész után jön, a mint a titulusok

1

látszik írást

Ez a tévedés még a tnilleiiiuini kiadásban sincs kijavítva úgy indultak ki, hogy a használat már szentesitette a téves fel;

abból

és ha változtatnak a régi hibán, akkor zavar

és magánjogi irodalom hivatkozásaiban.

áll

el

az egész közjogi

— száma mutatja

is.

A harmadik

a partikuláris jogokból s ezt jelzi a

A ezek

;

fontosságú

kisebb

két résznél

czimek száma.

czimfeliraíok, a rubrumok jelzik, Werbczytöl származnak. A czimeknek a felirata az els

titulusok tartalmát a

kiadásban

A

is

meg

volt.

czimeknek

(principium)

kezdetre

és

szakaszokra

osztását Szegedi János, a Hármaskönyv magyarázója

a

fként

rész csak töredékeket nyújt

els

az

~

141

XVÍIL

században:

alsóbb

az

ez

beosztás

tehát

(§)

készítette

az

editio

princeps-böl hiányzik.

A Hármaskönyv

idézésénél

(titulus),

czim els szakasz röviden jelezve: §.

3.

í.

r.

9.

ez.

illet

részt

ezen belül pedig

els

a principiumot vagy a megfelel §-t (P. o.

Tit. 9.

az

megjelöljük

(prológus vagy pars), azután a czimet

rész kilenczedik

1.

§.

vagy P.

I.

1.)

A Hármaskönyv

tartalmát egész általánosságban

már

itt

vizsgálat tárgyává tehetjük.

mnek

anyaga túlnyomó részben magánjog és az ezzel szorosan összefügg perjog. A büntetjognak csak egyes kérdéseit, némely tételét érinti a Hárm.askönyv, a közjognak is csak fontosabb alaptanai, alapvet tételei vannak feldolgozva.

Az egész

A mben lev

magánjogi, perjogi, közjogi és büntetjogi

anyag közül els pillantásra is a magánjog nyomul eltérbe. A magánjogot a peres eljárástól a régi dogmatika szerint élesen nem határolták el. Még Frank IgnácznáP sincs meg a teljes együvé

ezzel

könyvben

is

A

magánjog védelmét, hogy a Hármasa magánjog után az anyagnak jó részét a peres

különválasztás.

peres

foglalták.

eljárást,

így

mint a

természetes,

eljárás foglalja el.

Bár a közjog a

mnek

csak kis része, fontossága azonban

ennek a résznek oly nagy, hogy ebben a tekintetben a Hármaskönyvnek nem egy közjogi alapvet tételét oda lehet állitani a magánjogiak mellé.

A Hármaskönyvben lerakva,

a

közjognak

olyan

tételei

vannak

hogy mai közjogi irodalmunk is folytonos összeköttelátszat, hogy a Hármaskönyv közjogi

tésben van vele. Innen a

^

els

A

közigazság

kötet szól a

Javak

törvénye

Magi'arhonban

czimü

id.

mvében

nyerésériil, vesztésérül íjus privatum)" a

kötet ,A törvénykezésrül."

az

második

—

142

—

munka. Pedig a közjogi részekre is többnyire a magánjog miatt van szükség. Például a szent korona tanát vagy elméletét is

fként

azért kellett

Werbczynek

öröklési, dologi joga és

mert a régi magánjog

kifejtenie,

siségi rendszere igen szorosan kapcso-

lódik a szent korona tanának tételeihez. Mindezeket

nem szabad egy

véve azonban a

Hármaskönyv

pillanatra

sem

magánjogot

kiválólag

figyelembe

elfelejtenünk,

tartalmaz,

hogy

magánjogi

kodifikáció.

A

m

egyes részeit közelebbrl

is

meg

tekintenünk.

kell

Az elbeszéd, Prológus, elméleti bevezetés. Legnagyobbrészt tudományos természet fejtegetéseket tartalmaz. Itt ismerteti Werbczy a jogtudomány alapfogalmait és a jog forrásait. Behatóan szól az igazság, a a

szabály

helyhatósági

kellékeirl és hatályáról

igazságos

jog, a törvény, a szokás, a kiváltság,

(statútum)

fogalmáról,

meghatározza a

;

jó

felosztásáról,

biró

kellékeit, az

Ítélés feltételeit.

Az els részben van elhelyezve a Hármaskönyv tulajdonaz országos nemesi magánjog ú. m. a személyi,

képeni anyaga

:

a családi, a dologi és az öröklési jog.

A második részben a peres eljárást ismerjük meg. A harmadik rész leginkább a partikuláris jogokkal lalkozik,

t.

joga.

találjuk

Itt

itt

i.

van

lett

városi

könyvbe. Az

is.

polgárság

országos renddé

fontos ágát

fog-

Erdély

továbbá a városi polgárság és a paraszt- vagy

jobbágyosztály jogát

A

Horvát-Szlavon-Dalmátországok,

;

Werbczy

Werbczy némely országos

Hármaskönyvben

korát

alig

megelzleg

jogát tehát, mint az országos jog

lettek

jobbágyi

jognak

egyes

végleg megállapítva.

és az országos jognak most emiitett

könyv csak töredékesen

adja.

második

részeiben belefoglalta a Hármas-

ágait

tételei

épen

a

A particuláris jogokat azonban a Hármas-

HARMADIK FEJEZET. A Hármaskönyv 1.

Werbczy mind

mveltségénél

módszere és irodalmi

rendszerei

fogva

volt

megalkotásánál

rendszerének

minták után induljon.

abban a rendszerben

mind általános irodalmi hogy a Hármaskönyv

kiképeztetésénél,

utalva

az

arra,

akkor európaszerte

Az elbb vázlatosan a

tárgyalnia,

kellett

jellege.

ismertetett

uralkodó

anyagot

mely korának jog-

irodalmi rendszere volt s mint ilyen irányadóul szolgált minden Írónak.

Werbczy

korának

saját

megfelelen

és ennek

elméleti,

foglalja

tudományos alapján egészbe

szerves

Helyzete a rendszer megállapítása tekintetében a mai kor

jogi

európaszerte

Ha azt a ott

ma

a

írójáétól,

kinek

megállapított rendszerben kell

ma

valaki

dívó

akarja

rendszer

a

szintén

összefoglalni

a

joganyagot.

nem

különbözött

tudomány

tárgyalnia

által

anyagát.

szokásjogot,

szerint kell végeznie,

áll

a

eltéréseket

akkor csak

fog belevinni, a hol a hazai joganyag különbözsége kívánja.

A mai

magánjogi munkák sem térhetnek

el

a rendszer lényegében

ma azonban az elmélet s így a rendszer is fként bens értékénél fogva hat az íróra, régen az uralkodó tekintély küls kényszere is nagyon hatott. így a római jogi elmélet hatása sokkal ersebb volt.

a külföldtl, míg

Werbczy korában a mintakép a római jog volt, a mely akkor nemcsak elméleti uralomra jutott, hanem gyakorlatilag is érvényesült.

Ezt

kell

szem

eltt tartanunk, ha azt kérdezzük;

min rendszert alkothatott meg Werbczy ? alakba kívánta önteni és erre a czélra

Munkáját tudományos

nem

is

kereshetett másutt

—

—

144

mintát, mint a római jog irodalmában:

ez

A

római jog hármas

de

felosztása:

akkor

az

nyújtotta

ismert legtökéletesebb rendszert, tehát ezt fogadta

el.

de

personis,

rebus,

de actionibus a Hármaskönyv rendszerének az alapja lesz, a mint Werbczy maga is mondja^ (a római jog meghatározását-

majdnem

szó

minden

minthogy

idézve)

szerint

jogi

szokás,

a melylyel élünk vagy a személyekre, vagy a dolgokra, vagy a

peres eljárásra tartozik.

A hármas

Werbczy nem

felosztás rendjét

nem

követni, de

is

maga

akarta, a mint

is

tudta szigorúan

elre megmondja.^

Neki a hazai jog anyagához és a hazai törvényszékeken szokásos eljáráshoz kellett magát tartania és ehhez alkalmazkodva nem egyszer

elbb

sokat

térnie az alapul

kellett

el

elmondani, a minek a

A

helye vagy fordítva.

rendszerben

késbb

kell

volna

megtartásáról tehát csak álta-

rendszer

Werbczy

lában és nagyjában lehet szó,

Ezért

rendszertl.

vett

eltér attól,

valahányszor

a hazai jog természete azt megkívánja.

Werbczy A

felfogását

rendszer csak eszköz az iró

a nagyobb megérthetség és

kezében,

mely lehetvé

A

2.

Nem

hanem az anyag

teszi

könny

Werbczy

milyen rendbe foglalta

módszer kérdését

is

:

a ridegen keresztül

világos elrendezése, a

megértését.

kérdésének

rendszer

melybe az anyagot

betartása miatt annyi, mint a

rendszer igazi jelentségét félreérteni. rendszer a fontos,

a

helyeselhetjük.

áttekinthetség kedvéért foglalják.

Ezt a czélt feláldozni a rendszer

vitt

csak

tekintetben

e

hogyan,

érintése

módon

mi

ha

után,

joganyagot,

a

tudjuk,

felvethetjük

a

Werbczy

tárgyalta

a már ismert rendben az anyagot?

1

Hkv.

I.

r.

1.

ez.

1.

§.

:

„Quia

igitur

omnis consuetudo

utimur, vei ad personas pertinet, vei ad res, vei ad actiones

;

juris,

qua

certum

est

personarum prodierunt; ideo dignum videtur, a personarum jure, exordium coeptae matériáé sumeré, deindeque de duabus reliquis consuetudinarii juris partibus (non directe quidem semper, tamen praepostero interdum ordinei, prout scilicet rerum in judiautem, quod omnia jura

ciis

emergentium

respectu

et

series,

conditio

secundum hoc, praesens opusculum

requirere dignoscitur)

tripartiri,

dignum

tractare,

et

duxi."

12. „Omne autem ius, quo utimur, vei ad personas I. k. II. ad res vei ad actiones, non parum est ius nosse, si personae, quarum causa statútum est, ignorentur." Hasonlóképen Dig. I. k. V. 2

Ins.

pertinet ve!

3

L.

f.

id.

Hkv.

I.

r.

1.

sz.

1.

§.

145

Werbczytl is kapunk felviláAz ajánlásból és a királyi jóváhagyásból világosan kitnik, hogy a Hármaskönyv törvénykönyvnek, az irott jog kódexének készült. A fczél, a melyet Werbczynek els sorban szem eltt kellett tartani, az volt, hogy törvénykönyvet alkosson. Werbczy eltt azonban a Hármaskönyv kidolgozásánál nem csak ez a rendeltetés, hanem az a czél is lebegett, hogy

A

kérdésre nézve magától

gosításokat.

hogy nincs még meg az irodalom azért

iránt.

kell

könyvet

A

Írni

, az

érzék

a

könyvírás és olvasás

a jogirodalomba

kell

tudta

magyar társadalomban

a jogra megtanítsa.

egyúttal honfitársait oktassa,

még nem

bevezetni

is

a

Jól

bevett szokás,

magyarokat.

Tan-

a jog elemeirl.

Werbczy maga

mondja, hogy a magyarok inkább a fegyvert, kezükben, mint Cicero, Livius,

az ekevasat és kaszát forgatják Sallustius könyveit.^

De mindezeken akart

irni,»

ezentúl ne csak a régi

meg

ismerjék

a jogot,

Kom.olyan

munkát

kell

színvonalán

teremteni, mert

áll,

is

hogy

mesékbl (non ab antiquis illis fabulis) hanem az igazi, positiv tudás forrásaiból.

foglalkozni a joggal

tudomány

séges, ha a

Werbczy tudományos munkát

felül

kora tudományának

mely

a

s

forrásait felkeressük.

már seink sem

kérdésekkel való foglalkozást, pedig

ez

kell

is

ilyen

szerették a

tudományos

nem

lehet igazi

nélkül

e

csak úgy lehet-

Azért

kultura.-

Werböczy tehát egyben tudományos

mvet

és tankönyvet is

akart nyújtani.

A Hármaskönyv maga mányos

is

jellegérl. Ezt mutatja

a mely jórészt a jog alapvet többi részekben

is

tanúságot az

elveirl

ide vágnak,

tehet

a

egész elbeszéd való

munka

tudo-

(Prológus),

elmélkedés,

de

a

gyakran a czimek élére (princi-

„Occurrebant rursus nostrates Panfere omnia, constat enim nostros Pannones diligentius arma, et ea, queis sine nec potuere seri, nec surgere messes, manibus quam Ciceronis, Livii, Salustii, aut Auli Gellii volumina Hkv. Op. concl.

1

nones, ad

i.

k. 424.

1.:

quorum usus scripsimus haec

tractavisse." 2

L. a

Hkv. ajánlását, különösen pedig a

köv.

részt

(i.

k

4.

1.):

„Quae quidem res (mea ut fertur sententia) eo gratior tóti est futura prosperitati quo atavi, pogenitoresque nostri, ab ejuscemodi institutionibus videntur alieniores fuisse. Gens enim nostra a prima ipsa nascentis imperii origine, rebus

dumtaxat

bellicis intenta, caeteris disciplinis

minus videtur

incubuisse." llés

:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

'*J

—

145

—

pium) helyezeti elméleti fejtegetések, továbbá a történelmi vissza-

tudományos természet kitérések. éri be mindig a hazai jog álláspontjának felfogást is tudományos megállapításával, hanem az eltér ismerteti vagy a hol a hazai és a mai jog között eltérés van, utal erre. Nem elégszik meg azzal, hogy eldönti a felvetett jogi pillantások és a

Werbczy nem

hanem

kérdést, jogi

felállít

erejének

ellentéteket

Például

felfogásokat.

tárgyalásánál

a

is,

szembehelyezi a különböz

szolgálhat

kánonjogi

beszéd 12. ez. 1. §); az elévülés a kánonjogi eltérésre való utalás

a

szokás

álláspont

törvényrontó

ugyancsak

meghatározásánál (I.

(El-

kiemelése.

R. 78. ez. 6. §.)

A Hármaskönyv tankönyv jellegét különösen az mutatja, hogy Werbczy igen gyakran kérdés alakjába foglalja a tételt és azután megadja reá a feleletet^ Ezzel is iparkodik megkönnyíteni a tanulásnál a kérdés lényegének ismeretét.

A

tanitó

módszer következményei azok az elzetes magyarázatok, a melyek gyakran félbeszakítják a tárgyalást. A tudományos és tankönyvjelleg mellett szólanak a Hármaskönyvben nagy számban elforduló idézetek. Idéz Werbczy

st még

a korabeli s az ó-kori jogi és történelmi munkákból, hazai krónikákból

A

is.

kor

irodalmi

szokásához

híven

a

hoz

idézeteket a szentírásból és a szent atyák müveibl, a latin és görög klasszikusokból. Hivatkozik egész általánosságban is a jogban járatos tudósok nézetére. Mindezekkel a hivatkozásokkal és idézetekkel Werbczy müvének tudományos szinvonalt akar biztosítani és olvasóival

meg

akarja ismertetni a hazai jogon kívül az európai

még

dalmat, tudományos felfogást és ismereteket

helyeibl

A Hármaskönyvnek ezekbl a meggyzdést szerezhetünk, hogy Werbczy milyen is

is

jogi iro-

ezenfelül általános irodalmi

akar

közölni.

járatos volt a korabeli irodalomban.

Még a

a

Hármaskönyvnek a

munka módszere,

is

tájékoztathat

Werbczy

mestere volt

nyelvezete^ stílusa

jellege tekintetében.

még sem írhatta meg müvét klasszikus latinsággal. A mint maga is mondja, nem írhatott ékes nyelven, mert nem ez a czél, hanem az, hogy honfitársait

a

klasszikus

latin

nyelvnek,

oktassa-. Ezért kellett óvakodnia

Elb.

1

P. o.

2

Hkv. Op. concl.

12. §. prin. i.

k.

424.

1.

attól,

hogy olyan nyelven

írja

:

147

meg

müvét, a mely honfitársainak

nehezen

Nem

használhatta a cicerói

azért sem,

stilust,

venni a magyarországban

kellett

él

mert

latin nyelvet,

a

peres

eljárásnak

figyelembe

alkalmazkodnia

a hazai állapotokhoz. Azon a nyelven kellett

kellett

nálunk a törvényeknek és

megérthet^

lenne

irnia,

a mely

mükifejezéseivel

tele. Csak úgy érthették meg elmszavakkal, kifejezésekkel él, a melyeket

(terminus technikusaival) volt adását, ha azokkal a

a törvényhozásnál és törvénykezésnél alkalmaztak".

Werbczy

munka

egész

az

megirásánál, egyszerségre és

világosságra törekedett^ és ez, dicséretére legyen mondva, általában sikerült is neki.

Ha el

egészben

a

is fordulnak homályosabb helyek, mégis Hármaskönyv nyelvezete világos, könnyen érthet. A Hármaskönyv külföldi kritikusai is elismerik

véve

folyó és

Werbczynek

a latin

nagy

nyelv kezelésében való

Kétségtelen a most eladottakból, hogy a

jártasságát*.

munka

tárgyalási

Hármaskönyv tudományos és tankönyvi jellegét a törvénykönyvi mellett ersen eltérbe helyezi. Ha Werbczynek módszere

nem

a

mintaképül

szolgáltak

is

a római

egyházjogban Gratián

Decretuma

hazai jogban annyiban

hasonlit

jogi

Institutiók

az

és

Hármaskönyv helyzete a azokéhoz, hogy azok is tana

:^

könyvek és egyúttal törvénykönyvek.

A Hármaskönyv

3.

sajátos irodalmi Jellegének a meghatá-

rozásánál a középkori irodalom mfajainak közelebbi vizsgálatából kell

kiindulni.

1

U.

Tripartito

abs re

o.

426.

Opere

igitur

a

1.

:

„Succurrebaí rursus, quod ea fere omnia, quae hoc sünt, non nisi nostratium usui futura erant. Non

scripta

me

factum

Pannoniam ipsam nostram enim rebus

judico, si in eo ipso opere, verbis verius,

quam Latium

quibusdam,

redolentibus usus fuerim

etiam testis est) utplures, loquendum est." „Haec propter eos duntaxat dicta volumus, quibus caetera sordent omnia; nisi eis fuerit vei Cicero, vei altér quispiam nobi-

in his

2

U.

0.

(ut Aristoteles

426.

1.

:

lium scriptorum, interdum usus. At nobis in opere hoc nostro, in quo

omnia ad

justitiae

munus explendum, domesticorumque

rationem referantur

;

verbis

nudis,

atque

apertis,

cum

jurium, ac judiciorum

et

nostratium

cuique

utendum. Nec enim facundiam ostentare, quae nobis est, sed publice usui, pacique, et tranquillitati

obviis, ac expositis, fit

alioquin exigua in

domesticae consulere fit propositum". 3

U.

o.

*

L.

Tomaschek osztrák

iró nézetét

késbb bven

tárgyalandó érte-

kezésében. *

A

mint Kolosvári és Óvári a Hkv.

id.

kiadásában

XXVIII.

lapon

kiemelik.

10*

;

148

Ma

munkát nem ismerünk, a mely egyben tankönyv, tudományos munka és törvénykönyv. A tankönyv és tudományos oly

még összeegyeztethet

jelleg

sokszor

és

együtt

találjuk

is

a

irodalomban^ de már a törvénykönyv egész más természet munka. Min irodalmi mfajhoz tartozónak nyilvá-

jelenlegi

Hármaskönyvet? Ez a kérdés egybeesik azzal, hogy mi lényegében a Hármaskönyv ? A kérdésre adandó felelet tulajdonképen a Hármaskönyv irodalmi minsítése. A Hármaskönyv oly irodalmi mfajhoz tartozik, a mely ma már nincs meg, de a középkorban nagyon el volt terjedve. A Hármaskönyv természeténél fogva a középkori európai jognítsuk

a

tehát

könyvek közt foglal helyet. A jogkönyvek rendszeres formában (törvény és szokásjog) feljegyzések^.

szokásjogi

készült

A jogkönyv

irodalom külö-

A Hármaskönyv kései meghogy az irodalmi fejldés nyugatról lassan halad kelet felé. Nemcsak nálunk, hanem a szomszéd Csehországban is a Hármaskönyv századában két jogkönyv készült. Hogy a jogkönyvek törvénykönyvül is szolgáltak, arra csak

nösen a

században virágzott.

XIII.

jelenését indokolja,

egy hires példát emiitünk

:

a Sachsenspiegelt (Szász tükör)

mely Észak-Németországban, mint törvény Hajnik Imre formailag

is

úgy jellemezte

a

a

;

recipiáltatott.

Hármaskönyvet,

hogy

az

a középkori európai jogkönyvi irodalom egyik leg-

értékesebb terméke.' t^

jogkönyveknek

európaszerte

glosszáját. Ilyennek tekinthetjük

a Hármaskönyv glosszáját

ez.

i.

1

Ezek az Király

3

A magyar

*

L. Tripartitum Juris Hungarici

m.-áit.

ú. n. :

a

végezte.^

2

J.

mindenütt elkészítették

mi Szegedi János munkálkodását

kézikönyvek.

Magy. alkotmány és jog és a Hkv.

ez.

i.

jogt.

Budapest, 1908.

19.

1.

czikkben.

Tyrocinium és Werbczius

illustratus

NEGYEDIK FEJEZET. A Hármaskönyv

/.

1

rajta

.

anyaga.

§. Következtetések és az okleveles igazolás.

Megismertük a Hármaskönyv

tartalmát, megvizsgáltuk a

végig vonuló rendszert, szólottunk a módszerrl, a melylyel

Werbczy

anyagot,

az

kezeli

megállapítottuk

Hármaskönyv

a

irodalmi sajátosságait és jellegét: most foglalkozhatunk azzal a

hogy honnét merítette Werbczy a Hármaskönyv anyagát ? A kérdés nagy jelentsége megkívánja, hogy mindazokat a szempontokat, a melyek némi világot is vetnek erre a témára, tekintetbe vegyük. Hiszen ez az a kérdés, a melynek tárgyalásánál nemcsak a hazai irodalomban, hanem a külföld részérl is irodalmi támadások érték a Hármaskönyvet és erre a végs kérdéssel,

kérdésre feleletet

kapni, mieltt

kell

Werbczy

jogászi alakjának

méltatásával foglalkozhatnánk.

teljes

Werbczy jelentségével

tisztában volt a

és

azért,

most tárgyalandó kérdés nagy is igyekszik az itt támadó

már elre

kételyeket eloszlatni és a gyakorolható

kritikának

elejét

venni.

Werbczy maga mondja, hogy merészség volna még csak is

tételezni

hogy

róla,

uj

törvényeket

fel

hozott volna be, avagy

a régitl eltér szokásokat teremtett volna.^

1

tantum

Hkv.

Comm.

mihi

authoritatis

i.

k.

superaddere fuerim ausus

quaeque observari

in

10.

1.

:

vendicasse, :

„Nemo autem ut

id sibi persuadeat,

novas aliquas

me

leges afferre, ac

sed ea duntaxat, quae a niajoribus meis accepi,

pertractandis

judiciis,

causisque

discutiendis vidi

— Nemcsak hogy

—

150

nem

újításokat

nem

meggyökerezettek megváltoztatására ellenkezleg a mit

nem

Nemcsak

hogy

súlyozza,

hanem is.

szedte

jogot

tételes

rendbe,

hiven

munkája befejez részében nyomatékosan kifejezést ad annak, hogy

ezeket a kijelentéseket ismétli

Tehát több helyütt

nem

a királyhoz intézett

él

az

azt

ügyek tárgyalásánál, az igazságajánlásban hang-

peres

a

hallott

látott,

szolgáltatásnál.

hanem épen gyjtse össze,

gondolt,

minthogy

tehetett egyebet,

is

és a szokásban mélyen

tett

is

nem

de

akarta,

él

merte reformálni az

is

hanem

jogot,

azt óhajtotta hiven visszaadni.

Werbczy ezen állitásának igazságát támogatják életrajzának immár ismert adatai. Neki, mint a királyi levéltár rének, a kinek rizetére volt bizva a legfontosabb okleveles anyag, elég alkalma volt is

azoknak

alakját és tartalmát és az

megismerni;

mindennapi

él,

hosszú

mint

jogot

azokba

Werbczy

megtanulhatta.

is

foglalt jogtételeket

a királyi kúria jegyzje az

ideig

A

szinrl-szinre láthatta egész jogéletünket.

fels

valóban

törvénykezési

eljárásban részt vett, a legkülönfélébb Ítéleteket hallhatta,

a

életnek

az

figyelhette

jogra

a jogélet folyamában és így lehetséges

élt

meg-

való hatását, úgyszólván benne

hogy a hazai

volt,

jognak alapos ismerjévé váljék.

De nemcsak

2.

Werbczy

a

életébl vett adatok szolgál-

más adatokból vonható

hatnak állitásának támogatására, hanem következtetések

A

is.

jóváhagyásban

királyi

Werbczy

által összeirt

lata alá óhajtotta bocsátani,

megvitatása hivatalos

alá

késbb

elre nem

tudhatta, tehát neki a

óvatosnak

mve

majdan

audivi, didici

cum

;

in

király

a

Igaz,

királyi

ítélszék bíráinak

hogy ez az elre kitzött ezt azonban Werbczy

elmaradt,

tekintettel

munka

lennie,

kellett

hogy a

itélmester-társainak vizsgá-

ezeknek és a

volna. ^

került

átvizsgálás

olvashatjuk,

anyagot az

készítésekor

hogy a

kritika

erre való

tzpróbáját

kíállhassa.

unum

quasi volumen contuli, ac digessi

caeteris meis collegis, et patrii juris, ac

:

consilio

consuetudinum non

tamen ignaris,

prius communicato."

Op. conc.

ab hujus

constitutionum

omniumque 1

i.

k.

426—427.

inclyti regni tui

tenoré,

1.:

„Illud

deviuni

aut

alienum,

fides, et authoritas constaret."

Hkv. Approb.

i,

observandum curavi; ne

aliquid

probatis moribus, et consuetudinibus, Regaliumque

k.

16.

1.

in

scriptis

redigeretur,

— És

még

itt

egyszer

—

151

vissza kell térni

Werbczy

saját állí-

mely szerint ö nézeteit elzetesen, tehát müve Írásakor többi tiszttársaival, az itélmesterekkel és másokkal, a kik a hazai

tásaira, a

jogban

szokásokban

és

volna

koczkáztatta felel

járatosak,

Werbczy aligha meg nem módjukban állott késbb

közölte.^

az állítását, ha a valóságnak

ezt

olyanokra hivatkozott, a kiknek

:

az események folyamában tiltakozásukat kifejezni.

Az országgylés nyilatkozott a

st

felei,

jórészt

de az

veszít,

mrl. is

kiküldött

által

voltak

barátai

kedvezen

is

Werbczy

párt-

így nyilatkozatuk értékébl

s

bizonyos, hogy oly munkát, a mely a hazai

mellzte, avagy megváltoztatta

jogot

bizottság

hogy ezek a birálók

Igaz,

volna,

sem

ezek

él

pártol-

tak volna.

Támogató adatként talán fel lehet még itt azt is hozni, hogy a furak, sl kik pedig megakadályozták a mü törvényerre emelését, nem tudtak positiv vádat emelni abban a tekintetben, hogy a Hármaskönyv nem a hazai jogot tartalmazná. Az udvari párt részérl a támadás a mü ellen fa mint ezt sejthetjük) bizonyos nekik nem kedvez közjogi tételek miatt keletkezett. Azt sem hagyhatjuk teljesen figyelmen kívül, hogy a királyi jóváhagyás sem említ egy szóval sem újításokat, ellenkezleg világosan kiemeli, hogy a Hármaskönyv teljesen megfelel a hazai

él

jognak.^ 3.

Mindezek az adatok

közvetve

ugyan

megersíthetik

Werbczynek azt az állítását, hogy müvének az anyagát az él jogból merítette: mégis meg kell állapitanunk, hogy tudományos alapossággal hetjük tételeit.

el,

és biztossággal a kérdést csak

ügy dönt-

ha okleveles utón igazoljuk pontról-pontra

Werbczy

A Hármaskönyv

szokásjogí anyagának

mint okleveles igazolással

Már Kollár Ádám

Comm.

1

Hkv.

2

Hkv. Reg. cons.

titulos, et articulos in

k.

i.

i.

1.

430.

hogy vannak birtokában oly

eodem

még

V. ö. 1.

:

hségét másképen

lehet méltányolni.

említette,

10, k.

nem

.

.

.

Lect. Sal.

i.

k.

434

1.

2.

bek.

„Quia omnia capita, universosque

libello contenta, et conscriptos, praesentibus-

que literis nostris privilegialibus, de verbo ad verbum sine diminutione, et augmenío aliquali insertos, justos, et honestos esse ac consuetudines ;

approbatas,

et jura praetacti

regni

nostri Hungáriáé, partiumque, et

reg-

norum eidem incorporatorum, atque subjectorum rite tangere, et concernere, ." imo mera verborum expressione iilas, et illa complecti agnovimus .

.

"

—

152

—

régibb oklevelek, a melyek támogatják a Hármaskönyvet. ^ Kollár

egyes tételeknek igazságát az oklevelekbl bebizonyitottnak pedig ugyancsak

a

Hármaskönyv ers

találta,

kritikusai között foglal

helyet."

A

században

XVIII.

legnagyobb

jogi

kutatóink

Kovachich Márton György világosan reámutatott a kutatás

szükségességére,

elmulaszthatatlan

mint

jogirodalmunknak

hazai

kötelességére.'

egyike,

diplomatikai

Nem

elég

egyik

ellentéteket

vetni

Hármaskönyv anyagára nézve, nem elég dicsít rigmusokat irni róla, hanem fel kell kutatni a Hármaskönyv eltti jogfejldés okmányait és ezekkel kell megfel

és kétségeket támasztani

a

mérni az egyes tételek ersségét, hségét. így

kitnni,

fog

hogy miben

hogy

Werbczy

mit

vett

hiven

fel

és

a hazai jogtól. így tudjuk meg, hogy a régi szokás mennyit változott és hogy régi jogunknak milyen volt tért el

az igazi képe. Hosszú és fáradságos

munka

ez,

melyben

a

oklevelek százainak és ezreinek összevetésével a jogélet

nyerjük és ezt összehasonlitjuk a ez

Werbczy

tudományos módszer

közvetlen

a

az,

Csak

korabelivel.

a

az

h képét

melylyel

tisztába

jöhetünk Werbczy kodifikácziójával és igazán méltányolhatjuk

azt.

Úgy látszik azonban, hogy a hazai jogirodalomban még mindig nem vert gyökeret Kovachich felfogása: ma is még majd ott állunk ezen a téren, a hol a XVIII. század végén. Történtek ugyan az

okleveles

kutatás

irányában

az ujabbkori 48 utáni jogirodalom mégis

módszert

folytatja

magyarázza

a

:

a Hármaskönyvet magából a

jogászi

elemz

technika

is

kísérletek,

nagyobbrészt a

régi

Hármaskönyvbi

segítségével,

a logikai

összevetések és leszármaztatások utján.

Ha

a jogászi logikai felderítés munkájának eredménye néha

véletlenül egyezik

ez

még nem

1

is

jelenti

a jogtörténeti okleveles kutatás eredményével, a jelenleg

Kelemen: História

juris

is

uralkodó módszer helyességét,

Hungarici privati.

Budae, 1818. pag. 492.

„Adam. Franc. Kollár, secus Werböczio non satis aequus, ut mox patebit, mihi anno 1778. officii causa Viennae ad se invisenti, in familiari colloquio asseverare non dubitavit possideri a se Diplomata Werböczio vetustiora, :

ex quibus singulas pene ejus propositiones comprobare possit. - De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum reguni Ungariae. Vindobonae, 1764. cap. Xll. pag 115.

Támadásaira 1. Kelemen feleletét elbb i. m. i, helyén. 3 Formuláé solennes styli. Pest, 1799. Praefatio Vili. és X.

1.

153

hanem csak

A

az illet iró

4.

a

lehetne alkotni

Az irodalom mai

a

jogtörténelmi

a

állása mellett

Werbczy

kérdés vizsgálatánál

a nagyszerségét.

azzal

melynek alapján végleges Hármaskönyv anyagának forrásairól.

munkálkodással,

monografikus Ítéletet

intuitiv erejének

lelki

még mindig adós

hazai jogirodalom

vissza

kell

nyilatkozataihoz

saját

térnünk

a

most

és

már az elbbi általános tárgyalás után részletesebb jeleletet kell kapnunk arra a kérdésre, hogy mely forrásokból merített Werbczy a Hármaskönyv készítésénél? Werbczy kétségtelenül némi túlzással mondja a Hármaskönyv befejezésében, hogy majdnem egész munkáját az országos végzeményekböl, a törvényekbl

Ugyancsak

meg

jelöli

a

királyi kiváltságleveleket,

merítette.^

a

forrásokul

Hármaskönyvben a

bírói gyakorlatot és a statútumokat}

Az egyes részek felületes vizsgálata is meggyzhet arról, hogy Werbczy ezeket a forrásokat használta. Nem egyszer

tényleg

találkozunk egyenes hivatkozással

a

munka

A

folyamán.^

egyik vagy másik forrásra

is

csak

kérdés

az,

hogy

híven

adta-e

vissza a források tételeit ?

A hivatkozások hsége mellett Werbczy korában a gyakorlati élet adatait s igy

A nem

t

szól az a körülmény,

hogy

emberei ismerték a források

ellenrizhették.

hivatkozások aligha lehettek légbl kapottak, az utalások

igen lehettek hamisak, mert a joggal foglalkozók erre

már

akkor reá jöttek volna. Bizonyos azonban, hogy erre a kérdésre is

csak beható okleveles vizsgálat után lehet

odajutunk

mint

tehát,

elbb

:

hogy

felelni.

Werbczy

forrásokat használta-e és hogyan, híven idézi-e

diplomatikus kutatás derítheti

Itt

is

csak

az általa emiitett azokat,

csak a

fel.

nem szabad figyelmen

kivül hagynunk itt azt Hármaskönyv mily hamar terjedt el országszerte és hogy befogadásra talált mindenütt. Már pedig a befogadás lassan vagy egyáltalán nem ment volna, ha a Hármaskönyv nagy újításokat, lényeges változtatásokat tartal-

Mindenesetre

a fontos körülményt, hogy a

mazott volna. 1

Hkv. Op. conc.

advertenda,

decreta

i.

k.

422.

1.

videlicet

1.

:

tuoruni

,Qua

in re, non pauca mihi fuerant praedecessorum principum, unde

praesens hoc nostrum opus totum fere sumptum reperies." 2

Hkv.

3

Timon

11.

r.

id.

6. ez. ni.

;

616.

III. 1.

r.

2. ez.

különösen

18.

j.

— Az a

154

hogy a

jelenség,

birói

— gyakorlat

oly gyorsan és általánosan elfogadta,

hsége

tartalmi

mellett.

A

birói testület

ers

Hármaskönyvet

a

munka

bizonyíték a

mindig conservativ irány lu

ragaszkodik a hagyományokhoz és idegenkedik a reformoktól. Ha a birák a Hármaskönyv jogtételeit könnyen tudták alkalmazni,

abban az ismert él jogtól eltérések. Nincs tudomásunk arról, hogy a Hármaskönyv gyakorlatba vételénél az igazságszolgáltatás folyamában zavarok támadtak volna, hogy a birák körében a Hármaskönyv anyagának hsége merültek volna fel, ellenben tudjuk, hogy kételyek miatt bíróságaink a Hármaskönywel csakhamar megjelenése után éltek. Az a nagy tekintély is, a melynek a Hármaskönyv már a XVI. században örvendett,^ a mellett tanúskodik, hogy megfelelt

nem

akkor

is

lehettek

a hazai jognak.

A Hármaskönyvet nagyobb része nem melyek

kétségbevonták

de

érte,

Werbczy

ezeknek

leg-

hogy a hazai támadások pedig, a

szemére,

Azok a Hármaskönyv jog szempontjából, a tudományos

jogon változtatott avagy hazai

támadás

sok

vetette

újított.

tételeinek igazságát a

a

adósok

bizonyítással

maradtak. 2. 1.

Á

római jog és a kánonjog hatása.

A Hárm.askönyv anyagának

a

vizsgálatánál

kell

tár-

hogy a római Jog és a milyen Hármaskönyvben, el a helyet foglalnak milyen kánonjog viszonyban vannak a Hármaskönyvvel? A római jog közvetlen, küls hatását észlelhetjük az egész munka tudományos kezelésében. Werbczy a római jog iskoment keresztül, annak kiválója ismerje és igy terláján alakba mészetes, hogy munkája anyagának feldolgozásánál, gyalnunk általánosságban

öntésénél

a

azt a kérdést,

mintája

klasszikus

jog

Nemcsak a rendszer

megállapításánál,

nyelvezeténél látjuk, hogy

vénykezési

A simító,

az

a

mnyelv

egész

játszott.

munka lev

készen

mennyire csak a hazai

tör-

nyelv megengedte.

római jog Werbczynél els sorban, formulázó,

jogtételek

1

szerepet

hanem

római jogi

a

alakzatait felhasználta annyira, latin

fontos

a

szöveget

szabatositó

megfogalmazásánál és definitíók

Kifejtését és bizonyítását

I.

192.

I.

mint tudományos eszköz

szerepelt

felállításánál.

a

-

—

155

A Hármaskönyv általános, elméleti részében, a Prológusa római jog küls hatása, hanem a bels is megnemcsak ban, látszik. Itt Werbczy nemcsak a tételeknek formulázását, hanem többször azoknak tartalmát is a római jogból kölcsönzi. Az Élbeszédben a római jog nem egy helyütt a maga tételeivel jelenik meg, itt érezhet leginkább a római jog hatása.^ A Hármaskönyv többi részében is van néhány intézményi

római jog intézményi, bels hatásáról lehet

kör, a hol a

de ezeknek a helyeknek nagy jelentségük nincsen.

szó,

A kánonjognak

van a Hármaskönyvre a római joghoz

is

hasonló, de aránytalanul

mely

pításánál.

ható, a

kisebb

jelentség

észlelhet a szövegezésnél és

itt-ott

Gyakorlati,

bels

a

elméleti

hatása, a

fogalmak megálla-

hatás azoknál a szabályoknál talál-

melyek az egyházzal, a vallással valamelyes kapcsolat-

ban állanak, különösen azoknál az intézményeknél, a melyek az egyház szabályozási körébe estek pl. a házasság. 2. A római Jog és kánonjog hatásával már régi Íróink foglalkoztak.^ Ezek közül ki kell emelnünk Szegedi Jánost, a ki a Hármaskönyvrl irt munkáiban a római jog és kánonjog megfelel tételeit a Hármaskönyv illet tételeinél idézi. A régebbi irodalom munkásai koruk irodalmi viszonyaihoz képest vizsgálódásaiknál csak

a

vetéseik a mai kritikát természetesen

már

ki

nem

össze-

állhatják.

Legújabban ugyané kérdéssel foglalkozott Dell'Adami

3,

Rezs, a teni,

mozoghattak,

felszinen

ki

már sokkal nagyobb irodalmi igényeket

óhajt kielégí-

mint az eltte irók.^

nem hanem

Dell'Adami hasonlításával,

be a tételek közönséges, durva össze-

éri

az európai jogirodalom széles ismeretével

1 mindig csak a Itt is óvatosan kell eljárni a kutatónak, mert nem római jog tételeinek egyszer átvétele ez. Pl. 1. a szokás töivényrontó

erejére nézve eladottakat a 38. l.-on.

Syntagma juris imperialis sive Justiniani et Thabor Collatio juris Romani et Hungarici. Strassburg, 1653; Otrokocsi Ferencz Experimentum reductionis juris Romani et Hungarici. Nagyszombat, 1699 Jony J. Dissertatio de usu et 2

Baranyai Decsi János

Hungarici. Kolozsvár, 1593

;

:

:

:

:

;

authoritate juris civilis in regno Hungáriáé circa doctrinam de patria potes-

Examen Werbczianum. Pest, 1785. A nemzeti eredet Az anyagi magyar magánjog codifikátiója. problémája. Külön lenyomat a „Magyar Themis"-böl. Budapest, 1877. tate.

Jena, 1717. 3

I.

Magánjogi codificatiónk és XXIII., XXVII., XXXIII.

régi jogunk. I.— II.-

Rudapest, 1885. és 1887.

III.

Magy.

jogászegyl.

ért.

156

fog a Hármaskönyv anyagának vizsgálatához és Munkálkodása még sem elégítheti ki kívánalmainkat. Kutatásait már elre megállapított, elfogult szándékkal kezdi és

rendelkezve bírálatához.

azzal végzi

A

is,

Hármaskönyvellenesek

tanulmányainak minden

ezt el is árulja

táborához lapja.

A

tartozik

legújabb

és

kor

kodífíkáczíonálís irányának, törekvéseinek sokkal jobb ismerje,

A Hármaskönyv

mint a jog hazai fejldésének és történetének. a

ellen

közvéleményben ujabban meginduló áramlatot

jogászi

akarja felhasználni, hogy a Tripartitum tekintélyét aláássa.

minél szélesebb körökben hogy a Hármaskönyv egyáltalán nem kiváló irodalmi

Azt vallja és ezt a hitét akarja elterjeszteni,

hanem puszta compilatio eredménye. Hogy

alkotás,

felfogását

tudományosan megállónak mutassa, a római jogi és kánonjogi helyeknek összehasonlítását a Hármaskönyvvel bizonyos rendszerbe összeállítva és nagy terjedelemben tünteti feP. Valóban úgy látszik az olvasónak, hogy a lapokon át folytatott római jogi és kánonjogi idézetek nagy tömegével a Hármaskönyv jó része római- és kánonjogi átvétel. Ha azonban bebizonyitottnak, hitét

az idézeteket az eredeti helyeken azt fogjuk

találni,

nem felelk

s

hogy

többnyíre

felületesek.

tosabb része, a bizonyítás

nem

felkeressük és

nem

meg

Tanulmányának a legfon-

sikerült,

mert hangzatos

igazolta az általa annyiszor hangoztatott

szigorú módszerével

megvizsgáljuk,

idézetei igen sokszor helytelenek,

állításait

modern jogtudomány

adatait csak látszólag szedte rendbe, való-

:

jában jól-rosszul összehalmozta.

még

Megkísérli ís^

nyílván azért, hogy

könyvet.

Maga

is

a

germánjogi befolyásnak kimutatását

minden eredetiségétl megfossza a Hármasugyanis, hogy bármennyire is túlozta a

érzi,

római jogi és kánonjogi

átvételt,

még mindig maradt

tekintélyes

anyag, a melyre már semmiképen sem lehet a római jogi vagy

kánonjogi származást reá fogni.

hogy

azt mutathassa

ki,

Azért fordul

a

germánjoghoz,

hogy a mi nem a római jogból avagy

a kánonjogból eredt, az a germánjogból való. Itt már mindenki eltt feltünhetik Dell'Adamí elfogultsága, tudományos eljárásának helytelensége. Nem is a germánjog eredeti tételeit veti össze a Hármaskönywel, hanem a germán-

1

97-103. 2

A

nemzeti eredet problémája

11.

Elbb

id.

m. 126. és köv.

11.

ez.

i.

ért.

76. és

köv.,

90

és

köv.,

;

—

jogot feldolgozó német jogtöiténeti

hanem

forrást,

egyéni

irodalmi

—

157

munkák

magyarázatát úgy

felfogását,

állításait.

használ s

feldolgozást

tekinti,

az

Nem

eredeti

illet

irók

mintha az a forrás

beszédje volna.

A germánjogi lános germánjogi

befolyásnál többnyire megelégedett az

elvek

konstatálásával s

csak

kis

álta-

mértékben

el a Werbczy eltti magyar forrásokat magukat.^ Pedig Werböczynek, mint az si magyar jognak megítélésénél úgy ha valóban tudományos módszerrel akarunk eljárni s nem puszvette

—

tán az

küls hasonlóságokat akarjuk

általános és

—

feltüntetni

csak az eredeti magyar források vagyis az okleveles anyag kutatása s az így nyert tételeknek az eredeti

való összemérése vezethet czélhoz. Egy-két hasonló vonás

nem

jelent

mindig

teljes

a különbségek, az

nem

pedig

Dell'Adami

érezhet

meg

az

önálló

fejldés

nemzeti

másként, mint oklevelek nyomán.

tanulmányaiban

mködésének

s így

még

receptiót vagy intézményi közösséget

assimilálódás s

állapitható

is

fel-

germán forrásokkal

szenvedély

a

nincs

meg

és

elfogultság

komolysága

az a

és

nyugodtsága, a mely minden tudományos tárgyalásnál szükséges.

Munkálkodásának hasznát csak akkor tudjuk venni, ha mindazt eltávolítjuk, a mi a higgadt ítéletet megzavarja és így megtisztítva

igyekszünk összehasonlításait mindenütt szorgos vizsgálattal

ellenrizve tekintetbe venni

Meg

ott,

a hol lehet.

emlékeznünk itt arról a külföldi munkáról is, a melynek megtéveszt hatása alatt a külföldi irodalomban úgy, 4.

kell

mint a hazaiban

Hármaskönyv viszonyát

a

sokkal szorosabbnak tüntették

fel,

a

joghoz

római

mint a milyen tényleg.

Tomaschek osztrák tudósnak értekezése^ foglalkozik egy a XÍV. század els felében Bécsújhelyen keletkezett római jogi kézikönyvvel, a középkori irodalomban ú. n. Summá-val, a melyet fedezett fel és ismertetett. Az ismeretlen szerznek

müve

azoknak a római

egyike

jogi feldolgozásoknak, a

mink

nagy számmal készültek a középkorban.

elbb

1

L.

2

Tomaschek

i.

m. 112, 129. és köv. 1.

A.

:

XIV. Jahrhunderts geschriebene Quellenverhaltniss

Werbczischen

zu

11.

Ueber eine in Oesterreich in der ersten Halfte des

dem

Tripartitum.

Summa Legum

Stadtrechte

Wien,

1883.

incerti

und ihr und dem

auctoris

von Wiener-Neustadt

(Sitzungsberichte der phil.-hist.

Classe der kais. Akademie der Wissenschaften CV. Bd.,

II.

Hft.,

S. 241.)

158

Tomaschek a Summa legum hatását vizsgálva azt állítja, hogy Werbczy az alapfogalmakat és az általános tanokat ennek a munkának közvetítésével merítette a római jogból^. Fleg a stílus megegyezségével- ki akarja mutatni, hogy Werbczy a római jogi eredet elméleti tételeknek megírásánál nem a római jog eredeti forrásait, az Institutiókat, a Digestákat használta,^

abban

egy

korban

a

ismert római

Tomaschek egyenesen könyv római s

nem

középkorban

Nem

kijelenti,

jogi anyagáról, illetleg

szokásjogi,

a

jogi

és

kiváltságjogi

részekrl,

statuíaríus

Tomaschek nézete

volt kis feladat

is

hogy csakis a Hármasennek forrásairól értekezik a

municipalis, mai nyelven hazai jogról.^

n.

ú.

hanem

tankönyvet forgatott.

szerint egyszerre

rendbeszedni a hagyomány utján fenntartott hatalmas joganyagot és

Werbczy

ezért

nagy,

klasszikus

tagadható

latin

nyelvtudását

míg

nyíltan

Mindezek

következetlenség és ellentmondás, hogy

mellett

Hármaskönyv

a

addig burkoltan,

1

Id.

határozatlanul

történelmi

und

m. 82. die

beszél

anyagának

Summa

a

a Hármaskönyv szokás-

valószínvé

kutatás

példányai Magyarországon

1.

„Was mich

:

des Quellenverhaltnisses seines griffe

szokásjogi

ís.'^

ujabb

Summának

dicséri

ís.^'

elismeri

jogi részeiben

tett

még Werbczy

ugyancsak

hatásának némi, szórványos nyomairól

Az

szolgálatot

egyháztörténeti irodalmi olvasottságának,

és

eredetiségét,

nem

adózik

Elismeréssel

hazájának."*

el

allgemeinen

el

hier alléin iníeressirt,

des

Rechtes

a

voltak terjedve. Külö-

ist

die

Werkes zur Summa, der

Lehren

hog>'

tette,

direct

Nachweisung Grundbe-

er die

und

unmittelbar

entlehnt hat, wie ausnachstehender Vergleichung unzweifelhafthervorgeht".

m. 83—89.

2

Id.

3

Meg

kell

11

azonban jegyezni, hogy Tomaschek nem zárja

az Institutióknak a

közvetlen

használatát

mondja, hogy az Institutiók használatára mutatnak. L. i. m. 81. és 86. 11.

sem,

mert két

ki teljesen

helyütt

csak igen szói-ványos

is

azt

nyomok

Id. m. 82 1. „Ueber seine Kenntniss des einheimischen Gewohnund Privilegienrechtes will ich hier kein Urtheil aussprechen". s Id. m. 82. 1. „Allerdings war es keine geringe Aufgabe, zum ersten Male eine Ordnung in die grosse Masse des überlieferten Rechtsmateriales zu bringen, und es gebührt dem Autor insofern ein grosses,, nicht wegzuleugnendes Verdienst". *

heits-

:

6 '

Id.

m. 82.

1.

Id.

m. 86.

1.

159

nsen

érdekelhet minket, hogy Pozsonyban két kéziratát (latint

is megtalálták.^ Nincs kizárva tehát annak a lehehogy Werbczy, ha csakugyan Pozsonyban végezte jogi tsége,

és németet)

tanulmányait, ismerte a római jognak ezt az összefoglalását.

Egészen más kérdés, hogy könyv készitésekor a római jogi

Summát? Tomaschek

Werbczy

értekezésének

a

szófordulatok megegyezéseire alapított

gyzk,

hogy azokat elfogadva

ezt a

Hármas-

tényleg, a

Írásánál

használta-e a

stilusbeli

sajátosságok,

tételek

nem

állításai

olyan meg-

Werbczy

Sum.mát tartsuk

római jogi forrásának. Lehetséges, hogy

Werbczy

bécsújhelyi

és a

iró

ugyan-

abból a római jogi közös forrásból mentettek" és innét származ-

nak némi szövegezési hasonlatosságok; lehetséges, hogy Werbczy a Summáját használta,^ st lehetséges és bizonyíthogy bizonyos tételeket közvetlenül az Institutiókból, a Digestákból veít.^ Akár az egyik, akár a másik irányban

más Írónak ható az

is,

fognak dönteni a

jöv

kutatásai, a kérdésnek igazi

jelentségét

már most meglehet állapítani. A Hármaskönyv értékelése szempontjából nem az a lényeges kérdés, hogy a Hármaskönyvnek római jogi eredet tételei a római jog forrásaiból közvetlenül kerültek bele akkor közkézen a kérdésnek

is

forgó

meg van is

csak

az

el

—

—

hanem az, hogy a szemben a szokásjogival ?

az érdekessége

római jogi anyag milyen helyet foglal

Tomaschek

avagy valamely bár ennek

feldolgozás közvetítésével,

alapfogalmakat

az

és

általános

tanokat tartja római jogi eredeíüeknek. Valóban bárki rövidesen

meggyzödhetik, ha csak a kezébe veszi a Hármaskönyvet, hogy milyen kis térre szorul ez a római jogi anyag szemben a Hármaskönyv óriási terjedelm szokásjogi anyagával. A Tripartitum legnagyobb részét ugyan hiába keressük a Justínián törvénykönyveiben vagy a római jogot tárgyaló bármely kézikönyvben. Ugyan hol találnánk meg az adományi jogis

m. Werbczyröl

1

Fraknói

2

U.

3

Vécsey szerint

i.

o. 92.

91.

1.

3.

j.

1.

m.

i,

:

Adalék a Magyar

Raymundus Summáját. * Timon Á m.

616.

könyv egyik

föforrásáról. (Magy.

i.

283. sz.)

állítólagos

1.

19. jegyzet. Schiller

Bódog

Jogászegyl.

Budapest, 1908. Ugyanitt párhuzamba

és a Hkv. illet helyei.

Corp. Jur.

állítva

tört.

:

Ért.

27.

1)

A HármasXXXVI.

olvashatók a

k.

Summa

^

160

rendszert, az siségi öröklési jogot, a szabad, épitett

A

vagy külön vagyonra

házassági vagyonjogot, az egész peres eljárást?

mint már megállapitottuk, a római jog hatása elssorban

fként

elméleti természet,

a

Hármas-

consuetudot

tárgyaló

a Prológusban észlelhet

könyvnek a magva pedig a

municipalis

:

részekben van.

Épen azért nem szabad félreismerni Tomaschek felfedezésének mindenképen másodrangú jelentségét. Nem arról van szó, mint a Werbczy ellenesek feltüntetni szeretnék, hogy Tomaschek kimutatta volna a Hármaskönyv anyagának eredetét, megtalálta volna azt a munkát, a melybl Werbczy lemásolta saját mvét. Tomaschek maga sem állitja, hogy Werbczy a római jogot a Summa alapján recipiálta, ellenkezleg vizsgálódásai körébl szokásjogi

kizárja

a

kifejtett

kodifikáló

részeket és elismerését

mködésének nagy

Werbczy

szolgálataitól

e téren

épen nem

vonja meg.

1

A

du la

nem egy Etudes d'histoire 1889.) ez. kötetében „Les anciens monuments du droit de a. (248—278 11.) eléggé terjedehiies és tájékozott tanulmányt

rólunk különben

félreértette a

Tomaschek

droit (Paris,

Hongrie"

ez.

elfogulatlanul író külföldiek közül is

felfedezését. így p. o. Dareste:

mégis a Hármaskönyvet ismertetve (271. 1.) jegyzetben úgy hivatkozik Tomaschek felfedezésére, mintha ezzel a Hkv. eredetisége vesztett volna. Azt írja ugyanis, hogy Werbczy a müve megírásakor a Summát tartotta irt,

szem

eltt.

ÖTÖDIK CZÍM.

A Hármaskönyv

méltatása és

Werbczy

jogászi

alakjának jellemzése.

ELS Werbczy

politikai elvei

FEJEZET.

és a Hármaskönyv közjogi

A Primae

tételei.

nonus.

Minthogy ismerjük a Hármaskönyv keletkezésének törmegismerkedtünk magával a Hármaskönywel is, most már foglalkozhatunk a Hármaskönyv jelentségének és ezzel 1.

ténetét és

Werbczynek, mint jogásznak

együtt

Werbczy

életrajzának

jellemzésével.

befejezésekor

rámutattunk

arra a

tragikus vonásra, a mely egész életén végighúzódott. Kifejtettük,

hogy miben

állott

az ö tragikuma. Hosszú, változatos életpályáján

át kénytelen politikai

s ezekkel

épen

programmjának legfontosabb

ellentétes irányokat elfogadni.

tételeit elejteni

Úgy

azok a nagy elvek, a melyekért annyit küzdött,

a sirba és elpusztultak porladó hamvaival együtt.

hogy életének minden munkája medd volt. Werbczy tragikuma azonban olyan, tragédiák

hseié.

A hs

halála

után

a

elbukni

látszanak,

Az

uj életre

Úgy

mint

hogy

szállottak látszott,

a

görög

megzavart világrend

nyugalomba helyezkedik, bekövetkezik az elbukott kedése, megdicsülése.

látszott,

vele

hs

felemel-

a melyek Werbczy halálával kelnek legnagyobb alkotásában a

elvek,

:

Hármaskönyvben s ezzel együtt érvényesülnek. Nézzük meg, mennyiben járult a Hármaskönyv azoknak az Illés:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

H

— eszméknek megvalósulásához,

melyekért

a

meg Werbczy

küzdött. Vizsgáljuk

~

162

f

Werbczy

életében

programmpontjait és vessük

Hármaskönyv közjogi alaptanaival, hogyan és mennyiben érvényesültek ezek a késbbi jogfejldésben. Ha megállapítottuk, hogy Werbczy politikai elvei a Hármaskönyvben hogyan élnek tovább és hatnak akkor egyben a Hármaskönyv össze

ezeket

a

:

közjogi Jelentségét

Werbczy

2.

pontja volt

Ennek

:

felderítettük.

is

legfontosabb

és

a köznemesség politikai érvényesülésének a biztosítása.

elérése végett

mindenekeltt

a melyben a

tartóztatni,

els

politikai hitvallásának

azt a folyamatot kellett fel-

fnemesség

jogi helyzete folyton

emel-

úgyhogy attól lehetett tartani, hogy mint külön rend köznemességtl elválva, föléje kerül. Ezért hirdeti Werbczy a a Hármaskönyvben folyton, hogy a nemesség egységes, hogy nincs különbség fnemes és köznemes között, mert egy és ugyanaz a nemesi szabadság illeti meg mindegyiket. Az „una eademque nobilitas" tana le van rakva a Hármaskönyv I. részének 9. czimében, a hires Primae nonusban (partis primae titulus nonus szokásos rövidítése). Itt a helye, hogy kissé részletesebben foglalkozunk a Primae nonus tételeivel,^ mert ezek a hagyományos elválasztó jogai a kedett,

nemesi

osztálynak

a

a

társadalom

többi

nemességet általánosan

ugyanis a

Hármaskönyvben

itt

megillet

foglalja össze s

Werbczy

osztályaitól.

fjogositványokat

négy f-libertas-t

vagy

privilégiumot különböztet meg.

—

—

Els helyen említend bár Werbczynél a második hogy az egész ország nemesei senki másnak hatalma alatt nem állanak, mint a megkoronázott fejedelemnek. Ezt a jogot

Werbczy

másutt a nemesség legfbb ismérvének mondja

czim

Ez az

elv

már az 1351

:

Ad eorundem etiam ut

universi

viri^

nobiles,

r.

4.

1

.

§).

XI. t.-cz.-ben elhangzik:

nobilium intra

petiíionem

terminos

stituti,

etiam in tenutis ducalibus, sub

ipsius

regni

nostri

(1.

existentes,

sub

regni

inclusione

una

et

annuimus: conterminorum

nostri

eadem

libertate

gratulentur.

1 i.

A

latin

szöveget

m. 554. és köv 11. - Helyesebben:

1.

„veri".

a

Függelékben

III.

B. o. 36. sz. a.

1.

Timon

— A

-

163

fejldés kezdetén ugyanazt hivatott kifejezni ez a

a mit a fejldésnek

tétel,

majdnem végén Werbczynél: az egy

és

ugyanazon hatalomnak való alávetettség, vagyis az „una eademque libertás, nobilitas" jelenti a korona illetleg a király alá való közvetlen tartozást, tehát a

De

hbéri közvetettség

szemben fennálló különbséget,

válaszfalat

a király alattvalója,

a

polgár

a

város,

alattvalója s csak

ezek közvetítésével

ponti szervvel,

királylyal.

jezve, a

A

a

A

is.

a

Mig a nemes csak

jobbágy a földesúr

jut összeköttetésbe

szent-korona-tan

nemes, személy szerint a szent korona

nemesség

E

szabadsága.

tulajdonsága

téren merül

fel

különösen

oltalomban

a köz-

nyelvén

kife-

tagja.

védett

a második fjog.

nagyobb

szabadsága

mélyes

kizárását.

a társadalom többi osztályaival, a többi rendekkel

jelenti

személyes

A nemes

részesül,

sze-

hiszen

a

nemesség lényegében nem más, mint a szabadság (a szabadság, libertás nagyobb jogkör) korbeli teljessége, legmagasabb foka. Ez a személyes szabadság leginkább szorul védelemre a

=

Werbczy az els kiváló jogként meghogy a nemest elzetes szabályszer idézés vagy perbe-

perjogban. Azt, a mit állapit,

hivás és törvényes

nem Ez a

nélkül személyében letartóztatni, elfogni

eltte több izben kimondja. védelem óvja meg a nemeseket mindenféle zaklapolitikai természet üldözésektl. A különös védelem

perjogi

tásoktól, alóli

ítélet

szabad, a törvényhozás már

kivételeket

(mink

már Werbczy

felsorolja:

bizonyos

büntettek

gyilkosság, rablás stb.) elkövetése esetén, ha tetten érték

a nemest, elveszti nemességét s így

t

többé

meg nem

illeti

ez

a jog.

Ez a kiváló jog a nemesi

perjog

fontosságánál fogva emelkedik onnét osztályt

körében

ki,

mert

érvényesül

régen

(fnemest és köznemest) külön rendi peres

a

s

nemesi

eljárás illette

meg, mely egységesen választotta el a többi osztályoktól. A harmadik kiváló jog, a melyet a Hármaskönyv felállít,

A

az adómentesség joga.

mindennem

jobbágyi

mint a Hármaskönyv szolgálat

és

kifejezi,

szolgáltatás,

a nemesek

adó,

vám

fizetése alól mentesek.

A

rendiség

kifejldése

kezdeten,

különösen

az

Anjou-

megsznik a nemesi osztály bels egysége, megsznik az egységes adómentesség is; a szét-

korban,^ a mint ezzel együtt

1

Illés

Anjou-kori

társ.

és adózás

ez.

i.

m. 38—60.

II.

11*

—

—

164

nemességnek különböz fokú mentesség lesz a kifejezje. Minél feljebb emelkedünk a felsbb osztály rétegeiben, annál

tördelt

kör

szélesebb

súlyosabb

adómentességet

adóterhet

találunk.

s

minél

A

annál

szállunk,

lejebb

adómentességet

legteljesebb

furak (fpap, fnemes), mig a köznemes adómentes-

élvezik a

ségének terjedelme jóval kisebb

kezménye

itt

is

a rendi kettéválás követ-

s így

észlelhet.

fejldés folyamán azonban a nemesi adómentesség köre mind jobban tágul és mind egységesebb lesz. Úgy, hogy mondhatjuk, hogy a Hármaskönyv nemcsak a kor felfogásának megfelelen, hanem a jogfejldés eredményeihez képest is kiemel-

A

nemesi osztályt jellemz mint akkor m.ondták, adózó

hette az adómentességet, mint az egész

többi

a

ismérvet,

nem

nemesi,

osztályokkal szemben.

Midn

pedig ezen sarkalatos jog megállapításánál és ezzel

kapcsolatban

Werbczy

kötelezettségére,

hadi kötelezettség

nem

azt

ezzel jelzi

lényegében, mint

és a

reámutat a

az aranybulla ellenállási

a

tételét,^

az

záradékát,

Werbczy

ezen

sorolja u.

Werbczy

fel

ius

n.

resistendi-í.

nem

ellenállásra, az ellen-

kútfi

tételének

igazolását

az

ö

meg.

találjuk

hogy megvilágítsuk a Hármaskönyvnek azt mely szerint a fúr és köznemes közti különbség csak helye,

a méltóság és hivatal következtében

el.

áll

A fpapok

nagyobbak a köznemeseknél méltóság tekintetébl, a

úgy

jogosítva van, ha a király az aranybullában bizto-

korabeli oklevelekben

a

jogot

nemesi szabadságait megtámadja, az

Itt

mely

nemest.

A nemesség sított

a

kötelezettséget,

minségében ismérve a nemességnek. Más és ennek másminemü módja terheli a nemest

Végül mint utolsó, negyedik

szegülésre.

katonáskodási

nemesség

a

kitnbb jogok

és kötelességek alapján

társadalmi becsülésben

furak

kitnbb tagjai. Nagyobb nem

de

részesülnek,

köznemességgel szemben

és

k a koronának

álló, jogilag is

alkotnak

meghatározható

egy

a

külön

egészet: mert a nemesség egységes.

Werbczy

egész pályafutásában, hosszú és küzdelmes éle-

tének egész tartama

tevékeny,

alatt

vesz az alkotmányi küzdelmekben

él

folyamában. Részt vesz ^

L. a

Függelékben

III.

:

st

részben

tehát bent

még pedig

B. b. 9. sz. a.

vezet

részt

van a jogfejldés

oly képen,

hogy

azt bizo-

—

—

165

nyos irányokban befolyásolni törekszik. Werbczy, a ki a köznemesi osztályból emelkedik ki s annak vezéralakja lesz a fnemesség elleni harczában, természetszerleg egész jogi tudását érvényesíteni igyekszik a köznemesség érdekében.

Nagy

nemzeti eszmék mellett harczolt s kodisem menekülhetett ezektl az eszméktl, politikai S mig egyrészt a jogfejldés lezártságának hiánya tette, hogy politikai gondolkozásának megfelelen

politikai,

fikácziójában irányoktól.

lehetvé

is

meg

rögzítse

fel

is

használta ezt az

politikai hitvallását jogi

formába

nagy

ergyüjí

conserváló,

erejét,

szolgálatába

még

a ftételeket, a melyeket az élet

meg, másrészt

állapított

Ismerte,

öntse.

hogy

érezte

a

jog

s fentartó hatását s politikája

állította.

szempontból mérlegelve a fentidézett

Ilyen

nem

végleg

alkalmat,

helyeket,

m.ár

a köznemesi állás egyenrangúságának ers, ismételt hangsúlyo-

zásából

következtetni lehet,

is

valóságnak.

A nemesség

mennyiben

felelhetett

tökéletes

teljes s

meg

egységét

az

a

decretálja

daczára annak vagy talán épen azért, mert az már megtörött s különválik határozott irányokban.

Bármennyire

maga

mellett

könyvben

itt

leszállítani,

Hármaskönyv

a

különbségeket

V/erbczy a különbséget pusztán a vérdíj, a homagium

törekszik

is

a méltóságra és tisztségre

ismer

el.^

fontos

Kétségtelen

nem pusztán

jogi,

perjogi tehát,

hanem

hogy a Hármas-

politikai tételekrl is

szó: s ezt a tényleges jogállapot meghatározása

nem szabad

vagy

elfelejteni

magánjogi

és

van

szempontjából

kicsinyleni.

A „Primae nonus"

tételei azonban a Hármaskönyvbl „una eademque nobilitas et libertás" jelszava harczi eszköz lesz a köznemesség kezében, a mely reá

átmentek az életbe,

az

hivatkozva tartja pajzsul

A nemesség

A

megy.

azonban épen

1 II.

fnemesség

elleni

harczában.

Werbczy utáni fejldésben megfnemesire és köznemesire szétválás végbe

nemességet és bizonyos mértékig a nemesi szabadságot

átalakulni

(Hkv.

elé a

egysége a

változik, a két rendre,

is

maga

látjuk

nem

A fnemes r.

40. ez.)

a

késbbi fejldésben. Ez az

jelenti

a

nyugot-európai

átalakulás

értelemben

vett

peres esküje tízszer nag>obb érték, mint a köznemesé ;

a törvényes

hitbér összege, mint a vérdíj kétszeresre

emelkedik a fnemes özvegyénél. (Hkv. I. leket a Függelékben III. B. d 12 és f. 16.

r.

93. ez. 3. §.) stb.

17. sz. a.

L,

a téte-

;

166

rendi csoportosulást.

A magyar

jogfejldés egész folyamán

találkozunk oly nemesi rendi testületekkel (corpus), mint a

a nyugat-európai jogfejldésben

szerepelnek.

nem

mink

A fnemeseknek

köznemeseknek teljesen külön köz- és magánjoga, per- és büntetjoga 1526 után, st 1608 után sem jött létre soha. és

Oly rendi különválás, illetleg csoportosulás, mint a min a polgári és a jobbágyosztályé a nemesi osztálylyal szemben, egyáltalán nem jött létre. Más a rendi különbség 1608 után is a

nemesség és polgárság, jobbágyság között, más a frendü és a közrend nemesség között. A nemesi osztályon belül a rendi válaszfal ugyanis sohasem lett oly ers, sohasem emelkedett oly magasra, hogy úgy elzárta volna a fnemes jogi életét a köznemesétl, a mint körülhatárolta a nemes külön jogi világát a polgárétól és jobbágyétól

Nálunk nem hasonló

e

téren

A

sub-infeodatio,

jött

s

létre a

ezeket

is

angol alkotmányjog fejldésében az

alhübérbeadás

közvetlen a király hatalma

alatt,

is

még az meg volt.

hogy az alsóbb Az alsóbb nemes nem

jelentette,

nemesi osztály a felsbb hatalma alá áll

egymástól.

sub-infeodatio, a mint az

jut.

hanem csak ura

közvetíté-

sével jut oda.

Mig nyugaton, Angliát sem véve ki a közszabadok egész hbéri közvetettség a fhübérurak alá helyezi s igy a király alól kivonja, addig nálunk a magyar hbéri élet nem ismeri az alhübéresek egymástól függ lánczolatját. Nemcsak a fnemes áll közvetlenül a király alatt, hanem a köznemes is. Ezen a helyzeten mit sem változtatott az 1608. k. u. I. törvényczikk mert a köznemes most sem került a fúr alá. A szent korona osztályát a

elmélet nyelvén kifejezve azért, mert a tag maradt ezután tikailag

nem

Nem

is

köznemes szení-korona-

magánjogilag, jórészt közjogilag, bár poli-

vehet olyan részt életében, mint azeltt.^

mondhatjuk, hogy egyedül a

pusztán ennek jogtételei idézték

el

Hármaskönyv, illetleg

a magyar jogfejldésnek a

nyugat-európaitól való most jelzett eltéréseit. Kétségtelen, hogy nemcsak a Hármaskönyv tételei tették eredményessé a küzdelmet, a mely a két rend között folyt. Ebben a küzdelemben a gazdasági és politikai élet eri alapvetleg közremködtek. A jellemzett állapotok létrehozásában a gazdasági, politikai tényezkön kivl

1 Hajnik A nemesség országgylési fejenként való megjelenésének megsznése. Budapest, 1873. 17. 1. :

—

—

167

azonban a szellemi élet eri is hatottak és ezek közt egy elméleti hatás is volt: a Hármaskönyvé. A szellemi tényezk közt a

Hármaskönyv

A

a legersebbek.

tételei

politika,

a melynek megvalósítását

a Hármaskönyvben tehát védelemre

ki,

Werbczy

Nem

talált.

czélul

állitjuk,

tzte hogy

a Hármaskönyvnek sikerült teljesen megóvnia a nemesség egy-

de mindenesetre nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nálunk

ségét,

a

fnemesség nem

Európában

oly fhübéruri állást elérni, mint hogy a mi fejldésünk nem ismeri a

tudott

mindenütt,

sub-infeodatio intézményét s az ezen alapuló tartományuraságot,

hogy ennek következtében nálunk a köznemesség nem kerül a fnemességgel hbéri alárendelt viszonyba, hanem megmarad

és

közvetlen összefüggésben a királyi hatalommal.

Ha

a Tripartitum, a melynek

Werbczy fejtett

tételeire

a

küzdk

ki,

küzdelmei,

melyeket

a

a

köznemességért

életében

épen nem mondhatók eredményteleneknek.

A második

3.

Vájjon mit érhetett

eszménye Werbczy ne k a nemzeti királyság. el

Werbczy

a

Hármaskönyv

utján a nemzeti

érdekében? Hiszen a nemzeti királyság lehetsége 1526 után már veszendbe ment.

királyság

A nemzeti

királyságról

nem

mint az eltt, féle

esküdtek,

megakadályozni a hbéri fnemesség kialakulását, akkor

segített

is

felállításának

Werbczy halála után oly értelemben, A nemzeti királyság Werböczy-

lehet szó.

fogalma azonban összekapcsolódik az ország függetlenségének

és egységének fogalmaival

is.

Az ország önállóságának

és függet-

lenségének fbiztositékát pedig az alkotmányos uralomban látták.

A

nemzeti királyság eszméje kifejezte az egységes nemzet

függetlenségét, is.

A

st összekapcsolódott az alkotmányos uralkodással Werbczy szerint jelenti a magyar király

nemzeti királyság

függetlenségét, egyben alkotmányos uralmát és az ország egységét.

A Hármaskönyv fként a

szent korona tana vagy elmélete

segítségével nagy mértékben hozzájárult az állami egység megóvásához és az alkotmányosság védelméhez.^ Werbczy a Hármaskönyvben elméletileg dolgozta fel a szent-korona-tan tételeit, a

melyek a XIV. századtól kezdve lassankint fejldtek ki.^ A szent korona tanában vagy elméletében az egység jut kifejezésre a hbériség szkkör partikuláris felfogásával szemben. 1 !*

Timon Illés

tannak a

:

i.

m. 617.

1.

Újkori alkotmányfejldés ez.

tételeit

a Hkv.-ben

I.

i.

m.

a Függelékben a

95., 96. III.

A.

II.

A

1—7.

szent-koronasz. alatt.

;

Az

—

168

elmélet egyrészt eszmény szerii kifejtése

annak a vágynak,

a mely egy szervezetben iparkodik megtartani a széthúzó részeket is megrizni óhajtja majd késbb a XVI. századtól

a mely a nagybirtoku fúri elemmel szemben az ország

magasabb egységét;

kezdve állami közösségbe törekszik foglalni az egymástól a török hódoltság

E idben

által

mellett

nyer

elszakított részeket.

tanúságot tesz az a jelenség, hogy épen abban az

elméleti

szent korona

a

kifejtést

valóság mintegy megczáfolni

látszik.

A

tana,

mikor a

hatalmas furak ugyanis

külön életet kezdenek élni, nagy kiterjedés birtokaik felett mindazon jogok gyakorlását egyesitik, a melyek a királyságot illetik meg; egymással harczban állanak, szövetségeket kötnek, st külföldi szövetkezésekhez

folyamodnak.

is

Ilyen, a

nyugatiakhoz

hasonló hbéri tartományúr szerepét kezdik játszani a Chákok, Brebiriek,

Cilleyek,

Újlakiak

stb.

Késbb

pedig Erdély külön

szakad, önálló életet folytat; a török hódoltsági terület közélete

meg van

bénitva,

kifejezésre a

csak

a

legkisebb

nyugati

részen

jut

még

magyar államiság.

szemben úgyszólván

így ezekkel a jelenségekkel

elmélet-

a mi a valóságban már elenyészni indult. A szent korona elmélete azonban másrészt megfelelt annak a jogi valóságnak, mely a magyar állam életét egész fejldésén át jellemzi. A mint a magyar törzsiségnek meg volt a maga ben

kellett

megalkotni

azt,

nem külön nemzetekké, hanem

egygyéfoglaló kerete s a törzsek

egy nemzetté fejldtek, úgy az egy nemzetnek összemüködését sem tudta véglegesen megszüntetni a hbériség. Azzal,

hogy

értékesítette a szent

Werbczy korona

a

tanát,

Hármaskönyvben elméletileg megadta a királyság egysé-

Ha valamikor, úgy három részre daraboltságának korában nagy szükség volt arra, hogy a szent korona tana a társadalom köztudatában éljen és hasson, hogy hirdesse a királyságnak és azzal együtt az országgylésnek egységét, miként az „una eademque libertás" elve a nemesség egységét. géhez és függetlenségéhez a jogi támaszt. az ország

A

szent-korona-tan csak

egy

királyt

ismer,

a

ki

Szent

megkoronázva gyakorolja a politikai nemszármazó és reá átruházott, egységes nemzettl zettel együtt a közhatalmat. A Hármaskönyv tanítása az emberek hitvallásává lett olyan zord idkben, a mikor minden veszni látszott. A Tripartitum az egységes, független és alkotmányos magyar állam István koronájával

;

— dicsségét hirdette

mindenkinek lelkébe varázsolta a

és

függség

daraboltság, a

—

169

szét-

és abszolutizmus korszakaiban.

Valahányszor abszolutisztikus és nemzetellenes törekvésekkel találkozunk 1526 után, mindig a

Hármaskönyv tanitásai

ellen fordul-

nak a támadók. Vájjon nem világos bizonyítéka ez annak, hogy a Hármaskönyvben kodifikált szent-korona-elm.élet mennyire közremködött királyságunk alkotmányos jeliegének megrzésében ? Wer-

bczy Hármaskönyve az abszolutisztikus törek\'ésekkel szemben küzd nemzetnek. Egészen a XVIII. század végéig

védelmül szolgált a

Hármaskönyvnek ezen a téren való nagy szerepét.^ mondhatjuk tehát, hogy Werbczyvel együtt mentek volna veszendbe a nemzeti királysághoz nagy elvei ellenkezleg alig tudjuk kellképen méltányolni azt a jelentséget, a melyhez a Hármaskönyv utján jutnak késbb. kisérhetjük a

Nem

fzd

Werbczy politikai programmjának harmadik, bár nem fpontja a katholikus egyház restaurácziója és megóvása a reformáczióval szemben. Tudjuk, hogy a reformácziót kiirtani, 4.

utolsó

elterjedését

mit

az,

megakadályozni nem

visz

A

sikerült.

a jövbe

mégis

át

a

kérdés

itt

is

csak

Hármaskönyv a magyar

katholikus egyház érdekében ?

A Hármaskönyv

tüzetesen

kifejti

megrzi a magyar

jogait és ezzel

a magyar király fkegyúri

katholikus egyház önállóságát.

hogy V/erböczy a magyar királynak jogi állását a kathoegyházban megersítette, nagy szolgálatot tett. Valahányszor a szentszék kísérletet tesz, hogy az apostoli

Azzal, likus

magyar

jogait

király

a

többi

európai

uralkodók

jogaival

egyenlvé

a magyar katholikusok a Hármaskönyvvel védik jogaikat, Pázmány Péter a fpapság élén a Tripartitummal kezében

tegye így

megszüntesse és hogy az egyetemes egyMagyarországban is uralomra emelje és igy a magyar

király külön jogait

házi jog elveit

:

vivja ki a

A

magyar

király

egyház

sok

fkegyúri jogainak elismerését.

jogokat

legfontosabb

százados

Werbczy Hármaskönyve

magyar tartotta

tehát

a

melyek a

jogfejldésében továbbra

is

katholikus fennállottak,

fenn.

íme tehát láttuk, V/erbczy politikai felvei, eszméi és eszményei nem haltak meg vele együtt, hanem a Hármaskönyvben feltámadva éltek tovább és hatottak a magyar alkotmány fejldésére. 1

így H. József császár abszolutisztikus

a Hkv.-ben

látja

;

1.

207.

!.

uralmának egyik fakadályát

MÁSODIK FEJEZET. A Hármaskönyv és

a

jelentsége.

Werbczy

Hármaskönyvet

Megvizsgáltuk a

1.

A Hármaskönyv

magyar magánjog.

igazi

elveinek fenmaradása szempontjából

igy

és

politikai

Wer-

méltathattuk

bczy müvének alapvet jelentségét a magyar közjog szempontjából. A Hármaskönyv azonban els sorban magánjogi törvénykönyv, jelentségét tehát els sorban a magánjog adja meg.

Werbczyt

és

munkáját

ebbl

szempontból

a

kell

értékelni.

Áttérhetünk a Hármaskönyv tulajdonképeni jellegét tekintve arra a kérdésre, milyen jelentsége van a

A

felvetett

magyar magánjogra nézve

?

kérdésre csak úgy felelhetünk meg, ha a magyar

jog fejldését tekintve jogi kodifikácziójáról.

mondunk

Werbczy

Ítéletet

a

Hármaskönyv magán-

igazi irói, jogászi megitélése ott

kezddik, a hol a Hármaskönyvet

beállítjuk

jog majd ezeréves fejldésének távlatába

;

a

magyar magán-

akkor jutunk a helyes

mértékhez, ha megtudjuk, hogy egész jogi fejldésünk központ-

jában

év

áll.

A Hármaskönyv nemcsak

közepébe:

mindaz,

Werbczy magánjogunkat már

a

mi

véletlenül

megelzi,

kerül

az

elkészület

akkor foglalta rendszerbe,

ezer

hozzá.

a

mikor

a fejldés gyümölcseit értékesítette, mert majd ötszáz év jogi munkájának eredményeit tartotta fenn. érett volt arra és ezzel

Már magában véve az, hogy a XVI. század elején a magánjog irodalmi feldolgozást nyert, eléggé nem méltányolható tény. A Hármaskönyv azzal, hogy egybefoglalta a magánjogot, megakadályozta annak elpusztulását. Mi, kik a történeti eseményeket a Hármaskönyv után követhetjük, tudjuk azt, mit jelent a Hármaskönyv a magánjog léte szempontjából.

— A

—

171

három

mohácsi vész után az ország

szakadása

részre

a gazdasági, politikai és társadalmi élet züllésével egységes

alatt

magánjog többé

ki

nem

fejldhetett volna. Mikor a politikai és

meg

társadalmi élet egységes fejldése

nagy

volt zavarva,

volt

a veszély, hogy az egységes magánjog intézményei elsatnyulnak,

A

mind kedvezett Hármaskönyv, egyformán használták azt az ország minden részében, ennek alapján Ítéltek a szétdarabolt magyar földön mindenütt. A Hármaskönyv tehát nemcsak fentaiiotta, hanem meg is óvta az egységes magánjogot cs biztosította egységes tovább fejldését.

elvesznek.

különválása

török uralom, Erdély

a partikuláris jogok kifejldésének.

Ha most életét^ és

állapított

tekintetbe vesszük

De meg

volt a

XVI.

század

a

külföldi jog-

ennek befolyását, akkor a Hármaskönyv most megmég inkább szembetnik. A XVI. században

jelentsége

nyugaton

bekövetkezett

római

a

mely jóformán

receptió után, a

jog

receptiója.

csak

az

Az

jött a következményeiben sokkal fontosabb gyakorlati. ságok a római jog szerint kezdenek ítélni egész

Európában. közel

A

római jog

fekv OlaszEurópaszerte

teljes

mértékben érvényre

jut a

A

részekre bomlott hazai jog

A

római jognak. ott

bíró-

Középhozzánk

uralkodik, a kis területek

partikulárizmus

a

mellé

és

ezért

uralomra a szétforgácsolt, egymástól eltér jogvidékek jog.

hatott,

A

és Németországban.

külön-külön jogai halmozódnak egymás

római

elméleti

egyetemeken

nem

tud

juthat

felett

a

ellentállni

a

hol pedig a római jog diadalmasan bevonult,

a nemzeti jogot teljesen háttérbe

fejlettség jog lehetetlenné tette

A germán jog tudós mveli nemzeti katasztrófát

az

is szoritotta.

Az igen magas

alsóbbfoku

érvényesülését.

a római jog befogadásában valóságos

még ma

látnak

is,

mert

a

nemzeti

jog

fejldését megakasztotta.

Hogy azt

csak

mit jelent a római jog befogadásának hiánya nálunk,

akkor

érthetjük

meg

jelentett külföldön a receptió.

igazán, ha tudjuk, hogy mit Nálunk a Tripartitum következtében

egységessé vált nemzeti jog sikeresen ellentállhatott a római jog terjeszkedésének. A receptiót a Hármaskönyv megakadályozta és igy a római jog

1

1907. 2. 2

Günther

A:

nem

Emlékbeszéd

1.

Timon

i.

ni.

tudta félreszoritani a hazai jogot.-

616.

I.

Werbczi

István

felett.

Budapest,

-

-

172

Vájjon van-e nagy jelentsége annak, hogy a

HármaskönyY

a hazai jogot feníaríoíta és megakadályozta a receptiót?

Ha

tudjuk

azt,

hogy a nemzeti jog rzi a tényleges jog-

fejldés eredményeit; azt a jogot mutatja, a mely a társadalmi és állami életben mindig politikai és szellemi

mköd

földrajzi, néprajzi, gazdasági,

tényezk hatása

alatt,

m.int az illet

társa-

akkor méltányolhatjuk, mit tett dalomnak megfelel jött létre a Hármaskönyv, mikor útját állotta a recepíiónak. A Hármaskönyv fentartotta a magyar magánjogot s ezzel megrizte a százados fejldés gyümölcseit, biztosította egységét :^

és egységes fejldését a szétdaraboltság

partikuláris

jogegység akkor

meg volt, a mikor politikai

is

Erdélyben,

török

a

is

a politikai

magánjog

terén

a

téren elveszni látszott.

részeken

hódoltsági

Hármaskönyv szerint

területén a bírák a

A

idejében

irányokkal szemben, úgyhogy a

és

Ferdinánd

szolgáltatták az igazságot.

jogegység az igazságszolgáltatás

terén

politikai

szem-

nagy jelentség, a mit legjobban megvilágít a külvaló szembeállítás. Elég, ha a szomszéd Németország XVI, és XVII. századbeli jogviszonyait nézzük, ha pontból

is

állapotokkal

földi

látjuk azokat az erfeszítéseket, a

melyeket a német jogkönyvekkel

tesznek az egység megteremtése

felé.

A

német jogkönyvek mind arra a czélra törekedtek, hogy jogot nyerjen,^ de ez nem mindig sikerült. A mit a német jogkönyvek egyes területekre valamely nagyobb terület egységes nézve megteremteni

magyar

hogy

elérte,

óhajtottak,

területen létrehozta,

A

Hármaskönyv az egész

a

azt

A magyar

jogkönyv, a Hármaskönyv

jogterülete az egész ország lesz,

jogegység

hiányának

fonák

következményeit

látjuk

ugyancsak a német területen, a hol lehetséges volt, hogy egy és ugyanazon városka utczácskái szerint kellett más és más jogot alkalmazni a bírónak.

De nemcsak nagy

mily terén

a középkor,

értéket

a legújabb

az

egység

látjuk ezt a birodalmi

;

hanem

tulajdonítanak

idk

egységnek

a

is

mutatják,

magánjog

megteremtése alkalmával,

a német polgári törvénykönyv megalkotásának történeténél.

ennek

1

L.

2

Hajnik

:

kifejtését az

I.

r.

Európai jogtörténet

1.

czimében.

ez.

i.

m. 248, és 277,

1,

a szász tükör

(Sachsenspiegel) Észak-Németország, a sváb tükör (Schwabenspiegel) Dél-

Németország számára

készült.

— 2.

Werbczy

hanem lehetvé a

nemcsak, hogy megmentette a magyar jogot, a jognak tudományos mvelését, a melyet

is tette

Hármaskönyv

pontjából

szem-

irodalom

jogi

bevezetést

olyan

továbbfejldés lehetségét

A Werbczy

A magyar

meg.

indií

Tripartiíum

a

"

173

mely

a

nyújt,

a

biztosítja.

idkbl

tudunk, hogy volt magát a müvecskét azonban nem ismerjük,^ a Hármaskönyvvel s ennek kommentálásával kezddik a magyar jogi irodalom. St Werbczy inditotta m.eg a jognak történeti szempontból való vizsgálatát úgyhogy hozzá vezethet vissza a magyar jogtörténet irodalma is. A Hármaskönyv 11. részének 14. czime tulajdonképen a kezdettleges jogtörténet vázlata. Az egymásután eltti

valamin

az elévülésrl

csak annyit

kis értekezés,

következ királyok kiváltságleveleinek felsorolása, tehát a küls történet els kísérlete. A Tripartitum a magyar jog történeti mveléséhez lerakta az els alapokat; Werbczy az egyes intézmények, intézménykörök fejldésérl tle, hogy

is

Perjogunk eredetérl

felvilágosit.

„ex Galliarum finibus" hozták be

tudományosan igazolta ezt magyar perjog fejldésének

az

állítást,

kimutatván,

uj

szaka az

Anjoukkal

a franczia, illetleg a nápolyi vagy hatása

Werbczy

Rámutat

alatt.

sára, a kegyúri jognál

annak

siciliai

halljuk

hozzánk. Hajnik^

hogy

a

kezddik

peres eljárás átalakító

a római és kánonjog befolyáalapjaira, a

történeti

melyeket az

ujabb kutatások" megersítettek.

Ha az elbb tárgyalt szempontok figyelembe vételével meg a Hármaskönyv jelentségét, akkor a Hármas-

3.

vizsgáljuk

könyv támadóinak idevágó hatók

kell értékükre

fejtegetései

szállít-

le.

Dell'Adami csétlenséget

középkort

tartja

többen utána

és

látnak

a

fenn

a

szeren-

Szerintök a

európaszerte

vonulnak be

Magyarországban

életébe.

nemzeti

létrejöttében.

mikor

nálunk,

gazdasági és politikai elvei állami

valóságos

Hármaskönyv

újkor

az

Európa társadalmi

Tripartitum

az

lesz

s uj

1 Tractatus de praescriptione et de aetate. Kovachich M. Gy. Suppvalószínleg lementum ad Vestigia Comiíiorum. II. k. 264. és köv. 1. Mátyás uralkodásának végs éveibl 1. Hajnik Európai jogt. ez. m. 297. 1. :

;

i.

:

2

köv.

Bírósági szervezet és perjog

ez.

i.

m.-ája 215.

és

l.-ain. 3

Fraknói

:

A

magy. kegyúri jog

stb. ez.

i.

m. 118.

1.

köv.,

220.

és

—

—

174

eszmék kerékkötje. A forgalom szabadsága, a munka védelme, a vagyonmegoszlás kötetlensége nyugaton már érthetvé lesz, nálunk azonban az si prohibitiv rendszert szentesíti Werbczy munkája.^

A

ki

Magyarország

mélyebbreható

1526

történetét

után

elfogulatlan

meggyzdhetik

könnyen

nézi,

tekintettel

és

arról,

mit érnek a fenti állitások.

Mindenekeltt figyelembe kell venni, hogy nálunk az újkor a XVI. században még nem következett be. A XVI. század nem azt jelenti Magyarországban, mint a nyugaton. Magyar-

XVI— XVII.

ország valóban középkori életet folytat a

ban és még

tovább

nem

de ennek okai

is,

századok-

a Hármaskönyvben

hanem olyan gazdasági és politikai nagy tényekben, a melyeket nem szabad sohasem szem ell téveszteni. Ha tudjuk, hogy a török hódítás és pusztítás következrejlenek,

tében gazdaságilag mily mélyen századokban, a XIV. és életével

még

szállottunk

részben

a

alá

XV.

a

XVI— XVII.

század gazdasági

szemben, megérthetjük, hogyan vált lehetetlenné nálunk érvényesülése. Az Anjouk óta em.elkedben

az újkori eszmék

lev földmivelés ép úgy vissszahanyatlik, mint a városi élettel virágzásnak indult ipar, kereskedelem és közlekedés. Pedig az a földmivel életrl az ipari, kereskedelmi újkor fejldése

—

életre való

átmenet

rangú szerepet

A

—

a

városnak

a

társadalmi életben els-

juttat.

elrehaladó török

folytonosan

nemcsak hogy

hódítás

hanem Az ország három részre

egy csapással tönkretette a Mátyás korabeli renaissance-ot, az általános területének

mveldés a

XVI-ik

folyamát

század

is

megakasztotta.

folyamján

beállott

oszlása, a törökkel folytatott küzdelmek, a szabad királyválasztás

mind hozzájárultak

következtében a két király harczai,

déshez szükséges

erk

a fejl-

kiapasztásához.

Különösen a hódoltság területe szenvedett a török katonai szervezet alatt, mely igen sokban hasonlított az e korbeli spanyol uralomhoz. Meghagyja ugyan a kiszipolyozás alá vont részek beléletének szervezetét, jesen ertlenné

de

Ezek a tényezk szakítják fejldést a nyugat-európaitól.

1

a

folytonos

sarczolással tel-

teszi.

DeU'Adami

:

A

el

A

nemzeti eredet

a magyar alkotmány- és jog-

XVI-ik században a hbériség

stb. ez.

i.

m.-ája 247.

1.

—

—

175

ismét feléled s a társadalom szervezésének egyedül lehet módját

A

nyújtja.

rendi alkotmány megtalálja magyarázatát a középkori

magyar területen való tovább folyásában. Az egész magyar közélet alapjává a föld lesz. Ez természetes következménye a földmüvelés s a rajta nyugvó gazdasági erk túlnyomó

életnek

hatásának.

Vájjon a Hármaskönyv volt-e az oka a török hóditásnak, az

ország három részre bomlásának, az idegen uralkodóház törek-

véseinek?

Vájjon

Tripartitum

a

gazdasági életünk, váltja

fel

hanyatlik

miatt

vissza

egész

a XIV. század virágzó iparát, keres-

kedését a kezdetlegesebb földmivel élet s kelnek ismét uj életre

ennek

következtében

hbériség

a

bizonyos

hódoltság részeinek gazdasági kimerülését török

más

ország

az

s

katonák

zsoldos

részeinek

a

a

a kizsákmányoló

nem

az

idegen

Hármaskönyv?

Ugyan

pusztulását

hanem

okozták-e,

Vájjon

elvei?

nem

hogy az 1517-ben megjelent Tripartitum volt oka a mohácsi vésznek ?^ A politikai, gazdasági élet nagy tényeit

el

lehet-e

el lehet-e

hinni,

hanyagolni, hatásaikat a társadalmi és állami élet ala-

kulásainál szabad-e figyelmen kivül hagyni ?

Azt sem szabad

hogy a magyarság fennmaradása A köznemesszükség ség fenntartása végett volt az adományrendszerre meg az siségre. Természetes, hogy ezek az intézmények nem elfelejteni,

abban az idben a köznemesség

illenek

újkorba,

az

gazdasági

életnek,

de

megfelelnek

teljesen

min

a

létéhez volt kapcsolva.

nálunk

a

középkorias

Hármaskönyv

a

korában

uralkodott.

midn

Az egész nyugaton volt id, a földmivel jobbágy egymásra voltak

a harczoló ur és a

azok a kisebb központok körül tömörül uralmak, a melyeknek összeköt kapcsa a

hbérúr

hatalma,

kielégitették

utalva,

a

kezdetleges

földmivelés

szükségleteit.

Természetes,

hogy

a

ki

a

török

uralkodóház törekvéseit, a gazdasági

élet

hódoltságot, az idegen

hanyatlását

nem

látja

meg, nem láthatja azt a fejldési sorozatot sem, a melyben a Hármaskönyv, Werbczy nagy mve úgy jelenik meg, mint a

magyar társadalmi és állami élet fentartója és biztositója. Ha a Hármaskönyv jelentségét igy átértettük, akkor az ismert nagy szolgálatok, elnyök mellett egészen eltnnek azok 1

Volt olyan támadó

is,

a ki ilyen állitást

is

megkoczkáztatott.

—

—

176

jelentség hézagok, ellentmondások, kihagyások, stb., a melyek benne itt-ott elfordulnak. Ha nem is volna más mértékünk Werbczy jogászi alakjának megítélésére, mint az a küls siker, a mely a Hármasa csekély

könyvet keletkezésétl fogva végig száma,

a

melyekben

története, sorsa irányzott,

uralma

mnek

a

részesült,

napjainkig,

a

kisérte,

mint a

mint a kiadások óriási

Hármaskönyv további

megváltoztatására,

reformálására

százados sikertelen törekvések és végül mind teljesebb jogélet felett:

mindezek eléggé meggyzhetnének a

és alkotójának nagyságáról.

HATODIK CZIM. A

Hármaskönyv

kodifikácziö története a

ELS

FEJEZET.

A Hármaskönyv Azon az

után.

sorsa.

a melyen kitzött feladatunkhoz képest nagy magaslatokra jutottunk, hogy könnyen elveszthettük szem ell a kiindulási pontot. Nem felesleges tehát egy pillanatra visszatekintenünk, hogy tájékoztassuk magunkat. 1.

utón,

elindultunk, olyan

A

források története foglalkoztat,

mködésének

sok

szokásnak termékeit

és

még

pedig ezúttal a forrá-

történetében a két legnagyobbnak, törvénynek a századok folyamán.

vizsgáljuk

pusztán idrendbe szedett törvény és

szokásjogi

Nem

gyjtemények

úgy mint a régi irodalomban szokás Mi nem a „regum ac legum series" eladását tztük ki tudományos feladatul. sorozatát akarjuk feltüntetni,

volt.

A

forrásokról nyújtott ismeretek kutatásaink czéljához mérten

magasabb

elvi

szegdni. Akkor, a

jelentség

midn

kérdéseknek

fognak

szolgálatába

a törvényes szokás termékeit vizsgáljuk,

tulajdonképen a kodifikácziö történetét adjuk, a mi szempontunkból

;

a két forrás

mködésének egymáshoz

való viszonyát

állapítva a kodifikácziö fejldéstörténetét tárjuk

így haladva

érkeztünk

megvilágítása kivánta

el

a

meg-

fel.

Hármaskönyvhöz, a melynek a szerznek ismeretét. Most

Werbczynek,

folytathatjuk a kodifikácziö történetét tovább. Illés

:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

12

meg kell állapitanunk, s ez az a nagy hogy a Tripartitum az egész fejldés központjában áll. A kodifikáczió története a Hármaskönyv után tehát a legszorosabban összefügg a Hármaskönyv sorsának további történetével, a melylyel néha egészen össze is folyik. így érthetjük meg, hogy mindaz, a mi a Hármaskönyv után történik, körülötte is forog. Ha vannak idk, a midn nem szólunk a Hármaskönyvrl semmit se, akkor sem feledkeztünk meg róla. Késbb rájövünk, hogy a mikor hallgattunk, akkor is a Hármaskönyvre gondoltunk. Egyet azonban már elre

tény,

A

gyakorlati

nagyfontosságú

jogélet

csendben mennek végbe

meg

s

változásai

mi az egész

folyamat

sokszor

egész

végén

látjuk

a nagy eredményt.

A Hármaskönyvet

2.

1517-ben nyomtatták

már egy év múlva 1518-ban, az XLI. czikke az

ez

évi

Bécsben és bácsi országgylésnek ki

§-ban beszél a Tripartitumról.

5.

secundum jura regni scripta, ad universos jam destinata ab universis comitatibus semper

Et de caetero regni comitatus

;

;

adjudicentur, causaeque universae discutiantur.

A

„jura regni

irott

nem

szó

szerint

jogát jelenti,

hanem

scripta"

országnak általános

veend, nem

az

sajátlagos értelem-

ben véve a Hármaskönyvet. Hogyan is lehetne különben azt mondani, hogy a vármegyék, a nekik már megküldött országos Ítéljenek, ha ezek nem. lettek volna már irott jogok szerint

könyvbe foglalva

De különben

?

ajánlása és királyi jóváhagyása

rendszerbe foglalt törvénykönyvet után pedig az ország

irott

Az országgylés

joga

tudjuk,

is is

a

regni

scripta"

A Hármaskönyv

ért.

alatt

hogy a Hármaskönyv

„jura

mindig a Tripartitum

idézett czikke szerint a

alatt

létrejötte rejlik.

Hármaskönyv már

1518-ban megküldetett az ország összes vármegyéinek. Hivatalos király nem küldötte szét maga Werbczy értesit. A legnagyobb valószínséggel állíthatjuk, hogy Werbczy maga gondoskodott müvének kiadása után a vármegyei példányok

utón ez

nem

történhetett. Arról,

végett

kihirdetés

hogy a

Hármaskönyvet,

a

szétküldésérl. Feltevésünket támogatják azok az adatok, a melyek

Werbczy

maecenási tetteirl szólanak. Ha idegen munkákat oly

bkezséggel tésérl

is,

adott

bizonyára

ki,

Azért nyomatta vesszen,

hogy

st gondoskodott azoknak

a saját ki

müvét, hogy

honfitársait

ingyen terjesz-

munkájánál sem kímélte a költséget. oktassa

sok a

fáradsága

jogi

kárba

ismeretekre

és

ne az

— azokkal

való

maga

foglalkozást

mindezek

találhatjuk

terjeszti és

A

után

maga

törvényhozás

nézve mondja

ki,

—

179

velk megkedveltesse természetesnek,

hogy

nem

vájjon

:

mvét

élete

igyekszik az elmaradt kihirdetést pótolni ?

világosan

csak

vármegyei bíróságokra

a

hogy minden ügyben a Hármaskönyv

tárgyaljanak és Ítéljenek. így

ebbl a

szerint

nem

tövényczikkböl

lehet

hogy a Hármaskönyvet 1518-ban az ország már alkalmazták, tehát nemcsak az alsóbb

azt következtetnünk,

összes

bíróságai

hanem

bíróságok,

nem

tételezzük

a legfelsbb, a királyi kúria

fel,

kúriáról, mert ott

hogy a törvényhozás

Werbczy, mint

Ha

is.

csak azt

azért hallgat a

az ország

egyik

királyi

nagybirája,

mint személynök, már érvényesülést szerzett a Hármaskönyvnek.

Ha közelebbrl hozott és a

megvizsgáljuk

a

országgylésen

bácsi

Hármaskönyvre vonatkozó törvényhely egész szöve-

gének a hangját, azt fogjuk találni, hogy a törvény a Hármasbeszél. Hogyan könyvrl, mint már törvényesen elfogadott

mrl

lehetne különben kimondani,

is

a bíráknak

kell

itélni

hogy az ország

irott

joga szerint

?

Mindenesetre igen érdekes, hogy a törvényhozás intézkedése az elfogadottság látszatát

kelti

fel.

Tudja a törvényhozás, a mint

hogy a Hármaskönyv nincs szentesítve, mégis intézkedik, mintha a formális elfogadás sem hiányzanék. úgy Az 1519-ben ugyancsak Bácsott tartott országgylésen 3. a XXIX. törvényczikkben megismétlik a Hármaskönyvre vonatkozó, mi

tudjuk,

is

elz

évi határozatot:

Causae ver

virtute articuli Tolnensis

motae die crastina

pest meridiem bora secunda adjudicentur et unicuique justitia ministretur et de cetero

secundum jura regni

judicentur, causaeqiie universae

discutiantur

scripta ;

et

seniper

quod

vice-

palatinus ac vicejudex curiae regiae et magistri protonotarii ex

eorum

officio consilio regio interessé debeant.

már nemcsak a megyei törvényszékekrl van szó, Itt hanem a szakasz szerkezetébl és az összefüggésbl kivehetleg a királyi kúria bíráskodásáról is. Ebbl a törvényhelybl már következtethet,

hogy ekkor a legfelsbb

bíróságra

nézve

is

elírják a Hármaskönyv^ alkalmazását az Ítélkezésnél.

1

c.

j.),

Téves Frank magyarázata (Közigazság

törv. ez.

i.

m.

a mely szerint „jura regni scripta" országgylési törvények

1.

is

r

67.

1.

lehettek.

12*

180

Nem

hagyhatjuk figyelmen

hogy a bácsi ország-

kivül,

is tanúskodnak, gylések most hogy a Hármaskönyv gyakorlatba vételérl ily módon is kellett gondoskodni. A Hármaskönyv ekkor még nem mehetett át az

határozatai

tárgyalt

életbe, lett

még

idegen volt

a

mellett

jogalkalmazók

a

különben

eltt,

nem

volna szükség a törvényhozás támogatására.

hogy Werbczy — a mint sem szabad — ezen országgylések határozatainak hozásánál tevékeny

Azt tudjuk

elfelejteni,

abban az irányban

részt vett, tehát befolyását

hogy

módon

ilyen

törvényes

a

pótolja

is

is

érvényesíthette,

szentesítés

hiányát.

Az 1525-iki hatvani országgylés Werbczyt az ország els méltóságába, a nádori tisztre emeli. Ez az országgylés is, úgy mint az eltte valók, Werbczy közremködésével hozza 4.

gylés

dolog

legjobban

áll

alkalmat

a

és

rendelkezéseit

nem

is

természeténél fogva

hatása

szalasztja

el,

vényerre emelése érdekében

Ha

az országgylés

hogy

láthatjuk,

Werbczy

ez

Werbczy

alatt.

ország-

az

kedvez

a

hogy lelkéhez ntt munkája törmegtegye a szükséges lépéseket.

intézkedéseit

figyelemmel

módon

érdekes

elolvassuk,

Hármas-

iparkodott a

könyvnek a szentesítést megszerezni. Az 1525: XXXII. törvényczikk^ igy intézkedik: Item quod omnia Decreta Regia arios Regios

et

Assessores Juratos

Dominos

per

Sedis

Consili-

Regiae

Judiciariae

venturam Generalem Diaetam in unum Corpus Decreti redigantur. Et leges quoque, ac jura scripta intei-im perlegantur et ex novo revideantur, atque revisa in eadem Diaeta infra

per Regiam Majestatem confirmentur.

A

törvényczikk

a

törvények

gyjteményének

elkészítését

újólag megsürgeti, felhiván a királyi tanácsos urakat és a királyi

törvényszék

hogy

ülnökeit,

az

országgylésre foglalják egybe. meg a „collectio decretorum"

összes

A

decretumokat

nem

törvényhozás

sem

irányáról

mikor a „jura regni scripta" neve alatt azt

Ellentmond önmagának is, mert az 1518 XLL azonos módon használt kifejezéseket egyenesen :

a

jöv

ugyanakkor,

kívánja,

t.-cz.

a

feledkezik

5.

§-ában

Hkv.-re

a

hogy id-

teljesen

vonatkoztatja

(L. u. o. b. jegyzet) 1

Kovachich M. G.

1790. pag. 608.

:

Vestigia

comitiorum

apud Hungaros. Budae,

-

—

181

közben a Hármaskönyv elmaradt felolvasása vagyis ersitése történjék meg.

meg-

királyi

melybl világosan Werbczy a megersítés alkalmából maga kívánta

Igen fontos a szövegnek az a része, a

kitnik, hogy

elbb a Hármaskönyv

Bizonyltja ez az adat,

a

csak ezután a

újra való átvizsgálását és

törvényes szentesítést.

királyi

Hármaskönyv

hettek

Szükségesnek

fel.

hogy Werbczy maga már

hézagaira, a melyek

gyakorlati

a

reájött

tn-

életben

Hármaskönyv kibví-

tartotta tehát a

tését és a szentesítést fel akarta használni az átdolgozásra.

Kétségtelennek tartjuk, hogy a hatvani országgylési czik-

Werbczy

keknek a Hármaskönyvre vonatkozó része a kifejezése.

Itt

volt az országgylési határozatokat sugalmazni

mény

tehát

akaratának

hatalmának tetpontján és igy módjában

volt

maga

hogy

;

lényeges körül-

Hármaskönyv anyagának

a

felül-

vizsgálatáról beszél.

Az

sem

1525-i

lett.^

E

országgylés határozatának foganatja az országgylések mindig csak

hatvani

idkben

viharos

egy-egy pártnak akaratát

nak uralma rövid ideig

fejezik ki,

tart.

már pedig mindegyik

párt-

így aztán hoznak ugyan törvényeket,

de azok végrehajtására nem kerül

sor.

Az 1527:111. törvényczikkben^ a törvényhozás ismét fogde

lalkozik a kodifikáció kérdésével,

csak

a

„collectio

decre-

torum" irányában. E szerint tizenhat választott jogtudósnak volna feladata a törvények összegyjtése.

A

mint

nem

itt

késbb

sincs szó

gatását

meg

idre

róla

tudjuk

tehetjük a

történt

emlités

egészen

magyarázni:

Hármaskönyv

a

1548-ig.

az

Hármaskönyvrl

A

törvényhozás

1517-tl

,

úgy hall-

1548-ig terjed

általános elterjedését és a gyakor-

latban teljes térfoglalását.

„collectio decretorum" irányában sem 1. Timon i. m. 617. 1. „Ut majestas sua, universa decreta praedecessorum suorum, per sedecim electos jurisperitos et alios, qui majestati suae videbuntur 1

A

2

illos

;

;

futuram generalem diaetam emendari, emendataque in unum corpus redigi faciat; illaque in ipsa futura generáli diaeta, ex consensu omnium infra

statuum hujus regni confirmet gratiose".

MÁSODIK FEJEZET. A Négyeskönyv, Quadripartitum.

1.

Az 1548 XXI, törvényczikkel indul meg a Hármaskönyv :

átdolgozásának a hatvani országgylésen tervbe

de

vett,

elejtett

kísérlete.

Videntur jurisperiti,

viri

etiam qui

per

jura

regiam majestatem eligendi aliquot regni

revideant

aequitatem, jusque divinum esse videtur §.

per ipsos

1.

Et quicquid

in

A

;

et

si

quid contra

melius reforment.

in

per eos fuerit conclusum,

producatur

futura diaeta, per majestatem regiam super palatíni

creatione indicenda

per

;

;

et

eodem tempore, super

illis

conciudatur

suam majestatem.

törvény

szerint

a

királynak

kiválogatni

kell

azokat

a

Hármaskönyv átvizsgálása. Egész általánosságban csak annyi útmutatást adnak a szerkesztknek, hogy azt, a mi méltányossággal és az isteni Joggal jogtudósokat,

a

kiknek

ellenkezik, javitsák

feladata

a

meg.

Hármaskönyvre alkala Hármaskönyv revisiója a „reformatio Decreti^' neve alatt is, a mi nem egy a Hármaskönyvnek törvénynek, hanem a törvénynek,^ t. Itt

találjuk a reformatio kifejezését a

mazva elször

és innét kezdve fordul

el késbb i.

reformját jelenti.

1 Törvénynek hívják, bár tudjuk, hogy nem az a törvényhozás is decretumnak nevezi pl. 1588: XXIV. t.-cz. 1. §. 1635:XVin. t.-cz. 1. §., I. mindkettnek szövegét 192. 1. ;

;

— A

törvény

szerint

az

országgylésnek már be

kell

—

183

következ

munkálatot a

elkészült

mutatni és ugyanakkor a király fog

felette határozni.

Ennek az országgylési határozatnak meg is lett Gregoriánczy zágrábi püspök elnöklete alatt

ménye. ült

A

egybe.^

tagja Bodenarius Márton,

legkiválóbb

bizottság

az ered-

bizottság

hires bécsi jogtanár, „juris utriusque doctor" volt, a ki a szer-

kesztés munkáját végezte. 2.

világot

Nagyon fontos és a bizottság munkálkodására nézve vet kérdés, hogy milyen véleményük volt a Hármas-

könyv fell és hogy milyen gozáshoz. Vájjon hogyan váró

feladatot

a

felfogással fogtak hozzá az átdol-

Ítélte

meg

a Tripartitumot és a reájuk

ennek

illetleg

bizottság,

irányító

szelleme,

Bodenarius ?

A

melyben a szerkeszt bizottság a Hármasbiztos tudomásunk van, mert az elkészült munka elszavában elég kimeríten nyilatkozik maga a bizottság, midn Ítéletet mond a Tripartiíumról- és pedig a következképen viszonyról, a

könyvvel szemben

állott,

:

Clarum quidem fíeri

illud et

potuit, satis diligenter

laude prosequendum

quam

;

partus foetura

talis

quo tamen et ipso non píuca sünt non debebant, vei autem aliter,

in

quae

vei penitus omissa,

prout in príma

elimatum, atque recoUectum omnique omitti

naturalisque aequitas. vetusque regni obser-

juris divíni,

vatio exposcere vídebatur praesertim in negotio

juramentaliumque deposítionum adversetur,

cum,

existimamus,

ut

redigi noluerunt, ita

Mindenekeltt

praefati

sumus,

1

Két

püspök

:

A Hármaskönyvet

Gregoriánczy

Pál ;

ab

regni initio

sünt.

ítélete

mint els kísérletet a

zágrábi és Újlaki Ferencz gyri,

Mérey Mihály Kamaray Tamás országbiró-

két királyi tanácsos

személynök és Szarvaskendi Sybrik Gergely

Zomor

sicut

kiemelnünk, hogy a bizottság

ez utóbbi egyszersmind királyi helytartó

helyettes, pókateleki

hujus

decreta

illius juris,

neque redigenda

azt kell

kezddik.

in

juris

Hungáriáé, ad normám, regulamque

elismeréssel

Nam

communis tam Canonici, quam ne commemorare quidem operae pretium

quibus rebus dispositioni Civilis

probationum,

et aliis multis posita.

;

:

János, a királyi ügyek igazgatója és Bodenarius

Márton. 2

1798

Quadripartitum opus juris consvetudinarii regni Hungáriáé. Zagrabiae.

Praef. p. VI.

—

—

184

Werbczy

szerintök

és gyjtötte össze az

anyagot

kodifikáció terén egészben véve jónak tartják.

elég szorgalmatosan válogatta

minden

és ezért

ki

dicséretre méltó.

nem

Bodenarius, a bécsi jogász

könyv

A

mellett.

Hármas-

lehetett elfogult a

gyakran hivatkoznak

támadói

Tripartitum

az általa készitett munkára, azt állitva,

is

hogy az jobban megfelelt

kívánalmaknak, mint a Hármaskönyv, de arról hallgatnak, hogy Bodenariusnak milyen elismer véleménye volt a Hármas-

a

könyvrl.

A

kritika

szerint

állítása

azonban a Hármaskönyvbl nem

csekély tételek teljesen kimaradtak.

után

—

Már

a

Hármaskönyv

elkészülte

az olvasókhoz intézett elszóban olvassuk^

mint

a

—

Werbczy megmondja, hogy

köszönettel veszi, ha valaki munkájában helyreigazítja a tévedéseket vagy kipótolja a hiányokat. Mert tévedni emberi dolog és kevésbé csodálatra méltó valamit elfelejteni, mint mindent észben tartani. Werbczy tehát épen nem volt e tekintetben elfogult munkájával szemben. Az 1525-iki hatvani országgylés határozatából pedig világosan kitnik, hogy Werbczy eltt már ismeretes is volt a Hármaskönyvnek nem egy hibája, kihagyása, azért kívánta a szentesítéssel mindjárt összekötni a

A

munka

felülvizsgálását.

véleményének a Hármaskönyv hiányosságát illet részén nem ütközhetünk meg, hiszen Werbczy mve elsszülött terméke a jogirodalomnak és minden ilyen munkálatnál el szoktak fordulni hézagok, hiányok. Lényeges azonban a bizottság

hogy Werbczy másként adott el egyes tételeket. Ez már sokaknak úgy tnik fel, mintha Werbczy ellen szóló vád volna. A kérdés csak az, hogy miként teszik bizottságnak

az

az

állítása,

világosabbá és határozottabbá ezt az általános vádat.

1

valui

quia

hogy

mondják,

Azt bizonyos

mint az

tételeket,

Hkv.

Lect.

summum

in

a

Sal.

his

i.

k.

Hármaskönyv

másképen

tárgyal

jog

a természeti

méltá-

isteni

436.

1.

:

„Nam,

és

licet

quantum mediocritate

quaerendis, atque explicandis stúdium adhibuerim

tamen doctrina me quam exigua, sermoneque haud

satis perpolito

tantum abest, ut, si quid in meis scriptis, vei erratám quispiam emendaverit, vei praetermissum adjecerit: ut aut succenseam, aut indigner, ut eo etiam nomine, sim illi (quisquis tandem is fuerit) cumulatissimas gratias sim habiturus. Quoniam errare saepius, ac falli, proprium esse profiteor

est

hominis

:

quam omnium

;

et

minus mirum

constare*.

est,

memóriám aliquarum rerum

excidere,

"

—

—

185

nyosság kívánja. Ez eddig úgy hangzik, mint a törvényhozás megbizásának egyszer ismétlése ott is az isteni jog és a méltá:

nyosság nagy

A

szerepelnek.

elvei

nagy irodalmi áram-

„naturális aequitas" elve a külföldi

latok hatásaként juthatott a törvényhozás határozatába.

uralomra

szerte újból

jutott

Az európa-

római jog elméleti, újkori hajtásának,

a természetjogi elmélkedésnek befolyását észlelhetjük

az isteni és természeti joggal

könyvbl

A

ellenkezik

azt

:

a

kell

A mi

itt.

Hármas-

kiküszöbölni.

törvényhozás

az

ezt

felállithatta

elméleti

követelést,

a

hogy a Hármaskönyvnek bizony olyan tételei, melyek különböznek az isteni és terméa vannak szeti jogtól, a gyakorlati megvalósítás elé azonban rendkivüli felülvizsgálók megállapithatták,

nehézségek gördültek és a szerkesztk

nem

ségeket,^

megváltoztatni. elveit bevinni

merték

is

A gyakorlati nem lehetett.

Ennyiben tehát az az

el

a

jogba az

állitás,

nem

a jogtételeket, épen

jog

régi

Werbczy

abban a további

E

ilyen értelemben

természeti jog

és

isteni

Werbczy másként

hogy

hanem

némely

anyagában sok olyan

szerint tehát

A

azonban másként adott

Werbczy nem

Werbczy

hogy

mint ezt az

ország

régi

szokása

híven tüntette volna

szerkesztk érezték, hogy

reámutatni azokra a

helyekre,

a

melyeket

nem

ezzel a közelebbi meghatározással szállítják

'

példaképen

sem

az

egész

felhozni

olyan

melyek a Hármaskönyv tulajdonképeni

Quadripartitum

i.

k.

Praef. p. Vili.

nobis reddebat difficilem, quod

observationum

hungaricarum,

juxta edicti perpetui

Tuae

in

:

valóságnak

hogy különösen vannak eltérések. De

jelentségét.

helyeket, a

jogot.

állítják,

letételénél

állitás

csak

kivánja.

él

kötelesek

is

a

éppen

tudnak még

az

fel

közelebbrl

itt

megfelelen tárgyal a Hármaskönyv. Azt a bizonyítékoknál és az eskük

Nem

régi tétel

állott.

ellen szóló súlyos kritika rejlik

kijelentésben,

tételeket,

adta

az általa hiven

a mely az ujabbkori jogelmélettel ellentétben

Igazán

el

ezeket

szól ellene,

feldolgozott jog ellen, a melynek volt,

a nehéz-

látták tételeit

„Hoc

vei

le

f

anyagában,

inprimis

rem ipsam

voluminibus ipsis constitutionum, atque

nonnulla

talia

se

Majestatis tenorem ad

se

offerebant,

normám

quae,

si

juris Divini, aut

Naturális redigi debeant, necessario in aliqua sui parte varianda veniebant.

Quae

res

quantum animis, auribusque hominum hujus tempestatis

cebat, clarius. notiusque est,

quam

ut verbis debeat declarari.

displi-

;

az

els részben fordulnának

részletkérdéseire utalnak és letételére

frázis,

vonatkozó

—

186

A

e!ö.

ebbl

peres eljárásnak bizonyítási

emelik

ki

különösen az eskü

tételeket.

Egyébként ez a vád is ép úgy, mint az az egészen üres hogy még a Hármaskönyvnek sok más helyén is volnának bizonyításra

eltérések,

szorul

és

szerkeszt bizottság

a

ezzel

adós maradt. Érdekes és megjegyzésre méltó, hogy a bizottságnak, illetleg Bodenariusnak, a római jog és kánonjog doktorának, kijelentése szerint azokról

a

jog kezdettl fogva

nem

nem azok

melyek a kánonjoggal és a érdemes szólani, mert a magyar

a

jogtételekröl,

római joggal ellenkeznek,

is

mintája szerint készült és igy most

sem készítend.

A

bizottság volt hivatva a

Hármaskönyv

hibáit

kijavítani

majd látni fogjuk, hogyan teljesítették ezt a feladatukat mennyiben szereztek érvényt kritikájuknak. Itt azonban már elre is jelezni kell, hogy az eredmény fényes elégtételt jelent és

Werbczy munkájára

nézve.

Frank Ignácz^ a szerkeszt bizottság most tárgyalt

még

azt

után

siet

állításaira

hogy ha be is lennének azok bizonyítva, a Hármaskönyvet akkor sem érinthetnék, mert az él szokás a Hármaskönyv tételeit fogadta el és tartotta fenn. A bizottság maga is érezte, hogy bírálatában a Hármaskönyv felett nagyon óvatosnak kell lennie és azért a támadás is

ellenveti,

ismét elismerését

értékébl és

Werbczy

sem, hiszen

volt az

jogot szépen

melynek

els

rendbeszedte.

1

Elbb

-

Quadripartitum

i.

m.

Tripartiti defectus

69.

—

Nem

akarnak

a

munka

érdemeibl levonni semmit igy mondják a ki a régi

k—

Nincs

volnának

ne

hiányai

kifejezni.-

elévülhetetlen

s

pedig igy

olyan

javításra

emberi

nem

m,

a

szorulna.

1.

i.

k.

non sünt

Praef. p. VI., VII. tanti

:

„Hi tamen operis praefati

aestimandi, ut per eos noniini

Verbcziano

primus enim ille inventor est, cujus singulari cura, et diligentia, vigiliisque, non modicis, doctrina quoque. et eruditione. ac rerum experientia non vulgari leges, et constitutiones. atque observationes. consvetudinesque Hungáriáé in novam pulchritudinem. atque nioderatum. et bene digestum compendiuni pervenere. Nullum auteni penitus admisisse vei errorem, vei defectum coelesti quidem sapientiae peculiare est, humanae ver imbecillitati nullo modo possibile, eo quod hunianorum operum ratio talis sit, ut nihil fiat adeo politum. adeove absolutum, ut non in melius aliquid detrahi possit

reformari possit."

;

^

— Már

—

187

Hármaskönyv felülvizsgálói észrevették, hogy milyen volt a Hármaskönyv létrejövetele a magyar jogfejldésre már t látták, hogy a késbbi háborús idkben kodifikálni nem lehetett volna és igy a Hármaskönyv nélkül a nagy

a

szerencse ;

nagy része

régi jog

A

3.

tekintve

elveszett volna.

még

szerkeszt bizottság megbízása^

nagyon

is,

Werbczy

ahhoz

hasonlít

Hármaskönyv

kapott a

a kifejezéseket

megbízáshoz, a melyet

a

Az egész meg-

elkészítésére.

bízás szövegében újnak csak az mondható, hogy a szerkesztknek

mindazt, a mi az igazsággal,

az

emberi

és

isteni

látszik, ki kell küszöbölni. (,quae quae divinae atque humanae viderentur contraria

ellenkeznek

.

A megbízásban bizottság

reájuk rótt ezen

.

.

törvénynyel

veritati,

feladattal

uj

szemben a

maga mondja,^ hogy jogunkban ugyan sok olyan mi az igazsággal, az

lehet találni, a

még sem

ellenkezik,

lehetne

isteni

legi-

tollere.")

tételt

és emberi törvénynyel

mindazokat

a

tételeket

kihagyni,

mert ezzel megváltoztatnók jogunkat és ez rá nézve elviselhetetlen

tnne

csapásként jogait,

mint

sértetlenül

A

fel. Külön is kiemelik, hogy úgy a király régi nemesség jogait, kiváltságait és mentességeit

a

megrzendnek

szerkesztés

tartották.^

munkája nagyon lassan haladt elre, mert a

kodifikációhoz szükséges költségekkel takarékoskodtak. Ezért az

munka

1550-íkí országgylés megsürgeti a deli,

1

Quadripartiíum

i.

opere hoc pronunciare illis

befejezését és elren-

hogy a szerkesztkrl bkezüebben történjék gondoskodás.'^

k.

„Atque id ipso quidem Tripartito ingenueque possumus, quod nisi felicioribus

Praef. p. VII.

libere,

:

ad huc temporibus Verbcziana opera

illa

prodiissent in lucem.

magna

profecto pars et consvetudinum, judicialiumque hujus Regni observationum

der subsequentes postea bellorum procellas, atque

campis potissimum Mohacsiis

cum

tot clarissimis 2

Quadrip.

MI. *

i.

illis

k.

in

tempestates,

quae

in

similitudinem cladis Cannensis detonuerunt,

obrutis ingeniis pressa jaceret."

Praef. p. Vili.

o.

U. o. pag. XIV.

Az 1550 X. t.-cz. ,Probatur etiam ordinibus et statibus regni, quod majestas sua de reformatione decreti, et juris interim aequa admi•'^

:

:

nistratione clementer proposuit.

Operae pretium esse censent, inceptum opus, quoad ejus fieri ad exitum perduci ac proinde et solicitandos eos, quibus haec provincia demandata est et largius quoque quam hactenus sumptus suppeditandos, ut omnis cunctatio facilius tollatur." §.

1.

possit, celerius

;

;

—

188

—

Ugyanekkor most már részletesen elre intézkednek a munka elkészülte esetére annak megbirálása tárgyában.^ hogy a mint a munka elkészült, jogban megyénként választandó nemesek, a fpapoknak,

Elrendelik, járatos

s

báróknak,

ország rendes

az

vonásával tüzetesen

gylés

elé s

bíráinak

helyesli,

is

s

oda-

itélmestereinek

aztán terjeszszék az ország-

meg,

meg

a király ersítse

és pecsét-

küldje meg a megyéknek, hogy örök idkre köve-

jével ellátva,

tend

ha ez

vitassák

törvény legyen.-

Érdekes a törvény

végs

kihangzása,

a

„clausula perpe-

tuae sanctionis", a melynek jegyében készítik a munkát. 4.

A munka

végre 1553-ban elkészült. Az egész anyagnak

rendszerbe öntésénél a

munka

mazkodtak és

eljárásukat

ezt

az

készíti a Hármaskönyvhöz alkal-

Hármaskönyvre nézve

a

is

fontos indokolással igazolják.

.

tiam

.

denique

.

nihil

instaurandam

congruis

praetermisimus, quod ad rectam poli-

facere

coUocantes

titulis

videretur,

applicaníes, secuti ex professo,

materias

singulas

proximas

proximis,

quaníum

ratio

et

sub

adjunctis

instituti

operis

ductum, atque contextum, et ordinem tripartiti illius Werböcziani operis, cujus supra meminimus, a cujus tenoré sinebat,

propter ejus vulgatum et per plures jam annos recepUim in Hungária usiim, récédére visum non fit, ne repentina haec

quoque

mutatio

insolitum

animis

aliquid

legentium

inferre

videretur.3

A Hármaskönyv tárgyalási rendjétl

megbízottak

átdolgozásával

sem mertek

eltérni,

szokták az irodalom feldolgozói kielégíteni

semmi sem

még annak

pedig épen ezen a téren ujitó vágyaikat.

Úgy

mezbe öltöztetni a régi tudást, uj formába önteni mások munkájának eredményeit és ezzel palástolni, hogy az uj munka nem alapvet és nem is eredeti. látszik

A

könnyebb, mint

uj

Hármaskönyv megjelenésének századában, ki, hogy a Hármaskönyvnek a renda használat már számos éven át általánossá tette, úgybírálók,

a

mint hiteles tanuk jelentik szerét

1 Az 1548 XXI. t.-cz. csak annyit mondott, hogy az elkészült munkát a jöv országgylésen mutassák be és a király határozzon felette. 2 Az 1550: XI. törvényczikk. :

^

Quadrip.

i.

k. Praef. p. XIV.,

XV.

—

—

189

hogy minden ujitás ezen a téren veszedelmes lett volna. Nem mondják ki, de szavaikból kitnik, hogy nézetük szerint a Hármaskönyv rendszerével azért nem lehetett szakítani, mert akkor az olvasók munkájukat aligha forgatták volna. Látni ebbl a ténybl is, hogy a Hármaskönyv ekkor már milyen ersen gyökeret vert a jogi köztudatban, mennyire átment már az életbe.

De ha elfogadták is a Hármaskönjrv rendszerét, az anyagot még sem három, hanem négy részre osztották fel. Ezért munkájuk neve Négyeskönyv

;

eredeti és teljes czime

Qiiadriparti-

:

tum opus juris consvetudinarii regni Hungáriáé. A négy rész ugyanabban a sorrendben adja el az anyagot, mint a Hármaskönyv. A Hármaskönyv I. részének anyagát két részbe foglalták úgy, hogy a személyjogi részt, mint els részt

külön

vették

és

az

munka

egész

helyezték

élére

:

igy

keletkezett a négyes felosztás.

Az egész munka menete könyvé, csak a Hármaskönyv

késbbi

tehát ugyanaz, I.

rész egygyel eltolódik.

Hármasminden

mint a

része oszlik ketté és így

A

mi a Tripartitum

van, azt tárgyalja a Quadripartitum

I.

és

II.

része

;

I.

részében

a

Triparti-

tum II. részének a Quadripartitum III., a Tripartitum III. részének a Quadripartitum IV. része felel meg. A Négyeskönyv anyaga tehát igy oszlik fel I. részben van a közjogi anyag, a királynak, a nemességnek jogai, (a személyi jog) a II. rész az országos nemesi magánjog többi :

;

részeivel, a láris

III.

rész a peres eljárással,

IV.

a particu-

megyék

és városok

végül

jogokkal, Horvátország, Erdély jogával, a

a

statutárius jogával, valamint a jobbágyi joggal foglalkozik.

Ha tudjuk

a Négyeskönyvet

csak meg,

tartalmilag"

megvizsgáljuk,

is

akkor

hogy miként végezték el a szerkesztk az hogyan pótolták a Hármas-

átvizsgálás, a reformálás munkáját,

könyv hiányait és

javították ki hibáit.

A Hármaskönyv legszebb

meg.

A

bvített,

ellen

intézett

mindenféle

támadásra

a

feleletet a Négyeskönyv, az ellentervezet tartalma adja Quadripartitum nem egyéb, mint a Tripartitum némileg de épen nem mindenben javitott kiadása; legnagyobb

részében szó szerint megegyezik a Tripartitummal, sokszor pedig

csak bvebben adja ugyanannak a

Aránylag igen

tételeit.

kis részében tartalmaz uj tételeket.

A Négyes-

találunk olyant, a mely

könyv 389 czime közül csak 94 czimet különbözik a Hármaskönyvtl. Az uj tételek sem vonatkoznak

— elsrend

a joganyag fontos,

Werbczy

solták

—

190

ezeknél

kérdéseire:

A Négyeskönyv

munkáját.

lemá-

hiven

épen

tehát

nem

nevezhet eredeti, önálló alkotásnak. 5. Az 1553-iki országgylés intézkedik a Négyeskönyv bírálat alá vételérl.^ Erre, a hosszabb idt igényl, nagy jelentség munkára nem tartják alkalmasnak az egész országgylést, hanem egy külön e czélra kiküldött bizottságot biznak meg vele, a melynek Pozsonyban kell összeülni, hogy a Quadripartitumot átvizsgálja.

A

bizottság

erre

a

biráiból és

(Erdélybl

valamint

itélmestereibl,

hanem még egyes városok

össze,

kiküldöttébl

a

és

kivánó

rendes

szerkesztkbl

állítják

öt

kiválóbb

is.

ha a Négyeskönyv a

is)

ország

az

káptalanok

Elrendeli továbbá az országgylés,

végett

kijelöltektl,

Szlavóniából

és

nem.esbl,

egy-két

választott

czélra

1550-ben

az

eltérleg

tagjait,

nemcsak minden vármegyébl

átvizsgálását

a

király elé,

kérdéseket

országgylés

ki

döntés

hogy a

még

azután

a

végett

vigye

biráló bizottság,

terjessze

elvégezte,

további

ismét

a

elfogadás megvitatást

legközelebbi

elé.

Mieltt azonban a Quadripartitum az országgylés kiküldött bizottsága elé

meg

került volna,

elbb

a

bécsi

udvarnál

vizsgálták

hogy a szerkesztk többféle javításokat és módosításokat tegyenek rajta. A szerkesztk vonakodtak eleget és

azt

kívánták,

tenni ezeknek a kívánalmaknak.

Ha nem

is

ismerjük közelebbrl azokat a változtatásokat,-

kívánt, abból a körülménybl magából, hogy a szerkeszt bizottság és els sorban Bodenarius, a bécsi

a melyeket az udvar

jogtanár

nem

akarta

azokat

a

munkán megtenni,

következtet-

hetjük milyen természetek lehettek.

nem jutott az országgylési hanem nyomtalanul eltnt. Még csak kézirati példányai sem terjedhettek el az országban, hanem a munka így azután a Quadripartitum

bizottság elé sem,

1

Az 1553

2

Szegedi szerint

:

XV. törvény czikkben. (Rubricae

juris Ungarici. Tyrnaviae, 1734.

Pars

sive II.

synopses titulorum, capitum etc. 113. (a)) Ferdinánd király három

p.

pontra nézve kívánt módosítást ú. m. 1. a király ügyében senki se biráskodhassék; 2. a királyok fiai ne választás utján, hanem örökletes jogon következzenek Magyarországon 3. a katonákat és tisztjeiket rablásaik miatt ;

egyedül a király

Ítélete szerint

lehessen megbüntetni.

— a

egészen

levéltárakban lappangott

A Négyeskönyv

—

191

század

XVIíI.

a

csak 1798-ban nyomatott

ki

végéig.

Zágrábban magán-

használat czéljaira. 6.

Az

országgylés

1563-i

megvizsgálását, felelevenítve a

évvel

tiz

:

törvénynek a bírálatra vonatkozó intézkedéseit.^ Ugyanez

t.-cz.)

az országgylés bizonyos peres

idre

midn

halasztja,

A még

még a Négyeskönyv elbb hozott (1553 XV.

sürgeti

a

kérdések reformját

„nóvum decretum"

XVII. század küszöbén a

az

törvényhozás

emlékei

között

felfedezhetjük némi visszhangját azoknak a törekvéseknek, a

melyeknek a legfbb eredménye a Quadripartitum

Az 1608.

koronázás eltti XVI. és a

évi

XII. törvényczikkek

1609

arra

is

tárgyaltatni fog.-

:

volt.

koronázás

utáni

beszélnek a „decretorum reformatio"-ról, az

LXIX. törvényczikk

szól.^ Bizottságot is

pedig

neveznek

ki

a

„correctio

decretorum "-ról

a decretumok kijavítása végett,

is rendelik, hogy a jöv országgylés elé terjesztessék a munka. Mindezeknek az intézkedéseknek azonban nincsen semmiféle eredményük. Es most már hosszú, százados nyugalom áll

el

be

a

:

század törvényeiben

XVII.

átvizsgálásáról és

A is

Quadripartitum

lehetett

féle

még

szó

a

Nem

ismerték

A Négyeskönyv

sem

nyilvánosságra

a gyakorlati jogéletre,

hatással.

tudtak róla.

nincs

Hármaskönyv

reformjáról.

és

tehát

jogunk a XVIII.

nem

jutott

kifejldésére

és

század végéig

szoríthatta ki a

nem

semmi-

nem

Hármas-

mely a Négyeskönyv szerkesztinek már 1553 eltt közönséges használatban

könyvet az életbl, a

elis-

merése szerint

volt,

is

úgyhogy nem lett volna tanácsos az sem szakítani.

megállapított rend-

általa

szerrel

regni, et

Az 1563 XXX. törvényczikkben Timon m. 617. Az 1563 XLIX. t.-cz. 1. §-a. .Visum est statibus, et ordinibus quod cum haec omnia partim nova sínt, partim ver in consuetudinem, 1

:

^

:

;

observationem deduci

difficulter possint

1.

;

i.

1.

remittenda esse ad illud usque

quo de reformatione, editioneque növi decreti agetur". 3 L. Timon i. m. 617. 1. Az 1608. évi k. u. XII. t.-cz. 1. §-a szerint a bizottság tagjai Forgách Ferencz esztergomi érsek, a nádor, Náprágy Demeter, Thurzó György, Forgách Zsigmond, Révay Péter, Ostrosith András, Vi.-^.kelethy, Megyery Imre, Cziráky Mózes, Keresztury András, Bossány tempus,

in

—

:

János, Lippay János, Beniczky Márton, Horváth László, Szántóházy Ferencz,

Joo János, Mednyánszky Miklós és Szerdahelyi Mihály.

;

:

192

hogy a XVI.

Kétségtelen,

második felében

század

mindenütt alkalmazták a Hármaskönyv szabályait, a magyar nyelvre fordítás szüksége

mást követ kiadások

Míg

már

ezt bizonyítja

mellett szólnak az egy-

s e

is.

a Quadripartitum, a

„nóvum decretum"

eltnik, addig

a Tripartítum diadalmasan nyomul elre s elfoglalja azt a helyet,

még ma is elfoglalva tart A Hármaskönyv mindjobban

a melyet

század

végén

bevonult

még a XVI. törvényhozásba is. Már 1588-ban Hármaskönyv egy czimére,^ még

a

hivatkozik a törvényhozás a

hogy az

pedig úgy,

együtt említi. Tehát

országos

foglalt

Tripartítum

mint a törvényczikkely

egyenrangú

jogtétele társa.

Hármaskönyvre vonatkozó

a

és

megfelel

törvénynek

a

1791-ig

a magyar jogéletben. tért

czikkével

meg,

jelenik

úgy

Ettl fogva

egészen

hivatkozásoknak hosszú

sorávaP találkozunk a Magyar Törvénytárban.

A Hármaskönyv Tripartítum

a

szerint

a

ereje

legélesebben domborodik

törvényhozás hivatkozásai során

az 1635

ki

megjelölt

:

XVIII. t.-czikkben," a mely

cziméve!

késbbi

ellenkez

törvények érvénytelenek.

Ferdinánd 1618-ban hitlevelében hivatkozik a Hármas-

il.

könyvben

lefektetett sarkalatos

megtartását

:

nemesi jogokra és

ígéri

azoknak

így kerül a Tripartítum az alkotmánybiztosító hit-

1628-ban a magyar törvények gyjteményébe, a Corpus Juris Hungaricibe is felveszik és pedig azok élére helyezve. els századában így emelkedik a Hármaskönyv élete (1517 1628) az elismerés mind magasabb fokára.

levélbe

majd

;

—

Az 1588

1

:

XXIV.

t,-cz.

,,De transfugis

:

a Turcis, justum est.

quod

sua majestas proponit §.

quae

1.

Et statuitur ea poena contra eos. qui tales transfugas impediunt

est in art. 73. in tertio

decreti, parte

príma

tit.

decreto

Uladislai

regis,

anni 1498.

et

trip.

14".

Kolosvári-Óvári i. Hkv.-e. XXXI. 1. 3. j.-ben. „Quamvis leges, et statuta condendi authoriías regi, et regno sit neque aliae privátim per nonnullos adinventae, quemquam regni-

2 L. 3

libera,

colarum ligare debeant: §.

contra ullius

1.

trip.

Conclusum decreti,

est: ne ejusmodi

part.

2.

tit.

censeantur esse firmitatis

:

3.

leges,

et part.

3.

articuli tit.

2.

sed ipso facto, quod

et

statuta,

emanatae

quae

fuissent,

consensu, et con-

firmatione regia sint destitutae, vanae et frivolae habeantur."

HARMADIK FEJEZET.

A

kodifikáció másik iránya: a „Collectio decretorum".

/.

.4

Corpus Juris Hungarici.

Elkísértük a kodifikáció történetét a XVII. század elejéig.

1.

Láttuk,

^.

hogy a Hármaskönyv megjavítására szenvedtek.

hajótörést

A

XVII. század elején

hogy a Hármaskönyv

azóhajtás,

megjavításával létrejöjjön a

a törvényhozás

emlékei

irányzott

még

anyagának

„nóvum decretum" egész

az

század

kísérletek

felmerült

ugyan

kibvítésével :

és

ezután azonban

folyamán

keresztül

hallgatnak a „jura regni scripta" irányáról, s úgy látszik, mintha már teljesen napirendre tértek volna felette. A XVIII. század

azonban ujból

felszínre

hozza a látszólag már

megsznt

törekvé-

abban az irányban, a melyben

seket, újból kísérletek történnek

a XVI. században dolgoztak.

A

XVII. századra esik

melyet

irányának, a

megvalósulása

1

A

:

nagyobbrészt

decretorum" néven ismerünk, a

„collectio

a törvények összegyjtésének a munkája^

nem

vizsgálni és a

is

Corpus

feladatunk Juris

az összes

Hung.

A

tör-

sem foglalkozhatunk az aprólékos

kodifikáció ezen irányánál

részletekkel,

másik

a kodifikáció

törvénygyjtemény-kiadásokat

történetének

minden

egyes

részletét

csak bizonyos magasabb fejldéstani és jogászi szempontok érdekelnek és ezeknek feltüntetése a föczélunk. Azokat, a kiket a kérdésnek monografikus tárgyalása érdekel, utalhatjuk Kovachich József Miklósnak úttör és e téren még mindig elsrangú mvére, a melyet atyjának elzetes

feltárni. Itt is

munkálatai alapján készíthetett

:

Notitiae praeliminares ad Syllogen Decre-

torum comitialium. Pesthini, 1820. A szövegben Kovachichok kutatásai nyomán haladunk.

kifejtetteknél

fként a

'

Illés

:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

^ -^

—

—

194

vények gyjteményének keletkezése a XVI. századba visz ugyan vissza,

Corpus

a

mindamellett

megalakulása

Hungarici

Juris

csak a XVII. században ment végbe.

A

XVI. században a tövényhozás folyton

nyek gyjteményének

sürgeti a törvé-

1504-tl 1527-ig ismertettük

elkészítését,

azokat a törvényhelyeket, a melyek ujabban és ujabban kifejezték az országgylés kívánságát, hogy az illet király vagy az összes királyok decretumai egybe legyenek foglalva.

A

XVI. század országgylései siker nélkül törekedtek ennek

gyjtemény nem

a feladatnak a megvalósítására. Hivatalos létre,

jött

hiába kivánta a törvényhozás.

Milyen volt tehát e

Honnét

téren a

megismerni

lehetett

a

helyzet

törvényeket,

a

században ?

XVI.

régieket

és

egy-

korúakat? Hogyan használták a jog tanulói, alkalmazták a birák, idézték a törvényhozók?

Mind

a régi, mind az akkor keletkezett törvények kézirati

példányokban voltak meg országszerte a vármegyék és városok levéltáraiban.

Természetesen ezek a példányok nem voltak rend-

szeresen összegyjtve,

egyik vármegyében többet

tudtak

meg-

rizni, mint a másikban, az egyik városnak jobb másolata volt,

mint a másiknak.

Jellemz Mosóczi

erre az állapotra

a

nyújt

Corpus

az a

Juris

leirás,

Hungarici

melyet

a

els

nekünk

kiadásának

elszavában. lUud enim constat, et

amplius

libros,

attulisse ad usque adeo

me

in

sede Regia super una lege decem

judicibus ordinariis assidente discrepantiam

summum

ipsorum judicum taedium. Quaedam mendosa, et corrupta, ut ne a doctis quidem, .

quam

.

Saepe etiam integrae leges

plerisque in locis intelligi poterant. in

.

plurimis desideratae.

mint

A szöveg másolása abban ma különös ismereteket

sok

szórövidités

;

helyes

a korban sokkal nehezebb kivánt

feloldása.

A

volt,

Írásnak elolvasása, a

az

lemásolás révén

igen

könnyen sok hiba csúszhatott be a szövegbe. így érthetjük meg, hogy az ország els jugtudós birái a királyi törvényszéken néha

maguk sem voltak képesek megérteni az egyes törvényhelyeket az elttük fekv eltér, néha egyenesen rossz szöveg másolatokból. Elfordult az is, hogy sok törvényt nem is ismerhettek meg, mert minden másolati példánya hiányzott.

—

—

195

Minthogy hivatalos gyjtemény nem volt, már a XVI. közepén magánosok szorgalmából készültek törvénygyjtemények. Ezek közül a legnevezetesebb az ílosvay István egri préposté, a mely 1544 táján keletkezett.^ Az Ilosvay-féle század

gyjtemény a magva a Magyar Törvénytárnak. Ezt a magángyjteményt használták fel azok, a kiknek nevéhez fzdik a magyar Corpus Juris megalkotásának dicssége. 2. A magyar törvényeket elször a hires magyar humanista Sámboky János, latinosan Sambucus, tette közzé nyomtatásban 1581-ben, midn Bonfinius magyar történeti kézirati

munkáját

Frankfurtban

kiadta.

törvények, a melyek az

A magyar

még

Itt

magyar történelemnek mintegy

csak

függelékben,

a

illusztrálásaképen szerepelnek a

gyjteménybl valókr

Ilosvay-féle

törvényeknek önálló,

tehát

igazi

els kiadását

annak kibvítésével Mosóczi Zakariás és Telegdy Miklós püspökök készítették el és adták ki 1584-ben. ket mondhatjuk a Corpus Juris Hungarici els kiadóinak, bár munkájukat még nem nevezik így.^ Ez a törvényaz

Ilosvay-féle

gyjtemény

kézirat

ugyanis

alapján

az

elterjedt

egész

országban,

a

birák

ennek a kiadásnak a szövegét

mindenütt ezt használták, tehát szentesitette a gyakorlat.

A

Mosóczi- és Telegdy-féle törvénygyjteménynek második,

az ujabb törvényekkel kiegészített kiadása, az után

majdnem

század

fél

múlva, 1628-ban

kiadás azért nevezetes, mert a Hármaskönyvet

vények

még

közé,

pedig

úgy,

sége,

els

is felvette

a

a tör-

elválaszthatatlan

Magyar Törvénytárnak; annak egyik legfbb ékesezért foglalja el az els helyet a törvények sorában. A késbbi kiadások közül, a melyek az els kiadás törlett

vényeit

a

az

azóta

ujabban

keletkezettekkel

következ fontosabb kiadásokat emeljük

1

Jeíenleg a bécsi cs. és

Vécsey nyomva.

2

ki lett

az

meg. Ez

hogy vele kezddik az egész

törvénygyjtemény. Ettlfogva a Hármaskönyv társa

n. bécsi

ú.

jelent

3

i.

L.

kir.

folyton

bvitik,

a

ki.

udvari könyvtárban van.

Mátyás Decretum májusa már 1488-ban Lipcsében Borovszky S. Akad. Ért. IX. k. 1898., 341. 1.

m.

20.

1.

Decreta, Constitutiones, et Articuli

Regum

Inclyti

Regni Hungáriáé,

ab Anno Domini Millesimo trigesimo quinto, ad annum post sesquimillesimum octogesimum tertium, publicis Comitiis edita. Cum Rerum Indice copioso. Tyrnaviae, cum Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis Gratia, et Privilegio. Anno Domini MDLXXXIV. 13*

— A

Canonici

és

Civilis

Juris

kiadása (1696) használja elször a

Márton

Szentiványi

Corpus

—

195

mintájára

Corpus

a

Juris

a hazai jog kifejezésével, a „decretum generale"-val

elnevezést együtt.

Mária Terézia 1743-ban a Jézus-társaságnak adta a Corpus Juris Hungarici kizárólagos kiadási jogát, mely azután a rend magánúton készült töreltörlésével az egyetemre szállott. A vénygyjteményt tehát a százados gyakorlat hatása alatt a XVIII. század közepén már hivatalos jelleggel ruházták fel, és ezt innét kezdve napjainkig, meg is rizte. Ez idtl fogva a törvények

gyjteményét csak királyi kiváltság alapján lehetett kiadni. Szegedi Jánosnak már ilyen hivatalos Corpus Juris kiadása (1751) azért fontos, mert tle származik a törvényeknek czikkekre (articuli) és szakaszokra (§§) való felosztása, a mi azután természetesen mind a gyakorlati életben, mind az irodalomban használtatván, szintén fennmaradt egész napjainkig és a gyakor-

latban szentesítést nyervén,

A

ma

is

használatos.

Corpus Juris-nak utolsó, 1848 eltti kiadása az 1844j46-iki budai, a melyhez az 1848-iki külön nyomtatott törvényeket is utólagosan hozzáadva találjuk. A törvények nyelve 1836-ik országgylésig a latin, az 1832— 36-iki egész az 1832 törvényeké, mintegy átmenetül hasábosán latin és magyar. Az 1840-bl valók és a késbbiek pedig kizárólag magyar nyelven régi

—

keltek. 3.

A

régi

Corpus

Juris utolsó kiadásánál kell

a törvénygyjteménynek

A Corpus egyes

kivül az

anyagot

is.

buzgólkodtak s

ism.eretét

megemlékezni

toldalékairól.

különböz kiadásaiba ugyanis a törvényeken

Juris

kiadók

belefoglaltak

A törvénygyjteménynek

során folyton

felhasználni,

n.

ú.

szaporodtak e téren.

A

;

oda nem tartozó

idegen

ezek a toldalékai a kiadások

különösen Szentiványi

és

Szegedi

kiadók a törvények gyjteményét akarták

hogy a jogirodalom fejldését, illetleg termékeinek a gyakorlat embereinek bizonyos irányokban

így

való tájékoztatását elsegítsék.

A Corpus a

biró

és

alkalmazó lással

jogi

;

ügyvéd,

azt

mehetett

át Ily

kezd

forgatta

jogász,

abból

minden jogkeres

merített

és

jogot

hogy a Törvénytárba való foglalegkönnyebben a közhasználatba bármely módon azután nagy hatása is lehetett a

természetes

munkálat.

jogéletre.

Jurisból tanult a

tehát,

;

;

;

—

—

197

Ilyen foníosabb^ toldalékok voltak:

szokásba

esetében

becsületsértés

megjegyzések (Observationes proin facto honoris usu

vett eljárására tett

causarum

cessus

ftörvényszéknek

katonai

a

a)

curiae regiae

militaris

receptae)

Mária

a

b)

rendszabás

katonai

1747-iki

Terézia-féle

(regulamentum militare); a tárnoki czikkek

c)

a

d)

(articuli juris tavernicalis)

büntet

Ferdinánd-féle

III.

perrendtartás

(praxis

criminalis) e)

Kitonich „Directio Methodica"

f)

ugyancsak

rietatum

Kitonichnak a Hármaskönyv ellenkez vagy

magyarázó munkája

kétes helyeit

dubietatum ex

et

resolutarum"

czim munkája; certarum

„Centuria

:

decreto

Tripartito

contra-

desumptarum

et

;

g) a régi azaz római

jogi,

jogszabályok

egyházi és hazai

(reguláé juris antiqui, patrii et canonici).

Ha

az

elbb

hatás szempontjából tesszük vizs-

jellemzett

gálat tárgyává az egyes toldalékokat, akkor látjuk,

nak

a

közzé

toldalékok

Methodica mennyire

következ peres

irányítja

eljárást.

féle Praxis criminalis

szempontból canonici'^

czim

alatt

a

befolyásolja

bnvádi

hogy Kitonich-

munkája,

eljárás

a

Directio

egész

az

III.

utána

Ferdinánd-

fejldésére.-

Ilyen

„Reguláé juris antiqui, patrii et összefoglalt római jogi, kánonjogi és hazai a

is.

egyszeren az egyes törvényekbl vannak

hazai jogtételek

kivonva és összeállítva, is

és

perjogi

Hasonló hatást gyakorolta

is

értékelhetjük

jogi szabályokat

A

került

s

ha különválasztva mindenesetre jobban

érvényesülhettek a gyakorlatban, mégis kisebb a jelentségük,

Corpus

mint a

Canonici-ból

Juris

kiválogatott

tételeknek,

de

különösen a római jogiaknak.

A

Reguláé

ból, mivel

könyv

juris antiqui felvétele fontos

megjelenését

í

mutató

abból a szempont-

a római jog magyarországi történetének

követ korszakára

Kevésbbé fontosak

:

vet

a

világot.

Hármas-

A

római

különféle esküminták, névsorok, név- és tárgy-

stb. 2

1901. 94.

Balogh 1.

Jen Magyar bnvádi :

eljárási jog.

Els

rész. Budapest,

;

— remekjog

egyrésze

198

—

Digesták 50. könyvének

(a

czime) igy

17.

magyar jogéletre. Sambucus, mint humanista és a római jog nagy tisztelje fel ezeket a római jogi regulákat, midn a Hármaskönyvet

közvetlenül hathatott a

vette

1581-ben kiadta;

a

kerültek

innét

Hármaskönyvvel

a

együtt

Magyar Törvénytár 1628. évi második kiadásába, még pedig most már a Hármaskönyvtl különválasztva a toldalékok közé.^

A

Corpus

Hungarici-hoz

Juris

már

kiadásban

184411846-iki

csatolt

nincsenek

benn.

toldalékok

Nem

az

csekély

hogy a magyar törvények gyjteményének Úgyszólván félszázados irodalmi törekvés volt^ ez, a mely a magyar jogküzdelem eredménye és kitartó történet kiváló munkásainak, a Kovachichoknak nevéhez fzdik. Kovachich Márton György és fia József Miklós elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar törvényhozás történetének felderítése körül. Megállapították a Corpus Juris Hungarici kézirati gyjteményeinek^ gondos átbuvárkodásával és összehasonlí-

jelentség

tény,

függelékei kihagyattak.

törvények

a

tásával

szövegének

(variánsait)^

eltéréseit

s

így

tudományos szövegkritika számára. Fölfedeztek olyan törvényeket, a melyek a Corpus Jurisból kimaradtak és ezek közül nem egy a magyar jogtörténet rendkívüli nyeresége.^ A Corpus Jurisba csonkán felvett törvényeket a

biztos alapot teremtettek

kiegészítették, a százados

szövegbe becsúszott hibákat kimutatták,

a törvények tárgymutatójának (index,

cynosura)

fogyatkozásait

kijavították.

Bármennyire

a

kor

színvonalán

álló

volt

azonban

a

Kovachich Márton György munkálkodása és bármilyen értékesek voltak

is

kivívnia

az

eredmények,

a

fels

törekvéseit épen

nem

1

Vécsey U.

o.

i.

m. 20 és köv.

28 és köv.

el

is

elért,

még sem

beleegyezését.

méltányolták,

munkálkodását egyenesen

2

a melyeket

hatóságok

st

ítélték.'^

gyanakvással

A

sikerült

Fáradhatatlan nézték

hivatalos személyek

11.

11.

3 Kovachich utána J. M. Notitiae praelim. ez. i. m. 337 és köv. 11. Kolosvári— Óvári Corp. Jur. kiad. 1000—1526. XXXVIII. és köv. 11. * Ü. a. Lectiones variantes decretorum comitialium. Pesthini, 1816. ^ U. a. Sylloge decretorum comitialium. Pesthini, 1818. Két kötet. ö A helytartótanács (1818. febr, 24. 5576. sz.) Kovachich egyik elterjesztését .praecocis ingenii partus, variis iisque gravibus subsumptionibus obnoxios* kifejezésekkel itéli el. ;

—

—

199

ragaszkodtak a Corpus

Juris hiányos,

géhez és toldalékaihoz,

féltékenyen

csonka és hibás szöve-

rködtek annak úgyszólván

minden betje felett. Mi idézte el a gyakorlat embereinek ezt a rideg magatartását a tisztán tudományos törekvésekkel szemben ? Miért nem tudták megérteni egymást a nagy tudós és a legfbb magyar hatóságok, a kanczellária, a helytartótanács? Honnét eredt az elkeseredett küzdelem, a melyet az elmélet és gyakorlat

emberei folytattak egymással?

A Corpus mely

toztatása,

volna,

érintette

ségeit

erejét feszitette

volna

értékébl

volna

vont

legérzékenyebb

van, jutott önálló

De

st

leszállította

a szövegnek

foglalt s

felfedezett

volna,

s így a Corpus Juris Hungarici annak létét támadta volna meg ép a A Corpus Juris úgy lett egységes

széjjel le,

századokon

erhöz

nemcsak

késbb

nemcsak a kiadás külshanem valójában a hagyomány bels járt

oldalról.

egészszé, a mint

nem

eddig be

uj,

törvényeknek felvételével

megvál-

olymérvü

szövegének

Juris Hungarici

a

ilyen

ujabb

egy

Úgy amint ma

összeszürdött.

át

gyakorlat

csakis százados

szöveg

volna

olymérvü

s

kiadás

utján.

nem

emelte,

értékét,

hanem

kibvítése

átalakítása sem, mely az összes

ismert

kéziratgyüjtemények hiteles eredeti szövegeit összevetve törekedett

volna

megállapítani

A hagyománynak Juris törvényei

nem

szöveggel mentek kiadásai

A

ket

itt

a

törvények lehetleg

is el kell

alakjukban,

eredeti hiteles

át a

:

hanem

a Corpus azzal

a

közhasználatba, amelyben a Corpus Juris

a feledéstl megmentették.

szövegnek most már nyilvánvaló hibái és tévedései meglenni a százados gyakorlat elfogadta ket s a

szntek azok

:

fejld jogélet a másoló tévedésein tovább hibásat

tökéletes szövegét.

ismerni szentesít erejét

is

belesztte

a

jog

folytonosan

épitett,

az eredetileg

készül,

megújuló

szövetébe.

Kovachich küzdelmeibl most már következtethetünk arra, hogy milyen súlya volt annak, ha valami a Corpus Juris zárt testében (clausum) helyet foglalt.

Kovachich Márton nem

érhette

meg

fáradságos

munkál-

kodásának némi elismerését sem fia azonban tovább folytatta a küzdelmet és közös munkájok eredményét annyiban vívhatta ;

ki,

hogy az 1844'46-iki kiadásból a toldalékokat kihagyták és

a törvények tárgymutatójának szerkesztését reábízták.

^

— A

4.

Corpus

régi

:

-

200

Hungarici

Juris

történetét

1848-ai

tulajdonképen befejeztük. Az 1848 után hozott törvények

teménye

nevét; hivatalos jelleg, mint

viseli

st

a régi,

jogéletben csak kiváltság utján nyerhette

valaki a

vények gyjteményének

ma

kiadása az

állam

magánosok csak

magyarázatokkal

Ilyen is

jogot a tör-

Törvénytár

a

puszta törvényszöveget

ellátott

ki,

tudományos

törvénygyjteményt

közzétehet.-

is

tehát csak a törvények hiteles szövegét védi a hivatalos

szabad

megvilágítsa a törvények

nak

A

is

hivatalos felhatalmazással adhatják

az irodalomnak

jelleg,

úgy

kizárólagos joga.^

vagy gyakorlati azonban ma bárki

Ma

kiadására,

gyj-

a Corpus Juris a mint az 1848 eltti

Törvénytár szintén

Országos

az

magánúton

nyilik,

tér

hogy tudományosan

szövegét.

jött

legújabban a régi Corpus Juris-

létre

egy ujabb kiadása az

u.

milleniumi emlékkiadás.

n.

Ez a magyar állam ezeréves fennállásának emlékére készült kiadás azt a latin szöveget adja, a melyet a százados megrögzített.

egyes

A

hagyomány

jegyzetekben pedig feltnteti a szöveg eltéréseit

példányok vagy

eredeti

a csonka törvények

pótlásait

kézirati

;

gyjtemények

tehát mindazt,

változatait,

ujabb

a mit az

történelmi, különösen diplomatikus kutatások felderítettek.

Fként a

Kovachichoknak a Corpus Juris eredeti szövegének megállapítása körül kifejtett munkássága jutott ez alkalommal megfelel kifejezésre. Ez a kiadás a latin szövegnek magyar fordítását is hozza a latin szöveggel hasábosán. Az ú. n. toldalékokat azonban ez a kiadás

is

mellzte

ú.

Az 1880:LIII. Az 1880 LIII.

t.-cz.

2 3

Nem

ez

1

:

szakítás

természetszer haladás. kezésre

álló

m. a budai. 1.

§-a.

t.-cz. 5.

§-a.

ismeretek alapján készültek

kéziratgyüjtemények

ujabb kiadás az összes eddig

Az 1000-1301 közt alkotott törvényeket

feltárt

az uj

kézirati

alkotott törvényeket

Kolosvári

:

kiadás

már azóta fejl-

A

mint a régi kiadások felhasználták szkebb, majd szélesebb körét, úgy ez az

dött és tökéletesedett tudás terméke.

az ismert

százados hagyományokkal, hanem századok kiadásai az akkor rendel-

a kiadás a

A XVI— XVIII.

kutatások alapján

készült.

Nagy Gyula, az 1301-1657 közt

Sándor és Óvári Kelemen, az 1657

— 1740

1740—1835 év köztieket Csiky Kálmán fordította és látta el jegyzetekkel. Az összes törvények kiadását magyarázó jegyzetekkel és utalásokkal kisérte Márkus Dezs. Külön kötetben jelent meg a tárgymutató (1000—1902), készítette Márkus Dezs. A jeíen munkában a régi Corpus Juris törvényeinek idézésénél ezt a kiadást közt alkotott törvényeket Tóth

használjuk.

Lörincz, az

201

Ha most

5.

visszatekintünk a kodifikáció ezen irányzatának

a

történetére, megállapithatjuk,

is

ugyanaz az

irányánál

er mködik, ennek

és

hogy a „coüectio clecretorum"-nál melyet

a

a „jura

regni

scripta*

eredményénél, a Hármaskönyvnél

láttunk.

Az országgylések hiába követelték a törvények gyjteményének

nem

megalkotását, a törvényhozás Itt

a szokás ereje

is

törvénygyjteménybl

a

lesz

meg.

magán utón

készült

Corpus

jelleg

hivatalos

Hungaricij; a szokás szentesíti a

Törvénytárt mint

Juris

egészet

és

úgy mint a Tripartitumot.

tartja fenn,

Az

2. §.

valósította

érvényesült: a

erdélyi törvénykönyvek (Approbatae et Compilatae constitutíones.)

Addig, a míg a magyar törvényhozás sikertelenül törekedett a kodifikáció

megvalósítására,

még

Erdélyben

a

mohácsi vész

után

különvált

a XVII. század folyamában létrejönnek az annyira

kivánt törvénykönyvek

és a

Tripartítum

elnyeri

is

hiányzó

a

törvényes szentesítést.

Az

1540-tl

1653-ig

eredményeit,

bezárólag

II.

az

erdélyi

György

Rákóczy

„Approbatae constitutíones" (közönséges haszná-

alatt keletkezett

latban

külön törvényhozás

erdélyi

törvényeket

magyarsággal

latinos

rövidítve,

„Approbáták")

czim

törvénykönyv foglalja össze.

Nem egyszer idrendbe

szedett törvénygyjtemény, collectio

hanem a törvényeknek bizonyos rendszerben való feldolgozása. Az 1540-tl 1653-ig alkotott országos végzeményekbl kiválogatott és kivonatolt, st a szükséghez képest decretorum

ez,

módosított és

kiigazított

törvényczikkeknek rendszeres (tárgyuk

szerint való) egybeállítása.^

^

Az els

vényeket),

a

rész az egyházjogot (a

második

rész

vallást és

az államjogot

választási feltételeit, esküformáját és a fiscust

a rendi

jogokat

(a

megersít

levél

regnicolas tangentia", a melyek azonban jogi,

szerint

az egyházat

fejedelmet,

(a

illetket), :

a

illet

ezek

tör-

hatalmát,

harmadik rész

,rerum momenta, dominos

különböz

köz-,

magán- és büntet-

törvénykezési és rendészeti szabályokat foglalnak magukban) a negyedik

rész a perjogot, végül

A

az ötödik

rész

kiválóan

közigazgatási

természet

négy els rész czimekre (tituli), a czimek pedig czikkelyekre (articuli) vannak beosztva és úgy a czimek, mint a czikkelyek római folyó számokkal ellátva. Az ötödik részben foglalt edictumok azon-

dolgokat

tárgyal.

-

—

202

—

Az Approbáták közelebb visznek bennünket képeni

kodifikációnak

A

fogalmához.

a

hogy

készítése^ és jellege mutatja,

itt

a tulajdon-

törvénykönyvnek el-

olyan törvényhozási rend-

munkával találkozunk, a mely a gyakorlati jogélet jövre is kiható, állandó rendezéssel óhajtotta biztosítani. Az Approbáták nem törvénytár, ha egész tartalma a már meghozott törvényekbl áll is inkább kezdetlegesebb törvénykönyv, a melynél a joganyag rendszere még csak külsleges szeres

szükségleteit a

;

(mechanikus),

nem

az egész

Erdély második íiones" (röviden

:

anyagot

törvénykönyve

egészbe foglaló.

szerves

„Compilatae

a

constitu-

Compiláták) folytatása az Approbátákban meg-

munkának. Az Approbáták megjelenése után keletkezett törvényeknek I. Apafi Mihály alatt az elbbihez teljesen hasonló összefoglalása 1654-tl 1669-ig. A Compiláták tehát ugyanazon kezdett

megítélés alá esnek, mint az Approbáták.

Mindkét Törvénykönyvnek a nyelve latinos kifejezésekkel magyar.

tarkított

E könyv

két törvénykönyv létrejövetele is

után 1691-ben a Hármas-

törvényerre emelkedett Erdélyben.

I.

Lipót hitlevelének,

a diploma Leopoldinumnak, 3. pontja értelmében ugyanis

meg-

kapta a hiányzó királyi megersítést.

Erdélynek tehát már

Hármaskönyv

a

1848

fennálló jog

régi

eltt

kodifikált joga

alapjait,

az

volt:

a

Approbáták és

Compiláták az ujabb jogfejldés eredményeit tartalmazták. ban nem oszlanak

ilyen

czimekre

és

czikkelyekre,

hanem

a

tárgyukból

betüsoros rendében, római folyó számuk szerint követik Kolosvári S. és Óvári K. 1540—1848. évi erdélyi törvények.

vett czimfeliratok

egymást.

L.

A Corpus

:

Hung. milleniumi kiadásában. (Budapest, 1900.) Bev. X. 1. Ez a legújabb kiadás az Approbáták, Compiláták és Novelláris articulusok (a Comp. után 1848-ig hozott törvényczikkek)e/só', teljes fordítással, magyarázó Juris

jegyzetekkel és utalásokkal ellátott szövegkiadása.

Kolosvári - Óvári

1

L.

-

„Tertio.

Approbatas

elbb et

i.

m.-ban

u. o. VIII. és köv.

Compilatas Patriae

illius

11.

leges,

Decreta,

Tripartitum Verbeczii (expuncto tamen ibidem articuio nono decreti Andreáé regis qui in

ultima

Posoniensi

Diaeta

abolitus

fit), Constitutiones,

lus

niunicipale nationis Saxonicae, in vigore inviolabili permansura declaramus."

:

NEGYEDIK FEJEZET.

A .Commissio

systematica"

A

1.

1790-es regnicolaris kútfi ereje.

és az

A Hármaskönyv

bizottságok munkálatai.

megismétldik a Hármaskönyv meg-

XVIII. században

A

javitására irányuló törekvés.

század egész folyamán át

XVII.

a Hármaskönyv uralkodik, a nélkül, hogy a törvényhozás részérl

bármin

kísérlet

gozására.

A

megindítója

vagy

megjavítására

európaszerte nagyszer

század

mindenütt

és

lesz

volna

történt

is

XVIII.

észlelhet

átdol-

mozgalmak

a kodifikációra való

törekvés.

Az európai mozgalmak hatása találkozunk

ismét az

olyan

szokásjog

országos

Hármaskönyv

alatt

a század elején és végén a

kísérletekkel,

kodifikálása,

reformálása.

melyeknek

tulajdonképen

Különösen a

XVIII.

czélja

pedig

a

század végén

érezhet a külföldi kodifikácionális törekvések befolyása. A XVIII. században lefolyt kodifikácionális törekvések eredménye a század elején a „Commissio systematica" neve alatt ismeretes, a század végén

pedig a „Projectum legum civilium"

névhez fzdik. 2.

Az

1

71 5-iki országgylés XXIV-ik

törvényczikke' bizott-

et justitiae administratio, sine qua regna subsistere non tam per hoc regnum, quam partes eidem annexas, amodo annuente sua caesaro-regia majestate imposterum exactius celebretur 1

,Ut juris

possunt,

:

status, et ordines concluserunt §.

peritos

1.

Infranominatos,

viros

seligi

:

utpote

episcopum Colocensem,

et

integros, jurium et rerum patriarum dominos, comitem Emericum Csáky, archisuae majestatis sacratissimae intimum conveluti

:

204

ságot küld

melynek feladata a törvények és az igazságjudiciorumque emen-

a

ki,^

megjavítása („Quibus legum,

szolgáltatás

dandorum cura committitur" exactius celebretur.") et celebratio

A

,Ut

juris et justitiae administratio

törvényhely felirata

„Emendatio legum

:

mely

judiciorum." Ez a czim, a

a

alatt

törvény-

hozás ezt a kodifikácionális irányzatot tárgyalja, ugyanazt ki,

mint a

„Correctio decretorum."

Itt

fejezi

az igazságszolgáltatás

is

menetével kapcsolatosan a Tripartitum megjavítására gondolnak.

A a

Commissio systematica nevet Szegedi abban a korban élt, és így minden esetre jól

ki

bizottság a

értesülve,

Tehát nem

meg.

bízatott

mert a

kapta,

azért

rendszerének

jog

csak

törvénykönyvnek

szeres

a

szerkesztése.

lehetett

elkészítésével

törvények

a

általában

igazságszolgáltatás megjavítása volt a feladat,

szerint,^

az

és

hanem egy rendhogy a

Kétségtelen,

systema kifejezés használata Szegedi felfogása mellett tanúskodik.

A bizottság Pozsonyban tartotta üléseit 1716-ban és a következ években (1717., 1721. és 1722-ben.)3 Munkálkodásának alapjául a Hármaskönyv szolgált.^ Ugy látszik mégis csak ennek átdolgozásáról lehetett szó. A Hármaskönyvet meg kellett javítani comitem Ladislaum Adamum Erddy, episcopum Nittriensem comitem Ladislaum Nádasdy, episcopum Csanadiensem item comites, Stephanum Koháry, judícem curiae regiae Georgium Erdödy et Alexandrum Károly praeterea baronem Joannem Horváth-Simonchics, personalis praesiliarium

:

:

:

:

sentiae

regia

regiae

item

:

locumtenentem,

in judiciis

baronem Gábrielem

Tolvay

et consiliarium, :

his

cum

adjunguntur,

tota tabula

honorabilis

Gábriel Spátay, abbas Janossiensis, Nittriensis capituli ablegatus

nec non Alexander Nedeczky, Gábriel Bossány, Paulus Okolicsány, Michael Borsy, Gábriel Skaricza, et Michael Bencsik. :

egregii,

Ex

§. 2,

Dániel

Rauch,

Czindery alios

;

cum

parte

ver

Croatiae

vice-banus facultate

:

dominus episcopus Zagrabiensis item ;

Joannes Brányug protonotarius et Georgius locum decendentium, vei legitimé absentium,

:

:

in

ad suae majestatis ratificationem substituendi,

dominum palatinum

penes

;

in

Croatia

ver

in

penes

Hungária quidem doniinum banum

permanente. §. 3. 1

Quibus legum, judiciorumque emendandorum cura committitur

Az LIX.

t

-cz.-ben

pedig közigazgatási, katonai

közgazdasági

és

ügyekben szintén .systema* kidolgozására bizottságot küldenek a bizottságokról

azt irja

Szegedi (Bipartita cynosura alább

hogy munkájoknak semmi eredménye nem lett. 2 Tyrocinium i. k. Praef. pag. VI ' Wenzel Magy. jogtörténet vázlata ez, i. m. * Tyrocinium i. k. Praef. p. V. VI.

112.

1.

." .

i.

Ezekrl

ki.

m.

i.

h.-én),

b. jegyzet.

-

—

205

mindazokban a részekben, a melyekre nézve a gyakorlati életben irányú tapasztalatok merültek fel. A Hármaskönyvnek a

más

gyakorlati életben felmerüli hiányait

kellett kiegészíteni.

Az 1715-iki országgylés meghagyta a bizottságnak/ hogy munkálatát, ha elkészült, terjessze az országgylés

s azután

elé,

majd a királyhoz kerül jóváhagyás végett. A bizottság munkálatát az 1722/23-iki országgylésnek be is mutatta, de ez nem volt törvényjavaslat, hanem, mint Szegedi találóan jellemzi-, a

Hármaskönyvhöz fzött jegyzetek (glosszák) sorozata (observationes \ munkálatból épen nem lett rendszeres egész. Ugyancsak Szegedi az egész munkálat jellemzésére azt hozza fel, hogy a természeti méltányosság elvei alkották a kiindulási pontot (in summa aequitate naturali fundata).^ Ez az elméleti szempont azonban úgy veend itt is, mint a Négyesin Tripartitum).

Tudjuk, hogy a Hármaskönyv reformálásának egész mozgalma a természetjog hangzatos jelszavaival indult meg. Itt könyvnél.

is

hangozta-

csak frázisnak vehetjük a természeti méltányosság

Szegeditl

hiszen

tását,

meg

tudjuk

azt

hogy

is,

bizottság a gyakorlati életet tartotta szem eltt.^

A

tényleg a tábla és

kir.

az alsóbb bíróságok gyakorlatára támaszkodott és ezt ölelte

A Commissio

hiányának, mégis egészen

teljes

Az 1723.

Quadripartitam. jegyzetet

A

a

A

2

A XXIV. Elbb m.

3

U.

*

U.

1

t.

i.

jogtudósok,

nem

mennyiben

és

megjegyzéssel

többi

gyakorlatában.*'

más sorsban

ez. 3.

részesült, mint a

és 1729-iki országgylések

határozataikba

felvettek

emelkedtek.^

fel.

systematica munkálata, daczára a rendszeresség

törvényerre

találkozunk a bíróságok

is

a

ellenkeztek

ezek

így

nem egy

gyakorlatba

birák

az

irott

vették

jogi

tételekkel

regiae

judiciariae,

§-ában.

Praef. pag. VI.

o.

o.

:

.praxim

etiam

minorumque tribunalium.' 5 U. o. p. VI. .Quae

contineant

generalibus

licet in

universim, vim, roburque legis sortitae sint

annorum 1723 et juri scripío non

1729.

jam insertae

adversantur)

usu

Tabulae

;

;

caeterae

ac

regni

comitiis,

multae tameii earum,

ver

nondum articulis

pleraeque (saltem qua

consuetudine

jurisconsultorum?

tribunaliumque regni, vim legis non scriptae obtinuisse videntur. Nec

ver

quibus legum nostraruni volumina non suppetunt, qui commissioni systematicae (sic dictae, quod ei systema juris conficiendum demaneos

lateat,

datum

fuerit) 6

U.

o.

praeter universam

tabulani regiam

judiciariam

interfuerint."

—

—

206

(saltem queae juri scripto non adversantur), és így a szokásjog

a

utján

nem

törvény

irott

jogtudósai

voltak

s

nyerték

erejét

A

scriptae obtinuisse videntur).

non

Legis

munkájuk

hogy

természetes,

így

(vim

el

bizottságban az ország legkiválóbb

nagy

tekintélynek örvendett.

Megkönnyítette

nyomán

az eredeti kézirat

birák hivatkozhassanak

bíróságok

idézték a

munkálatának

systematica

Tyrocinium czimü

Szegedi

igen

elterjedt

mindenütt rendszerének megfelel helyén,

munkájában,

fordult,

Commissío

a

hogy

alkalmazását,

hogy az

így lehetvé

s

Szegedi szerint^ a felek igen sokszor

rá.

a

eltt

ügyvédek

iratának felmutatását

is.

kiadta

hogy az ügyvédek,

vált,

bizottsági

kívánták

Ebbl

a

megjegyzéseket

munkálat

kitnik,

is

el-

s

eredeti kéz-

hogy milyen

súlyt

helyezett a gyakorlat a Comissio systematica munkálatára.

Szegedi nemcsak Tyrociniumába felvéve igyekezett terjeszteni

hanem

a Commissio systematica munkáját a gyakorlati életben,

az

által

hogy

is,

az

általa

Corpus

kiadott

Hungaricí-ba

Juris

felvette a jegyzetek közé,

Á

Commissio systematica munkája tehát gyakorlati érték volt és hatása érezhet a késbbi hazai jogfejldésben. A XVIII, század közepétl kezdve ujabb és ujabb bízottságok kiküldésérl olvasunk,^ a nélkül, hogy a kitzött feladat, a törvények és az igazságszolgáltatás megjavítása érdekében valami említésre méltót alkottak volna.^ 1 I.

Bipartita

cynosura universi

pag. 371. „Systema" szó alatt

1715. art. 24.

Quale

:

Ungarici.

juris

„Juridicum, per

elaboraverit, cujusve authoritatis

sit,

Pars

1749.)

(Jaurini,

Commissionem

elaboretur,

articularis hujus

commissionis opus; disces ex praefatione Tyr. J. U. Cujus materiarum seriem, ejusdem observationes, ex accurato m.

juxta

titulis, s.

exemplari,

nos fideliter inseruimus. Quo non obstante, provocationem a typo, ad scripturam, coram tribunali, per advocatos, submersioni causae proximos, jam factum fuisse nos minimé latét quasi plus fidei,

unius a comniissariis

;

;

:

synceritatis, vei authoritatis, vei adcurationis, insit scripturae obvii

ensis,

A

quam

typo.

Bip. cynosura

a mint Petrik

ez,

I,

fides nostra, per scripturam firmata est,

részét

nem

(Bibliographia)

Szegedi, a mint

netéhez

Sed

a

1891,

Adalékok

munkájában (Budapest,

1878. 68,

a 1.)

111.

k.

hazai

524.

1.

véli,

jogtudomány

így az 1751. -ki és 1765.-ki országgylési bizottságokról.

3

Wenzel Magy.

nevezett

ki.

jogt. vázl. ez.

Mária Terézia

i.

m-ában

gr.

Dry

hanem törté-

eladja.

2

bizottságról, a melyet

amanu-

infracta."

rész írója Szentkereszt}' Pál készitette,

11.

Budapest,

Pauler Tivadar,

non

említést tesz

egy

Ferencznek elnöksége

alatt

(111.

1.)

:

—

—

207

József abszolutisztikus törekvéseinek kivitelében szemben

II.

találta magát a Hármaskönyvvel. Azért fektetett oly nagy súlyt a Hármaskönyv tekintélyének lerombolására, mert érezte, hogy mily

hatalmas

gát

vissza attól,

szemben.

törekvéseivel

hogy a Hármaskönyv

nem

épen

Erélye

riadt

tekintélyét megingatni törekedjék.

József többször hangoztatta leirataiban, hogy az alapjuk-

II.

ban hamis Werbczy-féle tanítások nem fogják t feltartóztatni. Udvarából egyre-másra irodalmi támadások indulnak meg a Hármaskönyv ellen. Jellemzésül elég egyet felemlitenünk Izdenczy, udvari tanácsos röpiratát 1 790-bl. ^ A pamflet czime („Etwas vom Werbcz") már eléggé elárulja milyen természet irodalmi munkával van dolgunk. Szerzje se a nevét, se a kiadás helyét és évét

nem merte

Az

reáirni.

ilyen és hasonló

természet

támadásoknak hatásuk alig volt. A magyar jog fejldése szempontjából II. József uralkodása mégis annyiban fontos, hogy az 1786-iki házassági nyilt parancsot kiadta. Ennek a magyar házasságkötési jog fejldésére nézve nagy jelentsége van, mert a protestánsokra nézve 1790 után

is

érvényében fenmaradt.-

4.

A magyar

alkotmányos

élet

renaissance-korához érünk

az 1790—91. évi országgyléssel, mely a külföldi kodifikácionális

mozgalmak

következtében

regnicolaris

bizottságokat szervez, hogy a jog

deputációkat

minden

terén

küld

ki,

törvényterveze-

teket készítsenek.

Az 1790-iki LXVII. törvényczikk bevezetésében hogy a bizottságok több kodifikáció

folytán

királyi

végzésére,

elterjesztés

rendszeres

és

alapon

olvasható,

követutasitás

készül

hosszabb idt igényl munkálatok készítésére küldettek

ki

és

(„pro

elaboratione systematis publico-politicorum et judicialium negoti-

orum" a törvényhely

felirata szerint.)

Jogtörténeti szempontból érdekes a közjogi-politikai bizott-

ságnak (deputatio publico-politica) adott

1

Etwas vom

Hungarici.

Um

Genüge zu

Werbcz dem

einigermassen

leisten,

utasítás,^ a

mely szerint

Verfasser des sogenanntenjuris Tripartiti

dem Wunsche des Manch-Hermoeon's

welcher wörtlich darinn

besteht

:

eine

Werböczius möchte

doch irgend Jemand die Geschichte dieses Mannes beleuchten Seite 73. 2 Kováts Gyula A házasságkötés Magyarországon. Budapest, 1883. !

:

63. és köv. 3

,In

11.

deputatione

diaetarum, consilii

regii

publico-politica

pertractanda

sünt;

coordinatio

locumtenentialis Hungarici, comitatuum, ubi quae-

—

—

208

tárgyalniuk kell az országgylés, a királyi helytartótanács, a vár-

megyék

és városok rendezésének kérdéseit mindig az alkotmányos

jogkörök szem eltt tartásával.

Különösen fontos

nézve

ránk

igazságügyi

az

ebbl

(deputatio juridica) utasítása, mert

láthatjuk,

bizottság

hogy mit

és

milyen terjedelemben kívántak kodifikálni a közönséges értelem-

ben

vett

jogi

hogy

és

téren

milyen

volt az

képzelt

általuk

rendszer.

Coordinatio juridicorum dicasteriorum regni, partiumque eidem annexarum, et cunctorum fororum judicialium. Emendatio processualis ordinis, in quantum illám seu

tamen

major celeritas processuum, juncta collitigantium, seu

securitati

sufficienti

ver május sumptuum compendium

postularet.

Projectum nonnularum utilium legum civilium, quae forte

ad

pleniorem

possessorum

procurandam,

securitatem

aut

obturandos fontes ex quibus inaneslites oriuntur, aut denique praexistentibus legibus majorem perspicuitatem, quo proinde spectat etiam ita dictarum decisionum

conciliandam pertinebunt

;

curialium discussio.

Elaboratio codicis criminalis.

Orphanalium rerum manipulatio, habita eatenus, in quantum cum publico nexum habeat, cum commissione politica. cointelligentia.

Leges item

in

negotio cambiali, et navigationis.

Látható tehát, hogy a törvényhozás eltt fként az igazságszolgáltatásnak valóban

században az

kétségbeejt állapota lebegett.

siségi perek

korában

élünk,

s

A

XVIII.

lépten-nyomon

az siség kinövéseivel, vadhajtásaival találkozunk.

Lehetséges volt századok birtokost,

kidobni. így

stio

de

hosszas

és pl.

ha az eladó

haereditariis, et

múlva

perlekedés

perpetuis

fél

perrel

után

támadni

örökölt

meg

a

birtokából

annak idején elmulasztotta az

comitibus

Jurisdictionum separatas portás habentium

;

suscipietur,

civitatum,

tum

salva tamen semper constitutio-

ver ipsorum

comitatuum, aliarumque ad meliorem, et magis ordinatam negotiorum seu diaetalium, seu aliorum publicorum manipulationem, et legum spiritui conformem pertractationem. Negotium sanitatis. Censura librorum cointelligenter tamen cum deputatione litteraria. Objecta illa particularia, quae ex corpore postulatorum et gravaminum ad deputationem nali activitate,

seu

regni jurisdictionum

diaetarum, ;

verum

seu

relate unice

publico-politicam relegata sünt, et reapse eo spectant.'

209

összes rokonokat megkínálni, ennek alapján századok multán

is

támasztani. Ezek voltak az ú. n. megertlenitési

igényt lehetett

perek. Ilyenek és hasonlók voltak

az esetek, a melyeket a régi

magyar perjog „agere ad invalidationem fassionis ex praejudicio, ex neglecta praemonitione, ex non observata admonitione" kifejezésekkel

meg. Ezeket az állapotokat meg

jelölt

osztálynak nagyobb

s a birtokos

meg

az siség ilyen kinövéseit

biztonságot

kellett szüntetni

nyújtani;

kellett

kellett szüntetni.

a törvények sokasága zavarba ne ejtse

És hogy

mindun-

talan a vele foglalkozókat, áttekinthetvé kellett tenni az anyagot s

a törvények

uj

Ugyanez

áll

kiadását kellett létesiteni.

döntvényekre

a bírósági

el

döntvények gyakran fordultak

nézve

is.

Ellentétes

minduntalan zavart okoztak.

s

Ezért kivánja az utasítás a birói döntvények Mária Terézia alatt

gyjteményének az

készült

ú.

Plánum tabulare-nak

n.

átvizs-

gálását.

Már

ez az utasítás

készíthessen

a

törvényhozás eltt.

törvénykönyv

is

bízottság:

Az

sem

igazi

rendszeres

systema

munkát lebeg

a

nem egy rendszeres magánjogi hanem csak bizonyos irányú

utasítás

létesítésére

hogy

kizárja, itt

vall,

törvények készítését vagyis részleges kodifikációt kíván a törvény-

Már

hozás.

a büntetjog terén

egyenesen törvénykönyv, kódex

elkészítésérl van szó.

A

megbízás alapján készült

civilium, a

mely

el

1

795-ben a Projedum legum magánjogi törvények

nem más, mint egyes

tervezete.

Az igazságügyi bízottság megbízáshoz fororum

híven a bírói

coordinatione)

processualís)

és

ezen

kívül elkészítette

még

a

szervezet (projectum artículorum de

peres

törvényjavaslatait

is

eljárás

Igazi

(projectum

ordínis

törvénykönyvet csak a

büntet jog^ és váltó-kereskedelmi jog körében (codex de delictis eorumque poenis, codex cambio-mercantilis) dolgoztak ki.^ Ezeket a munkálatokat sem az országgylés nem tárgyalta, sem a gyakorlati élet nem hasznosította. 5. Az 1827 VIII. törvényczikkel az országgylés ismét :

^

A büntet

törvénykezési

rendtartásra

vonatkozó kodifikácionális

kisérletek és javaslatok részletes történetét nyújtja a XVllI. századtól fogva

Balogh 2 Illés:

Jen

i.

m. 410 és köv.

ll.-ain.

Protocollum regnicolaris deputationis juridicae. Budae, 1826. Bevezetés a magyar jog történetébe.

14

— bizottságot küldött

ki,

—

210

hogy vizsgálják meg az 1790-es bizottság

A

munkálatait, vájjon megfelelnek-e a kitzött feladatnak.

bizottság

saját álláspontját s terjessze a

mondjon véleményt és indokolja következ országgylés elé. A munkálat el is gylési tárgyalás alá azonban ez sem került.

A

készült,^

ország-

nagy reformmeghozták bizonyos irányokban a kivánt eredményeket. A törvényhozás a modern értelemben vett kodifikáció megvalósítását megkezdi. A magánXIX. század

mozgalmai

végre a

30-as

körébl egyes jogintézményeket

jog

törvényekkel pedig

kodifikál,^

az

vett

ú.

n.

hitel-

magánjogtól

(váltójog, kereskedelmi jog, csödjog)

már különvált jogvidékeket rendszeres szabályozással

is

értelemben

szorosabb

a

éveinek

40-es

és

kodifikáció terén

látja el.^

Ez a törvényhozási munka azonban még csak a részleges meg és bizonyos nagy jogkörökre nézve még mindig csak az elkészítésnél maradt. így látjuk, hogy a büntetjog terén 48 eltt nem tudott tovább jutni, mint egy, ugyan a kor színvonalán és a hazai fejldés talaján álló kodifikáció jegyében indult

törvényjavaslat készítéséig.^

A magánjog 1848 eltt legnagyobb részében annyi sikerután is még az elkészítésnek olyan stádiumába jutott, mint a büntetjog. A törvényjavaslatok, reformtervezetek

telen kísérlet

se

nem

az

magánjog kimerít, rendszeres törvénykönyvbe

egész

foglalásáról

beszélnek

hanem csak egy

jognak kodifikációjáról.^

A magánjognak

a kodifikáció

sürgs teendi

régi közjogi

renddel,

résznek, ez a része

az is

öröklési

úgy kerül

közzé, hogy szorosan összefügg a melynek legkifejezbb intézménye az

a

siség.

Opinio

1

excelsae

operatis artículo 8

1827.

deputationis

regnicolaris

pertractandis in consequentiam

articuli

67

:

1790/1

motivis elaboratis

suffulta,

pro

systematicis

exmissae circa objecta ad deputationem juridicam

Pestini, 1831.

relata 2

Az 1836

:

XIV.

t

-ez. -ben

ben végrehajtandó osztályt; az magánjogi viszonyait; az 1840 8

4

Az 1840 Az 1843

:

:

kiküldött országos

XV -XX.,

a vérek közt a világos örökösödés esetei-

1836: IV :

VIII.

t

—

XIII.

t

-ez. -ékben

a jobbágyok

-ez.-ben a jobbágyörökösödést.

XXII. t.-cz.-ekben.

a büntet és javító rendszer kidolgozására választmány 1843 ra elkészített munkálata. Az 1843-i

V.

t.-cz -el

büntetjogi javaslatok anyaggyüjteményét kiadta Fayer L 4 kötetben. (Buda1896—1902.)

pest,

*

Így az 1843-ikl országgylésen.

:

— A 48

eltti

elnevezésével

irodalomban

közhasználatban

és

az egész

mint

éltek,

—

211

régi állami

és

siség

az

társadalmi

nézve jellemz intézménynyel. A XIX. század reformmozgalmai az siség eltörlésének jelszava alatt indultak meg s ez alatt néha többet is értettek, mint a mennyit lehet, de épen ez mutatja, hogy az egész rendszert, a múltnak az újkori felrendre

ellentétben

fogással

intézményeit

összes

álló

ezzel

akarták

jelezni.

Az siség eltörlése tehát szükségképen maga után kellett, hogy vonja az öröklési jog szabályozását. így érthetjük meg, kodifikáció történetének utolsó hogy midn a 48 eltti törvényczikkhez emlékéhez, az 1848: XV. érkezünk törvényhozási az egész magánjogi törvénykönyv megalkotása is az siség eltörlésének

kimondásával

kimondja az siség

elvileg

a minisztérium az siség

törvénykönyvet

polgári

együtt rendeltetik eltörlését,

terjessze

javaslatát

törvényczikk

elrendeli,

dolgozza

eltörlése alapján

teljes

és

A

el.

ugyanakkor

a

hogy ki

a

legközelebbi

országgylés elé.^ 6. Az az ut, a melyet megtettünk a XV. század elejétl, Albert királynak 1439. évi I. törvényczikkétl kezdve egészen a XIX. század közepéig, az 1848. évi XV. törvényczikkig, hosszú és fáradságos volt.

Négy századon

nyomait és vigyázni, hogy

el

át kellett keresni a kodifikáció

ne veszítsük az

irányt, a

melyben

haladva az egyik századot összekapcsolhattuk a másikkal. Láttuk az uttörés nehéz munkáját, a sokszor kárba veszett kísérletezés fáradságait,

1

Az

általános

a kodifikácionális eredménytelen törek-

törvénykönyv elkészítésére az alkotmányos

polgári

nevezetesebb, a

melyrl ma még nem

olyan sorsban részesült,

mköd

1896 óta a

polgári

tervezet

törvénykönyv

felett

mint a többi,

bízottság

Ezek közül a legmondani, hogy ugyan-

csak kísérletek történtek.

élet visszaállítása után ismét

munkálata

tervezetét

megnyilatkozó

lehet

az

azt

Ö

Felsége

(1900),

indokolásával

a

feldolgozását

kritikának

szervezett

által

E bízoUság már

el is

együtt, is.

E

s

készítette

st

a

tervezet

ma már

annyira elterjedt, hogy olvashatunk bírói határozatokat, a melyek figyelembe veszik a tervezet megfelel rendelkezéseit. Hogy min sors jut osztályrészül a tervezetnek, nem tudjuk. A magyar magánjog indokolja az kodifikációjának évszázadokra terjed eléggé története aggodalmakat. Másrészt azonban ha elgondoljuk, mennyi okulást lehetett meríteni a sikertelen törekvések hosszú sorozatából, remélhetjük, hogy ennek a tervezetnek nem az a sors jut osztályrészül, a mi a XVIII. századbelieknek, pl. a Projectum legum civíliumnak.

14*

212

hogy milyen lassan, kínosan halad elre a jogalkotás munkája; hányszor tévednek hányszor indulnak el kerül utakon, el és fordulnak vissza, hányszor akarják a már elért eredményeket feláldozni a látszólag jobbak kedvéért. És mindig az élet, a gyakorlat viszi elbbre, vések hosszú

helyes

a

vezeti

mutatja

ki

Megtanulhattuk,

sorozatát.

a

útra

tapogatózó törvényhozást,

megrekedt,

utólag tévedései!.

Az 1439

I. törvényczikk úgy, mint az 1848 XV. t.-cz. tulajdonképen csak egy óhajtást fejeznek ki. Talán az utóbbié már

többet

is

:

:

jelent,

reducemus,

szigorúbban

midn

elibe

mondja,

azt

törvénykönyv javaslatát

minisztérium a polgári

országgylés

hangzik, mint a „reformabimus,

is

redintegrabimus",

hogy

a

„a legközelebbi

terjesztendi."

Mégis csak az els törvényhozási kívánságnak a beteljelátjuk. A „reformabimus" nem hangzott el hasztalanul 48 eltti jogrendünkben, mert hatása alatt létrejött a Hármaskönyv. A Tripartitum a „reformabimus" nagy eredménye volt. Csakhogy a Hármaskönyv, a mint tudjuk, ha a törvényhozás utján jött is létre, még sem lett törvény. A kérdést tehát már a 48 eltti virágzó magyar jogirodalom felvetette hogy a Hármassedését

:

könyv, mint forrástermék

A

régi jog irói a kérdés

tulajdonképen melyik

nagy

kútf eredménye.

jelentségét is felismerték, hiszen

a kútfi minsítéssel függ össze az az er, a melylyel a Hármas-

könyv

tételei

Az

fel

vannak ruházva.

irók közül

nem egy

a tekintélyesek között

is

valóságos

törvénynek tartotta a Hármaskönyvet, a mint a régi törvényhozás (a a Decretum Trip.-ra

Corpusjuris Hung.)is annak nevezte

el (v. ö.

való hivatkozásokkal; a

Decreti neve

törvényhozási

reformatio

intézkedésekkel).

kútfi minségét

pl.

Kövy,

Hármaskönyv hiányzó

Kelemen,

szentesítését

alatt

Szlemenics; pótolta a

tárgyalt

Hármaskönyv

a

így tárgyalták

szerintök

késbbi

a

törvény-

hozás.^

Frank Ignácz, a éles

Ítélképességével

alakilag

is

ki ezzel

már

a kérdéssel^, behatóan foglalkozik

észrevette,

törvénykönyvnek

tekinteni

hogy a Hármaskönyvet

nem

lehet.

Kövy: Elementa jurisprudentiae Hungaricae. S. Patakini, 1823. Kelemen História juris Hungarici. Budae, 1818 pag. 488. Szlemenics Elementa juris Hungarici judiciarii civilis. Posonii, 1829. Tom. I. pag. 52. 1

pag. P.

:

Munká-

9,

2

;

:

Közigazság törvénye

ez.

i.

m.

I.

r.

66. és 67.

II.

— jában

aggályait,

közli

minsítése

213

—

melyek

a

Hármaskönyv

a

törvényi

ellen szólanak.

Frank az els, aki

világosan

látja,

hogy a szokásjog az

egyedüli forrás, a melynek kútfi erejét a Hármaskönyvre vonatkoztatni

A

lehet.

a Tripartitum,

„consuetudo,"

az a

forrás,

a

melyrl

a

melyre

szépen

oly

vissza kell

ir

vezetnünk a

Hármaskönyv erejét. A törvényhozás azzal, hogy a Hármaskönyvnek egyes czimeire hivatkozott, nem tehette az egész munkát törvénnyé, az egésznek törvényert nem adhatott, legfeljebb azon helyeknek, melyeket idéz. De nem is jelentene sokat, ha az egész Hármaskönyv anyagához képest e kis részt törvénynek minsitenénk. A Hármaskönyvet, mint egészet használták, s mint egészet ersiti is meg a szokásjog. Úgy mint van, emeli a szokásjog századok folyamán a törvénnyel egyenl erejü forrássá. A szorosabb értelemben vett Magyarországon a szokásjog erejére volt szükség, hogy a Hármaskönyv tovább éljen. S a szokásjog az ert az egész Hármaskönyvnek adta, s nem egyes részeinek. Ez azért is igen fontos, mert ha azt mondanók, hogy a Hármaskönyvet csak egyes részeiben emelte érvényre a szokás, akkor minden egyes résznél, tételnél meg kellene külön vizsgálni, hogy találunk-e a gyakorlatban útmutatást a használatra.

Más

a

helyzet

azonban

könyvnek, a mint tudjuk, féle

Erdélyre

alakilag

diploma pótolta a hiányzó

is

nézve:

itt

a

törvényereje van.

mköd

egészen

megalkotni

a

a

mi

magánjogi

Lipót-

szentesítést.

A Hármaskönyv az egész 48 eltti jogéletben masabban kútfnek, a szokásjognak erejével kodóvá

Hármas-

A

korunkig.

A

törvényhozás

törvénykönyvet,

a

azonban ez nem sikerült, hanem a szokás nagy munkát, a mit a törvényhozás kivánt.

leghatallesz ural-

iparkodott

törvényhozásnak vitte

véghez

a

HETEDIK CZIM. A

1

A

.

A

helyhatósági

jog

(statútum).

kiváltságnak, mint jogforrásnak, termékeit a kiváltság-

levelekben szemlélhetjük él.

és a

(privilégium)

kiváltság

;

a privilégium a privilegialis levelekben

helyhatósági jog, a mely a kiváltságlevelekben jus statuendivel

felruházott hatóságok jogalkotásának az eredménye, a statútumok-

ban van lerakva.

E culáris

jogforrások

jog

mködését ugy

szempontjából

statútum ugyan a particuláris jog

ágainak megalakulásánál

Az

országos

jog

országos jognak egy másik ága

jognak

(jus

ságról,

a

tavernicale)-

hol

A

f

:

A

parti-

és

a

mködést

keletkezett

fejt

ki.^

ugyanis az

a polgári. Ezt nevezik tárnoki itélszékrl, a tárnoki biró-

az

arról

alkalmazták.

mellett

mint a

privilégium

de az országos jog

forrása,

nagyfontosságú

is

nemesi

az országos,

vizsgálni.

kell

privilegialis

jogalkotásnak

a

legmagasabb terméke és ezért erre való tekintettel nézzük, hogy az országos jognak ez az ága a kiváltságlevelek utján hogyan alakult meg.

A

városok

legrégibb.

Árpád-kori

kiváltságleveleit

az

gyjteményekben (oklevéltárakban) kapjuk meg,^ legnagyobb részüket közölte Endlicher a „Monumenta Arpadiana" okleveles

II.

kötetében.

1

Wenzel G.

:

Az országos jog és a

particuláris jogok közti

körébl

hazai jogrendszerünkben. (Értekezések a társ. tud.

IV. k.

viszony V. sz.)

Budapest, 1876. 2

Wenzel G.

Tud. Akad. 3

Ért.

:

A

XV. századi tárnoki

a társ. tud. körébl. V.

k.

I.

jog.

Budapest, 1878. (Magyar

sz.)

Ezekrl késbb külön emlékezünk meg,

1.

tehát ott. (VIII. czim 3.)

215

A

kiváltságlevelek vetették

A

ldésnek.

alapját

a

az

általuk

adott

s

eredménye

gyakorlásának

jog

kotási

kiváltságlevelek

meg

E jognak egységes kezelje

jog.

mely

XV.

a

században

a

városi

városi

jogfej-

szabályal-

azaz

polgári

alkalmazója a tárnokszék,^

s

szabad

emelkedett

országrendiségre

városok legfbb bírósága.

királyi

A

annak a szüksége,

tárnoki itélszéken ugyanis felmerült

hogy egységes jogelvek szerint rendezzék a városok jogát. Szükség volt erre azon zavarok miatt, a melyek a városoknak ú.

n. filiatioi

miatt támadtak.

Az újonnan

városok

keletkezett

városhoz, a melynek jogával

minden

vitás

ugyanis valamely

régibb

oly viszonyba kerültek,

éltek,

ügyben annak a bíróságához

hogy

lehetett fordulni

:

az

anyaváros vezette és irányította a leányvárosok jogfejldését. így állottak el egymástól különböz jogterületek, a melyeken mindig anyaváros

egy-egy

vezet az

Ebbl

leányvárosaival.

a

jog-

állapotból a jogtételek kuszáltsága miatt összeütközések és vissza-

élések származtak.

Szükségesnek

hogy a

mutatkozott,

városok

joga egységes és általános joggá alakittassék.

gyakorlati

Ezt viszi

véghez

a tárnoki szék, a hol a tárnokmester bíráskodott a városi kiküldöttekkel.

közzé, az

meg van

Midn

a

szabad

királyi

országos

városi

jog

Az országos

adva.

az országos tárnoki jognak.

tárnoki bíráskodás veti Itt

is

jelentkezik

rendek

bejutnak a

városok

lehetsége

megalakulásának a

meg

alapját

csakhamar az össze-

rendszeres egészbe foglalás szüksége, egyszóval a kodifikáció.

írás,

Már elbb

is

városok kiváltsági

találkozunk a városi jogkönyvekben egyes

szabályainak rendsze-

és szokásjogi jelleg

resebb összefoglalásával s ezeknek kodifikácionális jellegétl sem lehet eltekinteni. IV.

Béla

talaján

legrégibb ilyen jogkönyv, a selmeczi, a mely

korából való,

város

Iglau

A

egészen

jogának egyszer

mozognak a budai

mert

idegen,

Már a

átírása.-

a

morvaországi

házi jogfejldés

és a pozsonyi jogkönyvek.^

Magy. alkotmány és

jogt, 551.

1

Király

2

Hajnik Magyar alkotmány és jog

3

Nagyszabású és kimerít monográfiáját megírta Király

J.

:

stb. ez.

1.

i.

m. 279.

1

J

:

Pozsony

ugyanott (14. 1.) már ó a középkorban. Budapest, 1894. városi jogról szóló papír-kodekszszel behatóan foglalkozván, ismerteti azt a részt is, a mely rendszeresen feldolgozott római, egyház- és németjogból áll (jegyzetben közli is eg>' részletét). Ez a Tomaschek-féle Summa német

város

joga a

;

— A

tárnoki jog

XV. század

—

216

mondhatjuk kodifikációja a

irásbafoglalása,

els alakjában ez sem hivatalos jelleg, Vetusta Jura civitatum munkája. Czime

elejére esik

hanem magánszerz

;

:

Nyomtatásban kiadta a késbb keletkezett statútumokkal együtt KovachichM. Gy. „Codex authenticus Juris sive Jura

civilia.

tavernicalis" czim alatt. (Buda,

A mi

2.

1803.)

tárnoki jognak

a

a Hármaskönyvhöz

viszonyát

hogy Werbczy a már megalakult és országos városi jog némely részeit a Hármaskönyv

megállapíthatjuk,

illeti:

irásbafoglalt

in. részében töredékesen tárgyalja.

A

szempontjából pedig

tárnoki jog jelentsége

emelnünk, hogy az nemcsak a (a tárnokszék

hanem

joghatósága

is,

személynöki

st

(a

kell

ki

itt

tárnoki

vett

városokra

tartozó)

alá

hatását a

éreztette

alá tartozó) városokra

szoros értelemben

terjedt

ki,

személynöki biróság

általában az összes városok jogára

befolyást gyakorolt.

A

régi

tárnoki

joggal

tárnoki

alkotott

Hungarici-ba

is

némely

jog

tétele

az

belekerült

együtt

1526.

után

Corpus

a

ujjá-

Juris

a toldalékok közzé: „Articuli Juris tavernicalis"

módon egyes tételek a Corpus Juris jobban elterjedtek és a gyakorlat szentesít

czim alá foglalva. Ilyen használata révén

is

még inkább

erejét

A

3.

élvezhették.

privilégiumnak

jog fforrásának

és

mködését

a

statútumnak, mint

partikuláris

illetleg termékeit az egyes okleveles-

tárakban találjuk meg.

A

megyei és városi

statutárius jog

kimerít gyjteménye

Kolosvári S. és Óvári K. „Corpus statutorum"-a.i

Itt

olvashatók

már a XIV. és XV. század helyhatósági szabályai, de leginkább és nagy tömegben a XVI. századtól kezdve 1848-ig kisérhetjük figyelemmel a helyi jogalkotást a jog élet legkülönbözbb terü-

Els sorban ugyan a köz- és közigazgatási jogi tételekkel találkozunk, de ezeken kivül számos magánjogi, büntet- és perjogi letein.

szabály köszönheti létezését a statutárius jogalkotásnak. fordítása {két példányban van totta).

meg Pozsonyban,

Királyra utalva beszél róla Schiller

e.

kézirat fejezeteihez való viszonyát tünteti 1

Magyarországi

juridico-historica.)

jogtörténelmi

i.

a mint

Király

megállapí-

m.-ban és a függelékben a bécsi

fel.

emlékek.

(Monumenta

Hungáriáé

A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyjteménye.

Összegyjtötték, felvilágosító, összehasonlító és utaló jegyzetekkel ellátták Kolosvári

S. és

Óvári K.

I— V.

köt.

Budapest, 1885-1904.

NYOLCZADIK CZIM. A

birói gyakorlat.

1.

az

A

birói

egyes

gyakorlatnak

mködését Az

Ítéletekben látjuk.

a melyek

azok,

Az okleveles kutatás jelentsége.

legfontosabbak

közül

fogva emelkednek

jelentségüknél

elvi

az Ítélkezésben, termékeit

Ítéletek

ki

és

mint ilyenek elhatározók lesznek a biróságnál követend eljárásra. Ezeket hivják döntvényeknek (decisiones).

mködése fként

szokásjogi jogalkotó

a

A

birói gyakorlatnak

döntvényekben szem-

lélhet.

A ménye

döntvényeknek az 1848 eltti jogfejldésben két gyjteaz egyik a Hármaskönyv eltt, a másik ez után.

keletkezett

:

A Hármaskönyv tudósit^ és

a melyet

Ilosvay-féle kézirati

Wladislai

Regis

fia

sententiam factae" czim

Ez a

Kovachich

Curia

Ulászló

József

Miklós

közölt^

az

„Decisiones Tabuíae, tempore

Regiae

Majestatis,

judicialiter

per

alatt.

munkálat vagy az 1498

itélmesternek vagy

II.

melyrl Kovachich Márton György

gyjteménybl

in

maradt fenn egy

eltti korból

korabeli döntvénygyüjtemény, a

az 1500

:

X.

:

VI. törvényczikkben

Ádám

a nyolczados

törvényczikkel

törvényszék bíráinak adott megbízás eredménye,^ ithki hivatalos

jelleg összeírás.

A Hármaskönyv hivatalos

után a XVIII. században jött létre a másik döntvénygyjtemény. Mária Terézia 1768-ban

1

Formuláé solennes styü

2

Notitiae praeliminares etc. Pesthini, 1820. pp.

etc. Pesthini,

Magyar alkotmány- és munka 82—85. ll.-it. 3

jelen

jelleg

L. Király

1799. Praef. pag. V.

400—413.

jogtörténet ez.

i.

m. 485.

1.

és a

— hogy

elrendelte,

1723-tól fogva

a

Curia

királyi

az

döntvényeit

hozott

vizsgálja

curialia)

—

218

az

és

át

ujjáalakitása

seu

(decisiones

jelentség

elvi

határozatokból

gyjteményt

rendszeres, megfelel czimek alatt fejezetekre osztott

A munka

készítsen.

és

1769-ben jóváhagyást nyert

elkészülvén,

„Plánum

Tabulare"

név

Ez a hivatalos gyjteménye a

birói

1800-ban

tehát

óta,

praejudicia

nyomtatásban

alatt^

nyilvánosságra hozták.

fontosabb

utján létrejött,

elkészítése idejéig tartalmazza; az

1769

szokás

gyakorlatban

fogva

1723-tól

tételeket

jogi

egész

keletkezett ujabb

után

döntvényeket péterfalvai Molnár István magánúton

közre

adta

nyomtatásban.^

Ezek a gyjtemények a 48 eltti birói gyakorlatnak, mint mködésében elállott nagyobb irodalmi eredmények. 2. A most ismertetett döntvénygyüjtemények még éppen nem

jogforrásnak

meritik

a

ki

mintegy

általánosabb

mködését, csak

szokásjogi

gyakorlatnak

birói

összefoglalását

nyújtják.

legnagyobb részükben nincsenek összegyjtve. különösen a Hármaskönyv

latot,

tisztán csak a „Decisiones

egyes lat

itélet-leveleit felkutatjuk és

utján

és

A

gyakor-

birói

meg

ismerhetjük

a „Plánum Tabulare"-

ha

tanulmányozzuk.

az

A

kor

illet

gyakor-

birói

jelentkez szokásjogot, annál jobban és világosabban

meg, minél szélesebb körre

látjuk

minél több

itélet-levelet

De nem ha a

Tabulae"

nem

hanem csak akkor,

gyjteményekbl,

féle

elttit,

A döntvények

terjesztjük ki vizsgálódásainkat,

olvastunk

csak akkor

kell

el.

az okleveles

birói gyakorlat termékeit

keressük,

anyaghoz

hanem

fordulni,

akkor

is,

ha

1 Teljes czíme Plánum Tabulare, sive Decisiones Curiales per Deputationem a piae memóriáé Imperatrice et Regina Hungáriáé Díva Maria Theresia eatenus ordinatam collectae et in ordinem redactae anno 1769. :

Exc.

2

Ismertetését

1.

Wenzel G.

:

Visszapillantás az

elbbi magyar

királyi

curiának 1724-1769-iki mködésére. (Ért. a társadalmi tudományok köré-

bl) Budapest, 3

1875.

Sententiae

Exc. Curiae Regiae intra

annum

1769.

quousque vide-

Piano Tabuiari extenduntur, et Generalium Regni judiciorum Terminum post Pascha anni 1823 incidentem inclusive latae, exceptis sententiis I. Tabulae Regiae Judiciariae simpliciter Approlicet

Decisiones Curiales

batoriis. Pestini,

tiarum

1823.

etc. Pestini,

in

Pars

prima;

1829. Pars prima.

Fasciculus

I.

Continuationis Senten-

— általában a

—

219

a kiváltság és a helyhatósági jog meg-

szokásjog,

ismerési forrásait vizsgáljuk.

St

mondhatjuk

okleveles

kutatás

deríthetjük

fel.

azt

hogy a

is,

a

utján,

Csak ha az

jogot, úgy, a mint

jogélet

és

nyomán

az egykorú eredeti feljegyzések

Nemcsak való

és jogi

csak az

termékeibl

fenmaradt okleveles

illet kor egész

maga

anyagát áttanulmányoztuk, láthatjuk a jogot a erejében. Az elmúlt társadalmi

élt,

mindennapos

teljességében

egészében csak

életet

idézhetjük

fel.

a dekrétumok eredeti szövegének okleveles utón

megállapítása

reánk

fontos

hanem

nézve,

az

okleveles

anyag segítségével a szokásnak mindenüvé ható befolyását is megfigyelhetjük. Az okleveles kutatásnak jogtörténeti szempontból minden más irodalmi segédeszközt megelz nagy jelentsége van.

Egészen

más

természet

az

az

ismeret,

a

melyet

az

okleveles kutatás folyamán szerezhetünk meg, mint az, a melyet

másod-

esetleg

harmad- vagy negyedkézbl, irodalmi feldolgo-

zásokból nyerünk. Akármilyen kiváló valamely történelmi munka,

akármilyen kiváló az valóságról

a ki az adatokat tudományos alapos-

iró,

nagyszer

sággal és

egészszé tömöritette: mégis a

fantáziával

igazibb képet

tökéletesebb

adatait, forrásait ismeri

kap, a ki

a

munkának

meg.

Minél tökéletesebb az

irodalmi

feldolgozás, annál jobban

mi az igazi életre figyelmeztet bennünket. Egy eredeti adatnak vagy forrásnak közvetlen szava közelebb hozhat bennünket a múltnak való világához, mint bármin szépen benne,

elvész

a

kidolgozott történelmi munka.

A

kép bármilyen szép és tökéletes

csak halvány mása lehet. ismeri a világot, az

A

nem

is,

a valóságnak mindig

csak térkép után vagy leírásokból

ki

ismeri azt igazán.

Valakinek a kezeirását olvasva, úgy tetszik, mintha az illet személyéhez közelebb jutottunk volna, mert a kézirás mintegy a lényéhez tartozik és abból

is

elbb

szemlélete

készült

felírásoknak

mutat valamit. és

A

régi századokkal

kibetzése

^

sokkal

közelebb visz a múlthoz, mint az azokról vett másolatok.

1

Igen

érdekesek

erre

vonatkozólag a nagy angol történetirónak

Edward Freemannek magyar nyelven Budapest,

1891.)

módszereirl

eladásai,

tartott.

Itt

is

olvasható (Olcsó könyvtár. 943—946.

melyeket

beszél

a

történelem

tanulmányozásának

az eredeti források használatáról (16

— így vagyunk akkor

is,

—

220

ha valamely

XIII. századbeli itélet-

a végbement örökbevallás (fassio

levélben

ha több száz évvel ezeltt

sát olvassuk;

ben valamely ingatlanra vonatkozó

perennalis)

lefolyá-

egykorú oklevél-

kelt

adásvétel

elemez-

kellékeit

ha halljuk a kortársak felfogását a szent koronával való

hetjük,

koronázás jelentségérl.

Az intézmények egészen más világításban jelennek meg benyomást hagynak a szemlélk lelkében. feldolgozásnak, a rendszeres munkának részletei Az irodalmi elmosódnak és idvel mindaz, a mit valamely intézmény fejlés mélyebb, tartósabb

désérl tanultunk, feledésbe megy. De ha valamely intézménykörre vonatkozólag csak néhány eredeti forráshelyet olvastunk is,

a

meg

ez élénken

a

rendszerek,

fog maradni emlékezetünkben. Elmosódnak

melyeket

vonatkozó adatokból

a

szerzdési vagy

megmarad az

de

felépítettek,

jogra

öröklési

eleven kép,

a mit a forrás olvasásakor kaptunk valamely megnevezett ingatlan eladásáról vagy egy bizonyos

Úgy vagyunk

nemes úr végrendeletérl.

mint a térkép ismereteinkkel

bármilyen pontosan tanuljuk

képet letét,

ezzel,

hosszabb vagy rövidebb

a

:

meg minden apró

is

id múlva elfelejtjük,

tér-

rész-

de az utazásunk

emléke az életrl, a természetrl vett nagy benyomásaival mindig

megmarad lelkünkben. Az oklevelek tanulmányozása megjegyezni

tudjuk

mények

utján

nem

csak sokkal jobban

az intézmények részleteit,

hanem

jobban meg

szerkezetét, a fejldés folyamatát,

az intézértjük,

is

mert a tanultakat hozzáköthetjük valamihez, a mi a való világnak az eredménye.

hogy a jogfejldés rendszeres feltüntetésének egyik fczélja, hogy a szükséges elismereteket megszerezve a behatóbb tanulmányhoz, a kutatáshoz Végül azt

fogjunk hozzá.

talán az és köv.

kell

ki

Ezt

nem

nélkül elérni

Ha

is

emelnünk,

a czélt pedig

elkezdjük olvasni a forráshelyeket, az okleveleket, akkor

els néhánynak és

11.)

szépen

elolvasása

fejtegeti,

milyen

után

min

tanulságokat

Az

tudott

264 és köv.

11.)

sát illetleg,

ugyanazt mondhatjuk

eredeti

azt gondoljuk,

más

emlékeknek a helyszínen való tanulmányozása járól, s

forrástanulmányok

elzetes

lehet.

képet

által

magának ebbl mit

és feliratok tanulmányozásáról mondott.

az

egyes

az európai élet múltalkotni

oklevelek tanulmányozásáról a

nyert

hogy

(1.

különösen a

czélját

és

hatá-

Freeman a történelmi emlékek

—

—

221

elttünk jelentéktelennek

néhány

azok mind

egyformán

változástól

látszó

De késbb

hangzanak.

eltekintve,

kutatásainkban

ráakadunk az eltérésekre pl. szórendváltozásra, synonim szóhasználatra ugyanazon jog megnevezésénél stb. Ezek az els pillanatra stereotypeknek látszó változások, lassankint bizonyos tömörülhetnek

rendszerré

és

lépésrl-lépésre

változásokból

e

egy egész intézmény kör fejldési menetét követhetjük.

A

jelentékteleneknek látszó változások így jelentékenyekké A levelek sablonszer fordulatai, tipikus formulái között

lesznek,

itt-ott elrejtve

egy érdekes,

jogszabály jelenik meg,

jelleg

általános

ezeknek

fog

változásra, a melyet

feladat.

okleveleket, akkor

valami

már elre

elrejtett

tételeknek és szabályoknak

a

összefüzése, némi rendszerbe foglalása, a

Ha így tudjuk olvasni az zni bennünket, hogy

egy

tétel,

sejtettünk,

már a kíváncsiság ha

és

találjunk,

ujat

tényleg

vártunk,

a reá

akadunk, ugyanazt az örömet fogjuk érezni, mint a vegyész, a

közben rábukkant egy már elre

kísérletei

Az emberi

mködés

kíváncsiságnak

természetes

foglalkozás,

és

mert

megismerése mindig nagy örömet

mások

fáradsággal,

megfelel

ismeretlennek,

az

kelt az

tudnak, feldolgozni, a fáradsággal

ez

a

váratlannak

emberben. Azt, a mit

de ugyanannyi gyönyörséggel

és megírtak, megtanulni: fáradságos,

ki

elemre.

sejtett uj

is

felkutattak

de amit mások

még nem

egyenl gyönyörséget okozó

foglalkozás.

Mindaz, a

3.

mértékben

fokozott kell

mit áll

az

a

okleveles

Werbczy

gondolnunk, hogy a Hármaskönyv

azt

mondhatunk,

kutatásról

eltti korról.

De

azért

után már

ott

nem

hagy-

hatjuk az oklevelek vizsgálását és megelégedhetünk az irodalmi

termékek tanulmányozásával.

A

jogi

irodalom

a XVII.

(Pl.

Szegedi, Kitonich stb. müveivel).

és XVIII.

században

sem

pótolhatja

az oklevelek közvetlen tanulmányozását.

Az s

az

okleveleket, a

ország

melyek a különböz hatóságok eltt keltek

különböz

részeiben

találhatók

fel,

már

korán

kezdték gyjteni s összefoglalni. Az egyes okleveleket, a melyek a püspöki,

káptalani,

vármegyei,

városi

levéltárakban

halom-

számra gyltek össze, lemásolgatták az eredetiekrl. Különösen a jezsuita rend tagjai foglalkoztak ezzel, s közülök is kivált két férfiú,

névszerínt Hevenessi

a XVII. században

Gábor

mindketten

másolták az okleveleket.

és Kaprinai

István,

a kik a

egész életükön át gyjtötték és

: ;

—

—

222

mily óriási ez az anyag, annak megvilágítására elég felemlíteni, hogy Hevenessí után 91 folío-kötet (egy folío ívre kétszer, háromszor annyi fér el, mint egy mai ívre), Kaprinai

Hogy

után pedig 156 kötet maradt. Mindkettnek kézirat gyjteményei meg vannak az egyetemi könyvtár tulajdonában^. Ezekbl a gyjteményekbl dolgoztak, a kik utánok a magyar történelemmel

Katona István. Utóbbi História Critica czímü müvében (42 kötet) anyagának jó részét

foglalkoztak.

így

Pray és

különösen

Hevenessí és Kaprinai gyjteményébl merítette és a leveleknek egy részét teljes szövegükben ki is nyomatta. Az els, a ki okleveles gyjteményt önállóan adott ki a

században Fejér György

XIX.

méltán hívta

ki

Oklevélpublicatiója-

kötet)

(43

a kritikát, bár ítéletünknél azt

lehet figyelmen

sem

hogy neki a kezdet nehézségeível

kívül hagyni,

meg

is

kellett

küzdenie.

XIX. század folyamán, a mint elre haladunk, az oklevél-

A

gyjtemény 1

a

L.

kiadások^

mind számosabbak

jobbak

és

könyvtár kéziratainak czimjegyzékét

II.

lesznek.

(Budapest,

r.

1894.)

395_700. 11., Hl. r. 1—782. 11. 2 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Budae, 1829—1844. 3 Wenzel G. Árpádkori új Okmánytár. Pest, 1860—1874 I— XII. :

kötet.

;

Kubinyi

:

Árpádkori oklevelek.

Pest,

1867.

U.

;

a.

:

Hontvár-

Oki.

megyei levéltárakból. Budapest, 1888. Anjoukori Okmánytár. Budapest, 1878—1891. I—VI. kötet.; Hazai Okmánytár. (Codex diplomaticus patrius ;

hungaricus; tára. Pest,

Gyr— Budapest, 1865— 1891. 1— VIII

1871-tl kezdve I-IX.

köt.

;

Knauz

Okmánytára. Esztergom, 1863—66 és niensis. Strigonii,

1874.

1872—1898. I— VII.

köt.

I.

;

1882.

k.

II.

u. a. k.

;

Hazai Oklevéltár.

:

N

:

köt.; Zichy család OkmányAz esztergomi föegyliáznak

Monumenta

Székely

Ecclesiae Strigo-

Oklevéltár.

Budapest,

1879.

;

Kolozsvár,

Thciner A.

Monumenta Historica Hungáriám Sacram illustrantia. Róma, 1859—60 I— II. k. Monumenta Vaticana Hung. Budapest, 1884—1909. 9 kötet Mon. romána episcopatus Vesprimiensis. Budapest, 1896—1907. Vetera

;

;

I— IV.

k.

Telek: Hunyadiak kora

;

Pest,

1853-1857.

család Oklevéltára. Budapest, 1882—1897. Oklevéltára. Budapest,

1887—1889. I— II

I— V. köt.

köt.

3. ;

köt.; gróf Károlyi

gróf Sztáray család

gróf Zichy család

;

Okmány-

1871—1907. I— X. köt.; gr. Teleki család Oklevéltára. Budapest, Thallóczy— Barabás Blagay család Oklevéltára, Budapest, 1895. I— II. k. Oki. Pesty— Ortvay Melczer család levéltára. Budapest, 1890. 1897. Temesvármegye és -város tört. Pozsony, 1895. Pécz nemzetség Apponyi PalásthyP.: Palásthyiak Budapest, 1890— 91. ágának oki. Budapest, 1906 I— 111. k. Radvánszky— Závodszky Héderváry család Oki. 1909. I k. Varjú E. Bánffy-család Oki. Budapest. 1908. 1. k. Zalavármegye Oklevéltára. tára. Pest,

;

:

;

;

;

;

;

:

:

;

:

;;

—

—

223

Az okleveles- tárak kiadásának a jogtörténet irodalmi mvelése szempontjából való fontosságát rögtön megérthetjük, ha az irodalom álláspontját nézzük egyes intézményekkel szemben. Addig, mig az okleveles közlések jó része hiányzott, egész

intézménykörökrl azt hitték, hogy azok a legrégib ismert magyar jogfejldésbl hiányoztak. például kimondották^ hogy az Árpádok korában így szerzdési jogra vonatkozó szabályokkal kútfinkben

alig talál-

kozunk. Természetes, hogy a Kálmán király zsidó törvénye és IV.

Béla

körbl

n.

ú.

csak

keveset

kornak kiadott okleveles a

eladni.

lehetett

Pedig

anyagában több mint

vonatkozó oklevél

jogra

kötelmi

alapján az egész intézményi

zsidó privilégiuma^

igen

van,

ezer,

ennek

a

szorosan

melyek alapján

a

nem csak egy-két szerzdés fajtát, hanem a szerzdési jognak számos általános tételét meglehets részletességgel és az egyes szerzdéseknek egész jogi szerkezetét ismerhetjük meg.^ 1886—1890. I— II. köt. Sopronvármegye Oklevéltára. Sopron, 1889-91. I— II. köt. Mihályi Máramarosi diplomák. Máramaros-Sziget, 1900 Haan Diplomatarium Békéssiense. I. II Pestini, 1870 1877. TeutschFirnhaber Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens. Wien, 1857. Zimmermann Urkundbuch zur Geschichte d. Deutschen in Siebenbürgen. Budapest,

;

;

:

;

:

;

:

:

Szeben, 1897.

I

—

III

köt.

;

Tkalcic

Zagrabiae, Zágráb, 1889

civitatis

:

Monumenta historica liberae regiae 1— XI. köt. U. a. Monumenta

— 1905.

episcopatus Zagrabiensis. Zágráb, 1873 Dipl. regni Croatiae,

Laszowsky Jakab

I— II,

:

Elek:

k

Dalmatiae

1874.

et Slavoniae.

I

II.

Kolozsvár

k.

;

Smiciklas

:

Cod.

Zágráb, 1904—1908. II— VI.

k.

1904—1905. I— II. k. Budapest, 1870—1888.

történetéhez.

stb.

1

Hajnik Magyar alkotmány és jog

-

Ez nem

más, mint szó

stb. ez.

szerinti átirata

zsidó privilégiumnak. 5

—

Mon. comunitatis Turopoije. Zágráb, Oklevéltár

:

,

-

L. Illés

Szerzdési jog

stb. ez.

i.

m.

át.

a

i.

II.

m. 335.

1.

Frigyes-féle

osztrák

KILENCZEDIK CZIM. A

középkori európai jog közös forrásai és a

ELS

magyar

jog.

FEJEZET.

Nemzeti jogfejldés és a jog

eredetisége.

1. A jogforrások tanához tartozik annak a megvizsgálása, hogy nincsenek-e a hazai jognak oly forrásai, melyek nem

hanem külföldi területen fakadnak. A magyarországi jognem mentette csupán hazai jogforrásokból szabályait, hanem behatását érezte idegen jogoknak is. A magyar jog nem csak nemzeti, hanem középkot nyugat-európai jog. hazai,

élet

ugyanis

i,

a kérdéssel, hogy a külföldi nagy jogrendszereknek, a római jognak, germán jognak és a kánonjognak milyen hatásuk volt a magyar jog fejldésére. 2. Mieltt a külföldi jogoknak a hazaira gyakorolt

Foglalkoznunk

kell

meg

hatását tárgyalnók,

tehát

kell állapitanunk,

hogy mit értsünk az

önálló nemzeti jogfejldés és a jog eredetisége

Szükséges ez

azért,

alatt.

mert sokan összezavarják ezt a kérdést

és a nemzeti jog értékének alábecsülését látják abban, ha

más jogrendszerekkel részekben

való

annak

való kapcsolata, rokonsága vagy bizonyos

azonossága

derittetik

fel.

Azt

hiszik,

a

jog

eredetisége egy fogalom annak nemzeti jellegével. Mindaz, a mi eredeti, az

Az

nemzeti és csak az a nemzeti, a mi eredeti.

eredetiség

elemeznünk annak

fogalmának

tartalmát.

tisztázása

végett

szükséges

225

Az eredetiségnek három faját különböztethetjük meg. Vannak öseredeti, eredetben önálló és végül fejldésben önálló és eredeti intézmények. Az eredetiségnek e három falakját tárja

elénk az általános fejldés és igy a jogfejldés története

Az eredetiségnek legönállóbb

faja,

is.

jogintézmény

olyan

létrejövetelénél szemlélhet, a mely egészen különleges és az egyetemestl eltér okok eredménye. Megjelenik valamely népnél

valamely korban oly intézmény, néha intézménykör, mely a

fej-

ldés törvényszer menetében létrejöv intézményformáktól elüt úgy, hogy még csak hasonlót sem találunk más népeknél. Oly intézmények ezek, melyek teljesen izoláltan állanak az általános fejldés közepette.

Minthogy

a

fejldés

nagy

folyamában

az

egyetemes,

mindenütt jelenlev okok rendszerint az ersebben hatók

A

eredetiségnek most emiitett faja a legritkább.

múlt és

jogának a jogtörténet és összehasonlító jogtudomány adatai eléggé

meggyzhetnek már

is,

hogy olyan

is

:

az

jelen

által nyújtott

eredeti

intéz-

mény, a mely csak egy nép vagy törzs kizárólagos sajátsága,

—

nevezhetjük ezt seredetiségnek

el

s épen

nem

—

rendkívül

ritkán

fordul

a ffontosságu alapintézmények közzé. A fejldés törvényszer menetében bizonyos egymásra következ szakoknak megfelelen, mindig és mindenütt lényegtartozik

ben megegyez, bizonyos intézmények jelennek meg. Ha tehát egy nép társadalmi fejldésében elért ahhoz a fokhoz, a melyben az illet jogintézmény a gazdasági, erkölcsi, politikai stb. viszo-

nyoknak megfelel, ügy

létre

is

fog jönni minden

küls

befolyás

így gyakran találkozunk térben és idben egymástól távol álló népeknél azonos intézményekkel, melyeket az illet nélkül

népek egymástól függetlenül és önállóan fejlesztettek ki. Ezeket az intézményeket, minthogy eredetre nézve valóban önállóak, méltán nevezhetjük eredetieknek.

Az

ményeknek nagy tömege ebbl a körbl kerül

eredeti jogintéz-

ki.

Végül a fejldés legmegszokottabb és leggyakrabban elforduló jelenségéhez jutunk el, melyben az eredetiség fogalma nem a kifejezés els értelmében veend nem eredetre nézve önálló intézményekrl van szó, hanem fejldésükben önálló s ebben eredetinek mondható intézményekrl. Valamely nép átvesz egy intézményt :

egy másik néptl és azt önállóan átalakítja úgy, hogy az a földrajzi és néprajzi tényezk hatása alatt egészen más irányban fejldik tovább. Ezek az intézmények Illés

:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

is

eredetiek

—

fejldésükben. 15

—

—

226

A fejldés magasabb fokán, ott, a hol nagy, letelepedett néptömegek egész világrészeken közösségben, folytonos kölcsönhatásban beszélni,

A

meg.

élnek,

ritkán

lehet

mint olyanról, mely a fejldés folyamában nyilatkozik egy-

kultúra közössége magával hozza az intézmények

másra való hatását, átkölcsönzését. irodalomban 3. A régibb jogtörténeti

mények közül legtöbbet azokkal detieknek neveztünk.

hogy

helyezett arra,

A

Kedvvel

eredeti

intéz-

sere-

régibb jogtörténeti iskola különös súlyt

seredetiségeket

kutasson

irányzatossággal

határozott

és

az

foglalkoztak, a melyeket

mintegy a nemzeti becsület nevében és a régi

eredetiségrl

intézményi

másféle

s

állítson

fel,

önérzet növelésére.

faji

törekedett

emlékekbl, hogy valamely jogintézmény az

kimutatni a népfaj

illet

sajátosságainak különös kifejezése. így

szemben egymással

állott

még

legújabb

a

idkig a

romanisták és germanisták tábora. Mindegyik az egész jogéletet a

maga

számára

le

akarta foglalni s minden jogintézményt a

A tudomány

római, illetleg germán eredetre visszavezetni.

dése azonban lassankint

ezeket

a

látókörének emelkedésével a kutatásnak egyetemesebb és mutatott.

irányt

Az

uj

igazságok megállapítása

Ma már kutatásaiban

irány

fejl-

szempontokat meghaladta

magasabb

a szigorúan tudományos,

exact

felé vezetett.

nagyszer valamely hogy eddig úgy intézmény a másiktól átkölcsönöztetett. Az

az angol, franczia és német jogtörténelem

nem

riad vissza, ha

eredeti nemzetinek tartott

találja,

egész európai fejldés kölcsönösségének s kölcsönhatásának titka

már átment

s

a tudományos,^

st mondhatni

laikus köztudatba

ma is.

A

nagy romanista Ihering szépen fejezi ki ,Geist des römischen ez. nagyszabású müvében: ,Das Lében der Völker isoiirtes Nebeneinanderbestehen, sondern es ist wie das der ist kein Individuen im Staat eine Gemeinschaft, ein System der gegenseitigen Berührung und Einwirkung, friedlicher und feindlicher, ein Gebén und 1

Rechts" (Lipcse, 1891)

Nehmen, Entlehnen und

Mittheilen, kurz ein grossartiges, allé Seiten des

menschlichen Daseins umfassendes

Austauschgescháft. Dasselbe Gesetz, Welt gilt, besteht auch für die geistige Lében ist Aufnahme von aussen und innerliche Aneignung Reception und Assimilation sind die beiden Fundamentalfunctionen, auf derén Dasein und Gleichgewicht das Bestehen und die Gesundheit jedes lebenden Organismus beruht. Die Aufnahme von aussen verwehren und den Organismus zur

welches für die

ieibliclie

:

;

,von mnen heraus' verurtheilen heisst ihn tödten Entwicklung von innen heraus beginnt ersí bei der Leiche." 1. r.

Entv^^icklung

— 5.

die II.)

227

A

franczia

^raison

jogtörténeti

kimutatta

kutatás

écrite"-jének diadalát a

„coutume"-ök

a

római

jog

német

a

felett;

területen Savigny óta a római jog receptiója és középkori életének

már

története is

részletesen

fel

van

st

deritve,

az

angol jogban

hogy nemcsak a kontinentális jogok,

kifejtették/

hanem az

angol sem tudta önállóságát a római joggal szemben megrizni

tudományosan hangsúlyozzák, hogy a római jognak nem

és

csekély a hatása

Ma

itt

már ismeretes egyes intézmények

európai népeknél

igy

:

is

sem.körútja

összes

az

a jury angol eredete és vándorlása a

pl.

kontinensen.

Az

angol

jog

legkiválóbb

történetének

kutatói

nem-

a

nagy óvatosságra intenek, midn az intézmények eredetét kutatják.-^ Kimondják, hogy az angol jog

zeti

jelleg megállapitásánál

1 Maine A jog skora ez. i. m. ,A tizenharmadik század bíráinak csakugyan állhatott rendelkezésére a jognak oly bányája, a mely akkor az ügyvédek s nem szakért közönség eltt hozzáférhetetlen volt, s okunk van azt gyanítani, hogy titokban bven kölcsönöztek, ha nem is mindig :

:

— — a római és a kánoni jogok közkézen forgó kézikönyveibl.- (28.

bölcsen,

1.)

Érthetbbekké válnak ezáltal a hamis Decretaliák szerzinek mind indokai, mint sikerei és hogy kisebb érdek jelenséget említsünk, ez segit legalább részben megérteni Bracton plágiumait. Hogy egy Ill-ik ,

;

Henrik korabeli angol

képes volt kortársaival

író

oly értekezést elfogadtatni, a

egy harmada a Corpus

melynek alakja

Jurisból voltak kölcsönvéve

országban merészelte

letet oly

mányozása határozottan

tiszta

egészen,

tenni, a hol a

és

angol jog gyanánt

tartalmának pedig

hogy ezen

kísér-

római jog rendszeres tanul-

örökre a jogtörténetnek legkétségesebb de csökken némileg meglepetésünk, ha felfogjuk az eme korbeli közvéleményt az irott szövegeknek ezek forrására való el volt tiltva

közé fog tartozni

rejtélyei

:

;

—

tekintet nélkül

—

kötelez

Pollock-Maitland

2

:

erejét illetleg

History

of

"

(68.

1.)

english

law.

Cambridge,

1898

„Coming to the solid ground of known history. we find that our laws have been förmed in the main from a stock of Teutonic customs, with somé additions of matter, and considerable additions or modifications Introduction

of

:

form received directly or indirectly from the

Román

system.

Both the

Germanic and the Romanic elements have been constituted or reinforced at different times and from different sources, and we have thus a large rangé of possibilities to which, in the absence of direct proof, we must attend carefully

(XXX.

in

every case before committing ourselves to a decision."

1.)

•5

U.

o.

:

„We have been

trying to

do

for

English

law what

scholars.

We

have often had before

has

Germán law by a hst of our minds the question why it is that

within laté years been done for French and

15*

228

germán jog és a kelta eredet hiveit mint üres komoly tudományos bizonyításra utasitják.^ Az európai mveldés nagy munkájában legjobb erejével

eredetében

tiszta

jelszavak hangoztatóit

közösen és egymást támogatva mindenik nép részt vett ez az a tudat, a melyet az ujabb történelmi kutatások megersítenek, midn az seredetiségeket jó részükben kiküszöbölik s számta:

lan

példával

szolgálva az eredetiség harmadik fajtája mellett, a

közös intézményeknek eredeti 4.

fejlesztését

Ez a nyugoti jogtörténeti tudás

dés, vájjon a

felderitik.

jelenlegi irányzata. Kér-

magyar jogtörténet tudománya más

irányt követ-e

vagy követhet-e? melyet a jogtörténet tudománya is módszer alapján az igazság felderítése. Az oknyomozó kutatót nem ilyen vagy olyan elre megállapított gondolat viszi, nem egy politikai nézet vagy hitvallás számára keres támasztékot, hanem szorgosan gyjti az adatokat, észleli a különbségeket és hasonlóságokat s ha az anyagot kimerítette, az egészet rendszerbe állítja, hogy a leglelkiismeretesebb szigorúsággal megállapíthassa eredményeit: igazságait. Ha a magyar jogtörténet kutatóját ilyen tudományos vizsgálataiban az adatok kérlelhetetlen logikája odaállítja, hogy kimondja valamely intézményünkre annak római-, germán- vagy kánonjogi eredetét: az ilyen komolyan és alaposan kimutatott

Csak egy irány

kitzhet

az, a

s ez szigorú, exact

római jogi

stb.

eredet

még nem

a „tiszteletreméltó múlt besöté-

A

nagy nyugoti nemzetekre nézve sem becsületbeli veszteség az ilyen tudományos felfedezés s vájjon az lenne-e reánk nézve ? A magyar faj legnagyobb dicsségét az az igazság hirdeti, a mely a magyar nemzetnek a nyugot-európai kultúrához titése".

való szoros viszonyáról szól.

A lakozik,

mveldéshez csatmarad fenn. Ha mind

keletrl bevándorolt nép a nyugoti

fejldésében

megtartja szokásait,

seredeti,

részt vesz

talán

intézményeit,

s

így

Bászkiríából vagy Lebedíából hozott

úgy

elpusztul,

mint

eltte

az

avar

vagy hun.

Ha tudományos kutatásainkban oly szerencsések vagyunk, hogy a nyugattal való kapcsolatnak ujabb és ujabb jeleit fedezsysteins which in the thirteenth century different fates before them.

to

The answer

were so near

of

kin

had such

to that question is assuredly

be given by any hasty talk about national characterr (XXXVI. 1 U. o. XXVIII., XXIX. 11.

1.)

not

— zük

229

—

úgy hirdethetjük is azt egész Európának, mert ezzel hogy részt vettünk és veszünk a legmagasabb mve-

fel,

bizonyitjuk,

ldés közösségében. A magyar jogtörténet iránya

nyugati

a

igazságokat kutat

nagy

ujabb,

st

nemzetekének

meg

s állapit

legújabb

irodalmának

Tudományos mveletnél nem riad

megfelel.

s ennél a

ha az seredetiségek körét szkiti.^

vissza,

Az európai mveldésnek közösségében él népek nemzeti

fejldését

legnagyobb

részben

önálló intézmények határozzák meg, és ebben

eredetinek

nem

hanem

az eredetre nézve

a fejldésben önálló

mondható intézmények.

Jogtörténelmünk

múltjának homályát mind nagyobb fényesség váltja

világosabban kis

látjuk,

miként

félnomád nép^ rövid

id

önálló fejlesztje

teljesen

tudott

fel,

ha minél

egy aránylag számra nézve

alatt több

lenni.

önálló,

százados kultúra vivje

A tudománynak

ilyen

s

komoly

eredményei többet érnek a csapongó képzelet játékainál.

1

így

szervezet

és

pl.

Hajnik

perjog

az

nagy perjogi müvében (A magyar bírósági Árpád- és vegyesházi királyok alatt. 1899.) évek

Imre

kutatásainak eredményeképen megállapítja, hogy hazánkban annak a germán peres eljárásnak formáit és elveit követte, mely a frank birodalomban, különösen annak karolingi korszakában kifejldött." (215. 1.) S ugyancsak ott mutatja ki, hogy a késbbi magyar perjog átalakulásai az Anjouk korában a franczia, illetleg nápolyi vagy siciliai behatás alatt mentek végbe. A legszigorúbb tudományos módszer vezetett ezeknek az igazságoknak felállítására s valóban csak a magyar jogtörténet irodalmának nyereségérl beszélhetünk.

hosszú során

át folytatott

„az Árpád-kori

2

L.

per

Hermán O. A magyarok nagy sfoglalkozása

ez.

i.

m. 99s köv.

1.

MÁSODIK FEJEZET. A római Már Frank

1.

jog.

midn

Ignácz, a

a magyar

törvény kelet-

kezésérl beszél/ a középkori jog három nagy forrásának, a római, az egyházi

(kánon-) és a germán jognak

u.

behatását

m. a

magyar jogra megállapitja. A három nagy jogrendszer

közvetett vagy közvetlen hatá-

sának vizsgálata, a részletekhez,

az

lásához tartozik, most

A

más szempontból nézzük a

mennyiben kánon- és germánjog? kérdés

római,

egyes intézmények tárgya-

az,

a

forrásai

Mint

hatást.

magyar jognak a

jogforrások

játszanak-e

szerepet s ha igen, milyent?

Az idegen jogok közül a középkori európai jog fejleszlegnagyobb hatással kétségkívül a római jog volt.

2.

tésére

Elször tehát a római joggal kell foglalkoznunk. A germán néptörzsek és népcsoportok a megdlt nyugatrómai ott

birodalom

területén

jogukat, mint

uralkodó

meghódított népet

el

a jog u.

A

n.

is

jogot, mint az

letelepedve a római

meghódított népek jogát találták.

A

hóditó germánok a saját

jogot, megtartották,

saját jogában, a

meghagyták a

de

római jogban.

Ebbl

állott

dualismusa.

jogrend ezen kettsségébl, a jogélet megosztottságából

számtalan zavar és ellentmondás keletkezett, mert a két jogrendszer

meglehetsen

ütközéseket

^

nem

ellentétes

természet

lehetett kikerülni.

Közigazság törvénye ez

i.

m

I.

volt

s

igy az össze-

Míg a római jog igen magas

80. és köv.

1.

231

germán jog

fejlettség jogrendszer, addig hozzáképest a

fejlett-

ségi foka mérhetetlenül alacsonyabb volt.

A

egymás

egyideig

jogrendszer

két

A

elnyére.

csak

tudománya

igazi

s

látjuk: az

A jártak

jog

lett

a

jog

;

a birák és jogszolgáltatók.

:

mint a birák lassankint mindinkább a római jog szerint a római jog mind jobban

el,

a római jog receptiója,

szereplése

majd

gyakorlati

alá szoriíotta a hazai

elméleti (az egyeteme-

hogy a XV.

neve

receptiója

a római

században

alatt

jog

a

teljesen háttérbe szoritotta.

Kérdés,

3.

elbb

bíróságoknál)

(a

ismeretes. Eredménye,

germán jogot

maga

Ez a folyamat, a római jognak ez a középkori

(germán) jogot. ken)

egyetemeken, hol

majd ezután innen azok, kik az egyetemeken azt meg,

elmélete a római

a gyakorlati életbe viszik ki

tanulták

fenn,

római jog rendszere emelkedik túlsúlyra. téren

elméleti

állott

pedig a római jog

kezdve megfigyelhet az a

századtól

XIII.

melyben a

folyamat,

Elbb

és

XII.

mellett

még

lassan azonban a helyzet megváltozott,

magyar jog szempontjából beszél-

a

vájjon

hetünk-e jogdualizmusról ? Lehet-e szó nálunk a római jog akár elméleti, akár gyakorlati receptiójáról ?

A

kérdésre

korabeli és ezt a Pannoniabeli

szólván

röviden

megelz római

teljesen

felelhetünk.

Magyarország

civilizációt a

Ismerjük

honfoglalás

Tudjuk, hogy

népvándorlás hullámai úgy-

adatunk

Semmiféle

elsöpörték.

a

állapotát.

sincs,

hogy

a római szervezetbl valami fenmaradt volna és ilyen értelemben folytonosságról beszélhetnénk.^

Magyarország

a melyek

Azok a népek

területén,

mint

római kultúrával együtt a római jogot elenyésztek.

A

római mveldéssel

is

és népcsoportok,

romanizált

népek, a

használták és élvezték,

ellátott ethikai

elemek beol-

vadtak a késbbi népvándorlás elemeibe. Nincsenek olyan néptöredékek, a melyek a honfoglalás után a római joggal élve, itt

tovább

fenmaradtak volna.

is

európaszerte

nálunk

1

nem Itt

találunk

és

találkozik a

jog olyan dualizmusa,

magyar jogfejldése az

a

kelta-britt

történik. Angliában szintén

sem

A

mely oly

nagy szerepet

mint

játszik:

létezett.

mint a késbbi idkben. Az

dése szintén

a

oly fontos, mint

angol-szász

angollal, talán sokkal inkább

törzsek hóditása, majd letelepe-

és a római mveltség teljes megsznte után késbbi eredet a római jogi hatás és soha-

Európa többi országaiban.

232

A

magyarok tehát nem találtak az elfoglalt területen olyan népet, a melynek a római jogát tiszteletben kellett volna tartaniok. Kétségtelen azonban, hogy az itt talált népek közül, különösen a szláv népeknek meg volt a saját joguk

honfoglaló

ez

s

a

jog

figyelmet érdemel, mert ha

nem

is

állott

a

magas fokán, letelepedett nép joga lévén, mindenesetre magasabb volt, mint a népvándorlás idejében Magyarországon keresztül haladó népek joga. Ez a szláv jog azonban a hóditó magyarok jogával szemben azt az állást sohasem foglalta el, a melyet a római jog a germán joggal szemben. A szláv és magyar jog közti távolság nem volt olyan nagy.

fejldés

A

szláv

bizonyos

jog

fejldés olyan fokán jöhetett.

elemeiben

állott,

Legjobban kitnik

szláv nyelvnek

is

itt

meg

mutatott

ez a

világosan

elttünk.

áll

hatása.

A

kifejezése (megye, ispán, tárnok,

tlük.

^

Nem

feladatunk

itt

ezzel

elnevezésekbl,

jogi

volt a

már a vándorlás közben érezhet esetre

különbséget

és

a

mely a magyarral szemben számba

volt,

A az

politikai

a

eredmény minden szókincs

nádor, király stb.) a

mert

hatás részben talán

nem egy származott

hatással behatóbban

foglal-

hogy a bejöv, félnomád életet él magyarságnak a szláv népek jogával érintkezésbe kellett lépnie. Annak a ténynek, hogy a hóditó magyarság jogának nem kellett megütköznie sokkal fejlettebb jogrendszerrel, a magyar kozni. Kétségtelen,

késbbi fejldésére nézve fontos következményei lettek. itt kell keresnünk els nagy okát annak, hogy a római jog receptiója nálunk sohasem mehetett végbe, úgy mint nyugaton. Az itt talált nép joga nem kényszerithette a maga tökéletességével a magyarságot arra, hogy azt elfogadja. Ebben látjuk a receptió

jog

Már

hiányának egyik okát. 4. A római Jog receptiójának hazai kisérletérl azonban, bár nem egészen megbízható, adataink.

vannak

Ezek szerint a római jog befogadására és meghonositására Mátyás tett kísérletet. Nem is látszik különösnek, hogy az az nralkodó, a

ki a renaissancenak olyan lelkes hive volt és a humanista ismereteket annyira istápolta a ki mindent elkövetett, hogy a magas mveltséget, a melyet külföldön megismert, meg;

1

mények

Ez természetesen magában véve még nem eredetét

nyelvnél) és

nem

is.

A

befolyás

lehetett

jelenti

az

inkább csak küls

a szer\'ezet belsejét átalakító.

ilyen (úg\-

intéz-

mint

a

Z.í.

honosítsa

;

j

nagy szellemi megújhodással

a kinek egész felfogása a

megegyezett,

—

lett

jognak hazánkba

volna, a ki a renaissance által felújított római átültetését megkisérlette. Megfelelt volna

való

ez az európai jogfejldésnek

mely

is,

épen Mátyás korá-

szerint

ban a római jognak Németországban valóságos gyakorlati érvénye Olaszországban is akkor jutott a római jog teljesen lett és uralomra. Vives Lajos, a kinek

„A megromlott mvészetek

okairól"

artium^) szóló krónikájában erre vonat-

(de Causis corruptarum

kozó tudósítás, a többi külföldi irók között a legrégibb,

errl a kísérletrl.

A

római

meghonosításának

jog

beszél

kísérletét a

következképen adja el. Pannoniában régen jogmagyarázók nélkül ugyan, de nem nélkül jog éltek az emberek. Mert egyszeren és jóhiszemüleg döntötték el a peres ügyeket a jó erkölcsök, szokások és néhány törvény alapján. És mint Servius Sulpitiusról Ciceró mondja, jobban szerették a vitákat megszüntetni, mint támasztani. Beatri.x, ki

Ferdinánd nápolyi

leányának kíséretében, a

király,

akkoriban ment férjhez Mátyás királyhoz,

tudósok, a kik a barbár

képpel és

dölyfös

szokásokat,

k

mint

megvetették és

lenézéssel

pedig jog-

jöttek

mondták, ezek

nagy

a férfiak

a

furak bölcseknek tartottak, könnyedén nyers és egyszer emberek az ö bölcsességük-

kiket a fejedelem és a

hogy a

kivitték,

ben megbiztak. Formulákat kezdtek setet

készíteni,

kiknek

napokat jegyezték,

st

irni,

meghatározták kiknek

felelni

vagy

a bírónak

is

kell

törvényes

megszabták, mit

mondjon,

:

id

hogy a személyek össze ne cseréltessenek. Rövid hol azeltt nem volt per, láthattak most már pereket, kereseteket, kifogásokat stb. felette káros,

Az

eset

kere-

a

kifogásolni

ha nem

pedig,

mulatságos és kaczagásra méltó

lett

alatt,

a

vitákat,

lett

volna

volna a csendes

és pereskedésektl mentes embereknek.

Midn

minden oldalról igen sokakat meglepett, akkor figyelmessé lettek az okosabbak; pedig

ilyen

baj oly

az ügy a király elé került, a

ki azt

gyorsan

és

megvizsgálván, megparancsolta,

hogy a jogtudó férfiakat azonnal az ország határán tul kitegyék és az elbbi szokásokhoz térjen minden vissza. Az egész vihar pedig legott megsznt, a mint a szelek elültek.

1

A

VII. k. véíjén.

;

234

így olvassuk ezt Vives Lajos krónikájában. Jony János nemcsak Vives, hanem más külföldi irók

el-

úgy adja el/ hogy Mátyás maga hivatta volna az olasz jogtudósokat, minthogy a Beatrix kíséretében levk rábeszélték, hogy Justinian törvényeit, melyekben csodálatos mély bölcsesség lakozik, fogadja be országába. Jony az idegen íróknak hitelt is ad; annak okát pedig, adását

felhasználva,

is

a dolgot

~

köztük különösen Bonfinius, Réva^ hogy a hazai krónikások errl az eseményrl, miért nem emlékeznek meg Péter külön is, abban találja, hogy akkor, midn „a rómaiak lelkes a a szittya szokásoknak olaszokká változásáról utánzásáról

—

;

;

jogtudósok kedvelésérl és kultuszáról

ezeknek

;

való

Itáliából

meghívásáról stb." annyit beszéltek, a római jog befogadásának ezt a történetét még külön is megemlíteni nem tartották szükségesnek.

Kelemen Imre- még ehhez törvényeiben a mi

az

nem

egyszer találkozunk

vagy

jogtudósok

olasz

= fáradság

olaszos jogi

latinsággal,

müveinek

használását

ezek

= követség

mutatja. (Ilyenek pl. ambasiata fatiga

hogy Mátyás

azt is hozzáteszi,

avisata

;

--^

tudósitás

stb.).

Frank Ignácz^, az egészet nem tartja egyébnek, mint Vives ennek szándéka szerinte az volt, hogy a „törvényfélreértésének tudományról mulatságos gúnyolódást költsön". Azt hiszi, hogy ;

az „ilyen dolog

másutt

Nem

is,

lehet

rendre

nagyobb lármát okozott volna

de leginkább

a

törvénykönyvben

azonban az egész kérdés

térni.

Komoly

nézve.^ Kísérlet, mely

nem

5.

Miért

A

római jog

felett

kísérlet volt ez a

nem

sikerült

és

annak nyoma

fenmaradt volna".

ilyen

könnyen napi-

római jog befogadására

sikerült.

nálunk a római jog receptiója? európaszerte az a körülmény

befogadását

el, hogy a római jog egységes rendszerével a culáris jogoknak kellett megküzdeni, s azok külön-külön segítette

hogy megküzdhettek volna más a helyzet nálunk a XV. században.

voltak olyan ersek,

1

Commentatio

különösen

i)

hist.-jurid. etc. ez.

i.

m.

29.

30

11.

vele.

(Sect.

parti-

nem

Egészen

II.

§.

23.);

jegyzet.

-

História jur. hung. etc. ez.

3

Közigazság törv.

*

Így látták ezt

Európai jogtörténet

ez.

i.

m.

m. 224. 226.

í. I.

84.

Wenzel Magyar

ez.

i.

m. 294.

1.

11.

különösen b) jegyzet.

1.

jogtörténet

ez.

i.

m.

61.

I.

;

Hajnik

—

—

235

Az országos jog legmagasabb ága, a nemesi jog egységes megérett a kodifikációra. Azonkívül a római jog az már és országos polgári jogot is szemben találta. Az országos, egységes jogrendnek ellentálló ereje olyan nagy volt, hogy a római jog nem tudta legyzni. Az egész nemesség és polgárság (a kül-

nem

földön igy egész rendnek jogban való egységérl beszélni

joga védelmében szemben

saját

lehet)

az idegen joggal.

állott

Mátyás 1486-ban a kodifikációt megvalósítja

s ezt

a hazai

ekkor már lehetett

jog talaján viszi véghez, mert a hazai jogot kodifikálni.

Másodrangú okokat

annak a ténynek

felhozni

lehet

is

magyarázatánál, hogy a receptio miért maradt jog receptiójára szükség

társadalmi a melyen

nem

szükségleteket

a

a

még nem

római

jog

6.

A

Nálunk

nem

tehát olyan

római

érte el azt a fokot,

értelemben,

volna

elégíthette

A római jog sokkal fejlettebb életre vonatkozott. Ez még külföldön is nehézségeket okozott. találtuk,

A

nálunk.

mert a XV. századbeli magyar

volt,

gazdasági fejldés

és

el

a

mint

ki.

a körülmény

nyugaton

azt

lehet jogdualismusról beszélni.

római jog receptiójának

csak

szólhatunk s

kísérletérl

hogy Vives eladásának valamely magva legyen, az összes korbeli körülmények e mellett tanúskodnak. A kísérletnek eredménye azonban nem ezt

nem

komoly

mint

elfogadhatjuk,

tényt.

Kell,

Nálunk a római joggal szemben az fejlettségében, mig a külföldön csak a particuláris és municipális jogok, melyek nem voltak eléggé ersek, hogy a receptio folyamatát megakavolt,

mert

lehetett.

is

országos jogok

állanak

maguk egész

a

dályozzák. 7.

A

római jog tehát Magyarországon befogadva nem

általános kötelez jogforrás

jog

és hazai

nem

Jog közötti viszony

A római

nem mint

jog

volt.

Min

volt tehát

lett,

a római

?

jogforrás tesz számot,

hanem mint

az a jogrendszer, a mely úgy a középkorban, mint az újkorban

mintaképül szolgált és nagy fejldöttségében európaszerte éreztette a hatását.

szernek

Ezért

désben (közelebbrl kiindulva

hogy a római jognak, mint mintarendvázoljuk a Hármaskönyv eltti fejl-

kell,

befolyását

tekintjük

elbb

Árpád-kori

az át

Hármaskönyvet vesszük

a s

Ha az Árpád-kori

fejldést

jogállapotot

a

végül az ezt

anyagot,

véve).

Hármaskönyvig,

követ

törvényeket

Ebbl majd

a

jogfejldést. és

okleveleket

— átvizsgáljuk,

ezeknek

—

236

síilusában

római

jogi

st

elvétve

kifejezésekkel gyakran találkozunk,

Ezekbl

jogi tétel is megjelenik.

a magyar stilusra

legrégibb

jog

ismert

egy-egy

római

adatokból, a római jognak

alakjánál

terminológiára,

a

a

vonatkozó hatását állapithatjuk meg.

hogy

Kétségtelen,

szövegét elkészíteni, a jogi

az

szófordulatokkal,

tényekrl

a

hivatva

kik

különböz

voltak

a

okleveleket

a

törvények

jogügyletekrl,

a római jogban járatosak voltak. Ezen,

kiállítani,

nem egy

nagyobbrészt egyházi férfiak közül

vagy

külföldi, olasz

franczia egyetemen nyerte a kiképeztetését s a római jog tudását

onnan hozta

A még

miagával.

szórványosan beiktatott római jogi tételek a hazai jogból

egészen

kirinak,

s

nyire csak az oklevelek

épen

nem

diszitésére,

illeszkednek

nagyobb

bele.

Több-

ünnepélyességére

még nem jelentik érvényesülésüket is. Az Árpád-kor után egész a Hármaskönyvig a római

szolgálnak és

tételeivel

törvényeinkben és okleveleinkben mind többször

jog talál-

kozunk és nem mondhatjuk, hogy a hazai jog készül rendmég mindig idegen elemként állanak. A veg>'esházi királyok alatt a Hármaskönyvig a római jogi tételeknek bels hatását szerében

megállapíthatjuk.

A Hármaskönyv

eltt már a római jog szolgál-

az elméleti tételeket, a melyek

a jognak általános elveire vonatkoznak és úgy, mint az Árpádházi királyok korában, a római jog befolyását a jog kezelésére és technikai részére mintatja

denütt észlelhetjük.

A Hármaskönyvben

a római jog hatását már megvizsgáltuk ;^ hogy a Hármaskönyv elméleti részében a római jog nagy befolyását kétségtelennek tartjuk. Különösen a bevezet részében, a Prológusban, hol a jognak, az igazságnak itt

csak ismételni

kell,

a kellékeirl, elfeltételeirl van szó, a római jog

tételei

jelennek

meg. Az elméleti hatáson kivül szólhatunk a Hármaskönyv anyagában a római jog befolyásáról az egyes intézménykörökön belül is; hogy itt mily irányú volt és milyen mértékben érvényesült, azt az egyes intézmények tárgyalásánál lehet megállapítani.

A magyar

irodalomban, mely mint tudjuk, a Hármaskezddik, a római jog hatását egészen a mai korunkig fellelhetjük. Nincsen európai nemzet, melynek jogtudományára, irodalmára a római jog eltörölhetetlenül rá ne sütötte jogi

könyv után

1

L. 4. ez. 2. §.

237

A Hármaskönyv utáni fejldésben egészen nemcsak a római jog tudományos hatását, a melyet folyton folyvást észlelhetünk, hanem az egyes intézménykörökre volna

bélyegét.

1848-ig

való befolyását

is

látjuk.

Az elmondottakat összefoglalva, végeredményképen kimondhatjuk, hogy a római Jog a magyar jogban sem mint kötelez, általános, sem mint kisegít, subsidiarius jogforrás számot nem tett.

HARMADIK FEJEZET. A

1.

kánonjog és a germán jog.

Most áttérhetünk a

kánon-

külföldi jogrendszerek közül a

jognak, az egyházjognak, mint jogforrásnak

^

a méltatására. Vájjon

a kánonjog a hazai jogforrások mellé állítható-e? Vájjon

lez, általános jogforrás-e,

s

mint az

országos jognak

köteforrása

tesz-e számot.

Az egyház

a középkori

házi

jog

uralma

kerültek.

alá

A

közül

viszonyai

életnek

sokat vont szabályozási körébe.

jognak nagy

nagyon

területei az

egy-

els sorban

Természetszerleg

azok, a melyek valamely vonatkozásban állottak a vallással.

A kozhatott,

szabályozási

leginkább

anyagot, a

család

a

az

mellyel

nyújtotta.

A

egyház

foglal-

élet

körében

lelki

a család és annak rendezésére alkotott családi jog emelkedik

A

családon

belül

még közelebbrl

ki.

kijelölhetjük a házasságot,

mint oly jogviszonyt, mely az egyház hatáskörébe

került.

A felvetett ben

oly

kérdésre tehát úgy válaszolhatunk, hogy a mennyiéletviszonyok szabályozásáról volt szó, a melyek az

egyház hatáskörébe

tartoztak,

országos jog egy része. az országos jog részévé

a kánonjog úgy szerepelt, mint az annyiban, a mennyiben

A kánonjognak lett

kútfi ereje van.

1 Csak ez a szempont irányadó a tárgyalásnál itt tehát nem foglalkozunk az eg^'h-ázjognak, különösen a büntetjog és a perjog terén kifejtett nagy átalakító hatásával. Erre vonatkozólag 1. Király János Magyar alkot;

:

mány

és jogtörténet ez.

i.

m. 175. és köv.

11.

—

239

-

A Hármaskönyvnek kommentálói

elször

közül

Szegedi

János iparkodott a római jog és kánonjog megfelel szabályait megállapítani. A Tyrocinium már megnyitja azoknak a müveknek a sorát, melyek a római jog és kánonjog hatását a hazai jogra

törekednek kimutatni.

Az egyházjognak ban

nem

sohase

olyan

jutott

háttérbe

el

tartotta.

kánonjog mindenütt békésen

magyar

területen

egész

jog alatt

Európában

az

megfért

a hazai jogélettel, így fejldését látjuk.

a kánonjog particuláris

is

A germán

mellyel

nemzet jogát

illet

Az egyházjogban ki tudjuk mutatni anyagába feldolgozott.

a

értik,

az

jogi elemeket, a melyeket

A

2.

római jogé, mert a kánonjog

a

Ellenkezleg,

volna.

szorította

germán

mint

mint a római jog, hogy a hazai jogot

odáig,

mindenütt tiszteletben az si,

a hazai joganyagban helyt foglalása azon-

fontos,

általánosságban azt a jogot hódító germán nép-

letelepedett

törzsek éltek.

A germán nem

éppen

fogalmát

jog

tisztáztuk.

A

kánonjog

és a

még

meghatározással

a

ezzel

római-

alatt

ugyanis

minden közelebbi meghatározás nélkül azt a jogrendszert értjük, a mely mint egy egész szemlélhet a fejldés végén bekövetkez kodifikációban.

A

Corpus

nélkül a

római jog és kánonjog minden más megjelölés Juris

szeres kodex-szerü

Már germán

Bár

A germán

a

népcsoportok jogát irodalmi

jelenlegi

él

még ma sem

feljegyzése az

u.

a

elmunkálatok

maga egységes

sikerült összeállítani.

n.

Leges

az

alatt

egyes

értjük.

jog közös elemeit, a melyek az :

Juris Canonici-

jognak ilyen rend-

gyjteménye nincsen. kezdetén a germán jog

anyagra visszavezethetk jogot

jelenti.

a fejldés

törzsek,^

törzseknél

Corpus

Civilís-ben és a

ben összefoglalt jogvílágot

Barbarorum-

megmutatják

si egységes

elveivel

A germán

a

jog-

germán-

a

törzsi

nem a germán

jogok jog,

hanem az egyes népjogok (frank, szász stb.) összeírását jelenti. A késbbi fejldés folyamán a frank birodalom megalakulásával'^ a frank jog* a germán jogok közül eltérbe jut ugyan, a nélkül azonban, hogy a többi germán jogokat leszorította volna. A frank jog sem jelenthette a germán jogot. A frank birodalom Alkotmány és

1

Király János

2

U.

o.

165. és köv.

3

U.

o.

50 és köv.

*

U.

o.

183-385.

11. 11.

11.

jogt.

ez.

i.

m. 163. és köv.

11.

— megszntével az egyes

-

240

törzsi

germán jogok még jobban elválnak

egymástól, elkészítve a külön-külön nemzeti jogok kifejldését.

megsznik még

Ezentúl

a lehetsége

az egységes germán jog

is

megalakulásának és összefoglalásának.

A germán Jog

tehát

alatt

nem

mást

lehet

mint

érteni,

közös germán jogelveket, egyes intézményeket, elemeket, a melyeket

germán

több

hatunk

germán eredet nemzetnél

vagy

törzsnél,

talál-

fel.

A germán

jog elnevezésének ilyetén tisztázása nagyobb óvahogy a jogtörténeti kutatásokban ne érjük be a germán jogi eredet egyszer megállapításánál némely odavetett küls intézményi hasonlósággal. Mindig ki kell mutatni, milyen tosságra

int,

germán nép, mely

midn

korbeli intézményét értjük,

abból

az

Ez kétségtelenül sokkal nehezebb feladatot ró a kutatóra, de tudományos szempontból megbízhatóbbá

való származást

teszi

vitatjuk.

megállapiíásaií.

A germán

ép ügy mint a római, bizonyos részeiben hatással volt az egyházjogra. Az egyházjog nem egy intézményt 3.

a germán

jog,

népek jogából

kánonjog közvetítése

De

vett át és ig>'

eljutottak

által

ezek az intézmények a

hozzánk

is.

jogforrás

magában véve számot tesz-e a germán jog, mint a magyar jogban ? Lehet-e szó a germán jognak recep-

tiójáról?

E

vájjon

kérdéssel azért

magyar történelmi Régi

hazai

császár akkor, a

kell

foglalkoznunk,

Íróinknál

midn

hogy

olvassuk,

ménfi

Pétert a

III.

csata

magyar hogy mi igaz ebbl

visszahelyezte, a bajor jogot ültette át a

Meg

kell állapitanunk,

mert hogy a

tétel

mert a

régibb

és jogi irodalomban többször kisértett.

ebben az alakjában

nem

el

Henrik után

német

trónjába

területre.

az

állításból,

fogadható,

az

világos.

Már Jony

János^,

Kelemen^ és Frank^ szemben.

A

is

majd utána

és

állást foglaltak

kérdéssel foglalkoznak, de

nyomán

részben az

Hermannus ez állításával semmi hitelt sem adnak

Hermannus vagy Herimannus Contractus, (Frank görcsös Hermannak nevezi) a reichennaui krónikás helyének, melyben

1

2

Commentatio hist.-juridica Kelemen Hist. juris hung. :

ez. ez.

i.

i.

m. 14 ni.

1.

i)

jegyzet.

köv.

II.

83. és köv.

11.

66. és

jegyzet. 3

Frank Közigazság törvénye

ez.

i

m.

;

különösen

f

— eladja, hogy

—

241

Henrik a magyaroknak,

III.

kérésükre

a

bajor

törvényt adományozta („Ungarios petentes lege Bajoarica donavif).

midn

hazai krónika az ellenkezt bizonyitja,

Szerintük a

azt mondja hogy megengedte Henrik császár a magyarok kérésére, hogy a magyar szokásokat megtartsák és azok szerint éljenek, :

Ítéljenek („Concessit

que

Hungaris

petentibus

servari et consuetudinibus judicari"

hungarica

scita

Turóczi).

Hermannus e helye ellen szól az a körülmény is, hogy Hermannus krónikájának több kiadása van, de a felhozott hely csak az egyik kiadásban

van meg, a többiben nem fordul el.

Úgy, hogy felmerül a kétely, nem késbbi betoldással van-e dolgunk ? És így is veszít ez állítás a maga történelmi értékébl.

De különben a

szokásaikhoz

hazai íróink szerint,

is

szívósan

si szokásaikról st azt maguk kérték

lemondtak volna

nem képzelhet, hogy

magyarok

ragaszkodó

idegen

és

oly

hirtelen

fogadtak

törvényt

volna. Ehhez járul még az is, el, hogy a bajorokkal folytonos harczban állottak, és igazán meglep, alig is hihet, hogy ép ellenségeik törvényét vették volna

volna

át,

a

maguk

régi szokásait elvetve.

Frank

az

fpapok

egész

hallották

dolgot

dicsérni

a

úgy bajor

kívánták, azért kérték a császárt, küldje

kérésüket

teljesítette.

és

volt,

ságán

meg

és

egyes olvasni

nekik és a császár

még

a korban

nem

ajándék épen

az

így

A könyv abban

hogy

magyarázza,

törvénykönyvet

fölötte ritka

császár

méltó-

Hermannus

króni-

a

állott

alul.

Történészeink közül kájának

szólva azt

vénybl

helyére.

e

A

hivatkozik

Pray^

pecsétküldés

(missio

sígilli)

hogy az idézés e legrégibb

állítja,

származik,

czáfolja s iparkodik

melyet

a

Péter

hozott

eredetérl

faja a bajor tör-

Kelemen-

be.

ezt

hogy a pecsétküldés intézménye

kimutatni,

régibb Péter koránál, ha német eredet

is.

Legújabban Pauler Gyula foglalkozott e kérdéssel.^ Kiderítette, hogy a szóban forgó hely nemcsak Herimannusban van meg, hanem az Annales Altahenses is említik, csak hogy nem lex Bajoaricáról

'

2 3

1899.

I

Illés:

História

szólnak,

420

1.

„scita

regum Hungáriáé. Budae,

Elbb id. m. 68. A magyar nemzet k.

hanem

182.

1.

Teutonica"-ról.

1801. Pars

I.,

Pauler

pp. 89., 90.

b)

története

az Árpádházi királyok

alatt.

Budapest,

jegyzet.

Bevezetés a magyar jog történetébe.

16

— krónikások

hazai

a

szerint

—

242

e

helyeket okoskodva elrontották,

mondván, hogy ha a kérknek a bajor jogot adták, azoknak, kik nem kérték, vagy az ellenkezt akarták, meghagyták a hazai

azt

szokásokat.

A „donavit, concessit" szavak alatt azonban valami kedvezmény nyújtása lappang. Ezen az alapon kell megkísérelni a kérdés megoldását. Min kedvezményrl lehet itt szó? Arra,

hogy

Henrik a régi bajor népjogot adta volna, mert hisz a Lex Baiuwariorum akkor már

III.

nem gondolhatunk, nem volt érvényben. Csak az akkor él, érvényes bajor jogot adhatta volna. De megállapitható, hogy akkor a bajor jognak nem volt még oly összefoglalása, mely lehetvé tette volna annak

egységben

egészben,

egy

való

ajándékozását.

El

kell

tehát vetnünk mind azt a feltevést, hogy a Lex Baiuwariorumot ültette volna át III. Henrik Magyarországba, mind azt, hogy az

akkor fejldben lev bajor jogot származtatta volna át hozzánk. Pauler Hajnik Imrének vele közölt vélem.ényét fogadja el, a mely szerint Herimannus krónikájának az az értelme, hogy

a magyar népet is

egyedül álló

volt az ilyen

hogy

dult,

jesztette

hatjuk,

a középkor

eset,

És ez nem

a bajor jog közösségébe.

felvették

kezdetén

ugyanis

szokásban

jogközösségbe való befogadás. Többször is elforegyik nép jogának a kedvezményeit kiteraz

egy másik népre. így a mai nyelven kifejezve, mondhogy két nép között bizonyos nemzetközi viszonyt

teremtettek.

Annyit jelentett jogilag

is

hogy

ez,

a jó

helyreáll

sok

a a

viszony

két

után

ellenségeskedés

nép

Magyar

között.^

ha bajor felesége van, örökölhet utána és viszont e jogok illetik meg a bajor embert is Magyarországon. Ez tulajdonképen a kölcsönös jogképességnek

ember

lehet bajor földön

biró,

tanú

;

megállapítása.

magyarázatot

Ezt a

felfogásának és 4.

elfogadhatjuk,

A germán

nem

továbbra

A

saját

is

1

kötve;

Pauler

i.

m

a

I,

gravitatio

k. 88.

1.

a

kor

is.

jog a telepí-

középkori felfogásnak megfelelen jogukkal

uralkodott feltétlenül a terület

területhez

megfelel

jog közvetlen hatását a magyar

tések következtében érezte.

a letelepülk

mert

Henrik békéltet irányzatának

III.

felett,

egyetemes

élhettek.

nem

volt

törvénye

A

jog

még

teljesen

a

még nem

— hatott a jogra.

A

félig letelepedett

hiven

felfogásához

nem pedig

estek,

243

a

népek társadalmi körébe

uralmi

jog

fként

a terület, a melyen az illet személyek

különböz (bajor, szász, flamand, ol asz-longobard) germán jogokkal él geit,

a

látjuk

így

városait.

A

életéhez

s

a személyek éltek.

sváb,

thüringi,

telepesek közsé-

városok országos polgári joga, mely a késbbi

jogfejldés eredménye,

germán

a

jogi

eredetnek

az

emlékét

mindig megrizte.

Az országos nemesi jog lévén az uralkodó jogrend, mazást nyert a városokban kezett

;

kiegészítette

jog

városi

a

országos nemesi

ha a

folyamán

joghoz,

városi

jog

nem

alkal-

rendel-

jogot. Az országos mindjobban simul az másrészt azonban a polgári jog is

országos

az

fejldés

is,

városi

tehát

befolyásolja a nemesi jogot, különösen

az

örökösödési jogban

és a házassági vagyonjogban.

A

honfoglalásnak és a nyugati kereszténység

természetes következménye volt

felvételének

a nyugati jogélethez való

kap-

A mint a közjog terén, úgy a magánbüntet jogban a germánjogi elveknek nemcsak általános és közvetett, hanem közvetlen hatása is okleveles alapon megcsolódás, alkalmazkodás.

per- és

áliapitható.

A jellemzi

középkori európai nagy jogoknak általános hatását szépen

Frank Ignácz a következkben:

A magyar

nemzet Ázsiából Európába szakadván itten Annálfogva tehát nem csuda, hogy hazai törvényünkben a Római és Egyházi törvényekkel, nemkülönben a régi Német és Frank szokásokkal rokonságot találunk. De idegen törvénykönyv nálunk sohasem uralkodott. fejldött,

itten

csinosodott.

(Közigazság törvénye

ez.

i.

m.

I.

r.

80.

1.)

FÜGGELÉK. VÁLOGATOTT FORRÁS HELY EK GYJTEMÉNYE.

:

Okleveles függelék

jogforrások

a

történetéhez.

1.

1222.

Endre

II.

király decretuma, az u. n. aranybulla.

Trinitatis et individue unitatis.

Andreas

Dei grácia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Servie,

Gallicie,

nomine sancte

In

Lodomerieque rex

Quoniam

perpetuum.

in

tam nobilium regni

libertás

nostri,

quam eciam

aiiorum, instituta a sancto Síephano rege, per aliquorum

potenciám, ulcisscencium aüquando

attendencium

eciam

sectancium multociens

sorum

propria

super

pulsaverunt

consiiia lucra,

iram

fueraí

propriam,

iniquorum

falsa

vei

diminuta,

regum suorum, precibus

et instancia

multa

satisfacere cupientes, ut tenemur, preser-

nos

eos occasione ac^ iam sepius ad amari-

tim quia

inter

lO

reformacione regni nostri. Nos igitur eorum

omnibus

in

5

aliquando

hominum,

quamplurimis

in

regum

nobiles nostri serenitatem nostram et predeces-

ipsi

nostrorum,

peticioni

l

et

tudines non modicas est processum, quod ut regia honorificencia plenius conservetur, convenit evitari

melius

fit,

quam

per eos

— hoc

— concedimus

tam

nibus regni nostri libertatém a sancto

ad

enim pernullos

quam

eis,

aliis

alios

15

homi-

rege concessam, ac alia

nostri reformandum pertinencia salubriter hunc modum 1. Ut annuatim fest sancti regis, nisi arduo negocio 20 ingruente vei infirmitate fuerimus prohibiti, Albe teneamur

statum

ordinamus

1

regni

in

= hac. — A középkori

latin

nyelv megértéséhez

országi latinság szótára. Budapest, 1901. Ismertetését

Közlöny XXXVII.

évf. 5. sz.

1902. 43. és köv.

1.

1.

1.

A magyarJogtudományi

Bartal A. Illés

— solempnisare;

dubio

ibi

et si

—

248

nos interessé non poterimus, palatínus procul

pro nobis, ut vice nostra causas audiat

érit

et

omnes

servientes, qui voluerint, libere illuc conveniant.

25

2.

Volumus eciam, quod nec

tempore servientes capiant, tis,

nisi

primo

citati

fuerint et ordine iudiciario convicti.

nullám

Item

3.

nos, nec posteri nostri aliquo

destruant, favore aiicuius poten-

vei

nec

collectam,

denarios

liberos

colligi

Super predia servientum/ nec domos, nec villás, 30 descendemus, nisi vocati. Super populos eciam ecclesiarum ipsorum nullám penitus collectam faciemus. faciemus.

4.

Si quis serviens

possessionis disponat. Et

filia si

filio

de

decesserit,

residuo,

quartam

sicut

ipse

partém voluerit,

morte preventus disponere non potuerit, propinqui

eum magis

35 sui, qui

sine

optineat,-

contingunt, obtineant

;

et si

nullám penitus

generacionem habuerit, rex optinebit.

Comites parochitani^ predia servientum non discuciant, nisi causa monetarum et decimarum. Comites curie parochitani nullum penitus discuciant, nisi populos sui castri. Fures et 5.

40 latrones biloci regales discuciant, ad pedes tamen ipsius comitis. 6.

Item populi

coniurati

in

unum,

fures

nominare

non

possint, sicut consueverant.

autem rex extra regnum exercitum ducere voluerit, ipso ire non teneantur, nisi pro pecunia ipsius post reversionem iudicium exercitus super eos non recipiet. ver ex adversa parte exercitus venerit super regnum, omnes 7.

Si

servientes

45 et Si

cum

universaliter ire teneantur.

Item

si

extra

regnum cum

iverimus, omnes, qui comitatus habent, vei

nobiscum 50

ire

teneantur.

omnes

homines regni nostri indifferenter que ad perdicionem capitis, vei ad destruccionem possessionum pertinent, sine consciencia regis terminare non possit. Judices vicarios non habeat, nisi Palatínus

8.

discuciat;

unum 55

exercitu

pecuniam nostram,

causas nobilium,

curia sua.

in 9.

sed

Curialis

comes noster, donec in curia manserit, omnes causam in curia incoatam* ubique terminare.

possit iudicare et

1

2 3 *

= servienciitm. =: obtineat.

^ =

comites parochiani vagy parochiales (megyeispánok.)

inchoatam.

— Sed manens

suo

predio

in

—

249

non

dare

pristaldum

possit,

nec

partes facere citari. 10.

quis

Si

mortuus, eius si

iobagio

eodem modo

serviens

habens honorem, congruo honore

filius vei fráter

mortuus, eius,

fuerit

exercitu fuerit

in sit

donandus. Et 60 sicut regi

filius,

videbitur, donetur. 11. Si hospites videlicet

boni homines, ad regnum

vene-

non promoveantur. 12. Uxores decedencium vei condempnatorum ad mortem 65 per sententiam, vei in duello succumbencium, vei ex quacunque alia causa, non fraudentur dote sua. 13. lobagiones ita sequantur curiam, vei quocunque proficiscantur, ut pauperes per eos non opprimantur, nec spolientur. iuxta comitatus sui 70 14. Si quis comes honorifice se qualitatem non habuerit, vei destruxerit populos castri sui, convictus super hoc, coram omni regno dignitate sua turpiter rint,

sine consilio regni ad dignitates

spolietur 15.

cum

restitucione ablatorum.

Agazones,

descendere

in villis

caniferi

falconarii

eí

non

presumpmant 75

servientum.

16. Integros comitatus vei dignitates

quascunque

in predia

seu possessiones non conferemus perpetuo. 17.

Possessionibus

nuerit, aliquo

18.

libere

ire

Item

ad

eciam,

quas

quis iusto servicio obti-

tempore non privetur. servientes,

filium

accepta

nostrum,

licencia

a

nobis,

possint 80

seu a maiori ad minorem, nec

eorum destruantur. Aliquem iusto iudicio filii nostri condempnatum vei causa incoata coram ipso, priusquam terminetur coram eodem, non recipiemus, nec e converso ideo

filius

possessiones

noster. 19.

85

lobagiones castrorum

teneantur

secundum

libertatém

Rege institutam. Similiter et hospites cuiuscunque nacionis secundum libertatém, ab inicio eis concessam teneantur. 20. Decimé argento non redimantur, sed sicut terra protulerit vinum et si episcopi contra- 90 vei segetes, persolvantur dixerint, non iuvabimus ipsos. a

sancto

;

21. Episcopi super predia servientum equis nostris decimas non dent nec ad predia regalia populi eorundem decimas suas

apportare teneantur. 22.

Porci

nostri

in

silvis,

pascantur contra voluntatem eorum.

vei

pratis

servientum

non

95

— Nova moneía

23.

usque ad pasca

;

—

250

nostra per

eí denarii

tales,^

annum

pasca

a

observetur,

sicut quales fuerunt

tempore

regis Bele.

Comites camere, monetarii,

24.

100

regni, Hysmahelite eí ludei íieri

25. Sales in

Zoioch

medio regni

Scegved-

et in

et in

populo

Marturine

27.

non possint. non teneantur,

cosuetudinem

iuxta

nisi

tantum

in

confiniis.

regnum non conferantur. Si alique regni ad redimendum reddantur.

26. Possessiones extra lOScollate, vei vendite,-^

salinarii et tributarii nobiles

Colonianno

a

rege

constitutam solvaníur. 28. Si quis ordine

iudiciario fuerit

condempnaíus, nullus

potentum eum possit defendere. 110 29. Comites iure sui comitatus tantum fruantur; cetera ad regem pertinencia, scilicet cybriones,'^ tributa, boves et duas partes castrorum rex obíineat. 30. Item preter hos quatuor iobagiones, scilicet palaíinum,

banum

curiales

et

comites

regis

regine,

et

duas

dignitates

115 nullus teneat.

tam concessio, quam ordinacio sit nostrorumque successorum temporibus in perpetuum eam conscribi fecimus in septem pária litterarum et

31. Et ut hec nostris,

valitura,

aureo 120

sigillo

nostra

nostro

roborari.

125 in

aliquo

senciat

in

et

et

ipse

uí

et

vei

registro

aliquis

suo

unum

par

mittatur

seribi faciat;

nec regem, vei nobiles seu alios conipsi

successoribus

regié obsequia debita nos,

in

predictis,

deviare,

hoc nobis

130

quod

Ita

secundum penes hospitale, tercium penes templum, quaríum apud regem, quintum in capitulo Strigoniensi, sextum in Colocensi, septimum apud palaíinum, qui pro tempore fuerit, reserventur. Ita, quod ipsam scripturam pre oculis semper habens, nec ipse deviet dominó papé

sua gaudeant

semper

libertate,

ac propter

existant fideles, et corone

non negentur. Statuimus eciam, quod

successorum

nostrorum

aliquo

si

unquam tem-

poré huic disposicioni contraire voluerit, liberam habeant harum

1

T.

i.

2

=

Szalacs és Szeged.

3

T.

i.

*

^=^

csöbörpénz (boradó.)

sint.

sint.

noía

sine

auctoritaíe, alii

—

251

aiicuius infidelitatis,

tam episcopi, quam

iobagiones ac nobiles regni nostri, universi

sentes

resistendi

posíeri,

eí

eí

et singuli,

pre-

contradicendi nobis et nostris

successoribus in perpetuum facultatem.

Dátum per manus ensis

lohanne

venerabili

archiepiscopis

Wesprimiensi, Varadiensi,

Cleíy, aule nostre cancellarii eí Agri- i35

anno Verbi

preposiíi,

ecclesie

existentibus,

Thoma

incarnati

CC° XXII°

M*^

reverendo Ugrino

Strigoniensi

Colocensi

Roberto

Chanadiensi,

Desiderio

Agriensi, Stephano Zagrabiensi, Alexandro

Bartholomeo

Cosma

Quinqueecclesiensi,

Briccio Vaciensi episcopis existentibus, regni nostri

lauriensi, i40

anno XVII.

(Az esztergomi primási levéltárban rzött 1318. évi hiteles másolat

melynek

után,

Magyar Történelmi

1224.

hasonmását

tár X. kötetében 208.

Endre királynak az Andreanum.

II.

közli

Nándor

Knauz

a

1.)

erdélyi szászok részére adott

privilégiuma^ az n. n.

In

nomine sanctae

Triniíatis et individue Unitatis.

Andreas

i

Dei grácia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Servie, Gallicie

Lodomerieque rex in perpetuum. Sicut ad regálém pertinet dignitatem, superborum coníumaciam potenter opprimere, sic etiam regiam decet benignitatem, oppressiones hurnilium misericorditer

sublevare

et

fidelium

secundum propria merita deníes

fideies

igitur

metiri

famulatum

retribucionis gratiam

hospites

nostri

et

impertiri.

Theuthonici

5

unicuique Acce-

Ultrasilvani

universi ad pedes maiestatis nostre humiliíer nobis conquerentes,

sua questione suppliciter nobis monstraverunt, quod sua

libertate,

qua

vocati

fuerant

a

piissimo

penitus

a

10

rege Geysa avo

nostro, excidissent, nisi super eos maiestas regia

oculos

solite

pietatis nostre aperiret, unde pre nimia paupertatis inopia nullum

servicium

maiestati regié

poterant

impertiri

Nos

igitur

iustis

eorum querimoniis aures solite pietatis inclinantes ad presenciam posterumque^ noticiam volumus devenire, quod nos antecessorum nostrorum

'

piis

Hibásan

:

vestigiis

inherentes,

presenciam posterorumque.

pietatis

moti

visceribus

15

—

—

252

pristinam eis reddidimus libertatém.

populus incipiens a Waras usque

Sebus

20 terra

et terra

Daraus unus

Ita

tamen, quod universus

in Boralt sit

cum

populus

et

terra

Syculorum

sub uno iudice

omnibus comitatibus preter Chybiniensem cessantibus Comes ver quicumque fuerit Chybiniensis, nullum

censeantur, radicitus.

presumat statuere

25 nec eciam in comitatu

pecunia.

comitatibus,

predictis

in

ipsum populi

residens, et

eligant,

Chybiniensi

Ad lucrum ver

nostre

argenti dare teneantur annuatim

;

nisi

infra

sit

eas^

qui melius videbitur expedire,

comparare

audeat

aliquis

camere

marcas

quingentas

nullum predialem vei quemlibet

alium volumus infra terminos eorundem positum ab hac excludi reddicione, nisi qui super hoc gaudeat privilegio speciali. 30 eciam eisdem concedimus,

quod pecunia, quam

tenebuntur seu dignoscuntur,

cum

nobis

Hoc

solvere

nullo alio pondere nisi

cum

marca argentea, quam piissime recordacionis páter noster Béla Chybiconstituit, videlicet quintum dimidium fertonem

eisdem

niensis ponderis

cum

Coloniensi denario, ne discrepent in statera,

35 solvere teneantur. Nunciis

pecuniam colligendam

moram

fecerint, trés lotones-

ver

pro eorum

expensis

solvere

non

quingenti infra

propriis

negociis,

teneantur,

nec regi

miserit sive in adiutorium amici sui, sive in

quinquaginta ultra

tantummodo

numerum

prefatum

teneantur. Sacerdotes

milites

postulare

ver

mittere liceat,

secundum antiquam consuetudinem et

nec

ipsi

suos libere eligant

45 sentent et ipsis decimas persolvant, et de eis

omni

eciam mittere

et electos

repre-

iure ecclesiastico

respondeant.

Volumus

etiam firmiter precipimus, quatenus ipsos nullus iudicet,

nisi

comes Chybiniensis, quem nos eis loco et tempore constituemus. Si ver coram quocumque iudice remanserint, tantummodo iudicium consuetudinarium reddere teneantur, nec nos

50

ibidem

quibus

regnum ad regis expedicionem servire deputentur, extra ver regnum centum, si rex in propria persona iverit; si ver extra regnum iobagionem recusent. Milites

40

ver, quos regia maiestas ad dictam

statuerit, singulis diebus,

vei

eos eciam aliquis ad presenciam nostram citare presumat,

causa coram suo iudice non possit dicta silvam

1

2

»

Blacorum

Hibásan

:

et

eos helyett. ^/ib

ver

supra-

Bissenorum" cum aquis usus communes

= a márka része.) = oláhok és bessenvk. lat

term.inari. Preter

nisi

— cum

exercendo contulimus,

ut

predictis

prefata

—

253

Blacis

scilicet

gaudentes

inde

nulli

libertate

quod unicum

teneantur. Insuper eisdem concessimus,

eisdem

Bissenis

et

servire

55

sigillum

habeant, quod apud nos et magnates nostros evidenter cognos-

ver

aliquis eorum aliquem convenire voluerit in causa coram iudice non possit uti testibus, nisi personis ipsos ab omni iurisdiccione 60 infra terminos eorum constitutis, penitus eximentes; salesque minutos secundum antiquam libercatur.

Si

pecuniali,

tatém circa festum beati Georgii octo diebus, circa

Stephani octo

omnibus

regis

beati

festum beati Martini similiter octo diebus

et circa

Item preter supradict^

libere recipiendos concedentes.

eisdem concedimus, quod nullus tributariorum

nec ascendendo 65

descendendo presumat impedire eos. Silvam ver cum omnibus appendiciis suis et aquarum usus cum suis meatibus, que ad solius regis spectant donacionem, omnibus tam pauperibus quam divitibus libere concedimus exercendos. Volumus nec

eciam

et regia auctoritate

nostris villám vei

postulare

;

si

ver

precipimus, ut nullus de iobagionibus 70

predium aliquis

aliquod

a

indulta

nobis contradicant. Statuimus insuper dictis

ad expedicionem ad ipsos nos venire

maiestate

regia

postulaverit,

Si

ver

cum

ut

fidelibus,

contigerit, trés

tantum solvere ad nostros usus teneantur.

audeat

eis libertate a

descensus vaivoda ad 75

regálém utilitatem ad ipsos vei per terram ipsorum transmittitur,

duos descensus, unum

unum

in introitu et

recusent. Adiicimus eciam supradictis

quod mercatores eorum, ubicumque libere et sine tributo

vadant

in exitu solvere

voluerint, in

regno

nostro

et revertantur, efficaciter ius

serenitatis intuitu prosequentes.

ipsos sine tributis precipimus

Omnia eciam observari.

ante dicta sünt, firma et inconcussa

eorum Ut autem hec, fora

permaneant

non

predictorum,

libertatibus

in

suum

80

inter

que

posterum,

paginam duplicis sigilli nostri munimine fecimus roborari. Dátum anno ab incarnacione Domini M° CC° XXIilI.," 85 regni autem nostri ann" vicesimo primo. {Zimmermann—Werner: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. I. 34 35 11.)

presentem

—

;

—

254

—

3.

1273. nemesek

ápr.

Máté sziavon

18.

Nos Matheus, banus

I

szlavo)i

tocius Sclavonie significamus

omnibus

nobiles

Sclavonie generáli regni et banatus

ns

ex

congre[gacione]

regni tocius

castrorum

Jobagiones

et

hec

iura

f[acer]emus

[et]

et

banatus

iuribus

per

nostros

iudices

exercendis

iudiciis

in

servare

Nos

observari.

in

infrascripta, redacta in scriptis nobis exhibuerunt,

quod ea

petentes,

megerösiü

a

presencium per tenorem, quod

5

bán

várjohhágijok által bemutatott statútumokat.

és

itaque, utpote qui de bonis regni et

utilitatibus

gratulamur, ipsorum peticionem iusíam eo, quod premissa iura veris et legitimis racionibus fundabantur, 10

Primum s[iq]uidem

effectu.

guineum

sacerdoíem

pro

ver

íermi[no assi] gnari

iudicum,

citacionis,

octava

debet

actor in primo citacionis edicto in

eí

conventus

in

;

furti,

personaliter, vei per

peremptoria sine

iudicii

debeat prorogari,

et in

pro

litteris

reservetur

obmissionibus Item,

solve[ntur.]

citatus

violencie, homicidii aut infidelitatis,

hominem suum

comparuerit,

responsio

gravamine usque ad septimum terminum recepcione cuiuslibet termini quindecim

dierum inducie observentur, vei pro septem

unus

ver

pro ceterorum

terminorum consueta iudicia [re]gni 20 in causa possessionis,

25 recipi possent,

si

primo non comparuerit termino, quadraginta

denariorum iudicio subiacebit

si

diei

suam exprimet accionem, ne locus fraudibus

iudicis et si

nullus

recipére

nostrorum

presenciam

in

vei

presenciam nostrain, quindena

citacio fiat in

15

testimonio

suum consansuum parochialem possit. Ad hec, sí

prisíaldum

acíor

cognatum, aut servientem,

vei

admisimus debito cum

terminus

edictis,

peremptorius

que legitimé

assignetur.

Et

si

quis in premissis casibus in septimo termino non comparuerit,

iudex in reus

octavo

iuri

parere

comparuerit,

^

si

in

termino

pubiicare^

debeat,

ostensurus

quare

iustam

facérét

prioribus

in et

quod terminis non

proclamari,

legitimam

racionem

eciam tunc se absentaverit, actor mittetur causa

possessionem

in litteris dixerit,

1

vei

contumacis,

iudicis declaraíi.

maculam

Hibásan publice

pro

Preterea,

modo si

obiecerit falsitatis,

helyett.

debiti,

quis si

rei

vei

;

qui

servande maleficii

pristaldo contra-

ipsum legitimé con-

non

vincere

255

pro iudicio marcam unam. Item,

poterit, solvet

verberaverit,

quis pristaltum

— hominem

si

dátum pro pene decem marcarum

vei

capituli

tamen legitimé, autem in figura iudicii litteris capituli vicium quis subiacebit. Sí opposuerit falsitatis et non convicerit regni legitimis documentis, decem marcarum penam solvet. Ceterum cum quis in causa pecuniaria condempnatus iudici, vei adversario suo usque ad secondum terminum satisfacere non curaverit, et^ tercio termino unus de iudicibus per regnum constitutis ibit cum homine convictus

testimonio,

comitis Zagrabiensis vei Crisiensis, adhibiío

35

40

testimonio capituli

Zagrabiensis vei Chasmensis, et de bonis seu rebus contumacis juxta

condignam

estimacionem

iustum

exiget

iudicatum

in

;

45

magne quantitatis iudices inspecta qualitate personarum secondum suam discrecionem moderabuntur ter-

peculio autem petito

minos pro solucionibus faciendis. obiecerit

lese

m.onetam,

si

maiesíatis

convincere non poterit,

fit eciam,

Statútum

Item,

vei dixerit,

quis

si

si

quis

alteri

crimen

quod falsam incudi faciat penam páti debeat íalionis.

50

contra alterum in iudicio propo-

quod in regno ducat vitám publice violentam, et non convicerit, secundum iuris processum solvet dimidii homicidii

suerit,

pensas

iudicium,

scilicet

sexaginta;

ver

si

quod ipse rerum suarum non convicerit iudicia duo

actor proposuerit

contra reum,

fur exsíiterit

et legitimé

solvet.

iudicium

vituperaverit,

pensas

adversarium

constitutus

iudicio

agrauatur.^

domum

Item

alterius

si

cui

manu

in

latro,

autem

presencia

55

in

iudicis

solvet, scilicet viginti quinque autem causis convictus solo iudicio obiectum fuerit in iudicio quod super 60

lingue

minoribus

in

;

suum

sive

Si quis

venerit violenta, et

non

convicerit iusticia

mediante, iudicium duplex solvet. Adiectum fit eciam premissis,

quod

in

quolibet

sacramentum,

si

genere accionis adiudicato ad duellum partes

composicionem

fecerint,

iudex

sive ultra

formám composicionis habite plus petére non valebit. Item in omni causa, sive actor reo deferat, sive reus actori referat sacramentum, iudex inter ipsos duellum non possit iudicare, sed per sacramentum causa debeat terminari, nisi partes examen duelli

assumpserint spontanea voluntate.

quod

in

1

2

causa

homicidii

vei

Hibásan in helyett. Hibásan aggravetiir helyett

furti,

si

Extitit

quis

(55

eciam ordinatum, per

sacramentum

70

256

adiudicatum se purgabit, solvet purgacionis denarios quadraginta, et

eciam

in causis

vinearum ac molendinorum,

sacramentum,

fuerit

idem debet

iudicium

adiudicatum

si

Item

observari.

causa pecuniaria reus convictus nullatenus debet captivari, 75 pecunia

possessione

vei

accione eciam

furti

possessionatus

inventus

carere

sine

caucione fideiussoria

pro alterius delicto, sicut páter pro

autem^

verso,

pro

fráter

filio

nisi

manifeste.

fuerit

sive violencie, vei cuiuslibet

in

In

homo

maleficii

iudicetur. Item altér

emancipato, vei e conseparato non

fratre divisio[nis] titulo

80 debeat condampnari, nisi fuerint conscii vei participes eriminis

quisque

sed

perpetrati;

suum meritum

in

bonis propriis

porcionibus, iuxta

et

aggravetur. Item porció hereditaria

herede

sine

decedentis generacioni sue debeat remanere. Nec petermittimus,

quod

si

terra alicuius reambulator,

non debet

85 eius

mittere

manus

fuerit fine debito terminata.

super

venerit

citus

expedicionem

suas,

cum

Item

tunc

donec causa

nobiles

90

idem cum baronibus,

quibus voluerint,

ita

;

vel[e]xer-

processerit in

de

regni

singuli et universi ire in exercitum tenebuntur

utilitates

inter partes

hostilis incursus

dominus rex

regnum, aut

personaliter,

iudex ad fructus vei

Sclavonia,

tamen, quod

exercituandi

habebunt

liberam facultatem. Item super debitores zulusinarum vei procu-

racionum, aut descensuum exhibita satisfaccione banus descensum

non debet,

facere

et nobiles

iusta causa regni et legitima imminente,

nisi

ac iobagiones castrorum de

95 usque octavas

sancti

Martini módis

descensibus báni debent

omnibus

expediri. Item

si

quis in solvendo marturinas, collectam septem denariorum, iudicia exercitualia

aliam collectam

vei

quam

in

regno

fieri

continget,

contumax extiterit et rebellis, comes Zagrabiensis vei Crisiensis cum uno de coiudilOOcibus sibi deputatis ad exigendum procedet, assumpto secum testimonio capituli Zagrabiensis vei Chasmensis pro eo, ne plus seu

iudicia,

in

quibus

est

convictus,

iusto debito exigatur; et in processu suo super aliquem nobilem vei

iobagionem

castri

descensum

facere

non

debebit,

sed

expensas, quas fecerit in eundo, de bonis eciam recipiet contu-

Nec volumus sub

105 macis.

Zagoria

et

aliis

comitatibus

preterire,

consimilibus

quod nobiles existentes

in

comiti

descensum dare non tenentur, nec eius astare iudicio, banus eos iudicabit pro tempore constitutus. Sane coUec-

parochiali

sed

silencio

1

Hiba aut

helyett.

;

—

—

257

eciam marturinarum non cum pluribus procedere debeant, cum duodecim hominibus, habentes quatuordecim equosilO

tores nisi

non plures; quibus quidem de qualibet generacione pro

et

victualibus administrari debeat ovis una, sex galline, anser unus,

cum cubulo trium palmarum, duodecim cum cubulo quatuor palmarum, et non ultra

quatuor cubuli de vino cubuli de pabulo,

prout

felicis

privilegio

recordacionis

iudiciorum

vei

domini nostri

autem

Collectores

continetur.

exercitus

illustris regis

septem

habebunt

dimidietatem

Bele in 115

denariorum,

descensus

dicíique collectores marturinarum in curiis nobilium

memorati,

iobagionum castri domos aliquas aut domum villici, vei preconis, molendina et stubas dicare non debeant ullo modo villíco eciam domus una et curia sua pro recipiendis hospitibus vei

;

libere relinquatur, et

talis

debet

habere villicum

et

120

preconem,

decem iobagiones possidet et non infra. Item aliqui commorantes super terris nobilium vei iobagionum castri dicari non debent, sed iobagiones eorum, si quos habent. Et quod omnia premissa debito ordine observentur, cum comite Zagrabiensi quatuor nobiles et duo iobagiones castri et totidem cum comite Crisiensi, quos regnum eligendos duxerit, iudicabunt, qui si omnes interessé non possent, trés vei duo iuxta comitem sufficiant ad iudicium faciendum. Ut autem hec statuta supraqui

presentes

concessimus

ratas.

Dátum

pasce,

anno

litteras

Zágrábié

ab

incarnacione

munimine roboproxima post octavas

nostri

sigilli

quarta

feria

Domini

M.

CC,

septuage-

tercio.

135

Codex diplomaticus Vol. VI. 25-28. 1.)

(Smiciklas: et

130

s[eu] constiíuciones robur perpetue obtineant firmitatis,

scripta

simo

125

Slavoniae.

regni Croatiae, Dalmatiae

A)

1S26. Személynöki

elterjesztés és országgylési ítélet

Werbczy

István és Szohy Mihály hütlenségi perében.

Nos

Praelati,

Barones, Proceresque,

Hungáriáé, memóriáé ficantes, Illés:

quibus

commendamus,

expedit,

universis

Bevezetés a magyar jog történetébe.

:

et tota

Nobilitas Regni

tenoré praesentium signi-

Quod

nobis

feria

sexta 17

i

—

5

258

—

proxima post festum ínventionis Sanctae Crucis novissime transactum, instanté scilicet termino Generális Conventus nostri, pro fest Divi Georgii Martyris proxime praeterito de Regio

Budae paenes Serenissimum Principem Bohemiae etc. Regem, Dominum nostrum clementissimum, Conventu in eodem constitutis

edicto

10

hic

celebrato,

Ludovicum Dei

gratia Hungáriáé,

et existeníibus,

egregius

Magister Nicolaus de Thurocz, Perso-

Praesentiae ipsius Domini Nostri Regis Locumtenens, nomine et in persona Maiestatis suae extiibuit et praeseníavit Nobis quasdam Literas honorabilis Capituli Ecclesiae Budensis Ammonitorias et Certificatorias pro parte dicti Exhibitorias, Domini nostri Regis contra Stephanum de Verbeöcz et Michaequibus exhibitis et lem de Zob confectas et emanatas praesentatis idem Magister Nicolaus nomine, ut praeferíur, et in persona praefati Domini nostri Regis ea, quae contra auctoritatem Regiam et Libertatém Regni huius per praefaíos Stephanum de Verbeöcz et Michaelem de Zob praeteritis temporibus acta sünt, ex mandato regio volens lucidius declarare, contra eosdem Stephanum Verbeöczy et Michaelem Zoby proposuit 60 modo Quomodo idem Dominus noster Rex sedulo ac diligenter considerans quanía pericula huic Regno tum ab exteris hostibus, tum ver intestina quorumdam subditorum Maiestatis suae factione circum quaque immineant, quanta item dimi-

nalis

15

20

:

25

nutio Auctoritatis Regiae et Libertatis huius Regni superioribus annis,

Michael 30

et

praeseríim

Zoby,

Generalem

cum

dictae

praefati

Stephanus

factionis

praecipua

anno

praeterito

Rcgnicolarum

Verbeöczy

Capita,

pro

Campo Rákos

et

Conventum

die

dominico

non Regno imminentibus, rebus publicum statum huius Regni concernentibus infectis, sine omni iusta lubilate

curatis

ex

Regio

Edicto

in

celebratum,

huic

periculis

causa dissolventes, immemores beneficiorum, a praefato Dominó 35

nostro Rege largissim.e acceptorum, et praesertim dictus Stepha-

nus Verbeöczy,

alias

Personalis

Locumtenens, immemor et alioquin,

40

potissime

ver

contra

Mandátum Regium,

Regni

consensum,

Status

Regni

in

Regiae Maiestatis

Praesentiae

fidei et fidelitatis,

quam

ex officio suo integerrime debebat, et

bene omnium

Ordinum

huius

sub specie communis Boni ac reformandi

oppido

Hatwan Comitia

indixissent

statum publicum praefati Domini nostri Regis erigere

Maiestati suae

non formidantes; ad quae, evitandae

et

contra

Coronae se se

seditionis causa,

259

quae hinc,

nisi

Sua Maiesías

imminebat, certis

id fecisset, aperte

Suam Maiestatem dicti homines factiosi semel atque iterum huc Budám missis inter alia Maiestati suae nunciassent, ut si illó proficisci nollet, vellent ipsi cum omnibus viribus eorum ad Suam Maiestatem propius venire, ipsam etiam namque

nunciis ad

Regiam sub

Maiestatem

cum Dominis adhaerentibus,

opprobria iactata,

assecuratione

fide

compulissent:

proficisci

omnes Ordines

in

eisdem

Stephano Verbeöczy

et

Maiestati

ibique,

Dignitates

et

Conductus Suae 50

Salui

utriusque Ordinis, ac Proceribus

45

cetera

inter

moderatione

sine

Michaele Zoby auctori-

bus Spectabili ac Magnifico Dominó Stephano de Bathor,

dicti

Regni Hungáriáé Palatino, Magistratus Palatinalis abrogatus, ac 55 praefatus Stephanus Verbeöczy, consentientibus factionis suae hominibus. non per suffragia Regni huius, sed íumultuose in locum eiusdem Domini Palaíini suffecíus esset, et interim, quoad praefatus ceres

Dominus

noster

Rex

Nobiles

Regni

huius,

et

pro

Maiesíatis

non

solum

fidelitatis

per

se

illuc

applicuisset, nonnullos

illó

utpote

qui

Regiae ciis et

Maiestati

domi

debiíam

et

integram

fidelitatem

convi-

multis

retinuissent,

probris eos afficiendo, contra contenta Generális Decreti

Regni, de infidelium condemnatione editi et ac infideles Regni publice declarassent. praefatus íatis

Dominus

suae

noster

60

eorum constantia obtemperantes ad Hatwan ire noluissent, sed

quam plurimos ad obedientiam

etiam

Pro-

Mandato Regiae

Rex

regiae et antiquae

in

stabiliti,

65

proditores

Quae omnia cum

videat

apertam diminutionem authori-

libertatis

omnium Síatuum

huius

Regni vergere, nolens ea, quae in Praelatos, Barones, Proceres, 70 ac alios fideles, regnicolas suos per tumultum et factiones acta sünt,

impunita

occasionem per huiusmodi

relinquere, ne daret

homines factiosos

et

authoritaíem

suam regiam

et libertatém

huius Regni vilescere, memorati Stephanus Verbeöczy

Zoby

tota

die

praescripti

tertii

diei,

et Michael ad quem, ut praemittitur, 75

fuerunt ammoniti, imo die etiam tunc immediate

sequenti,

per

Magistrum Nicolaum in persona praefati Domini nostri nobis legitimé exspectati, in eiusdem Regis coram Domini nostri Regis praesentiam, et per consequens ad annotaíum

praescriptum Conventum debuissent,

venire

Generalem,

recusantes,

prout

ex

Decreto

idem Magister Nicolaus

Regni 80 in per-

sona praefati Domini nostri Regis ex parte eorumdem Stephani

Verbeöczy

et

Michaelis

Zoby per Nos

in praemissis luris aequi-

17-

-

complementum

tatem, iustitiaeque

Stephanus Verbeöczy,

85 praefatus

Conventus

et

hic

Sua Maiestate

a

Sane quia

praescripti

Generális

Hatwaniensi Conventu

modo praemisso

deinde

supplicavit elargiri. instanté

Georgii termino, de ipso Palatinatus negotio

sancti

et rebus, factisque in ipso

Maiestati

-

260

Budae

habitis, regiae

personaliter supplicasse,

una cum

relatione expectata

nulla

Mlchaele Zoby hinc noctu discessisse, atque aufugisse,

90 praefato

tantumque praefatus Dominus noster Rex, ne quid

in

hac re

decretis et consvetudinibus Regni sui praeiudicare videretur, ex

superabundanti gratia sua mediantibus praefatis

Testimonium

praefatum

per

toriis

ad

95 Budensis

praescriptum

Philippi et Jacobi Apostolorum

iidemque

fecisse,

Stephanus

Ecclesiae

Capituli

dicti

diem

tertium

Praecep-

Literis

Beatorum

festi

contenta Decreti

iuxta

Verbeöczy

evocari

Michael Zoby

et

die

eodem, imo etiam die tunc immediate sequenti, per praefatum Magistrum Nicolaum in ipso Generáli Conventu legitimé 100 exspectati, venire non curasse, sed se in sua culpabilitate maniin

festum ludicium a facie

luris et lustitiae penitus

absentasse ex

praemissis reperiebantur manifeste, Propter quod iuxta contenta

Generális

superinde

Decreti

editi

et stabiliti

iidem Stephanus

Verbeöczy et Michael Zoby pro praemissa eorum contra Statum lOSPublicum Domini nostri regis et Coronae notoria erectione, praedeclaratis

aliisque

titores,

Status,

legitimé, et ex

iure,

110 etiam fati

Publici

ad hoc

Domini

nefandissimis

diversis

tamquam

indignis actibus praesumtuosís, Pacis,

Libertatis

manifesti

maturo omnium nostrum

benevolo

consensu

atque

illicitis

authorítatis regiae

et

Impe-

Turbatores,

consilio, accedente

sana deliberatione prae-

et

Regis pro Tribunali in medio considentis,

nostri

Publicos

Hostes, Notoriosque Infideles declarari, exindeque universa eorum Bona, tam mobillá, quam Immobillá, lurlbus Uxorum et Liberorum eorumdem ex speciall gratia Regis proscribi,

et

Wbsalvls remanentlbus. Flsco Reglo appllcarl debere perspicue agnoscebantur. et

factiones

ab

Nolentes

authoritatis

ipsis

120 contra

indebite

cum

alios a talibus

restinguat,

quae

ea,

atque

acta

et

in

libertatis

sünt,

exemplati

factiosis

Principem

praesumant, et

igitur

regiae

diminutionem

impuniía

ad

relinquere,

simile

notorium

Regni libertatém perpetrando se

potius

eorum

dignitatis

Regni per tumultum

personalis

afflictio

ne

et alii

facinus

opponere quoslibet

factionibus seditionibusque concitandis retrahat,

ceterisque

formidabile

transeat

in

exemplum.

—

—

261

eosdem Stephanum Verbeöczyum et Michelem Zoby rationibus ex praeviis duximus proscribendos, et in publicos et causis

125

hostes, notoriosque infideles declarandos, atque pronunciandos,

eorum

universa

tam

bona,

quam immobilia

mobilia,

Fisco

Regio applicari committendes. luribus tamen praefatorum Uxo-

rum

Liberorum eorumdem ex

et

pis gratia

remanentibus

requirente.

lustitia

praefati utitur,

salvis

Hamm

speciali,

Princi-

imo proscribimus, declaramus,

:

appensione

nostrarum

Domini Nostri Regis, quo

Rex Hungáriáé

ut

item Magnifici

Domini loannis Drágfy

Dátum Budae

mediante.

130

sigillorum in

ludiciis

nec non praefati Domini Stephani de Báthor Palatini,

et

de Bélthök ludicis Curiae

Regiae Maiestatis communitarum vigore

tati.

praefertur

ut

testimonio Literarum 135

et

quarto die termini praeno-

praedicto

(MDXXVI.) {Horvát István : Verbtzi István emlékezete.

II.

k.

245

— 250.

11.)

B)

1526.

Werbczy

11.

Lajos király az országgylés végzése következtében

Istvánt és Szoby Mihályt

vánítván^ a

számzetés

büntetésével

az ország ellenségeinek siijtja

s

nyil-

Báthory Istvánt a

nádori tisztségbe visszahelyezi.

Nos Ludovicus Dei grácia Rex Hungarie et Bohemie etc. Memorie commendamus tenoré presencium significantes, quibus expedit, universis, quod nos sedulo ac diligenter considerantes quanta pericula huic regno nostro tum ab exteris hostibus, tum ver intestina quorundam subditorum nostrorum factione circumquaque immineant,

quanta

libertatis

huius

presertim

cum anno

item diminucio auctoritatis

regni

nostri

preterito

preteritis

1

5

nostre regié, ac

temporibus facta

sit,

et

Stephanus Werbewczy ac Michael

Zoby, dicte factionis precipua capita, contra mandátum nostrum, prelatorumque, baronum

et procerum, ac totius pene nobilitatis consensum, sub specie communis boni, ac reformandi status

i

huius regni nostri, in oppidum Hathwan (comitia) indixissent, ad

que nos etiam evitande fecissemus,

sedicionis

aperte immine(bat,

cum)

causa,

que tunc,

ipsis prelatis et

nisi

id

baronibus

ac proceribus nostris proficisci compulissent, ibique inter cetera

15

— opprobria iactata

omnes ordines ac

in

ac

(mise)racione

sine

dignitates

multa perperam violenter ac contumeliose

alia

eisdem Stephano Wer(bevvczy) '

-

262

quoque nosíro sincere nobis

et

Michaele Zoby auctoribus,

acta, fideli

dominó

dilecto spectabili eí magnifico

20 Stephano de Bathor regni nostri (Hunga)rie palaíino, qui nobis et

nostro

huic regno

ac prefatus Stephanus

hominibus, non 25

locum eiusdem in

Werbewczy consencientibus sed

n(obilium),

palaíini suffectus (est). et

nostri

vergere, curavimus (dili)genter

et

factionis sue

tumultu(arie)

in

Que omnia cum videremus regnorum

status

nostrorum

hoc generáli conventu, quem beati Georgii martiris proxime

in

oc his etiam causis ad festum

apud regnicolas nostros declarare. hiis omnibus humilime nobis supplicarunt, ne ea, prelatos barones et proceres nostros per íumultum

(indix)eramus,

preíeriíum

30 Qui, cognitis

que (contra) et f(ac)tiones,

indebite acta sünt, impunita esse sineremus, (nec

occa)sionem daremus, per eiusmodi homines factiosos tatem nostram regiam 35 supplicatione iusta et

exaudita,

et

magisíratus palatinatus abrogatus,

per suffragia

apertam perniciem

multa grata

íemporibus (ne)cessariis

fidelia prestit(isset ob)sequia,

et aucíori-

Qua

huius regni vilescere.

et libertatém

ad bonum publicum

eosdem Síephanum Werbewczy

pertinente, et

benigne

Michaelem Zoby,

audoritatis nostre impetitores, ac publice pacis et libertatis manifesíos turbafores jure, leg(iti)me eí ex maturo consilio universorum

prelatorum baronum procerum ac regnicolarum huius regni nostri, 40 proscribi et in perpetuos, notoriosque

infideles decíarari fecimus.

Ac insuper ne decetero ad magistratum palatinatus, qui in hoc regno nostro, in ordine baronum, suprema est dignitas, ad cuiuscunque

impeticionem pleno

consilio

dictorum

factio

itíidem

ex

procerum

ac

accessus,

pateat

baronum,

prelatorum,

45 regnicolarum nostrorum decrevimus et deliberavimus, ut ipse magistratus eidem Stephano de Bathor, qui sine causa, iniuste,

indebiteque

50

abrogatus

restituatur,

et

idem

poribus ab ipso, vei a quopiam

palatino,

capitale facimus auferatur.

consvetudinem

omnium statuum nostro

eligi

huius

alio

Hoc etiam (in) generáli

regni

nostri,

ac per reges creari solent,

addito,

nisi

ut

palatini, ita si

per in

quod

iuxta

suffragia

hoc

regno

alicui illorum

privetur,

totius

ob aliquod sicuti

conventu,

obiectum fuerit, antequam officio dominorum praelatorum baronumque et crimen

pristinam

in

ne futuris etiam tem-

Et

antiquam

55

erat,

auctoriíatem ac dignitatem reficiatur.

cognicion

nobilitatis,

in

263

conventu generaü subjiciatur.

Qua

in

re

quicunque palatínus

per iuris processum convictus fuerit, non solum magistratu, sed et vita

ipsa publice privari

debeat,

iure

alioquin autem palatinatus ipsius officium, aufferi, vita eius

firmiter

durante.

concludimus.

Immo

Hamm

et

tesíimonio

non

iusticia

possit a

mediante,

quopiam

decernimus ac 60 nostrarum quibus secretum sigillum deliberamus

nostrum quo ut rex Hungarie utimur tarum vigore

et

litterarum

est

et

appensum, communi-

mediante.

sabbato proximo post festum beatorum Philippi

et

Dátum Bude Jacobi apos-

íolorum. Anno Domini millesimo quingentesimo vigesimo sexto. Regnorum ver nostrorum Hungarie et Bohemie etc. predictorum. Anno undecimo. Ludovicus R(ex) manu(propria). (Szabó Károly: Történeti Lapok I. évf. Kolozsvárt, 1874. 16. szám 255. és köv. 11.)

65

II.

Forráshelyek

magyar

a

magánjog

történetéhez.

1.

1248, Péter ispán özvegye, Ondurnia hitbérének márkát meghaladó részét az esztergomi káptalan eltt

Andrásnak

tizenkét

fiának,

elengedi.

A. B. C. D.i 1

Ph.- prepositus et capitulum Strigoniensis^ ecclesie

omnibus

Dominó Jhesu

Christo.

presentes Noticie

litteras inspecturis

omnium

quod Ondurnuch comitis de genere Cuplan,*

tenoré presencium duximus significandum,

domina Ondurnia

filia

5 relicta Petri comitis

filii

Fuurh,

in

nostra

constituta

presencia

quod a filio suo Andrea coram nobis tunc presente, quem de eodem Petro comite genuerat, pro dote sua recepit duodecim marcas argentí, et residuum debiti, in quo secundum regni consuetudínem pro dote sua eidem tenebatur,^ liberaliter totum remísit. Ita tamen, quod neque dicta domina, nec aliquis de consanguineis eiusdem dictum Andreám pro dote supradicta valeat inposterum" molestare. Et hoc pro bono pacis et amore filii, ut ipsa cum eodem predicto filio, et filius cum eadem pacifice et sine aliqua offensione posset commorari. Nos proposuit

10

salutem in

1

2 3 * 5 ^

et

confessa

est,

a betk fele Ph. == Philippus.

Cirographum Strigonium

;

el

=

Esztergom. Kaplony nemzetség. T. i. eidem domine Ondurnie a jövben, azontúl.

= =

van vágva.

filius

Andreas tenebatur.

—

265

—

et peticionem eiusdem domine filio suo Andree litteras nostras testimoniales concessimus munimine roboratas. Dátum anno Domini M° CC° XL°

ad instanciam

igitur

supradicto nostri

sigilli

octavo, per

manus Georgii

(Eredeti

DL. 332.

sz.

15

lectoris Strigoniensis.

m.

a

hártyaoklevél

országos

kir.

levéltárban.

a.)

2.

1234. máj. 14. estei

II.

Endre magyar

király és Aldohrandino

rgróf leánya Beatrix között közjegyz eltt kötött házassági

szerzdés.

nomine

ámen. Dominus Andreas Dei grácia Ungarie, Dalmacie, Croacie, Galacie,^ Rame, Servie, Lodomerieque rex nomine mere ac pure et inrevocabilis Patris et Filii et Spiritus Sancti

1

donacionis, que esse dicitur inter vivos, donavit quinque millia marcas argenti domine Beatrici regine uxori sue, filie quondam felicis memorie domini Aldrovandini- marchionis Estensis,

5

In

promittendo se daturum uxori sue

suis

et

et

soluturum predicte

heredibus predictas quinque

domine

Beatrici

millia

marchas

quinque annos completos, ita quod in quolibet anno istorum quinque annorum solvere debeat et sibi solvere argenti hinc ad

teneatur et suis heredibus mille marchas et

argenti,

10

obligando se

suum regnum totum donec predictam pecunie quantitatem

heredibus solverit et attenderit,^ ita quod ipsam pecuniam totam sive argentum predictum domina regina apud se habeat et habere debeat et de ea, quidquid sibi placuerit ad suam voluntatem, ut voluerit facere, faciat et in hoc sibi dotem constituit, concedendo eciam idem dominus rex Andreas eidera domine regine omnes redditus, proventus, utilitates, raciones et iura, que et quas ullo tempore hinc retro habuerunt seu habere sibi et suis

15

;

consueverunt

Ungarie.

regine

specialem promisit dare ultra

dotem

1

kell

et

Et

insuper

faciens

ei

gráciám 20 vita sua

solvere omni anno in omnia predicta de sua camera speciali

Galicie helyett.

A

ei

et

sorrend egyébként hibás. Galicie-nek Servie után

következnie. 2

Hibásan

3

appenderit helyett.

mille

Aldovrandini helyett.

—

2Ö6

—

marchas argenti vei tantum, quod inde de suis redditibus possií taníum argentum ab ea omni anno percipi et haberi. ^ Eí ibi 25 in continenti^ interrogaíus idem dominus Andreas Dei grácia rex Ungarie a dominó Guidocto Dei gratia episcopo Mantuano, sí volebat Beatricem filiam

felicis

memorie quondam Aldrovandini'^ legitimam et in ipsam iit

marchionis Esíensis in suam uxorem in

30

suam uxorem legitimam per varba de pre

Respondit, quod sic volebat et sibi placebat in

omnibus, ut dictum

est superius, et

eí

senti

consentire.

dicebat et faciebat

eodem modo

interrogata

domina Beatrix ab eodem dominó episcopo Mantuano, si volebat dominum Andreám Dei grácia regem Ungarie in suum virum legitimum et in ipsum tanquam in virum legitimum per verba de presenti consentire, respondit quod sic volebat et sic predicta

35

placebat et dicebat et faciebat in omnibus, ut dictum est superius.

His itaque iníerrogacionibus et responsionibus sic factis idem dominus Andreas rex eandem dominam Beatricem desponsavit annulo maritali, consenciendo in eam, ut dictum est, in omnibus 40 et per omnia. Et de omnibus predictis plura instrumenta uno tenoré inde fieri rogata sünt. Interfuere* testes dominus Robertus Dei grácia Strigoniensis archiepiscopus, dominus Baríholomeus Dei grácia episcopus Vesprimiensis, comes Maginhardus de Aquilucia, comes Martinus de Sancto Martino, comes Schenela 45 de Tarvisio, dominus Maíheus de Ccrrigia, dominus castellanus de Gaffaris, dominus Wilielmus vicedominus, dominus Bonaventurinus de Archelardis, dominus Arnaldus de Saviola milites Mantuani, dominus Occatus de Padua, dominus Raymondus

de Tarvisio

Adum

50

et alii testes

quam

plures.

hoc apud Albam Civitatem^

est

in ecclesia

Beaté vir-

mülesimo ducentesimo trigesimo quarto, indiccione^ die dominico,^ quarto decimo intrante Maio.*^

ginis Marié, VII.

^

Zavaros szöveg

redditibus

omni anno

;

helyesen

2

=

3

Hibásan Aldovrandini

4

Interessé

^

=

Székesfehéi"vár.

6

Az

indictio 15

utána álló

:

vei

tantum, quantum

argenti de suis

percipi et haberi possit.

rögtön.

VII.

=

szám

helyett.

jelenlenni.

évbl jelzi,

^

=

8

A hónap els

álló cyclus, mely a római adórendszerbl eredt; az hogy az okirat kelte a cyclus hányadik évére esik.

vasárnap. fele

1— 15-ig,

mensis inirans-nak, a másik

fele

illetleg 31

pedig

15

napos hónapokban

illetleg

16-tól

20-ig

1— 16-ig mensis

—

Ego Zambonus de Lonato interfui et

dominó

a

Friderico rege^ nótárius

rogatus scripsi.

{Fejér:

Codex diplomaticus

1289.

Olgyai Bojtos

özvegyének kifizetend fivérével.,

—

2Ö7

Tamás

fiai.,

liithérre

III/2.

376—378.

és

Séz

a

II.)

néhai

jegyajúndékra nézve

és

fivérök

az

özvegy

Kápolnai Jánossal két márkában kiegyeznek.

Nos magister Dominicus divina miseracione prepositus Posoniensis, memorie commendamus, quod cum johannes filius Farcasii de Capolna Tomam et Sceiz filios Buchtus de Oya super dote et rebus parefarnalibus sororis sue domine Anne, Leuce- fratris predicíorum Tome et Scez coram nobis traxisset in causam, et licet aliquantulum fuisset disceptatum relide

inter partes,

ad ulürr^umícLmen mediantibus probis

vir is

i

5

ad talem

unionem devenerunt, sicut partes nobis retulerunt oraculo vive vocis,-^ quod pro dote et rebus parefarnalibus^ dicte domine Tomas et Scez solvent ipsi Johanni in Assumpcione beaté Virginis^ proximo veníura duas marcas coram capitulo Posoniensi, decem pensas pro marca computando, quibus solutis predicíus pacis

Johannes reddet ipsos

Tomam

et

Scez

per

litteras

virorum videlicet capituli Posoniensis penitus expeditos in premissis et

lO

discretorum et absolutos

occasione premissorum. Hoc non pretermittendo,

15

viros memoratos si quispiam rerum parefarnalium predictarum coram quocunque iudice delegáló vei ordinario ex proximis consanguineis et cognatis ipsius

quod

racione

inpeteret

dotis

et

eosdem quod quandam ancillam nomine Cuz traditam cum dicta domina non petét a Torna et Scez memoratis, cum eandem non possideant sed

Johannis,

exíunc

idem

johannes

expedire

tenebitur

propriis sumptibus et expensis. Addicimus'' eciam,

exiens-n&k,

23-ig

stans,

instans

vag>'

astans-r\zk,

restans-x\dk neveztetett.

Frigyes róm. királytól kinevezett közjegyz.

1

II.

-

Valószinüleg hiba Luce

3 *

s ^

= élszóval. = parafernalibus. = aug. = Adiicimus. 15.

=

Lukács

helyett.

innen

végig

pedig

20

— eam a possidente

vendicabit ipsi

25

si

-

268

supradicte et in hoc idem

ancille

Johanni contradictores non exsistent nec

terminum

ipsum

obmitterent^

in

Ad hec penam dupli

rebelles.

solvendo,

incurrent occasione et dilacione quibuslibet posthabitis et delegatis.2

Dátum apud Posonium M*^ CC» LXXX°

anno Domini

a

(Eredeti hártya levéltár.

m.

die

in

Valentini

sancti

martiris

VIIIF.

kir.

országos

levéltárban,

Olgyay-

DL. 37465.)

1294, szept.

Csalomjai Póznán ispán néhai feleségének^

1.

Erzsébetnek hitbére, jegyajándéka Hebecsi Lörinczet

Jánost a

és

hozománya

és

fejében sógorait,

sághi convent eltt négy márkával

kielégíti.

Nos

Ladizlaus

Premonstratensium

conventus

fratrum

ordinis

Saag memorie commendantes

signifi-

prepositus

de

et

camus universis, quibus expedit, presencium per tenorem, quod comes Paznanus de Chalamia iuxta continenciam litterarum venerabilis

episcopi videlicet

patris

domini

Strigoniensis

Ladizlai

quatuor

marcas

duas marcas cum estimacione^

10

sonaliter pro se et

Johanne

fratre

filio

in

duobus

in octavis beati

Baptiste* et alias duas marcas in argento sancti regis Stephani^ Laurencio

miseracione

divina

de

Nicolai

archi-

terminis,

Johannis

bana in octavis de Hebech per-

suo conparenti pro dote

et

rebus parafernalibus ac rerum tempore nupciarum secum allatarum

eorum nomine Elizabeth, uxoris scilicet ipsius Paznanii iam defunde, prout debebat, persolvít coram nobis, quem quidem predictus Laurencius nomine et vice suo ac Johannis fratris sui predicti racione rerum dotalium omnium reddidit penitus coram nobis expeditum. Obligavit eciam se idem Laurencius de parte tam sua quam dicti fratris sui firmiter ad hec coram nobis, quod si processu temporis per quempiam idem comes Pazmanus

sororis

15

1

2

=

3 ^=^

4 s

omitterent.

relegatis helyett.

= =

becslés szerint. jul.

1.

aug. 27.

—

—

269

racione predictarum rerum dotalium inpeteretur, ipse

suus eundem tenebuntur expedire. Preterea

cum

[et fráter]

presentes

^

littere

20

ad nos reportabuntur, secundum tenorem earundem privilégium nostrum eidem comiti Paznano faciemus emanari. In cuius rei testimonium

memóriám

et

Laurencii memorati

presentes nostras

concessimus

Dátum in fest sancti M° CC° nonagesimo quarto. signatas.

(Hazai okmánytár.

1260.

A

VIII.

Hontpázmány

litteras

ad peticionem

munimine conEgidi- abbatis anno Domini sigilli

nostri

25

kötet 239. lap).

nemzetségheli

Bökény ispán négy hozománya

faluját anyjának^ Erzsébetnek hithére, jegyajándéka és fejéhen átadja.

Capitulum Ecclesie Posoniensis universis Christi fidelibus

l

tam presentibus quam futuris presentes litteras inspecturis salutem in Dominó sempiternam. Ad universorum noticiam harum serié volumus pervenire, quod constitutis coram nobis personaliter

Buken de genere Huntpaznan ab domina Elizabeth matre sua ex altéra, idem comes confessus viva voce, quod propter discordiam regni

comite Buketi

una

parte,

Buken et

est

filius^

comitis

Theutunicorum,^

devastacionem

ac

suum infortunium seu

paupertatem, de possessionibus suis dixit se dissipasse regni consuetudinem, sicut liciis

et rebus

mos fit ab

et iuxfa

antiquo, pro dote ac dota-

faciem judicis legitimé

convenire

;

sed antequam

debuissent, ex benep'acito

domine matris sue iuxta ordinacionem et composicionem baronum, quia filia sororis regis Andree esse dinosscebatur, ab hoc dotalicia sua et res secum adductas in auro, argento, gemmis et preciosissimis lapidibus,

ac viginti capita

hominum

1

A

2

Egidii helyett.

zárójelbe

3

Hibásan

=

tett

szavak az eredeti oklevélbl

filio helyett.

németek.

ki

15

predicti barones

una cum nobilibus regni ad valorem mille maicarum extimarunt. Qui idem comes Buken recognoscens se, quod de propriis suis tantam summám pecunie, unde solvere, non habuisset; guatuor

*

10

secum adductis domine matris sue, quibus ipse

dare tenebatur, penitus nichil se dedisse affirmavit in

5

vannak szakadva.

20

— suas Kurth,

villás

omnibus

270

Páka, Beké

utilitaíibus

et

— Chuturtukhelw vocatas, cum

ad ipsas períinenciis^

suis

in

Chollokuz

omni iuridiccione cognatorum suorum et generacionum suarum, domine matris- sue superius annotate dixit se statuisse, et statuit coram nobis in perpetuum et irrevocabiliíer possidendam;^ ita íamen, quod ne processu temporum idem comes Buken aliquo maligno instinctu, nec adiacentes, excepías et exemptas ab

25

filii sut,

nec

filii

filiorum,

ymo^

nec aliqui de generáció nibus suis

eandem dominam,

racione premissa

30 remedio anime sue conferre

cui

vei

dignaretur,

ipsa

nullám

domina ob

molesíiam

pro

possessionibus supradictis facere deberent, nec conarentur, sed et iuvamen facere comes Buken propria sua quod privilégium domine matris sue per nos dátum

pocius eisdem, in quibus possent,

assumpserunt. voluntate,

35

cum

privilegio

teneretur.

sonaliter

Obligavit

regis

eciam

Bele

auxilium

se

quanto

cicius

posset,

confirmare

Nec hoc pretermitíimus, quod domina Elizabeth percoram nobis astans una cum filia comitis Buken Katha

nomine nepte sua possessiones suprascriptas, quas ex parte filii sui recitavit se habuisse, ad neptem suam Katha nomine, ut 40 diximus, cum omnibus instrumentis^ suis, que habuit et adhuc habere poterit, statuit et donavit nepti sue sepe nominate coram nobis. Uí igitur huius composicionis et ordinacionis [series]^ robur perpetue firmiíaíis obtineaí, nec per quempiam processu temporum in irritum valeat retractari, ad instanciam et peticionem 45 comitis Buken et domine matris sue presentes concessimus sigilli nostri litteras privilegiales munimine roboratas. Dátum anno Domini M° ducentesimo sexagesimo. (Kubinyi:

3-4.

Oklevelek

hontvármegyei

11.)

1

2 3 4

Hibásan pertinentibus helyett. Hibásan matri helyett, Hibásan possidendas helyett. Középkori írásmód imo helyett,

s

=

6

Az eredetibl kimaradt.

oklevelek.

magánlevéltárakból.

;

—

271

1261. ápr. 26. Péter pedig

felét

polgárnak

atyjának,

veje

csipás

Hencz,

székesfehérvári

jnárka ezüstért eladja.

tíz

Capitulum presencium

birtokának

csegei

Anasztáziával hozományul adja vejének^ Miklósnak,

felét leányával,

másik

kopasz Dénes

fia

Albensis

ecclesie

inspectoribus

salutem

Universiíati vestre tenoré

universis

fidelibus

Christi

presencium declaramus, quod Dyonisio

Petri ex una parte, Hench lippo^ elve Albensi ex coram nobis personaliter constitutis, proposiíum extitit per Dyonisium antedictum., quod cum filiam suam Anastasiam filio dicti Hench nomine Nycolao thoro legitimo matrimonii copulaverit, medietaíem eorum omnium, que in villa Cheghe in

calvo

filio

altéra

vineis, fenilibus,

terris,

siivis,

aliam

ver

;

pro

decem marcis

possi-

sua ante-

íilia

10

Hench coram nobis et

ipsam

in predicta

Cheghe

villa

nichil juris

seu

porcionis sibi reservans, ea omnia, que ibidem

possidebat, sub

eisdem íerminis

cum

ver

partim

5

pecunie confessus est se plenarie ab eodem recepisse

idem Dyonisius

et sic

aliis

possidendam,

perpetuo

argenti

et

cum

tradidií

m.edietaíem vendidit eidem

dicta

summám

curiarum

sitibus

eidem Nycolao genero suo

d[ebat]2,

a

1

Dominó sempiíernam.

in

nobis

summa

pro

instanter

partim genero

metis,

et

pecunie

pretaxata

suo

perpetuare

ipsam donacionem

petivit,

filia

et

15

sua,

cupiens,

vendicionem

nostro privilegio roborari. Cuius nos peticionem iustam et legi-

timam

esse

aítendentes in

nostro

litteras

sexagesimo ecclesie

sigillo

primo,

nostre

aulc

regié

cantore, Feliciano custode, Michaele

(Wenzel

17-18.

1

A

3

t.

Árpádkori

Anno Marcii.

folyós

szem,

zárójelbe i.

tett

preposito.

concessimus 20

Domini M° CC° Magistro

vice-cancellario,

Paulo

Gregorio

decano exisíentibus. uj

okmánytár.

11.)

=

2

Gusztáv:

presentes

parte,

kalendas

sexto

electo,^

hac

communitas.

csipás.

rész az eredetibl ki van törve.

VIII.

köt.

—

1284.

Endre

21.

272

megvévén,

nev

felét

Kata

király a

ségének atyjától öröklött Gelyén

készpénzben

nev

nemzetségheli

másik

fizeti ki,

fele-

pedig Szilvás

feléért

birtokát adja cserébe.

Andreas, Dei grácia rex Hungarie omnibus Christi fidelibus

1

presentem paginam inspecturis salutem

dominó Jesu

in

Ad universorum tam presencium, quam futurorum nomine [Gilien boné memorie

in

Christo.

noticiam tenoré

quod nos terram quandam comitatu] de Zothmar sitam, quam nos olim

[presencium]^ volumus 5

István

tle száz márkáért

birtokát

pervenire,

quondam

comiti,

emptam de comite

Ypohc, pro multiplicibus suts serviciis iure perpetuo contuleramus,

quam eciam

terram ipse comes decedens a seculo

Stephani comitis de genere Katha dimiserat, 10

pro C. marcis comparavimus ;

quam

vendidít ob multíplícem vexationem

Coplon;^ ín cuius térre precium

ab

[terram]

Petri

terram

filíi

filíe sue,

Mohc de genere quandam [in

nostram

eodem comi-

comitatu de] Zonuc/'^ dyocesis í7///'s//van^ sitam, ab tatu 15

exemptam,

eandem dominam

nomine in

Scilovas

possessionem

L

pro

uxorí

eadem domina predicta domina

dedimus

marcis

predicte

et

per fidelem

térre

nostrum Petrum, filium Acus, fecimus introduci; residuas autem L. marcas eidem domine solvimus in argento. Ne igitur predicta terra Sciloas possit a quoquam nostrorum successorum recipi aut

a

quovis calumpniatore

intemptari,

sed

semper salva

et

tam apud ipsam dominam, quam apud suam posteritatem, presentem concessimus paginam duplicis perpetuum roboratam. Dátum anno sigilli nostri munimine in

20 inconcussa permaneat,

Domini M.CC.XXX.IIIÍ-to regni autem (Gróf Sztáray-család oklevéltára.

1

vannak 2 3

A

zárójelbe

tett,

illetleg

nostri I.

kipontozott

k.

anno XXX-mo.

1—2.

részek

az

törve.

=

II.)

Kaplyon nemzettség. Szolnokmegye (késbb Közép-Szolnok) Erdélyben.

eredetibl

ki

-

—

273

8.

1284, Figei Páka részeiket

Szalócs

fia,

rokonni megyeri

és

fasztalnoknak,

a birtokba az egri káptalant

kit

Capitulum ecclesie Agriensis salutem

Ad universorum quod Zalouch, pro Matheo,

parte,

filio

filio

be

/.-;

iktat.

omnium

in

Salvatore.

i

noticiam tenoré presencium volumus pervenire,

Pouka de Fygey pro

item Simoné,

fratre suo,

filio

Michaelis

suo ac Clementino,

Symonis pro

ipsius

birtok-

néggszáz ezüst márkáért eladják Bátholdi László^ királyi

se

de Megyer pro se

5

eadem, ex una

magistri Ladislai,

officiali

eí

Simon, consanguineis

filio

se et pro Petro, fratre suo de

ab altéra ver Ottus,

pro johanne

et

filii

magistri

Stephani de Ratolth, proximo^ dominó suo coram nobis constitutis,

prefatus Zalouch et

voce,

quod porciones

alii

suas,

socii

quas

eiusdem proposuerant viva haberent

Megyer, iure hereditario ipsos concernentes, iuxta terram Petri

a parte

filii

occidentali

comitis

iuxta

eiusdem magistri Ladislai

utilitatibus et pertinenciis

quibus

in

possederunt,

ipsi

magistro Ladislao, sibi

Elie,

filii

iisdem

Nicolai

reliquis

ver

partibus

cum

universis

terris,^ veris

15

metis* et antiquis,

tradidissent

et

suis heredíbus

10

filii

existentes,

vendidissent

et

terra

Almás vocatam,

comitis

filiorum

nominatam, de

Leustachii, de- Zalathna iuxta terras

Peíri

terram

predicta

in

a parte meridionali

prefato

perpetuo possidendas

habendas pro quadraginta marcis argenti decimé combustionis^ plenarie receptis ab eodem insuper obligaverunt se prefati Zalouch 20

et

;

eorum predictum magistrum Ladislaum et universos in omnibus universe térre"' predicte eiusdem heredes sui ac heredes

et socii

impetere nitentibus defendere expensis. Et

et

expedire propriis

térre

propter absenciam predictorum commetanesuper ipso facto privilégium dare voluissemus,' 25

pro testimonio prefatus Ottus exhibuit nobis Andree, Dei grácia,

1

3 * * « ^

et

cum nos

orum eiusdem

^

laboríbus

illustris regis

Hungarie

litteras

inter

domini nostri cetera

conti-

Hibásan pro ipso helyett. de szó törlend. Hibásan eiusdem térre helyett. Hibásan sub veris metis helyett. ezüstpénz, melynek Vio-e volt nem nemes érez. Hibásan ab omnibus racione universe térre helyett.

A

=

Hibásan noluissemus

Illés:

helyett.

Bevezetés a magyar jog történetébe.

lo

— nentes,

274

—

quod mitteremus unum ex nobis virum idoneum, coram

Andree de Legend, homo ipsius domini 30 regis presentibus commetaneis et vicinis predictam terram reambularet certis et iustis metis consignandam, 5/ non fuerit contra-

quo Martinus

filius

contradidoribus,

dictum,

domini regis evocaüs;

40

ad presenciam

fierent,

ipsius

post hoc diem, et terminum ac cursus

Nos igitur mandatis eiusdem regis obtemperantes, ut tenemur, cum predicto Martino eiusdem domini regis misimus hominem nostrum fide dignum; qui ad nos reversus dixit, quod coram ipso prefatus homo domini regis, presentibus prefato Petw filio comitis Petri, Mucha^ filio lohannis et Ladislao filio predicti comitis Nicolai

metarum 35

qui

si

et

filii

dominó

ipsi

regi

pro

Leustacii, pro se et

cometaneis eiusdem

fideliter

rescriberemus.

omnibus

fratribus suis, vicinis et

per veteres metas

térre,

antiquas

et

eandem

commetaneis exstitisset contradictor. Et cum hec omnia ac cursus metarum ipsi dominó regi rescripsissemus, denuo sepedictus Ottus portavit nobis alias 45 litteras ipsius domini regis hunc tenorem continentes: Andreas Dei grácia rex Hungarie fidelibus suis, capitulo Agriensi salutem et gráciám. Ladislaus magister dapiferomm nostrorum dicit, quod reambulassent,

ipse

quamdam

ex

nullus

et

predictis

Megyer vocatam, precio a quibusdam postmodum ipsa terra reambulata, et

terram,

nobilibus comparasset; et 50 staíuta

eidem magistro Ladislao hec

prout

omnia

vidimus contineri

;

in

vestris

quo

circa

et

assignacione,

nobis

fidelitati

damus, quatenus dicto magistro térre,

prout

nemine contradicente,

extitisset,

litteris

Pauli apostolorum.-

pro

Ladislao

uberius

constat,

obtemperantes, ut tenemur, super empcione

roboratas.

plenius

man-

emcione ipsius vestrum

dare

Dátum Bude quinto die beatorum Petri et Nos igitur mandatis eiusdem domini regis

55 privilégium debeatis.

térre presentes

transmissis

vestre precipiendo

concessimus

contulimus

et

assignacione ipsius

sigilli

metarum eiusdem quod prima méta incipit

Cursus autem

60 noster taliter expressit,

et

in

vallis,

Chyglafeu vocate iuxta terram predicti Petri

et ibi

sünt due mete

;

munimine idem homo capite cuiusdam Almás vocatam,

nostri

térre

hinc egreditur versus occidentem, et

parum

unam metam cum quadam ilice existentem, transeundo magnam viam ascendit ad quoddam berch, et

eundo

1

2

iungit

Hibásan Mathia

=

jul.

3.

helyett.

et ibi

'

—

—

275

sub quadam quercu sünt due mete, una térre predicti Mathe/ G5 Almás nominate; et in eodem berch sub quadam ilice est una méta, et ibi tenet metas cum terra filiorum predicti comitis Nicolai Zalachua- vocata, et per idem berch ascendendo iungit terreas metas, a quibus descendit et

ibi

due

sünt

mete

terree

ad

ipsius

quamdam magnam

viam,

magistri

iungit 70

Ladislai,

priores meta,^ a quibus inceperat, et ibi terminatur. Presentibus

tamen magistro

Paulo lectore, Mychov Hewes archidiacono, et aliis multis, anno Domini M.CC.LXXXXIV. regnante Andrea, illustri rege

Stephano

preposito,

custode, magistro lohanne de

Lodomerio Strigoniensi, lohanne Colocensi archi- 75 episcopis, dominó nostro venerabih patre Andrea, Dei grácia Hungarie,

episcopo Agriensi existentibus. (Fejér: Cod. Dipi.

Szombat

1286. hirtokhan

t.

fiai

VII. v.

Kozma,

Feketeerdben

és

III.

102—105.

Miklós

és

István

Sztragar

ezüst

márkáért

150

részüket

birt

11.)

eladják a szepesi káptalan eltt Detre fia Arnold ispánnak.

Nos capitulum

ecclesie

expedit, presencium per

Martini

beati

tenorem

de Scepus,

significamus

quibus

universis,

quidam nobiles, Cosmas scilicet, Nicolaus et Stephanus filii Zomboth in nostri presencia ex una parte personaliter constituti, comes Arnoldus, filius Detrici ex altéra, idem^ Cosmas, Nicolaus et

Stephanus predicti fassi sünt oraculo

maturo

consilio

comiti Arnoldo

amicorum habito totam

Feketeu Erdeu dicte, utilitatibus

ac

illustris regis

et

et

metis

pertinenciis,

et

prout

vive vocis, se vendidisse

térre

terminis in

Ztragar et

privilegio

et

silve

cum omnibus domini

nostri

Hungarie, Ladislai evidencius dedaratur, pro centum

quinquaginta marcis puri argenti plene habitis ac perceptis ab

eodem,

sibi

ac suis heredibus, heredumque suorum successoribus

iure perpetüo ac irrevocabiliter

1

2

3 * ^

Hibásan Mathie helyett. Hibásan Zalathna helyett.

Hiba metas helyett. Hibásan iidem helyett. Hibásan idem helyett.

5

animo deliberato supradicto

porcionem suam

cum

l

quod

possidendam

et

habendam, item

10

— 15

276

—

privilégium iam dicti domini nostri Ladislai regis comiti Arnoldo et suis

heredibus predictis coram nobis resignantes. Assumserunt

iíaque Cosmas, Nicolaus et

quod

Stephanus sepedicti,

quis

si

ex consanguineitate ipsorum comitem Arnoldum suprascriptum ac

suos heredes super empcione predicta

eciam

20 vei

2'i

prefatam

terram

Ztragar

vendicione impediret,

aut et

sylvam

Feketeu-Erdeu

nuncupatam ausu temerario (occupare^) attemptaret, ex tunc ipsi Cosmas, Nicolaus et Stephanus aut ipsorum heredes comitem Arnoldum propriis laboribiis ac sumptibus expedirent. In cuius rei memóriám, firmitatemque perpetuam presentes litteras sigilü nostri munimine ad instanciam parcium fecimus consignari. Dátum anno millesimo ducentesimo octuagesimo sexto. (Fejér: Cod. Dipl.

t.

V. v.

Ili.

330—331.

11.)

10.

1290. juí. 6. A Hontpázmán nemzetségheli Miklós fia Lampert Bél nev birtokának felét az esztergomi káptalan eltt 300 márka ezüstért eladja Hermann fia Miklós selmeczhájnjai polgárnak. Universis presentes

1

Strigoniensis salutem in

litteras

inspecturis

capitulum

ecclesie

Dominó sempiternam. Ad universorum

noticiam tenoré presencium volumus pervenire, quod nobilis vir

Lampertus 5

filius

Nycolai de genere Hunthpaznan ad presenciam

nostram accedens, dimidiam partém possessionis sive Beel vocate sub monte Scycen" in comitatu Huntensi metis et antiquis terminis limitate,

certis

eadem possessione ipsum de permissione 10

et beneplacito

sanguineorum siiorum, villa

et

villa

filii

videlicet

hereditario

filii

viro

Sefrech

filius

1

2

E

=

con-

possessioni

proxime vicinantis;

Welk de generacione sua

prefata in vicinitate

sua Kaloscita vocata eciam

Nycolao

et

Ders de magnó naso cum

adiacentis,

marcis argenti de Banya, ad plénum habitis 15

porcionem de ex

contingentem

consensu commetaneorum

sua Princh vocata eidem

Alexandri

cum

ac

scilicet

iure

sue

térre

existentis,

filio

Hermani de Selmeczbanya

serviens

civi,

trecentis

honesto

pro quo Urricus

suus super hoc facto companiit coram

szó a szövegbl kimaradt. Szécsény.

pro

et receptis,

—

—

277

eiusdem Nycolai successivis se confessus una cum dimidietate ville in eadem

nobis, et posteritatibus

est vendidisse et assignasse

terra Beel existentis

ac pertinenciarum suarum in

utiíitatum

et

perpetuum pacifice possidendam ; ita ut ab omnibus causis racione 20 dimidie partis eiusdem possessionis et utiíitatum suarum venditarum sciiicet eidem, ut prediximus Nycolao, per Stephanum ipsius

fratrem

umquam ipse

Lamperti,

tempore

Lampertus

et sui

ipsum Nycolaum

successores,

hominem

alium

quemlibet

vei

susscitatis,

assumpsit

sicut

ulío

suos posteros

et

et

ad hoc

25

se firmiter obligavit, expedient indempniter suis propriis laboribus et

expensis.

idem

Asserens

partém possessionis sive

Lampertus

térre Beel

cionem eiusdem Stepiiani

fratris

in

sui

prenotatam

redempcionem

dimidiam et

remuta-

captivitate existentis se

in

obligacione 30

ex neccessitate inevitabili vendidisse; condicione

et

huiusmodi mediante, ut

suo predictam

si

eidem Stephano

dimidietatem possessionis iam venditam

fratri

videlicet regni consue-

tudo remutandam decerneret et pariter rehabendam, non posset aliquatenus

remutari,

nisi

prius

iilis

trecentis

marcis

argenti

eidem Nycolao ex parte ipsius 35 íamen alia parte eiusdem possessionis seu térre Beel, que eidem Stephano fratri suo debetur. In cuias rei firmitatem et memóriám sempiternam presentes litteras ad peticionem et instanciam ipsius Lamperti nostro sigillo dedimus communitas. Stephani

prenotati

restitutis;

salva

Dátum per manus lectoris

discreti viri magistri Cypriani ecclesie nostre

anno Domini M° CC° nonagesimo

nonas

pridie

(Eredeti hártya az országos levéltárban.

40

Julii.

DL. 1284.)

11.

1298. jan. 13. Péter csere

utján

hunnak

szerzett

és fiainak

erdélyi jiüsjwk

falvait^

Lóna nev

Nos capitulum Albensis

az

erdélyi

Újvár

és

Faludi nev,

káptalan

eltt

Mikud

falujáért elcseréli. ecclesie beati Mychaelis archangeli

1

Transsilvane memorie commendantes significamus, quibus expedit, universis,

quod

venerabilis

páter

Petrus

dei

grácia

episcopus

Transsilvanus prelátus noster, qui diligenti studio statum ecclesie beati Mychaelis in

augmentavit et in suis possessionibus de die 5 diem studet ampliare, ad nostram accedens presenciam, con-

fessus dixit,

quasdam duas

villás

suas

episcopales

contiguas,

;

— Vyvar

—

278

Foludi vocatas, per concambium

et

Sampsonis

Nycolao

et

filio

comite

Petro

a

eiusdem, necnon

filio

a Paulo magistro

et

de iuxta Aranas,^ que ab antiquo episcopalis fuerat, ad eum et per eum ad episcopatum devolutas, inspecta utilitate térre et ville Louna vocate, que inter terras et possessiones episcopales Gyolo- et Fenes sita existit, pro ipsa terra seu villa Lona celebrato permutacionis contradu, Mykud bano presencialiter coram nobis comparenti et per eum suis heredibus heredumve suorum successoribus in concambium dedisse et tradidisse, et per ipsum Mykud banum

10 fratre ipsius comitis Petri pro villa Sancti Regis

15

nomine

suo

Demetrii

nomine

et

Petri,

et

suorum,

filiorum

ex confessione

prout

20 receptas et habitas; et terram sive

monasterii Garab, ubi idem

ius

villám

Nycolai

ipsius

Lona,

videlicet,

constitit,

quam

esse

a parte

patronatus obtinet, asserit per

concambium ad se devolutam, in ius et proprietatem ipsius domini episcopi et per eum suorum successorum irrevocabiliter transtulisse, ius dominii et possessionis, quod ipsi Mykud bano et 25

filiis

suis in predicta villa competebat,

Paccionibus

a se penitus abdicando.

condicionibus ab utraque parte talibus introsertis,

et

quod si Mykud banus et filii sui ac filiorum heredes dominum episcopum et suos successores in pacifica possessione térre seu

Lona tenere non possent, vei nollent suis laboribus et expensis defensare, extunc ad penam centum marcarum tenerentur pro quibus centum marcis villa Almás, ubi ecdesia lapidea in

ville

30

honore^ beati Demetrii

est constructa,

episcopatui ex nunc remanet obligata, retinebitur,

35

donec

de

ipsis

centum

ad cautelam futurorum pignori data tamdiu

et

marcis

per

predictos

vei

eorum heredes fuerit satisfactum, et nihilominus predicte due quas dominus episcopus in concambium eisdem tradidit,

ville,

ad

ius et proprietatem episcopatus sine aliqua questione rever-

ver dominus episcopus vei sui Mykud banum, filios suos et filiorum

tentur. Si

40 possessione villarum

tunc per

proprietatem

cambium

et

possessionem

villarum Vyvar

2

= =

3

Hibásan

^

iam dictarum

tueri

eundem dominum episcopum et

ville

Gyalu.

honorem

heredes

in

non possent et

Sancti

suos Regis,

pacifica

vei nollent,

successores in

que

in

con-

Foludi transivit, rescisso contractu

Gyéres-Szentkirály.

in

successores prefatum

helyett.

—

—

279

inter dominum episcopum et filios SampMykud banus et sui successores introducentur de bonis episcopalibus eidem Mykud bano et

huiusmodi concambii sonis celebrato, et

nihilominus

;

45

marce tempore sue introduccionis

suis successoribus quinquaginta

in villám Sancti Regis sine aliqua contradiccione assignabuntur.

Dominus eciam episcopus de Foludi

et

additamentum concambii per eum Nayglok,- de Vyuar, 50

in

Mykud bano decimas^ de

dati dedií ipsi

de omnibus possessionibus

ipsius báni hoc

anno

provenientes episcopatumque contingentes preter quartam archi-

diaconaiem

et

porcionem sacerdotum. Dedit eciam decem marcas denarios valenti. Et celebratum firmitate literarum 55

partim in denariis, partim in extimacione^

quia utraque pars contractum

nostrarum sollennizari

et

taliter

sollennizatum roborari

voluit,

pro eo

munimine epiphaniarium Domini/ anno eiusdem

presentes literas parti utrique concessimus

sigilli

nostri

Dátum in octavis M° CC LXXXXo otavo. {Zimmermann — Werner: Urkundenbuch zur Geschichte Deutschen in Siebenbürgen. I. 209—210. 11.) roboratas.

der

12.

1278, aug. 16. Detre ispán fiai, Detre és Benedek Ozdabugy nevii birtokukat 60 márka finom ezüstért (az egri

(^= Zbugya) káptalan

egy

elÖtt)

Heimnek

és

elzálogosítják

évre

Dömötörnek

és

Lörincz

fia

Szuhai

Dátum pro memória, quod magistro

ver

pro se

comite

Heym

Demetrio

et

pro comite Nicolao

et

fiainak,

Detrico

filio

comitis

filio

filiis

Johannis de Zuha

Laurencii coram nobis per-

eundem magistrum Detricum propositum quod quandam possessionem ipsorum Ozdabugh

sonaliter constitutis per extitit et

relatum,

vocatam

ipsis comiti

marcis

fini

í

3 *

ö

= = = = =

et

Demetrio ac Nicolao pro sexaginta

argenti inpignorasset

Virginis^ usque

2

Heym

ab octavis assumpcionis beaté

ad revolucionem anni coram nobis redimendam;

dézsma,

tized.

Nagylak. aestimacione.

Epiphaniae Domini aug. 22.

i

suo Benedicto ab una parte, ab

Detrici pro se et pro fratre altéra

János

Miklós ispánnak.

=

vízkereszt,

^

-

— 10 et

ipsas

coram

nobis

assumpsit refundere

Heym

15 prefatus

et

quod

devolveretur, facie

térre

sumpmam^

comitis

si

ipsam possessionem

Detricus

magister

Dátum

crastino

ius

in

ipsam

et proprie-

comitis

et

personis

et

in

supradictus

vei in ipso termino

eadem possessio Heym, Demetry

tamen rebus

salvis

prenotate.

pecunie

posset

et

terminum

infra

si

redimere non posset, extunc 20 tatem predictorum

Heym

iidem

Presertim

tenebuntur.

obligavit se,

personaliter

infm terminum Demetrius ac Nicolaus

redimere

Detricus

extunc

Demetrius

et

Detrico

argento coram nobis. Assumpserunt

in fino

Demetrius prenotati, quod

magister

suprascripíum, reddere

magistro

prefato

idem magister Detricus ipsam

recipienti et

eciam

comes Heym

marcas iidem

sexaginta

solverent

—

280

Nicolai

residencium^

predicte

in

festivitatis,

anno Domini M'"^ CC'"^ Ixxmo octavo. (Zichy család okmánytára.

I.

41. lap.)

köt.

13.

1233. Bolosey

fia

a vasvári káptalan fia

Detriknek, oly

váltaná, az hét

márka

omnibus,

quod

ad

quos

felerészét

hocjyha a birtokot egy éven belül ki

ecclesie sancti

presentes

Michaelis

littere

de

Castro ferreo

pervenerint,

notificamus,

Ditrich filius Ernust ad nos veniens dedit Herberdo^

obligavit

dicto

Detrich

tali

condicione,

dimidietatem

pertinebat, sic ut sepidictus

nem

átmegy Detrik tulajdonába.

ráfizetése mellett

Bolosey tredecim marcas 5

nev pusztájának

tizenhárom márkáért elzálogosítja Ernust

feltétellel,

Nos capitulum

1

Uerbord, Rázna

elÖít

filio

quod idem Herbordus

predii

Rázna,

que

sibi

Herbordus a die penthecostes^ per

anni circulum posset creditori reddere datam pecuniam^ prenomi-

natum predium

iure

suo possideret; sin autem^ superius dictum

Ditrich in possessionem dimidietatis illius predii introduceret libere 10

possidendam, acceptis tamen ab eodem

1

=

summám.

2

t.

i.

possessionem.

3

t.

i.

populorum.

*

^ 8 '

= =

Herbordo.

pünkösd. Utána kimaradt valószínleg ef szó. si autem. non (redderet) tunc.

=

Ditrich

septem marcis

—

pecuniam supradictam. Ut

ultra

—

281

hec obligacio

igitur

firma, presentes litteras contulimus sigilli nostri

Actum

ratas.

est

ráta

sit

et

munimine robo-

Paulo existente nostro preposito, Purus cantore,

Boc custode, Pica decano Domini millesimo CC'"" XXXIIP. (Hazai okmánytár. VI. köt. 27. lap.)

14.

1257. Miklós ispán fia, Elek a Favus pannonhalmi apátnak 200 nehéz márka kölcsön fejében elzálogosított Ors nev birtokára tle felülfizetésképen még 80 márkát vesz kölcsön a székesfehérvári káptalan eltt.

Nos capitulum ecclesie Aibensis damus pro memória, quod cum Elek filius comitis Nicoiai primo in festi Sancti Laurencii in

presencia nostra abbaíe de [Jast

consanguinefis suisj presentibus

et

Johanne

et]^

filio

i

Gregorii

consencientibus ducentas marcas

denariorum regalium cum pondere a Favo abbate Sancti Martini de Sacro Monté Pannonié mutuasset, postmodum

5

in tercio die

Pentecostes- post festum sancti Laurencii^ proxime consequens*

idem Elek in nostri presencia octoginta marcas in redempcionem cuiusdam possessionis sue aput^ Princli habite obligáté sibi iterato

mutuari supplicavit, obligans

sibi

dictam possessionem Urs lO

nuncupatam sub pena caucionum et oblígacionum ac terminonim que in prioribus litteris nostris super miituacíone ducentarum marcarum continentur. Cujus supplicacionibus idem Favus abbas favorabiliter inclinatus dictas octoginta marcas in denariis regalibus cum pondere memorato Elek mutuavit coram nobis, ut prediximus, ipsas octoginta marcas superaddens ducentis marcis predictis. Et sic idem Elek dominó abbati in totali summa decisione,

15

tenetur in ducentis et octoginta marcis, pro quibus omnibus, ut est

memoratam

pretactum,

obligavit

possessionem

sub pena obligacionum

insertis seriatim.

et

Dátum anno Domini.

M''

(A pannonhalmi fapátság története.

1

A

zárójelbe

tett

részek az eredetibl

-

=

pünkösd keddjén.

3

Az

elz

*

Hibásan conseqaentis apud.

'

=

évi aug.

Urs

caucionum

ki

CC° II.

i.

L" VII.

köt.

304.

1.)

vannak töredezve.

10-ike. (t.

impignoratam

in litteris prioribus

Pentecostes) helyett.

20

282

15.

1285. aug. Lodomér esztergomi

14.

IV.

László

király

átírja

melyben

érsek oklevelét,

Tamás

curíáját és egy ktornyát egyéb épületekkel

megersíti

és

egy fallal

körülvet^

váczi püspöktiek

nyolcz évi használatra kölcsön adja.

Nos

1

Ladislaus, Dei grácia rex Hungarie

dantes significamus, quibus

memorie commen-

presencium

expedit,

tenorem,

per

quod venerabilibus patribus dominó Lodomerio, Dei grácia archiepiscopo Strigoniensi, eiusdemque loci comite perpetuo et Thoma, 5 miseracionem divina episcopo Waciensi, aule dilectis ac fidelibus nostris in nostri

idem venerabilis

stitutis,

páter

dominó

patre 10

miiratam

et

Lodomerio,

Budám

sive

se 15

sua

et

beaté

manendum

et

bona propter

Waciensis

a predicti

venerabili

ac

condicionem

cáriam

Strigoniensi

Strigoniensis

Virginis

medio Danubii constitutas cum

in

ibidem ad inhabitandum

cancellario,

episcopus

archiepiscopatus

insule

fine

et tenere

archiepiscopo

turrem lapideam,

superiori parte

Thomas,

habere

confessus est se recepisse,

nostre

presencia personaliter con-

iuxta

aliis edificiis

defendendum

temporis

in

veterem situatis

in

eis

impacati per

spácium octo annorum, a data presencium^ continue futurorum,

sub modo

et

condicionibus

certis,

in litteris predicte venerabilis

patris, archiepiscopi Strigoniensis inferius

a nobis ipse episcopus Waciensis, ut

pro

comprehensis, petens

huiusmodi sua con-

fessione seu recognicione coram nobis facta per 20 archiepiscopo Strigoniensi nostras

dare

Htteras

eundem ei

prefato

dignaremur.

Quarum quidem archiepiscopalium litterarum tenor talis est: Nos Lodomerius, Dei grácia archiepiscopus Strigoniensis, eiusdemque loci comes perpetuus significamus, quibus expedit, presencium per tenorem, quod nos ob prerogativam dilectionis 25 fraterne et propter debitum speciális favoris, quibus venerabilem

patrem dominum

Thomam, episcopum Waciensem,

Dominó

et

aule regié

dilectum in

amicum nostrum karissimum, cancellarium caritative sumus in suis beneplacitis

fratrem

socium

ac

prosecuti, et ipse e converso- nobis in nostris opportunitatibus

30 et agendis multipliciter fecit

'

3

=

cum

a jelen levél keltétl kezdve.

i= viszont.

sedula diligencia

iliud

idem,

283

cum eodem ad invicem cum

ac in futurum nos amicicie

sincere

dileccionis

et

iapideam archiepiscopatus nostri

cum

constitutas

consensu

Budám,

karissimorum

edificiis situatis

aliis

assensu

et

in

superiori

in

insule beaté Virginis iuxta veterem

et

episcopo

commisimus

Waciensi,

sive

fine

medio Danubii

in

ibidem, de benivola volun- 40

dominó fratrum nostrorum,

Strigoniensis dedimus,

turrem

et

parte,

aprobacione discretorum virorum,

Andree, doctoris decretonim, prepositi

Thome,

maioribus

vei

Dominó prosequemur, curiam muratam

inspirante

taté,

affectu et dulcedine 35

consimilibus

in

et

videlicet

concessimus eidem dominó

non

et

magistri

et capituli ecclesiae nostre

ecclesie

successori 45

vei

eiusdem per spácium ocío annoriim, a concessione presencium^ continue futurorum ad inhabitandum, et manendum, ac defen-

dendum

in

impacati

et

in

eis

sua

et

se,

bona,

ad precavendum Ungarie

partibus

viguerunt

peccaminum- exigente, Cumanorum, tum eciam prelia intestina; ita quod

eí

tum Ungarorum

cum

ecclesiam vei

si

transactis

aliis

suis

temporis

de dissensionibus, que

non

vigent

scilicet

et turris predicte,

maliciam

propter

et suis

sibi

insultus

Tartarorum

predictis

annis

octo

ad nos

et

per

regnicolarum,

sive

edificiis

mole 50

modice,

curia

nostram

et

de medie tolleremur," ad nostrum successorem, 55

pure, pláne et sine aliqua contradiccione, et obstaculo simpliciter revertentur;

non

reális,

cum huiusmodi

concessio

videlicet persone ipsius

nostra personalis fuerit,

domini

Thome

non eius successori vei ecclesie constet noster per cursum illorum octo annorum

et

mutaretur, nihilominus octo

facta.

episcopi esse,

Et

si

aliqualiter

status forsitan

60

de parte successoris nostri per lapsum

annorum hanc concessionem nostram ordinavimus

firmiter

volumus inviolabiliter teneri in sui roboris serié perdurante. Si autem ipse dominus Thomas episcopus pendente spacio eorumdem octo annorum ad alciora fuerit exaltatus, vei debitum 65 Ade exsolverit^ divino iudicio evocante, statim post eius exaltacionem, vei ingressionem universae carnis ad viam,^ predicte

et

curia et turris

cum

ibidem ad nos

et

1

2 ' •*

^

=^ a jelen

= =

bnök

aliis

edificiis

archiepiscopalibus

ad nostrum successorem

cum

constitutis

plenitudine sui

levél kibocsátásától kezdve.

halmaza.

ha meghalnánk. debitum Ade exsolvere ^^ Ádám vétkeért lakolni meghalni. viam universe carnis ingredi

=

=

meghalni.

2S4

/Y tamen, qaoJ pro melioraclonibus, innovacionibus ipse dominus Thomas episcopus in premissis curia, turre, et domibus medio tempore fecerit cum

70 iuris redibunt et

;

reformacionibus, quas

suis expensis, nos et successor noster et visui fuerint

75

et

opera eius

prout extimacioni^

sibi,

de satisfaccione

in premissis subiecta,

recompensacione pecuniaria teneremur respondere.

ipsius episcopi Waciensis peticionem considerantes iuri et

congruam

concessimus

Dátum

roboratas.

super contractu

equitati,

presentes

ipsius

Sarus,

in

Domini

80 gloriose, anno

aníedicto et recognicione

vigilia

munimine

assumpcionis

CC" octuágesimo

M*^

nostri

sigilli

litteras,

in

Nos ver consonam

Virginis

quinto.

(Knauz: Monumenta ecclesiae Strigoniensis.

201.

ÍI. líöt.

1.)

16.

1242. okt.

6.

Az

esztergomi káptalan egy

kházát

Aám

jnester ottani fihzeresnek hiisz é\)re hérhe adja.

Universis

1

presentes

capitulum salutem in

5

inspecturis

litteras

Dominó Jhesu

vestra,

quod nos locavimus magistro Ade

niensi

pro

se

et

heredibus

suis

nos

Strigoniense

Christo. Noverit universitas speciario,

legitiniis,

et

Strigo-

civi

non extraneis

quandam domum nostram

lapideam, sitam in vico Latin orum,

Strigoniensium,

introitum

mercimoniales,

habenteni et

conterminam

et

vico,

exitum

qui

de

ante

cameras

dictis

cameris

mercimonialibus ducit ad ecclesiam sancti Nicolai Strigoniensem,

ab hac 10

annos

die,

videlicet sancti Michaelis archangeli,

proxime

futuros

;

hoc pacto

usque ad

viginti

condicionibus inter-

venientibus, quod idem magister Adam vei heredes sui primo anno íenentur nobis solvere diias marcas boni et legális argenti in íerminis infrascriptis secundo Eínno diias marcas et dimidiam ; tercio ver anno duas marcas et trés fertones;^ quario ver anno trés marcas et sic deinceps usque ad vicesimum annum integraliter tenetur solvere proxime dictas trés marcas annuatim. Hoc salvo, quod de dictis marcis, singuiis annis nobis persol;

15

et hiis

2

= =

3

fert =^

1

aestimacioni. olasz telepesek (hospite:v. V-i

márka.

285

vendis retinere debent dimidiam partém pro edificadone quatuor

lapideorum

parietum

opere, a die

legali

anni proxime futuri vere

in

tercio in

extunc

dimidiam

singulis

locacionis

ver

fine

annum

Quam

opus

vei

iam

retinebunt.

usque

in terminis

Qua

percepta^

iamdicte 30

prefatus magister

si

alias

in

mar-

ad hoc superius deputatis-

Adam,

heredes

vei eius

prescriptis terminis facere recusarení,

tempore non complerent, ipse

dictum staíuto

et

35

heredes extunc priventur iure predicte conduccionis, licitumque nobis in alteram, quancunque voluerimus, partém predicíam

transferre locacionem, et nichilominus ipsi

autem

teneantur. Dicta die,

illa

idem

Adam

teneantur

similiter

ea

vei si

et

;

propriis

ad dampna

et interessé

edificia, si aliqua indiguerint reparacione,

qua completa

magister

reficere

vei

debite

est,

vicesimum

ad

ipsam

donec

et

iníegre debent solvere sepedictam trium

solucionem

negiigerent,

ab

quinti anni debet

supra dictum

ut

partém

annis

futuris

carum argenti pensionem

sit

In

perceperint,

integre

pensionis

nobis

ipsi

videlicet in Circumcisione

per bonos viros estimacio operis iamdicti,

estimacionem

vei

primo

terminis,

terminorum.

predictortim

libet

20

secundo in fest apostolorum Philippi et Jacobi,^ et fest sancti Egidii," vei quintodecimo die post quem- 25

Domini,-

fieri

et

usque ad finem quinti dimidiam partém debent persol-

locacionis

ver

aliam

;

tribus

hiis

de bono

altitudine síacionis unius'

in

predicíe

usque ad finem vicesimi anni, 40

eruní,

heredes

eius

ea

propriis

expensis

igne proprio, quod absit, exurerentur,

expensis

Si

reficianí.

ver

igne

alieno,

hostium insultu devastarentur, tunc super reparacione eorum

regni consuetudo observetur. Si

magister

peractis,

sepefaíus

completo

tempore

videlicet,

supradictam

autem omnibus supradictis

Adam,

sepenominate

vei

eius

locacionis,

domum cum

rite

45

heredes legitimi viginti

edificatis in

annorum

ipsa de novo

bona fide promittimus eidem magistro Ade, suo et heredum suorum nomine stipulanti, quod 50 pro ea pensione, quam tunc aliquis alius conductor offerret, non reconducere

in

fraudem,

1

nobis

a

ipsis

=1 egy állás

voluerint,

eadem relinquemus (álló

ember) magasságában.

3

= =

4

^^ szept.

5

Hibásan qaibüslibet

2

uj

év napja,

máj.

et

1. 1.

helyett.

locabimus,

quilibeí''

— conductoribus

aliis

iam

pro

dictum

nostre

quantum ad hoc^ preponendó. Et

eos

ipse vei eius heredes 55 prout

tunc nollent dictam

nobis

liceat

est,

Et

voluntatis.

libito

—

286

ut

domum

nos 60

roboratas,

et

presens

ad cautelam consimiles

Actum

retinuimus.

Strigonii

in

reconducere,

persone eam locare

alteri

contractus

mm

ecclesia

robur

dedimus muni-

firmitatis obtineat, presentes litteras sigilli nostri

mine

si

alfabeto penes

sancti Adalberti,

anno Dominice, incarnacionis millesimo ducentesimo quadragesimo secundo, mense Octobris, in fest sancti Michaelis archangeli.A. B. C. D. E.3

(Knauz

:

Monumenta

ecclesiae Strigoniensis.

344—345.

I.

11.)

17.

1294. ápr. 1. Az esztergomi, káptalan egy ottani föld darabját Aranyos Miklós^ esztergomi vendégnek és utódainak évi egy negyed márkáért örökbérbe adja. Universis

1

presentes

Strigoniensis salutem in

noticiam tenoré

5

inter

et

clausuram molendinorum*

nostrorum de Taplycha de Strigonio, a stagno, quod aurifaber

Strigoniensis

fecit

ibidem

nobis

Nycolaus

contradicentibus et

usque ad locum molendini eiusdem Nicolai,

invitis,

res-

ecclesie meliora totalem terram nostram sitam

minorem Danubium,

inter

inspecturis capitulum ecclesie

volumus peruenire, quod nos

presencium

nostre

picientes

litteras

Dominó sempiternam. Ad universorum

et

fossatum

meatum aque de loco ejusdem molendini in minorem Danubium decurrentis, ab eodem Nycolao propter ipsius insolencias et inportunitates multimodas iiire dominii revocanfes, unacum seu

10

alia

terra

claustro

nostra,

Sancte

1

=

2

Kétségkívül

que

Anne,

incipit et

ab angulo

veniendo

circa

orti'^

heremitarum de

sepem

orti

Kunch

ezt illetleg, erre nézve. szt.

Mihály-nap

nyolczada

értetik;

maga az ünnep

ugyanis szept. 29-re esik.

=

3 de az eredeticirographum. Az idézett kiadás ugyan mellzi ben megvan. V. ö. Knauz Az esztergomi föegyházm, okmtára. II. k. 48 1. * malomgát. ;

:

^

= =

horti.

— pelliparii^

iobagionis

nostri

-

287

usque

meatum

exeuntis, et

tum

filio

Strigoniense

Strigonium de

Aranyas

existit,

villa

vulgariter

Nycolao

de clausuris

fluvii,

eorumdem molendinorum nostrorum

usque ad fossa-

Martini

adventicio

Aranyas de partibus montis Mátra

eum

per

ac

appellatur,-

suis

et

obhoc

heredibus,

Myconi videlicet, Mychaeli et aliis nascituris locavimus et dedimiis in perpetuum plenarie possidendam. Condicione tamen huiusmodi mediante, ut per spácium quatuor annorum proxime futurorum a data presencium scilicet continue computando idem Nycolaus heredes

et sui

ac

dare debebunt;

15

in

20

posteri racione terragii annualis nobis nichil

autem anno et sic deinceps perpetuo, annuatim solvent nobis fertonem usualium regalium monetarum, 25 tunc temporis ad valorem mercimonialis argenti in civitate quinto

Strigoniensi currentis;^ et eiusdem Nycolai et

edium

ad edificacionem domorum,

et

suorum heredum*

murorum eiusdem

térre

monte nostro de Taplycha íapides usque ad suff icienciam concedemus balneorum et molendinorum nostrorum via et loco molendini eiusdem Nycolai ibi nichilominus libere remanente. Insuper eidem Nycolao et suis heredibus ac posteritatibus promisimus liberaliter et libenter, ut melioraciones suas, si quas super facie eiusdem térre nostre construendorum, de

nostre in facie

;

suis

fecerint

laboribus

expensis,

et

et

ullo

umquam tempore

30

35

vendicioni duxerint exponendas, nobis prius requisitis, ut expedit térre dominis, allis

nos eas ad nos non decreverimus redimendas,

si

hominibus

sub

vendendi,

premisso

honere*

et

debito

condicionis, habebunt liberam facultatem. In cuius rey^ firmita-

tem

memóriám sempiternam

et

heredibus

et suis

sigilli

Dátum per manus lectoris,

in capite

nostri

presentes

litteras

eidem Nycolao 40

appensione dedimus communitas.

discreti viri magistri Cypriani, ecclesie nostre

anno Domiai millesimo ducentesimo nonagesimo quarto, kalendarum mensis Április. A. B. C.

(Knauz: Monumenta ^

2 '

meglév 4

^ ö

eccl. Strigoniensis.

II.

350.

=

1.)

szcs. Hibásan appellato helyett. V4 márkát királyi pénzben, az ezüstnek akkor Esztergomban :

=

forgalmi értéke szerint.

Hibásan

:

= onere. = rei.

et

eidem Nicolao ac suis heredibus

helyett.

—

288

18.

1282. A Gutkeled nemzetségheli Butijhai András ispán fia, András Baka nev földjébl négy ekealjat az egri káptalan eltt szolgájának^ Péter

Omnibus

1

fia

Péternek ajándékoz.

Chrisíi fidelibus,

tam presentibus quam

futuris,

presens scripíum inspecturis capitulum ecclesie Agriensis salutem

omnium Salvatore. Ad universorum noticiam tenoré presencium volumus pervenire, quod Andrea filio comitis Andree de 5 Buthka de genere Gudkeled ab una parte, ab altéra ver Petro filio Petri serviente eiusdem coram nobis personaliter constitutis, in

pwposuit viva voce, quod quandam particulam sufficientem, de terra sua Baka vocata per dictum paírem suum, ut dicebat, acquisita abcisam, a parte orientali lacentem, cum omnibus utilitatibus et períiprefatus Andreas

10

quatuor aratrorum

usui

térre

nenciis suis

dimisisset

nobis dedit et contulit successoribus

iure

et

contalisset

sibi et suis

perpetuo

et

irrevocabiliter

habendam, ob merita serviciorum 15

prefato

Petro,

et

coram

heredibus heredumque suorum

ipsius

Petri

possidendam a

primevo

et

sue

tempore

in diversis fortune casibus sibi fideliter impensorum obügando se idem Andreas et heredes suos universos, ipsum Peírum et heredes eiusdem ab omnibus racione premisse

etatis

;

particule térre impetere nitentibus, defendere et expedire propriis

laboribus et expensis, et in pacifica possessione ipsius particule 20 térre indemniter conservare. ín cuius rei testimonium ad instan-

ciam parcium presentes contulimus sigilli nostri post plagam Tartarorum^ secundo renovati munimine roboratas. Anno Domini

M° CC°

octuagesimo

Anthonio 52

cantore,

secundo;

Paulo

lectore,

presentibus

Mikou

tamen

custode,

magistro

Marco de

Simoné de Kemey archidiaconis et illustri rege Hungarie, Lodomerio archiepiscopo Strigoniensi, Johanne electo Colochensi et dominó nostro venerabili patre Andrea Dei grácia episcopo Agriensi Pata, Martino de Zobolch,

aliis

multis

;

regnante Ladislao

existentibus.

(Hazai okmánytár. VIII. köt. 224. lap)

^

=^ tatárjárás.

—

—

289

19.

1291.

okt.

28.

Endre

III.

megerösiti

király

Gergely mesternek a pécsi káptalan kiküldöttje eltt

Andreas Dei

Hungarie,

grácia

tett

Keled fia

végrendeletét.

Dalmacie, Croacie,

Ad universorum

noticiam tenoré presencium volumus

quod comes Ladyzlaus

pervenire,

1

omnium

Christi fidelibus presentes litteras inspecturis salutem in

salvatore.

Rame

Comanie Buigerieque rex omnibus

Servie, Gallicie, Lodomerie,

filius

Servusdei^ fidelis noster

5

ad nostram accedens presenciam exhibuit nobis privilégium capisuper

Quinqueecclesiensis

tuli

vocate

et castri

in

eadem

possessionis

collacione

Orywa

magistrum Gregorium

constructi, per

filium Clety domine filie sue, uxori videlicet ipsius comitis Ladyzlai

cum

facta; petens a nobis

instancia, ut

eandem

collacionemque

habere,

ipsum privilégium ratum

acceptare

et

approbare,

dignaremur privilegio confirmare. Cuius tenor

nostro

Nicolaus

prepositus

capitulum

et

talis

10

ac est:

Quinqueecclesiensis ecclesie

omnibus presens scriptum cernentibus salutem in Dominó. Ad universorum noticiam volumus pervenire, quod cum ad iustam peticionem magistri Gregorii filii Keled magistrum Phylippum concanonicum nostrum transmisissemus ad eundem podagricum, qui scilicet in suis patitur pedibus podagram ab antiquo, ut coram eo pro quarta filie sue, quam habét unicam, de suis pos-

15

sessionibus ordinaret, idem magister Phylippus socius noster ad 20

nos rediens nobis

retulit

Gregoinfirmus quidem corpore, mente

rius filius Keled, ut premittitur,

sanus,

presente predicta

quod

viva voce,

filia

ipse magister

sua ibidem, de

istis

possessionibus

comitem Ladyzlaum eiusdem carnales et inter ipsum

suis hereditariis, in divisione videlicet inter et

magistrum

Phylpus fratres Gregorium ab olim

magistrum ista

et

possessione sua

Kwos

facta sibi devolutis, scilicet

vocata, et de

omnibus circumstanciis

pertinentibüs ad eandem, item de ista possessione sua Apaty

vocata

et

de omnibus circumstanciis

item de ista possessione sua

Orywa

ad eandem, de castro eiusdem, 30

et pertinentibüs

vocata

et

harum possessionum, Kuorough vocato, in Lyppov, racione harum omnium, isíam

item de tercia parte seu de tercia porcione videlicet in

25

de

in

Zeerya,

1

Chapa in

et

Zawa,

Isten szolgája, régi

Illés

:

in castro

videlicet

magyarsággal

Bevezetés a magyar jog történetébe.

:

Serfesd.

1°

— unam

et

35 suo et

—

290

solam possessionem suam Orywa vocatam cum castro

cum

omnibus

ceteris

suis utilitatibus et pertinenciis suis

quibuslibet ac circumstanciis universis legavit et filie

sue Jolenth, uxori comitis Ladizlai

Peech,^ in quartam et pro quarta

dedit

predicte

Seruusdey de genere

filii

sue sibi et eius heredibus

filie

perpetuo possidendam. Ceteras autem omnes possessiones suas 40 ipse magister Gregorius legavit et dedit

suam possidendas

bus^ post mortem

cons[angunineis

habendas. Et

et

fratri]

prefata

si

domina Jolenth heredem vei heredes non habuerit, hoc est nec filium nec filiam, iam tiinc hec possessio Orywa cum castro suo et cum ceteris omnibus utilitatibus suis et pertinenciis, ad con45 sanguineos fratres ipsius magistri Gregorii post mortem huius filie sue devolvetur. Hoc tamen expresso, quod si idem magister Gregorius filium habuerit, extunc omnes et omnimodas possessiones suas, hic filius suus Jure geniture possidebit et habebit; et specialiter prefata

50 suis

nichilominus

salva

possessio

ad

pertinenciis

filium

Orywa cum

domine

quarta

castro et

ipsius magistri

sue

filie

cum omnibus

Gregory

revertetur,

antefate.

Preterea

tamquam in donum idem magister Gregorius omnes servos suos et omnes ancillas suas, quoscunque et quascunque usque modo precio insuper absque quarta, nec radoné quarte

55 conparavit

emit,

vei

sue

filie

sicut littere vei instrumenta super hiis et

racione harum confecta nominant et declarant

pure

et tradidit

ob

amorem

et simpliciter

et

eidem

filie sue,

singillatim, dedit

uxori comitis Ladyzlai

intimam dileccionem eiusdem, irrevocabiliter

irretractabiliter jure

perpetuo possidendos

et

habendas. Item ipse

60 magister Gregorius servos et ancillas, quos et quas

domina mater

uxoris comitis Ladyzlai secum traduxit tempore nupciarum a

paterna, vei heredes eorundem, sicut

exprimentur,

reddidit

vei

restituit

filie

domo

inferius

sue uxori comitis

Quorum nomina sünt hec Cosmas cum uxore sua Powa nomine et cum duobus filiis suis et duabus filiabus suis; item Paulus cum uxore sua Chepke nomine et cum quatuor filiabus suis; item Chydboy cum uxore sua Mogdolna nomine cum duobus filiis suis. In cuius rei memóriám presentes litteras nostro sigillo concessimus roboLadyzlai in perpetum possidendos

65

eorundem nomina

eidem

et

et

habendas.

:

Adum

70ratas.

anno, Domini millesimo ducentesimo nonagesimo,

1

^= Pécz nemzetség.

2

A

zárójelbe

tett

részek az eredetibl

ki

vannak

törve.

291

mense Novembris, Stephano decano, per

manus

ibidem

existentibus.

Mathya

Dátum Nos

magistri Stephani lectoris Quinqueecclesiensis.

ex

cui

igitur,

cantore, Dyonisio custode,

quampluribus

ceterisque

officio suspecti

regiminis incumbit unicuique in

non deesse, quia ipsam collacionem seu donacionem per eundem magistrum Gregorium dicte domine filie sue, uxori suo

iure

75

ipsius comitis Ladyzlai, iuste, rite et legitimé esse factam presen-

tibus baronibus regni nostri, qui presentes aderant, inspeximus,

prout eciam in

aliis

privilegialibus litteris capituli

sancti

Petri

de Posoga^ super eadem collacione confectis vidimus contineri, 80

ad instanciam regia

nitate

et

peticionem ipsius comitis Ladyzlai, de benig-

favorabiliter

inclinati,

predictam

collacionem

seu

donacionem ratam habentes et acceptam, ipsum privilégium de verbo ad verbum presentibus insertam auctoritate presencium duximus confirmandum, duplicis sigilli nostri munimine robo- 85

Dátum

rando. siti

per

manus

discreti viri magistri

Theodori prepo-

ecclesie Albensis, aule nostre vicecancellarii, dilecti et fidelis

Anno domini millesimo ducentesimo nonagesimo primo,

nostri.

quinto kalendas Novembris, (Hazai Okmánytár. Ví.

regni autem k.

370—372.

nostri

anno secundo.

11.)

20.

1265. aug. 17. Omode gyri püspök tanúsítja, hogy Csákányi Balsam asszonyt rokonai leánynegyedére nézve kielégítették.

Omodeus Dei

grácia episcopus Jauriensis universis, quibus

expedierit, presentes litteras inspecturis salutem in

l

Dominó sempi-

Ad universorum noticiam harum serié volumus pervenire, quod domina Balsam filia Jacobi f ilii Johannis de Chakan ab una parte, Georgio filio Watha, Iwan filio Inse, et Olotow filio Gonow ex altéra coram nobis personaliter constitutis, eadem domina confessa est viva voce, quod Georgius et fratres sui predicti ternam.

5

super quarta de possessionibus patris sui prefati iure nature sibi debita

satisfecissent,

de virgultis" et

Dyonisii

1

2

et

assignatis

de terra

filii

sibi

septuaginta iugeribus térre

arabili, iacencia inter

Morodyk

ac

terram

dicti

Georgii 10

aliorum cognatorum suorum

;

que

= Posega. = cserjés. 19*

— quidem et

—

292

Ztremen a parte septemtrionali,

terra incipit iuxta fluvium

usque fluvium Myroud,

protenditur versus meridiem

terminatur;

et

insuper una rota

molendini prefati Jacobi

et

ibi

siti

in

Zturga a plaga orientali iuxta villám parvulam existentis.

15 fluvio

Qui Georgius et fratres sui predicti assercionem dicte domine in omnibus affirmarunt, dicentes, quod dicta septuaginta iugera et rotam molendini dicte domine pro sua quarta contulissent, de terra memorati Jacobi perpetuo possidenda, excepta quarta filie 20 Dubuzov, fratris Jacobi supradicti obligantes se nichilominus, quod si ullo unquam tempore per aliquem vei per aliquos dicta ;

25

domina super ipsa terra et rota molendini impediretur, ipsi eandem expedire tenerentur suis propriis sumptibus et expensis. n cuius rei memóriám ad peticionem parcium presentes litteras concessimus sigilli nostri munimine roboratas. Dátum in Sabaria^ tercio die post festum purificacionis Virginis gloriose, anno Domini M° CC° sexagesimo quinto. (Wenzel: Árpádkori uj okmánytár. VIII. köt. 132—133. 11.)

21.

1269. jun. 22. IV. Béla király

megerösiti a Monoszlaiak

között kötött osztályos egyezséget.

Béla Dei grácia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Servie,

1

Gallicie,

Lodomerie, Cumanieque rex universis Christi fidelibus,

presentibus

pariter

salutis largitore.

5

10

et futuris,

presentes inspecturis, salutem in

Deperire sólet vei potest solempnis accio

cum

temporum, nisi eam corroboret vivacitas litierarum. Ad universorum igitur noticiam tenoré presencium volumus pervenire, quod Nicolaus filius Andree et Petrus filius Petri ab una parte, comes Gregorius iudex Cumanorum, Thomas et Stephanus filii Th.^ fratris eiusdem comitis G.^ ab altéra nobiles de Monuzlo coram nobis personaliter constituti iidem N. et P.^ proponentes dixerunt, quod inter se nundum a primi eius^ parentibus, atavis et progenitoribus suis in universis possessionibus suis, tum de

motu

3

= = =

*

:= Nicolaus

5

Hiba valószínleg nondum a primis eorum

1

2

Szombathely.

Thome. Gregorii. et Petrus.

helyett.

-

293

-

tum eciam de partibus Sclavonie habuissent licet in una

partibus Hungarie,

iüstam vei equam divisionem, nec habere potuissent,

eadem proximitatis et consanguinitatis lynea^ sünt annexi; idem comes Gregorius cum fratribus suis prenominatis possessiones eorundem iniusta divisione, et inequali habe-

et in

sed totas

occupatas. Quorum quidem propocomes Stephanus, et fratres sui memorespondentes dixerunt, quod ab atavis, primis rati e converso parentibus, et progenitoribus suis in omnibus possessionibus suis essent divisi, habendo divisionem iustam, veram et equarent

indebite

detinerent

et

15

sicionibus auditis, dictus

lem.

Et

licet

contencio,

talis

scisma

iurgii

litis,

et

20

matéria

dissessionis" in factis et divisionibus possessionum inter predictos nobiles diu fuisset

mota

et ventillata,

nichilominus se recognos- 25

centes proximitatis lineam, cognacionis et fraterne diíeccionis

immo maximé tam boné

amorem,

ne ulterius super

pacis, et

divisionum suarum possessionum possent

factis

comes Gregorius cum

et turbari, prefatus

ob

altercari,

moveri

suis

supra-

fratribus

quasdam possessiones de partibus Sclavonie hereditarias, scilicet inter aquas Zava et Lona ac Chernech et inter predictam aquam Zava et aquam Hódra existentes totum et omnino cum adiacenciis et utilitatibus suis et pertinenciis ac omnibus Kapolcham, que Gaep dicitur, in medio térre et silve prefati Petri iuxta primam divisionem adiacentem, remittentes dederunt dictis

assignarunt,

tradiderunt,

Petro

sepedictis

suorum

et

statuerunt,

per

eosdem

habendas,

successoribus,

et

suis

conmiserunt Nicolao et iure

perpetuo possidendas, omni questione, contencione in

iteranda

quitta,

divisione

mortua

et inserta,

et

quod

in

scisma

tali

et

hereditario

dissessione

suarum

reiecta,

litis et

contencionis, seu iurgii provocando, ante

absque omni

omnia

strepitu iudicii"^ et iudicis porcione

pene trecentarum marcarum subiaceret. Renunciantes omni

üti et

accioni, in vera fraterne diíeccionis, proximitatis, et consanguini-

2

= =

3

Hibásan

*

=

1

40

firmacione et obligacione stabilita

si qua parcium processu et curriculo temporis, possessionum predictarum formám pacis violaret

et^ divisionibus

parti sustinenti

omnium possessionum

sopita

35

et

heredumque

heredibus

tenendas

30

linea.

összekülönbözés. in helyett.

perlekedés.

45

294

In cuius facti robor,^ firmám, certam, et inconcus-

tatis karitate.

sam perpetuamque

pecionem^ parcium nostro 50 conspectui personaliter astancium, presentes concessimus dupli-

munimine

cis sigilli nostri

ad

stabilitatem,

Dátum

roboratas.

per

manus

magistri

Demetrii, Albensis ecclesie prepositi, aule nostre vicecancellarii, dilecti et fidelis nostri. Anno Domini M° CC° sexagesimo nono, decimo kalendas Julii regni autem nostri anno tricesimo quarto. (Hazai Okmánytár. VII. k. 114—116. 11.)

22.

1289. Lörincz

és

decz.

hogy Paris fia Imre ispán

Ják nemzetségben

káptalan

apósa^ a

és

ket

rokonai

és

A

19.

Sebe a gyÖri

el'ótt

Ják

a vasvári

Sebe fia, Istvánnak Bel-Ják és Köröselö

nev

eltt

és

a miatt^

tesznek

nemzetségbeli

káptalan

Csépán

Sitkei

óvást

Ebed

Ják

fia

néhai rokonuk^

birtokairól lemondani

kényszeritették.

1

Nos magister C. prepositus et capitulum Jauriensis ecclesie damus pro memória, quod Chepanus filius Laurencii et Laurende genere Jaak de Sytke tam pro Zobous fratre eorum coram nobis constituti protestando retulerunt, quod per magistrum Emericum filium Paris et socerum eiusdem comitem Jaak de genere Jaak filium Ebed ac per nobiles de generacione eadem in linea ipsiiis Alexandri

cius filius se,

5

comitis

mortis

filio

concurrentes

Jaak

pressione nobilis 10

nobiles

quam pro Sebe

viri

amissionem

et

coram

conparere

mediante

Ihoannis^ báni possessionis

capitulo

non

Stephani

comitis 15

Beelyaak nes

deberent

ad

et

ipsi

et

in

metum

et coacti

litteras

capituli

Chepanus, Laurencius

et

aliquomodo intromittere de possessione Sebe fratris eorum sine filio decedentis

se

filii

quamquam eedem possessioChepanum Laurencium et Sebem, Nicolao filio

Keureseley vocatarum'*

ipsos

=

pocius

fuerunt

dare

eiusdem comitis Sebe heredum adhuc solacio

1

vei

Henrici usque ad

conpulsi

Castriferrei

eiusdem, super eo videlicet, quod

Sebe

potencia

filii

destituto,

robur.

2

Hibásan peticionem

3

= Johannis.

*

Hibásan

:

helyett.

de possessionibus

....

vocatis helyett.

si

con-

295

ad

tingat, decedente,

tanquam

Chepanum, Laurencium

ipsos

proximiori

in

consanguineitatis ipsis

linea

et

Sebem

filiis

Sebe

adiacentes de iure et eciam de regni consuetudine devenire debeant 20

Dátum

et devolvi.

feria

secunda^ proxima ante festum

M° CC° octvagesimo

Domini,- anno Domini.

(Hazai oklevéltár. 114.

nativitatis

nono.

1.)

23.

Az

1239.

konvent

egresi

írásba

foglalja

Gedecsi Miklós

ispán cégrendeletét.

Universis

fidelibus

Christi

presentem paginam inspecturis et

eiusdem

conventus salutem

loci

Noverií

future.

N. comes

universitas

Guedech,

de

tam presentibus, quam

fráter A.

vesíra,

V.

fráter

in

salutifera et capituli

prosperis et

predia

Laurencio

nostrum

ad

se

fecit

peccatorum permissa*

Dominó vite presentis et cum boné memorie

Strigoniensis

archiepiscopi,

adhuc

domini A.

et B.^

regum,

dum

divisisset tribus filiis,

Isaac scilicet,

Johanni, partém propriam cuilibet assignando, ne

per ejus obitum discordia puliularet inter fratres; excepta

quam

Houd,

ipse

habundaret'' successibus, possessionesque siias 10

quatuor partes

et

quod^

accersiri confessione

litteras

5

subpriorem,

Albensis eisdem obtulit testimoniales, quod

in

i

Egres

quod

laboraret in extremis, A. tunc temporis priorem, S.

H. custodem

futuris

dictus abbas de

dimisit in

ipse

libere sibi reservasset,

terra

commune; quartam partém tamen Guedech, Gut, Miclous, villám Novam, cum omnibus perti-

videlicet

villám

15

Trucman, villám Nadayp, et nenciis, pecudibus et familia, quod cui vellett, eam posset dare, aut in elemosinam conferre, in vita vei in morte. Processu ver temporis, quando Deus quartum ei concesserat filium, parte ad se pertinente ditare illum cogitavit; ita tamen, quod partes 20 predictorum

1

2 3

* ^ ^ '

= =

L.

et

J.'^

cum

parte junioris

hétf. karácsony.

Hibásan confessioneque helyett. Hibásan premissa helyett. Andree et Bele. :

:

= = =

abundaret. Laurencii

et

Johannis.

nomine March deberent

—

—

296

estimari, et divisione reiteraía iusticia previa

suam

sortiretur,

Trucman,

nichilominus a

Nadayp,

aliquem de tribus fratribus, idest L.

ad duos

pars

illius

bus

predictus

est

et J. et M.,

si

omnitamen in

superstites ex integro volveretur. In hiis

autem

30 Filiabus

fratribus L. et J. et M., eas commisit

testimonium presentes

rei

munimine

nostri

et

móri contingeret,

nullám potest habere questionem,

I,^

Gut,

esse

Houd, quam quatuor fratribus decrevit dimittendam. suis nihil omnino dimisit, sed matri et tribus

prefata terra

hujus

Guedech,

inmunem pretereundum, quod

decrevit

tamen (non)^

Propterea

25 expertem.

suam

coniugem

unusquisque partém

quatuor

villis

íncarnacionis

W

Actum

roborari.

CC°

honorifice

fecimus

litteras

anno

Egres,

in

maritandas. In seribi,

et sigilli

Dominice

tricesimo nono.

(Wenzel: Árpádkori

okmánytár

uj

VII. k.

92—93.

11.)

24.

1250

— 1300.

között. Az Aha nemzetségbeli Wejtich ispán

leánya, Gergely özvegye hitbérét és jegyajándékát fiának^ illetleg,

ha az meghalna, néhai

férje fivéreinek bizonyos ingóságok fejében

átengedi.

Nos capitulum Waradiensis

1

quod filio

ecclesie

damus pro memória,

constitutis in nostra presencia personaliter

Ubul,

pro

domina

nobili

de

5 comitis

se

et

Gregorii,

relicta

Aba ex

genere

Mikaele comite,

pro fratre suo Egidio ex una parte, ac fratris

altéra,

qui

eorumdem,

coram

filia

Weyíyh

nobis astantes

personaliter viva voce, sanaque mente sünt confessi,

dote

et

rebus parafarnaíibus

bonis Gregorii mariti sui boné

beneplaciío

voluntatis 10

et

quod super nec non super

domine antedicte, memorie decedentis, ex unamini

consensu

taliter

disposuissent,

et res

huius

vite

tedio

transire

contingeret,

ipsius

cognatis

videlicet Mikaeli et Egidio supradictis ac successoribus

remota cuiuslibet exaccionis 15

seu

quod ipsa domina memorata dotem suam parafarnales filio suo, et si filium suum, quod absit, de

ordinassent, scilicet:

cione, penitus et per

^

2

E

=

omnia

et questionis in

posterum

suscita-

dimisisset; ita ut deinceps nec ipsa

szó tévedésbl kimaradt. Isaac.

pueri,

eorumdem,

— domina,

quoquomodo ipsam continrerum parafarnaliutn contra predictos

vei fratres seu cognaíi, vei

ratione

geníes,

—

297

habeant

dotis

et

seu facultatem susscitandi. Cuius rey Mykael comes, et Egidius fráter eiusdem, pro quo sepedictus Mykael astitit coram nobis, dixerunt omnia bona Gregorii fratris ipsoruni in rebus mobilibus, videlicet possibilitatem

grácia, et vice predicíi

eqiiaciem^ pecudes, öves, et porcos, nec non

domine

educacionem ipsius

in

taria,

et

arma eiusdem sui ac

fili-

ipse

sex

domine

Wlkata nomine,

multiplicatum,

capitibus

tradiderunt,

ex

capita

tria

ipsis,

ipsorum, Vulkata antedictum ac uxorem suam,

mili-

filie

sue

unum manci-

legitimacionem assignasse, seu statuisse. Preterea

pium,

similiter

tribus

cum

filia

iuniori

servis ipsius

;

piendo ipsius possessionis fructus

et utilitates

mariti sui, absque ulla molestacione,

usque finem

vite

residere, preter in

usum

sue,

exercituantium.

percepció

ipsis

M.

et

Si

si

sue

fieret

cum

fota familia

sui,

debet et post^ 35

racione exercitus, qui cedet

autem se maritare iterum

provisio

ipsius possessionis

et E. pertinebit,

et

voluerit,

utilitatum

donec idem puer legitimam

ad aetatem, in nullo ad ipsam dominam peiiinente. domina marito se adiunxerit, ut est dicíum, predicti E. et M. filio ipsius domine, fratri ipsorum, unum ad serviendum servum ipsi puero tenentur dare et donare qui ipsi pertinet puero, si vixerit, alioquin ipsis E. et M. de iure tene-

perveniat

Item

si

30

competat voluntatí,

tempore mariti

sicut

exaccionem, que

extunc procuracio

25

patrem

scilicet

domine secum adductis; tria autem capita residua sorori ipsorum, filie domine antedicte assignarunt tali tamen condicione interposita, quod ipsa domina sepedida in ipsa possessione ipsius mariti sui, si ad alium maritum se transferre noluerit, sive fiíius suus vivát sive non, perciipsorum, pro

20

40

ipsa

;

ad presens privilegio nostro

bitur pertinere. Et quia

non

radificare"^

tenemur eidem dare privilégium cum presentes nobis

potuit,

fuerint exhibite.

Codex diplom.

(Fejér:

í.

IV.

v.

II.

70-71.

11.

család levéltárában rzött eredeti után helyesbbitve.)

1

Hibásan equaciain

2

=

3

Hiba

*

=

(=

filii. :

potest helyett.

ratificare.

ménes)

helyett.

a Kállay

45

—

—

298

25.

1283. ápr. IS. Máté nádor

Nos Matheus palatínus, comes Posoniensis et Symigiensis Cumanorum memorie commendantes significamus uni-

1

et

5

végrendelete.

iudex

presencium

versis,

quibus

cuncta

secundum divinam

unusquilibet

expedit,

tesauros

casibus

diversis

debet

sibi

fortune

in

sünt

transitoria,

et

nos

in

tezaurisare

celis

volentes

incedentes,

quod quia

tenorem,

per

disposicionem

;

nostre

anime

Ut possessiones nostras Periese, Nympty et Jech vocatas cum earum pertinenciis universis et cum tributo nostro de Thopulchan, si nos de hoc seculo hoc condimus testamentum:

invigilare,

^0

transmigrare contingat, reliquimus

quod

nostre possidendas; ita

donec

in eisdem,

legavimus domine consorti

et

sive inter sorores in habitu,^ sive

commoretur,

vivát,

possesiones possidendi facultatem,

liberam

et

habeat ipsas

ipsarum

de

ac

proventibus

pro remedio nostre anime elemosinas in missarum celebracionibus 15

et in

largiatur.

aliis

habeat

nichil iuris

Ita

in

tamen. quod fráter noster medio tempore

eisdem; sed

debitum universe carnis

sui

in

dum

transmigracione de hoc seculo

persolverit, ipse nostre possessiones

vantur 20

Gyrky

iterato.

et

in

devolvantur et

firma,

25

vocate, eo quia

perpetuum

sünt

alatt.)

=

nos aquisite

nostre et

non

de Insuia

de

Insuia

beaté

Virginis

sorori

domine nostre, commissimus Dátum apud Sambuk in Cena

regis, excellentissime

(Eredeti hártya a m.

'

possessiones

Et ut hec premissa esse possint ráta

Elysabeth

omnia illa observari facienda. Domini anno eiusdem M° CC° LXXX°

szám

per

ius monasterij beaté Virginis

et statuantur.

domine

domini nostri

ius fratris nostri devoí-

in

Ordinavimus eciam, quod

Nandu

hereditarie,

ipsa eciam nostra consors

szerzetes rendben.

kir.

tercio.

országos levéltárban.

DL. 1143.

;

-

-

299

26.

1231. II. Endre király visszaadja az esztergomi egyháznak a yikolin prépost által királyi

engedély nélkül

hagyományozott

s

ennélfogva a királyi kincstár részére lefoglalt földeket.

Andreas Dei grácia Hungarie rex omnibus tam presentibus,

quam

futuris,

litteras

presentes

Ad universorum tam

bonum.

noticiam presencium liberalitate

inspecturis

presencium,

salutem et omne quam posterorum

tenoré volumus pervenire,

inducti, terram

Sagv,

quam

i

quod nos

fidelis noster

regia

Nicolynus

5

prepositus ecclesie Strigoniensis ex nostra donacione possidebat,

que antea ad castrum de Hunt pertinebat; et idem prepositus a filiis Chepea pro quadam sue, in quibus ei

cum

ipse

N.

illi

remanserant^ ordine iudiciario optinuerat

prepositus

iter

universe carnis

ultimo testamento suo, non accepfa

consensu

illám, quam ipse sumpma pecunie

et beneplacito inquisito,

illas

sue ecclesie Strigoniensi reliquisset

ad regium fyscum debebant de

a nobis

et

iure

terras

ingressurus,

licencia,

nec

in

lO

nostro

pro remedio anime

nos easdem

tetras,

sicut

devolvi veíuti possessiones

illomm, qui sine herede solent decedere, a dicta ecclesia recepis- 15

semus; tamen regia pietate, sicut in primis est pretaxatum, inducti, tum recordatis fidelitatibus et serviciis nominati prepositi ecclesie Strigoniensis, eodem iure cum omnibus suis pertinenciis, quibus ipse prepositus possidebat, restituimus primam donacionem sepedicti prepositi regia auctoritate confirmantes. Ut igitur hec a nobis facta donáció salva semper et inconcussa permaneat, nec nostris unquam, seu nostrorum successorum temporibus valeat retractari, presentem paginam dupplicis sigiili nostri munimine fecimus roborari. Dátum anno Dominice incarnacionis millesimo CC° XXXI" Regni nostri anno vicesimo octavo. (Wenzel Árpádkori uj Okmánytár. VI. k. 498. 1.) :

'

=

adósai maradtak.

20

25

III.

Forráshelyek a rendi alkotmány kifejldésének történetéhez. A)

A 1

1.

Hkv.

r.

I.

szent korona tanához.

Postquam ver

3. ez. 6. §.

Saneti gratia ad agnitionem

fessionem, opera ipsius saneti regis

eundem sponte 5

nobilitationis,

nobiles

regem

in

ab

et

potestas,

10

et

et

ignobilibus

et

et

coronavere; omnis

segregantur,

jurisdictionem

in

hujus, et per consequens

communitate,

pro-

Hungari venere,

nostri,

pariter

fidei

ex consequenti possessionariae collationis, qua

et

decorantur,

plenariaque

elegére,

inspirante Spiritus

Catholicaeque

veritatis,

principem,

in

sacrae ac

facultas,

coronae

regem

regni

nostrum, a

communitatis ab auctoritate, simul cum imperio,

regimine translata

a quo jam omnis nobilitatis origó, per

est,

quandam translationem reciprocam, reflexibilemque connexionem, ita mutuo semper dependet; ut sejungi, segregarique nequeat, et altér sine altero fieri 2.

15

Hkv.

II.

r.

3.

non

ez.

catholicam sünt conversi,

tam

condendae

colíationis,

legis,

et

§. Verum posteaquam ad fidem regem sponte sibi ipsis elegerunt;

quam

etiam

cujuslibet possessionariae

atque omnis judiciariae potestatis facultas

dictionem sacrae regni gáriáé,

possit.

2.

coronari

solent,

hujus et

coronae,

qua cuncti

reges

subsequenter principem

20 nostrum legitimé constitutum,

cum

simul

in

ac

juris-

Hunregem

imperio, et regimine

translata est. 3.

1435

:

11.

prin,

3.

§.

Tandem ipsorum

adunata, de eorundem praelatorum,

et

congregatione

baronum nostrorum, nec

— non nobilium regni

—

301

totum

nostri,

corpus

ejusdem

regni,

cum

plena facultate absentium, repraesentantium, unamini voto, con- 25 silio,

deliberatione, et consensu, pro debita, ordináta, et conformi

justitiae administratione, incolis

ejusdem regni aequaliter omnibus

de caetero exhibenda, nec non quieto, regnicolarum

eorundem

et íranquillo statu

constitutiones,

scriptas

infra

;

statuta, et leges in

perpetuum duraturas, et inviolabiliter observandas, disposuimus. 30 decrevimus, et duximus ordinandas, declarandas, et firmandas. 4. Hkv. í. r. 4. ez. Proinde vera nobilitas, usu disciplinaque militari,

ac caeteris

acquiritur.

Nam,

cujuscunque conditionis vitia,

corporisque

animi, ubi

princeps existat,

mox

ille

jugo

rusticitatis 1.

§.

appellatur.

hominum,

facinora, ac ser-

35

alio jure possessionario,

per hujusmodi donationem principis (statu-

tutione legitima subsequente)

omni

virtutibus

et

quempiam

ob praeclara

castro, vei oppido, sive villa, aut

condonaverit,

dotibus,

noster

in

verum nobilem

creatur, et

ab

eripitur.

Et ista tandem donativa libertás, per nostrates, nobilitas 40

Unde

talium nobilium

merito haeredes, et

filii,

liberi

nuncupantur. Et hujusmodi nobiles, per quandam participationem, et

connexionem immediate praedeclaratam, membra sacrae coronae

esse censentur; nulliusque,

praeter

principis

legitimé coronati,

subsunt potestati. 5.

Hkv.

nobilitatis,

et

1.

45 10. ez.

r.

Quia dicíum

possessionariae

est superius,

collationis

plenaria

quod omnis potestas,

in

quod princeps ipse noster universorum dominorum, baronum, et magnatum, ac aliorum regni nobilium, possessionatorumque hominum, in casu, quo quis eorum, sine haeredibus et posteris decesserit, principem nostrum translata

sit

verus, et legitimus successor 1.

§.

:

ideo advertendum

originaliter

50

sit.

Omnia enim bona,

et jura

eorum possessionaria, ab

ipsa sacra regni Hungáriáé corona, virtute tatae,

;

dependent,

et

translationis praeno-

ad eandem semper respiciunt, 55

devolvunturque eorum possessore legitimo deficiente. 6.

Hkv.

III.

r.

1.

Dalmatiae, Croatiae, et

ez.

1.

§.

Et

consequenter,

regnorum,

Sclavoniae, atque Transylvaniae, sacrae

videlicet coronae regni hujus

Hungáriáé dudum subjectorum,

et

incorporatorum consuetudinibus,anostra legeparumperdistantibus, 60 atque discrepaníibus: de quibus,plurimaecausae post finálém earum

decisionem, in dictam curiam

regiam,

maturioris

revisionis, et

evidentioris discussionis gratia transmitti consueverunt.

-

—

302

B)

Az osztályszervezethez. 1

7. Hkv. II. r. 4. ez. 2. §. Populus en'im eo differt aplebe, quo species a genere. Nam appellatioiie populi, universi nobiles, tam magnates, quam inferiores, etiam ignobilibus computatis, significantur plebis autem nominatione, soli ignobiles intelliguntur. ;

a)

5

8.

Hkv.

III.

A 5.

r.

vérdíj

ez.

(homagium.)

Sed quia de homagio, ac marcis est ideo sciendum

homagialibus mentio saepenumero praehabita breviter, §.

seu ligámén: 10

;

quod homagium dupliciter accipitur. 1. Uno modo secundum leges, quasi hominis

Vei est:

quae

fidelitas,

ligium,

praestita superiori per inferiorem.

et est; fidelitas,

debetur

soli

principi,

nullius

alterius

fidelitate salva. §. 2. Alio modo sumitur homagium, secundum communem usum, tunc est mulcta, vei aestimatio homicidarum quae talis est, ut homicidae redimant se ab his, quibus competit, juxta aestimationem capitum suorum, ultra alias poenas pro actibus potentiariis penes homicidium forsitan patratis, debitas, et infligi ;

15

:

solitas.

§.

3.

Nonnulli

hominis perempti 20

nuUo

:

tamen dicunt; homagium, absurdum sit ita dicere.

pretium

Nam

licet

Sed homicida,

pretio redimi, et a mortuis suscitari potest.

ne talionem subeat, ut caput suum. redimat, necesse

non

et

esse

mortuus

quem

illius,

peremit,

est.

b) Praelatusok és bárók.

9.

narum, 25

Hkv. de

2.

r.

I.

quarum

ez.

Sciendum

juribus,

et

aliae sünt spirituales, sive ecclesiasticae §.

salutem instituit)

1.

Et

quamvis

humanam

personae

Dominus

et

primis est: quod perso-

in

consuetudinibus ;

aliae

ver

spirituales

Salvator

(medio

noster

personis saeeularibus digniores habeantur

domini praelati, 30 magnates,

atque

et

ecclesiariim

nobiles, et

rectores,

proceres

nune

;

agitur,

saeculares.

quarum

administrari

tamen omnes

ac

barones,

regni

hujus

et

caeteri

Hungáriáé,

— ratione libertatis,

nobilitatis,

et

§. 2.

etiam

eodem

orum duntaxat

május,

aliquis

Hinc

libertate.

ac uno,

temporalium,

eademque

una,

exemptionis, et immunitatis praerogativa gaudent

habét dominorum

de

bonorum

et

—

303

nobilis

eademque

una,

;

nec

minus

quispiam

lege, et consuetudine,

homagi- 35

juridico processu, in judiciis utuntur,

quantitate variantur.

Nam

domini

praelati, et

quinquaginta marcas, pro textu dignitatis

barones centum, nobiles

et

officii

;

barones ver,

ver

homagiis suis consequuntur, ut infra

hoc quoque non ratione

clarius dicetur. Et

sacerdotii;

nec

utputa

praelati

respectu

officii,

libertatis,

sed prae-

occasione

dignitatis

quo funguntur,

et

40

a

principe sublimantur. §. 3. et

primi

Unde

regi propinquiores in stando, vei sedendo,

et

atque priores in rempublicam defensionem patriae peragendo, caeteris nobi- 45

in consilio voces emitfendo,

augmentando,

et

libus existunt, virtuteque dignitatis, et officii merito praeferuntur.

A

c)

decretum záradékában való felsorolás.

10. Hkv. 1. r. 94. ez. 1. ab antiquo nomina, decretis,

Sünt itaque

§.

et literis

veri barones,

quorum

confirmationalibus

regiis,

inseri consuverunt.

Hungáriáé judex curiae regiae §. 2. Palatinus regni 50 regnorum Dalmatiae, Croatiae, et Sclavoniae banus: wajvoda Transylvanus et Siculorum comes, banus Zewriniensis nam Machoviensis banatus per Turcas nostro aevo deletus est. Item :

:

;

tavernicorum

:

;

janitorum

zonum, regalium,

:

pincernarum

dapiferorum

:

reginalium magistri

et

;

ac

:

aga-

nec non Themesiensis 55

et

Posoniensis comites.

et

dominis, Nicolao Strigoniensi, locique ejusdem comite perpe-

11.

tuo

et

1351:

XXV.

Dominico

archielecto

3.

Venerabilibus

§.

Spalatensi,

Colocensi;

in

archiepiscopis,

Nicolao

Christo patribus

Dionysio

fratre

Demetrio

Agriensi,

Varadiensi, 60

Andrea Transilvano, Colomano Jauriensi, Nicolao Quinqueecclesiensi, Michaele Vaciensi, Johanne Vesprimiensi, Thoma Chanadiensi, fratribus Thoma Syrmiensi, Peregrino Bosnensi, Stephano Nitriensi

et

Blasio

Tyniensi

episcopis,

ecclesias

Dei

fideliter

gubernantibus. §. 4.

Magnificis

Cumanorum, Nicolao

65

baronibus filio

Nicolao

Laurentii

palatino

et

iudice

wayvoda Transylvano, Oli-

—

—

304

verio magistro tavernicorum nostrorum, et judice curiae regináé,

Stephano

70 curiae nostrae,

75

nostrae

genitricis

dominae

Thoma

comite

charissimae,

iudice

Dominico

totius Sclavoniae et Croatiae,

de Macho et Nicoiao de Zeurino banis, Paulo magistro tavernicorum reginalium, Bartholomaeo pincernarum et Leukus dapiferorum, Dionysio agazonum et Tueteus janitorum nostrorum, nec non Johanne filio ejusdem Oliverii, dapiferorum reginalium magistris. Simoné filio Mauritii comite Posoniensi et aliis quam plurimis, regni nostri comitatus

d)

Hkv.

12.

dignitatis

r.

I.

maritorum

A

íenentibus, et honores.^

hitbér (dos) összege.

93.

ez.

3.

Nam secundum

§.

praeeminentiam, ac bonorum,

status, et

et

jurium

possessionariorum eorundem quantitatem variatur, fitque solutio 80

85

dotalitiorum:

verbi

ratione

dotalitii,

nobilis

centum,

gratia:

quam vei

relicta

baronis

unius

relicta

quinquaginta

plus

magnatis.

colonos

consequiíur Itidem relicta

possidentis,

plus

nomine dotis assequitur, quam alterius nobilis, cui minor fuerit colonorum numerus. §. 4. Si enim maritus officium baronatus gesserit; tunc mulier ipsa centum marcas. Si ver magnas, vei baro solo nomine fuerit, et officio baronatus caruerit, aut insignis nobilis, vei

miles

exstiterit,

quinquaginta

et

populosas, vei plures habuerit 90 pro dote sua consequitur

Hungaricales,

aut

:

;

sessiones

relicta ejus

iobagionales

quinquaginta marcas

marcam quamlibet per quatuor florenos

quadringentos

denarios, praesentis monetae,

computando. §. 5.

nobilium, 95

Relictae

de

autem aliorum

bonis,

et

juribus

secundum magis, et minus, juxta aestimatione communi mediante pratis,

ac

aliis pertinentiis,

et

inferioris status,

maritorum scilicet

(exlusis

et

conditionis

possessionariis,

bonorum quantitatem, agris,

sylvisque,

et

proventibus bonorum exterioribus)

dotes suas rehabere poterunt.

1

Az Országos Levéltárban DL

helyesbítve.

4239. sz.

a.

rzött eredeti alapján

Az ügyvéd

e)

Hkv.

13.

(procurator) bevallása.

ez.

13.

r.

II,

archiepiscopi, et episcopi

:

—

305

6.

Superiores

§.

itaque praelati et

nec non prior auranae

ac comites lOO

:

regni: etiam Rasciae Despotus; per literas

perpetui,

liberi,

et

eorum

veris proprias et notoriis sigillis

ipsorum roboratas, pro-

curatores constituendi facultatem habent.

Blagay

14.

család

oklevéltára

mendamus

presencium

tenoré

universis,

quod

Johannis,

Síephani,

declaratum

metum

in

auderent

et

et

formidinem

timerent,

et

expedit,

Michaelis

matris

aut conventus seu alia lóca pro conficiendis propter

^05

comítum de Blaga, eorundem nostre maiestati hunc modum, quomodo ipsi ad capitula^io

Nicolai

Katiierine

extitit

memorie com-

quibus

significantes,

Nos

(1470.)

1.

etc.

personis fidelium nostrorum magnificorum

in

necnon domine

381.

Bohemie

Mathias Dei grácia rex Hungarie,

ne

Thurcorum

sine

literis

procuratoriis

sepius

non

adire

procuratoriis aliquando

literis

Unde supplicaíum fit nobis in pereorundem exponencium, ut eis circa premissa remedium

cause eorum turbarentur. sonis

adhibere dignaremur opportunum.

Qua de

re

115

nos de plenitudine

nostre regié potestatis et grácia speciali eisdem Johanni, Stephano, et Michaeli de Blaga, necnon domine Katherine matri eorundem ipsorum.que heredibus et posteritatibus universis id duximus annuendum et concedendum, ut ipsi sub sigillis

Nicolao

ipsorum, quibus constituendi

huiusmodi

et

uíi dinoscuntur,

ordinandi,

literaram.

veros et legitimos procuratores

ipsique

procuratores

procuratoriarum

coram

ipsorum

quovis

iusticiario regni nostri ecclesiastico videlicet et seculari,

eciam

pro

id

i'^O

rato teneri volumus, in

vigore

iudice

et

per quos

omnibus causis ipsorum

earundem articulis tam per ipsos contra alios, quam per alios quospiam contra ipsos motis vei movendis agendi et respondendihabeant potestatis facultatem.. Imo:annuimus et concedimus harum nostrarum, quibus secretum sigülum nostrum, quo ut rex Hungarie utimur, est appensum, vigore et testimonio literarum mediante. Dátum Bude die dominico proximo ante festum beati Thome apostoli, anno Domini miliesimo quadringentesimo septuagesimo, regni nostri, anno tredecimo, corona-

i25

et

ver

cionis

15.

septimo.

Zichy Oki.

Bubek iudex Illés

:

130

III.

282.

1.

(1365.)

Nos comes Stephanusl35

curie domini Lodovici Dei grácia regis Hungáriáé

Bevezeté s a magyar jog történetébe.

20

-

306

-

damus pro memória, quod causam quam dominus Wyllhermus episcopus ecclesie Quinqueecclesiensis, pro quo Johannes literátus

cum

procuratoriis

literis

eiusdem

astitit,

contra magistrum

i4ofiHum Vezzeus personaliter conparentem, iuxta priorum literarum nostrarum prorogatoriarum

Johannem

continenciam quindenis

in

residencie exercitus regalis versus Bulgaros moti et ad octavas beati Mychaelis archangeli proxime preteritas proclamate movere habebat coram nobis, de parcium voluntate ad octavas 145 festi beati Georgii maríyris nunc venturas duximus/7/'oroo'aní/a/7z. Dátum in Vyssegrad octavo die termini prenotati, anno Domini Mo CCCo LXo quinto. festi

/)

Hkv.

16.

r.

II.

A

jus decem personarum.

40. ez.

prin.

quilibet praelatus, et baro ex 150 infulatus, et annulatus, dignitatis,

Sciendum

officio,

est

abbasque,

autem et

quod

;

praepositus

pro decem personis nobilium, ratione suae

habét jurandi potestatem.

Pannonhalmi rendtörténet VIII. k. 502—503 1. (1437.) una cum prelatis et baronibus ac regni nostri nobilibus nobiscum in iudicio existentibus iudicando commisimus eo modo, 155 ut annotatus fráter Mychael abbas de Beel, eo, quod infula, 17.

„

.

.

.

anulo

.

et

baculo pastorali fungere

dinoscitur,

ex

eoque

racione

sue dignitatis pro decem personis nobilium iurandi habét facultatem,

octavo die

festi

assumpcionis Virginis gloriose

venturi sola sua in persona in monasterio suo et in

proxime suo

stallo

coram testimoniis capituli ipsum capitulum pro ipsis partibus illuc transmiíi iubemus, comparendo et baculum in sinistra manu tenendo manumque dextram ad pectus suum ponendo ad sue consciencie puritatem et statum sue regularil65tatis id, quod nulla porció possessionaria in dicta possessione Kayar, quam idem Sándor acquireret, apud ipsum et sub leoindutus

ecclesie

suis

vestibus

Wesprimiensis,

potestate ipsius

sit

pontificalibus

que

per

et existat, dicere et reffere, et

conscienciose assercionis seriem partes in

Wesprimiensis ad octavas

festi

litieris

post hec ipsius dicti

capituli

beati Michaelis archangeli

170 venturas eidem nostre personali presencie reportate teneantur

nunc **

— A

g) 1486

18.

jurisdictione

grófok (comites perpetui

XXI.

:

-

307

et liberi).

Item, quia nonnulli

t.-cz.

banorum, waywodarum, comitum,

parochialium eximi,

solummodo

et

majestatis praeservari procurarunt

judicio,

se a judicio, et

vice-comitum

vei

judicatui

et

regiae

sub cujus exemptionis confi-

;

dentia, caeteros plurimis damnis, injuriis, oppressionibus,

nocu- 175 mentis, et aliorum malorum generibus impune afficere consveverunt. 1.

§.

Quare statútum

quod universae

est:

exemptiones hactenus qualitercunque concessae,

hujuscemodi

per quoscunque impetratae (demptis duntaxat perpetuis comitibus, qui ex vetustissima divomm regum ordinatione, solius regiae majestatis revocentur, cassentur,

judicio reservari intelliguntur)

habeantur

vigoris, aut firmitatis

§. 2.

Et

180

nullius

et

merito quippe concessa

:

debent, qui

nitate, et gratia privari

et

immu-

abutuntur.

illa

imposterum, per quospiam similes exemptiones

si

impetrarentur

et gratiae, forte

illae

:

quoque

vigore praesentis 185

decreti, nullius vigoris intelligantur.

h)

19.

Hkv.

III,

A

atque

stabiliri

communitatis partes

;

autem,

ez.

2.

r.

cum

constitutiones, et statuta, fieri,

szavazás módja.

quia

:

8.

majori,

aliter

Verum,

statuta.

§.

si

Debent autem ejuscemodi et

saniori

parte

non dicerentur populus

in

pars

illa

dicitur; in

qua

vei

duas divideretur

tunc constitutio sanioris, et potioris partis valet. et potior

populi

populi,

dignitate,

et

190

Sanior scientia

fuerint praestantiores, atque notabiliores.

i)

20.

1447

Jóbirtoku és egytelkes nemesek.

XXXÍ.

:

festum Pentecostes, Regni, demptis

quam

viginti

21.

§.

omnes

Nobilibus,

quod

singulis annis, ad Magnates et Nobiles nuUum Jobbagyionem, aut minus,

Item:

1.

Praelaíi, Barones,

195

Jobbagyiones habentibus conveniant. decr. 3. art. (Rubr. Nobiles impossessionati, I.

1435

:

seu colonos non habentes, in propriis

personis

in

bellum

ire

tenentur.) Caeteri denique nobiles, jobagionibus carentes, singu-200 lariter

propriis

in

dignoscuntur, sub

personis,

hi

videlicet,

quorum nominibus,

et

qui

dominos habere

expensis

exercituare 20*

—

308

cum eorum dominis

solent,

ac

— seu

gentibus,

autem, hujusmodi dominos non habentes;

de

parochiali .... similiíer pro sua

condecenter

facultate

alii

eorum

cum eorum comite

205 possessionibus, domibus, et in expensis suis,

et

banderiis; propriis

armati,

dispositi, exercitualiter proficisci teneanlur.

22. 1439 XXVIII. Nobiles tam jobagiones habentes, quam non habentes; de terris propriis (1492 L.) decimas dare non :

:

teneantur: antiqua eorum libertate requirente.

1498

23.

unum

I.

:

§.

Nobiles autem unius sessionis, ex decem,

9.

mittere debebunt.

24. 1486

IX. Item, quia in quolibet comitatu nobiles, qui

:

caeteris et conditione, et facultatibus reperiuntur inferiores,

nobilium

^^^judicibus

timore,

levitates,

§.

quondam

praemio,

et

quo per

ut

fit;

illos

committuntur.

prout etiam

statútum est;

pro

piurimae

temporibus

serenissimi domini Sigismundi imperatoris, et aliorum

regum observatum sed

220tales,

favore,

Eam ob rem

1.

consueuerunt,

eligi

boni,

plane

fuisse

constat;

quod deinceps

beneque possessionati

digni,

et

non

nobiles,

in

qualibet comitatu, ex residentibus eligantur.

j) Praedialista nemes.

25. Hazai

Okm.

117. (1309.) Capitulum Wesprimiensis

IV.

omnibus presentes litteras inspecturis, salutem in Dominó sempiternam. Ea que aguntur in tempore, ne simul cum lapsu 225temporis labantur, scripture memória solent peremnari. Ad universorum igitur noticiam harum serié volumus pervenire, quod cum Paulus filius Laurencii, iobagio noster de Abraam plurima ecclesie

nobis

et ecclesie nostre inpenderit

ceteros iobagiones 230 diligencius et

nostros

ardencius

fidelitatis

obsequia, volenles

exemplo ipsius ad

invitare,

ad

fidelitatis

instanciam

et

opera

peticionem

eundem et Gregorium numerám nobilium iobagionum

ipsius de condicione vinicultorum nostrorum

eiusdem eximentes

filium

nostrorum

exercituare

filium eius ac

debencium ipsum

privilegio gaudeant,

quo

debentes dinoscuntur,

ut in

inpendere

eadem

et

prefatum Gregorium

omnes heredes ipsorum,

235ferendos; volentes ut iidem

facilius

in

et

heredes

ceteri nobilis

....

valeant

terra nostra et

futurum,

non

libertatis

iobagiones nostri exercituare

(of)ficium in

(duxi)mus trans-

eorum eodem nobis

et ecclesie nostre

(conc)essimus

alias resideant

eisdem,

sessiones

....

—

—

309

quam

vei quas páter ipsius et per consequens idem possedit et 240 nunc possidet, possidendi et habendi eandem a modo habeant

facultatem.

A

k)

26.

matéria

1498

:

XLVII. §.

hujusmodi

Quare, ut

1.

statútum

eradicetur,

Philistaeis, ac Ruthenis, sic

jászok, kunok.

est

ad bona nobilium nullás

didos

servilis conditionis

Comanis,

et

abire permittitur ; 245

neque de caetero jobagiones nobilium, per

tatis regiae, vei

dissensionis

quod ex quo

:

officiales

homínes,

in

majes-

médium

ipsorum causa commorandi abducantur. 27. 1514

:

quod

XXIII. Item

comani, ac caeteri

philistaei, et

jobagiones regiae majestatis; ubilibet residentes

tam ad censuum,

tatibus liberis, et muratis)

rumque; quam etiam colonorum,

et

et

servitiorum exhibitionem

hujus regni de

rusticorum

(demptis

civi-250

munerum, nonainstar aliorum

;

caetero

teneantur, et

sint obligati.

A

/)

28. Székely Oki.

Ludovici

Sény

I.

regis

I.

pro

super eo, quod

52.

cum

(1346.)

1.

Paulo

filio

Siculitate

eosdem pro

eveniente,

protecíionales 255

Salamonis de

Siculis

non recognos-

qua investigatione vera eorundem 260

maiestas

etiam

indubitatis Siculis recognovit, ita

foret,

filii

capitulis Strigoniensi ac Agriensi commiserit, ut eatenus

investigationem facerent; ex

literas

Literae

Dominici

super Siculitate praefatorum quaestio

exorta fuisset, praefatus rex

cendo

székelyek.

nullibi

privilegiales

regia

quidem

producere

eos

pro

veris

et

ut super eo extradatas

teneantur, et

ubi

placita

ipsis habitatio libere concedatur.

m) Várjobbágy 29. Zichy

Oki.

III.

156.

1.

nemesítése.

(1359.)

Nos Lodovicus Dei265

memorie commendantes tenoré presencium significamus, quibus expedit universis, quod magister Symon comes Posoniensis ad nostram accedendo presenciam humili precum cum instancia a nostra postulavit maiestate, ut Petrum, Ladislaum, Nicolaum, Stephanum et Fabianum filios Jacobi de 270 Anarch et de Duge a iobaglonatu casiri de Zaboulch slniulcum grácia rex Hungarie

—

—

310

eorundem de benignitaíe

possessionibus et

terris

petentibus sólet

exhibere

regia, que se benignam, eximentes et

liberalem et

numerum, cetum et catervam nobilium regni nostri dignaremur aggregare. Nos igitur, secundum

excipientes in

275 de grácia speciali

quod

regio

magnitudinis

uniuscuiusque

merita

postulacionibus

et

diligenter

officium,

requirit

et

meciamur

ut

proposiíis

pietatis,

humilimis peticionibus prefati magistri Symonis revocatisque

exauditis,

280 obsequiosis

expostulat

animo

menüs prefatorum

memóriám,

in

filiorum

fidilitatum

Jacobi, que

ipsos

in

cunctis nostris et regni nostri negociis, prosperis et adversis iuxta

eorum status quiditatem teste eodem magistro Symone exhibuisse cognovimus, eosdem filios Jacobi a predicto iobagionatu castri simulcum omnibus eorum possessionibus et terris omnino abso2851utos fre committentes, in numerum, consorcium et catervam verorum regni nostri nobilium nobilitatis fitulo

amodo

et

serviencium regalium sub predare

in antea gavisuros de plenitudine nostre

gracie duximus perhempniter aggregandos, íestimonio presencium

mediante.

290Domini

Daíum

Tyrnavia

in

Mmo CCCmo Lmo

30. Zichy Oki.

....

Hungáriáé

209.

III.

rex

.

.

.

fest beati

in

.

(1362.)

1.

accedendo

serenitatis

295 supplicavit maiestati, ut

{cum

terra)

ipsum

seu porcione

Ludovicus, Dei

quod Nicolaus

grácia

Bartholomei

presenciam

nostre

humiliter

Johannem fratrem suum simul

et

ipsos

filius

Dóba de Comitatu de Zonuk

iobagio castrensis condicionarius de

ad nostre

anno

papé,

Sixti

nono.

prefata

in

Dóba

possessione

vofcata) contigenti a premisso iobagionatu castrensi ac condicione

exhonerare, expiare

et

numerum

et

in cetum,

de regié catervam

pietatis

ac

300 nostri nobilium dignaremur agregare, tatis

plenitudine

et

clemencia absolvere,

consorcium

et

verorum regni

Mos .... de

regié potes-

grácia speciali perpetue expiamus, exhone-

ramus

et absolvimus, ipsosque in numerum, cetum, catervam et consorcium verorum regni nostri nobilium et servientum regalium sub vexillo regio militancium agregamus, ita ut iidem Nicolaus

305 et johannes et tota

mer

eorum

posteritas

et sincero nobilitatis privilegio

amodo

in

pociantur quo

antea,

eodem

ceteri et

primi

regni nostri nobiles gaudent et fruuntur, pressentis privilegii nostri patrocinio mediante

....

;

—

311

n) Nemesítés.

Hkv,

31.

bandam non nobilitaria,

6.

r.

I.

ez.

petuntur

sed

2.

solae

non

ülis

habitis, literae

insignia,

armasio

vei

statutoriae,

editae, produci

collationis

cum

debent

duntaxat expeditoriae super solutione

(dummodo tempus

quartalitiorum

compro-

nobilitatem itaque exhiberi

literae donationales, vei

declaratione possessionariae

imo

Ad

§.

judicio

in

praescriptionis jurium regalium

transcendisse dignoscatur) confectae, ad comprobationem hujus-315

módi

abunde

nobilitatis

Hkv.

32.

donatione

modo,

alio

fiant,

dum

sequesírando,

et

princeps

videlicet

quoscunque plebeae conditionis homines, a bilitatis servitute

quod

ulterius:

eximendo,

rusticitatis,

in

Tales

eíiam

quidem

reputantur. Qui

dem

cuncti haeredes,

dentes,

(si

armorum

possessionaria

sine

collatione,

nobiles, utroque

per lineam

virilis

noster^

igno- 320

et

coetum, ac colle-

gium, numerumque verorum regni nobilium aggregát, bit.

veri

jurium possessionariorum

et absqiie

creentur,

et

Sciendum

prin.

6.

r.

I.

etiam

nobiles

sufficiunt.

modo

et adscri-

nobiles

veri

creati, et

eorun-

sexus legitimé descen-3

etiam arma, seu insignia nobilitaria, aut literas super

figuris, et collationibus editas

non

iiabeant) veri

qui

ex

tamen

semper nobiles censentur. 33. Hkv.

7.

r.

I.

prin.

Item

illi,

nobili duntaxat

matre, et rustico patre sünt propagati, veri nobiles non dicuníur. 330

regem

Nisi forsitan mulier ipsa fuisset per

in

verum haeredem

jurium paternorum (sine tamen praejudicio legitimorum succes-

sorum) praefeda, atque creata. §. 1. Nam hoc modo,

filii

progeniti (quia praefectio naturam,

possessionariorum

collationis

sui,

etiam ex ignobili patre

vimque donationis, ac jurium

sápit,

atque

repraesentat)

335

veri

nobiles reputantur. 34. Hkv.

í.

per adoptionem: rusticum, et

r.

8.

dum

Item fiunt adhuc et alio

ez.

videlicet quis

ignobilem quempiam,

seu

adoptioni

statutio legitima

aeque,

sicut

consensus

tenet) ignobilis

regius

ille,

et

cum consensu

filii

sui, veri

substituerit,

et

tandem

et

accesserit

bonorum ipsorum subsecuta

praefectio,

nobiles,

vei nobilium,

in filium sibi adoptaverit, 340

successorem, haeredemque bonorum suorum

hujusmodi

modo

dominorum,

fuerit,

regio

;

(quia adoptio

vim

donationis

nobiles reputantur.

345

— Hkv.

35.

ez.

6.

r.

I.

non sünt de

—

312

1.

Arma enim

§.

a principe cuipiam

solummodo de bene esse nobilitatis. Nam armorum coUatio simpliciter facta, non nobilitat quemquam cum etiam civium, et plebeorum hominum 350multi habeant armorum insignia per principem donata, per haec tamen in numerum nobilium non computaníur. concessa,

necessitate,

sed

;

A nemesek

o)

Hkv.

36.

eatae

9. ez.

r.

I.

Quamvis autem horum nobilium multae

per privilegia,

sínt libertates,

föszabadságai.

prineipum expli-

et eonstitutiones

quatuor tamen eensentur esse praeeipuae, quas hie inse-

;

355rendas euravi. §.

1

Príma

.

igitur

est

voeati, ordineque judieiario nis, et

quod

:

nisi

ipsi,

prímum

eondemnati fuerint

ad quorumvis insíantiam, vei elamores, aut

neminem

per

360

vei

detineri possint.

tamen

Violatur

§. 2.

citati,

eorum persopreees, nusquam, in

;

haee

libertás

in

faetis,

eausisque

puta homicidio deliberato, villarum eombustione,

eriminaiibus,

furtoque, et rapina, seu latroeinio, atque etiam violenti adulterio, in

quibus honorem, titulumque,

amittit.

Et

manum

etiam per rusticam

poterit,

si

et libertatém nobilitatis,

365 et eriminis eommissi, libere

semper

quilibet

in loeo deiieti,

suos

detineri et juxía

talis

exeessus eondemnari, punirique merito valebit. §. 3.

Verumtamen

santium evaserit

;

si

de loeo

postea non

deiieti aufugerit, et

mediante, proeessuque juridieo, 370

Secunda

§. 4.

libertás,

sint

potesíati,

querelam,

et

et

(ut

parte

altéra

§.

Tertia

5.

liberam

intra

quod

est:

terminos

omnique eonditionaria immunes,

et

exempti

defensione tenentur.

noster,

ad simplicem

neminem eorum

audila, in persona, vei

impedire potest.

justis

eorum juribus, et omnibus suorum adjaeentibus,

fruendi

servitute,

veetigalium,

coronati, sub-

territoriorum

semper prout volunt,

380tributorum,

nullius,

est)

alieujus,

non

evoeatione

aggravari debebit.

totius regni,

praetaetum

suggestionem

suis, ordinaria authoritate,

proventibus

eí

quoque prineeps

ipse

et sinistram

praeter viam juris,

375rebus

damnari,

quod nobiles

praeterquam príncipis legitimé

manus adver-

nisi eitaíione, vei

aliter,

ae

habent, potestatem

datiarum,

trieesimarumque

habentur:

militare

:

ab

et eolieetarum,

solutione, per

omnia

pro

regni

duntaxat

.

§. si

6.

Quarta

(ut reliquas praeteream) eí ultima est

quispiam regum,

lium,

in

generáli

—

313

quod, principum nostrorum, libertatibus, nobi-

et

decreto,

excellentissimi

;

quondam385

principis

cognomento Hierosolymitani (ad quod observandum, quilibet regum Hungáriáé, priusquam suum caput sacro diademate coronaretur sacramentum praestare sólet) domini secundi Andreáé

regis,

;

declaratis,

et

expressis, coníravenire aííentaret;

alicujus infideliíatis, liberam

tunc sine nóta

resisfendi, et contradicendi

illi

habentsoo

perpetuum facultatem. §. 7. Per nobiles autem hoc in loco, generaliter universos dominos praelatos, barones, caeterosque magnates, et alios in

regni hujus proceres intellige, qui (sicut praenarratum est) una,

ejusdem.que libertatis praerogativa semper muniuntur.

A

p) 37. Hkv.

non

sit insíiluti

III. r.

A

zsidók.

36. sz. Item

395

jobbágyok.

quamquam ex parte Judaeorum, cum Judaei varia et diversa

mei quicquam annotere

;

habere dignoscantur, super eorum legibus privilegia, plerisque locis saluti contraria,et alias

38. Hkv.

III.

intelligendum,

ut

r.

30. ez.

haereditas

vendita, jure perpetuo

sui,

7.

Per

§.

per

hoc tamen cuipiam

rusticiim

dominó mercedem,

a

rusticus praeter laboris

et

praemium,

r.

27. ez.

impossessionatus homo,

1.

§.

cum suo

Nam

quilibet

juramento

est 400

sed et

vei

nam

domini

in terris

quaníum ad perpetuitatem, nihil juris habét: ad dominum terresírem spectat, III.

non legata

terrestri alienari possit:

terrae proprietas,

39. Hkv.

in

perniciosum videatur de usuris judicare.

totius

pertinet. 405

rusticus,

unum

et

florenum,

centum denarios valentem, et non plures recipére potest, et ex consequenti ad május sacramento suo nec expurgare, nec condemnare quemquam poterit. 410 40. 1298 LXX. t.-cz. Item: quilibet rusticus seu Jobagio alicujus Nobilis, si voluerit, de possessione Domini sui habita Terragio persoluto, ad justo, ac consveto suo licentia, et possessionem alterius Nobilis, vei alias, quo ei placuerit, cum omnibus suis rebus, libere, causa commorandi, transfere valeat.4l5 ;

:

41.

1514

:

XIV.

t.-cz.

Quamquam omnes

rustici,

qui adversus

dominos eorum poena essent plectendi ne tamen tanti sanguinis effusio adhuc sequatur eí omnis rusticitas (sine quanobilitas parum valet) deleatur. naturales insurrexerunt,tanquam proditores,capitali :

.

—

—

314

C)

Az siség. 1

1351.

42.

bev.

dec.

11.

de eodem

articulo, praenotato,

„Quod

nobiles homines,

sine

queant

ecclesiis, vei aliis

quibus volunt,

ad

ista

nullám

facienda

proximos,

fratres

haerede

penitus

uno

excluso, eo videlicet:

decedentes, in

habeant

possint,

vei

vita,

eorum vendere,

5 dare, et legare, possessiones,

solummodo

Excepto

§.

privilegio,

vei alienare."

facultatem,

et

morte

in

Imo

sed inter

generationes eorundem ipsorum posses-

et in

absque contra-

siones, de jure et legitimé, pure, et simpliciter,

dicíione aiiquali, devolvantur.

D)

A 1

koronázás. Az eskü.

Hungáriáé. Ser, I. Tom. 2. 43, Monumenta Vaticana 304—307. 1. (1309.) In nomine Domini ámen. Anno eiusdem a nativitate

domini

MCCC.

Clementis

nono,

sancte Marié de castro

rendo

Budensi,

in Christo patre et

sancti Martini in

XV. mensis anno quarto,

die

papé V.

maiori

Vesprimiensis

dominó, dominó

montibus presbytero

pontificatus

lunii,

in

ecclesia

reve-

diocesis,

fratre

Gentili, tituli

cardinali, apostolice sedis

legato iuxta maius altare ipsius ecclesie sancte Marié sedente, ac venerabilibus in Christo

patribus, dominis

T(homa)

Strigoniensi

10 archiepiscopo ad coronacionis magnifici principis domini Caroli,

Ungarie regis

ipsum

illustris

et

missarum

solennia

ante

celebranda

altare stante parato et V(incencio) Colocensi archiepiscopo,

E(mer!Co)

Varadiensi

I(oanne)

et

Strigoniensi

archiepiscopo

löPosoniensi in

diaconatus

subdiaconatus

ordinibus

Nitriensi

assistentibus,

episcopi

Seraphino

eidem

preposito

Michaele canonico Strigoniensi

et

prefato

Strigoniensi

in

archiepiscopo

administrantibus, ac lohanne preposito, Johanne cantore, Colino

custode, Petro,

Stephano,

Paulo,

canonicis ecclesie Albensis

paramenta, ut moris

est,

magnificis et nobilibus

Homodeo

dicte

lohanne

et

Nicolao

supra altare ipsum preparantibus, necnon

Ungarie regni

viris,

palatino pro se et

se et fratribus suis

lacobo,

Vesprimiensis diocesis regalia

Cocos

filiis siiis,

et

Lozcho,

baronibus, videlicet

Dominico magistro pro Demitrio

magistro

filio

;

:

315

Nicolai et Philippo de Sancto Geroldo pro

Stephano

Chaak,

palatino de genere

Aladaro de Forró, Petro

Marco

et

Chaak, Becca magistro pro se

Dyonisio Aynardi

Ugrino magistro

Stephani

filiis

fratribus

magistro Benedicto pro se

et

domini

tavarnicorum

Matheo

pro

et

Bagun de Posega, 25

filio

pro

et

se

de

suis, et

pro magistro

Ungarie

regis

genere magistro

predicti,

Ladislao Wernerii comite Budensi ac venerabili in Christo patre 30

archiepiscopo Spalatensi pro Paulo bano Croatorum

fratre P(etro) et

Bosne, dominó

Nicolao

ad

postulato

pro magistro Henrico bano Sdavonie

eiusdem

magistri

Cliasma

in ecclesia

Henrici

nepote,

ecclesiam

pro

et

Nicolao

archidiacono

Petro

et

Jauriensem

magistro

Zagrabiensi pro Stephano, Ivano

et

de

Radislao ^5

Bobonich, magnis comitibus Sclavonie ante altare predictum

fíHis

adstantibus, in prefata

quoque

ecclesia sancte Marié venerabilibus

M(artino)

in Christo patribus

Abba

Agriensi,

Vaciensi, P(etro)

Quinqueecclesiensi, B(enedicto) Vesprimiensi, A(ugustino) Zagrabiensi, B(enedicto) Cenadiensi, L(adislao) Sirmiensi et G(regorio) ^^

Bosnensi

episcopis ac P. Scepusiensi preposito aliisque prelatis

et clericis religiosis et secularibus,

Predicatorum

Heremitarum

et

aliorum ordinum fratribus;

Ungariae

in

nobilibus

castrorum

laribus civitatum,

ministro

Minorum

sancti Augustini

et

civibus

insiiper,

et

locorum

atque

villarum

et prioribus

provincialibus et

popuregni ^^

multitudine copiosa presentibus, praefatus dominus

C(arolus) Ungarie rex,

manibus

in

prefati

Strigoniensis

archi-

episcopi et mei notarii infrascripti librum tenencium flexis genibus ante altare predictum et coram tactis

et

sacrosanctis

osculatis

litteraliter lecta,

eodem

deinde

in

evangeliis

Ungarico

archiepiscopum

Strigoniensem

Strigoniensi archiepiscopo,

per

exposita

inviolabiliter

primo ^^

infrascripta

sepedictum

servare

iuravit

videlicet

Deo

subdi,

eius

légi

obsequi,

fidem Catholicam,

Romána mater ecclesia predicat et docet, eandem ecclesiam Románam et prefatam sancte Marié universalis

quam

tenere et ^^ et sancti

Adalberti ceterasque ccclesias in dicione sibi credita constitutas et

earum

episcopos

subiectis et ex

honorare ecclesie ecclesie vei

et

Deo

et

defendere.

cum omnibus illis legitimé secundum Deum commendare,

prelatos,

sibi creditis

Papám Romanum,

et

legatos

ipsius 60

Romane non impugnare sed pocius defendere, eiusque Romane iura non ledére, nec terras ad ipsam pertinentes,

statuta

seu

ordinamenta

ipsius

in

eisdem

terris scienter

— violare.

65nec

Regnum

secundum datam

commissum

sibi

sed

alienare,

pocius

sibi

atque

coniugio

a

tantum

iura

et

augere

et

non minuere

regalia

male

hactenus

alienata

gráciám ad ius pristinum revocare.

Nobiles regni sui Ungarie servare,

—

316

in

approbato

et

tyrampnorum oppressione et

uti

contentum

antiquo iure suo

dicente

esse,

Legitimo

eripere.

Scriptura:

matrem suam et adherebit uxori sue, et erunt duo in carne una; et: quod Deus coniunxit, homo non separet. Populo Dei sibi ex Dei providencia commendato prodesse et non obesse, et neminem ex eis sine iusti legitimique iudicii examinacione condemnare et de terra delére; deleetatus

TORelinquet vir patrem

et

75 Psalmiste voce dicentis

:

Beati, qui custodiunt iudicium et faciunt

iusticiam in omni tempore. Promittens, spondens atque pollicens coram Deo, beata et gloriosa semperque virgine, Dei genitrice Maria, beato Adalberto martyre atque pontifice et omnibus sanctis, prelatis, baronibus, nobilibus, religiosis et

aliis

supra-

omnia predicta et singula firmiter et inviolabiliter observare, in quantum divino fultus adiutorio fuerit, secundum scire suum et posse. Super quibus tam barones predicti presentes ibidem quam alii prenomJnati nomine et pro parte absencium predic-

80 dictis

torum a sepefato Strigoniensi archiepiscopo singulariter 85tactis eisdem sacrosanctis evangeliis

eadem omnia

requisiti,

singula

et

sub iuramento firmantes, ipsumque dominum C(arolum) recogin verum et legitimum regem Ungarie ac suum et

noscentes dicti

regni

dominum

archiepiscopi

naturalem, ipsi regi in sepedicti Strigoniensis

mei

predicti notarii manibus, ut predicitur, 90librum tenencium prestiterunt debite fidelitaüs homagium eisolitum et

Ungarie regi ab eiusdem regni baronibus iuramentum. Et ego Guillelmus de Sanguineto, apostolica auctoritate nótárius publicus predictis

ipsaque de mandato

et auctoritate prefaíi

domini

meoque signo consueto signavi predictorum roboris firmitatem et memóriám

95 et publicavi

dictus sigillo

dominus

legátus

proprio roborari.

presens

et

imperiali

omnibus presens

,

,

.

legati et

interfui

scripsi

ad maiorem

futurorum supra-

instrumentum

publicum

fecit

—

—

317

E)

A korona Momumenta

44.

268

idegen és hazai felfogása.

—274

11.

Vaticana

Hungarie.

Series

Tom.

I.

11. i

(1309.) Incipiunt constituciones edite per reverendum

patrem dominum Gentilem, Dei grácia tituli sancti Maríini in Montibus presbyterum cardinalem, in regno Hungarie, Polonia ac

partibus

///.

De

conterminis

illi

corona

apostolice

Antiquorum habét

regis.

história incliti confessoris beati Stephani primi regis

quod

...

legatum

sedis

reláció, deciarat

.5

quoque

Hungarie,

quo Dominus Ihesus Christus per regnum ipsum ad fidem Christianitatis

in ipso feiici primordio,

ministerium prefati regis

Romanus

adduxit, ipsius in terris vicarius,

pontifex regi prefato lO

suisque in personam eiusdem caíholicis successoribus universis

sacram destinavit coronam, apparereí

ut dicti regis et regni eo evidencius

cresceretque

nobilitas

devocio,

nobilior atque devotior decoraret ornatus.

eandem, cione,

uí

ignis

occupatam

vei

evenisse

reíroactis

per

et

ad

detineri,

presens

pluries

ut

evidencia

facti

manifestat, officio nostro congruere arbitramur, ut circa

que posset

remediurn,

que

domini

principis

Hungarie suorumque successorum

incommodis occurramus.

et futuris

presenciarum

in

mulíipliciter imminere, deinceps salubre

magnifici

corone occupacione vei futura

15

nonnunquam ver abscondi ad

violenciam

temporibus

prefate violentam occupationem, et

caput

ipsius

ver coronam

de aüis mobilius sepe contingit, possibile est effracconsumpcione ac innumerabilibus quasi casibus

inopinatis deficere vei confundi,

tempus,

quo Quia

et

Karoli,

corone20

imminet,

apponentes

inclyti

regis

regni praedicti presentibus

Si

durante,

enim presenti eiusdem 25 regnum ipsum debita

reformacione careret, illud sequeretiir absmdum, quod, ea

irre-

cuiuscumque casus eventu deperdita confunderetur et regnum. Cui quod non solum potentes et nobiles, 30 eidem regi et regno frequenter illudere

cuperabiliter occupata seu vei

consumpta,

irreparabiliter

eciam consequens

verum

eorum

possent, ac arbitrio regis,

;

tota potestas ex illorum videretur

dependere

sicque dominó prevaleret, furis tneliorque foret,

quam De consilio igitur et assensu venerabilium dominorum archiepiscoporum, episcoporum

condicio violenti.

in Christo et

esset,

inferiores quilibet

patrum

baronum

regni

et

predicti

presencium

duximus

statuendum,

35

— quod corona

318

-

que per nobilem virum Ladislaum voyvadam detinetur ad presens, nisi usque ad proximum futurum concilium, in presenti concilio ordinatum nobis libera et expedita restituta 40fuerit, ex nunc presentis constitucionis vigore sit penitus interprefata,

et repróba tamdiu ab omnibus Ladislaum quamdiu per ipsum vei quemcumque alium habeatur, seu legitimi sic detenta fuerit, et quousque ad manus nostras, libere regis, vei Albensis ecclesie, ad quam specfare dinoscitar, 45 fuerit restituta; et quod alia fabricetur, que per nos nomine

dicta, et

pro interdicta, profana,

Romane

ecclesie

eidem

regno donetur,

regi et

nos

per

et

seu

auctoritate nostra benedicatur sollemniter; qua in locum succe-

eamque

dente prioris, dictus rex successoresque sui coronentur,

benedictam tam

auctoritate nostra, ut predicitur,

sosores predicti,

pro

vera

habere. eadeni

et

luris

quam barones

auctoritate

censeatur

corona

legitima

enim

eodem,

et nobiles

dedarati subrogata, illiusque

55 cuius locum substituitur

et

rehabita seu alia fabricata,

perpetuo

quod

res

quelibet

honorem.

auctoritate

debeant

locum

in

iure,

si

nostra

quo

corona

et

alterius

naturam,

sorciatur

Quod

suces-

et

populus universus

recipére

existit,

generaliter

et

ac

rex

illa,

in

prefata

benedicta

de

novo occupari, abscondi, deperdi vei sic deficere, quod ad usum debitum non possií haberi, quoquomodo contingat, volumus quod per venerabiles in Christo patres, dominos Strigoniensem et eoColocensem archiepiscopos, de consilio et consensu omnium vei maioris partis suffraganeorum suorum interdicatur sic occupata vei perdita, quousque occupatione cessante predicta corona eadem in Albensi ecclesia reposita fuerit, seu regi legitimo liberaliter restituta,

et

alia

similiter

nomine Romane

65 fabricetur; que íaliter benedicta pro vera

et

ecclesie

legitima habeatur

ab omnibus, ut de benedicenda auctoritate nostra superius

est

statútum.

F)

Választási feltételek (pacta conventa).

•í

45. Confirmaíio jurium etc. Nos Uladislaus, Dei grácia, Hungáriáé, Bohemiaeque rex, ac marchio Moraviae, etc. recognoscimus, et tenoré praesentium notum facimus, quibus expedit universis.

1.

§.

princeps

cum

Quod

diebus

his

condam dominus Mathias noster

praedecessor

etc.

—

319

haeredis legitimi solatio

serenissimus

superioribus

5

rex Hungáriáé, et Bohemiae,

bonae memóriáé, ab hac luce absque decessisset domini praelati, et barones, :

caeterique primores, et universi incolaeregni Q\usáem.aú quos scilicet

jus eligendi nóvum regem, ex vetustissima regni ipsius libertate, et consuetudine devolutum existerat, animadvertentes se principe orbatos esse, nec posse

commode,

10

omni detrimento regni, novo rege eligendo,

et sine

diutius capite carere post plures tractatus, de inter se habitos, oculos

et praeficiendo,

conjecerunt, titoribus

scilicet

ambiebant, nos praetulerunt, sibique nibus, pactis, et articulis, in regem,

elegerunt,

de eorum

obviam,

nobis

cum

infrascriptis

15

conditio-

dominumque, et principem ac tandem missis

pronunciaverunt;

solenniter

et

mentis ipsorum in nos

omnibus princibus Ciiristianis, compenostris, qui videlicet regnum ipsum similiter

caeteris

et

medio, nonnullis, praelatis,

et

baro- 20

regnum Hungáriáé feliciter coronandum introduxerunt. Quorum quidem articulorum. primus est. §. 2. Quod regnum Hungáriáé, cum coeteris regnis, provinciis sibi subjectis, dominosque praelatos, et barones, omnes nibus, in ipsum

ecclesias, ecclesiasticasque personas, ac nobiles, et civitates, nec

non caeteros in

antiquis

incolas, et inhabitatores ipsius regni,

juribus,

privilegiis,

consuetudinibus approbatis,

dam

reges

quod

nullás

conservati,

prorsus novitates

dam dominus Mathias et

in

oppre^sionem,

ac

immunitatibus, libertatibus,

quibus

quibusque

et

per divos quon-

et

(quemadmodum

rex fecerat) in

contra

scilicet

gavisi,

25

conservabimus

fuerunt:

usi

ita

praefatus quon- 30

eorundem detrimentum,

hujuscemodi

antiquas

libertates

ipsorum, sub aliquo quaesito colore, introducamus. Introductas

ver

per

regem floreni,

ipsum

aboleamus nulla

et consuetis

§

3.

quondam :

serenissimum

contributionem

autem,

dominum Maíhiam taxám

seu

unius 35

ratione exigamus, sed antiquis, justis, ordinariis,

proventibus regalibus contenti esse debeamus.

quod bona, et alia quaecunque jura aliorum, condam dominum Mathiam regem, et reginalem

Item,

per praefatum

majestatem, ac etiam per alios quoscunque male, et praeter viam 40 juris occupata, visis,

et

et

examinatis juribus talium

faciamus etiam per alios §. 4.

his

quorum

;

remittamus,

exstiterunt.

quod coronam regni, de manibus dominorum baronum, nulla ex causa, vei quaesito colore, nulla

Item,

praelatorum, et

remitti,

;:;

—

—

320

45 etiam industria, vei arte auferamus, sed permittamus, et patiamur

quod iuxta veterem consuetudinem, ac libertatém ipsorum, certi de eorum medio per ipsos unanimiter ad hoc eligendi, et deputandi, illám teneant, et conservent. Quodque castrum Wyssegradiense pro conservatione ipsius coronae ab antiquo deputatum, ad manus 50 ipsonim conservatorum ejusdem coronae, dari, et assignari faciamus. §. 5. Item et

;

promittimus, quod Moraviam, nec non Silesiam,

Lusatiam utrasque a corona,

et

regno Hungáriáé non alienabimus,

sed infra tempus redemptionis, juxta inscriptiones, alias in diaeta

et obligationes,

olmucensi factas, ad ipsam coronam

55semper tenebimus.

Et,

nos absque

forte

si

Hungáriáé

haerede

legitimo

quod etiam post obitum nostrum, ab eadem corona, et regno, infra tempus et redemptionis sub aliquo colore vei via, non alienentur insuper elaborabimus, et efficiemus, quod sex civitates, juxta decedere contigeret,

ita

providebimus

in

vita;

;

:

eopacta, eí dispositionem in praedicta diaeta facíam, instar aliarum

provinciarum, se eidem regno,

et

coronae Hungáriáé inscribent,

et

eorum dabunt, et emanari facient tavernicalem coronae Hungáriáé reponi, et domum ad curabunt. Si ver successu íemporum praefata dominia,

obligabunt, et superinde literas illasque

assignari 65

a corona, et

regno Hungáriáé, per

et

illos,

quibus juxta inscriptiones

obligationes superinde factas, competit, redimerentur

totam illám

summám

pecuniae,

;

extunc

ad manus conservatorum coronae

ad Wyssegrád, penes coronam, pro regni necessitate, conservandam assignemus, tandemque ad defensionem, et utiliíatem 70 regni juxta et

voluníatem,

baronum, exponamus,

et

consilium

dominorum praelatorum

convertamus,

et

et

de ipsa pecunia,

expressumque eorundem dominorum praelatorum, et baronum, raíione disponamus quidpiam, vei agamus. §. 6. Item, quod ex quo praefatus quondam Mathias rex,

praeter

voluntatem,

et

consilium,

eí

liberum,

consensum nulla 75

Austriam,

et

et Carniolia,

nonnulla castra,

et civitates

in

Styria,

Carinthia, ;

ob

ipsam,

et

thesauro regni Hungáriáé aquisivit, et obtinuit

hoc promittamus,

et

nos obligamus; quod Austriam

dominó romaeorum haeredibus, absque speciali, et expresso consensu, et libera voluntate, consilioque dominorum praelatorum, et baronum, nunquam restituamus, sed teneamus ad coronam

caetera loca caesereae majestati, aut serenissimo

SOnorum

regi, vei

tueamur contra praefatas majesnec aliqua mundi via ab Hungária alienemus.

Hungáriáé, defendamusque, tates,

et

— quod cum

Item,

7.

§.

consensu,

—

321

dictis majestatibus,

absque

consilio,

85

expressaque voluntate eorundem dominorum

et libera

praelatorum, et baronum,

superinde non concordemus. Et si quod de eorum voluntate, et consilio, animorum concordia sequeretur id totum quod ex hujuscemondi concordia nostra venerit, et cederet, si id terra, aut domínium aliquod et ejus coronam fieret, perpetuo ad Hungáriám, annedamus, forte contingeret,

;

applicemus, et inscribamus. Si fieret; illám

ver

parata, seu

numerata pecunia

summám, ad manus conservatorum coronae

totam

ad Wyssegrád, penes coronam,

pro

regni

autem pecunia, praeter voluntatem,

De

ipsa

liberum

ac

expressum consensum eorundem dominorum praelatorum

baronum,

quod pro majori

Item,

commodius

regnum

illud

Cum autem,

bono

necessitatibus

consulere,

et

cause requirente, exire voluerimus,

atque

ordine,

100

Hungária maneamus,

parte, in

regni

faciliusque

providere possimus.

;

et

disponamus.

aliter nulla ratione

8.

§.

ut

consilium,

dispositione

relinquamus:

usque ad felicem nostrum reditum. Item,

9.

§.

quod dum

cancellarios, thesaurarium,

comites camerarum,

in

95

dominorum

convertamus.

et

et

utilitatem

et

regni ejusdem, juxta voluntatem, et consilium ipsorum

praelatorum, et baronum, exponamus,

conser-

necessitate,

vandam assignemus: tandemque ad defensionem,

et

90

105

Hungária manebimus,

pincernam,

dapiferum,

cubicuíarios,

et generaliter

consiliarios,

omnes

majores,

officiales,

et

minores, hungaros teneamus, et habeamus. 10. Item,

§.

quando de rebus,

aut partium sibi subjectarum agetur

cum hungaris

consiliariis

aliasque

forenses,

et negotiis regni ;

tractemus,

nationes

ad

non cum et

talem

aliis,

Hungáriáé,

1

10

1

15

praeterquam

consultemus, consultationem,

et

alios

taleque

consilium non admittamus.

§.11. Item, quod beneficia ecdesiastica, praesertim

ver archi-

episcopatus, et episcopatus, abbatias, praeposituras, caeterasque

non nisi hungaris, vei cui sünt coronae ab antiquo subabsque expresso consensu, et libera, ac spontanea voluntate baronum, regnique consiliariorum conferre praelatorum, et

praelaturas, Jedi,

valeamus

:

conferamus autem

personis probis, et bene meritis. 120

quod waywodam Transylvaniensem, et comiet Themesiensem, Posoniensem, praeterea banatum Sclavoniae, Dalmatiae, et Croatiae, nec non Zewriniensem, Nándor Albensem, et dejaicza, aliaque, lóca et castra §.

tatum

Illés

12. Item,

Siculorum,

:

Bevezetés a magyar jog történetébe.

21

:

322

l25finitima, nec

non

non

civitates regales;

aliis

praeterquam hungaris

bene tamen meritis. possessionaria, non forenet jura possessiones, M^m, §. coronae Hunregni, et tantum meritis, incolis bene sibus, sed conferamus. obsequia gáriáé subjectis, juxta eorum merita, et

pro

officiolatu dare, et conferre

valeamus:

13.

130

14.

§.

legitima

liberam,

sores,

l35omnibus

personaliter

autem,

plenam,

et

et

eorum

ex causa

nisi

vicesgerentes,

omnimodam

majoribus,

causantibus,

intersint,

praepediti fuerint,

regni,

negotiis

Ipsi

fuerit.

octavarum, judices

in celebrationibus

ordinarii

arduis

in

illorum

quod

Item,

Hungáriáé

regni

habeant

minoribus;

et

vei altér

coasses-

et

facultatem,

cujuscunque

absque omni timore, veram, et sinceram, juxta regni antiquam et approbatam consuetudinem, justitiam administrandi. Et quod neminem judistatus,

cum compeliamus, I40tudines, tare,

seu

conditionis,

et

et

vei

dignitatis

:

alicujus,

consue-

observantiam, ac juris ordinem

immu-

adstringamus

communem

existant

in

favorem

seu perturbare. §.

15.

Item,

nem, neminem

quod ad simplicem querelam,

regnicolarum

vei

suggestio-

nostrorum cujuscunque

status, et

in persona, posessionibus, seu quibuscunque 145rebus, aliquomodo, praeter viam juris, et partibus non auditis impediamus.

conditionis existant

;

§. 16. Item, quod neque moíu proprio, neque ad quorumcunque delationem, vei quaerelam, contra quempiam regnicola-

rum nostrorum cujuscunque 150

occasionem mus,

vei

nocendi,

status,

seu dignitatis

sit

;

aliquam

sive in rebus concipia-

sive in personis,

exquiramus.

§. 17. Item, quod moneta praesens ad tempus non mutequando ver mutari deberet; hoc fiat cum consilio praelatorum, et baronum, et non aliter. 155 §. 18. Item, quod quidquid domini praelati, eí barones,

tur:

cum

caeteris

incolis

regni

Hungáriáé,

deliberatione, pro libertate, et tranquilla

tione

ejusdem

conscripserint,

regni, et

pari ;

voto, et

communi

quiete, atque conserva-

usque ad tempus coronationis conceperint,

concluserint,

more ab antiquo consueto,

leosemper observato, quod regni decretum appellatur

;

teneamur

et

literis

efficacibus acceptare, confirmare, roborare, ratificare, et approbare

quemadmodum alii reges, praedecessores nostri, ex laudabili, et approbata consuetudine regni, semper fecerunt quodque semper observemus, et per omnes alios observari faciamus. :

;

— 19.

§.

—

323

exquo domini

Item,

;

praelati, et barones,

urgentibus i65

arduis neccessitatibus regni, pro solutione stipendiariorum praefati

condam domini Matthiae

summám

notabilem

sünt

ipsum

integrum, Et

possint.

regis, qui

florenorum nobis

illaesum

et

proinde

certa

nonnullis personis, quae

lóca,

summám

quod

Et

insuper

pro

infra

certum

stipendiariorum,

summa pecuniarum domini

usque ad tempus

redemptionem locorum, vere,

cum omnibus factis,

ipsosque praelatos,

et

rursus

certa 175

ac totum regnum, ut nos praefatam

dictis stipendiariis persol-

conditionibus, obligationibusque ex

nos

in

;

praefatorum

servitiis

futurum,

Quamobrem, optant iidem

pecuniarum,

pactis,

secutis

et

tempus

redemptio-

proventuum impignoratorum, ac etiam

et

summám

hinc

praeteritis

persolvi debebit.

praelati, et barones,

dictam futuram

assignare

et

proventus regales, 170

certos

et

regnum

ut

manutenere,

illarum pecuniarum mutuarunt

inscripserunt, et impignoraverunt, nis:

in Silesia fuerant, coacti

conquirere,

barones

;

recipiamus,

et

assummamus,

18O

ac totum regnum, ab hujusmodi

solutionibus, et pactis exonerare, et sublevare dignaremur.

Nos

20.

§.

itaque Uladislaus rex praefatus,

singularem illám devotionem,

considerantes

dominorum

affectionem

et

praela-

baronum, caeterorumque regnicolarum, quam erga nos in ejuscemodi electione habuerunt; volentes eisdem aliqualem gratitudinem nostram ostendere ex alioquin animadvertentes praemissam ipsorum ordinationem, ac deliberationem, justam, et honestam esse, praeinsertos articulos, et omnia in eis torum,

et

185

:

approbavimus,

laudavimus

contenta,

damusque,

acceptamus,

approbamus

mittimusque

in

verbo

regio,

mediante,

et

nostro

sub honore

omnibus eorum

nostro;

ac

clausulis, et punctis,

quam

simiii

modo

etiam

faciemus

sigillum nostrum est

Dátum

per

nostra

fide

semper,

omnes

observari.

ratificamus

et

quod eosdem

absque omni immutatione observabimus, majestatem,

ratificavimus

et

et

et

pro-

;

Christiana

articulos,

in

inviolabiliter,

et

tam per reginalem

aiios

Harum

appensum, vigore,

lau- 190

;

nobis

nostrarum, testimonio

195

subjectos,

quibus

literarum

villám castris exercitus nostri, prope proximo ante festum ad vincula sancti200 Petri apostoli, anno Domini, millesimo, quadringentesimo, nonagesimo regnorum ver nostrorum, Hungáriáé, anno primo

mediante.

Farkashida

in

sabbato

Bohemiae ver decimo nono. 21

I.

RENDSZERES TARTALOMMUTATÓ. Oldal

ELSZÓ

111

ELS

RÉSZ.

Jog és jogtörténet.

ELS CZIM. A jogról, a jogtörténetrl és a nemzeti jogtörténetrl MÁSODIK CZIM. A jogtörténet irodalmi jellege és tárgyalási módszere.

3

Alkotmány- és jogtörténet

8

HARMADIK CZIM. Példa a jogtörténet czéljának megvilágítására NEGYEDIK CZIM. A magyar magánjog történetének viszonya

11

.

a

magyar alkotmányjog történetéhez

14

MÁSODIK RÉSZ. Jogforrrások.

ELS

CZIM.

A jogforrások (Fontes

ELS A jog

forrásairól általában.

juris) története,

FEJEZET.

A törvényrl

és

a szokásról

21

MÁSODIK FEJEZET.

Az si jog

24

forrásairól

HARMADIK FEJEZET.

A 1.

§.

2.

§.

3. §. 4. §.

törvény és szokás egymáshoz való viszonya.

A Hármaskönyv eltti jogfejldés A Hármaskönyv álláspontja A Hármaskönyv utáni jogfejldés A középkori és újkori nyugat-európai

32 34 40 jogfejldés vázlata

51 II*

—

—

326

Oldal

NEGYEDIK FEJEZET. 57

A

kiváltságról (privilégiumról)

A

helyhatósági jogról (statútumról)

A

birói gyakorlatról

ÖTÖDIK FEJEZET. 62

HATODIK FEJEZET. 65

HETEDIK FEJEZET.

A jog 1.

§.

2.

§.

területe

Az országos és a particuláris jogok rendszere A magyar jogfejldés magyarázata

....

67 70

AlÁSODIK CZIM. A jog megismerési

forrásainalc (Fontes

ELS A

cognoscendi) története.

FEJEZET.

törvény és szokás egymáshoz való viszonya.

A

kodifikáció

...

74

MÁSODIK FEJEZET. Kodifikácwnális törekvések és kísérletek a Hármaskönyv eltt. Ulászló nagyobb decretumai gyjtemény (jura regni scripta) és a törvénygyjtemény (collectio decretorum) megalkotásának

79

irányai

82

1.

§.

Mátyás és

2.

§.

A

II.

szokásjogi

HARMADIK

Werbczy ELS Az

életrajz jelentsége.

CZIM. István.

FEJEZET.

Werbczy származása

és

eltanulmányai

.

87

.

MÁSODIK FEJEZET.

Werbczy mint törvényszerkeszt

96

és politikus

HARMADIK FEJEZET.

Werbczy mint

biró

104

NEGYEDIK FEJEZET.

Werbczy

diplomácziai és irodalompártoló

mködése

112

ÖTÖDIK FEJEZET.

Werbczy nádorsága és számzetése. Szapolyai melletti szereplése és halála

115

HATODIK FEJEZET.

Werbczy tragikuma és életének

tanulságai.

Werbczy

és

a Hármaskönyv

1

22

.

327

Oldal

NEGYEDIK CZIM. A Hármaskönyv.

ELS

FEJEZET.

Werbczy megbízása. A Hármaskönyv az országgylés tesítés

A

eltt.

szen-

elmaradása

128

MÁSODIK FEJEZET.

A Hármaskönyv

kiadásai és tartalma

A Hármaskönyv

rendszere, módszere és irodalmi jellege

135

HARMADIK FEJEZET. .

-

.

.

.

143

NEGYEDIK FEJEZET.

A Hármaskönyv anyaga. 1.

§.

Következtetések és az okleveles igazolás

149

2

§.

A

154

római jog és a kánonjog hatása

ÖTÖDIK CZIM. A Hármaskönyv móltatása és Werbczy

jogászi alakjának

jellemzése.

ELS Werbczy

politikai elvei és a

FEJEZET.

Hármaskönyv közjogi

tételei.

A Primae

nonus

161

MÁSODIK FEJEZET.

A Hármaskönyv

és

a magyar magánjog

A Hármaskönyv

igazi

jelentsége

170

HATODIK CZIM A

kodifikácló története a

ELS A Hármaskönyv

sorsa

A Négyeskönyv,

Quadripartitum

Hármaskönyv

után.

FEJEZET.

177

MÁSODIK FEJEZET. 182

HARMADIK FEJEZET.

A

kodifikáci másik iránya, a „Collectio decretorum"

1.

§.

A Corpus

2

§.

Az

erdélyi

Juris Hungarici

193

törvénykönyvek (Approbatae

et

compilatae

constitutiones)

201

NEGYEDIK FEJEZET.

A „Commissio

systematica"

munkálatai.

és

az 1790-es regnikoláris bizottságok

A Hármaskönyv kútfi

ereje

203

-

328

Olda

HETEDIK CZIM. A

kiváltság (privilégium) és a Fieiyhatósági jog (statútum)

.

.

.

214

NYOLCZADIK CZIM. A

birói gyaicorlat.

Az oldeveles

icutatás

....

jelentsége

217

KILENCZEDIK CZIM. A

icözépkori európai jog közös forrásai és a

ELS

magyar

jog.

FEJEZET.

Nemzeti jogfejldés és a Jog eredetisége

224

MÁSODIK FEJEZET.

A római Jog

230

HARMADIK FEJEZET.

A

kánonjog és a germán Jog

238

FÜGGELÉK. Válogatott forráshelyek gyjteménye. I.

II. III.

Okleveles függelék a jogforrások történetéhez

247

Forráshelyek a magyar magánjog történetéhez

Forráshelyek a rendi alkotmány kifejldésének történetéhez

.

.

264 300

11.

BETRENDES TARTALOMMUTATÓ. Albert

király 1439.

Anonymus

I.

törvényczikke 79.i

Clausula perpetue sanctionis

Code

krónikája 26.

Approbatae constitutiones 201. Approbata inveterata, laudabilis con-

—

civil

Napóleon

11.

Collectio decretorum 79, 85.

svetudora való hivatkozás jogi alapja

—

23, 33, 34.

Comissio systematica

— —

Articuli Juris tavernicalis 216.

Ádám

itélömester 83, 85.

Árpád

vezérré választása 30, 31.

tumról 178, 179.

Bekényi Benedek Bécsi

udvar

136.

kívánalmai

a

Négyes-

született Konstantin

„De ad-

ministrando imperio" 24.

Bíráskodás a krónikák

szerint 28.

Biró helyzete a társadalomban 107. Birói döntvények (decisionesj 217. gyakorlat fogalma 65. gyakorlat jelentsége a Hármaskönyvben 65.

193.

203.

hatása a hazai jogfejldésben 206.

munkájának eredménye a

birói

ülései és feladata 204, 205.

—

elnevezés 196.

— —

kizárólagos kiadási joga 196.

-

Hungarici 22. milleniumi kiadása 200. toldalékai 196, 198.

Corpus Statutorum

216.

Családf

si társadalomban

jogai

az

27, 28.

Curia holtkézi döntvénye

50.

— —

Bodenaríus Márton 183. nyilatkozata a Hármaskönyv rl 186. Bölcs Leó ,Hadi taktika" 25. Büntetjog a Hármaskönyvben

—

1

A számok

„De administrando imperio" tételei-

a lapszámokat jelentik.

25.

Decisiones 217. Tabulae 217 Tabulae, tempore Wladislai

— — 141.

gya-

Compilatae constitutiones 202. Consuetudines legitimae 83. Corpus juris clausum 197. — 1844— 46-iki budai kiadása 196.

—

könyvvel szemben 190.

Bíborban

decretorum megvalósulása

korlatban 205, 206.

—

Balbi Jeromos 136. Bácsi országgylés (1518.) a Triparti-

53, 80.

11.

Regis 85.

— Decretum Május

—

—

Frank Ignác és a Négyeskönyvet keszt bizottság 186

74.

bevezetése 80.

mint

hazai

a

330

jog

kodifikációjának

—

és a szokás

tör\fénytörl

szer-

ereje

48.

kísérlete 80. -

perjogi reformjai 81.

tartalma 80.

DeirAdami

173.

155,

—

támadása a Hármaskönyv Deputacio juridica 208.

—

Gardézí ellen 156.

Georch

30.

tovább

publico politica 207.

Germán — hatása

— 1548: XXI.

t.-c.

a

Hármaskönyv

átdol-

gozásáról 182.

1790:

XII.

t.-c.

és

a szokás

törl ereje 49. 1791. országgylés

1790

törvény-

,Birjon-é a szokás még törvénytörl ervel ?' 48. jog fogalma 239, 240.

Illés is

a

magyar jogra

Gierke 12. Gregoriánczy zágrábi püspök

Glasz. Karkász

álláspontja

a

183.

28.

H

regnicolaris

bizottságai 207, 208.

Egyház

240, 242.

háttérbe szorulása 231.

szokásjoggal

szemben 51. Egyházjogi felfogás a Hármaskönyvben 36 Eltérés a Hármaskönyv els és többi kiadásai között 136.

Endlicher .Monumenta Árpadiana" 214. Európai fejldés kölcsönössége és köl-

„Hadi taktika" 25. Hajnik Imre jellemzése a Hármaskönyv-

rl

148.

Hatvani országgylés (1525), 115. (1525) a Hármaskönyv szentesítésé-

—

rl

—

és átvizsgálásáról 180, 181.

(1525),

rendelkezése

törvények

a

összegyjtése tárgyában

csönhatása 226.

180.

Hazai jog (munícipalis consvetudo) eredete

Werbczy

szerint 37.

Hármaskönyv az alkotmánybíztositó hitFaji különbség mint a particuláris jog

megteremtje 73. Fejér György oklevélpublicatiója Fontes cognoscendi 74.

—

222.

juris 74.

-

Fö- és köznemesség közti különbség a

— —

levélben 192.

— — —

Hármaskönyvben

164, 165.

különválása 101.

küzdelme a hatalom birtokáért

101.

Földrajzi helyzet mint az egységes jogfejldés közvetlen és elhatározó oka 71, 73.

Furak hbéri

uralomra törekvése 168. Fraknói Vilmos 87, 88. Francia forradalom és az ancien régime

—

— — — — —

és a bírói gyakorlat 154.

címekre és szakaszokra osztása 141commentárjai 139.

Corpus Jurisban

195.

elkészültének ideje 130. felosztása 139.

—

hiányai 184.

—

jelentsége a

magánjog

szempont-

jából 170.

—

katholikus egyház restaurációja szem-

—

kiadásai 136, 137.

—

kírálví kúria

joga 13.

Frank Ignác „A Közigazság Törvénye Magyarhonban" 47.

anyaga és a furak 151. anyaga és a királyi jóváhagyás 151. anyagának bírálata 150. bevonulása a törvényhozásba 192

pontjából 169.

bíráskodásában 179,

—

331

Hármaskönyv

Bécsben

kinyomatása

135.

— — —

közjogi jelentsége 162.

lényege 148

magyar,

német,

horvát

görög

és

—

nyelv kiadásai 138. megküldése a vármegyéknek

—

mint az abszolutisztikus törekvések mint a jogegység fentartója

a szét-

daraboltság idejében 172.

—

mint

II.

Sta-

József terveinek fakadálya

Igazságszolgáltatás állapota a XVIII. században 208, 209. Ilosvay István törvénygyjteménye 195. írott jog mint

szokásjog

a

megszorí-

tója 74, 75.

169, 207.

—

idézés 141.

Helyhatósági jog 1. Jus statuendi. tútum alatt is 62. Hevenessi Gábor 221. Hbériség uralma külföldön 70.

178.

akadálya 169.

—

Hármaskönyvböl

mint a magánjog fejldésének alapja 171.

mint

fejldés

magánjogi

a

köz-

pontja 18.

»— mint a

magyar jogirodalom alapja

173.

—

mint a nemesség egységének védel-

mezje mint

—

167.

Pázmány

eszköze a

—

legersebb fkegyúri jogok

Péter

királyi

védelmében 169. mint a római jog receptiójának akadálya 171.

-

mint tankönyv 145.

—

mint törvénykönyv 145

—

mint tudományos

— —

módszere

mfaja

145.

144.

148.

—

nyelvezete 146.

—

prológusa 142.

—

m

reformjának mozgalma a XVIII. szá-

zadban 203.

—

rendszere általában 143.

—

rendszere a Négyeskönyvben 188. 189

—

részei 142.

—

— —

sajátos irodalmi jellege 147.

szentesítése a szokás által 213.

szentesítése

elmaradásának valódi

Jobbágyi vagy Jog dualismusa

— — — — — — —

— — — —

tagoltsága 140.

tankönyvi jellege 146.

törvényerre emelése Erdélyben 202a forrástan szempontjá-

eredetiségének fogalma 225. 22.

forrásai a régi jogban 22.

forrásainak

különálló

története 24.

mvelésének kezdete Verbczy után 40.

irodalmi

közönséges nemesi 69.

és ha-

68.

országos 68.

középkorban

területe a

67, 68.

paraszti vagy jobbágyi 69.

polgári 69.

Jogtörténet elméleti gyakorlati haszna

célja 6.

— — keletkezése az irodalmi fejldésben — köztörténet közti különbség — közhasználatban és a tudományos 6.

9.

8.

megállapításban

—

14.

módszere 9. Jogtörténeti módszer érvényesülése a német polgári törvénykönyvben 12. tárgyalási

vizsgálata

Jony János

ból 34.

József

utolsó kiadása 138.

modern jogban

forrásai a

Jogállapot reformálásának szüksége 79. Jogegységre való törekvés a német jogban 172. Jogfejldés egységességének közvetlen oka nálunk 71, 73 Jogterület külföldön a középkorban 68.

okai 133.

—

230, 231.

eredete 21.

tása

— — — — —

paraszti jog 69.

207.

(11.)

4.

házassági

nyílt

parancsa

Jura regni scripta 79, 178. Jus resistendi a Hármaskönyvben

— —

-

332

Kovachich József Miklós 85. Márton György 85, 152. Kovachichok és a jogtörténet

—

164-

scriptum 74. statuendi

1.

helyhatósági

jog

Kövy

is 62.

—

— — —

198,

199.

alatt

Hármaskönyv kútfi min-

és a

sége 212.

statuendi erdélyi 63. statuendi horvát-szlavón dalmát 63.

—

statuendi megyei 63.

Középkori

statuendi városi 64.

—

felfogása a szokás erejérl 44. kodifikáció egyik iránya 85.

kodifikáció

másik iránya

85.

Kaprinai István 221, 222.

Közjog fogalma 10. — Hármaskönyvben Közönséges jog 68. Krónikák 25.

Kánonisták

Külföldi jog hatása a magyar jogra 224-

K Kánonjog

és a szokásjog 52.

hatása

141.

Hármaskönyvben

a

155.

— —

mint jogforrás méltatása 238. mint az országos jog egy része 238.

Kelemen és a Hármaskönyv minsége 212.

—

pápa

Legísták és a szokásjog

52.

M

Werbczy

üdvözlete

(VII.)

kútfi

nádorrá választásához 116.

Kerepeczi Barla

— János 89. — nemzetség

Magánjog

89.

— —

89.

Kezdetleges törvényhozás jellege 22. Király ígérete a Hármaskönyv megersitésére 132.

Kitonich „Directio Methodica"-ja 41. felfogása a szokásjog erejérl 42.

—

Kiváltság 1. Privilégium alatt is 57. jelentsége a szokásjoggal szemben

— — — — —

jelentsége a törvénnyel szemben 57. középkori felfogás világában 59.

—

— —

kodifikációja

—

ldés

— kezdete a

XVIIl.

történetének

könyvhöz

—

Kolosvári-Óvári 216.

században 52 a

hivatalos jellege 196.

(rendiség) jelenségei

100, 101. •

—

Hármas-

jogiroda'om százados vitája a Hár-

magánjog irodalmi müvelése a XIX. században

—

5.

Corpus

Statutoruma

közötti

összefüggésrl 37. jogtörténet irodalmának iránya 228, 229.

—

178.

Kollár Ádám 151. ..Gyönyörségei"

és család életének

maskönyv és a római jog

viszonya

és

történeti tárgyalásának nehézségei 16.

Magyar hbériség

haladás 75, 76.

felé

XVIII.

11.

Werbczy eltt és után 17. Magánosok törvénygyjteményei 195. Magánúton készült törvénygyjtemény

alapjai 215.

Kodifikáció

a vagyon szervezje 11.

mint

16

17.

—

viszonya a törvényhez 60, 61.

Kiváltságlevelek mint a városi jogfej-

—

—

18.

Hármaskönyvben 18, 141. Európában a

XIX. században

törvény közti különbség 59.

viszonya a szokáshoz 60, 61.

alatt

fejldésének észlelése fogalma 10.

—

57.

az Árpádok

általános fejldésének törvénye

magánjog történelmi

Magyarország

XVIII.,

15.

jellege 16.

részvéte

kodifikáció európai

a

magánjogi

mozgalmában

12.

333

Mátyás

absolutizmusának

visszaha-

Nyolczados törvényszék mint a szokásszabályok összeírója 84,

jogi

tása 100.

Medici János bibornok dicsérete Werbczyröl 113. Módszer megjelölése Werbczy meg-

Oklevelek kutatása

bízatásában 129.

Monogám

mint

család

magánjog

a

Ország

alapja 16.

Mosóczi-Telegdy törvénygyjteménye

—

törvénygyjtemény

kiadása

bécsi

—

163.

ellenállási joga

Hármaskönyvben

a

164.

szabadságai

szabadsága

könyvben

a

163.

—

szempontból királyság

eszméjének terjesztése a

Hármaskönyv utján 167. Nemzetség egymáshoz való viszonya

si társadalomban

Négyeskönyv anyaga

—

birálat alá vétele 190.

—

birálatára

— — — — —

nemesi

három ága 69. magánjog a Hármaskönyv142.

particularis

jog viszonya nálunk és

külföldön 68, 69.

—

szokás viszonya a törvényhez 1848

—

Törvénytár 200.

eltt és után 50. eltörlése 211.

Összehasonlító módszer mint az si társadalom megismerésének eszköze 26

Paraszti vagy jobbágyi jog 69.

189.

kiküldött

tagjai

Particularis jog 68. bizottság

és

190.

—

jogok területe 73.

—

az országos jog viszonya nálunk és

elkészülte 188

külföldön 68, 69.

eltnése 190. megjelenése nyomtatásban

Particularismus Németországban 191.

Patriarchális család 27.

Pauler Gyula 241. Perjog a Hármaskönyvben

nyilvánossága 191. tartalma 189.

Plánum Tabularae Polgári jog

183.

Werbczy

kritikája 184, 185.

megbízatása 187.

Privilégium

felett

Névtelen jegyz krónikájd

183.

26.

—

141.

46, 217, 218.

69.

Praejudicium Primae nonus

Ítélete

40.

28.

Négyeskönyvet szerkeszt bizottság

— — —

117.

189.

—

annak

jog

—

siség

6.

jogtörténet gyakorlati szempontból 7.

az

—

ben

felett

és helyi szokás törvényrontó

Werbczy korában

jog 68.

Hármas-

Nemzeti jogfejldés fogalma 225. jogtörténet elméleti és tudományos

— —

ereje

—

személyes

Werbczy

ítélete

— Hármaskönyvben

a

162.

—

bízottság

Hármaskönyvrl 151. intézkedése a Hármaskönyv meg-

Országos

jog 69.

könyvben

50.

által kiküldött

ersítésére 132.

—

Nemesség adómentességi joga a Hármas-

— f

joga 79.

nyilatkozata a

N —

írott

Országgylés

194, 195.

Nemesi

szem-

összes törvényeinek összegyjtése 85

Országbírói értekezlet

195.

—

jogtörténeti

pontból 219, 220.

1.

65.

162.

kiváltság alatt

mint jogforrás 214.

is.

57.

13.

:

334

Privilégium mint a középkor törvénye

Projectum legum

civilium 203.

—

legum civilium elkészülte 209. Quadripartitum opus juris consvetudinarii regni Hungáriáé 189.

R. Reformatio Decreti 182. Régi jog két fforrása 66.

— —

Corpus Jurisa

196.

felfogása a szokásjog erejérl 42.

.Tyrocinium" 42.

Szent korona tana, mint az ország egységének re 168. törvénygyjteMárton Szentiványi ménye 196. Szlemenics és a Hármaskönyv kútfi

—

212.

felfogása a szokásjog erejérl 43, 44.

Szokás mint az si jog fforrása 26, 28, 30.

magánjogunk érvénye napjainkban 16. magánjogunk tudományos rendszerbe foglalása 17.

Római jog

— — —

minsége

jogirodalom termékei a Magyar Törvénytár függelékében 41.

—

Szegedi János a Commissiosystematica munkálaiáról 205, 206.

59.

—

törvény egj'máshoz való viszonya az

—

tör\'ény

idkben

1848 eltti

hatása a Hármaskönyvben

46.

összeütközése

— törvény viszonyainak két korszaka 32,

154.

—

hatása jogirodalmunkban 236.

— —

Szokásjog

definitiója 55.

és hazai jog viszonya 235.

—

élet és

—

hármas felosztása mint a Hármaskönyv rendszerének alapja 144. receptiója 231.

~

receptiójának akadályai nálunk 234.

—

receptiójának

kisérlete

hazánkban

Romanisták

Savigny

törvény

közötti

mint a törvényalkotás elkészítje 55. Szokásjogi állapot visszás következményei a Hármaskönyv ajánlásában 76.

—

visszás

állapot

következményei

Tárnoki jog

János

^Sambukus) törvény-

195,

198.

Singreiner (Singrenius)

Werbczy bécsi

nyomdásza 135. Statútum viszonya a többi jogforrás63.

Svábtükör iSchwabenspiegel)

39.

—

214.

irásbafoglalása 216.

— viszonya a Hármaskönyvhöz 216. Természetjogi iskola 52. XIX. század 30-as és 40-es éveinek reformmozgalmai 210. Tomaschek 157. — Werbczyrl 157.

Sub-infeodatio 166.

Történeti jogtudomány keletkezése

Summa

Törvény si

157.

SZ egyéni tulajdon mint a magán-

jog alapja

a 77.

és germanisták 226

gyjteménye

Szabad

ür

—

Hármaskönyv Approbatiojában

54.

Sámboky

mint az

betöltje 56.

232, 233.

hoz

Werbczy

szerint 35.

16.

Szabályalkotás joga (jus statuendi) a Hármaskönyvben 39.

—

si

—

szokás

~

korszaka 32. szokásjog viszonya

jogéletben 30.

viszonyának

ma

két

LXVIII

t

Tyrocinium

Szegedi János

—

-c ) 33. 139.

kiadásai 43.

fejldési

és egykor 32.

Törvények gyjteménye 79 Törvényes visszaváltási jog

Szapolyai-Ujlaki per 105. 155.

54.

csirája 30.

(1298

335

u

Werbczy

Újkor kezdete Magyarországon Ulászló

—

174.

magyar lakosság fbírája a török

döntvénygyüjteménye 85.

(ÍI)

uralom

saját törvényeinek egybefoglalása 85.

Una eademque

Hár-

tana a

nobilitas

maskönyvben

162.

orator conventus 103.

— —

rákosi (1500) végzés szerkesztje 97.

politikus 102.

reformáczió elleni töi^vények

mazója

11.

Városi jogkönyvek 215.

Városok

alatt 120.

— —

V Valette

jogalkotó hatalinának

—

Szapolyaí fkancellárja 119.

Szapolyaí János erdélyi vajda pro'o-

—

török

notariusa 108.

Vives Lajos krónikája 233, 234.

— által

számára

utasítás

készített

küldött

a

követek

i

— —

barátsága Szobi Mihállyal 100.

—

bukása

—

család emelkedése 90.

!

—

els

díplomácziai

küldetései 113,

-

országgylésen

98.

Hármaskönyv

forrá-

153.

parasztlázadást

-

117.

"

fellépése a mohácsi katasztrófa után

—

felett

az

felirat

fogalmazványa

országgj'ülés

ítélete

megtorló

törvények

118.

a Decretum május szer-

részvétele

az

részvétele

1498.

1500.

és

évi

törvényhozásban 97.

fogalma a nemzeti királyságról

167.

fiskolai évei 93.

—

1 '

szentesítésé-

3.

hitvitája Lutherrel

113.

irodalom pártolása 114 Ítélete a

származása 89. személynök 112. szülei 90.

Hármaskönyv elmaradt

Szapolyai-Ujlaki perben 106.

jellemzése 124, 125, keleti

pénzügyi tevékenysége 114. politikai önzetlensége

kesztésében 96.

97.

külseje 123.

a

szokásjog

össze-

s

annak

98.

tragikuma 122, 123, 124. vagyoni gyarapodása 108. vagyoni helyzetének megítélése 108,

— — —

ideje 129, 130.

Hármaskönyvön

változtatása a

Velenczében,

Wormsban

Rómában

mint bírónak népszer-

sége 104. versek a Hármas-

menekülése 117. mint békéltet, egyezségek

Werbczyt dicsít

létesítje 105.

Werbczius Illustratus Weres Balázs 138.

Budavárának fparancsnoka 120

131.

112.

113.

Werbczynek

128.

meybizatása

születési ideje 90, 91

törvényszerkeszt jutalma

111.

díplomácziai küldetései 119.

megbízatása

— — — — —

126.

Werbczy

—

nyilatkozata a

országbírói itélmester 104.

—

kiképeztetése 91.

1507-iki

gyjtésére

— —

Hármaskönyv anya-

a

nyilatkozata

létrehozásában 98.

nek okáról

— — — — — —

nyelvtudása 91, 92.

—

halála 120.

—

94.

nádorrá választása 115.

—

118.

— —

jegyz

törvényszéki

sairól

117.

114.

— — — — —

irányítója

gáról 149.

99.

—

— egyéb

védekezés

elleni

99.

Werbczy Lengyelországba

sugal-

99, 100.

— tulhaj-

tása 45.

Werbczy

mint levéltárr (conserva-

tor) 93.

könyvben

136. 139.

^

^2£^

r*tlf

^

!»'

*';*

("^

'<*

^•

H^

r-iTít -.-.*..*

f-^-'

»jí^

ST'

m^iMi

'j^^

E

?rr„i

^^i^cri^*ííi^^^á.i^öái;?^.;árij^

K

m^s,

I2974B4

Bevezetés a magyar jog törtenetébe

J(5zsef

íil

'/KS4.

ÍJf

/,*3

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

LÜ