III. évfolyam 15. szám április április 15

III. évfolyam 15. szám. 2012.április 9 – 2012. április 15.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. április 10. A 20 éves Fulbright Bizottság ösztöndíjakat hirdet az Egyesült Államokba a 2013-2014-es tanévre…………………………………………………………………………………………...…...3.oldal 2012. április 11. Iskolai Fitt Napok az ötkarikás játékok jegyében………………………………………………..3.oldal 2012. április 13. Nemzeti és nemzetek közötti összefogással újult meg a devecseri óvoda………………...….4.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Nemzet 2012. április 10. Önkormányzati tulajdonban maradnak az általános iskolák………………………………………………………………………………………………..4.oldal ATV Egyenes beszéd 2012.04.10. Vendég Galló Istvánnné – letölthető interjú……………………………………………………..6.oldal Magyar Hírlap 2012-04-11 Egyeztetnének az egyházak a hittanról…………………………………………………………..6.oldal Eduline 2012.04.11. Újabb "titkos terv" szivárgott ki Hoffmann államtitkárságáról: ez a jövő? ………………..…7.oldal MTV Híradó 2012. április 11. A Pedagógusok Szakszervezete szerint gazdátlan a közoktatás …………………………...…8.oldal Magyar Hírlap 2012-04-11 Rektorokat nyugdíjaznak……………………………………………………………………..…..10.oldal Origo 2012. 04. 12. Összevissza nevezi ki az iskolaigazgatókat az állam………………………………………..…10.oldal MTV Híradó 2012. április 12. Hoffmann: Az önkormányzatoknál marad az iskolák vagyona ………………………..…..…13.oldal Magyar Narancs 2012. április 12. 10-11.oldal Hoffmann baltája - Jön a NAT ………………………………………………………………..…....14.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

1

Népszabadság 2012. április 13. Éhkopp…………………………………………………………………………………….….…..19.oldal Magyar Hírlap 2012-04-13 Felsőoktatási fejlesztés összevonással………………………………………………………..19.oldal Eduline 2012.04.13. Már most törvényt módosítana Matolcsy: így változhat a szakképzés……………………21.oldal Origo 2012. 04. 13. Fizetni nem, csak dirigálni akar a kormány az iskolákban……………………………….…22.oldal Edupress 2012-04-13. Elutasítja a politikai kinevezés vádját az igazgató…………………………………………..23.oldal Eduline 2012.04.14. LMP: "erőltetett ütemű kádercsere" kezdődhet az iskolákban…………………………….24.oldal Magyar Nemzet 2012. április 14. Hiller ördögi elképzeléseket lát…………………………………………………………..….....25.oldal Magyar Narancs.hu 2012. ápr. 12. Stoppolták a baptistákat - Vác ………………………………………………………………....25.oldal Országos hírek MTV Híradó 2012. április 11. Fáklyás tiltakozás az igazgató ellen Szigetszentmiklóson - képgalériával………………..27.oldal MTV Duna TV közbeszéd 2012. április 12. Vége a díjmentes bölcsődéknek? – letölthető interjú………………………………….....….28.oldal MTV Híradó 2012. április 12. Iskolaegyesítés a XIII. kerületben ……………………………………………………………...29.oldal Magyar Narancs 2012. április 12. 28-29.oldal Láthatatlan gyerekek - Csobánka Zsuzsa és Földes Petra a "digitális nemzedék" oktatásáról..30.oldal Fnhír24.hu 2012.04.14. Mégis beszántják a Corvinust? ………………………………………………………………....33.oldal Szakmai sajtó Fővárosi oktatási portál 2012.04.12. Mindlab Nemzetközi Olimpia 2012…………………………………………………………….34.oldal Blog………………………………………………………………………………………………...35.oldal

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

2

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. április 10. A 20 éves Fulbright Bizottság ösztöndíjakat hirdet az Egyesült Államokba a 2013-2014-es tanévre Az idén 20 éves Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság ösztöndíjakat hirdet az Egyesült Államokba a 2013-2014-es tanévre. Pályázni bármely tudományterületen és művészeti ágban lehet. Az angol nyelvű pályázat beadási határideje: 2012. május 7. További részletek találhatók az alábbi linken, illetve a http://www.fulbright.hu/ honlapon. http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2012. április 11. Iskolai Fitt Napok az ötkarikás játékok jegyében Szekeres Pál, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg a ma kezdődő, három napos Fitt Napokat, amelyet a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szervezett diákjainak, azok szüleinek és családtagjaiknak. A hagyományteremtő céllal rendezett eseményen az iskolán kívül öt helyszínen kínálnak sportprogramokat, olimpiai és paralimpiai élménybeszámolókat, orvosi tanácsadással egybekötött szűrővizsgálatokat és egészséges életmódról szóló előadásokat, számtalan további érdekes program kíséretében. „Azon ritka általános iskolák közé tartozunk, ahol első osztálytól kezdve testnevelés szakos tanárok oktatják a testnevelést.” – mondta az olimpiai eszme jegyében szervezett Fitt Napok megnyitóján a 4,6-os iskolaátlaggal büszkélkedő oktatási intézmény vezetője, Vizi Andrea. Az igazgató beszédében kitért arra is: „A sport nemcsak a fizikai erőnlétünket tartja formában, hanem mentális és pszichikai erőnlétre is edz; megtanít küzdeni, kitartásra, tettrekészségre nevel, a fair play, a nemes küzdelem szabályainak mindenkori betartására buzdít.” Az ünnepségen elhangzott Czene Attila, a NEFMI sportpolitikáért felelős államtitkárának köszöntője, amelyben az államtitkár jelezte: „Az iskola diákjai – mely kimagasló tanulmányi eredményekkel és példaértékű sporteredményekkel is büszkélkedhet – tanulmányaik alatt magukba szívják az egy életen át tartó tanulás eszméjét, megtapasztalják az egészséges életmód és a sport jelentőségét…” A számos neves sportolót is felvonultató Fitt Napokat az egészséges életvitel, a mozgás (pl.: kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, úszás, vívás, íjászat, judo, torna, sakk, tenisz, taekwondo, darts, speedfitness, zumba, asztalitenisz, pókfoci, szivacslabda, floorball, csónakfutás stb.) és a londoni ötkarikás játékok jegyében szervezik. A Fitt Napok megnyitó ünnepségén jelen volt Ferdinándy István, Zugló oktatásért felelős alpolgármestere, Mélykúti Melinda, az önkormányzat Humán Közszolgálati Bizottságának elnöke és Várnai László képviselő, valamint az öttusázók közül Martinek János, a Zuglói Sportközpont igazgatója, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

3

a szöuli olimpián egyéniben és csapatban is aranyérmet szerző, négyszeres világbajnok (aki a római Európa-bajnokságon is aranyérmet szerzett), és Fábián László, aki Szöulban olimpiai bajnok lett, s emellett hatszoros világbajnoki és ötszörös Európa-bajnoki címmel is büszkélkedhet. A megnyitót követően a hatszoros világ-, kétszeres Európa-bajnok, Világjátékok-győztes Katus Tamás által vezetett aerobikkal indultak a sportprogramok. A londoni paralimpiára készülő, olimpiai bronzérmes, többszörös paralimpiai bajnok vívó Szekeres Pál, az MTK pályán a gyermekeknek tartott vívóbemutatóval és vívóedzéssel folytatta a napot. (Sportért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/hirek?page=2

2012. április 13. Nemzeti és nemzetek közötti összefogással újult meg a devecseri óvoda „Ahogy a fákat megedzi a szél, úgy edzette meg Devecsert, Kolontárt és Magyarországot a vörösiszap tragédiája" - fogalmazott Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken, a felújított devecseri óvoda emléktábla avató és emlékfa ültető ünnepségén. Réthelyi Miklós kiemelte: a vörösiszap katasztrófa óta tudjuk, hogy a szeretet és az összetartozás ereje erősebb, mint a múlt zagytározója. Az összefogás jelenti a legerősebb emberi védművet - mondta. 2010. október 4-e után az összefogás sem országhatárokat, sem generációk közti távolságot nem ismert - mutatott rá Réthelyi Miklós, majd emlékeztetett: általános iskolás gyermekek száz forintokból 74 millió forintot gyűjtöttek össze. Ez a gesztus mindenkit meghatott - folytatta a miniszter -, sokat jelentett az itt élők és az egész ország számára, éppúgy, mint Ausztria önzetlen segítsége. Az itt körben állók, akik testközelből ismerik hazánk egyik legnagyobb katasztrófáját, tudják, hogy most már a jövőre gondolhatnak: óvodákra és iskolákra - fogalmazott Réthelyi Miklós. Beszéde végén a miniszter megköszönte Magyarországnak, és a magyar nép barátainak az áldozatos segítségét, a két osztrák tartománynak, Stájerországnak és Burgenlandnak az újjáépítéshez adott anyagi és tárgyi adományait. "Azt kívánom, hogy a ma elültetett fa ugyanolyan erős legyen, mint a devecserieket és a kolontáriakat megsegítő nemzetközi összefogás" - zárta ünnepi beszédét Réthelyi Miklós. (kormany.hu) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/hirek

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Nemzet 2012. április 10. Önkormányzati tulajdonban maradnak az általános iskolák KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

4

Az általános iskolák 2013. január 1-je után is önkormányzati tulajdonban maradnak, az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át, illetve finanszírozza – közölte a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára egy keddi budapesti önkormányzati konferencián. Farkasné Gasparics Emese elmondta, az általános iskolai ellátáshoz kapcsolódó vagyon továbbra is az önkormányzati rendszer része marad, ám azokat a jövőben a települések más célokra is használhatják. A helyettes államtitkár szerint így az iskolák épületeit, az eddig kizárólag oktatási célokat szolgáló ingatlanokat, vagyontárgyakat – oktatási időn kívül – az önkormányzatok közösségi, sport-, kulturális, turisztikai célokra is hasznosíthatják. A helyettes államtitkár előadása után Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes az iskolai épületek önkormányzati tulajdonban maradásával kapcsolatban azt vetette fel, hogy ebben az esetben az állam fog-e bérleti díjat fizetni a településeknek. Farkasné Gasparics Emese azt válaszolta, hogy jogi megoldásként az állam és az önkormányzatok várhatóan üzemeltetési szerződéseket kötnek egymással. Elmondta, a jelenlegi állami oktatási normatívában épületüzemeltetési költség és a gyermeknevelési, köznevelési feladatok ellátásával összefüggő költség is van. A jövőben várhatóan már az önkormányzatoknak kell kimutatniuk az oktatáshoz kapcsolódó üzemeltetés költségeit. Elveszett képességek A helyettes államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ménesi úti épületében tartott önkormányzati vagyongazdálkodási konferencián a településeket érintő változásokról tartott előadást önkormányzati tisztviselőknek. Az átalakítást egyebek mellett azzal indokolta, hogy az elmúlt két évtizedben „az önfenntartás és az önszerveződő képesség elveszett” az önkormányzati rendszerből. Mint mondta, a jövőben egyfajta „településmenedzsment-szemléletet” várnak el az önkormányzatoktól. Feladat és vagyon együtt kerül át A változtatások szükségességét indokolva kitért arra is, az önkormányzatoknál az elmúlt húsz évben olyan mennyiségű állami feladat halmozódott fel, hogy inkább állami feladatmegoldó intézményeknek számítottak. Közölte, ezért szabályozták újra, illetve választották szét az állami és önkormányzati feladatokat. Úgy vélte, ennek egyik első lépése, a hivatásos katasztrófavédelem állami átvétele viszonylag zökkenőmentes volt. A járások kialakításáról szólva elmondta, az államigazgatási feladatok, így az okmányirodák átvétele azt is jelenti, hogy nemcsak a feladat, hanem az ahhoz kapcsolódó vagyon is elkerül majd az önkormányzatoktól. Szavai szerint az önkormányzatoknak az államigazgatási feladatok átadása után kezdetben „meglehetősen nehézkes működéssel kell számolniuk”, mert a hivatalok érintett személyi állománya is a járási hivatalokba kerül. CET-es demonstráció A közszolgálati egyetemen megrendezett konferenciára érkezőket az épület előterében demonstrálók fogadták, akik a megjelent újságíróknak arról beszéltek, jelenlétükkel a Duna-parti CET kulturáliskereskedelmi központ megnyitását és az alvállalkozók kifizetését akarják elérni a főváros vezetőinél. Kanász István, a CET főépítésvezetője közölte, azt szorgalmazzák, a főváros vezetői üljenek le velük, folytassanak érdemi tárgyalásokat, hogy megtörténhessen az épület műszaki átadás-átvétele, és kifizessék a több mint egymilliárd forintot, amire már több mint egy éve várnak a vállalkozók.


5

A Duna-parti Közraktáraknál létrehozott, mintegy 27 ezer négyzetméteres létesítmény kialakítását 2010 augusztusában kellett volna befejezni. A CET (Central European Time) tavaly tavasszal kezdődött műszaki átadás-átvételi eljárását időközben leállították, de a belső beépítéshez nem fogtak hozzá, az épület jelenleg üresen áll. http://mno.hu/belfold/onkormanyzati-tulajdonban-maradnak-az-altalanos-iskolak-1067383

ATV Egyenes beszéd 2012.04.10. Vendég Galló Istvánnné – letölthető interjú Interjú a volt megyei fenntartású, állami kézbe került intézmények sorsáról, sikertelen vezetői pályázatairól beszélgetett http://atv.hu/cikk/video-20120410_gallo_istvanne

Magyar Hírlap 2012-04-11 Egyeztetnének az egyházak a hittanról Jövő szeptembertől bevezetik a kötelező hittan-, illetve erkölcstanoktatást az iskolákban Számos tisztázatlan kérdés van még a kötelező hit- és erkölcsoktatás bevezetése kapcsán – hívja fel a figyelmet a református szakértő, aki egyeztetéseket sürget. Információink szerint a keresztény egyházak részéről a napokban közös álláspontot készítenek elő az esetleges tárgyalásokra. A kötelező hittan-, illetve erkölcstanoktatás jövő szeptemberi bevezetése kapcsán az egyházak és az oktatási kormányzat közötti mihamarabbi egyeztetéseket sürgeti nemrég közzétett tanulmányában Papp Kornél református oktatási szakértő. Korábban a keresztény egyházak közös közleményben javasolták – lényegében – ugyanezt. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a napokban egy konferencián jelentős munkának nevezte az előkészítést és a végrehajtást, kiemelve, a társadalomban nagy a várakozás az oktatási rendszer átalakítása, ezen belül egyebek mellett a hittanoktatás és az erkölcstanoktatás kötelező bevezetése kapcsán. A tárcavezető beszélt arról is, a hitoktatóknak elemzőképességgel és filozófiai ismeretekkel kell rendelkezniük, valamint egyszerre kell elbeszélőknek és evangélistáknak lenniük, meg kell találniuk a mélyebb értelmét az általuk elmondott elbeszéléseknek, amelyeket az emberiség történetébe is kell helyezniük. Papp Kornél szerint a köznevelési törvény megjelenése után számos egyházi fórumon értették félre az állami általános iskolákban bevezetendő erkölcstan vagy az egyházak által szervezett hit- és erkölcstan kötelező tanórai foglalkozások közé kerülésének jelentőségét. Tanulmányában leszögezi, a jogszabály nem szól a nem állami és a nem egyházi fenntartású általános iskolák helyzetéről. Nem tisztázott tehát azon intézmények helyzete sem, amelyek 2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerülnek, azonban fenntartásuk jogát az önkormányzatok – köznevelési szerződés keretében – határozott időre visszakapják. „Amennyiben a készülő végrehajtási rendeletek ezen intézményi kört nem tekintik majd az állami fenntartás részének, úgy az önkormányzati intézményekben szervezhető hittanoktatás az egyéb intézménytípusokban – óvoda, középiskola vagy kollégium – szervezhető fakultatív hittanoktatáshoz lesz hasonló, a korábbiakhoz képest minimális eltéréssel” – vélte. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

6

A szakértő rámutatott, az úgynevezett fakultatív hit- és erkölcstanoktatást az állam finanszírozza. Súlyos feszültséget jelent viszont szerinte az óradíjak alacsony mértéke, az erkölcstanoktatás, illetve a hit- és erkölcstanoktatás párhuzamos tartása esetén a helyzet még tarthatatlanabbá válik. „Azonnali feladat a 2013. évi állami költségvetés előkészítésének szakaszában egyeztetés kezdeményezése a jövő szeptembertől érvényes finanszírozásról” – szögezte le Papp Kornél. Megkeresésünkre egyelőre nem válaszolt az oktatási államtitkárság. Arról érdeklődtünk, hol tartanak az egyeztetések az érintett egyházakkal a témában. Úgy tudjuk, ezek még nem kezdődtek el, a napokban mindenesetre a keresztény egyházak közös álláspont kialakításába foghatnak, hogy minél egységesebb javaslatokkal készüljenek a tárgyalásokra. Információink szerint egyébként a tervezett szabályozás részleteiről a szaktárca a minap már megküldött egy előzetes tervezetet az érintetteknek. http://www.magyarhirlap.hu/hatter/hitoktatas_egyelore_sok_a_kerdojel.html

Eduline 2012.04.11. Újabb "titkos terv" szivárgott ki Hoffmann államtitkárságáról: ez a jövő? Tizenkét felsőoktatási képzési és kutatási fejlesztési pólus kialakításáról szól az az MTI birtokába került javaslat, amely szerint kismértékben tovább csökkennének a felvételi keretszámok, és 2013-tól be kellene vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres finanszírozást. Az 56 oldalas, március végén készült, a nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló kormányhatározat mellékleteként összeállított dokumentumot a kormány még nem tárgyalta. A felsőoktatási pólusok kialakításának rendező elveként azt rögzítik, hogy egy profil legfeljebb 3-5 helyen legyen jelen az országban, az intézményfejlesztési tervezés egyik feladata a telephelyek rendszerének felülvizsgálata. A tervezet szerint a nyugat-magyarországi pólushoz tartozna a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem, a dél-dunántúlihoz a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös József Főiskola, az észak-magyarországihoz a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola. Az észak-alföldihez a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola, a dél-alföldihez a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola és a Szent István Egyetem. A közép-magyarországi műszaki felnőttképzési pólus része lenne az Óbudai Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szent István Egyetem Ybl kara és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A középmagyarországi agrárpólushoz tartozna a Szent István Egyetem mezőgazdaság- és környezettudományi, gépészmérnöki, állatorvos-tudományi, gazdaság- és társadalomtudományi kara, a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kara, a pénzügyi-gazdasági felnőttképzésihez a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola. A közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus része lenne a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, és a Műegyetem. A középmagyarországi orvostudományi kutatóegyetemi pólust a Semmelweis Egyetem (SE) alkotná. A középmagyarországi kiemelt nemzetközi universitas pólushoz az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) és a Corvinus egyetem közgazdaságtudományi karát sorolnák. A közép-magyarországi művészeti KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

7

klaszter felsőoktatási pólushoz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tartozna. A dokumentumban az olvasható: a fejlesztési pólusok, támogatási prioritások meghatározásakor elvi jelentőségű, hogy azok a főiskolai és felnőttképzési vidéki központok, amelyek meghatározó társadalmi értéket képviselnek az adott régióban, megőrizendők, és fenntartásukat biztosítani szükséges. Konkrét cél továbbá legalább 1-3 intézmény (vagy intézményi konzorcium) teljesítményének olyan irányú fejlesztése, hogy nőjön azok nemzetközi ismertsége és elismertsége, illetve azok nemzetközi szinten tudják képviselni a magyar felsőoktatást. Az anyag melléklete ilyen intézményként határozza meg a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t. Rögzítik azt is: a kabinet a képzési területekre meghatározza a középtávú támogatási (ösztöndíjazási) tervet, amely alapján kidolgozzák az intézményi szintű középtávú támogatási terveit. 2013-tól vezetnék be az új finanszírozási rendszert A javaslat szerint 2013-tól be kell vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres finanszírozás rendszerét. A költségvetési támogatáson belül 60 százalékot tenne ki a képzési, 30 százalékot az intézményi, 10 százalékot a kiválósági támogatás. A kiemelt felsőoktatási intézmények, ha kutató egyetemi címet is szereznek, mindkét rendszer mutatói alapján többlettámogatást kapnak a minősítés célrendszerének megfelelően. A többlettámogatás forrása a felsőoktatás költségvetési támogatásának körülbelül 10 százaléka. Az állami támogatás kizárólag mennyiségi bemeneti (hallgatói, dolgozói létszám) tényezőkre alapuló jelenlegi modelljéről olyan vegyes modellre kívánnak átállni, amely fejlesztéscentrikus támogatási elemeket is tartalmaz. A felsőoktatás szereplőivel partnerségben kidolgozandó új modell a költségvetési források egy részét a felsőoktatási intézmény fejlődési-fejlesztési képességének és stratégiai célkitűzéseinek fejlesztéspolitikai értékeléséhez rendeli. http://eduline.hu/felsooktatas/2012/4/11/Ujabb_titkos_terv_szivargott_ki_Hoffmann_Ro_ID25NQ

MTV Híradó 2012. április 11. A Pedagógusok Szakszervezete szerint gazdátlan a közoktatás Pillanatnyilag gazdátlan a közoktatás rendszere és rendkívül nagy a bizonytalanság - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerdán Budapesten. Galló Istvánné minderről az Államosítás előtt, után és közben - zavaros jövőkép címmel rendezett sajtótájékoztatón beszélt. Szerinte a bizonytalanságot az is fokozza, hogy nem lehet tudni, az iskolák államosítása pontosan miként zajlik majd, és félő, a tanárok úgy mennek el a nyári szünetre, hogy nem tudják, milyen változásokra számíthatnak az új tanév kezdetétől. A PSZ vezetője szólt arról, hogy a legutóbbi hírek szerint az iskolák működtetését, azaz a közüzemi számlákat, a karbantartást és más dologi kiadásokat az önkormányzatok fizetnék, az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

8

intézményfenntartás, tehát az osztályok, csoportok számának meghatározása, a pedagógusálláshelyek betöltése, illetve az intézményvezetői kinevezések és a pedagógusok munkájának ellenőrzése pedig állami feladat lenne. Az érdekvédő felidézte Farkasné Gasparics Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára keddi, egy budapesti konferencián mondott szavait, amelyek szerint az általános iskolai ellátáshoz kapcsolódó vagyon 2013. január 1-je után is az önkormányzati rendszer része marad, az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át, illetve azt finanszírozza. Galló Istvánné nézete szerint ezzel a "mindent az állam vesz át" elve megdőlt. Az államosítás a kormányzat által elképzelt gyors tempóban végrehajthatatlan, mivel 4169 iskoláról, ezen belül 5923 telephelyről van szó, és 1 millió 418 ezer tanulót, valamint 121 ezer 518 pedagógust érint - tette hozzá. Megemlítette, nem látják az államosítás pénzügyi fedezetét a költségvetésben, mert a járási kormányhivatalok még nem álltak fel, és nem lehet tudni, hogy azokat miből finanszírozzák, hogyan fog felállni ez a rendszer, és miként tisztázzák a hatásköröket. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a költségvetés a jövő évben sem költ majd annyit a közoktatásra, amennyi az államosításhoz szükséges lenne. Mint mondta, információik alapján jelenleg több helyütt, így Baranya és Csongrád megyében, illetve Vácott egyházakkal - utóbbi városban a baptistákkal - tárgyalnak az önkormányzatok, ami szerinte azt jelzi: a településeken nem látják biztosítva, hogy ha az államhoz kerülnek az iskolák, akkor megmaradhat az oktató-nevelő munka sokszínűsége. A PSZ csak akkor támogatja az iskolaátadást egyházaknak, ha abba az összes érintett szülő beleegyezik, mert ideológiailag semleges oktatást kell nyújtani. Nem biztos, hogy a helyi pedagógusok összessége meg tud felelni az egyházi elvárásoknak, ráadásul ők az egyházi átvétel esetén nem lesznek közalkalmazottak - jegyezte meg. Galló Istvánné felemlítette: a közoktatás államosításával az is probléma, hogy több mint 500 intézményt újítottak fel részben EU-s pénzekből, a támogatás kritériuma pedig az volt, hogy öt évig ne legyen fenntartóváltás. Úgy látja, az intézmények működtetése ezért maradna az önkormányzatoknál. A PSZ vezetője súlyos, megmagyarázhatatlan szakmai hibának nevezte, hogy noha Szigetszentmiklóson a döntéshozók a két pályázó közül egyiket sem tartották alkalmasnak az igazgatói posztra, mégis közülük választottak egyet ideiglenes vezetőnek a Batthyány Kázmér Gimnázium élére július 31-ig. Ráadásul nem vették figyelembe sem a tantestület, sem a szülők véleményét, mert ők a másik jelöltet támogatták, ezért a tantestület felháborodása jogos - jelentette ki. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/11/13/A_pedagogusok_szakszervezete_szerint_gazdatlan_a_kozoktatas_.aspx

Magyar Hírlap 2012-04-11 Rektorokat nyugdíjaznak Nem tartja komoly gondnak a rektori konferencia elnöke azt, hogy az állami felsőoktatási intézmények tucatnyi vezetőjét érintik a kinevezések szigorúbb feltételei. „Visszamenőleges hatállyal problémás értelmezni a rektori kinevezéseket, de a törvényt elfogadjuk, az mindenkit kötelez” – mondta lapunknak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

9

Pécsi Tudományegyetem rektorát az új felsőoktatási törvényről kérdeztük, amely szigorúbb feltételekhez köti a vezetőválasztást, rektori posztot e szerint csak 65 éves korig lehet betölteni, legfeljebb két cikluson keresztül. A türelmi időszak 2013. június 30-ig tart, addig az idősebb, vagy a már kétszer újraválasztott rektoroknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatóknak távozniuk kell. A korábbi, 2005-ös jogszabály szintúgy csak kétszeri megválasztást és 65 éves korig tartó kinevezést engedélyezett, de egy 2007-es „lazításnak” köszönhetően a szenátus kétharmados többséggel dönthetett úgy, hogy a rektor 70 éves koráig vezesse az intézményt, vagy harmadjára is megkaphatja a kinevezést. Bódis József éppen e kétharmados többségre hivatkozva megjegyezte, ugyan jobb lett volna, ha a jelenlegi vezetők még felmentést kapnak a szabály alól, ugyanakkor nem tartja problémának a kérdést, szerinte az intézmények fennakadás nélkül eleget tesznek az új vezetők kinevezésének. A 28 állami egyetem és főiskola közül négy rektort érint az életkori szigorítás: Szekeres Tamás (Széchenyi István Egyetem) augusztusban már 69 éves lesz, Magda Sándor (Károly Róbert Főiskola) nemrég ünnepelte 66. születésnapját. Patkó Gyula (Miskolci Egyetem) és Solti László (Szent István Egyetem) az idén tölti be 66. életévét. Rudas Imre (Óbudai Egyetem) és Hauser Zoltán (Eszterházy Károly Főiskola) már harmadik ciklusát tölti. Féltucatnyi intézményben a következő egy-két évben jár le a már egyszer újraválasztott rektorok kinevezése. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/rektorokat_nyugdijaznak.html

Origo 2012. 04. 12. Összevissza nevezi ki az iskolaigazgatókat az állam Napok óta tiltakoznak a szigetszentmiklósi gimnázium tanulói és tanárai az ellen, hogy az állam új igazgatót akar rájuk tukmálni. Nemcsak a Pest megyei iskolában áll a bál, kilenc megyében kell hirtelenjében igazgatót keríteni az iskolák élére, de a legtöbb helyen rutinnal elejét vették a vitáknak. Hoffmann Rózsa kedden a parlamentben azzal próbálta csillapítani az indulatokat, hogy az igazgatóválasztás nem demokratikus folyamat, a szülők és a tanárok legfeljebb javasolhatnak, de végül úgyis az állam fogja eldönteni a kérdést. Nem tudom minősíteni azt, aki kitalálta, hogy árpilis elsejével legyen a váltás. Utána jön az érettségi, a vizsgák, az évzárás. Az igazgató elkezd egy évet, de nem ő ballagtatja el, nem ő búcsúzik el a gyerekektől" - mondta az [origo]-nak Czita Zoltán a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium korábbi igazgatója. Czita Zoltánnak március végén szűnt meg az igazgatói megbízatása azokkal az igazgatókkal együtt, akik a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerülő középiskolákat vezették. Az április elsejével megüresedett igazgatói helyekre a fenntartó, azaz az állam szűk határidővel pályázatot írt ki. A szigetszentmiklósi Batthyány gimnáziumban azután csaptak fel az indulatok, hogy a fenntartó, a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (PMIK) érvénytelennek nyilvánította az igazgatói pályázatokat az egész megyében, és egy olyan igazgatót nevezett ki az iskola élére, akit se a tantestület, se a szülők, se a diákok nem támogattak. Pest megyén kívül azonban még nyolc megyében nyilvánították érvénytelenné az igazgatói pályázatokat, ami azt jelenti, hogy egy hónappal az érettségi előtt Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Zala megyében is új pályázatot kell kiírni. Megosztja az iskolát a pályázat KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

10

„Felháborította a tantestületet a dolog" - mondta az [origo]-nak egy olyan iskola igazgatója, ahol az elmúlt két évben már négyszer írtak ki pályázatot az igazgatói posztra. Miután a megyei intézményfenntartó március végén érvénytelenítette a legutolsó pályázatot, az iskolában ismét, immár ötödszörre is el fogják kezdeni az eljárást, jelenleg ugyanis csak ideiglenesen megbízott igazgató vezeti az intézményt. "Két pályázó van, és a tantestület megosztott" - mondta a neve elhallgatását kérő igazgató, aki szeretné megtartani helyét, ezért újra pályázik. A megosztottság szerinte azért nem jó, mert "durva kampány" folyik az iskolában, a csoportok minél több tanárt és diákot próbálnak a saját pártjukra állítani. Ez szerinte nem rendkívüli, a korábbi pályázatoknál is ez történt, a versengés azonban az új pályázat kiírásával el fog húzódni. Ráadásul az ilyen pályázatoknál össze kell hívni az iskolai szerveket, például a tantestületet és a szülői tanácsot, amelyeknek véleményezniük kell a jelöltek pályázatait. Ezek az igazgató szerint időigényes feladatok, mert például minden ülésről jegyzőkönyvet kell írni. "Jócskán elveszi az időt a valódi munkától" - mondta. A rutin megoldja a problémát "Átgondolatlan, elhamarkodott döntés" - mondta az [origo]-nak az iskolaigazgatói pályázatok kiírásáról Mendrei László, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének vezetője. Mendrei extrémnek nevezte, hogy ilyen gyorsan követik egymást a pályázatok, ráadásul rossz időzítéssel. Az érettségi előtt ugyanis szerinte "nem tesz jót a pedagógiai munkának", hogy a pályázatok véleményezésével is foglalkozniuk kell. Nem minden iskolában okoz éles konfliktusokat a pályázat sikertelensége, zavart azonban igen. "Ez egy bevett gyakorlat, teljesen megszokott dolog ötévenként" - mondta az [origo]-nak az igazgatói pályáztatásról Rója István, a makói József Attila Gimnázium igazgatója. Azt azonban "kissé sűrűnek" nevezte, hogy csak két éve nevezték ki igazgatónak, és máris újra pályáztatás zajlik. "Azt nem mondom, hogy nem zavar, de ez van" - tette hozzá. A gimnázium élére rajta kívül még egy jelölt pályázott, aki azonban teljesen ismeretlen az iskolában, így a tantestület egységesen Rója pályázatát támogatta. "Így nincsen vita, ami megoszthatná az iskolát" - mondta. Szerinte emiatt a tanítás szintjén sem jelenik meg semmilyen konfliktus. A jelöltek pályázatát az iskolai szervezeteknek is véleményezniük kell, ez Rója szerint náluk "gyorsan lemegy", elsősorban a rutin miatt. Azt azonban a fenntartó velük sem közölte, hogy miért kellett érvényteleníteni a pályázatokat. A dátumokba zavarodtak bele Az eddig megyei kézben lévő iskolák az új közoktatási törvény szerint átkerültek állami kézbe, a fenntartók pedig a megyei intézményfenntartó központok lettek. Az intézményfenntartó a megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízotton keresztül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) irányítása alá tartozik. A szakmai felügyeletet azonban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) látja el, az iskola vezetőit is az erőforrás miniszter nevezi ki, miután a pályázat elbírálása után az intézményfenntartó vezetője a megyei kormánymegbízott egyetértésével a miniszter elé terjeszti a vezetői posztra szóló javaslatát. Az [origo] megkereste a KIM-et és a Nefmit is, arra voltunk kíváncsiak, hogy miért kellett kilenc megyében érvényteleníteni az iskolaigazgatói pályázatokat. Megkeresésünkre a Nefmi azt válaszolta, hogy a témában a megyei intézményfenntartó központok az illetékesek, a KIM pedig egy korábbi közleményét küldte el, amely szerint azokban az iskolákban, ahol március 31-én lezáruló pályázati KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

11

kiírás nem volt eredményes, új pályázatot írnak ki április 15-ei határidővel. A közlemény azt nem említette, hogy miért nem voltak eredményesek az említett pályázatok. Szerdán megkerestük mind a kilenc érintett megyei kormányhivatalt. A Zalai, a Fejér megyei és a Hajdú-Bihar Megyei Intézményfenntartó Központ azonban csak annyival indokolta a pályázatok érvénytelenségét, hogy azt "jogszabály-értelmezési problémák okozták". A Csongrád és a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei kormányhivatal az idevágó kormányrendeletet idézve annyit mondott, a pályázat azért lett érvénytelen, mert "nem vezetett eredményre, nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást". Ennek okairól azonban nem beszéltek. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal szerint a megyében azért lett érvénytelen a pályázat, mert valamennyi pályázati kiírásban helytelenül szerepelt a megbízás időtartama. A törvény szerint ugyanis magasabb vezetői megbízás az év során bármikor öt évre adható. Nevelési-oktatási intézmény esetében azonban mindenképpen július 1-je és augusztus 15-e közé kell esnie a megbízás utolsó napjának, akkor is, ha az ötéves határidő egyébként ennél az időpontnál korábban vagy később járna le. Győr-Moson-Sopron megyében e miatt a hiba miatt hét iskolában kell új pályázatot kiírni. Pest megyében sok hiba volt a pályázatban A korábbi pályázat sikertelensége a szigetszentmiklósi gimnáziumban okozta a leglátványosabb konfliktust. A fenntartó PMIK ugyanis a tantestület, a szülők és a diákok választásával szembemenve nem a korábbi igazgatót, Czita Zoltánt nevezte ki ideiglenes igazgatónak az új pályázati eljárás lezárásáig, hanem a másik pályázót, Mede Norbertet. Ezt jogilag megtehette, ugyanis a jogszabály szerint az iskolai szerveknek csak véleményezési joguk van. A kinevezés azonban egyedülállónak számít, ugyanis az [origo] kérdéseire válaszoló kormányhivatalok szerint más megyékben mind a korábbi igazgatók maradtak az iskolák élén, és az új pályázatig hátralévő négy hónapra nem neveztek ki új igazgatót. Az intézményfenntartó központ szerint Pest megyében a pályázatot azért nyilvánították érvénytelennek, mert a pályázati felhívásokból hiányzott a személyes adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozat előírása, az öt év szakmai gyakorlat igazolásának követelménye és az elbírálási határidő is tévesen szerepel a pályázatban. Ráadásul nem teljesült a pályázatok benyújtására vonatkozó 30 napos határidő követelménye. Utóbbi miatt az intézményfenntartó szerint nem ők a felelősek, hanem a Nemzeti Közigazgatási Intézet, amely túl későn jelentette meg a pályázatot. Az érvénytelen pályázat miatt a Pest megyei iskolák egy részében a régi vezetőt, máshol a tantestületből pályázó más pedagógust bízták meg az igazgatói feladatokkal. Utóbbi kategóriába tartozik Mede Norbert kinevezése a szigetszentmiklósi gimnáziumban, amelyet azonban élénk tiltakozás követett a tantestület, a diákok és a szülők részéről. Az iskola tanárai közül 22-en Mede kinevezése után közölték, hogy tiltakozásul lemondanak osztályfőnöki megbízatásukról, a diákok petíciót indítottak ellene, szerdán pedig többen is azért hiányoztak az iskolából, hogy így tiltakozzanak Mede kinevezése ellen. A tanárok szerint szakmailag teljesen indokolatlan Mede kinevezése, többen pedig politikai indokokat sejtenek a háttérben. A PMIK az [origo]-nak azzal indokolta Mede kinevezését, hogy a pályázaton a volt igazgató pályázata mellett "ugyancsak magas színvonalú, proaktív vezetői elképzelésekben gazdag pályázati munkát nyújtott be, a pályázati meghallgatás során szakmai fejlesztési elképzelései meggyőzőek és előremutatóak voltak". Ezenkívül a megbízással lehetőségét kívánnak adni Medének, hogy az elképzeléseit "a gyakorlatban is bizonyítani és igazolni tudja". Hoffmann szerint jó a rendszer


12

A szigetszentmiklósi igazgatóváltás még a parlamentben is szóba került. Tóbiás József MSZP-s képviselő tett fel kérdést Mede kinevezésről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak. Tóbiás azt kifogásolta, hogy a kormány ebben az esetben elvette a tantestület önrendelkezési jogát. Hoffman erre úgy válaszolt, hogy "egy igazgató kiválasztása nem lehet kizárólag egy demokratikus szavazás eredménye", egy alkotmánybírósági határozat pedig már a 90-es években megszüntette a tantestületnek azt a jogát, hogy a véleménye alapján lehessen az igazgatót kinevezni. "Véleményezési joga van a tantestületnek, a szülőknek, a közalkalmazotti tanácsnak, a diákönkormányzatnak, ezt a jogot gyakorolhatják, de a vélemény nem köti a döntéshozót. És az elmúlt több mint egy évtizednek az igazgatói kinevezési gyakorlata azt mutatta, hogy ez megfelelően működik" - mondta az oktatási államtitkár. A szigetszentmiklósi igazgatóváltás esetében azonban nem felhőtlen a kommunikáció. Szerdán az intézményfenntartó PMIK tájékoztatót tartott a tanároknak az új igazgató kinevezéséről. A tájékozatót a PMIK képviselője az [origo]-nak pozitívnak nevezte, azt mondta, megindult a párbeszéd, a tanárok pedig konstruktívan álltak a helyzethez. Ezzel szemben az általunk megkérdezett tanárok a tájékoztató után azt mondták, hogy bár csillapodtak a kedélyek, "a szakmai kérdésekre kitérő válasz sem érkezett", a PMIK képviselője pedig kizárólag arról beszélt, hogy jogilag szabályszerű volt Mede kinevezése. "Próbálják ránk tukmálni az új igazgatót" - mondta egyikük. Azt is hozzátette, hogy csak azért nem bojkottálják a tanítást, mert nem akarnak kiszúrni azokkal a diákokkal, akiket négy éve az érettségire készítenek fel. Szerdán este fáklyás tüntetést is szerveztek az új igazgató elleni tiltakozásul a szülők. A felvonuláson körülbelül négyszáz diák, szülő és tanár vett részt, transzparenseiken az iskola jelmondata, a "Fidelitate et fortitudine" (hűséggel és bátorsággal) felirat mellett többek között Reményik Sándor "Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!" versidézete is olvasható volt. A szülői tanács által szervezett demonstráción az iskola, valamint a polgármesteri hivatal előtt tartott beszédében Hoffer Barnabás, a tanács tagja, az iskolaszék elnöke azt mondta, az iskola közössége nem engedi, hogy az iskola a "zsákmányszerzés célpontja legyen" http://www.origo.hu/itthon/20120411-kilenc-megyeben-ervenytelenne-nyilvanitottak-az-iskolaigazgato-palyazatokat-szigetszentmiklosi-gimnazium.html

( Sajnos ez a link túl hosszú, és csak akkor nyílik meg, ha a klikkelést követően a kereső sávba a cím után még beírjuk a két utolsó betűt: az ml –t. Akkor működik)

MTV Híradó 2012. április 12. Hoffmann: Az önkormányzatoknál marad az iskolák vagyona Az oktatási államtitkár a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén mondta ezt. A közoktatási intézmények átadás-átvétele során az önkormányzatoknál marad az iskolák vagyona, a tulajdonjogot nem érinti a folyamat - erősítette meg Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár az MTI-nek elmondta: a tanács résztvevőinek a közoktatási intézményrendszer átalakításáról számolt be. Az ülésen - tájékoztatása szerint - a legtöbb megszólaló egyértelmű támogatásáról biztosította az átalakítási terveket. 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését.


13

Hoffmann Rózsa közölte: komoly megerősítést kapott abban, hogy az oktatási rendszerben gazdaságorientált tananyagokra van szükség, és a nevelés megerősítését, előtérbe helyezését szinte minden oldal pozitívan fogadta. Megerősítő visszajelzéseket kapott a tartalmi szabályozás kérdésében is. Hozzátette: a munkavállalói oldal képviselője, Varga László ismét bírálta, hogy a tankötelezettség 16 éves korig tartson. Hoffmann Rózsa - elmondása szerint - megismételte az eddigi álláspontot: ötven fejlett ország közül negyvenben van ilyen rendszer, és ha Franciaország, Finnország, Dánia jól tud így működni, akkor ezt a kérdést Magyarországon napirenden tartani és kritika alá venni felesleges. Az államtitkár összegzése szerint komoly visszajelzéseket kaptak arról, hogy jó úton haladnak a közoktatás átalakításakor, és a közel kétórás egyeztetést sikeresnek értékelte. A tanácskozás napirendjén az adórendszer eddigi átalakítása és a felnőttképzés helyzete szerepel. A résztvevők tárgyalnak még az NGTT tavalyi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásról, valamint megvitatják a Nemzeti fejlesztési tervet. Az NGTT - mint az érdekegyeztetés országos fóruma - tavaly októberben tartotta alakuló ülését. A kormány, a munkavállalók és a gazdasági szervezetek mellett a tudomány, az egyházak, valamint a civil szféra is képviselteti magát. A testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata van. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/12/14/Hoffman_az_onkormanyzatoknal_marad_az_iskolak_vagyona.aspx

Magyar Narancs 2012. április 12. 10-11.oldal Hoffmann baltája - Jön a NAT A Nemzeti alaptanterv (NAT) jelenlegi tervezete elődei számos eredményét viszi tovább (nemritkán szó szerinti idézetek formájában), itt-ott javít is rajtuk ezt-azt, sok tekintetben azonban súlyos visszalépésnek ígérkezik. A tervezet társadalmi vitája egy hónapja ért véget, és talán már a napokban kiderül, mit fogadtak meg az illetékesek a titkos és nyilvános bírálatokból. A talán legátfogóbb kritikát jegyző Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint az "eklektikus" munka valóban magán viseli egy innovatívabb tantervfejlesztési kultúra kéznyomát, készítésében számos nagy tudású és tapasztalatú, rutinos szakember vett részt. Azt, hogy a végeredmény valamivel rosszabb a felemásnál is, a lehetőségeket erősen behatároló köznevelési törvény és az azt nyélbeütő megrendelők elvárásai magyarázzák. A mester és tanítványai Az elvárások nemcsak a köznevelési törvényben, de a munkát koordináló NAT-bizottságban is felszínre kerültek, még ha forrásaink arról számoltak is be, hogy közvetlenül senki nem kívánt beavatkozni a munkájukba. A bizottság tagjai közül Aczél Petra Katalin a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE Hoffmann Rózsa szűkebb pátriája) oktatója, Bagdy Emőke szintén egyházi felsőoktatási intézményben, a Károli Gáspár Református Egyetemen dolgoz~k, de a Pázmány által kiadott Mester és Tanítvány c. "konzervatív pedagógiai folyóirat" szerkesztőbizottságának is tagja. (A lap alapító főszerkesztője Hoffmann Rózsa.) Dobos Krisztina is egyházi oktatási intézményből, a Fasori Evangélikus Gimnáziumból érkezett a grémiumba. A tantervkészítés szakmai munkálataiban oroszlánrészt vállaló Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jelenlegi vezetője, Kaposi József korábban évekig. Hoffmann kollégája volt a PPKE Hoffmann által KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

14

vezetett Pedagógiai Intézetében, a Mester és Tanítvány rendszeres szerzője. Tag még Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár is. Szintén a Mester és Tanítványban publikál többnyire Sályiné Pásztor Judit, a PP KE oktatója, a NAT magyar nyelv és irodalom műveltségterület szakmai műhelyének elnöke. A 2oo5-ös irodalom érettségiről szóló mű társszerzője a műhely tagjai közt szintén helyet foglaló Pelczer Katalin. A NAT-bizottság alatti "alapfokú iskolatípus bizottság" vezetője Hegyváriné Pauló Mária, a Magyarországi Evengélikus Egyház Budapesti Kollégiumának igazgatója, aki 2006-ban Domony fideszes polgármesterjelöltje volt. A Testnevelés Szakmai Műhely társelnöke, Ónodi Szabolcs a bonyhádi evangélikus iskola igazgatója, Fidesz-KDNP-színekben helyi képviselő, a MOS tagja, és nemrég még Schmitt Pál személyes tanácsadója is lehetett. A közoktatási törvény arra törekedett, hogy központi utasításokkal irányítsa és kontrollálja minden iskola életét Battonyától Nemesmedvesig: ez megjelenik a NAT-ban is, elsősorban a NAT-ba visszaírt, azt csordultig töltő konkrét tananyagok révén. Hoffmann Rózsa a tiltakozók megnyugtatására pár hete baltával ígérte slankítani a terjedelmes dokumentumot - és azt már sokszor bizonyította, hogy tényleg nem szikével szeret operálni. A rengeteg megtanítandó anyag kényszere a feldolgozás leggyorsabb módját, a magyar pedagógiai kultúrában amúgy is nagy hagyományú "leadást" , "lediktálást" hívhatja elő a tanárokból, az élményközpontú oktatást, a tanulók bevonásán, részvételén alapuló metódusokat háttérbe szorítva. Ráadásul, ha egyen tananyagot kell leadnia mindenkinek, nemigen marad mód és idő az eltérő családi-szociális hátterek, adottságok és érdeklődés figyelembevételére. Szemben tehát azzal, amit az oktatási kormányzat a köznevelési törvény tervezeteiről szóló viták kezdete óta mond, az egységesítés nem a felzárkózást, hanem a további leszakadást segíti elő. Ez a tananyag mennyiség a közismereti tárgyakra jutó- nem utolsósorban Hoffmannék eredményes erőfeszítéseinek köszönhető - jóval kevesebb idő miatt a szakiskolákban, de még a szakközépiskolákban is megtaníthatatlan, vagyis az "egységes műveltségi minimum" valójában csak a gimnazisták, az elit műveltsége lesz. Ráadásul a pedagógiai innovációt a legfelsőbb szintű szabályozás agyonrészletezett előírásai blokkolják. A tananyag központi előírása és óriási mennyisége statikussá teszi az alaptantervet, amely hiába hangoztatja az élethosszig tartó tanulás fontosságát lépten-nyomon, ha a műveltség örök "tartalmait" verik bele a diákokba ahelyett, hogy minél inkább képessé tennék őket új "tartalmak" elsajátítására. Félő, hogy az utóbbi években beindult, főleg a tanárok kreativitására építő, uniós támogatással kidolgozott programcsomagok végképp befulladnak, mivel egyszerűen nem lesznek kompatibilisek a NAT mindent központilag előíró szabályozásával. Amellett, hogy az ezekbe ölt eddigi munka kárba veszhet, folytatása ellehetetlenül, a támogatási összegekkel sem lesz könnyű elszámol ni - azaz akár még fizetni is kell azért, hogy önmagunknak kárt okozhassunk. Az, hogy a NAT ennyi konkrét tananyagot ír elő, jóformán értelmetlenné teszi az alternatív kerettantervek akkreditálásának a köznevelési törvényben meghagyott lehetőségét is még azelőtt, hogy egyáltalán tudni lehetne, milyen szempontok döntik el, melyik kerettantervet akkreditálják. Amennyiben a hoffmanni balta valóban jelentősen megfaragná a tananyagot, az persze esélyt jelenthet az alternatív iskolák számára, hogy saját kerettantervük összeegyeztethető legyen az így nagyobb mozgásteret biztosító NAT-tal. Erkölcs, haza, nevelés Ami a tananyag visszaemelésén kívüli, további újításokat illeti, a "liberális értékrelativizmus" elleni harc jegyében készülő NAT-ot az erkölcsi és hazafias nevelés rehabilitálásával reklámozzák, noha az ilyen KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

15

utalások a jelenleg hatályos jogszabályból és elődeiből sem, hiányoztak. Az államtitkárság például imád úgy tenni, mintha az etika oktatása eddig senkinek sem fordult volna meg a fejében. Hoffmann már egy 2002-es, kormányváltás utáni előadásában úgy emlékezett, hogy "az előző kormányzati ciklusban szerepelt a kormányprogramban, hogy (...) javítani kell az erkölcsi nevelést, be kell vezetni az etika oktatását (...) Némi kitérők és nemleges állásfoglalások után 2001-ben végül is bekerült a kerettantervbe, hogy a közoktatás tizenkét évében két éven keresztül a hetedik és a tizenegyedik évfolyamon - kötelező lesz heti egy órában az etikaoktatás." Az ember és erkölcsismeret oktatása ezzel szemben már az 1995-ös első Nemzeti alaptantervben szerepelt, 2001-ben viszont az egyharmadára (vagyis a szóban forgó két évfolyamra) csökkent az óraszáma. Az erkölcstan jelenlegi formájában a felekezeti hittannal áll párban, közülük az egyik kötelezően választandó. Ezzel kapcsolatban kifogásolható, hogy a tanulóknak a választáskor számot kell adni világnézetükről, és az is, hogy míg az erkölcstan oktatását állami tantervek szabályozzák, addig a hittantanítás tartalma és módja teljes mértékben az egyház döntésétől függ. A terv védelmében azt szokás felhozni, hogy Európa számos országában is így csinálják. A legtöbbet hivatkozott finn példa azonban markánsan eltér a hazai tervektől: ott ugyanis az állam megszabja, hogy mit tanítson az egyház iskolai hittanként, nálunk viszont teljes mértékben a felekezetekre bízza ezt. Az egyházak tehát úgy léphetnek be az állami oktatásba, hogy az állam semmilyen módon nem korlátozza őket saját szempontjaik érvényesülésében. (Ez, ha nem is igazán súlyos, de mégiscsak visszalépés állam és egyház viszonyában.) Másrészt sokan éppen a leendő iskolai hittanosok védelmében mondják, hogy a két tárgy nem felcserélhető, az ember- és társadalom ismeretet is magában foglaló etika oktatásában való részvételre mindenkinek lehetőséget kellene biztosítani. A NAT vonatkozó részei a bírálók szerint nem fogadják el az értékpluralizmust, egyetlen erkölcsi értékrendet ismernek el; nem a problémaérzékenységet kívánják fejleszteni, hanem az "igaz értékrendet" közvetíteni és számon kérni. Tény, a szövegben ezzel ellentétes deklarációk, sőt ezzel valóban ellentétes szellemiségű passzusok is találhatók. A kidolgozásban részt vett a téma két elismert szakembere, Lányi András és Jakab György is. Lányi, aki a szakmai műhelyek munkáját irányító NAT-bizottságnak is tagja, maga is számos kifogást fogalmazott meg az erkölcstan oktatásáról rendezett február végi minisztériumi vitán. A további társadalomtudományokról is vegyesek a benyomások: lényegében mindenki dicséri a pénzügyi nevelés hangsúlyossá válását, ugyanakkor éles kritikák is megfogalmazódtak, elsősorban a történelemoktatás miatt. A pedagógiai kifogások ugyanazok, mint a többi területen: a tananyag túlzott mennyisége. il, történettudományiak - elsősorban a Történelemtanárok Egylete (TIE) megfogalmazásában - főleg azt nehezményezik, hogy a reprezentatív személyiségek életútjának bemutatása, a királyok, csaták, hadvezérek tematikája a felső tagozaton képeskönyvvé egyszerűsíti a történelemoktatást. A műveltségi tartalmak megfogalmazása nem botrányos, de azért jól kivehető elfogultságot sejtet, a magyar történelemnek kizárólag a kiemelkedő személyiségeiről esik szó, a nemzeti történelemnek nincsenek, csak például a francia forradalomnak vannak "árnyoldalai" a tervezet szerint, melyekről már felső tagozatban és aztán a középiskolában is szót kell ejteni. Az ellenreformáció csak "katolikus megújulás"-ként szerepel. A rendszerváltás, "a Vasfüggöny lebontása és következményei" immáron múlt, "a mai Magyarország" mint önálló történeti korszak "az Alaptörvénnyel" és a "jogállam" hozzá kapcsolódó intézményeivel kezdődik - vagyis a jelenlegi kurzus kétéves pályafutása a tervezetben a magyarság korszakjelölő eseményévé nemesedik. Ezek az elfogultságok még látványosabbá és ijesztőbbé válnak abban a válaszban, amit az anyagot létrehozó szakmai műhely egyik tagja, Katona András adott a TIE-nek. A nemzeti identitás kialakítása indokolja szerinte a jeles történeti személyiségek, példaképek szerepeltetését: a koncepció szerint tehát a nemzeti identitás csak problémátlan azonosulás lehet egy leegyszerűsített nemzeti történelemKATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

16

mel, nem tartozik hozzá a nemzeti múlt problematikus eseményeinek ismerete, kritikus feldolgozása. Katona ráadásul hozzáteszi, hogy mindez persze csak annak fontos, "akinek ez a fogalom (nemzeti identitás) számít valamit". A tantervkészítő levele hemzseg a hasonló kiszólásoktól: "A NAT (...) nem egy világnézethez kötődik ugyan (...), de a magyarság és Európa zsidó-keresztény gyökereit nem kívánja elhallgatni, az európai nagypolitikával ellentétben". Továbbá "az erkölcstan kérdésében sem kell elfogadnunk a TIE álláspontját, mert társadalmunk erkölcsi állapota éppen a kérdés ilyen liberális kezelése miatt jutott - persze több egyéb ok mellett - jelenlegi gyászos állapotába". Talán még elszomorítóbbak a zárómondatok: "Szó esik a hon- és népismereten belül a magyarországi nemzetiségekről is. Egyébként az ő értékeiket nyilván a magyarországi nemzetiségi iskolák a megfelelő súllyal kezelik." Úgy tűnik, Katona szerint az "ő értékeik" megismerése nem az egész nemzeti közösség feladata és lehetősége. Megszokások és kísérletek A "közműveltségi tartalmak", a szerző- vagy műlisták az irodalom oktatásában okozhatják a leglátványosabb gondokat, amit mi sem mutat jobban, mint hogy jobbról és balról is sokaknak támadt ötlete" hirtelen arra, kinek melyik műve tartozzon feltétlenül" a nemzeti műveltségi minimumba. Szükségszerű volt, hogy a kánoniistának a válogatás szempontjait nem tisztázó központi kijelölése ezzel a következménnyel jár: majdhogynem minden és mindenki mellett és ellen is fel lehet hozni méltányolható érveket. Az első körben bekerülő XX. századi szerencsések körében a hagyományos felépítésű művek erős túlsúlya figyelhető meg, például Gion Nándor vagy Szabó Magda könyveinek felülreprezentáltságában. Ugyanakkor Jókai két regényének (lehetőleg A kőszívű ember fiai és Az aranyember) előírása mutatja, mennyire szem elől téveszti az anyag a diákbefogadók vonzalmait. olvasási szokásait, hogyan demotiválja őket egyéb ként remek, pedagógiai szempontból viszont alkalmatlan (hosszú, befogadójáétól gyökeresen eltérő szókincsű) művek bebetonozásával - figyelmeztet a Magyartanárok Egyesülete (ME). A különben teljesíthetetlenül hosszú listák a jelenlegi status quót védik, azokat a szövegeket, ameIyeknek a tanítása amúgy is - néha túlzottan is - kézenfekvő. (Felettébb jellemző, hogy a központi tartalomszabályozás szükségességét a senkitől sem fenyegetett János vitéz "megvédésével" igazolta Hoffmann Rózsa az utóbbi években előadott szinte mindegyik évnyitó beszédében.) Ennek a sok elemében már halott, valódi olvasói hatás kiváltására - legalábbis iskolás életkorban - nem képes irodalmi kánonnak a rögzítése csak arra jó, hogy a folyamatosan változó kulturális környezettől, befogadási szokásoktól teljes mértékben függetlenítse az irodalom tanítását, és az irodalmi műveltség múzeumává tegye az iskolát - egy régen elparentált műveltségeszmény nevében. A kortársak tanítását ugyan előírja a NAT, de Csukás Istvánon kívül egyetlen szerzőt sem nevez meg, a közvetlenül a II. világháború után fellépő Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János az utolsók, akiket említ. A művészeti neveléssel foglalkozó részt kritizálók is jelezték, hogy az énektanítással is hasonló a helyzet: a populáris zene, a tanulók saját preferenciái csak a: középiskola végén .kapnak helyet a tananyagban, egy pedagógiailag nem indokolható kronologikus szemlélet jegyében. Az ME áthidaló javaslata szerint egy-egy téma, motívum, helyzet egymásra reflektáló feldolgozásainak akár a kortárs, populáris kultúrát is bevonó végigkövetése egyszerre fejleszthetné a történeti érzéket és az olvasásiszövegértési kompetenciákat is. A baltával fazonírozott verzió napvilágra kerülésekor meglátjuk, érdekel-e bárkit a különben már igen sokszor és sok formában felvetett ötlet. A magyar nyelv oktatásának szemléleti korszerűtlenségét is joggal bírálja az ME: a NAT nyelv személete túlzottan nyelvtanközpontú, a nyelv működéséhez és használatához kevéssé kapcsolódó ismeretekre (elsősorban a szófajtanra) koncentrál. Úgy vélik a szerzők, hogy a hagyományos nyelvtani kategóriák ismerete nélkül nem lehet "helyesen" beszélni magyarul, és az idegen nyelvek elsajátításának is ez az alapja. Erről a konzervatív pedagógiai közhelyről könnyen belátható, hogy nem igaz: pár éves korban a gyermekek teljes anyanyelvi kompetenciával rendelkeznek anélkül, hogy ismerhetnék a szóban forgó nyelvtani kategóriákat. Az, hogy ismeretük elengedhetetlen az idegen nyelvek iskolai elsajátításához, alighanem még a klasszikus latintanítás fegyvertárából eredő KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

17

feltételezés, ami önmagában is szemléletesen mutatja, hogy a szerzők egy már régen nem létező műveltségképet kívánnak ráerőltetni az azzal semmilyen viszonyban nem lévő valóságra. Mindehhez szorosan kapcsolódik a helyesírási és nyelvhelyességi "normák" átadásának erős túlhangsúlyozása a nyelvi kreativitás fejlesztésének kárára. Még a reál is A természettudományokról szóló rész váltotta ki a legkomolyabb viharokat. Egyszerre támadják konzervatív szemszögből, és tekintik progresszív alapállásból visszalépésnek. Az MTA, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Kémikusok Egyesülete helyteleníti, a természettudományok saját logikájától, fogalmi rendszerétől idegennek tartja, 'a progresszív pedag6gusok viszont üdvözlik a döntést, hogy a terület oktatása a tervezetben nyitottabbá válik a természettudományok társadalmi vonatkozásaira. A műveltségterület a tudományos belátások és technikai alkalmazásuk kapcsán felvetődő erkölcsi dilemmákra, az egészségmegőrzés, a fenntartható fejlődés problémáira, a mindennapi élethelyzetek kezeléséhez szükséges természettudományos műveltség megszerzésére fókuszál, a hatályos NAT által kitaposott úton továbblépve. Ide kapcsolódik az a törekvés is, amely közös "műveltségi tartalmakat" ad meg a három természettudományi tárgy (biológia, fizika, kémia) oktatásához. Az elképzelés szimpatikus, de ahhoz, hogy e tartalmak mindig mindhárom tárgyat lefedjék, néha valóban meglehetősen erőltetett ötletekhez kell a készítőknek folyamodni. Az egyik leglátványosabb példa az, amikor a fizikának kellene valamit hozzátenni az egészségtudatossághoz, és e kihívásra a sportolás közben végzett mozdulatok mechanikai elemzését tudják ki izzadni magukból a tantervkészítők. A tudósok - többek közt gyakorlóiskolai tanárok véleményére támaszkodva - keveslik a kísérletek előírt minimális számát is, és abban a két irányból érkező bírálatok egyetértenek, hogy az elterpeszkedő tananyag itt is a saját tevékenységen, az élményen, a tapasztalatszerzésen alapuló tanulás esélyeit rontja. A HAT bírálati anyagának e területet tárgyaló szerzői, Csákány Antalné és Nahalka István még tovább mennek: szerintük a kísérletek önmagukban nem garantálják, hogy a tanulók maguktól felfedezzék a megfelelő törvényeket, hiszen ők más, nem természettudományos szemlélettel figyelnek. Ezt is figyelembe kell venni a tanítás során, és szerintük ezzel a NAT tervezet érintett fejezete nem kalkulál. Az MTA óraszámemelést is követel - valóban csak elhanyagolható mértékben nő a természettudományok tanításának óraszáma. Viszont annak ellenére, hogy az e területen tanító tanárok többnyire tragikusan kevésnek érzik a rendelkezésre álló időt, Európában ezüstérmesek vagyunk ezzel az óramennyiséggel. Az, hogy két irányból is támadható a tervezet, újfent azzal magyarázható, hogy szerzőinek egy része a körülményekhez képest igyekezett minél többet megőrizni a hatályos NAT szellemiségéből. Nem is vallottak teljes kudarcot. (Az anyag készítésében részt vett két, a régi NAT-ok elkészítésében is szerepet vállalt tanár, Horányi Gábor és Veres Gábor.) Ezért tulajdonképpen igazuk van a tudósoknak, amikor úgy látják, hogy az elképzelés "akadályozza a kormányzat (...) törekvéseit", amennyiben elsősorban a szemléletformálásra törekszik, és nem arra, hogy a diákok lehetőleg minél nagyobb része természettudományos és műszaki területen végezze felsőfokú tanulmányait a kormány elképzeléseinek megfelelően. Itt tartunk most, várjuk a végsőnek szánt változatot. Hoffmann Rózsa forgatja a baltát, hullik körülötte a forgács, mint a záporeső. Ahhoz azonban, hogy most az egyszer oda csapjon, ahova köll, azt kell feladnia, hogy mindent ő, a hivatala és annak háttérintézményei akarjanak diktálni és ellenőrizni, pirossal aláhúzni, kijavíttatni minden percben, az ország összes osztály termében. Mert ha ez nem megy, akkor a balta sem segít.


18

http://magyarnarancs.hu/archivum_reszletes/2012/15

Népszabadság 2012. április 13. Éhkopp Fájdalom, de arra esély sincs, hogy pont én leszek, aki meg tudja mondani önöknek, hogyan fog festeni mondjuk mához egy évre egy átlagos magyar település közoktatási-közművelődési rendszere, no pláne a költségvetése. Minimum etruszk béljósnak kéne ehhez lennem. A kormány kezdeti nagy mondásaiból mára nem maradt több, mint a kétségbeesett takarékoskodás – vagy hogy Szijjártó Péter egykori kedves kifejezését idézzük: a pénzbehajtás –, az egyetlen cél az, hogy az államnak minél kevesebb legyen a terhe, miközben mind nagyobb összeg csorog be/vissza a kasszájába. Mindeközben persze lehet arról beszélni, hogy például az állam majd „egységesít” meg erősíti a „felelősségérzetet” az önkormányzatokban, de a tény mégiscsak az, hogy a városok megkapják a költséges feladatokat, döntési jogkör nélkül. Lecsupaszítva a dolgot most ott tartunk, hogy az állam majd megmondja, mit és hogyan kell tanítani, kinevezi az igazgatót, az iskolaépület fenntartását pedig az önkormányzat nyakába varrja. Igaz, következetlenséggel legalább nem vádolhatjuk, hiszen ugyanígy járt el a könyvtárakkal és a múzeumokkal is: a megyék megszüntetése után fenntartó nélkül maradt közgyűjteményeket is megkapták a városok, hiába könyörgött a szakma, hogy a szaktárca legyen a gazdájuk. Hogy is lenne – az pénzbe kerül. Most ugorjuk át azt a részt, amikor fölemlegetnénk, hogy átlátszó ez a trükközés, hisz hiába tagadják a megszorításokat, az önkormányzatok sanyargatása maga a színtiszta megszorítás, amelynek „az emberek” látják kárát. Beszéljünk inkább arról, hogy milyen hosszú távú kárai lesznek ennek a hisztérikus kapkodásnak. Az oktatásban például az „államosítás” nem jelent majd többet, mint hogy a kormány bebiztosítja a maga ideológiai hatalmát, és erővel garantálja, hogy minden gyereket elérjen a keresztény-nemzeti szósszal leöntött konzervatív tananyag. Szó sincs ugyanakkor arról, hogy kihasználnák az ölükbe hullott lehetőséget, és a helyi politikai kötöttségektől mentesen, de a helyiekkel egyeztetve végrehajtanák az oktatási rendszer Hódmezővásárhely-típusú, közpénzből mindenkinek egyformán jó iskolát biztosító átalakítását. Mindehhez hozzájön, hogy ezt az éhkoppot a múzeumok és könyvtárak sem úszhatják meg: sorban zárnak majd be, ami csak addig nem tűnik tragédiának, amíg nem vesszük számításba, hogy ezek az intézmények a legtöbb településen afféle „művházként”, mindennemű ismeretszerzés végváraiként szolgálnak. Azzal tehát, hogy az állam ideológiai monopóliumot szerez az iskolákban, miközben elsorvasztja a helyi közművelődést, hosszú távon irtózatos rombolást indít el a magyar városokban. Ezzel egyben a felelős állampolgári magatartásra, az öntudatra és a döntésképességre, lényegében a polgárosodásra mond nemet. Húsz év eredményeit teszi tönkre egy csapásra, amit embertelenül nehéz lesz visszacsinálni. http://nol.hu/velemeny/20120413-ehkopp

Magyar Hírlap 2012-04-13 Felsőoktatási fejlesztés összevonással


19

A kiszivárgott tervezet csak lehetséges irány, de az biztos, hogy központokat alakítanának ki a gazdasági igények alapján Felsőoktatási képzési és fejlesztési pólusokat alakítana ki az oktatásirányítás. Noha értesüléseink szerint a nyilvánosságra került szakértői anyagban szereplő elképzelések még közel sem a végleges verziót tükrözik, a korábbi nyilatkozatok előrevetítették már az ez irányú gondolkodást. Mint megírtuk, a kormány által még nem tárgyalt javaslat értelmében összesen tizenkét felsőoktatási képzési és kutatás-fejlesztési pólus alakulhat. Úgy tudjuk, a tervezetben szereplő elképzelések korántsem tekinthetők véglegesnek, a dokumentum lényegében egy szakértői tanulmány. Értesüléseink szerint a cél az, hogy a „túlburjánzott” szakokat némileg „visszanyessék”. Tény, hogy számos vidéki egyetemnek és főiskolának egyre inkább magántőkét kellene bevonnia, különben fenntarthatatlanná válna, ezen pedig az integráció valamilyen formája segíthet. Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkárság politikai tanácsadója egy márciusi konferencián már előrevetítette, hogy felsőoktatási „gócpontokat” alakítanak ki a gazdaság igényei alapján, de azt is hangsúlyozta, hogy „egyik állami finanszírozású intézménynek sem akarjuk elengedni a kezét”. A távirati iroda által megszellőztetett tervezet szerint a nyugat-magyarországi pólushoz tartozna a Széchenyi István és a Pannon Egyetem, a dél-dunántúlihoz a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös József Főiskola, az észak-magyarországihoz a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly és a Károly Róbert Főiskola, az észak-alföldihez a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola, a dél-alföldihez a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola és a Szent István Egyetem egy része. A Közép-Magyarország régióban hét pólus alakulhat. A műszaki felnőttképzési része lenne az Óbudai és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola és a Szent István Egyetem építéstudományi kara, az agrárt pedig a Szent István négy és a Budapesti Corvinus Egyetem három kara alkotná. A pénzügyi-gazdasági felnőttképzésihez tartozna a Budapesti Gazdasági és a Szolnoki Főiskola, a műszaki-gazdasági kutatóegyetemihez a Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, valamint a Műegyetem. Az orvostudományi kutatóegyetemit a Semmelweis Egyetem alkotná, míg a művészetit a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Színház- és Filmművészeti, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem, továbbá a Magyar Táncművészeti Főiskola. Kialakítanának egy kiemelt nemzetközi universitas pólust is, melybe az ELTE és a Corvinus Egyetem közgazdaságtudományi karát sorolnák. Az anyag néhány intézmény olyan irányú fejlesztési tervét is szükségesnek nevezi, hogy azok nemzetközi szinten tudják képviselni a magyar felsőoktatást, ezek közé tartozhat a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az ELTE. A jövő évtől hárompilléres finanszírozási rendszert vezetnének be, ebből hatvan százalékot a képzési, harmincat az intézményi, tízet pedig a kiválósági támogatás tenne ki. Az anyag az állami ösztöndíjas felvételi keretszámok további csökkentését is felvázolja, jövőre 53 540, 2014-re 52 940, 2015-re pedig 51 640 ilyen hellyel számolva. A lehetséges kurtításnak információink szerint „egyszerű” oka van: a népességcsökkenés.

A településeknél marad az iskolák vagyona Az önkormányzatoknál marad az iskolák vagyona, a tulajdonjogot nem érinti a közoktatási intézmények átadásának-átvételének folyamata – erősítette meg Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy tegnapi megbeszélésen. Az államtitkár elmondása szerint komoly megerősítést kapott, hogy az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

20

oktatási rendszerben gazdaságorientált tananyagokra van szükség, a nevelés megerősítését, előtérbe helyezését szinte mindenki pozitívan fogadta. Mint ismert, 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok köznevelési intézményei állami fenntartásba kerülnek, az önkormányzatok pedig köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények további működtetését. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/felsooktatasi_fejlesztes_osszevonassal.html

Eduline 2012.04.13. Már most törvényt módosítana Matolcsy: így változhat a szakképzés Módosítaná a szakképzési törvényt Matolcsy György, így szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne majd tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. Az általános indoklás szerint a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság. A módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azzal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények. A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg. Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanulóelőszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést. Módosulhat a szintvizsga megszervezése is: a jövőben a tanulószerződés megkötésének már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele. A törvényjavaslat értelmében módosul a tanulószerződés megkötésére vonatkozó azon rendelkezés is, amely jelenleg iskolatípusonként és szakmai előtanulmányok szerint határozza meg, hogy a szakiskolai és a szakközépiskolai tanuló mely szakképzési évfolyamtól kezdődően köthet tanulószerződést. A törvényjavaslat szerint a jövőben egységesen az első szakképzési évfolyamtól köthet minden szakképző iskolai tanuló tanulószerződést. A módosuló szabályokkal összhangban kiegészülnek a törvény felhatalmazó rendelkezései, amely alapján nemcsak a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának részletes szabályait határozhatja meg rendeletben a kormány, hanem azokat a részletes feltételeket is, amelyek alapján tanműhelyként nyilvántartásba lehet venni egy-egy szervezetet. http://eduline.hu/felnottkepzes/2012/4/13/szakkepzesi_torveny_2012_modositas_Q52GFS


21

Origo 2012. 04. 13. Fizetni nem, csak dirigálni akar a kormány az iskolákban Egy huszárvágással az önkormányzatokra testálta az iskolák fenntartását a kormány, hogy ne a központi költségvetést terhelje a romos épületek fenntartása. A kórházak államosítása után ugyanis nem akar még egy százmilliárdos terhet a nyakába venni. „A fene se akarja fizetni az iskolában a portást meg az ablakfelújítást úgy, hogy az önkormányzat nem szólhat bele az oktatásba. Ráadásul miből?" - így reagált egy kormánypárti polgármester az [origo]nak, amikor megtudta, hogy a tervek szerint az állam jövőre csak az oktatási feladatokat veszi át az iskolákban, az intézmények üzemeltetése a települések feladata marad. Erről a tervről a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára beszélt először nyilvánosan egy konferencián kedden Budapesten. A tervet Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) közoktatásért felelős helyettes államtitkára megerősítette az [origo]-nak: "a kormány döntése értelmében az iskolaépületek tulajdonjoga és ezzel működtetésének kötelezettsége a települési önkormányzatoknál marad". Arról, hogy milyen forrásokat kapnak erre a települések, a helyettes államtitkár csak annyit írt, hogy "természetesen a központi költségvetés megfelelő irányításával" üzemeltetik majd az önkormányzatok az épületeket. A döntés alapján törvényt kell majd módosítania a parlamentnek tette hozzá Gloviczki Zoltán. Az iskolák állami kézbe vételére vonatkozó kormánydöntés szerint a Nefmi irányítása alatt létrejön majd egy fenntartói szervezet, amely a kórházak állami átvételét lebonyolító Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) hasonló feladatokat lát majd el. A Magyar Nemzet szerint ez a központi fenntartó végzi majd a tanügy-igazgatási feladatokat, a pedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlenül segítők bérgazdálkodását, gyakorolja az intézményvezetők feletti munkáltatói jogokat. Az iskolák ingó- és ingatlanvagyonának fenntartása azonban önkormányzati feladat lesz. A tornaterem bérbeadásából is lehet pénz Egy dunántúli város polgármestere, aki kormánypárti parlamenti képviselő is, azt mondta, korábban arról tájékoztatták, hogy az önkormányzatoknak nem lesz kötelező az iskolák üzemeltetése. "Most meglepődtem, azt hittem, az állam viszi az épületeket is, nagyon remélem, elegendő pénzt kapunk majd a fűtésre és felújításra" - mondta a polgármester, aki nem tervezte, hogy a jövőben az önkormányzatnak kell gondoskodnia a városában található több mint tíz iskoláról. Egy budapesi kerület fideszes polgármestere azt mondta, addig nem akar nyilatkozni az ügyben, amíg el nem fogadják az erről szóló törvényt. Szerinte az önkormányzatok "nem tudják egyedül kigazdálkodni az iskolai rezsit és az épületek karbantartását", ezért az lenne a legfontosabb, hogy elég pénzt kapjanak erre az államtól. "Rossz állapotban vannak az épületeink, reméltük, hogy az állam jövőre átveszi, és központi forrásból felújítgatja, a településnek alig van pénze a rezsire, nemhogy a felújításra" - panaszolta az [origo]-nak egy Borsod megyei város polgármestere is. Az önkormányzatok az állam szerint abból szerezhetnének pénzt a fenntartásra, hogy az iskolák épületeit oktatási időn kívül közösségi, sport vagy kulturális célokra is hasznosíthatják, vagyis például a tornatermet a tanítás után bérbe adják. Az megkérdezett polgármesterek szerint kizárólag a termek bérbeadásából biztosan nem lehet finanszírozni az intézmények működését. Ráadásul pont azokat az épületeket, amelyek a legromosabbak, és ezért a legtöbb pénzt viszik, szinte lehetetlen kiadni. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

22

Az iskolák üzemeltetésének kérdése a köznevelési törvény tavaly novemberi vitájában került elő először. A nagy viták után tavaly novemberben elfogadott jogszabály végül azonban csak az oktatás központosítását rögzítette, az épületek üzemeltetésének problémája nyitva maradt. Hoffmann Rózsa korábbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy a kormány azt tervezte, hogy az épületek fenntartását is az állam finanszírozza majd. A köznevelési törvény általános vitájában, tavaly novemberben például az államtitkár kijelentette: "a köznevelési rendszer fenntartása, működtetése, fejlesztése a magyar állam feladata". Néhány héttel ezelőtt azonban Hódmezővásárhelyen már azt mondta Hoffmann Rózsa, hogy szeretné, ha minél több önkormányzat vállalná az iskolái működtetését, "mivel ez egyértelmű és egészséges feladatmegosztást eredményezne". Először levették a napirendről Az iskolaépületek fenntartása információnk szerint már egy hónappal ezelőtt is szerepelt az egyik kormányülés napirendjén, de Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a tárgyalás elhalasztását kérte arra hivatkozva, hogy az ügyben még koalíciós egyeztetést szeretne. Semjén Zsolt megfogalmazása a tanácskozás részleteit ismerő források elmondása szerint az ülés résztvevőit is meglepte, mivel a kormány 2010 májusi megalakulása óta még nem volt "koalíciós egyeztetés" (a Fidesz és a KDNP a hivatalos megfogalmazás szerint nem koalícióban, hanem egymással szövetségben kormányoz). Egy, a kérdésre rálátó kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta, napokkal később derült ki számára, hogy a halasztást voltaképpen maga a miniszterelnök kezdeményezte. Nem döntötte el ugyanis, hogy az iskolák üzemeltetése a kórházakéhoz hasonlóan az oktatásért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerüljön, vagy az önkormányzatok kezében maradjon. A kórházak államosítása után információink szerint a miniszterelnök már ódzkodott attól, hogy az állam még egy százmilliárdos terhet vegyen a nyakába. Az önkormányzati üzemeltetés ellen szólt ugyanakkor, hogy a településeknek nincs, illetve a helyi bevételek 2013-as újraelosztása után nem marad elegendő pénzük az épületek fenntartására. Egy három héttel ezelőtti kormányülésen ezért Orbán Viktor Naszvadi Györgyöt, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkárát kérte fel, hogy készítsen számításokat arról, mekkora terhet róna az intézményüzemeltetés az önkormányzatokra, és honnan szerezhetnek erre forrásokat. A számításokat az államtitkár az [origo] információi szerint elkészítette, a részleteket azonban a kormány még nem tárgyalta meg. http://www.origo.hu/itthon/20120411-meglepte-a-polgarmestereket-hogy-onkormanyzati-tulajdonban-maradnak-az-iskolaepuletek-jovore.html

Edupress 2012-04-13. Elutasítja a politikai kinevezés vádját az igazgató Mintegy négyszáz tanár, diák és szülő tüntetése ellenére sem mond le a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium igazgatói posztjáról Mede Norbert. A Pest Megyei Intézményfenntartó Központ azután bízta meg a történelem-magyar szakos tanárt az iskola ideiglenes, július 31-ig tartó vezetésével, hogy az előző igazgatói pályázatot érvénytelenítették - olvasható a Magyar Nemzetben. Az iskola nevelőtestülete nem fogadta el a döntést, mivel ők egyöntetűen az eddigi igazgatót, Cztia Zoltánt támogatták. Az eredeti pályázatot formai okok miatt érvénytelenítették, többek között azért, mert néhány napot csúszott a kiírás és hiányzott belőle, hogy az ötéves oktatási tapasztalatot hogyan kell igazolni. Az új vezető kinevezése nyomán 23 tanár mondott le osztályfőnöki, illetve KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

23

munkaközösség-vezetői tisztségéről arra hivatkozva, hogy nem tudnak együttműködni „a szakmai indoklás és állásfoglalás nélkül kinevezett” igazgatóval. A háttérben politikai döntést sejtő tantestület még Réthelyi Miklós miniszternek és Aáry-Tamás Lajos oktatási jogi biztosnak is levelet írt, ám a kinevezést jogszerűnek minősítették. Mede Norbert ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek elmondta, nem politikai alapon nevezték ki. Az új vezető azt is hangsúlyozta, nem fogja elbocsátani az ellene tiltakozó pedagógusokat. "Mivel a szerdai demonstráció törvényes, nem tudtam és nem is akartam ellene tenni, de nagyon rosszul esett, hogy az iskola közössége ilyen ellenséges velem, hiszen a kinevezésem jogilag teljesen rendben van, a fenntartó kizárólag szakmai kritériumok alapján döntött mellettem" - jelentette ki Mede Norbert, aki azt is leszögezte, nem enged az őt ért támadásoknak: nem fog lemondani. "Az iskola pedagógusai közben visszavonták korábbi döntésüket, így a tanítás jelenleg is zavartalanul folyik" - mondta az új igazgató. A volt vezető mellett az iskola alapítóigazgatója is kiállt, aki arra kérte a szülőket, hogy „kiabáljanak bele az oktatási kormányzat süket fülébe”. Koós Ferenc úgy véli, Mede Norbert azért lehet igazgató, mert valahonnan protekciója van. Az új vezető pályázatával kapcsolatban elmondta, "egyetlen érdemi pontja, hogy Túró Rudi-automatát állítana fel az iskolában", ezzel magyarázva a szerdán tüntető gyermekek "Túró Rudi mondjon le" feliratú transzparenseit. http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=26794

Eduline 2012.04.14. LMP: "erőltetett ütemű kádercsere" kezdődhet az iskolákban Az LMP beigazolódni látja azokat a korábbi félelmeit, amelyek szerint tavasszal erőltetett ütemű kádercsere kezdődhet az iskolákban - írta közleményében Osztolykán Ágnes. Az ellenzéki politikus pártja nevében arra szólította fel a kabinetet, hogy "hagyjanak fel a kézi vezérléssel, hagyják végre békén az iskolákat". Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke úgy látja, hogy a "kézi vezérlés" előkészítése a köznevelési törvény megváltoztatásával kezdődött, mert abban deklarálták a tantestület és az iskolaszék jogkorlátozását az igazgatói kinevezések kapcsán. Utal az arról szóló januári bejelentésre is, hogy március végén akkor is megszüntetik az államhoz átkerülő középiskolákat vezető igazgatók megbízatását, ha azok addig nem töltötték ki ciklusukat. Osztolykán Ágnes azzal folytatja, hogy ezekre a posztokra szűk határidővel pályázatot írtak ki, több helyen azonban a hivatalos közlések szerint nem vezetettek eredményre, így azokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium érvénytelenítette, majd március végén a kormány hozott egy rendeletet annak érdekében, hogy ideiglenesen az állam az "általa kiválasztott embereket nevezhesse ki az intézmények élére". A képviselő szerint az iskolaigazgatók év eleji felmentése is önkényes lépés volt, a helyükre kiírt pályázatok indoklás nélküli érvénytelenítése és a felülről történő kinevezések pedig egyértelművé tették: az "oktatásirányítás kizárólag lojális, rendszerhez hű igazgatókat akar látni az iskolák élén". http://eduline.hu/kozoktatas/2012/4/14/LMP_eroltetett_utemu_kadercsere_kezdodhet_a_SK6CED KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

24

Magyar Nemzet 2012. április 14. Hiller ördögi elképzeléseket lát Az MSZP szerint megbukott az oktatás állami kézbe vételének főpróbája, a közoktatást a teljes szervezetlenség jellemzi, és azokat a törvényeket, amelyeket nemrég az oktatásügyben fogadott el az Országgyűlés, várhatóan fél éven belül módosítani kell. Hiller István, az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője erről szombaton, a Szociáldemokrata Tanárok Nemzetközi Szövetsége (ISDUE) és az MSZP országos pedagógus tagozatának közös budapesti szemináriumának szünetében tartott sajtótájékoztatón beszélt. Az országgyűlési képviselő szerint a szülők és pedagógusok nem pártpolitikai alapon tiltakoznak az intézkedések ellen, hanem a rossz, hibás és szervezetlen döntések ellen emelik fel szavukat. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy idén mintegy 200 megyei fenntartású intézmény állami kézbe vételét kezdte meg a kormányzat, jövőre azonban 121 ezer pedagógust foglalkoztató csaknem 4000 intézményt kíván egyetlen központi hivatal alá vonni. Hiller István az elképzelést „ördöginek” nevezte és Orwell 1984 című művéhez hasonlította. Hans Spiess, az ISDUE elnöke a neoliberalizmust minősítette olyan káros európai jelenségnek, amely a szabad piac szabályaira építést tartja elsődlegesnek, és törekszik az állam vagy a szakszervezeteket befolyásának csökkentésére. Mint mondta, ennek árát azonban a társadalomnak kell megfizetnie egész Európában, mert nagyobb összegű források szükségessége esetén csak az állam tud segíteni. A nemzetközi szervezet osztrák elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az állam nincs olyan helyzetben, hogy gazdaságilag kiszámítható életet biztosítson, akkor az oktatás is nagyon nehéz helyzetbe kerül. Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, de talán még Olaszországban is az emberek többsége érteni fogja, hogy az iskolákban végzett jó munka önmagában nem elegendő – mondta, hozzátéve: a pedagógusszervezeteknek azért kell javítaniuk érvelésükön, hogy a döntéshozók körében is bizalmat keltsenek maguk iránt. http://mno.hu/belfold/hiller-ordogi-elkepzeleseket-lat-1068461

Magyar Narancs.hu 2012. ápr. 12. Stoppolták a baptistákat - Vác

Keresztbe tettek a baptistáknak Vácon: sokáig úgy tűnt, hogy az önkormányzat átadja a felekezetnek a város oktatási intézményeit, sőt, már a tanárokat is megszavaztatták az ügyben. Ám a többi egyház nem nézte jó szemmel a baptista terjeszkedést. Egy, a narancs.hu birtokába került nyilatkozat zárhatja le azt a széles körű felháborodást kiváltó akciót, melynek során a váci baptisták a helyi oktatási intézményeket igyekeztek egyházi fenntartású iskolákká változtatni. Az aláírók között találhatunk római katolikus püspököt, református esperest, evangélikus lelkészt, izraelita vallási képviselőt, de ott a sorban a váci polgármester is. A dokumentum így végződik: „A napokban lezajlott nevelőtestületi értekezleteket és szülői tájékoztatásokat, amit a baptista egyház megkeresésére tartottak, egy közvélemény-kutatásnak tekintjük. A végleges álláspontunk kialakításánál messzemenőkig figyelembe vesszük a pedagógus társadalom és a szülők véleményét.” Ez a pár, látszólag diplomatikus mondat azonban különös súllyal esik latba Vácon az elmúlt napok viharos KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

25

eseményei után. Városi forrásaink szerint ez egyet jelent a baptisták iskolaszerzési ambíciójának megfúrásával Kezdetben jöttek a baptisták Nemrég ugyanis Szalánczi Zoltán, a Baptista Szeretetszolgálat oktatási igazgatója levelet írt Vác polgármesterének, amelyben a szolgálat nevében együttműködési ajánlatot tett a városnak, jelezve, hogy kölcsönös akarat esetén szívesen átvállalják a város oktatási intézményeiben a fenntartói feladatokat, és szeptembertől az önkormányzat által fenntartott iskolákban a baptista hit alapelvei szerint tanulhatnának a gyerekek. A város KDNP-s polgármestere, Fördős Attila pedig nem zárkózott el az ajánlattól: a múlt hét elején összehívta a város valamennyi oktatási intézményének vezetőjét, hogy eléjük tárja a baptisták ajánlatát. A változás érintené a város öt általános iskoláját és négy középiskoláját, valamint az intézményekben tanító mintegy ezer pedagógust és több ezer gyereket, illetve azok szüleit. Az egyházi fenntartásba való átadás nyilvánvaló anyagi előnyökkel is járt volna: a központi költségvetés – fenntartótól függetlenül – az összes pedagógus, illetve a munkát segítő alkalmazott bérét biztosítja, egyházi fenntartó esetében viszont külön kiegészítő támogatást is ad az állam. (Információink szerint ez a támogatási rendszer nem biztos, hogy fennmarad. A szerk.) A váci iskolák többségében ezért a múlt héten már tantestületi értekezletet tartottak az egyházi átadással kapcsolatban. Ezekre pedig az egyház képviselői is elmentek, hogy a felmerülő kérdésekre válaszolhassanak. A szülők megosztottak Időközben a Madách Imre Gimnáziumban már szavaztak is az alkalmazottak a baptisták elképzeléséről, és a narancs.hu úgy tudja, a pedagógusok és a kisegítő alkalmazottak többsége nem támogatta az egyházi működtetést. A Földváry Károly Általános Iskolában – amelyet érdekes módon egy helyi MSZP-s képviselő igazgat – viszont a tanárok kétharmada a baptista fenntartás mellett voksolt. Utóbbi iskolából az érintett tanárok nem szívesen nyilatkoznak, annyit azonban megtudunk egyiküktől, hogy elsősorban az anyagi biztonság miatt döntöttek a baptisták mellett, és azért, „mert hasznosnak vélné, ha a baptisták jó erkölcsre tanítanák a gyerekeket, egyébként is, a NAT beépített erkölcstan- vagy hittanórát az órarendbe”.


26

A szülők ugyanakkor még nem szavaztak a baptisták ajánlatáról. Az iskola előtt megkérdezettek részéről ráadásul indulatos elutasítást, felháborodást és apátiát tapasztaltunk. Volt, aki a tíz évvel ezelőtti állami iskolák kiebrudalására emlékeztetett, és a világi középiskolai oktatás szétveréseként minősítette azt, amikor a város három középiskolája volt kénytelen távozni a belvárosból a városszéli laktanya területén felépített Szérűskertbe az egyházi kártérítés során. Más szülő viszont olyan, a mai világban tapasztalható „iszonyú erkölcstelenségekről” beszél, amiért jó, ha az iskolában (is) hirdetik az igét. Sokan azonban apatikusan állnak a kérdéshez, mert – mint mondják – nincsenek a kellő információk birtokában, és nem tudják, hogyan szavaznak majd. „Nem szeretnénk vallásetikai harcokba belemenni, de a baptista egyház a Bibliát tartja alaptantárgynak, így a Bibliáról több szó esik majd, mint eddig, és a tanároktól támogató szellemiséget várunk el” – nyilatkozta a helyi tévének Meláth Attila váci baptista lelkész. Nem szabályos módon A váci képviselő-testületben hamar felháborodás tört ki a tervezett egyházi átadás miatt. Bóth János, korábbi szocialista polgármester, a váci MSZP-frakció vezetője szerint nem a városvezetésnek, hanem a testületnek kellett volna dönteni előzetesen egy lehetséges fenntartói átadásról, csak aztán kellett volna véleménykutatást szervezni az iskolákban. Bóth János hozzátette: nincs az egyházi átadás lehetősége szakmailag előkészítve. A narancs.hu úgy tudja, hogy a váci vezetés már csak azután látta be az átadás jogi megalapozatlanságát – azaz hogy túl korán, a szükséges bizottsági döntés előtt vitték be az iskolákba az ügyet –, miután már megtették azt. Ráadásul információink szerint az úgynevezett történelmi egyházak – akik most megkerülve érzik magukat – heves tiltakozása is jelentős szerepet játszott abban, hogy az egyházi és világi vezetők végül átgondolják a baptisták esetleges térnyerését. Az előkészítetlenséget egyébként jól illusztrálja, hogy arról még csak elképzelés se volt, mi lesz a sorsa az iskolák által használt ingatlanvagyonnak, ahogy az sem volt tisztázott, mi lesz azokkal a diákokkal és tanárokkal, akik nem akarnak az egyházi iskolákba járni, illetve ott dolgozni. Három katolikus Vácon jelenleg három oktatási intézmény, egy általános iskola, egy gimnázium és egy főiskola működik a katolikus egyház fenntartásában. Az új köznevelési törvény szerint az állam 2013. január elsejétől gyakorolja a fenntartói szerepet az önkormányzati iskolák felett, de a mostani tanév befejezése előtt még lehetősége van egyházaknak, alapítványoknak nyilatkozni arról, hogy fenntartóként kívánnak-e iskolát működtetni. http://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/stoppoltak-a-baptista-nyomulast-79608

Országos hírek MTV Híradó 2012. április 11. Fáklyás tiltakozás az igazgató ellen Szigetszentmiklóson - képgalériával A szülői tanács által szervezett demonstráción az iskolaszék elnöke kijelentette: nem engedik, hogy az iskola „zsákmányszerzés célpontja legyen”.


27

Mintegy négyszázan - diákok, szülők, illetve tanárok demonstráltak szerda este Szigetszentmiklóson, tiltakozva az ellen, hogy Mede Norbertet bízták meg ideiglenesen a Batthyány Kázmér Gimnázium igazgatói teendőinek ellátásával. A jelentős médiaérdeklődés mellett tartott tüntetésen a diákok, szülők és tanárok mellett megjelent az iskola alapítója, Koós Ferenc és jelen voltak egykori növendékek is. A felvonulók fáklyák mellett transzparensekkel érkeztek, melyeken többi között az iskola jelmondata, a "Fidelitate et fortitudine" (hűséggel és bátorsággal) felirat mellett Reményik Sándor "Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!" versidézete is olvasható volt. A szülői tanács által szervezett demonstráción az iskola, valamint a polgármesteri hivatal előtt tartott beszédében Hoffer Barnabás, a tanács tagja, az iskolaszék elnöke kiemelte: az iskola közössége korábban és most is kiáll a kiemelkedő színvonalú oktatási intézmény mellett, és nem engedi, hogy - mint mondta - az ország 20. legjobb középiskolája "zsákmányszerzés célpontja legyen". http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/11/21/Faklyas_tiltakozas_az_igazgato_ellen_Szigetszentmikloson__megmutatjuk.aspx

MTV Duna TV közbeszéd 2012. április 12. Vége a díjmentes bölcsődéknek? – letölthető interjú Gödöllő polgármestere szerint egyre több önkormányzat fogja kivetni a gondozási díjakat, ha jövőre csökkennek a bevételek. A BDSZSZ ugyanakkor azt mondja: a kisgyermekes szülőket segíteni kellene. Az önkormányzatok közel háromnegyede bevezeti vagy már be is vezette a bölcsődei térítési díjat állítja a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György a Duna TV Közbeszéd című műsorában kifejtette: ennél több önkormányzat is élhet a lehetőséggel, mindez attól függ, hogy milyen bevételeik lesznek 2013-ban. Ha kevés lesz a pénz, az ilyen intézkedések megoldást jelenthetnek, a probléma ugyanakkor az, hogy egyre kevesebb a fizetőképes lakos – jegyezte meg Gödöllő polgármestere. Az ellátás havi költségének felső határa mintegy 25 ezer forint, ám jelentős forrásokat még így sem remélhetnek a gondozási díjból az önkormányzatok – fogalmazott Gémesi György. Hozzátette: Gödöllőn a rászorultsági szempontokat és az egy főre eső kereseteket figyelembe véve azért állapítottak meg egy méltányos összegű hozzájárulást, hogy a környező településekről ne hozzák át Gödöllőre a gyerekeket a szülők. Gémesi György szerint a kevés férőhely miatt komoly problémákat vethet fel a kötelező óvodai ellátás is. Különösen a főváros agglomerációjában okozhat ez gondot, mert a férőhelyek bővülése nem tud lépést tartani a belvárosból kiköltöző családok igényeivel jelentette ki. A csökkenő forrásokkal kapcsolatban beszélt az étkezési hozzájárulásokról is: az Országgyűlés egy korábbi döntése nyomán nemcsak a nyersanyagok árát lehetett beszedni, hanem a rezsiköltségek 50 százalékát is, a szociális teherbíróképességet figyelembe véve. Ezt a gyakorlatot azonban megszüntették – mondta a polgármester. Gémesi György úgy véli: ha állami tulajdonba kerülnek egyes önkormányzati intézmények, akkor félő, hogy több forrást visz el az állam az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot átvállal. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke kijelentette: Esztergom tökéletes példa erre. Ha a maradék feladatok ellátására kevesebb pénz jut, abból nagy baj lesz – tette hozzá a polgármester. BDSZSZ: segíteni kell a kisgyermekes szülőket


28

A bölcsődei gondozási díj bevezetése ellen tiltakozó Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete ugyanakkor úgy tudja, hogy március végéig az önkormányzatok mintegy fele döntött a díj bevezetéséről, 22 százaléka viszont már arról határozott, hogy nem kell gondozási díjat fizetni. Szűcs Viktória, a szervezet elnöke szerdán arról is beszélt, hogy az államnak először a bölcsődei normatívák finanszírozását kellett volna rendeznie. A BDSZSZ vezetője szerint a bölcsődei gondozási díjak mértéke is eltérő, van ahol havi tízezer forintos díjat állapítottak meg, van, ahol sávos rendszert vezetnek be, vagy 100-300 forint közötti térítési díjat állapítottak meg. Szűcs Viktória szólt arról, hogy évről évre kevesebb gyermek születik, ezért a kisgyermekes szülőket segíteni kell. Ennek egyik módja, ha a szülők számára megvannak, elérhetőek és megfizethetőek a gyermekintézmények - hangsúlyozta. A BDSZSZ elnöke a bölcsődei dolgozók helyzetéről elmondta, jelentős részüket szakmunkásbér-minimumon, havi bruttó 108 ezer forintért foglalkoztatják. "Összecsúsztak a bérek, nincs különbség a pályakezdő és a több évtizede a szakmában dolgozók fizetése között, pedig az ország a jövőjét, a gyermekeit bízza ezekre az emberekre" - fogalmazott http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/11/19/Vege_a_dijmentes_bolcsodeknek_.aspx

MTV Híradó 2012. április 12. Iskolaegyesítés a XIII. kerületben A városrész képviselő-testülete a kisebbedő tanulólétszámmal indokolta a döntést Az indítvány szerint a természetes fogyás, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok elszívó hatása miatt az elmúlt három évben a gyermeklétszám 4511-ről 4463-ra csökkent a városrész általános iskoláiban. Noha az idei tanévben mérsékelten növekedett a tanulói létszám, az intézmények kihasználtsága messze a lehetőségek alatt maradt - jelezte Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, hozzátéve, hogy a hatékonyabb működtetéshez szükséges a tagiskolák, illetve a feladatellátási helyek számának csökkentése. Az átalakítás részeként megszüntetik a Berzeviczy Gizella Tagiskolát, feladatait az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola veszi át. A tagintézmény létszáma 2007 óta csaknem kétosztálynyi gyermekkel csökkent, az iskola kihasználtsága jelenleg körülbelül 33 százalékos. A Dózsa György úti törzsiskola jelenleg 63 százalékos kihasználtsággal működik. Az alpolgármester előterjesztésében arról is beszámolt, hogy a törzsiskolában 654-en férnek el, és az összeköltözés után 598 fő lesz az összlétszám. Hét tanulócsoport elhelyezését kell megoldani, a kisebb létszámú osztályokat pedig össze is vonhatják. A Berzeviczy Gizella Tagiskola augusztus 1-jével szűnik meg, a diákok a 2012/2013-as tanévet már a Dózsa György úti épületben kezdik meg. Az összevonás másfél tucat pedagógust érint, az ágazaton belüli továbbfoglalkoztatásuk lehetőségét vizsgálja az önkormányzat. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/12/18/Iskolaegyesites_a_XIII_keruletben_.aspx


29

Magyar Narancs 2012. április 12. 28-29.oldal Láthatatlan gyerekek - Csobánka Zsuzsa és Földes Petra a "digitális nemzedék" oktatásáról Tartanak-e a tanárok a digitális nemzedéktől? Csobánka Zsuzsa tanár és író a Semmi című kortárs dán regényt dolgozta föl a diákjaival a számukra legadekvátabb módon: a Facebook és az internet eszközeivel. Tapasztalatairól a civilek szervezte Digitális nemzedék című konferencián számolt be (www.digitalisnemzedek.hu). Vele és a konferencia egyik szakértőszervezőjével, Földes Petrával beszélgettünk. Magyar Narancs: A gyerekek zenét hallgatnak és/vagy csetelgetnek az okostelefonjaikon, miközben a tanár a táblán a szögfüggvényeket magyarázza - a pedagógusok jó része így éli meg a "digitális bennszülöttek" nemzedékévei való találkozást. Földes Petra: Először is szerintem teljesen mindegy, hogy a gyerek a pad alatt a telefonjával csinál valamit, vagy egy autósújságot nézeget: egyformán nincs jelen az órán. A példa épp azt mutatja, hogy van egy általános, differenciálatlan félelem, aminek a középpontjában a démonizált eszköz áll. Ilyenkor nem árt rákérdezni, hogy konkrétan mitől is félünk. Csobánka Zsuzsa: Szerintem a tanárok nem elsősorban az eszközöktől vagy a digitális világtól félnek, inkább attól, hogy a diákokkal egészen más viszonyt kell kialakítaniuk, ha ezeket az eszközöket beengedik, esetleg maguk beviszik a tanításba. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy megfordulnak a szerepek, és a tanár lesz az, akinek tanulnia kell a gyerekektől, akik beleszülettek ebbe. Ez komoly kihívás a mostani középgenerációknak - és a tantestületekben ők vannak többségben, mert a korombeliek nem nagyon mennek el tanítani. A többség ezért inkább megtartja a három lépés távolságot, és semmit nem enged be ebből az új világból, és ő sem lép be oda. Valószínű leg azért sem, mert nem tudja, hogy ezen a terepen hogyan kell viselkedni, hogy mit engedhet meg magának meg a diáknak. Az ismeretek hiánya pedig félelmet szül: sokan azért nincsenek jelen például a Facebookon, mert attól félnek, hogy a diákok beszólnak nekik. Holott úgy tűnik - és ezt a konferencián mások is megerősítették -, a gyerekek jobban érzik a határokat vagy, ha úgy tetszik, az illemtanát ezeknek az új médiumoknak. FP: Érdekes, hogy ha ez a kérdéskör felmerül, szinte rögtön a Facebooknál vagyunk. Talán azért, mert ez a felnőttek többsége elől elzárt, láthatatlan világ. MN: Indokolt-e az a felvetés, hogy szükséges lenne megszabni valamiféle viselkedési szabályokat a tanárok számára a különböző internetes fórumok és közösségi médiumok használatához? CSZS: Én biztos nem írnék elő ilyen szabályokat, de a mostani rendszer valószínűleg törekedni fog arra, hogy szabályozza az életnek ezt a területét is. Előbb-utóbb lesz valami jogszabály, ami azt fogja kérni, sőt talán mondani, hogy nem szabad diákot ismerősnek fölvenni a Facebookon. MN: Erről egyelőre nincs szó. CSZS: Tudom, de az a kapcsolat, ami ott kialakul tanár és diák között, általában nem az a.' távolságtartó, tiszteletközpontú kapcsolat, amit a mostani oktatásirányítás ideálisnak feltételez és elvár, MN: Az biztos, hogy a Facebookon a három lépés távolság pillanatok alatt összezsugorodik. CSZS: Igen, de ez nem feltétlenül baj. Nekem úgy tűnik, hogy a klasszikus tanárszerep helyett inkább valamiféle mentornak lehet itt lenni. És persze mások a jelenlét korlátai is, de azt mégis csak én tudom KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

30

szabályozni, hogy mikor és kiknek legyek elérhető, kivel mit osszak meg, és még az sem szabály, hogy ha egy gyerek rám ír, arra mindenképp azonnal válaszolnom kell. FP: A közösségi médiában való tanári jelenlét szabályozásáról nekem az jutott eszembe, van-e arra a kérdésre generális válasz, hogy ha egy kisvárosi tanár bemegy a helyi kávézóba, és ott látja a diákjait, odamenjen-e az asztalukhoz, vagy sem. Miért ne föltételeznénk, hogy van annyira érett személyiség, hogy az adott szituációban adekvát döntést hoz? Márpedig ha a nyilvános tereken ez a tanárra van bízva, akkor a közösségi médiában miért ne lehetne? MN: Talán maguk a tanárok sem bánnák, ha meg lenne mondva, hogy lehet-e, és ha igen, akkor hogyan. FP: A közösségi média használata is olyan kérdéseket vet föl, mint az összes többi, tanárok és diákok által közösen használt téré. Egyáltalán nem biztos, hogy pont a közösségi média használatával kapcsolatban vannak egyszerű igen nem válaszok. Kétségkívül ez egy újabb területe az életnek, új dimenzió, új szabályokkal. De ezekre a szabályokra ugyanúgy rá lehet és kell érezni, mint arra, hogy a buszmegállóban milyen hangosan beszélhetek az életemről. CSZS: Ha én az órán szeretek közel kerülni a gyerekekhez, és egy műelemzés során egészen személyes beszélgetésekig is eljutunk, akkor nyilván így lesz ez a Facebookon is - de ez az én habitusom ból következik. Kötelezővé tehát semmiképp nem tenném a közösségi média használatát. Azt viszont nagyon utálnám, hogy ha egy diák elakad az érvelési gyakorlatban este 11-kor, akkor - ha egyébként elérhető vagyok számára - nem írhatna rám, és nem tudnék segíteni neki. Számomra ugyanis nem nyomasztóprobléma a közösségi média használata, amit valami korlátozó módon meg kell oldani, hanem izgalmas, a kreativitásomat is igénybe vevő feladat. MN: A konferencia egyik alapállítása volt, hogy a tanári szerep radikálisan átértékelődik, és ennek csak egyik megnyilvánulási terepe a közösségi média. FP: Induljunk ki abból, amit Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a konferencián mondott: vegyük számításba azokat az ingereket, amik az iskolába menet érik a gyereket, és aztán gondoljuk el azt az élményt, ami az iskolában várja, ahol audiovizuális ingerként az egy szem tanár beszél a tábla előtt! Ebben a helyzetben nem éppen az len ne a segítség a "Kapcsold ki a telefonod, mert elveszem!" helyett, ha be tudnánk vonni ezeket az eszközöket a tanításba? CSZS: Van, akinek tényleg megy a tanítás egy szál krétával, de amikor egyre több gyerek használ okostelefont, nem engedhetjük ki a tanításból ezeket az eszközöket. Persze ehhez ki kell lépni a merev irányító szerepből, és egészen másképp kell közelíteni az egész tanítási/tanulási folyamathoz. Ma már nem lehet abból kiindulni, hogy én hogyan tudok tanítani, és miképp kényszerítsem a diákot ennek az elfogadására, hanem azon kell elgondolkodni, hogy neki mi lenne a legjobb, hogy a gyerek mit szeretne - hiszen azt nyilván nem akarja senki, hogy a diák az óráján halálra unja magát. FP: Minket arra szocializáltak, azt tanultuk meg, hogyan kell "jól" magyarázni, hogyan kell szemléltetni, miért fontos a táblahasználat és így tovább. Ma már ugyanígy megvan a módszertana annak, hogy miképp lehet egy aktív, dinamikus, sok forrásra építő tanulási folyamatot megszervezni és levezényelni negyvenöt percben. Ez tehát - módszertanilag legalábbis - biztosan nem problematikus, mert ugyanúgy megtanulható, mint a korábban szükségesnek gondolt tanári készségek. Az viszont igaz, hogy ennek az elsajátítása komoly feladat - főleg annak, aki húsz, harminc éve ugyanazokkal az egyre kevésbé hatékony "hagyományos" módszerekkel próbálkozik. MN: Az, az ingertömeg, ami a diákokat éri, elég egyoldalúan fejleszti bizonyos képességeiket, elsősorban a téri-vizuális memóriához kötődő képességeket, de például a fogalmi gondolKATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

31

kodást, az absztrakciós készségeket sokkal kevésbé. FP: Egész más az, amire most tanítanunk kell a gyerekeket, mint amire húsz éve kellett. A pedagógusok többsége például továbbképzések egész során tanulta, hogy miképp kell a kreativitást fejleszteni holott napjainkra a diákok kreativitását nem kell fejleszteni, mert éppen ez az, ami enélkül is működik. Viszont a lineáris gondolkodást, az elmélyítést, az "elidőzést", amit húsz évvel ezelőtt nem kellett, most valóban kell. De ez nem valamiféle értékvesztési folyamat, csak egyszerűen máshová kerültek a fókuszok. Nem akarjuk elveszíteni egyik készségterületet sem, csak a diákok adottságaiból kiindulva szeretnénk meghatározni a tanítási folyamatot, hogy azt fejlessze, ami fejlesztésre szorul, és arra építsen, amire építeni lehet. Az okosság aktuális definíciója alapvetően a verbális és logikai képességek értékelésére épül, míg a többi adottság - döntően jobb féltekés képességek - inkább csak az ügyesség, az érzékenység vagy a kreativitás kategóriájába tartozik. Szerintem nem is az eszközök vagy a módszertan, hanem az a fő kérdés, és azt kellene átgondolni, hogy az iskolának valóban ennyire "okosság centrikusnak" kell-e lennie. MN: Nem lehet, hogy az általános krízishangulatban összekeveredik két különböző dolog? A pedagógusok egy része és a hivatalos oktatáspolitika egyazon probléma két aspektusaként tekint a gyerekek megváltozott szocializációjára és a digitális világ eszközeinek, színtereinek mindennapi jelenlétére. FP: Szerintem is ebből van a pánik - holott minden szülői generációnak megvan a il1aga problémája a gyerekek generációjával. Ezzel nincs semmi baj, hiszen a változás természetes része az életünknek viszont 3 mostani gyerekek egy olyan dimenzióban mások, mint az eddigiek, ami a szülők és pedagógusok többsége számára nemcsak, hogy láthatatlan, de megközelíthetetlen is, mivel már maguk a belépésre szolgáló eszközök is bevehetetlenek. Ezzel együtt sem hiszem, hogy nagyobb lenne a generációs probléma, mint mondjuk a hatvannyolcas nemzedéknél, amikor kifejezetten a szülők nemzedéke elleni lázadás állt a fiatalok gondolkodásának és viselkedésének középpontjában. MN: Az is érintkezés volt, ha konfliktus formájában is. A mai fiatalok meg inkább csak elfordulnak a szülök generációjától, és épp a közösségi média révén egy saját világot hoznak létre. FP: Szerintem nem a kizárás igényéről van szó, és nem is ez a lényeg; hanem az, hogy miként lehet megtalálni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a két generáció érintkezni tud egymással: Például, hogy a szülők és a tanárok megnyugodjanak, hogy a gyerekek nem érzéketlenek, nem felszínesek, nem hülyék. A pedagógusok körében, akikkel én dolgozom, elég általános a meggyőződés, hogy a gyerekek, akik nyitottabbak a vizuális információkra, sokszor nem vagy nem eléggé értik, amit láttak - például egy filmet. Erre abból következtetnek, hogy ha arra kérik a TRA diákjaikat, meséljék el a látottakat, akkor ez a többségnek nem nagyon megy. Ez vitathatatlanul így van - viszont mégis megy a dolog, ha az a feladat, hogy játsszák el vagy rajzolják le, amit láttak. Vagyis az, hogy egy diák nem tudja az adott film történetét elmesélni, nem jelenti okvetlenül azt, hogy nem is érti. Persze, meg kell tanulni strukturáltan elmondani egy történetet, ez elengedhetetlen, de lényegi szinten, a megélés, a gondolkodás szintjén nem olyan nagy a baj - csak talán mi sem tudunk úgy kérdezni, hogy arra a fiatalok érdemben válaszolni tudjanak. MN: De hát verbális kultúrában élünk. CSZS: A Semmi-projektben a diákok a szereplőknek hoztak létre egy – egy avatart a Facebookon, és ezt a profilt kellett feltölteni tartalmakkal. Ebben a folyamatban értelemszerűen egyre nagyobb szerep jutott a posztoknak, kommenteknek, és a folyamat végén a gyerekeknek kellett szóban bemutatniuk a szereplőket. Vagyis e "kitérővel", a digitális eszközök és a sokat szidott Facebook révén épp a verbalitáshoz jutottunk vissza. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

32

http://magyarnarancs.hu/archivum_reszletes/2012/15

Fnhír24.hu 2012.04.14. Mégis beszántják a Corvinust? Egyetemek, főiskolák összevonása, és bezárása várható a közeljövőben, felmerült a ”budapesti kifli”-terv, a Corvinusnak, úgy tűnik nincs sok esélye a megmaradásra – tudta meg az FN24. Elképzelhető, hogy a fővárosban és vidéken is csak négy intézmény maradna. A december végén elfogadott felsőoktatási törvény – az előzetes találgatások ellenére – még felsorolja az országban működő összesen 27 állami felsőoktatási intézményt (18 egyetemet, 9 főiskolát), továbbá megjeleníti természetesen az Orbán-kormány által újonnan alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. A törvény e melléklete azonban, úgy tűnik, csak időhúzás volt, az intézményrendszer átszabásáról nem tett le a kormány. Az biztos, hogy június 30-ig minden egyes intézménynek el kell készítenie a hosszabb távú stratégiai tervét, s – elvileg – ezek alapján áll neki Hoffmann Rózsa és csapata – a költségvetési megszorításokat szolgáló és intézménybezárásokat célzó – fazonigazításnak. Február végén Kiss Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár lapunknak adott interjújában előre jelezte az irányt, mint mondta, „valószínűleg lesz olyan kimenete a stratégiaalkotásoknak, hogy bizonyos intézmények integrálódhatnak”. Kiss hozzátette, a szerkezeti változásokat ősszel lehet csak kiérlelni. A tervezés azonban a színfalak mögött zajlik. Az oktatási és a közigazgatási tárca járja a felsőoktatási intézményeket, mintegy tesztelve az érintettekkel az átalakítási terveket. Úgy tudjuk, hogy a felsőoktatás jövőjéről nem annyira Hoffmann Rózsáék döntenek, sokkal inkább a KIM közigazgatási államtitkárából december 1-jével Jó Állam Fejlesztési Koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztossá kinevezett Gál András Levente mozgatja a szálakat. E „turnéról” kiszivárgott információk alapján a kormány úgynevezett felsőoktatási pólusközpontokat hozna létre. Mint arról egy birtokába jutott javaslat alapján az MTI beszámolt, képzési és kutatási fejlesztési pólusokat alakítanának ki. Hogy konkrétan ezek szervezeti integrációt is jelentenek-e, az nem derül ki az anyagból, de nem kétséges, hogy a szándék ez. Több forrásból is úgy tudjuk, és ezt a pólusközpontok tervezete is megerősíti, hogy a fővárosban – a területi elhelyezkedésük alapján – „budapesti kiflinek” becézett rendszer kialakítása várható, ami azt jelenti, hogy összesen négy egyetem maradna talpon, minden más intézmény ezekbe integrálódna be vagy megszűnne. E négy „szerencsés” intézmény a BME, az ELTE, a SOTE és természetesen a közszolgálati egyetem. Ebből az is következik, hogy az ország legsikeresebbnek tartott, nemzetközi mércével is elismert egyeteme, a Corvinus Egyetem jogutód nélkül megszűnne, annak karait az ELTE és a Műegyetem venné át. Vidéken egyes hírek szerint négy, mások szerint hat intézmény maradna. A Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Nyugat-magyarországi Egyetemet megtartanák, de egyelőre nem tudni mit akarnak kezdeni a Miskolci Egyetemmel és a győri Széchenyi Egyetemmel. A többi intézmény vagy integrálódna ezek közül valamelyikbe, vagy megszűnne. Úgy tudjuk, a szolnoki főiskolára például már kimondták a „halálos ítéletet”. Kedden a parlamentben egyébként Hoffmann Rózsa kitért a szakma kizárásával előkészített, gyors, kvázi-titkos integrációs tervekre vonatkozó képviselői kérdések elől. Hiller István a Corvinus megszűntetéséről, a mindössze négy fővárosi egyetem talpon maradásáról szóló kérdéseit tendenciózusak minősítette, és kijelentette "nincs ilyen elhatározás és döntés". Kiemelte: elsősorban az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 16.

33

intézményeket kérdezik meg arról, milyen lehetőségeket látnak arra, hogy az adósságállományt, a rossz szerkezetet és a romló minőséget és egyéb problémákat orvosolják. Nehezen képzelhető el azonban, hogy bármely főiskola vagy egyetem vezetői abban látnák a jövőt, hogy megszűnnek vagy beolvadnak más intézménybe. http://fn.hir24.hu/itthon/2012/04/13/megis-beszantjak-a-corvinust/

Szakmai sajtó Fővárosi oktatási portál 2012.04.12. Mindlab Nemzetközi Olimpia 2012 Idén hetedszer rendezték meg hazánkban a Mindlab Nemzetközi Olimpia fordulóit. A verseny nem sportesemény, hanem a logikai készségfejlesztő játék család szellemi vetélkedője. A hazai győztesek júniusban Romániában folytatják a játékot, immár nemzetközi mezőnyben 2012. március 31.- április 1-jén a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium adott helyet a versenynek és az ország különböző pontjairól érkezett gyerekeknek. Varga Tibor, a gimnázium igazgatója megnyitójában felidézte, amikor Bánhegyesiné Topor Gizella a matematika- fizika szakos kolléganője bejelentette, hogy egy új tanfolyamra szeretne menni. „Furcsa figurákat tartalmazó dobozt rakott le elém, s lelkesen magyarázta, milyen módon is fejleszti az adott játék a tanulók gondolkodását, s mennyire kedvezőek első tapasztalatai. Bevallom, akkor nem igazán értettem, inkább elhittem azt, amit közölni akart.„ – idézte fel az igazgató. Az említett kolléganő az azóta eltelt évek során nagyon jó munkát végzett. Szilágyi Botond, az iskola egyik tanulója, a tavalyi Mindlab Olimpián Portugáliában a quorridor játékban világelső lett. Miután sikerült legyőznie a „rettegett” ellenfél, Izrael csapatának játékosát is. Botond a 2012-es versenyben már nem indulhatott, mert a szabályok szerint csak 13 éves korig lehet részt venni a játékba. Idén segítőként, szurkolóként vett részt a kétnapos rendezvény lebonyolításában. A Mindlab Olimpia négy versenyszámból áll: a dáma, az octi, a quorridor, és az abalone fordulóiból. A négy táblás játékban a játékidő hatszor 15 perc. Ha a negyedóra nem elég egyik játékosnak sem arra, hogy meghatározott számú nyert játszmát szerezzen, akkor a játékot felügyelő bírónak kell döntenie. A bíró vagy megnevezi a nyertest, vagy döntetlent ítél. A Mindlab egy logikai készségfejlesztő játékcsalád, ami több tucat játékot ölel fel. (http://www.mindlab.hu/ ) Óvodások, általános iskolások játsszák 14 éves korig. Az iskolákban rendszerint szakköri keretek között szervezik a foglakozásokat egy akkreditált képzésen felkészített pedagógus irányításával. Az idei olimpián meglepő eredmény született. A négy versenyszámból hármat ugyannak az iskolának a tanulói nyertek meg. De nem csak hogy azonos iskolából, hanem azonos osztályból is érkeztek. A zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ötödikes tanulói szerezték a legtöbb dicsőséget. Fülöp Anna dámában, Knollmayer Gergely abalone-ban, Koczkás Martin octiban lett az első.


34

Az elsöprő siker hátterében az áll, hogy a gyerekek elsős koruk óta járnak Mindlab foglalkozásokra. Ebben a tanévben már felsősök lettek, de továbbra is folytatják, amit elkezdtek, immár egy másik oktatóval. - Én már nem tudok nyerni, csak akkor, ha a lányom valamit eltéveszt, vagy valamit elhibáz – mondja Fülöp Anna apukája az eredményhirdetést követően. - Én úgy látom, hogy a játék során a gyerekeknek a stratégiai, a problémamegoldó gondolkodása fejlődik – idézi fel Knollmayer Gergely édesapja, aki pszichológusként is segítette fia szereplését tavaly nyáron a portugáliai versenyen. Gergő először 2011-ben nyerte meg az abalone hazai versenyszámát, így kiutazhatott a nemzetközi olimpiára is. Ott a többnapos, többfordulós versenysorozat közben az apuka erősítette a fia lelki erejét, kitartását. A támogatásnak meglett az eredménye. Gergő negyedikként végzett az abalone versenyszámában. Ezzel a helyezéssel hozzájárult, hogy a magyar csapatot sikerült a csoportversenyben a dobogó harmadik fokára juttatni. Idén még jobban igyekezni fog, mert a korhatár miatt neki is ez lesz az utolsó éve a nemzetközi olimpián. - Szerencsére a válság idején sem csökkent a foglalkozásainkra járó gyerekek száma. Sőt, sikerült növekednünk, gyarapodnunk – mondja Tóth Andrea, a Mindlab Hungary 2008 Kft ügyvezetője a szervezők nevében. - Új intézmények csatlakoztak hozzánk. Budapesten a II és III. kerületben, Dunakeszin és Mélykúton az általános iskolában indultak új csoportok. Míg Kecskeméten egy óvodában indították el a foglalkozásokat. Országszerte összesen 400 gyerek szülei fizetnek a képzésért, a játék órákért. Míg nagyjából 1500 tanuló foglalkozásait különböző pályázatokon elnyert támogatások fedezik. http://www.budapestedu.hu/szunidore/mindlab_2012.html

Blog OcpolCafe 2012.04.13. Az innovációmenedzsmentről I. Agyak hálózata, avagy kilépés az intézményi keretekből Az elmúlt évek egyik legfigyelemreméltóbb – bár sokak által nem észlelt – folyamata a hazai felsőoktatás kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységének erőteljes támogatása volt. A jelentős európai források – meglepő módon – kormányváltástól függetlenül, folyamatosan áramlanak a felsőoktatási intézményekbe. A kutatás-fejlesztés és innováció egyetemi gyakorlatáról lassan kezdenek összeállni olyan friss, hazai, nem tankönyvízű tapasztalatok, melyek újszerű fejlesztési megközelítések kimunkálásához vezethetnek a jövőben. Az alábbi sorok a kutatás-fejlesztési és innovációs tárgykörű TÁMOP-konstrukciók gyakorlati megvalósításához nyújtott tanácsadási munka első összegzéséből születtek. Tovább a linken: http://oktpolcafe.hu/az-innovaciomenedzsmentrol-i-agyak-halozata-avagy-kilepes-az-intezmenyi-keretekbol-3046778


35

III. évfolyam 15. szám április április 15

Recommend Documents