III É V F O L Y A M S Z U B O T I C A 1936 JUNIUS 6 S Z Á M

Poštarina plaćena u gotovom

TÁRSADALMI, IRODALMI

ÉS K R I T I K A I

SZEMLE

TARTALOM: H A J D Ú V I L M O S : A j u g o s z l á v i a i kisbirtokos­ ság; h e l y z e t é h e z T Ó T H L U D A S S Y J . : A s z í n e s k é r d é s (color problem) I I I P. L . s A matematika é s az élet U J VAJDASÁGI

LIRA: L A T Á K I S T V Á N : M á r c i u s verse THURZÓ L A J O S : A p á m h o z (vers) MORVAY G Y U L A : Béresek (elbeszélés) IVÁNYI J Á N O S : A fasizmus h á b o r ú j a

V I S S Z H A N G : E G Y MATURÁNS: A z érettségi után F

I

G

Y

E

L

Ő

: Tavaszi parlament Érsekujvárott A dunai á l l a m o k e g y ü t t m ű k ö d é s e é s a z egye­ temi i f j ú s á g

III É V F O L Y A M • S Z U B O T I C A • 1936 JUNIUS • 6 S Z Á M

A jugoszláviai kisbirtokosság helyzetéhez lrta:

Hajdú Vilmos

A h ű b é r i E u r ó p á b a n a m e z ő g a z d a s á g e l s ő r e n d ű fontossággal birt. Erre t á m a s z k o d o t t az á l l a m h a t a l o m é s e b b ő l m e r í t e t t e r ő t az a r i s z t o k r á c i a , az a k k o r i u r a l k o d ó osztály. A kezdetleges t e r m e l ő ­ e s z k ö z ö k miatt azonban a t e r m é s e r e d m é n y e k csak nagyon lassan javultak, az emberi munka j e l e n t é k t e l e n s é g é n é l fogva a t e r m é s z e t i e r ő k d ö n t ő e n b e f o l y á s o l t á k a m e z ő g a z d a s á g o t é s a t á r s a d a l m i gaz­ d a g s á g alig n ö v e k e d e t t . A k ö z é p k o r i t á r s a d a l m i szervezet ilyen korlátolt, n e h é z k e s m o z g á s k é s z s é g e miatt E u r ó p a viszonyai é v s z á ­ zadokon át majdnem v á l t o z a t l a n o k maradtak. A m i k o r a p o l g á r i t á r s a d a l o m k i a l a k u l á s á v a l megindult a v á ­ rosok fejlődése, az új g a z d a s á g i e r ő t é n y e z ő k mellett új politikai e r ő k is jelentkeznek a n e m e s s é g é s p a p s á g uralma alól felszaba­ dulni i g y e k v ő p o l g á r s á g é s j o b b á g y s á g k é p é b e n . A k ö z é p k o r i hatalmi t é n y e z ő k é s a s z ö v e t s é g e s harmadik é s negyedik rend g a z d a s á g i ö s s z e ü t k ö z é s e politikai h a r c c á fejlődik, mely a z u t á n a p o l g á r s á g n a k a t ő k e szabad fejlődését, a j o b b á g y s á g n a k pedig a felszabadulást hozza meg. A j o b b á g y s á g f e l s z a b a d u l á s á n a k folyamata a nyugati á l l a m o k ­ ban m á r a mult s z á z a d b a n befejeződött. A fiatal é s e g é s z s é g e s t ő k é s r e n d s z e r megteremtette a szabad kisbirtokot, mely abban az i d ő b e n t ö k é l e t e s e n megfelelt az új t e r m e l é s i rend minden k ö v e t e l ­ m é n y é n e k . A z o k b a n az á l l a m o k b a n , ahol a p o l g á r i forradalom k o r á n lezajlott, a kisbirtok — l é v é n elég ideje é s módja a kapita­ lizmus tehnikai fejlődésével lépést tartani — t ö b b é - k e v é s b é mind­ m á i g megtartotta ezt az i d ő s z e r ű s é g é t . Ez a p á r h u z a m o s fejlődés a kisbirtokost a n a t u r a l g a z d á l k o d á s r ó l az á r ú t e r m e l é s r e k é n y s z e r i ­ tette, a piac t ö r v é n y e i pedig a p a r a s z t b ó l lassan k i s p o l g á r t neveltek. Ilyen p a r a s z t - p o l g á r a francia f ö l d m ű v e s é s az amerikai farmer. A z i d e j é b e n befejezett polgári forradalmaknak, az ipari é s m e z ő ­ g a z d a s á g i t ő k e p á r h u z a m o s fejlődésének k ö s z ö n h e t i k a nyugati é s t e n g e r e n t ú l i á l l a m o k világpiaci egyeduralmukat. M á s v o l t a helyzet K e l e t e u r ó p á b a n . A mult s z á z a d b a n m é g h á r o m nagy, de k o r h a d ó birodalom tartotta r a b s á g b a n K e l e t e u r ó p a nemzeteit. A c á r i O r o s z o r s z á g , a Habsburg-monarchia é s a t ö r ö k c s á s z á r s á g . Ezekben az á l l a m o k b a n t ű z z e l - v a s s a l p u s z t í t o t t a k min­ dent, ami a h a l a d á s t elősegítette. É r t h e t ő is, ha tekintetbe v e s s z ü k , hogy csak igy t a r t h a t t á k fenn az állam egységét, mely pedig k i t ű n ő kereteket szolgáltatott a leigázott n e m z e t i s é g e k t ö k é l e t e s k i z s á k ­ mányolásához. A nemzetiségi elnyomásban mindhárom egyetértett. Legszebb b i z o n y í t é k erre az a cári k é s z s é g , mellyel O r o s z o r s z á g sietett segítséget nyújtani a magyar forradalom l e v e r é s é r e 1848-ban. A B a l k á n - k é r d é s n é l azonban a nyugati imperialista hatalmakkal e g y ü t t ezek a r e a k c i ó s á l l a m o k is egyszerre a s z a b a d s á g é s az emberi jogok b a j n o k a i v á v á l t a k , olyannyira, hogy versenyeztek e g y m á s s a l , k i legyen a b a l k á n i n é p e k felszabaditója. Pedig tudjuk,

hogy a c á r i uralom átlag minden m á s o d i k é v t i z e d b e n vérbefojtott egy forradalmat, F r a n c i a o r s z á g b a n i d ő n k é n t t ö r t é n e l m i m é s z á r l á ­ sokat rendeztek a m u n k á s s á g soraiban, A n g l i a pedig kiirtotta é s k i ü l d ö z t e az irek felét. A nyugati zsarnok keleten Gráll-lovagot játszott. Ez a j á t é k pedig a m e s é s I n d i á b a v e z e t ő l e g r ö v i d e b b szárazföldi ú t é r t folyt, mely T ö r ö k o r s z á g o n vezetett k e r e s z t ü l . A k i t e h á t leghamarabb adja meg a m á r p u s z t u l ó T ö r ö k o r s z á g n a k a k e g y e l e m d ö f é s t , annak a k e z é b e jut ez az ú t is. Ez, az imperialista á l l a m o k k ö z ö t t i nemes felszabaditási v e r s e n g é s annyira megy, hogy a v é g é n s z e r z ő d é s b e foglalják T ö r ö k o r s z á g s é r t h e t e t l e n s é g é t , nehogy egyik h a m a r á b b elragadja a koncot a m á s i k elől. A b a l k á n i n é p e k ennek a v e r s e n g é s n e k k ö s z ö n h e t i k , hogy f e l s z a b a d u l á s u k annyira kitolódott. A XlX-ík s z á z a d v é g é n é s a X X - i k s z á z a d elején végül is a b a l k á n i p a r a s z t s á g h ő s i e s k ü z d e l m e vezetett e r e d m é n y r e . Felsza­ badulnak a b a l k á n i n é p e k , a h ű b é r e s hatalmasok t r ó n h o z , a t ő k e fogyasztókhoz, a nyugati imperializmus szabad átvonulási terephez jut. A z imperialista v e r s e n g é s , a z e l ő t t B a l k á n felszabadítá­ sáért, most a szabad n é p e k anyagi „felsegitéséért" folyt. Ez a z u t á n meg is p e c s é t e l t e K e l e t e u r ö p a s o r s á t . A z imperialista vihar a v i l á g h á b o r ú b a sodorta K e l e t e u r ó p a államait is, végigdulta a D u n a m e d e n c é t , s z é t t ö r t e a régi á l l a m k e ­ reteket é s ú j a k a t alkotott. Megindult a p o l g á r o s o d á s é s m i v e l a g y o r s ü t e m ű fejlődéshez nem volt elég e r ő s hazai t ő k e , h a t v á n y o z o t t a b b á vált a külföldi t ő k e b e ö z ö n l é s e , mely az imént felszaba­ dult á l l a m o k a t m é g nagyobb g a z d a s á g i függésbe k é n y s z e r i t e t t e . M é g a h á b o r ú előtt megindult e r ő s t ő k e k é p z ő d é s e k e t megsza­ kították a k e l e t e u r ó p a i államok h á b o r ú u t á n i földreformjai. N e m véletlen, hogy ezek a földreformok k ö z v e t l e n a h á b o r ú u t á n k ö v e t ­ keztek be. A z új á l l a m o k a legnagyobb t ő k é s v á l s á g idején alakul­ tak. A keleti m o n a r c h i á k é s a régi á l l a m a l a k u l a t o k b u k á s á v a l e g y i d ő b e n megingott az a r i s z t o k r á c i a é s a n a g y t ő k e uralma is. A z egyetemes f o r r o n g á s b a n a k e l e t e u r ó p a i p a r a s z t s á g is egyre e r ő s e b b k ö v e t e l é s e k k e l l é p e t t fel. A z újonnan keletkezett á l l a m o k n a g y t ő k é s e i csak ú g y tudtak a v e s z é l y e s h e l y z e t b ő l kikerülni, ha egy a g r á r r e f o r m m a l veszik elejét az a g r á r f o r r a d a l o m n a k é s a nagy­ birtokot feloszlatják. A hirtelen jött p o l g á r o s o d á s az a r i s z t o k r á c i á t feláldozva k é n y t e l e n volt visszanyúlni a mult s z á z a d forradalmi m ó d s z e r e i h e z , hogy mint a nyugati á l l a m o k b a n a p o l g á r i forradal­ mak idején, eltörölje a nagybirtokot. A földreform legfőbb i n d i t ó o k a t e h á t a p a r a s z t s á g forradalmi m a g a t a r t á s a volt. A m á s o d i k ok a legfelsőbb r é t e g e k azon irány­ elve, hogy maguk alá e r ő s k o n z e r v a t í v t ö m e g e k e t alapozzanak, melyekre adott k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t t ő k é s é r d e k e i k m e g v é d é s é r e biztosan s z á m i t h a t n a k . Harmadszor: a n a g y p o l g á r s á g az új m e z ő ­ g a z d a s á g i kis é s k ö z é p - ü z e m e k l é t e s í t é s é v e l egy e g é s z s é g e s k ö z é p ­ p a r a s z t s á g o t é s a g r á r - b u r z s o á z i á t r e m é l t megteremteni, mely mint friss á r ú f e l v e v ő r é t e g alkalmas fogyasztóvá válik a n a g y t ő k e r é s z é r e ,

ül A jugoszláviai földreform a földbirtok m a x i m á l i s n a g y s á g á t hegyes v i d é k e n 75, a sik v i d é k e n pedig 300 h e k t á r b a n állapította meg. Nagyobb területtel csak m i n t a g a z d a s á g o k é s á l l a t t e n y é s z t é s s e l foglalkozó ü z e m e k rendelkezhettek. Ö s s z e s e n 2,133.910 h e k t á r szántóföldet, e r d ő t é s legelőt osztottak fel. A lefoglalt föld nagy­ r é s z e t e l e p i t é s r e szolgált. 25.383 telepes átlag 5 h e k t á r i g , 182,098 földigénylő pedig 2 h e k t á r i g terjedő földhöz jutott. 567.887 h e k t á r t az állam sajátított k i . A földosztás r é v é n J u g o s z l á v i á b a n a nagy­ birtok majdnem teljesen eltűnt. Mennyiben k ö n n y í t e t t é k meg a földreformok a k i s p a r a s z t s á g helyzetét ? J u g o s z l á v i á n a k az 1932-es n é p s z á m l á l á s adatai szerint 14,296.000 lakosa volt. A l a k o s s á g 8 0 % - a foglalkozik földműveléssel. A 13.2 millió h e k t á r termőföldből m i n d ö s s z e 7 millió h e k t á r a szántóföld. A z 1931-es adatok szerint az önálló g a z d a s á g o k s z á m a 1,555.000. Eszerint egy g a z d a s á g r a 8.7 h e k t á r m e g m u n k á l t , illetve 4.6 h e k t á r szántóföld jut. Emellett az ö s s z e b i r t o k o s o k 95%-a az ö s s z t e r m ő f ö l d 49o/o-át mig a nagyobbik felét, azaz 5 1 % - o t az ö s s z e b i r t o k o s o k 5-%-a birtokolja. E z e k b ő l az a d a t o k b ó l k é t k ö v e t k e z t e t é s t vonha­ tunk l e : 1. J u g o s z l á v i á b a n az önálló birtokosok s z á m a igen nagy. 2. A nagybirtokosok legnagyobb r é s z e 4 h e k t á r o n aluli b i r t o k k a l rendelkezik. Ezen s z á m a d a t o k nem n y ú j t a n á n a k teljes k é p e t a mai v i s z o n y o k r ó l a n é l k ü l a 8 milliárd d i n á r a d ó s s á g nélkül, amely a j u g o s z l á v m e z ő g a z d a s á g o t terheli. Ez a p a r a s z t a d ó s s á g n a p r ó l - n a p r a nő, egyre s ú l y o s a b b t e h e r k é n t nehezedik a jugoszláv m e z ő g a z d a ­ s á g r a s nem csak a m i , hanem az ö s s z e s k e l e t e u r ó p a i á l l a m o k g a z d a s á g i é l e t é t megbénítja. Mennyiben fedezi a föld j ö v e d e l m e ezeket az a d ó s s á g t e r h e k e t ? Ha v e s s z ü k , hogy egy h e k t á r b r u t t ó j ö v e d e l m e 1000—1200 dinár, a k ö l t s é g e k (adó, v e t ő m a g , m e g m u n k á l á s , síb.) l e v o n á s á v a l , marad mintegy 300 d i n á r tiszta j ö v e d e l e m (itt a saját befektetett munkáját, hiszen maga m u n k á l j a meg a földet, a legalacsonyabb n a p s z á m : 5—10 d i n á r szerint s z á m í t o t t u k k i ) . Á t l a g o s a n 10 h e k t á r földet v é v e alapul minden egyes g a z d a s á g r a 3000 d i n á r évi j ö v e ­ delem jut. Egy öttagú c s a l á d minden egyes tagjára é v e n k é n t 600, egy napra 2 d i n á r esik. Ez azonban csak a 10 h e k t á r o s g a z d a s á ­ g o k n á l van így, A 4—5 h e k t á r o s o k n á l egy c s a l á d t a g n a k napi 1 dinár j ö v e d e l e m jut csak. Á m d e i t t van az a d ó s s á g is. Ha a 8 milliárd d i n á r a d ó s s á g o t 12 millió c s a l á d t a g r a elosztjuk, 666 dinár esik egyre, ami azt jelenti, hogy a kisparaszt évi tiszta j ö v e d e l m e nem elég a d ó s s á g á n a k f e d e z é s é r e . E b b ő l tisztán látható, hogy kis­ b i r t o k o s s á g u n k milyen r e m é n y t e l e n helyzetben van, hogy n a p r ó l ­ napra s z e g é n y e d i k é s h o v a - t o v á b b teljesen a nincstelen földmun­ k á s o k s o r s á r a jut k ü l s ő l e g is. L é n y e g é b e n m á r most is ott áll, é s az e l ő b b i s z á m í t á s o k b ó l láthatjuk, hogy é p p e n ú g y n y o m o r ú s á g o s 5— 10 d i n á r o s napi j ö v e d e l e m b ő l él, mint a f ö l d m u n k á s . Hogyan lehet az, hogy a földosztás — a v á r a k o z á s o k elle­ n é r e — ennyire fordított e r e d m é n n y e l v é g z ő d ö t t ? Hogy az á r ú é s #

p é n z f o r g a l o m a k i s p a r a s z t s á g által v a l ó felfrissítése ilyen c s ő d ö t mondott? A földosztással n á l u n k m á r a h á b o r ú előtt m e g l é v ő t ö r p e ­ b i r t o k o k s z á m a m e g n ő t t , de a régi birtokok felszerelését sem újí­ t o t t á k fel, az új kisbirtokosok pedig — tekintettel s z ű k e b b anyagi viszonyaikra — nem v á s á r o l h a t t a k be t ö k é l e t e s e b b t e r m e l ő e s z k ö ­ z ö k e t . Emellett a modern m e z ő g a z d a s á g i g é p e k nem is kifizetők. Pl. egy traktor csakis 200 h e k t á r o s b i r t o k n á l , egy kombin (össze­ tett a r a t ó é s cséplőgép) pedig 400 h e k t á r o s b i r t o k t ó l felfelé fize­ tődik k i . A t ö r p e b i r t o k o s o k n a k t e h á t m á r k e z d e t t ő l fogva le kellett mondaniok t e r m e l é s ü k r a c i o n a l i z á l á s á r ó l . A k i s b i r t o k n á l nem is b e s z é l h e t ü n k olyan é r t e l e m b e n vett rentabilitásról, mint a nagybir­ t o k n á l , ahol a világpiac k ö v e t e l m é n y e i n e k k e l l megfelelni. A kis­ g a z d a s á g n á l a r e n t a b i l i t á s h i á n y a nem okozhatja a t e r m e l é s meg­ s z ü n t e t é s é t , c s ö k k e n t é s é t , vagy fokozottabb r a c i o n a l i z á l á s á t , mert e l ő s z ö r is nincs megfelelő t ő k e a b e f e k t e t é s r e , m á s o d s z o r a m á r befektetett p é n z t nem lehet kivonni, mert a t e r m e l é s e l s ő d l e g e s e n a t e r m e l ő s z ü k s é g l e t e i n e k f e d e z é s é r e szolgál é s csak a felesleg k e r ü l a piacra. Igaz, hogy a g y á r i p a r fejlődésével m e g s z ű n t falusi k é z i i p a r a parasztot a piacra kényszeríti, de az ott eladott t e r m é k e g y s z e r ű á r ú c s e r e a l a k j á b a n k ö z v e t v e szintén csak a s z ü k s é g l e t e k f e d e z é s é t jelenti. A parasztnak az ipari cikkeket a v á r o s b a n k e l l megvennie, egyes m o n o p o l - á r ú k r a pedig feltétlenül s z ü k s é g e van (só, p e t r ó l e u m , gyufa, stb.) emellett a d ó t is k e l l fizetnie é s e z é r t m i n d e n k é p p e n p é n z r e van s z ü k s é g e . A kisgazda t e h á t akarva-nemakarva miniatűr á r ú t e r m e l ő v é v á l i k s igy nem vonhatja k i m a g á t a piac t ö r v é n y e i n e k h a t á s a alól. A c s e h o r s z á g i s z á m í t á s szerint a k e l e t e u r ó p a i gabona előállí­ tási k ö l t s é g e m é t e r m á z s á n k é n t 183 čk., míg az a m e r i k a i é 45 č k . A világpiaci á r a k t e r m é s z e t e s e n az o l c s ó b b a n előállított amerikai gabona szerint i g a z ó d n a k . Igy a piaci á r é s a t e r m e l é s i k ö l t s é g e k k ö z ö t t hatalmas k ü l ö n b s é g e k mutatkoznak. Ezek a k ü l ö n b s é g e k m á r a g a z d a s á g i v á l s á g előtt is megvoltak. Ezzel m a g y a r á z h a t ó , hogy a k e l e t e u r ó p a i a g r á r á l l a m o k k é n y t e l e n e k a v e r s e n y r ő l lemon­ dani é s hogy a jugoszláv m e z ő g a z d a s á g , mely 1925-ben m é g nem volt e l a d ó s o d v a , 1928-ban m á r 3 milliárd dinár a d ó s s á g g a l k é n y t e ­ len számolni. 1925-ig az infláció s e g í t s é g é v e l m e z ő g a z d a s á g u n k sikeresen m e g k ü z d ö t t a nagy á r k ü l ö n b s é g g e l . A d i n á r megszilár­ d u l á s a azonban v é g z e t e s e n hatott. K i s g a z d á i n k k ö t e l e z e t t s é g e i k n e k nem tudtak eleget tenni. A k ö z v e t e t t k ö z t e r h e k e t rendszeresen kellett fizetni, e z e n k í v ü l az állam é s az á r m e n t e s i t ő t á r s u l a t o k hát­ r a l é k o s k ö v e t e l é s e i k h e z kamatokat csaptak, melyek semmivel sem voltak alacsonyabbak a b a n k k a m a t n á l . A paraszt k é n y t e l e n volt k ö l c s ö n é r t folyamodni é s m i v e l a m e z ő g a z d a s á g i hitelrendszer álla­ milag nem volt megszervezve, u z s o r á s o k h o z fordult. Ezek az a d ó s ­ s á g o k a z u t á n a kamatokkal együtt rohamosan n ö v e k e d t e k é s 1928ban igy é r t é k el a 3 milliárd dinárt. A legnagyobb baj az, hogy az a d ó s s á g nem p r o d u k t í v k ö l c s ö n ö k k ö v e t k e z m é n y e . P r o d u k t í v

k ö l c s ö n alatt a t e r m e l ő e s z k ö z ö k g y a r a p í t á s á r a é s t ö k é l e t e s í t é s é r e fordított k ö l c s ö n é r t e n d ő , mely az ü z e m r e n t a b i l i t á s á t n ö v e l h e t i . N á l u n k a k ö l c s ö n ö k legnagyobb r é s z e a p a r a s z t s á g l e g e g y s z e r ű b b létfentartási s z ü k s é g l e t e i n e k k i e l é g í t é s é r e szolgált. Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t s z ó sem lehetett arról, hogy a jugoszláv gabona az ameri­ kai g a b o n á v a l felvegye a versenyt. A g a z d a s á g i v á l s á g a m á r fenálló e l a d ó s o d á s i folyamatot m e g g y o r s í t o t t a . Ü g y a m e z ő g a z d a s á g i , mint az ipari t e r m é k e k á r a i estek. Ezek az á r e s é s e k azonban nem lettek volna v é g z e t e s e k , ha p á r h u z a m o s a n haladnak. De mig a m e z ő g a z d a s á g i t e r m é k e k á r a i 1927-től 1932-ig 6 2 . 6 % - k a l , az ipari t e r m é k e k á r a i csak 31.8o/ -kal estek. í g y é r t h e t ő , hogy 1932-ben a p a r a s z t a d ó s s á g o k m á r 7 milliárd d i n á r r a emelkedtek. Ebben az é v b e n megjelent a f ö l d m ű v e s v é d e l m i t ö r v é n y , mely a f ö l d p i ű v e s a d ó s o k n a k m o r a t ó r i u m o t adott. A fize­ t é s e k e l h a l a s z t á s a azonban nem c s ö k k e n t h e t i az a d ó s s á g o t . A z állam a m o r a t ó r i u m p a s s z í v segítségén kívül k í s é r l e t e t tett egy aktiv s e g é l y n y ú j t á s r a is. Ilyen aktiv s e g é l y t nyújtott volna a P r i ­ vilegizált A g r á r b a n k . Feladata hosszúlejáratú, olcsó k ö l c s ö n ö k k e l t e h e r m e n t e s í t e n i a k ö z é p é s nagy ü z e m e k e t . A t ö r p e g a z d a s á g ennek a banknak h a t á s k ö r é b ő l kiesett, e l ő s z ö r a z é r t , mert l e g t ö b b n y i r e t á v o l e s i k a b a n k t ó l , m á s o d s z o r , mert csak kis k ö l c s ö n ö k e t vehet fel, ami megdrágítja a hitelt, é s harmadszor, mert a birtok kicsiny­ s é g e nem ad m ó d o t a k ö l c s ö n r e n t á b i l i s b e f e k t e t é s é r e , é s minden v a l ó s z í n ű s é g szerint ez az a d ó s s á g is csak a 8 milliárdot ö r e g b í t e n é . A p a r a s z t g a z d a s á g o k m e g s e g í t é s é r e egyes k ö z g a z d á s z o k sze­ rint m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k b e kellene t ö m ö r ü l n i ő k a k i s g a z d á k n a k . Ezek a s z ö v e t k e z e t e k m ó d o t n y ú j t a n á n a k arra, hogy a m e z ő g a z d a s á g i modern g é p e k b e s z e r z é s é v e l r e n t á b i l i s a b b á t e g y é k a k i s g a z d a s á g o t . Mindehhez azonban óriási t ő k é r e volna s z ü k s é g é s ezt az állam nem adja meg, a külföldi t ő k e pedig csak akkor j ö n n e , ha i t t gyarmati extraprofitot biztositana m a g á n a k . így t e h á t a mai g a z d a s á g i rendszer ezen a t é r e n is k i m e r ü l t minden m e g o l d á s i l e h e t ő s é g b ő l . A mai keretek k ö z ö t t nem lehet segíteni a k i s g a z d a s á g o n . A kisbirtok nem tarthat l é p é s t a nagy a g r á r t ő k e r e n d e l k e z é s é r e álló tehnikai felkészültséggel. A modern m e z ő g a z d a s á g i g é p e k k e l dolgozó n a g y ü z e m e k a r á n y l a g sokkal kevesebb b e f e k t e t é s t igényelnek, t e r m é s z e t e s e n sokkal v e r s e n y k é ­ pesebbek a v i l á g p i a c o n is a k i s g a z d a s á g o k k a l szemben. A t á r s a ­ dalmilag s z ü k s é g e s m u n k a m e n n y i s é g e t a n a g y g a z d a s á g o k rendelke­ zésére álló tehnikai e s z k ö z ö k s z a b j á k meg, é s az elmaradt k i s ü z e m e k erőfeszítései ezekkel szemben h i á b a v a l ó k n a k bizonyultak. A világpiaci verseny é s az egyre s z a p o r o d ó a d ó s s á g o k n y o m a s z t ó terhe lassan felőrlik a kisbirtokot, mely v é g ü l is a f i n á n c t ő k e k e z é b e megy át. Ezzel a z u t á n be is fejeződik az a folyamat, mely — mondhatni — a földreformmal vette k e z d e t é t , é s amely a p a r a s z t s á g fokozatosan n a g y o b b o d ó a d ó s s á g á n k e r e s z t ü l az önálló parasztbirtokok m e g s e m m i s ü l é s é v e l v é g z ő d i k . 0

Á színes kérdés (color problem)

Irta: T ó t h l u d a s s v J .

III. A vörös és fekete problémán kívül az Északamerikai Egyesül* Államokban sokat emlegetett a s á r g a fajok kérdése is. A p r o b l é m a különösen a nyugati államokban, leginkább Kaliforniában ver fel nagy port, ahol a legtöbb japán és kinai él. A sárgák száma ugyan nem olyan jelentős, Hogy igazolttá tenné a kérdés élreállitását, de azért mindig jó volt arra, hogy a „sárga veszedelem", „japán és kinai invázió" jelszavai a társadalom kártokozóinak r o m b o l ó munkáját palástolja. A m u n k á s s á g gazdasági harcait ezzel a demagógiával igyekszenek mellékvágányra siklanti: a bérek ezért olyan alacsonyak, mert a sárgák lenyomják igénytelenségükkel, a fehér m u n k á s n a k nem munkaadója, hanem a sárga m u n k á s az igazi ellensége. A kaliforniai nagyipar é p p ugy mint a nagybirtokosok a sárga faj feltörésével p r ó ­ bálják igazolni a fehér ipari és földmunkásság, valamint a kisiparos és a kisfarmer nehéz helyzetét. A s á r g á k : j a p á n o k és kinaiak, a mult század vége felé kezdtek a nyugati államokban nagyobb t ö m e g e k b e n letelepedni. Nem aranyláz és nem kalandvágy vitte őket az Egyesült Államokba, hanem az a gazdasági nyomás, melyet a j a p á n és a kinai feudalizmus jelentett a demokratikus Amerika m o z g á s s z a b a d s á g á v a l szemben. Hazulról hozott igénytelenségükkel, melyet r a b l á n c o n vertek beléjük, dolgozni akartak. Élni akartak. Ezt az igénytelenséget is szemükre vetik, mint destruk­ tív faji tulajdonságot, holott sokkal valószínűbb, hogy az otthoni, ret­ tenetes e l n y o m á s következménye. Egy bizonyos: senki szorgalmasab­ ban nem dolgozik, mint a sárga m u n k á s . Az alacsony, piszkos mun­ kát mind ők végezték. Háztartási alkalmazottak, főleg gazdasági m u n ­ kások voltak és az ültetvényeken nyertek elhelyezést nehéz nyári m u n k á k r a . Szívesen is látták őket, mint olcsó munkaerőt a szabad­ verseny kifejlődésének, a prosperitásnak idején. A mult század végén igy kb. 250000 sárga volt m á r kompakt t ö m e g e k b e n az Egyesült Államok nyugati részében. A fejlődő kapitalizmus igénytelenségüket és kizsákmányolhatóságukat nagyszerűen felhasználta. G a z d a s á g i viszonyaikra jellemző az a tény, hogy a s z á m u k egyre csökken 1880-ban 108.000 kinai volt az Egyesült Államokban. 1882-ban megtiltották a kinai kulik bevándorlását. 1920-ban m á r csak 62.000 kinait számoltak. Éz az óriási a p a d á s nem visszatelepülés, hanem azon szörnyű nyomor következménye, amiben Kalifornia ipari centru­ maiban élnek. A j a p á n o k t ö b b e n vannak. Az 1920-as n é p s z á m l á l á s szerint kb. 120 000 japán él É s z a k a m e r i k á b a n . Egyedül Kaliforniában 72.000. Főleg gazdasági m u n k á s o k voltak, akik szorgalmas munkájuk ered­ m é n y e k é p e n lassan földhöz is jutottak és nagyszerűen p r o s p e r á l ó kis farmokat létesítettek. 1919-ben a 3,800.000 hold szántható földből már 500.000 hold, tehát a megmívelhető föld kb. 1'7-ed része japán kézen volt és ez a főleg k i s g a z d a s á g o k b a n oszlott meg.

A nagybirtokosoknak azonban nem tetszettek a latifumdiumok s z o m s z é d s á g á b a n virágzó kis farmok. T e r m é s z e t e s e n nem az fájt nekik, hogy ezek a farmok japán kézen voltak, hanem a szépen prosperáló kisgazdaságok konkurrenciája. 1913-ban és 1920-ban korlátozták, majd teljesen eltiltották a j a p á n o k földbirtokszerzését. Ekkor került divatba az „Amerika az amerikaiaké" és mindent a „százszázalékos amerikai p o l g á r s á g n a k " jelszavai, melyek é p p úgy, mint a „sárga veszedelem" jelszava a nagybirtok földéhségét takarták. Az ipari m u n k á s s á g ugyanígy járt. Itt amellett, hogy olcsó mun­ kaerőként kihasználták őket, a fehér m u n k á s s á g o t ellenük uszították. Az előbbi jelszavak, nagyon alkalmasak voltak az osztályharcot faji ellenségeskedésekre átvezetni. Amerikában, a s z a b a d s á g hazájában a sárgákat u g y a n ú g y nyomja el a profitéhség, mint a négereket. Ugyanazon társadalmi bojkott, az a kiközösítés a részük, mint fekete társaiknak. Kalifojniában 1906-óta csak speciális sárga iskolákba küldhetik gyermekeiket, ezen iskolák nívója pedig — tekintve a gyenge állami támogatást — kritikán aluli. M i n t a déli államokban a fehérek és a feketék között, ú g y 6 nyugati államban törvény tiltja a sárgák és fehérek házasságát. Politikai egyen­ r a n g ú s á g u k sincs, a keveredést nem engedélyezik a hatóságok és ezzel n y í l t a n . a l a c s o n y a b b népfajjá süllyesztik őket. 1924-ben különben az Ázsiából való bevándorlást teljesen betil­ tották. De a „sárga veszedelem" kisért most is és a fehér lakosság hiszékenysége és rövidlátása m é g mindig alkalmas talaj a „faji ve­ szedelem" lehetetlen meséjének befogadására. Amint első cikkemben emiitettem, ki kell térni itt m é g a beván­ dorlók helyzetére is. A fehér bevándorlók problémájából is színes kérdést csináltak a pihentagyú jenkik, azzal a változattal, hogy itt a színek helyett a fehér fajtán belüli rangfokozatokat állapítottak meg. A fehér bevándorlókat alsóbb és felsőbbrendű fajokra osztották. A nordic (északi) fajokhoz tartoznak: az angol-szászok, franciák, n é m e ­ tek, skandinávok. Az alsóbbrendűek az oroszok, a lengyelek, a magya­ rok, írek, olaszok, portugálok stb. Ez az osztályozás megfelel a különböző nemzetiségű b e v á n d o r ­ lók időrendbeli arányszámának. 1800-tól 1870-ig 98'4°/o nordic l'67o m á s 1890-től 1900 „ 49'4°/o „ 51'6% „ 1910-től 1920 „ 2 2 ' 8 % „ 77'2o/o „ A polgárosodás kezdetén E u r ó p a iparilag fejlettebb részeiből vándoroltak k i , az ujabb fejlődési lehetőségekkel és a könnyű meg­ gazdagodással kecsegtető Amerikába. így azután az első bevándorlók, hamarabb meggazdagodva, bizonyos -elsőbbségi jogokat formáltak az új hazához és az ő s amerikai gőggel nézték le az utánuk furakodó alsóbbrendű fajokat. Századunk első tizede óta, a kapitalista ipari termelés hanyatló stádiumában, legnagyobbrész Oroszországból és E u r ó p a keleti és déli államaiból vándoroltak k i . (1910 körül az összes kivándorlók 26.3%-a

pl. Ausztria-Magyarországból került ki). Ezek a késöbbjöttek m á r alkal­ matlanok voltak az ipari fejlődésének csúcspontja felé közeledő ame­ rikai g a z d a s á g n a k . Viszont alkalmasak voltak arra, hogy a túltermelés, munkásfelesleg jelenségeinek idején őket tegyék jórészben ezekért felelőssé. Kinevezték őket alsóbbrendű fajoknak betolakodottaknak, rájukhárítva ezzel a gazdasági bajok okát. így született meg a fehér fajon belüli fajteória. Ez a t u d o m á n y o s teória megállapítja, hogy az embe­ rek teremtőereje és szelleme a különleges faji adottságtól függ, hogy vannak kultúrateremtő és kultúrahordozó fajok megkülönböztetésül a destruktív kultúraromboló fajoktól. Ezzel a teóriával igyekeznek elho­ mályosítani az osztályharcot, éket verni a m u n k á s s á g közé és így megosztani a m u n k á s s á g erejét. Amig a vörös-fekete-sárga, felsőbb- é s alsóbbrendű fajok pro­ blémája a társadalom elnyomott osztályaiban is visszhangra talál, amig ezzel a m u n k á s s á g o t ö n t u d a t l a n s á g á b a n félrevezethetik, addig a társadalom élősdiei számára a szabad kizsákmányolás lehetőségeinek útja nyitva áll. V é g e r e d m é n y b e n tehát a színes kérdés egy mesterségesen t á p ­ lált álprobléma. Ma az általános gazdasági válság idején mindenütt felütik a fejüket hasonló, nagyhangon hirdetett hamis irányú t á r s a ­ dalmi mozgalmak, törekvések, melyek egyrészt a tőkés érdekek foly­ tán az uszításból, másrészt a munkásosztály öntudatlanságából t á p ­ lálkoznak. Ha egyszer a világ dolgozóinak t ö b b s é g e rátalál az igazi társadalmi bajokra és ha ezen felismerés alapján öntudatosan részt akar venni ezen bajok orvoslásában a hamis álteoriák, álproblémák elvesztik jelentőségüket, megsemmisülnek. Helyettük új, mindenkit érdeklő és mindenkinek érdekét szolgáló közös törekvések sodorják majd az emberiséget az igazi cél felé. (Vége).

A matematika és az élet Laikusoknak, de gyakran m é g matematikusoknak is az a v é ­ l e m é n y ü k , hogy a matematika teljesen elvont s z á m í t á s o k gyűjte­ m é n y e , melynek a v a l ó s á g h o z csak t á v o l i é s j e l e n t é k t e l e n k ö z e van. A matematikust á l t a l á b a n á r t a l m a t l a n é s s z ó r a k o z o t t embernek festik, akinek p r o t o t í p u s a a híres Ampere, aki z s e b k e n d ő j é v e l t ö ­ r ö l t e le a t á b l á t é s a párisi stráfkocsik u t á n haladva a l á d á k r a egyenleteket firkált. Ezt a b e n y o m á s t csak h a t v á n y o z z a a matematika igen elvont e l ő a d á s i módja, k ü l ö n ö s e n k ö z é p i s k o l á k b a n . A t e o r é m á k labirintu­ s á b a n e l t é v e d t k i s d i á k k é t s é g b e e s e t t e n k é r d i , hogy m i k é n t szület­ hettek emberi agyban az ő k o n k r é t g o n d o l k o d á s á t ó l ennyire t á v o l -

eső fogalmak. De gyakran m é g t u d ó s o k is teljesen elvont, l e v e g ő ­ ben lógó t u d o m á n y n a k tekintik a m a t e m a t i k á t ' Ezzel szemben igen sok matematikus m e g t a l á l t a t u d o m á n y á ­ nak k í s é r l e t i é s tehnikai e r e d e t é t . Picard p é l d á u l , a k i e g y á l t a l á n nem n e v e z h e t ő f o r r a d a l m á r n a k , h a n g s ú l y o z z a t ö b b e k k ö z ö t t a fizi­ k a i j e l e n s é g e k t a n u l m á n y o z á s á n a k fontosságát, mint amely gyakran új p r o b l é m á k e l é állítja a matematikusokat, s ő t a m e g o l d á s h o z ve­ z e t ő utat is megmutatja. A z o k a g o n d o l k o d ó k , akik a matematika jellegét t ö r t é n e l m t s z e m p o n t b ó l vizsgálják nem tartják elvont t u d o m á n y n a k a matema­ tikát. Ez t e r m é s z e t e s is, hiszen a g o n d o l k o d á s mai momentumai nem t u d n á n k helyesen m e g m a g y a r á z n i , ha a t ö r t é n e l m e t figyelmen kivül h a g y n á n k ; m a g á b a n a t ö r t é n e l e m b e n pedig nem hunyhatunk szemet azon t é n y e z ő k előtt, melyek a t ö r t é n e l e m a l k o t ó r é s z e i é s azt k ö l c s ö n ö s viszonyaikkal m e g h a t á r o z z á k . A t u d o m á n y o s gondol­ k o d á s t t e h á t csak ugy tudjuk t ö k é l e t e s e n megvilágítani, ha az azt k i t e r m e l ő t á r s a d a l o m ö s s z e s jellemző elemeit megvilágítjuk. A t u d o m á n y t ö r t é n e t e ezek szerint szoros, b e n s ő kapcsolatban van a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t é v e l . A t u d o m á n y o k , a m a t e m a t i k á t is i d e é r f v e , é s a t á r s a d a l o m , amelyben azok kifejlődtek, e g y m á s t ó l e l v á l a s z t h a t a t l a n o k . A t á r s a d a l m a t j e l l e m z ő elemek k ö z ü l azonban a h a t á s t é s v i s s z a h a t á s t nem valami n e m l é t e z ő e g y e n s ú l y b a n , ha­ nem saját d i n a m i k á j á b a n k e l l vizsgálni. M i n t minden t u d o m á n y n a k , a m a t e m a t i k á n a k állását é s fejlő­ d é s é t is a tehnikai é s t e r m e l ő e r ő k á l l á s a é s fejlődése h a t á r o z z a meg. A t e r m e l ő e r ő k fejlődése a matematika fejlődésére k ö z v e t l e n h a t á s t g y a k o r o l (uj p r o b l é m á k a t vet fel, megadja az anyagi alapot é s a s z ü k s é g e s emberi e r ő t : a t u d ó s o k a t é s k u t a t ó k a t , akik azt fejlesztik), k ö z v e t e t t h a t á s t pedig az u r a l k o d ó t á r s a d a l o m é s az u r a l k o d ó v i l á g n é z e t gyakorol r á . A t u d o m á n y á l l á s a t e h á t egy c s o m ó olyan t é n y e z ő t ő l függ, melyeket k ö l c s ö n ö s viszonyukban é s á l t a l á n o s m o z g á s u k b a n k e l l viszgálni. A z anyagi l é t t e r m e l é s i módjai h a t á r o z z á k meg a t á r s a d a l m i élet t á r s a d a l m i , politikai é s intellektuális folyamatait. I t t azonban v i g y á z n u n k k e l l arra, hogy ezt az elvet ne mehanikusan é r t e l m e z z ü k , hanem dialektikusan, ami azt jelenti, hogy dolgokat k ö l c s ö n ö s h a t á s a i k b a n , e l l e n t é t e s s é ­ geikben é s folytatólagos k i e g y e n l í t ő d é s e i k b e n k e l l vizsgálnunk. Teljesen helytelen lenne azonban az a felfogás, hogy ezek szerint a t u d o m á n y o s p r o b l é m á k csak a leghasznosabb é s a leg­ k ö z v e t l e n e b b tehnikai s z ü k s é g l e t e k s z o l g á l a t á b a állított t u d o m á n y o s felfedezések automatikus t e r m e l é s i fajtái. A z e l m é l e t n e k a gyakor­ lattól v a l ó függése gyakran k ö z v e t e t t , igen gyakran ö n t u d a t l a n , különösen a matematikában. És a különböző tudományágaknak önálló fejlődése is van, niely ha v é g s ő e l e m z é s é s e n a g a z d a s á g i e r ő k á l l á s á t ó l függ is, bizonyos esetekben a k u t a t ó k a t olyan i r á n y b a vezetheti, ahol k ö z v e t l e n f e l h a s z n á l h a t ó s á g nincs. í g y a modern csillagászat t ö b b á g á n a k főcélja, hogy a t e r m é s z e t i t ö r v é n y e k egye-

t e m e s s é g é t igazolja, hogy kiterjessze az e g é s z világra azt, amire minket a földi tapasztalatok t a n í t a n a k é s hogy a földön kíséreljék meg azon m e g f i g y e l é s e k felhasználását, amelyek a l e g t á v o l a b b i égi­ testekre vonatkoznak. Ezen m e g f i g y e l é s e k n e k t e r m é s z e t e s e n b á r m i l y fontosak is, igen ritka a k ö z v e t l e n gyakorlati a l k a l m a z á s u k . A g o n d o l k o d á s é s bizonyos s z á m i t á s o k által l e h e t ő v é v á l t m e r é s z á l t a l á n o s í t á s o k a m a t e m a t i k á b a n is uj t u d o m á n y á g a k meg­ j e l e n é s é h e z vezettek. Ezeknek kezdetben l á t s ó l a g nem is v o l t semmi kapcsolatuk külvilági ismereteink által felvetett p r o b l é m á k k a l . Vonat­ k o z i k ez k ü l ö n ö s e n a nem euklidesi g e o m e t r i á r a , melynek igazi j e l e n t ő s é g e csak az einsteini r e l e t i v i t á s e l m é l e t fejlődésével tünt k i . A m a t e m a t i k á t , mint minden m á s t u d o m á n y t , az ember s z ü k ­ ségletei s z ü l t é k : a termőföld é s a testek k ö b t a r t a l m á n a k m é r é s e , az i d ő s z á m í t á s é s a mehanika. De i t t is, mint a g o n d o l k o d á s min­ den t e r é n , a reális világból e r e d ő t ö r v é n y e k bizonyos fejlődési fokon e l k ü l ö n ü l n e k a r e á l i s világtól é s mint önálló, kívülről jövő t ö r v é n y e k állnak vele szemben, melyekhez a v i l á g n a k alkalmaz­ kodnia k e l l . í g y van ez a t á r s a d a l o m b a n é s az á l l a m b a n é s ugyan­ így a l k a l m a z z á k k é s ő b b a tiszta m a t e m a t i k á t is a r e á l i s yilágra, h a b á r é p p e n e b b ő l a világból ered, csak a világ egyik a l k a t r é ­ s z é n e k formája é s csak e z é r t a l k a l m a z h a t ó is r á . A tiszta t e ó r i á n a k é s k é s ő b b i a l k a l m a z á s á n a k ezen összhangja ha r e n d k í v ü l i n e k tűnik is fel, e g é s z t e r m é s z e t e s k ö v e t k e z m é n y e azon t é n y n e k , hogy az emberi a g y v e l ő é p p ugy mint az amber maga, a t e r m é s z e t produktuma é s k ö v e t k e z é s k é p p e n ezen a g y v e l ő produktumai nem lehetnek e l l e n t é t b e n a t e r m é s z e t i renddel. A t u d o m á n y é s ezzel e g y ü t t a matematika dialektikus mate­ rialista s z e m l é l e t é t t e h á t a k ö v e t k e z ő k é p e n foglalhatjuk ö s s z e : a t u d o m á n y é s vele e g y ü t t a matematika is felülépitmény, az épít­ m é n y maga a t e r m e l ő visszonyok ö s s z e s s é g e , a t á r s a d a l m i munka a p a r á t u s a . Ezen r ö v i d m e g h a t á r o z á s n a k e g y e d ü l i hibája az, hogy azok akik a dialektus g o n d o l k o d á s terminológiájával nincsennek t i s z t á b a n , mehanisztikusan é r t e l m e z i k . Sohasem szabad elfeledni, hogy minden f e l ü l é p i t m é n y n e k megvannak saját fejlődési t ö r v é n y e i é s ezek visszahatnak az é p í t m é n y r e , a m e l y t ő l függnek. E z é r t szük­ s é g e s , hogy a j e l e n s é g e k e t ö s s z e s s é g ü k b e n t a n u l m á n y o z z u k , nem csak egy adott pillanatban m u t a t k o z ó l á t s z ó l a g o s viszonyaik, hanem k ü l ö n ö s e n t ö r t é n e l m i fejlődésük s z e m p o n t j á b ó l , e g y s z ó v a l nem statikus, hanem dinamikus s z e m p o n t b ó l . Ez az é r t e l m e z é s a m a t e m a t i k á t ál­ l a n d ó a n kontrollálja, h a t á r o z o t t i r á n y b a n fejleszti, szerves kapcso­ latba hozza a t u d o m á n y t ö b b i ágaival é s ö n t u d a t o s a n az e m b e r i s é g h a l a d á s á n a k s z o l g á l a t á b a állítja. P. L .

UJ VAJDASÁGI

URA

Március verse Még mindig az egészség És a természet jó Ha vagyok én. Bizsergő márcisi szellőkön Ezt a gyulladó lázas jólesést, A tavasz zsivajos mámorát Hagyta rám néhány paraszt elődöm. Nem lett úrrá most se a morcos tél Marék krumplival táplált SZÍVÓS, kinyíló erőmön. Nem remény és nem vigasztalódás, — De lázadó erők gyűjtögetése Ha társaimmal szabadba vetődöm. Gyerünk ki odvainkból uccára, Mezőre, ha tél kormos porát Viszi az új szél a rozzant tetőkön. Könyvet elő! Gyönyörű elmélet, Gyakorlatunkat irányitni tanít S kacagunk az örök kérdezőkön, Kik még mindig múlton legelésznek És hittel, megadással várják, Hogy isten segít az üres bendőnkön. Rossz cipőt ledobva és mezítláb Rohanni a szagos szelekben Keresztül a vidám mezőkön S egyszer csak igy előre uccán, tereken, Szilajon előre mindig többen, Keresztül az álló időkön, Igy vidáman előre mezítláb S még éhesen is és úrrá leszünk Az összes történelmi erőkön!

Lalák

István

Thurzó L a j o s : Apámhoz

UJ VAJDASÁGI

LIRA

Apámhoz Apám, úgy fájnak az emlékek, amelyek téged idéznek, mikor ziháló melled eszeveszett taktusban vergődött s lázban, verejtékben gyöngyözött krisztusi arcod. Apám, fülemben még most is iébolyitón csengnek a vérrel felbuggyant pokoli hörgések. És mikor az éltető kenyeret izzadtad a munka emésztő tüzében, hányszor, de hányszor szorult ökölbe bosszúvágytól remegő, gyermeki kezem, mert fájtak, fájtak gondgyilkolta, apró életörömeid be nem teljesülései, fájtak a kicsinyes, álnok mosolyok, melyek takarták benső sorstragédiád: fájtak az átviharzott, vészes éjszakák s mikor kiszívott hüvelyedben utolsókat dobbant a megkínzott élet, kisértő lidércek a lelkemre ülték... S két könnycseppet úgy szerettem volna megtartani, csókolni, csókolni, a nagyok szeme elé vinni, mint megrabolt milliók robotra kárhozott éleitükrét... Apám, úgy fájnak az emlékek, amelyek téged idéznek, mikor ziháló melled eszeveszett taktusban vergődött s lázban, verejtékben gyöngyözött kriSZtUSi arcod.

Thurzó Lajos

Béresek Ő s r é g i r a k t á r é p ü l e t állt a major k ö z e p é n . Egyik bolthajtásos p i n c é j é b e n alacsony, csirizes asztal mellett dolgozott a major egyet­ len c i p é s z e é s csizmadiája. V á s á r o k előtt s v i r á g o s tavaszi v a s á r ­ napok előtt sok dolga volt. Ilyenkor csak akkor n é z e t t fel az ab­ lakra, amikor pergament-papirba csavart túróját ette s a v a n y ú rozsk e n y é r r e l . C s i z m á k a t v a r r t é s b o r s z a g ú p i n c é b e n e g y e d ü l keringett a némaságból néha kitört keserűsége. É p p e n , hogy v é g e v o l t az ő s z n e k , a major k ö z e p é n k o n o k u l beragadt s á r o s k e r e k ű taligák, á z o t t kocsik, fogasok é s t á r c s á s bo­ r o n á k sorakoztak. A z é p ü l e t e k k ö z ö t t maradt p o c s o l y á k o n hideg szelek é s fázós baromfik borzongtak. S z é l e s p u s z t a s á g k ö z e p é n állott a major, nagy darab földek ö v e z t é k , de nem lehetett a m a j o r b ó l a k á r m e r r e elin­ d u l n i : csak az a g y o n v á g o t t d ü l ő u t a k vezettek i s m é t fekete földek k ö z ü l fekete e s t é b e . A major v é g é b e n z ö l d é s r ó z s a s z í n ű k o s z o r ú s kereszt állt, mellette l ó h ú z ó s v á g á n y vezetett. A h á z a k s z é l é n m á r megfésült földekből feltörödő v e t é s világított. H á r o m e z e r hold volt i t t egy tagban. A síikságon unalmasan ö s s z e v e r ő d t e k a felhők é s céltala­ nul, t é t o v á n keringtek a major fölött. Fekete á r n y é k , eső-színe, szél b o r z o n g á s a v e t ő d t e k a major fölé. A s u s z t e r l e g é n y n é h a kiállt a pince ablaka e l é é s nézte"a major k ö z e p é t . Z ö l d k ö t é n y e volt é s a csiriz n é h o l c s i m b ó k o k b a n füttyö­ gött a vastag s z á r ú n a d r á g j á n . Ilyenkor s z ó l t a k feléje a b é r e s e k , akiknek olyan k e m é n y volt a csizmájuk, mint a pléh é s a s z á r á b a n á l l a n d ó a n ott állt a s á r v a ­ k a r ó vasdarab. ö t , hat javítást hoztak a suszternak. — Csak annyit s z ó l t a k a b é r e s e k , mig azon az e g y - k é t l é p c s ő n lementek: N e h é z ide leta­ lálni. Fóltott kellett varrni, r e p e d é s t ö s s z e h ú z n i , jó szurkos dratyv á v a l . A g ö n d ö r h a j ú l e g é n y e l ő s z ö r kivitte a c s i z m á k a t a pocso­ l y á h o z , ott p o r c s f ű c s o m ó v a l l e s ú r o l t a r ó l u k a s á r t é s a p i n c é b e n újra e g y m á s mellé állította a repedt b é r e s c s i z m á k a t , amelyekben k e m é n y s z á l ú zsup v o l t kapca é s harisnya helyett. A z t a p á r a t kezdte javítani, amelyiken a r e p e d é s m á r olyan volt, mint egy gyógyulatlan, elförmedt v á g á s a szétnyílt seben. *

*

— Ezt az egy p á r a t pedig magamnak v a r r o m meg, — mondta a g ö n d ö r h a j ú majori s u s z t e r l e g é n y . A majorszéli kereszthez j ö n n e k a b ú c s u j á r ó k é s é n új c s i z m á k b a n k é r i t e k magamnak egy lányt, mert nincs k i v e l b e s z é l n e m . S á r g a é s piros c é r n á v a l varrta meg m a g á n a k a c s i z m á k a t é s a fekete r a k t á r p i n c é b e n v á r t a , hogy a m e l e g g é fülledt avaros álián s é t á l h a s s o n egy lánnyal, mert s z o m o r ú az, ha az ember fiatal é s m i n d e n k i t ő l nagyon messze egy majorban, ott is egy h o m á l y o s pin­ c é b e n s z ó é s é n e k n é l k ü l tölti el s u s z t e r l e g é n y életét. * *

A z intéző s á r g a n á d p á l c á v a l s é t á l t a s z é l e s ú t o n é s n é z t e a s z á n t ó k a t . Esteledett és a felhők is b á m u l t á k a s z á n t ó k a t . A fekete földön k é t ö k ö r k ö z e l e d e t t e r ő s ö n t ö t t e k é t h ú z v a . S z e m ü k dülledt volt é s felhős p á r á t p ü m p á z o t t orruk a c s a v a r g ó s b a r á z d á b a . A z u t á n fordultak, az eke az ú t r a dőlt, forduló és újra elindultak a feketeségbe. É s jött egy m á s i k p á r ö k ö r . G ö d ö r s z ő r ü k v o l t homlokukon, ezek is a földet s ú r o l t á k fájós, izzadt homlokukkal, ezek is n é h á n y percig reszkedtek az úton, mig az e k é r ő l l e ö s z t ö k é l t é k a s á r o s perjét, a z t á n újra e l ő r e p á r á z t a k a fekete földön. A z i n t é z ő n é z t e ezt a k é p e t , a z u t á n a m á s i k major felé indult. *

*

K ó s z a malacokkal találkozott, a v e t é s k ö z e p é n t u r k á l t a k . Es­ t é r e ö s s z e s z e d e t t e a b é r e s e k e t , akiknek sem malacuk, se b é r ü k , sem jövőjük, csak napjaik voltak egyik e s t é t ő l a másikig.

M i n t egy v á r ú r , eltörölte a n y á r i k o m e n c i ó t , eltörölte a faj á r a n d ó s á g o t , e z e n t ú l minden v a s á r n a p egytől-egyig jelentkeznek nála, hogy l á s s a : nem csavarognak, hanem a l á z a t o s a n eljönnek é s szánják, b á n j á k b é r e s v é t k ü k e t .

Szinte meghalt a major élete, csak a h o s s z ú - s z e r h á j ű a k l o k g ő z é b e n , ahol ijedt lángú k e n d e r m é c s ugrált és t ö r t e , szaggatta a g o m o l y g ó gőzt, csak itt morgott az élet. A z á l l a t o k ettek, h o s s z ú v á l y ú k n á l ittak é s hallgattak, b é r e s e k é l e s m e t s z ő k k e l k o c k á k b a v á g t á k alattuk a letiport t r á g y á t é s r é p a s z á l l i t ó kocsikon a hatal­ mas t r á g y a d o m b r a tolták. B e v á s á r o l n i , templomba sem mehetett senki a s z o m s z é d o s , de m e s s z e f e k v ő falúba. E g y e d ü l a s z ó t l a n fák, a s z ó n é l k ű l e l s z a l a d ó k a n á l i s vize, hallgatag b i k a h o m l o k ú kazalok, gőzölgő, b ü d ö s aklok voltak m e l l e t t ü k é s azok is n é m á n n é z t e k az ö r e g e d ő , d o l g o z ó é s tompaszemű béresekre. *

*

É s m é g sem szenvedtek egyformán. A b é r e s g a z d a felesége, a b é r e s g a z d a legjobb b é r e s e i bementek az i n t é z ő h ö z és kezet c s ó ­ koltak. Ezek elmehettek a faluba v á s á r o l n i , ezek b e s z é l t e k , é n e ­ keltek a majorban és a n e h é z s u b é r ú b é r e s k o c s i k o n , amelyeken p á l i n k a s z a g ú r é p a t ö r k ö l y t hordtak télire a hatalmas s o p á k b a .

A göndörhajú s u s z t e r l e g é n y csak n é z t e , hogy hogyan rohan­ nak széjjel a b é r e s e k a vadult malacok u t á n . Nem talált m a g á n a k l á n y t . Egyik nap kiállt pincéje elé é s a b é r e s e k m e g s z ó l í t o t t á k :

Morvay ő y u l a :

Béresek

— J a v í t s o n n e k ü n k . É s ha bemegy a faluba, hozna egy p a k l i d o h á n y t , k é t deci ecetet, h a t o s é r t k a n ó c o t a l á m p á b a . M i nem me­ h e t ü n k , mert az intéző ú r becsukott a majorba. A s u s z t e r l e g é n y újságpapír s z é l é r e felirta a s z ü s é g e s dolgokat, egyik b é r e s é t ő l szatyort kapott é s a s á r o s ú t o n elment a falúba bevásárolni. M i r e hazajött, m á r jött h o z z á egy b é r e s : az i n t é z ő ú r izeni, hogy menjen k i a p i n c é b ő l , mehet a h o v á akar, mert nem tartja be a majori b ü n t e t é s t . B e á r u l t á k . Mehet a h o v á tud. *

*

Egy e g é s z o r s z á g , a n y o l c v a n h é t major t e r ü l e t e , s z e g é n y susz­ t e r l e g é n y sehol sem alhat, csak b ú j v a i s t á l l ó k b a n , akiokban. De m á r kazalban nem lehet. A m é l t ó s á g o s ú r k i r á l y s á g á n a k első s z á m ü z ő t t j e volt a g ö n d ö r h a j ú s u s z t e r l e g é n y . N e m h a l l g a t t á k meg okát, csak azt m o n d t á k magukban: c s a v a r g ó .

M i n d e n majorban v o l t baj. A z egyikben az i n t é z ő m é g d i s z n ó t sem engedett a b é r e s n e k . E z é r t éjjel b e v e r t é k az intéző ablakait. M á s h o l a r é p a á s á s n a p s z á m j á é r t tartott a v e s z e k e d é s . A c s a v a r g ó mindezt hallotta, l á t t a .

A fiatal o s t o r o s l e g é n y e k é s az e r ő s t e s t ü b é r e s l e g é n y e k a r r ó l á l m o d o z t a k ; vájjon a m é l t ó s á g o s ú r elmegy-e mind a n y o l c v a n h é t majorba, vájjon b e n é z - e a h o s s z ú m a r h a i s t á l ó k b a , m e g n é z i - e , hogy a lovak szénája jól széjjel van-e r á z v a , a m a r h á k n a k elég-e a be­ k é s z í t e t t s ü r ő k ó r ó ? G o n d o l t á k : ő v é a n y o l c v a h é t major, joga van hozzá. J ó lenne, ha eljönne erre egyszer a m é l t ó s á g o s é s nem k o ­ csin, de gyalog j á r n á be a b é r e s e k házait, a b ü d ö s k a m r á t , ahol az a r a t ó k n a k főznek, a p o c s o l y á s major k ö z e p é t , a h o n n é t nem le­ ket levezetni a vizet, mert m é t e r e s m é l y e n e l á z o t t hely az. N y á r o n sokszor m e g á l l t a k a b é r e s l e g é n y e k é s n é z t é k , hogy milyen ú r s é t á l egy idegen kisasszonnyal a rettenetes h o s s z ú é s s z é l e s a k á c o s e r d ő b e n , piros é s fehér r u h á k , n e v e t é s e k é s t o r t á k r ó l lehullott p a p í r d a r a b o k illatosodtak a frissen k a s z á l t t a r l ó k mellett. Csak nézni, á l m o d o z n i volt szabad a n y o l c v a n h é t major b é ­ r e s é n e k , ostoros g y e r e k é n e k , m a r o k s z e d ő l á n y á n a k , f e k e t e a r c ú asszonyának. A z ö r e g e b b b é r e s e k b e n ott élt az ö r e g a p á i k i m á d s á g a : k e l l a nagybirtok, mert akkor n e k ü n k is van k e n y e r ü n k . M i m á r b é ­ reseknek s z ü l e t t ü n k .

Puha l a p o s b ó l s z é p n y á r i a k n ő t t e k , a v e n z i á k b a n szaporodott a vad, az óriási a k á c o s hullatta elhalt ágait. A major csak egy át-

j á r ó hely volt. Pihenni, élni nem lehetett benne. Csak n y á r o n v o l t benne t ö b b szin, illat, élet. A s á r o s fogasok, p á r á z ó ö k r ö k , c é r n a s z ö v ö t t e s - n a d r á g ú osto­ rosgyerekek, r á n c o s a r c ú k o n d á s o k , zilált-ruhájú b é r e s a s s z o n y o k , mindenki a l á t h a t a t l a n m é l t ó s á g o s urat szolgálták, a k i ü v e g e s ab­ lakok m ö g ö t t élt, puha s z ő n y e g e n járt, beteg volt, förmedt kelev é n y e k v o l t a k rajta, de b ö r t ö n v á r t arra, a k i m é g csak gondolat­ ban is nem akarta elismerni, hogy a falon függő ő s ö k b u z o g á n y o s ő s m a g y a r o k , királyt, n é p e t segitő h ő s ö k voltak. É s t e r m é s z e t e s , hogy a negyedik u t ó d o t is ezek miatt kellett tisztelni.

A kivert, elzavart b é r e s e k e n ilyen t ö r v é n y t á m a d t f e l : okta­ lanul nem jártunk iskolába, mert azt m o n d t á k , hogy b é r e s n e k szü­ lettünk é s annak elég, ha az ö k r ö t be tudja fogni. Oktalanul csak szolgái voltunk a m é l t ó s á g o s ú r n a k , mert b é ­ resnek s z ü l e t t ü n k é s b é r e s n e k hallgatás a dolga. Oktalanul e l v e t t é k t ő l ü n k azt, amit rabszolgasorsunk mellett ö s s z e s z e d t ü n k : egy k é t m a l a c o s ólat, k é t vasfazekat, k é t v á n k o s t , d u n y h á t , vastag c s i z m á k a t é s t é l i k a b á t o t , amely m á r h a r m i n c k é t éves. Ha m i az é h e s malacnak nem adunk enni, az ö s s z e t ö r i a kor­ látot. H a m i a d u z z a d t n y a k ú ö k ö r n e k nem adunk enni, az l á b a s t ó l é s l á n c o s t ó l kirántja a jászolját. N e k ü n k semmi se maradjon, pedig oktalanul v e t t é k el? I t t meg r a k á s o n rothadjon a rettenetes k ö v é r s é g asztagban, h o m b á r b a n , akiokban?

A fasizmus háborúja A legmodernebb haditehnika k ö v e t e l m é n y e i n e k megfelelően felszerelt 500.000 katona, a r e p ü l ő g é p e k , tankok, á g y ú k ezrei, no meg a m é r g e s g á z m e g t e t t é k a m a g u k é t . A fasizmus diadalt ü n n e ­ pel. Addis-abeba az o l a s z o k é , a n é g u s Londonban, az abesszin hadsereg s z é t v e r v e . R ó m a ujjong. De ujjong a „civilizált" E u r ó p a is. A „ k u l t ú r a " aratott itt g y ő z e l m e t a b a r b á r s á g felett. Gépfegy­ verek, tankok é s l á n g s z ó r ó k , a „civilizáció é s k u l t ú r a " fegyverei dia­ dalmaskodtak. O l a s z o r s z á g b a n esőstől hull az o r d ó , az olasz királyból a r ó ­ mai birodalom c s á s z á r a , t á b o r n o k o k m á r ó l - h o l n a p r a alkirályok, hercegek lettek. A felületes s z e m l é l ő , k i t m e g t é v e s z t a fasiszta ö r ö m r i v a l g á s , azt hiszi, hogy most 01aszországb%p minden fenékig tejfel. A la­ pok, a r á d i ó , a filmhíradó v i l á g g á b ö m b ö l i k a fasizmus t e r e m t ő ere-

jenek újjászülelését, az elfoglalt gyarmat kiépítését, a civilizáció t e r j e d é s é t . K ö n n y e n elkábíthatja az embert ez a nagy gonddal meg­ szervezett propaganda. A z o n b a n n é z z ü k meg t ü z e t e s e b b e n , hogy m i é r t is kezdett O l a s z o r s z á g h á b o r ú t é s mennyire k é p e s kihasz­ nálni g y ő z e l m é t . A z olasz h á b o r ú imperialista jellege elvitathatatlan. A z impe­ rializmus most is a régi é r v e k k e l igyekezett igazolni m a g á t : Olasz­ o r s z á g n a k nincs se szene, se v a s é r c e , se gyapotja, se kőolaja. A z A z olasz l a k o s s á g é v e n t e 330.000 emberrel szaporodik, népfeles­ legét a k i v á n d o r l á s k é p t e l e n felszívni, a m i ó t a A m e r i k a kapuit a k i v á n d o r l ó k előtt l e z á r t a , a t ö b b i imperialista állam nem adott O l a s z o r s z á g n a k elég gyarmatot, meg a k a r j á k fojtani az olasz élnia k a r á s t , nem engedik meg az olasz civilizáció é s kultúra t e r j e d é s é t . Mennyire igazak ezek az é r v e k ? Vájjon A b e s s z í n i a m e g h ó ­ d í t á s á v a l m e g o l d h a t j á k - e a „népfelesleg" k é r d é s é t é s az olasz földi n s é g e t ? Vájjon van-e Abessziniának olyan é s annyi nyersanyagja, amennyire O l a s z o r s z á g n a k s z ü k s é g e van, vájjon s z ü k s é g van-e e g y á l t a l á b a n az olasz „ c i v i l i z á t o r o k " m u n k á j á r a ? Való igaz, hogy az olasz p a r a s z t s á g legnagyobb r é s z e föld­ nélküli. De m i é r t ? T a l á n azért, mert O l a s z o r s z á g n a k nincs elég gyarmata? K o r á n t sem. Maga az olasz földmegoszlási statisztika, az 1935-ben kiadott „ A n u a r i o statistico" adja meg erre a feleletet. Eszerint a f ö l d b i r t o k o k m e g o s z l á s a a k ö v e t k e z ő : a földbirtok nagysága:

a földbirokosok száma %-ban:

a birtokosok kezein l é v ő föld %-ban

10 h e k t á r i g 10—100 h e k t á r i g 100 h e k t á r t ó l feljebb

93.1% 6.3% 0.6%

30% 23% 47%

M a g á t ó l a d ó d n a ezek után, hogy az a p á r nagybirtokos ú g y akarja levezetni a földnélküliek óriási t ö m e g é n e k e l k e s e r e d é s é t é s ú g y akarja m e g v é d e n i b i r t o k á n a k é p s é g é t egy l á z a d á s t ó l , hogy t á ­ v o l i k o l ó n i á k o n juttat földet a m i n d i n k á b b e l é g e d e t l e n e b b paraszt­ s á g n a k . De nem így van. Nem így v a n a z é r t , mert a fasizmus ed­ dig sem adott a parasztoknak földet a gyarmatokon é s a szerzett k o l ó n i á k o n e l s ő s o r b a n nem a kisparaszt, hanem a k ü l ö n b ö z ő p á r t ­ funkcionáriusok k a p t á k a z s á k m á n y o r o s z l á n r é s z é t jutalmul. Tripoliszban p é l d á u l a k o n c e s s z i ó k (földkihasználási e n g e d é l y e k ) a k ö ­ v e t k e z ő k é p e n oszlanak m e g : A k o n c e s s z i ó s o k 88 s z á z a l é k a a föl­ dek egyharmad r é s z é t , a k o n c e s s z i ó s o k 10 s z á z a l é k a a földek m á ­ sodik h a r m a d á t é s végül a k o n c e s s z i ó s o k 2 s z á z a l é k a a földek harmadik h a r m a d á t k a p t á k . Ezen u t ó b b i 2 s z á z a l é k k ö z é tartozik Libia első fasiszta k o r m á n y z ó j a , Volpi herceg, Graciani tábornok, Libia meghódítója, A b e s s z í n i a jelenlegi alkirálya, a k i v a l ó s z í n ű l e g A b e s s z i n i á b a n szintén kiveszi a maga o r o s z l á n r é s z é t , Leno lovag, a tripoliszi földmívelésügyi inspektor é s így t o v á b b . A m i n t látjuk a földbirtok legnagyobb r é s z e ú g y O l a s z o r s z á g -

ban, mint a gyarmatokon nem a föld m e g m u n k á l ó i n a k , hanem a k e v é s s z á m ú , e l ő j o g o k k a l b i r ó nagybirtokos k e z é n van é s ezek h ú z ­ nak hasznot a gyarmati h ó d í t á s b ó l is. A fasizmus A b e s s z i n i á b a n 100.000 p a r a s z t c s a l á d o t akar lete­ lepíteni é s amint a napokban olvashattuk, állítólag az ott harcolt 500.000 k a t o n á t is ott a k a r j á k elhelyezni. Ezt az e g é s z telepítési a k c i ó t fenntartással k e l l fogadnunk. H a O l a s z o r s z á g n a k s z ü k s é g e van a felszaporodott l a k o s s á g k i t e l e p í t é s é l e , m i é r t nem t e l e p í t e t t e k Eritreában ? Eritreában tudvalevőleg nagykiterjedésű termőföldek vannak é s mégis csak 4500 e u r ó p a i ember él kint, ezek sem föld­ m í v e s e k , hanem katonatisztek, gyarmati tisztviselők é s misszio­ náriusok. A b e s s z í n i a , h á l a a fasiszta p r o p a g a n d á n a k , ma ú g y szerepel a k ö z t u d a t b a n , mint egy tejjel-mézzel folyó K á n a á n , ahol mind az a nyersanyag megvan, ami O l a s z o r s z á g n a k hiányzik. Ez az állítás e n y h é n s z ó l v a t ú l z á s . A b e s s z í n i a m é g e g y á l t a l á n nincs á t k u t a t v a és így nem lehet biztosat állítani a nyersanyagokat illetőleg. A n n y i biztos, hogy A b e s s z i n i á b a n k i t ű n ő e n megterem a gyapot, a k á v é é s n a g y m é r t é k ű á l l a t t e n y é s z t é s t lehet űzni é s a z o n k í v ü l e g é s z e n c s e k é l y arany é s p l a t i n a b á n y á s z á s is folyik. Á m ha O l a s z o r s z á g ezeket a jelenlegi a d o t t s á g o k a t k i akarja használni, e l ő b b milliár­ dokat k e l l befektetnie. Mussolini á l l a n d ó a n hangoztatja O l a s z o r s z á g t ö r t é n e l m i miszszióját, A b e s s z í n i a pacifikálását. „ S e n k i é s semmi nem a k a d á l y o z ­ hat meg minket civilizátori m u n k á n k b a n . M i , a fasiszta Itália, a civilizációt é s a k u l t ú r á t v i s s z ü k be A b e s s z i n i á b a , az ö r ö k szol­ g a s á g é s t ö r v é n v t e l e n s é g , a s ö t é t s é g é s t u d a t l a n s á g földjére". N é z z ü k , hogyan v é g e z t é k a fasiszták k u l t ú r m u n k á j u k a t eddigi gyarmataikon. Tripolisznak, a leggazdagabb olasz gyarmatnak, melyet az olaszok 1913-ban vettek el a t ö r ö k ö k t ő l , 1915-ben 569.000 lakosa volt. E b b ő l 1931-ben, a „fasizmus k u l t ú r m u n k á j a é s p a c i f i k á l á s a " u t á n csak 523.000 maradt. K i r e n a i k á b a n , egy m á s i k olasz gyar­ maton viszont az történt, hogy e g y s z e r ű e n a sivatagba d e p o r t á l ­ tak 80.000 lakost s ezek n a g y r é s z e a szomjúságtól „pacifikálva" — elpusztult. E t a r t o m á n y n a k h o s s z ú i i d ő ó t a az á l l a t t e n y é s z t é s volt a fő m e g é l h e t é s i forrása. Ez — az olasz hivatalos adatok sze­ rint — majdnem a nullára c s ö k k e n t . H á r o m s z á m : 1910. a h ó d í t á s előtt 1,411.800 marha; 1926. a „ p a c i f i k á l á s " t e t ő f o k á n 978.000; 1933. a h ó d í t á s befejeztével (?) 139.300 marha. L í b i á b a n az ola­ szok e g y s z e r ű e n e l v e t t é k a b e n s z ü l ö t t e k ősi földjeit é s az elvett 202.000 h e k t á r földet 513 (!) ü l t e t v é n y e s n e k a d t á k . Ennyire j u t o t t a k i v e z e t ő ú t o n Mussolini, a k i b e s z é d e i b e n s z e r e n c s é s m e g o l d á s t ígér az olasz parasztoknak é s m u n k a n é l k ü l i e k n e k . Vájjon a r a b l á s é s r o m b o l á s fejében tett-e valamit a fasizmus a fejlődés é r d e k é b e n ? Tripolisz 1921-ig 240 k i l o m é t e r h o s s z ú v a s ú t v o n a l l a l rendel­ kezett. T i z e n ö t é v v e l k é s ő b b 269 k i l o m é t e r r e l . A fasiszta építő-

munka t e h á t m i n d ö s s z e é v i 2 k i l o m é t e r t p r o d u k á l t . Ugyanakkor a föld belseje k i a k n á z a t l a n maradt é s az á s v á n y f o r r á s o k m é g mindig ismeretlenek. A 20 é v e s g y a r m a t o s í t á s t e r m é k e t l e n s é g é v e l szemben fel le­ hetne -hozni a gyarmatok s z e g é n y s é g é t , mint enyhítő k ö r ü l m é n y t . Viszont n é z z ü k , hogy mit tudott m e g v a l ó s í t a n i a fasizmus egy m á ­ sik gyarmaton, a gazdagabb E r i t r e á b a n . A z olasz g y a r m a t o s í t á s i t t negyven é v v e l e z e l ő t t k e z d ő d ö t t , s amint fenntebb l á t t u k az olasz l a k o s s á g ottani l e t e l e p í t é s e siralmas e r e d m é n n y e l zárult. É s most n é z z ü k a gyarmat g a z d a s á g i h e l y z e t é t . Eritrea k o r á n t sem s z e g é n y . „ T e r m é k e n y síkságai k ö n n y e n ö n t ö z h e t ő k é s csak a g y a r m a t o s í ­ t ó k r a v á r n a k ; — hegyoldalai l e g e l ő k k e l b o r í t o t t a k ; g y ö n g y h a l á s z a t a van M a s z a u á n á l é s a Dahlak s z i g e t e k n é l ; Dallolban t a l á n a világ leggazdagabb k é n s a v a s é r c e i t a l á l h a t ó k ; van k e v é s aranya é s pet­ r ó l e u m a " . (Kergonard: G a z d a s á g i földrajz.) E t e r m é s z e t i kincsek k i a k n á z a t l a n o k . A z o r s z á g fő k i v i t e l i c i k k e i : k á v é , n y e r s b ő r , ten­ geri só, g y ö n g y h á z é s gyöngy, A z o r s z á g k ö z g a z d a s á g á t a fasiszta „ c i v i l i z á l á s " t e h á t semmivel sem emelte é s a m e g l é v ő t e r m é s z e t i kincseit sem tudja hihasználni. A fasizmus A b e s s z i n i á b a n sem é r h e t el m á s e r e d m é n y e k e t , mint t ö b b i gyarmatain. Ahhoz, hogy a „ f ö l ö s " l a k o s s á g á t letele­ pítse, óriási ö s s z e g e k r e van s z ü k s é g e , ezzel pedig O l a s z o r s z á g ma nem rendelkezik, emellett a t e l e p í t é s csak ú g y v a l ó s í t h a t ó meg, ha e l ő b b az etiópiaiakat, akik m á r elfoglalták a h a s z n a i h a t ó földekét, — kiirtják. V é g e r e d m é n y b e n i t t is olyan lesz a helyzet, mint a t ö b b i olasz gyarmaton. A gyarmat i t t is egy p á r s z á z n a g y ü l t e t v é nyesnek nyújt majd n y e r é s z k e d é s i l e h e t ő s é g e k e t é s az ősi lakos­ s á g lassú, vagy ha a „ c i v i l i z á l á s b a " nem akar b e l e t ö r ő d n i , gyors p u s z t u l á s r a lesz ítélve. A fasiszta „civilizátori" t ö r e k v é s e k r ő l A n d r é Malraux, a Goncourt díj nyertese, a „ H ó d í t ó k " é s az „ E m b e r i sorsok" világhírű írója, a keleti civilizációk múltjának é s j e l e n é n e k egyik legjobb is­ m e r ő j e , jellemző k é p e t a d : „ M e l y n é p e k e u r ó p a i z á l ó d n a k a leggyorsabban? É p p e n azok, melyek nem á l l a n a k az e u r ó p a i a k e l l e n ő r z é s e alatt. A m a r o k k ó i , tuniszi, tripoliszi, a r á b i a i , egyiptomi, indiai m u z u l m á n asszonyok fátyolt hordanak. A perzsa n ő k m á r alig, a t ö r ö k n ő k pedig m á r e g y á l t a l á n nem. S melyik az az egyetlen ország, ahol a mandari­ nok (magas, e l ő j o g o k k a l b i r ó , k i v á l t s á g o s állami tisztviselők é s fő­ urak) m é g l é t e z n e k ? Nem Kina, sem J a p á n , hanem a francia ura­ l o m alatt álló A n n á m " . A b e s s z í n i a is így j á r n a a fasiszta uralom alatt. A z o r s z á g o t m e g g á t o l n á k szabad fejlődésében, a l a k o s s á g o t a v é g s ő k i g zsarol­ nák, a r a b s z o l g á k a t k é p l e t e s e n f e l s z a b a d í t a n á k , hogy modern b é r ­ r a b s z o l g á k k á t e g y é k őket, az abesszin p a t r i a r k á l i s t e r m e l é s t a „ci­ v i l i z á t o r o k " modern n a g y k a p i t a l i z m u s s á é s a m u n k á t r o b o t t á ala­ k í t a n á k át. A civilizáció é s a pacifikálás t e h á t nem azok az igazi okok,

melyek a fasizmust h á b o r ú b a vitték. Ezek csak t a k a r ó u l szolgáltak, hogy a dolgok m é l y é n rejlő igazi okokat l á t h a t a t l a n n á t e g y é k . Ezek u t á n joggal k é r d e z h e t j ü k , hogy t u l a j d o n k é p e n m i é r t is k e z d ő d ö t t el ez a h á b o r ú ? R o m á i n Rolland, mondta: „ A béke halálthozó a fasiz­ musra". Eltekintve attól, hogy a fasizmus a h á b o r ú t , mint nemzettisztító „acélfürdőt" dicsőíti, — mint maga Mussolini mondta: „ A h á b o r ú azt jelenti a férfinak, mint az a n y a s á g a n ő n e k . É n nem hiszek az ö r ö k b é k é b e n . T ö b b e t mondok, é n azt tartom, hogy a b é k e megöli, elpusztítja a legszebb emberi e r é n y e k e t , amelyek csak a v é r z i v a t a r b a n juthatnak felszínre . . . " , — a fasiszta O l a s z o r s z á g o t s ú l y o s b e l s ő bajai hajtották ebbe a külpolitikai kalandba. A fasiz­ mus iránti e l é g e d e t l e n s é g egyre i n k á b b n ő , hisz nem szabad elfe­ lejteni, hogy az o r s z á g 42 millió lakosa k ö z ü l csak 1 millió tartozik a fasiszta p á r t h o z é s ezeknek nagy r é s z e sem m e g g y ő z ő d é s b ő l l é p e t t be a p á r t b a , hanem a sok k e d v e z m é n y miatt, amit a fasiszta p á r t tagjai é l v e z n e k . A z o r s z á g b a n minden terror e l l e n é r e mindin­ k á b b e r ő s ö d i k az antifasiszta mozgalom é s a titkos n y o m d á k ezer­ s z á m r a terjesztenek antifasiszta lapokat é s r ö p i r a t o k a t . A fasiszta g a z d á l k o d á s a t ö n k s z é l é r e juttatta az országot. A külkereskedelmi mérleg deficitje az 1933 évi 1441 millióról 1934-ben 2441 millióra emelkedett. 1935 első hat h ó n a p j á b a n a deficit 1380 millió volt. (1935 m á s u o d i k felére h i á n y o z n a k az adataink, de el lehet k é p z e l n i milyen helyzetet teremtettek az olasz k ü l k e r e s k e d e l e m b e n a meg­ torlások). A z államháztartás deficitje a N é p s z ö v e t s é g adatai szerint 1933-ban 4.1 milliárd, 1934-ben 6.8 milliárd é s 1935 első 6 h ó n a p ­ jában a hadi k i a d á s o k o n kivűl 4.2 milliárd. A közadósságok összege 1933-ban 97.2 milliárd, 1934-ben 102.6 milliárd é s 1935 első hat h ó n a p j á i g 105.2 milliárd. A z Olasz Nemzeti Bank arany és deviza tartalékja az 1928-as 11 milliárdról 1935-ig 6 milliárdra c s ö k k e n t . A fasizmus a belpolitikai é s g a z d a s á g i v á l s á g o t egy h á b o r ú v a l akarta levezetni. A helyzet erre k ü l ö n ö s e n alkalmasnak tünt. A nagyhatalmak szeme N é m e t o r s z á g o n függött, F r a n c i a o r s z á g b a n jobb­ oldali, o l a s z b a r á t k o r m á n y volt a hatalmon é s Angliát, tekintve a k k o r i h i á n y o s hadi k é s z ü l t s é g é t , a fasizmus nem tartotta v e s z é ­ lyesnek. A fasiszták szeme előtt a japán p é l d a lebegett é s azt hitték, hogy a N é p s z ö v e t s é g most is m e g e l é g s z i k egy b i z o t t s á g k i k ü l d é s é v e l , p á r tiltakozó irattal é s azzal minden rendben lesz, s tekintve az olaszok nagy tehnikai fölényét joggal r e m é l t é k az adott k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t A b e s s z í n i a gyors m e g h ó d í t á s á t é s b í z t a k benne, hogy a k ö z e l j ö v ő b e n F r a n c i o r s z á g b a n is g y ő z a fasizmus, ami az o l a s z o r s z á g i fasizmus m e g r e n d ü l t h e l y z e t é t tekintve a v á r h a t ó p é n z ­ beli segélyt, h e l y r e h o z n á . A m i n t tudjuk a fasiszta r e m é n y e k nem v á l t a k v a l ó r a . Francia­ o r s z á g b a n a v á l a s z t á s o k o n a népfront győzött, t e h á t kimondottan fasisztaellenes k o r m á n y van az uralmon. Igaz ugyan, hogy Anglia nem t á m a d t a meg O l a s z o r s z á g o t , de viszont, m i u t á n tulajdon impe­ rialista é r d e k e i forogtak k o c k á n kiverekedte a N é p s z ö v e t s é g n é l O l a s z o r s z á g elitélését é s a m e g t o r l á s o k a t . A m e g t o r l á s o k , ha nem

is minden állam gyakorolta, s ú l y o s k á r o k a t okoztak az olasz gaz­ d a s á g b a n é s h a t á s u k , csak a j ö v ő b e n lesz é r e z h e t ő . Nem segített a helyzeten k ü l ö n b ö z ő p ó t a n y a g o k t ö m e g e sem, mert azonkívül, hogy sokkal d r á g á b b a k , mint az eredeti, k e v é h b é t a r t ó s a k is. í g y p é l d á u l a hires tejből k é s z ü l t gyapjú n é g y s z e r olyan d r á g a , mint az eredeti é s ezzel csak az olasz gyermekek szájából vonják el a tejet akkor, amikor a m ú g y is csak k e v é s jutott nekik. A b e s s z í n i a is k e m é n y d i ó n a k bizonyult. A z olaszoknak óriási á l d o z a t u k b a k e r ü l t az e l ő n y o m u l á s é s b á r az olasz csapatokat k i m é l t é k é s mindig az aszkarikat k ü l d t é k előre, a külföldi s z a k é r t ő k t í z e z r e k r e b e c s ü l i k a halottak é s s e b e s ü l t e k s z á m á t , nem s z á m í t v a azokat, akik a k ü l ö n b ö z ő tropikus b e t e g s é g e k b e n pusztultak el. A h á b o r ú is ren­ geteg ö s s z e g e k e t e m é s z t e t t fel, a lira arany é s d e v i z a t a r t a l é k j a 6 milliárdról 2 milliárdra c s ö k k e n t , maguk a h á b o r ú s k i a d á s o k 12 milliárdra r ú g n a k é s a v á r t külföldi k ö l c s ö n b ő l sem lett semmi. A n y o m a s z t ó anyagi helyzeten k é n y s z e r k ö l c s ö n ö k k i b o c s á j t á s á v a l , új a d ó k k a l , r e k v i r á l á s o k k a l é s ami a l e g t ö b b e t hozta az olasz állam­ p o l g á r o k külföldi é r t é k p a p í r j a i n a k á t v é t e l é v e l akartak segíteni. Ezek voltak a fasizmus utolsó tartalékjai. O l a s z o r s z á g n a k , ha a h á b o r ú s e r e d m é n y e k e t k i akarja hasz­ nálni a n e m z e t k ö z i j ó a k a r a t o n kívül m é g nagy k ö l c s ö n ö k r e van s z ü k s é g e . Maga Mussolini 2 milliárd l í r á r a b e c s ü l i a l e g s z ü k s é g e ­ sebb b e r u h á z á s o k a t A b e s s z i n i á b a n . Ezt az óriási ö s s z e g e t Mussolini nem e g y k ö n n y e n fogja megszerezni, A k á r m i l y e n nagy reálpoliti­ kusnak is kiáltották k i , e g é s z e n biztos, hogy a francia v á l a s z t á s o k e r e d m é n y é t nem látta e l ő r e . A mai francia k o r m á n y pénzügyileg a fasizmust, melyben a legnagyobb e l l e n s é g é t látja nem segítheti. N é m e t o r s z á g m é g ha akarna is nem adhat kölcsönt, mert maga is a l e g s ú l y o s a b b anyagi helyzetben van. A z U.S.A. t ö r v é n n y e l tiltottá el az e u r ó p a i á l l a m o k n a k v a l ó k ö l c s ö n n y ú j t á s t é s bajosan hihető, hogy é p p e n Anglia segítené k i a fasizmust e b b ő l a pénzügyi k á t y ú ­ ból. Hogy a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c is a legnagyobb b i z a l m a t l a n s á g g a l fogadta a g y ő z e l e m r ő l szóló h í r e k e t l á t h a t ó abból, hogy a l i r a m é g a n é g u s m e n e k ü l é s e u t á n is á l l a n d ó a n esik. A m i A b e s s z í n i a újonnan kikiáltott Olasz C s á s z á r s á g b a v a l ó b e k e b e l e z é s é t illeti, ez a fasizmus ö s s z e s n a g y k é p ü s k ö d é s e i k ö z ö t t a legnagyobb. A n e k t á l n i egy olyan nagy o r s z á g o t mint Csehszlo­ v á k i a , Ausztria, M a g y a r o r s z á g , R o m á n i a , J u g o s z l á v i a , Bulgária é s G ö r ö g o r s z á g e g y ü t t v é v e , amikor az o r s z á g n a k csak a /ö-ét tartják jól-rosszúl megszállva, t ö k é l e t e s g y ő z e l e m r ő l b e s z é l n i akkor, amikor a „ r e n d f e n n t a r t á s h o z " 500.000 ember, tankok é s r e p ü l ő g é p e k ezrei s z ü k s é g e s e k , e n y h é n szólva fantasztikus. Ez a gyors a n e k t á l á s t u l a j d o n k é p e n egy elkeseredett lépés, egy z s a r o l á s i kísérlet. Ilymódon a k a r t á k m e g s z ü n t e t n i a s z a n k c i ó k a t . H a A b e s s z í n i a u. i . m á r nem önálló állam, hanem az olaszok egy t a r t o m á n y a , akkor m á r nem h á b o r ú r ó l , hanem csak a fellázadt gyarmat katonai megfenyitéséről, b ü n t e t ő e x p e d i c i ó r ó l lehet szó, ahhoz pedig igazán semmi k ö z e sincs a N é p s z ö v e t s é g n e k , hogy O l a s z o r s z á g hogyan bünteti egy „forrongó" tartományát. 3

Visszhartg

A s z a n k c i ó k a t m e g s z ü n t e t i k . Ez azonban k o r á n t s e m jelenti azt, hogy a nyugati nagyhatalmak megijedtek volna a fasizmus nagy­ h a n g ú kijelentéseitől. A m e g t o r l á s o k m e g s z ü n t e t é s e i n k á b b azt bizo­ nyítja, hogy a n a g y t ő k é s á l l a m o k nem k é p e s e k egy e g y s é g e s a k c i ó r a , hogy a t ő k e k ü l ö n b ö z ő i r á n y ú é r d e k e l t s é g e nemcsak a t e r m e l é s b e n , hanem a p o l i t i k á b a n is a n a r h i á t e r e d m é n y e z . A m e g t o r l á s o k minden­ esetre, ha nem is jelentettek egy e g y s é g e s , őszinte h á b o r ú e l l e n e s megmozdulást, pénzügyileg meggyengítették Olaszországot. Mussolini egy újságírónak kijelentette: „Itália gyorsan felejt". Ez a kijelentés azonban nem hozza k ö z e l e b b a fasizmust é s Angliát, mert ha Mussolini gyorsan t u d is felejteni, A n g l i a biztosan nem. A n g l i a nem fogja elfelejteni az olasz p é n z e n szított egyiptomi é s palesztinai z a v a r g á s o k a t , nem a birodalom m o h a m e d á n j a i k ö z ö t t i fasiszta a k n a m u n k á t é s nem fogja eltűrni, hogy a birodalom legfon­ tosabb ü t ő e r é n , a szuezi c s a t o r n á n , é s Egyiptom k u l c s á n á l , a Tana t ó n á l O l a s z o r s z á g megvesse a l á b á t . K é t imperialista hatalom nem fér meg ugyanazon a t e r ü l e t e n , a g y ö n g é b b n e k engednie k e l l é s ma m é g A n g l i a az e r ő s e b b . A fasizmus h á b o r ú j a egy e g y e n s ú l y á t vesztett ember k é t s é g ­ beesett, v a d c s a p k o d á s á r a e m l é k e z t e t . Ez a h á b o r ú egy anyagi, politikai é s e r k ö l c s i alapját vesztett rendszer v é g s ő s z a l m a s z á l k a p ­ k o d á s a volt. H a enged, akkor a b e l s ő e l l e n t é t e s e r ő k m o r z s o l j á k fel, ha pedig m e g e l é g s z i k egy ilyen a b e s s z í n i a i félsikerrel, akkor az utolsó, e l l ö v ö l d ö z ö t t puskaporral e g y ü t t elszáll a t e k i n t é l y e is. Iványi János V I S S Z H A N G Ezen rovatban időről-időre közöljük olvasóinktól és elvba­ rátainktól szerkesztőségünkbe érkezett, olvasóinkat ér­ deklő írások, levelek azon részeit, amelyek a lapban képviselt eszmék visszhangjául tekinthetők.

Az érettségi után Az iskolaév vége felé, az érettségi vizsgák közeledésére a lapok h a s á b s z á m r a közlik a szentimentálizmustól c s ö p ö g ő cikkeket a „ b a l ­ lagó véndiákról", aki a „ G a u d e a m u s i g i t u r - r a l búcsúzik az iskolától, zsebében a „ N a g y Élet" kezdetét jelentő érettségi bizonyítvánnyal. Vezető sajtóorgánumunk kétcsillagos főírástudója kenetteljes hangon emlékezik meg az érettségi-bankettről és ünnepélyesen tiltakozik annak netaláni megszüntetése ellen, mert szerinte akármilyen is a mai diák helyzete, a diákságnak nem az igazságokra, hanem az illú­ ziókra van szüksége. Sajtónk é s írástudói ú g y látszik nem vették, vagy i n k á b b nem akarják észrevenni a diákság nehéz szociális helyzetét. A nehéz anyagi viszonyok között az érettségig eljutott diákot nem érdeklik az „első bankett bolond ö r ö m e i " , ami alatt a cikkíró valószínűleg a bankett koronáját, a nyilvánosházban v é g z ő d ő hajnali lumpolást érti. A d i á k s á g legnagyobb részének nincs szüksége cifra

Visszhang

sétapálcára sem, hogy ezzel dokumentálja érettségét. Fiatal életünk gondja kiül az arcunkra s minden cifra sétapálcánál, vagy bankettnél jobban igazolja érettségünket. N e k ü n k az érettségi nem a drukkot, nem a kölcsönszmokkingban való fényképezést, nem a bankett tatármártásos, borgőzös hangulatát, hanem a feleletre váró kérdések tömegét jelenti. Vájjon t u d n á n a k - e írástudóink feleletet adni ezekre a k é r d é s e k r e ? Feleletet arra, hogy mi legyen v e l ü n k ? Az legyen-e sorsunk, ami a 4—5 évvel ezelőtt éretteknek, akiknek az egyetem csak a további gondokat, a szűkös máról-holnapraélés n y o m o r ú s á g á t jelentette ? Feleletet arra, hogy honnan teremtsük elő az egyetemi tandíjakat, a könyvek árát é s a vizsgák d í j á t ? Feleletet arra, hogy mi lesz velünk akkor, amikor a diploma végre a kezünkben lesz? Az legyen-e sorsunk, ami a p á r évvel ezelőtt éretteknek, akiket évről-évre százával önt k i m a g á b ó l az egyetem és diplomát útravalóul adja nekik, de a d ó s marad a felelettel, hogy mit is kezdjenek vele? Akiknek a legnagyobb része m é g mindig munkanélkül, testileg-lelkileg elgyötörve kérvényez é s állást keresve házal egyre kevesebb r e m é n n y e l ? M i t csináljunk az érettségivel és az egyetemi d i p l o m á v a l ? É s k i az oka annak, hogy m á r az érettségitől a diplomáig, ezen a rövid szakaszon is kikopunk az életből ? Hol az a társadalom, az az újságíró, aki feleletet ad nekünk ? Lapjaink, „írástudóink" hallgatnak ilyenkor. A feleletet nekünk, magunknak kell megadnunk. Nem szabad elcsüggednünk, tanuljunk tovább és ne tűrjük, hogy a tanulás csak egyes osztályok előjoga legyen. Éhezve, fázva, éhbérekért órákat adva, de tanuljunk, mert a t u d á s hatalom, mert a t u d á s , ha ma nem is, de lesz idő, amikor biztos alapja lesz az életnek. Sorsunkat magunk építsük, nem va­ gyunk odaláncolva a mához és ne is tűrjük, hogy odaláncoljanak. M i nem akarunk letört kispolgárok, hulló egzisztenciák lenni, hanem szabad emberek. Le kell szoknunk arról a tévhitről, hogy a diplo­ mával „urak" vagyunk. Le kell szoknunk az ostoba é s céltalan osztálygőgről, amit a nevelés ragasztott ránk minden alap nélkül, hiszen az osztály m á r régen kicsúszott lábaink alól. Ne tűrjük, hogy olya­ nok osztogassák nekünk a tanácsokat, akiknek semmi érdekközössé­ g ü k sincs a fiatalsággal. M i élni akarunk, tudni akarunk, emberek akarunk lenni és ők a múlt század kifakult, poros, elrongyolódott gondolkodásmódját akarják ránktukmálni. Jaj nekünk, ha elfogadjuk! Aki ma marad le, ma hagyja tévútra vezettetni magát az elveszett. Ma újnak kell lenni! Újnak, új társadalmi törekvések befogadására, újnak, a régi, k o r h a d ó életformák lerázására és az új élet felépítésére. Az írástudók lapjától tehát nem várhatunk mást, mint tévútravezetést, kerékkötést, fakó, értelmetlen mesék álombaringatását. A jugoszláviai magyar ifjúságnak olyan lapra van szüksége, mely élet­ feladatául az ifjúság nevelését é s vezetését tűzte maga elé, olyan lapra, amelyet az ifjúság maga ír, minden ráerőszakolt vezetés nél­ kül, olyan lapra, mely őszintén tárja fel az ifjúság szociális helyzetét, problémáit és hazug ideálok és tekintélyimádat helyett konkrét ter­ vekkel áll az ifjúság elé. Ilyen lapra van nekünk szükségünk. É s ezt Várjuk a „HÍD"-tÓl is. E g y maturáns.

P I GY E L O Tavaszi parlament Érsekújvárott Ez év elején Pozsonyban megalakult Magyar Kisebbségi Társaság megbeszé­ lésre hívta Szlovenszkó minden magyar kultúrszervezetét. A megbeszélést Tava­ szi Parlamentnek nevezte el a cseh fiatal értelmiség Ifjúsági Parlamentjének példájára. A parlamenti meghívókat el­ küldték az összes jelentős kultúrszervezeteknek, de kifejezetten kizárták a po­ litikai pártokat, azok vezetőit, az aktív politikusokat és a pártok kultúrpolitikai csoportjait. Ezzel az intézkedéssel el akartak oszlatni a rendezők minden esetleges gyanút, másrészt ki akarták küszöbölni a kisebbségi életben oly nagy mértékben megnövekedett politikai be­ folyást a megbeszélésekből. Ez az elő­ vigyázatosság helyesnek bizonyult, mert bár e legjelentősebb régi kultúregyesületek alig jelentek meg, részt vett a kon­ gresszuson a fiatal magyar értelmiség minden árnyalata. A Parlament két napig ülésezett. A megnyitást közvetítette a pozsonyi rádió, ami szintén rendkívüli eset volt, amenynyiben független, jelentős magyar kultúresemény ezúttal jutott először a rádión át a nyilvánosság elé. A megnyitást, az üdvözléseket és az egész első napi meg­ beszélést szinte meghatott hangulat jel­ lemezte. A nép védelem, a jogtalanság és erőszak elítélése, a haladó magyarság, a több szociális igazság vágya valamennyi felszólaló szavaiban megmutatkozott Érdekesebb és mozgalmasabb volt a Parlament második napja. A szlovenszkói magyarság kultúrpolitikai kérdéseinek föl­ vetése ideológiai vitát támasztott s a ki­ sebbségi testvériesülés hangulatába bele­ rontott az új világtőrekvések vihara. A fasiszta szellemű Gömöri diéta egyik kép­ viselője ismertette mozgalmuk irodalom­ kritikai felfogását. A fajelmélet és ellen­ forradalom elvei azonban senkire sem ha­ tottak és a támadó ideoiógia lesújtó bírá­ latban részesült. A fajtisztaság, a faji el­

zárkózás, az asszimilálás, a keresztény­ ség, a demokrácia, a kisebbségi jövő pro­ blémái merültek fel a kiborult vitában s az előadót kivéve senki sem akadt, aki valamely formában nem utasította volna el a nyilvánvalóan göbbelsi propagandá­ ból táplálkozó irodalomszemléletet. A kü­ lönböző kritikák egymás után kimutatták, milyen mértékben logikátlan, tudomány­ talan keresztényellenes és antihumanista ez a gondolatmenet, amely azonfelül, hogy ellentétben áll a legszebb magyar szellemi hagyományokkal a kisebbségi magyarságra nézve végzetessé válható elveket tartalmaz. Farkas István gyönge védekezése és önigazolási kísérlete tel­ jessé tették álláspontjának vereségét, mivel állításait részben visszavonta és módosí­ totta, így véglegessé tette a haladó szel­ lem győzelmét, anélkül, hogy a parlament egységét megbontotta volna. Mindenki számára világossá vált, ugyanis, hogy ezek az elvek a gyakorlatban a kisebb­ ség megsemmisítésével volnának egy­ értelműek, amiből további következtetés­ ként azt a tanulságot vonták le a parla­ ment résztvevői, hogy kis népek, néptö­ redékek és kisebbségek fönnmarodását kizárólag a demokratikus társadalmi irány­ zatok biztosíthatják. Ha gyakorlati ered­ ményei egyelőre nem is lesznek, akkor is nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy a csehszlovákiai magyarság kultúrszervezeteinek első, közös összejövetelén hajó­ törést szenvedett a reakció és az elvi ellenfeleket i meghajlásra kényszerítette a haladó szellem. A Sarló megszűnése óta ez az első közéleti jele annak, hogy a szovenszkói magyar szellemi élet nem vesztette el kapcsolatait az új társadalmi törekvésekkel. Az új, ami a Tavaszi Parlamentben kialakult, nem csupán az volt, hogy a munkásság a polgárságnak kezet nyújtott a kultúra védelmének és építésének kö­ zösségében, hanem az a tény is, hogy

ezt a munkára nyújtott kezet el is fogad­ ták. Ebből adódott a konferencia áltat felvetett lehetőségek egyike: a kulturális egységfront, mely széles alapot biztosít a kultúra védelmének és építésének küz­ delmében, Nemzeti kultúránk védelme és meg­ mentése nem járna sikerrel, ha nem lát­ nánk meg azokat az okokat is, amelyek ennek a kisebbségi magyarságnak kúltúrfejlődését megakasztják, itt igazolódik a magyarságnak, mint kisebbségnek a sze­ repe a nemzetiségi kul.túrvonalon. Arról van szó, hogy éppen, mert kisebbség vagyunk, kultúránk kialakítására és a meglévő, de omladozó kultttrromjaink megmentésére'magunk biztosítsuk a kub turfejlődés alapját. Mert a kisebbségi nemzet, ha nem tudja megfelelően ki­ fejleszteni uj kultúráját és csak a régi romokon kesergi el sirámait, menthetet­ lenül elpusztul. Kisebbségi kultúránk pe­ dig éppen elég sok támadásnak, sőt ma­ rakodásnak van kitéve. Nem elégI az, hogy fez egy szellemi élcsapat, amelyik a maga elgondolásában építi kultúráját, ha nem lesz kisebbségi nemzet, amelyik az fel is tudja használni. Összefogásra van szükség sorvadó kultúránk megmentésére.

Üj rétegek beáramlására van szükség, hogy ez a munka eredményes legyen, olyan rétegekre, amelyek eddig csaknem teljesen ki voltak rekesztve a kisebbségi kultúrmunkából. Most ezek a rétegek el­ jöttek, utat építettek és az útra léptek, hogy a kisebbség kultúrájának elsorva­ dását megakadályozzák. Talán különös lesz sokak t lőtt, hogy éppen a nemzet­ közi vüágszemlélelü munkásság az, amely ezért karcol. Nézzen azonban mélyebben a dolgok mögé és meg fogja látni, ebben a lépésben is az internacionalizmus nemzetiségvállalásának az értelmét. Csak úgy tudunk igazán nemzetközi kultúrát építeni, ha az alapot, a nemzeti kultúrát megvédjük nemcsak a magyar, de vala­ mennyi nemzetiségi vonatkozásban. Mindamellett nem szabad a túlzott ál­ talánosítás hibájába esnünk. Kukúrmegmozdulásról van szó és így az ideológiai alapok körvonalazása nélkül elgondolni sem lehet azokat a formákat, melyek közt a Parlament határozatai megvalósíthatók volnának. Átszabad szellem' hangoztatása mellett" határozottabb irányú kultúrprogramot kellett volna adni, ami, reméljük a Tavaszi Parlament beígért további öszszejövetelei folytán ki is fog kristályosodni.

A dunai átfamok együttműködése és az egyetemi ifjúság -

(Centre d'Amicie internacionálé) véd­ nöksége alatt, 1936 április hó 23-ikán a Sorbonne-on tartották meg a jugo­ szláv, r o m á n , csehszlovák és magyar demokratikus érzelmű diákság képvi­ selői a nemzetiségi kisebbségek pro­ blémájával foglalkozó konferenciájukat. Ezen első közös összejövetelük ered­ ményeképpen örömmel állapítják meg, hogy hazájuk ifjúságában a megértés és az együttműködés e r ő s a k a r á s a él. Az ifjúságnak az a meggyőződése, hogy a nemzetiségi kisebbségek nehéz kér­ dését igazságos, h u m á n u s és békés úton kell megoldani. Csak demokratikus

és szabad rezsim segítheti elő ezt a megoldást Tekintve, hogy mindennek elengedhetetlen előfeltétele a világbéke biztosítása, a demokratikus ifjúságnak mindent meg kell tenni arra nézve, hogy az, egész világ pacifista erőit egy széles, legyőzhetetlen frontba tömörítse a béke védelmére. „Mi, diákok, kik a francia demok­ ratikus köztársaság területén élünk, mely a találkozást számunkra lehetővé tette, lelkesítve azon példától, amit a francia nép a s z a b a d s á g megteremté­ sével ' é s megvédésével mutatott, fel­ hívjuk a világ ifjúságát, hogy tudását

és munkaerejét bátran a demokrácia, s z a b a d s á g és béke szolgálatába állítsa, mert ezek hiánya mind tűrhetetlenebbé teszi a nemzetiségi kisebbségek életét. _ Hogy az általunk keresett megoldás­ hoz hamarabb eljussunk, szükségesnek tartjuk: hogy állandó és őszinte kapcsolat létesüljön nemzeteink ifjúsága között é s ezért ki kell irtani a sovinizmust, mely megmérgezi azt a baráti v szonyt, melyre nekünk feltétlen szükségünk van, hogy megismerjük és megértsük egymást, hogy múlhatatlanul szükséges min­ den országban a lakosság széles t ö m e ­ geinek felvilágosításán munkálkodni, a demokratikus erők összessége segítsé­ gével a nemzetiségi-kisebbségi követel­ mények mellett állástfoglalni, keresni a népek közötti közeledést és a népek önrendelkezési jogát a legrövidebb uton a megvalósuláshoz segíteni. A parancsuralmak diákságához a k ö ­ vetkező tanáccsal fordulunk: vizsgálják meg, hogy a demokrácia nem könnyitené-e meg ezen kérdések békés m e g o l d á s á t ; proklamálják azon akaratukat, hogy a problémák minden fegyveres erővel való megoldását megtagadják.

Hangsúlyozzuk, hogy a Duna-me­ dence külöböző népeinek földrajzai és gazdasági helyzete olyan, hogy egy­ másra vannak utalva, hogy részekre o s z t á s a erőszakolt. Még vagyunk győ­ ződve ezen népek föderációba való tömörülésének szükségességéről — ami a fenti problémák mogoldását is leheővé t e n n é .

;

Minden ország diáksága és ifjúsága! Ifjúságunk es népeink kulturális, erkölcsi és praktikus közeledése é r d e ­ kében, egy jobb, kölcsönös megértés érde­ kében, a demokratikus országok dunai konfederációja, a nemzetiségi kisebbségek kérdésének a népek Önrendelkezési jog­ elvének alapján való békés, igazságos etilben megoldása érdekében, egy mindenkinek és mindenki által biztosított béke és kölcsönös bizton­ ság érdekében tartsuk fenn a kapcso­ latot erősítsük és építsük együtt az if­ júság nagy, humánus világszövetségét, mely élni, dolgozni és békében és sza­ badságban fejlődni akar!" Paris.

Űj nemzedékünk szellemét, törekvéseinek irányát érintő levelek, könyvek, folyóiratok, cserepéldányok, ismertetésre vagy leközlésre szánt munkák Subotica, Poštanski fah 88 küldendők. Felkérjük munkatársainkat, hogy kézirataikat legkésőbb lapzártáig, minden hónap elsejéig szíveskedjenek beküldeni. A cikkek lehetőleg a papír egyik oldalára íródjanak. „HÍD" literarni, mesečni časopis, izlazi mesečno jedanput (oko 15-og). Odgovorni urednik i izdavač: SIMOKOVICH RÓKUS - Redakcija i administracija: SUBOTICA, Parčetićeua 39. Pretplatne cene: 1 god. 30'— din., fa god. 16'— din., V* god. 9' — din. 1

Pojedini broj 3 d i n a r a .

Gradska štamparija, Subotica — 36—593-2