Zöldség- Gyümölcs X I. é v f o l y a m, 8. s z á m, a u g u s z t u s

Zöldségés Gyümölcs X I . é v f o l y a m , 8 . s z á m , 2 0 0 7 . a u g u s z t u s

Piac

F u i t v e b  M a g y a r Z ö l d s é g - G y ü m ö l c s Sz a k m a k ö zi Sz e r v e z e t l a p j a

Vásároljon itthonról otthonra minõségi zöldséget, gyümölcsöt Garantáltan megbízhatóak az alábbi termelõi szervezetek termékei CHAMPIGNON UNION TÉSZ DÉL-KERTÉSZ DOMBEGYHÁZI EURO TÉSZ HAVITA-TÉSZ MEZÕ KER TÉSZ MÓRAKERT TÉSZ ZÖLD KERT-TÉSZ

Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány

Z ö l d s é g -

é s

TA R TA L O M

G y ü m ö l c s pi a c   KÁRENYHÍTÉS

Kárenyhítés – hol tartunk most?

5

  PROGNOSFRUIT

A kibővített EU legkisebb alma és körtetermése várható idén

6

Tűzelhalás támadta meg a körtefákat Svájcban

6

  TANÁCSKOZ ÁS

Control Union Hungaria Kft. a FruitVeB EurepGap együttműködő partnere, tel.: (36 1) 278-4451

Zöldségés Gyümölcs

Piac

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lapja Kiadja és terjeszti: a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Szerkesztőség: A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Tel.: 36 1 381 10 20 Fax: 36 1 209 16 97 E-mail: [email protected] Szerkesztőbizottság: Árvay Ferencné, Ferencz Anita, Fodor Zoltán, Dr. Lux Róbert, Dr. Mártonffy Béla, Medina Viktor Szakértők: Dr. Bittsánszky János Szabó József Dr. Thurn László Főszerkesztő: Dr. Boldvainé dr. Böde Beáta Tördelés: Marossy Attila Hirdetésfelvétel: Boldog Marketing Tanácsadó Bt. Tel./Fax: (36-1) 275-41-07 E-mail: [email protected] Megjelenik: havonta ISSN 1417-7781

A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget.

Zöldségés Gyümölcs X I . é v f o l y a m , 8 . s Z á m , 2 0 0 7 . a u G u s Z t u s

Kajszibarack bemutató Cegléden

8

Kajszibarack nemesítés

8

Reflektorfényben a tápanyaggazdálkodás

9

Miről árulkodik a gyümölcsfák kérge?

9

Logisztikai központot avattak Kisteleken

9

  GAZDASÁGI ELEMZÉS

A magyar és a német, jó színvonalú, étkezési célú almatermelés költség- és jövedelemviszonyainak összehasonlítása 1

10

  MINŐSÉGELLENŐRZÉS

ZöMi-GYüMi vagy győztes ágazat?

12

Ismét találtak növényvédőszerrel szennyezett paprikát a német piacon

14

  PIAC

Szilvakörkép

15

Szilva fajtakutatás

15

Továbbra is Oroszország a török paradicsomtermés legfőbb exportpiaca 16 Lengyel erőfeszítések a biotermelés népszerűsítésére

16

Kevesebb sárgarépa termett Lengyelországban

16

Új típusú, kis vízigényű zöldség-gyümölcsmosó berendezés

16

  MARKETING

Zöldség-gyümölcs a Sziget Fesztiválon

17

Édes paradicsomfalatok csokiszelet helyett

18

Helytakarékosak a kocka-dinnyék

18

Jó bornak is kell cégér

18

  HÍREK

Piac

fuitveb  maGya r Zö l d séG-Gyümölcs sZ akmaköZI sZer veZe t laPja

Fotó: Czifra Lajos

Nyilatkoztunk

19

Hollandia agrárbevételének 40%-át a kertészet adja

20

Megvalósult

20

A lap meg j elenését az A M C támogat j a

20 07.

AU G US Z TUS



Zöldség, gyümölcs a Szigeten!

Z ö l d s é g -

é s

G y ü m ö l c s pi a c

kárenyhítés

Kárenyhítés – hol tartunk most? Az idei, sok helyen 100%-os fagykár az előző években elszenvedett hasonló veszteségek után számos gazdálkodó, első sorban gyümölcstermelő egzisztenciája veszélybe került. A szakmai szervezetek bevonásával hosszadalmas – megoldást kereső – tárgyalás ­ sorozat kezdődött az agrár tárca és a gazdák között, végül augusztus 6.-án megegyezés született. A megállapodás eredményei A tartalékok hiánya miatt fontos volt, hogy a támogatási előlegeket legkésőbb október 15.éig megkapják a gazdák. Erre a termésbecslés alapján kerül majd sor, kaptak ígéretet a termelők Gráf József minisztertől. Továbbá arra is, hogy támogatásra 9-10 milliárd forint áll majd rendelkezésre, attól függően, hogy hány termelő veszi igénybe a kamattámogatásos hitelt. Az összeg egy részét költségvetési forrásból biztosítják, amit a minisztérium saját keretéből jelentősen megnövelt. A miniszter vállalta, hogy a támogatást igazságosan fogják elosztani: a 100%-os fagykárt szenvedett termelők kapnak nagyobb kárenyhítést, hiszen egy 30%-ost kárt szenvedett gazdálkodó esetében a megmaradt gyümölcs magasabb áron várható értékesítése kompenzálja a természeti csapás által okozott veszteséget. A támogatást viszont csak azok kaphatják meg, akik beléptek az újra megnyitott kárenyhítési alapba. A belterületi földeken gazdálkodóknak ez nem volt lehetséges, de ők is részesülnek támogatásban, ha gyümölcsterületük nagyobb, mint ezer négyzetméter. A 100%-os fagykárt szenvedett termelők egyszeri megsegítésére az FVM rendeletet hoz, melyben biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszertől függetlenül ezek a termelők 40 ezer Ft hektáronkénti támogatásban részesüljenek.

Ami elmaradt Egy közös lengyel-magyar fellépéssel uniós támogatást is szeretne elérni a termelők számára Brüsszelben a miniszter, de ezek a tárgyalások hosszabb időt vesznek igénybe. A gazdák szerették volna, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térségét katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítják (bár hasonló fagykár más megyék területén is volt), de erre a hatályos jogszabályok jelenleg nem adnak lehetőséget (törvénymódosítás szükséges).

Kedvezményes hitel fagykárra Mint előző számunkban beszámoltunk, július 26-án megjelent az FVM kárenyhítési rendelete [66/2007. (VII.26.) FVM rendelet] a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről, amely az év végéig érvényesíthető (MTI): Kedvezményes hitelre csak az a termelő jogosult, aki belépett az agrár kárenyhítési rendszerbe és a fagykárt bejelentette a

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz. A kedvezményes hitelből a termeléshez szükséges anyagokat és eszközöket vásárolhat, valamint a pénzt egyéb kötelezettségeinek a fedezetére költheti a károsult termelő. A hitel futamideje legfeljebb 8 év, ezen belül két év lehet a türelmi idő, amikor csak a kamatot kell fizetni, a tőketörlesztést nem. A kamat a háromhavi BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), plusz 2 százalékpont, amelyhez a BUBOR felét adja támogatásként az állam. (A BUBOR jelenleg 7,56%, de a futamidő alatt mindig a kamatperiódus első napjának kamata számít a teljes időszakon keresztül.) A folyósító bank felszámíthat még rendelkezésre tartási jutalékot, késedelmi kamatot és szerződésmódosítási díjat is. A hitel nagysága legfeljebb a hozamérték csökkenésének 70%-a. A hozamértékcsökkenést úgy kell kiszámítani, hogy a korábbi három kármentes év átlagtermését be kell szorozni a rendeletben szereplő árral (ez lesz a referencia hozamérték), és ebből le kell vonni az idei termés árát. Például cseresznyénél 2003-ban 143,10 forint, 2004-ben 134,70, 2005-ben 144,60, tavaly 165,60 forint volt a kilogrammonkénti átlagár, az idei pedig 195,50 forint. Nem jár támogatás annak a termelőnek, aki csődeljárás, felszámolás, vagy végelszámolás, illetve végrehajtás alatt áll, továbbá lejárt köztartozása van. A hitelkérelmeket ez év utolsó napjáig lehet beadni.

Előzmények A fagykárokat követően a szakmai szervezetek – a FruitVeB, az ÉKASz – azonnal konkrét javaslatot terjesztettek elő a termelőket érintő károk enyhítésére, mivel a fagyok következményeként olyan mértékű kár ért sok gazdaságot, ami összeomlást vetít előre. A FruitVeB a termelők fölvetéseit összegyűjtve folytatott személyes konzultációkat a tárca vezetőivel. Rendkívüli ülést tartott, melyen az FVM Agrárszabályozási Főosztályának vezetője adott tájékoztatást a helyzetről. A FruitVeB eredményes munkát végzett a hozamértékcsökkenés kiszámításához elfogadott árak tekintetében. Az ÉKASz az Országgyűlés Mezőgazdasági ­Bizottsága elé vitte az ügyet, és pontos kárfelmérést javasolt, fölhasználva a saját megyei és a FruitVeB által elkészített országos felmérést és térképet. A tárca hajthatatlan volt abban, hogy csak az uniós szabályozás adta keretek között lehet kezelni az ügyet. Ismét megnyitotta ugyanak-

kor a Nemzeti Kárenyhítési Alapot, lehetővé téve a belépést, hiszen ez jogosít föl bármiféle kárenyhítéshez jutásra. Kedvezményes hitelkonstrukciót is ajánlottak a gazdáknak. Az ÉKASz és a gazdakörök nem fogadták el a rendezésnek ezt a módját, mivel méltánytalannak tartották azt az őket ért kár nagyságához képest. Szerették volna elérni, hogy a térséget nyilvánítsák katasztrófa sújtotta területnek, kapjanak gyors anyagi segítséget a gazdák az ültetvények termőképességének megőrzésére, könnyítsék meg a közterhek fizetését, illetve tegyék lehetővé a bankhitelek átütemezését. Mivel a tárca nem engedett a követelésnek, másfél hónap elteltével a gazdák – az ÉKASZ valamint az érintett megyék gazdaköreinek képviselői nevében petíciót nyújtottak be Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, és demonstrációs bizottságot hoztak létre. Július utolsó dekádjában többnapos tüntetést tartottak Szabolcsban, ‑ több kilométer hosszan erőgépekkel, munkagépekkel zárták el a 4-es főutat a határ közelében ‑, hogy ezzel adjanak nyomatékot követeléseiknek. Gráf József miniszter szabadságát megszakítva utazott a helyszínre, majd ezt követően tárgyalóasztalhoz ült a gazdák képviselőivel. A tárgyalások során mindkét fél a megoldást kereste a nehéz helyzet orvoslására. Így született meg augusztus 6.-án a cikk elején említett megállapodás. A gazdák elérték, hogy bizonyos feltétellel a belterületi ültetvények is részesülhetnek kárenyhítésben, a munka nélkül maradtak számára közmunkaprogrammal biztosít a Kormány munkalehetőséget. Több témában jogszabály módosításra vonatkozó javaslatot fogadott el a tárca. Viszont kitartott amellett, hogy csak a kárenyhítési alaphoz csatlakozott gazdák számára tud segítséget nyújtani, és – a jelenlegi szabályozás adta lehetőség híján – nem nyilvánította katasztrófa sújtotta térségnek a területet.

A gyümölcságazat életben maradása a tét A helyzet súlyosságát és az intézkedések elkerülhetetlenségét a piacok elvesztésnek valós veszélye indokolja. A FruitVeB ezért javaslatot tett arra vonatkozóan is, hogy a tárca indítson tárgyalásokat az unió felé egy magyar-lengyel közös támogatás elérésére. Föllépett annak érdekében is, hogy a támogatások odaítélésekor jusson kifejezésre a minőség előnye az igénytelenséggel szemben. Ugyanakkor be kell látni, hogy a differenciált mértékben juttatandó kárenyhítés nem tudja a veszteségeket kompenzálni, most a gyümölcságazat életben maradása a tét. A tárca munkájának legnagyobb eredménye az a döntés, hogy a Nemzeti Kárenyhítési Alapot újra megnyitotta. Ilyen horderejű intézkedésre eddig nem volt példa. 

20 07.

AU G US Z TUS



ELŐREJELZÉS

Z ö l d s é g -

A kibővített EU legkisebb alma és körtetermése várható idén

Az új tagállamok jelentős fagykárai megtizedelték az idei almatermést. A 8 új tagállamban, ahonnan rendelkezésre állnak becslések, összességében 45%-kal lesz kevesebb az idei termés a tavalyihoz képest. Ezekben az országokban mindössze 1,72 millió tonnára becsülhető az alma mennyisége az idén (2006-ban ez a mennyiség 3,18 millió tonna volt). A tavaszi fagy áprilisban és májusban egyes termőterületeken katasztrofális károkat okozott mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően, leginkább az enyhe téli időjárás ­miatti korai vegetáció következtében. A régi tagállamok átlagos termésmennyiségre számítanak, s amennyiben Olaszország még felfelé korrigál, 3%-kal, mintegy 6,8 millió tonnával akár több is lehet az idei termés. Ez a mennyiség gyakorlatilag a két előző termőév átlagának felel meg. Az összes tagállamot figyelembe véve az összes becsült termés mintegy 13%-kal lesz kevesebb az előző évi amúgy is átlagon aluli termésnél. Az uniónak mindenesetre 1991 óta ez a legalacsonyabb termése. Akkor is igen jelentős fagyok voltak, szintén késő tavasszal, a régi tagállamokban.

I

dén a legtöbb tagállamban a szüret kezdete legalább 2 héttel korábbra tehető. Az Alpok déli lejtőin a Gala már augusztus elején érett volt. Dél-Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában érik csak az alma a szokott időben. A körtetermés is kevesebbnek ígérkezik. Az összesen 2,44 millió tonna termés 8%-kal lesz kevesebb 2006. évihez képest. A kiesés oka csak részben kereshető az újonnan csatlakozott tagállamokban fellépő fagykárok következményében. Nagyobb mennyiség hiányzik a déleurópai termelő országokban: Olaszországban és Franciaországban leginkább az alternancia miatt, míg Spanyolországban és Portugáliában a virágzáskori kedvezőtlen ­ viszonyok miatt. Idén a nagy gyümölcsméret lesz jellemző. Az a tavalyi probléma, hogy túlkínálat jelentkezett az apró, nem jó minőségű áruból, várhatóan nem fog megismétlődni. A WAPA (World Apple and Pear Association) mindenesetre felhívta tagországainak figyelmét, hogy az almatermésűek uniós exportját mielőbb fejezzék be, hogy ne alakuljon ki túlkínálat az európai piacon. A 29. naptári hétig mindössze 739 ezer tonna alma és 284 ezer tonna körte került az unió piacára.

Országok szerinti helyzetkép az almánál A ZMP munkatársa, dr. Ellinger a következőképpen foglalta össze az idei szezon várható alakulását. Ausztriában jó volt a kötődés, a gyümölcsméret és az áruminőség is jellemzően jó lesz. A szüret két héttel korábban kezdődik. Észak Stájerországban jelentős jégkárok voltak, de legnagyobb részét a jéghálókkal ki lehetett védeni. Belgiumban átlagos termés várható, mely nagyjából azonos a tavalyival, valamennyivel



20 07.

AU G US Z TUS

kevesebb lesz a Golden, több a Boscoop és az Elstar. A Jonagold részaránya folyamatosan csökken, a termelők új fajtaként leginkább a Kanzi, Belgica, Rubens, Junami és a Pinova fajtákat telepítik. A szüret szintén két héttel korábban kezdődik, de a valószínűsíthető felmelegedés hatására a növényvédelem is komolyabb problémát jelent. Franciaország átlagos, normál termést vár az előző évi jelentősebb kieséssel járó (-10%) év után. A gyümölcs mérete jellemzően jó, a szüret az északi termőterületeken 10–15 nappal korábban kezdődik, a déli termőtájban viszont idejében lesz. A Golden részaránya jelentősen csökkent az elmúlt 10 évben (2007: kb. 600 ezer tonna), második legjelentősebb részarányt a Gala-típusok képviselik mintegy 300 ezer tonnával. Németország fő termővidékein bővebb terméssel számolnak a tavalyinál, csak a szász termővidéken lesz kevesebb az alma. Összességében az idősebb fajták részaránya csökkent a kivágások miatt (Cox Orange, Idared, Gloster). A jég okozta kár átlagosnak mondható, a betakarítás szintén 2 héttel korábban kezdődik. Az olasz almatermelés 62%-a Dél-Tirolra koncentrálódik (Alto-Adige, Trento). Az ennek kétharmadát adó Alto-Adige tartományban a termés 7%-kal lesz kevesebb a tavalyinál, Trentoban pedig közel 15%-kal több terem az idén. Olaszország mindössze 3%-kal vár nagyobb termést a 2006. évihez képest. Az összes termésmennyiség újra meghaladja a kétmillió tonnát Európa legnagyobb almatermelő országában. Tirolban igen jónak ígérkezik a minőség, habár júliusban – leginkább a Gala-nál – a napégés gondot okozott. A szüret 8–10 nappal kerül előbbre. Trentoban nincs ok panaszra, itt valószínűleg majd a tárolókapacitás lesz kevés. A Pó síkságon leginkább a vízhiány okoz gondot.

é s

G y ü m ö l c s pi a c

Hollandiában is jó termésmennyiséggel számolnak (+2%), bizonyos tájegységekben leginkább a jégesők okoztak gondot (Zealand, Noordoostpolder, Goes regiók). A Jonagold részaránya csökkenőben van (-9%), az újabban növekvő fajták: a Kanzi, Junami és a Rubens. A betakarítás itt is két héttel korábban kezdődik. Portugáliában 1998-óta nem volt ilyen alacsony a termés. Virágzáskor még kedvező volt az időjárás, utána az esős, viharos időjárás és a fokozódó gombafertőzések okoztak gondot. Spanyolországban habár a tavalyinál nagyobb terméssel számolnak, az előző három év átlagában még mindig legalább 20%-kal kevesebb lesz a mennyiség. Márciusban voltak fagykárok, a virágzás ideje alatt és után pedig nagyon kedvezőtlen időjárás volt Katalóniában. Lerida és Aragon tartományokban több mint 700 hektárt érintett a jégkár. Az Egyesült Királyságban jelentősebb modernizáció történt az elmúlt 3 évben. Az idei termés jónak mondható, annak ellenére, hogy kb. 10%-át jégkár érte. Csehország termését is többszörösen megtizedelte a fagy (április 6, 21, május 1.) A termés 1995 óta nem volt ennyire alacsony, s nagy része nem alkalmas a frisspiaci értékesítésre. Magyarországnak sem volt még ennyire alacsony a termésmennyisége, talán évszázadonként egyszer fordul elő ilyen mértékű kár. Két esetben is igen jelentős fagykár érte az országot, annak is leginkább az északi és ­keleti részét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei régióban legkevesebb 80–90%-os a kiesés, de egyes dunántúli részeken is meghaladja a 60%-ot a kár. A dél-nyugati termőtájban nem volt fagykár, ott viszont a napégés okoz némi kiesést. Általában az összes termés 75%-a kerül ipari feldolgozásra, idén ez az arány csak mintegy 60% körülire becsülhető.

Tűzelhalás támadta meg   a körtefákat Svájcban Míg korábban Thurgau kantonban csaknem kizárólag az ­almafákat támadta meg a tűzelhalás, a fertőzés mára már a körtefákra is átterjedt és gyakorlatilag a kanton egész területén erőteljesen jelen van. Különösen a sűrű telepítésű, árutermelő gyümölcsösökben pusztít, az ott jellemző alacsonytörzsű ültetvényeken. Időközben 50 hektárnyi árutermelő gyümölcsöst ki kellett irtani, néhány hektáron az erős fertőzés miatt a fákat erősen vissza kellett metszeni. Ezen kívül ki kellett vágni 3822 db magastörzsű almafát, és erősen visszavágtak 7950 darabot. Az intézkedések hatására az almaültetvényekben a helyzet stabilizálódott. Ellenőrzéskor lényegesen kevesebb friss fertőzést lehetett a fákon találni, mint májusban, júniusban. Most viszont egyre több a fertőzött hajtás a körteültetvényekben, de a magastörzsű telepítésekben is. 736 magastörzsű körtefát máris kivágtak, 507 fát pedig erősen vissza kellett vágni. A tűzelhalás miatt ki kellett vágni 482 birsfát, 683 galagonyabokrot és 163 egyéb fertőzött cserjét.

(fruchtportal.de)

Z ö l d s é g -

é s

ELŐREJELZÉS

G y ü m ö l c s pi a c

Az Európai Unió almatermesztésének alakulása országonként, 1000 tonna Országok Olaszország Franciaország Németország Spanyolország Egyesült Királyság Hollandia Belgium Görögország Portugália Dánia Írország Luxemburg Ausztria Svédország Összesen Szlovénia Csehország Magyarország Lengyelország Litvánia Szlovákia Bulgária Észtország Lettország Összesen EU-27 összesen:

2002 2171 1966 763 646 124 370 349 244 300 25

2003 2152 1728 818 704 156 405 319 165 280 25

2004 2035 1708 945 549 160 435 356 282 284 26

2005 2032 1708 925 701 192 380 317 265 252 26

2006 1991 1584 948 547 174 347 358 267 247 27

2007 becslés 2043 1613 952 570 202 391 348 266 197 26

163 20 7139 42 155 527 2168 120 27 73 17 50 3104 10228

152

163

173

161

194

6905 62 152 508 2428 180 34 58 5 36 3369 10269

6949 60 164 700 2522 70 31 58 2 7 3547 10496

7072 58 138 467 2200 130 36 71 11 38 3149 10221

6651 50 159 480 2250 100 31 65 10 32 3177 9828

6802 60 106 203 1200 40 10 60 18 25 1721 8524

2007/2006 % 2 1 0 4 15 12 -2 0 -20 -2 0 0 20 0 2 20 -33 -57 -46 -60 -68 -7 80 -21 -45 -13

2007/03-06 % 0 -4 4 -8 17 0 3 9 -25 5 0 0 20 0 -1 5 -30 -62 -48 -55 -70 -3 157 -10 -48 -17

Prognosfruit 2007, Forrás: Eurofel

Az Európai Unió körtetermesztése országonként, 1000 tonna Országok Olaszország Franciaország Németország Spanyolország Egyesült Királyság Hollandia Belgium Görögország Portugália Dánia Svédország EU-15 összesen Szovákia Csehország Lengyelország Magyarország Bulgária KK-EU 10 összesen EU-25 mindösszesen

2002 948 237 64 603 35 179 173 39 125 5 1 2385 4 2 90 27 11 123 2508

2003 831 191 49 612 35 170 176 32 80 4

2004 854 248 61 521 34 225 231 54 178 5

2005 882 230 53 608 27 200 229 56 130 5

2006 966 246 57 535 27 234 268 45 175 6

2007 becslés 876 218 55 453 29 250 280 61 157 6

2173 5 2 77 33 6 557 2730

2411 0 2 87 37 4 126 2537

2420 0 2 65 40 4 111 2532

2560 1 2 55 39 4 100 2660

2384 0 3 35 12 3 53 2437

2007/2006, % -9 -11 -3 -15 5 6 4 33 -10 0

2007/03-06, % 0 -4 0 -21 -5 20 24 32 8 37

-6 -79 29 -36 -68 -8 -46 -8

-1 0 37 -50 -65 -15 -53 -1

Prognosfruit 2007, Forrás: Eurofel, FruitVeB.hu

Körtetermesztés az Európai Unión kívüli országokban, 1000 tonna Országok Törökország Svájc Szerbia USA Összesen

2002 358 23 8 722 1122

2003 378 27 21 748 1180

2004 373 25 687 1089

A lengyelországi termés sem volt 1990 óta ennyire alacsony. A kétszeri fagykár a 170 ezer hektárból mintegy 145 ezer hektárt érintett, az összesen becsült termést 1,2 millió tonnára teszik. A feldolgozóipar csak mintegy 500–600 ezer tonnát fog tudni feldolgozni, ennek az árakra mindenképp lesz hatása, a léalma ára várhatóan fel fog szökni. Ez a helyzet mindenesetre lehetővé teszi, hogy a 15-ök almával megjelenjenek az orosz piacokon. Egyedül a szlovén almatermés ítélhető elfogadhatónak ebben a régióban.

A körte is lényegesen kevesebb A körtetermés is lényegesen alacsonyabbnak ígérkezik az idei évben, az új tagállamok jelentős kiesése következtében jóval az átlag alatt lesz. Csak Belgiumban és Hollandiában tapasztalható – az újabb telepítések következtében – növekedés. A számottevő kiesés leginkább Spanyolországot jellemzi az almánál már említett okok miatt.

2005 377

2006 379

2007 becslés 380

2007/2006, % 0

2007/03-06, % 1

25 654 1056

24 655 1059

30 680 1090

23 3 2

35 0 0

A konferencia helyszíne ezúttal Litvánia fővárosa volt Az idei konferenciát a Litván Farmerszövetség és a Litván Gyümölcs Szövetség közösen szervezte. A 31. alkalommal megrendezett találkozónak Vilnius patinás környezetet nyújtott. A konferencia részeként természetesen Litvánia gyümölcstermesztése is bemutatásra került. Itt a legjelentősebb faj az alma, melynek termésmennyisége átlagosan évente 120 ezer tonnára tehető. Közel fele a feldolgozóiparba, negyede a friss piacra kerül, harmada pedig az önellátás részét képezi. Az árutermő gyümölcsösök termőterületének fele 50 ha-nál nagyobb ültetvényekben található. Az összes egyéb gyümölcs – leginkább bogyós gyümölcs – felület mindösszesen 320 ha. Az árutermelő gazdák száma 547 fő. Az idei almatermést a februári -25 fokos fagy tizedelte meg. A termelők nem igazán szándékoznak termelői szervezetekbe tömörülni, ezért még gyakorlatilag egyetlen ilyen szervezet sem működik az országban. Az almaimport legnagyobb része (90%) Lengyelországból származik.

Prognózis az EU-n kívüli országokban almára... Pierre Nicolas Peres, a WAPA elnöke foglalta össze az idei várható eredményeket. Az első 20 legnagyobb almatermelő országból a FAO adatai szerint 6 az Európai Unió tagja, a többiről – a két utolsó kivételével – gyakorlatilag szót ejtett előadásában. Kína az 2007/08-as termőévben eléri a 25 millió tonnás termést. A termőfelület 1,9 millió hektár. A termés 60%-át a Fuji fajta teszi ki. Kína exportvolumene 950 ezer tonna, ennek 50%-a Dél-Ázsiába, közel 20%-a Oroszországba és kb. 5%-a Hollandiába kerül. Az import az utóbbi öt évben folyamatosan csökkent. Az USA idei termése 4,3 millió tonna körül várható. Az idei export várhatóan eléri a 650 ezer tonnát. Az import idén 160 ezer tonnára becsülhető. A többi Észak- amerikai országban Kanadát kivéve, jó termésű év prognosztizálható, tehát az import növekedése csak itt várható. Az orosz almatermést 2 millió tonna körül várják, az elmúlt két év importjának volu­mene elérte a 700 ezer tonnát. Az egykori szovjet tagállamokból még Ukrajna almatermelése jelentős, a termőfelület meghaladja a 700 ezer hektárt, majd Üzbegisztán, Moldávia, Azerbajdzsán, Fehér-Oroszország következik a sorban. Moldávia exportja a legjelentősebb, a tavalyi évben elérte a 130 ezer tonnát. A legnagyobb importőr pedig Fehér-Oroszország, évi közel 90–100 ezer tonnával. A déli-félteke termelése 4,6 millió tonnát tett ki a tavalyi évben. A legnagyobb arányban termelt fajták közül a Gala és a Red Delicious változatait kell kiemelni. Chile ebből 1,6 millió tonnát, Argentína 1,05 ezer tonnát, Brazília közel 1 millió tonnát, Dél-Afrika 0,7–0,8 millió tonnát, Új-Zéland 0,4 millió tonnát, Ausztrália 0,2 millió tonnát tesz ki. A legnagyobb exportőr továbbra is Chile (760 e t), majd ezt Új-Zéland, Dél-Afrika és Argentína követi.

... és körtére Körte tekintetében 7 uniós ország található az első 20 legnagyobb termelő ország sorában. A sort szintén Kína vezeti az idei évre becsült közel 13 ezer tonnával. Kína körte exportja idén eléri a 800 ezer tonnát, az import pedig mindössze 50 ezer tonnát tett ki a tavalyi évben. Az USA idei termése 680 ezer tonna körül várható. Ez kevesebb, mint az elmúlt évek termése, így az exportvolumen csökkenni és várhatóan a kínai import növekedni fog. Mexikó termése 31 ezer, Kanada termése pedig 13 ezer tonna körül várható. A déli félteke vezető hatalma Argentína (700 e t), a legjellemzőbb fajták a Vilmos (45%) és a Packhams (40%), majd DélAfrika következik 340 ezer tonnával. Chilében mintegy 230 ezer tonna terem, Ausztráliában pedig 120 ezer tonna. A legnagyobb exportőr Argentína közel 400 ezer tonnával, a legnagyobb importőr pedig Brazília évi mintegy 140 ezer tonnával. Ferencz Anita, FruitVeB

20 07.

AU G US Z TUS



TA N ÁC S KO Z Á S

Z ö l d s é g -

Kajszibarack bemutató Cegléden A Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. idén is megrendezte szokásos kajszibarack fajtabemutatóját a ceglédi intézetben. A kutató intézet 57 évvel ezelőtt alakult, és tevékenysége során közel 80 fajtát nemesített, értékelt és adaptált a gyakorlatnak.

B

evezetőjében dr. Erdős Zoltán igazgató ­elmondta, hogy idén a korai gyümölcsérés a rendezvény időpontját is előbbre hozta a szokásosnál. Idézte Mohácsi Mátyást (a KertMagyarország megálmodóját), aki szerint a „A kísérlet az alapja a több – jobb gyümölcstermelésnek.” Szabó József a FruitVeB elnöke a gyümölcstermesztés hazai helyzetét kritikusnak ítélte. Az igen enyhe tél nyomot hagyott az ültetvényeken, megnehezítette a növényvédelmet, majd a tavaszi fagy április végén és május elején, valamint országszerte viharok és jégverés tizedelték az idei termést. Az ágazat szereplőinek jelenős hányada a szürkegazdaságban mozog az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben.

Idén jó volt a piac A magas hőösszeg miatt az érés lefutása kifejezetten gyors volt, a szokásoshoz képest harmadannyi idő alatt kellett betakarítani a kajszibarackot. A szűk termésű év miatt a keresleti piac igazolódik. Elmondható, hogy összességében jól sikerült az idei szezon. Magyarország számára a kajszibarack az egyik meghatározó faj. Azzal viszont tisztában kell lenni mindenkinek, hogy a piac meghatározói nem mi ­ vagyunk, a magyar gyümölcsterme-



20 07.

AU G US Z TUS

lés csak mintegy 1–3%-a az unióénak. Idén a belföldi piac is jó, az exportpiac is megfelelő volt, a termékek ára 240–280 Ft/kg között mozgott, de az erősödő importtal mindenképp szá­molni kell. Az import pedig leginkább a minőségi áru hiányára utal, úgy néz ki, nem tudunk olyan árut szállítani, amit a piac vár! A belföldi piacon rendkívül rossznak mondható a szerződéses fegyelem, éppen emiatt a Sió fontolgatja, hogy kivonul a magyar piacról.

Árukivonás csak a TÉSz-eken keresztül A nyomonkövethetőségnek való megfelelés ágazati szinten igazából minősíthetetlen, ezen a területen a szakmaközi szervezet egységes fellépést sürget. Ehhez a piac legalizálását nem lehet elkerülni. A TÉSz-ek részaránya az értékesítésben még mindig csak 14–15%, remélhetőleg a reform kapcsán sikerül szerepüket fokozni, vonzóbbá tenni a termelők számára. Az árukivonás mindenképpen csak rajtuk keresztül lesz bonyolítható.

Lehetőség az ültetvénykorszerűsítésre A pályázatok kapcsán a FruitVeB-nek nagyon jó a kapcsolata az FVM-mel. A kertészeti gépek, berendezések az EMVA pályázatoknál több, 35%-os támogatást kapnak. Ősztől elindulhat az ültetvényrekonstrukció az EMVA keretein belül. Több faj esetében (alma, szilva, meggy, őszibarack) az új telepítés felületének kétszeresét kell majd kivágni a telepítés feltételeként. Mindenesetre ez lehetőséget ad arra, hogy a korszerűsítés során méretes ültetvényfelületek jöjjenek létre. Szani Zsolt, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztályának munkatársa, a kajszibarack témafelelőse, bemutatta a ceglédi fajtákat a minősítő intézet szemszögéből. Az intézet folyamatosan végzi a fajták minősítését, és a kajszival kapcsolatosan egyértelműen bizonyított, hogy a fajta jogosultak 86%-a a ceglédi kutatóintézettől került a köztermesztésbe 1991 és 2005 között. A telepítésre kerülő oltványok legnagyobb hányada a középérésű fajták közé sorolható (38%). Az újabb fajtajelöltek közül a Nyújtó Ferenc emléke fajta emelkedik ki, elsősorban gyümölcsméretével. A Napsugárnak jó a fagytűrő képessége, a Piroska esetében intenzívebb koronaforma nevelhető, a Roxana kedvező földrajzi adottságok mellett jó termést hoz.

é s

G y ü m ö l c s pi a c

Kajszibarack nemesítés A kajszibarack nemesítés az 1950-es évek elején kezdődött el Nyujtó Ferenc vezetésével. E munkában később jó segítőtársa lett Banai Benőné dr. genetikus szakmérnök. Napjainkban dr. Kerek Mária Magdolna irányítja e témát. A nemesítés módjai  Klónszelekció (1950-es évektől)  Tájfajták szelektálása (1950-es évektől)  Keresztezéses nemesítés (1966-tól)  Külföldi fajták honosítása (1960-tól). Az első fajtagyüjtemény 1954-ben lett eltelepítve, a fajták, klónok begyűjtése tovább folytatódott, s ezekből 1963-ig mintegy félezer került Ceglédre. A Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. klónszelekciójának eredménye a Magyar kajszi C.235 és a Rózsakajszi C.1406; a tájfajták szelektálásának pedig a Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Mandulakajszi, Kécskei rózsa, Ceglédi hajnalpír lett. (Az utóbbi két fajtát az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet törölte az elismert fajták közül. Ez is indokolja a nemesítés folytatását.) A keresztezéses nemesítésben a viszonylagos fagytűrés, a későbbi virágzás, a későbbi érés, a nagyobb gyümölcs, a ­korai termőre fordulás, a sharka vírus-tolerancia elérése volt a cél. A közel 300 kombinációból származó mintegy 3000 F 1 utódot 1972-től kezdték kiültetni. Az 1980-as években még csaknem 30 F 2 kajszihibridet állítottak elő. Több éves munka eredményeként állami elismerést kapott a Ceglédi arany, a Ceglédi kedves és a Ceglédi Piroska. A honosítással hazánkba került mintegy 300 fajtából jelenleg több mint 170-et vizsgál az intézet, amelyek 16 országból származnak. Ezek közül államilag elismert lett a francia Bergeron, az Afganisztánból eredő Roxana fajtát pedig ­minősítésre jelentették be. Főként a külföldi, ritkábban a hibrid fajták esetében nagyon fontos az alannyal való összeférhetőség, valamint az életképesség. Minősített fajtákkal, fajtajelöltekkel 5 hetes kajsziszezont lehet biztosítani. A hungaricumnak tartott kajszibarackkal lehetőség van a nyugat-európai piacokon való megjelenésre. A már minősített fajták mellett a következő fajtajelöltek, fajták adnak erre biztosítékot: H-I. 4/25, H-I. 9/49, H-II. 16/1, H-II. 19/39, H-II. 25/62, H-II. 25/65, H-II. 45/46, H-II. 45/52, Harcot, ­Roxana, Sun Glo, Szkopszka Krupna, Veecot. (www.cefrucht.hu)

Dr. Kerek Mária kutató több évtizedes tapasztalatait foglalta össze. A kutatásban sok apró információra van szükség, amit mind fel kell dolgozni, hogy egyfajta kép összeálljon adott fajták tekintetében. Az adatokat, melyek a meteorológiai paramétereket is tartalmazzák, 1952 óta gyűjtik. Egy új fajta bevezetéséhez viszont 10–12 évre is szükség van, tehát igen munkaigényes folyamat. Idén a vegetáció és ezzel együtt a kajszibarack érése is 2–3 héttel előbb jár. A legkorábbi fajta érése május 28-án kezdődött, ennek szokásos ideje június 19. Az elmúlt 10 év adatai alapján mindenképp melegedés tapasztalható. A csapadék meglehetősen kevés az idei évben Cegléd térségében. Míg a tavalyi évben 484 mm esett július 10-ig, addig idén ez mindössze 249 mm volt. A tanácskozást követő bemutatón, akadtak újabb „piacos” fajtajelöltek, többek között a H-III. 33/4, 36/27, 14/20, 18/23, 27/25, 29/24 ­talán minősített fajták lehetnek, remélve, hogy az intézet tevékenységét folytatni tudja. Ferencz Anita, FruitVeB

Z ö l d s é g -

é s

G y ü m ö l c s pi a c

TA N ÁC S KO Z Á S

Reflektorfényben a tápanyaggazdálkodás A FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottsága legutóbbi üléséhez Szikora János ültetvénye szolgáltatta a szakmai hátteret Kiskunlacházán. A július végi melegben is egészséges, jól táplált, haragos zöld ültetvények, szilvás, kajszis, almás az öntözés mellett a tápanyaggazdálkodás fontosságára irányították a résztvevők figyelmét.

A

z ülés – rendhagyó módon – kertszemlével kezdődött az almáskertben. Az almást 21 hektáron 1995–96-ban, a koraitól a kései változatig, 5 fajtával telepítették be. A fagy idén elkerülte az ültetvényt, csak a Jonathán érezte meg a hideget. Július végéig 13 alkalommal permeteztek. Ebben az évben megpróbálták a légterítéses növényvédelmet. A tapasztalat azt mutatta, hogy a szélső fák gyakorlatilag védtelenek, mivel a szomszédban elhanyagolt ültetvény található. Sajnos az idén az odafigyelés ellenére sok alma lehullott a meleg miatt, a megmaradt gyümölcs nem elég méretes, és idő előtt kezdett érni. Az ültetvényt a telepítéstől kezdve Világ Egyed szaktanácsadó útmutatásai alapján kezelik. Részletes talajvizsgálatot végeztek, a hagyományos mellett kicserélő kationos vizs-

Logisztikai központot avattak Kisteleken A Kistér-TÉSz (Kistelek és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet) július végén logisztikai központ ünnepélyes átadására hívta a kertész szakma képviselőit. Az új logisztikai egységet Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adta át. Örömmel üdvözölte, hogy Mórahalom, Kiskunfélegyháza és Szentes után a térségben ez immár a negyedik hasonló célú létesítmény. A miniszter hangsúlyozta, hogy a fedett termesztés fejlesztését tovább kell erősíteni, a következő években megduplázásuk a cél. Kifejtette, hogy csak azok a vállalkozások számíthatnak támogatásra, amelyek fejlődni akarnak. A Kistér-TÉSz elnök-igazgatója, Kreiniker Sándor beszámolt a logisztikai központ létrehozásának körülményeiről. Az M5 autópálya közelében, 3 hektáros telephelyen létesítették a 3600 m² alapterületű építményt, melynek egyharmada a hűtött terület. A beruházás főösszege 450 millió forint volt. Ebből 350 milliót a TÉSz fektetett be – 60%-ban uniós támogatásból – a fönnmaradó 100 millió forintot pedig az önkormányzat teremtette elő. A TÉSz fejlődését jól érzékeltetik az elért eredmények. 2005-ben 1,095 milliárd Ft, 2006-ban 1,7 milliárd Ft volt a forgalom. A termelői szervezethez 150 tag tartozik, a környéken mintegy 600 gazda működését segítik azzal, hogy termékeiket átveszik és értékesítik. Ennek a munkának korszerű hátterét termeti meg az új logisztikai központ üzembe állítása.

gálatra is szükség volt, mivel a talaj kalciumtalaj. A vizsgálat eredményéhez igazították a tápanyagellátást, és így elérték, hogy az ültetvény jó kondícióval rendelkezik. A talajvizsgálat fontosságáról, arról, hogy milyen károkat szenvedhetünk, ha nem eléggé figyelünk oda erre, dr. Magyar Károly szaktanácsadótól sike-

R

rült hasznos, érdekes információkat begyűjteni. Meg az is beigazolódott: „a jó pap is holtig tanul”. Dr. Magyar Károly és Világi Egyed meggyőző eredményeire a szezonzárás utáni továbbképzési időszakban a „Téli esték” rendezvényen visszatérünk. A szerk.

Miről árulkodik a gyümölcsfák kérge?

égóta figyelem a Duna-Tiszaközi gyümölcsösökben a talajfoltonként mutatkozó különböző kéreg jelenségeket. Ez abból áll, hogy a 3–5 éves gally kérgén, aminek sima felületűnek kellene lenni, forradási nyomok vannak. Évenként és gyümölcsfajonként, fajtánként eltérő lehet a megjelenésük. Almánál akár köpölyözés nyomának is vélhetnénk, de súlyosabb esetben ezek durvák és az egész kérgen pikkelyszerű leválások mutatkoznak. Csonthéjasoknál nem annyira szabályos, inkább hálózatosan felperdülő a kéreg, súlyos esetben, elsősorban őszibarackon mézgásodó, üszkös sebnek látszik és gyakran elsődleges kórtani jelenségnek vélhetjük. Sokáig nem tudtam mi a jelenség kiváltó oka, talajfolttal való kapcsolata. Kiemelkedően érdekes eset volt Juhos István keceli cseresznye ültetvénye, melyben Gizella 5 és Weiroot 154 alanyon több fajtát telepített. A harmadik éves ültetvényben a Gisela 5 alanyon álló Van fajtán, adott talajfolton szembetűnően mutatkoztak a duzzanatok, felperdülő „rojtos” kéreggel, ami csúcsszáradást is okozott. A kórtani vizsgálatok ki is mutattak gombafertőzést (Leucostoma és Nectria fajokat). Érthetetlen volt a talajfolt és az alany-nemes kombinációval való összefüggés. Az ültetvényben, különösen a talajfolton feltűnő volt a levelek aszály tünetre utaló felfelé pödrődése, ami kiemelt vízadagú öntözésre sem múlt el! Az ültetvény negyedik éves korában kezdte meg munkáját, a tápanyaggazdálkodási tanácsadást Világi Egyed. Az ültetvény tulajdonosa a javasolt technológiát pontosan betartotta. Még abban az évben a pödrődött levelek kezdtek kisimulni. A faállomány javulása számottevő volt, a csúcsszáradás megszűnt, újabb kéreg elváltozások nem mutatkoznak. Érdeklődésemre Világi Egyed elmondta, hogy tanácsadását a „kationcsere kapacitás” vizsgálatra alapozza, melyet minden talajtankönyv ismertet, csak hazánkban nem szokás alkalmazni. A cseresznyés talajfoltján a kicserélhető kationok (Ca, Mg, Na K) magas magnézium aránya okozta a gondot, ami talaj-tömörödöttséghez vezet és visszaszorítja a kalcium felvételt. A látványos állományjavulást a magas magnézium arány ellensúlyozása érdekében végzett talajmeszezés, és a gyökérműködés javítására szolgáló sűrített levegős talajlazítás alapozta meg. A csúcsszáradás arra vezethető vissza, hogy a nem megfelelő kation arány rontja a növényi szövetek rugalmasságát, és a téli hőmérsékletingadozás hatására repedezik a kéreg. A legtöbbször csak észrevehetetlen repedéseken fertőződik a kéreg, ami a duzzanatokat és a felette lévő részek elhalását okozta. Döbbenetes volt számomra, hogy amit kórtani jelenségnek véltem, az tápanyag ellátottsági gondokat takar! Nagyon meggyőző volt az ültetvény javulása, jónak ítéltem azt a módszert, amivel az eredmény született. Biztattam ezért Világi Egyedet, hogy írja le módszerét. Azt válaszolta, nem írja le, nincs ebben semmi új, a szakirodalomban mindaz megtalálható, aminek alapján dolgozik. Ezt részben kritikának, részben biztatásnak fogtam fel, és elővettem a vonatkozó újabb ­keletű szakirodalmat. A növényélettan, talajtan, tápanyaggazdálkodás és hiánytüneteket tárgyaló irodalomban valóban sok mindent megtaláltam mindabból, amire Világi Egyed felhívta a ­figyelmemet módszere kapcsán. Sok témakört azonban csak elszórtan, nem egyszer csak utalás jelleggel találtam meg. Az összefüggésekből azonban levontam azt a következtetést, hogy a gyümölcsfáink számára a kation ellátottság egyensúlyi állapota nagymértékben maghatározó. A növénytanból tudhatjuk, fás szárú növények (Phanerophyta) jellemzője: áttelelő szerveik, rügyeik magasan a talaj felett vannak, ezek pedig sérülékenyekké válhatnak a nem jó arányú kation ellátottság esetén. Az alföldi talajviszonyok mellett a kicserélhető kationok meghatározásának különösen nagy fontossága van, mert a rejtett szikesedési hajlandóságot jobban jelzi, mint az eddigiekben elvégzett vizsgálatok. Ezt a vizsgálatot a telepítés előtt kellene kötelezővé tenni. Azzal az előnnyel is járna ennek információja, hogy a talajfoltonként végzett vizsgálat lehetőséget adna a foltok nagy eltéréseinek kiegyenlítésére. Dr. Magyar Károly szaktanácsadó

20 07.

AU G US Z TUS



GAZDASÁGI ELEMZÉS

Z ö l d s é g -

é s

G y ü m ö l c s pi a c

A magyar és a német, jó színvonalú, étkezési célú almatermelés költség- és jövedelemviszonyainak összehasonlítása 1 A FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottságának kiskunlacházi ülésén tudományos kutatáson alapuló gazdasági elemzést hallhattunk az étkezési alma termesztésével kapcsolatosan – magyar és német eredmények összehasonlításával –, mely a versenyképesség szempontjából nyújt megszívlelendő megállapításokat. A kutatást* Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának egyetemi tanársegédje végzi, aki fenti témában készíti doktori értekezését. Tágabb szakterületét a gyümölcstermesztési ágazatok gazdasági elemzése képezi. Egy harminchektáros ültetvény termelő tevékenységében is részt vesz. Bevezető gondolatok A gazdasági és piaci környezet változásai, az egyre éleződő piaci verseny, valamint az ágazati fejlesztés területeinek és irányainak kijelölése mind a termelő vállalkozások, mind pedig az ágazati irányítás szintjén egyre inkább szükségessé és nélkülözhetetlenné teszik a magyar almatermelés versenyképességének, gazdaságosságának vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a versenyképesség és a gazdaságosság rendkívül viszonylagos fogalom, célszerű valamihez mérten meghatározni. Doktori kutatásaim során ezért arra vállalkoztam, hogy elemezzem a magyar almatermelés költségviszonyait, valamint gazdaságosságát, és mindezeket egy fejlett almatermelő országgal vessem össze, ezáltal a legjobbakhoz mérve önmagunk teljesítményét. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió negyedik legnagyobb almatermelőjével, azaz Németországgal végzett gazdasági összehasonlítás érdekes eredményeket kínál a termelők és más piaci szereplők számára egyaránt. Az alábbiakban vizsgálati eredményeim legfontosabb megállapításait, következtetésit ismertetem.

A vizsgálatok körülményei, módszere A kutatómunka módszerének részletes leírásától jelen esetben eltekintek, arra azonban feltétlenül szükség van, hogy bemutassam a vizsgálat azon feltételeit és körülményeit, melyek az eredmények pontos megértéshez nélkülözhetetlenek. Erre kerül sor a következőkben. A magyar almaágazat szereplőinek – elsősorban a méret, az ültetvények állapota, a technológiai színvonal, a szaktudás és a tőkeerősség terén megjelenő – rendkívül heterogén volta miatt nem tartottam célszerűnek a kutatás tárgyát képező üzemgazdasági elemzést az ágazati „átlagokra” irányítani. Ennél fogva kutatásomban csak egy szűkebb termelői szegmensre, mégpedig azokra a „jó színvonalon termelő” vállalkozásokra koncentráltam, melyek a jövőben a magyar almatermelés gerincét alkothatják, azaz a legnagyobb valószínűséggel képesek hatékony, gazdaságos

és versenyképes működésre. Ennél fogva eredményeim és következtetéseim is – mindkét ország tekintetében – csak ezekre a vállalkozásokra, illetve ezen ültetvényekre vonatkoznak. A „jó termelési színvonal” meglehetősen ­nehezen definiálható és rendkívül relatív fogalom. A termelés színvonalát számos tényező határozza meg, de első helyen a kibocsátás tényezői, ezen belül is a terméshozamok és a termékminőség fejezik ki. Így munkám során egyrészt szakmai-tapasztalati úton, másrészt azon szabály alkalmazásával választottam ki az e csoportba sorolható üzemeket, mely szerint jó színvonalon termelő üzemnek, illetve ültetvénynek minősül a mai elvárások figyelembe vételével alapvetően az, amelyik sokéves átlagban is képes a legalább 30 t/ha átlaghozamok produkálására, és ebből minimálisan 80% ékezési minőségi hányad elérésére. Fontos rögzíteni még azt is, hogy Magyarországon az ezen jelzővel illethető almaültetvény-felület – egyrészt a termőalapok, másrészt a fogyasztás oldaláról megközelített becsléseim szerint – a jelenlegi teljes 40 ezer hektárból mintegy 3–4 ezer hektárt tesz ki, így vizsgálatom eredményei is csak erre a kb. 10%-ot képező szegmensre vonatkoznak. Az európai és a hazai tendenciákat is figyelembe véve erősen valószínűsíthető, hogy a távolabbi jövőben a termőterület jelentős részét hazánkban is – ugyanúgy, mint Németországban már napjainkban is – a gyenge növekedésű alanyon álló (jellemzően M9 alany), sűrű térállású (3,0–4,0 m-es sortáv és 0,7–1,5 m-es tőtáv), hektáronkénti nagy tőszámú (1500–5000 fa/ha), karcsú orsó koronaformájú, „intenzív” ültetvények fogják kitenni, melyek „tartozéka” a támrendszer és időjárási-éghajlati viszonyoktól függően az öntözőberendezés. Vizsgálataim erre az ültetvénytípusra irányultak. A fenti paraméterek rögzítése üzemgazdasági szempontból azért is nagyon fontos, mert nem beszélhetünk általában az almatermesztés gazdasági viszonyairól, általában az almatermesztés költségéről vagy jövedelmezőségéről, hiszen teljesen eltérőek lehetnek a költség-, hozam- és minőség-viszonyok a különböző típusú ültetvé-

* A kutatómunka a Magyar Ösztöndíj Bizottság támogatásával valósult meg.

10

20 07.

AU G US Z TUS

nyekben, illetve a különböző színvonalon gazdálkodó vállalkozásokban. Az elemzés módja modellezés, melynek eszköze a termelő vállalkozásoktól és más piaci szereplőktől származó adatok, információk alapján felépített üzemgazdasági modell. A hozamra, minőségre és a termesztés naturális ráfordításaira vonatkozó adatok begyűjtése kizárólag a termelő vállalkozásoknál történt, az input árak, a posztharveszt költségek, a tárolási veszteség és az értékesítési ár tekintetében felmerülő információk más forrásból is megteremthetők, illetve bővíthetők voltak (pl. növényvédő szer és műtrágya forgalmazó cégek, bérszolgáltatók, TÉSz-ek, kutatóintézetek, kereskedő vállalkozások). Az adatgyűjtés Németországban a Bodeni-tó térségében, míg Magyarországon az Észak-alföldi régióban zajlott. Az itt gyűjtött információk alapján mindkét országra egy-egy átlagmodellt építettem fel. Az ezekben foglalt technológiák egy átlagos, tehát pozitív vagy negatív időjárási és növényvédelmi szélsőségektől mentes évjáratot tükröznek, mind a ráfordítások, mind a hozamok tekintetében. A felhasznált ráfordításokat 2005– 2006-os árszínvonalon alakítottam költségekké. Az értékesítési árak 6 év (2001/2002–2006/2007. évi szezonok) átlagát tükrözik, a vizsgált vállalkozásokra jellemző fajtaszerkezet, és döntően tavaszi értékesítés mellett. A megadott költségadatok és értékesítési árak nettó formában, tehát ÁFA nélkül értendők. Az elemzés minden esetben 1 hektárra vetített adatokat tartalmaz. A vizsgálat eredményeinek bemutatása előtt előre kell bocsátanom egy nagyon fontos dolgot, ami az üzemgazdaságtanban alapszabály: a bemutatott számok, kalkulációk nem fogadhatók el egyetlen igazságként, nem vonatkoznak mindenkire és mindenre, hiszen a költségek és bevételek minden vállalkozás, minden ültetvény és minden év esetében másképpen alakulnak. Ennek megfelelően a jó színvonalon gazdálkodó üzemek tekintetében közepesnek, átlagosnak nevezhető költség- és bevételviszonyok bemutatására törekedtem, melytől évjárattól, vállalkozástól, stb. függően mindkét irányban eltérések lehetségesek.

Főbb eredmények, következtetések Egy ültetvény élettartamát két fő időszakra oszthatjuk, mégpedig a létesítés (beruházás) és a működtetés (termőévek) időszakára. A beruházás a telepítés, nevelés időszakát foglalja magában a termőre fordulásig. A telepítés ősszel vagy tavas�szal történik, melyet intenzív ültetvények esetében három éves termőre fordulási időszak követ, így tehát a harmadik év végén beszélünk termőre fordult ültetvényről. A negyedik évben kezdődik a működtetés időszaka, melyet kertészeti szempontból a termőidőszaknak, illetve termőéveknek

Z ö l d s é g -

Megnevezés Terület- és talaj-előkészítés Támberendezés létesítése Ültetés és oltvány Öntözőberendezés Jégvédő háló Egyéb Telepítési költség 1. évi ápolás 2. évi ápolás 3. évi ápolás Beruházási költség

é s

GAZDASÁGI ELEMZÉS

G y ü m ö l c s pi a c

A beruházási költségek alakulása a jó színvonalon termelő üzemekben 1. táblázat Magyarország Németország Költség (Ft/ha) Megoszlás (%) Költség (Ft/ha) Megoszlás (%) 341.400 8,5 233.620 2,3 802.000 19,9 1.030.240 10,1 1.179.600 29,3 2.882.556 28,4 550.000 13,7 0 0,0 0 0,0 3.420.900 33,7 228.000 5,6 300.000 3,0 3.101.000 77,0 7.867.316 77,5 201.250 5,0 405.360 4,0 220.550 5,5 736.624 7,3 504.200 12,5 1.144.996 11,2 4.027.000 100,0 10.154.296 100,0

A termőre fordulási időszak költségeinek és eredményének alakulása M a g y a r o r s z á g Életkor Hozam (t/ha) Bevétel (Ft/ha) Kiadás (Ft/ha) 1. év 0,0 0,0 201.250,0 2. év 6,0 374.572,2 220.550,0 3. év 19,0 1.186.145,4 504.200,0 Összesen 27,0 1.560.717,6 926.000,0 Tiszta beruházási költség (amortizációs költség alapja) = 4.027.000,0 – 1.560.717,6 = 2.466.282,4 N émeto r s z á g 1. év 3,5 313.013,4 405.360,0 2. év 14,0 1.252.053,6 736.624,0 3. év 26,0 2.325.242,4 1.144.996,0 Összesen 43,5 3.890.309,4 2.286.980,0 Tiszta beruházási költség (amortizációs költség alapja) = 10.154.296,0 – 3.890.309,4 = 6.263.986,6

2. táblázat

Eredmény (Ft/ha) - 201.250,0 154.022,2 681.945,4 634.717,6

-92.346,6 515.429,6 1.180.246,4 1.603.329,4 Forrás: saját számítás

nevezünk. Az intenzív ültetvények esetében mintegy 12–15 termőévvel számolhatunk, azaz gyümölcsösünk 15–18 éves korában kerül selejtezésre, kivágásra. A következőkben a főbb eredményeket e két időszakra bontva mutatom be, először a beruházás időszakát jellemzem, majd egy átlagos évjáratú esztendő példáján a termőidőszak költségés jövedelemviszonyait értékelem.

A beruházás időszaka A beruházási költségeket vizsgálva megállapítható, hogy jelentős különbségek állnak fenn a magyar és a német almatermelés között. A németországi beruházási költség sokkal magasabb, az eltérés hektáronként mintegy 6100 eFt, arányaiban kifejezve 2,5-szeres. E differenciából közel 4800 eFt a telepítési, 1300 eFt pedig az ápolási költségekre eredeztethető. Az 1. táblázat adatai alapján az alábbiakban tételesen kívánom elemezni a beruházási költségek összetételét. Látható, hogy a terület- és talaj-előkészítés költségeiben nagyobb eltérést nem tapasztalunk, köszönhetően annak, hogy e tételek meglehetősen alacsonyak. A fennálló, valamivel több, mint 100 eFt eltérés elsősorban abból ered, hogy a német technológiában nem szerepel a telepítés előtti szervestrágyázás és meszezés költsége, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyik német vállalkozás sem végzi, illetve Magyarországon is vannak olyan üzemek, melyek ezeknek a műveleteknek nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Ennél fogva a különbség ­ inkább véletlenszerűnek és technológiafüggőnek, mintsem jelentősnek tekinthető. A támrendszer létesítésének költségében tapasztalható mintegy 200 eFt-os, azaz 30%-os differencia elsősorban abból ered, hogy az intenzív ültetvényekben Németországban 3,0 mes sortávot alkalmaznak, míg hazánkban 4,0 m körüli a megszokott, így előbbiben nagyobb az

anyagszükséglet (támoszlopok, huzalok, stb.). Németországban a magas munkabérek miatt minden lehetséges munkát igyekeznek géppel végezni, míg hazánkban jellemző a nagymértékű kézi munkaerő felhasználás, de még a 120 munkaóra többletünk ellenére is mintegy 60 eFt-tal nagyobb személyi jellegű költség terheli a német beruházást. (Megjegyzendő, hogy a valóságnak megfelelően a magyarországi átlagos órabéreket 475 Ft/óra, míg Németországban 2000 Ft/óra értéken vettem figyelembe!) A két ország között fennálló eltérés tehát nagyobbrészt a szűkebb sortáv miatti magasabb anyagszükségletből, kisebb részt a drágább munkaerő miatti magasabb bérköltségből ered. Az előző két művelettel ellentétben már hatalmas az eltérés az ültetés és oltvány költsége között, hozzávetőlegesen 1700 eFt. Az ültetés technológiájában eltérésként mutatkozik, hogy nálunk kézi ültetést végeznek, míg Németországban ez is gépesített, a technológiai eltérés említésre méltó költségtöbbletet azonban nem eredményez. Az 1700 eFt-ot kitevő különbség így csak és kizárólag két tényezőre vezethető vissza: egyrészt az alkalmazott térállások (hazánkban 4×1 m, Németországban 3×1 m) miatt Magyarországon 833 darabbal kevesebb oltvány kerül egy hektárra, illetve míg hazánkban átlagosan 450 Ft/db egységárú suhángot használnak ültetőanyagként, addig Németországban a Knipp-fa az elterjedt, aminek azonban az ára is sokkal magasabb, átlagosan 840 Ft/db. A Knipp-fa magasabb ára a későbbiekben elsősorban a gyorsabb termőre fordulásban jelenik meg előnyös tulajdonságként. Összességében tehát megállapítható, hogy az e művelet tekintetében fennálló költségkülönbség 98%-ban az ültetőanyag költségére vezethető vissza. A magyar és a német időjárási viszonyok közötti különbség az ültetvények létrehozásában szükségszerűen két alapvető eltérést idéz elő. Egyrészt hazai viszonyok között elengedhetetlen

az öntözőberendezés létesítése, míg a Bodenitó termőtájon a nagy mennyiségű és megfelelő eloszlású csapadék miatt ez elhagyható. Másrészt viszont, míg hazánkban az Észak-alföldi régióban a jégeső nem túlságosan gyakori (az évek kb. 10–15%-ában fordul elő), addig a vizsgált német körzetben az utóbbi egy évtizedben erősen felszaporodott ez a jelenség. Előfordulási valószínűsége 30–40%-os, tehát átlagosan három évente számítani lehet nagy jégkárra. Ennek köszönhetően az utóbbi 8–10 évben a jó színvonalon gazdálkodó, tőkeerős üzemekben nem nagyon létesül ültetvény jégvédő háló nélkül. Nagy költségelőny számunkra az, hogy míg a csepegtető öntözőberendezés kialakításának költsége átlagosan 550 eFt/ha, addig a jégvédelmi rendszer létrehozása közelít a 3500 eFt összeghez. Ebből eredően e létesítmények tekintetében mintegy 2900 eFt költségelőnyünk származik. Az egyéb munkákat szemlélve jelentős költségkülönbséget nem állapíthatunk meg, mindkét ország esetében elsősorban a kerítésépítés költségeit foglalja magában. Eltérés az, hogy míg Németországban ez vadvédelmi célokat szolgál, addig nálunk fontos szerepe van a ­vagyonvédelemben is. A telepítési költségeket tekintve összefoglaló jelleggel megállapítható, hogy a két ország között fennálló közel 4800 eFt különbség kb. 35%ban az ültetőanyagra, míg 60%-ban a jégvédő háló és öntözőberendezés mint „kiegészítő” létesítmények közötti költségkülönbségre, azaz végeredményben a jégvédő háló szükségességére vezethető vissza. Az ápolási időszakban keletkező beruházási költségek összehasonlítását célszerűbb elvégezni a 2. táblázat adatai alapján, hiszen a költségviszonyok megítéléséhez itt már figyelembe kell venni a keletkező termésmennyiségeket is. Egyértelműen megállapítható, hogy a Knippfa használata révén a termőre fordulás majd’ egyéves előnyben van Németországban, ami a hozamok felfutásában jelenik meg. Az első három esztendő ápolási költségeiben tapasztalható 1.300 eFt különbség így nyilvánvalóan onnan eredeztethető, hogy a nagyobb termések miatt Németországban gyakorlatilag már a 2. évben nagy hasonlóságot mutatnak az alkalmazott technológiai műveletek a teljes termések időszakával, míg nálunk ez inkább a 3. évre jellemző. Ezen felül teljesen egyértelmű differencia a nagyobb hozamok magasabb szedésigénye, amit költségben még sokszoroznak a 4–5-ször magasabb német órabérek. A költségkülönbségek helyett azonban sokkal fontosabb az ápolási időszak eredménykülönbsége, ami német viszonyok között kb. 1000 eFt-tal kedvezőbb szaldót mutat – a magasabb ápolási költségek ellenére. Ez főleg a Knipp-fa alkalmazásából ered, tehát az 1700 eFt-tal magasabb ültetőanyag költségből már itt visszatérül egy jelentős összeg. Másodsorban a 30–35%-kal magasabb német értékesítési árakra vezethető vissza. A beruházási időszakot összefoglaló jelleggel értékelve megállapítható, hogy amíg hazánkban a tiszta beruházási költség 2466 eFt, addig (Folytatjuk) ­Németországban 6264 eFt.

20 07.

AU G US Z TUS

11

MINŐSÉGELLENŐRZÉS

Z ö l d s é g -

é s

G y ü m ö l c s pi a c

ZöMi-GYüMi vagy győztes ágazat? Hogy milyen lesz a ZöldségMinőség és a GYümölcsMinőség a jövőben Magyarországon, nyilvánvalóan sokakat foglalkoztató kérdés. Milyen lenne? Külföldi, mondják egyesek. ­Pocsékabb, mondják mások. És vannak, akik félnek, vagy éppen örülnek, ha azt hallják: drágább. A szakembereknek is van egy biztos tippjük: piacosabb. Ezen, szeretném érteni, hogy jobb minőségű. Jóslásra azonban nem vállalkozom az ügyben, de néhány gondolatot szeretnék (újra) felvetni a „Fruit and Vegetable Markets” június 5.-i száma kapcsán. A cikk szerint a hazánkba érkező gyenge minőségű import aránya lényegesen megemelkedett. Ez ellen az ellenőrök számának növelésével és a forgalmazási szabványokat be nem tartókkal szemben kiszabott bírságok emelésével kellene intézkedni.

A

csatlakozás előtt, 2003-ban az EURÓPAI FÜZETEK sorozatban harmadikként jelent meg a „Csatlakozás az Európai Unió zöldség-gyümölcs ágazatához” című, az integrációval foglalkozó kollégámmal közösen készített írásunk. Végső következeztetését egy feltételes mondatba lehetett sűríteni: „Ha a termelők egy-két éven belül rátalálnak a szervezettebb termeléshez és árukínálathoz vezető útra, akkor a zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaságon belül az uniós csatlakozás legnagyobb nyertese lehet.” Az évek elteltek. A FruitVeB munkájának köszönhetően a szervezettségben jelentős előrehaladás történt, és a TÉSz-ek fejlődése a további koncentrálódást segíti. Volt azonban egy másik elengedhetetlen feltételre utalás is: „A szervezettség javításán kívül elengedhetetlen, hogy javítsunk az egyébként kiváló ízű, zamatú és minőségű hazai zöldség és gyümölcs áruvá alakításán, csomagolásán, előírás szerinti címkézésén, jelölésén. Ha ez nem történik meg, akkor a tagállamokból ide szállított áru kiszorítja a hazai piacról saját termékeinket.” Történt-e előrehaladás ezen a téren, illetve milyen további lehetőségeket használhatunk ki? Természetesen nem lehet nem egyet ­érteni „Fruit and Vegetable Markets” felvetésével, hogy az ellenőrzést erősíteni szükséges. Korábbi koncepciónk még az ellenőrök számának növelését illetően is egyezett. Ma már a tájékoztatás szakmai képzés szerepének elsődlegessége biztosítása mellett, inkább az ellenőrzés hatékonyságának fokozása a cél, költségtakarékos módon megoldva. Ez a szervezeti lehetőségekben rejlő előnyök kihasználásával és a bírságok gyakoribb és nagyobb összegű, következetes alkalmazásával érhető el. Röviden tekintsük át, mit jelentett ez a csatlakozás óta és hogyan jobbíthatók a jövőbeni kilátások.

Szervezeti változások és jogszabály módosítások A hatósági zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés megszervezése Magyarországon alig más-

12

20 07.

AU G US Z TUS

fél évtizede kezdődött, miközben nemzetközi szinten gyökerei a múlt század első feléig vezethetők vissza. Így Magyarországnak nagyon rövid idő állt rendelkezésre, hogy a jelentős mennyiségű szabályozási feladat mellett a mi viszonyainknak megfelelő ellenőrzési rendszert kiépítse. Ebből adódóan, az alapkoncepciónak megfelelően fokozatosan kiépítésre kerülő zöldség-gyümölcs ellenőrzés az utóbbi időkben is folyamatos változásokon ment keresztül, és az ellenőrzés folyamatosan erősödött. A zöldséggyümölcs ágazatot a tárca ma már kiemelten kezeli, nem a területi arányait veszi figyelembe, hanem az export árbevételben játszott szerepét, az egy főre eső fogyasztás mértékét, a táplálkozásban betöltött jelentőségét. Ennek érdekében a zöldség-gyümölcs ellenőrzés a csatlakozás óta két alkalommal is átszervezésre került. Az élelmiszertörvény, a növényvédelmi törvény és az ellenőrzéshez kapcsolódó miniszteri rendeletek módosítását követően a Zöldség-Gyümölcs Minőségellen-

őrzési Szolgálat 2005. június 15-ét követően, a korábbi állategészségügy helyett a növényvédelmi igazgatás szervezeti keretei között végzi az ellenőrzéseket. Ugyanakkor már a 2006. év végen elkezdődött az agrár-szakigazgatás korszerűsítése keretében az egységes intézményrendszer kialakítása. A 2007. évtől már a 82/2004. (V. 11.) FVM rendeletben foglalt Zöldség-gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ feladatait az MgSzH Központja Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán belül működő Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Osztály látja el, míg a zöldség-gyümölcs ellenőrök az MgSzH területi szerveinek növényvédelmi egységeihez tartoznak. A felügyeletet az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Főosztálya látja el, ami a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosít az ellenőrzés különböző aspektusainak összehangolására. Ennek megfelelően a növényvédelmi törvény és az élelmiszer törvény vonatkozó részei ismét módosultak. Végül az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2007. (VI. 18) Korm. rendelet a hatósági élelmiszer-ellenőrzés rendjéről szóló 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet és a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet is módosította. Ez oldotta meg, hogy az EU kötelező rendeletében előírt zöldség-gyümölcs ellenőrző szerv kijelölése megtörtént azzal, hogy a kormány az MgSzH-t élelmiszerbiztonsági szervként és zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési szervként is kijelölte.

Z ö l d s é g -

é s

G y ü m ö l c s pi a c

Feladat kapcsolások és egységesítés Az élelmiszer törvény korábbi megfogalmazása szerint a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat a növényvédelmi igazgatás szervezeti keretében működött, önálló szakmai rendszerként, de nem növényvédelmi feladatként meghatározva. A zöldség-gyümölcs ellenőrzés helyének megtalálása azért problémás, mert az EU élelmiszer ellenőrzésről szóló alaprendelete, az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete által is speciális ellenőrzési rendszerként elismert piacszabályozások körébe tartozik. Mint a vertikális szabályozási és ellenőrzési rendszerek egyik legjelentősebbike, ­kiemelkedik a fogyasztók nagy tömegét érintő jelentőségénél fogva. Magyarországon a zöldség-gyümölcs export árbevétel szempontjából dobogós helyen áll, fogyasztás szempontjából akár külön-külön is dobogós lehet és táplálkozástudományi szempontból is kiemelt szerepe van. A kitűzött célok eléréséhez EU jogban meghatározott, saját követelményrendszerrel rendelkezik.

A minőségellenőrzés a piacszabályozás alapeleme Mára, a folyamatos módosításokat követően kitisztult a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés helye. A zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés az élelmiszer jogból levezetett, az élelmiszer törvény felhatalmazása alapján működik és ahhoz hasonló ellenőrzési technikákat ­alkalmaz, de szakmailag a piacszabályozás alapelemét képezi, szervezetileg a növényvédelmi igazgatás keretébe tartozik, azzal a legtöbb szakmai kapcsolatot mutatja. Ugyanakkor a minőség alapját a fajta és a termőhely képezi. A minőség így integráns feladatot is

ellát, és hidat képez a friss és feldolgozott termékek között, biztosítva a folytonos átmenetet jelentő termékskála ellenőrizhetőségét is. A 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 10. §-a és a 82/2004. (V. 11) FVM. rendeletben meghatározott Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat három szintje biztosítja az ellenőrzés megfelelő kapcsolatait.

Lehetővé vált az import határon való ellenőrzése A 2005. évi átszervezés eredményeként a növényvédelmi szervezet keretében működés lehetőségeit kihasználva lehetőség nyílt a határon történő ellenőrzés végrehajtására. Az átállás egyik napról a másikra, folyamatos működés közben, a jogi háttér és a napi gyakorlat biztosításának nehézségei mellett is zökkenőmentesen sikerült. A 2006. év volt az átszervezést követő, az értékelés szempontjából egészként kezelhető év, ami megmutatta, hogy a kívánt célt, az import ellenőrzés fokozását sikerült elérni. Az import vizsgálatok száma nagyságrendileg növekedett.

Erősödött a belföldi ellenőrzés Az import ellenőrzés mellett kívánatos volt a belföldi kereskedelemben folytatott ellenőrzések erősítése is. Azt azonban megfelelő tájékoztatással vezettük be. Az EU zöldséggyümölcs ellenőrzéshez kapcsolódó jogszabályairól, az ellenőrzés rendszeréről szórólapot készítettünk és juttattunk el az érintettekhez. A kapcsolódó jogszabályok számát és címét az FVM honlapján közzétettük. A belföldi kereskedelmi vizsgálatok száma is emelkedést mutatott 2006-ban.

MgSzH – zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési és élelmiszerbiztonsági szerv is Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/ EK rendelete a piacszabályozás alá tartozó zöldség-gyümölcs minőségellenőrzést külön ellenőrzési rendszerként kezeli, azt azonban nem tiltja, hogy az azt ellátó szervezet, illetve egységei több funkciót ellássanak. Így az ellenőrzés különböző aspektusai között jobb koordináció biztosítható, a hatékonyság növelhető és az egységes élelmiszer ellenőrzési koncepcióba beilleszthető. A feladatok további összehangolása volt, hogy az MgSzH keretében már most is nemcsak a növényvédőszer-maradék vizsgálatokhoz, hanem a nehézfém monitoringhoz és a radiológiai vizsgálatokhoz is a zöldség-gyümölcs ellenőrök veszik a mintákat. Az egységes élelmiszer ellenőrző szervezet keretében már jelenleg is adott az a lehetőség, hogy az MgSzH a zöldség-gyümölcs ellenőrzést az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. § (7) bekezdésének felhatalmazása alapján, zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési szervként és élelmiszerbiztonsági szervként

MINŐSÉGELLENŐRZÉS egységesen lássa el, az ellenőrzés aspektusainak EU jogban rögzített különbözőségeinek (Pl. adalékanyagok használata, jelölési szabályok, termékfelelősség) biztosítása mellett. Sőt legutóbb az érintett minisztériumok abban is döntöttek, hogy az egyes harmadik országokból behozott bizonyos élelmiszerekre az aflatoxinnal való fertőződés kockázata miatt a vonatkozó különleges feltételekről szóló hazai rendelet már ennek a felhatalmazásnak megfelelően, FVM rendeletként készül el. Az ésszerű döntést az alapozta meg, hogy nemcsak hogy száraz és szárított zöldség-gyümölcs termékek ellenőrzéséről van szó, hanem az ellenőrzési technikája is azonos a zöldséggyümölcs ellenőrzésével, és a meglévő rendszerbe jól beilleszthető. Egy jól kialakított egységes zöldség-gyümölcs ellenőrző rendszer, amire megvan az esélyünk, európai mintaként is szolgálhat a zöldség-gyümölcs ellenőrzés terén.

Az eddigi eredmények Az eredményeken általában számokat értünk. Az esetek többségében magukért beszélnek. A csatlakozás óta az export, import és belföldi ellenőrzés adatait a következő táblázat ­mutatja. Vizsgált zöldség-gyümölcs tételek száma, 2004–2007. I. félév 2004

2005

2006

2007. I. félév

Export

16.797

8.846

6.987

1.978

Import

2.887

22.079

39.951

14.182

Belföldi

1.352

1.370

3.736

3.838

Egyértelműen kitűnik, hogy az átszervezések a kitűzött elsődleges célt elérték, a csatlakozást követően az import tételek vizsgálatának száma nagyságrenddel növekedett. Számukat még Románia és Bulgária belépésével, 2007. január 1-jével, az EU külső határainak megváltozása sem csökkentette az előzetesen becsült mértékben. A nagyobb ellenőrzés eredményeként évente több mint 300 tételt kifogásoltak az ellenőrök az import ellenőrzés során. A szállítmányok nem kerülhettek szabad forgalomba, amit az ellenőrök a CMR fuvarlevélen a rendszeresített bélyegzővel rögzítettek.

Import ellenőrzés Az import áruk esetében a legnagyobb gond az áru nem megfelelő, vagy hiányos jelölése. Emiatt sérül az áru nyomon követhetősége is, ami 2006. január 1-jétől az Európai Unióban jogszabályban előírt követelmény. Az intézkedés a hiba jellegétől függően az áru visszaküldése, leminősítése, megsemmisítése, újra jelölése, újra csomagolása volt. A kifogásolt tételek adatait a Koordinációs Központ minden esetben rögzítette az EU 24 órás nem megfelelőségi visszajelző rendszerében (AMISWEB), értesítve az érintett országokat is. Amennyiben a hiba jellege megengedte és a fogadó ország

20 07.

AU G US Z TUS

13

MINŐSÉGELLENŐRZÉS vállalta, az áru továbbításra kerülhetett, de forgalomba csak a hiba kijavítását követően kerülhetett – ha azt a célország ismételt ellenőrzése megfelelőnek találta.

Belföldi ellenőrzés A belföldi ellenőrzés vizsgálati tételszámai is mutattak emelkedést. Az áru romló jellegéből adódóan, nyilvánvaló, hogy nem lehet elég hatékony csupán az import ellenőrzése, szükséges a belföldi kereskedelmi ellenőrzés fokozása is. Ezen a téren a kiemelt és összehangolt ellenőrzési akciók jelentettek előrelépést. Szükséges kiemelni a mélységi ellenőrzések szerepét, ami az utóbbi években a be nem jelentett és nem ellenőrzött, de az előírásoknak nem megfelelő szállítmányok kiszűrésében játszik jelentős szerepet. Egy-egy ilyen szállítmány esetében a minőségvédelmi bírság milliós nagyságrendű.

Export ellenőrzés Az export ellenőrzés vizsgálati számai drasztikusan csökkentek. Az adott évek nehézségei mellett nyilvánvaló, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása is szerepet játszott ebben. Azonban az ellenőrző szervezet sem használt ki minden lehetőséget a bejelentési fegyelem javítására, annak ellenére, hogy a kiszabott bírságok összege, beleértve a mélységi ellenőrzés során és a külföldi visszajelzés alapján kiszabottakat is, folyamatosan emelkedett. A bírságok minden esetben jogosnak bizonyultak, a kezdetben gyakoribb, ma már erősen lecsökkent számú bírósági ügyek is minden esetben igazolták. A bejelentési kötelezettség ellenőrzésének a jövőben, a szabályozásban is nagyobb lehetőséget kell biztosítani. A zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés során kiszabott minőségvédelmi bírság összege, 2004–2007. I. félév Év Összeg (Ft)

2004

2005

2006

2007. I. félév

13.409.000 18.489.600 40.191.500

43.207.556

A számok azt mutatják, hogy az átszervezések eredményeként, a szűkülő kapacitások elle­ nére az ellenőrzés teljesítménye növekedett. Más kérdés annak megítélése, hogy ez elérte-e a kívánt hatást, a szakma, a fogyasztó által elvárt javulást a minőségben.

További feladatok A jelenlegi körülmények között a hatásfok növelésére két lehetőség kínálkozik:  változatlan kapacitás mellett az ellenőrzési arányok kiemelt szempontok szerinti változtatása,  az ellenőrzést támogató lehetőségek kihasz­ nálása,  képzés (termelők, kereskedők),  a nyomonkövethetőséget segítő regisztrációs rendszer bevezetése. Az első esetben a megfelelő ellenőrzési arányok és gyakoriság kialakítása, a bejelentési kötelezettségek teljesítésének hatékonyabb

14

20 07.

AU G US Z TUS

Z ö l d s é g ellenőrzése, a nyomon követhetőséget biztosító elemek kiemelt ellenőrzése, az átcsomagolások ellenőrizhetőségének biztosítása, a mélységi ellenőrzés fokozása lehet e megfe­ lelő eszköz. A második eset az érdekesebb: egy szakma önbecsülése, önszabályozása, amiben az elmúlt években jelentős előrehaladást tapasztaltam, nemcsak deklarációs szinten, hanem tettekben is. A FruitVeB a minőség-ellenőrzés fontosságát fölismerve a piac szereplőinek az ellenőrzés összehangolása iránti igényét is képviselte, és támogatta ezzel az élelmiszer-ellenőrzés egységesítésének koncepcióját.

Nemzetközi és hazai elismerés A magyar zöldség-gyümölcs ellenőrzés a kezdetektől meglévő nemzetközi tekintély mellett most már a hazai szakma elismerésére is számíthat. Ugyanakkor az ellenőrző szerv nemzetközi ismertsége is növeli a magyar termékek iránti bizalmat a nemzetközi piacon. Csak néhány említésre méltó dolog: A Bizottság 2387/2001 EK rendeletében (2001. december 7.) – elsőként – elismerte a magyar ellenőrzés rendjét a sajátjával egyenértékűnek. Az elismerés részletes feltételeit az EU az előző napon a Bizottság 2379/2001 EK rendeletében (2001. december 6.) a magyar elismerési kérelemben foglaltak alapján határozta meg. A 2004-es csatlakozást megelőző, az EU ­által tartott Peer Review során is eredményesek voltunk, meghatározva a következő évek feladatait. A magyar ellenőrzés nemzetközi szakmai pozícióját tovább erősítette, hogy az OECD kiadványt a termesztett csiperkegombáról Magyarország készíthette el, amit addig csak a szakmailag jelentős, korábbi tagállamok tettek. Az anyag rekordidő alatt (2003–2004-ben) és nagyon jó minőségben készült el, amiért miniszter úr levélben kapott köszönetet, további aktív tevékenységre biztatva minket. A zöldség-gyümölcs minőségellenőrök nemzeti szervezeteinek vezető szakemberei magyarországi találkozójára eddig még nem kerülhetett sor, azonban nemzetközi tréningeken többször tarthattunk előadásokat. A csatlakozással új helyzet alakult ki. Az ellenőrzés új rendszeréről a zöldség-gyümölcs szabványok és alkalmazásuk nemzeti szakértői csoportjában is beszámoltunk, Brüsszelben. Az agrár szakigazgatás egységesítését követően a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés kétévente rendezett nemzetközi találkozóján a magyar ellenőrzés rendjét mutathattuk be, mint mintát, Dél-Afrika és Izrael ismert, kiváló export ellenőrzési rendje mellett. Az OECD eredményeink alapján további feladatvállalásra kért fel. Mint az igényekhez folyamatosan igazodó export-import országot, alkalmasnak találtak bennünket egy minta értékű kölcsönös átvilágításra. A Peer Review egy kölcsönösségi alapon álló, egyenrangú felek közötti látogatás. Az augusztus végi szak-

é s

G y ü m ö l c s pi a c

mai átvilágítás az EU-nál szélesebb körben növelheti elismertségünket. A különböző országok ellenőrző rendszereinek tapasztalataiból a hazai viszonyokra vonatkozó következtetéseket is levonhatunk. A holland, a dél-afrikai, vagy az izraeli export ellenőrzés rendje nyilvánvaló kulcsa az eredményes export tevékenységüknek. A magyar ellenőrzés egészéről nemzetközi szinten kialakult jó vélemény ellenére az export ellenőrzés területén van mit tanulnunk. A kialakult képnek folyamatosan meg is kell felelni. A minőséget, persze nem lehet a termékbe bele ellenőrizni. Azt már a minőséget befolyásoló tényezők megismerésével kell kezdeni. Ez lesz a közeljövő legfontosabb feladata. A szakmai ismeretek növelése a piac valamennyi szereplőjénél, hogy ne csak „pari”-t és „cseri”-t áruljunk és vásároljunk. DR. NÉMETH LAJOS vezető főtanácsos, FVM országos zöldség- és gyümölcs ellenőrzési főfelügyelő; fao/who codex alimentarius magyar nemzeti bizottság Friss Zöldség Gyümölcs Szakbizottság elnöke

Ismét találtak növényvédőszerrel szennyezett paprikát a német piacon A Baden-Württemberg-i Élelmiszerfelügyelet ismét olyan paprikára akadt egy ellenőrzés során, amelyekben a növényvédő vegyszerek koncentrációja túllépte a megengedett határértéket. A 110 átvizsgált paprika 93%-ának szárazanyag-tartalmában mutattak ki növényvédőszer-maradványokat, és 31%-uknál tapasztalták a megengedett határérték túllépését is. A vizsgálat során a Törökországból származó paprika tűnt ki, ahol a minták kétharmadában a megengedett határértéknél jelentősen nagyobb értéket találtak, de ugyanezt tapasztalták a spanyol minták egyharmadában is. Az izraeli, holland. marokkói és olasz minták kifogástalannak bizonyultak. A vegyszer-maradványokban gyakran „Methomyl” és/vagy „Oxamyl” hatóanyagot találtak. Ezek régebbi gyártmányú, széles spektrumú rovarirtószerek, amelyek az „akut referencia-dózist” (ARfD) határozottan kimerítették. Az akut referencia-dózis egy élelmiszerben lévő anyagnak az a tudományos alapon levezetett mennyisége, amelyet rövid idő alatt (pl. egy étkezés alatt) úgy lehet elfogyasztani, hogy az a fogyasztó számára nem jelent egészségügyi kockázatot. Ennek a mennyiségnek a napi értékét testsúlykilogrammra vetített milligrammban határozzák meg. Egyes importált paprika bevizsgált mintáiban már a múltban is gyakran tapasztalták a növényvédőszer-maradványok megengedett határértékeinek határozott túllépését. Ezért például 2003. júliusa óta a Törökországból származó paprikára a német törvény szerint előzetes bemutatási kötelezettség vonatkozik, ami azt jelenti, hogy mielőtt az árut értékesítenék, kötelező megvizsgáltatni az illetékes intézetnél Stuttgartban. Ennek a kötelezettségnek azonban gyakran nem tesznek eleget. Ennél fogva az élelmiszerfelügyelet a kereskedelem érintett szervezeteit és az importőröket fokozott önellenőrzésre szólította fel. A pénzbüntetésen kívül kötelező önellenőrzési bizonylatok szolgáltatását írhatják elő, súlyosabb esetekben büntetőjogi eljárásra is sor kerülhet. (fruchtportal.de)

Z ö l d s é g -

é s

PIAC

G y ü m ö l c s pi a c

Szilvakörkép Európában Franciaországban kevesebb, Németországban bőséges termés várható szilvából. A hagyományos fajták aránya egyre csökken a kínálatban, növekszik azonban a modern, amerikai nemesítésű japánszilvák jelentősége, ezek különösen a fiatal fogyasztók körében kedveltek. Magyarországnak érdemes a szilvával foglalkozni, de oda kell figyelni a szomszédos ­országok új telepítéseire is. Egyre több új szilvafajta Franciaországban Franciaországban, a szilva vertikumban tovább fokozzák az utóbbi években megkezdett törekvéseket a kínálat szegmentálására. Bár az olyan nagy hagyományú változatok, mint a Reine Claude továbbra is őrzik piaci helyzetüket, a mennyiséget tekintve arányuk a termelés egészében mégis fokozatosan csökken. A klasszikus, idényhez kötődő szilvafajtákat a fogyasztók változatlanul igen jól ismerik Franciaországában. Képesek megkülönböztetni a változatokat és tudják a fajtaneveket is, sőt: többnyire régiókhoz is kapcsolják őket, így az elzászi „Zwetschgen”, a Lot-et-Garonne vidéki „Pruneau”, a Lotharingiából származó Mirabelle vagy Tarn-et-Garonne megyei Reine Claude szilva ma is nagy kedveltségnek örvend. A japánszilváknál a fajtanévnek nincs jelentősége, a vásárló kizárólag a gyümölcs színe alapján tájékozódik: sárga, zöld, kék vagy kétszínű szilvát vásárol. A szilva telepítésekor tehát az a cél, hogy ezekkel a színekkel az egész idényben a piacon jelen lehessen lenni.

A japánszilvák új technológiát igényelnek Ezek az új változatok nagyméretűek, különleges ízűek és bőtermők. Előállításuk ugyanakkor egészen új technológiai kihívások elé állítja a termelőt. A túlnyomórészt Kaliforniából származó változatok lényegesen hamarabb érnek, mint a hagyományosak, és gyakran igen érzékenyek a betegségekre. Emellett igen fontos szempont a megfelelő gyümölcsméret kifejlődése. Az átlagos gyümölcsméret 50/55 mm, azaz a szilvának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az általánosan elfogadott formák között mutathassák be a piacon (tálcák, kosarak, polcok stb.) A hagyományos fajták között még mindig nagy népszerűségnek örvend a Président, a francia szilvakínálatban ez a leginkább exportált fajta, bár újabban egyre erősödő versenytársakra talált az új EU-tagországok szilvakínálatában. Elsősorban Romániáról van szó, ahol az elöregedett szilvafa állományt elkezdték fokozatosan felújítani.

Kisebb lesz a francia termés Az első becslések szerint Franciaország ebben az idényben 78–80 ezer tonnás szilvatermésre számíthat (háziszilva, Mirabelle, ringló, Reine Claude együtt). Legfontosabb szilvatermelő terület az ország délnyugati vidéke, ahol a szilvatermelésnek 75%-a összpontosul. Egyedül Tarn-et-Garonne megyében 23 ezer tonna szilvát állítanak elő. Fajta szerinti megoszlás: a nagy hagyományú Reine Claude 40%-os, a japánszilvák 23%-os (ezen belül a Golden ­Japan 12%, a T.C. Sun 16%) arányt képviselnek, a fennmaradó rész pedig a Président fajtából áll. A francia szilvaterület stabil. Az év elején még rekordtermésre lehetett számítani, azóta viszont az időjárás 10–15%-kal mérsékelte a kilátásokat. Néhány településen a termés teljesen megsemmisült. A gyakori és nagy veszteséget okozó jégverés ellen egyedüli védelem a védőháló felszerelése lehetne, bár ez kizárólag a fiatal, japánszilva ültetvényeken lehetséges. Régi, európai fajták magas fáira a védőhálót csaknem lehetetlen kifeszíteni, de nagyon költséges is lenne, s a beruházás nem is térülne meg. A japánszilvák szezonja idén egy héttel korábban kezdődött a szokásosnál. A Golden Japan fajta szürete július elejére esett. A hagyományos fajták szezonja átlagosnak ígérkezik, a Reine Claude szokás szerint most is augusztus elején jelent meg a piacon. Ami a minőséget illeti, a kiadós tavaszi esőknek köszönhetően a gyümölcsnagyság szokatlanul nagy, a gyümölcs cukortartalma azonban hagy némi kívánnivalót maga után.

Túl bőséges kínálat Németországban Németországban idén túltermelés alakult ki a szilvánál, az idei termés mennyisége mintegy 50 ezer tonnára tehető. A szezon a korai vegetáció miatt összecsúszott, és így hamar lenyomta az árakat. Augusztus első hetében a nyomasztó dél-német kínálat miatt a szilva piaci helyzete kifejezetten gyenge volt Németországban. A nagy mennyiségű leszüretelt szilva beszállítása és elosztása a kereskedelem szereplőitől igen nagy erőfeszítést kívánt, így a gyenge árak emelésére gondolni sem lehetett. A korai érésű dél-nyugati vidékeken egymást szorosan követték a közép-korai fajták, Baden területén pedig igen gyorsan levonult az itt termelt Bühler-fajta szezonja. A kissé későbbi érésű dél-német területeken a Cacak Szépét és a Hanitát szüretelték. Különösen nehéz az észak-német szilva piaci helyzete, mivel itt a gyakran kevésbé tetszetős korai fajtáknak versenyezniük kell a jóval nagyobb és olcsóbb dél-német konkurenciával, és ebben többnyire alulmaradnak. A németországi helyzet a 2004. évre emlékeztet, bár jelenleg a potenciális kínálat valószínűleg még nagyobb. Súlyosbítja az idény eddigi lefolyását, hogy a szokásoshoz képest legalább két héttel előbbre tart. Így ugyanis a

Szilva fajtakutatás

A szilvafajták honosítása, tájfajtáinak szelekciója a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht-nál az alapítástól kutatási téma. Az első fajtagyűjteményt Nyujtó Ferenc létesítette munkatársaival. A 60-as évek legelején dr. Tóth Elek irányításával sok Besztercei szilva klónt gyűjtöttek be, ezeket külföldi származású fajtákkal és klónokkal gazdagították. Kezdetben Csöbönyei István, majd dr. Tóth Elek volt a szilva fajtakutatás témavezetője, tőle dr. Erdős Zoltán vette át a feladatot, az utóbbi két évben dr. Surányi Dezső irányítja e témát. Az országos termésmennyiségre vonatkozó adatok alapján a szilva kiemelkedő szerepet tölt be a gyümölcstermesztésünkben. 7 államilag minősített áru és választékbővítő fajta került Ceglédről a termesztésbe az elmúlt évtizedekben. Mind a magyar tradíciók, mind a mostani fajtahasználat a hagyományos kék, domestica-jellegű szilvafajták dominanciáját jelzi, noha akadtak (ringlók és mirabellák) és akadnak (japánszilvák) ígéretesnek látszó próbálkozások. A „nagy áttörés” ezideig nem történt meg. A hazai szilvatermesztés fejlesztését indokolja a szűk fajtaválaszték, az egysíkú alanyhasználat, az elmaradt termesztéstechnikai fejlesztések, a telepítők hiányos fajtaismerete, a betakarítási és értékesítési gondok. A legfőbb kérdés a sharka vírus okozta károk mérséklése. E területen is elkezdődtek már a kutatások Cegléden. Célszerű figyelembe venni, hogy nálunk sajnos általában nem öntözik a szilvát, viszont a mélyebb fekvésű területek bevonása a telepítésekbe, a sharka visszaszorítása érdekében is jelentős felismerés lehet. A mintegy kéthónapos érési idényben a többféle küllemű és termesztési célú szilvafajták honosítása, előállítása és szelekciója segítheti a megújulást. (www.cefrucht.hu)

német szilvaidény legfőbb szakasza erősen ütközik a dél-európai őszibarack és nektarin szezon csúcspontjával. Az a várt pozitív hatás is elmaradt, amelyet a fagykárok miatt bekövetkezett gyengébb magyar konkurenciától vártak. Az itteni ajánlatok megjelenése ugyanis éppen egybeesett a német főszezon elejével.

Korai és kései fajták iránt van kereslet Magyarországnak a szilvapiac továbbra is kínál lehetőségeket. Németországban stabil piaca van a magyar szilvának, abban az esetben, ha a gyümölcsön rajta marad a szára, hamva, és megfelelően érett állapotban kerül a vásárlókhoz. Kereslet a korai és a kései fajták iránt mutatkozik. A besztercei szilvából korlátlan men�nyiségre lenne igény az ipar részéről. Magyarországon közel 5200 hektár szilvaültetvény (árugyümölcsös) található. 2006-ban országszerte jó volt a termés. Idén 3300–3400 hektáron jelentős kár keletkezett, a fagykárok következtében mintegy 50–55%, 20–22 ezer tonna kieséssel lehet számolni. Májusban, közvetlenül a fagyok után 45–50 ezer tonnára becsülték a várható termést. A fagyokat követő aszályos időjárás és a fülledt meleg hatására – főleg, ahol nem öntözik az ültetvényeket – összetöppedt a gyümölcs, tehát a hiány további 15–20%-kal nagyobb lett. A német piacon kialakult túlkínálat lenyomta az árakat, az export szilváért 80 Ft/kg árat lehetett elérni. Később aztán konszolidálódott a helyzet, és az árak magasabbra kúsztak. (Fruchthandel, ZPM, FruitVeB nyomán)

20 07.

AU G US Z TUS

15

PIAC

Z ö l d s é g -

é s

G y ü m ö l c s pi a c

Továbbra is Oroszország a török paradicsomtermés legfőbb exportpiaca Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) legutóbbi ­felmérései és a Mediterrán Exportőr Szövetség adatai vegyes képet adnak a török frissparadicsom-exportról. Az USDA szerint 2005-ben 10,05 millió tonna volt az összes paradicsomtermés, amiből 8,35 millió tonnát friss paradicsomként értékesítettek és 250 ezer tonnát exportáltak. Egy évvel később az összes termés mennyisége 9,85 millió tonnára csökkent, miközben 8,2 millió tonna friss áruként került piacra és 267 ezer ­tonnát exportáltak.

K

orábban az USDA az idei évre szólóan az összes termés mennyiségét 10,8 millió tonnára becsülte, melyből 8,8 millió tonnát tett ki a friss paradicsom értékesítése, míg az exportált mennyiségről nem tettek közzé adatot. A Mediterrán Exportőr Szövetség 2006-ban 306 ezer tonna, míg 2007-ben 268 ezer tonna exporttal számolt. Mindkét forrás szerint Oroszország a legfontosabb felvevőpiac, miközben az euróA törökországi paradicsomtermelés alakulása, 1000 tonna Összes termelés Friss Export

2005

2006

2007

10.050

9.850

10.800

8.350

8.200

8.800

250

267

pai országok csak korlátozott mennyiségben importálnak. Az orosz piac a törökországi paradicsomexportőrök számára a földrajzi közelségből származó kisebb logisztikai költségek, illetve a vámilletékek hiánya miatt sokkal vonzóbb az EU-nál, ahol többféle illetéket is kiróhatnak a tételekre. Spanyolország főként a német, osztrák és magyar piacokat célozza meg, ami nagyban fokozza a török szállítók versenyképességét. Az európai importilletékeket az európai és spanyol kínálat alapján napi rendszerességgel állapítják meg. Ez az importszabályozás az elsődleges korlátja a török paradicsom EUba történő kivitelének, hiszen az a vélemény, hogy a török paradicsom minősége nem marad el az európaiétól.

Lengyel erőfeszítések a biotermelés népszerűsítésére A Polska Ekologia Egyesület célja, hogy a program tagjainak jogait és üzleti érdekeit megvédje, illetve népszerűsítse a biotermelést és a biotermékeket. A Lengyelország teljes területén működő program 2006 novemberében indult. Az egyesületet Mazowieckie körzet közigazgatási központja támogatja. Az egyesület számtalan célt tűzött maga elé, s ahhoz, hogy ezek megvalósulhassanak, több kommunikációs lehetőséget is igénybe fognak venni, többek között a tagok által előállított biotermékek nyomtatott anyagokon történő népszerűsítését. Terveik között szerepel szemináriumok, konferenciák, megbeszélések szervezése, tájékoztató kampányok indítása a bioételek kedvező egészségi hatásáról, továbbá ezek feldolgozásával, logisztikájával és tárolásával kapcsolatos kérdésekről. A Polska Ekologia olyan nagykereskedelmi vállalat létrehozását tervezi, amely disztribútor és egyben információt is szolgáltat termékeikről. Létre kívánnak hozni egy olyan adatbankot is, amely minden információt tartalmaz a biotermékek termelőiről, feldolgozóiról és a dolgozókról. A tisztességtelen verseny ellen úgy szeretnének fellépni, hogy a közintézményekkel együttműködésben fejlesztik az információáramlást a termelők és feldolgozók között. A Polska Ekologia nemrég kampányt kezdeményezett szállodákban és éttermekben a bioélelmiszerek népszerűsítésére. Felvilágosítást nyújtanak majd a génmanipulált élelmiszerekről, és teljes mértékben támogatják a termelői szervezetek minél előbbi megalakulását. (IFE Fresh Produce)

Kevesebb sárgarépa termett Lengyelországban A végleges számítási eredmények szerint a lengyel sárgarépatermés 2006-ban 833 ezer tonnát tett ki, ami kereken 10%-kal kevesebb az előző évinél. A sárgarépa területe is 7%-kal csökkent. A csökkenő irányzat ellenére Lengyelország még így is az EU legnagyobb répatermelője maradt. Az ország befolyása a frisspiacra mégis csekély. 2006-ban mindössze 12.400 tonna friss sárgarépát exportáltak, lényegében Moldáviába és Fehér-Oroszországba. Egy évvel korábban (2005) a lengyel répakivitel még 22 ezer tonna volt, ennek mintegy fele Orosz-

16

20 07.

AU G US Z TUS

A törökországi frissparadicsom-export alakulása, tonna Oroszország

2005

2006

100.258

162.364

Románia

28.070

18.477

Szaúd-Arábia

22.964

17.116

Moldávia

10.818

14.563

Bosznia-Hercegovina

10.062

9.290

Szerbia-Montenegró

9.342

-

Németország

7.002

-

Fehér-Oroszország

6.064

5.426

Görögország

5.397

4.131

Szlovénia

4.991

-

-

3.316

Magyarország Bulgária Összesen Egyéb ország Mindösszesen

-

5.009

204.968

243.242

45.214

23.699

250.182

266.941

Amíg ezeken az irányelveken nem változtatnak, Törökország Oroszországba fog szállítani, és Európában továbbra is Spanyolország lesz vezető pozícióban. Oroszországban a paradicsom iránti kereslet differenciáltabb: egyaránt keresik a kis és nagy méretű, illetve a piros és zöld színű termést, míg Európában inkább csak a közepes nagyságú, piros színű paradicsom népszerű. (IFE Fresh Produce)

országba került. 2006-ban viszont már Lengyelország több sárgarépát importált, mint amennyit exportált, vagyis 34 ezer tonnát, főleg Hollandiából, Németországból, Belgiumból és Olaszországból. A lengyel sárgarépa kínálatnak 20–25%-át feldolgozzák, elsősorban a hűtőiparban, vagy a zöldséglé-gyártásban; Lengyelországban a sárgarépalé igen népszerű. A lengyelek a friss sárgarépalevet a német piacon már sikerrel árusítják. (ZMP-M-néFI)

Új típusú, kis vízigényű zöldség-gyümölcsmosó berendezés Egy új típusú zöldség- és gyümölcsmosó berendezés a témája egy Feltonban tartandó kertészeti konferenciának. Az új berendezés 95%-kal kevesebb vizet fogyaszt a hagyományoshoz képest. A Growcom vezető kertészeti szervezet által rendezett konferenciára egy zellertermesztő farmján kerül sor, ahol az érdeklődőknek a helyszínen mutatják be, hogyan lehet elérni ilyen mértékű vízmegtakarítást az új berendezéssel. A gazda 10.800 dollárt kapott a Nemzeti Földvédelmi Program keretében a gép kifejlesztéséért. A Growcom szervezet szakemberei is segítettek a fejlesztés és a tesztelés munkálataiban. Az új gép a hagyományos, zellermosáshoz használt berendezések működéséhez szükséges víznek mindössze 5%-át használja fel. Ráadásul sok más kertészeti terményhez is alkalmazható lesz. A kertészeti iparban a mosóberendezések típusai rendkívül széles skálán mozognak, kezdve az egyszerű, szitaasztalon történő kézi mosástól a sokkal összetettebb, vízfüggönyös vagy áztatásos rendszerekig, melyek különböző hatékonysági fokkal dolgoznak. Ez az új berendezés különösen érdekes lehet a kis- és középtermesztők számára, akik sokkal hatékonyabb mosási rendszert szeretnének bevezetni, de korábban a magas költségek miatt ezt nem tehették. Az új gép teljes mértékben mentes mindazoktól a problémáktól, amelyek a jelenleg használt, pazarló rendszereket jellemzik. Ezeknél nagy mennyiségű, könnyen hozzáférhető ivóvízre és az egyszer felhasznált víz hatékony elvezetésére van szükség. (IFE Fresh Produce )

Az oldalt referálta dr. Hegedűs Attila

Z ö l d s é g -

é s

MARKETING

G y ü m ö l c s pi a c

Zöldség-gyümölcs a Sziget Fesztiválon Idén első alkalommal szerveztük meg a Zöldség-Gyümölcs Szigetet a fiatalok között rendkívül népszerű Sziget Fesztiválon, a Naponta 3x3 program keretében.

A

z időzítés szerencsés volt, mert ebben az évben 15. alkalommal került megrendezésre a Sziget Fesztivál. A jubileum alkalmából a szervezők különlegesen sokszínű programot igyekeztek összeállítani, ezért 56 ország 250 külföldi előadója, 500 magyar zenekar és számos további hazai kulturális produkció várta a résztvevőket. A rendezvényre a hét nap alatt 371 ezer látogató érkezett, amely jól mutatja,

hogy a Sziget Magyarország legjelentősebb, fiataloknak szóló rendezvénye. A Naponta 3x3 program egyik fő célja, hogy a fiatalok körében népszerűsítse a zöldséggyümölcsfogyasztást. A cél eléréséhez ideális lehetőséget biztosíthat egy több százezer fiatalt vonzó több napos rendezvényen való megjelenés, ahol alkalom kínálkozik több ezer fiatallal való közvetlen kommunikációra. Így született meg a Zöldség-Gyümölcs Sziget (egy saját sátor felállítása a Civil Szigeten) megszervezésének ötlete, ahol a fiatalok táplálkozási tanácsadáson, testzsír- és vérnyomásmérésen vehettek részt. Az „elméletet” pedig „gyakor­ lati” kiegészítésként zöldség-gyümölcskóstoló

egészítette ki. Ennek keretében mindenkinek módjában állt – a friss gyümölcsök mellett – 100%-os zöldség- és gyümölcslevek, valamint zöldségből és gyümölcsből készült chipsek kóstolására. A program az OÉTI-vel közösen, az FVM AMC Kht. támogatásával sikeresen zajlott le. A sikert elsősorban abból lehetett lemérni, hogy meglepően kedvező fogadtatása volt a zöldségeknek és gyümölcsöknek. A hét nap alatt folyamatosan hosszú sor kígyózott a pultjaink előtt. Kedvező tapasztalat volt, hogy nemcsak az ingyenesség jelentette a fő vonzerőt, hiszen sokan először fizetni szerettek volna a kóstolóért, majd meglepődve vették tudomásul, hogy nem kellett fizetni. Jól mutatja a pozitív hozzáállást, hogy a kóstolóért cserébe szinte mindenki készséggel felajánlotta, hogy kitölti az általunk készített kérdőíveket a fogyasztási szokásaikról. A fesztiválra nagyon sok külföld látogató érkezett, akik számára angol nyelvű kérdőívet készítettünk, melynek kitöltésére szintén rengeteg jelentkező akadt. A sátrunkra megállító táblákkal hívtuk fel a figyelmet, de végül is ez szinte szükségtelen volt, mert a nálunk megfordult fiatalok tovább ajánlottak minket az ismerőseiknek, valamint a folyamatos sorállás kellőképpen felénk irányította az érdeklődést. Sok szigetlakó törzsvendégünk lett, és mindennap legalább egyszer visszatért. A legbüszkébbek arra vagyunk, hogy nagyon sokan (látogatók és más civil szervezetek képviselői egyaránt) azt mondták, hogy a Zöldség-Gyümölcs Sziget a legjobb hely a Szigeten. (Képriport a 4. oldalon.) Medina Viktor, FruitVeB

20 07.

AU G US Z TUS

17

MARKETING

Z ö l d s é g -

é s

G y ü m ö l c s pi a c

Édes paradicsomfalatok csokiszelet helyett A

holland Vers Direct Nederland (VDN) kertészeti és kereskedelmi egyesület új termékkel bővítette választékát: a „Candiezz” márkanevű, csipegetnivaló paradicsommal. A Candiezz paradicsom apró, különlegesen édes és „ízlik az iskolában, autóban, otthon vagy sportolás közben” – hirdeti a reklámja. Az ilyen termékeknél a csomagolás nagyon fontos: legyen az olyan étvágygerjesztő és tetszetős, mint egy csokoládé szeleté. Ezért a Candiezz paradicsomokat tízesével – összsúly körülbelül 125 gramm – könnyen kezelhető kis tasakokba csomagolják, és tetszetős kartondobozban árusítják. Ilyen formában szinte bárhol árusítható. A fogyasztók számára honlap is készült, amelyen a gyermekek is részletes tájé-

koztatást kaphatnak. A termék a VDN kereskedelmi vállalatainak kínálatában szerepel. Az új paradicsomfajtát a Cupido-fajból nemesítették, igen sikeresen. A Candiezz kisméretű, megjelenése is tetszetős, nem csupán a termés, de maga a paradicsom növényé is. Egyetlen hátránya, hogy egyelőre keveset terem. Az új fajták tökéletesítésén természetesen tovább dolgoznak, a nemrég megnyitott kutatóintézettel, az „Improvement Centre”-vel (IC) szorosan együttműködve. Ebben a megoldásban az a különleges, hogy az Improvement Centre egy 900 m2-es, elkülönített üvegházrészt bocsátott a VDN rendelkezésére, ahol az a saját fajtáit saját nemesítési elképzelései szerint tesztelheti. Így az IC-ben létrehozott

feltételek tökéletesen összevethetők a gyakorlattal. Szokásos esetben ugyanis a nemesítés folyamata során egy üvegházban több fajtát vizsgálnak (tesztelnek) ugyanazon feltételek között. A VDN számára az új lehetőség módot adott arra, hogy gyorsabban és célzottabban érjen el jó nemesítési eredményeket. Ráadásul egy lépéssel a konkurenseket is megelőzhette. Az új terméket jelenleg Hollandia több mint 100 benzinkútjánál sikeresen árusítják. A VDN célja, hogy kínálatában ez a paradicsom egész éven át szerepelhessen. Felkészült a külföldi érdeklődésekre is. A termék csomagolásán a szöveges részek német, angol francia és holland nyelven olvashatók. (Fruchthandel-Mné F.I.)

Helytakarékosak a kocka-dinnyék 100

éves fennállásának alkalmából a svájci Globus üzletlánc augusztus végén-szeptember elején különleges áruválasztékot kíván bemutatni. A különleges áruk között szerepel a Malajziából származó, kocka-alakú görögdinnye is, mindenesetre csak korlátozott számban. Ez a görögdinnye-fajta a japán piacon már jól ismert, és magas áron kapható is. A kocka-dinnye íze nem különbözik a hagyományostól, alakja azonban igen. Kocka-

formájának köszönhetően helytakarékos, ami szállításánál és tárolásánál igen előnyös. A svájci cég a dinnye forgalmazását is tervezi, de a japán árszínvonalat nem kívánja át­venni. A Globus képviselője szerint egy 6 kg-os görögdinnye ára 4-5 euró lehetne, vagyis kilogrammonkénti ára nem lenne sokkal több, mint a szokásosé. A Globus csemege-részlege, a „delicatessa”, Svájc minden részén, – összesen kilenc Globus-áruházban – kifejezetten a különle-

E

Jó bornak is kell cégér

ladni egy népszerű terméket mindig egyszerűbb feladat. Ez igaz a körtére is, így az amerikai körte szervezet (USA Pears) azt tartja legfontosabbnak, hogy minden megcélzott országban kiváló csapatot építsen. Abból indulnak ki, ha a vevők vásárolnak valamit és megszeretik, akkor vissza fognak térni a kiskereskedőhöz, akinek ebből haszna származik. Ez pedig megkönnyíti, hogy meggyőzzék a kereskedőket: legközelebb is árulják a cég termékeit. Az USA Pears marketing stratégiája ennek megfelelően rendkívül egyszerű: kiváló termék, jó kapcsolat a kiskereskedőkkel és reklámozás. Az Egyesült Államokban és Kanadában úgy vélik, hogy a népszerű almatermésű gyümölcsöket nehéz exportálni, mert egyre több ország termeszt almát és körtét, ami a kereslet visszaesésével jár. Lehet, hogy ez így van, de az USA Pears példája igazolja, hogy nehézség nélkül is exportálhatók ezek a gyümölcsök. A cégnek olyannyira nincsenek nehézségei a körte eladásával és exportjával kapcsolatban, hogy szívesen fogadnak minden olyan termesztőt, akinek problémái vannak az értékesítéssel. Állításuk szerint minden körtét el tud-

18

20 07.

AU G US Z TUS

nak adni. A termékeket persze reklámozni kell, akkor is, ha azok kifogástalanok. Ezért egy jó marketingstratégia elengedhetetlen. Valószínűleg mindenki ismeri az „unalmas” PowerPoint bemutatókat. Az USA Pears azonban új dimenziót nyitott. A cég hamarosan egy olyan új típusú szoftvert fog bemutatni, amivel sokkal dinamikusabb prezentációk készíthetők. Dennis James szerint a rendszer csodálatos. Nehéz elmagyarázni, hogyan is működik, de nagyon dinamikus. Azonnal lehet szerkeszteni vagy bemutatni vele bármit; majdnem olyan, mint a Csillagok háborúja. Természetesen a marketing több, mint egy egyszerű prezentáció. A termék igazi reklámja sem hiányozhat. Éppen ezért októberben egy Disney reklámkampányt indítanak amerikai kiskereskedőkkel. A kampány célzottai a gyerekek lesznek: Disney-figurák adnak majd

gességeket igénylő fogyasztókra összpontosít. Áruválasztékát saját márkáiból és válogatott specialitásokból állítja össze. Mindezt a csemege részleg belső berendezői kialakításával is hangsúlyozza. A különlegességek megjelenítését tudatosan felvállaló üzleti felfogásának tudható be, hogy az üzletlánc – túlélve a kereslet háború utáni erőteljes átalakulását – 2006-ban több mint 15,9 millió SFR forgalmat ért el. (Fruchthandel – ford.: Mné F.I.)

magyarázatokat és mutatnak rá különféle veszélyforrásokra. Például elmondják a gyerekeknek: hogyan menjenek át biztonságosan az úton. Disney és az USA Pears tökéletesen egyetértenek abban, hogy nem csak a termékek eladása a cél, de a közösségért is felelősséget kell vállalni. A Disney-figurák azt is el fogják magyarázni, miért egészséges, ha sok gyümölcsöt eszünk, és reklámozzák majd az USA Pears körtéit is. (IFE Fresh Produce, ford.: dr. Hegedűs Attila

Z ö l d s é g -

é s

HÍREK

G y ü m ö l c s pi a c

N y i l atko z tunk január 11. január 14. január 15. január 15. január 18. január 22. január 24. január 25. január 28. február február 9. február 22. március március 20. március 26. március 28. március 29. március 29. április 12. április 23. április 25. április 30. május 2. május 2. május 3. május 3. május 4. május 8. május 9. május 9. május 9. május 9. május 9. május 9. május 10. május 10. május 10. május 10. május 11. május 11. május 12. május 16. május 16. május 16. május 16. május 17. május 17. május 22. május 23. május 24. május 29. május 30. június 4. június 5. június 8. június 13. június 14. június 14. június 20. június 23. június 25. június 19. június 23. június 1. június 7. június 14. június 27. június 27. július 4. július 4. július 10. július 12. július 12. július 13. 2007/07. július 4. július 13. július 13. július 13. július 19. július 21. július 22. július 23. július 24. július 24. július 24. július 25. július 25. július 25. július 26.

Almakereskedelem és -fogyasztás Komoly veszteség érheti a gazdákat a meleg idő miatt Terméskiesést hoz az enyhe tél a gazdáknak Téli tavasz: veszélyben a csonthéjasok Újraválasztották a vezetést, FruitVeB Nem várható drámai drágulás a gyümölcspiacon Arcukra fagy a mosoly a gazdáknak Gyümölcspiaci reformtervek A szélsőséges időjárásra nehéz jó válaszokat adni Vélemények a kertészeti reformról Leépítenék az agrárium marketingjét Szalma alatt alszik a répa Gondolatok a hazai gyümölcstermesztésről, egy kiállítás tapasztalatai alapján Jót tett a meleg tél az áraknak Importzöldség özönlik az országba – nem tökéletes az uniós ellenőrzés Hiába az enyhe tél, drága a friss zöldség Enyhe tél, de drágább a zöldség? Enyhe tél, de drágább a zöldség? Marokkói méreg spanyol papírokkal Elfogyott a magyar krumpli – Megugrott a zöldségek ára Zöldség- és gyümölcspiaci reform Az alma és a meggy is elfagyott Elfagyott a kajszitermés Kelet-Magyarországon Elfagyott a gyümölcstermés Északkelet-Magyarországon A fagykár ismét megtizedelte a virágzó hazai gyümölcsösöket A gazdák távol maradnak – Fagykárok a gyümölcsösökben Az importot emeli a fagy, nem az árat Máris jegelték a kártérítést Támogatás nélkül elapad a magyar ketchup Fagykár a gyümölcsösökben Elfagyott a kajszitermés a mínusz 7 fokban Fagykár Fagykár Lefagyott a gyümölcstermesztők mosolya A termés fele fagyott el Ötmilliárdos lett a fagykár Fagykár Elvitte a termés felét a tavaszi fagy A termés felét vitte el a fagy Pénzalap a gazdáknak Körtetermés A fogyasztás növelését célozza meg a zöldségágazat Veszélyben több tízezer család és idénymunkás Fagykár Marketinggel növelnék a zöldség- és gyümölcsfogyasztást A zöldség-gyümölcs ágazat 2007. évi közösségi marketing programja Magukra hagyják a termelőket Ősszel összegzik a tavaszi fagykár okozta veszteségeket Fagykár Fagykár Napi fél kiló zöldség, gyümölcs a cél A jég elverte az epertermelők reményeit Jónak ígérkezik a görögdinnyetermés Fagykár, szamócatermés A tavaszi fagy miatt kevés a meggy Újra megnyílt a kárenyhítési alap Kárenyhítés a gyümölcstermelőknek: majd ha fagy Kárenyhítés a gyümölcstermelőknek: majd ha fagy Hőségben feketébb a gyümölcsszezon Az idén jó lesz a dinnye Kezdődik a dinnyeszezon CMO reform Az idén jó lesz a dinnye Szüretelők kerestetnek Hol terem a magyar dinnye? Uniós gyümölcsreform Keserédes az idei málna A korai dinnye letöri majd az árakat Gyümölcskárok: a kieső jövedelem a mérvadó A fagy elvitte a hazai termés felét Röghöz kötött magyar dinnyetermesztők Krízis a görögdinnyepiacon A magas árak nem kompenzálják a gyümölcstermés kiesését – Drágulhatnak a tartósítóipari termékek Ízben verhetetlen Támogatásszűke a cukor- és zöldségpiacon Kevés a jó gyümölcs Nagy veszteség vár a hazai dinnyetermelőkre A magyar gyümölcs utolérte a mediterránt Gyümölcsök horror áron Ön szerint kinek, a kormánynak vagy a gazdáknak kell a fagy- és aszálykár kockázat vállalni? Megfőtt a földeken a dinnye Görögdinnye kár Görögdinnye kár a meleg miatt Katasztrofális dinnyeszezon, emelkedő értékesítési árak Görögdinnye kár a meleg miatt Drágulóban a dinnye Ma reggeltől gazdademonstráció A nyár slágere: dinnye pech módra Gazdatüntetés Gazdademonstráció

Kertészet és Szőlészet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Világgazdaság Kertészet és Szőlészet Népszava Világgazdaság Világgazdaság Magyar Hírlap Haszon Agrár Magyar Nemzet Kertészeti és Szőlészet Agrofórum Népszava Magyar Nemzet Népszabadság Világgazdaság Világgazdaság Magyar Nemzet Népszabadság HVG Népszava Magyar Nemzet Világgazdaság Magyar Hírlap Világgazdaság Népszabadság Magyar Hírlap Népszabadság HVG HVG MTV1 - Híradó MTV1 - Az Este Hídlap/Esztergom Népszabadság Világgazdaság MTV1 - Szempont Magyar Nemzet Népszabadság Világgazdaság MTV1 Magyar Hírlap Népszava MTV1 - Híradó Mai Piac MTV1 - Napkelte Magyar Nemzet Népszava Katolikus Rádió Duna Tv Népszabadság HÍR TV Népszava Duna Tv Magyar Nemzet Népszava Népszabadság Népszabadság Népszabadság HVG Mai Piac Duna Tv HVG Világgazdaság Hídlap / Esztergom Világgazdaság Magyar Nemzet Magyar Nemzet Világgazdaság Magyar Nemzet Hídlap / Esztergom Napi Gazdaság Napi Gazdaság Szabadföld Gazdasági Tükörkép Magazin Népszabadság Magyar Nemzet Népszabadság Napi Online Népszava Népszabadság TV Klub Rádió, Népszava, Békés megyei Hírlap, Lánchíd Rádió, Bors, Magyar Nemzet Népszava Blikk, ECHO TV, FigyelőNet, Magyar Rádió Napi Online Magyar Nemzet Hídlap / Esztergom Klub Rádió Lánchíd Rádió

20 07.

AU G US Z TUS

19

HÍREK

Z ö l d s é g -

é s

G y ü m ö l c s pi a c

Hollandia agrárbevételének 40%-át a kertészet adja Ellentétben számos Közép-Európai országgal, a holland mezőgazdaságban messze leg­ fontosabb szektor a kertészet. A kertgazdálkodásnak pedig a dísznövénytermesztés és az üvegházi zöldségtermesztés a legjelentősebb ágazata. A termelés erősen exportorientált Hollandia mezőgazdasági bevételeinek 40%-a a kertészetből származik, Németországban ez az arány 2005-ben alig 16%-ot ért el. A holland kertészet kitüntetett helyzete az utóbbi 15 esztendő alatt tovább szilárdult, hiszen 1990-ben az agrárbevételeknek még csak 30%-át adta. A kertészeti gazdálkodás árbevételének pedig kereken egyharmadát a zöldség- és gyümölcstermesztés adja, kétharmada pedig a dísznövénytermesztésből és faiskolai gazdálkodásból származik. Németországban mindkét szektor csaknem azonos jelentőségű.

Fontos az export és a re-export szerepe A re-export a gyümölcs- és dísznövény-kereskedelemben, de néhány zöldségfajtánál is fontos tényező. Mint klasszikus kereskedőnemzetet, ezért is nevezik Hollandiát a „kertészet fordítókorongjának”. A Hollandiában előállított

zöldségnek és gyümölcsnek 71%-át exportálták 2006-ban (mennyi lehet a re-export?! A szerk.). A dísznövények esetében az arány valószínűleg több mint 90%.

Németország a legfontosabb üzletfél Németország minden szektorban a legfontosabb partner. A dísznövények és faiskolai termékek exportjából származó bevételnek 28%-a Németországból, 16%-a Nagy-Britanniából és 12%-a Franciaországból származik. Az exportált zöldségek és gyümölcsök mennyiségének 32%-át veszi át Németország, 14%-át Nagy-Britannia, 12%-át pedig Franciaország. Németország jelentősége azonban csökken. Hollandia ugyanis fokozódó mértékben szállít távoli országokba is, mint például Oroszországba vagy Távol-Keletre. Az USA-ba, Japánba és Kanadába irányuló szállításai ellenben visszaesőben vannak, – a kilencvenes évek végéig tartó gyors sikerek után. Ennek oka valószínűleg a kedvezőtlen árfolyam-mozgások-

ban és a növekvő energiaárakban keresendő. Kifejezetten nagy távolságra csak hagymát exportálnak. Az exportált hagyma mennyiségének kétharmadát az unión kívüli országok vásárolják meg, elsősorban Afrika, Oroszország és a Távol-Kelet országai. Az élelmiszertermelő kertészet elsősorban zöldséget és gombát állít elő. A megtermelt értéknek csak 15%-át adja a gyümölcstermelés. A zöldségtermelésben viszont a fedett termesztés a legjelentősebb. 2006-ban Hollandiában 5.660 gazdaság termelt összesen 10.420 hektárnyi területű üvegházban. Az itt előállított uborka, paradicsom, paprika – ezek a legfontosabb termények – több mint 90%-a külföldre került. A csiperkegomba a holland kertészet egyik legfontosabb kultúrája, 2006-ban kereken 230 ezer tonnával termeltek belőle. A lengyel konkurencia azonban időről-időre gondot okoz Hollandiának. Még ugyan mindig Hollandia a legnagyobb csiperketermelő Európában, de a Lengyelországtól való távolság – ahol legutóbb 213 ezer tonna csiperkét termeltek – egyre kisebb. A gomba területe tavaly mégis 8%-kal, a termelőüzemek száma pedig 10%-kal csökkent. (ZMP) Referálta: Madarászné Farsang Ilona

M e g va l ó su l t

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 2007. évi programjaiból

20

január 26.

FruitVeB elnökségi ülés, Budapesti Corvinus Egyetem

január 26.

Számviteli és adózási konferencia, Budapesti Corvinus Egyetem

Tájékoztató a szervezeti működésről, 2007. évi munkaprogram és tagdíjrendszer Előadások tartása

február 1.

FruitVeB TÉSz Főbizottság ülése, Budapesti Corvinus Egyetem

Előadások, tájékoztató tartása

február

Fruit Logistica, Berlin

13 magyar kiállító a FruitVeB szervezésében

február

V. Runner Akadémia c. alma tanácskozás, Ráckeve

A Dow AgroSciences Hungary Kft-vel közös rendezvény

február 27–31.

FRESHANTALYA 2007 kiállítás, Törökország

Szakmai út a budapesti Török Nagykövetség támogatásával,a FruitVeB szervezésében

március 9.

FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság ülése, Kecskemét

Előadások tartása

március 22.

Alma technológiai kézikönyv bemutatása, Nyíregyháza

Előadás tartása

április 3.

Debreceni Egyetem ATC ágazatspecifikus innovációs konferencia

Előadások tartása

április 24.

FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság ülése, Szentes

Hajtatási Zöldségfélék Tagozat megalakulása

április 26.

FruitVeB TÉSz Főbizottság ülése, Kistelek

Előadások, tájékoztató tartása

május 9.

FruitVeB kibővített elnökségi ülés, Budapest

Előadások, tájékoztató tartása

május 11.

Mórakert Szövetkezet Homokhát Térségi PH Centrumának átadása, Mórahalom

Előadás tartása

május 22.

FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság ülése, Nádudvar

Nagymagvú Ipari Zöldségfélék Tagozat megalakulása

május 19.

A közép-magyarországi régió aktuális gyümölcstermesztési kérdései, Nyáregyháza

Előadás tartása a Pannon Fruit 2001 Szövetkezet, a Família Fruct 2001 Szövetkezet és a Ker-Tész Szövetkezet közös rendezvényén

május 17-20.

Brandenburgi Mezőgazdasági Kiállítás (BRALA), Berlin

A magyar zöldség-gyümölcs ágazat bemutatása, üzletembertalálkozó

június 5.

Csonthéjasok intenzív művelése

Szakmai tanácskozás és bemutató a BCE Gyümölcstermő Növények Tanszékkel együttműködésben

június 6.

FruitVeB TÉSZ Főbizottsági ülés, Kiskunfélegyháza

Előadások, tájékoztató tartása

június 8.

FruitVeB Gomba Termékbizottság ülése, Budapest

2007–2013 közötti időszakra gombaágazat fejlesztésére vonatkozó javaslatok

június 13.

FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság ülése, Kecskemét

Hajtatási Zöldségfélék Tagozat ülése

június 14.

Érdi GyDKF Kht. Cseresznye- és meggytermesztési tanácskozás, Érd

Előadás tartása

június 14.

FruitVeB Meggy Termékbizottság ülése, Érd

Meggypiaci egyeztető megbeszélés

június 18.

Kajszi- és őszibarackfélék továbbá szilvafélék, szezonnyitó tanácskozás és üzemi bemutató, Soroksár

Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karával közösen szervezett rendezvény

június 21.

Dinnye Termékbizottság szezonnyitó ülése

Előadások, tájékoztató tartása

június 28.

Csonthéjasok termelési tanácskozása és üzemi bemutatója, Kecskemét

Előadások tartása a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskola Karával közös szervezésben

július 3.

FruitVeB kibővített elnökségi ülés, Budapesti Corvinus Egyetem

Előadások, tájékoztató tartása Gráf József miniszter részvételével

július 6.

FruitVeB TÉSz Főbizottság ülése, Mórahalom

Előadások, tájékoztató tartása

július 17.

FruitVeB ipari paradicsom termékbizottság ülése, Budapesti Corvinus Egyetem

Előadások, tájékoztató tartása

július 19.

Ceglédi gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Kht. kajszibarack bemutatója

Előadás tartása – A magyar gyümölcstermesztés helyzete és lehetőségei

július 31.

Kisteleki Logisztikai Központ átadása

Előadás tartása

július 31.

FruitVeB Gyümölcs Termelői Főbizottság ülése, Kiskunlacháza

Előadások, tájékoztató tartása

augusztus 3–5.

Prognosfruit 2007 Konferencia, Vilnius

Előadás tartása

augusztus 8–14.

Sziget 2007 Fesztivál, Budapest

Civil Sziget keretén belül zöldség-gyümölcs kóstoltatás (Egyen naponta 3x3 féle zöldséget-gyümölcsöt az egészségéért fogyasztásnövelő program)

augusztus 12.

VI. Hegyesi Napok, Nagybánhegyes

Előadás tartása a VIII. Paprikafesztiválon

20 07.

AU G US Z TUS

Z ö l d s é g -

é s

HIRDETÉS

G y ü m ö l c s pi a c

HIRDETMÉNY lehetőség tagjaink számára a FruitVeB honlapján

Ezúton is értesítjük tagjainkat, hogy megújult a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet weblapja. A weblap továbbra is a régi címünkön érhető el: www.fruitveb.hu. Az adatok és információk feltöltése elkezdődött, amihez várjuk további ötleteiket és igényeiket. A megújult weblapon szeretnénk biztosítani tagjainknak az internetes bemutatkozás lehetőségét, amihez az alábbi megoldások állnak rendelkezésre:  Azoknak a tagjainknak, akik már rendelkeznek saját weboldallal szeretnénk felajánlani a FruitVeB honlapján a Linkek-Tagok helyen egy internetes hivatkozás létrehozását, hogy innen is elérhetővé váljon a saját szolgáltatásuk. Ez a szolgáltatás tagjaink számára ingyenes, mindössze az igény bejelentése szükséges hozzá.  Azoknak a tagjainknak, akik még nem rendelkeznek saját weblappal, lehetőséget nyújtunk a FruitVeB honlapján történő megjelenésre. Ehhez szükséges egy szabványos .html formátumban elkészített bemutatkozó oldal, amit igény esetén és a szükséges információk, képek, logók stb. megküldése után 20 ezer Ft egyszeri díjért elkészítünk. Ezen kívül semmilyen más szolgáltatási díj nem terheli a megrendelőt, a későbbiekben az esetleges apróbb módosításokat is elvégezzük (név-, cím-, telefonszám változás stb.).  Azok a tagjaink, akik partnereket szeretnének találni tevékenységükhöz a FruitVeB honlapján keresztül, vagy valamilyen aktuális szakmai hirdetést szeretnének megjeleníteni, ­lehetőség van speciális hirdetési reklámblokk megjelenítésére is (banner).  Az ezzel kapcsolatos költségek tagjaink részére 50 százalékos alapdíjon indulnak, amiből további engedmények kerülhetnek levonásra a megrendelés függvényében (lásd Listaárak).  A reklámképek a megrendelő által előre elkészített .gif formátumú, álló vagy mozgóképek lehetnek. Igény esetén a képek elkészítését is vállaljuk, aminek költsége a kép összetettségétől függően 20-40 ezer Ft összeg lehet.  A FruitVeB vezetősége fenntartja a jogot a megjelenítendő reklámok szakmai véleményezésére és esetleges elutasítására.

LISTAÁRAK reklámblokk megjelentetéséhez Hirdetési forma, felület Fejléc banner főlapon tagoknak Fejléc banner főlapon nem tagoknak

Méret 468×60 468×60

Ár/AV 0,3 Ft 0,6 Ft

Ár/hét 15 ezer Ft 30 ezer Ft

Ár/hónap 50 ezer Ft 100 ezer Ft

Jelmagyarázat: AV = 1 megjelenés, ami 10 másodpercet jelent • Megjegyzés: Minimális megrendelés 10 ezer AV

Mennyiségi kedvezmény időszakos lekötés esetén

3+1: Három hónap megrendelése esetén +1 hónap ingyenes 4+2: Négy hónap megrendelése esetén +2 hónap ingyenes Mennyiségi kedvezmény megjelenés alapú banner kampány esetén 100 ezer AV fölött 5 százalék, 200 ezer AV fölött 10 százalék, 300 ezer AV fölött 15 százalék Áraink áfa nélkül értendők.

HIRDETÉSFELVÉTEL:

FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Fodor Zoltán Tel.: 06-1-381-1020, Fax.: 06-1-209-1697 E-mail: [email protected]

Ismét refraktométer szezon! Az Atago Japán cég által kifejlesztett PAL szériás refraktométereknek köszönhetõen a Brix% érték vizsgálatakor néhány csepp mintából 3 másodpercen belül digitálisan kijelzett, tizedes felbontású eredményt kapunk. A készülék két – akármelyik nagyáruházban beszerezhetõ – elemmel mûködik és több ezer mérést tesz lehetõvé. Akár sötétebb helyen is megbízható, egyértelmûen leolvasható értéket ad. A legtöbb típus ­ automatikus hõmérsékletkompenzálóval van ellátva, illetve sima csapvízzel kalibrálható. Kezeléséhez két gombot szükséges használni. Az IP 65 védelemnek köszönhetõen folyó csapvíz alatt lemosható prizmával rendelkezik, így akár terepen is ­kiválóan használható. A készülékhez magyarnyelvû használati útmutatót mellékelünk.

Keresek ZTS 162-45 S, RCV, EB-4, RZ, UNHZ-750 alu lencsetartályt. tel.: 06 20 972-5364 F U V A R O Z Á S • S Z Á LL Í T M Á N Y O Z Á S

CARGO-CONT’97

Nemzetközi Szállítmányozási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a konzerv- és élelmiszeriparban szerzett szállítmányozási tapasztalata alapján vállalja: friss és fagyasztott zöldség-gyümölcs közúti normál és hűtõkamionos szállítmányozását, vámkezelését, konzervipari termékek közúti kamion, tengerentúli normál boksz és hűtõkonténeres szállítmányozását, vámkezeltetését. Elérhetőség: Cargo-Cont’97 Kft. • 4243 Téglás, Vasút út 7. • Pf.: 7. Tel./Fax: 06 52 582 301 • E-mail: [email protected]

Balatonfüred

Világszínvonalú NÉMET LÖWE és SVÁJCI LEYAT professzionális metszõollók, a bolti ár alatt. A LÖWE gyártja, a világ legjobb rávágós ollóit. Kérésre ismertetõt küldünk, vagy bemutatjuk az ollókat.

Megrendeléseiket bárhova eljuttatjuk. 06/30/916 1703 06/87/703 076

Gyümölcsösök és szőlők professzionális FAGYKÁR-ELHÁRÍTÁSA! Már most gondoljon a fagyokra! Kérje tájékoztatónkat! FIREWORK Magyarország Kft. • 06 30 363 11 27 20 07.

AU G US Z TUS

21

Megújult a FruitVeB honlapja! Az adatok feltöltését folyamatosan végezzük. Hamarosan a Zöldségés Gyümöcspiac újságunk is fölkerül a honlapra úgy, hogy rá lehet ­keresni az egyes ­témákra. Az adatok egy része védett. Jelszót a belépéshez a FruitVeB titkárságán ­lehet igényelni. A Fórumon lehetõség nyílik az on-line kommunikációra. Észrevételeiket az info@fruitveb címen várjuk.

Várjuk a jelentkezõket! FruitVeB munkatársai

Az alma termesztett fajtái zömének   betegsége, a Venturia inaequalis   (Cke.) Wint. kórokozó által előidézett venturiás varasodás, még idén is   előfordult

A jellegzetes tünetet mutató tűzelhalás lokális jelleggel még kézben tartott,   jó kondíciójú ültetvényben  is előfordulhat