III. A BALATONSZÁRSZÓI SZÁZSZORSZÉP ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

III. A BALATONSZÁRSZÓI SZÁZSZORSZÉP ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

Balatonszárszói Százszorszép Óvoda És Kötcsei Óvoda

2

Tartalom: 1. Bevezető 2. Helyzetelemzés 2.1 A Balatonszárszói Százszorszép Óvoda bemutatása 2.2 A Kötcsei Óvoda bemutatása 3. Gyermekképünk 3.1. A Balatonszárszói Százszorszép Óvoda gyermekképe 3.2. A Kötcsei Óvoda gyermekképe 3.3. Óvodaképünk 4. Az óvodai nevelés feladatai 4.1.Az óvodai nevelés általános feladatai 4.2 Óvodánk nevelési célja 4.3. Alapelveink 4.4. Nevelési feladataink 5. A nevelés egyes feladatai 5.1. Egészséges életmód alakítása 5.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 5.3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 6. Az óvodai élet megszervezésének elvei 6.1. Személyi feltételek 6.2. Tárgyi feltételek 6.3. Az óvodai élet megszervezése 6.4. Az óvoda kapcsolatai 7. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 7.1. Játék 7.2.Vers, mese 7.3. Ének, zene, énekes játék 7.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 7.5. Mozgás 7.6. A külső világ tevékeny megismerése 7.7. Munka jellegű tevékenységek 7.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás 8. Ünnepeink, hagyományaink 9. Az óvodába lépés feltételei 10.Az óvodás élet sikerkritériumai 11. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka 12. Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, értékelési, mérési, minőségbiztosítási rendszere

3

Az óvodai nevelés országos alapprogramja

1. Bevezető 1. Az óvodai nevelés országos alapprogramja ( a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be; c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával;oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonlas nevelésben. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző – köztük az innovatív- pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. 2. Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel.

4

2. Helyzetelemzés 2.1 A Balatonszárszói Százszorszép Óvoda bemutatása Balatonszárszó a Balaton déli partján, közvetlenül a part mentén található település. A községben 1947-ben nyitotta meg kapuját az első óvoda, amely 1970. májusáig működött. A kevés férőhely és az új társadalmi igények miatt egy korszerű óvodát építettek, amely a mai napig otthont ad a gyerekeknek. A folyamatos külső és belső felújítások modern környezetet teremtettek a kicsiknek. Az épület az iskola szomszédságában egy parkosított, tágas telken helyezkedik el. Belesimul az ápolt, gondozott környezetbe, távol a főút zajától. Udvarunk füvesített, játékokkal jól felszerelt. Balaton parti településünkön a legtöbb szülőre jellemző a környezetünkkel kapcsolatos igényesség. Gyermekeink többsége anyagiakban nem szenved hiányt. Kevesebb hangsúlyt kapnak egyes családokban az érzelmi kapcsolatok, az egymás iránti tisztelet, szeretet, megbecsülés, az egymás segítése, mások munkájának eredményeinek tiszteletben tartása. Ezért nevelő munkánkban figyelmet kell fordítanunk az érzelmi nevelésre, a jó közösségek kialakítására, a saját és közösség érdekében végzett tevékenykedtetése. Mindezek tudatában külső, belső környezetünket igyekszünk úgy alakítani, hogy az családias, értékeket, érzelmeket sugárzó legyen. Legfőbb törekvésünk, hogy a ránk bízott gyermekek az óvodában töltött 3-4 évüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék. Sokat teszünk azért, hogy a szülők nyomon követhessék gyermekük óvodai fejlődését, megfigyelhessen, kérdezhessen, kérhessen, javasolhasson, kezdeményezhessen, a nevelés aktív közreműködője legyen. Tudatosan törekszünk a gyermeki személyiség sokrétű kibontakoztatására a játék, a mozgás és a játékos tanulás módszereivel. Nevelésünk keretét, tevékenységrendszerünk ritmusát a természet körforgása határozza meg. Az évszakok, ünnepek egymásutánisága, az ezekhez kapcsolódó élmények és népi hagyományok ápolása teszi mindennapjainkat különlegessé. Sajátos pedagógiai programunk alapján önálló pedagógiai elképzeléseink szerint dolgozunk. Hisszük, hogy e korosztály legfontosabb tevékenysége a játék, amely óvodánkban kiemelkedő jelentőségű. Fontos feladat, hogy a gyermekek számára a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk az egészséges testi és szociális fejlődésük érdekében, ezzel megalapozva az iskolai tanuláshoz szükséges feltételeket. a) Óvodáskorúak Csoportok száma: 3 Az óvoda hivatalosan megállapított férőhelyeinek száma: 95 fő Óvodánk légköre meleg, családias jellegű, amit a hely adottságainak is köszönhetünk. Barátságosan berendezett termekben, három csoportban töltik napjaikat a gyerekek. A nevelési-oktatási feladatokat 6 felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, a gondozási feladatokat pedig 3 dajka ( 2 szakképzett) látja el. A részben osztott Pillangó, Katica és Méhecske csoport 20-25 fő létszámmal várja az óvodásokat. Az óvodai nevelőmunkát fejlesztő pedagógus/ logopédus/ segíti heti egy alkalommal. A zene iránti fogékonyság, hallásfejlesztés érdekében szakmailag segítő kolléganőt alkalmazunk a zeneiskolából. Nagycsoportban német nyelvvel ismerkednek a gyerekek játékos formában. A népi hagyományokhoz kapcsolódva a község Művelődési Házában tartott gyermektánc foglalkozáson vesznek részt óvodásaink. Az egészséges életmód területei az óvodás kor végére: a gyerekeknek

5

egészségeseknek, edzetteknek, alkalmazkodó képeseknek kell lenniük. El kell sajátítaniuk a megfelelő egészségügyi szokásokat. Az óvodások egy részével gyógypedagógus foglalkozik. A gyerekek egészséges táplálkozását napi 4-szeri étkezéssel/délelőtt gyümölcs/, az igényekhez alkalmazkodva az iskola konyhája biztosítja. Fontosnak tartjuk a családdal való mély együttműködést, mert ez szolgálja hatékonyan a gyermekek harmonikus fejlődését. Óvodai ünnepeink hangulatosak, bensőségesek. Számos rendezvényünk van, ahol a szülők is részt vehetnek:  Új gyerekek fogadása  Mihály-napi vásár  Állatok világnapja  Szüreti mulatság  Márton napi lámpás felvonulás  Idősek köszöntése  Karácsonyi munkadélután  Mikulás ünnepség  Karácsonyi kiállítás megtekintése  Közös karácsony az óvodában  Újév köszöntő  Egy hetes farsangolás  Víz világnapja  Húsvét az óvodában  Föld napja  Anyák napja  Madarak és fák napja  Évzáró, ballagás Programjaink szerteágazóak. Kéthavi rendszerességgel előadók tartanak zenés, játékos, bábos előadásokat. Ezen kívül kirándulásokkal, sportnappal, más szervezetekkel való kapcsolattartással tesszük változatossá óvodai életünket. Haladnunk kell a változó világgal. A felmerülő igények megoldásával, a problémák meghallgatásával, a Pedagógiai Program megújuló elveivel igyekszünk partnerek lenni a "sikeres" gyermeknevelésben. b) Óvodapedagógusok Óvónők száma az intézményegység-vezetővel: 6 fő Főiskolai végzettségű 6 fő Az óvodában a nevelőmunkát óvodapedagógusok végzik. Napi tevékenységük során gondozzák a rábízott 3-6, esetleg 7 éves gyermekeket. Fejlesztő tevékenységeik során olyan foglalkozásokat vezetnek (pl. szerepjáték, meseolvasás, képzőművészeti alapfoglalkozásom megismerése), amelyek hozzájárulnak a gyerekek fizikai, értelmi-lelki és szociális fejlődéséhez, továbbá elősegítik az iskolaérettségük kialakulását. Törekszünk arra, hogy az óvónők egész megjelenése sugározza a jó kedélyt, nyitottságot, szeretetet. Óvodánk hétköznapjainak mottója: a SZERETET megvalósítása. Mi anyaszívvel vezérelt szeretetet adunk. Az óvónő azonosulási mintaként szolgál. Személyiségével, viselkedésével, nevelői attitűdjével, stílusával formálja az egész közösséget, a társas kapcsolatokat. Ügyelünk arra, hogy jó kapcsolatban legyünk ne csak a gyerekekkel, hanem szüleikkel és a kollegákkal is- ezeknek a kapcsolatoknak a megélése nagy hatással van a csoportok hangulatára. A boldog gyermek egészséges!

6

A nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka 3 fő (2 szakképzett), akik a takarítást és mosást is végzik. Fontosnak tartjuk a csoportokon belüli óvőnő – dajka kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapuló kapcsolatának kialakítását. Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. A dajka gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hatással van az óvodás gyermekek fejlődésére! Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. A NEVELŐTESTÜLET azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik. Az óvodapedagógusok önképzésére lehetőség van, ezzel mindenki él is. A továbbképzésen való részvétel a továbbképzési és beiskolázási terv szerint történik.. A következő években a pedagógiai és személyiségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseket kell előnyben részesíteni. A szakmai tapasztalatok átadására lehetőséget biztosítunk. Jelenleg munkaközösség nem működik. A mindenkori igények és aktualitások figyelembe vételével, egy-egy nevelési terület hatékonyabbá tétele érdekében jó lenne ezek szerveződése. A gyermekek egészséges fejlődését rendszeresen ellenőrzi, segíti a gyermekorvos -védőnői segítséggel- fogászati, látási, hallásvizsgálaton vesznek részt gyermekeink. A beszédhibák korrigálása a logopédus közreműködésével hatékonyan megoldott. c) Óvodai nevelés tárgyi feltételei és ezzel kapcsolatos feladatok: Óvodánk 1968-ban épült. Jelenleg 3 csoportszoba van, melyek alapterülete optimális gyermekenként 2 m2. Egy csoportnak külön öltözője és mosdója van, két csoportnak közös az öltözője és mosdója. A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. A játék, étkezés, alvás a csoportszobákban zajlik. Audiovizuális eszközök: magnós rádió minden csoportban van, TV, videó kettőben. Egy vezetői iroda, egy felnőtt öltöző és mosdó, valamint 1 raktárhelyiség található meg. A tálaló-melegítő konyhán történik az étel tálalása, mosogatás. A takarításhoz, mosáshoz megfelelő mennyiségű és minőségű háztartási gép áll rendelkezésünkre. Az óvoda épületének, foglalkoztató helyiségeinek állapota megfelelő. A szükséges felújítás karbantartás folyamatos. . A fűtésünk korszerűsítésre szorul, jelenleg központi-gáz fűtés biztosítja a meleget. A nyílászárók cseréje és a villamos hálózat felújítása is aktuális. Évenként meszelést, nagytakarítást elvégezzük. Udvarunk tágas, napos és árnyékos területek aránya megfelelő. Felszereltsége: Rotikom mászóka, csúszda, mozgás- és izomfejlesztő mászókák, 2 homokozó. A betonozott terület alkalmas rollerezésre, mozgásos- és körjátékok szervezésére. 2012 őszén egy magánszemély felajánlása révén sikerült szépíteni és bővíteni udvarunkat. 5 új játékot vehettek birtokba a gyerekek. A játéktevékenységhez szükséges eszközöket évenként költségvetésből felújítjuk, pótoljuk. Az alapvető szemléltetőeszközökkel rendelkezünk. Kiegészítő eszközök szükségesek: ének-zenéhez, irodalmi neveléshez, gyermekmunkához, testneveléshez. A tárgyi feltételek fejlesztését a kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza.

7

2.2 A Kötcsei Óvoda bemutatása Egy élet a kezedben „ Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek Megtanulnak türelmesnek lenni . Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.” /Dorothy Law Holtz/

Az óvoda és környezetének bemutatása Napközi otthonos óvodánk Kötcsén, egy Somogy megyei kis településen működik. A község állandó lakosainak száma 540 fő, zömében idős ember. A települést különlegesen szép természeti adottságai, rendezett, nyugodt környezete, a Balaton közelsége nyújtotta lehetőségek a fiatalabb korosztály számára is egyre vonzóbbá teszik. A lakosság többsége idényjellegű vagy alkalmi munkából él, magas a munkanélküliek aránya. Legjelentősebb foglalkoztatók, munkaadók az önkormányzat és intézményei, a mezőgazdasági vállalkozók és a Balaton parton szezonálisan működő üdülők, szállodák. Az óvoda a 2000-2001-es nevelési évtől az általános iskolával közös épületben kapott helyet egy épületrész leválasztásával és átalakításával. 2009. július 1-től óvodánk a Balatonszárszó József Attila Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda tagintézménye volt, 2013. január 1-jétől a Balatonszárszói Százszorszép Óvoda tagóvodájaként működik. Az óvoda egy vegyes életkorú csoportban három község-Kötcse, Nagycsepely, Telekigyermekeinek óvodai nevelését látja el közoktatási intézményfenntartó társulás alapján. Intézményünkbe járó gyermekek összetétele nagyon vegyes. Vannak optimális körülmények között élő, és vannak / sajnos ők vannak többen/ hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családokból érkezett gyermekek egyaránt. Nő azoknak a szülőknek a száma, akik a család elsődleges feladatát az óvodára hárítanák, de vannak, akik nagy odafigyeléssel, reális igényekkel jelentkeznek az óvodai neveléssel szemben. Ez a helyzetkép befolyásolja az óvodai nevelés mindennapi feladatait.

8

Egyre inkább igazolódni látszik intézményünkben is az a tapasztalás és megítélés, hogy a társadalmi különbségeket az intézménytípusok közül az óvoda tudja kezelni, mert legjobb eséllyel tudja kompenzálni, ellensúlyozni a kedvezőtlen családi körülményekből fakadó hátrányokat. Úgy érezzük, hogy mindehhez a feltételeket biztosítani tudjuk óvodásaink számára. Speciális ellátást igénylő fogyatékos, súlyosan veszélyeztetett, komoly beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermek nincs az óvodában. Óvodánk családias, gyermekközpontú, a gyermekek érdekeit helyezzük előtérbe. Falusi, kis óvoda lévén arra törekszünk, hogy az óvodai évek alatt biztonságban, kiegyensúlyozottan éljenek és fejlődjenek a ránk bízott gyermekek.

Az óvoda személyi feltételei A törvényi előírásoknak megfelelően az óvodai nevelés feladatait 2 óvodapedagógus és 1 dajka látja el. Az óvodapedagógusok felsőfokú végzettségűek, a továbbképzési kötelezettségüknek eleget tettek. Hetenkénti váltásban, napi négy órás átfedési idővel az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Közösen előre megtervezik a feladatokat, megbeszélik a gyermekek nevelésével kapcsolatos észrevételeiket. Együtt keresik a legjobb megoldásokat, szoros együttműködésben egymást segítve végzik munkájukat. A nevelőmunka aktív részese szakképzett dajka, aki emberi hozzáállásával, technikai segítségével nagymértékben hozzájárul a nevelési feladatok megvalósulásához. Gondoskodik az óvoda rendjéről és környezetének tisztántartásáról, szépítéséről. Intézményünk dolgozói törekednek a lelkiismeretes munkavégzésre, szeretettel és felelősséggel nevelik a rájuk bízott gyerekeket. A helyi óvodai program elkészítésekor szembesült a nevelőtestület azzal a ténnyel, hogy a pedagógiai munkának nemcsak végrehajtói, hanem alkotói, fejlesztői lehetnek. A közös program alapján való dolgozás együttgondolkodást, tapasztalatcserét és folyamatos önképzést, továbbképzést igényel.

Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda a község központjában található, könnyen megközelíthető helyen. Az épület előtti buszmegállóba érkeznek, és onnan utaznak haza a bejáró gyermekek. Az iskolabuszon kíséretük és felügyeletük biztosítva van. A régi óvoda eladása után óvodánk az általános iskolával közös épületben kapott helyet. Az épület felújított, esztétikus, modern, központi-gáz fűtéses. A külső vakolat vizesedésének megszűntetésére a fenntartó keresi a megoldást, de önerőből nem tudja megvalósítani. Két csoportszobát, öltözőt, étkezőt, hideg-meleg vizes gyermekmosdót, nevelői szobát alakítottak ki számunkra. A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. Raktárhelyiségünk a tetőtérben kapott helyet. Az újonnan épített tornatermet előzetes egyeztetés alapján minden nap használhatjuk. Az intézmény saját konyhával rendelkezik, az óvodás gyermekeknek az ételt tálaló kocsival hozza a dajka az óvodába. Az étkeztetés a HACCP rendszer alapján működik. A tárgyi feltételek javítására a lehetőségekhez mérten nagy hangsúlyt fektetünk, mert ez is jelentősen befolyásolhatja a pedagógiai célkitűzések megvalósulását.

9

Az óvodai bútorok nagy részét pályázati források kihasználásával kicseréltük, az egyik csoportszobánk galériával bővült. Az intézmény helyiségei a dolgozók munkájának köszönhetően esztétikusak, praktikusak. Játékellátottságunk mennyiségben és összetételben jónak mondható, törekednünk kell a minőségi vásárlásra. A működéshez nagyobb beruházásra nincs szükség, ugyanakkor az alapellátáshoz szükséges felszerelések, szakmai eszközök mennyiségi is minőségi pótlása, bővítése elengedhetetlen. A játékok, a berendezési tárgyak elhasználódás miatti felújításáról, cseréjéről is gondoskodni szükséges. Audiovizuális eszközök közöl színes televízió, CD-s magnó, videó és DVD lejátszó segíti munkánkat. Rendelkezünk egy számítógéppel, internet hozzáférési lehetőséggel. Óvodakertünk zöld területeivel, árnyékot adó fáival egészséges, ideális környezet a gyermekek számára. Játszóhelyei kitűnő lehetőséget nyújtanak a mozgásfejlesztésre, a tartalmas játékra. A kert felszereltségét bővítettük, de még nem optimális, további fejlesztésére keressük a megoldásokat. Környezetünk szépítésére, tisztántartására nagy gondot fordítunk. A takarításhoz, mosáshoz mosógép, porszívó, takarítógép áll rendelkezésre. A nyári szünetben elvégezzük a nagytakarítást, meszelést, játékfertőtlenítést

3. Gyermekképünk 1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2. :A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

3.1. A Balatonszárszói Százszorszép Óvoda gyermekképe "Nincs még egy ilyen kor, amikor a gyermeknek nagyobb szüksége lenne az értelmes segítségre, és minden, ami akadályozza a kreatív tevékenységben, a tökéletesség elérésének esélyét csökkenti." /Montessori/

10

Logónk: Napraforgó: a gyermek fény felé fordulása, fejlődése. Szívforma: szeretet, összefogás a gyermek érdekében.

Világunk felnőttekre szabott. Méretei, eszmeisége a "nagyok" elvárásait tükrözi. Ebben a zaklatott, nehezen érthető világban kell, hogy legyen helyük a gyermekeknek. Fel kell őket emelnünk, hogy lássanak, halljanak, és ha kell, guggoljunk hozzájuk, hogy mi is lássuk és halljuk őket. Akkor megértjük, mit is kívánnak ők! Hogy elérjék a fogast , legyőzzék az óriást, legyen varázsceruzájuk és hétszínviráguk. A csodát kérik tőlünk és a segítséget, hogy megfejthessenek száz és ezer titkot. Nagyra szeretnének nőni, mint anya, apa és a többi felnőtt. Szóval, pillantással kérik tőlünk, hogy szeressük őket. Mert ők olyan őszintén tudnak szeretni. Ha igazán odafigyelünk rájuk és tiszteljük őket, akkor őszinte lesz minden megnyilvánulásuk, és egyéniségüket fel nem adva válnak EMBERRÉ. Programunk kulcsfogalmai a mi értelmezésünkben: Szeretet: feltétel nélküli elfogadás Család + óvoda = a gyerek érdekében: együttnevelés Együttnevelés: egymásra odafigyelés, segítés Játék: hol a gyermek abszolút otthon van a világban Nyitottság: előítélet nélkül nyitottnak lenni az újra, a jót beengedni, megtartani Harmónia: összhang, kiegyensúlyozottság

11

3.2. A Kötcsei Óvoda gyermekképe „Játszani kék tenger peremén ragyogó kavicsokkal…” /Weöres Sándor/

Óvodánkban biztonságos, esztétikus környezetben, élményekben gazdag óvodai élet megteremtésére törekszünk, melyben az óvodás gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodhatnak, képességeik kibontakozhatnak. A nevelés során elősegítjük a gyermeki fejlődés-fejlesztés egyénhez igazodó megvalósulását, a teljesítmény-kényszertől mentes fejlesztést. A családokkal nyitott, szoros, nevelőtársi kapcsolatban működünk együtt a gyermekek fejlődése érdekében. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermekek alaptevékenységének, játéknak. Munkánk során a játékra, a játékos helyzetekre építünk. Hisszük, hogy a játék jótékony hatására megalapozódik a test-lélek-szellem kisgyermekkori harmóniája, a jó közérzet, egészséges testi állapot, a tanulási vágy és képesség. Nevelőmunkánk eredményeként úgy juttatjuk el a gyermekeket az iskola küszöbéig, hogy önállóak, magabiztosak, kiegyensúlyozottak. Teherbírásuk jobb lesz, mert igazi, boldog kisgyermekkort biztosítunk számukra. A helyi hagyományok felelevenítésével, ápolásával a gyermekek identitástudatának kialakulását segítjük. Legfontosabb értéknek a gyermeket tekintjük, legfontosabb tényezőnek a gyermekek tiszteletét, a másság elfogadását, tolerálását, a feltétel nélküli gyermekszeretetet.

3.3 Óvodaképünk 1.Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2.Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-

12

védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső, pszichikus feltételei. 3.Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). 4.Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 5.Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 6.A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok ( a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

4. Az óvodai nevelés feladatai 4.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  az egészséges életmód kialakítása,  az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés  az anyanyelvi,-értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A testi és lelki szükségletek kielégítése szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő, komplexen érvényesülő tevékenységek során, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. A nevelés alapvető keretei:  A egészséges életmód alakítása  Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés  Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet tevékenységformái:  Játék  Vers, mese, 13

     

Ének-zene, énekes játékok, Rajzolás, mintázás, kézimunka, Mozgás A külső világ tevékeny megismerése, Munka jellegű tevékenységek, A tevékenységben megvalósuló tanulás

4.2. Óvodánk nevelési célja: A gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Célunk az, hogy az óvodába lépés első pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket, a kapcsolatokat pozitív érzelmi hatás jellemezze, hogy a gyermekek kielégíthessék társas szükségleteiket, hogy egészségesek, edzettek, alkalmazkodóképesek legyenek. Nyitottak legyenek az újra, leleményesség, kreativitás, tolerancia jellemezze őket. Képesek legyenek a gyermekek az én - érvényesítésre, a közös élményekre épülő közös tevékenységekre, a fegyelmezett, kitartó cselekvésre, a problémamegoldó gondolkodás fejlődésére, a másokkal való kooperációra, az együttműködésre. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, ill. a kiemelkedő képességű gyermekek is optimálisan fejlődjenek. Minden gyermek az életkorának és fejlettségének megfelelő módon legyen képes továbbfejlődni a tevékenységek során.

4.3 Alapelveink A pedagógiai alapelvek meghatározásánál a következőkből indulunk ki: - Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartására kell irányulnia. - A hátránycsökkentésre kell törekedni az óvodai nevelés során, valamint arra, hogy a gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben; - A gyermeket-mint fejlődő személyiséget- gondoskodás és különleges védelem illeti meg. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. Nevelőtestületünk alapelvei:  Családias, biztonságos légkört teremtünk az óvodában.  A gyermeki személyiséget tiszteletben tartjuk, a másságot toleráljuk, minden gyermeket elfogadunk.  Teljes odafordulással, empátiával bánunk a gyermekekkel, egészséges, szép környezetben jó szokásokra, életritmusra, korukhoz illő fegyelemre szoktatjuk őket.  Figyelembe vesszük az érés, fejlődés és fejlesztés összefüggéseit, a gyermekek egyéni képességeit és érdeklődési körét.  Az óvodáskor közege a játék, a játékban a játékos tevékenységekben élhető meg a nevelhetőség lehetősége.  Nevelőmunkánkban törekszünk arra, hogy a gyermekek óvodáskor végére rendelkezzenek a tanuláshoz szükséges képességekkel, képesek legyenek saját lehetőségeikhez mérten helytállni az iskolában.  A családok mellé segítőkészen állunk, szorosan együttműködünk a gyermekek nevelésében, a gyermekek érdekeit szem előtt tartva.

14

4.4. Nevelési feladataink  Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, melyben élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek.  Az egészséges életmód szokásainak megismertetése, szokásrendszerének kialakítása.  A viselkedési szokások, társas együttlét szabályainak és normáinak megalapozása.  Az értelmi képességek, kommunikáció, anyanyelvi kultúra fejlesztése.  A sokszínű, változatos tevékenységek biztosítása az óvodai életben.

5. A nevelés egyes feladatai 5.1. Egészséges életmód alakítása Alapelv:A gyermeki szükségletre épített „ép testben ép lélek” elvét valljuk. Cél: Az egészséges életmódra nevelés során minden gyermek esetében valósuljon meg az egyénenkénti szükségletekhez igazodó nevelési gyakorlat, valamint a környezettudatos magatartás megalapozása. Feladatok: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;  a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;  megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészséges életmód alakítása Óvodáinkban a gyermekeink egészséges életmódjának fejlesztésében a következő szempontokat vesszük figyelembe: 1. az egészséges környezet biztosítása 2. az egészséges életmód szokásainak kialakítása: helyes életritmus, táplálkozás, testápolás, öltözködés 3. a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, a mindennapi edzési lehetőségek az óvodában 4. pihenés, alvás rendszere az óvodában 5. a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása

15

1. Az egészséges környezet biztosítása Óvodánk udvarán burkolt, füvesített terület egyaránt van, ami más és más tevékenység végzését teszi lehetővé gyermekeink számára. A nagy füvesített területen mozgásos és szabályjátékok gyakorlására, a burkolt területen rollerezésre, aszfaltrajzok gyakorlására van lehetőség. Udvarunkon napos és árnyékos rész egyaránt van. Az árnyékos részt nyáron sátor felállításával még növeljük is. A gyerekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységek teszik lehetővé: mászókák, csúszdák, hullahopp-karikák, rollerek, homokozó játékok, labdák, talicskák, kerti szerszámok. Óvodánk helyiségeinek mérete a jelenlegi gyermeklétszámnak megfelelő. Az öltözőkben a gyermekek kényelmesen tudnak vetkőzni, öltözni. Minden gyermek számára külön fogas áll rendelkezésre. Csoportszobáink a játék, foglalkozások, étkezések, és pihenés színterei. Megvilágításuk a déli fekvés miatt elsősorban természetes. Berendezési tárgyaink a gyermekek méreteihez igazodik. Csoportszobáinkat természetes anyagok teszik hangulatosabbá, díszesebbé, ill. ezekkel díszítjük. A mosdóban a szerelvények a gyermekek méreteihez igazodik. Minden gyermeknek jellel ellátott törülközője fogmosó-felszerelése, fésűje van. Ezek tisztántartásáról rendszeresen gondoskodunk. A balesetek megelőzése az óvoda minden dolgozójának feladata. Ha baleset mégis bekövetkezik, a gyereket csoportbeli nevelője vigye orvoshoz. Az orvosi ellátás után a szülőket értesíteni kell. 2. a, Helyes életritmus A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az egészséges szellemi, testi fejlődésre. Ezért a gyerekek óvodában eltöltött idejét úgy szervezzük, hogy figyelembe vesszük azok élettani szükségleteit. A helyes életritmust fokozatosan az életkori, s egyéni sajátosságoknak megfelelően alakítjuk. b, Táplálkozás: A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezést kapnak. Mivel óvodánk az ételt készen kapja, lehetőségünk van az ételek újramelegítésére konyhánkon. Az étrend, és ételek minősége érdekében az élelmezésvezetővel konzultálunk szükség esetén. A gyermekek étvágyában, táplálkozási szokásában nagy egyéni különbségek vannak. Az óvónők ösztönözzék de ne kényszerítsék a kisétkű gyermekeket az étel elfogyasztására. c, Testápolás: A gyermekek tisztaságigényük kialakulását szolgálja a testápolás. A gondozási műveletek gyakorlása során az óvónők törekedjenek a bensőséges kapcsolat kialakítására, sokat beszélgessenek közben a gyermekkel. Minél kisebb a gyermek, annál több segítségre, gondoskodásra, gyámkodásra van szüksége. Az óvónő személyes gondoskodásával példamutató magatartásával alakítsa ki az önálló testápolás igényét a gyermekben. A gyermekek szappannal, folyóvízben mossanak kezet arcot minden olyan tevékenység előtt vagy után amikor ez szükséges. Hajuk, körmük mindig legyen ápolt, tiszta. A középső és nagycsoportosok főétkezés után mossanak fogat, a kisebbek öblítsék szájukat. Az egészséges életmódra nevelés egyik fontos feladata, hogy a gyermekeket rendszeres széklet és vizeletürítésre szoktassuk. Fontos, hogy a gyermeket fokozatosan jutassuk el odáig, hogy önmagával, ruházatával, használati tárgyaival kapcsolatban is igényelje a tisztaságot. d, Öltözködés: Az öltözködés elsősorban védelmet nyújt az időjárás változásaival szemben, de ezen keresztül fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát is. Fontos, hogy a szülők rétegesen

16

öltöztessék gyermekeiket. Ne legyen túlöltöztetve a gyermek, hiszen az mozgásában gátolja, és nem is egészséges. Minden gyermeknek legyen váltóruhája, ha szükséges, tudjon átöltözni. A csoportszobában csak benti cipőben lépjenek a gyermekek. Váltócipőjük legyen kényelmes, csúszásgátló, tartsa lábukat. e, Mozgás: Minél több mozgásos tevékenységet szervezzünk a gyermekek számára a szabadban, mely tartalmazzon változatos mozgásformákat. Szervezzünk közös sétát, kirándulást, hiszen ezek együttes élményt jelentenek a gyermekek számára. Mindenképpen igazodjunk a gyerekek életkorához, nehogy megerőltető, fárasztó legyen. Fontos, hogy akár az udvaron, akár kint a természetben ügyeljünk és védjük környezetünk tisztaságát. f, Edzés: A szabad levegőn való tartózkodás növeli a gyermekek ellenálló képességét a betegségekkel szemben. Minden évszakban, ha az időjárás engedi minél több napi tevékenységet, foglalkozást a szabadban végezzenek. Nyáron mindenképpen légfürdőztessük a gyermeket, de a testnevelés foglalkozásokon is használjuk ki ezt a lehetőséget. Főleg az 5-7. éves korú gyermekek edzését, mozgáskoordinációját fejlesztő tevékenységeket szervezzünk: úszás, szánkózás, csúszkálás a jégen, labdázás, rollerezés stb. Fontos, hogy a gyermekkel a testmozgást megkedveltessük, a szabadban való tartózkodás igényét felkeltsük. h, Pihenés, alvás: Minden életkorban más a gyermekek alvásigénye. A napirend összeállításánál fontos ezt figyelembe venni, mivel a gyermekek alvás szükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. Fektetés előtt a csoportszobát jól szellőztessük ki, hogy a gyermekek nyugodtan pihenhessenek, fontos a zavaró külső, belső ingerek megszüntetése. Elalvás előtti halk mese, altatódal a zenehallgatás segíti a gyerekekben a feszültségek megszűnését, a nyugodt, kellemes pihenéshez való érzelmi ráhangolást. Az óvónő igyekezzék a pihenéshez szükséges kedvező körülményeket minden gyermek számára megteremteni és fenntartani. A gyermekek felesleges ruhájukat vessék le a pihenéshez. Ha gyermekek mégsem tudnak elaludni, ne erőszakoljuk rájuk az alvást. Óvodáskor végére elérendő szint: Önállóan mosakodnak törülköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak amikor szükséges. Ruhájuk ujját fel és letűrik, begombolják, kikapcsolják. Használják a WC-ét. Vigyáznak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Hajukat rendben tartják. Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat. Segíthetnek az ágyak berakásában, a foglalkoztató átrendezésében. Önállóan tevékenykednek, segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek. Iskolába lépés előtt a gyerekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik. Cipőfűzőjüket megkötik. Ha fáznak vagy melegük van, segítsenek magukon. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az ajtókat csendesen nyitják és csukják. Észreveszik ha valami hiányzik vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik

i, A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása -- Tavasszal a madarak és fák napja alkalmából bokrok, fák ültetése -- Télen az éhező madaraknak madáretetők kirakása, madáreleség hozatala a gyerekekkel

17

-- Föld napja alkalmából az óvoda környezetének szépítése, ezen belül virágok ültetése -- Szelektív hulladék gyűjtése

5.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 1.Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól; 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának szabálytudatának), szokás-és normarendszerének megalapozása. 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Alapelv: Nálunk minden gyermek a közösség teljes jogú, megkülönböztetés nélküli tagja. Cél: Az óvoda szabályaihoz, szokásrendszeréhez a gyermekek képesek legyenek alkalmazkodni, azokat betartani. Feladatok: A gyermekek életrendjét az óvodában napirendben határozzuk meg. Ezzel teremthetjük meg a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg. Gyermekeinket bevonjuk csoportszobájuk alakításába, szépítésébe. A gyermek számára egyértelművé kell tenni, hogy mit miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el, mi áll távol tőlük. Éreztetjük a gyermekekkel, hogy a csoport tagjai számukra egyénenként fontosak. Igyekszünk azt elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, alakuljon ki empátiás érzésük. A gyermekek egymáshoz való kapcsolatát nem erőltetjük, de segítjük és támogatjuk az egymáshoz való kötődést. 18

A visszahúzódó gyerekeket tapintatosan segítjük a kapcsolatteremtésben. A baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságokat erősítjük. Erősítjük a gyermekekben az én tudat mellett a "mi tudat" létrejöttét azáltal, hogy örömteli közös tevékenységeket szervezünk. Minden gyermeket arra buzdítunk, hogy vállaljon feladatot, esetenként tanuljon lemondani elképzeléseiről, s tudja elfogadni mások terveit. Ápoljuk a különböző csoportok közötti kapcsolatot. Ezeket az alkalmakat, valamint ünnepeinket felejthetetlenné tesszük saját énekünkkel, hangulatos játékkal, bálozással, dramatizálással. Kerüljük a gyermekek megterhelő szerepeltetését. A család hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartjuk. A közösségi nevelés, egyéni bánásmód. Az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete a közösségi nevelés. Ezért a közösségi nevelés legyen céltudatos, folyamatos, megfelelő intenzitású és szervezett. A szociális tanulás tudatosan szervezett és spontán pedagógiai hatásaival juttatjuk el a gyermekeket az éntől a mi tudatuk kialakulásáig. A közösségi élet kerete: a napirend. A napirend kialakításának elvei: - a helyi életritmus az életkori és egyéni sajátosságoknak legyen megfelelő - a gyerekek élettani szükségleteinek figyelembe vétele - a nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó - a különböző tevékenységek váltakozása, az aktív és passzív pihenés egyensúlya, életkornak , egyéni szükségletnek megfelelően. - a legtöbb idő a játékra jusson - rendszeres levegőzés, mozgásigény életkornak megfelelően - a gyerekek szabadidejükben a tevékenységet önkéntesen, szabadon választhassák meg - a tevékenységek közt a folyamatosság elvének betartása - a napirend legyen rugalmas, alkalmazkodjon az évszakokhoz - az óvoda helyi sajátosságainak figyelembevétele: személyi-tárgyi feltételek - a napirend legyen összhangban a családdal Az otthonos életkörülmény a barátságos légkör alaphangulatot ad, ösztönzi a gyereket a tevékenységre. Ez alapozza meg a gyerekek érzelmi kötődését óvónőjükhöz, és ösztönzi társas kapcsolatainak alakulását. A csoportok légkörét a teljes és kölcsönös bizalom hassa át. A közösségi nevelés alapvető módszerei: Egyéni bánásmód a közösségben: - az egyénre jellemző sajátos vonásokkal váljanak a közösség tagjaivá - segítsük elő, hogy minden gyerek tűnjön ki valamiben: ”rejtett” pozitív tulajdonságok felszínre hozatala - egyéni bánásmódban részesüljön minden gyerek : érzékenyebb, kevésbé közlékeny gyerekekre fokozottabb odafigyelés - lassúbb értelmi képességű gyerekek szellemi és érzelmi-motivációs tartalékainak feltárása - kiemelkedőbb képességű gyerekek fokozottabb fejlesztése, de ne helyezzük őket „sztár” helyzetbe

19

-

önbizalom fejlesztése a szorongásos, visszahúzódó gyereknél, érzelmi biztonság erősítése elkényeztetett ill. elhanyagolt gyerekek esetében a család segítségét kérve, közös problémamegoldás a hátrányos helyzetű gyerekeknél a hátrányok csökkentése, veszélyeztetettség enyhítése – megkülönböztetett bánásmód alkalmazása túlmozgékony gyerekek mozgásigényének megfelelő tevékenységi formák biztosítása testvérféltékenység megléte, bohóckodós gyermeknél fontos a családi háttér alaposabb megismerése

Gyermeki tevékenységek: Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően sokféle tevékenységben vesznek részt kedvük szerint. Részt vesznek az óvodai élet valamennyi területén ismétlődő tevékenységben, ünnepeken, ünnepélyeken, azok előkészítésében. Ajándékokat készítenek különböző alkalmakra egymásnak, felnőtteknek. Tervezgetik a kellemes élményt ígérő eseményeket. Egymást segítik mindenféle tevékenységben. A csoportok közös mesedélutánokon vesznek részt. A nagyok meghívják a kisebbeket jeles alkalmakra. A fejlődés főbb jellemzői:                 

Az eddig kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt. Ha tudják közlik a hiányzás okát. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését. Önként vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a foglalkozásba. Foglalkozás közben figyelnek az óvónőre és útmutatásainak megfelelően végrehajtják a feladatot. A felnőttekkel - az óvoda dolgozóival- tiszteletteljesen viselkednek, vigyáznak munkájuk eredményeire. Ébredezik bennük a közösségi tudat, örülnek a közösen elért sikereknek. Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés. Képesek "tájékozódni" a közösségben. Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Érdekli őket társaik mondanivalója, munkája. Ha társuknál szokatlan, feltűnő megnyilvánulást tapasztalnak, megértéssel fogadják. Önállóan is keressék a segítségnyújtás megfelelő formáit. Egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet mutatnak. Bíznak önmagukban, társaikban. Természetes szükségletté válik a közös tevékenység

Nevelési alapelvek:

20

Az óvónő legyen határozott, de barátságos. Legyen bizalma a gyermekek iránt. A közösségi élet szokásait fokozatosan tartassa be. Az óvónő bánásmódja igazodjon az egyéni sajátosságokhoz. Fokozatosan alakítsa a tűrő és konfliktusmegoldó képességet. Legyen meghatározó a gyermeki fejlődés szempontjából a közösség és az egyén, az egyén és a közösség egymásra hatása. A pozitív értékelés erősítse a helyes magatartás belsővé válását.

5.3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1.Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítése – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás-alkotóképesség) fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

6. Az óvodai élet megszervezésének elvei 6.1.Személyi feltételek 1.Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. 2. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 4. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 5. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. 6. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

21

A nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelése Fontos, hogy a nemzetiséghez tartozó gyermekek ne érezzék kívülállónak, kirekesztettnek magukat. Minden gyermeket a különbözőség elfogadására kell nevelnünk, amiben modell értékű szerepe van az óvodapedagógusnak, illetve az óvoda valamennyi munkatársának. Célunk a nemzetiséghez tartozó gyermekeknél: ~ a családi nevelés hiányának kompenzálása, ~ szociális beilleszkedésük segítése, ~ biztonságérzet nyújtása számukra, mely megalapozza a szellemi kötődésüket az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik pozitív alakulását. Feladatunk: ~ a gyermekek megismerése, hiányosságaik feltérképezése, felzárkóztatás minden területen, ~ egyénre szabott, differenciált segítségadás, ~ figyelemfelhívással, példaadással erősíteni a szülők felelősségét a gyermekek otthoni gondozása, nevelése iránt, ezáltal fejleszteni a családi háttérrendszert is. A gyermekek identitásának erősítése - a nemzetiségi hagyományok, kultúra, szokások ápolásával. Ennek érdekében:  A családdal való bizalomteljes, segítőkész kapcsolat kialakítása, erősítése: ~ hogy megismerjük, és az óvodai életünk keretében is erősíthessük hagyományaikat, kultúrájukat, szokásaikat – hozzájárulva a gyermekek önazonosság megőrzéséhez, ápolásához, erősítéséhez.  Lehetőségeinkhez képest bemutatjuk népi hangszereiket, zenéjüket.  Fokozott figyelmet fordítunk a gyermekek zenei nevelésére, mozgás- és énekkultúrájuk fejlesztésére.  Élményszerző programokat szervezünk, hogy: ~ felkeltsük érdeklődésüket a művészetek iránt, pl. múzeum, színházlátogatás stb. ~

ismereteik bővítése, a természet szeretetére, védelmére való nevelés érdekében kirándulásokat szervezünk.

A migráns gyermekek nevelése A külföldi állampolgár, nem magyar ajkú gyermekek nevelése külön figyelmet igényel, hiszen beilleszkedésük és felzárkóztatásuk sikere a fogadóközösség, a pedagógusok, a gyermekek és a szülők közös munkáján múlik. Egymás megértése, egymás iránti tolerancia és empátia az alapvető attitűd, amivel közelítünk a gyermekek felé. A szociális, nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével, játékos módszerekkel, tevékenységformákon keresztül történik.

22

Tiszteletben tartjuk a különböző kultúrák értékeit, szokásait, hagyományait – törekszünk azok megismerésére – a gyermekek önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése érdekében. Igyekszünk lehetőséget teremteni, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A szülőkkel való kapcsolat terén feladatunk: ~ ~ ~ ~

az együttműködés minél sokoldalúbb formáinak kihasználása, a szülők bevonása az óvoda életébe, a család elfogadása, a szülői nevelés, a családi háttér partnerként való kezelése, tapintatos, elfogadó kommunikáció kialakítása.

Óvodánkban a nyári hónapokban eseti jelleggel időszakosan foglalkozunk migráns gyermekekkel. Tapasztalataink alapján mind a gyermekek mind szüleik pozitívan értékelik az óvodánkban eltöltött időszakot.

6.2. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket, számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

6.3. Az óvodai élet megszervezése 1.A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 2. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatársakkal. 4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok is szolgálják. 5. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

6.4. Az óvoda kapcsolatai 23

1.Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2.Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsödék és egyéb szociális intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 3. A nemzetiséghez tartozó gyermeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel.             

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. Fontos feladatunk a családok megismerése, a velük való szoros tartalmi együttműködés. Tájékoztatjuk a szülőket az óvoda célkitűzéseiről, feladatairól, alkalmazott módszereinkről, követelményekről. Külön figyelemmel, tapintattal és realitással adunk tájékoztatást a szülőknek gyermekük fejlődéséről, fejleszthetőségéről. A szülők nevelési célkitűzéseinek ismeretében segítünk abban, hogy elvárásaik reálisak legyenek. Lehetővé tesszük a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet. Biztosítjuk a négyszemközti beszélgetések lehetőségét- nevelői és szülői igény szerint. Figyelemmel kísérjük a családok életében bekövetkező változásokat, ha erre szükség van felvesszük a Gyermekjóléti Szolgálattal a kapcsolatot. Különös gonddal készülünk fel az új gyermekek fogadására, beszoktatására. Bevonjuk a szülőket a programok szervezésébe, bonyolításába, szorgalmazzuk azokon részvételüket. Az óvoda nyitottá tételével biztosítjuk a szülők számára az óvodai életbe való betekintést a beszoktatástól az iskolába lépésig. A beszoktatás első napjaiban a gyerekek a szülőkkel együtt ismerkedhetnek meg az óvónőkkel, a környezettel és a csoport többi tagjával. Csoportonként hozzuk létre a szülők közösségét összefogó Szülők Szervezetét. Támaszkodunk rájuk, erősítjük kezdeményező, koordináló szerepüket.

Kapcsolattartás formái:       

Családlátogatás- szükség szerint Szülői értekezletek Egyéni beszélgetés- fogadóóra Szülők részvétele óvodai rendezvényeken Írásos tájékoztató a faliújságon Szülők Szervezetének működése Nyílt napok

24

Alapelvek:       

Kölcsönös bizalom óvoda és családok között Egyenrangú nevelőtársi viszony kialakítása Őszinteség jellemezze a kapcsolatot, valamint egymás tiszteletben tartása A családi és az óvodai élet közötti átmenet zökkenőmentes legyen Az egyéni igények, szokások tiszteletben tartása A gyerek fejlesztésében az óvónő támasza legyen a szülőnek A hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel szembeni különös gondoskodás

7. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 7.1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült, gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Alapelv: Biztosítjuk a játék elsődlegességét, a játék szabadságát, önkéntességet és élményeket a játékhoz. Cél: A gyermekek egész napi játéktevékenysége során a gyermeki képzelet, fantázia gazdagítása, a társas kapcsolatok alakítása, az élmények feldolgozása, tanulási képességek fejlődése. Feladat:

25

 A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez.  A napirendben a lehető legtöbb időt biztosijuk játékra.  A játéktevékenységhez szükséges eszközöket minden csoportban a gyermekek életkorának, ill. fejlettségének megfelelően biztosijuk.  Fontos olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtése, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul.  Feladatunk megfigyelni a gyermekek játékát, felhasználjuk azt a nevelési céljaink elérése érdekében, szükség esetén indirekt módon befolyásoljuk.  Ötletekkel gazdagítjuk a gyermekek játéktevékenységét.  Lényeges feladatunk az élménynyújtás, a különböző szituációk megteremtése.  Építenünk kell a gyermekek spontán, egyénileg szerzett élményeire, tapasztalataira is.  Biztosítanunk kell a játékon belüli önállóságot, a társakkal való együttjátszás, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségét.  Tiszteletben tartjuk a gyermeki játék önállóságát. Szükség esetén az óvodapedagógus is kapcsolódjon be a játékba, vállaljon szerepet.  A játékot úgy tekintjük, mint a nevelési célok elérésének legfőbb eszközét. Igyekszünk ezt a szülőkben is tudatosítani. A gyermekek tevékenységei:  A gyermekek az óvodába lépéstől folyamatosan játszanak. Megismerik az eszközöket, megjegyzik helyüket és használatukat.  A gyakorló játékban mozgást, cselekvést ismételnek a gyermekek, közben ismerkednek az eszközök, anyagok, tárgyak tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával.  A játékos mozgást ugyanolyan szabályok szerint ismétlik.  Szívesen rakosgatnak különböző tárgyakat - saját elgondolásuk, szabályaik alapján.  Szerepjátékot kezdeményeznek, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak.  4-5 éves korban mozgásuk, értelmi és érzelmi fejlődésük alapján képesek környezetük jelenségeit játékukban újra alkotni.  5-6-7 éves korban megfelelő tapasztalatok és élmények birtokán önállóak a játék tervezésében, a szerepek kiválasztásában, az eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában.  A játékformákhoz egyszerűbb eszközöket barkácsolnak, használják az egyszerűbb szerszámokat.  Kockákból, konstrukciós játékokból, alkatrészekből, különböző anyagokból játékszereket, egyéb építményeket hoznak létre.  A játékformák kiegészítéséhez meghatározott céllal konstruálnak.  Szabályjátékokat, versenyjátékokat kezdetben az óvónő, később saját maguk kezdeményezésére játsszák, a szabályokat betartják.  Szívesen kezdeményeznek és kapcsolódnak be különböző értelemfejlesztő játékokba. Nevelési alapelvek:  A játékhoz szükséges feltételek - eszközök, élmény, tér, idő-biztosítása.  A gyermeki játékszabadság biztosítása.  Óvónő részvétele a játékban.  A gyermeki érzelmek, indulatok helyes kezelése.  A fejlődés egyéni sajátosságainak tiszteletben tartása.

26

 A játéknak, mint a személyiségformálás legfőbb eszközének tudatos felhasználása a fejlesztésben.

7.2.Vers, mese Alapelv: A vers és mese az óvodai életet gazdagítja, emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését. Cél: Élményekhez juttatás, az élmények feldolgozásának segítése, szorongások oldása, az érzelmi nevelés és anyanyelv fejlesztése. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, az anyanyelvi neveléshez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek személetmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Feladat:  A verset, mesét, napi élményként biztosijuk. Szeretnénk elérni, hogy minden gyermek számára, örömteli élmény legyen az irodalmi művek hallgatása, és azt kérje is.  Kedvet ébresztünk arra, hogy maguk is találjanak ki mesét, hogy ismert meserészleteket mondjanak, bábozzanak, dramatizáljanak.  Eszközt nem használunk öncélúan, csak akkor, ha az segíti a mese hangulati átélését.  Meggyőződésünk, hogy ebben az életkorban a gyermek és a mesélő felnőtt érzelmi kapcsolata nagyon fontos, ezért az élő mesét tartjuk természetesnek.  Különös gonddal alkalmazzuk a verset, mondókát, mesét a beszoktatás ideje alatt.  Lehetőséget adunk a gyereknek a mesemondásra, bábozásra, az örömteli élmény biztosítása mellett; segítségül a szorongások, indulatok oldására, levezetésére.  Előnyben részesítjük az erkölcsi tartalmakat hordozó népmeséket. Törvényei könnyen átláthatók a gyerek számára. Hangulatos nyelvezete is indokolja.  Mondókázásra, versmondásra a nap folyamán adódó lehetőségeket használjuk ki.

27

 Élményszerű előadással segítjük, hogy a gyerekek örömmel hallgassanak, mondogassanak verseket.  Rájuk bízzuk, hogy eldöntsék, melyiket tanulják meg.  Alkalmi versekkel hangulatosabbá tesszük ünnepeinket.  Megalapozzuk a majdani olvasás szeretetét.  Meggyőzzük a szülőket arról, milyen sokat jelent gyermekeiknek a rendszeres, meghitt együttlét, az élő mesemondás. A gyermek tevékenységei  Örömmel hallgatnak verset, mesét, báboznak, dramatizálnak ismert meserészleteket.  Maguk is költenek mesét, elbeszélést. Gyakran lapozgatnak képes, mesés, verses könyveket. Kérik a mesét.  Mondogatnak otthonról, bölcsődéből hozott mondókákat, verseket, rövid meséket.  Játék közben gyakran mondogatnak ringatókat, altatókat. Megjelenítik kedvenc mesehőseiket. Közreműködnek a mesemondás feltételeinek megteremtésében. A fejlődés főbb jellemzői:  A gyerekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik.  Kb. 10-12 mondókát 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán.  Társak az óvónő énekes, halandzsás, mozgásos improvizáló játék-kezdeményezéseiben. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit.  Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, s viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek készítésének jelei.  A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.  Van néhány kedvelt mesehősük, a vele megtörtént dolgokat, eseményeket beleviszik játékukba. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy szép hangzású nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. A meséskönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, egymásnak mutogatják. Kérik a felnőttet, hogy meséljen róluk.  Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek.  A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket.  Ismerik az óvoda gyermek könyvespolcát, a könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvekre. Nevelési alapelvek:      

A mese legyen a gyermekeknek mindennapi örömteli élménye. Helye, a mesemondást megelőző tevékenység mindig ugyanaz legyen. Az irodalmi művek élményt nyújtó előadása. Csak nyelvileg tiszta, értékes irodalmi művel találkozzon a gyermek. Fontos a gyakori ismétlés, én-erősítő hatása. Meghitt kapcsolat megteremtése a gyerekkel.

28

7.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Alapelv: A személyiségformálás egyik fontos eszköze a zenei anyanyelv megalapozása. Cél: Gyermekdalok, mondókák, énekes játékok megismertetésével a gyermekek személyiségének zenei ízlésének, érzelemvilágának fejlesztése. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermeknéptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Feladat:  Felkeltjük a gyermekek érdeklődését, mindenféle zenei tevékenység iránt - megteremtjük hozzá a feltételeket.  Foglalkozásokon, kezdeményezés formájában valamint személyes példával ösztönözzük a gyermekeket az örömteli éneklésre, dalos játékok játszására.  Nap folyamán amikor lehetőség adódik, hallás ritmusérzék, esztétikus mozgás fejlesztésére kihasználjuk az adódó alkalmakat és ösztönözzük őket.  Ének, zene, énekes játékot felhasználjuk az irodalom tanításában, valamint egyes foglalkozásokon, ha kötődik a foglalkozás anyagához.  Zenehallgatási anyagot úgy választjuk ki, hogy felkeltsük a gyermek zene iránti érdeklődését és zenei ízlésüket formáljuk. Fontos, hogy a gyermek érzelmi világához közel álljon a zenehallgatásra előadott ének, vers, mese.  A gyermekek zenei anyanyelvét népi gyermekjátékok, mondókák, népdalok, táncok alkalmazásával alapozzuk meg.  Előtérbe helyezzük az élő zenét, sokat énekelünk és valamennyien játszunk egy hangszeren.  Dalos játékokhoz kellékeket készítünk, amelyen keresztül növeljük a gyermekek biztonságérzetét, segítjük gátlásaik feloldását, gazdagítjuk érzelemvilágukat.  Az egymáshoz való alkalmazkodás képességének alakulását, a csoportban az összetartozást, dalos játékokkal segítjük elő.  Gyermekeket naponta ismétlődően, hozzászoktatjuk az altatókra történő elalváshoz, a szendergés perceiben szerzett zenei benyomások a tudatalatti rétegeket érintve, mozgósítják a gyermek érzelemvilágát, gazdagítják érzelmi életét.

29

A gyermekek tevékenységei:  Játék és egyéb tevékenység közben, a gyermekek saját szórakoztatásukra dúdolgatnak, énekelnek, ösztönös mozdulatokkal kísérnek.  Dalokat énekelgetnek állatokról, növényekről a környező világról. Körjátékokat, dalos játékokat játszanak.  Ünnepekhez, jeles napokhoz főződő dalokat, táncokat elevenítenek fel, játszanak el.  Megismerkednek különböző hangszerekkel. (ritmus botocska, triangulum, gyermek cintányér, dob) ezeket használják is.  Elsősorban élőzenét - gyakran hallgatnak, alkalomszerűen igényes gépi zenét is.  Gyermekek igény szerint vesznek részt a néptánc és balett oktatáson, melyet nagyban elősegít az óvodai zenei tevékenységek sora. A fejlődés főbb jellemzői:  A gyerekek tudják a mondókát, hat hangterjedelmű dalokat és 5-6 alkalmi dalt tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni az egyvonalas "c" és a kétvonalas "c" abszolút magasságok között. A tempó a természetes járásnak megfelelő. Tíz dalt olyan biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is, hogy elkezdeni is tudják. Egyszerű dallam-motívumokat tisztán énekelnek vissza egyedül is. A mondókákat - az egyenletes lüktetést kiemelve - a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Ismert dalt hallás alapján szöveg nélkül is tudnak énekelni dúdolva, zümmögve vagy egyszerű szótagokkal.  Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbségeket, maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, dalt kezdeni. Tudják a jól ismert dallamokat éneklés közben saját hallásuk alapján térben, kézzel mutatni. A dallam-motívumok fölfelé vagy lefelé haladó irányát visszaéneklés közben kézmozgással lassan követik.  Felelgetős játékokat két csoportban (vagy a csoport és egy gyerek együttműködésével) folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül is el tudnak énekelni. Tisztán énekelnek vissza változatos dallam-motívumokat csoportosan és egyénileg is.  Ismerik a halk és hangos közti különbséget, tudnak halkan, hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. Képesek zenei fogalom-párokat a dinamikai különbséggel együtt felismerni, összekötni.  Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, a hasonló fordulatokból, sajátos kezdő, erősen eltérő belső vagy záró motívumokról. Tudnak dalokat - hallható jelre - hangosan és magukban énekelni, előbb csak rövid részletek szabályos váltásával, majd hosszabb egységek, több dallam-motívum elbujtatásával is.  Érzékenyek a természet és környezet hangjára, figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt.  Ismerkednek eredetiben néhány hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatásuk módjával . Megfigyelik a hangforrások anyagát, nagyságát és a hangszínek ebből következő eltéréseit. Beszédhangjukkal képesek kifejezni ugyanazon a mondaton a gondolat megváltozott jelentését.  Felfigyelnek az óvónő és a társaik énekének és beszédhangjának különböző hangszínére.  Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. A különbséget kifejezik cselekvéssel, énekkel, mozgással és szavakba foglalva csoportosan és egyénileg is. A mondóka és dalritmus kiemelésekor figyelik a negyed szünet pontos jelentéseit, de az egyenletes lüktetés folyamatos kifejezésekor nem állnak meg a szünetben. 30

 A dalok, mondókák ritmusát - belső hallás alapján éneklés nélkül is - összekapcsolják. A jól ismert dalokat, mondókákat jellegzetes ritmusuk alapján felismerik megjelölt dalcímek nélkül is.  Szöveges ritmus-motívumokat visszatapsolnak, esetleg két egységnyit is, csoportosan és egyénileg is. Nevelési alapelvek: 1. A zenének emberformáló ereje van, mely legyen hatással a gyermek egész személyiségének fejlődésére, formálására. 2. Az ének kezdeményezéseket, foglalkozásokat jellemezze tervszerűség, fokozatosság, rendszeresség. 3. Spontán helyzeteket mindenkor ragadja meg az óvónő. 4. Sokoldalú hatást biztosítson, de mindenkor helyezze előtérbe az éneklést, az élő zenét. 5. Érvényesüljön az egyéni bánásmód, a differenciálás. 6. Az óvodai zenei nevelés legyen értékközvetítő, ízlésformáló.

7.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Alapelv: Az ábrázoló tevékenység a személyiségfejlődés fontos eszköze, mely élményeiket , fantáziájukat tükrözi. Cél: A tevékenység örömén keresztül ismerkedjenek az ábrázolás különböző anyagaival, technikáival, az alkotás élményével. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek térforma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Feladatok:  Megteremtjük a feltételeket a gyermekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló-képességének fejlődéséhez.  Képi gondolkodásukat folyamatosan fejlesztjük.  Figyelembe vesszük a gyermekek közötti képességbeli különbségeket.  Felkeltjük a rajzolás, mintázás, kézimunka anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát.

31

 Biztosijuk élményeik, fantáziájuk, megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét.  Eljuttatjuk a gyermekeket az alkotás öröméhez.  Biztosijuk a gyermekek fejlődését belülről serkentő motiváltságot.  Folyamatosan biztosijuk az alkotó-alakító tevékenységhez szükséges jó minőségű eszközöket és anyagokat.  Gyűjtjük és időszakonként elemezzük a gyermekek munkáit.  A fejlődés folyamatát irányító feladatokat megtervezzük, megvalósításukat rugalmasan kezeljük, alkalmazkodunk a spontán gyermeki igényekhez.  Elősegítjük, hogy a szülők otthon is adjanak lehetőséget gyermekeik számára a rajzolásra, mintázásra, kézimunkázásra.  Bevonjuk a szülőket az anyagok, elsősorban természetes anyagok gyűjtésébe, az óvodában használatos eszközök elkészítésébe.  Ápoljuk a néphagyományokat. Megteremtjük a műhelymunka lehetőségét. A gyermek tevékenységei:                 

Játékos egyéni és páros, valamint csoportos mozgásokat végeznek. Manipulatív tevékenységek közben tapasztalatokat gyűjtenek. Tapintás, rakosgatás, építgetés, berendezés, rendrakás közben ismereteket szereznek. Mintázás, makett-, báb- és játék-készítés közben ismereteket gyűjtenek az anyagok alakíthatóságáról. Papírmunkákat végeznek: gyűrnek, tépnek, nyírnak, vágnak, ragasztanak, hajtogatnak. Konstruálnak kész elemekkel, textilmunkákat végeznek. Rajzolnak különféle eszközökkel: ceruzával, színes ceruzával, zsírkrétával, tussal. Sokszorosító technikákat tanulnak meg és gyakorolnak. Karcolnak különféle anyagokra. Színes papírból képeket alakítanak, kollázst, montázst készítenek. Textilképeket alkotnak. Termet rendeznek, a gyűjtött anyagokat válogatják, felhasználják, díszítenek vele. Rendezik a kertet, dekorálnak térben és síkban. Képeket néznek, gyakorolják a képolvasást, gyönyörködnek, képeket válogatnak. Megtekintik a köztéri szobrokat, épületeket, parkokat, utcarészeket. Sétákon gyűjtik a különféle megmunkálható anyagokat, terméseket stb. ismerkednek tulajdonságaikkal, felhasználhatóságukkal. Munka jellegű tevékenységeket végeznek. Képességeket, készségeket, fantáziát stb. fejlesztő játékokat játszanak, melyek közben ismereteiket bővítik, rögzítik.

A fejlődés főbb jellemzői:  Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, a téralakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek a változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében, lefedésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében.  Tevékenyen részt vesznek az őket körülvevő tér, valamint a térbeli makettek berendezésében, az alapvető térviszonylatok segítségével. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére.  Képkialakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.  Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Képesek vezetéssel észrevenni a környezet, a műalkotások és saját munkáik színhangulatát. 32

 Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat (pl. fiú, lány, nyuszi, tulipán stb.) Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák (pl. haj, ruha stb.) próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is.  A közös munkák értékelése során saját műveikkel kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak.  Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. (Pl. papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, varrás, kötözés.) Önállóan díszítenek tárgyakat, az óvónő irányításával képesek az anyagszerűségre törekvés szabályait betartani. Nevelési alapelvek:        

Folyamatosan álljon rendelkezésre megfelelő minőségű, mennyiségű anyag és eszköz. A gyermekek alkotása személyes jellegű, pozitív érzelmekkel kísért legyen. A gyermeki alkotást kezeljük értékként. A gyermeki önkifejezés önkéntessége domináljon. A fejlesztésben tolerancia és empátia érvényesüljön. Az óvoda értékrendszere a gyermeki és szülői ízlés formálója is legyen. Valósuljon meg a rajzolás, mintázás, kézimunka közösségformáló ereje. Kerüljön előtérbe a látási, mozgási, tapintási, szaglási, hallási érzékelés összerendezettsége.

7.5. Mozgás Alapelv: Az óvodai nevelés folyamatában a mozgás a gyermekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján a személyiségfejlődést szolgálja. Cél: A gyermekek életkori sajátosságaiból adódó természetes mozgásigény kielégítése, mozgásuk fejlesztése, egészségük óvása. 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-,helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van az egészséges testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. 3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép,

33

önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. 4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Feladataink: A mozgás öröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgás fejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosijuk a spontán mozgás lehetőséget az egyéni sajátosságok figyelembevételeivel. Óvodánk udvara lehetőséget biztosit arra, hogy a gyermekek naponta a friss levegőn tartózkodhassanak, mozogjanak. Ezt ki kell használnunk. Lehetőség szerint a heti 1-2 testnevelés foglalkozást a szabadban tartjuk. A sokféle mozgásra serkentő tárgy önmagában is megindítja a gyermekek képzeletét, ébren tartja figyelmüket, új játékos tevékenységre inspirálja őket. Ezért az eszközök körét úgy kell bővítenünk, hogy azok a mozgásban sikerélményhez juttassák a gyermekeket. Figyelmet kell fordítanunk az egyes mozgásformák begyakorlására, ill. a mozgáskombinációk alkalmazására. A gyermekek játékos kedvére, mozgásvágyára, tapasztalatára építve lényeges a fokozatosság, a játékosság betartása. Minden esetben alkalmazkodunk az egyéni képességekhez. A mozgás legyen sikerélmény egyénenként, de a közösség sikere is lényeges. Fontos az ügyesség, bátorság, erő, állóképesség, egyensúlyérzék fejlesztése. A szülőket is inspiráljuk arra, hogy otthon is minél többet tartózkodjanak szabad levegőn, mozogjanak gyermekeik. A gyermek tevékenységei:  Sokat játszanak, szaladgálnak a szabadban. Örömmel vesznek részt futójátékokban, váltóversenyekben, labdajátékokban.  Szabad, páros, társas és kéziszer-gyakorlatokat végeznek.  Járnak természetes módon, ill. végeznek speciális járásokat. Járás közben irányt változtatnak, különböző alakzatokban járnak.  Ugranak távolba, magasra, végeznek mélyugrást.  Futnak közvetlenül és meghatározott módon is.  Csúsznak, kúsznak, másznak, gurulnak a talajon előre, oldalt.  Egyensúlyoznak a talajon, padon, kézi szerekkel is.  Dobnak célba és távolba.  Több alkalommal vesznek részt az óvoda, ill. a család által szervezett kirándulásokon. Hetente részt vesznek szervezett tartásjavító tornán az iskolai gyógytestnevelő vezetésével.  Heti egy alkalommal úsznak a nagycsoportosok. A fejlődés főbb jellemzői:  Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek.  Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.  Fejlődik a térben és időben való tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást.  Egyéni, csoportos, és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. 34

    

Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. Állórajtból kiindulva 20-30 métert futnak. Talicskáznak combfogással. Egyensúlyoznak talajon, gerendán. Hat-nyolc lépés nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Ugrásukat a talajéréskor fékezni tudják.  Kislabdát hajítanak távolba. Labdát vezetnek helyben. Nevelési alapelvek:         

A szaknyelv használata. Egyszerű, érthető utasítások alkalmazása. Mintaértékű gyakorlat-bemutatás, vagy magyarázattal kísért bemutattatás. Tapintatos hibajavítás. A foglalkozások központi része a játék, játékosság maradéktalan alkalmazása. Minden gyerek saját képességei szerint mozogjon, fusson, másszon, ugráljon, labdázzon. Próbálhassák ki a gyerekek erejüket, ügyességüket, új mozgásformákat. Rendszeres testedzés közben a mozgásöröm átélésének biztosítása. Az egészség megőrzése.

7.6. A külső világ tevékeny megismerése Alapelv: A környezet megszerettetése, óvása, a való világ realitásának feltárása. Cél: A gyermekek szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat, ébredjen fel kíváncsiságuk, érdeklődésük, megismerési vágyuk a környezet iránt. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti–emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő, biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozásra, alakítására. 1.Környezeti tartalmú tapasztalatok

35

 A gyermekeknek segítséget nyújtunk - az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten- a világ megismeréséhez és megértéséhez.  A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk.  A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermekek számára.  Meg kívánjuk erősíteni, észrevetetni, hogy a természetben minden összefügg egymással.  A tapasztalatszerzésre a valódi környezetben igyekszünk lehetőséget biztosítani.  Fontos feladatunk, hogy a közvetlen környezetet ismerjék meg, vegyék észre annak értékeit, szépségeit.  A megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz, új ismeretekhez juttatjuk a gyermekeket a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről.  Az ismereteket, egyénileg és csoportban szerzett tapasztalatokat rendszerbe foglaljuk.  Az idősebbek, felnőttek, társaik tiszteletére, szeretetére nevelünk, így fejlesztve a toleranciát.  Komplex foglalkozások keretében ismertetjük meg a társadalmi folyamatokat, a közvetlen társadalmi környezetben (pl. vásárlás, közlekedés).  A szokások elsajátítását, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítását valósítjuk meg játékosan, a gyermek érdeklődésének és igényeinek figyelembevételével.  Együttműködünk a szülőkkel a természet és társadalom megszerettetésében, megóvásában, a helyes magatartási formák kialakításában. Óvodapedagógus feladatai:  Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több konkrét tapasztalat szerzését a természetben.  Tudatosan törekszünk arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyermekek a saját természeti és társadalmi környezetükből.  Minél több eszközt és lehetőséget biztosítunk a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez.  A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg.  Lehetőségeinknek megfelelően élősarkot, virágoskertet létesítünk. A gyermek tevékenységei:  Folyamatosan megfigyelik a természetben végbemenő változásokat, jelenségeket  Tapasztalatokat gyűjtenek arról, hogy a természeti változások hogyan hatnak az emberre, növényre, állatra.  Gyakorolják a mindennapi élet tevékenységeit.  Sokféle érzékeléssel ismeretet szereznek a természet szín-, forma-, méretgazdagságáról.  A szerzett tapasztalatokat, ismereteket alkalmazzák, biztonságosan eligazodnak környezetükben. A fejlődés jellemzői:    

Ismerik lakóhelyük nevét, lakásuk címét, szüleik foglalkozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerjék a közlekedési eszközöket, tudják, hogy azok az emberek munkájának termékei. Ismerjék a környezetükben lévő intézmények rendeltetését.

36

    

A tárgyak, jelenségek közötti lényeges összefüggéseket ismerjék fel. Képesek összehasonlítani külső jegyek, rendeltetések szerint. Ismerjék testrészeiket, azok rendeltetését, a tisztálkodás fontosságát. Ismerjék a napszakokat, az évszakokat. Ismerjék a növény, állat fogalmát, tudják különböző szempontok szerint azokat csoportosítani.  Legyenek képesek ok-okozati összefüggéseket felismerni. Nevelési alapelvek:      

A megfigyelések a természetben történjenek. Olyan téma feldolgozását tervezzük, amihez folyamatos élményt tudunk nyújtani. Bontakoztassuk ki a környezetesztétikai és környezettudatos magatartási igényt, aktivitást. Biztosítjuk a természeti és társadalmi témák sokoldalú megközelítését. Differenciálunk a gyermekek képességei, eltérő fejlődési ütemének megfelelően. Nyitott feladatadással, problémaszituáció felállításával fejlesztjük a gyermekek gondolkodását, folyamatos beszédét, szóbeli kifejezőkészségét. 2. Matematikai tartalmú tapasztalatok

Feladatok:  Változatos lehetőségeket teremtünk a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos sokoldalú tapasztalatszerzésre.  Különböző tevékenységeken keresztül élményeket nyújtunk a gyermek számára, melyben az érdekességek, a matematikai összefüggések felismerésével fejlesztjük problémamegoldó és igazságkereső gondolkodásukat.  Olyan lehetőségeket biztosítunk, melyben a tér és síkbeli tájékozódásuk biztonságosan kifejlődhet.  Sokféle érzékelésen, észlelésen keresztül fejlesztjük mennyiségforgalmukat.  Belső motiváltságukra építve fejlesztjük egyéni megismerő erőiket, probléma érzékenységüket. A gyermek tevékenységei:  Megfigyelik a környező valóságot, tapasztalatokat szereznek, konstruálnak.  Természetes helyzetekben manipulálnak, rakosgatnak, játékos tevékenységek során észreveszik az azonosságokat, különbözőségeket.  Összehasonlítanak, mérnek, számolnak, megismerkednek az életben jelenlévő állandóságokkal.  A természetben fellelt, összegyűjtött tárgyakat megadott szempont szerint összehasonlítják, szétválogatják, sorba rendezik.  Tevékenység közben szerzett ismereteiket, tapasztalataikat fejlettségüknek megfelelően verbálisan is kifejezik.  Eligazodnak környezetükben, gyakorolják a térbeli tájékozódást szabad térben és síkban.  Munkalapokon feladatokat végeznek. A fejlődés főbb jellemzői:  A különbségeket, azonosságokat vegyék észre (a látott, hallott, tapintással észlelt benyomások alapján).  Különböztessék meg a három és két kiterjedést (test-sík)  Tájékozódjanak a térben biztonsággal (fent-lent-oldalirányba)

37

 Képesek akaratlagos mozgásra (pl. vonal húzása, körberajzolása)  Felismerik a számosságot, tér, síkformákat.  Képesek szándékos figyelemre, a figyelmük összpontosítására, megosztására 2-3 dolog között.  Ismerjék fel a különbségeket, hasonlóságokat, azonosságokat.  Képesek legyenek elvonatkoztatásra (egy tárgy jellemzése, tulajdonságainak felsorolásával)  Tudjanak általánosítani, konkretizálni (pl. minden labda gurul, a játékok közül a labda gömbölyű  Tudjanak látott tárgyakat megszámlálni, gondolatban csökkenteni, pótolni.  Csoportosítsanak minőségi, mennyiségi tulajdonságok szerint.  Tudjanak felállítani ok-okozati időrendi sorrendet képek sorbarakásával.  Ismerjék fel a minőségi, mennyiségi összefüggéseket (pl. több, nagyobb, hosszabb, világosabb)  Cselekvéses, rajzos feladatot fogalmazzanak meg szóban.  Tudja végighallgatni az óvónőt és társát.  Tudjon figyelmi a másik feladatára.  Sajátítsa el a helyes viselkedést a matematika feladatok megoldásában.  Ismerje a rajzolási, jelölési technikákat.  Legyenek elemi mennyiségi ismeretei (pl. számnevek, irányok)  Tudjon normákhoz, szabályokhoz alkalmazkodni.  Alakuljon ki feladattudatuk, feladattartásuk, a befejezésre törekvés, kitartás, a megoldásra törekvés.  Önfegyelmezés, önellenőrzés képessége.  Képesek legyenek a mennyiség és térhatás különválasztására (pl. az edény méretének változtatásával folyadékszint)  Független szemlélet a térbeli elhelyezkedéstől a formai megjelenítéstől.  Ismerjenek fel becsléssel 1-2 és sokat, majd párba állítással és egybevetéssel a többkevesebb viszonyát.  Tudjanak problémahelyzetet megoldani  Képesek mechanikus és logikai bevésésre  Jellemezze analizáló- szintetizáló képesség (összehasonlítás-megkülönböztetés) A környezettudatos magatartásformálás megalapozása Életünk minőségét, egészségünket alapvetően meghatározza és befolyásolja a bennünket körülvevő természeti és társadalmi környezet állapota, minősége. A 21.század társadalmi és globális problémái ismertek. Környezetünk, lakóhelyünk sok esetben nem előnyére változik. A jelenkor embere „rosszul” bánik környezetével. Sokkal intenzívebben zsákmányolja ki, mint ahogy az megújulni képes. Rohamosan fogyasztjuk energiakészletünket, felhasználjuk erőforrásainkat, hulladéktermelésünk egyre nagyobb lesz. Bolygónk ökológiailag túlterhelt. Ha nem vigyáz az emberiség, egyre inkább saját létét is kockára teszi. Mindezeket felismerve fontos, hogy az emberek tudatosan forduljanak a környezethez, a környezetvédelem felé. Védenünk kell a Földet, a vizet, a levegőt, az élővilágot, a tájat, a településünk környezetét. Napjainkban a környezetvédelem egyik legfontosabb alappillére az oktatás, nevelés útján kialakítható környezetbarát szemléletmód, a környezetkímélő magatartás kialakítása. Olyan emberi személyiség alakítása, amely természetbarát.

38

Mindezek tükrében a környezettudatos magatartás kialakításának létjogosultsága van az óvoda intézményrendszerében. A környezettudatos magatartás kialakításának fő színtere az óvodában a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma. Ez olyan nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi nevelési területre kiterjed, azokkal kölcsönhatásban van. Komplex tapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban is egységben érzékelhető. A környezettudatos magatartás kialakításának célja   

Környezettudatos, környezetre figyelő magatartásformák és szokások kialakítása, amely magába foglalja a szűkebb és tágabb környezet, kulturális és természeti értékek megismerését, megszerettetését és annak megóvására nevelést. A társadalmi igények változásához igazodó, a gyermek életkorának megfelelő természeti-, emberi- és tárgyi környezetből szerzett tapasztalatok biztosítása, melynek birtokában biztonságosan eligazodik az őt körülvevő világban. Olyan szokások, viselkedési formák megalapozása, melyek a környezettel való harmonikus együttéléshez szükségesek és a családok környezettudatos életviteléhez hozzájárulnak.

Feladatok:  A gyermekek érdeklődésére, megismerés vágyára és a megismerés okozta örömre építve sokszínű viszony kialakítása az objektív világhoz.  A komplexitás érvényesítése a tevékenységformák között.  A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítása.  A családi és tárgyi kultúra értékeinek szem előtt tartása.  A természet szépségeinek megláttatása, a természet iránti vonzódás megalapozása.  A családokkal aktív együttműködés, környezettudatos szemlélet kialakítása, bővítése  Olyan értékrend kialakítása a közösségben, amely az értékteremtő, természetmegőrző munkát helyezi előtérbe.

7.7. Munka jellegű tevékenységek Alapelv: A gyermek a munkát játékként éli meg, tevékenységét sikerélmény motiválja Cél: A gyermekek életkori sajátosságaiknak és egyéni képességeiknek megfelelően végezzenek munkát saját- és a közösség érdekében. Fejlődjön kitartásuk, felelősségérzetük, kötelességtudatuk, önértékelésük. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. A gyermek munka jellegű tevékenysége - örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 39

A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Feladat:  Az óvónő tanítsa meg, alakítsa ki azokat a munkakészségeket és szokásokat, melyek a munkavégzéshez szükségesek. Ehhez biztosítsunk megfelelő időt.  A munkavégzés során biztosítsuk az önállóságot, figyelembe véve a gyermekek egyéni terhelhetőségét.  Fokozatosan vezessük be a különböző munkafajtákat.  Szervezzünk változatos munkalehetőségeket külső-belső környezetükben. Mindehhez biztosítsunk nyugodt, kiegyensúlyozott légkört.  Tegyük lehetővé a munka állandóságát, folyamatosságát.  Segítsük a gyermekekben kialakulni azokat a pozitív érzelmeket, melyek ösztönzik őket a munka ismételt elvégzésére. Lássák a munka mind egyéni, mind közösségi hasznát, értékét.  A munka értékelésénél vegyük figyelembe a munka jellegét, a csoport ill. az egyes gyerekek fejlettségi szintjét. Az óvónő segítse a gyermekek önértékelésének alakulását.  Erősítsük a gyermekekben a feladattudatot és feladattartást.  Tartsuk meg a munka játékos jellegét, de tudatosítsuk a játék és a munka közti különbséget.  A gyermekek tevékenységei: - naposság, alkalomszerű munkák, növény és állatgondozás. A fejlődés főbb jellemzői:  A naposok önállóan felteszik az asztalterítőket, előveszik és kiosztják az étkezéshez szükséges eszközöket, és esztétikusan elrendezik az asztalon.  Étkezés után leszedik az asztalt, a terítőt önállóan összehajtják és helyére teszik. Rendbe rakják és helyre viszik a mosogatásra nem kerülő eszközöket.  Összeseprik a morzsákat, feltörlik az asztalok környékét.  Játékelrakás után -ha szükséges- eligazítják, esztétikusan elhelyezik a tárgyakat.  Figyelemmel kísérik, hogy az udvari játékok a helyükre kerülnek-e.  A foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában nagyobb önállósággal vesznek részt. A szabadtéri játékhoz, foglalkozáshoz szükséges eszközöket a megjelölt helyre viszik.  Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, rendezésében, a csoportszoba átrendezésére vonatkozó megbeszélésen ötleteket adnak az óvónőnek.  Vigyáznak a terem rendjére, felszólítás nélkül felveszik az elejtett papírdarabot, helyére teszik a kint felejtett eszközöket.  Részt vesznek játékszerek tisztításában, a babaruhák mosásában.  Társaikkal együtt meghatározott időközökben nagytakarítást végeznek a játéksarokban.  Folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit. A gyűjtött terméseket, magvakat, egyéb növényi részeket meghatározott szempontok szerint csoportosítják.  Minden gyerek önállóan ültet. előkészítik a földet és elvetik a magvakat.  Folyamatos feladatuk az udvar rendezése. Ősszel önállóan terméseket gyűjtenek.  Télen részt vesznek az udvaron a hó eltakarításában. Nevelési alapelvek  A munka az óvodáskor végéig játékos jellegű marad.  Segítőkész óvónői magatartás.  Egymás és a felnőtt munkájának megbecsülése. 40

   

Feladattudat és feladattartás erősítése. Egyéni különbségek tudomásul vétele. Megfelelő idő biztosítása a munka elvégzésére. A munka értékteremtő tevékenysége.

7.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás Alapelv: A tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében, sajátosan szervezett tevékenység. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Cél: A gyermek természetes kíváncsiságára, tevékenységi vágyára épülve minél több ismerethez, tapasztalathoz jusson, ezeket tevékenységei során képes legyen alkalmazni. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások Alakítása; - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos, cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Feladataink:  Fejlesztjük az értelmi képességeket: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás.  A gyermek megismerési vágyait kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését kielégítjük.  Lehetőséget kínálunk a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.  A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységeket biztosítunk.  A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése lényeges feladatunk.  Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljanak a gyermekek. A tanulás természetesen csak része a nevelési folyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egyidőben kevesebbet, de minőségben és használhatóságban több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több 41

érzékszervet igénybe vevő tapasztalást és a sokoldalú cselekedtetést tartjuk nagyon fontosnak. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. A tanulási tevékenység során is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció (jutalom) késztette erre. A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérnünk. Sikerélményekhez kell juttatnunk őket, amik erősítik önbizalmukat, bátorságot adnak nekik az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A kudarcokat ki kell küszöbölni, amik a gyermeket bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá teszik, alatta maradnának saját teljesítőképességüknek. Tehát a gyermekek egyéni adottságait, fejlettségét nagyon kell ismernünk, hogy megfelelő feladat elé állítsuk őket. A gyermek igényéhez, egyéniségéhez, teherbíró-képességéhez igazítjuk a tanulási kereteket és formákat. Ennek megfelelően alakítjuk a tanulás kötött és kötetlen foglalkozások kezdeményezések, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, rendszerezések arányát is.

8. Ünnepeink, hagyományaink    

            

Az újonnan beíratott gyermekek ünnepélyes fogadása Mihály-napi vásárosdi Állatok világnapja Márton-napi vígasság Mikulás-várás Karácsony, hosszú adventi készülődéssel, családias hangulatban, ajándékozás örömének átélése. Farsang - egész napos vidám szórakozás, dalos játékokkal, humoros versekkel, mondókákkal. Március 15. - a gyermekek számára átélhető egyszerű hagyományaival. Húsvét - piros tojásfestéssel, ajándékozásával, locsolkodás hagyományának felelevenítésével. A Víz Világnapjának megünneplése A Föld napjára emlékezünk Anyák napja - édesanyák köszöntése verssel, virággal, pici ajándékkal. Madarak-és fák napja Gyermeknapot kirándulással, játékkal tesszük emlékezetessé. Megemlékezünk a gyermekek születésnapjáról. Évzáró, vidám, játékos formában. Kiállításokat szervezünk

Az ünnepi készülődések, ünnepek, meghitt, családias hangulatúak legyenek, mélyítsék el az érzelmi kötődéseket.

9. Az óvodába lépés feltételei: Az 1993.évi LXXIX. törvény 24.§-a szerint: Az óvoda a gyermek három éves korától az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig nevelő intézmény. 42

Az óvodába felvételt nyernek: elsősorban az óvoda körzetében (ezt a fenntartó határozza meg) lakó, illetve itt állandó munkahellyel rendelkező szülők gyermekei. Amennyiben férőhely van, más településekről jelentkező gyermeket is felveszünk. Az új gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben (szeptember 1-augusztus 31-ig) folyamatos. Az óvodai felvételről az óvodavezető dönt, kivéve, ha a túljelentkezés a 2o %-t is meghaladja. Ebben az esetben a fenntartó vizsgálat után javaslatot tesz a felvétel sorrendjére. Azt a gyermeket, aki az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt, ha a körzetbe tartozik köteles felvenni az óvodavezető. A felvétel elbírálásának szempontjai : - az anya állandó munkahellyel rendelkezik, - anya legalább napi négy órát dolgozik, - gyermek felügyelete nem biztosítható - a család szociális körülményei szükségessé teszik felvételét /pl: rossz lakás, életkörülmények, szülők szenvedélybetegsége, munkanélküliek /, - nevelési tanácsadó szakemberei, illetve szakorvos javasolja a gyermek számára a közösséget. Az óvodába jelentkezés időpontja: Minden év május 3. hetében van, illetve folyamatos. A beiratkozáshoz be kell mutatni: - a gyermek anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - lakcímet igazoló okmány A gyermek érettségének jellemzői az óvodába lépéskor: Igényli a kortársaival a kapcsolatot. Kezdi megosztani játékait, tárgyait másokkal. Szobatiszta. Mozgása összerendezettebb (váltott lábbal megy fel a lépcsőn, járás közben előre-hátra lendíti a karját, mint a felnőttek). Szeret firkálni, rajzolni, kísérletezni kezd az ollóhasználattal, papírgombócokat gyúr stb. Öltözéshez és vetkőzéshez kis segítségre van szüksége. Cipőjét le, és segítséggel fel tudja húzni. Sokat kérdez és beszél. Szereti az ismétlődő történeteket hallgatni. Tudja a nevét, és hogy ő fiú vagy lány. Vissza tud emlékezni múltbeli dolgokra, és rövid történéseket el tud mesélni.

10. Az óvodás élet sikerkritériumai A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet 43

megkezdéséhez szükséges fejlettséget A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a., A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b., A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele - a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c., Az óvodáskor végére a gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

44

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

11. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka A vezető irányítja a gyermek és ifjúságvédelmi munkát.  Hátrányos és veszélyeztetett gyermekek felderítése,  Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről  Az óvodapedagógusok segítik a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkáját- és viszont A szülőket a nevelési év elején írásban (kifüggesztve) tájékoztatjuk a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol érhetik el. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:    

A szülőket szülői értekezleten tájékoztatjuk arról, hogy problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, valamint, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Az óvodapedagógusok, szülők jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél- a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismerik a gyermek családi hátterét. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy a vezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az eljárást a helyi önkormányzatnál, rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

Alapelvek:    

Tapintatos adatkezelés, adatközlés A gyerekkel kialakított őszinte kapcsolat révén a szülők bizalmának megnyerése. Bizalmon alapuló kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekkel megkülönböztetett bánásmód.

12. Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, értékelési, mérési, minőségbiztosítási rendszere A minőségbiztosítás az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a gyermekek, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. Munkánkban minőségbiztosításnak azt a folyamatot tekintjük, amelynek során a nevelési programunkban felvállalt céloknak igyekszünk megfelelni a mindennapi működés során, ill. a partnerek igényeit kielégítjük. Ahhoz, hogy egy minőségileg magasabb szerveződési szintre jussunk el, eredményesebben valósítsuk meg célkitűzéseinket, elengedhetetlen a folyamatos belső ellenőrzés. 45

Ennek célja: Tények, adatok, hiányosságok feltárása, melyek ismeretében az eredményeket magasabb szintre lehet hozni, ill. a hiányosságok megszüntethetők. Területei:  

Jogszabályoknak megfelelő működés Szakmai, pedagógiai munka ellenőrzése (tervezés, foglalkozások, a nevelői munka eredményei, gyermekek fejlődése)  Nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése. Az ellenőrzést végezheti:   

Minden óvodapedagógus ( önellenőrzés, mások ellenőrzése) Külső szakértők az intézmény vagy a fenntartó felkérésére Szülők

Az ellenőrzés módszerei:      

Megfigyelés Beszélgetés Dokumentumok ellenőrzése Beszámoltatás Gyermekek munkáinak elemzése Kérdőív

Mérés: Óvodában a gyermek saját üteme szerint fejlődhet, tehát önmagához mérten kell megvalósítani a fejlesztést és mérni a fejlődés-fejlesztés eredményeit. Területei: 

Bemeneti diagnózis – a gyermek fejlettségének megállapítása óvodába lépéskor



Kimeneti diagnózis – a gyermek fejlettségének megállapítása iskolába lépés előtt.



A tudásszínt mérés eszközei és folyamata:



 feladatlapok  tartalmi elemzés  a kérdések és feladatok megszerkesztésének technikája  feladatlapok összeállítása  a mérőeszköz ellenőrzése  a mérés megszervezése és lebonyolítása A képességszint mérés eszközei:  intelligencia tesztek  iskolaérettségi tesztek

46





 speciális képességtesztek A neveltségi szint mérésének eszközei:  a megfigyelés  kérdőíves módszer  interjú  személyiségtesztek A fejlettségi szint megállapításának módszerei:  Megfigyelés: természetes környezetben, tevékenység közben folyamatos megfigyeléssel  Beszélgetés: természetes környezetben, nyugodt légkörben, életkori sajátosságok figyelembe vételével,  Gyermeki munkák elemzése: családrajz emberrajz  Dokumentum elemzése: csoportnapló feljegyzések fejlesztő programok

Értékelés: Az értékelés során a nevelési programban megfogalmazott célkitűzéseket hasonlítjuk össze a nevelés folyamán elért eredményekkel, elemezzük ezeket, feltárjuk az esetleges hiányosságokat, ezek okait, további feladatokat határozunk meg. Az értékelés területei, időpontja: 1./ Egy évnél rövidebb időszakban:  Dokumentumok értékelése  Gyermekek fejlődési üteme saját magukhoz viszonyítva  Mérések értékelése 2./ Évente-a nevelési év végén:  Tárgyi feltételek alakulása  Személyi feltételek alakulása  A nevelőmunka folyamatának és eredményeinek értékelése – a csoportban elért eredmények alapján. Ennek alapja az önértékelés. 3./ A bevezetést követő 4. év végén:  A program beválásának értékelése  A nevelőmunka eredményei Az értékelésben résztvevők köre: - Óvodapedagógusok - Óvoda egyéb dolgozói - Óvodahasználók - Partnerek

47

A minőségbiztosítási rendszer bevezetése: A minőségbiztosítás a nevelési rendszer része, tehát rendszerépítés, éppen úgy mint a helyi program kialakítása. A minőségbiztosítás rendszerének kiinduló pontja a helyi programban megfogalmazott érték-, cél- és feladatrendszer. A minőségbiztosítás során a folyamatos fejlesztés segítségével közelítjük meg a megfogalmazott céljainkat, feladatainkat. Megvalósulása a folyamatos fejlesztéssel realizálódik. Hosszú, folyamatos, több évet átölelő munka. Alapmodellje: PDCA az az - tervezés - megvalósítás - értékelés, ellenőrzés - beavatkozás A minőségbiztosítás folyamata: 1. Az óvoda helyzetének áttekintése, helyzetelemzés, az óvoda dolgozói, valamint az intézményt használók véleménye alapján. 2. Külső-belső „vevők” azonosítása. Az intézményt használó partnerek azonosítása személyes és csoportos interjúkkal, beszélgetésekkel. 3. A külső és belső vevők, partnerek igényeinek összegyűjtése, értelmezése, elemzése, rangsorolása. 4. A stratégiai célok és prioritások megfogalmazása, a helyi minőségfogalom kialakítása, ami a meglévő alapértékekre épül. Ezek: -

Nevelésközpontúság Gyermekközpontúság Családokkal való nyitott és szoros együttműködés Életkori sajátosságokhoz igazodó tanulás Differenciált fejlesztés A játék kiemelt szerepe A tevékenységekre épülő nevelési- tanulási folyamat A gyermekek testi-lelki szükségleteinek maximális figyelembe vétele a nevelés folyamán Érzelmi alapokon nyugvó napi óvodai élet Teljesítménykényszertől mentes fejlesztés Esztétikus, harmonikus, tiszta környezet biztosítása A gyermekek gondozásának színvonalas megvalósítása

5. Az óvoda működési rendjének biztosítása az egészséges, biztonságos és kiszámítható működés érdekében. Egyik feltétele a jogi szabályozás, másik a szakmai, pedagógiai munka folyamatos figyelése, fejlesztése, javítása. 6. A folyamatos fejlesztés gyakorlatának megvalósítása a működés során. A pedagógiai állapot rendszeres vizsgálata, elemzése, értékelése.

48

Az eredmények rögzítése, a hibák javítása, standardizálása. Kelt: Balatonszárszó, 2013. március 26.

Gyurcsekné Prekáczka Etelka intézményvezető

49