II. Szervezéstudomány (2)

11.04.2013

BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség

II. Szervezéstudomány (2) Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Március 28 Gál Márk PhD. Közigazgatási tanszék

Babes-Bolyai Tudományegyetem 

3. A szervezéstudomány kialakulása

Az önálló szervezéstudomány viszonylag új, főleg ha a klasszikusnak nevezett társadalomtudományokhoz (pl. a jogtudományhoz viszonyítjuk).  A szervezéstudomány fejlődése a társadalom evolúciós igényeiben keresendő.  A szervezéstudomány: integráló tudomány, mivel számos más tudományág ismereteinek felhasználásával alakult ki (pl. filozófia, szociológia, az államigazgatás, a jog stb.)

1

11.04.2013



Mit vizsgál? 



a szervezetek létrejötte, működése és fejlődése folyamatait; a szervezetek irányításának főbb funkcióit ellátó és többszintű folyamatát;



A szervezéstudomány rendszertanilag két részből tevődik össze:  általános szervezéselmélet (a szervezéstörténet és a szervezéselméleti alapokat tartalmazza);  a szervezési módszertan, mely általános és sajátos részekre bomlik: (az általános rész a folyamatokat, a szervezetek alapításának szabályait, a rendszer működésének hatékonyságát, szervezeti tevékenységgel foglalkozik; a sajátos rész a szervezési résztechnikákat és a technikai eszközök technológiáit tartalmazza).

2

11.04.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása A közigazgatási szervezés = a közigazgatástudomány eredményeit a gyakorlatba átültető alkalmazott tudomány. A közigazgatási funkciók megvalósításának szervezésével foglalkozik, a hatékonyabb működés érdekében. Ehhez két típusú ismeret szükséges:  általános típusú ismeretek (szervezéselmélet és módszertan);  sajátos típusú ismeretek, amelyek tartalmát mindig a cél és a szervezés tárgya adja meg; 

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Képviselők: Taylor, Ford, Fayol, Weber F.W.Taylor (1856-1915) – a „Scientific Management” megteremtője; elsősorban a teljesítmény és az idő összefüggéseit kereste és munkája elsődleges céljának a munkateljesítményt tartotta; 

3

11.04.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: - Felmérést készített a hagyományos munkavégzési módszerekről, vagyis időtanulmányokat készített; - A munkafolyamatokat először a felhasznált időtől függetlenül vizsgálta, később minden mozdulatot és időigényét rögzítette; - Kísérletezés melynek során össze kellett válogatni a legjobbnak bizonyult munkaelemek alapján kialakítható eljárásokat; 

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: A vezetés feladatává tette a munkamódszerek tudományos kidolgozását és a jó munkahangulat biztosítását. - a munkásnak csak a munkavégzés volt a feladata; - minden munkavégző annyi vezetőtől kapott utasítást, ahány feladatkörre bomlott a vezetés; Taylor funkcionális szervezetének egyik ujdonsága a munkairoda, mely három funkciót lát el: munkaelosztó, munkautasításokat készítő technológus, munkaidőket és béreket előíró. 

4

11.04.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Taylor szervezési elvei: a megfelelő ember kiválasztása; megfelelő bérrendszer; munkamegosztás; optimumszemlélet; Elmélete szerint a munkaerők azért nem akarnak maximálisan termelni, mert ez munkanélküliséghez vezethet. Megoldás: a gyárban zajló munkát résztevékenységekre bontotta, majd meghatározta ezen résztevékenységek elvégzéséhez szükséges időt majd ehhez rendelte a munkabéreket. 

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Henry Ford (1863-1947): Taylor munkaszervezési elveinek folytatója. Megvalósította a magas bérek és alacsony termelési költségek elvét. Bevezette a profitrészesedést, a futószalagmunkát és a 8 órás munkaidőt. 

5

11.04.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Az üzemszervezésnél a gépek maximális kihasználására törekedett. Elvárta, hogy a nála dolgozók újítási és ésszerűsítési javaslatokat tegyenek. A magas bérek mellett a munkásoknak létesített kórházat, olcsó büféket és kantinokat is üzemeltetett. Mindezek által a versenytársakat nagyobb hatékonyságra és a legtermelékenyebb módszerek átvételére kényszerítette 

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Henri Fayol (1841-1925): Taylorhoz hasonlóan nem tagadja a funkcionális vezetők létjogosultságát, de fontosnak tartja az egyszemélyes vezetést (= a szervezeti fegyelem feltétele). Nála jelenik meg elsőként a törzskar fogalma (= a vezetés tanácsadó testülete). Tagjai jellemzően műszaki, pénzügyi, jogi, stb. szakemberek. 

6

11.04.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Henri Fayol (1841-1925): Fayolt tekintik a Vezetéselméleti iskola alapítójának. A Vezetéselméleti iskola: szabályokat, normákat állapít meg, melyek a vezetést megelőzik és utólagosan vonatkoztathatóak rá. Elsősorban a szervezet életével foglalkozik, kiváltképpen az emberrel. Egy másik célja a szervezet belső egyensúlyának megtartása, ahol a vezetők és a vezetettek céljai közösek; 

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Henri Fayol (1841-1925): A szervezet funkciói: - műszaki (termelés, megmunkálás, feldolgozás); - kereskedelmi (beszerzés, értékesítés); - pénzügyi; számviteli; - biztonsági (javak és személyek védelme); - igazgatási (vezetési) tevékenységek; Fayol szerint 5 funkció ismert a hatból. Az igazgatási (vezetési) kevésbé ismert. Ezzel külön foglalkozik. 

7

11.04.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Henri Fayol (1841-1925): Vezetés = tervezés, szervezés, rendelkezni, koordinálni és ellenőrizni. Fayol a vezetést illetően 14 princípiumot (igazgatási elvet) fogalmazott meg: 1. Célszerű munkamegosztás; 2. Megfelelő centralizálás; 3. Tekintély, hatáskör és felelősség összhangja; 4. Fegyelem 5. A parancsolás egysége; 

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Henri Fayol (1841-1925): 

6. A vezetés egysége; 7. Részérdek alárendelése az általános érdeknek; 8. Bérezési irányelvek; 9. A szervezeti hierarchia és a szolgálati út szabályozása; 10. A rend – legyen anyagi és szervezeti rend; 11. Méltányosság; 12. A személyzet állandósága; 13. Öntevékenység – a kezdeményezés lehetősége; 14. Az egység

8

11.04.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Max Weber (1864-1920): A formalista szervezéselmélet egyik alapozója – minden tudományban leírt hivatali struktúrák léteznek (ezeket bürokráciának nevezte el). Általános jellemzője: a hatalom egy apparátus közbeiktatásával végzi a célok megvalósítását. Az uralomnak, amely elfogadott hatalmon alapszik, három típusát különbözteti meg: 

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Max Weber (1864-1920): a) A tradicionális, hagyományokon nyugvó elfogadottság – pl. patriarchizmus b) A karizmatikus uralomnál: egy személy értékei c) A legitim, törvényes uralom 

A bürokratikus szervezet a leggyorsabb, legpontosabb és leggazdaságosabb ügyintézési rendszert biztosítja.

9

11.04.2013



3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Max Weber (1864-1920): A bürokratikus szervezetek funkciói: - a szervek és részlegeik hatáskörét írásban rögzített szabályok tartalmazzák; - a szervezet a hierarchia elvére alapul; - a döntéseket írásban végzik; - az ideális vezető a személytelenség szellemében dönt; - a bürokratikus szervezet egy szakosodott, specializált mechanizmus; - a bürokratikus szervezetekbe való felvétel kinevezéssel történik;



3.1. Irányzatok  Klasszikus irányzatok: Max Weber (1864-1920): A bürokratikus szervezet, a racionalitáson alapszik, mely biztosítja az egyformaságot, a biztonságot és a standardizálást, kulcsszavai az indusztriális társadalomnak. Kritikák a bürokráciával kapcsolatban: Az ember nem csak és kizárólag a szervezetért él, vannak saját céljai is; A bürokratikus rendszer befolyásolható a társadalmi rendszer által; A bürokratikus szervezet a középemberre épít és egy szűk specializálást kíván a személytől;

10

11.04.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok 

Klasszikus irányzatok: A mai elméleti és gyakorlati szervezetekben létezik két irányelv a bürokratikus szervezetek mellett és ellen: A bürokrácia védelmezői azt állítják, hogy a stabil, nagy szervezetekben a bürokratikus rendszer egy jól működő és már beolajozott rendszer. Robbins (1983) - a bürokratikus rendszer működése a modern szervezetekben: - szerinte funkcionálisak sok szervezetben; - a sikeres szervezetek növekednek mint nagyság és a bürokráciák jól működnek a nagy szervezetekben; - megjelennek a „professzionális bürokráciák” - a standardizálás és az erőcentralizáció olyan bürokráciai fegyverek, melyek helyett még nem találtak megfelelőt; 




Klasszikus irányzatok:

Legfőbb kritika: a bürokratikus szervezet nem képes gyorsan reagálni a társadalom változó igényeire! Michel Crozier (1922): a szervezetek „bürokratikus köre” - a bürokráciák funkciói nem személyhez kötöttek; - nem lehet mindent előrelátni; - a szervezet tagjai próbálják ellenőrizni az előre nem látható helyzeteket, hogy több erővel rendelkezzenek a szervezetben; - ha egy vagy több személy a szervezetből ellenőrizni tudja az előre nem látható helyzeteket, ők nagyobb erőre tesznek szert, de a többiekkel való viszonyuk megváltozik (frusztráció);

11

11.04.2013




-

a.

b.

c.


Alvin Gouldner (1920-1980) 3 típusú bürokráciát különböztet meg: Látszólag működő bürokrácia („mock bureaucracy”) Képviseleti elven alapuló bürokrácia („representative bureaucracy”) Büntetést előtérbe helyező bürokrácia (punishmentcentered bureaucracy)




-

-

-


Etzioni (1929): 3 főbb pszichológiai részre osztja a szervezeti embert: Szervezési mozgékonyság horizontálisan és vertikálisan; Stressz helyzetben dolgozni; Eredményességre törekedni;

12

11.04.2013




-

-

-

3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok Human Relations irányzat (Emberi viszonyok tana):

Follet és Mayo: az emberi tényező fontosságát hangsúlyozták a termelésben; (1920, U.S.A.) a szervezeti élet számos jelenségére nem a racionális viselkedés normáiból kell kiindulni, hanem az emberek közötti pszichikai és szociális kapcsolatokból; 1924-től kísérletek: pl. milyen hatással van a heti munkaidő hosszúsága, a pihenő és az ebédidő tartalma a termelési eredményekre;




-

-

Human Relations irányzat (Emberi viszonyok tana):

1927-ben újabb kutatások: az elfáradás, a monotónia és ezek lehetséges elkerüléseire irányultak;

Mayo - a sokdimenziós motiválás: pl. a hierarchiában való felemelkedés, nagyobb társadalmi megbecsülés, biztonságra törekvés, a presztízs, stb.

13

11.04.2013




-

-

-

-


Mayo – következtetések: napi teljesítmény növekszik a pihenőidők kötelezővé tételével; a munkakörülmények hatása nagyobb, mint a heti munkanapok számának befolyása; a jó munkakörülmények meghatározóbbak a bérösztönzőknél; legfontosabb befolyást a közvetlen főnökök vezetési módszere jelenti;





A fennálló munkahelyi szociális viszonyok olyan befolyásolására való törekedés, hogy a munkatársak integrációja a közösségbe, másfelől az egyéni szükségletek kielégítettségi szintje egyaránt optimális legyen. Kétféle úton érhető el:

14

11.04.2013




a)


Az emberi viszonyok alapvetően tudatos eszközökkel befolyásolhatóak és ezért a vezetési funkciók racionalizálását + a körülményekhez alkalmazott vezetési stílust tekintik döntő eszköznek => R.Lippitt és R.White – vezetési stílusok tipizálása (demokratikus, tekintélyi és „laisez-faire”)

b) „Munkahelyi klíma” elmélet: a megfelelő szervezeti feltételek kialakítása => automatikusan a kívánt irányba befolyásolják az emberek magatartását.




3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok A japán szervezés

Fő jellemzők: jó gazdaságpolitika; hosszú távú bankberuházások; a vállalatok és egyének felelősségérzete; kiemelt szerepkörű oktatási rendszer; kiváló szervezés; korszerű módszerek átvétele;

15

11.04.2013




A japán szervezés

Oktatási rendszer: merev és hierarchikus; hosszú a tanulmányi idő és magas követelmények; léteznek elit iskolák, óvodák – állandó a szelektálási folyamat; legjobb tanulók = legjobb egyetemek = legjobb munkahely;




A japán szervezés

Munkahelyi felvétel: életre szóló állás; egyéves betanítási idő (cég vezetőivel való megismerkedés, szervezet felépítése => 2-3hónapos vizsgával záruló tanfolyamon való átmenet; egyik részlegről a másikra való áthelyezés = általános kép a munkafolyamatokról;

16

11.04.2013




A japán szervezés

Foglalkoztatási politika fő jellemzője: az életre szóló alkalmazási rendszer. Munkahelyük stabil, munkakörük változó. Vezetési szempontból előny: továbbképzésekben részesítve a dolgozókat így azok nem fogják elhagyni a vállalatot. Bérezési elvek: nemcsak a pillanatnyi teljesítményt hanem a tapasztalatot is!




A japán szervezés

Információk és a „ringi döntés”: Ringi döntés = a legkülönbözőbb hatalmi szintek vesznek részt a döntési folyamatban, melyek legfontosabb része: a probléma megértése + minél több változat feltérképezése a megoldásra. Végső döntés joga: a vezetésé. Rengeteg időt igényel, DE időtakarítással jár mivel a döntés után mindenki ismeri feladatát. A döntésért egységesen felel mindenki!

17

11.04.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem

3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok 

A modern irányzatok: a) Az X- és Y elmélet: Az emberi viszonyok – a vezetők és munkások közötti viszony szempontjából – megítélésnek két fajta elmélete alakult ki (X és Y elméletek). X-elmélet = tekintélyelvű vezetés elmélete (Taylor szervezéséből indul ki). A rendelkezésre álló munkaerő alapvetően önző és képességei felettébb korlátozottak => a munkavállaló csak kemény módszerekkel és anyagias indokokkal ösztönözhető 



A modern irányzatok: a) Az X- és Y elmélet: Y-elmélet: A részvételen alapuló vezetési módszer. Fő szereplő: Maslow – motivációkból és szükségletekből indult ki és erre építi a következtetéseit. A szükségletek kategóriájának 5 szintjét különbözteti meg: legalsó szint (1) Fiziológiai szükségletek (pl. táplálkozás, alvás, stb.) (2) szint: Biztonsági igények 

18

11.04.2013



A modern irányzatok: a) Az X- és Y elmélet: (3) szint: Szeretetigény vagy a közösség iránti szükséglet (pl. csoporthoz való tartozás, barátság, stb.) (4) szint: Megbecsülés, elismerés iránti szükséglet (5) szint: Önmegvalósítás iránti igény Maslow szerint csak a kielégítetlen szükségletek hatnak a magatartásra. 


Maslow: A „szükségletek piramisa”

19

11.04.2013





A modern irányzatok: Az X- elmélet feltevései

Az emberek eredendően nem önállóak Nem érdeklik őket az eredmények Lehetőleg kerülik a döntéseket Közömbösek a szervezet céljaival szemben

Az Y- elmélet feltevései

Az emberek eredendően önállóak Eredményre törekszenek Döntenek a magukénak tekintett körön belül Kívánják, hogy a szervezetük sikeres legyen





A modern irányzatok:

b) Z- elmélet - McGregor: A japán és az amerikai vezetési módszerek ötvözetéből született és hosszú távú gondolkodásmód alkalmazásából áll. Szervezési koncepciója: hosszú időre szóló foglalkoztatás; egységes kollektíva kialakítása; vállalati koncepció kialakítása; döntés + felelősség megosztása; személyek kiválasztása és oktatása; érvényesülés a munkahelyen; teljesítmény értékelése;

20

11.04.2013




A modern irányzatok: Motivációs elméletek jellemzői

Érdekelméletek jellemzői

Passzív egyént feltételez

Aktív egyént feltételez

Az egyén adott motivációs szerkezettel rendelkezik

Az egyén a feltételekhez alakítja törekvéseit

Az egyén észleli, hogy Az egyén értelmezi és milyen ösztönzési eszközöket értékeli a szervezet által alkalmaz a szervezet alkalmazott ösztönzési eszközöket





Az új klasszikusok:

Unidimenziós megközelítés: Taylor, Fayol, Ford = klasszikusok Herbert Simon, Richard M.Cyert, James G.March, Frederick Peter Drucker és Harry Igor Ansoff = új klasszikusok

21

11.04.2013





Scott mátrixai – bi-dimenzionális tipológiák használata. E szerint a szervezéselméleteknek négy része létezik: 1.

2.

3.

4.

Taylor, Fayol és Weber – zárt rendszer és racionális szervezet Mayo és McGregor – egy társadalmi szereplő és zárt rendszer Chandler és Forrester – nyitott rendszer és racionális szervezet March, Simon, Cyert – egy társadalmi rendszer és nyitott rendszer





Herbert A. Simon (1916 – 2001) elmélete: Munkája során szinte állandó jelleggel visszatért a döntéselmélethez és ennek változóihoz. „Administrative behavior” c. könyve (1947) az egyik legkiemelkedőbb alkotása, melyben szerinte az emberi viselkedés elemzése nem a személy tevékenységének vizsgálata, hanem annak a módnak a feltárása, ahogy az ember a döntéseket hozza. -

22

11.04.2013





-

Herbert A. Simon elmélete:

Két elmélet közé áll: a.) a klasszikus gazdaságtan elmélete, mely szerint a döntéshozási folyamat tökéletesen racionális b.) a pszichológusok elmélete, mely szerint a döntéshozási folyamat erősen befolyásolja a környezetet. Simon szerint az ember egy racionális lény, de ez korlátolt és a környezet által befolyásolt („bounded rationality”)




3. A szervezéstudomány kialakulása 3.1. Irányzatok Az új klasszikusok:

Herbert A. Simon elmélete: 3 részre osztja a döntéshozási folyamatot: - felfedezni a helyzetet, amikor döntést kell hozni; -

- elemezni és felépíteni a tevékenységeket, melyeket a döntéshozás von maga után; - választani egy cselekvést!

23

11.04.2013





Richard M. Cyert (1921-1998) és James G. March (1928-) elmélete: Simon követői voltak sőt továbbfejlesztették az ötleteit. szerintük a szervezet egy csoport emberből áll melyeknek különböző szükségleteik vannak, de mindenkinek van (saját) érdeke a szervezetben A döntési folyamat 3 részre oszlik: Célkitűzések Elvárások, remények A szervezet választásai -





Harry Igor Ansoff (1918-2002) – A szervezet stratégiai fontossága: Szerinte a racionalitás abban nyilvánul meg, hogy mennyire terv szerint tudjuk betartani a stratégiai döntés előtti lépéseket. Ha stratégia = stratégiai terv + módszer (melynek segítségével megfogalmazunk és véghez viszünk egy stratégiát) -

24

11.04.2013




-


Harry Igor Ansoff – A szervezet stratégiai fontossága:

Ansoff szerint 3 típusú döntés létezik: stratégiai, közigazgatási és operacionális. A stratégiai folyamat a manager-ek legfőbb foglalkozása, ezért Ansoff négy lépésben racionálisan közelíti meg e tényezőt: a.) célkitűzések megválasztása és megfogalmazása => általános irány b.) a cég egy belső és külső diagnózisa, mely megmutatja, hogy eltudjuk-e érni a célokat és hogyan. Belső diagnózis = megállapítja a szervezet erős és gyenge pontjait Külső diagnózis = bemutatja a társadalomkultúra megszorításait és lehetőségeit





Harry Igor Ansoff – A szervezet stratégiai fontossága: A stratégiai folyamat a manager-ek legfőbb foglalkozása, ezért Ansoff négy lépésben racionálisan közelíti meg e tényezőt: c.) választás a továbbfejlesztés stratégiája és a diverzifikáció stratégia között (a legfontosabb lépés); d.) kutatási és értékelési szabályok felállítása, melyek segítségével a legjobb stratégiai döntéseket tudjuk hozni.

25

11.04.2013






- Peter Ferdinand Drucker (1909-2005) elmélete: A legfontosabb társadalmi funkció a menedzsment amelyhez szükséges külön munkatechnika, munkaeszköz és kompetencia. Két nagyobb periódust különböztet meg, 1970-ig és 1970 után, mely szerint a cégek menedzsmentje különböző princípiumokra alapszik.





Peter Ferdinand Drucker elmélete: 1970-ig 7 nagy princípiumra alapszik a cégek menedzsmentje: 1. A munka tudományos megszervezése 2. A decentralizáció 3. A személyi menedzsment 4. A manager-ek felkészítése 5. Pénzügyi ügyvitel 6. Marketing 7. Hosszú távú tervezés

26

11.04.2013




-


Peter Ferdinand Drucker elmélete:

1970 után még 3 princípiumot fogalmazott meg mivel a meglévő 7 már nem volt elegendő az elvárásoknak: 1. A szervezet céljának megfogalmazása 2. Produktív tevékenység és munkaelégedettség a szervezet minden tagjának 3. Szociális felelősség menedzsmentje Drucker szerint a profittermelés nem elsődleges cél. Minden szervezet elsődleges célja: a kliensek megszerzése és a saját piacának megteremtése.

27

II. Szervezéstudomány (2)

Recommend Documents