II.2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

II.2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Kunadacs Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi Járásának települése. Területfejlesztési-statisztikai térségi körzetközpontja: Kunszentmiklós. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggés Területfejlesztési dokumentumokban olyan fejlesztési elem, ami a település kialakult térbeli rendjének alapvetı változását igényelné nincs. 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Bács Kiskun Megye hatályos tervének és 2014. január 1-jétıl hatályos OTrT-nek való megfelelés a tervezés során megvizsgált, igazolása az II.1.5. területrendezési tervvel való összhang igazolása munkarészben. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai Bács-Kiskun megye északi határán lévı település északi és keleti szomszédjai a Pest megyéhez tartozó Bugyi, Dabas és Tatárszentgyörgy. A szomszédokhoz hasonlóan viszonylag nagy igazgatási területtel rendelkezı település fejlesztését a határos települések tervezett területfelhasználásai nem érintik. 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Kunpeszér 2002. évben jóváhagyott településfejlesztési koncepciója jelen tervezésnek megalapozását szolgálja, kisebb kiegészítése, módosítása különös tekintettel az idıközben megvalósított szennyvízberuházásra a településszerkezeti terv és helyi építési szabályzattal párhuzamosan történik. A hatályban lévı településrendezési eszközök a következık: 91/2003.(VI.20.) kt. számú határozattal jóváhagyott munkarészek Településszerkezeti terv leírása Tervek Településszerkezeti terv m=1:20 000 SZ-1 Belterület szerkezeti terve m=1: 4 000 SZ-2 7/2003.(VI.23.) számú rendelettel jóváhagyott munkarészek Helyi építési szabályzat Szabályozási tervek Külterület övezeti terve m=1:20 000 SZT-1 Belterület szabályozási és övezeti terve m=1: 2 000 SZT-2 Volt zártkertek szabályozási tervei Középpeszér m=1: 2 000 SZT-3 DVCS melletti terület m=1: 2 000 SZT-4 Kastélypeszér m=1: 2 000 SZT-5 II.2. Megalapozó vizsgálat

2

1.7. A település társadalma Demográfia 1. számú táblázat Lakónépesség

az év végén Fő

2007 2008 2009 2010 2011

Változás

676 688 690 702 700

102% 100% 102% 100%

Lakónépesség 705 700 695 690 685 680 675 670 665 660 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Kor szerinti

II.2. Megalapozó vizsgálat

3

Állandó népesség - nők 65 év feletti 17%

0-14 éves 14% 15-17 éves 6%

60-64 éves 8%

18-59 éves 55%

Állandó népesség - férfiak 0-14 éves 13% 15-17 éves 3%

65 év feletti 10% 60-64 éves 8%

18-59 éves 66%

Állandó népesség


4

Belföldi elvándorlás

Természetes szaporodás

1.8. A település humán infrastruktúrája A községben általános iskola, óvoda, orvosi rendelı mőködik. 1.9. A település gazdasága Mezıgazdasági termelés a meghatározó.

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszközés intézményrendszere A település méretének és szerepkörének megfelelı. 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A település méretének és szerepkörének megfelelı. 12. Táji és természeti adottságok vizsgálata 12.1. Természeti adottságok Természetföldrajzi tájbesorolás, a táj jellemzıi Kunpeszér közigazgatási területe két földrajzi tájegység találkozásánál fekszik. Nyugati részén a Dunamenti síkság középtájnak a Solti síkság tájegysége, keleti részén a Duna – Tisza közi síkvidék középtájnak a Kiskunsági-homokhát nevezető kistája terül el. A Duna-völgyi Fıcsatorna térségében húzódó, mélyebb fekvéső, vizenyıs turjánvidék és a homokos, erdıs puszta jellemzi a tájat. Kunpeszér térsége mezıgazdasági tevékenységhez nem túl jó termıhelyi adottságokkal rendelkezik; ebbıl is adódik, hogy felszínének nagy részén megmaradhattak a Duna-Tisza köze homokterületeire és turjánosaira jellemzı növénytársulások, élıhelyek; ebbıl kifolyólag másfajta – ökológiai - jelentıs értékkel bír: Kunpeszér közigazgatási területének nagyobb része természetvédelmi oltalom alatt áll. Dunamenti síkság: A folyam egykori ártere, amely a Kiskunság és a Duna-meder között 10-25 kilométer szélességben húzódik. Alluviális síkság. Több, mint 200 km hosszú, 20-30 km mély tektonikus és eróziós II.2. Megalapozó vizsgálat

5

mélyedés. Felszínét teljes egészében a Duna homokos-kavicsos, iszapos, öntésagyagos lerakódásai borítják. Tökéletes síkság, helyenként néhány tektonikus kiemelkedés, ill. homokdomb élénkíti a felszínt. Keleti határát a Duna-völgyi Fıcsatorna jelöli. Ezen belül a Solti síkság jelenleg átalakított mezıgazdasági táj, töredezetten megjelenı természetes és féltermészetes növényzettel. A talaj átmosott löszön képzıdött, a szikeseket leszámítva termékeny. Az ártéri szinten sárga öntésiszap és lösziszap, réti öntéstalaj található. A Solti síknál elıfordul a szikes altalajú réti talaj és a meszes szikes talaj. Turjánvidék: A Duna-völgy és a Duna-Tisza közi homokhátság találkozásánál hosszan húzódik, és lefedi Kunpeszér közigazgatási területének nagyobb részét - keményfaligetek, láprétek és láperdık jellemzik. Önálló földrajzi egységnek nem tekinthetı, mégis mint sajátos képzıdmény, jelentıs természeti értéket képvisel. A Duna egykori árterületén kialakult, nagyobb kiterjedéső láposmocsaras terület. A Duna negyedkori meder-maradványaiban keletkeztek ezek a többségében tızeges lápok. Az észak-déli irányban húzódó Turjánvidék a holocén medrek vonalát követi. A Duna-menti síkság alacsonyabb és a Homokhátság magasabb térszínei közé ékelıdı Turjánvidék helyzetébıl kifolyóan átmeneti jellegő, és az alapját jelenti a változatos geomorfológiai felépítésének és élıvilága sokféleségének. A vízelvezetések és beavatkozások nyomait erısen magukon viselik ezek a területek, de ennek ellenére fajgazdagságuk miatt a nagyon értékesek. Duna – Tisza közi síkvidék: A felsı-pliocén és pleisztocén korban alakult ki, az ıs-Duna hordalékkúpjának maradványaként. Enyhén hullámos síkság, futóhomokdombokkal és löszvonulatokkal. Közöttük szikes – egykor vízzel borított – elzárt laposok találhatók. Változatos futóhomokformák jellemzik. A térség 3050m-rel magasabban helyezkedik el a Duna és a Tisza árterénél. A holocénban beerdısült. Több futóhomokmozgási periódus után a homok mozgása leállt, majd a XVIII-XIX. században antropogén hatásra újraindult. A felszínfejlıdés a jelenben is folyik, amit a társadalmi fejlıdés (emberi beavatkozás) is befolyásol. Talajainak többsége homok alapkızető. A többnyire nyílt homokpusztával borított futóhomok fordul elı legnagyobb arányban, de a buckák közti mélyedésekben a lápos réti talajok és a gyenge természetes termékenységő humuszos talajok is jelentıs kiterjedésőek. Fizikai talajtípusként a vályog és a homokos vályog a legjellemzıbbek. A kunpeszéri táj jellemzıi: A ritkán lakott vidék - bár viszonylagos érintetlensége a természetszerő táj nyugalmát árasztja – kultúrtáj, legnagyobbrészt az itt élık megélhetését biztosító mezıgazdasági terület. A hajdani pusztaközpontokból alakult településhez mezıgazdasági tevékenységet folytató majorok tartoznak, jelezve az állattartás jelentıs voltát a térségben. Az ezekhez is vezetı dőlıutak, és a vízelvezetı csatornák hálózata jeleníti meg a táj szerkezetét, kijelöli a különbözı használatú területek hálózatát. Az egykori zártkerti osztású területek, melyek termesztési és lakó funkcióval is rendelkeznek, a külterület és a belterület közti átmenetet képezik. Találhatók még a közhasználat elıl elzárt szigorúan védett magterületek és különleges (katonai) területek /néhol ezek fedik egymást/, amelyekre az emberi tevékenység legkevésbé nyomta rá a bélyegét. A nemzeti park magterületen belül található egykori kavicsbánya helyén kialakult tó környezetét rekultiválták, sikeresen visszaállították a természetes vegetációt. II.2. Megalapozó vizsgálat

6

Éghajlat Mérsékelten meleg – száraz éghajlati körzetbe tartozik. Ez az ország egyik legmelegebb tájegysége. Az erıs kontinentális hatás miatt a telek hidegek, a nyarak forróak, szárazak. Itt a legerısebb a hımérséklet ingadozás. Nagy a valószínősége a késı tavaszi és a kora ıszi fagyoknak. A Kiskunság éghajlatának sajátosságai közé tartozik, hogy igen magas a napfényes órák száma (évi 2000 - 2050 óra). Az évi középhımérséklet 10,7°C. Nagy a hımérséklet napi és évi ingadozása. A fény- és hımérsékleti viszonyok igen kedvezıek, de a csapadékviszonyok nem. Környezetéhez viszonyítottan száraz terület. Az éves csapadékösszeg 520 – 540 mm. Tartós hótakaró általában csak a tél közepén alakul ki, a hóréteg legnagyobb vastagsága 30 – 35 cm. Alacsony a páratartalom. A relatív légnedvesség (58-60%) gyakori csökkenése miatt az országos átlagot meghaladó itt a légaszály. A lehetséges párolgás jelentısen meghaladja a csapadék mennyiségét. A beáramló légtömegek fın jellegőek, az uralkodó szélirány ÉNY-i. Vízrajz A Duna-Tisza közi hátság erei a Duna menti síkságra futnak le, amelyeket a Duna-völgyi fıcsatorna győjt össze. A terület a Duna vízgyőjtı területébe tartozik. A Homokhát kifejezetten száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. Régebben sok volt a kisebb-nagyobb állóvíz, de mára már kiszáradtak. A Duna-völgyi területrészre jellemzı a belvízelvezetı hálózat, amely fokozatosan alakult ki, s ahol erre lehetıség adódott, követte a régi erek, fokok irányát. A talajvíz az alluviális síkságokon 2-3 m mélyen van, a löszhátakon 6-8 m-re. Növényvilág Kunpeszér környezetének természetes növénytakarója az Alföld flóravidékébe tartozik (Eupannonicum), ezen belül két flórajárás: a Mezıföld és Solti-síkság (Colocense ) és a DunaTisza köze (Praematricum) találkozásánál terül el. Az erdıs sztyepp övezetbe tartozó Colocense flórajárás magába foglalja a Solti síkságon kívül a Duna-Tisza közének turjánvidékét is. Ide tartoznak Kunpeszér határában a Peszéradacsi rétek, melyek a Kiskunsági Nemzeti Park területei, és az országos ökológiai hálózat magterületeként szolgál. A turjánvidéket a vizes élıhelyek, lápok és láprétek jellemzik. A leggyakoribb társulások: az égerkıris láperdık (Fraxino pannonicae-Alnetum), a mocsarak, az üde és kiszáradó láprétek. mocsárrétek, nedves kaszálók számos ritkaságnak, védett és fokozottan védett fajnak nyújtanak oltalmat, mint például számos található, mint a vitézkosbor (Orchis militaris), a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) vagy a légybangó (Oprhys insectifera). Ritka faja még a területnek a közép-európai mediterrán elterjedéső a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris), óriás útifő, csengettyővirág. Jellemzı a vidrafő (Menyanthes trifoliata), a kékperje (Molina coeruela), a homoki nıszirom és a lápi csalán (Urtica kioviensis). Valamint az itt található homokterületek és homoki erdık: nyílt- és zárt homokpusztagyepek homoki kikericcsel (Colchicum arenarium), homoki csenkesszel (Festuca vaginata), árvalányhajjal (Stipa sabulosa) és báránypirosítóval (Alkanna tinctoria), Homoki legelıi számos csüdfő-félét rejtenek. Számos példa van itt, a homoki, a szikes és lápi szukcesszió változataira és átmeneteire. Ezek jól tanulmányozhatók pl. Kunpeszér térségében. Ahol az erdı záródni tud, homoktalajon a gyöngyvirágos tölgyes alakul ki. A kunpeszéri erdıben ezek a tölgyes foltok helyi védelem alatt állnak. II.2. Megalapozó vizsgálat

7

Állatvilág A vizsgált terület állatföldrajzilag az Alföld (Pannonicum) faunakörzetébe, a Nagy-Alföld (Eupannonicum) faunajárásába tartozik. A terület állatvilága nagyon gazdag. Mind a vizes élıhelyek állatfajai, mind a puszták, a homok élıvilágának képviselıi élnek itt. Ezek az élıhelyek számos rovartani ritkaságnak és bennszülött fajnak adnak otthont. Hüllıfaunájának érdekesebb képviselıi a védett és ritka rézsikló (Coronella austiraca), az elevenszülı gyík (Lacerta vivipara) és a veszélyeztetett rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis). Szinte valamennyi kisragadozó megtalálható. A szikes, mind a homokterületekre jellemzı fészkelı madárfajok elıfordulnak. A fokozottan védett túzok fészkelıterülete. A láprétek ritka madara a nagypóling (Numenius arquata). A nagy ragadozómadarak, mint a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a kékvércse (Falco vespertinus) is szívesen tartózkodnak itt. Kunpeszér térségének nagy része madárvédelmi és élıhelyvédelmi védettséget élvez. 12.3. Védett, védendı táji-, természeti értékek, területek Kunpeszér közigazgatási területének nagyobb része, a turjánvidékbe tartozó tágabb környezete, megırizte az eredeti természeti táj jellegét, egyedülálló élıhely mivoltát, ahol sok védett és fokozottan védett állat-és növényfaj található: (viszonylagos érintetlensége a kedvezıtlen termelési feltételekbıl és a nagymérető különleges – honvédelmi – területeinek elzártságából is következik), emiatt kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület, amely nemzeti és nemzetközi oltalom alatt áll. A térségében többféle védettségi kategória megtalálható, amelyek részben átfedik egymást jellemzınek mondható a kettıs vagy többes védelem a területi természetvédelmi oltalom esetében: - A Kiskunsági Nemzeti Park „Felsı-Kiskunsági szikes puszták és Turjánvidék” egységébe tartozik térségének kb. egyharmada. - A Natura 2000 területek mindkét EU-s irányelv alapján történt kijelöléshez tartoznak: a vadon élı madarak védelmében létrejött madárvédelmi területek és a természetes élıhelyek védelmét szolgáló élıhelyvédelmi területek is képviselik magukat. E térségek szinte átfedik egymást, s lefedik csaknem az egész közigazgatási területet. - A közösségi jelentıségő európai ökológiai hálózatot részét képezi Kunpeszér határának nagyobb része, amelynek nagyobb hányada a fokozottan védett magterületbe sorolt, a fennmaradó átmeneti térsége pufferterület. Az erek, vízfolyások ökológiai folyosóként szerepelnek. Területsávjuk építési tilalom alá esik. -Kunpeszérhez tartoznak még olyan védett természeti területek - vizes élıhelyek -, melyek a törvény erejénél fogva élveznek kiemelt oltalmat: az ex lege lápok és természeti területek. A természetvédelemmel érintett felület Kunpeszér közigazgatási területét – a település és közvetlen környezetét kivéve – lefedi. A különféle védett természeti területi kategóriák elhelyezkedését a Természetvédelemmel érintett területek összesítı lapja ábrázolja. A védett területek jelenlegi állapotban való megırzése, illetve javítása nem csak ökológiai célok miatt jelentıs, hanem egyúttal tájképvédelmi szempontból is kiemelten kezelendık. Továbbá Kunpeszér önkormányzata helyi jelentıségő védelem alá helyezett három erdırészletet, ahol az eredeti vegetáció részben megmaradt állományai (gyöngyvirágos-tölgyes, nyíres-nyáras) még fellelhetık.


8

1.13. Belterületi zöldterületek A szakági alátámasztó munkarészben a meglévı zöldterületek és azok fejlesztési lehetıségei részletesen ismertetettek. A település zöldfelületi ellátottsága a mélyfekvéső, beépítésre alkalmatlan erdıs közterülettel jó. 1.14. Az épített környezet vizsgálata Az épített környezet a belterületen és az uradalmi majorsági hagyományokra épülı szigetszerő beépítéseken és a DVCS melletti zártkerti osztásokon vizsgálható. Belterület Kossuth utcai tanyasorból az 1960-as évektıl fejlıdött. A falusias lakótelkes beépítés példája. Szabályos úthálózatra jellemzıen hosszanti telkek főzıdnek fel, amelyre oldalhatáros elıkertes beépítés került. A településközpontot az intézmények (községháza, mővelıdési ház, orvosi rendelı) elıtti központi park jelöli ki. Az épületállomány, mint mőszaki, mind építészeti minıségi szempontból jó. Az egykori uradalmi majorságok beépítése olyan adottság, amire a településrendezés során figyelemmel kell lenni. 1.15. Közlekedés Összességében elmondható, hogy a térség fekvése közúti közlekedési szempontból megfelelı, ugyan közvetlen kapcsolata országos fıúttal és autópályával nincs, azonban a település térségében mindkettı található, és a csatlakozási lehetıség ezekhez megoldott. Mindemellett megfelelı sőrőségő helyi hálózat is rendelkezésre áll, azonban egyes területek gazdasági övezetbe történı átsorolása esetén szükségessé válik új aszfalt burkolatú kiszolgáló utak kiépítése. A közösségi közlekedési kapcsolatok - autóbusz közlekedés - is megfelelınek mondható. 1.16. Közmővesítés A település vízellátása (közmőves vízellátás): Kunpeszér község önálló vízmővel rendelkezik. A település belterületének vízellátása a helyi vízbázis fúrt kútjairól történik. A vízbázis 2 db kútja a 313 hrsz.-ú ingatlanon (vízmő telepen) üzemel. A szükséges vízmennyiség a belterület DK – i részén a 313 hrsz.-ú ingatlanon lévı 1. számú (B.11. kataszteri számú), 1985-ben létesített, 156,5 m talpmélységő, 118,0-130,0 m között szőrızött 270 l/p üzemi vízhozamú, valamint a 2. számú (B.12. kataszteri számú), 1988-ban létesített, 100,0 m talpmélységő, 70,3-89,2 m között szőrızött 440 l/p üzemi vízhozamú kútból biztosított. Az 1. számú kút fıüzemi kút, míg a 2. számú kút csúcsüzemi kút. A vízbázis fejlesztésének tervezésérıl nincs tudomásunk. Az éves lekötött vízigény: 20.000 m3/év A vízmő és a vízhálózat mértékadó kapacitása: 858 m3/nap (a vízbázisok csúcsidei kapacitása: 42,6 m3/h) A 2013-ban termelt vízmennyiség: 24.808 m3/év A község átlagos napi vízigénye: 68 m3/nap II.2. Megalapozó vizsgálat

9

A vízellátó rendszer (vízbázis, illetve vízmő) szabad kapacitással rendelkezik, vízigény növekedést ki tud elégíteni. A hálózati nyomást és a tőzivíz igényt a belterület Ny – i részén a 211 hrsz.-ú ingatlanon lévı AK 50-18 típusú 50 m3-s hidroglóbusz biztosítja. A vezetékes ivóvízhálózat a település belterületén gyakorlatilag teljesen kiépített (90 % feletti az ellátottság). A belterületen és a belterület bıvítésével tervezett lakó- és a belterület melletti gazdasági területek a meglévı hálózat bıvítésével elláthatóak és ellátandóak vezetékes ivóvízzel. Külterületen a vízellátás egyedi fúrt kutakból biztosított és a tervezett távvezetéktıl távol esı területeken biztosítható a késıbbiekben is. Szennyvízcsatornázás, szennyvízelhelyezés: A településen kiépített szennyvízcsatorna hálózat üzemel, melyen keresztül a községi szennyvíztisztító telepre kerül elvezetésre a szennyvíz. A szennyvíztisztító telep kizárólag Kunpeszér szennyvizeit fogadja. A község szennyvízcsatorna hálózatának és települési szennyvíztisztító telepének fenntartására és üzemeltetésére vonatkozóan a 63005-1-10/2009. számú határozattal, V/2422 vízikönyvi számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az engedély 2014. december 31.-ig érvényes. Az üzemeltetési engedély szerint – néhány nyomott szakasz kivételével – gravitációs rendszerő szennyvízcsatorna hálózat épült a település érintett részén (belterületi lakóterületeken és a belterület melletti gazdasági területeken). Az üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint a településen 3 db átemelı (2 db közbensı és 1 db végátemelı) épült. Az I. (vég)átemelı a Béke u. DNy – i végén, a II. átemelı a Bajcsy-Zs. – Béke u. sarkán, míg a III. átemelı a Kossuth u. ÉNy – i részén épült. A település területén NÁ 200 mm KG-PVC és NÁ 90 és 63 mm KPE csıbıl épült ki a szennyvízcsatorna hálózat. A bekötı csatornák NÁ 150 KG-PVC csıbıl épültek. A gravitációs csatornák hossza a bekötések nélkül 4970 + 65 m, míg a nyomóvezetékek hossza 956 m. (A végátemelıtıl a szennyvíztisztító telepig 473 m nyomóvezeték épült.) A szennyvíztisztító telep a belterületi lakóterületek szélétıl D – re mintegy 400 m-re került megépítésre a 316 (jelenleg 316/2) hrsz.-ú ingatlanon. A telep SBR rendszerő eleveniszapos mélylégbefúvásos biológiai tisztítás-technológia idıprogrammal vezérelve (anaerob-anox, aerob, ülepítı) iszap elısőrítéssel, nitrifikációval, denitrifikációval biológiai és vegyszeres foszforeltávolítással. A szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása: 68 m3/d (63 m3/d csatornán érkezı és 5 m3/d szippantott szennyvíz), 870 LE. 2013-ban a szennyvíztisztító telepre érkezett szennyvízmennyiség: 14.367 m3/év ÷ átlagosan 39,4 m3/d, azaz a telep alulterhelt. A tisztított szennyvíz befogadója XXXVII. csatorna 1+905 cskm szelvénye Kunpeszér közigazgatási területén, ahonnan a Duna-völgyi fıcsatornába kerül. Az elısőrített szennyvíziszapot (2,5 % szárazanyag tartalom; 2,0 m3/d) a BÁCSVÍZ Zrt. kecskeméti szennyvíztisztító telepére szállítják idıszakonként további kezelésre (stabilizálásra, hasznosításra). A rácsszemetet a Dunaújváros-kisapostagi regionális szilárd hulladéklerakó telepre szállítják elhelyezés céljából. Kunpeszérrıl a szippantott szennyvizeket (nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvizeket) a községi tisztítótelep fogadó mőtárgyára szállítják.


10

Földgázellátás: Kunpeszér község belterületének földgázellátását a belterületre D – rıl érkezı kiépített 8 bar nyomású nagyközép-nyomású gázvezetékrıl biztosítják. A belterületi lakó- és gazdasági területeket ellátó nyomásszabályzóhoz D – rıl a 0306 és 0316 hrsz.-ú földutak mentén érkezik a φ 90 KPE vezeték, mely csak Kunpeszért látja el vezetékes földgázzal. A nagynyomású földgáz távvezeték gázátadó állomása Kunpeszéren kívül Kunadacs közigazgatási területén található. A DN 400 és DN 600 Városföld-Adony nagynyomású (60 bar) gázvezeték, valamint a gázátadó állomás és azok biztonsági övezete Kunpeszér közigazgatási területét nem érinti. A község belterületének D – i szélétıl mintegy 230 m-re a 0316 hrsz.-ú földút mellett a 0327/13 hrsz.-ú ingatlanon nyomásszabályozó épült, ahonnan 3 bar nyomású gázvezeték hálózat került kialakításra a település gázellátására. A gázhálózat gerincvezetéke a nyomásszabályzótól vezetve φ 90 és 63 KPE vezetékkel, míg a további elosztó hálózat φ 32 KPE vezetékkel épült. A nyomásszabályzótól a gerincvezeték a Béke és Vörösmarty, illetve a Kossuth u.-ban vezet. A létesítmények kisnyomású gázellátását ingatlanonként épített 3/0,03 bar nyomásszabályozók beépítésével biztosítják. A háztartások ~ 90 %-a rákötött a hálózatra. Villamos-energia ellátás: A község villamos energia ellátása több oldalról biztosított. A 20 kV-s vezeték ÉNy – i, D-DNy – i, illetve DK – i irányból van kiépítve. A belterületre ÉNy – i és DK – i irányból bekötı 20 kV – s hálózatokról leágazva épültek a belterületi – általában – oszloptranszformátorok, ahonnan 0,4 kV-s kisfeszültségő – általában – légvezeték hálózatok épültek. A településfejlesztéssel érintett területek villamos energia ellátása kis-, illetve középfeszültségő hálózat bıvítéssel, esetenként új transzformátor állomások telepítésével biztosítható. A középfeszültségő villamos energia hálózat üzemeltetıje a DÉMÁSZ Zrt. Üzemigazgatóság (EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. – 6000 Kecskemét, Szultán u. 2.). Elektronikus hírközlés: A község közigazgatási területén a Magyar Telekom Nyrt. üzemeltetésében lévı gerinchálózat (fényvezetı kábel hálózat), valamint optikai kábel nem üzemel. A település ellátása mikro hálózaton keresztül biztosított. A község telefonhálózata kiépült, a távhívó hálózatba bekötötték. A körzetszám: 76. A telefonhálózat üzemeltetıje a Magyar Telekom Nyrt. (6000 Kecskemét, Kálvin tér 10/12.) A telefonhálózat részben kábel (a 20 kV-s légvezetékkel rendelkezı u.-ban), részben pedig légvezeték (a többi utcában) kialakítással épült. A mikro jelvevı a belterület Ny – i részén a 188 hrsz.-ú ingatlanon a Magyar Telekom Nyrt. mobil távközlı tornyán található, ahonnan a hálózat kiépült. A község közigazgatási területén belül 1 db mobil távközlı torony (erısítı állomás) van kiépítve. A Magyar Telekom Nyrt. tornya a belterület Ny – i részén a Kossuth u.-ban a 188 hrsz.-ú ingatlanon üzemel. A községben a vezetékes mősorelosztó (kábel TV) hálózat kiépült. A hálózat üzemeltetıje a Vidékháló Telekommunikációs Kft. (6000 Kecskemét, Rákóczi út 22.). Belterületen döntıen a 0,4 kV-s légvezeték hálózat oszlopain épült ki a hálózat, csak rövid szakaszokon található földkábel. Központ (fejállomás) nem került kialakításra, 2 db node szekrény (helyi elosztó központ) a belterületen és 1 db a Polgármesteri Hivatal épületében (Béke tér 8.) található. A települést ellátó hálózat DNy – ról Kunadacs-Kunbábony irányából villamos légvezeték oszlopokon épült ki. II.2. Megalapozó vizsgálat

11

1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) A község környezetvédelmi programjában foglaltak és jelen terv környezetalakítás és környezeti értékelés fejezete szerinti.

2. HELYZETELEMZİ ÉS ÉRTÉKELİ ÖSSZEFOGLALÁS Mezıgazdasági település. A történeti település természetvédelmi szempontból kiemelkedı jelentıséggel bír. A külterületi területhasználatát a természetes gyep-, láp-, erdıterületek jellemzik, a szántóföldi növénytermesztés kisebb jelentıséggel van jelen. Az extenzív (legeltetı állattartás) a mezıgazdaság meghatározó ágazata marad a településen. Ennek alacsony munkaerı-szükséglete miatt a népességmegtartás és munkahely megteremtés érdekében a termékfeldolgozást biztosító gazdasági tevékenységek lehetıségét is biztosítani kell. Foglalkoztatási lehetıséget jelenthet az ökoturizmus és falusi vendéglátás.


12

II.2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Recommend Documents