ZSÁMBÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE
I. Bevezető Az intézmények működésük és szolgáltatásaik révén felelősek munkatársaikért, szolgáltatásaik használóikért, partnereikért, tágabb értelemben a társadalmi és környezeti folyamatok befolyásolásáért. Az egyes emberek és társadalmak a természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyek szükségleteik kielégítését szolgálják. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a természeti és épített környezet értékeit megőrizzük, és abból csak annyit vegyünk el, hogy az ne csökkentse a jövő generáció létfeltételeit. A jogi szabályozáson túl a fenntartható fejlődést biztosító stratégiák kidolgozása hozzájárul a munkakörülmények javításához, csökkentik az egészségügyi és biztonsági kockázatokat. A fenntartható fejlődés olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú javulását szolgálja szem előtt tartva a természeti és társadalmi erőforrásokat, a természeti értékeket, tájakat és a humán tőkét is. A Fenntarthatósági Terv elfogadásával Zsámbék Önkormányzata vállalja, hogy működésében a fenntarthatósági szempontokat lehetőségeihez mérten figyelembe veszi és érvényesíti. A Fenntarthatósági Terv olyan irányelveket is tartalmaz, amelyek alapján az önkormányzat saját környezetvédelmi programját kidolgozza és folyamatosan felülvizsgálja.
2
II. Helyzetelemzés
1. Légszennyezettség: A település területén - a hatóságokhoz benyújtott éves bevallások alapján - jelenleg nincs határérték feletti emissziójú légszennyező forrás. Kedvezőtlen környezeti szennyezést és szaghatást okoz a hulladéklerakó, a közeli állattartó telepek és ipari üzemek. 2. Ivóvízellátás: A település ivóvízellátása jelenleg Tatabányáról szállított karsztvízzel történik. Az ivóvízhálózat kiépülése a város belterületén teljeskörű. A külterületi ingatlanok ivóvízellátása részben biztosított. 3. Szennyvízelvezetés A település szennyvízhálózata a belterületen teljes körűen kiépített, azonban az ingatlanok vezetékre történő csatlakozás nem 100 %-os. A külterületen a szennyvízhálózat csak részben épült ki. 4. Épített környezet és természeti értékek védelme Az Önkormányzat 14/2005.(VII.04.) számú rendeletével fogadta el a Helyi Építési Szabályzatot, amely részletesen rendelkezik az épített környezet és természeti értékek védelméről. 5. Környezetvédelem Zsámbék Önkormányzata a 13/2000.(VI.24.) számú rendeletével elfogadta a köztisztaságról és környezetvédelemről szóló rendeletét, mely részletesen szabályozza a köztisztasággal és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásokat, szabályokat.
III. Fenntarthatósági célok és tervek 1. Épített környezet és természeti értékek védelme 1.1. Épített környezet védelme Cél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. Megvalósítási terv: A meglévő építészeti, helytörténeti és természeti értékek megőrzése, védelme és fejlesztése érdekében az alábbi szükséges feladatokat kell elvégezni. - a műemlékvédelmi területek pontos lehatárolásának folyamatos felülvizsgálata - szükség esetén a természeti értékek megőrzése érdekében helyi védelmi rendelet megalkotása - a népi építészeti értékek feltérképezése, értékvédelmi karbantartásának támogatása - a történeti településmag és a közösségi létesítmények környezetében a közlekedés folyamatos vizsgálata, szükség estén átszervezése - a természet-közeli állapotú területek védelmének biztosítása - új beépítéseknél kerülni kell a település arculatától idegen építészeti formákat és anyaghasználatot - szabályozási tervben kell biztosítani azt, hogy az egyes övezeti besorolások ne nyissanak lehetőséget a hagyományos tájhasználat, beépítési mód kedvezőtlen változtatására 1.2.Az építészeti örökség védelme Az országos védelem alatt álló műemléki védett környezet területén, valamint a védelem alatt álló épületek, építmények, és ezek műemléki környezetén belül a hatályos műemlékvédelmi törvény alapján kell a megfelelő védelmet biztosítani 1.3. Helyi értékvédelem, egyedi védelem A helyi védelemre javasolt területek, épületek, létesítmények valamint az építészeti örökség védelmét - különös tekintettel az utcaképre, temetőkre, zöldfelületekre, fasorokra önkormányzati rendeletben kell biztosítani. 1.4. Látványvédelem Gondoskodni kell a település meghatározó látványképének védelméről. Szigorítani kell a Nyakas-hegy és a Pátyi út - Herceghalmi út közötti tömbök beépítésre szánt területegységeinek építmény- és homlokzatmagasságát. Látványvédelem szempontjából fokozottan védendőek a város műemlékei és védett értékei, a közparkok és természeti oltalom alatt álló területek.
4
1.5. A természeti értékek védelme Cél: Az országos és helyi jelentőségű védendő értékek feltárása; a védett és védendő értékek állagának megóvása. Megvalósítási terv: Segíteni kell a tervezett Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező, illetve az EU-irányelvek alapján kiválasztott „NATURA 2000” területek rendszerében kataszterizálásra kerülő természet közeli állapotú területek megőrzését, az élőhely-rekonstrukcióknak, az egészséges és fejlődésre képes jövő alapját adó biodiverzitás feltételeinek a megteremtését. A nagyüzemi mezőgazdasági területeket tagoló, az ökológiai hálózat értékes elemeinek minősíthető mezővédő erdősávok rendszerét bővíteni kell, a meglévők rekonstrukciójáról gondoskodni kell. Mindezek a patakmedreket kísérő „zöldfolyósókkal” együtt gazdagítják az állatok és növények sokféleségének élőhelyet biztosító „zöld hálózatot” A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának felmérése szerint a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként tervezett természet közeli állapotú területek - a Zsámbéki patak és a Békás patak medrét kísérő ökofolyosó, - a Herceghalmi és a Pátyi út közötti terület északi, mélyen fekvő részei mint vizes élőhelyek - a vízfolyásokat, felszíni vízelvezető árkokat, vízmosásokat kísérő vizes élőhelyek láncolata - a Malom tó környezete, továbbá - a Csillagerdő megmaradt élőhelyei. A Malom tó fűzligetes környezetét értékvédő és egyben értékteremtő, „szelíd turizmust” szolgáló vízrendezéssel és élőhely rekonstrukcióval járó un. „ökológiai parkként” kell rendezni. A tervezett változtatások szükségességét, a tavak létesítésének a környezetre, a meglévő természeti értékekre gyakorolt hatását komplex ökológiai szemlélettel újra kell értékelni. Meg kell vizsgálni a 4/1995.(II.27.) számú rendelettel helyi védelem alá vont Nyakas-hegy országos védetté nyilvánításának lehetőségét. A már védelem alatt álló területek - Zichy-kert és Józsefvárosi gödör - állagmegóvását fokozott figyelemmel kell kísérni, rendszeres karbantartásáról, takarításáról szakértők és a helyi civilszervezetek bevonásával kell gondoskodni. A helyi jelentőségű védett természeti értékek körét az alábbi területekkel javasolt bővíteni: - a Kálvária domb oldalában található volt homokbánya, amely a telepesen fészkelő gyurgyalag élőhelye - a Malom tó fűzligetes környezetét a Békás patak és a Zsámbék patak medrének, partot kísérő természeti területeinek egyes szakaszai - a Csillagerdő hagyásfás legelőterülete az Angyalárok értékes zöldfelületével 2. Környezetvédelem 2.1. Levegőtisztaság-védelem Cél: A jó levegőminőség fenntartása, a település környezeti levegőminőségének javítása.
5
Megvalósítási célok: A település környezeti levegőjének jellemzően jó minőségét és kondícióját meg kell őrizni. A kedvezőtlen környezeti hatást okozó szennyezéseket a szennyező-forrásokat érintő környezetvédelmi célú intézkedésekkel fokozatosan meg kell szüntetni. A levegőtisztaság szempontjából zavaró létesítménye környezetében és a vízfolyások, utak mentén megvalósított fásítások, valamint a gyenge termőhelyi adottságú területek erdősítése térségi szinten javítja a környezeti levegő minőségét. A település belterületén áthaladó országos összekötő utak átmenő forgalmának - kiemelten teherforgalom - a megengedett környezeti normákon túli zavaró környezeti hatása légszennyezés, zajterhelés, balesetveszély - miatt több szomszédos település érdekével egyezően egyre sürgetőbb környezetvédelmi és közlekedéshálózat-fejlesztési feladat a települések belterületét elkerülő új közúti nyomvonal kiépítése. A tervezett, nagyforgalmú elkerülő utak mellett, a közúti forgalomból eredő zavaró környezeti hatások lokalizálására, csökkentésére az úthálózat-fejlesztési beruházás keretén belül kell a védőfásítást megoldani. 2.2. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme, talajvédelem A változatos domborzati adottságú. lejtős területek lakóterületi beépítése, illetve minden egyéb épület építése jelentősen megnöveli a felszínen összefolyó és elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, csökkenti a beszivárogatásra és a lefolyás lassítására alkalmas növényzettel fedett, burkolatlan talajfelszínt. A felszíni vízelvezető rendszer teljes körű, biztonságos és a környezetbe esztétikusan illeszkedő kiépítését és fenntartását meg kell oldani. A köves altalajú, szűk keresztmetszetű, esetenként lemélyült, vízmosás jellegű utak vonalán a Nyakashegyi területeken a felszíni vízelvezető rendszer kiépítése részletes felmérésen alapuló szabályozást, műszaki tervezést igényel. A településképi és zöldfelületi értéket képviselő lemélyült, gyepes-fás-cserjés vízmosások, vízelvezető árkok védelméről gondoskodni kell. A rendezett felszíni vízelvezetéssel védekezni lehet az összefolyó csapadékvíz kártétele ellen. A szennyvíz-csatornahálózatnak és a rákötéseknek a kiépítésével gondoskodni lehet a talaj, a felszíni- és a felszín alatti vizek minőségének védelméről. Új beépítésre szánt területeket kialakítani illetve igénybe venni csak teljes közműkiépítéssel, illetve a gerincvezetékek kiépítéséig szennyvíztározó közműpótló alkalmazásával lehet, kivéve a lejtős terepű, a nagyobb gépjárművek közlekedése számára még kialakítatlan szélességű közterületi kapcsolatokkal, keskeny utakkal feltárt lakóterületté minősített zártkertek területét. A településen található források a természetvédelemről szóló törvény előírásai szerint védettek. A források és környezetük kímélő területhasználatáról, a településközpontban lévő Török-kút forrásának távlati hasznosításáról, környezetének rendezéséről gondoskodni kell. Az építkezések során jelentős mennyiségű humuszos termőföld letermelésére kerül sor, aminek újrahasznosításáról szakszerűen kell gondoskodni. 2.3. Hulladékgazdálkodás A településen meglévő hulladéklerakó bezárását és rekultiválását szorgalmazni kell A hulladéklerakó területének, a területhasználat jellege szerinti környezetkímélő hasznosítása.
6
Igény esetén a zöldhulladék üzemszerű komposztálására a védendő lakóterületektől és egyéb védendő területhasználatoktól (pl. szálláshelyek, turisztikai-idegenforgalmi létesítmény stb.) a környezetvédelmi- és közegészségügyi hatóságok meghatározásától függően, de legalább 300 m-es távolságon túl létesíthető. A 15/2004.(X.29.) számú rendelettel elfogadott Helyi Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálata a 21/2008.(X.29.) számú rendelettel megtörtént. A Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak folyamatos betartására különös figyelmet kell fordítani. 2.4.Zaj- és rezgésvédelem Cél: A lakosság egészségvédelme, a településen pihenést, kikapcsolódást kereső vendégek nyugalma érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése. Megvalósítási terv: Üzemi eredetű zajterhelés az egyes gazdasági területeken és környezetükben, továbbá a bányaüzem közelében érzékelhető. A meglévő zaj- és rezgésforrások feltérképezése, a problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése. A zajos üzemek és a védendő lakóterületek elhatárolását segíteni kell. Közvetlen üzemi szomszédsási viszony esetén a zajvédelemről a zajkibocsátó üzem telephelyhatárán belül kell gondoskodni. 2.5.Védőtávolságok A környezeti konfliktust okozó, vagy annak potenciális veszélyét jelentő létesítmények hatásterületén, a hatóságilag megállapított védőtávolságokon belül csak a területeken kötelezően előírt környezeti normaértékek igazolható betarthatósága mellet lehet területet fejleszteni. A lakókörnyezet minőségét befolyásoló környezeti hatások közül a közúti közlekedésből eredő légszennyező és zajhatások a legzavaróbbak közé tartoznak. A lakóterületi életminőség javításában meghatározó szerepű településfejlesztési célkitűzés a települést terhelő nehézteher és egyéb forgalom elterelhetőségét biztosító elkerülő út nyomvonalának kiépítése, amit kistérségi közös összefogással kell támogatni és szorgalmazni. 2.6. A környezet tisztasága Cél: Kevesebb környezeti terhet eredményező települési környezet kialakítása és fenntartása Megvalósítási terv A települési járdák, utak állapota, rendezettsége - nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A közterületek rendszeres takarítása szerepet játszik az ott élők közérzetének alakulásában, a káros környezeti hatások (pl. porterhelés). Az Önkormányzatnak folyamatosan be kell tartatni a külön rendeletben szabályozott közterületek tisztán tartásának rendjét. A szemetelőkkel szemben hatékonyabb fellépéssel és bírság kiszabásával kell küzdeni. A közterület-felügyelet igénybe vételével ellenőrizni kell a használaton kívüli ingatlanok gondozását.
7
Gondoskodni kell a településen hulladéktárolók kihelyezésére és rendszeres ürítésére. 3. Infrastruktúra 3.1. Ivóvízellátás és szennyvízelvezetés Cél: A lakosság egészséges ivóvízellátásának biztosítása Megvalósítási terv A település ivóvízellátása jelenleg Tatabányáról szállított karsztvízzel történik. Törekedni kell alternatív vízbázisok feltárásával, és az ivóvízrendszerbe csatlakoztatásával. Az ivóvíz- és szennyvízhálózatra történő csatlakozást belterületen szorgalmazni kell. Belterületen új beépítési területek esetében a beépítés csak teljes körű közműellátottság esetén engedélyezhető. Külterületen a műszaki megoldhatóság függvényében szorgalmazni és segíteni kell a közművek kiépítését. 3.2. Energiagazdálkodás Cél: A jelenleg is használt energiák felhasználásának optimalizálása. Megvalósítási terv A lakosság rendszeres tájékoztatása az energiák ésszerű, takarékos használatáról. A közvilágítás biztosítása során törekedni kell ez energiatakarékos izzók használatáról Alternatív energiák használata (szélerőmű, földhő) Napelemmel működtetett forgalomtechnikai eszközök 3.3. Közlekedés fejlesztése Cél: A biztonságos és a környezetbarát közlekedés kialakítása Megvalósítási terv Az utak folyamatos és rendszeres karbantartása. Kerékpár utak kijelölése, és kiépítése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése 4. Egyebek 4.1. Budavidék Zöld Út fenntartása A Budavidék Zöld Út fenntartásához támogatás nyújtása A Zöld Úton tervezett programok megvalósításának segítése 4.2. Képzések, tudásmegosztások helyszínének környezettudatos kiválasztása A képzési helyszínek kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a kerékpárral megközelíthető, szelektív hulladékgyűjtéssel ellátott helyszíneket A képzési helyszíneknél törekedni kell arra, hogy saját tulajdonú, a környezettudatos szemléletnek megfelelő helyiségben valósuljon meg a képzés ( Polgármesteri Hivatal
8
Tanácsterme)
IV. Cselekvési terv 1. Fenntarthatósági megbízott kijelölése - a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok koordinálására, a fenntarthatósági tervben foglaltak betartásának figyelemmel kísérésére fenntarthatósági megbízott kijelölése szükséges.
2. Konzultációk, tudásmegosztások - Évente 2 alkalommal – tavasszal és ősszel – konzultáció tartása a környezeti fenntarthatósági tervben foglaltak megvalósításáról. A konzultációkra ajánlott meghívni a városban működő intézmények és civilszervezetek képviselőit is. 3. Fenntarthatósági Terv felülvizsgálata - Jelen környezeti fenntarthatósági terv felülvizsgálata évente 1 alkalommal, november 30-ig. A szükséges módosítások átvezetése.
9
