II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szécsény, 2010. május

A II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

Tartalomjegyzék B E V E Z E T É S ......................................................................................................... 3 Az intézmény bemutatása................................................................................... 3 Helyzetelemzés................................................................................................... 4 A Z I S K O L A N E V E L É S I P R O G R A M J A .............................................................. 9 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ....................................................................................... 10 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................ 11 Pedagógiai alapelveink ..................................................................................... 11 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................... 22 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................... 25 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység...................................................................................................... 32 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek .................... 34 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................... 36 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program......... 39 8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek ............................ 42 9. A szülı, tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei ..................................................................... 44 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke....................................................... 46 11. Egészségnevelési program........................................................................ 47 Helyzetelemzés................................................................................................. 47 A célok megvalósulását szolgáló feladatok....................................................... 48 Segítı kapcsolatok............................................................................................ 51 12. A környezeti nevelés programja................................................................. 53 13. Informatikai stratégia.................................................................................. 60 AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI P R O G R A M R É S Z E , K Ü L Ö N S Z E R K E S Z T É S B E N K É S Z Ü L T . ..................... 63 A Z I S K O L A H E L Y I T A N T E R V E ....................................................................... 64 Képzési szintek ................................................................................................. 64 Tantervi alapelvek............................................................................................. 79 Az alkalmazott tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei ....................... 82 A tanulók beszámoltatása, értékelése és minısítése ....................................... 83 A tanulói teljesítmény értékelésének formái...................................................... 86 Az emelt szintő érettségi vizsgára való felkészítés foglalkozásain született érdemjegyek beszámítása.................................................................................... 94 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája.............................................................. 97 A tanulók fizikai állapotának mérése............................................................... 101 S Z A K M A I P R O G R A M ...................................................................................... 102 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ........................................................................ 109 Mellékletek.......................................................................................................... 112

2


„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert) BEVEZETÉS A II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai programja a törvényi elıírásoknak megfelelıen, a NAT alapján, a fenntartó, a szülık és a tanulók elvárásaival összhangban, a 2007. július 1. napjától hatályos Pedagógiai program és a hatályos Alapító okirat alapján készült el az eddigi hagyományok és elvek figyelembevételével. Az iskola e Pedagógiai program alapján szervezi meg oktató-nevelı munkáját.

Az intézmény bemutatása 2007. július 1-jén jött létre a II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola. Intézményünk többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény /összetett iskola/. Két intézményegységbıl áll: Bölcsıde és Óvoda Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola. Az iskolai intézményegység négy telephelyen mőködik. Telephelyek: Nagylóc:

1-4 évfolyamos általános iskola

Nógrádszakál:


Szécsény (Magyar út 15.)


Szécsény (Rákóczi út 90.)

8 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium nyelvi elıkészítı képzéssel 9-14 évfolyamos szakközépiskola (informatika szakmacsoport)

3


Az összetett intézmény célja, hogy az alap- és középfokú oktatási-nevelési feladatokat a kistérségben magas szakmai színvonalon lássa el.

Helyzetelemzés A 2009/2010-es tanévben 241 óvodás és 965 fı tanuló jár az intézménybe. 25 fı óvónı, 10 dajka, 1 fı óvodatitkár, 89 fı pedagógus, 9 fı technikai, ügyviteli dolgozó látja el a közoktatási feladatokat.

Óvodánk egy nevelési intézményegységként 3 tagóvodával és 2 bölcsıdei csoporttal mőködik. Tagóvodáink sajátos egyéni arculattal rendelkeznek, alapelveink, nevelésfilozófiánk azonos. Az óvoda feladatának tekinti, hogy derős, nyugodt, gyermekközpontú, szeretetteljes, családias légkört biztosítson a gyermekeknek, az egyéni képességek figyelembevételével, sokoldalúan fejlessze személyiségüket, megırizze testi épségüket, és felkészítse az iskolai életre. Óvodáink részben osztott és vegyes életkorú csoporttal mőködnek, ahol már évek óta lehetıséget biztosítunk az üres férıhelyek függvényében a szabad óvoda-, óvónı- és gyermekcsoport-választásra. Így a gyermekek beszoktatása zökkenımentes, a szülıi igényeknek és elvárásoknak a figyelembe vétele biztosított, amely nagymértékben hozzájárul a gyermek - óvónı közötti pozitív érzelmi viszony, biztonság és védettségérzet, valamint a szülı - óvónı közötti együttnevelı partneri viszony kialakításához. Az általános iskola sajátossága, hogy önkormányzati kistérségi társulás keretében Szécsény, Nógrádszakál és Nagylóc telephellyel, több épületben mőködik. A kistérségben élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzetéhez igazodva tanórán és tanórán kívül próbáljuk segíteni a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, de kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséges tanulók fejlesztésére is. Kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelést igénylı tanulókra, s igyekszünk a szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítani. Törekszünk minden tanuló

4


egyéni adottságait, képességeit felfedezni és kibontakoztatni, ezzel biztosítjuk az esélyegyenlıséget számukra. A középiskola 1994-ben alakult újjá Szécsény városában Kırösi Csoma Sándor Gimnázium néven. Ma a II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola összetett közoktatási intézmény része. 8 és 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, ill. 4 évfolyamos gimnáziumi képzés nyelvi elıkészítıvel, valamint 4 évfolyamos informatika szakmacsoportos szakképzés folyik. A 13-14. évfolyamon lehetıség van OKJ-s szakképesítés megszerzésére informatika szakmacsoporton belül. A gimnáziumi képzésen belül emelt szintő idegennyelv-tanulásnak (angol, német) teremtettük meg a feltételeket, de lehetıség van második idegen nyelvként francia, olasz és orosz nyelv választására is. Nagy hangsúlyt fektetünk az alapkészségek (matematika, olvasás-szövegértés) fejlesztésére, a természettudományos tantárgyak oktatására, valamint a kétszintő érettségire való felkészítésre. Iskolánk tanulói közül többen tesznek emelt szintő érettségi vizsgát matematikából, magyar nyelv és irodalomból, angol nyelvbıl, történelembıl, biológiából, földrajzból, informatikából. Az informatika oktatásához jól felszerelt, korszerő géppark áll a tanulók rendelkezésére. A társadalom-, és természettudományos tantárgyak, illetve idegen nyelvek oktatásához megfelelı szaktantermekkel, nyelvi laborokkal rendelkezünk. Diákjaink sikerrel szerepelnek tanulmányi és sportversenyeken. Végzett növendékeink egy része felsıfokú oktatási intézményben folytatja tanulmányait, mások szakképzést folytató intézményekbe jelentkeznek. Az intézmények összevonása megteremtette a lehetıséget, hogy a különbözı iskolafokokon egységes pedagógiai szemlélet és összehangolt szakmai szellemiség alakuljon ki. Intézményünkben 2009/2010-es tanévtıl bevezetésre került 5 éves fenntartási kötelezettséggel a TÁMOP-3.1.4-08/2 sikeres pályázati projektnek köszönhetıen a kompetencia alapú oktatás. Intézményünk csatlakozott a TÁMOP 3.2.2-es pályázati projekthez referenciaintézményként és a szécsényi kistérségben hálózati pontként.szeretne mőködni. A kompetencia alapú oktatás bevezetését az elmúlt 5


évek kompetencia méréseinek eredményei, a szakmai megújulás igénye, és a társadalmi a gazdasági elvárások indokolják. Célunk, hogy tanulóink megfelelı mértékben rendelkezzenek a felnıtt élethez szükséges ismeretek alkalmazásának technikájával, és biztosítani tudjuk tanulóink számára az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megszerzésének lehetıségét. Az intézményünkben induló kompetencia alapú oktatás célja éppen az, hogy a gyermekek készségeit, képességeit úgy fejlesszük, hogy megszerzett ismereteiket a különbözı élethelyzetekben alkalmazni tudják, vagyis a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek (nem lemondva az ismeretek elsajátításáról sem). További célunk, hogy a tanulóink az országos kompetenciaméréseken eredményesen szerepeljenek. A tanórákon ez az új munkaforma nagyobb tanulói aktivitást igényel, a diákok gyakran dolgoznak csoportban, és tevékenység (pl. tanulói projekt) végrehajtása közben szerzik meg az ismereteket. A tanulók maguk is nagy részben hozzájárulnak a tudás megszerzéséhez, azután pedig azt alkalmazzák feladatok megoldása során. A kompetencia alapú fejlesztés elınyei a hagyományos oktatással szemben: Tanítás helyett a tanuláson van a hangsúly (= tanulás-centrikus) Elsıdleges a tanulói aktivitás, ez a fı meghatározója a módszereknek, az oktatás egész folyamatának (= tanuló, és nem tanárközpontú) Ismeretközpontúság helyett a készségek, kompetenciák kerülnek elıtérbe. Memorizálás helyett alkotó, nyitott gondolkodásra épít Az elsajátítandó tananyag mennyisége reális A gépies megoldásokkal szemben fontos a problémamegoldó képesség, a kreativitás fejlesztése (= problémaközpontú tanítás) Az elméleti alapú megközelítéssel szemben gyakorlatorientált, a cselekvésbıl kiinduló gondolkodásra nevel Megértésen és tevékenységen alapul a fejlesztés

6


A kompetenciaalapú oktatás implementációja a 2009/2010-es tanévben: Teljes tanórai lefedettséget biztosító és a választott kulcskompetencia területi programcsomag: Általános iskolai feladat ellátási hely: Oszt. Pedagógus

Kompetencia terület

1.a

Kovács Beáta Klára

Matematika

1.b

Dombóváriné László Anna

Szociális, környezeti és életviteli

1.c

Vincze Lászlóné

Szövegértés-szövegalkotás

3.a

Deákné Obrecsány Orsolya Matematika

3.a

Vargáné Kovács Andrea


6.b

Juhász Katalin Ágota

Matematika

7.a

Bencze László

Matematika

8.b

Kissné Csépe Éva

Magyar nyelv és irodalom mőveltségterület

Gimnáziumi feladat ellátási hely: Oszt. Pedagógus


5.a

Racs Katalin


5.a

Lantos Sándorné

Matematika

5.b

Dudásné Király Szilvia


5.b

Kiss Eszter

Matematika

7.a

Szenográdi Tamás

Földünk és környezetünk mőveltségterület

9.a

Mihály Olga

Matematika

10. a. Ivanyik Titánia 11. a . 7

Varga Erzsébet

Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német)(11.a és11.b összevont osztály)


Szakközépiskolai feladat ellátási hely: Oszt. Pedagógus


10.b

Csapó András

Idegen nyelv (angol)

11. b

Varga Erzsébet

Tevékenységek Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerő oktatásban (5-10-15%) Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata (25%)

Idegen nyelv (német) )(11.a és11.b összevont osztály)

Magyar úti telephely

5% 8. évfolyam magyar nyelv és irodalom Anyanyelv és irodalom 8.b Bevont tanulócsoportok és tantárgyak óraszámaink 25%ban A hátrányos helyzető és SNI Differenciált oktatás tanulók esélyegyenlıségé- integrált pedagógiai rendszer nek javítása mőködtetése Új módszerek intézményi Iskolai projekt, témahét alkalmazása Önálló intézményi innováció megvalósítása Rákóczi-napok Jó gyakorlatok átvétele

Rákóczi úti telephely 5% 7-8. évf. biológia, földrajz, kémia, fizika Földünk és környezetünk 7.a Bevont tanulócsoportok és tantárgyak óraszámaink 25%-ban Differenciált integrált pedagógiai mőködtetése

oktatás rendszer

Iskolai projekt, témahét „SZERTELENÜL” /káros szenvedélyek elleni prevenció, egészséges életmód /

Egyéni lehetıségekhez igazított tanulásszervezés, diffe- Digitális naplóvezetés renciálás

8


AZ

9

ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA


KÜLDETÉSNYILATKOZAT A következı értékeket tartjuk a legfontosabbnak, nevelımunkánk során ezeket képviseljük és közvetítjük: ∼ tudásvágy, ∼ európai mőveltség, ∼ minden emberi érték iránti nyitottság, ∼ nemes emberi magatartás, ∼ más népek, más kultúrák megbecsülése, ∼ hagyománytisztelet, hagyományok ápolása, ∼ a magyarság szeretete, vállalása, ∼ kompetenciai alapú oktatás széles körő alkalmazása, és ezen keresztül a kompetencia területek fejlesztése

10


1.

Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelveink Nevelés Vállaljuk, hogy az egyetemes emberi értékekre, a humanizmus, demokrácia, mőveltség értékeire irányítjuk a tanulóink figyelmét. Alkalmazható tudás, képesség- és személyiségfejlesztés A változásokhoz hatékonyan alkalmazkodni tudó, kompetenciákkal, reális önismerettel rendelkezı, önmegvalósító személyiség kialakítására törekszünk. A tudás- és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Pedagógiai munkánkat az ismeretbe ágyazott, individualizált képességfejlesztés jellemzi. Alapelvként határozzuk meg hogy a frontális osztálymunka mellett mind nagyobb arányban jelenjenek meg az új típusú, együttmőködésre épülı tanulásszervezési módok. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlıség Törekszünk minden tanuló egyéni adottságait, képességeit felfedezni és kibontakoztatni. Vállaljuk a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélykülönbségeinek kiegyenlítését érvényesítı pedagógiai rendszer mőködtetését, a képesség fejlettségébıl adódó hátrányok ellensúlyozását. Egyformán fontos számunkra a tehetséggondozás, a hátránykompenzálás és a sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztése. Elfogadó attitőd erısítésével biztosítjuk, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés az iskolánkban. Új típusú tanári attitőd 11


Tanári munkánk során összehangoljuk a pedagógus vezetı szerepét a tanulók személyiségének tiszteletben tartásával. Partnerség elve Törekszünk a szülı, tanár és tanuló közötti bizalom és megbecsülés kialakítására, a kölcsönös tiszteletre. Együttmőködünk a tanuló családjával, gondozójával, ill. azokkal a szakemberekkel, akik várhatóan támogatást tudnak nyújtani a nevelı-oktató munkához. Céljaink, feladataink Céljaink

Feladataink

Diákjaink helyes – szélsıségektıl A negatív társadalmi hatások ellensúlyozása, mentes – értékítélettel, kialakult

nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése,

nemzeti identitástudattal rendel-

anyanyelvünk, hagyományaink ápolása.

kezzenek. Legyenek nyitottak és elfogadóak Az egyetemes emberi civilizáció legjellemaz Európán kívüli kultúrák iránt.

zıbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismertetésével a különbözı kultúrák, a másság iránti elfogadás erısítése.

Tanúsítsanak elfogadó és segí-

Tanórai és tanórán kívüli nevelési szituációk-

tıkész magatartást a fogyatékos-

ban tanulóink toleranciájának, empátiájának

sággal élı vagy más etnikai ho-

fejlesztése.

vatartozású társaik iránt. Tanulóink jól kommunikáljanak,

A tantárgyak ismeretanyagán, valamint tan-

kulturált módon tudjanak kapcso-

órán kívüli tevékenységeken keresztül fejleszt-

latot teremteni.

jük tanulóink kommunikációs képességeit.

12


Magas színvonalú, korszerő tu-

Kiemelten kezeljük az idegen nyelvek tanítását

dáshoz juttassuk tanítványainkat,

és az informatikai jártasság kialakítását.

amely vonzóvá teszi számukra

Tehetséges 4. évfolyamos tanulók felkészítése

az anyaintézményben történı

a nyolc évfolyamos gimnáziumban való to-

továbbtanulást.

vábbtanulásra. Nyolcadik évfolyamos tanulók felkészítése a középiskolai továbbtanulásra. Középiskolai tanulóink felkészítése a felsıfokú tanulmányokra, illetve a szakképzésre. Biztosítjuk az átjárhatóságot – feltételek teljesülése esetén - az egyes iskolafokok között.

Váljanak képessé tanulóink a

A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyel-

változásokhoz való rugalmas al-

met fordítunk a kulcskompetenciák megalapo-

kalmazkodásra, az élethosszig

zására, megszilárdítására az 1-6. évfolyamon,

tartó tanulásra.

a folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztésre, a kulcskompetenciák bıvítésére az iskolázás további szakaszain: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

13


Tanulóink személyiségének sok-

Legtehetségesebb diákjainkat felkészítjük ta-

oldalú fejlesztése, képességeik

nulmányi versenyekre, vetélkedıkre, hogy mé-

lehetıség szerint maximális ki-

lyebb tudást szerezhessenek.

bontakoztatása.

Az általános iskolában képességkibontakoztató felkészítéssel (IPR) a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredı lemaradás csökkentése, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése. A sajátos nevelési igénybıl adódó különbségek csökkentése.

Ismerjék meg iskolánk életét,

Segítjük a városi rendezvények lebonyolítását,

eredményeit a város lakói, érté-

a hagyományok ápolását.

keljék pedagógiai munkánkat.

Tartalmas kapcsolatot alakítunk ki a város többi intézményével.

A hátrányos helyzető és halmo-

A tanulócsoportok kialakításánál figyelembe

zottan hátrányos helyzető, eltérı

vesszük az azonos évfolyamon lévı hátrányos

nevelési igényő, roma gyerekek

helyzető tanulók számát, és arányos elosztá-

egy osztályban, csoportban tör-

sát feladatellátási helyenként.

ténı nevelése, oktatása a több-

Egyénre szabott fejlesztés a hátránykompen-

ségi gyermekekkel, tanulókkal.

zációs igények figyelembe vételével. Integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek ,iskolai tanulásszervezési eljárások adaptálása, alkalmazása tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon.

Gyermek- és tanulóbarát intéz-

Csoportmunkára alkalmas csoportszobai, osz-

ményi környezet kialakítása

tálytermi be- ill. elrendezés.

14


Infokommunikációs eszközök

IKT hálózat kiépítése, mőködtetése

intenzívebb tanórai és tanórán kívüli használata tanuló és pedagógus szintjén Innovatív, az új oktatásszervezé-

Vállaljuk, hogy belsı mőhelymunkákkal, hospi-

si és tanulás-tanítási módszerek

tálásokkal valamennyi pedagógus részesüljön

iránt fogékony, azokat megisme-

az új típusú pedagógiai módszerek megisme-

rı és alkalmazó tantestületté vá-

résében, és azt adoptálja saját pedagógiai

lás

munkájában. A pedagógus a tanulási folyamatok irányítójává váljon.

A nevelı-oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A személyiségfejlesztés legfontosabb színterei a tanítási órák és a tanórán kívüli tevékenységek. A kompetencia alapú oktatás bevezetése új oktatásszervezési eljárások alkalmazását is igényli.

Kompetencia alapú oktatásszervezési eljárások, módszerek Tantárgytömbösítés A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott mőveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy idıszakra összevonva szervezzük meg. A 2010/2011-es tanévében a kötelezı szakrendszerő tanórai foglalkozások 10%-ában, további tanévekben 15%-ában Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb idıkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas idıkeretek között, válto-

15


zatos tevékenységtípusok és sokszínő módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Iskolai projekt Olyan sajátos tanulásszervezés, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendı tevékenység áll. Jellemzı, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehetı legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört. Moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmő elemként beépíthetık a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkezı tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különbözı területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. Szükséges a modulok idırıl – idıre történı szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintő korrekciók elvégzése. A tanórákon alkalmazott eszközök, eljárások Elınyben részesítjük azokat a tanulásszervezési megoldásokat, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Csoportbontás, emelt szintő oktatás az egyéni képességek mind teljesebb kibontakoztatása érdekében. Emelt szintő érettségire való felkészülés lehetıségének biztosítása. A tanítás-tanulás különbözı szervezeti formáiban (osztálymunka, csoportokta-

16


tás, páros, részben és teljesen egyéni oktatás) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának,

kezdeményezésének,

problémamegoldásainak,

alkotó-

képességének elıtérbe állítása. A feladathoz illeszkedı tanulásszervezési technikák alkalmazása a hátrányos helyzető tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs foglalkozások sajátos nevelési igényő tanulók számára. A sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylı, sajátos nevelési igényő tanulók, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdı tanulók nevelése, oktatása során. Az információs és kommunikációs technika (IKT), a számítógép felhasználása az oktatás folyamatában. A nyelvi labor és a szaktantermek adta lehetıségek kihasználása a tanórákon. Pályázati lehetıség függvényében idegen anyanyelvő tanár asszisztensek segítségének bevonása a nyelvtanítás-tanulás folyamatába. Részvétel iskolán kívül szervezett tanórákon, foglalkozásokon (könyvtár, múzeum, helyi idıszakos kiállítások). A tanórákon kívül alkalmazott eszközök, eljárások Hagyományırzı tevékenységek Iskolai ünnepek, iskola évkönyv, iskolatörténeti kiállítás, általános iskolai és középiskolai napok, jelvényavató, ıszi túra, családi sportdélután, jótékonysági bál, sulinap, anyák napja, leendı elsı osztályosok látogatása iskolánkban, gyermeknap, Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, szabadidıs tevékenységének segítésére iskolánkban diákönkormányzat mőködik. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. Napközi otthoni ellátás A szülık igényeinek megfelelıen – a tanítási napokon - az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon napközi illetve tanulószoba mőködik. 17


Diákétkeztetés A diákok számára háromszori étkezést vagy ebédet (menzát) biztosítunk. Tehetséggondozó és felzárkóztató egyéni foglalkozások A heti kötelezı tanórai foglalkozásokat a Kt. 52.§ (10) c) alapján megszervezzük a tehetségek kibontakoztatása, a hátrányos helyzető, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása és korrepetálás céljából. Szakkörök. Lehetıség szerint, igény alapján szervezzük egy tanévre. A belépés szaktanári javaslatra, illetve tanulói igény alapján önként történik. Megközelítıen azonos tudással rendelkezı, lehetıleg azonos évfolyamon tanuló diákok számára szervezıdik. Minimálisan 5 fıvel szervezhetı. Felkészítı foglalkozások a középiskolai továbbtanulásra 7. és 8. évfolyamon a középiskolai továbbtanulásra felkészítı foglalkozásokat tartunk, különös tekintettel a matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv tantárgyakra. Felkészítés az emelt szintő érettségire Az igényeknek megfelelıen megszervezzük az emelt szintő érettségire való felkészítést. Idegen nyelvi társalgási foglalkozások A rendelkezésre álló idıkereten belül szervezzük, az intézményi egyedi tantervek szerint haladók számára, a nyelvvizsgákra történı eredményes felkészítés céljából. ECDL vizsgalehetıség Alapmodulokból vállaljuk a felkészítést az ECDL vizsgákra. Iskolai könyvár Hátteret biztosít a tanulók eredményes felkészüléséhez, lehetıséget nyújt a szélesebb körő információ szerzéséhez. Tanulmányi és sportversenyek

18


A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek. A tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások, színházlátogatások Az iskola nevelıi a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást, színházlátogatást szerveznek. Az ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Tehetséggondozó körök Igény alapján szervezzük egy tanévre. Belépés szaktanári javaslatra, illetve tanulói igény alapján önként. Tömegsport A tömegsport az iskolai sportkör és a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain a részvétel ingyenes. Intenzív sportolási lehetıséget biztosítunk különbözı sportágakban. A mőködést az egyesület alapító okirata szabályozza. Úszásoktatás Annak érdekében, hogy a tanulók elsajátítsák a vízben való biztonságos közlekedés alapjait, igény szerint az 1-6. évfolyamokon úszásoktatást szervezünk, melyen a részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülık térítik. Módszerek Kooperatív technikák alkalmazása (páros és csoport munka) Projektmódszer Tanulás-tanítása (tanulásmódszertan) Az IKT alapú eszközök alkalmazása Tevékenységközpontú pedagógia Drámapedagógiai 19


Differenciált tanulás Heurisztikus tanulás Új ismeretek tanításának módszerei: közlés, magyarázat, elbeszélés, beszélgetés, vita, felfedezéses tanulás, szemléltetés, munkáltatás. Képességek tanításának módszerei: fogalomalkotás, gondolkodásfejlesztés, problémafelvetés. Alkalmazás módszerei: gyakorlás, alkotó alkalmazás. Rendszerezés és rögzítés módszerei: összefoglalás, ismétlés. Ellenırzés és értékelés módszerei Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnıttlét szerepeire

20


A kompetencia alapú oktatás fenntarthatóságának biztosítása Célok, indikátormutatók

Fenntarthatóság /Implementáció éve 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

+

+

+

+

+

+

Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

+

+

+

+

+

+

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerő oktatásban (510-15%)

5

10

15

15

15

15

Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

+

+

+

+

+

+

Digitális tartalmak, taneszközök használata (25%)

25

25

25

25

25

25

A hátrányos helyzető és SNI tanulók esélyegyenlıségének javítása

+

+

+

+

+

+

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése

+

+

+

+

+

+

Önálló intézményi innováció megvalósítása

+

+

+

+

+

+

Jó gyakorlatok

+

-

-

-

-

-

átvétele

21


Valamennyi tanulócsoportban a bevezetett új tanulásszervezési és tanulás módszertani programcsomagot felmenı rendszerben a következı tanévekben is folytatjuk. Bevezetésre kerül felmenı rendszerben 5. évfolyamon az általános iskolában egy tanulócsoportban a matematika és a szövegértésszövegalkotás kompetencia alapú programcsomag; 5. és 9. évfolyamon matematika, 5. évfolyamon a szövegértés-szövegalkotás a középiskolában. A kompetencia alapú oktatás megvalósításával célunk: a sikeres munka erıpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése kompetencia alapú oktatás elterjesztése A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedı módszertan széleskörő megismerése, és megvalósítása, a nevelıközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlıség érvényesítése újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása digitális írástudás elterjesztése

2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célunk: Megfelelı lehetıséget, feltételeket biztosítsunk tanulóink számára, hogy minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket, hogy életmódjuk, szokásaik pozitív értékekkel gazdagodjanak. A személyiségfejlesztés során a tanuló -

megismeri önmagát, szőkebb és tágabb környezetét;

-

a konstruktív életvezetéshez szükséges értékekhez jut, alkalmazkodik, és figyelembe veszi a körülötte élıket;

22


-

a 21. századi kulcskompetenciák birtokába kerül;

-

képes választani az alternatívák közül;

-

belsı szükségletbıl cselekszik;

-

morálisan, szakmailag és motivációi tekintetében is felkészül a felnıtt életre.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat tanórákon illetve tanórán kívüli tevékenység során valósítjuk meg. Kognitív személyiségfejlesztési feladatok Célunk olyan tudás, gondolkodási struktúra, képességek kialakítása, amelyek az önálló információszerzéshez szükségesek, s alkalmassá teszik a tanulókat az élethosszig tartó tanulás követelményeinek való megfelelésre, így készítve fel ıket az életre. Kialakítjuk és fejlesztjük az értelmi képességeket illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességeket. Kialakítjuk a világ megismerésére való törekvés igényét. A magatartási, tanulási nehézséggel küzdı és sajátos nevelési igényő tanulókat sajátos követelményeik szerint, differenciáltan fejlesztjük. Segítjük az egyéni vagy differenciált foglalkozást igénylı tanulókat. Segítjük a tehetséges tanulókat, hogy sikeresek legyenek a versenyeken, pályázatokon. Fejlesztjük tanulóink gondolkodását, lényeglátását. Segítjük a kreativitásuk kibontakoztatását. Erkölcsi nevelési feladatok Elismerjük a megbízhatóságot, becsületességet, szavahihetıséget, mint fontos erkölcsi értékeket. Elsajátíttatjuk a társadalmilag elfogadott viselkedést az iskolai élet demokratikus gyakorlatán keresztül. Szociális és individuális személyiségfejlesztési feladatok a) önbizalom, kudarctőrés, kezdeményezıkészség, vállalkozókészség 23


b) szociabilitás, aktív állampolgárság, csoportmunkában való részvétel, másokra való odafigyelés. Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét. Gyakoroltatjuk a konfliktusok kezelését, feloldását a közösségen belül. Önálló értékítéletre ösztönözzük diákjainkat. Fejlesztjük önállóságukat, önálló véleményalkotásukat minden területen. Hozzásegítjük tanulóinkat saját értékeik felismeréséhez, érdekeik megfelelı formában történı érvényesítéséhez. Fejlesztjük vitakultúrájukat. Testi - lelki egészség A tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakítjuk az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásaikat. Fokozottan figyelünk a kamaszkorral együtt jelentkezı problémákra, pszichés változásokra. Biztosítjuk a mentálhigiénés és szakszolgálati segítséget a tanulók számára az osztályfınöki órák keretében. A tanulókat felkészítjük, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Alternatívákat kell nyújtani a szabadidı hasznos eltöltéséhez (drogprevenció, bőnmegelızés, függıségek megelızése). A sajátos nevelési igényő, tanulásban akadályozott tanulók személyiségfejlesztése Az életkori sajátosságok fogyatékosság által okozott részleges körő módosulása szükségessé teszi a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását. A személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük: -

a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erısítését;

-

az egészségmegırzı, -óvó attitőd kialakítását; 24


-

a természet- és környezettudatos magatartásformákat;

-

a tanulást az egész személyiség fejlıdése, fejlesztése érdekében;

-

a kommunikációs nevelést.

A tanórán kívüli tevékenységek személyiségfejlesztési feladatai: -

A személyiségfejlesztés fontos színtere a napközi otthon. Igyekszünk otthonos, szeretetteljes légkört kialakítani, ahol az egymás iránti segítıkészség, a tolerancia a jellemzı, s ahol nyugodt körülmények között valósulhatnak meg nevelési céljaink.

-

A tanórák mellett a szakkörök megszervezésével biztosítjuk az érdeklıdı tanulók számára az elmélyültebb tudás megszervezését, amely magabiztosabbá, eredményesebbé teheti ıket.

-

Tudásuk kipróbálására felkészítjük ıket tanulmányi versenyekre (minden tantárgyból) és mővészeti vetélkedıkre (vers- és prózamondás, ének, rajz), ezáltal szélesedik a látókörük, gazdagodik az érzelmi – esztétikai világuk.

-

Az egészséges életmód, edzettség, állóképesség kialakításához lehetıséget biztosítunk sportköri tevékenységre, egyéb szabadidıs tevékenységre.

-

A tanulmányi kirándulások, múzeum- és színházlátogatások segítségével fejlesztjük a közösséget, az esztétikai érzéket, a kultúra értékei iránti fogékonyságot és az önálló értékítélet kialakítását.

Az iskolán kívül más intézményekben (a mővészeti iskolában és a városi, községi sportegyesületekben, civil szervezetekben) biztosítjuk a tanulóink részvételét egyéb mővészeti és testkulturális tevékenységek területén. Feladatunk, hogy felfedezzük a tanulóink érdeklıdését, felhívjuk a figyelmüket az iskolai és iskolán kívüli lehetıségekre, amelyekkel a személyiségüket gazdagíthatják.

3.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Célunk: Tanulóink tudjanak a közös értékrend elfogadásával közös célok érdekében munkálkodni, annak megfelelıen viselkedni, a társas együttélés alapvetı

25


szabályainak eleget téve közösségben élni, a különbözıségeket elfogadni és megérteni. Céljaink elérése érdekében: Segítjük -

a pozitív gyermek-nevelı kapcsolat kialakulását;

-

a jó, felszabadult csoportlégkör kialakítását;

-

a társas együttélés szabályainak megismerését és alkalmazását;

-

az önismeret- és társismeret fejlesztését;

-

az önállóság, felelısség, önkormányzó képesség gyakorlását;

-

a megfelelı szervezettség, rend, fegyelem, közös és egyéni értékrend folyamatos fejlesztését;

-

a nagyobb közösséghez, a városhoz és kistérséghez való tartozás érzését, értékeinek megismerését, védelmét.

Ápoljuk az együvé tartozást erısítı hagyományokat. Középfokon testvériskolai kapcsolatot mőködtetünk a Nagykürtösi Szakközépiskolával. A közösségfejlıdés jellemzıi az egyes életkori szakaszokban Kisiskolás kor (6–10 év) A felnıttekkel szemben naiv tekintélytisztelet jellemzi ıket. Fokozatosan a kortársaik felé fordulnak. Kialakul az öntudatuk, erkölcsi és értékrendjük. Eleinte még igénylik a felnıtt irányítását, de 10–12 éves kortól önálló csoportokra vágynak. Prepubertás (9–12 év) Lassan kialakul önálló kritikai érzékük, de önkritika még nem várható el tılük. Fontos számukra az elismerés. Igazságérzetük erısödik: az igazságos büntetést elviselik, az igazságtalan ellen lázadnak. Csoportokba szervezıdnek, de ezek a csoportok még könnyen felbomlanak, átalakulnak. Pubertás – serdülıkor (13–18 év)

26


A szélsıséges érzelmek jellemzik ıket. Barátságokat kötnek, kisebb csoportokat alakítanak, amelyekre a tartósság jellemzı. A csoportok színterei a különbözı szerepek kipróbálásának, segítik a saját identitás kialakulását, a többiekhez való viszonyítást. A tanulói közösségek irányításánál alkalmazkodunk az életkorral változó közösségi magatartáshoz. Kisiskoláskorban: Közvetítjük, tudatosítjuk iskolánk értékrendjét. Kialakítjuk az együttmőködés képességét. Sokféle közös tevékenységet szervezünk, amelynek során a tanulók elsajátíthatják azokat az alapvetı magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek elısegítik szocializációjukat. Prepubertáskorban: Fejlesztjük tanulóink önismeretét, együttmőködési készségét, segítıkészségét, empátiáját. Tanórai feladatok kapcsán fejlesztjük a véleményformálás és -nyilvánítás készségét, alakítjuk vitakultúrájukat. Pubertáskorban: Megtanítjuk diákjainkat a gyakoribb konfliktushelyzetek önálló, eredményes kezelésére. Törekszünk a bizalmon alapuló együttmőködés kialakítására. Támogatjuk a kéttagú és a kis létszámú csoportokat is, mint az identitás kialakulásának színtereit. A sajátos nevelési igényő, tanulásban akadályozott tanulók közösségfejlesztése Kisiskolás korban fontosnak tartjuk, hogy

27

-

tapasztalatokat szerezzenek az intézmény, a közösségek mőködésérıl,

-

megismerjék és elfogadják az iskola hagyományait és szokásrendjét,

-

együttmőködjenek a társakkal, a pedagógusokkal,


-

kialakuljon szokásrendjük az önellátásban,

-

kialakuljon a felelısök rendje, a felelısi munka elvégzése.

Serdülıkorban célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások belsıvé váljanak. Nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatokra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. Iskolánkban a közösségfejlesztés színterei: 1. Osztályközösségek 2. Tanítási órán kívüli közösségek: -

napközi otthon

-

diákönkormányzat

-

egyéb tanórán kívüli és szabadidıs tevékenységek

3. Iskolaközösség Osztályközösségek Olyan osztályközösség kialakítására kell törekednünk, amelynek értékítélete megfelel iskolánk elvárásainak, s képes a tanulókat pozitív irányba befolyásolni. Az osztályfınöki órák a közösségfejlesztés sajátos területei és lehetıségei. Az osztályfınöki órák helyi tantervei tartalmazzák a közösségfejlesztésre vonatkozó célokat és a feladatokat. A közösség irányításában meghatározó a szerepe az osztályfınöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és kezelésében. Napközi otthon Az önkormányzó képesség kialakításának, fejlesztésének fontos színtere. A napközi keretében lehetıség van arra, hogy a tanulók ellássanak különbözı megbízatásokat, a felelısi rendszer keretében tervezzenek, döntsenek, szervezzenek, megvalósítsanak, ellenırizzenek és értékeljenek.

28


Diákönkormányzat Az 1-12. évfolyam diákönkormányzat tagjai életkoruknak megfelelı szinten és módon vesznek részt a közösségi feladatokban. A diákönkormányzati munka során a tanulók tapasztalatot szereznek a demokrácia mőködésérıl. Megtanulnak véleményt nyilvánítani, tiszteletben tartani mások véleményét. Fejlıdik vitakészségük. Közremőködnek a diáktársak között uralkodó magatartás, hangnem és értékrend alakításában. A kialakított, hagyományon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztését segítik. Saját ügyeik intézésében a felelısségérzet növelésének érdekében ösztönözzük a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztetı tevékenységek szervezését (Sulinap, Mikulásbál, Farsang, Gólyabál). Gyakorolják jogaikat, érdekeik érvényesítését, a véleményformálást, a vélemények ütköztetését – házi renddel kapcsolatos kérdések – a demokratizmus szabályaihoz igazodva. Képviselik a tanulói közvéleményt a különbözı fórumokon, segítve az iskolán belüli többi közösséggel való együttmőködést (tantestület, iskolavezetés). Gazdagítják a tanulói megnyilvánulási lehetıségeket az iskolarádió és az iskolai évkönyv adta keretek között. Közremőködnek új hagyományok kezdeményezésében, kialakításában.

Egyéb tanórán kívüli és szabadidıs tevékenységek Az egyéb tanórán kívüli és szabadidıs tevékenységek kötetlenebb tevékenységi formái, a közös élmények erısítik a közösséghez való tartozás érzését.

29


Alkalmasak arra, hogy a tanulók elsajátítsák, alkalmazzák a társas együttélés alapvetı szabályait, a másság elfogadására, toleranciára, egymás segítésére való nevelés ideális színterei. Iskolai közösség Fontosnak tartjuk az összetartozás érzésének kialakítását, erısítését. Ennek eszközei az iskolai hagyományok ápolása, a közös rendezvények. Az iskola hagyományrendszere: Az iskolai hagyományok kialakítására és ápolására tudatosan törekszünk. A hagyományápolás közösségfejlesztési feladatai: -

Kötetlenebb jellegével, érzelemmel teli élményt adjon erısítve a közösséghez való tartozás érzését.

-

A tanulókat egymás segítésére, mások munkájának, eredményeinek elismerésére, megbecsülésére neveljük általa.

-

A változatos tevékenységi formák, kulturális rendezvények, a közös ünnepek segítségével erısítjük az együvé tartozást, az egymásért való felelısség érzését.

-

Jó kapcsolatot alakítsuk ki a tevékenységeket segítı felnıttekkel, szülıkkel, más iskolák tanulóival.

Hagyományaink: A hagyományaink szervezése az egyes munkaközösségek, osztályok és Diákönkormányzat feladata. Az éves munkatervben szerepelnek részletes bontásban Elsı évfolyamosok avatása

Jótékonysági rendezvények /bál,

Jelvényavató - középiskola 5. és 9.

színház/

évfolyamán

Sulinap

Általános iskolai és középiskolai na-

Anyák napja /1-5. évfolyam/

pok a névadó tiszteletére

Idegen nyelvi karácsony

Iskolatörténeti kiállítás

Külföldi kirándulás a tanult ide-

Iskolai évkönyv

gen nyelvek országaiba

Egészség-nap 30


Közös programok a testvéris-

Játékos sportdélután

kolával Színházlátogatások Tanulmányi kirándulások Iskolai kitüntetések: Tanulók: -

Kitüntetı okirat, könyv- vagy pénzjutalom a végzıs diákok számára kiváló tanulmányi munkáért, közösségi tevékenységért, sportteljesítményért

-

Arcképcsarnok: ”Akikre büszkék vagyunk”- kitüntetettekrıl, országos versenyek döntıinek helyezettjeirıl

Tanárok, alkalmazottak: -

Kitüntetı okirat többéves magas színvonalú szakmai munkáért /pénzjutalom/

Külsı személyek: -

31

„Tiszteletbeli rákóczis” cím, aki iskolánkat jelentısen támogatja


4.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység

Célunk: A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók idıben történı felismerése, problémájuk kezelése. Iskolánkban a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók száma fokozatosan növekszik. A társadalmi problémák leképezıdnek a tanulóközösségbe. A magatartászavaros gyerekek viselkedése jelentısen és tartósan eltér a normális viselkedéstıl. Ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem eredményesek, speciális bánásmódot igényelnek. Az iskolai munkában jelentkezı tünetek: agresszió, szembenállás vagy visszahúzódás. A magatartási zavarok gyakran tanulási nehézségekkel járnak együtt, ugyanakkor a beilleszkedési nehézségek óhatatlanul elmaradást okoznak a tanulásban. A problémák okai között vezetı helyen a családi környezeti tényezık állnak. A problémakezelés stratégiája:

(Jeske, 1981. 83.) 32


Feladataink: 1. A beilleszkedési, magatartási nehézség okainak feltárása, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó segítségével. 2. Problémakezelés: egyéni bánásmód pozitív énkép támogatása sikerélményhez juttatás pozitív kötıdések kialakítása fejlesztı program Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Legfontosabb a gyermek személyes megismerése, a család feltérképezése. Korrekciós terv készítése, a szülık és az osztályközösség bevonása a problémakezelésbe. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Fejlesztı foglalkozások szervezése a szociokulturális hátrányok csökkentésére. Napközi otthoni ellátás biztosítása. Bevonásuk tanórán kívüli – elsısorban sport- – és szabadidıs tevékenységekbe, hogy olyan elfoglaltságot találjanak, amelyben sikeresek, és olyan közösséget, amelyben jól érzik magukat. Rendszeres kapcsolattartás a szülıkkel (családlátogatás, fogadó óra, egyéni beszélgetések, stb.). Integrációs Pedagógiai Program mőködtetésével segítjük a halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségeinek kezelését. Az osztályfınök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladatai: A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı tanulók helyzetének, fejlıdésének figyelemmel kísérése. 33


Ha a beilleszkedési, magatartási nehézségek a család anyagi nehézségeibıl eredeztethetık, tájékoztatás adása az igényelhetı támogatási formákról, segítségadás ezek igénybevételéhez. Kapcsolattartás az óvodákkal, a Nevelési Tanácsadóval, a fejlesztıpedagógusokkal, a logopédussal, súlyos beilleszkedési, magatartási nehézség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat segítségének igénybevétele.

5.

A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek

Célunk: A tehetséges tanulókat és képességeiket minél korábban felismerjük, s biztosítsuk számukra azokat a lehetıségeket, amelyek képességeik maximális kibontakozásához szükségesek. Fenti cél elérését a kötelezı és nem kötelezı tanítási órákon, illetve tanórán kívül az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Csoportmunka Differenciált csoportbontás Korszerő tanulásszervezési eljárások alkalmazása: -

differenciált tanulásszervezés

-

kooperatív technikák

-

projektmódszer

-

tevékenységközpontú pedagógia

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetıség szerint a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.

34


Tanórákon alkalmazott tehetséggondozó módszereink: Differenciált feladatadás Innovatív oktatásszervezési eljárások. (Tantárgytömbösített oktatásszervezés, projektmódszer, mőveltségterület tantárgyi bontással alkalmazott oktatása, komplex oktatási program. Kiselıadás Kisiskolásoknál matematika órán szorobán használata Emelt szintő képzés bevezetése: Általános iskolában informatika-matematika, illetve testnevelés Középiskolában idegen nyelvi képzés A kötelezı anyag elsajátítása mellett egy-egy területen többletlehetıséget biztosítunk: az elmélyülés lehetıségét, az alkotás sikerélményét, a tehetség kibontakoztatását és újabb szervezeti keretet a személyiségfejlıdéshez. Tanórán kívüli tehetséggondozás színterei: Iskolai sportkör Szakkörök Házi versenyek: alsó tagozaton: matematika, helyesírás, vers- és prózamondó felsı tagozaton: matematika, helyesírás, idegen nyelv, házibajnokság Felkészítés megyei versenyekre Vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) Tehetséggondozó foglalkozások: intézményen belül szervezett mővészeti iskolai csoportok, emelt szintő érettségire való felkészítés, OKTV, egyéb országos versenyekre való felkészítés, tehetséggondozó körök.

35


Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Szabadidıs foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások) Hagyományırzı rendezvényekhez kapcsolódóan kutatómunkák és elıadások, versenyek, belsı pályázatok Különféle tevékenységkör szervezésével a gyermekek számára hozzáférhetıvé tesszük a kultúra teljes rendszerét. Az iskolában megtalálható eszközök (számítógépek, könyvtári állomány) hozzáférhetıségét minden tanuló számára biztosítjuk.

6.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Célunk: Megelızzük, megszüntessük vagy enyhítsük azokat a tanulókra ható negatív hatásokat, amelyek a személyiségfejlıdésüket megzavarják vagy gátolják. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladata, hogy folyamatos kapcsolatot tartson az osztályfınökökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védınıvel, az iskolai drogkoordinátorral, a diákönkormányzatot vezetı tanárral, és segítse az osztályfınököt gyermek- és ifjúságvédelmi munkájában. A gyermekvédelmi tevékenység három területre kell, hogy kiterjedjen: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására és megszüntetésére. Megelızést szolgáló tevékenység Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása illetve bármilyen más oknál fogva. Minden tanuló számára biztosítjuk: a fejlıdéséhez szükséges feltételeket, családi, vagyoni helyzetébıl fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülıkkel, családokkal. 36


Biztosítjuk, hogy a rászorulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az ıket érintı kérdésekben, hogy a nevelés és oktatás biztonságos, egészséges környezetben folyjon, és a pihenıidı, szabadidı, sportolási, étkezési lehetıség az életkornak, fejlettségnek megfelelı legyen. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben tartjuk. A tanuló számára biztosítjuk, hogy családja anyagi helyzetétıl függıen ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban illetve napközis ellátásban részesüljön. Iskolánk együttmőködik a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elısegítse a gyermek családban történı nevelkedését, a veszélyeztetettség megelızését és megszüntetését. Fontos feladatunk a szenvedélybetegségek megelızésére irányuló tevékenység. Feltárás A problémák súlyosabbá válásának megelızése érdekében: fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, meg kell ismerni a lakókörnyezet általános jellemzıit, a tanuló családi környezetét (családlátogatás), segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, szükség esetén jelezni kell a problémát a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Nyomon követjük a tanulók gyermekvédelmi helyzetét, az ehhez szükséges szempontok és adatok: tanulók száma, eltávozások, érkezések hiányzások mértéke, okai nagycsaládosok száma, aránya hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma évismétlések száma tanulási nehézségekkel küzdı tanulók száma beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı tanulók száma 37


veszélyeztetett tanulók száma (ebbıl a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában nyilvántartott tanulók száma), a veszélyeztetettség okai nevelıszülıknél nevelkedı tanulók a tanulók anyagi támogatásával kapcsolatos adatok iskolán kívüli (rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások) iskolán belüli (tanszer-, tankönyvtámogatás, étkezési támogatás, stb.) Fel kell tárnunk a gyermek fejlıdését, nevelését veszélyeztetı tényezıket: a gyermek testi fejlıdését, egészségét veszélyeztetı okok a pszichés károsodás okai (családi struktúra, légkör, nevelés) baráti, lakóterületi és szélesebb társadalmi környezetbeli ártalmak az iskolai környezet abszolút ártalmai (tanár, diák, szülı viszony), relatív ártalmai (zsúfoltság, sikerélmény hiánya, kudarcok), nem megfelelı iskolatípus Megszüntetés A hatékony munkához meg kell nyernünk a szülıket, fenn kell tartanunk a szülık érdeklıdését, kapcsolatát az iskolával. A pedagógusok részt vesznek a tanuló fejlıdését veszélyeztetı okok megszüntetésében. Együttmőködünk a Polgármesteri Hivatallal, a Családsegítı Szolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Rendırséggel, a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, gyermekorvossal, védınıvel, pszichológussal. Tájékoztatási kötelezettség Tájékoztatjuk a tanulókat és a szülıket –

az ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, elérhetıségérıl

–

a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézményekrıl, szervezetekrıl.

Az információátadás, -kezelés jogi-etikai követelményei: A gyermekvédelmi felelıs a tudomására jutott, bizalmas információkat megırzi, illetve a bizalmas szülıi közléseket és az egyéb, tudomására jutott információkat 38


pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé (célhoz kötöttség elve). A tapintatosság hivatásbeli, etikai követelménye valamennyi pedagógus és intézményben dolgozó kötelessége. A külsı intézmények, szervek felé továbbítható adatok esetében is érvényes a célhoz kötöttség elve.

7.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program

Célunk: A tanulási nehézséggel küzdı tanulók kiszőrése, a tanulási nehézségek oldása a kudarcok csökkentése érdekében. Feladataink: DIFER segítségével az egyéni képességek felmérése az 1. osztályban. Részképesség-zavarok, testi fejlettségbıl vagy érzékszervi fogyatékosságból eredı tanulási nehézség gyanúja esetén a tanuló számára szakember segítségének igénybevétele. A megfelelı elırehaladáshoz nélkülözhetetlen megismerı, munkavégzı és alkalmazási képességek kialakítása. A szociokulturális hátrányok kompenzálása. A tanuláshoz szükséges motivációk megteremtése. A helyes tanulási módszerek kialakítása. A felzárkóztatást segítı tevékenységformák iskolánkban: A tanítási órákon: -

Differenciált, egyéni képességekhez igazodó foglalkozások szervezése.

-

Több tantárgy csoportbontással történı oktatása.

-

Különbözı tanulási technikák tanulói elsajátíttatása.

-

Lehetıségek függvényében egyes tananyagrészek projekt módszerrel való feldolgozása.

39

-

Témahét, háromhetet meghaladó projekt kidolgozása, megvalósítása.

-

Kooperatív tanulásszervezés alkalmazása


A tanítási órákon kívül: -

Logopédiai ellátás és gyógytestnevelés biztosítása a rászoruló tanulóknak.

-

Felzárkóztató foglalkozások biztosítása (az iskola anyagi lehetıségeinek függvényében).

-

Könyvtári foglalkozások, amelyek segítenek az érdeklıdés felkeltésében, a tanuláshoz szükséges motivációk megteremtésében, az ismeretek bıvítésében.

-

Egyéni elbeszélgetések, amelyek segítik a tanuló megismerését, a tanulásra, erıfeszítésre való ráhangolását.

-

Napközis ellátás biztosítása.

-

Hatékony együttmőködés kialakítása a szülıkkel a tanuló segítése érdekében. Háromhavonta kompetencia alapú értékelés az integrációs felkészítésben résztvevı tanulóink segítése érdekében.

Sajátos igényő tanulók nevelése, oktatása Intézményünkben az ép tanulók mellett sajátos nevelési igényő (értelmi-, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfogyatékos, valamit a megismerés és viselkedés fejlıdésének rendellenességével küzdı gyermekek integrált nevelésére, oktatására is lehetıség van. A sajátos nevelési igény a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérı, nagyobb mértékő differenciálást, a szokásostól eltérı eljárások alkalmazását és kiegészítı pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényő tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a tanuló nevelhetıségének, oktathatóságának, képezhetıségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A különleges gondozási igény a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körő módosulása, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége, lassúbb ütemő és alacsonyabb szintő fejleszthetısége, az iskolába hozott ismeretek szőkebb köre 40


miatt áll elı, ami sajátos fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Iskolánkban a sajátos igényő tanulók nevelése, oktatása integráltan, a többi tanulóval együtt osztálykeretben, de differenciáltan történik. Fejlesztésük, felzárkóztatásuk egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg (fejlesztı pedagógus, logopédus, gyógypedagógus), illetve az intézményen kívüli segítı hálózat igénybevételével. Célunk, hogy ezen tanulók társadalomba való mind teljesebb beilleszkedését segítsük az által, hogy egyéni sajátosságaikhoz igazodva fejlesszük mindazon kulcskompetenciákat, melyek minél teljesebb önállóságot biztosítanak számukra. Kiemelt feladataink: képesség- és személyiségfejlesztés közösségbe való beilleszkedés segítése, eredményes szocializáció egyéni sajátosságokhoz igazodó tantervi követelmények alapján történı oktatás a szülı segítése, támogatása. Ennek érdekében (a szakértıi véleményben foglaltak és a saját felmérések alapján) – a tanuló egyéni adottságainak megfelelıen személyre szabott – fejlesztési tervet készítünk, melyben meghatározzuk: a képességfejlesztés területeit, módszereit (terápiák), az egyes tantárgyak tartalmi és a továbbhaladáshoz szükséges követelményeit ( mentességet egyes tantárgyak, tananyagrészek osztályzása, értékelése, tanulása alól), az egyéni haladási ütemet (a követelmények teljesítésének ideje, a számonkérés, beszámolás ütemezése, annak módszerei), az együttmőködés formáit, az egyénekre bontott feladatokat (gyerek, szülı, pedagógus, gyógypedagógus), fejlesztés eredményességének, a fejlıdés elemzésének ütemezését, formáit. A velük való differenciált foglalkozások órakeretét, módszereit egyénileg határozzuk meg, a tanuló igényei szerint. Alkalmazott módszerek: 41


beszélgetés szülıvel, gyerekkel differenciált órai munka, egyéni feladatok tanórán egyéni számonkérés, beszámoltatás fejlesztı teamek létrehozása logopédiai foglalkozások pszichológiai megsegítés terápiák: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, alapozó mozgás terápia külsı szakemberek keresése, hozzájuk való irányítás A helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusának megfelelıen: A tanulók ellátásának részletes feltételeit A gyógypedagógiai fejlesztés célját A tanulók munkarendjét A tanulók értékelését A speciális tanterveket.

8.

A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek

Célunk: A szociális hátrányok enyhítése, kompenzálása, az esélyegyenlıség megteremtése. Szociálisan hátrányos helyzetőnek azokat a tanulóinkat tekintjük, akiket különbözı jellegő szociális tényezık gátolnak adottságaikhoz mért fejlıdésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzető tanulót képességeinek kibontakoztatásában, adottságaihoz mért fejlıdésében. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: Képesség-kibontakoztató, integrációs pedagógiai rendszert mőködtetünk a halmozottan hátrányos helyzető (HHH) tanulók megsegítésére. Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk. Pályaorientációs tevékenységgel segítjük a diákok továbbtanulását.

42


Napközi otthoni ellátást biztosítunk, amely nyugodt tanulási feltételeket biztosít, és a szabadidı hasznos eltöltésével élménygazdag programot nyújt. Diákétkeztetést biztosítunk, az ingyenes étkeztetés igénybevételének lehetıségérıl tájékoztatjuk a szülıket. A Szülıi Szervezettel közösen meghatározzuk a tankönyvtámogatás elveit, mértékét. Tájékoztatjuk a szülıket a szociális juttatások lehetıségeirıl (szülıi értekezleten, fogadóórákon stb.). Mentálhigiéniás, drog- és bőnmegelızési programokat szervezünk. A tehetséges tanulók versenyeken való részvételét lehetıségeink függvényében anyagilag támogatjuk (pl. versenydíjak, útiköltség térítése). Hozzájárulunk a tanulmányi kirándulások költségeihez (iskolai alapítvány, IPR normatív támogatás). Segítjük a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak megoldását (egyéni beszélgetés az osztályfınökkel, fogadóóra, családlátogatás). Felvilágosítást adunk a tanulónak, a családnak a támogatási lehetıségekrıl. Tájékoztatással, pályázatírás segítésével hozzásegítjük a tanulót (szülıt) az országos programok szolgáltatásaihoz: -

Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi Programja

-

Útravaló Ösztöndíj Program

-

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA) cigány tanulók ösztöndíjpályázata

-

43

Czinka Panna ösztöndíj


9.

A szülı, tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei

Az eredményes oktató-nevelı munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülık és a pedagógusok koordinált, aktív együttmőködése. Az együttmőködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelısség; feltétele a kölcsönös bizalom, az ıszinteség, a folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok és a szülık viszonya egyenrangú nevelıtársak felelıs kapcsolata legyen. A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervekrıl, az aktuális feladatokról az osztályfınökök tájékoztatják. A tanulókat és a tanulók szüleit a tanulók tanulmányi fejlıdésérıl a szaktanárok tájékoztatják elsısorban a tájékoztató füzeten keresztül az érdemjegyek beírásával. A tanulók kéréseiket, véleményüket, javaslataikat a diákönkormányzat tagjaival vagy az osztályfınökökkel közölhetik, akik továbbítják azt az iskolavezetéshez. Hagyományos színterei a tanulók tájékoztatásának és véleménynyilvánítási, javaslattételi lehetıségek az iskolagyőlések, a diákközgyőlés. A szülıket az iskola életérıl, iskolai munkatervekrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják. Intézményünkben a szülı – pedagógus együttmőködés számos formája alakult ki: -

Elıre tervezett szülıi értekezlet (évente 2 alkalommal)

-

Rendkívüli szülıi értekezletek: tájékoztató, információs jellegő, értékelı, pályaválasztással kapcsolatos

-

Fogadóórák (telephelyenként meghatározott idıpontokban)

-

Háromhavonta értékelı megbeszélés az IPR programban résztvevı HHH tanulókkal és szüleikkel 44


-

Nyílt napok, nyílt órák saját tanulóink és a leendı elsısök, ötödikesek, kilencedikesek valamint szüleik számára

-

Családlátogatások (szükség szerint)

-

Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló elımenetelérıl, magatartásáról (tájékoztató füzet, telefon, személyes elbeszélgetés, levél útján, elektronikus felületeken)

-

Közös programok szervezése: alapítványi bál, mikulás, farsang

A Szülıi Szervezet az iskola és a szülık közti együttmőködés szervezett keretét biztosítja. A Szülıi Szervezet látja el a szülık érdekérvényesítési képviseletét. Sajátos kapcsolattartási formák és alkalmak -

Iskolai rendezvények

-

Osztálykirándulások

-

Iskolai évkönyv

-

Elıadások szervezése – egészségügyi szakemberek meghívásával

-

Iskolai alapítványok tevékenysége

-

Tájékoztatás az iskolában kölcsönözhetı tankönyvekrıl, taneszközökrıl és más felszerelésekrıl, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülıi kiadások csökkentéséhez.

-

A szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermekük eredményes felkészüléséhez (szülıi értekezlet, fogadóóra).

-

A szülıi ház és az iskola együttmőködésének továbbfejlesztési lehetıségei.

-

További közös rendezvények szervezése szülık, pedagógusok és diákok részvételével.

45


A szülıkkel, tanulókkal való együttmőködés továbbfejlesztésének lehetıségei: Új osztályfınök esetén a tanévnyitó ünnepély után rövid bemutatkozó szülıi értekezlet tartása. A középiskola felsıbb évfolyamain közös szülıi értekezlet a tanulókkal. Iskolai honlap – az információközvetítés lehetıségének kiterjesztése Digitális napló alkalmazása a székhelyintézményben.

10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete a nevelési-oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl jegyzékének megfelelıen, kiegészítve a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásához szükséges eszközök jegyzékével.

46


11.

Egészségnevelési program

Helyzetelemzés S: erısségek -

W: gyengeségek

1-13. évfolyamig az egészséges

-

életmódra nevelés -

dologi eszközökhöz szükséges anyagi erıforrások hiánya

együttmőködés a szaktanárok

-

kis mértékő a befolyásunk az is-

között

kolai büfé és a közétkeztetés

-

jó kapcsolat a Szülıi Szervezettel

alakítására

-

jó kapcsolat az iskolaorvossal,

-

-

A tanulólétszámhoz viszonyítva a

védınıvel, fogorvossal

rendelkezésünkre álló két torna-

mentálhigiénés szakemberek

terem és tornaszoba kevés

O: lehetıségek -

kisvárosi környezet

-

jó kapcsolat a külsı szakembe-

T: veszélyek

rekkel

-

az iskolánkon kívüli kortárscsoportok negatív hatása

-

a szülık, a család körében nem

-

családsegítı szolgálat

hangsúlyos az egészséges élet-

-

vöröskereszt

módra nevelés

-

kistérségi társulás - autóbusz

-

telephelyi egészségügyi ellátások

Célunk: Tanulóink egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra való felkészítése annak érdekében, hogy tanulóink az egészségük védelméért korszerő ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek. Kiemelt figyelmet fordítunk:

47

-

az egészséges táplálkozás érvényesítésére,

-

az aktív testmozgás elterjesztésére,


-

az alkohol, drog és a dohányzás visszaszorítására,

-

a lelki egészségvédelem megerısítésére,

-

az egészséges életmódot támogató környezet biztosítására.

-

Mindennapos testmozgás biztosítására

A célok megvalósulását szolgáló feladatok A közegészségügyi elıírásoknak való megfelelés. Az iskolai helyiségekre vonatkozó elıírások betartása. Személyes higiénés szokások kialakítása, gondozása (tisztaság, öltözködés). Egészséges

életmód,

napirend,

testi

és

lelki

egészség

védelme,

drogprevenció: -

az egészséges személyiségfejlıdés elısegítése,

-

az egészséges táplálkozás

-

mindennapi testmozgás,

-

a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer-használat megelızése,

-

a fogyatékosok és hátrányos helyzetőek integrációja,

-

az iskolán belüli bántalmazás megelızése,

-

a szexuális nevelés – már a pubertás idıszakát, a nemi érés idıpontját megelızıen is.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

-

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

-

az értékek ismerete

-

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

-

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

-

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésben

-

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete 48


-

a tanulás és a tanulás technikái

-

az idıvel való gazdálkodás szerepe

-

a rizikóvállalás és határai

-

a szenvedélybetegségek elkerülése

-

a tanulási környezet alakítása

-

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége.

Mentálhigiénés nevelés A hátrányos helyzető, veszélyeztetett helyzetben lévı gyermekek segítése. Tevékenységek: csoportos foglalkozások csoportterápia elınyeit kihasználva, különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek, életvitele, egészségtelen életmódjának megváltoztatására. Felvilágosítás az egészségkárosító szerek hatásairól a szervezetre. Tanórai keretek között: Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom órákon az ismeretterjesztı olvasmányokon keresztül megismerik az egészséges életmód alapvetı szabályait. Környezetismeret órákon elsajátítják a tisztálkodási szokásokat, megismerik a helyes táplálkozás fontosságát. A rajz és technika órákon elmélyíthetik az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteiket. A testnevelés tantárgyon keresztül megvalósul a mindennapos testmozgás. Felsı tagozat és középiskola A biológia tantárgy keretében a tantárgyak közül a legtöbb lehetıség adódik az egészségnevelésre, egészségfejlesztésre. Megismerik az emberi szervezet felépítését és mőködését, az egészségkárosító szerek (alkohol, cigaretta, drog, toxikus vegyületek) hatását az emberi szervezetre. Megismerik az emberi szervezetet megbetegítı kórokozókat és az ellenük való védekezést. Helyi tantervünkben integráltan jelenik meg az egészségtan. 49


A technika tantárgyon belül a korszerő konyha témaköre az egészséges életmódra nevelést elıkészíti. A testnevelés órán a tanulók több sportág alapjaival megismerkednek, ez lehetıvé teszi, hogy az egyéniségüknek legmegfelelıbbet választhassák késıbbi életükben. A helyes testtartás kialakítása a mozgásszervi, a rendszeres testedzés pedig az érrendszeri betegségek megelızését szolgálja. Osztályfınöki órák keretében megjelennek az egészségnevelési témák. A tananyagtartalom kiemelt feladatként kezeli a dohányzás, az alkohol és a kábítószer elleni küzdelmet, a prevenciót és a szexuális nevelést. Az osztályfınöki órák keretében az 5-7. évfolyamon a D.A.D.A. (Dohányzás – Alkohol - Drog – AIDS) program keretében tanulják meg a gyerekek, hogy mindenkor felismerjék a veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és negatív befolyásolásokat. Valamennyi tantárgy keretében meg kell ragadni a lehetıséget az egészségfejlesztésre. Tanórán kívüli foglalkozások: Diákjaink rendszeres iskolaorvosi szőrésen vesznek részt, ahol felmérik általános egészségi állapotukat. Ez az egészség-nap egyben alkalom (életkortól függıen) a felvilágosításra, prevencióra, egészséges életmóddal és táplálkozással összefüggı tanácsadásra, mely tevékenységet az iskolai védını végzi. Évente egy alkalommal diákjaink fogorvosi szőrésen vesznek részt. A napközis foglakozások kiegészítik a tanórai egészségnevelési programokat. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott testnevelési órák és a napköziben történı játékos testmozgás valamint a délutáni sportfoglalkozások keretében valósul meg. Csatlakoztunk a Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség programjához. Az elhízás és a tartáshibák korrigálására tanulóinknak lehetısége van heti 2 óra gyógytestnevelésre.

50


Megemlékezés, aktív részvétel az egészségügyi világnapok (AIDS- és dohányzásellenes világnap) programjain: vetélkedık, konferenciák. A testi nevelés területei, formái: Túrák: - a tanulmányi kirándulások alkalmával Sportköri foglalkozások: évente változó óraszámmal és tartalommal A tanulók fizikai teljesítményének mérése: Évente két alkalommal, elıre meghatározott számok alapján Segítı kapcsolatok Az iskola szőkebb és tágabb társadalmi környezetében már kialakultak segítı, támogató kapcsolatok. Szervezet, intézmény

Terület

Telephelyenkénti szülıi munkaközös-

Az iskolai egészségnevelési program

ségek

kialakítása, támogatása

Iskolaorvos

Szőrés, egészségi állapot felmérése

Védını

Szőrés, felvilágosítás, prevenció, mentálhigiénés nevelés

Fogorvos

Fogorvosi szőrés, fogápolási tanácsok

Szécsény Kistérségi Szociális Szolgál-

Veszélyeztetett helyzető tanulók testi és

tató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

lelki állapotának figyelemmel kísérése

Nevelési Tanácsadó, Balassagyarmat

51

Mentálhigiénés problémákkal küszködı tanulókkal kapcsolatos tanácsadás


Szervezet, intézmény

Terület Egészségfejlesztés, kortársoktató-program,

ÁNTSZ Nógrád Megyei Intézete

egészségügyi világnapok, egészséggel kapcsolatos vetélkedık, versenyek

Bőnmegelızési programok, jogi, gyerSzécsényi Rendırkapitányság

mek- és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú elıadások

Nógrád Megyei Pedagógiai - Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet.

Sajátos nevelést igénylı tanulók vizsgá-

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi lata és Rehabilitációs Bizottság Salgótarján

52


12.

A környezeti nevelés programja

Alapelvek, célok A környezeti nevelés célja, hogy segítse a tanulókat környezettudatos, megfelelı készségekkel, ismeretekkel rendelkezı felnıttekké válni, akik készek és képesek egyénileg vagy csoportosan a környezet minıségének védelmén, javításán, fenntartásán dolgozni a Föld élılényeinek érdekében. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyezıdések károsan hatnak vissza a saját szervezete mőködésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülık és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnıtt életre megfelelı ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következı célok megvalósítását tartjuk szem elıtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létezı értéknek tisztelete és megırzése, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés A bioszféra és a biológiai sokféleség megırzése A testi-lelki egészség megırzése Természet- és embertisztelı szokásrendszer kialakítása, A belsı késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

53


Hosszú távú pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus és globális szemléletmód kialakítása - a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben - fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elısegítése - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia és segítı életmód kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése - az állampolgári – egyéb közösségi – felelısség felébresztése - az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése - az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése - a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése - globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvı képességét, aktivitást és jó együttmőködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövıkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. 54


Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetıségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélı termékeket, technológiákat részesítsék elınyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelızı gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetıségeit. Konkrét célok

Feladatok

Természeti, épített, szociális környeze-

Helyi értékek és problémák feltérképe-

tünk ismerete, óvása, fejlesztése

zése

Hagyományok védelme: család – iskola

Élısarkok, akvárium kezelése

– település – nemzet szinteken

Zöldesítés az iskola környékén, az isko-

Azonosságtudat fejlesztése a fenti szin-

la udvarán és a növények gondozása,

teken

pótlása

Ökológiai szemlélet erısítése megfelelı

Esztétikus dekorációk, falitáblák, szem-

irányítással történı természetvédelmi

léltetı anyagok kialakítása

tevékenységgel.

A valóságos természeti és humán kör-

A szülıkkel, az iskola környezetében

nyezet megtapasztalását biztosító prog-

élıkkel a kommunikáció fejlesztése.

ramok szervezése: témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a biológia órákon Kapcsolódás a különbözı természetvédelmi szervezetek (pl. Duna-Ipoly Nemzeti Park, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), illetve az önkormányzat programjaihoz.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezıen elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve

55


nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedı jelentıségő a környezeti nevelés szempontjából. Hagyományos tanórai foglalkozások A szakmai tartalmakat és követelményeket az egyes tantárgyak helyi tanterveibe építjük be, és ennek keretében kerülnek mérésre és értékelésre is. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Témahét, projekt: A megfogalmazott konkrét célok és az abból adódó feladatok megvalósításának legfıbb szinterei: Nem tanteremben tartott óra: Önálló megfigyelésekre, tapasztalatszerzésre alkalmas foglalkozások az intézmény tantermen kívüli terein, illetve Szécsény közterületein, parkjaiban. Leggyakrabban az iskolai projekt és témahét megvalósításához illeszkedik, de önálló foglalkozásként is megjelenhet. Meghívott szakemberek által vezetett óra: Alkalmanként külsıs partnerek bevonásával tartott rendkívüli órák, melyek témáikban illeszkednek a helyi tanterv tartalmi elemeihez. Tanórán kívüli foglalkozások Szakkörök – igények alapján szervezve Jeles Napok: Vállaljuk, hogy kiállításokkal, rajzpályázatokkal, kirándulásokkal és elıadásokkal hívjuk fel a figyelmet egy-egy jeles napra és azok aktualitására. A természettudományi munkaközösség éves munkaterve

Február 2.

Vizes Élıhelyek

Március 22.

Víz Világnapja

Április 22.

Föld Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelı Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap 56


November 17.

Füstmentes Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

December 29.

Biodiverzitás Védelmének Napja

Kiállítások (pl. természetfotó kiállítás, településünk természeti értékeit bemutató kiállítás, várostörténeti kiállítás stb.) Média: Az iskola természet- és környezetvédelmi tevékenységeirıl rendszeres beszámolót ad a helyi kábeltelevízió. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a helyi médiával, és gondoskodunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetésérıl. Tanulmányi kirándulások: Rendszeresen szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányutakat egy-egy település, terület, táj megismerése céljából. Ellátogatunk osztálykirándulás keretein belül tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Vetélkedık, tanulmányi versenyek: Az érdeklıdı, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Kapcsolattartás külsı segítı partnerekkel: Tanulóink alkalmanként találkoznak a helyi és országos környezet- és természetvédı civil szervezetekkel. (MME, Ipoly Unió, BNP) Rákóczi-napok keretében, a tudományos ülésszakon tanulóink tanáraik felkészítı segítségével önálló tudományos kiselıadásokat tartanak. Bemutatásra kerülnek a tanulmányi versenyek dolgozatai, önálló kutatómunkái. Városismereti vetélkedı során megismerhetik a gyerekek a szőkebb környezetünk jellemzı épületeit, tereit és egyéb objektumait, a településünk jeles szülötteit, hagyományainkat. Meghívott elıadók tartanak elıadásokat, akik között szerepelnek természet- és környezetvédelmi szakemberek is.

57


Módszerek Játékok Modellezés Riport módszer Projekt módszer Aktív, kreatív munka Közösségépítés Mővészi kifejezés A módszerek kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az életkori sajátosságokat. Kiemelten fontosak az alábbi szempontok: vonjanak be minél több tanulót, az iskola keretein túl is legyenek hatással, a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehetı legtöbb legyen, pozitív szemléletet tükrözzenek, a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötıdjenek a napi élethez, nyújtsanak sok élményt a tanulónak, az érzelmeken át hassanak, a személyes megtapasztaláson alapuljanak, együttmőködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külsı szövetségek, szülık stb.), legyen bennük sok játékos elem. Erıforrások Környezeti nevelési munkánk elengedhetetlen feltétele, hogy akik ebben részt vesznek, azok egymással, más intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttmőködést alakítsanak ki, valamint személyes példát mutassanak.

58


Belsı személyi erıforrások Humán erıforrások

Feladat, szerepkör Támogatja, és a minıségi munka részeként értékeli a

Iskolavezetés

környezeti nevelési tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz a programokban. Minden pedagógus feladata a környezeti nevelés, tan-

Pedagógus

órán és tanórán kívül. Környezettudatos magatartása példamutató. Minden diák feladata, hogy az éves programban életkorának megfelelıen részt vegyen, vigyázzon környezetére, és társait is figyelmeztesse a környezettudatos magatartásra.

Diák

Adminisztratív és technikai dolgozók Iskolaorvos, védını

Támogatják a tanári munkát a programok hátterének biztosításával. Odafigyelnek a példamutató magatartásra. Elıadások tartása az egészséges életmódról, környezeti ártalmakról. Fontos, hogy a szülık elfogadják és megerısítsék gyer-

Szülık

mekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola közvetít. Tevékenyen részt vesznek a programokban.

Külsı személyi erıforrások Humán erıforrások Fenntartó Városi és térségi közoktatási és egyéb intézmények, hivatalos szervek

Feladat, szerepkör Meghatározza az iskola feladatait, költségvetését. Támogatja pályázatok készítését. Szakmai együttmőködés, versenyek szervezése, elıadások, tárlatvezetések, rendhagyó órák

Humán erıforrások

Feladat, szerepkör

Egyesületek, civil szervezetek,

Rendhagyó órák, túravezetés, elıadások, demonstrációs

erdészet

anyagok, pályázati támogatás

Városi televízió

Tájékoztatás

59


13.

Informatikai stratégia

Informatikai hálózat Az intézmény rendelkezik folyamatosan korszerősödı és bıvülı informatikai hálózattal. Jelenleg ez a hálózat a Magyar út és Rákóczi úti telephelyeken100MB/sec adatforgalmi sávszélességgel szolgálja ki a munkaállomásokat. Ezek száma: 128db melyet 5db szerver szolgál ki. Az internet hozzáférésünk ADSL 4MB/sec. Gépeink száma, digitális tartalmak és a iskola képzési struktúrája indokolttá tenné a 20MB/sec sávszélességet. Csillagpontos és WiFi hálózattal rendelkezünk, az aktív eszközeink nagy sebességő swith és nagysebességő rádiós router, teljes intézményi lefedéssel,(kivéve a két vidéki telephelyet) mely lehetıvé teszi a közösségi tereken a helyi és a világháló elérését. A kiépített hálózati rendszerünk teljes egészében tudja fogadni a tantermi csomagot. Jelenleg három számítástechnikai szaktanteremmel rendelkezünk, melyek számát a TISZK segítségével 4-re emeljük.

IKT eszközök fogadása A tantermi csomagok védelmét részben a tantermek zárhatóvá tételével, részben a projektorok mennyezetre történı rögzítésével oldjuk meg. A notebookokat mobil állományként használjuk, érintıfelületes interaktív táblákat igényeltünk. Interaktív táblával nem rendelkezı tantermekben szabad fehér falfelülettel biztosítjuk az IKT eszközök használatát. Rendelkezésünkre áll 5db mobil és egy fixen beépített gyöngyvászon is. Elektromos csatlakozók minden használati helyszínen rendelkezésre állnak. A hordozható eszközök tárolását aktuális szertárakban és tantestületi szobákban zárható szekrényekben oldjuk meg. A karbantartási munkálatokat fıállásban dolgozó rendszergazda oldja meg, szükség esetén szakszervizzel együttmőködve. A pályázatban megjelölt tanulócsoportok notebookjainak tárolását a tantermükben elhelyezett zárható notebooktároló 60


szekrényben oldjuk meg. A pályázatban igényelt munkaállomások száma (147) biztosítja intézményi szinten a 10%-os tanulói lefedettséget.

Tartalomszolgáltatás Önálló web szerverrel rendelkezünk, a weblapunkon minden fontos információ olvasható. Saját levelezınk lehetıvé teszi, hogy a világ bármely pontján megjeleníthessük az ott elhelyezett tartalmakat. FTP szerverünk a nagymennyiségő adatok könnyő mozgatását teszi lehetıvé a világhálón. Tartalomszolgáltatásunk bıvítését szolgálja digitális napló valamint Novell GroupWise 7.0 levelezõrendszer alkalmazása a 2010/2011-es tanévtıl kezdıdıen a Rákóczi úti telephelyen, amely biztosítja az online kapcsolattartást a szülıkkel és tanulókkal egyaránt. Központi adatszolgáltatásunk elektronikus felületeken történik.

Adatvédelem és biztonság A munkaállomások védelme, szerverek védelme antispam tartalmak szőrése, adathalászat meggátolására a szerveren és a munkaállomásokon a tőzfal megfelelı beállításával és agresszív vírusirtók alkalmazásával védekezünk.

Pedagógiai hozzáadott érték A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı tudás és kompetenciák megszerzésére irányuló kompetenciaalapú tanulás elterjesztésének egyik meghatározó, és tartalmát tekintve egyre lényegesebb eleme a diákok IKT kompetenciájának fejlesztése. Ez a kompetenciaelem olyan képességeket és jártasságokat hivatott kialakítani és fejleszteni a tanulókban, melyekkel lehetıvé válik a fıbb számítógépes alkalmazások használata, az elektronikus média útján történı kommunikáció, az együttmőködı kapcsolatépítés és kutatás. Az IKT kompetenciafejlesztés felöleli az egyszerő és komplex információk megkeresését, összegyőjtését, feldolgozását és ezek kritikus alkalmazását, valamint azon eszközök használatának ismeretét, melyekkel a felsorolt tevékenységek elvégezhetık. 61


A TÁMOP3.1.4-es sikeres pályázatunk lehetıvé tette az IKT kompetenciafejlesztéshez szükséges eszközök (pl. digitális táblák, hordozható számítógépek, nagykapacitású háttértárolók) beszerzését, valamint tanáraink általános pedagógiai és szakmódszertani továbbképzését. A tantestület tagjai képzések alkalmával ismerkedtek meg az új fejlesztési lehetıségekkel. Az SDT szabadon felhasználható online közismereti és szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó tananyag és tanórai foglalkozásgyőjtemény teremtette meg az iskolai IKT kompetenciafejlesztés alapját. Az IKT kompetencia tanórai fejlesztése ma már általánossá vált iskolánkban, nemcsak a projektben általunk kiválasztott tantárgyak óráin, hanem más szaktárgyi órákon is. Mobil laptop és projektor rendszerünket mindkét telephelyen 70%-os kihasználtsággal, igénylılap alkalmazásával. A két vidéki IKT eszközei számítógép használatra korlátozódnak. Diákjaink például napi rendszerességgel használják tantárgyi ismeretszerzésre az Internetet, házi dolgozatuk elkészítésére a szövegszerkesztı programokat, vagy referátumaik megtartására a prezentációkészítı programokat. Aktívan használják az e-mailes kommunikációt mind egymással, mind tanáraikkal való kapcsolattartás céljából. Elmondhatjuk, hogy iskolánk a TÁMOP 3.1.4-es fejlesztési programja révén sikeresen, korszerő pedagógiai módszereket alkalmazva képes megvalósítani a NAT szellemiségének és elıírásainak is megfelelı digitális kompetenciafejlesztési programot, növelve ezzel végzett diákjaink munkaerı-piaci értékét és megalapozva élethosszig tartó tanulásukat. Az IKT kompetenciafejlesztés célja a szaktárgyak óráin azoknak az informatika által kínált lehetıségeknek a megismerése, megismertetése melyek lehetıvé teszik, hogy az informatikára ne csak, mint tantárgyra, hanem mint eszközre tekintsenek a tanulók, egy olyan eszközre, mely az ismeretszerzést, információfeldolgozást és a kapcsolattartás új formáit kínálja. Az információkeresés új lehetıségeinek bemutatása során egyéni tapasztalatot szereznek arról, hogy hogyan lehet hatékonyan az Interneten információt keresni, vagy éppen az aktuális tananyag online változatát felhasználni az otthoni tanulásban, az órákra való felkészülésben. Egyre több tanulónk veszi igénybe az információszerzés ezen lehetıségeit. 62


Legtöbb diákunk már középiskolai tanulmányai kezdetén is rendelkezik alapvetı számítógépes felhasználói ismeretekkel. Nekünk ezek hasznos és célirányos alkalmazására kell megtanítanunk ıket.

AZ

ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

PROGRAM RÉSZE, KÜLÖN SZERKESZTÉSBEN KÉSZÜLT.

63


AZ

ISKOLA HELYI TANTERVE

A helyi tanterv Helyi tantervünk a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 28/2000 (IX. 21.) és a 4/2001. (I. 26.) OM rendeletek alapján, a kétszintő érettségi vizsga követelményrendszerére tekintettel, a sajátos nevelési igényő tanulók oktatásának tantervi irányelvei figyelembe vételével illetve kompetencia alapú oktatás programcsomagjainak alkalmazásával készült. Képzési szintek

Általános Iskola Intézményegységünkben 8 évfolyamos általános iskola mőködik, a 2006-os tanévtıl kezdıdıen Nagylóc és Nógrádszakál településeken 1-4 évfolyamokkal telephelyek mőködnek. Beiskolázási körzetünk Nagylóc, Nógrádszakál és Szécsény. Indokolt esetben a szécsényi kistérség területérıl is fogadunk tanulókat. A 8 évfolyamos általános iskolai képzés pedagógiai szakaszai: a) az elsı évfolyamon kezdıdı és a második évfolyam végéig tartó bevezetı, b) a harmadik évfolyamon kezdıdı és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdı, c) az ötödik évfolyamon kezdıdı és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdıdı és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztı. szakasz. A bevezetı és a kezdı szakaszban nem szakrendszerő oktatás, az alapozó szakasz 20%-ában nem szakrendszerő, a fennmaradó idıkeretében szakrendszerő oktatás, a fejlesztı szakaszban szakrendszerő oktatás folyik. A 2009/10-es tanévtıl felmenı rendszerben emelt óraszámú testnevelés és speciális tantervő informatikai osztályokat indítunk. Az általános iskolai oktatásnevelés terén kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényő, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdı, halmozottan hátrányos helyzető tanulók fejlesztését, hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra, a középiskolai tanulmányok64


ra történı felkészítésre. A 2009-es tanévtıl egységesen kezeljük a telephelyek tanterveit és követelményrendszerét. Az iskola nevelı-oktató munkájában fokozott figyelmet kell fordítani a cigány kultúra mőveltségi anyagának, a cigány nép eredetének, hagyományainak megismerésére. A cigány és nem cigány tanulókat egymás kultúrájának megismerésével, s ennek érdekében folytatott közös tevékenységgel toleranciára, a másik tiszteletére és értékeinek felfedezésére neveljük. Ettıl a tanévtıl felmenı rendszerben külön tanórákat szervezünk az etnikai foglalkozások megtartására. A kompetencia alapú oktatást a 2009/2010-es tanévben vezettük be. Ebbıl adódóan a fenntarthatóság és széles körő elterjesztése érdekében az alábbi tanulócsoportokban biztosítjuk annak megvalósulását: A szövegértés-szövegalkotás kompetencia oktatócsomag teljes tantárgyi lefedettséggel a magyar nyelv és irodalom elnevezéső tantárgy keretén belül valósul meg. Kompetencia terület

Szövegértés - szövegalkotás

Matematika

Szociális, környezeti és életviteli 65

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 1. a

1. a

1. a

1. a

1. a

2. c

2. a

2. a

2. a

2. a

4. a

3. c

3. a

3. a

3. a

5. a

5. a

4. c

4. a

4. a

6. a

5. a

5. a

5. a

6. a

6. a

6. a

7. a

7. a

7. a

8. a

8. a

1. a

1. a

1. a

1. a

1. a

2. a

2. a

2. a

2. a

2. a

4. a

3. a

3. a

3. a

3. a

5. a

4. a 5. a

4. a

4. a

7. b

5. a 6. a

8. a

8. b

6. a

5. a 6. a

5. a 6. a

7. a

7. a

7. a

8. a

8. a

2. b

3.b

4.b


Napköziotthonos ellátás Intézményünk 1-8. évfolyamon tud biztosítani napköziotthonos ellátást. A felvételnél figyelembe vesszük tanulóink szociális helyzetét, elınyben részesülnek a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető diákok. A napközi otthon a mindennapi felkészülésen kívül biztosítja számukra a szabadidı hasznos és kulturált eltöltését. 1-4. évfolyamon évfolyamonként szervezünk napköziotthonos csoportokat osztályonként, 5-8. évfolyamon vegyes csoport szervezésére van lehetıség. Sajátos nevelési igényő tanulók Az értelmileg sajátos nevelési igényő tanulókra vonatkozó szabályozások a helyi tanterv mellékletét képezik. Nyolc évfolyamos gimnázium Az intézményegység jogelıdjében az 1995/96-os tanévben indult a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés. Elsıdleges célunk a felsıfokú továbbtanulásra való felkészítés, de szeretnénk általánosan mővelt, idegen nyelveket jól beszélı (az elsı idegen nyelvet emelt óraszámban tanítjuk), minden értelmiségi pályára alkalmas fiatalokat nevelni. A korai szelekció miatt a legkorábban érı tehetséges gyermekek számára nyújt intenzívebb fejlıdési lehetıséget. Azoknak a kisdiákoknak a jelentkezését várjuk ide, akik szívesen és könnyen tanulnak, érdeklıdésük sokoldalú és megtesznek mindent azért, hogy tehetségüket kibontakoztassák. A legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy figyelembe véve a biológiai és pszichológiai adottságokat a tanulás folyamatát élményszerővé tegyük, és sikerhez juttassuk diákjainkat. Célunk olyan nevelési-oktatási program készítése, amely a nyolcéves képzési szakaszt egy egységként kezeli. A kompetencia alapú oktatást a 2009/2010-es tanévben vezettük be. Ebbıl adódóan a fenntarthatóság és széles körő elterjesztése érdekében az alábbi tanulócsoportokban biztosítjuk annak megvalósulását: 66


A szövegértés-szövegalkotás kompetencia oktatócsomag teljes tantárgyi lefedettséggel a magyar nyelv és irodalom elnevezéső tantárgy keretén belül valósul meg. Idegen nyelvi kompetencia oktatócsomag az idegen nyelv tantárgyaknál 30%-os tanórai lefedettséggel. Moduláris oktatás 11. évfolyamon emberismeret és etika elnevezéső tantárgynál jelenik meg.


Szövegértés szövegalkotás

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 5. a

5. a

5. a

5. a

5. a

6. a

6. a

6. a

6. a

6. a

7. a

7. a

7. a

7. a

8. a

8. a

8. a

6. b 7. b 8. b

Matematika (A típusú )

5. a

5. a

5. a

5. a

5. a

6. a

6. a

6. a

6. a

6. a

7. a

7. a

7. a

7. a

8. a

8. a

8. a

6. b 7. b 8. b

Idegen nyelv

67

9. a

9. a

9. a

9. a

9. a

10 .a

10 .a

10 .a

10 .a

10 .a

11. a

11. a

11. a

11. a

12 .a

12 .a

12. a

angol

11. a

12. a

angol

11. b

12. b

német

12. a


Négy évfolyamos gimnázium A közoktatás távlati fejlesztésének legfontosabb eleme a középiskolai oktatás tömegessé válása. A négy évfolyamos gimnáziumi képzésre olyan tanulók jelentkezését várjuk, akik befejezték a nyolcadik évfolyamot, és nem tekintik a középiskolát végsı állomásnak. Legfontosabb feladatunk tanulóink felkészítése a kétszintő érettségi vizsgára, felsıfokú tanulmányokra, felsıfokú szakképzésre. A négy évfolyamos gimnáziumi képzés megkezdése elıtt lehetıséget biztosítunk nyelvi elıkészítı évfolyamon az idegen nyelvi és az informatikai készségek elmélyítésére. Informatika szakközépiskola A szakképzést azon tanulók számára hirdetjük meg, akik az érettségi megszerzése mellett a kor követelményeinek megfelelı informatikai jártasságot is szeretnének elsajátítani, felsıfokú tanulmányaikat az informatika valamely szakterületén kívánják folytatni illetve az informatika szakmacsoport területén tovább tanulni. Kompetencia alapú oktatás oktatócsomag kompetenciaterülete az idegen nyelv. Angol nyelvbıl felmenı rendszerben.

A pedagógiai szakaszok kiemelt feladatai 1-4. évfolyam: a bevezetı és a kezdı szakasz •

E szakaszok munkájának középpontjában a személyre szóló fejlesztés

álljon, segítve a szilárd alapkészségek – olvasás, írás, beszédkészség, számolás – kialakítását, az átlagtól való eltérés kezelését. •

A tanórai tevékenység a gyermekek érdeklıdésére, természetes kíváncsi-

ságára, mozgásigényére épített legyen. Motivált légkörben fejlıdjön felelısségtudatuk, a kitartás képessége, érzelemviláguk. •

A tanulók kapjanak mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és probléma-

megoldáshoz, segítséget egyéni képességeik kibontakoztatásához. •

A negyedik évfolyam végére meg kell alapozni tanulási szokásaikat. 68


•

Meg kell ismerni a gyermekek azon hátrányainak okait, amelyek szociális –

kulturális környezetükbıl fakadnak, törıdve ezek csökkentésével. •

Tudatosítani szükséges a gyermekekben a környezetükben található, meg-

ismerhetı értékeket, erısíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat. •

A bevezetı és kezdı szakasz tevékenységrendszerének a tanulók szemé-

lyiségének érését, jellemük formálását kell szolgálnia. 5-6. évfolyam: alapozó szakasz •

Folytatni kell azt a munkát, amely megkezdıdött az elsı négy évfolyamon a

szilárd alapkészségek kialakítása érdekében. Az eszközjellegő kompetenciák közül a nem szakrendszerő oktatás idıkeretében elsısorban a szövegértési, szövegalkotási és kommunikációs képességeket, illetve a problémaazonosító és -megoldó képességeket kell fejleszteni az alapkészségek megszilárdítása mellett. •

A tanulási tevékenységek folyamataiban, a tanulói közösségekben helyze-

teket teremtve fejlesszék a nevelık a gyermekek önismeretét, együttmőködési készségét, empátiáját. A tanulás szervezésében a páros és a csoportos munkát igénylı feladatok épüljenek be az oktató-nevelı tevékenységbe. A tanulók megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetıségük igazolására kapjanak olyan lehetıségeket, amelyek az érték rangjára emelik ezeket a tulajdonságokat. 7-8. évfolyam: fejlesztı szakasz Széles körő tantárgyi alapozás keretében kerüljön sor a kulcskompetenciák fejlesztésére a csoportbontások által biztosított támogató környezetben (magyar nyelv, matematika, idegen nyelvek, informatika). •

Segítı nevelıi magatartással tanítani kell a korosztályt a konfliktusok keze-

lésére, szükség esetén a mentálhigiénés szolgáltatás, a szakszolgálatok segítségének igénybevételével.

69


9-10. (illetve 9-11.) évfolyam: az általános mőveltséget megszilárdító szakasz •

Kapjanak nevelıi segítséget a tanulók önmegismerési igényüknek megfele-

lıen lehetıségeik, képességeik állapotának feltárásához, bio- és pszichoszociális fejlıdésükhöz. Ez az idıszak legyen meghatározó a korszerő általános mőveltség kialakulása szempontjából, kerüljön sor a kulcskompetenciák megerısítésére, további fejlesztésére. A 10. évfolyam végén kerüljön sor a fakultációs irány kiválasztására, a választható tantárgyak felvételére. •

Az erkölcsi normák megismerése iránti igényeikre figyelve saját döntéseik

meghozatalával gyakorolják a helyes–helytelen lényegét, a vitakultúra elsajátítását, a konszenzusteremtés technikáját. A NYEK évfolyam programja szolgálja, segítse az intézményi célrendszer megvalósulását az idegen nyelvi és informatikai kompetencia területeken kívül a szociális, életviteli és életpálya építési kompetenciák vonatkozásában is. 11-12. (illetve 12-13.) évfolyam:az általános mőveltséget elmélyítı szakasz Gondolkodásuk további fejlesztésével formálni kell lényeglátásukat, az új információk integrálásának képességét meglévı tudásanyagukban, kreativitásuk kibontakoztatásához új alkotási technikák elsajátítását kell biztosítani (projekt dolgozat, prezentáció). Az emelt szintő felkészítı foglalkozások tematikája és módszertani változatossága biztosítsa az eredményes felkészülést a kétszintő érettségi vizsgára.

70


Óraterv: 1-4. évfolyam általános csoport 185 tanítási nap, 37 tanítási hét Tantárgy

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv- és irodalom

8

8

8

7

Idegen nyelv (angol, német)

0

0

0

3

Matematika

4

4

4

3

Környezet ismeret

1

1

1

2

Ének – zene

1

1

1

2

Rajz

2

2

2

1,5

Technika, életvitel

1

1

1

1

Testnevelés, sport

3

3

3

3

Kötelezı óraszám

20

20

20

22,5

Nem kötelezı (választható) óraszám Etnika

2

2*

2*

2*

Tanulói terhelhetıség

22

22

22

24,5

* Felmenı rendszerben a 2009-2010-es tanévtıl

71


Óraterv: 1-4. évfolyam sport csoport 185 tanítási nap, 37 tanítási hét Tantárgy

Évfolyam 1.

2.

3.

4.


8

8

8

7


0

0

0

3

Matematika

4

4

4

3

Környezet ismeret

1

1

1

2

Ének – zene

1

1

1

2

Rajz

2

2

2

1,5


1

1

1

1

Testnevelés, sport

3

3

3

3


20

20

20

22,5

Speciális testnevelés

2

2*

2*

2*


2

2*

2*

2*


24

24

24

26,5


72


Óraterv: 1-4. évfolyam informatika csoport 185 tanítási nap, 37 tanítási hét Tantárgy

Évfolyam 1.

2.

3.

4.


8

8

8

7


0

0

0

3

Matematika

4

4

4

3

Környezet ismeret

1

1

1

2

Ének – zene

1

1

1

2

Rajz

2

2

2

1,5


1

1

1

1

Testnevelés, sport

3

3

3

3


20

20

20

22,5

Speciális informatika

2

2*

2*

2*


2

2*

2*

2*


24

24

24

26,5


73


Általános iskola 5-8 óraterve Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irod. (dráma; mőv.)

Történelem ( hon és

Heti óraszámok évfolyamonként 5. 6. 7. 8. 3,5 3,5 4 4 2

2

2

2

3 3 1 2

3 3 1 2

3 3,5 1

3 3,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5+0,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5+0,5 1

25 1,5

25 1,5

26,5 29

26,5 29

népism..;társadalomism.)

Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret (Egészségtan)

Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Tehetséggondozás (nem szakr.) Fejlesztés (nem szakr.) Kötelezı tanóra (52.§ (3)) Nem kötelezı tanóra keretébıl(52.§ (7)) osztályfınöki és testnevelés Összes tanóra Összes tanóra maximuma

1 1 1 2,5+0,5 1 3# 2# 22,5 1,5

1 1 1 2,5+0,5 1 3# 2# 22,5 1,5

24 25,5

24 25,5

# A tényleges óraszám a óratervi óraszám 0,5-szöröse a tanulócsoport bontása következtében Csoportbontás az osztály létszámától függıen

74


Nyolcosztályos gimnázium nyelvi csoport tantárgyi rendszere és óratervei Bevezetésre kerül 2009/2010-es tanévben nyolc évfolyamos gimnáziumi képzésben 5. 7. 9. 10. évfolyamon felmenı rendszerben. A többi évfolyam kifutó óratervét e dokumentum mellékletként tartalmazza. Tantárgy Magyar nyelv és irod. (dráma; mőv.) Történelem ( hon és népi.; társ.ism.)

1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Természetismeret(és Egészségtan)

Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Emberismeret és etika Tehetséggondozás (nem szakr.)

Fejlesztés (nem szakr.) Kötelezı tanóra (52.§ (3))

Heti óraszámok évfolyamonként 5. 3 2

6. 4 2

3

3

3 2

3 2

1 1 1

1 1 1

1 2 1

1 2 1

#

#

3 2# 22,5

Nem kötelezı tanóra keretébıl(52.§ (7)) osztályfınöki

Kötelezıen választott tanóra (idegen nyelv) Szabadon választható tanóra (tömegsport).

3 2# 22,5

7. 3 2 3

8. 4 2,5 3

9. 4 2 3 3 4

10. 4 2 3 3 3

11. 5 3 4 3 4

12. 5 3 4 3 5

3,5

3,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1,5

2 2

2

1,5 2 1 1

2 1,5 2 1,5 1 1

1,5 1 2 1

1

2

1,5

2

2

1 2 1

2* 1

2* 1

2* 1

2* 1 1 1

1

25

1

25

27,5

27,5

1

0,5

1

2

2

2

2

2

2

1

1^

1

1

1

1

Szabadon választható tanóra (emelt szintő érettségire felkészítı)

Összes tanóra Összes tanóra maximuma #

25,5 25,5

26,5 25,5

28 29

29 29

31 31,5

31,5 31,5

29

29

4

4

33 33

33 33

A tényleges óraszám az óratervi óraszám 0,5-szöröse a tanulócsoport bontása következtében * Csoport összevonással ^ A NAT 28/2000 8§ 3. bekezdés C pont alapján Csoportbontás az osztály létszámától függıen 75


Négyosztályos gimnázium tantárgyi rendszere és óratervei Bevezetésre kerül 2009/2010-es tanévben, felmenı rendszerben A többi évfolyam kifutó óratervét e dokumentum mellékletként tartalmazza.

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként

Magyar nyelv és irod. (dráma; mőv.) Történelem ( hon és népi.;társadalomism.) 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Emberismeret és etika Kötelezı tanóra (52.§ (3)) Nem kötelezı tanóra keretébıl(52.§ (7)) osztályfınöki

Kötelezıen választott tanóra (idegen nyelv) Szabadon választható tanóra (tömegsport).

9. 4 2 3 3 4 1,5 1,5 2 1 1 2 2* 1

10. 4 2 3 3 3 2 1,5 2 1,5 1 1 1,5 2* 1

27,5

27,5

0,5

1

2 1

2 1


Összes tanóra Összes tanóra maximuma

31 31,5

31,5 31,5

11. 5 3 4 3 4 2 2

12. 5 3 4 3 5

2 2* 1

2 2* 1 1 1

2

1 29

29

4

4

33 33

33 33

* Csoport összevonással Csoportbontás az osztály létszámától függıen

76


Négyosztályos gimnáziumi képzés nyelvi évfolyammal (NYEK) Bevezetésre kerül 2009/2010-es tanévben, felmenı rendszerben. A többi évfolyam kifutó óratervét e dokumentum mellékletként tartalmazza. Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9.

10.

11.

12.

13.

Magyar nyelv és irod. (dráma; mőv.) Történelem ( hon és népi.;társadalomism.)

3

4

4

5

5

2

2

3

3

1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

12

3 3 4 1,5

3 3 3 2 1,5 2 1,5 1 1 1,5 2* 1

4 3 4 2 2

4 3 5

2 2* 1

2 2* 1 1

Informatika

Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Tanulásmódszertan, önismeret

Egészséges életmód Mozgókép és médiaismeret Emberismeret és etika Kötelezı tanóra (52.§ (3))

3

1 4 2

1 1 1 27

Nem kötelezı tanóra keretébıl(52.§ (7)) osztályfınöki

Kötelezıen választott tanóra (idegen nyelv) Szabadon választható tanóra (tömegsport)

1,5 2 1 1 2 2* 1

1

27,5

27,5

0,5

1

2

2

1

1


Összes kötelezı tanóra Összes tanóra maximuma

28 31,5

31 31,5

31,5 31,5

* Csoport összevonással Csoportbontás az osztály létszámától függıen 77

2

1 29

29

4

4

33 33

33 33


Informatikai szakközépiskolai osztály tantárgyi rendszere és óratervei Bevezetésre kerül 2009/2010-es tanévben 9. évfolyamon, felmenı rendszerben. A többi évfolyam kifutó óratervét e dokumentum mellékletként tartalmazza.

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként

Magyar nyelv és irod. (dráma; mőv.) Történelem ( hon és népi.;társadalomism.) 1. Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret és etika Mozgókép és médiaismeret Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelezı tanóra (52.§ (3)) Kötelezıen választott tanóra (idegen nyelv) Szabadon választható tanóra (tömegsport)

9. 4 2 3 4 2 1,5 1,5 1

10. 4 2 3 4 2

12. 4 3 4 4

2

2

1 2

1 2

2* 1 1

2* 1

1,5 1,5 1

1

1

2* 1

2* 1

1 4 27 2 1

4 27 2 1


Összes tanóra Összes tanóra maximuma

11. 4 3 4 4

30 31,5

30 31,5

6 30

6 30

2

2

32 33

32 33

* Csoport összevonással Csoportbontás az osztály létszámától függıen

78


Tantervi alapelvek

•

A pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe is.

•

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelı tanítási folyamat, tevékenység. A pedagógiai folyamathoz alkalmazott módszerek, az új típusú tanulási-tanítási folyamatok széles körő alkalmazása ezt veszi alapul.

•

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai érvényesülnek a helyi tantárgyi tantervekben, s ezáltal erısödnek a tantárgyközi kapcsolatok, a tanítás-tanulás szemléleti egységét biztosító tevékenységformák. A tantárgyközi kapcsolatok megteremtésének kiemelt színterei a tömbösítésbe bevont tantárgyak.

•

A helyi tanterv tantárgyi struktúráját, a kötelezı óraszámok belsı arányait, a választható órák felhasználási módját a tantervi ajánlások és a pedagógiai program cél- és feladatrendszerével összhangban alakítottuk ki.

•

Hasznosítjuk a sajátos iskolaszerkezet elınyeit a helyi tantervünkben.

•

Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználásának gyakoribbá tételével segítjük az információs társadalom technológiái sokoldalú, magabiztos és kritikus használatának kifejlıdését.

•

A gyorsan változó körülmények miatt elengedhetetlen a rugalmas reagálás lehetıségének biztosítása a helyi tantervben.

•

A kooperatív technikákat nemcsak a programba bevont tanulócsoportoknál alkalmazzuk, hanem kiterjesztjük az intézmény többi tanulócsoportjára is.

A tantervi alapelvek érvényesítése a tanulás szervezésében •

Az általános iskolai képzési szakaszon un. integráló osztályok mőködnek. A szakértıi bizottság által kiszőrt sajátos nevelési igényő ( értelmi-, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfogyatékos) valamint a megismerés és viselkedés

79


fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességégével küzdı gyermekekkel fıállású fejlesztıpedagógusok és gyógypedagógusok foglalkoznak egyéni vagy kiscsoportos formában. Az érintett tanulókat idıszakosan kiemeljük az osztálytanításból.

•

Csoportbontást alkalmazunk a feltételeink függvényében informatika, matematika, idegen nyelvek tantárgyak oktatásában.

•

Differenciálási lehetıséget jelentenek a tanórákon kívül szervezett korrepetálások, felzárkóztató illetve a tehetséggondozó foglalkozások.

•

Az 1-4. évfolyamon nem preferálunk tanítási módszert, tanítási szerkezetet (kisfelmenı, nagyfelmenı). A módszer tekintetében a választást a munkaközösségekre bízzuk, amelyek a szülık véleményének ismeretében döntenek. A tanítási szerkezet vonatkozásában a vezetıi döntés - a munkaközösségi vélemények meghallgatását követıen- a beiskolázási szempontokat is mérlegelve születik meg.

•

A két utolsó évfolyamon az emelt szintő érettségi vizsgára felkészítı foglalkozások tovább tagolják az osztálykereteket.

•

Az alkalmazási képességek sokoldalú fejlesztése céljából bevezetjük a tantárgyak feletti házi dolgozat mőfaját.

•

Mind a két tagozaton az igények alapján szervezzük a tanulószobát speciálisan ötvözve a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, az egyéni konzultáció lehetıségével.

A tantervi alapelvek érvényesülése a tantárgyi rendszerben •

A nem szakrendszerő oktatás idıkeretét az 5-6. évfolyamon tehetséggondozó valamint fejlesztı foglalkozások elnevezéső órákhoz rendeltük, elkülönítetten kezeljük. A képességfejlesztı program elsısorban ezekhez az órákhoz kötıdik.

•

A modulok önálló tantárgyként jelennek meg az alábbi esetekben:  Emberismeret és etika (11. évfolyam),  Társadalomismeret (12. évfolyam). 80


Integrálódnak az alábbi módon: a Hon- és népismeret a Történelemmel (5-6. évfolyam), Egészségtan a Biológiával (8. évfolyam) és a természetismerettel (6. évfolyam); Tánc és dráma a Magyar nyelv és irodalommal (6. és 8. évfolyam); Mővészetek a Magyar nyelv és irodalommal (11. és 12. évfolyam); Mozgókép és médiaismeret az Informatikával (7., 11. és 12. évfolyam); Ember és Társadalomismeret, etika Történelemmel (8. évfolyam). •

A Magyar nyelv és irodalmat két tantárgyként tartalmazza a helyi tanterv. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia oktatócsomag teljes tantárgyi lefedettséggel a magyar nyelv és irodalom elnevezéső tantárgy keretén belül jelenik meg. Ebben az esetben egy tantárgyként kezeljük és értékeljük.

•

Az utolsó két évfolyamon az emelt szintő érettségi vizsgára való felkészülést biztosító foglalkozások hozzájárulnak a sikeres érettségi vizsgához, az önismereten alapuló továbbtanulási irány megválasztásához, a legjobb egyetemeken való eredményes tanuláshoz.

•

Az emelt szintő felkészülést biztosító foglalkozások közül legfeljebb kettı szabadon választható tanóra intézményen belüli óraszervezéssel: •

Magyar nyelv és irodalom,

•

Történelem,

•

Matematika,

•

valamint az intézményünkben tanított tantárgyakból legalább öt fı jelentkezése esetén.

•

A középszintő érettségi vizsgára történı felkészülést helyi tantervünk a kötelezı tanórák keretében biztosítja. A kötelezı érettségi tantárgyakból, valamint azon tantárgyakból, melyek esetében nem indítunk emelt szintő felkészülést biztosító foglalkozást igény szerint biztosítjuk az érettségi felkészítı foglalkozást összevont csoportokban, 10-12. évfolyam számára heti 1-1 órában.

81


Az alkalmazott tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei A tanulók által rendszeresen használt taneszközök A szakmai munkaközösségek - figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét - ajánlást tesznek a tankönyvekre, egyéb - a tanulók által rendszeresen használt - taneszközökre az alábbi szempontok figyelembevételével…. A nyomtatott taneszközök: • legyen összhangban szellemiségük iskolánk pedagógiai céljaival, feleljen meg az iskola helyi tantervének. •

egy-egy fejlıdési szakaszon belül az azonos rendszerben felépülı tan-

könyvcsaládok kapjanak elsıbbséget - azonos minıség mellett - az egyedi kiadványokkal szemben, •

olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) hasz-

náljunk a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter tankönyvvé nyilvánított. •

segítsék elı az önálló ismeretszerzés képességének fejlıdését,

•

kooperatív technikák alkalmazására felhasználható legyen,

•

kompetencia alapú oktatás megvalósítására alkalmas legyen

•

hassanak motiválóként a tanulóra,

•

nyelvezetük, szerkesztésük, az életkori sajátosságokra legyen tekintettel,

•

tartósságuk tegye lehetıvé az esetleges újra felhasználást.

A munkaközösségek által ajánlott tankönyvek jegyzéke, a tankönyvpiaci helyzet függvényében (egyéb szabályzókra tekintettel) változhat. Az egyéb taneszközök, tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelések szükségességét a szaktanár ítéli meg a munkaközösség véleményének meghallgatásával tekintettel az alábbiakra: •

tartósan használható legyen,

•

ne jelentsen túlzott költséget a szülı számára.

82


A tartós tankönyvek kiválasztásának és használatának elvei Az iskolai tankönyvellátás, tankönyvrendelés és a tanulói tankönyvtámogatás szabályzata tartalmazza. Az iskola tulajdonába kerülı taneszközök (kísérleti, szemléltetı eszközök stb.) beszerzésének elvei • legyenek összhangban iskolánk célkitőzéseivel, •

a kötelezı taneszköz jegyzékben szereplı valamint a kooperatív alapú ok-

tatás megvalósításához szükséges eszközök beszerzése elsıbbséget élvez, •

folyamatos szinten tartást biztosítani kell a könyvtár és a számítástechnikai

eszköz-rendszer esetében, •

a további igényeket a munkaközösség állásfoglalásával kell alátámasztani.

A tanulók beszámoltatása, értékelése és minısítése Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele •

Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a tanév során oktatott valamennyi tantárgy esetében elérte a továbbhaladáshoz szükséges minimális teljesítmény szintjét: elégséges szint (kivétel: az 1-3. évfolyam tanulói). Ennek mértékét és tartalmát az egyes tantárgyak követelményrendszere tartalmazza.

•

Az egyes tanulók osztályzatát a tantestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától, a tantestület tájékoztatást kér az érintett pedagógustól ennek okáról, s indokolt esetben a döntés megváltoztatását kérheti. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indoklásával nem ért egyet, az osztályzatot az érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az osztályzatok megállapítása az évközi tanórán szerzett érdemjegyek alapján történik kivéve, ha

• 83

a tanuló összes hiányzása eléri a Házirendben rögzített mértéket,


•

a tanuló egy tantárgy óráiról való hiányzása meghaladja a 11/1994. MKM rendeletben meghatározott arányos részt.

•

Az 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerő oktatás keretei között a tanuló értékelése a fı tárggyal együttesen osztályzatokkal történik. Az alkalmazott képességlistából kiemelt képességek tekintetében a tanulók szöveges értékelést is kapnak: -

•

tanulási önismeret, a tanultak felidézésének pontossága, a tanultak felidézésének gyorsasága, utasítások megértése, kooperáció a társakkal, kooperáció a pedagógussal, a toleranciaszintje a társakkal.

Azok a tanulók, akiknek az elért teljesítménye az 1-3. évfolyamon nem biztosíték arra, hogy a következı év magasabb követelményeit teljesíteni tudják – a szülıvel egyeztetve, szülıi kérésre évfolyamot ismételhetnek.

•

Kérelemre – tantestületi döntés alapján – az igazgató engedélyezheti egy vagy több évfolyam megismétlését abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamba léphetne a tanuló.

•

A tanuló igazgatói engedéllyel az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. Ebben az esetben osztályzatait évfolyamonként kell megállapítani.

•

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

•

Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minısítéssel az évfolyamra elıírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként a tanév folytatásától eltiltották.

•

A magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie akkor, ha ● az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb 84


idı alatt teljesítse, ● egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, ● magántanuló volt, ● ha egy adott tantárgyból az évi összes óraszám 30 %-át eléri vagy meghaladja a mulasztás, ● A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében a készségtárgyakból nem kell osztályozó vizsgát tenni. • Iskolánk 8. osztályos tanulóinak a 8. osztály félévi eredménye alapján teszünk javaslatot a 9. gimnáziumi évfolyamon való továbbhaladásra. Az iskola igazgatója dönt a felveendı tanulók felvételérıl. Belépés: Nyolc évfolyamos gimnázium: Az általános iskolák negyedik évfolyamos tanulói jelentkezhetnek a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzésre, függetlenül a lakóterülettıl. A jelentkezés történhet az általános iskolán keresztül vagy közvetlenül szülıi kérésre a gimnázium igazgatójánál. A jelentkezési lap beadási határideje a mindenkori szabályozásnak megfelelıen történik. Iskolánk 4. osztályos tanulóinak a 4. osztály félévi eredménye alapján teszünk javaslatot gimnáziumi évfolyamon való továbbhaladásra. A felvételrıl az igazgató dönt. Négy évfolyamos gimnázium és szakközépiskola: A nyolcadik évfolyamot végzı tanulók jelentkezhetnek, lakóterülettıl függetlenül. A jelentkezés történhet az általános iskolán keresztül vagy közvetlenül szülıi kérésre a gimnázium igazgatójánál. A jelentkezési lap beadási határideje a mindenkori szabályozásnak megfelelıen történik az általános iskolán keresztül, a hivatalos jelentkezési lapon. A felvételrıl az igazgató dönt. Átvétel: Általános iskolából vagy négyosztályos gimnáziumból, illetve bármely más oktatási formából a tanulmányi eredmény alapján mérlegelve az igazgató átvehet tanulót, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyedi elbírálás alapján. Az átvételrıl az igazgató dönt. 85


Megszőnik a tanulói jogviszony: a. ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, b. az utolsó évfolyam elvégzését követı elsı vizsgaidıszak utolsó napján. c. A tanköteles kivételével annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, d. Ha a tanuló súlyos fegyelmi vétséget követett el – a fegyelmi eljárás lefolytatása után – nevelıtestületi döntésre, igazgatói engedéllyel eltanácsolható. A tanulói teljesítmény értékelésének formái A pedagógiai program rögzíti az értékelés céljait, alapelveit, feltételrendszerét, de ezen túlmenıen az értékelés a szaktanár joga és kötelessége. Az értékelés szakmai és pedagógiai kifogástalansága a szaktanár felelıssége. Az értékelés, minısítés rögzítésére az Oktatási Minisztérium által rendszeresített nyomtatványokat (napló, ellenırzı, bizonyítvány stb.) használjuk. A tantárgyi teljesítmények értékelésérıl a szülıket rendszeresen, és érdemben tájékoztatjuk. A kritikus teljesítményt elérı tanulók szüleit félév, illetve év vége elıtt idıben, figyelemfelhívó, figyelmeztetı céllal külön is tájékoztatjuk. Az értékelés céljai: • folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés •

szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minıségével és értékével

•

a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása

•

önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése

•

pályaorientáció

Az értékelés alapelvei: az iskola elvárja a szaktanároktól, hogy az értékelés legyen: • kiszámítható, az érintettek által ismert, elfogadott; •

rendszeres, változatos, igazodjon az életkori sajátosságokhoz. Az értékelés az érdemjegy meghatározásán kívül személyre szóló szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot is tartalmazzon;

•

objektív tényekre épüljön;

•

nyílt, ıszinte, nyilvános, ugyanakkor emberséges, tapintatos; 86


•

nevelı hatású, adjon ösztönzést a tanulás folytatására, mutassa meg a továbbfejlıdés lehetıségét, módját. Az értékelés nem csupán ítélkezés, minısítés, hanem a tanár és a diák kölcsönös tiszteleten alapuló, tartalmas munkakapcsolatának, a pedagógiai folyamatnak szerves része.

Értékeljük tanulóink: • egyéni teljesítményét •

csoportmunka esetén a csoport tagjaként és a csoport egészét. A csoport egészének értékelésekor a csoport minden tagja azonos értékelést kap, mely lehet szöveges vagy érdemjeggyel minısített.

•

osztályának teljesítményét

•

összességének teljesítményét.

Értékelést végzünk: o szóban és/vagy írásban o egy-egy konkrét feladat végrehajtásakor (számonkérés, verseny, témahét, iskolai projekt, stb.) o egy-egy nagyobb tanítási egység végén (félévkor, év végén…)

A tantárgyi tudás minısítése tantárgyak esetében: • Féléves tárgyak esetén a félévkor kapott minısítés az év végi jegyként is beszámítandó. •

az 1-3. évfolyamon félévkor és évvégén, továbbá a 4. évfolyamon félévkor szöveges

•

a 5 -13. évfolyamokon: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

Kivétel: •

Az osztályfınöki esetében írásbeli minısítés nincs.

•

Tantervi modulok önálló tantárgyként történı tanítása esetén a tanulók teljesítménye szövegesen értékelhetı „jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg” módon. A modulok esetében legalább megfelelt minısítés megszerzése szükséges az évfolyam sikeres befejezéséhez. Ellenkezı esetben a tanuló javítóvizsgát köteles tenni. (Amennyiben a modul integrálódott egy másik tantárgyba, akkor a tantárgyi tantervben leírtak szerint a fı tantárggyal együtt történik az értékelése: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen.)

87


•

Nem szakrendszerő oktatás: A tanulók értékelése szöveges formában történik félév zárásakor és a tanév zárásakor: megfelelt, jól megfelelt bejegyzéssel.

•

Modulok értékelése a modult tartalmazó tantárgy, mőveltségi terület értékelésébe számít be

•

Mőveltségi terület tantárgy nélküli bontása tanítása esetén a minısítés a mőveltségi területre vonatkozik (egy osztályzattal értékelhetı). Továbbtanulási, beiskolázási adatlapokon a mőveltségi terület minısítését a mőveltségi területbe sorolt tantárgyak esetében, tantárgyanként ugyanazzal a minısítéssel tüntetjük fel.

•

Témahét és iskolai projekt minısítése: o Tanóra keretén belüli tevékenység esetén, a tanórán alkalmazható értékeléssel o Tanórán kívüli tevékenység esetén szóbeli minısítés

•

Szövegértés-szövegalkotás kompetencia oktatócsomag teljes tantárgyi lefedettsége a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Dokumentálása ezért a magyar nyelv és irodalom tantárgyi névvel történik. Minısítése egy osztályzattal történik. (nincs külön irodalom és nyelvtan érdemjegy és osztályzat). Továbbtanulási, beiskolázási adatlapokon a minısítését a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyaknál ugyanazzal a minısítéssel tüntetjük fel.

Az ismeretek számonkérésének formái A szóbeli számonkérés iskolánkban használatos formái: •

5-10 perces frontális számonkérés az óra elején. Ezzel ellenırizhetjük, hogy mennyire sajátították el a tanulók az elızı órákon feldolgozott ismeretanyagot. Itt értékeljük a tanulók hozzászólásait szóban, a nagyon aktívakat esetleg érdemjeggyel is.

•

szóbeli felelet – az elızı óra, órák anyagából – érdemjeggyel minısítve,

•

a házi feladat számonkérése,

•

kiselıadás,

•

beszámoló.

88


Az írásbeli számonkérés iskolánkban használatos formái: •

feladatlap, teszt kitöltése, önálló megoldása

•

felmérı dolgozat írása – kisebb tanítási egység (néhány óra) anyagából.

•

témazáró dolgozat írása – nagyobb tanítási egység átfogó számonkérése.

•

házi dolgozat – adott téma önálló kidolgozása,

•

év végi felmérı – annak mérése, hogy tanulóink egy tanév vagy egy tanulmányi idıszak követelményeit hogyan sajátították el – ez lehet szóbeli is (pl. próbaérettségi, ahol a mérendı évfolyamokat és tantárgyakat mindig az adott év elején választjuk ki).

A számonkérés egyéb, a tantárgyi sajátosságoktól függı, speciális formái: •

idegen nyelv: szóbeli felelet párbeszéd formájában, szituációk eljátszása több tanuló részvételével,

•

magyar nyelv és irodalom: versmondás könyv nélkül, olvasmánynapló készítése,

•

győjtımunka végzése,

•

gyakorlati feladatok végzése, pl. kísérletek, kimutatások, elemzések, szerkesztések stb.

•

testnevelés: a sportági követelmények gyakorlati bemutatása stb.

A tanulói teljesítmények értékelése az 1-4. évfolyamokon A tanulói teljesítmény értékelése szöveges értékeléssel történik 1-3. évfolyam, 4. évfolyam elsı félévében. Célja: tájékoztassa a gyermeket és szülıjét a továbbhaladási feltételek aktuális teljesítésérıl, a fejlesztés lehetıségeirıl. A szöveges értékelés kialakításának folyamata A tantárgyi tantervek elemzése • tantárgyi cél ismerete

89

•

tananyagtartalom elemzése

•

módszerek, tanulásszervezési technikák áttekintése

•

fejlesztendı készségek és képességek

•

a továbbhaladás feltételeinek ismerete – minimum és optimum


A tanulók képességeinek diagnosztizálása • a tanuló személyisége, együttmőködési készsége •

motivációs attitődje

•

fejlıdési üteme

•

lehetıségei a továbblépésre

A szöveges értékelés koncepciójának kialakítása • a gyermeknek és a szülınek szóljon •

alakítsa a helyes önértékelést, önismeretet

•

ne ítéletet alkosson, nyitott legyen

•

a tanuló aktív részese legyen saját fejlıdésének

•

a szülı és a tanító közösen gondolkodhasson a gyermek fejlıdésérıl

A szöveges értékelés rendszere A szöveges értékelés elvei • legyen összhangban a tantervi fejlesztési feltételekkel •

fejlesztıközpontúság jellemezze

•

feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak

•

a megerısítés és fejlesztés szándéka jellemezze

•

személyre szóló tárgyszerő legyen

•

következetesség, rendszeresség, folyamatosság jellemezze

•

csak azt értékelje a tanító, aminek megtanításáról meggyızıdött

•

legyen összhangban a helyi tanterv tantárgystruktúrájával

•

negyedévenként teljes körően történjen

•

a felzárkóztatásra szoruló gyermek esetében a szülıvel történı megbeszélés kötelezı

•

kategóriákba sorolható legyen a Ktv. 70.§-a szerint.

A szöveges értékelés típusai • év eleji diagnosztikus – helyzetfelméréshez •

formatív – fejlesztés meghatározásához

•

szummatív – eredményesség regisztrálásához 90


A szöveges értékelés mőfaja Elıre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés Kialakításának szabályai • fogalmak, kategóriák értelmezése, tisztázása az 1-4. évfolyamon tanítók körében •

egyértelmőség, érthetıség

•

a szempontrendszer közös elfogadása

•

az intellektuális teljesítmény és a szociális kompetenciákat egyenrangúan értékelı

•

személyre szabott, differenciált, árnyalt

•

az elérendı célhoz konkrétan utat mutató

•

reális, méltányos

•

sokféle tanulói értéket megmutató

A szöveges értékelés módja • A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek).

•

1-4. évfolyamon a tanulókat negyedévenként szövegesen értékeli az iskola saját értékelı füzetében.

•

Év közben az írásbeli teljesítmények esetében a százalékos értékelést a szöveges értékeléssel kombinálva kell alkalmazni. A szóbeli feleletek értékelése a törvényi kategóriáknak megfelelıen történik.

•

Félévkor és év végén a tanulók minısítése: kiválóan, jól, megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

•

Utóbbi esetben a szöveges értékelésben ki kell térni arra, hogy a tanulónál mely tantárgy mely tantárgyrészében milyen elmaradások tapasztalhatók. Az értékelést a szülıvel szóban is ismertetni kell, megbeszélve a fejlesztés, felzárkózás módját.

91


•

Azok a tanulók, akiknek az elért teljesítménye nem biztosíték arra, hogy a következı év magasabb követelményeit teljesíteni tudják – a szülıvel egyeztetve, szülıi kérésre évfolyamot ismételhetnek.

A szöveges értékelés dokumentumai •

napló (OM által jóváhagyott nyomtatvány)

•

törzslap (OM által jóváhagyott nyomtatvány)

•

bizonyítvány (OM által jóváhagyott nyomtatvány)

•

tájékoztató füzet – az 1-4. évfolyam munkaközössége által kidolgozott, a tanuló tanév közbeni és félévi haladásának értékeléséhez, minısítéséhez.

A szöveges értékelés rögzített skáláinak felülvizsgálata A szöveges értékelés tájékoztató füzetben rögzített skáláinak felmenı rendszerben tanév végén történik. A szükséges korrekciók beépítésére is ekkor kerül sor. Osztályzatok megállapítása a 4. évfolyam végén: A 4. évfolyam tanév végi osztályzatainak megállapítása megegyezik az 5-13. évfolyam értékelési rendjével, kivéve a készségtárgyak esetében, ahol a szöveges értékelés fent leírt szabályai érvényesek. A konkrét szöveges értékelés a mellékletben a tantárgyankénti helyi tanterv részeként található.

Az érdemjegyek, osztályzatok megállapításának iskolai szabályai az 5-13. évfolyamon A konkrét szaktárgyi értékelések alapelveinek kialakítása a munkaközösségek feladata (pl. mi a követelményrendszere a jeles, jó stb. osztályzat elérésének, évente hány témazáró tesztet íratnak, milyen ennek a jegynek a súlya a többihez képest, az írásbeli mellett milyen szerepe van a szóbelinek, hogyan számítják be a házi feladatok, röpdolgozatok, versenyek eredményeit, a tanulói kiselıadásokat, a győjtımunkát stb.).

92


•

Az 1-6. évfolyamon az év eleji felmérések csak diagnosztikus jellegőek, az elért %-os teljesítmény kerül a naplóba.

•

A szaktárgyaknál megtartjuk a elégtelen (1), elégséges (2), közepes (3), jó (4) és jeles (5) osztályzatokkal való értékelést.

•

Egy-egy tantervi egység lezárása témazáró dolgozatokkal történik.

•

A témazáró dolgozatokat egy évig ırizni kell.

•

A témazáróknak (írásbeli vagy szóbeli) kiemelt szerepe van, az így szerzett érdemjegy nagyobb súllyal szerepel. A megkülönböztetı színe: piros.

•

A javítás tekintetében a mérlegelés joga a szaktanárt illeti. Az eredeti érdemjegy is kétszeres súlyozással érvényes marad.

A témazáró dolgozat idıpontját a tanulókkal egyeztetni kell legalább egy héttel a megíratás elıtt. •

A meg nem írt témazárót jelölni kell a naplóban („ – „).

•

Fogadóórákon a témazárókat a szülık személyesen megtekinthetik.

•

A témazáró pótlásának módjáról és idıpontjáról a körülményeket mérlegelve a szaktanár dönt.

Az iskolai szintő tudásszintmérés - a pedagógiai szakaszhatárok végén, illetve a tantárgyi programokban megjelölt helyeken diagnosztikus jellegő. A folyamatos szóbeli számonkérés segíti a kifejezıkészség fejlıdését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását. Kellı gyakorisággal való alkalmazása nélkülözhetetlen. Egy-egy anyag vagy rövidebb tematikus egység számonkérése írásban is történhet. A pluszmunka, szorgalmi illetve önként vállalt feladatok elvégzése érdemjeggyel értékelhetı. •

Egy-egy félév során a tanulónak háromnál kevesebb érdemjegye nem lehet a két vagy ennél több heti óraszámú tantárgyak esetében.

• 93

Érdemjegy csak konkrét tanulói teljesítményre adható.


•

A dolgozatok kijavítása ne vegyen igénybe három munkahétnél több idıt.

•

A szaktanár kötelessége minden hónap végéig átírni a jegyeket a naplóba, hogy az osztályfınök és rajta keresztül a szülı folyamatosan nyomon tudja követni a tanuló fejlıdését.

•

Az év végi osztályzat kialakításánál egész éves teljesítményt kell figyelembe venni, különös tekintettel a tendenciára.

•

Az érdemjegy nem lehet a fegyelmezés eszköze.

•

A negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre vagy javítóvizsgára.

•

A nyelvi elıkészítı évfolyamon a tantárgyi teljesítmény értékelése idegen nyelv, informatika, magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyak esetében négyes skálán osztályzatokkal történik: elégséges, közepes, jó, jeles.

Az emelt szintő érettségi vizsgára való felkészítés foglalkozásain született érdemjegyek beszámítása.

Matematika kivételével, félév során szerzett érdemjegyekbıl a foglalkozást vezetı pedagógus az emelt szintő foglalkozás naplójában egy zárójegyet alakít ki, s ezt átvezeti az osztálynaplóba. Matematikából az alapóra és az emelt szintő foglalkozás értékelése egy közös osztályzattal történik. A tanuló, a szülı tájékoztatása •

Az ellenırzı a tájékoztatás alapvetı eszköze.

•

Az érdemjegyeket az ellenırzıbe be kell írni a megállapított módon. A bejegyzéseket az osztályfınök köteles ellenırizni.

•

Az elégtelenre álló tanuló szülıjét december elsı hetében, illetve május elsı hetében írásban értesíti az osztályfınök, ellenırzı útján, a 12. illetve 13. évfolyamon március végéig.

•

A tájékoztatás további formái: szülıi értekezlet, fogadóóra, konzultáció.

94


Vizsgatípusok intézményünkben Különbözeti vizsga: Más iskolából hozzánk jelentkezı tanulók esetén szükséges lehet a különbözeti vizsga letétele. A vizsga követelményeit, formáit, idejét az igazgató az illetékes munkaközösség-vezetık véleményének figyelembevételével határozza meg. A vizsga letétele ingyenes. Javítóvizsga: •

Amennyiben a tanuló, a helyi tantervben elıírt minimális követelményeknek nem tett eleget javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgára vonatkozó szabályok:

•

Ideje: a tanévkezdést megelızı héten.

•

Követelményei: a helyi tantervben az adott tantárgyból, az adott tanévre meghatározott követelmények.

•

Formája: írásban és/vagy szóban.

•

A javítóvizsgára a bizonyítvány leadásával kell – a vizsga várható ideje elıtt – az osztályfınöknél jelentkezni.

•

A javítóvizsga pontos idejérıl a szülıt (tanulót) hirdetmény útján értesítjük.

•

A feladatokat, a megválaszolandó kérdéseket a tanulót tanító tanár határozza meg, és a munkaközösség-vezetı ellenırzi, hogy a tantervi követelményeknek eleget tesz-e.

•

A tanuló teljesítményének értékelését egy 3 tagú bizottság végzi. A bizottság tagjai: o az munkaközösség-vezetı által megbízott tanár (lehetıleg a tanulót tanító tanár) o a munkaközösség-vezetı(k) o az igazgató, vagy megbízott helyettese.

•

A javítóvizsgára felkészüléshez iránymutatást adunk tanulóinknak. A javítóvizsga letétele ingyenes.

Osztályozóvizsga:

95

•

Az osztályozóvizsga letételét nevelıtestületi értekezlet engedélyezi.

•

Követelményei: a felsıbb évfolyamba lépéshez szükséges ismeretek.

•

Formája: írásban és/vagy szóban.


•

Az osztályozóvizsga idejének beosztásáról a szülıt (tanulót) idıben értesítjük.

•

Tantárgyanként a feladatokat, illetve a megválaszolandó kérdéseket a tanuló saját tanára határozza meg, és a munkaközösség-vezetı ellenırzi, hogy a tantervi követelményeknek eleget tesz-e.

•

A tanuló teljesítményének értékelését vizsgabizottság végzi. A vizsgabizottság tagjai:

•

elnök: az iskola igazgatója vagy megbízott helyettese

•

tagok: a munkaközösség által megbízott szaktanár (lehetıleg a tanuló saját tanára),

•

a munkaközösség-vezetık (tantárgyanként),

•

az osztályfınök.

•

Az osztályozóvizsgára való felkészüléshez útmutatást adunk tanulóinknak. Az osztályozóvizsga letétele ingyenes.

•

Magántanulók évente két alkalommal osztályozó vizsgát kötelesek tenni a készségtárgyak kivételével

Az érettségi vizsga: állami vizsga, központi vizsgakövetelmények és vizsgaszabályzat alapján zajlik.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; 1-6. évfolyam Az egyik óráról a másikra, az otthoni felkészüléshez elıírt szóbeli és írásbeli feladatok mennyisége olyan legyen, hogy egy átlagos képességő tanuló is tudja azt teljesíteni tantárgyanként 20-25 perc alatt. Az otthoni tanulás általában az órán már megszerzett ismeretek átismétlése, gyakorlása legyen. 96


1-4. évfolyamon nincs hétvégére feladandó írásbeli házi feladat Az 5-6. évfolyamon a hétvégére feladandó írásbeli házi feladat mennyiségét a szaktanár mérlegelje, a hosszú szünetek idejére a házi feladatot mellızze a tanuló aktív pihenésének védelmében. 7-13. évfolyam Az egyik óráról a másikra, az otthoni felkészüléshez elıírt szóbeli és írásbeli feladatok mennyiségét és nehézségi fokát a szaktanár mérlegelje az órán elvégzett feladatok mennyiségi és nehézségi foka alapján.

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája Tanulóink személyiségfejlıdésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk értékelése, minısítése. Ennek során meghatározók az alábbi tényezık: A magatartás minısítésekor vizsgáljuk: az iskolai elıírások (Házirend, SZMSZ ) betartásának következetességét, az érzelmi-indulati és társadalmi tényezık érvényesülését a tanulók viselkedésében,

97

•

felelısségérzet,

•

megbízhatóság,

•

közremőködés az iskolai életben,

•

a nemzeti és iskolai hagyományok fejlesztésében,

•

helyzete az osztályban,

•

együttmőködése a társaival


A szorgalom minısítésekor vizsgáljuk: • a tanuló tanulmányi munkához való viszonyát, eredményességét (kötelességtudat, rendszeresség, pontosság; szakmai érdeklıdés, tudásvágy);

•

a tanuló egyéni képességeit, és ennek változtatására irányuló törekvését (emlékezıtehetség, felfogóképesség, figyelemkoncentráció);

•

A magatartás és szorgalom minısítése legyen nevelı hatású, ösztönzı, segítse a tanulót a helyes önértékelés, önismeret kialakításában. Az értékeléskor figyelembe vesszük a tanuló életkori sajátosságait.

•

A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minısíteni.

A magatartás, szorgalom szöveges értékelésének szempontjai az 1-4. évfolyamon A tanítók a szülıket a tájékoztató füzetben a megfelelı szint bejelölésével negyedévente értesítik.

Magatartás • Társaival való kapcsolata udvarias, segítıkész, passzív, durva. •

Felnıttekkel való kapcsolata tisztelettudó, udvarias, passzív, tiszteletlen.

•

Viselkedése a tanítási órákon fegyelmezett, kötelességtudó, figyelme könynyen elterelıdik, fegyelmezetlen.

•

Közösségben kezdeményezı, néha kezdeményezı, visszahúzódó.

•

Szabadidıben önálló tevékenységre képes, tanító hatására képes, közösség hatására képes.

•

Munkafegyelme, feladattartása jó, megfelelı, változó.

•

Étkezési szokásokat ismeri és betartja, ismeri, de nem mindig képes annak megtartására, nem ismeri.

•

Iskolán kívüli - szervezett iskolai programon való magatartása fegyelmezett, megfelelı, fegyelmezetlen.

98


Szorgalom • Feladattudata kiváló, kifogástalan, jó, megfelelı, nincs. •

Önálló munkavégzésre képes, segítséggel képes, csak segítséggel képes, egyelıre még nem képes.

•

Órai aktivitása kiváló, aktív, jó, visszahúzódó, érdektelen.

•

Felszerelése hiánytalan, idınként hiányos, hiányos.

•

Taneszközei tiszták, rendezettek, rendszertelenek, piszkosak.

•

Házi feladatok elvégzése rendszeres, idınként hiányos, rendszerint hiányos.

•

Felkészülése folyamatos, idıszakos, néhány alkalommal elmarad, nem készül.

•

Képességeihez viszonyított teljesítménye kiváló, nagyon szorgalmas, jó, megfelelı, gyenge.

•

Szabálytudata, szabálytartása: mindig megtartja, jó, esetleges, ritkán tartja meg.

A magatartás, szorgalom értékelésének, minısítésének szempontjai az 5-13. évfolyamokon Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minısítését az osztályfınök az osztályban tanító tanárok írásban tett ajánlásával és a házirendben szabályozottak figyelembevételével állapítja meg. Ezt követıen tesz ajánlatot a magatartás és szorgalom minısítésére az osztályozó értekezleten. Amennyiben a tantestület ezt nem fogadja el, szavazással döntik el a tanuló minısítését. A tanulók magatartásának és szorgalmának minısítésére a hagyományos ötfokozatú skálát alkalmazzuk. A minısítés rögzítésére az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott nyomtatványokat használjuk.

99


Magatartás Példás (5): Aki magatartásával példát mutat. Közösségben tevékeny, kezdeményezı, társaival szemben segítıkész. Kötelességtudó, tiszteli nevelıit és társait. A házirend szabályait betartja, igazolatlan órája, büntetése nincs. Jó (4):

Kötelesség- és tisztelettudó. A házirend szabályai ellen általában nem vét, osztályfınöki vagy szaktanári figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése nincs, maximum 2 órát mulaszthat igazolatlanul.

Változó (3): Akinek a magatartása ellen kifogás merült fel, de szándékos rendbontás nem jellemzi. Nem megbízható, rendszeretete labilis. A házirend szabályait több alkalommal figyelmen kívül hagyta. Osztályfınöki intése, több szaktanári figyelmeztetése van, maximum 10 órát mulasztott igazolatlanul. Rossz (2):

Akinek a magatartása az eddigi kategóriákba nem sorolható be.

Szorgalom Példás (5): Akinek kötelességtudata kifogástalan, felszerelésében hiányosság nincs. Feladatát mindig a legjobb tudása, képessége szerint igyekszik elvégezni.

Képes önálló munka végzésére, tanítási órákon

aktív. Füzetei, munkái rendesek, tiszták. Jó (4):

Aki iskolai és iskolával kapcsolatos otthoni munkáját általában jól teljesíti. Felkészülése folyamatos, órákon többnyire aktív, felszerelése, munkája rendes. Eredményei megfelelnek képességeinek. Kötelességtudó.

100


Változó (3): Akinek az iskolai és iskolával kapcsolatos otthoni munkájában ingadozik a szorgalma, feladat-végzésben figyelmetlen, pontatlan, önállótlan. Felszerelése és házi feladata sokszor hiányos. Írásbeli munkája kifogásolható. Eredményei elmaradnak a képességeitıl. Kötelességtudata labilis. Hanyag (2): Akinek a szorgalma az eddigi kategóriákba nem sorolható be. Aki bukik, csak hanyag minısítést kaphat. Késésnek minısül, ha a becsengetést követı 10 percben érkezik a tanterembe a tanuló. Ezt meghaladó késés esetén 1 óra hiányzásként kerül bejegyzésre.

A középszintő érettségi vizsga témakörei A 100/1994-es kormányrendeletben elfogadott középszintő érettségi vizsga témaköreit, a pedagógiai program mellékletként tartalmazza.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai képességeit évente két alkalommal (szeptember-október, májusjúnius) mérjük. Az alkalmazott próbák 5-10. évfolyamon: •

60 m-es síkfutás

•

2000 m-es síkfutás

•

tömöttlabda dobás hátra

Az alkalmazott próbák 11-12. évfolyamon:

101

•

60 m-es síkfutás

•

2000 m-es síkfutás

•

tömöttlabda dobás hátra

•

labdapassz

•

4 ütemő gyakorlat


SZAKMAI

PROGRAM

Célunk a konstruktív életvitelő, pozitív életszemlélető, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkezı, kreatív gondolkodású szakemberek képzése, akik eredményesen vesznek részt a munkaerıpiacon, élni tudnak az egész életen át tartó tanulás lehetıségével, fejlett alkalmazkodó- és vállalkozókészségük van. A képzés során nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók személyiségformálására, tehetségük kibontakoztatásra, a hátrányok kompenzálására. Szécsény városa alapító tagja a Térségi Integrált Szakképzési Központnak (TISZK), így szakmai munkánk összhangban van a TISZK tevékenységével.

A szakmai program általános céljai: -

Munkaerıpiaci orientáltságú, keresletvezérelt szakképzés megvalósítása.

-

Mindenki számára biztosítani kívánjuk a lehetıséget képességei kibontakoztatására; ha szükséges, differenciált módon.

-

A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása révén adunk módot diákjainknak arra, hogy alkotóképességük fejlıdjék.

-

A megbízható, széles körő alapmőveltség megszerzésén túl a középiskolai évfolyamokon informatikai szakmai alapozás lehetıségét kívánjuk biztosítani.

-

Új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése.

-

Az érettségi vizsgára történı színvonalas felkészítéssel esélyt adunk a felsıfokú intézményekben való továbbtanulásra; az érettségire épülı, munkaerı-piaci igényekhez igazodó szakmatanulásra, az életpályán várhatóan többször bekövetkezı szakmaváltásra;

-

A diákok olyan munkavállalói és állampolgári kompetenciákra tegyenek szert, amelyek lehetıvé teszik azt, hogy hatékony munkatársai és felelıs tagjai legyenek a társadalomnak és a vállalkozásoknak. 102


A szakmai képzés feladata A NAT-tal összhangban továbbfejleszteni az alapkészségeket. Olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása, fejlesztése tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerıpiacon megtalálják helyüket, és ott majd helytálljanak. Ezek a következık: 1. Munkaerı-piaci kompetenciák -

szociális kompetencia, mint munkaerı-piaci elvárás

-

világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban

-

kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv)

-

viselkedés- és mentális kultúra és interkulturális mőveltség

-

együttmőködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás

-

kezdeményezıképesség

-

hatékony, önálló munkavégzés

2. Szakmai kompetenciák

103

-

általános szakmai cselekvıkészség

-

élethosszig tartó fejlıdés igénye

-

célorientált veselkedés

-

problémamegoldó, - kezelı készség

-

kooperáció és konszenzus készség

-

kreatív és kritikai gondolkodás képessége


3. Személyes kompetenciák -

elhivatottság, elkötelezettség

-

fejlıdıképesség, önfejlesztés

-

felelısségtudat

-

kitartás

-

kockázatvállalás

-

megbízhatóság

-

önállóság

-

döntésképesség

-

önfegyelem

-

pontosság

-

precizitás

-

rugalmasság

-

szervezıkészség

-

szorgalom, igyekezet

4. Társas kompetenciák -

kapcsolatteremtı készség

-

udvariasság

-

közérthetıség

-

konfliktusmegoldó készség

-

empatikus készség

-

motiváló készség

-

kezdeményezı készség

5. Módszertani kompetenciák -

logikus gondolkodás

-

következtetési készség

-

nyitott hozzáállás 104


-

módszeres munkavégzés

-

rendszerezı képesség

-

tervezési képesség

-

értékelési képesség

-

figyelemmegosztás

-

figyelemösszpontosítás

A szakmai képzés szakaszai 1. Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás: a szakközépiskola 9-12. évfolyamain kötelezı tanórai foglalkozások keretén belül folyik. Informatika szakmacsoport (Szoftverorientációjú szakmai kimenet)

Szakmai orientáció

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

óra/hét

óra/hét

óra/hét

óra/hét

elmélet

1

1

gyakorlat

4

4

Szakmacsoportos

elmélet

2

2

alapozó oktatás

gyakorlat

6

6

Célja: -

olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, amelyekre építve a szakképzési évfolyamokon eredményesebben, kevesebb erıfeszítéssel tanulhatják a választott szakmát,

-

korszerő középfokú általános mőveltség elsajátíttatásán túl felkészíteni a tanulókat a szakmacsoportnak megfelelı közép- és emeltszintő érettségi követelményeinek teljesítésére

-

elıkészíteni a tanulókat a választott szakiránynak megfelelı egyetemi – fıiskolai továbbtanulásra

-

105

felkészíteni a diákokat az ECDL bizonyítvány megszerzésére


2. Szakképzés: a 1/13-2/14. szakképzési évfolyamokon, kötelezı tanórai keretben elméleti órákon és gyakorlati foglalkozásokon folyik. A szakközépiskolai szakképzési évfolyamokon a tanulmányi idı beszámítása miatt kiesı tananyagrészeket a más iskolából beiratkozók irányított önálló felkészüléssel, ill rendszeres konzultációval pótolni kötelesek.

Célja: Informatika szakmacsoportban érettségire épülı informatikai alkalmazásfejlesztı – internetes alkalmazásfejlesztı OKJ 54 481 02 0010 54 03 szakmai vizsgára történı felkészítés

A képzés során oktatott modulok: 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1143-06 Projektmenedzsment 1144-06 Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás 1147-06 Internetes alkalmazásfejlesztés Szakképzı évfolyamok óratervei: Érvényes a 2011/12. tanévtıl, felmenıben. 54 481 02 0010 54 03 Internetes alkalmazásfejlesztı 13. évfolyam ÓRATERVE A tananyagegység azonosítója

megnevezése

óraszáma elmélet

elméletigényes gyakorlat gyakorlat

összes heti

Tantárgy

Osztályfınöki

36

36

1

Tantárgy

Testnevelés

72

72

2

Szakmai angol Számítógép-kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek I. Az információtechnológia alapjai Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban Operációs rendszerek elmélete

72

72

2

4

Modul: 114206 37 165/1.0/1142-06 165/1.1/1142-06 165/1.2/1142-06 165/1.3/1142-06

234 72 36

234 72 0

0 0 0

468 144 sza

0

36

0

sza

36

0

0

sza 106


38

39

40

41

165/1.4/1142-06 Operációs rendszerek (gyakorlat)

0

36

0

sza

Informatikai alapismeretek II. 165/1.5/1142-06 Irodai alkalmazások elméleti alapjai 165/1.7/1142-06 Táblázatkezelés

72 36 36

36 0 36

0 0 0

108 sza sza

3

Informatikai alapismeretek III. 165/1.6/1142-06 Szövegszerkesztés 165/1.9/1142-06 Prezentációkészítés

54 36 18

54 36 18

0 0 0

108 sza sza

3

Tantárgy 165/1.8/1142-06 165/1.10/114206 165/1.11/114206 165/2.0/1142-06 165/2.1/1142-06 165/2.2/1142-06 165/2.3/1142-06 Modul: 114306 165/1.0/1143-06 165/1.1/1143-06 165/1.2/1143-06 165/1.3/1143-06 165/1.4/1143-06 165/1.5/1143-06 165/1.6/1143-06 165/1.7/1143-06 165/2.0/1143-06 165/2.1/1143-06 165/2.2/1143-06 165/2.3/1143-06 165/2.4/1143-06 165/3.0/1143-06 165/3.1/1143-06 165/3.2/1143-06 165/3.3/1143-06 165/3.4/1143-06 Modul: 114406

Informatikai alapismeretek IV. Adatbázis-kezelés

36 36

72 36

0 0

108 sza

3

Internet és intranet

0

24

0

sza

Multimédia- és kommunikáció

0

12

0

sza

Munkatervezés és -szervezés A munkajogi alapismeretek A munkahely és a környezet védelme Minıségbiztosítás

36 9 19 8

0 0 0 0

0 0 0 0

36 sza sza sza

1

Projekt menedzsment

82

62

0

144

4

Projektirányítás A projektirányítás alapismeretei Feladattervezés Erıforrástervezés Költségtervezés Idıtervezés A projekt nyomonkövetése Projektirányítás számítógéppel Szoftvermenedzsment Alapismeretek Fejlesztı és tesztelı eszközök Szoftverértékelés Üzembehelyezési ismeretek Vállalkozásmenedzsment Vállalkozási ismeretek Szervezési és vezetési ismeretek Marketing és reklám alapismeretek Marketing és reklám a gyakorlatban Rendsze/alkalmazás-tervezés, fejlesztés és -programozás Programozásmódszertan és programozási nyelvek A programozás matematikai alapjai Programozásmódszertan I. Programnyelvek (elméleti ismeretek) Programnyelvek (gyakorlat)

28 8 4 4 4 4 4 0 20 5 5 10 0 34 10 12 12 0

24 0 0 0 0 0 0 24 24 0 0 0 24 14 0 0 0 14

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

52 sza sza sza sza sza sza sza 44 sza sza sza sza 48 sza sza sza sza

144

144

0

288

36 36 36 0

0 0 0 144

0 0 0 0

szk szk szk szk

42 165/1.0/1144-06 165/1.1/1144-06 165/1.2/1144-06 165/1.3/1144-06 165/1.4/1144-06 107

8


165/1.5/1144-06 Programozásmódszertan II. 43 165/2.0/1144-06 165/2.1/1144-06 165/2.2/1144-06 44 165/3.0/1144-06 165/3.1/1144-06 165/3.2/1144-06 165/3.3/1144-06

Informatikai rendszerek alapismeretei Informatikai rendszerek alapismeretei I. Információ és adat Információs rendszer fogalma, célja Informatikai rendszerek alapismeretei II. Digitális áramkörök Hálózati ismeretek Operációs rendszerek

13. évfolyam

Tanórák összesen:

36

0

0

szk

72

72

0

144

30

0

0

30

9 21

0 0

0 0

sza sza

42

72

0

114

42 0 0

0 36 36

0 0 0

sza sza sza

748

512

0

1260

4

35

54 481 02 0010 54 03 Internetes alkalmazásfejlesztı 14. évfolyam ÓRATERVE A tananyagegység azonosítója

45 165/4.0/1144-06 165/4.1/1144-06 165/4.2/1144-06 46 165/5.0/1144-06 165/5.1/1144-06 165/5.2/1144-06

47 165/6.0/1144-06

megnevezése

óraszáma elmélet

elméletigényes gyakorlat gyakorlat

összes heti

Osztályfınöki

32

32

1

Testnevelés

64

64

2

Szakmai angol Informatikai rendszerek tervezése, fejlesztése Informatikai rendszerek tervezése Tervezési alapismeretek A tervezés lépései Informatikai rendszerek fejlesztése Fejlesztési alapismeretek A fejlesztés lépései

64

64

2 5

Informatikai rendszerek tesztelése, dokumentálása, alkalmazása Informatikai rendszerek tesztelése és dokumentálása A tesztelés lépései A dokumentálás lépései Informatikai alkalmazások Az alkalmazások lehetıségei Alkalmazásfejlesztı eszközök

165/6.1/1144-06 165/6.2/1144-06 48 165/7.0/1144-06 165/7.1/1144-06 165/7.2/1144-06 Modul: 1147Internetes alkalmazásfejlesztés 06 49 165/1.0/1147-06 E - szolgáltatások 165/1.1/1147-06 Internet alapismeretek

80

80

0

160

60 12 48 20 20 0

0 0 0 80 0 80

0 0 0 0 0 0

60 sza sza 100 sza sza

96

96

0

192

48

30

0

78

0 48 48 48 0

30 0 66 0 66

0 0 0 0 0

sza sza 114 sza sza

64 32

32 0

0 0

96 szk 108

6

3


165/1.2/1147-06 Internet gazdaság 165/1.3/1147-06 Web szolgáltatások 50 165/2.0/1147-06 165/2.1/1147-06 165/2.2/1147-06 165/2.3/1147-06 51 165/3.0/1147-06 165/3.1/1147-06 165/3.2/1147-06 165/3.3/1147-06 165/3.4/1147-06 165/3.5/1147-06 52 165/4.0/1147-06 165/4.1/1147-06 165/4.2/1147-06

32 0

0 32

0 0

szk szk

128 0 0 0 0 64 0 64 0 0 0 64 32 32

288 112 32 32 48 176 32 0 80 32 32 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

416 112 szk szk szk 240 szk szk szk szk szk 64 szk szk

13

96

0

0

96

3

Tanórák összesen:

624

496

0

1120

35

Mindösszesen óra:

1372

1008

0

2380

Fejlesztıi ismeretek Fejlesztıi ismeretek 1. HTML nyelv XML technológia Kliens oldali programozás Fejlesztıi ismeretek 2. Szerver oldali programozás Fejlesztıi platformok Fejlesztıi platformok alkalmazása Grafika és animáció Web alkalmazások üzembehelyezése Egyéb webkészítési technikák Front page PHP nyelv

53 165/5.0/1147-06 Szakdolgozat készítés 14. évfolyam: 13-14. évfolyam

A szakmai elmélet és gyakorlat százalé50,59% kos aránya:

49,41%

Jelenleg nem rendelkezünk szakmai vizsgáztatás lehetıségével, így ennek szabályozására sem kerül most sor. Iskolánk iskolarendszeren kívüli szakmai képzést nem folytat.

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

109


Alkalmazott jogszabályok A pedagógiai program készítésénél és módosításánál alkalmazott legfontosabb hatályos jogszabályok: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl 243/2003. (XII. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A nevelıtestületnek a pedagógiai program felülvizsgálatát, értékelését kétévente el kell végeznie, és szükség esetén a módosításokat meg kell tennie. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A pedagógusok szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását

110


A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója a nevelıtestület bármely tagja a pedagógusok szakmai munkaközösségei az iskola fenntartója A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülıi, illetve diákönkormányzati képviselıi útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. A pedagógiai program egy–egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: a fenntartónál (nyomtatott forma) az iskola igazgatójánál (nyomtatott és elektronikus forma) az igazgatóhelyetteseknél (elektronikus forma) az iskola nevelıi szobájában (elektronikus forma) az iskola könyvtárában (nyomtatott forma) az iskola honlapján

111


Mellékletek 1.

A pedagógiai program megvalósításához szükséges taneszközök és felszerelések jegyzéke

2.

Nevelıtestületi értekezlet jegyzıkönyve

3.

A Szülıi Szervezet írásos véleménye a nevelési programmal és a helyi tantervvel kapcsolatosan

4.

A DÖK írásos véleménye a nevelési programmal és a helyi tantervvel kapcsolatosan

5.

Fenntartó mellékletei (Szakértıi véleményezés, képviselıtestületi határozat)

112

II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

Recommend Documents