II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése című pályázati felhívásához

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése című pályázati felhívásához

Kódszám: TÁMOP - 3.4.2/09/2.

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

1

Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE ...............................................................4

B.

A1.

Alapvető cél és háttér információ ........................................................................ 4

A2.

Részcélok ............................................................................................................ 4

A3.

Rendelkezésre álló forrás .................................................................................... 5

A4.

Támogatható pályázatok várható száma ............................................................. 5

PÁLYÁZÓK KÖRE ..........................................................................................6 B1. Jogi forma .............................................................................................................. 6 B2. Méret...................................................................................................................... 7 B3. Székhely................................................................................................................. 7 B4. Iparág .................................................................................................................... 8 B5. Típus/karakter ....................................................................................................... 8 B6. Egyéb kizáró okok .................................................................................................. 8

C.

A PÁLYÁZAT TARTALMA ...............................................................................9 C1. Támogatható tevékenységek köre.......................................................................... 9 C 1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek: ...................................................... 9

C1.2. Választható, bírálatnál előnyt jelentő kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások .......................................................................................... 10 C1.3. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban.................. 12 C2. Nem támogatható tevékenységek köre ................................................................ 14 C3. Elszámolható költségek köre ................................................................................ 14 C4. Nem elszámolható költségek köre ........................................................................ 16 C5. Illeszkedési előírás............................................................................................... 16 C6. Projekt iparági korlátozása .................................................................................. 19 C7. Projekt területi korlátozása .................................................................................. 19 C8. A projekt megkezdése .......................................................................................... 19

C8.1. Megkezdettség................................................................................. 19 C9. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje ......................... 20 C10. Fenntartási kötelezettség ................................................................................... 20 C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban..................................... 20

D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK....................22

E.

D1.

Támogatás formája............................................................................................ 22

D2.

Támogatás mértéke ........................................................................................... 22

D3.

Támogatás összege ........................................................................................... 22

D4.

Az önrész összetétele ........................................................................................ 22

D5.

Egyéb pénzügyi eszközök .................................................................................. 22

D6.

Biztosítékok köre............................................................................................... 22

D7.

Előleg igénylése................................................................................................. 23

D8.

Egyéb feltételek................................................................................................. 23

KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK ...................................................................24 E1. Monitoring mutatók .............................................................................................. 30

F.

ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK ..............................................................32 F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése ............................................. 32 F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje ...................................... 32 F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók ................................ 33 F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) .............................. 33

2

F4.1. Érkeztetés ....................................................................................... 33 F4.2. Jogosultság vizsgálata ....................................................................... 34 F4.3. A jogosultsági hiánypótlás rendje........................................................ 34 F4.4. Befogadás ....................................................................................... 34 F4.5. Tartalmi értékelés............................................................................. 34 F4.6. Bírálat............................................................................................. 34 F4.7. Döntés ............................................................................................ 35 F4.8. A Támogatási Szerződés megkötésének feltételei .................................. 35 F4.9. A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamata .................................... 36 F4.10. A monitoring adatok szolgáltatásának rendje és előrehaladási jelentések 38 F4.11. Helyszíni szemle és ellenőrzések ....................................................... 38 F5. Panaszkezelés ...................................................................................................... 38 F6. Vonatkozó jogszabályok listája ............................................................................ 40 F7. Fogalomjegyzék.................................................................................................... 42

3

A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1.

Alapvető cél és háttér információ

Az elmúlt években zajló, és a tervezett, közoktatást érintő fejlesztések kiemelt célja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, a munkaerő-piaci esélyteremtés javítása, a társadalmi kirekesztődés megelőzése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyteremtése érdekében fontos lépés az együttnevelés minél szélesebb körű elterjesztése. Az elmúlt évtizedben korábban nem tapasztalt közeledés és egymásra utaltság tapasztalható a többségi pedagógia és a gyógypedagógia között az oktatás-nevelés szervezésének területén. A változások elindítója és mozgatója az együttnevelés, annak a megvalósulása, hogy az erős hagyományokkal rendelkező speciális intézményrendszer mellett megjelent a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése, neveléseoktatása. Az együttnevelés elterjedésével a befogadó intézmények révén sokat tehetünk a pedagógiai gyakorlat megújulásáért, a szemléletváltásért. A gyógypedagógiai intézmények szervezetében és működésében is fontos a szakmai megújulás, amelynek egyik fontos feladata az együttnevelés támogatása, úgy, hogy az oktatási alapfunkciók mellett megjelennek azok a tevékenységek, amelyek csökkentik a különnevelés kedvezőtlen hatásait, illetve amelyek direkt módon elősegítik az együttnevelést. Ahhoz, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a számára legmegfelelőbb, egyéni fejlődését leginkább szolgáló körülmények között tanulhasson, elengedhetetlenül szükséges a gyógypedagógiai intézmények szakmai minőségének megújulása. A világbanki PHARE és egyéb közösségi programok korábbi eredményeire támaszkodva elsőként az NFT Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program 2.1.B intézkedése támogatta rendszerszintű fejlesztésekkel és konkrét programokkal a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését, az inkluzív pedagógiai gyakorlat elterjesztését. A támogatás pályázati és központi programokon keresztül zajlott, amelynek keretében 194 pályázó intézmény 1700 pedagógusa és az együttnevelésben érintett más szereplő kapott általános és módszertani felkészítést az eredményesebb pedagógiai munkához, az együttnevelés megvalósításához. A pályázat célja, hogy a gyógypedagógiai intézmények szakmai minőségük megújításával képesek legyenek arra, hogy integrálható tanulóikat felkészítsék a többségi iskolákba való átmenetre, folyamatos támogatást nyújtsanak az együttnevelésben részt vevők számára, az integráció bármelyik formája a lehető legjobb minőségben történhessen, támogassák a többségi intézményeket a sajátos nevelési igényű tanulók befogadásában. Az átvezetés és befogadás minőségi megvalósítása csak a két intézménytípus pedagógusainak optimális együttműködésével, az együttnevelésben érintett valamennyi szereplő aktív bevonásával, részvételével, a pedagógiai környezet, eszközrendszer megújításával lehetséges.

A2.

Részcélok

A gyógypedagógiai intézmények a befogadó intézményekkel közösen, a helyi sajátosságoknak megfelelő, szakmai együttműködéseket dolgozzanak ki az együttnevelés különböző formáinak megvalósítására. A fenti intézmények szervezete és működése képes legyen a változások kezelésére, továbbvitelére, alkalmassá váljon az intézmény társadalmi környezetével való együttműködésre. A pályázati projekt segítségével az inkluzív nevelést erősítő, életpályát befolyásoló egyénre szóló tanulási utak, átvezetési programok alakuljanak ki. Az intézmények megújuljanak pedagógiai módszereikben, tanulásszervezési eljárásaikban.

4

A3.

Rendelkezésre álló forrás

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a konvergencia régiókban: 766 000 080 Forint. A projekt keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 10 %-a a konvergencia régiókban: 76 600 008 Forint fordítható. Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A4.

Támogatható pályázatok várható száma

A támogatott pályázatok várható száma: a konvergencia régiókban: 24-34 db

5

B. PÁLYÁZÓK KÖRE B1. Jogi forma 1. A pályázati kiírásra az alábbi szervezetek nyújthatnak be pályázatot (KSH besorolással): • • • • •

Központi költségvetési szervek és intézményeik (KSH 31) Helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek és intézményeik (KSH 32), országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek és intézményeik (KSH 35) önkormányzati társulások 1(KSH 36), non-profit szervezetek

Jelen pályázati kiírásra pályázatot nyújthatnak be az önálló jogi személyiséggel rendelkező közoktatási intézmény fenntartók közül a helyi önkormányzatok és azok társulásai – beleértve a többcélú kistérségi társulást, továbbá a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a alapján létrejött intézményi társulás – (a továbbiakban: helyi önkormányzatok), továbbá a közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartói – ideértve az egyházi jogi személyt, társadalmi szervezetet, alapítványt, közalapítványt, országos kisebbségi önkormányzatot, közhasznú társaságot,– illetve a közoktatási intézményt fenntartó központi költségvetési szervet az alábbi nevelési-oktatási intézményeik vonatkozásában: a.

a 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 20.§ (1) bekezdése szerinti i. óvoda; ii. általános iskola; iii. szakiskola; iv. gimnázium, szakközépiskola v. gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; vi. diákotthon és kollégium

b. a Kt. 30. § (6) bekezdésben meghatározott intézménye vonatkozásában, ahol a fenntartó a Kt. 30/A §-a alapján – nem közoktatási intézmény fenntartója esetén a Kt. 30/A §-a és 125. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – megszervezte, és biztosítja a fejlesztő iskolai oktatást (pl. rehabilitációs int., gondozó otthon….) c. a Kt. 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmény azon feladatellátási helye vonatkozásában, ahol alapfeladat-ellátás keretében nevelési- oktatási tevékenység folyik -azaz az a. pontban felsorolt intézményegységek vonatkozásában

2. Kizáró rendelkezések: a. Jelen pályázatba nem vonhatók be azon intézmények/feladatellátási helyek, amelyek vonatkozásában a fenntartó az alábbi pályázati kiírások keretében támogatást nyert:

1 Intézményfenntartó társulások esetében a pályázó megnevezése: Xy intézményfenntartó társulás nevében yz gesztor önkormányzat

6

i. TÁMOP 3.1.4/08/1 TÁMOP 3.1.4/08/2 és TÁMOP 3.1.4/09/1 – „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben” c. pályázatok – „Az Egységes ii. TÁMOP 3.1.6/08/1 és TÁMOP 3.1.6/08/2 Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében” c. pályázatok b. Jelen pályázati kiírás keretében nem pályázhatnak jogi személyiséggel rendelkező for-profit szervezetként, egyéni vállalkozóként működő fenntartók. 3. A fenntartó/k a pályázatát/ukat a fenntartásában/ukban lévő intézmények/feladatellátási helyek vonatkozásában egy pályázat keretében nyújthatja be az alábbiak szerint: a. Jelen pályázati kiírás keretében a fenntartó(k)nak legalább 3 feladatellátási hely fejlesztésére kell benyújtani pályázatot. A feladatellátási helyeket úgy kell kiválasztani, hogy a pályázatba egy gyógypedagógiai intézmény és legalább 2 db olyan közoktatási intézmény (befogadó intézmény2) kerüljön bevonásra, amely vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését. b. A pályázati célok teljesülése érdekében a feladatellátási helyek kiválasztásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a pályázatba olyan feladatellátási helyek kerüljenek bevonásra, amelyek közvetlen szakmai kapcsolatban állnak egymással ( pl. utazó gyógypedagógus jár a gyógypedagógiaiból a többségi intézménybe rendszeresen vagy időnként, esetleg helyeztek már át gyereket korábban stb.), illetve egyéni átvezetési programot valósítanak meg. 4. A konzorciumi formáról: Jelen pályázati kiírás keretében több fenntartó együttesen, konzorciumban is benyújthat pályázatot. Ebben az esetben a pályázathoz mellékelni kell a konzorciumi együttműködési megállapodást, a Pályázati útmutató mellékletét képező megállapodás-minta alapján. Amennyiben a pályázó a fenti 3. a. pontban foglalt, a feladatellátási helyek kiválasztására vonatkozó szakmai feltételeket önállóan teljesíteni nem tudja, úgy pályázatát kizárólag konzorciumi formában nyújthatja be Konzorciumi tag lehet, aki az 1. pontban foglalt szervezeti és jogi feltételeknek megfelel. A konzorciumi tagok száma legfeljebb 3 lehet.

B2. Méret Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns.

B3. Székhely Devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon a konvergencia régióban székhellyel rendelkező szervezet.

2

A befogadó intézmény fogalmát a Fogalomjegyzék tartalmazza.

7

B4. Iparág Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns.

B5. Típus/karakter Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns.

B6. Egyéb kizáró okok Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, a. amely adósságrendezési eljárás alatt áll, b. amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178.§ 32 pontja szerint nem minősül köztartozásmentes adózónak és ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal nem igazolja, vagy nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. c. amely a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében a pályázat befogadásának feltételeként nem tesz írásbeli nyilatkozatot annak tudomásul vételéről, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása a 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet 92. § (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon - visszatartásra kerül; d. amely nem felel meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ban előírt, rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményeinek; e. amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; f.

amely működéséhez a szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

g. amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor; h. akivel szemben a közpénzekről nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség fennáll. i.

amely nem tesz eleget az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló jogszabályi kötelezettségnek, amely nem rendelkezik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. § szerinti közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A kizáró feltétel a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókra is vonatkozik.”

8

C. A PÁLYÁZAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre C 1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek: A tevékenységek javasolt ütemtervét és paramétereit a 22. számú melléklet tartalmazza A gyógypedagógiai és befogadó intézmények által közösen megvalósítandó tevékenységek

•

•

•

• • •

•

• •

Menedzsmentképzés a pályázati programban részt vevő közoktatási intézmények vezetői számára legalább 30 óra időtartamban (az együttnevelésre felkészítő oktatásszervezési képzés) intézményenként legalább 2 vezető (igazgató, igazgatóhelyettes, szakmai vezető) részvételével. A HEFOP keretében kidolgozott, a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelését támogató programok, és eszközök adaptációja az együttműködő intézmények pedagógus-teamjének (legalább 3 pedagógus) részvételével. Egyéni fejlesztési, illetve átvezetési tervek standardjainak adaptációja az intézménytípusok közötti és munkaerő-piaci átmenetek támogatására, az egyéni tervek megvalósításának folyamatos nyomon követése team-munkában, legalább 3 pedagógus részvételével. Diákok inkluzív szemléletének kialakulását segítő attitűdformáló program/tréning alkalmazása befogadó gyermekközösségek körében, az intézményi együttműködésben részt vevők diákcsoportjaiban. Továbbképzési program az együttnevelés pedagógiai gyakorlatának támogatására intézményenként legalább 2 pedagógus részvételével 60 órás képzési programban Az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az a jelen pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elősegítse és az intézmények pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa, intézményenként 3 fős team – ebből egy fő vezető beosztású munkatárs – részvételével. Új szereplők bevonása, a különböző integrációs formák megvalósításával kapcsolatos tevékenységekbe (pl.: szülő szervezetek, civil szervezetek, fenntartói szereplők, alternatív munkaerő-piaci szereplők, más munkaadók, helyi média, stb.) a megvalósítási időszak alatt legalább 5 alkalommal az intézményi együttműködések keretében Intézmények közötti szakmai együttműködések formáinak kidolgozása,a modell leírása és működtetése legalább 3 fős szakmai team közreműködésével Önálló intézményi innováció, amely az intézmény befogadó pedagógiai gyakorlatát támogató működési és szervezeti átalakulásra, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az osztálytermi munkát nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását segítő egyéni fejlesztésre, az egyéni fejlődést támogató oktatási és tanulási utak, programok, kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására fókuszál. A megvalósításban legalább 3 fős szakmai team részvétele kötelező az intézményi együttműködések keretében.

9

Szolgáltatót közbeszerzési eljárással vagy nyílt, diszkrimináció mentes eljárással kell kiválasztani.

•

Tájékoztatás, nyilvánosság A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (www.nfu.hu) honlapjáról letölthető „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” tartalmazza. A kedvezményezett a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő IV. számú kommunikációs csomagot köteles megvalósítani és a fentiekben hivatkozott „Arculati Kézikönyvben” szereplő „C” típusú hirdetőtáblát, a projektzárást követően pedig a „C” típusú emlékeztető táblát köteles elhelyezni a projekt megvalósításának.

C1.2.

Választható, bírálatnál tevékenységek, szolgáltatások

előnyt

jelentő

kapcsolódó

Jelen pályázat keretében a pályázó a fejlesztési program sikeres megvalósítása érdekében a kötelező tevékenységeken túl további olyan, a következőkben felsorolt tevékenységeket is tervezhet, amelyek a pályázat céljaihoz illeszkednek, azok megvalósítását szolgálják. A tevékenységek javasolt ütemtervét és paramétereit a 22. számú melléklet tartalmazza. 1. A gyógypedagógiai és befogadó intézmények által közösen megvalósítható tevékenységek • Fejlesztő eszköz/eszköztár kifejlesztése, kipróbálása, standardjainak leírása valamint alkalmazása a részt vevő intézményekben. A tevékenység megvalósítása intézményenként 2 pedagógus bevonásával ajánlott, • A pedagógushallgatók hospitálási lehetőségeinek, gyakorlati tapasztalatszerzési módjainak bővítése

•

•

Pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja („jó gyakorlatok átvétele”), a pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, az integráció különböző formáinak megvalósítása. Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele ajánlott 80 óra időtartamban3: intézményi folyamat-szaktanácsadói szolgáltatás (intézményvezetés, komplex fejlesztési folyamat); és kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadói (pedagógiai módszertan); és adaptációs szaktanácsadó (az integráció osztálytermi folyamatainak támogatása) szolgáltatások tekintetében

3 A tanácsadói szolgáltatások az Educatio honlapján található országos tanácsadói listáról választhatók, érhetők el. (www.educatio.hu)

10

További - a sajátos nevelési igényű gyerekek együttneveléséhez támogatást nyújtó - oktatási, pedagógiai tanácsadói szolgáltatás tervezése és megvalósítása is tervezhető,

•

IKT-eszközökkel támogatott tanulási módszerekre való felkészülés és azok alkalmazása az intézmény pedagógiai gyakorlatából adódó speciális szükségletek kielégítésére. A tevékenység intézményenként 2 tanulócsoportban, 2 pedagógus részvételével ajánlott.

•

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, a sajátos nevelési igényű tanulók digitális készségeinek fejlesztéséhez. Kompetencia alapú oktatási program, programcsomag4 bevezetése, alkalmazása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára készített AJÁNLÁSOK5 figyelembe vételével „Szövegértés-szövegalkotás” és/vagy Matematika kulcskompetencia területen, ajánlott 2 tanulócsoportban; óvodai programcsomag ajánlott 1 óvodai csoportban; kollégium esetén ajánlott 1 kollégiumi csoportban. Amennyiben a pályázó a HEFOP 3.1.2, vagy 3.1.3 vagy 2.1.6. pályázati programok keretében bevezette és alkalmazza a kompetencia alapú programot, programcsomagot valamely kompetencia területen, abban az esetben az intézmény vagy a HEFOP-ban nem érintett másik kompetenciaterületen valósíthat meg az implementációs tevékenységeket vagy más tanulócsoportot vonhat be a programba.

•

•

További választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára készített AJÁNLÁSOK figyelembevételével.

•

Módszertani képzés, újszerű tanulásszervezési eljárások (a pedagógusok pedagógiai gyakorlatát megújító oktatásszervezési, óravezetési technikák pl.: tanórai differenciálás, projektmódszer, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák, stb.) elsajátítása és megvalósítása intézményenként 2 pedagógus részvételével ajánlott, valamint a pályázó tervezheti a bevezetésre kerülő kompetencia alapú oktatási programokhoz, programcsomagokhoz illetve az óvodai programcsomaghoz illeszkedő, azok komplex alkalmazására felkészítő képzést intézményenként 2 pedagógus részvételével ajánlott.

•

A pályázó tervezheti a kompetencia alapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tanulói és tanári taneszközök beszerzését, illetve az óvodai program moduláris nevelési eszközeinek beszerzését. További, a pályázat céljaihoz illeszkedő – a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelését támogató pedagógus továbbképzési programok

•

4 A pályázatban minden olyan, tankönyvjegyzéken található tankönyv elszámolható, amely 2008. február 8-án megjelent 2/2008 (II. 08.) OKM rendelettel kihirdetett, vagy azt követően miniszteri rendeletben kihirdetett vagy jóváhagyott kerettanterv alapján került kifejlesztésre és akkreditálásra, és legkorábban 2008. május 16-át követően kapott tankönyvvé nyilvánítási határozatot (figyelembe véve a tankönyvek engedélyezési eljárásának határidejét). Az oktatási és kulturális miniszter jóváhagyott programcsomagok részét képező tankönyvek listáját a tankönyvjegyzék külön része tartalmazza „Az oktatási és kulturális miniszter által jóváhagyott kompetencia alapú oktatási program (programcsomag) részeként jóváhagyott tankönyvek” címmel 5

Az NFT HEFOP 2.1.1 központi program „B” komponens keretében a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat együttnevelő iskolák számára kifejlesztett szolgáltatói eszközrendszer egyik eleme, amely a kompetencia alapú programcsomagok SNI-szempontú adaptációját támogatja. Az ajánlások 5 kompetenciaterülethez (szövegértésszövegalkotás, matematika, idegen nyelv, életpálya-építés, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák), valamint az óvodai neveléshez készültek, kompetenciaterületenként minden fogyatékossági területet lefedve Elérhetők a www.sulinovadatbank.hu honlapról.

11

•

•

megvalósítása. A tervezett továbbképzésnek a pedagógus-továbbképzés rendszerében akkreditált képzésnek kell lenni. A pályázatban lehetőség van a továbbképzésen résztvevő pedagógusok helyettesítési díjának, illetve a továbbképzés egyéb kapcsolódó költségeinek elszámolására – a költségvetési specifikációban foglaltaknak megfelelően. További - a sajátos nevelési igényű gyerekek együttneveléséhez támogatást nyújtó - oktatási, pedagógiai tanácsadói szolgáltatás tervezése és megvalósítása, illetve szükség szerint a kötelező tevékenységeknél megjelölt tanácsadói szolgáltatások magasabb óraszámban való igénybevételére.

2. A gyógypedagógiai intézmények által megvalósítható tevékenységek • Fejlesztő iskolai oktatás megszervezéséhez kapcsolódó tevékenységek folytatása ajánlottan legalább 3 fős team és egy vezető közreműködésével (lásd: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30/A § és a 125§ (2) bekezdés; 14/1994 MKM rendelet 9/A §; 2/2005. OM rendelet 3. sz . melléklete) • Szervezeti keretek megteremtése és az ellátás megvalósítása az egészségi állapot súlyos elváltozása miatt tankötelezettségüket mindennapi iskolába járással teljesíteni nem tudó gyermekek ellátása a) Súlyos, krónikus betegség, fejlődési rendellenesség esetén – pl. üvegcsont, súlyos epilepszia, stb. – ahol az állandó felügyelet és odafigyelés, az orvosi ellátás gyors elérhetőségének biztosítása szükséges – de e mellett (ennek ellenére) az iskolai fejlesztés is biztosítandó; b) Ép értelemhez - vagy értelmi fogyatékos állapothoz - pszichiátriai betegség is csatlakozik, mely állapot jelentősen nehezíti a gyermekek, tanulók közösségben való nevelését, oktatását, különösen akkor, ha ön-és közveszélyes magatartással társul. A helyzetelemzésben feltárt igényeknek megfelelően, 3 fős team és egy vezető közreműködésével (lásd: 11/1994 MKM rendelet 87 §)

C1.3. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban 1. Projektmenedzsmenttel szembeni elvárások: -

A projektgazdának (konzorcium esetén a konzorciumvezetőnek) vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes hossza alatt biztosítja: -

projektmenedzser

-

pénzügyi vezető

A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy (projekt)menedzsment tapasztalatokkal is rendelkező projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 10 órát. A projektmenedzsernek szakirányú, ennek hiányában egyéb felsőfokú végzettséggel és 2 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a projektmenedzsment területén.

A projekt pénzügyi végrehajtásának biztosítása érdekében a projektgazdának vállalnia kell egy pénzügyi vezető alkalmazását is munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 10 órát. A pénzügyi vezetőnek felsőfokú szakirányú vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel és szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie.

A pályázat keretében lehetőség van arra, hogy a projektmenedzser és a pénzügyi vezető feladatait egy személy lássa el, amennyiben rendelkezik az előírt

12

végzettségekkel és szakmai tapasztalattal. Ilyenkor a munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 20 órát. 2. A projekt szakmai megvalósításával kapcsolatos elvárások:

A pályázónak a pályázat szakmai tartalmát a bevont intézmények közoktatási szolgáltatásaira és a helyi szükségletekre vonatkozó helyzetelemzésre kell alapoznia. A helyzetelemzés szempontrendszerét a pályázati útmutató 20. sz. melléklete tartalmazza, amelyet a pályázónak a pályázatához kötelezően be kell nyújtania.

A pályázatot a fenntartó a projektbe bevont intézmények együttműködésével valósítja meg, az együttműködés szakmai felelőse a bevont gyógypedagógiai vagy konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény. A pályázó az együttműködés kereteit a bevont intézményekkel kötött szakmai együttműködési megállapodásban rögzíti, amelyet a pályázatához csatolnia kell, és amelynek kötelező tartalmi elemeit a 21. számú melléklet határozza meg.

A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy szakmai vezetőt biztosít munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői vagy megbízási jogviszony keretében. A szakmai vezető alkalmazására és képesítésére vonatkozó részletes előírásokat a költségvetési specifikáció tartalmazza.

A fejlesztési programok sikeressége szempontjából kiemelt jelentősége van a helyi nyilvánosság biztosításának. A pályázónak (a társadalmi nyilvánosság mellett) biztosítania kell, hogy a fejlesztési programot a szülők, tanulók, iskolaszék, egyéb érdekelt helyi szereplők még a pályázat benyújtása előtt megismerjék, véleményezzék (az intézményvezető erről szóló nyilatkozatát a szakmai együttműködési megállapodás – 5. sz. melléklet- tartalmazza). A pályázatban tervezni szükséges a nyilvánosság biztosításának folyamatosságát (pl. szülők, munkaerő-piaci szereplők felkészítése, részvétele, folyamatos tájékoztatásuk), illetve annak lehetőségét, hogy az érdekelt helyi szereplőknek legyen lehetőségük az eredmények értékelésére.

Szaktanácsadók igénybevétele: Tanácsadói szolgáltatást kizárólag külső szolgáltatótól lehet igénybe venni. A tanácsadói szolgáltatások igénybevételénél a közbeszerzési jogszabályok figyelembe vételével kell eljárni. Összeférhetetlenségi szabályok: A pályázó vagy a projektben résztvevő intézmény alkalmazásában álló pedagógustól szaktanácsadói szolgáltatás nem vásárolható. Nem vehető igénybe továbbá szaktanácsadói szolgáltatás olyan szolgáltatótól, amelyben a pályázó vagy az intézmény alkalmazásában álló pedagógus, projektmenedzser, vagy a projektmenedzsment tagja a szolgáltató szervezet tulajdonosa, vagy nevében nyilatkozatra jogosult személy, illetve mindezeknek közeli hozzátartozója tulajdonosi jogokat gyakorol.

Továbbképzési szolgáltatások igénybevétele: A képzési szolgáltatásokat a Pedagógus-továbbképzési Jegyzéken szereplő, akkreditált továbbképzések közül lehet igénybe venni. Összeférhetetlenségi szabályok: A pályázó vagy a projektben résztvevő intézmény alkalmazásában álló pedagógustól képzési szolgáltatás nem vásárolható. Nem vehető igénybe továbbá képzési szolgáltatás olyan szolgáltatótól, amelyben a pályázó vagy az intézmény alkalmazásában álló pedagógus, projektmenedzser, vagy a projektmenedzsment tagja a szolgáltató szervezet tulajdonosa vagy nevében nyilatkozatra jogosult személy, illetve mindezeknek közeli hozzátartozója tulajdonosi

13

jogokat gyakorol. A képzési szolgáltatások jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

igénybevételénél

a

közbeszerzési

A pályázat megvalósításában közreműködő pedagógusok többletmunkája a projektben a költségvetési specifikáció (IV. sz. melléklet) alapján honoráriumként számolható el (Honoráriumban csak a fejlesztésben érintett feladatellátási hely pedagógusa részesülhet.). A fejlesztési programban résztvevő pedagógus az adott feladatot az alapfeladataira fordított munkaidő terhére nem végezheti.

A pályázók, illetve kedvezményezettek részére a regionális hálózatkoordinációs központok (TÁMOP 3.2.2 kedvezményezettjei) a megvalósítás során szakmai támogatást nyújtanak, ingyenes szolgáltatásokat biztosítanak (pl. online információs felület, help desk szolgáltatás, tájékoztatók, workshopok rendezése, stb.). Emellett nyomon követik a közoktatási fejlesztések szakmai megvalósulását, amivel kapcsolatban jelen pályázat kedvezményezettjeit adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A projektnek meg kell felelnie az ÚMFT horizontális céljainak.

C2. Nem támogatható tevékenységek köre Mindazon tevékenységek a nem támogatható tevékenységek körébe sorolandók, melyek a pályázati kiírás céljaihoz nem illeszkednek. Nem támogatható az a konkrét tevékenység, amely hazai forrásból vagy a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Programból, illetve az ÚMFT más forrásaiból már támogatásban részesült.

C3. Elszámolható költségek köre Jelen pályázatra vonatkozóan az elszámolható költségek körére vonatkozó általános szabályokat az ESZA elszámolható költségek általános útmutató (2. sz. melléklet), a keresztfinanszírozás esetében az ERFA elszámolható költségek általános útmutató (3. sz. melléklet) tartalmazza. A pályázatra vonatkozó specifikus szabályokról az elszámolható költségek körében felsorolt egyes költségtípusokról részletesen jelen útmutató 4. sz. mellékletét képező Költségvetési specifikáció rendelkezik. A részletes költségvetési táblázatok mind a négy lapjának kitöltése kötelező! (Projekt adatlap, Részletes költségterv lap, Költség ütemezés lap, valamint eszközbeszerzés esetén Eszközlista). Nem konzorciumi pályázat esetében a pályázónak a részletes költségvetési táblában a konzorciumvezetőre vonatkozó táblákat kell kitöltenie. Konzorciumi pályázat esetében kötelező benyújtani a konzorcium összesített költségvetését, valamint a konzorciumban szereplő minden egyes Tag önálló részletes költségvetését és kapcsolódó szöveges indoklását. A pályázat keretében (előkészítési költség) nem számolható el. A pályázat keretében ERFA jellegű költségekre a pályázaton elnyert támogatás legfeljebb 10%-a használható fel, amelyre az ERFA elszámolható költségek általános útmutató az irányadó. A pályázat keretében előkészítési költség nem számolható el. A projekttel kapcsolatban a következő költségek számolhatóak el:

14

I. Projektmenedzsment költségei − Bérek, bérjellegű kiadások − Megbízási díj és járulékai, vállalkozói díj (kivéve projektmenedzser) − Utazási költség, napidíj/étkezési költség, szállásköltség II. Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek − Bérek, bérjellegű kiadások − Megbízási díj és járulékai − Utazási költség, napidíj/étkezési költség, szállásköltség (kiküldetés esetén) − Pedagógusok képzési költsége III. Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások − Szaktanácsadási szolgáltatás − Egyéb igénybevett szolgáltatások („jó gyakorlatok” átvételéhez kapcsolódóan) − Taneszközök beszerzése − Biztosítékok költsége IV. Egyéb szolgáltatások − Nyilvánosság biztosítása − Közbeszerzési eljárások költségei V. Eszközbeszerzés (ERFA átjárhatóság terhére) − A projekt keretében az ERFA átjárhatóság terhére kizárólag a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését támogató, illetve a projekt céljához illeszkedő, megvalósításához nélkülözhetetlen eszközök szerezhetők be. VI. Egyéb, a projekt végrehajtásával kapcsolatos (általános) költség − Telekommunikációs szolgáltatások (telefon, fax, internet) − Postaköltségek − Támogatás fogadására szolgáló elkülönített bankszámla megnyitásának költsége és számlavezetési díja − Dokumentációs, irattárazási, archiválási költségek Tartalék A tartalék összege nem haladhatja meg a projekt elszámolható költségeinek 1%-át. Költségtípus

A projekt elszámolható költségei arányában számított %-os korlát

Projektmenedzsment

max. 12%

Egyéb szolgáltatások

max.

Eszközbeszerzés (ERFA átjárhatóság terhére)

max. 10%

Egyéb a projekt végrehajtásával kapcsolatos (általános) költség

max. 8%

Tartalék

max. 1%

3%

15

Helyettesítési díj

max. 5%

C4. Nem elszámolható költségek köre Mindazon költségek nem elszámolhatóak, amelyek nem szerepelnek az elszámolható költségek között, valamint a projekt megvalósításához közvetlenül nem kapcsolódnak, illetve a projekt megkezdése előtt keletkeztek, különösen az alábbiak: •

föld, telek, ingatlan vásárlás

•

építés, felújítás, átalakítás, bővítés

•

nem a projekt keretében használt eszközök beszerzése

•

bútorok beszerzése

•

gépjármű beszerzése

•

bérleti díj

•

használt eszközök vásárlása

•

kamattartozás kiegyenlítés

•

hiteltúllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek

•

deviza-átváltási jutalék veszteség;

•

jutalékok és osztalék, profit kifizetés

•

visszaigényelhető adók

•

bírságok, kötbérek és perköltségek

•

lízingdíj

•

természetbeni hozzájárulás önerőként

•

biztosítékok költsége

•

értékcsökkenés

•

marketingeszközök fejlesztése

•

piackutatás

•

résztvevők (célcsoport) alkalmassági vizsgálata

•

biztosítási díj

•

tanárképzés (alapképzés), képzők képzése

•

jutalom /jubileumi jutalom és végkielégítés

•

13. havi fizetés

•

rezsiköltség

•

állagmegóvás/karbantartás

Továbbá különösen nem elszámolható az ESZA Elszámolható költségek általános útmutatóban, ERFA típusú tevékenységek tekintetében az ERFA Elszámolható költségek általános útmutatóban), valamint a Költségvetési specifikációban nevesített el nem számolható költségek.

C5. Illeszkedési előírás Kapcsolódó OP konstrukció

Lehatárolás

Szinergia

16

TÁMOP 3.1.1

A 3.1.1 kiemelt program kidolgozza az integráció különböző formáinak megvalósításának, a befogadó pedagógiai gyakorlat elterjesztésének eszközrendszereit, az egyéni átvezetéshez, egyéni fejlesztéshez szükséges pedagógiai standardokat, amelyek adaptációja a 3.4.2. pályázati program keretében történik meg. Kiemelt program gondoskodik az együttnevelést támogató pedagógiai módszerek, eljárások, jó gyakorlatok közzétételéről. Ezen eszközök, jó gyakorlatok adaptálását a 3.4.2. pályázók végzik.

A kiemelt program keretében történő pedagógia standardok fejlesztése hozzásegíti az együttnevelés különböző formáit megvalósító intézményeket azoknak asz egységes kereteknek és eljárásoknak az alkalmazásához, amellyel biztosítani tudják a sajátos nevelési igényű gyerekek eredményes integrációját. Az intézmény adaptációs folyamatai – a 3.4.2. projekt támogatásával -, eljárásai lehetővé teszik az egyéni sajátosságokhoz való igazodást, az intézmény helyi specifikumainak megjelenését.

A standardok kidolgozása és az együttnevelést támogató különböző fejlesztések eredményeinek közzététele a kiemelt projekt feladata. A 3.4.2. erre nem ad lehetőséget.

17

TÁMOP 3.1.4

A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben pályázat tevékenységei a kompetencia alapú oktatás elterjesztését szolgálják az ezt támogató különböző oktatás és tanulásszervezési feltételek megújítása révén. A kompetenciafejlesztést támogató tevékenységek együttesen vonatkoznak a projektet megvalósító intézmények gyerekés tanulócsoportjaira. Jelen pályázat tevékenységeinek fókuszában a sajátos nevelési igényű gyerekek különböző integrációs formáinak, egyéni átvezetési programjainak megvalósítása áll a gyógypedagógiai intézmények tudásátadása révén.

A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében támogatott intézmények pedagógiai gyakorlatában megjelenik a kompetencia alapú oktatás, a hozzá kapcsolódó eszköz-és módszertani sokszínűséggel. Ebben a körben megjelenő tudások, jó gyakorlatok a horizontális együttműködés, tanulás lehetőségét, a kialakult jó gyakorlatok disszeminációját kínálják 3.4.2. pályázói kör számára.

A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben pályázati nyertes intézményei nem pályázhatnak a TÁMOP 3.4.2. pályázatban. TÁMOP 3.2.2

A regionális hálózat tevékenységei a fejlesztés koordinációjára fókuszálnak, az együttnevelésbe bekapcsolódó 3.4.2. nyertes intézményei a fejlesztési program megvalósítói

A regionális oktatási központok koordinációs tevékenységei teszik lehetővé, hogy a szolgáltatások eljussanak a szükségleteknek megfelelően az együttnevelésben részt vevő innovatív iskolákhoz.

TÁMOP 3.1.6

Az EGYMI pályázat tevékenységeinek célja az együttnevelést támogató szakés szakmai szolgáltatások kibővítése, minőségi megújítása. A pályázók a projekt ideje alatt a fejlesztendő szolgáltatások nyújtására nem kapnak támogatást.

3.1.6. keretében a gyógypedagógiai intézmények a minőségi szakmai, módszertani szolgáltatások kialakításához, fejlesztéséhez kaptak támogatást. Az így rendelkezésre álló szolgáltatásokat a 3.4.2 pályázaton nyertes intézmények az integráció különböző formáinak megvalósítása során vehetik igénybe

Az EGYMI pályázat nyertesei nem pályázhatnak a TÁMOP 3.4.2. pályázatban

18

C6. Projekt iparági korlátozása Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns.

C7. Projekt területi korlátozása A projekt keretében elvégzett tevékenységek megvalósítása csak Magyarországon a konvergencia régió területén történhet.

C8. A projekt megkezdése A projekt a pályázat befogadásának napjától saját felelősségre megkezdhető. A projekt keretében előkészítési költség nem számolható el.

C8.1. Megkezdettség Támogatás a pályázat befogadását megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető. A projekt megkezdésének minősül: a. Jelen pályázati kiírás keretében megvalósuló, eszközbeszerzésre irányuló beruházás megkezdésének időpontja: az első beszerzett technológiai korszerűsítést eredményező eszköz szállítását igazoló okmányon feltüntetett, és az átvevő szervezet (Pályázó) által, a képviseletre jogosult aláírásával igazolt átvételi, vagy a Pályázó bármely telephelyére történő beszállítási nap. b. Immateriális javak esetében az átvétel időpontja, c. Egyéb tevékenység esetén (például oktatás, tanácsadás, személyi jellegű kifizetések, tanúsíttatás, stb.) a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja. A pályázó által aláírással elfogadott ajánlat szerződésnek minősül. A projekt megkezdésének legkésőbbi időpontjára vonatkozóan jelen pályázati kiírás keretében kötelező előírás nincs, de a megkezdésnél figyelembe kell venni, hogy a projektre vonatkozó - végső pénzügyi elszámolást tartalmazó – zárójelentést legkésőbb a C9. pontban jelzett határidőig be kell nyújtani. Amennyiben a projektgazda a pályázat benyújtását követően, de még a támogatási szerződés megkötése előtt támogatásból finanszírozandó beszerzés érdekében közbeszerzési eljárást kíván indítani, erről a 16/2006. (XII. 28.) MEHVM-PM rendelet 21. § (1) és a 22. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint, az ott felsoroltak benyújtásával értesíteni köteles a közreműködő szervezetet.

19

C9. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje A projekt megvalósítására annak megkezdésétől számítva legfeljebb 20 hónap áll a pályázó a rendelkezésére. A projekt szakmai megvalósításának végső határideje: 2011. június 02. A pályázó projekttel kapcsolatos végső pénzügyi elszámolását tartalmazó záró projekt előrehaladási jelentés benyújtásának végső határideje a szakmai tevékenységek fizikai teljesítését (projekt megvalósításának befejezését) követő 90. nap, de legkésőbb 2011. augusztus 31. amely időpontig legkésőbb a projektköltségek pénzügyi teljesítése is meg kell történjen a Kedvezményezett részéről.

C10. Fenntartási kötelezettség A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott projekt keretében megvalósult integrációs tevékenységeket, átvezetési programokat a projekt befejezését követően legalább 5 évig folytatja. A módosított helyi tantervnek és pedagógiai programnak megfelelő oktatási gyakorlat folytatását a pályázónak a 5 éves fenntartási időszak alatt szervezeti átalakítás esetén is garantálnia kell, továbbá megjelenítenie és érvényesítenie kell a vonatkozó alapdokumentumaiban (pl. közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, önkormányzati minőségirányítási program stb.) Amennyiben a pályázatba bevont intézmények Alapító okiratában nem szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése, akkor azt legkésőbb a projekt szakmai tevékenységének lezárását követően meg kell jelenítenie. A pályázónak vállalnia kell – a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett -, hogy a támogatásból beszerzett eszközök rendeltetésében és tulajdonjogviszonyban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. A támogatás által megvalósított fejlesztés eredménye (beleértve kifejlesztett szolgáltatások és eszközbeszerzés) a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Támogató előzetes jóváhagyása nélkül nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe. A pályázónak a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot nyilvántartania, és legalább 2020. december 31-ig azokat megőriznie.

elkülönítetten

kell

C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban

Jelen pályázatba nem vonhatók be azon intézmények, amelyek vonatkozásában a fenntartó az alábbi pályázati kiírások keretében támogatást nyert: 1. TÁMOP 3.1.6/08/1 és TÁMOP 3.1.6/08/2 – „Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében” c. pályázatok 2. TÁMOP 3.1.4/08/1 és TÁMOP 3.1.4/08/2 – TÁMOP 3.1.4-09/1 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” c. pályázatok

Jelen pályázati kiírás keretében nem pályázhatnak jogi személyiséggel rendelkező for-profit szervezetként, egyéni vállalkozóként működő fenntartók illetve önálló jogi személyiséggel nem rendelkező fenntartók.

Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek útmutatóban megfogalmazott célokkal nincs összhangban.

tartalma

pályázati

20

Nem nyújtható támogatás olyan fejlesztéshez, amely keretében a beszerezni kívánt eszközök nem felelnek meg a vonatkozó európai irányelveknek, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeleteknek; amelyhez a pályázó nem rendelkezik az esetlegesen szükséges engedélyekkel; vagy amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.

Jelen kiírásra benyújtott projekt más pályázati forrásból támogatásban nem részesülhet. A pályázó több kiírásra is benyújthatja pályázatát, de több nyertes pályázat esetén döntenie kell arról, hogy projektje megvalósításához melyik pályázati forrást veszi igénybe. Jelen pályázat keretében elnyert támogatás más támogatással nem kombinálható.

Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a pályázó a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét bérbeadási célra kívánja felhasználni.

Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a pályázó a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét a fenntartási kötelezettség fennállása alatt értékesíti.

Támogatás kizárólag új eszköz vásárlásához vehető igénybe.

Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely esetében a projektgazda nem tesz eleget a projektre vonatkozó horizontális szempontoknak.

21

D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK D1.

Támogatás formája

A pályázó működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) részesül.

D2.

Támogatás mértéke

A projekt elszámolható összes költségének 100 %-a.

D3.

Támogatás összege

A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege konzorciumi formában benyújtott pályázat esetén is: legalább 10.000.000 Ft, de legfeljebb 30.000.000 Ft lehet. A projekt keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 10 %-a, azaz legfeljebb 3.000.000 forint fordítható.

D4.

Az önrész összetétele

Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns.

D5.

Egyéb pénzügyi eszközök

Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns.

D6.

Biztosítékok köre

Biztosítéknyújtás tekintetében a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII.23.) Kormányrendelet X. fejezetének 57-61. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Felhívjuk figyelmüket, hogy a támogatási összeg – ideértve az előleget is – első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak.

22

D7.

Előleg igénylése

Minden Kedvezményezett – jogszabályi kivételtől eltekintve – a 281/2006. (XII. 23.) a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló Korm. rendeletben előírt biztosítékok nyújtása mellett a Támogatási Szerződésmegkötését követően jogosult előlegre, előlegigénylési dokumentum benyújtása mellett Jelen felhívás keretében a Kedvezményezett által igényelhető előleg összege – a Pénzügyminisztérium egyetértésével – elérheti a támogatási összeg 35%-t. A Kedvezményezett a Támogatási Szerződés elválaszthatatlan részét képező Előlegigénylésről szóló nyilatkozaton rendelkezik arról, hogy igényel-e előleget, vagy lemond arról. Amennyiben a Kedvezményezett nem kíván előleget igénybe venni, arról az előlegigénylési dokumentumon keresztül le kell mondania. A Kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget a támogatást nyújtó szervezetnek, amennyiben a Kedvezményezett nem nyújt be kérelmet időközi kifizetésre a támogatást nyújtó szervezethez az előleg kifizetésétől számított nyolc hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja.

D8.

Egyéb feltételek

A pályázat nem eredményezhet nyereséget a kedvezményezett számára, ezért a rendelkezésre bocsátott támogatási összeg után keletkező kamatbevételét, esetleges árfolyamnyereségét, valamint a projekt végrehajtása során keletkezett egyéb bevételeit kizárólagosan a projekt céljaival összhangban, a szerződés megszűntét megelőzően, a projekt megvalósításával szoros összefüggésben felmerülő, a projekt költségvetésén kívüli kiadásai kiegyenlítésére fordíthatja, és ezekről köteles elszámolni. Bevételnek tekintendő mindenféle ellenszolgáltatás összege, bármilyen jogcímen érkezzen a kedvezményezetthez. A jövedelem a nettó bevétel (bevétel csökkentve a működési kiadással). Nem tartozik a bevételek közé:

kötbér

a közbeszerzési dokumentumok eladásából származó bevétel (amennyiben a dokumentáció ellenértéke megfelel a 2003. évi CXXIX törvény 54. § (5) bekezdésében leírtaknak).

23

E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK A kiválasztás során használt kiválasztási kritériumok fő kategóriái: 1. Befogadási alapkritériumok 2. Jogosultsági kritériumok 3. Tartalmi értékelési kritériumok 1. Befogadási alapkritériumok Szempontok

1.

2.

Megjegyzés a szemponthoz

Igen/ Nem

Elutasítás esetén indoklás

Igen/ Nem


A pályázatot egy eredeti, két másolati és Amennyiben nem teljesül, akkor három elektronikus példányban hiánypótlás nélkül elutasításra kerül. nyújtották be. Benyújtásnak az a nap minősül, amikor a postai bélyegző szerint A pályázat a benyújtási határidőn belül a pályázatot ajánlott került benyújtásra. küldeményként postára adták. Amennyiben nem teljesül, akkor hiánypótlás nélkül elutasításra kerül.

3.

4.

Az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást.

Projekt adatlap 2.6. pontja Amennyiben nem teljesül, akkor hiánypótlás nélkül elutasításra kerül

A papír alapon benyújtott projekt adatlap Amennyiben nem teljesül, akkor az arra jogosult által, a megfelelő módon hiánypótlás nélkül elutasításra kerül. aláírásra került.

2. Jogosultsági kritériumok Szempontok


1.

A projekt megvalósításának helyszíne a Projekt adatlap 2.2 pontja konvergencia régióban van .

2.

A pályázatot az arra jogosult szervezet Projekt adatlap, alapító okiratok nyújtotta be és a konzorciumi partnerek is megfelelnek az útmutató B1. pontjában felsorolt jogi formáknak. A konzorciumi partnerek száma maximum 3 lehet.

24

Szempontok


3.

A pályázó az útmutató B1 pontja alapján Pályázati adatlap (3.17), 48. sz. a megfelelő számú és típusú intézményt nyilatkozat, alapító okiratok vont be a pályázatba.

4.

Projekt megvalósításának időtartama a Projekt adatlap 2.3, 2.4 pontja. pályázati felhívásban megadott időintervallum maximumán belül van.

5.

Kizárólag támogatható tevékenységek Projekt adatlap 36. sz. szerepelnek a tervezett tevékenységek nyilatkozat között.

6.

A részletes költségvetési tábla eredeti 2. melléklet: Részletes formátumát nem változtatták meg. költségvetési tábla

7.

A részletes költségvetési tábla a projekt Adatlap 5.6. pontja, 2. melléklet: adatlappal és a szöveges indoklással Részletes költségvetési tábla, számszakilag összhangban van szöveges indoklás

8.

A projekt adatlapban szereplő, az igényelt Projekt adatlap 5.6. pontja támogatásra vonatkozó táblázatok adatai 2. melléklet: Részletes egyezőek. költségvetési tábla

9.

A pályázati útmutatóban a költségvetésre 2. melléklet: Részletes előírt belső korlátokat betartották költségvetési tábla

10.

A pályázóra nem vonatkozik a B6 pontban Projekt adatlap - a pályázó szereplő kizáró okok egyike sem. nyilatkozatai (1., 2., 3., 10., 17., 20., 32., 50., 51., 52.)

11.

A pályázó a projekt adatlapon szereplő Projekt adatlap – a pályázó nyilatkozatok minden feltételének nyilatkozata megfelel.

12.

Igen/ Nem


Az adatlap minden kötelezően kitöltendő része ki van töltve

13.

A projekt adatlapot sem tartalmában, sem alakjában nem változtatták meg.

14

A pályázati útmutató F8 pontjában felsorolt, kötelezően benyújtandó dokumentumokat csatolta a pályázó.

15.

A monitoring mutatók minimális Projekt adatlap 5.7 célértékei megfelelnek a pályázati útmutató E 1. pontjában szereplő elvárásoknak

16.

Vállalta az esélyegyenlőséggel Projekt adatlap 8. pont kapcsolatos kötelező indikátorok teljesítését

17.

A pályázó a fenntartható fejlődésre Projekt adatlap 9. pont vonatkozó kötelező adatszolgáltatásnak eleget tett.

25

Szempontok 18.


Igen/ Nem


A pályázó vállalja az esélyegyenlőségi Projekt adatlap 8.2.1. munkatárs alkalmazását.

Amennyiben az ellenőrzés során a közreműködő szervezet hiányosságot állapít meg, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen nem megállapítható az adott szempont teljesítése, de a befogadási és jogosultsági kritériumokat magában foglaló táblázat „Megjegyzés a szemponthoz” oszlopa nem rendelkezik ellenkezőleg, az F4.2 pontban leírt módon egyszeri alkalommal hiánypótlásra van lehetőség.

3. Tartalmi értékelési kritériumok

Értékelési szempontok

1. Szakmai szempontok: A pályázati kiíráshoz/ programhoz/ és annak célkitűzéseihez való kapcsolódás

Elérhető maximális pontszám

Pályázati formanyomtatvány mellékletek és az adatlap vonatkozó pontja szerint

55

1.1. –

–

A benyújtott helyzetelemzés a megadott szempontok alapján részletes elemzést nyújt a program megvalósítási környezetéről. (5/2 pont)

5

A tervezett program a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségletekre válaszol. (5/3 pont)

1.2. A pályázat tervezett tevékenységei teljes körűen lefedik a pályázati útmutató C. pontjában foglalt kötelező tevékenységeket. (5 pont) (0 pont: a pályázat tervezett tevékenységei nem fedik le teljes körűen a pályázati útmutató C. pontjában foglalt kötelező tevékenységeket.)

5

1.3. Előnyben részesül az a pályázó, aki a kötelező tevékenységeken túl –

–

a pályázat céljához szorosan kapcsolódó, a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségletekre válaszoló, választható tevékenységeket tervezett be (8/3 pont);

8

és azok az oktatás minőségi javulását célzó a kompetenciák fejlesztésére fókuszáló tevékenységet, azok bevezetését és a bevezetést támogató tanácsadói tevékenységeket tartalmaznak. (8/5 pont)

26




1.4. –

A pályázati program kötelező és választható tevékenységei koherensek. (6/2 pont)

–

A pályázati program kötelező és választható tevékenységei együttesen az együttnevelő pedagógiai gyakorlat megújítását szolgálják. (6/2 pont)

–

A pályázati program kötelező és választható tevékenységei együttesen biztosítják az oktatás minőségi megújítását és az egyenlő hozzáférést. (6/2 pont)

6

1.5. –

–

A pályázó által a szakmai partnerekkel történő együttműködés tervezett formái megfelelnek a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségleteknek. (5/3 pont)

5

A pályázó által a szakmai partnerekkel történő együttműködés tervezett formái a hosszú távú szakmai együttműködést szolgálják. (5/2 pont)

1.6. –

A pályázó tervezi a helyi oktatási szereplőkkel (szülőkkel, diákokkal, fenntartóval) történő együttműködés formáit. (5/1 pont)

–

A pályázó tervezi a társadalmi partnerekkel (civil- és szakmai szervezetekkel stb.) való együttműködés megvalósítását. (5/2 pont)

–

A tervezett együttműködési formák megfelelnek a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségleteknek, valamint a hosszú távú szakmai együttműködést szolgálják. (5/2 pont)

5

1.7. A pályázat kiemelt célként kezeli a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tényleges átvezetését célzó programok megvalósítását –

6 pont adható, amennyiben az ehhez kapcsolódó tevékenységek a pályázati dokumentációból tükröződnek és a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségletekre válaszolnak.

–

4 pont adható, amennyiben az ehhez kapcsolódó tevékenységek a pályázati dokumentációból tükröződnek, de a tevékenységek nem mindegyiket kapcsolódik a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségletekhez.

–

2 pont adható, amennyiben az ehhez kapcsolódó tevékenységek a pályázati dokumentációban esetlegesek , és nem kellően kapcsolódnak a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségletekhez.

–

0 pont, amennyiben a pályázat nem fektet kellő hangsúlyt a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tényleges átvezetését célzó programok megvalósítására.

6

–

27




1.8. A pályázatban tervezett integrációs tevékenységek megjelenési formái a résztvevő intézmények körében: –

A pályázatban résztvevő valamennyi intézményben megjelenik az integrációs tevékenység valamely formája, és azok összhangban vannak a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségletekkel. (7 pont)

–

A pályázatban résztvevő intézmények nem mindegyikében jelenik meg az integrációs tevékenység valamely formája, de azok összhangban vannak a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségletekkel. (4 pont)

–

A pályázatban résztvevő intézmények nem mindegyikében jelenik meg az integrációs tevékenység valamely formája, és azok nincsenek összhangban a helyzetelemzésben feltárt intézményi és helyi szükségletekkel. (0 pont)

7

1.9. A pályázó által betervezett indikátor célértékek teljesítése összhangban van a pályázatban betervezett tevékenységekkel és reálisan teljesíthetők.

4

1.10. A pályázat biztosítja a program eredményeinek gyakorlati alkalmazhatóságát, szakmai fenntarthatóságát, katalizátor- és multiplikátor-hatások érvényesülését. 2. Tervezett költségvetés és költséghatékonyság

4

20

2.1. A pályázó által benyújtott költségvetés összhangban van-e a vállalt szakmai feladatokkal, érvényesül-e a költséghatékonyság elve?

8

2.2. A tervezett kiadások szöveges indoklása kellően megalapozza-e azok szükségességét a program megvalósítása szempontjából?

7

2.3. A program menedzsment költségei és a szakmai végrehajtási költségek aránya kellően indokolt-e és összhangban van a szakmai megvalósítással? 3. Erőforrások tapasztalat

a

program

lebonyolításához,

ez

irányú

5

15

3.1. A pályázó a projekt menedzsmentet és a pályázat szakmai vezetését a pályázati útmutató és mellékleteinek megfelelően tervezte be és az biztosítja a projekt eredményes megvalósítását.

5

28




3.2. A pályázatban tervezett eszközbeszerzések a költségvetési specifikáció előírásainak megfelelőek, illeszkednek a pályázat szakmai programjához, és a bevont intézmények között a szükségleteknek megfelelően kerültek elosztásra.

5

3.3. A pályázó rendelkezik megfelelő erőforrásokkal és infrastrukturális háttérrel, amellyel biztosítani tudja a pályázatba bevont intézmények gyakorlati együttműködését és segíti az átvezetési programok megvalósítását. 4. Horizontális szempontok

5

10

4.1. Milyen mértékben érvényesülnek a környezeti fenntarthatóság szempontjai a projekt megvalósítása során, amely tartalmazza: -

egyrészt a fenntarthatóság akciótervben minimum kritériumainak való megfelelést,

rögzítésre

kerülő

-

másrészt a fenntartható fejlődés szempontjainak a megvalósító szervezet szintjén való érvényesítését

5

4.2. Milyen mértékben érvényesülnek a projektben az esélyegyenlőség - roma, fogyatékossággal élők, férfi-női – szempontjai, illetve a területi egyenlőtlenségek csökkentésére és a területi kohézió érvényesítésére irányuló törekvések? Összpontszám

5

100

A tartalmi értékelés során hiánypótlásnak helye nincs, de a Bíráló Bizottság tisztázó kérdéseket tehet fel a projektjavaslattal kapcsolatban. Nem támogathatók azok a pályázatok: -

amelyek esetében a fenti szempontrendszer alapján a pályázatra adott összpontszám nem éri el a minimális 60 pontot. A 60 pont elérése nem jelenti automatikusan a támogatás megítélését,- amelyek a szakmai szempontok fő értékelési sor összpontszámából az 50%-ot (legalább28 pontot) nem érik el, továbbá

-

amelyek

az

1.2

értékelési

szempont

vonatkozásában

0

pontot

értek

el.

29

E1. Monitoring mutatók A monitoring mutatók minimálisan elvárt célértékei minden esetben a projektbe betervezett tevékenységekhez kötődnek, azokat a projekt tevékenységei által kell elérni. (azaz a kiinduló bázisértéket jelen pályázat keretében nullának tekintjük). Mutató neve

Típus

Mértékegység

Minimálisan elvárt célérték

Célértéke eléréséne k időpontja

Mutató forrása

output

db

24

2011

Tanúsítvány

output

fő

6

2011

Tanúsítvány

A projektbe bevont intézményekben akkreditált pedagógus továbbképzésen felkészített vezetők száma 6

eredmény

fő

6

2011

Tanúsítványo k

A különböző integrációs formák keretében a többségi intézménybe átvezetett sajátos nevelési igényű gyerekek száma

eredmény

fő

10

2011

Osztálynapló,

A különböző integrációs tevékenységekbe bevont többségi és

eredmény

(output/eredmény) Az együttnevelés pedagógiai gyakorlatát támogató akkreditált pedagógus továbbképzésen megszerzett tanúsítványok száma Az együttnevelés pedagógiai gyakorlatát támogató akkreditált pedagógus továbbképzést sikeresen elvégzett pedagógusok száma

6

Átvezetési tervek

fő

60

2011

Jelenléti ívek

A projektbe bevont intézményenként 2-2 fő

30

SNI gyerekek száma A különböző integrációs formák megvalósításába bevont szülők, diákok és helyi társadalmi szereplők száma

eredmény

fő

50

2011

Jelenléti ívek

Kérjük, hogy a projekt adatlap számszerűsíthető eredmények pontjában a fenti táblázatban megjelenő mutatókat szerepeltesse. A pályázat csak abban az esetben támogatható, ha a minimálisan elvárt érték teljesítését vállalni tudja. Pályázatában meg kell jelölnie, hogy a fenti mutatók mely években teljesülnek. Kérjük, ügyeljen arra, hogy a mutatók teljesülésének időpontjai összhangban legyenek a pályázatban bemutatott ütemtervvel, valamint a pályázat költségvetésével. A projekt keretében a képzéseken résztvevő pedagógusokról az alábbiak szerint szükséges adatot gyűjteni és az alábbi bontásban beszámolni: - a résztvevők neme, - a résztvevők életkora, - a résztvevők iskolai végzettsége, - a résztvevők intézménye szerinti régió (beleértve hátrányos helyzetű kistérség), - hátrányos helyzetű résztvevők száma (roma, megváltozott munkaképességű, -GYES-ről, GYED-ről visszatért nő), megcélzott és megszerzett képesítés, - a programba való belépés éve - a programból való kilépés éve. A projekt keretében végzendő adatgyűjtést a projekt folyamán kell végezni, az adatgyűjtés a támogató döntés előtt nem szükséges, a pályázati dokumentációban semmilyen formában nem kell jelezni. Az adatokról történő beszámolásához szükséges adatsablont a projekt ideje alatt fogják a támogatásban részesült intézmények megkapni.

31

F

ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázatokkal kapcsolatos részletes eljárásokat a 2007-13 időszak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet szabályozza.

F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése A 16/2006 MeHVM-PM együttes rendeletben foglaltak szerint.

F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati adatlapon, elektronikusan és papír alapon nyújtható be. A projekt adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. Kézzel írott pályázatok feldolgozására nincs lehetőség. A projektjavaslatot, a csatolandó mellékletekkel együtt 3 példányban (1 eredeti és 2 másolat), valamint további 3 elektronikus példányban (kizárólag CD lemezen), zárt csomagolásban kell eljuttatni ajánlott küldeményként, postai csomagként vagy gyorspostai szállítás igénybevételével a következő címre: Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP- 3.4.2/09/2 Közreműködő Szervezet: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 1055. Budapest, Bihari János utca 5. Kérjük, hogy a CD lemezen és annak tokján jól láthatóan tüntesse fel a Pályázati Felhívás kódszámát (TÁMOP-3.4.2/09/2.), a pályázó nevét és címét. Kérjük, ellenőrizze a kitöltött adatokat, illetve győződjön meg a kitöltés sikerességéről, az adathordozó épségéről! A nyomtatott és elektronikus formában benyújtott projekt adatlapban és a mellékletben található eltérés esetén a nyomtatott és cégszerűen aláírt példány tekintendő hitelesnek, azzal, hogy a nyomtatott és az elektronikus formájú projekt adatlap, és a melléklet megegyezőségéről a pályázó köteles gondoskodni. A pályázat elbírálása szakaszos. A pályázat 2009. november 2-től 2010. március 31-ig nyújtható be, a következők szerint: Benyújtásnak az a nap minősül, amikor a postai bélyegző szerint a pályázatot ajánlott küldeményként postára adták. A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok az www.nfu.hu honlapról tölthetőek le. További felvilágosítás az [email protected] e-mail címen, illetve a 0640/638-638 telefonszámon kapható.

32

F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók Felhívjuk a figyelmet, hogy: • •

A projekt adatlap kitöltésekor ügyelni kell a Projekt adatlap lapjain, illetve a jelen útmutatóban megadott tartalmi és terjedelmi követelmények pontos betartására. A projekt adatlap alakjának, formátumának megváltoztatása nincs lehetőség!

A papír-alapon benyújtott pályázatokat kizárólag összefűzött (pld. dossziéba lefűzött, spirálozott) formában tudjuk befogadni. A pályázati dokumentáció hitelesítéséül elegendő az eredeti projekt adatlap utolsó oldalát, valamint a nyilatkozatokat cégszerűen aláírni (a cégkivonatban lévő szabályozással megegyező módon).

F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében működő Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága a pályázatkezelési feladatokra közreműködő szervezeteket vesz igénybe, akik az eljárásrendben szabályozott kérdésekben a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága felhatalmazása alapján járnak el. Jelen pályázati konstrukció esetében a pályázatok döntés-előkészítését, a szerződéskötését, a finanszírozását, nyomon követését és ellenőrzését az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága (a továbbiakban: OKM TI) végzi.

F4.1. Érkeztetés A beérkezést követően megvizsgálásra kerül: • • • •

•

a pályázat pályázati útmutatóban meghatározott példányszáma; a pályázati útmutató előírása szerint a projekt adatlap elektronikus formában is benyújtásra került, a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget és eléri a minimálisan igényelhető támogatást és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást a papír alapon benyújtott projekt adatlap az arra jogosult által, a megfelelő módon aláírásra került.

Ha a projektjavaslat a fenti kritériumoknak nem felel meg, a Közreműködő Szervezet a projektgazda egyidejű tájékoztatása mellett, az indokok megjelölésével, a projektjavaslat beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja a projektjavaslatot. Jelen pályázati konstrukcióban a projektjavaslat elutasítása esetén a benyújtási határidőn belül lehetőség van új pályázat benyújtására.

33

F4.2. Jogosultság vizsgálata Amennyiben a fentiekben („Érkeztetés”) felsorolt feltételek adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, vizsgálatra kerül a pályázó és a pályázat jogosultsága, a pályázók köre, valamint a támogatható tevékenységek, a támogatható költségek szempontjából. Ez annak az ellenőrzését jelenti, hogy a pályázó/projekt megfelel-e a Pályázati Útmutató A., B., C., D. pontjai szerinti követelményeknek. Amennyiben a fentiekben („Jogosultság vizsgálata”) felsorolt feltételek adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek a Közreműködő Szervezet arról befogadó levélben értesíti a projektgazdát. A pályázó az elutasítás részletes okait tartalmazó levélben az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága rendeletben szabályozottak szerint értesül jogosulatlanságáról.

F4.3. A jogosultsági hiánypótlás rendje Amennyiben a pályázó valamely mellékletet nem csatolta és/vagy valamelyik csatolt melléklet nem felel meg az előírtaknak, mert hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra akkor az OKM TI a pályázót kizárólag írásban, egyszeri alkalommal megfelelő, de maximum 15 naptári napos határidő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel. Ha a hiánypótlást a megadott határidőn belül a projektgazda nem teljesíti teljeskörűen, az a projektjavaslat elutasítását eredményezi, ez esetben igazolásnak nincs helye.

F4.4. Befogadás Amennyiben a pályázat a fenti szempontokat figyelembe véve megfelel a jogosultság feltételeinek, a pályázat befogadásra kerül. A befogadás tényéről az OKM TI a pályázót írásban értesíti.

F4.5. Tartalmi értékelés A pályázat tartalmi értékelés annak megállapítására irányul, hogy a pályázatban szereplő információk a döntéshez szükséges részletességgel és tartalommal rendelkezésre állnak-e. A tartalmi értékelés alapjául szolgáló kiválasztási kritériumokat az E fejezet tartalmazza. Az értékelés pontozáson alapul. A tartalmi értékelés elvégzésére a közreműködő szervezet független, jogszabályban meghatározott szakmai tapasztalattal rendelkező külső értékelőket kér fel. Az értékelők javaslatot tesznek az F4.6 pontban meghatározott Bíráló Bizottságnak a pályázat támogathatóságára vonatkozóan. Nem támogathatók azok a pályázatok, amelyek esetében a fenti szempontrendszer alapján a pályázatra adott összpontszám nem éri el a minimális 60 pontot. A 60 pont elérése nem jelenti automatikusan a támogatás megítélését!

F4.6. Bírálat A Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága a benyújtott pályázatok elbírálása érdekében Bíráló Bizottságot hoz létre.

34

A támogatandó pályázatok az előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján a minimális támogatási ponthatárt elérő vagy azt meghaladó pályázatok rangsorolása alapján kerülnek kiválasztásra a rendelkezésre álló keret erejéig. A Bíráló Bizottság javaslati alternatívái az alábbiak lehetnek: • •

• • • •

a projektnek a pályázatban megfogalmazottakhoz képest változatlan tartalommal és feltételekkel történő támogatása; a projektnek a pályázatban megfogalmazottakhoz képest csökkentett elszámolható összköltséggel, illetve csökkentett támogatási összeggel történő támogatása ha a projektjavaslat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez, illetve aránytalanul magas; a projekt előfeltételekkel történő támogatása a projekt elutasítása; a projekt újraértékelése; a Bíráló Bizottságnak joga van a javaslattételt elnapolni szükség szerint egyes kérdések tisztázása céljából.

A forráshiány miatt nem támogatható, de minimális pontszámot kapott projektjavaslatokból tartaléklista képezhető és forrás rendelkezésre állása esetén Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága új bíráló bizottság nélkül a tartaléklistán szereplő projektgazdákat sortartás mellett –támogatásban részesítheti.

F4.7. Döntés A Bíráló Bizottság döntési javaslata a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága vezetőjéhez kerül döntésre. A döntésről történő tájékoztatást követően a pályázó jogosult a pályázatra vonatkozóan az értékelő lapban és a jegyzőkönyvben foglaltakat megismerni. Támogatott pályázat esetén a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága a támogatási konstrukció címét, a pályázó nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát, a döntés időpontját (év, hónap), és a projekt javaslat összpontszámát a NFÜ honlapján (www.nfu.hu), a pályázó külön hozzájárulása nélkül közzéteszi. Amennyiben a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóság vezetője a pályázatot elutasítja, a közreműködő szervezet a döntés kézhezvételét követően, írásban, elutasító levélben értesíti a pályázót arról, hogy pályázata nem kerül támogatásra. Az értesítés tartalmazza az elutasítás indokát is.

F4.8. A Támogatási Szerződés megkötésének feltételei A közreműködő szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok és az aláírt támogatási szerződés benyújtására a döntésről szóló tájékoztatásban annak kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napos határidőt tűz ki. A támogatási szerződés megkötéséhez dokumentumokat kell benyújtani:

a

kedvezményezettől

legalább

az

alábbi

35

a. a kedvezményezett nevében aláírásra jogosult aláíró személy vagy személyek - a költségvetési szerv, önkormányzat, egyház, felsőoktatási intézmény, közalapítvány, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság kivételével - bank által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintája, b. a kedvezményezett - a költségvetési szerv, önkormányzat, egyház, felsőoktatási intézmény, közalapítvány, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság kivételével - alapító (létesítő) okirata, illetve a külön jogszabály szerinti nyilvántartást igazoló okirata, c. ha a projektgazda lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárást, a megjelent hirdetmény, az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített összegezés, jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) határozata, valamint a vállalkozói szerződés, d. ha a projektgazda a projektadatlapot kizárólag elektronikusan, hitelesítés nélkül nyújtotta be, a kedvezményezett nevében aláírásra jogosult aláírásával ellátott projektadatlap, A Támogatási Szerződés megkötésének feltétele, hogy a Kedvezményezett az előírásoknak megfelelően és határidőre teljesítette a szerződéskötéshez szükséges feltételeket. A Támogatási Szerződés megkötésének feltételeit a támogatási döntésről szóló értesítő levél fogja részletezni. A szerződéskötéshez szükséges dokumentumok bemutatására vonatkozó a határidő elmulasztása esetén a támogatási döntés érvényét veszti a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendeletben szabályozottak szerint. A Támogatási Szerződés megkötésének feltételeit fentiek alapján a támogatási döntésről szóló értesítő levél részletezni.

F4.8.1. A Támogatási Szerződés módosítása Felhívjuk a figyelmet, hogy a Támogatási Szerződés módosítása csak kivételesen indokolt esetben, olyan célból és tartalommal lehetséges, amely a projekt eredeti célkitűzését nem változtatja meg. A Támogatási Szerződés esetleges módosítását a Kedvezményezett vagy a Támogató, kezdeményezheti írásban. A Kedvezményezettnek a szerződés-módosítási kérelmét megfelelő indoklással alátámasztva kell a módosítások beálltát megelőzően kell benyújtania. A módosítási kérelem tartalma nem lehet ellentétes az értékelés során meghatározott feltételekkel. A módosítási kérelem tárgyában hozott döntésről a Támogató írásban értesíti a kedvezményezettet. A Közreműködő Szervezetnek lehetősége van arra, hogy a szerződés módosítására vonatkozó kérelmet saját mérlegelése alapján elutasítsa.

F4.9. A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamata Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatási összeg – ideértve az előleget is – első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a D6 pontban meghatározott biztosítékok rendelkezésre állnak. A kedvezményezett a projekttel kapcsolatban felmerült és elszámolható költségei támogatás részének utólagos kifizetését a közreműködő szervezetnek benyújtott elszámolása alapján kezdeményezi.

36

A támogatás kifizetésére vonatkozó igények alátámasztására Kifizetési kérelmet, valamint a 281/2006. Korm. rendeletben, illetve a Támogatási Szerződésben meghatározott egyéb, az elszámolni kívánt költségek jogosultságát alátámasztó bizonylato(ka)t kell benyújtania. A kifizetés feltétele a Kifizetési kérelem, illetve a benyújtandó PEJ és mellékletei közreműködő szervezet részéről történő jóváhagyása. Amennyiben a Kifizetési kérelem, illetve a Kifizetési kérelemhez csatolt számla, egyéb bizonylat hiányos vagy hibás, az adott kérelemben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra, illetve a hiba javítására hívja fel a közreműködő szervezet a kedvezményezettet. Amennyiben a hiány pótlására és a hiba javítására a határidő leteltétől számított 8 naptári napon belül nem kerül sor, ez a Kifizetési kérelem érintett részének (bizonylatainak elutasítását eredményezi, ez esetben további kérelemnek nincs helye. Amennyiben a megvalósítás nyomon követése, illetve a folyamatba épített ellenőrzése során nem merül fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, a közreműködő szervezet intézkedik a jóváhagyott támogatás kedvezményezett részére – a támogatás fogadására megadott (nyitott) bankszámlaszámra történő folyósításáról. Amennyiben a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendeletben foglaltak szerint változtak a pályázatban szerepeltetett, a Támogatási Szerződésben rögzített feltételek, úgy a kedvezményezett köteles a Támogatási Szerződés módosítását – írásos kérelem formájában, a kérelem tárgya és indoklás megjelölése mellett – kezdeményezni. A támogatás folyósítása az alábbi formákban történhet: a) Támogatási előlegként b) Kedvezményezett (és/vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő) által kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára,, c) a kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése engedményezési szerződés bemutatás esetén a támogatást megelőlegező intézmény bankszámlájára. A projektek keretében a támogatás folyósítására előleg, illetve utófinanszírozás keretében nyílik lehetőség. A szállítói számlák közvetlen szállító részére történő kifizetésére jelen felhívás keretében nincs lehetőség. A pénzügyi elszámolás tartalmazza.

részletes

szabályozását

a

Támogatási

Szerződés

melléklete

F4.9.1. Előleg igénylésének lehetősége Minden kedvezményezett – jogszabályi kivételtől eltekintve – 281./2006. (XII.23.) Korm. rendelet előírt biztosítékok nyújtása mellett – a Támogatási Szerződés megkötését követően jogosult előlegre. Jelen felhívás keretében a Kedvezményezett által igényelhető előleg összege – a Pénzügyminisztérium egyetértésével – elérheti a támogatási összeg 35%-át. A Kedvezményezett a Támogatási Szerződés elválaszthatatlan részét képező Előlegigénylésről szóló nyilatkozaton rendelkezik arról, hogy igényel-e előleget, vagy lemond

37

arról. Az előleg összegével történő elszámolás módja megegyezik az utófinanszírozás módjával, azaz a kifizetés igazolása számlával, vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen igazoló bizonylattal történik. A Kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget a támogatást nyújtó szervezetnek, amennyiben a nem nyújt be kérelmet időközi fizetésre a támogatást nyújtó szervezethez az előleg fizetésétől számított nyolc hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja. Amennyiben a Kedvezményezett részére előleg került folyósításra és a köztes kifizetés összege (a köztes kifizetés nem tartalmazza a kifizetett előleg összegét) eléri a megítélt támogatás összegének 60%-át, azt követően az elszámolásra benyújtott és jóváhagyott tételek előleg terhére kerülnek elszámolásra, az előleg összegének erejéig. Az előleg teljes összegének elszámolását követően a további elszámolásra benyújtott számlák alapján az igényelt és jóváhagyott támogatás kifizetésre kerül. Az előleg és a köztes kifizetés együttes összege nem haladhatja meg a támogatási összeg 100%-át. A Kedvezményezettek részére a támogatási összeg utolsó, kifizetési kérelemben igazolt költségekkel alátámasztott részletének átutalása a projekt zárójelentés Közreműködő Szervezet általi elfogadását követően történik meg.

F4.10. A monitoring adatok szolgáltatásának rendje és előrehaladási jelentések A Kedvezményezett – a Támogatási Szerződésben foglalt gyakorisággal és tartalommal – adatokat köteles szolgáltatni a projekt megvalósulásáról. Figyelem! Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a Támogatási Szerződésben foglalt kötelezettség megszegésének minősül, ezért ez esetben Támogató a szerződéstől elállhat, és a támogatási összeget visszafizetteti. A pályázónak jelentési kötelezettsége merül fel a projekt megvalósítása során a szerződés hatályba lépésétől számított 6 havonta a pályázati útmutatóban meghatározott Projekt Előrehaladási Jelentés (PEJ) formátumban, illetve a projekt befejezését követő 5 éven keresztül évente Projekt Fenntartási Jelentés (PFJ) formátumban. A jelentéseket, és a kötelezettségeket a Támogatási Szerződés tartalmazza. A pályázó köteles a pályázatot, a projekt megvalósításával kapcsolatos dokumentumokat, és a jelentési kötelezettség időszakában felmerült projekttel kapcsolatos Pályázati Útmutató F8. pontjában felsorolt dokumentumokat megőrizni 2020. december 31. napig.

F4.11. Helyszíni szemle és ellenőrzések A pályázat benyújtását követően előzetes helyszíni szemlére, a Támogatási Szerződés megkötését követően pedig helyszíni szemlére és/vagy monitoring látogatásra kerülhet sor.

F5. Panaszkezelés A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 28.) Kormányrendelet 19 §-a

38

alapján a projektgazda a projekt javaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása ellen jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, egy alkalommal, az indokok megjelölésével panasszal élhet az NFÜ-nél. A panaszt a következő helyre lehet benyújtani: A panaszt a következő helyre lehet benyújtani: 1.

Közreműködő Szervezet döntése elleni panasz esetében: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága Cím: 1066 Budapest, Mozsár u. 16.

2.

NFÜ döntése elleni panasz esetében Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Jogi Főosztály Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.

Az NFÜ a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben, azt 1. határidőn túl 2. nem az arra jogosult 3. korábbival azonos tartalommal, ismételten 4. a megsértett jogszabályi vagy kiírás szerinti rendelkezésekre történő hivatkozás nélkül nyújtották be. A panasszal kapcsolatosan az alábbi döntések születhetnek: 1. a panaszban foglaltaknak helyt adnak, egyúttal gondoskodnak a jogszerű állapot helyreállításáról 2. a panaszt indokolt döntésével elutasítja. Az NFÜ döntése ellen a panaszt a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, a közreműködő szervezet döntése elleni panaszt az NFÜ bírálja el. A panaszkezelési folyamat egyfokú, a meghozott döntés ellen felülvizsgálatra irányuló kérelem csak bírósági úton terjeszthető elő.

39

F6. Vonatkozó jogszabályok listája 1. Törvények 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról 1992 évi LXXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2003. évi XCI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról 2008. évi. CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 1998. évi XXVI. biztosításáról

törvény

a

fogyatékos

személyek

jogairól

és

esélyegyenlőségük

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról 2. Kormányrendeletek 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet államháztartás működési rendjéről 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból

40

származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési 30 rendszerek kialakításáról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete a leghátrányosabb helyzetű kistérségről 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településekről 3. Miniszteri rendeletek 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól A 17/2004. (V.20.) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló OM rendeletben található az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését oktatását ellátó iskolák, előkészítő szakiskolák részére választható kerettanterv. 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről 11/1994 (VI. 08.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 4. Közösségi szabályok A Bizottság 1828/2006/EK rendelete a 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 1998/2006/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.)az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1081/2006/EK Rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

41

F7. Fogalomjegyzék Adaptáció 1. Eredeti alkotás, felfedezés, program, rendszer stb. alkalmazása az eredetitől eltérő, új környezetben. Az adaptáció lényege szerint alkotó alkalmazás, mert nemcsak „átvétel”, hanem „hozzáigazítás” is. 2. A kompetencia alapú programok adaptációja során a kompetencia alapú oktatást bevezető intézmények saját pedagógiai programjukba illesztik, majd az intézményen belül terjesztik a kompetencia alapú oktatási programokat és pedagógiai eszközrendszert a vállalt – kötelező és szabadon választott – kompetenciaterületeken. Óvodákban az óvodai programcsomagot használják fel ily módon az óvodai nevelésben. A kompetencia alapú programcsomagok intézményi implementációját segítendő az intézmények részére számos szolgáltatás áll rendelkezésre szaktanácsadói támogatás és továbbképzések formájában különböző területeken (pl. menedzsmentképzés, projektvezetési tréning, oktatásszervezési módszertani tréning; az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását segítő általános pedagógiai módszertani képzések, a kompetencia alapú oktatási programok, programcsomagok, az óvodai programcsomag komplex alkalmazását támogató módszertani képzés stb.). Adaptivitás Alkalmazkodóképesség, alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez, feltételekhez. Az adaptivitás az oktatásban olyan pedagógiát és hozzá kapcsolódó tanulásszervezési eljárások együttesét jelenti, amely abból a felismerésből indul ki, hogy minden egyes tanuló eltérő adottságokkal, előismeretekkel és képességekkel, készségekkel rendelkezik, eredményes fejlődésük tehát csakis a tanulóhoz való alkalmazkodással, az egyénhez illesztett módszerekkel valósulhat meg. Anyaintézmény: az azonos a székhely fogalmával. A közoktatási feladatot ellátó intézmény képviseletére jogosult csúcsvezető feladatellátását szolgáló helye és az intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló intézményegységet együtt értjük. Befogadó (inkluzív) iskola Olyan iskola, mely legfőbb céljának azt tekinti, hogy minden gyermek számára biztosítsa, hogy az oktatás folyamataiban egyén képességeinek és fejlődési ütemének megfelelően vegyen részt. Kezelni tudja az egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat. Képes arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítsa azokat az egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, amelyek megakadályozhatják az iskolai kudarcok elszenvedését. Ennek érdekében az iskola és a pedagógus alkalmazkodik a gyermekek körében megnyilvánuló kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. A befogadó iskolában megvalósul a tényleges gyermekek egy csoportban való nevelése.

együttnevelés,

a

különböző

hátterű

Cégszerű aláírás: A társasági szerződésben, és/vagy a cégkivonatban szabályozott módon, a cég hivatalos képviseletére jogosult személy(ek)nek a cég nevében, az aláírási címpéldányban foglaltak szerint, vagy a cégjegyzésre jogosult személy meghatalmazása

42

alapján teljesített aláírása, amely a cég előírt, előnyomott, illetve nyomtatott neve alá történő aláírás(ok)kal történik. Célterület: bizonyos pályázati konstrukciók esetében lehetséges többféle típusú tevékenység egyidejű megvalósítása is (pl. új gép beszerzése és használt gép beszerzése). Ilyen esetben a célterültet kifejezés az egyes tevékenység-típusok megjelölésére, egymástól való elválasztására szolgál. Digitális pedagógia – IKT-alapú pedagógiai módszertan Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. Digitális tartalom Az információk, adatok olyan formában történő létrehozása, átalakítása, szervezése, tárolása, hogy az informatikai eszközökkel (pl. számítógép) kezelhető, tárolható, módosítható legyen. A digitális tartalmak digitális taneszközökkel is tárolhatók, hordozhatók, publikálhatók, felhasználhatók. Példák: -

-

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok

Digitális taneszközök: A digitális taneszközök két komponensből állnak: -

-

hordozó, publikáló eszközök: • digitális tartalmakat közvetítő tömegtároló eszközök (pl.: CD-n, DVD-n közreadott tartalmak) és azok tartalomkezelő szoftvere, • interneten publikált komplex tartalom (CMS- Content Management System: tartalom-menedzsment keretrendszer) és tanulás menedzsment rendszerek (LMS, Learning Management System – tanulás menedzsment keretrendszer), illetve ezek kombinációja (LCMS – Learning-Content Management System: tanítási-tartalom-menedzsment keretrendszer) a fentiekben megjelenített digitális tartalmak: tananyagok, segédanyagok, mérési-értékelési rendszerek, módszertani és felhasználói útmutatók

Egyéni átvezetési terv A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló/fiatal 1) különböző intézménytípusok (óvoda– iskola–középiskola, speciális intézmény–többségi iskola) közötti, illetve 2) az iskolából a munkaerőpiacra (vagy általában a munka világába) történő átmenetét segítő meghatározott, annak kereteit megteremtő dokumentum. Az egyéni átvezetési terv az érintett összes szereplő – a fogyatékos gyermek/tanuló/fiatal a család és a szakemberek (különös tekintettel a munkaerő-piaci szereplőkre) – aktív közreműködésével készül. Kiterjed a gyermek/tanuló/fiatal készségeinek, képességeinek, kompetenciának, motivációinak és

43

elvárásának feltérképezésére; tartalmazza azokat az eszközöket és módszereket, amelyek biztosítják az átmenet folyamatát; garantálja a segítséget, valamint biztosítja az értékelést és a nyomon követést. Az egyéni átvezetési terv szorosan kapcsolódik az egyéni fejlesztési tervhez, amely része az egyéni átvezetési tervnek. Egyéni fejlesztési terv Széles értelemben egy tanuló oktatásának és nevelésének valamennyi területére kiterjedő dokumentum. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása terén az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai folyamat tervezési dokumentuma, amelynek célja, hogy csökkenjen az akadályozott fejlődésből eredő hátrány, s a sajátos nevelési igényű tanuló képessé váljék – a többi tanulóval együtt haladva – a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre, illetve, hogy az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára. Funkciója, hogy segítségével valósuljon meg a tanuló egyéni adottságaihoz igazodó, sérülésspecifikus fejlesztés. Ez a fejlesztési folyamat a megtervezett terápiás, korrekciós, fejlesztő célú eljárások által válik lehetővé, miközben a személyiségfejlődéssel kapcsolatos feladatokra is gondolni kell. Az egyéni fejlesztési terv biztosítja, hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek, hogy a fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson. Az egyéni fejlesztési terv a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa alapján készül. Elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges együttműködésben az integráló pedagógussal és a gyermek fejlesztésében részt vevő többi érintett partnerrel is. Tartalmazza: a fejlesztés fő területeit, a felkészítés idejét, ütemezését, az egyes területeken belül a fejlesztés célját, feladatát, fő területeit, módszerét, eszközét. Legrövidebb időtartama 3 hónap, és egy tanulmányi évnél hosszabb időtartamra nem ajánlott tervezni. Az egyéni fejlesztési tervet kötelező elkészítési módjait a közoktatási törvén szabályozza. Egységes iskola: Egységes követelményrendszer szerint, egy pedagógiai program és egy helyi tanterv alapján látja el feladatait. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes közös, és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el.) Elbírálásból való kizárás: az adott pályázatnak a bírálat eljárásának folyamatából történő kirekesztése - a pályázó által elkövetett - valamely lényeges formai, tartalmi, vagy eljárási hiba, hiányosság következtében. Eljárásrend: eljárásrend alatt jelen összefüggésben a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának, illetve a Közreműködő Szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük. Ellenőrzési hatóság: az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól független szerv, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működésének ellenőrzéséért felel

44

Feladatellátási hely: lásd Intézményegység fogalma az a hely, amely szerepel az alapító okiratban (helység nevével és közterület címével együtt) és a közoktatási információs rendszer intézménytörzs részében egyedi technikai kóddal rendelkezik, és amely a közoktatási feladatot ellátó intézmény alaptevékenységnek ellátását szolgálja. A feladatellátási hely kétféle lehet: székhely vagy telephely. Felhatalmazó levél: a Pályázó részéről a számlavezető pénzintézetéhez intézett olyan nyilatkozat, amelyben a Pályázó a pénzintézetet felhatalmazza arra, hogy a Támogatási Szerződés nem-teljesítése vagy hibás teljesítése esetén a támogató azonnali beszedési megbízás útján történő igényérvényesítését teljesítse. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló (HH): az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

45

Hiánypótlás: A benyújtott pályázati anyagból hiányzó dokumentumok postai úton történő utólagos beküldése. A pályázatok érkeztetésének szakaszában nincs hiánypótlás. A pályáztatás későbbi szakaszában a hiánypótlás csak egy alkalommal lehetséges, a rendelkezésre álló határidő nem hosszabbítható meg. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program: a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a 2004– 2006 közötti időszak vonatkozásában. IKT: Információs és Kommunikációs - röviden infokommunikációs technológia Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) körébe sorolható minden olyan számítógépes-informatikai eszköz, alkalmazás, és szolgáltatás, amelyek a tanítási-tanulási folyamatba bevonásra, felhasználásra kerülnek. IKT alapú eszközök: • • • • • •

számítógép és alap perifériái, számítógéphez kapcsolható audiovizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép…) aktív tábla, szavazógépek, számítógéphez kapcsolt mérési, vezérlési-szabályozási eszközök, egyéb

IKT alapú módszerek: Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanítás-tanulási módok, módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában. IKT-val támogatott tanóra: Olyan tanítási óra, foglalkozás, amelyen az alkalmazott pedagógiai módszerek, tanítási-tanulási módok és taneszközök között az IKT-alapú eszközök, taneszközök és módszerek min. 30%-ban alkalmazásra kerülnek. Inklúzió (befogadás): A befogadás minden gyermekre irányul, beleértve a sajátos nevelési igényű, a szociális és kulturális ok miatt hátrányos helyzetű, a tehetséges és bármely – a kirekesztés veszélyének kitett – tanulót. A minden gyermeket befogadó iskola koncepciójának célja a gyermekek tanulásának és közösségi életben való részvételének támogatása, amit az erre rászoruló gyerekek esetében tanulók szükségleteinek megfelelő pedagógiai többlettámogatások biztosításával valósít meg. A pedagógiai többlettámogatások hatékony megszervezése érdekében az iskola vizsgálja saját alapvető szemléletét, pedagógiai programját és mindennapi gyakorlatát, hogy feltárja a tanulás és az iskola közösségi életében való részvétel akadályait, és megkeresse azokat a belső és külső erőforrásokat, amelyek segítségével legyőzheti a befogadást akadályozó tényezőket. Integráció (fogadás): gyógypedagógiai szempontú integráció a sajátos nevelési igényű gyermekeknek és tanulóknak az épek (másképpen „többségi”) óvodáiban, alapfokú, középfokú oktatási intézményeiben, illetve a felsőoktatás intézményeiben megvalósuló nevelése, oktatása, képzése megfelelő feltételek biztosítása mellett.

46

Integrációs Pedagógia Rendszer (IPR): Az IPR a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók együttneveléséhez kapcsolódó intézményi és pedagógiai kereteket határozza meg. (lásd Oktatási Közlöny 2007. 11. számában). 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D § és 39/E § vezeti be az ún. képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés fogalmát, illetve óvoda esetében „az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez”. Mindkét felkészítés esetén kötelezően alkalmazni kell az Integrációs Pedagógiai Rendszert (IPR) (a 2007/2008-as tanévtől „Iskolai Integrációs Programot”), illetve az „Óvodai Integrációs Programot”. Az integráció típusai, formái és szintjei: Ha az együttnevelés előkészítés nélküli, és hiányzik a gyógypedagógiai segítő kapcsolat, akkor spontán integrációról (másképp „rideg integrációról”) beszélünk. Ebben az esetben – bár a gyermek kifejezetten speciális nevelési szükségletű – az általános iskola erről nem tud, s az együttnevelés során a speciális szükségletek figyelembevétele nem történik meg. Az integráló nevelés típusait, formáit és szintjei: Formája szerint: a) lokális integrációról beszélünk, ha az épek iskolájában speciális iskola vagy speciális osztály működik; b) szociális integráció esetén az épek iskoláiban külön oktatott fogyatékosok a tanítási órákon kívüli közös tevékenységekben (sport, étkezés, játék) az épekkel együttesen vesznek részt; c) funkcionális integrációnak nevezzük, ha az integrált fogyatékos gyermek a tanórák és egyéb foglalkozások többségén az iskolában osztálytársaival együtt vesz részt. Típusa szerint az integráció lehet: a) részleges integráció, amely többnyire a lokális és a szociális formát valósítja meg; [Ktv. 30. § (2) bekezd.] b) teljes integrációnak pedig azt a formáját nevezzük, ha a nevelés-oktatás speciális megsegítéssel történik a nem fogyatékosok osztályaiban a tanítás teljes időtartamában. Az integráció szintjében bekövetkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. A fogadó iskolában a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. Az inkluzív (befogadó) iskolai oktatás és nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett formája. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Interaktív tábla: Az interaktív tábla egy olyan prezentációs, oktatási eszköz, amely egyesíti magában a tábla, vászon, számítógép és egy érintőképernyő funkcióit. Segítségével hatékonyabbá tehetőek a tanórák és jelentős méretben növelhető a tanulók aktív részvétele. Az interaktív tábla egy teljes interaktivitással rendelkező eszköz. A számítógép monitorát, billentyűzetét, az egeret és a vetítő vásznat egyetlen egységbe foglalja. A számítógép így közvetlenül a tábla felületéről vezérelhető. Az egeret a saját kezünk vagy egy speciális toll, a billentyűzetet pedig a billentyűzetet Intézményegység: fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény [a továbbiakban: Tv.] az értelmező rendelkezések között (121.§ (1) bekezdés 18.pont) akként határozza meg, hogy az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény,

47

többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el. Közoktatási intézmények esetében e meghatározás alapján egy intézményegység több feladatellátási helyet is magában foglalhat, ami jelentheti az intézmény székhelyét és telephelyeit. Székhely: az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található [ lásd Tv. 121.§ (1) bekezdés 35. pont] Telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely [lásd Tv. 121.§ (1) bekezdés 44. pont] A Tv. 22.§ (3) bekezdése szerint a közoktatási intézmény több különböző típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja (többcélú intézmény). A többcélú intézmény lehet a Tv. 33. § (1) bekezdése szerint: a) egységes iskola vagy összetett iskola, b) közös igazgatású közoktatási intézmény, c) általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK), d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény, e) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény. Többcélú intézmény esetén intézményegységnek minősül az intézmény valamely alapfeladatát ellátó szervezeti egység, melynek több feladatellátási helye lehet. Bármelyik intézményegység működhet az intézmény székhelyén, vagy akár több telephelyén. Intézményi innováció: az intézmény újdonság értékkel bíró programja, pedagógiai eszközei, módszerei stb., amelyek • a sajátos nevelési igényű gyerekek esélyegyenlőségének kiteljesítésére, • az egyéni fejlesztésre, az oktatás eredményességének fokozására, • az együttnevelés különböző formáinak megvalósítására, • a befogadó pedagógiai gyakorlat kialakítására, az inkluzív nevelés elterjesztésére • szakmai és szakmaközi együttműködések megteremtésére, • hatékony, sikeres oktatási utak kialakítására, • az együttnevelést támogató programok, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik Pl. kezdeményezések kidolgozása, közzététele; fejlesztő programok, átvezetési tervek, korszerű tanulásszervezési eljárások az együttnevelésben; a kompetencia alapú programok, programcsomagok adaptációja az együttnevelés eszközeként; stb. dolgoz ki, hoz létre önálló programokat, módszereket stb. a felmerülő igények, szükségletek alapján. Irányító Hatóság (IH): a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kijelölt szervezeti egysége, melynek feladata a felelősségi körébe tartozó operatív program(ok) stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és szabályszerűségének biztosítása Jó gyakorlat: olyan hazai vagy külföldi innovatív (újdonság értékkel bíró) egyedi oktatási, pedagógiai gyakorlat, amely

48

• • • • •

adott szakmai kritériumoknak (NAT, ONAP, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) megfelelve sikeresen (pozitív eredményekkel tud szolgálni) máshol is alkalmazhatóan, megoszthatóan (disszemináció), fenntarthatóan

támogatja az integráció különböző formáinak megvalósítását, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését. Kedvezményezett: a támogatási szerződést aláíró projektgazda, vagyis a támogatásban részesült pályázó, akivel a támogató támogatási szerződést köt. Kifizető Hatóság (KH): A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. A Kifizető Hatóság Magyarországon - minden Operatív Program vonatkozásában - a Pénzügyminisztérium. Kompetencia A kompetencia fogalma sokrétű, a hétköznapitól a munkaerő-piaci értelmezésen át a különböző tudományok szemszögéből nézve többféle magyarázat ismert. A pszichológia és a pedagógia oldaláról közelítve a kompetencia komplex pszichikus rendszer, amely az egyén szintjén a tudás, az ismeretek, információk, azok alkalmazási képességének és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdöknek összessége, amely ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet. A kompetencia a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja. A kompetenciák teljes rendszert alkotnak: azaz magukban foglalják az észlelést, a belső pszichikus folyamatokat, a döntést, egy tevékenység megtervezését, végrehajtását, végrehajtásának ellenőrzését is. Más megfogalmazásban a kompetencia alapvető jellemzője, hogy a viselkedésrepertoárból mozgósítja, felhasználja a cél eléréséhez szükséges elemeket. A kompetencia funkcionális modellje szerint minden emberben négy alapvető kompetencia fejlődik ki: a személyes, a szociális, a kognitív és a speciális kompetenciák. A nevelés célja tulajdonképpen a megfelelő kompetenciák kialakítása, fókuszálva azokra a kulcskompetenciákra, amelyekre mindenkinek szüksége van a sikeres munkavállalás és személyes fejlődése érdekében. Kompetencia alapú oktatás Olyan oktatás, amely a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást helyezi a középpontba, és lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Közreműködő Szervezet (KSz): az operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezet, melynek feladatai az irányító hatóság és a közreműködő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kerülnek rögzítésre.

49

Kulcskompetencia A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. [243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról] Melléklet: a pályázatban rögzített, egyes tényt (tényeket) alátámasztó, és így a pályázat elbírálását megalapozó dokumentum. Moduláris oktatás, moduláris taneszköz A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári-tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információ források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszköz-parkot. Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. A modulleírás nem más, mint részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a módszertani lehetőségekről, a tanulói tevékenységekről, és az ajánlott eszközökről.

50

Multiplikáció: A kifejezés valamely innováció elterjesztését, bevezetését, az elméleti és gyakorlati tapasztalatok átadását jelenti oly módon, hogy a terjesztés során újabb és újabb olyan partnerek kapcsolódnak be az innovációba, akik képesek nemcsak annak megvalósítására, hanem továbbadására is. A multiplikáció az innováció-terjesztésnek az a fajtája, amelynek meghatározott know-how-ja (technológiája, eljárásrendje) van. A multiplikáció célja a felhalmozódott tudások és ismeretek többszörözés útján történő átadása; az új tudások szélesebb körben való megszerzése és terjesztése mellett a programok fenntarthatóságának biztosítása. Oktatási program = Programcsomag: Oktatási program, (pedagógiai rendszer) A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek. Beszélhetünk átfogó, egy vagy több műveltségi területre, tantárgyra kiterjedő programokról. A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következők. 1. Kerettanterv: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. Ennek változata a programtanterv. 2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről.

menetéről,

4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: (a) információhordozók: makettek, CD-k stb.,

tankönyvek,

szövegek,

képek,

filmek,

hanghordozók,

(b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., (c) a kettő kombinációi: szoftverek stb.. 5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését. 6. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására. 7. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről. A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha oktatási programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza. [243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról]( Nemzeti alaptanterv)

Operatív program: az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a Kormány előterjesztése alapján az Európai Bizottság hagy jóvá. Osztályterem: alapfelszereléssel rendelkező iskolai tanterem.

51

Összeférhetetlenség: a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdés szerint összeférhetetlenség azzal szemben áll fenn, a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó. aa) Döntés előkészítésben közreműködőnek minősül: az a természetes személy, aki aa1) munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszony alapján részt vesz a pályázati kiírás vagy a támogatási döntés előkészítésében, aa2) támogatási döntés meghozatalára irányuló eljárásban javaslattételi, véleményezési joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező testület tagja; ab) Döntéshozónak minősül: az a természetes személy, aki ab1) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezetője vagy testület tagja, ab2) feladat- és hatásköre alapján támogatási döntésre érdemi befolyással rendelkezik, így különösen, ha a támogatási döntéshez kapcsolódóan egyetértési, vétó-, hozzájárulási, illetve jóváhagyási joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező szerv vezetője vagy testület tagja; b) kizárt közjogi tisztségviselő, kizárt közjogi tisztségviselőnek minősül: a Kormány tagja, a kormánybiztos, az államtitkár, a szakállamtitkár, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztéspolitikai ügyekben feladatkörrel rendelkező központi hivatal vezetője, a regionális fejlesztési tanács által törvény előírása alapján létrehozott társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai; c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott közeli hozzátartozó; d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, valamely személy tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül: da) a legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság, db) a bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot), dc) a tulajdonában álló b) pont szerinti társaság dc1) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság, dc2) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot). e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja. Vezető tisztségviselő: a gazdasági társaságokról szóló törvény által meghatározott vezető tisztségviselő

52

f) az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt), fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson, g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették. Pályázat: a pályázó által benyújtott dokumentumok összessége (Pályázati adatlap, mellékletek, CD lemez), amelyek alapját képezik a pályázó, illetve a projekt bírálatának. Pályázati adatlap: e dokumentum tartalmazza a pályázó, valamint a projekt adatait, valamint a projekt egészének, illetve egyes részeinek bemutatását. A dokumentum kitöltése a pályázó feladata. A Pályázati adatlap kitöltése Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága által rendszeresített kitöltő program alkalmazásával történhet. A kitöltő program letölthető a www.nfu.hu honlapról. A program lehetővé teszi a Pályázati adatlap elektronikus kitöltését, nyomtatását és adathordozóra mentését. Pályázati felhívás: A támogatás igénylésének feltételeit tartalmazó dokumentum. Programcsomag l. Oktatási program Projekt előrehaladási jelentés (PEJ): a kedvezményezett rendszeres beszámolója a Közreműködő Szervezet, azaz az OKM Támogatáskezelő felé a támogatott projekt megvalósulásáról. Projekt fenntartási jelentés (PFJ): a Kedvezményezettnek a pénzügyi beszámoló jóváhagyását követően, a teljes fenntartási időszak alatt a Támogatási Szerződésben meghatározott rendszerességű és tartalmú adatszolgáltatási kötelezettsége a közreműködő szervezet, azaz az OKM Támogatáskezelő felé. Projektoktatás, pedagógiai projekt: Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.

53

Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle Referenciaintézmény: • • • • • • • • •

Kompetencia alapú pedagógiai programot valósít meg, minőségi oktatási gyakorlatot folytat, illetve óvodák esetében a kompetencia alapú programot adaptálta részben, egészben, elemeiben, Egyenlő esélyű hozzáférést biztosít, Befogadó szemléletű, biztosítja az esélyegyenlőséget minden gyermek számára, A gyermek egyéni érdekeit mindenkor szem előtt tartva képességeinek és szükségleteinek megfelelő fejlesztést biztosít, Modern pedagógiai módszereket alkalmaz (pl. differenciált metodikák, kooperatív tanulás, tantárgytömbösítés, projekt-módszer, kiscsoportos tanulás stb.), a tanárközpontú oktatásról a tanulóközpontú oktatásra tér át, Törekszik a környezeti fenntarthatóság követelményeinek megfelelni, Önálló, szakmailag elfogadott, más intézmények számára is példaértékű pedagógiai innovációval, oktatási gyakorlattal rendelkezik, Azok a nem állami, nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények, amelyek önálló, szakmailag elfogadott más intézmények számára is példaértékű pedagógiai innovációval, oktatási gyakorlattal rendelkeznek. Vállalja, hogy a hálózati munkában hozzájárul a közoktatási intézmények fejlesztő munkájához:

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI): az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT): A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) egy komplex tanítási tartalommenedzsment keretrendszer (LCMS) és digitális tananyag adatbázis, amely létrehozásának célja az IKT kompetenciafejlesztés, a digitális pedagógia szakmai, módszertani és tartalmi támogatása. Az SDT rendszer 5-45 perces digitális tananyag blokkokat, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, tanórán kívüli tevékenységeket támogató tartalmakat kínál a hagyományos taneszközök kiegészítésére. Az SDT elektronikus tananyag-adatbázisa jelenleg több, mint 11 000 db tanórai foglalkozásnyi közismereti és szakképzési digitális tananyagot és kiegészítő adatbázisokat, gyűjteményeket tartalmaz, összességében több, mint 1.000.000 db tananyag elemmel (szövegek, képek, hang- és videoállományok, animációk-szimulációk, stb.). A rendszer moduláris felépítése alapján a

54

tananyag elemek egyenként is, tanórai foglalkozásokba szervezve is felhasználhatók, de lehetőség van a tartalmak módosítására, vagy teljesen új tananyagok készítésére is. Az SDT tartalmak on-line internet kapcsolat nélkül is felhasználhatók. A tartalmak non-profit oktatási célra bárki által ingyenesen elérhetők az sdt.sulinet.hu címen. Szaktanterem: egyes tantárgyak, tantárgycsoportok oktatására speciálisan felszerelt termek, amelyeket az osztályok (óránként) váltakozva használnak. Tagintézmény: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ának (1) bekezdése alapján székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el. Tagozat: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ának (1) bekezdése alapján az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére, illetve sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra létrehozott intézményegység. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) – az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) – az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. (Ilyenek lehetnek például: városi ökológiai téma; a lovagkor; a nagyföldrajzi felfedezések; antik tudomány, vallás, művészet; vállalkozási kompetenciák, idegen nyelvi hét, stb.) Többcélú intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. §- ában leírtak szerint létrehozott egységes iskola, összetett iskola, közös igazgatású közoktatási intézmény, általános művelődési központ és egységes gyógypedagógiai, konduktívpedagógiai módszertani intézmény. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): helyzetelemzést, stratégiát, a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi források megjelölését tartalmazó dokumentum, melyet a Magyar Köztársaság készít az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően, a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére, a kiemelt szükségletekre figyelemmel. 55

Újszerű tanulásszervezési módszerek: olyan módszerek, eljárások (pl. műveltségterületi oktatás, tantárgytömbösített oktatás), amelyek komplex használatával az oktatásnevelés folyamatában megvalósul • a kulcskompetenciák fejlesztése, • a többféle képességű és szociális hátterű gyermek/tanuló együtt-tanítása/nevelése, illetve biztosított, hogy az oktatás-nevelés folyamatában a gyermekek/tanulók • motiváltan, • tevékenyen, • egyéni képességeikhez, felkészültségükhöz, tempójukhoz mérten vegyenek részt és fejlődjenek. Vezeték nélküli írótábla: Elektronikusan vezérelt író és vezérlő tábla, ami egy kézi „palatáblából” és egy jeladó tollból áll. Az eszköz vezeték nélküli kapcsolaton keresztül kommunikál a számítógéppel, és ezáltal alkalmas az interaktív tábla irányítására a terem bármely pontjából. Egy teremben egyszerre több eszköz is használható, így egyéni és csoportos feladatmegoldásra.

F8. Csatolandó mellékletek listája 1. Helyzetelemzés 2. Részletes költségvetés szöveges indoklással, valamint eszközlista (konzorciumi partnerenként és összesítve is) 3. Önéletrajzok (projektmenedzser,pénzügyi munkatárs, valamint szakmai vezető) 4. Konzorciumi benyújtásához)

együttműködési

megállapodás

(amennyiben

releváns

pályázat

a

5. Szakmai együttműködési megállapodás 6. Közzétételi kérelem (amennyiben releváns a pályázat benyújtásához) 7. Aláírási címpéldány 8. Létesítést igazoló dokumentum a fenntartó esetében 9. Alapító okirat valamennyi, pályázatba bevont feladatellátási helyre vonatkozóan

F9. A Pályázati útmutató mellékletei 1. Adatlap sablon 2. ESZA Elszámolható Költségek Általános Útmutató 3. ERFA Elszámolható Költségek Általános Útmutató 4. Elszámolható költségek specifikációja 5. Részletes költségvetés sablon 6. Költségvetés szöveges indoklás sablon 7. Esélyegyenlőségi útmutató 8. Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez 9. Területi kohéziós útmutató 10. Támogatási szerződés minta

56

11. Konzorciumi együttműködési megállapodás sablon (pályázat benyújtásához) 12. Konzorciumi együttműködési projekt megvalósítására)

megállapodás

sablon

(támogatásban

részesített

13. „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című útmutató 14. „Arculati kézikönyv ÚMFT kedvezményezettek számára” című útmutató 15. Önéletrajz sablon 16. Közzétételi kérelem 17. Útmutató a munkaszerződések, szerződések elszámolásához

megbízási

szerződések

és

a

vállalkozási

18. Útmutató projekt adatlap kitöltéséhez 19. Gazdálkodási formakód lista 20. A helyzetelemzés szempontrendszere 21. Szakmai együttműködési megállapodás sablon 22. Tevékenységtáblázat

57

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése című pályázati felhívásához

Recommend Documents