II-ik félév. Kolozsvárit. Május 27-én, ik szám

TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. II-ik félév. Kolozsvárit. Május 27-én, 184¥. TARTUOHi

48-ik szám.

\ jocl. B , — A m é z r a ó l y . L . V — A b o s z o r k á n y k ö r . L . — A v i l l á m befolyása a föld Tárcza.

A jod.

termékenységére.—

képp a természetbúvárok még nem tudták meg­

K i ne hallotta volna hirét a jódnak ? azon

határozni, ha vájjon

a tengerek vagy p e d i g a

nevezetes anyagnak, mely korunkban oly nagy

szárazföld teljesebb-é élettel ? mondottuk jele­

tekintélyt vívott ki magának, hogy ha valamely

sen miképp a tengerek mélyébe némely növé­

g y ó g y v i z e t hiressé, keresetté akarnak tenni, j o -

nyek, mint meganynyi óriás hajókötél, bocsát­

goson

vagy jogtalanul

d o t tartalmaz". ron csaló eljárásán

azt kürtölik rólla „ j o-

koznak le s táplálják magukat a körükben el­

Korunk ilyszerü, gyak-

terjedő anyagokból.így történik, hogy némely

éppen

nem

csodálkozha-

tunk ; hiszen az ily eljárók csak korunk buja-

tengeri moszatok m a t u s) a tenger

(leginkább a F u c u s

pál­

vizében felolvadt nátron-,

kórságos embereinek gyengéire tapitottak rá,

kali-, j o d-egyleteket magukba veszik ,

csak eltanálták azon húrt, melynek hangjára a

títják, s midőn a tenger hullámain a szárazfelé

közönség legkönynvebben gyógyvizek

jelenyzésére

mozgásba indul ; a költsönzött

epitheton csak ildomos, vagy

„jódos"

eszélyes tactica

szüleménye,'tehát bizonyos emberek hite sze-

eveznek, s itt kiszállának a partokra, mint al­ katrészt a tengerből kihalászott j ó d o t is meg­ hozzák az embereknek feldolgozásra és továb­ bi használatra.

rint megbocsátható. Bármint legyen is a d o l o g , anynyi kétségbevonhatlanul

igaz ,

zönségnek j o d o n i kapkodása

hogy a kö-

testi és erkölcsi

romlásának mérlege. Minél több

jódot

elsajá­

A j ó d o t tehát a tengerpartokra

kihányó­

dott növények tartalmazzák, melyeket fenemlitett alkatrészeiknél

fogva

kelp- vagy sziksó-

hasz-

(soda) gyártásra Britania tengerparti v i d é k e i n ,

nálnak fel valamely országban, minél nagyobb

jelesen Glascow-ban, és Spanyolországban rég

számmal látogatják a j ó d o s ferdőhelyeket, an­

használtak,

nál nagyobb

növényeket megégetvén, s a hammuból az em­

aggodalmunk

lehet a

közönség

állapota iránt. Alig van harmincz éve

(1811),

hogy C o u r t o i s, egy párisi saletromgyárnok

iitők

sót

a verembe

kifőzvén.

öszszehordott

Hogy

száraz

az eképp készített

sziksónak drágának kellett l e n n i , könynyü át­

íeltanálta a j ó d o t s Európa első rangú chemicusai

látni, ha meggondoljuk,

természet- és vegytani jellemeit meghatározták,

geri növény csak 20 mázsa k e l p e t ,

s még jóval r ö v i d e b b azon i d ő . mióta az orvo­

csak 50—100 font tiszta sziksót ad.Mind e mellett

sok az emberi szenvedések, hítő, gyógyító

szeréül

tömérdekre megyén

betegségek

hogy 480 mázsa ten­ ez p e d i g

eny­

is ezen só fogyasztása oly nagy volt, hogy csu­

alkalmazták : s már is

pán a kicsi Orkney-szigeten 20,000 személy fog­

évenkint azoknak

száma,

lalkozott kelp-készitéssel.

Mivel a kelpgyártás-

kik jótékony hatása által egésséget s eképp jö­

nál alkalmazni szokott nagy meleg, mi a soda

v ő r e kétségbe ejtő aggodalmak

nienynyiséget növeli, a könnyen gőzzé váló, s

helyett bizta­

tó, földerítő életkedvet nyernek ; azon

orszá­

igy elillanó j ó d o t a l e v e g ő b e r ö p i t i , könynyü

gok pedig, melyek a jod elöállitá-ára kedvező

átlátni, miért maradott ezen hasznos anyag oly

környületekkel, szükséges anyaggal birnak, nem

sokáig felfödözellenül. Később is, mig a szik-

csekély hasznot vonnak belőle.

sógyártásnak

Már r é g e b b volt alkalmunk elmondani, mi­

könynyebb és olcsóbb módját nem

ismerték, a jódot csak

mint

mellékes készít-

48

750

749 ményt állították elő a sodagyárokban, s hatos-

némely más tulajdonai

sága ismerve s maga használatra fordítva nem le­

lül szolgálhatnak. Szilárd, kékes-fekete

vén oly mindennapivá vált volt egy időben, hogy

lyei graphithoz hasonlitanak ; de gyönyörű ibo­

rendkívül olcsó áron lehetett kapni.

Azonban

lya szin

gőze

is biztos

ismertető je­

(melyet könynyen

pikke­

eléállithatni,

a körülmények csak hamar változtak. Egyfelől

ha körülbelöl e g y félköntig j ó d o t

rájöttek

kőre vetünk) még a legszebb violát is megszé­

a búvárkodó

chemicusok a r r a , hogy

a sodát hasonlithatlanul

olcsóbb szerrel lehet

készíteni a közönséges konyhasóból; minek kö­

gyeníti.

egy meleg

Gőzének ezen szép szine szolgált al­

kalmul arra, h o g y ezen anyagot g ö r ö g ö s név­

vetkeztében ezen iparág egészen más fordulást

vel j o d nak keresztelték , mi magvarul ibolya

v e t t ; a régi

megkellett szün-

szint j e l e n t v é n , némely purista magyarok ifa­

niök ; a tengeri növényeket többé nem soda,

l a n y nak bérmálták. Mivel a j o d a bőrt bar­

hanem jodgyártás

és égetek ;

na-sárgára szokta festeni, azon egyének, külö­

mely eljárás abból vette eredetét, miképp más­

nösön nők, kik jodferdőt használnak, nem kis

sodagyároknak

végett gyüjték

felől a j o d nagy fontosságú

alkalmazásra

ta­

Savójában egy

gyógyforrás híressé

vált

azon hatásáról, miszerint az emberi undok nya­ valyák egyikét, a golyvát meggyógyítja. A che­ micusok rontó

és bontó

agálylyal nézik, hogy fördés után k e z ö k a ne­ veztük kellemetlen szint váltja;

nait az orvosi tudományban.

kezeiket

rátették a

s p e d i g e te­

kintetben nyugottak lehetnek, mert még az ily nők szerelme

sem múlékonyabb ezen színnél.

Az egészen tiszta viz nagyon csekély menynyiségü j ó d o t

olvaszt fel ,

azért az

értelmes

esodaerővel b i r ó vízre, s az emberiség tanul­

orvosok soha sem rendelik tiszta vizben leen­

ságára kifejtették, miképp e gyógyvíz jótékony

d ő felolvasztását;

ereje a benne l e v ő j o d on alapszik, mely ál­

előre valami más sót (konyhasót, jodkaliumot)

hanem olyanban ,

melyben

lítás anynyival alaposabb és m e g g y ő z ő b b volt,

olvasztottak fel. A spiritus és aether is felol­

minthogy G o i n d e t, egy genfi orvos a j ó d o t

vasztják ,

ilyen a közönséges jodtinctura:

spiritusban felolvasztva belső orvosság gyanánt

az ujabb

tapasztalatok

is sikerrel alkalmazta golyva ellen, s eképp vi­

belső orvosság gyanánt használni ártalmas, ki­

lágos ténynyel ment elől annak felvilágosításá­

vált a szemnek.

ra, miszerint a j o d , ezen különben erős méreg, kellő alkalmazás

és óvatosság

mellett

valódi

szerint

de

ily olvadékot

A j o d legismeretesebb jelényei közé tar­ tozik továbbá az ,

hogy keményítő-olvadékkal

jótétemény lehet a szenvedő emberiségre néz­

gyönyörű szép kék színű egyletet képez, mély­

ve. Az eképp megtört úton a vizsgálódó o r v o ­

vízben nem olvad fel. Ezen körülmény kedve­

sok tovább haladtak, próbákat tettek a jódnak

ző ugyan a chemikusoknak ,

különböző e g y l e t e i v e l ; megkísértették vele kü­

szokták felhasználni a jod és liszt utánnyomo-

lönböző

zására; de nem k e d v e z ő az orvosoknak s jód­

nyavalyák

gyógyítását, s a v é g e r e d ­

a kik éppeti ezt

mény jórészt abban állapodott m e g , miképp a

dal o r v o s o k betegeknek ,

belsőleg használandó j o d (mint jodkaliuin tisz­

takor a liszt-tartalmu eledeleket nélkülözni kény­

ta vízben felolvasztva) a golyva, a bőrnek kü­

telenek, ha azt akarják , hogy az orvosaiig si­

kik a jod használa­

lönböző kiütései, bujasenyv, scrofula stb. ellen

k e r e meghiúsítva

igen jótékony szolgálatot teszen, jelesen külö­

g y o m o r is vegytani laboratórium, ott is együ-

nös hatást tüntet ki a mirigydaganatok

lések és szétbomlások törti nnek, s k ö v e t k e z ő ­

elosz­

latásában, absorbeálásában. A ki valaha

leg a liszt a j o d

daguerreothip által lerajzol­

ne

legyen;

mert hiszen

munkásságát

semmisíthetné, mint

szintúgy meg­

a cheniikus

tatta, vagy mint mondani szoktuk levétette ma­

Ezért kívánják az orvosok

gát, lehetett alkalma

tegeiktől, hogy a lisztes étkeknek

bizonyos sajátságos,

na­

a

csészéjében.

jóddal éltetett be­

gyon megható szagot érzeni. Ezen szag a j ó d o t jelényzi, mely a l e v e g ő

átalában, de legalább mig az orvosság a beteg

közönséges

hőmérsé-

kénél is könynyen e l g ő z ö l ö g , még p e d i g n e d . yesen jóyal hamarább mint szárazon; de a jódnak

némelyek

„isten hoz-

zádot" mondjanak,

ha nem is egy-

vérébe és e r é b e átmegyen. A jótékpny természet

az oly anyagokkal

755Í

751 melyek az emberiség

állapotára

sal lehetnek, nem szokott

üdvös hatás­

fukarul gazdálkod­

2V

4

r. vasgáliczot felolvasztottunk,

s ezen üledéket barnakővel

leülepiteni

(Braunstein, Man-

természetbúvá­

gansuperoxid) melegítvén a kifejlö gőzt kemé­

rok nyomozni kezdették , ha vájjon a tenger­

nyítő-olvadékba mártott len vagy gyapotrongy­

vízben otthonos

ra ve/etni, melynek megkékülése

ni. Ezen bölcs

elv nyomán jod

a

a közönséges

konyhasó

egyik alkatrészét tevő clorral, legközelebbi ro­

létének biztos j e l e .

konával egyetemben,

nyában, melyet egyébiránt

ban a konyhasóban zekben is ?

nem fordul-é elő magá­ s következőleg a sós vi­

Ezen alapos

gyanitás

valósult. F u c h s , egy mélyen lankadatlan

csakhamar

gondolkodó s

szorgalmú természetvizsgáló

nyo­

A z említők

tárban tanálhatni, ú g y i s változtathatni a kisérletet, hogy a leülepitett

anyagot valamely be­

dugható edénybe téve, erős kénsavanyt, vitriololajat töltünk r e á , s az edényt

mozásai áhal tisztán kimutatta, hogy a közön­

melyet

papírral bevontuk, bedugjuk.

csekély

menynyiség-

ben is, a j o d mindig feltanálható. Ezen tapasz­ talati tény természetesen ket azon

nagyon

vezette az

k ö z e l álló

barnakő hiá­

minden gyógyszer­

séges s ó b a n ,

ha szinte

a j o d jelen­

előre

keményítős

olv d o g ó v a l ,

olvadékba

mártott

A j o d jelenléte

esetében itt is meg kell kékülni a papírnak.

embere­

B.

következtetésre,

miszerint a j o d a konyhasó olvadékaiban — a

& mézmoly.

sós vizekben is jelen l e h e t , s a tapasztalás, a bonczoló nyomozás e tekintetben is igazolta a következetes következtetést.

Ezen

körülmény

Minden állatosztályban

vannak oly egyé­

nek, melyek nemcsak saját fajuknak ellenségei,

nagyon kecsegtetőleg viszhangzott az érdekelt

hanem más osztályú állatok közé is ellenséges

ferdő-tulajdonosak

indulattal csapnak b é . Vannak

csak elől

füleiben,

hajboritott,

s megragadva a

emlős

állatok,

s igy csak itt megcsíp­

melyek emlősökkel, madarakkal, halakkal, ro­

hető alkalmat, seregestül állának elő a jod-tar-

varokkal élnek ; vannak madarak , melyek ha­

talmu ferdök, s kinálkozának

a szenvedő em­

beriségnek jótékony hatásukkal. í g y lőn, hogy e kis,

de természeti

gazdagsága által

fontos

sonlóan minden osztályú állatok ják élelmöket. Eszerint

közül

rabol­

nem lehet csodálkoz­

nunk, ha a szorgalmas kis méhet nemcsak

ki­

Erdélyben is számos f e r d ő helyek levének jo-

rándulásai alatt környezik bösz indulatú ellen­

dosok. A ki egy pár év óta, mióta t. i. a jod

ségek, hanem még saját lakába is

haszna nálunk ismeretes l e t t ,

nak. E szegény állatkát az emlősök, madarak,

seri a ferdő-jelentéseket, a jódnak csaknem

figvelemmel

ki-

tapasztalhatta, hogy

mindenikben

jelen

hüllők, tán a halak is és mi

több

bélopodzamég saját

kellett

családja — a rovarok is üldözik. A gilisztáktól

lennie. Jelenleg jodtartaimuaknak tartják: a sza­

külsőleg nyugalomban élhet, de belsejében va­

mosfalvit, tordait, vízaknait, korondit, zajzonit

lószínűleg ezek is

stb. de hogy valósággal azok-é ? ezt csak gya­ nítani de bizonyosan h o g y , fájdalom,

tudni

nem l e h e t ; mint­

egy (erdőtulajdonosnak

sem

jut eszébe, hogy bizony nemcsak a ferdövendégekre, hanem a jövedehnezésre nézve is na­ gyon üdvös l e n n e : a gyógyvizeknek ahoz ér­ tő, a vegybonlásban

avatott emberekkei leen­

dő megvizsgáltatása s az alkoli-pszek menvnviségének szabatos meghatároztatása.

otthonosok.

Azonban egyik

ellenség

gonoszabb szo­

kott lenni a másiknál. Azon számos ellenségek közt, melvek ellen a szegény méhnek kicsi éle­ tét védnie kell, a mézmoly (Galéria cerella) a leggonoszabb,

mely noha magának a méhnek

közvetlen semmit sem árt, de szövenényes há­ lója

által ' aprodonkint

csakugyan

elpusztítja.

Ugyanazért tán nem lesz érdektelen, ha a niéhkosaraknak ezen anynyira ártalmas hívatlan ven­

Egyébiránt csupán a jod jelenlétének kínvomozása oly egyszerű müvelel, hogv azt min­

déget, s ennek életmódját

leirjuk.

A mézmoly a legcsalfább uton és módon

denki megteheti. Nem kell ugyan is egvéb, mint

igyekszik a méhkosarakba

azon f o l y a d é k o t ,

biztos helyre nagy menynyiségü tojásait

melvben a j ó d o t

oly vizzel, melyben

keressük,

előre 1 rész rézgáliczot s

hassa.

bejutni,

hogy

Hogy e törekvése sikerülhessen

ott

lerak­ ezen

753

754

kis pillangónak, mindenek felett nagy sebesség­

használta tűjét,

gel kell birnia; s valóban a mézmoly mozgá­

belé tojott.

saiban oly serény is. hogy a szemnek fáradság­

ban kiköltek, vagy a hasadékokan behatottak,

egy repedékbe lyukat furt és

Ha a hirnyók

magába a méhkas­

ba kerül haladását követhetni.

Mivel p e d i g a

magoknak utat vagy csöveket készitenek, me­

méhek a közönséges kijárásnál

őrt állanak, s

lyekben biztosan laknak , innen kapta nemök

nappal különben is éberek és vigyázók, lehetlén

a G a l é r i a latin nevezetet. Az ilv utak szö­

ilykor ezen ellenségeiknek sikeres bérontást pro-

v e g e oly s z i l á r d ,

bálniok. Ez oknál fogva a mézmoly nappal nem

történhetik;

is igen kisérti meg a bélopódzást, nem főkép­

vetekedik. Ezen csővekbe

hogy kettétörésök

szilárdságuk

bajosan

csaknem a b ő r é v e l a méhek nem hat­

pen azért is, mert neki vándorlási időül a ter­

hatnak b é ;

mészet az éjszakát rendelte, ő éjjeli állat. Min­

j o k ragadnak , s eképp

den molyok csak estve

járkálni. A

pusztulnak el. Ezen kívül ezen hirnyók excre-

választja a méh-

mentuma oly büdös, hogy a szegény méhek ir­

kezdenek

mézmoly is csak az éjszakát

hanem

közönségesen lábaik reálelánczolva

éhhalállal

kosarak megrohanására, midőn a méhek nyug­

tóznak tölle, mint az ö r d ö g a tömjéntől.

szanak, s nincsenek oly élénk mozgásban. Se­

rom

bességűk

jutnak ; csöveikből kibírnak, a méhkas hátulsó

által

ilyenkor

sikerül

is nekik

a

hét

alatt a

mézmólyíiak

Há­

teljeskoruságra

méhsorompókon áttörni, s v é g r e a lépek mö­

felének valamelyik biztos szegletébe vonulnak,

gé vagy közébe jutni, hová

hol hoszszu,

kelhessék.

tojásaikat befész­

Gyakron megtörténik

az is , hogy

minden sebességűk mellett is a méhek megra­ gadják, öszszerágják s hajlékukból Ezt bizonyítják megölve

a méhkosarak

kihányják.

előtt gyakron

h e v e r ő mézmolyok. Igen

valószínű,

még keményebben

csinálnak s bábbá lesznek.

elzárt

hálót

A bábtokok nagy

inenynyiségben egymáshoz s viaszházak módjára egymás fölibe keményen kötvék.Elsőben a méh­ kas hátulsó

felénél l e v ő

üreget

foglalják el,

majd a lépek köztit is. Ez által a lépek házai

hogy a l e g t ö b b nő mézmolyokat a méhek megr

bé lesznek épitve, s a szegény méhek nagyobb

ölik,

része hálóba kerítve. A herék elvégre elhagy­

mert különben

bajosan

maradhatnának

épen a méhkosarak, minthogy minden nő méz­

ják a kast, majd

moly

nappal

tömérdek

menynyiségüt

tojik.

Sokkal

süttetik

ide,

majd

magukat

s

amoda ülnek, a el is

pusztulnak.

gyakrabban fordul elő a z , hogy a mézmolyak

Ezen moly, ha egyszer befúrhatta magát a méh­

a méhkosarak deszkájára alól tojnak

kasba, egész éven át ott tanyászik.

A kiköltött hirnyók kint a hasadékokan

rá.

igyekeznek éjszakán

bejutni

a méhkosárba a

L e g j o b b m ó d a méhkasokat ezen ellenségek ellen v é d e n i , az, hogy az ember szorgalmasan

n é l k ü l , hogy ármányos törekvésöket a méhek

megnézegesse, s ha rajtuk

észrevehetnék. Ezt tanúsítják ezen hirnyóknak

legott megölje.

azon hálószövedékei, melyeket minden méhész

lókat vészen észre, gondosan leszedje s a hir-

feltanálhat a kasok alsó deszkáinak legelrejtet­

nyókat

tebb

hogy a font kasokat j ó l bétapaszszák,

helyein.

Ennélfogva nagyon

szükséges,

megölje.

Ha a kasok

ily pillangókat lát, állásán finom ha­

Legbiztosabb m ó d a lenne, a desz­

h o g y a méhkasokat és az állásdeszkákat gyak­

kából készülteket

ron gondosan megnézzék , hogy ezen ellensé­

közbe legkisebb nyilas se maradjon. Ha a méz­

ugy

öszs/.eereszszek , hogy

geknek a maga idejében elejét lehessen venni,

moly egyszer úrrá lett a kasban, mit meglehet

mert ha « g y s z e r bejuthattak a méhkasba , on­

ismerni arról, hogy a méhek mind inkább íogv-

nan bajosan lehet eltávolítani, s az egész kas-

nak, legjobb a méhet

méh elpusztul. Hogy tojásait a hasadékokba be­

fjelfüstölni,

fészkelhesse, a mézmólvanya egy hoszszu szu-

ne menekülhessenek

rótüvel bir.

Egy tudós

f e l ü l n i , s oly g\orsaii

hogy a nagy inenynyiségü molyok ki.

X«. Y,

kísérletet tett egy ily

anyával, oly formán , hogy az állatkát fejénél megfogva

testének

hátulsó

részével egy oly

satuinak tartotta, melynek részei nem a legszo­ rosabban .tapodtak egymáshoz. A z állat legott

A boszorkánykör. A fenebbi, m é g a régibb időkben mazott névvel jelelte a babona

szár­

azon általunk

755 is sokszor tapasztalható tüneményt, miszerint némely réteken és pázsintokon kisebb vagy nagyobb, minden növénytenyészéstől megfosz­ tott karikák képződnek, még p e d i g ugy, hogy a kör külső szélyét szépen nőtt sötétzöld fű szegélyezi. Háromszéken igen sajátságosan azt hiszi a nép az ily növény nélküli körökről, hogy ott a „szépaszszonyok" — igy nevezik a boszorkányokat — tánczoltak, még pedig „landarist". Habár az előhaladó miveltséggel, a ter­ mészeti jelenségek helyesebb felfogásával a szó­ ban f o r g ó s más természeti jelenségeknek ter­ mészet feletti jelentése is okszerű természetessé vált, ugy hogy a rosz szellemek, ö r d ö g ö k , bo­ szorkányok csak az olyak agyában léteznek, kiknek fejők csak védbástyául szolgál arra, hogy oda semmi józan eszme ne törhessen bé; habár jelenleg a rétek közepein feltűnő kopár köröket ma nem is tekintjük valódi boszor­ kányköröknek , még is ezen csodálatos tüne­ mény mutatkozásának valódi oka egészen a mi napjainkig ismeretlen maradott. A mai vegy­ tan, mely már nem egy bűbájosságot száműzött az emberek közül, e tüneményt is saját fényé­ vel felvilágosította. Ez előtt egy évvel a hires L i e b i g és W ö b l e r által szerkesztett folyóiratban egy czikk jelent meg „ a gombák trágyázó ereje a természet által szolgáltatott kísérletre épít­ ve * czimü felirattal, melynek szerzője Edin­ burghiban való mulatása alatt a hires termé­ szetvizsgáló, W o 1 1 a s t o n tol eredett 40 éves értekezésnek jutott birtokába, mely az érdek­ lett tüneményt tárgyalja. Ugyan is W o 11 a s t on az ily körök külső szélyénél, ha,csak illő év­ szakban vizsgálta, mindig bizonyos gombákot tanált tenyészni. Ebből s még azon további ta­ pasztalatból, miszerint az ily karikák a kör peripheriája felé a gombafajok szerint 8 hüveiyknyitől egész 2 lábnyi nagyságig nőnek, azt kö­ vetkezteti ÍI nevezett l u d ó s , hogy ezen körök bizonyos gombák csoportozatától veszik eredetöket, melyek tenyészése egy középpontból indul ki, s a f ö l d e t , melyen nőnek, a legna­ g y o b b mértékben kimerítik. Ennélfogva a kö­ v e t k e z ő évben kénytelenek a gombák kifelé tovább tovább terjeszkedni, hogy uj k ö v é r föl­ det tanálhassanak ; eképp a kör hovatovább 4

756 mind inkább terjed. A kör belső szélyénél évenkint elhervadó gombák a földnek b ő v ö n viszszaadják azon tápszereket, melyeket a közép­ pontból felhasználtak v o l t ; ebből lehet meg­ magyarázni a kört közvetlen szegélyező élénk fűtenyésztést. Az azotnak , mint az például az ammóniákban otthonos és a phosphorsavanynak lúgsókkal és földekkel egyűlve, mindig meg kell lenniök a földben, hogy a növények rajta j ó l tenyészhessenek. D r . D o p p i n g a gombákban gazdag menynyiségü azotot és phosphorsavanyos sókat tanált, s ezzel megmutatta hogy a gombák tenyészésének a termőföldet nagy mértékben kikeli merítenie, valamint ezen elporhadó gombanövények nagy trágyázó ere­ jét is kellő világosságra hozta. Eképp a b o ­ szorkánykörök és gombatenyészés közti szoros egybefüggés egész bizonyosságba és tisztaság­ ba van hozva, mint szintén ki van erejéből vetkeztetve azon gyakron hallható állítás is, hogy ,,a természet egészen más törvények sze­ rint dolgoznék, mint a melyeket a chemicusok laboratóriumaikban megismerni v é l n e k . " Szer­ zőnek egészen igaza v a n , ha értekezése czimében azt mondja „ a természet egy kísérle­ tet mutatott b é , melylyel a természetvizsgálók következtetéseire az igazság pecsétjét nyomja rá." Ezen megjegyzést jelenleg különösen a mezei gazdáknak kell szívökre v e n n i , kiknek munkakörére a vegytan napról napra nagyobb befolyást k e z d gyakorolni. A boszorkánykörök képződésiben kivált­ képpen munkásoknak tapasztalt gombák a kö­ vetkezők: a szegfügomba [Agaricus campestrts), Ag. procerus, A g . terreus, A g . oreades, pöfe? teg ( L y c o p e r d o n bovisla). h,

GAZDASÁGI FÜZÉR,

A villám befolyása a föld termé­ kenységére, Napjainkban, midőn anynyi kísérlettel tanálkozunk, mely a föld termékenységét új meg új trágyázásmpddal törekszik nevelni, ugy hiszszük kedves d o l g o t teszünk t. olvasóink előtt, ha egy közelebbi fontos tanálmányt mutatunk b é , mely a l e v e g ő villamát meghódítva, nagyon

757

758

egyszerű készület által a föld re adózóvá teszi.

termékenyítésé­

Már r é g i növénytudósok is állították, hogy a villamerőnek befolyással kell lennie a növé­ nyek kifejlődésére, de mindenütt merőben ta­ g a d ó ellenvélyeményüekre bukkanván,

a tárgy

vala, hogy a legkisebb észrevehető különbsé­ get se lehessen egyéb oknak a drótvezetésén kivül tulajdonitni. A pontos észlelések ered­ ménye k ő v e t k e z ő : Mindkét ágyasba árpa volt vetve. amozott ágyásbelinek szalmája az első

A vil14 na­

tisztába hozatlan feledésbe ment. Csak pár év­

pon sötétebb szinü volt és nagyobbra nőtt mint

vel ezelőtt került vizsgálat alá ismét a kérdés.

a másikénak. A mint az árpa érni kezde, csak­

Dr. F o r s t e r

Skothon Findrassie helységé­

ben (Morayshire északi megyében) egy tudo­

nem elenyészett ugyan a kettő közli

látha­

t ó különbség, de aratásakor a villamzott ágyá­

mánykedvelő hölgynek villamképpel tett kísér­

son több volt a kéve, egy mag után nagyobb

letei által azon gondolatra j ö t t ,

számúak és hoszszabbak a kalások ,

mely szerint,

minthogy villám mindenütt van, tán villamgép nélkül is lehetne folyamat

mintegy felfogni a villamos

és a földbe vezetni. . . . T ö b b rend­

beli kísérletek

s javitásak után k ö v e t k e z ő l e g

állitá fel készületét :

Liverpoolban pityókával tőnek villamos kisérletet és a villamzott ágyasban sokkal na­ gyobb pityókák termettek mint a nem villam­ zott földben.

K é t 18 láb hoszszu mélyre ásott b é

fenyőkarót

3

láb

és a sze­

mek nagyobbak és szilárdabbak.

A steyermarki pityókakisérletek

is k e d v e z ő eredményt mutattak.

függélyesen oly távolra

A francziák galvani villamozást alkalmaz­

egymástól, mily nagy volt az ágyás, mely­

tak s az eredmény itt is szembetűnő v o l t : a

re készületével hatni akart. A z egyiktől a

galvanisált ágyás termése ugy állott a nem gal-

másikig menő vonal pontosan a magnesi

vanisáltéhoz mint 37 a lo-hez. Azonban a Dr.

délvonal

Forster készülete egyszerüebbnek

irányát

követte

a mint t. i. a

mágnestű szokott mutatni. Mindenkét ka­ r ó hegyére erős vasdrótot lyet rólok kissé

rézsut

feszitett, me­

(és nem egészen

függélyes) irányban a földre vezetett. In­ nen aztán egy g y e n g é b b , • de az előbbi­ vel pontosan öszszekápcsolt drótszálat vitt megszakadás

nélkül

mintegy 3 hüvelyk-

nyíre a föld alatt. A drótszálat

az ágyás

szögein faczövekek szögzék l e . A hőmérsékváltozást tekintetbe vévén, Forster sem a föld feletti sem a föld alatt m e n ő dró­ tot szerfelett ki nem feszitette, mert kü­ lönben a hidegben öszszevonulása által

vagy

elpattant

a karókat

vagy

kiforgatta

volna.

gyakor­

latibbnak látszik mint a francziáké. A londoni Royal szőnyegre került

Institution üléseiben is

a fenforgó

kérdés

és 1845

májusa 16-kán S i d n e y hitszónok e tárgvban következő tételeket állita f e l : 1. A villám befolyással látszik lenni a nö­ vények növésére. Sidney emlité, hogy egy közönséges üveg­ edényben levő jáczint növését is szembetűnőleg siettette villamzóg< pből naponta bocsátott szikrák által. ;

2. A növénytestekben igen jó villamvezetők.

levő

folyadékok

Errenézt mint bizonyosra hivatkozék,hogv gvepre állított öszszefogodzó személvek közül

E b b ő l áll a Dr. Forster egész készüle­ te, melyet a tringi földmivelö társulat gyűlé­ sében 1844 őszén mutata b é . E tanálmány ugy látszik ama fölvételen alapszik, hogy a föld fe­ lületén keletről nyugotra szakadatlanul egy v i l lamfolyam vonul át. A leírtuk készület

hatásának megitélhe-

tésére szükséges lőn természetesen, hogy egy az elsőhöz hasonló minőségű és fekvésű ágyást éppen ugy b e v e s s e n ,

és

mint melyen a készület

lehetlen egvnél többet

megüttetni

rával, midőn köztudomás szerint vagv porondos utan állnak , rázkódás.

villamszikha

padlaton

mindnyáját éri a

Az első esetben a gyep fogja fel a

villamos folyadékot, a helyett, hogy egyik em­ ber testéből a másikba

átmenjen.

3. A villám elfogadására ugy látszik a ter­ mészet is tön készületeket, melyek egyes növéayrészek sajátságos alakjában, fejlődésök kü­ lönböző stádiumán feltalálhatók.

759

760 Azon növények, melyeknek az évszakok

változékonyságán

kell átmenniük, gyakran tö­

előbbihez mindenben hasonló hasonlólag

és

kezelt ágyás árpája.

mindenben

A rezeda ha­

visek vagy tüskékkel vannak ellátva. Ha a gyü­

marább kikölt amazon, mint e z e n ; a zöldbor­

mölcsképzés ideje közeledik, ugy látszik, a vil­

só finomabb és édesebb izü v o l t , a saláta és

lám

elvezetésire van szükség; ezért

vagy száradnak

le a szőrök, serték sat.

Angolhonban a kertészek kát

tesznek

hullanak

néha érczkari-

a dinyékre, melyek már

éppen

4. K é r d é s már, vájjon nincsenek-é termé­ melyek a

melyek

a föld

a kertnek

roszasága

hátra maradlak volt,

más résziben,

miatt a többiektől

miután a Forster készü­

letét reájok is alkalmazták, tizennégy nap alatt

gyümölcsöt akarnak képezni. szettünemények,

és karalábé ritka kövéren nőttek. Néhány ugor­ ka- és salátaágyásak

a többit utóiérték.

fölebbi nézeteket

igazolják.

Néhány hét múlva a termesztett növények betakarítása után, minthogy a drótkészület ott

A szőlő és komló, ugy mondják, gyorsan

maradt volt, egy rakás burján lepte el az ágyást,

nő égiháború alatt és után, és a hüvelyes nö­

mi

vények szemet kötnek a vihar elmultával.

mutat.

kétségkívül

n. Az is kérdésbe jöhetne, vájjon némelv

nagyobbított

Miután ily k e d v e z ő hatását látjuk a villa-

növények alapja- és földrajzi elterjedésben nem

mozásnak

lehetne-é a természetnek

hogy gazdáink is minél több

bizonvos czélját ki­

tapogatni a villám alkalmazását illetőleg.

termesztöerőre

a n ö v é n y é l e t r e , óhajtandó

volna,

kísérleteket te­

gyenek, talán a drótszálakat is lehetne szapo-

Tudva van, hogy a tűlevelűek a nagyobb

ritni vagy galvani készülettel egybekapcsolni.

szélyességi fokok alatt túlnyomósággal birnak.

Azonban ezen kísérleteknél

A tűk alakjában

igen lényegest, nem szabad szem elől tévesz­

levő

vezetőerő

talán módo­

két d o l g o t , mint

síthatja a szárazságot és hideget s a hó olva­

teni, t. i. a villámot felfogó

dását segítheti.

zamban menjen a magnesi délvonallal s aztán

6. A villám a föld- és kertmivelésben gya­ korlatilag kétféleképpen alkalmazható :

a drótszálakat hogy

a) A légkörnyben szabadon l e v ő villám felfogása által. I d e tartozik Dr. Forster fönebbi kísérlete.

megszakadás

első drót párhu­ nélkül kell vinni,

egyszersmind gálváni lánczozatul

szol­

gáljanak. A föld termékenységének ily móddali nö­ velése lényegesen különbözik minden trágyasze­

b) Mesterséges, nevezetesen

galvani-féle

rektől, melyek csak bizonyos ideig hatnak s a

Sidney ugy tanálta, hogy a pityóka, mus­

tnékenységnevelő elemekhez szakadatlan új e r ő

villámmal.

földet gyakran ki is merítik.

tár, zsázsa, Fuchsia s más

növények fejlődé­

Itt p e d i g a ter-

folv mig csak a készület maga el nem romlik.

sét nagyon sietteté azon körülmény, hogy egv dróttal öszszekötött réz- és czinklemez közt

Tárcza.

növelte. A geránium és balsamin-félék ellenben ezen befolyás által

elpusztultak.

Sidney meg

van g y ő z ő d v e , hogy a villámot a k e r t i

nö­

(Növény

compász)

Texas

téréin tenyészik egy kicsi, igénytelen

roppant külsejű

v é n y e k nevelésére mindenesetre lehetne al­

növény, mely a legkülönbözőbb hőmérséki vi­

kalmazni. A mezei gazdaságra nézve

szonyoknál, napfénynél, esőben

az alkal­

maztatást csak számos kísérletek dönthetik el. A Dr. Forster

készülete nyomán Német­

és fagy ide­

jén változatlanul nemcsak l e v e l e i t , hanem v i ­ rágait is északnak

irányozza. Ha a magános

országon is tettek néhány kísérletet; egyet mi

utazó ezen utnélküli tereken

is megemlítünk.

csillag vagy p e d i g compaszok nélkül vándorol,

Altjessnitz

helységben

minden

vezérlő

(a Mulda mellett, merseburgi kerület) 1845 nya­

ezen növényben oly vezérre tanál, mely soha

rán árpával tettek próbát. A villamozótt ágyás-

sem csalja meg.

beii hat nap múlva már

sokkal k ö v é r e b b bu­

jább volt, mint a nem villamozótt különben az

(Humboldt

„ K o s m o s"án a k 11-ik

r é s z e ) , Berlinből kapott biztos tudósítás szc-

761

762

rint a „ K o s m o s " második része

kikerült már

a nyomda alól és r ö v i d időn meg fog jelenni. Az ünnepélt szerző a hozzá közelebb levőknek mutatványokkal is kedveskedett.

Ezen

kötet

nagyobbrészint a természethatását

tárgyalja az

emberi kedélyre, és e czélból szerző a legré­ gibb népek történetéig kat

magukból

a

fölmegy

forrásokból

és az adato­

mesteri

kézzel

fonja öszsze. így nevezetesen az egyháziatyáknál pl. a nagy Basilius

irományiban m e g l e p ő

természetfestésekre tanál, m i d ő n másfelöl azon véleményben van, hogy a keresztyénség előtti népek, jelesen a romaiak a természeti szépsé­ gekben oly gazdag földjök

bényomásira érzé­

ketlenek voltak volna. . . . A nagyhírű szerző meg van g y ő z ő d v e ,

hogv ezen második rész

inkább fog tetszeni a mivelt közönségnek mint az első. — A szerény

szerző tehát ugy látszik

nem tudja, hogy az első rész hatása is sággal korszakalkotó

vala

hazáján

való­

kivül is a

miveltebb nemzeteknél. ( U j t a n á l m á n y) Dobner János ur, főm. vágó

hető, s e mellett az eredetiek legkevésbbé sem szenvednek átszurkálás által, mert általa a kör­ ző (czirkalom)

fontos u j

egészen nélkülözhetövé válik.

Általában a technikai

munkálatoknál

ezen ta­

nálmány nagy haszonvehetőséget igér. — Lát­ ható ez s 33 pfton megszerezhető Pesten Calderoni oplicusnál a váczi

utczában,

Pozsonv-

ban Szieben Henriknél a Mihályutczában, Bécs­ ben Theyer és társ. kereskedésében Karinthiaiutcza 905 sz. — s a szerzőnél Malaczkán P o ­ zsonytól 3 mföldnyire, ki

bérmentes levelek­

ben bármily megrendeléseket szívesen elfogad. (Igen-igen hatos szer a száraz­ s á g e l l e n ) . A közelebb uralkodott szárazság idején itten Kolozsmegyében K . . . a helység­ ben a közlakók igen-igen hatos szert tanáltak fel a szárazság ellen. A falu határának felmé­ résével egy mérnök hiedelemre j ö t t ,

Fálffy hg uradalmi mérnöke , egy a mathematica k ö r é b e

szület által minden t é r k é p , bármily mértékláb szerint lemásolható, nagyobbitható s kisebbít­

foglalkozván, a nép azon

hogy az ég csatornáit a mé­

rőasztal bűbájos ereje dugta bé, s netalán ugy lehetne jótékonv esöadásra

viszont megnyita-

t a n á l m á n y-

ni, ha a mérőasztallábait szépen, csinosan, min­

Külföldi lapok

den piszoktól megmosnák. És ugy történt. Egy

n y a 1 gazdagitá a tudományt.

már több é v előtt figyelmeztették erre a tudós

éjszaka a hatos szer meglőn készítve , a hatá­

világot, azonban a közönség használatául csak

ron tanyászó méhésznél hagyott mérőasztal lá­

most adatott által, miután jelenleg számos pél­

bai a legszebben megmosultak. S lám egy pár

dányokban már több helyen kapható. —, Ezen

nap alatt áldásos eső látogatá meg a v i d é k e t ,

tanálmány egy tükörüvegből álló fel- s levételi

uj életre d e r i l ö a szomjúság miatt sinlődő nö­

számító készület (Berechnungs Ab-und Auftrags-

vényeket. Aztán nem okosak azok a falusiak ?

Apparat). Használásának módját egy külön mun­

nem szégyenitik-é meg a világ minden bölcseit,

kában fejti meg a fellanáló, mely német nyel­

minden természettudósait,

ven jelent meg, mely

is, hogy a természet törvényeit meghódították,

azonban

hihetőleg ma­

gyar nyelven is napvilágot fog látni. Ezen ké­ szület legszigorúbb pontosságot geometriai térszámitásoknál

nyújt minden

előforduló mérté­

keknél ; általa a számításban sok i d ő nyerődik meg,

és sok hiba

nálmány

még azon

kerülődik ki. Bir ezen ta­ előnynyel i s ,

minden térkép századok

hogy általa

múlva is eredeti mi­

nőségében előállítható , a nélkül, hogy uj föl­ mérések

volnának

szükségesek:

s e

minden már egyszer fölmért bármi

szerint

nagy tér

jegyzőkönyvileg mindenkorra fentartható. E ké­

kik mind a mellett

magoknak egy csepp esőt sem birnak lecsalni az égből 1 nem szégvetiitik-é meg a tizenkilenczedik századot, mely magának miveltséggel hízeleg ? Aztán az a természet is néha furfan­ gos egy kisaszszony , néha saját jelenségei ál­ tal l á t s z i k az emberek balgaságait gyámo­ lítani, erősíteni: ámde az ily történetes őszszetanálkozást csak a homályos emberek tart­ ják szükséges egybefüggésnek.; a világos ész (melynek országáért mindennap imádkozunk; j ó volna ha eljövetelét tettel is elén,ozditanók, a látszatósság által nem engedi magát tévútra vezetni. Éljen azért és uralkodjék a j ó z a n é s z !

Szerkesztik B e r d e Á r o n és T a k á c s J á n o s . Kolozsvárit a kir. Lyceum betűivel.