TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. II-ik félév. Kolozsvárit. Május 27-én, 184¥. TARTUOHi
48-ik szám.
\ jocl. B , — A m é z r a ó l y . L . V — A b o s z o r k á n y k ö r . L . — A v i l l á m befolyása a föld Tárcza.
A jod.
termékenységére.—
képp a természetbúvárok még nem tudták meg
K i ne hallotta volna hirét a jódnak ? azon
határozni, ha vájjon
a tengerek vagy p e d i g a
nevezetes anyagnak, mely korunkban oly nagy
szárazföld teljesebb-é élettel ? mondottuk jele
tekintélyt vívott ki magának, hogy ha valamely
sen miképp a tengerek mélyébe némely növé
g y ó g y v i z e t hiressé, keresetté akarnak tenni, j o -
nyek, mint meganynyi óriás hajókötél, bocsát
goson
vagy jogtalanul
d o t tartalmaz". ron csaló eljárásán
azt kürtölik rólla „ j o-
koznak le s táplálják magukat a körükben el
Korunk ilyszerü, gyak-
terjedő anyagokból.így történik, hogy némely
éppen
nem
csodálkozha-
tunk ; hiszen az ily eljárók csak korunk buja-
tengeri moszatok m a t u s) a tenger
(leginkább a F u c u s
pál
vizében felolvadt nátron-,
kórságos embereinek gyengéire tapitottak rá,
kali-, j o d-egyleteket magukba veszik ,
csak eltanálták azon húrt, melynek hangjára a
títják, s midőn a tenger hullámain a szárazfelé
közönség legkönynvebben gyógyvizek
jelenyzésére
mozgásba indul ; a költsönzött
epitheton csak ildomos, vagy
„jódos"
eszélyes tactica
szüleménye,'tehát bizonyos emberek hite sze-
eveznek, s itt kiszállának a partokra, mint al katrészt a tengerből kihalászott j ó d o t is meg hozzák az embereknek feldolgozásra és továb bi használatra.
rint megbocsátható. Bármint legyen is a d o l o g , anynyi kétségbevonhatlanul
igaz ,
zönségnek j o d o n i kapkodása
hogy a kö-
testi és erkölcsi
romlásának mérlege. Minél több
jódot
elsajá
A j ó d o t tehát a tengerpartokra
kihányó
dott növények tartalmazzák, melyeket fenemlitett alkatrészeiknél
fogva
kelp- vagy sziksó-
hasz-
(soda) gyártásra Britania tengerparti v i d é k e i n ,
nálnak fel valamely országban, minél nagyobb
jelesen Glascow-ban, és Spanyolországban rég
számmal látogatják a j ó d o s ferdőhelyeket, an
használtak,
nál nagyobb
növényeket megégetvén, s a hammuból az em
aggodalmunk
lehet a
közönség
állapota iránt. Alig van harmincz éve
(1811),
hogy C o u r t o i s, egy párisi saletromgyárnok
iitők
sót
a verembe
kifőzvén.
öszszehordott
Hogy
száraz
az eképp készített
sziksónak drágának kellett l e n n i , könynyü át
íeltanálta a j ó d o t s Európa első rangú chemicusai
látni, ha meggondoljuk,
természet- és vegytani jellemeit meghatározták,
geri növény csak 20 mázsa k e l p e t ,
s még jóval r ö v i d e b b azon i d ő . mióta az orvo
csak 50—100 font tiszta sziksót ad.Mind e mellett
sok az emberi szenvedések, hítő, gyógyító
szeréül
tömérdekre megyén
betegségek
hogy 480 mázsa ten ez p e d i g
eny
is ezen só fogyasztása oly nagy volt, hogy csu
alkalmazták : s már is
pán a kicsi Orkney-szigeten 20,000 személy fog
évenkint azoknak
száma,
lalkozott kelp-készitéssel.
Mivel a kelpgyártás-
kik jótékony hatása által egésséget s eképp jö
nál alkalmazni szokott nagy meleg, mi a soda
v ő r e kétségbe ejtő aggodalmak
nienynyiséget növeli, a könnyen gőzzé váló, s
helyett bizta
tó, földerítő életkedvet nyernek ; azon
orszá
igy elillanó j ó d o t a l e v e g ő b e r ö p i t i , könynyü
gok pedig, melyek a jod elöállitá-ára kedvező
átlátni, miért maradott ezen hasznos anyag oly
környületekkel, szükséges anyaggal birnak, nem
sokáig felfödözellenül. Később is, mig a szik-
csekély hasznot vonnak belőle.
sógyártásnak
Már r é g e b b volt alkalmunk elmondani, mi
könynyebb és olcsóbb módját nem
ismerték, a jódot csak
mint
mellékes készít-
48
750
749 ményt állították elő a sodagyárokban, s hatos-
némely más tulajdonai
sága ismerve s maga használatra fordítva nem le
lül szolgálhatnak. Szilárd, kékes-fekete
vén oly mindennapivá vált volt egy időben, hogy
lyei graphithoz hasonlitanak ; de gyönyörű ibo
rendkívül olcsó áron lehetett kapni.
Azonban
lya szin
gőze
is biztos
ismertető je
(melyet könynyen
pikke
eléállithatni,
a körülmények csak hamar változtak. Egyfelől
ha körülbelöl e g y félköntig j ó d o t
rájöttek
kőre vetünk) még a legszebb violát is megszé
a búvárkodó
chemicusok a r r a , hogy
a sodát hasonlithatlanul
olcsóbb szerrel lehet
készíteni a közönséges konyhasóból; minek kö
gyeníti.
egy meleg
Gőzének ezen szép szine szolgált al
kalmul arra, h o g y ezen anyagot g ö r ö g ö s név
vetkeztében ezen iparág egészen más fordulást
vel j o d nak keresztelték , mi magvarul ibolya
v e t t ; a régi
megkellett szün-
szint j e l e n t v é n , némely purista magyarok ifa
niök ; a tengeri növényeket többé nem soda,
l a n y nak bérmálták. Mivel a j o d a bőrt bar
hanem jodgyártás
és égetek ;
na-sárgára szokta festeni, azon egyének, külö
mely eljárás abból vette eredetét, miképp más
nösön nők, kik jodferdőt használnak, nem kis
sodagyároknak
végett gyüjték
felől a j o d nagy fontosságú
alkalmazásra
ta
Savójában egy
gyógyforrás híressé
vált
azon hatásáról, miszerint az emberi undok nya valyák egyikét, a golyvát meggyógyítja. A che micusok rontó
és bontó
agálylyal nézik, hogy fördés után k e z ö k a ne veztük kellemetlen szint váltja;
nait az orvosi tudományban.
kezeiket
rátették a
s p e d i g e te
kintetben nyugottak lehetnek, mert még az ily nők szerelme
sem múlékonyabb ezen színnél.
Az egészen tiszta viz nagyon csekély menynyiségü j ó d o t
olvaszt fel ,
azért az
értelmes
esodaerővel b i r ó vízre, s az emberiség tanul
orvosok soha sem rendelik tiszta vizben leen
ságára kifejtették, miképp e gyógyvíz jótékony
d ő felolvasztását;
ereje a benne l e v ő j o d on alapszik, mely ál
előre valami más sót (konyhasót, jodkaliumot)
hanem olyanban ,
melyben
lítás anynyival alaposabb és m e g g y ő z ő b b volt,
olvasztottak fel. A spiritus és aether is felol
minthogy G o i n d e t, egy genfi orvos a j ó d o t
vasztják ,
ilyen a közönséges jodtinctura:
spiritusban felolvasztva belső orvosság gyanánt
az ujabb
tapasztalatok
is sikerrel alkalmazta golyva ellen, s eképp vi
belső orvosság gyanánt használni ártalmas, ki
lágos ténynyel ment elől annak felvilágosításá
vált a szemnek.
ra, miszerint a j o d , ezen különben erős méreg, kellő alkalmazás
és óvatosság
mellett
valódi
szerint
de
ily olvadékot
A j o d legismeretesebb jelényei közé tar tozik továbbá az ,
hogy keményítő-olvadékkal
jótétemény lehet a szenvedő emberiségre néz
gyönyörű szép kék színű egyletet képez, mély
ve. Az eképp megtört úton a vizsgálódó o r v o
vízben nem olvad fel. Ezen körülmény kedve
sok tovább haladtak, próbákat tettek a jódnak
ző ugyan a chemikusoknak ,
különböző e g y l e t e i v e l ; megkísértették vele kü
szokták felhasználni a jod és liszt utánnyomo-
lönböző
zására; de nem k e d v e z ő az orvosoknak s jód
nyavalyák
gyógyítását, s a v é g e r e d
a kik éppeti ezt
mény jórészt abban állapodott m e g , miképp a
dal o r v o s o k betegeknek ,
belsőleg használandó j o d (mint jodkaliuin tisz
takor a liszt-tartalmu eledeleket nélkülözni kény
ta vízben felolvasztva) a golyva, a bőrnek kü
telenek, ha azt akarják , hogy az orvosaiig si
kik a jod használa
lönböző kiütései, bujasenyv, scrofula stb. ellen
k e r e meghiúsítva
igen jótékony szolgálatot teszen, jelesen külö
g y o m o r is vegytani laboratórium, ott is együ-
nös hatást tüntet ki a mirigydaganatok
lések és szétbomlások törti nnek, s k ö v e t k e z ő
elosz
latásában, absorbeálásában. A ki valaha
leg a liszt a j o d
daguerreothip által lerajzol
ne
legyen;
mert hiszen
munkásságát
semmisíthetné, mint
szintúgy meg
a cheniikus
tatta, vagy mint mondani szoktuk levétette ma
Ezért kívánják az orvosok
gát, lehetett alkalma
tegeiktől, hogy a lisztes étkeknek
bizonyos sajátságos,
na
a
csészéjében.
jóddal éltetett be
gyon megható szagot érzeni. Ezen szag a j ó d o t jelényzi, mely a l e v e g ő
átalában, de legalább mig az orvosság a beteg
közönséges
hőmérsé-
kénél is könynyen e l g ő z ö l ö g , még p e d i g n e d . yesen jóyal hamarább mint szárazon; de a jódnak
némelyek
„isten hoz-
zádot" mondjanak,
ha nem is egy-
vérébe és e r é b e átmegyen. A jótékpny természet
az oly anyagokkal
755Í
751 melyek az emberiség
állapotára
sal lehetnek, nem szokott
üdvös hatás
fukarul gazdálkod
2V
4
r. vasgáliczot felolvasztottunk,
s ezen üledéket barnakővel
leülepiteni
(Braunstein, Man-
természetbúvá
gansuperoxid) melegítvén a kifejlö gőzt kemé
rok nyomozni kezdették , ha vájjon a tenger
nyítő-olvadékba mártott len vagy gyapotrongy
vízben otthonos
ra ve/etni, melynek megkékülése
ni. Ezen bölcs
elv nyomán jod
a
a közönséges
konyhasó
egyik alkatrészét tevő clorral, legközelebbi ro
létének biztos j e l e .
konával egyetemben,
nyában, melyet egyébiránt
ban a konyhasóban zekben is ?
nem fordul-é elő magá s következőleg a sós vi
Ezen alapos
gyanitás
valósult. F u c h s , egy mélyen lankadatlan
csakhamar
gondolkodó s
szorgalmú természetvizsgáló
nyo
A z említők
tárban tanálhatni, ú g y i s változtathatni a kisérletet, hogy a leülepitett
anyagot valamely be
dugható edénybe téve, erős kénsavanyt, vitriololajat töltünk r e á , s az edényt
mozásai áhal tisztán kimutatta, hogy a közön
melyet
papírral bevontuk, bedugjuk.
csekély
menynyiség-
ben is, a j o d mindig feltanálható. Ezen tapasz talati tény természetesen ket azon
nagyon
vezette az
k ö z e l álló
barnakő hiá
minden gyógyszer
séges s ó b a n ,
ha szinte
a j o d jelen
előre
keményítős
olv d o g ó v a l ,
olvadékba
mártott
A j o d jelenléte
esetében itt is meg kell kékülni a papírnak.
embere
B.
következtetésre,
miszerint a j o d a konyhasó olvadékaiban — a
& mézmoly.
sós vizekben is jelen l e h e t , s a tapasztalás, a bonczoló nyomozás e tekintetben is igazolta a következetes következtetést.
Ezen
körülmény
Minden állatosztályban
vannak oly egyé
nek, melyek nemcsak saját fajuknak ellenségei,
nagyon kecsegtetőleg viszhangzott az érdekelt
hanem más osztályú állatok közé is ellenséges
ferdő-tulajdonosak
indulattal csapnak b é . Vannak
csak elől
füleiben,
hajboritott,
s megragadva a
emlős
állatok,
s igy csak itt megcsíp
melyek emlősökkel, madarakkal, halakkal, ro
hető alkalmat, seregestül állának elő a jod-tar-
varokkal élnek ; vannak madarak , melyek ha
talmu ferdök, s kinálkozának
a szenvedő em
beriségnek jótékony hatásukkal. í g y lőn, hogy e kis,
de természeti
gazdagsága által
fontos
sonlóan minden osztályú állatok ják élelmöket. Eszerint
közül
rabol
nem lehet csodálkoz
nunk, ha a szorgalmas kis méhet nemcsak
ki
Erdélyben is számos f e r d ő helyek levének jo-
rándulásai alatt környezik bösz indulatú ellen
dosok. A ki egy pár év óta, mióta t. i. a jod
ségek, hanem még saját lakába is
haszna nálunk ismeretes l e t t ,
nak. E szegény állatkát az emlősök, madarak,
seri a ferdő-jelentéseket, a jódnak csaknem
figvelemmel
ki-
tapasztalhatta, hogy
mindenikben
jelen
hüllők, tán a halak is és mi
több
bélopodzamég saját
kellett
családja — a rovarok is üldözik. A gilisztáktól
lennie. Jelenleg jodtartaimuaknak tartják: a sza
külsőleg nyugalomban élhet, de belsejében va
mosfalvit, tordait, vízaknait, korondit, zajzonit
lószínűleg ezek is
stb. de hogy valósággal azok-é ? ezt csak gya nítani de bizonyosan h o g y , fájdalom,
tudni
nem l e h e t ; mint
egy (erdőtulajdonosnak
sem
jut eszébe, hogy bizony nemcsak a ferdövendégekre, hanem a jövedehnezésre nézve is na gyon üdvös l e n n e : a gyógyvizeknek ahoz ér tő, a vegybonlásban
avatott emberekkei leen
dő megvizsgáltatása s az alkoli-pszek menvnviségének szabatos meghatároztatása.
otthonosok.
Azonban egyik
ellenség
gonoszabb szo
kott lenni a másiknál. Azon számos ellenségek közt, melvek ellen a szegény méhnek kicsi éle tét védnie kell, a mézmoly (Galéria cerella) a leggonoszabb,
mely noha magának a méhnek
közvetlen semmit sem árt, de szövenényes há lója
által ' aprodonkint
csakugyan
elpusztítja.
Ugyanazért tán nem lesz érdektelen, ha a niéhkosaraknak ezen anynyira ártalmas hívatlan ven
Egyébiránt csupán a jod jelenlétének kínvomozása oly egyszerű müvelel, hogv azt min
déget, s ennek életmódját
leirjuk.
A mézmoly a legcsalfább uton és módon
denki megteheti. Nem kell ugyan is egvéb, mint
igyekszik a méhkosarakba
azon f o l y a d é k o t ,
biztos helyre nagy menynyiségü tojásait
melvben a j ó d o t
oly vizzel, melyben
keressük,
előre 1 rész rézgáliczot s
hassa.
bejutni,
hogy
Hogy e törekvése sikerülhessen
ott
lerak ezen
753
754
kis pillangónak, mindenek felett nagy sebesség
használta tűjét,
gel kell birnia; s valóban a mézmoly mozgá
belé tojott.
saiban oly serény is. hogy a szemnek fáradság
ban kiköltek, vagy a hasadékokan behatottak,
egy repedékbe lyukat furt és
Ha a hirnyók
magába a méhkas
ba kerül haladását követhetni.
Mivel p e d i g a
magoknak utat vagy csöveket készitenek, me
méhek a közönséges kijárásnál
őrt állanak, s
lyekben biztosan laknak , innen kapta nemök
nappal különben is éberek és vigyázók, lehetlén
a G a l é r i a latin nevezetet. Az ilv utak szö
ilykor ezen ellenségeiknek sikeres bérontást pro-
v e g e oly s z i l á r d ,
bálniok. Ez oknál fogva a mézmoly nappal nem
történhetik;
is igen kisérti meg a bélopódzást, nem főkép
vetekedik. Ezen csővekbe
hogy kettétörésök
szilárdságuk
bajosan
csaknem a b ő r é v e l a méhek nem hat
pen azért is, mert neki vándorlási időül a ter
hatnak b é ;
mészet az éjszakát rendelte, ő éjjeli állat. Min
j o k ragadnak , s eképp
den molyok csak estve
járkálni. A
pusztulnak el. Ezen kívül ezen hirnyók excre-
választja a méh-
mentuma oly büdös, hogy a szegény méhek ir
kezdenek
mézmoly is csak az éjszakát
hanem
közönségesen lábaik reálelánczolva
éhhalállal
kosarak megrohanására, midőn a méhek nyug
tóznak tölle, mint az ö r d ö g a tömjéntől.
szanak, s nincsenek oly élénk mozgásban. Se
rom
bességűk
jutnak ; csöveikből kibírnak, a méhkas hátulsó
által
ilyenkor
sikerül
is nekik
a
hét
alatt a
mézmólyíiak
Há
teljeskoruságra
méhsorompókon áttörni, s v é g r e a lépek mö
felének valamelyik biztos szegletébe vonulnak,
gé vagy közébe jutni, hová
hol hoszszu,
kelhessék.
tojásaikat befész
Gyakron megtörténik
az is , hogy
minden sebességűk mellett is a méhek megra gadják, öszszerágják s hajlékukból Ezt bizonyítják megölve
a méhkosarak
kihányják.
előtt gyakron
h e v e r ő mézmolyok. Igen
valószínű,
még keményebben
csinálnak s bábbá lesznek.
elzárt
hálót
A bábtokok nagy
inenynyiségben egymáshoz s viaszházak módjára egymás fölibe keményen kötvék.Elsőben a méh kas hátulsó
felénél l e v ő
üreget
foglalják el,
majd a lépek köztit is. Ez által a lépek házai
hogy a l e g t ö b b nő mézmolyokat a méhek megr
bé lesznek épitve, s a szegény méhek nagyobb
ölik,
része hálóba kerítve. A herék elvégre elhagy
mert különben
bajosan
maradhatnának
épen a méhkosarak, minthogy minden nő méz
ják a kast, majd
moly
nappal
tömérdek
menynyiségüt
tojik.
Sokkal
süttetik
ide,
majd
magukat
s
amoda ülnek, a el is
pusztulnak.
gyakrabban fordul elő a z , hogy a mézmolyak
Ezen moly, ha egyszer befúrhatta magát a méh
a méhkosarak deszkájára alól tojnak
kasba, egész éven át ott tanyászik.
A kiköltött hirnyók kint a hasadékokan
rá.
igyekeznek éjszakán
bejutni
a méhkosárba a
L e g j o b b m ó d a méhkasokat ezen ellenségek ellen v é d e n i , az, hogy az ember szorgalmasan
n é l k ü l , hogy ármányos törekvésöket a méhek
megnézegesse, s ha rajtuk
észrevehetnék. Ezt tanúsítják ezen hirnyóknak
legott megölje.
azon hálószövedékei, melyeket minden méhész
lókat vészen észre, gondosan leszedje s a hir-
feltanálhat a kasok alsó deszkáinak legelrejtet
nyókat
tebb
hogy a font kasokat j ó l bétapaszszák,
helyein.
Ennélfogva nagyon
szükséges,
megölje.
Ha a kasok
ily pillangókat lát, állásán finom ha
Legbiztosabb m ó d a lenne, a desz
h o g y a méhkasokat és az állásdeszkákat gyak
kából készülteket
ron gondosan megnézzék , hogy ezen ellensé
közbe legkisebb nyilas se maradjon. Ha a méz
ugy
öszs/.eereszszek , hogy
geknek a maga idejében elejét lehessen venni,
moly egyszer úrrá lett a kasban, mit meglehet
mert ha « g y s z e r bejuthattak a méhkasba , on
ismerni arról, hogy a méhek mind inkább íogv-
nan bajosan lehet eltávolítani, s az egész kas-
nak, legjobb a méhet
méh elpusztul. Hogy tojásait a hasadékokba be
fjelfüstölni,
fészkelhesse, a mézmólvanya egy hoszszu szu-
ne menekülhessenek
rótüvel bir.
Egy tudós
f e l ü l n i , s oly g\orsaii
hogy a nagy inenynyiségü molyok ki.
X«. Y,
kísérletet tett egy ily
anyával, oly formán , hogy az állatkát fejénél megfogva
testének
hátulsó
részével egy oly
satuinak tartotta, melynek részei nem a legszo rosabban .tapodtak egymáshoz. A z állat legott
A boszorkánykör. A fenebbi, m é g a régibb időkben mazott névvel jelelte a babona
szár
azon általunk
755 is sokszor tapasztalható tüneményt, miszerint némely réteken és pázsintokon kisebb vagy nagyobb, minden növénytenyészéstől megfosz tott karikák képződnek, még p e d i g ugy, hogy a kör külső szélyét szépen nőtt sötétzöld fű szegélyezi. Háromszéken igen sajátságosan azt hiszi a nép az ily növény nélküli körökről, hogy ott a „szépaszszonyok" — igy nevezik a boszorkányokat — tánczoltak, még pedig „landarist". Habár az előhaladó miveltséggel, a ter mészeti jelenségek helyesebb felfogásával a szó ban f o r g ó s más természeti jelenségeknek ter mészet feletti jelentése is okszerű természetessé vált, ugy hogy a rosz szellemek, ö r d ö g ö k , bo szorkányok csak az olyak agyában léteznek, kiknek fejők csak védbástyául szolgál arra, hogy oda semmi józan eszme ne törhessen bé; habár jelenleg a rétek közepein feltűnő kopár köröket ma nem is tekintjük valódi boszor kányköröknek , még is ezen csodálatos tüne mény mutatkozásának valódi oka egészen a mi napjainkig ismeretlen maradott. A mai vegy tan, mely már nem egy bűbájosságot száműzött az emberek közül, e tüneményt is saját fényé vel felvilágosította. Ez előtt egy évvel a hires L i e b i g és W ö b l e r által szerkesztett folyóiratban egy czikk jelent meg „ a gombák trágyázó ereje a természet által szolgáltatott kísérletre épít ve * czimü felirattal, melynek szerzője Edin burghiban való mulatása alatt a hires termé szetvizsgáló, W o 1 1 a s t o n tol eredett 40 éves értekezésnek jutott birtokába, mely az érdek lett tüneményt tárgyalja. Ugyan is W o 11 a s t on az ily körök külső szélyénél, ha,csak illő év szakban vizsgálta, mindig bizonyos gombákot tanált tenyészni. Ebből s még azon további ta pasztalatból, miszerint az ily karikák a kör peripheriája felé a gombafajok szerint 8 hüveiyknyitől egész 2 lábnyi nagyságig nőnek, azt kö vetkezteti ÍI nevezett l u d ó s , hogy ezen körök bizonyos gombák csoportozatától veszik eredetöket, melyek tenyészése egy középpontból indul ki, s a f ö l d e t , melyen nőnek, a legna g y o b b mértékben kimerítik. Ennélfogva a kö v e t k e z ő évben kénytelenek a gombák kifelé tovább tovább terjeszkedni, hogy uj k ö v é r föl det tanálhassanak ; eképp a kör hovatovább 4
756 mind inkább terjed. A kör belső szélyénél évenkint elhervadó gombák a földnek b ő v ö n viszszaadják azon tápszereket, melyeket a közép pontból felhasználtak v o l t ; ebből lehet meg magyarázni a kört közvetlen szegélyező élénk fűtenyésztést. Az azotnak , mint az például az ammóniákban otthonos és a phosphorsavanynak lúgsókkal és földekkel egyűlve, mindig meg kell lenniök a földben, hogy a növények rajta j ó l tenyészhessenek. D r . D o p p i n g a gombákban gazdag menynyiségü azotot és phosphorsavanyos sókat tanált, s ezzel megmutatta hogy a gombák tenyészésének a termőföldet nagy mértékben kikeli merítenie, valamint ezen elporhadó gombanövények nagy trágyázó ere jét is kellő világosságra hozta. Eképp a b o szorkánykörök és gombatenyészés közti szoros egybefüggés egész bizonyosságba és tisztaság ba van hozva, mint szintén ki van erejéből vetkeztetve azon gyakron hallható állítás is, hogy ,,a természet egészen más törvények sze rint dolgoznék, mint a melyeket a chemicusok laboratóriumaikban megismerni v é l n e k . " Szer zőnek egészen igaza v a n , ha értekezése czimében azt mondja „ a természet egy kísérle tet mutatott b é , melylyel a természetvizsgálók következtetéseire az igazság pecsétjét nyomja rá." Ezen megjegyzést jelenleg különösen a mezei gazdáknak kell szívökre v e n n i , kiknek munkakörére a vegytan napról napra nagyobb befolyást k e z d gyakorolni. A boszorkánykörök képződésiben kivált képpen munkásoknak tapasztalt gombák a kö vetkezők: a szegfügomba [Agaricus campestrts), Ag. procerus, A g . terreus, A g . oreades, pöfe? teg ( L y c o p e r d o n bovisla). h,
GAZDASÁGI FÜZÉR,
A villám befolyása a föld termé kenységére, Napjainkban, midőn anynyi kísérlettel tanálkozunk, mely a föld termékenységét új meg új trágyázásmpddal törekszik nevelni, ugy hiszszük kedves d o l g o t teszünk t. olvasóink előtt, ha egy közelebbi fontos tanálmányt mutatunk b é , mely a l e v e g ő villamát meghódítva, nagyon
757
758
egyszerű készület által a föld re adózóvá teszi.
termékenyítésé
Már r é g i növénytudósok is állították, hogy a villamerőnek befolyással kell lennie a növé nyek kifejlődésére, de mindenütt merőben ta g a d ó ellenvélyeményüekre bukkanván,
a tárgy
vala, hogy a legkisebb észrevehető különbsé get se lehessen egyéb oknak a drótvezetésén kivül tulajdonitni. A pontos észlelések ered ménye k ő v e t k e z ő : Mindkét ágyasba árpa volt vetve. amozott ágyásbelinek szalmája az első
A vil14 na
tisztába hozatlan feledésbe ment. Csak pár év
pon sötétebb szinü volt és nagyobbra nőtt mint
vel ezelőtt került vizsgálat alá ismét a kérdés.
a másikénak. A mint az árpa érni kezde, csak
Dr. F o r s t e r
Skothon Findrassie helységé
ben (Morayshire északi megyében) egy tudo
nem elenyészett ugyan a kettő közli
látha
t ó különbség, de aratásakor a villamzott ágyá
mánykedvelő hölgynek villamképpel tett kísér
son több volt a kéve, egy mag után nagyobb
letei által azon gondolatra j ö t t ,
számúak és hoszszabbak a kalások ,
mely szerint,
minthogy villám mindenütt van, tán villamgép nélkül is lehetne folyamat
mintegy felfogni a villamos
és a földbe vezetni. . . . T ö b b rend
beli kísérletek
s javitásak után k ö v e t k e z ő l e g
állitá fel készületét :
Liverpoolban pityókával tőnek villamos kisérletet és a villamzott ágyasban sokkal na gyobb pityókák termettek mint a nem villam zott földben.
K é t 18 láb hoszszu mélyre ásott b é
fenyőkarót
3
láb
és a sze
mek nagyobbak és szilárdabbak.
A steyermarki pityókakisérletek
is k e d v e z ő eredményt mutattak.
függélyesen oly távolra
A francziák galvani villamozást alkalmaz
egymástól, mily nagy volt az ágyás, mely
tak s az eredmény itt is szembetűnő v o l t : a
re készületével hatni akart. A z egyiktől a
galvanisált ágyás termése ugy állott a nem gal-
másikig menő vonal pontosan a magnesi
vanisáltéhoz mint 37 a lo-hez. Azonban a Dr.
délvonal
Forster készülete egyszerüebbnek
irányát
követte
a mint t. i. a
mágnestű szokott mutatni. Mindenkét ka r ó hegyére erős vasdrótot lyet rólok kissé
rézsut
feszitett, me
(és nem egészen
függélyes) irányban a földre vezetett. In nen aztán egy g y e n g é b b , • de az előbbi vel pontosan öszszekápcsolt drótszálat vitt megszakadás
nélkül
mintegy 3 hüvelyk-
nyíre a föld alatt. A drótszálat
az ágyás
szögein faczövekek szögzék l e . A hőmérsékváltozást tekintetbe vévén, Forster sem a föld feletti sem a föld alatt m e n ő dró tot szerfelett ki nem feszitette, mert kü lönben a hidegben öszszevonulása által
vagy
elpattant
a karókat
vagy
kiforgatta
volna.
gyakor
latibbnak látszik mint a francziáké. A londoni Royal szőnyegre került
Institution üléseiben is
a fenforgó
kérdés
és 1845
májusa 16-kán S i d n e y hitszónok e tárgvban következő tételeket állita f e l : 1. A villám befolyással látszik lenni a nö vények növésére. Sidney emlité, hogy egy közönséges üveg edényben levő jáczint növését is szembetűnőleg siettette villamzóg< pből naponta bocsátott szikrák által. ;
2. A növénytestekben igen jó villamvezetők.
levő
folyadékok
Errenézt mint bizonyosra hivatkozék,hogv gvepre állított öszszefogodzó személvek közül
E b b ő l áll a Dr. Forster egész készüle te, melyet a tringi földmivelö társulat gyűlé sében 1844 őszén mutata b é . E tanálmány ugy látszik ama fölvételen alapszik, hogy a föld fe lületén keletről nyugotra szakadatlanul egy v i l lamfolyam vonul át. A leírtuk készület
hatásának megitélhe-
tésére szükséges lőn természetesen, hogy egy az elsőhöz hasonló minőségű és fekvésű ágyást éppen ugy b e v e s s e n ,
és
mint melyen a készület
lehetlen egvnél többet
megüttetni
rával, midőn köztudomás szerint vagv porondos utan állnak , rázkódás.
villamszikha
padlaton
mindnyáját éri a
Az első esetben a gyep fogja fel a
villamos folyadékot, a helyett, hogy egyik em ber testéből a másikba
átmenjen.
3. A villám elfogadására ugy látszik a ter mészet is tön készületeket, melyek egyes növéayrészek sajátságos alakjában, fejlődésök kü lönböző stádiumán feltalálhatók.
759
760 Azon növények, melyeknek az évszakok
változékonyságán
kell átmenniük, gyakran tö
előbbihez mindenben hasonló hasonlólag
és
kezelt ágyás árpája.
mindenben
A rezeda ha
visek vagy tüskékkel vannak ellátva. Ha a gyü
marább kikölt amazon, mint e z e n ; a zöldbor
mölcsképzés ideje közeledik, ugy látszik, a vil
só finomabb és édesebb izü v o l t , a saláta és
lám
elvezetésire van szükség; ezért
vagy száradnak
le a szőrök, serték sat.
Angolhonban a kertészek kát
tesznek
hullanak
néha érczkari-
a dinyékre, melyek már
éppen
4. K é r d é s már, vájjon nincsenek-é termé melyek a
melyek
a föld
a kertnek
roszasága
hátra maradlak volt,
más résziben,
miatt a többiektől
miután a Forster készü
letét reájok is alkalmazták, tizennégy nap alatt
gyümölcsöt akarnak képezni. szettünemények,
és karalábé ritka kövéren nőttek. Néhány ugor ka- és salátaágyásak
a többit utóiérték.
fölebbi nézeteket
igazolják.
Néhány hét múlva a termesztett növények betakarítása után, minthogy a drótkészület ott
A szőlő és komló, ugy mondják, gyorsan
maradt volt, egy rakás burján lepte el az ágyást,
nő égiháború alatt és után, és a hüvelyes nö
mi
vények szemet kötnek a vihar elmultával.
mutat.
kétségkívül
n. Az is kérdésbe jöhetne, vájjon némelv
nagyobbított
Miután ily k e d v e z ő hatását látjuk a villa-
növények alapja- és földrajzi elterjedésben nem
mozásnak
lehetne-é a természetnek
hogy gazdáink is minél több
bizonvos czélját ki
tapogatni a villám alkalmazását illetőleg.
termesztöerőre
a n ö v é n y é l e t r e , óhajtandó
volna,
kísérleteket te
gyenek, talán a drótszálakat is lehetne szapo-
Tudva van, hogy a tűlevelűek a nagyobb
ritni vagy galvani készülettel egybekapcsolni.
szélyességi fokok alatt túlnyomósággal birnak.
Azonban ezen kísérleteknél
A tűk alakjában
igen lényegest, nem szabad szem elől tévesz
levő
vezetőerő
talán módo
két d o l g o t , mint
síthatja a szárazságot és hideget s a hó olva
teni, t. i. a villámot felfogó
dását segítheti.
zamban menjen a magnesi délvonallal s aztán
6. A villám a föld- és kertmivelésben gya korlatilag kétféleképpen alkalmazható :
a drótszálakat hogy
a) A légkörnyben szabadon l e v ő villám felfogása által. I d e tartozik Dr. Forster fönebbi kísérlete.
megszakadás
első drót párhu nélkül kell vinni,
egyszersmind gálváni lánczozatul
szol
gáljanak. A föld termékenységének ily móddali nö velése lényegesen különbözik minden trágyasze
b) Mesterséges, nevezetesen
galvani-féle
rektől, melyek csak bizonyos ideig hatnak s a
Sidney ugy tanálta, hogy a pityóka, mus
tnékenységnevelő elemekhez szakadatlan új e r ő
villámmal.
földet gyakran ki is merítik.
tár, zsázsa, Fuchsia s más
növények fejlődé
Itt p e d i g a ter-
folv mig csak a készület maga el nem romlik.
sét nagyon sietteté azon körülmény, hogy egv dróttal öszszekötött réz- és czinklemez közt
Tárcza.
növelte. A geránium és balsamin-félék ellenben ezen befolyás által
elpusztultak.
Sidney meg
van g y ő z ő d v e , hogy a villámot a k e r t i
nö
(Növény
compász)
Texas
téréin tenyészik egy kicsi, igénytelen
roppant külsejű
v é n y e k nevelésére mindenesetre lehetne al
növény, mely a legkülönbözőbb hőmérséki vi
kalmazni. A mezei gazdaságra nézve
szonyoknál, napfénynél, esőben
az alkal
maztatást csak számos kísérletek dönthetik el. A Dr. Forster
készülete nyomán Német
és fagy ide
jén változatlanul nemcsak l e v e l e i t , hanem v i rágait is északnak
irányozza. Ha a magános
országon is tettek néhány kísérletet; egyet mi
utazó ezen utnélküli tereken
is megemlítünk.
csillag vagy p e d i g compaszok nélkül vándorol,
Altjessnitz
helységben
minden
vezérlő
(a Mulda mellett, merseburgi kerület) 1845 nya
ezen növényben oly vezérre tanál, mely soha
rán árpával tettek próbát. A villamozótt ágyás-
sem csalja meg.
beii hat nap múlva már
sokkal k ö v é r e b b bu
jább volt, mint a nem villamozótt különben az
(Humboldt
„ K o s m o s"án a k 11-ik
r é s z e ) , Berlinből kapott biztos tudósítás szc-
761
762
rint a „ K o s m o s " második része
kikerült már
a nyomda alól és r ö v i d időn meg fog jelenni. Az ünnepélt szerző a hozzá közelebb levőknek mutatványokkal is kedveskedett.
Ezen
kötet
nagyobbrészint a természethatását
tárgyalja az
emberi kedélyre, és e czélból szerző a legré gibb népek történetéig kat
magukból
a
fölmegy
forrásokból
és az adato
mesteri
kézzel
fonja öszsze. így nevezetesen az egyháziatyáknál pl. a nagy Basilius
irományiban m e g l e p ő
természetfestésekre tanál, m i d ő n másfelöl azon véleményben van, hogy a keresztyénség előtti népek, jelesen a romaiak a természeti szépsé gekben oly gazdag földjök
bényomásira érzé
ketlenek voltak volna. . . . A nagyhírű szerző meg van g y ő z ő d v e ,
hogv ezen második rész
inkább fog tetszeni a mivelt közönségnek mint az első. — A szerény
szerző tehát ugy látszik
nem tudja, hogy az első rész hatása is sággal korszakalkotó
vala
hazáján
való
kivül is a
miveltebb nemzeteknél. ( U j t a n á l m á n y) Dobner János ur, főm. vágó
hető, s e mellett az eredetiek legkevésbbé sem szenvednek átszurkálás által, mert általa a kör ző (czirkalom)
fontos u j
egészen nélkülözhetövé válik.
Általában a technikai
munkálatoknál
ezen ta
nálmány nagy haszonvehetőséget igér. — Lát ható ez s 33 pfton megszerezhető Pesten Calderoni oplicusnál a váczi
utczában,
Pozsonv-
ban Szieben Henriknél a Mihályutczában, Bécs ben Theyer és társ. kereskedésében Karinthiaiutcza 905 sz. — s a szerzőnél Malaczkán P o zsonytól 3 mföldnyire, ki
bérmentes levelek
ben bármily megrendeléseket szívesen elfogad. (Igen-igen hatos szer a száraz s á g e l l e n ) . A közelebb uralkodott szárazság idején itten Kolozsmegyében K . . . a helység ben a közlakók igen-igen hatos szert tanáltak fel a szárazság ellen. A falu határának felmé résével egy mérnök hiedelemre j ö t t ,
Fálffy hg uradalmi mérnöke , egy a mathematica k ö r é b e
szület által minden t é r k é p , bármily mértékláb szerint lemásolható, nagyobbitható s kisebbít
foglalkozván, a nép azon
hogy az ég csatornáit a mé
rőasztal bűbájos ereje dugta bé, s netalán ugy lehetne jótékonv esöadásra
viszont megnyita-
t a n á l m á n y-
ni, ha a mérőasztallábait szépen, csinosan, min
Külföldi lapok
den piszoktól megmosnák. És ugy történt. Egy
n y a 1 gazdagitá a tudományt.
már több é v előtt figyelmeztették erre a tudós
éjszaka a hatos szer meglőn készítve , a hatá
világot, azonban a közönség használatául csak
ron tanyászó méhésznél hagyott mérőasztal lá
most adatott által, miután jelenleg számos pél
bai a legszebben megmosultak. S lám egy pár
dányokban már több helyen kapható. —, Ezen
nap alatt áldásos eső látogatá meg a v i d é k e t ,
tanálmány egy tükörüvegből álló fel- s levételi
uj életre d e r i l ö a szomjúság miatt sinlődő nö
számító készület (Berechnungs Ab-und Auftrags-
vényeket. Aztán nem okosak azok a falusiak ?
Apparat). Használásának módját egy külön mun
nem szégyenitik-é meg a világ minden bölcseit,
kában fejti meg a fellanáló, mely német nyel
minden természettudósait,
ven jelent meg, mely
is, hogy a természet törvényeit meghódították,
azonban
hihetőleg ma
gyar nyelven is napvilágot fog látni. Ezen ké szület legszigorúbb pontosságot geometriai térszámitásoknál
nyújt minden
előforduló mérté
keknél ; általa a számításban sok i d ő nyerődik meg,
és sok hiba
nálmány
még azon
kerülődik ki. Bir ezen ta előnynyel i s ,
minden térkép századok
hogy általa
múlva is eredeti mi
nőségében előállítható , a nélkül, hogy uj föl mérések
volnának
szükségesek:
s e
minden már egyszer fölmért bármi
szerint
nagy tér
jegyzőkönyvileg mindenkorra fentartható. E ké
kik mind a mellett
magoknak egy csepp esőt sem birnak lecsalni az égből 1 nem szégvetiitik-é meg a tizenkilenczedik századot, mely magának miveltséggel hízeleg ? Aztán az a természet is néha furfan gos egy kisaszszony , néha saját jelenségei ál tal l á t s z i k az emberek balgaságait gyámo lítani, erősíteni: ámde az ily történetes őszszetanálkozást csak a homályos emberek tart ják szükséges egybefüggésnek.; a világos ész (melynek országáért mindennap imádkozunk; j ó volna ha eljövetelét tettel is elén,ozditanók, a látszatósság által nem engedi magát tévútra vezetni. Éljen azért és uralkodjék a j ó z a n é s z !
Szerkesztik B e r d e Á r o n és T a k á c s J á n o s . Kolozsvárit a kir. Lyceum betűivel.