II. Gyakorlatok a térképen 1. Mérd meg lakóhelyed és az egyik szomszédos megye székhelye közötti távolságot légvonalban vonalas aránymértékkel és méretaránnyal! Vonalas aránymértékkel:………………km, méretaránnyal:……………..km 2. Mérd meg Nyíregyháza-Szolnok távolságát légvonalban és a 4. sz. úton! Légvonalban:………………km, közúton:……………..km 3. Távolságmérés Hazánk méretei légvonalban: É-D irányú legnagyobb távolság: ...............................km É-D irányú legkisebb távolság: ...................................km K-Ny irányú legnagyobb távolság: ..............................km A Balaton méretei: hosszúsága: ...............................................km legnagyobb szélessége: ....................km, legkisebb szélessége: .....................km Hány km-re van légvonalban lakóhelyed Budapesttől? ......................................... Hány km-re van légvonalban lakóhelyed a Balaton legközelebbi partjától? .......... 4. Fejezd be a rajzot!
5. ábra Mennyi a Zöld-domb abszolút magassága? ............................................................ Mennyi a relatív magassága a Zöld-dombnak a Kék-dombhoz képest? .................. Mennyi a relatív magassága a Kékesnek a Zöld-dombhoz képest? ......................... 7
III. A bolygók mozgása 1. Hogyan változik a bolygó (pl. Föld) helyzete egy év alatt a Naphoz viszonyítva? Tanulmányozd a mellékletben a Föld adatai c. táblázatot is! Mi az oka annak, hogy 147,1 millió km és 152,1 millió km közötti a Föld-Nap távolság? .................................................................................... ..................................................................................... Milyen alakú a Föld (és a többi bolygó) napkörüli pályája? ......................................................................
9. ábra
2. A Föld január elején van közelebb a Naphoz. Számítsd ki a március 21. - szeptember 23. közötti félév és a szeptember 23. - március 21. közötti félév hosszát! március 21. - szeptember 22. hónapok napok száma
szeptember 23. - március 20. hónapok napok száma
szeptember
március
október
április
november
május
december
június
január
július
február
augusztus
március
szeptember
összesen
összesen
Melyik félév rövidebb? ............................................................................................ Mi lehet ennek az oka? .......................................................................................... ................................................................................................................................ 3. Tanulmányozd az alábbi táblázatot! Milyen összefüggést találsz a két adatsor között? Bolygók
Merkúr Vénusz
Naptól való közepes távolság (millió km)
58
Keringési idő (földi év)
0,241
12
Föld
Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz
108
149,6
228
0,615
1
778
1,881 11,862
1428
2872
4498
29,458
84,022
164,771
IV. A bolygók tulajdonságai 1. Tanulmányozd a 10. ábrát! Melyik a legnagyobb tömegű bolygó? ............................................................ Melyik a legkisebb tömegű bolygó? ................................................................ A bolygók tömege (Föld=1) 1000
100
1
10. ábra
0,1 0,815 Vénusz
1 Föld
317,8 Jupiter
95,2
14,6 Uránusz
17,2
Szaturnusz
0,01
Neptunusz
0,107 Mars
0,055 Merkúr
2. A Vénuszt leszámítva, mitől függ a bolygók felszíni hőmérséklete (11. ábra)? ................................................................................................................................ A bolygók hőmérséklete 500
457
400
11. ábra
Hőmérséklet (oC)
300 200 100 0 -100 -200 -300
14
167
14 Merkúr
Vénusz
Föld
Mars -55
Jupiter Szaturnusz
Neptunusz Uránusz
-153
-185
-214
-225
4. Hány naposak a hónapok, amikor nincs szökőév? Töltsd ki a táblázatot! Hónapok
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Napok
Melyik hónap „lóg ki” a sorból? .............................................. Milyen törvényszerűséget ismersz fel a hónapok hosszának ismétlődésében? ................................................................................................................................ Járj utána! Miért ugyanolyan hosszú az egymást követő július és augusztus? ................................................................................................................................... Ha arra jársz, nézd meg! napórák (Nyíregyházi Főiskola; Tiszadob, Andrássy-kastély) A hazai napórák katalógusa: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/csillag/naporak/html/
Ha többet akarsz tudni!
Gianluca Ranzini 2002. Az Univerzum atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest http://astro.elte.hu/icsip/tajekozodas_az_egen/naptar/index.html
VIII. Földünk kísérője, a Hold 1. Figyeld meg a Hold térképét és azonosítsd a nagyobb alakzatokat a fényképen!
17. ábra Melyek a Hold felszínének jellegzetes képződményei? A .................................... B ........................................... C ...................................... 20
A KŐZETBUROK I. A Föld belső szerkezete 1. A földkéreg összetétele, anyagai.
Melyik a földkéreg három leggyakoribb eleme? ...................................
A földkéreg leggyakoribb elemei (tömegszázalék) Na: 2,83 Mg: 2,09 K: 2,59 Egyéb: 1,41 Ca: 3,63 Fe: 5 Al: 8,13 O: 46,6
Si: 27,72
21. ábra 2. Az alábbi táblázatban és az ábrán a Föld legkülső burkának, a földkéregnek a jellemzőit tanulmányozhatod. o
Óceáni kéreg óceáni kéreg -
SiO2
66
54,4
54,4
0
Al2O3
15,2
16,1
16,1
2
K2O
3,4
0,34
0,34
FeO
4,5
10,6
10,6
MgO
2,2
6,3
6,3
CaO
4,2
8,5
8,5
Na2O Vastagsága Sűrűsége
3,9 2,8 20 km 15 km 2,7 g/cm3
2,8 6 km 3 g/cm3
Mélység (km)
Összetétel (%)
szárazföldi kéreg felső alsó
0
4
Hőmérséklet ( C) 100 200 300
400
Geometrikus gradiens
6 8
10 12 14
22. ábra 25
IV. Aprózódás, mállás 1. A táblázat adatainak tanulmányozása után válaszolj a kérdésekre! Hogyan változik a kőzet térfogata, ha nő a hőmérséklet? ...................................... Hogyan változik a kőzet térfogata, ha csökken a hőmérséklet? ............................ Hogyan hat a kőzet szerkezetére a hőmérséklet ingadozása? ................................. Megváltozik-e hőingás hatására a kőzet kémiai tulajdonsága? ................................................................................................................................ A 20 oC-os hőmérsékletű gránit térfogatváltozása hőmérsékletváltozás hatására Hőmérséklet (oC) A kőzet térfogata (dm3)
-20
-10
0
10
20
30
40
0,9994
0,9995
0,9997
0,9999
1
1,0001
1,0003
Mely éghajlattípusok jellemző felszínformáló folyamata az aprózódás ebben az esetben (29. ábra)? Tekints el a víz okozta hatásoktól! ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ Évi közepes hőingás (oC) 70 60 40 30 20
Impfondo Medina Las Vegas Hiroshima Bamako Benina Athén Brest
29. ábra
38
tundra
szubarktikus
száraz kontinentális
nedves kontinentális
óceáni
szubtrópusi monszun
mediterrán
mérs. sivatag
sztyepp
trópusi sivatag
egyenlítői
0
szavanna
10
Debrecen Jakutszk Moszkva Cseljuszkin-fok
9. Számítsd ki a táblázat adatainak felhasználásával Debrecen évi középhőmérsékletét és évi közepes hőingását! Hónapok Középhőmérséklet
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
-2,6
0,2
5,1
10,7
15,8
18,7
20,3
19,6
15,8
10,3
4,5
- 0,2
Évi középhőmérséklet: ................................ Évi közepes hőingás: ......................… 10. Tanulmányozd az atlaszodban hazánk évi napfénytartamát tartalmazó térképet! Hol a legnagyobb a napsütéses órák száma? ....................................................... Mennyi az értéke? .......................................... Hol a legkevesebb a napsütéses órák száma? ...................................................... Mi az oka? ............................................................................................................... 11. A délibáb fizikája Forró nyári napokon a felforrósodott út fölött mintha vizet látnánk. Ez az ég tükörképe. A levegő felmelegedése során az átmelegedett levegő ritkább lesz, mint a fölötte lévő hidegebb levegő. Ez a vékony levegőréteg olyan szerepet tölt be, mint egy földre fektetett tükör. Hol láttál délibábot? ................................................................................................ Miért nem alakul ki délibáb télen? .......................................................................... 12. Hasonlítsd össze az atlaszod Észak-Amerika térképén a januári és a júliusi izotermavonalak futását! Miért hajlanak ezek a vonalak nyáron az Egyenlítő, télen pedig az Északi-sarkkör felé? ................................................................................ ................................................................................................................................. Kísérlet, megfigyelés Így keletkezik a délibáb Hozzávalók: üvegpohár, víz, kémcső, vasgolyó (régi egyforintos) Egy üvegpohárba helyezz egy kémcsövet, amely aljára rakj egy kis vasgolyót (vagy régi egyforintost). Nézz felülről a pohárba! Jól látható a kémcsőben lévő tárgy. Tölts a pohárba vizet és így is nézd meg felülről a kémcsőben lévő tárgyat! Mit tapasztalsz? Mit tapasztalsz akkor, amikor a kémcsőbe is vizet öntesz? A fénytörés ad magyarázatot mindkét esetben. Ha többet akarsz tudni! http://www.waukeshasouth.com/EarthScience/AngleOfTheSun/AngleOfTheSun.shtml https://www.nrc-cnrc.gc.ca/eng/services/hia/sunrise-sunset/angle-calculator.html http://wyp.csillagaszat.hu/files/eratosthenes/index.html
54
1. Hol található a Föld vízkészletének túlnyomó többsége? ................................ Hol található a Föld édesvízkészletének többsége? .............................................. A víz körforgása 2. Tanulmányozd az 56. ábrát és válaszolj a kérdésekre!
40
111
385
2
3
3
1
1
71 4 425 4 40
56. ábra
(Az adatok ezer km3-ben vannak megadva.)
Mi a víz körforgásának az energiaforrása? ............................................................ Milyen fő szakaszokra osztható a víz körforgása? 1.............................................................. 2............................................................ 3 ............................................................. 4............................................................ Add össze a Földről elpárolgott víz mennyiségét és a Földre hulló csapadék mennyiségét (a keretben lévő számok)! Párolgás: .............................. ezer km3
Csapadék: .......................... ezer km3
Milyen összefüggést találsz? .................................................................................................................................
72
9. Az alábbi táblázat a dagály átlagos magasságát mutatja. Az atlaszban keresd meg ezeket a helyeket! Mi az oka annak, hogy Velencében és Nizzában 1 métert sem éri el a dagály magassága, Londonban 7 méter, a Fundy-öbölben pedig közel 12 méter magas? Velence (Olaszország)
Nizza
Fundy-öböl
London
(Franciaország)
(Kanada)
(Egyesült Királyság)
0,86 m
0,55 m
11,8 m
7m
................................................................................................................................. .................................................................................................................................. Tengerjárás és a folyótorkolatok 10. Keresd meg az atlaszban a táblázat folyóit és tanulmányozd a torkolataikat! Hasonlítsd össze a torkolatok alakját! Folyó Nílus Pó Elba Szajna Temze Severn Szent Lőrinc-folyó Mississippi
Mérőállomás Alexandria Velence Hamburg Le Havre London Bristol Quebec New Orleans
Apály (m)
Dagály (m)
0,2 0,2
0,4 0,8
0,2 2,58 1,2 2,9 1,1 0,1
2,1 6,7 5,5 10,3 3,9 0,3
A torkolat típusa
Rajzold le az általad megfigyelt torkolattípusokat!
A torkolattípus neve: .......................................... A torkolattípus neve: ..........................................
80
VI. A meleg mérsékelt öv (Forrás: David Attenborough 1989. Az élő bolygó. Novotrade. Budapest) A mediterrán éghajlat 1. Az atlaszod segítségével állapítsd meg, hogy a kontinensek mely részein alakultak ki mediterrán éghajlati területek? ................................................................................................................................. 2. A tankönyvedben található mediterrán területek éghajlatát bemutató éghajlati diagram tanulmányozása, és a szemelvény felhasználásával válaszolj a kérdésekre! „Korunkban a Földközi-tenger európai partja mentén a legellenségesebb évszak nem a tél, mint valaha volt, hanem a nyár. Az itt élő állatokat és növényeket korántsem a fagy meg a zord szelek veszélye fenyegeti, hanem a hőség és az azt kísérő, potenciálisan gyilkos aszály.” Melyik évszak jelenti az igazi megpróbáltatást az élőlények számára? ................................................................................................................................ Miért jelent megpróbáltatást? ................................................................................................................................. Miért ilyen ez az évszak? ................................................................................................................................ Mely évszakok csapadékosak? ................................................................................................................................ Miért ekkor hull csapadék? ................................................................................................................................ Milyen szél hozza a páradús légtömegeket? ................................................................................................................................ 2010. június 11. és július 11. között rendezték meg a Dél-afrikai Köztársaságban a Labdarúgó Világbajnokságot. Melyik évszakban játszották a mérkőzéseket? ................................................................................................................................ Esett-e eső a sportesemény idején? ...................................................................... 3. Olvasd el az alábbi szemelvényt, majd válaszolj a kérdésekre! „A bokrok-cserjék többsége azonban örökzöld ezen a vidéken. A levélhajtás tömérdek energiát fogyaszt, s ezt arra tékozolni, hogy a levelek aztán elfonnyadjanak, lehulljanak, óriási veszteséget jelent a növénynek. Másfelől viszont a forró 114
