90
fekete a korolll, később azonban szürkés SZillÜ lesz, hosszabb idő lllultáll pedig a csőben rozsda i~ képződik, ha a fegyver kitisztítva és bezsirozva neln lett. Közvetlen a lövés után a feg'yver csöve lnég Ineleg s benne a lőpor füst.je is g'OlllOlyog. Meg'vizsgálás végett az ilyen fegyvert, lnelynél a lövés ideje kétséges, aszakértőnek llüelőblJ át kell adni, de hog'y a levegő hozzájárulásával az elváltozás ne g'yorsíttassék, a csőtorkola tot v iaszszal, a töl1éllYÜl'L pelig' gyapottal el kell zárni. Ha közvetlen a lövés után azt akarjuk lneg-tudni, hogy a két csövü fegyver 11le]yik csövéből lőttek, akkor a cső végével érintsiik orrunk hegyét; ezzel, nlint testünk leg'érzékenyebb részével legbiztosabban nleg'érezhetjük, hogy Illelyik cső lneleg luég;, azaz lnelyikből lőttek. N ag-yítóval Ineg' lehet látni a golyón, hogy a fegyvercsőnek hány huzagja van, s la zok mily méJyek; az eliiltöltő fegyverek g'olyóin pedig meg lehet látni, hog'y azok mivel lettek leverve. A g'olyó különben a fegyver ürméretére is enged következtetni. Ha a testben, a söréten vagy golyón ruhamaradvállyokat, állatoknál pedig állati szőrt találunk, úgy ez annak a jele, hogy vagy közelből történt a lövés vagy egy olyan fegyverből, lnely tisztítva és zsirozva neln lett. Szálfegyvereknél, n1int kard, szurony, a vérnyolllokat a hüvely szájnyilásánál és a faszilán'kokon, továbbá a penge netálli törésein vagy csorbáin kell keresnünk. II. A gyujtogatás. bell
A renrlőrközeg leg'nehezebb feladatai közé tartozik a tüzeset.ek nyolllozása és pedig azon oknál fogva, Inert a g'yujtó eszköz Pl. a gyufa a tűzvész al'kahnával szintén elég s így a helyszinén egyáltalában nem luarad sernlni sem, ami a nyolnozó közeget eredmény-
I
l'!
91
hez vezetné. De ha lllaradna is a helyszinén eg'y félig elégett gyufaszál, abból is Illég édes keveset lehetne következtetni. Mindezek dacára tiízesetek alkahnával egyes körühllények lnegállapítása HIár azért is szükséges, hogy legalább annak keletkezési 111ódjával legyünk tisztában, 111ert nincs kizárva,hog'y ezen az alapon a tiíz okozóját is kidel'íthetjük. 1. Eleuli csapás.
....
Tűz
négy főokból keletkezhetik, u. nl. elellli csapás folytán, véletlenségből, gondatlanságból, vagy szándékos felg'yujtás által. Az elenli csapás alatt itt villálncsapást kell értenünk, mely olyképen okozhat tüzet, hogy égi háboru alkalmával a légköri elektl'oIllosság szikrája, a villám, valamely lllagas tárgyba, fa, torony, házba stb. belecsap s azt lneggyujtja. A tűz ezen keletkezési módjának lllegállapítása a legkönnyebb, mert a villám lnennydörgés kiséretében szokott lecsapni, s íg'y ha a meggyujtott tárgy közelében emberek laktak vagy tartózkodtak, azoknak ezen körülményről okvetlen lesz tudoInásuk. A helyszinét vizsgálva a villáHlcsapás nyolnait nü is felfedezhetjük, amennyiben azon helyeiken levő vastárgyak Pl. vaslépcsők, lllelyeken a villám végig futott, nlágnesesekké válnak s a hozzájuk tartott apró vasdarabkákat, pl. vasszegecskéket nlagLlkhoz , t"Jal{. ran Itt Ineg kell jegyezniink, hogy a nagyobb házakon levő villámháritók az egész épületet a villálll gyujtó hatása ellen nenl védilL A viUámhárítónaJk a villálllra gyakorolt vonzó hatása csak körülbelül akkorru területre terjed ki, lllint a Illekkora területe egy 10·-20 III átinérőjü körnek van.
Ih)
v.;.J
2. V életlenség'.
A véletlenség'ből keletkezett tüzesetek leginkább a házbeliek vigyázatlanságából erednek. Igy pl.: ha az ég'ő lálllpát egy ablak párkányára! helyezik s ar. ablak esetleg nincs bezárva vag y kiakasztva, Jn egtörténik, hogy egy erősebb szélrohalll az ablakot kicsapja s a lánlpát feldönti. Avagy nlegtörténhetik, hogy valaki ég'ő lálU11át visz a kezében s 11legbotlik, elesik s a lálnpából szétönllő petrolelllll Jneggyulad. Az is gyakori eset, II ogy a takaréktüzhelyen ITlelegedő 111acska szőre tüzet fog s az állat kinjában a padlásra szalad s a széna közé buvik s ezáltal azt felgyujtja, Néha fizikai okok is közrehatnak a tüz keletkezésénél. N agy Illelegben pl.: a háztetőre dobott üvegdara.bok g'yujtólencseként egy pontra g'yüjtik a napsugarakat s azon akkora hőfok fejlődik ki, hog'y a parázs-, száraz tető lángra lobban. Épúgy oka lehet a tüznek a szemétdonlbra dobott törött tintás üveg, ha erős napfény éri. Hon10ru és fényesre csiszolt férntárgyak hasonló hatást idéznek elő. Oltatlan mész "YÍzzel leöntve szintén tüzet fog, lvlegtörténhetik tehát, hogy mészszállítás közben eső ered s a mész égni kezd. N agy szárazság idején a legnagyobb elővigyázat luellett is tüzet fog sok könnyen gyuló targy, ha pl. tüzijátékból vagy a. lnozdony:kénlényből kipattanó " SZl'k ra erL Szétrakott dynalnit kisebbszerü rázkóc!tatásra is, HlÍnt Pl. ha az ajtó becsapódik, felrobbanhat. Chemiai okok is előidézhetik a tüzet, ha 111. takal'luányt nedvesen raknak össze s a llOsszas esőzés nüatt llincs idő azt isnlét szétteregetni; a takarnlányból fejlődő gázok hosszas gőzölgés után végre lángot vetnelL ,
93
•
Olajos és zsiros rongyok, s~én öss~ehahnozYa ugyanezen okból szintén tüzet fog'nak. Torokvíznek használni szokott clorkaliumpor a forró kályhúl'a téve felrobban és tüzet okozhat. Ha. benzin, világító gáz tartályukból elpárologva a szoba levegőjével egyesülnek, robbanást és tüzet okoznak, Inihelyt valaki az ily levegőjü szobában gyufát g'yujt . Liszt, juta, len vagy kenuerporral telt ]evegőjü lnahnokban és gyárakban is tűzvészt lehet okozni, ha valaki ott gyufát g'yujt. Pókháló nem gyulad Illeg. Ilyen esetek előfordultával mindenesetre szakértők vélelnényét kell meghallgatni. A nyomozó eleget tesz kötelességének, ha nlegállapítja, hogy hol keletkezett a tllz s ezen helyen, vagyis az úgynevezett tíiz fészkében, eredetileg mily tárgyak vagy anyagok voltak s azok luily kezelés, behatás alatt állottak. Ez utóbbiakat azon tanuk kikérdezése utján lehet lnegtudni, ldk a hely szine közelében tartózkodtak, Inert ezeknek pl. a róbbanásról okvetlen tudonlással kell birni ole A tűz fészkének átkutatásánál is találhatunk tárgyakat, mik a tűz keletkezési okára. engednek következtetni; ilyenek Pl. a lálllpa fétntartója, a III eg'olvadt üveg', az elégett anyag maga, Pl. a. lllész. A tűz szinhelyén elterjedt szag, pl. a benzin és petrolelUl1 szag s a robbanás hatásai, u. ln. a kitört ablaktáblá'k szintén tájékoztathatnak a. tűz keletkezésére nézve. I-Ia a szoba padlóján szétömlött a gynjtóanyag, Pl. petrolelun, ügy a felszakított padló alsó felületén fl petrole1un nYOJnai meglátszanak. 3. Gonda tlanság. A tilzesetek nagy része gondatlanságból kelet. kezile A gondatlan ház népe a tüzes hannÜ fl. pndlúsl'n v agy szenléttlolnhra szórja ki.
(H • Tűzveszély e s
h elyen CSÜl'l ben, padhison pipázó m ullká" ---"1 t. / • sok gyakran okoznak tüzet. . ! /"r-J~ Felügyelet nélkül lnaradt 1, -I gyermekek gyufával való !.( játék közben tűz okozóivá "--1 ' -j. 'i. - " - - / válnak. Faluhelyen különben a r -T / -, kénes- és kakasgyufa sok tüz_ I / " I r" - veszedelmn okozója; sok pa1-. _'"'~!... \. - ~~~-< .",-- " I rasztember kalapszalagja 10. ábra. Beépítettgerenda. mögé dugdossal ezen gyufákat s nlunka közben szalma, széna körül leha.jolva elhullatja őket, az igavonó állatok rátaposva a gyufára, tüzet -okoznak. A hibás építkezés is oka lehet a tűznek, ha Pl. a ké1uénybe gerendát építenek be; erős tüzelés közben ez tüzet fog s vég'igégve, az egész házfedelet meg'gyujtja. (10. ábra.) A kémény havonkénti tisztogatásának elmulasztása kémény tüzet idézhet elő. A repedezett kémény, kályha körül összehalmozott fa., forgács, ruha, széna stb. s akipattanó szikrától könnyen megg'yulad. Gyulékony tárgyak közelében tűzveszély t okozhat a lövöldözés is, mert a tüzes fojtás a szalmafödeles házat könnyen meggyujtja. Faluhelyen szüreti ünnepélyeken gyakori ez az eset. Cséplőgépeknél a gőzgép kéményéből kipattanó szikra tüzet okoz, ha nincs szikrafogó rajta; épúgy a vasuti mozdony s~ikrái is felgyujtják a töltés 1nentén ter1nelt és már száraz gabonát, ha a tűztávlat határán nerl1 szántják: illeg' a biztosító barázdát. Gyorsfőzők takarításának elInulasztása folytán az el neIn használt spiritusz gázokat fejleszt, 1nelyek lneggyujtáskor robbanva, hatalnlas lángokat vetnek; nem eg'y nő esett már ily tiiz martalékává. A villaluos vezetékek rövidzárlata óriási tüzek,
V
y
"-t
~
f
"
,f.
-
.--.-
J'
"-,....:.
"
•
'
t
~:
~....
-
--
95
nek vált már okozójává. Szinházi díszletek, kirakatok, függönyök könnyen gyulnak meg' ily módon. .A rövidzárlat úgy jön létre, ha a kétféle áramot vezető és egYluáshoz illesztett drótok biztosító burkát valarnjlcép, Pl. egy szögnek közbeverése által, lehánt ják, aluely alkalomnlal az egyik drótból a másikba átpattanó szikra még a nehezen gyuló tárgyakat is lneggyujtja. (11. ábra.) Szinházakban ez ellen úgy védekeznek, hogy a villanyos vezetékekkel ellátott diszítményeket impregnálják, azaz tűzálló-anyaggal vonják be. Villamos vezeték okozta tüzet vízzel veszélyes
...
,
11. ábra. Rövidzárlat oka szemléltetöen ábrázolva: vezeték közé vert szög. •
oltani, mert fl víz a drótok biztosító burkát átnedvesíti s luelyek ezáltal az áramot még jobban vezetile Egyedüli oltási mód a vezetéknek kikapcsolása vagy ' , el zarasa. A világ'ító gázcsap elzárásának ehnulasztása folytán a kiölulő gázok zárt helyen nemcsak elűber halált idéznek elő, de a szoba levegőjével egyesülve, l'obbanó gázt is alkotnak, melyben a lneg-gyujtott gyufa óriási robbanássla l láng~tengert rögtönöz. Ugyanily veszéllyel jár bányákban a bányalég, Iniért is ily helyeken se1l1 szabad gyufát g'ynjtani. ]ly helyen a lllunkások biztosító hhnpát használnak. Még nag'yohb veszéllyel jár azon óvóintézked~s~k
DG chllulasztása, lllelyek a robbanó szerek gyártása, szállítása és kezelésére vannak előírva. Adynamit, ekl'Hzit, lidit, fiilöpit, menilit, nitroglycerin, puskapor oly anyag-ok, luelyek ütés, rázás, lökés, g'yujtás köveL keztében nenlcsak 1'ob1)annak, hanen1 eg'yuttal gyuj tanak is. lIa a kátrúnnyal telt hordó belülről kezd égni, úgy a donga között is kiég, Inert a kátrány ide is beszivárog, ha. azonban a hordó üres és a tűz kivülről éri, úgy a flongúl<: Inindenütt egyfOl'lnán szcnesednek el. Meg keH elnlitenünk Inég az erdőtüzeket, Inelyek gyakran az erdőben rakott tüz feliig'yelct ·nélkül 11 ag'y ásá val okoztatnak. A gondatlanságból okozott tűzesetek nyomozásánál ugyancsak a helyszinén legelőbb jelen volt eg'yének kikérdezése és a tűzoltóparancsnok szakértői vélenlényének lneghallgatásáyal legelőbb is azt kell nlegállapítanunk, 110gy hol volt a tűz fészke, továbbá a ház népének kikérdezésével, hogy pl. a kigyulladt házban, pajtában ki fordult nleg utoljára~ A kettő összevetésével könnyen Inegállapíthatjuk, hogy mi leh.etett a tűz oka ~ Pl. a tűzoltók állítása szerint és a tüzhöz siető szomszédok nyílatkozatából is Ineg·tudjuk, hog'y a pajta belsejéből ütött ki a tÜZe A káros állítása szerint a pajta a tűz észrevételekor zárva volt. Mindezekből levonhatjuk a következtetést, hogy a pajta g'ondatlanságból gyulladt ki s ennek igazolásául nlár csak azt kell kutatnunk, hog'y vajjon ki járt utoljára a pajtáhan és pl. ki pipázott ott~ A vagy Pl. lueg'állapítjuk, hogy a tűz a kénlény l-nellett délben, ebédfőzéskor ütött ki; ekkor feltehető, 110gy esetleg- heves tüzelés folytán a kénlényből kipattanó szikra okozta a. tüzet. Robbanó anyagok okozta tűznél kérdezősködni kell, hogy hallatszott-e a robbanás, gépek és villa.mos
97
vezetékek tiizeinél pedig szakértők. vélelnényét kell lnegha.l1g'atni. Terlnéségéskor esetleJg a biztosító társulat kiküldöttjének véleményét is meg kell hallgatni, ki különben nlinden biztosított vagyon elégésekor már szerzett tapasztalatainál fogva is sok tanulságos jelenségre fog a nyonlozáskor figyelnleztetni. J ó szakértő a tűzoltóparancsnok, kéményseprő, gépész, gyári lnüvezető is. Igen fontos tanuk f,űzesetkor a tűzoltók, köztük a csővezető, a ház népe, a szomszédok s a kik a tüzet legel őször észrevették. 4. Szándékosság. Büntetőjogi
szelnpontból legjelentősebb a gonosz szándékból okozott tüzvész, vagyis a gyujtog'utás. Ez vagy érdekből történik vagy bossznból vag'y beteges vágyból. Érdekből gyujtog'atnak az ácsok, hogy lnunl{át kapjanak, a pásztorok, hogy az elégett erdő legelővé tétessék, a biztosítási ügynök, hogy jutalékot kapjon, a kereskedő, hogy nlagasra biztosított árui értékét 111egka.pja. Régi gyárakat néha azért gyujtanaik fel, hogy helyettük modern berendezésü új gyár épüljön. R.ablógyilkosok azért g'yujtogatnak, mint pL Dánoson, hogy a tűz büncseleknlényük nyomai t UICgSe1llrnisítse, vúlasztók, hogyahelybelieket a szavazástól yjsszatartsák, gonosztevők, hogy a közfig'Yelmet valaluely készülő lnerényletükről eltereljék~ vag'y tolvajok, hogy az égő házból lophassanak. Bosszuból gyujtogat a 'káros haragosa, hogy ellenfelének kárt okozzon vagy, hogy alvó haragosát tűzzel elpusztítsa, a luegcsalt vőlegény. hogy hűtlen kedvese lakodalmát megzavarja, a csavargó vagy koldus, hogy magát valamely kÖZSég' szívtelen és könyörtelen lakóin 1negboszu!ja. Bi\niigyi nyomozás.
7
~~
Aki beteges vágyb6l g'yujtogat, az pyromániában szenved. Ilyennek célja az, hogya ti:ízben gyönyol'ködjék. Az érdekből történt gyujtogatásnál az érdekelt fél lnagánviszonyait és a gyujtogatás indító okát kell kutatnunk. E tekintethen néha a tűz szinhelyén talált körühnények is nyolnra vezetnek; pl. ha tűzesetnél egy kereskedő üzletében a cukordobozokat szahná val találjuk kitöulve, vag'y h~ az értékesebb áruk lnég a tilz kiütése előtt biztohsúgba helyeztettek stb . .Néha a kár és a biztosítási összeg nagysága közt llllltatkozó aránytalanság is elárulja a haszonlesésből okozott g'ynjtog-atást. A kárösszeg'et szakértő vélenlényének lneg'hallg'atásával kell lnegállapítani. A káros lnag'atartása. is elárulja; néha a csalási szúndékot, Pl. ha a káros a tííz kiütése előtt felöltözve fekszik le, vag'y eltáyozik ugyan hazuh'ól, de nleg1110tozúsakor nála találjuk összes értéldárgyait, lIlelyeket feltehetőleg azért vett luagához, hog'y őket Ineg'nIen tse. GYlljtogatásra lehet következtetni, ha a község'ben eg'yszerre több helyen üt ki a tüz, vagy ha a tűz szinhelyén g'ynjtóanyag'ot találunk. GYlljtóeszközök általában a könnyen ég'ő anya.gok, nlÍnt gynfa, g'yertya, petroleuID, spiritusz stb.; kivételes gyujtóeszközök: a g'Ylljtólencse, a g'yujtózsinór, az ébreszti> óra, lnely gYlljtóeszközökkel a tűz kiütését időzíteui lehet s cl. tettesnek ideje Inarad nagyobh táVo]ságTa ehnenui. ~nnél hOBszahb a gyujtózsinór, annál később üt ki a tüz; a padlásnyilásba, helyezett gyujtólenese csak akkor fog tüzet okozni, ha napsugarak érik, azaz, ha a nap besüt a padlá~nyilásha. Az ébresztő óra verőfej e csak akkor okoz tüzet. azaz a gyujtóanyag'g'al összeköttetésbe hozott zsiu(lget csak akkor rántja el, anlikorra az ébresztő szerkezet he van igazítva. Az ily lllódon okozott tiizesetet néha a taunk ]dkérdez~sévpI is fel lphpt (leJ'íteni. nlert
~~
ezen időz.Í tett g'yuj tóeszközökkel a tettes előzetes kisérleteket is szokott végezni s nincs kizárva, hogy e7.eket észreveszi vala'ki. Ha a felgyujtás nenl sikerül, úgy a csele1lnnénynek árulója lesz a: helyszinén talált gyujtóeszk,öz. Gyujtogatásra lehet követU{erzrt€ltni alk kor is, ha! pl. eg'y háznak valamelyik sarkán kíviHről CS3!p fel a 'l áng'. Boszuból okozotIt tiiizet árulhJait el az a kÖtl 'iihnény is, ha a szél irányába eső sZla hnak,a za l tüzes pernyéi oly házria esnek, melyben pl. n, gyanusítlOtt har1a.gosa alszil\:. Az elmebajos . g'yujtogat.ók rends:ze,rilllt azálta.l áruljálc el nl ag-ukat, Ih ogy oly he,lyen fogl,a Inakl állást, ,a honnan a tűzIben gyönyörködhe1nek s ennek hangosan kJilfedez'ést is adnak; gyanut keUenek pedig llllJár azáltal is, hogy n1Índen tüznéJ jel'e n v,a nnak, de az oltásnáJ közre nenl működnek. A gyujtogla t.ással gyanusítot.t egyén v'édelméiU az alibit) nlindenkor elfo,g adnnnk' neIllj [ehet, mlerti Ite'kinteriJbe keH vennünk, hogy időzÍ,t:ett gynjtogjatás-· nál a tettesnek elég ideje van a menekülésre. Lehetsé ges továbbá, hogy a káros csnpán felbujtó voU s e7esetben könnyü voH' ,a felblljtoM ál~4al okozott tiíziől távol lennie. "ég'ül ,m 1e g kell 11lóg je.gyeznünk, hogy aZl ég-ő házban talált hullát mindig hOllcolni kell, Inert csak így l,e het Ine, gállapí~alli, hog'y a t,úz, avagy :tnás, ,~a lalni okozta-e a halálát ~ l
III. A IOl)ás.
l. A lopás nYOlllozásáról áJtaláball. A lopás a biínesete.]{ túlnyomó sz,á zalékiá t képez,i, lnert a g-ono:sz,te.vők J1Ia g'y részét a pénz.V'ág-y tie rel i a bünös llÍil':a és a pél1zszerzésnek legkönnyebb lnódjn a lopás. lvra Inál' ezerféle lnódjn vnn il lopásnnk, ~nert, a z l
,. ., . I
