valasz.hu
Így néz ki közelről a felújítás alatt álló Kossuth-mauzóleum Zsuppán András / 2015.10.06., kedd 19:50 /
A Kossuth család mauzóleuma a Fiumei úti temetőben Magyarország legnagyobb sírépítménye. A mauzóleumot a Nemzeti Örökség Intézete éppen felújítja, és a Heti Válasz engedélyt kapott az építmény bejárására. Sőt, fel is mászhattunk rá!
Fotó: Sebestyén László
A mauzóleumot jelenleg állványerdő takarja el a látogatók szeme elől. Az épületet 2014 júliusában zárták be, mivel balesetveszélyes állapotba került. A kormány egyedi döntéssel biztosított forrást a teljes rekonstrukció elvégzéséhez.
Fotó: Sebestyén László
Az építményen először jelentős bontási munkálatokat kellett végezni, mielőtt az építkezés elkezdődhetett volna. Stróbl Alajos monumentális Hungária-szobra, a gyászoló Magyarország allegóriája is lekerült a bejárat fölötti kőtalapzatról.
Fotó: Sebestyén László
Az országcímerrel díszített pajzs az időjárás viszontagságai miatt tönkrement, a kőfelület lemezesen szétmállik, ezért a restaurátorok úgy döntöttek, hogy műkő másolatot készítenek róla, az eredeti pedig múzeumba kerül. Közelről megdöbbentő látni, hogy a lentről kicsinek látszó elemek valójában milyen nagy méretűek.
Fotó: Sebestyén László
Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke (lenti képünkön) szerint a legnagyobb problémát a mauzóleum vizesedése jelenti, amire most megpróbálnak végleges megoldást találni. Az építmény ugyanis sem alulról, sem felülről nem volt megfelelően szigetelve, és a szakszerűtlen későbbi átalakítások további problémákat okoztak, ezért az esővíz befolyt a mauzóleum belsejébe, és súlyos károkat okozott a gazdag belső díszítésben.
Fotó: Sebestyén László
A mauzóleumot Gerster Kálmán tervezte, és 1909-re készült el. Az 1894-ben elhunyt Kossuth Lajos mellett itt temették el feleségét, Meszlényi Teréziát, két fiát, Kossuth Ferencet és Lajos Tivadart, lányát, valamint menyét is. Az épület a második világháborúban megsérült, de hevenyészve felújították. 1993 és 1999 között átesett egy újabb rekonstrukción, de pont a legnagyobb gondot jelentő vizesedést ekkor sem sikerült felszámolni.
Fotó: Sebestyén László
Most a felső teraszra vezető lépcsők alatti, kihasználatlan terekben elhelyeznek két légkezelő berendezést, amelyek távfelügyelettel bekapcsolhatók lesznek, ha a belső térben túlzottan megnő a páratartalom. A téglafalak alulról is kapnak egy injektált vízzáró szigetelést a talajnedvesség felszivárgásának megállítására, valamint fűtőpatronokkal hősokkot adnak a szerkezetnek.
Fotó: Sebestyén László
Az ókeresztény, ravennai mauzóleumra emlékeztető belső tér legnagyobb értéke a Róth Miksa műhelyében készült pazar mozaikdekoráció. A félköríves szellőzőablakok fölött aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút a halott államférfi szarkofágja fölé.
Fotó: Sebestyén László
A felújítás leginkább azért vált szükségessé, mert a mauzóleum vizesedése miatt a mozaikszemek potyogni kezdtek, illetve nagyobb foltokban felpúposodott a mozaik, ahogy anyagában elvált a falszerkezettől. A kupola fölötti tér valóságos vízcsapdaként működött, ahol megállt a föntről becsorgó esővíz, és lassan szivárgott lefelé a szerkezeten keresztül.
Fotó: Sebestyén László
A családtagok az oldalsó fülkék szarkofágjaiban nyugszanak. Az oldalfalak egyszerű kőborítást kaptak, de ezt teljesen el kellett távolítani a vízesedés okozta sókiválás miatt. A kiszárított falakra új kőlapok kerülnek fel.
Fotó: Sebestyén László
A díszíttés egyszerre ókeresztény és szecessziós ízű: a pallost tartó Justitia istennő a késő antik római mozaikokat, de Gustav Klimt festményeinek századfordulós nőalakjait is idézi.
Fotó: Sebestyén László
A belső tér a felújítás után újra látogatható lesz, de csak vezetett csoportokban, ahogyan ez korábban is volt.
Fotó: Sebestyén László
Az állványzatról mászás közben rálátni a lekerített munkaterületre, és a szabadságharc géniuszának óriási bronzszobrára, amely most a földön áll, de rendes helye a mauzóleum tetején van. A gigászi műalkotást azért kellett daruval leemelni, hogy a tetőrész újraszigetelését elvégezhessék. A szobortalapzat ürege valóságos víztartály volt, belsejében gombák nőttek a rohadó fazsaluzaton.
Fotó: Sebestyén László
Fentről rálátni a városra és a budai hegyekre a temető fái fölött. Ide állványzat nélkül nem lehet feljutni, mert a mauzóleumot nem kilátónak tervezték.
Fotó: Sebestyén László
A szabadságharc géniusza egyik kezében fáklyát tart a magasba, a másikba a zsarnokság szétszaggatott láncait. A szobrot ilyen közelről normális körülmények közt csak a madarak láthatják.
Fotó: Sebestyén László
A felújítás várhatóan az ősz végére fejeződik be, amikor a bronzgéniusz is újra a helyére kerül. A dór oszlopos baldachin alatt elhelyzett kőszarkofág csak jelképes síremlék, mivel Kossuth valójában a mauzóleum belsejében nyugszik. A szarkofág tetején található szellőzőnyílás Gerster Kálmán eredeti tervei szerint a belső tér átszellőzését biztosította volna, de a légutakat a későbbi átalakítások elzárták.
Fotó: Sebestyén László
Érdekesség, hogy a bejárathoz vezető lépcsősort nem oroszlánok, hanem leopárdok őrzik. A mostani felújítás részét képezi a síremlék környékének méltó rendezése is. http://valasz.hu/kultura/igy-nez-ki-kozelrol-a-felujitas-alatt-allo-kossuth-mauzoleum-115382