Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló

Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló 2015.10.27. Előadó: Sümegi Nóra

• Jogszabályi háttér: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XII. fejezet „A munka díjazása” (136 – 152.§)

A munka díjazása • A munkaszerződés egyik kötelező tartalmi eleme az alapbérben történő megállapodás. • Az Mt. a munkabér fogalmát nem határozza meg. • A bírói gyakorlat szerint esetenként kell eldönteni, hogy a munkavállalónak a munkaviszony alapján kifizetett juttatás munkabérnek minősül-e.

• 1. kérdés: Munkabérnek minősül a munkavállalónak kifizetett a) kártérítés; b) munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés. c) prémium. d) végkielégítés.

Az alapbér (Mt. 136 – 138.§) • Alapbérként legalább a legkisebb munkabért (minimálbért) kell meghatározni. • Ha az alapbér nem érné el a minimálbér összegét, akkor a kikötés érvénytelen, főszabály szerint az alapbér a minimálbér lesz. • Az alapbért időbérben kell megállapítani. • A munkabért a munkáltató  teljesítménybérként vagy  idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja.

• Teljesítménybér: a munkavállalót kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. • A munkavállalót védő szabály  csak akkor lehet a munkabért kizárólag teljesítmény formájában meghatározni, ha arról a felek a munkaszerződésben megállapodnak;  ugyanez irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazásra is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.

• Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg. • A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje.

• A munkáltató a munka díjazását megállapíthatja a munkában töltött idő arányában vagy a munkában elért teljesítménynek megfelelően vagy a kettő összekapcsolásával. (IGAZ) – 4. kérdés • Jogszerű a munkáltató eljárása, ha tisztán jutalékos rendszerben állapítja meg a munkavállaló bérezését, amennyiben az alapbér felének megfelelő mértékű garantált bért is megállapít. (IGAZ) – 1. kérdés • A munkáltató dönthet úgy, hogy a munkavállaló munkabérét teljesítménybérben határozza meg, ez esetben is szükséges azonban az időbérben megállapított alapbér megállapítása. (IGAZ) – 12. kérdés

• 11. kérdés: A felek megállapodásában a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése esetére a munka díjazásaként havonta a kötelező legkisebb munkabér összegét határozták meg. A munkavállaló 2015.VIII.hóban azonban nem tudta csak 80%-ban teljesíteni a számára előírt követelményt. Ez esetben a munkáltató köteles a munkavállalót megillető összeget a kötelező legkisebb munkabérre kiegészíteni. (HAMIS) • 6. kérdés: Építőiparban érdekelt munkáltató 2015.X.01-én új munkavállalót kíván felvenni. Helyes a munkáltató eljárása, amennyiben 3-5 azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalója tevékenységét 1-2 napon keresztül figyelemmel kíséri, az eredményeket feljegyzi, azokból átlagot von és az így megkapott norma alapján megállapítja az új munkavállaló teljesítménykövetelményét. (IGAZ)

• 4. kérdés: Adjon tanácsot munkáltatójának. Melyik munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után fizethet biztosan a jogszabály szerinti legalacsonyabb összegű alapbért? a) b) c) d)

Óvodai dajka. Személy- és vagyonőr. Kaszkadőr. Árufeltöltő.

• 6. kérdés: Teljesítménybérnek minősül a) a vezetői prémium; b) az a díjazás, amely a munkavállalók nagyobb csoportjának teljesítményéhez kötődik; c) a munkavállaló részére meghatározott és általa teljesítendő teljesítménykövetelményen alapuló díjazás; d) a munkáltató teljesítményéhez kötődő díjazás.

A bérpótlék (Mt. 139 – 145.§) • A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. • A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló alapbére – eltérő megállapodás hiányában. • Bérpótlékok: a) b) c) d) e) f) g)

vasárnapi pótlék; műszakpótlék; éjszakai pótlék; munkaszüneti napi pótlék; rendkívüli munkavégzés pótléka; pihenőnapon (heti pihenőidőben) végzett rendkívüli munkavégzés pótléka; készenlét, ügyelet esetén járó pótlék.

• Vasárnapi pótlék:  Mértéke: 50%  Jogosultsági feltételek.  További 50%

• Munkaszüneti napi pótlék:  Mértéke: 100%

• 2. kérdés: A munkáltató köteles a Ráday utcában üzemelő étteremben, 3 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott vasárnap munkát végző pincérnőnek a vasárnapi pótlékon felül munkaszüneti napi munkavégzés után 100% bérpótlékot is fizet. (HAMIS)

• A rendes munkaidőben történő vasárnapi munkavégzés esetén, melyik munkavállalónak jár a legmagasabb mértékű vasárnapi pótlék? a) b) c)

Az állattenyésztéssel foglalkozó cég munkavállalójának. A virágpiacon forgalmazott termékek szállítását munkavállalónak. A dohánybolt munkavállalójának.

végző

• Műszakpótlék  Mértéke: 30%  A műszakpótlékra jogosultság feltételei: - a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik; - 18:00 – 06:00 óra közötti időtartam alatt történik a munkavégzés

• Éjszakai pótlék  Mértéke: 15%  Az éjszakai munkavégzés (22:00 – 06:00) önmagában is pótlékra jogosít.  Ha ebben az időszakban a munkavállaló legalább 1 órát meghaladó időtartamban munkát végez, megilleti az éjszakai pótlék.

• 7. kérdés: Nem járhat műszakpótlék a munkavállaló részére a) b) c)

ha munkaideje csak részben esik 18:00 – 06:00 óra közé; a délutáni műszak teljes tartamára; ha rendszeresen egyik héten reggel, a másik héten pedig délután kezd dolgozni.

Rendkívüli munkavégzés pótléka • Többletdíjazás jár a rendkívüli munkavégzésért:  a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben;  a munkaidőkereten vagy  az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

• Mértéke: 50% • A felek megállapodhatnak abban, hogy pótlék helyett szabadidőt kapjon a munkavállaló. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér időarányos része jár. • Munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén  100% bérpótlék jár;  50% bérpótlék jár, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít.

• Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg.

Készenlét, ügyelet • Készenlét esetén 20% bérpótlék jár. • Ügyelet esetén 40% bérpótlék jár. • Ha ügyelet esetén a munkavégzés tartama nem mérhető, úgy a bérpótlék mértéke 50%.

• A felek mellőzhetik a bérpótlék alkalmazását, helyette bérpótlékot (vasárnapi pótlék, munkaszüneti napra járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék) is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. • A munkaszerződésben bérpótlék helyett a bérpótlékot is magában foglaló havi átalány is megállapítható. Az átalányt pótlékonként kell meghatározni, és az csak a pótlékot foglalhatja magában, a munkavégzés ellenértékét nem. • Készenlét vagy ügyelet esetén azonban az átalány úgy állapítható meg, hogy a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalja.

• 2. kérdés: A munkavállaló számára a munkáltató – a felmerült irodai adminisztrációs feladatok határidőre történő elvégzése érdekében – csütörtök éjszakára (22:00 – 24:00) rendkívüli munkavégzést rendelt el. Eltérő megállapodás hiányában, milyen juttatás illeti meg a munkavállalót 22:00 – 24:00 óra közötti időtartamra? a)

b) c) d)

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó díjazás illeti meg. A rendes munkaidőre járó munkabérén felül a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó díjazás illeti meg. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó díjazáson felül éjszakai pótlék illeti meg. A rendes munkaidőre járó munkabérén és a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó díjazáson felül éjszakai pótlék illeti meg.

• 3. kérdés: A felek bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Melyik bérpótlék építhető be az alapbérbe? a) b) c) d)

Ügyelet esetén járó pótlék. Éjszakai pótlék. Rendkívüli munkavégzés pótléka. Pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka.

• 5. kérdés: Melyik állítás nem helyes? A felek a munkaszerződésben a napi munkaidő-beosztáson felüli munkavégzés esetén pótlékátalányban állapodnak meg. A munkavállaló rendkívüli munkavégzése esetén a) b) c)

a munkáltatót nem terheli a rendkívüli munka nyilvántartásának kötelezettsége. a pótlékátalányon felül a munkáltatót alapbér fizetési kötelezettség terheli. a munkáltató 50%-os vagy 100%-os bérpótlékot nem fizet.

• 12. kérdés: Melyik esetben lehet a legalacsonyabb a munkavállalót megillető bérpótlék mértéke? a)

b) c) d)

Vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. (100%) 2015.V.24-én történő munkavégzés esetén. (100%) 2015.VIII.20-ára elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén. (100%) Munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít a munkavállaló számra. (50%)

• 5. kérdés: Ha a felek megállapodása szerint a munkavállaló a rendkívüli munkavégzésért bérpótlék helyett szabadidőt kap, akkor erre az időtartamra számára távolléti díj jár. (HAMIS) • 3. kérdés: Helyes a munkáltató eljárása, ha a középfokú szakképesítéssel rendelkező irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott részére bérpótlékot is magában foglaló alapbérként havi bruttó 122 ezer forintot állapít meg. (HAMIS) • 7. kérdés: Érvényes a felek pótlékátalány megállapítására irányuló azon megállapodása, amely készenlét esetén nemcsak a bérpótlékot, hanem a munkavégzés díjazását is magában foglalja. (IGAZ)

Díjazás munkavégzés hiányában • Állásidő: ha a munkavállaló azért nem tud munkát végezni, mert a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget.  Erre a munkavállalót alapbér illeti meg.  Nem kell alapbért fizetni, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okból nem tud eleget tenni. • Ha a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. • A munkavállalót távolléti díj illeti meg  a szabadság tartamára;  a kötelező orvosi vizsgálat tartamára; …  óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő;  ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

• 10. kérdés: Ön, mint a munkáltató bérszámfejtője, helyesen jár el, ha „X” órabéres, 2015.VIII.20-án dolgozó munkavállaló részére a munkaszüneti napra annyi órára járó bért számfejt, amennyit dolgozott, valamint munkaszüneti napi pótlékot, ugyanakkor „Y” szintén órabéres 2015.VIII.20-án nem dolgozó munkavállaló részére a munkaszüneti napra díjazást nem számfejthet. (HAMIS) • 14. kérdés: Melyik állítás nem helyes? A távolléti díj 70%-a, mint betegszabadság jár a) b) c)

az órabéres munkavállalónak, aki 2015.VIII.20-án munkavégzésre be volt osztva, azonban betegsége miatt aznap dolgozni nem tudott. az órabéres munkavállalónak, aki 2015.VIII.20-án munkavégzésre nem volt beosztva ugyan, de keresőképtelensége aznaptól már fennállt. a havibéres munkavállalónak, ha munkaszüneti napon munkaidőbeosztással rendelkezett, azonban betegsége miatt aznap dolgozni nem tudott.

• A raktáros munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaidőbeosztása szerint csütörtök 22:00-06:00 között munkavégzésre kötelezett. A szolgáltató által erre az időtartamra 2 héttel korábban jelzett áramszünet miatt azonban a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni. Munkavállalót a 22:00-06:00 közötti időtartamra a) b) c)

alapbére illeti meg. alapbére és éjszakai pótlék illeti meg. távolléti díj illeti meg.

• 14. kérdés: Távolléti díjra jogosult a munkavállaló arra az időtartamra, amelyre bírósági felhívás alapján alperesként történő idézésére az eljárásban személyes részvétele szükséges. (HAMIS)

Távolléti díj számítása (148 – 152.§) • A távolléti díjat  az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány;  az esedékesség időpontját megelőző utolsó 6 hónapra kifizetett teljesítménybér, bérpótlékok figyelembevételével kell megállapítani.

• Az esedékesség időpontja. • Távolléti díj kiszámítása:  havi bér esetén;  teljesítménybér esetén.

• A távolléti díj megállapításakor figyelembe vehető:  a vasárnapi pótlék;  a műszakpótlék;  a készenléti pótlék;  az ügyeleti pótlék.

• Ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. • Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában pedig az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

• 11. kérdés: Melyik állítás nem helyes? Az alapbért, mint számítási-, viszonyítási alapot vagy irányadó mértéket kell figyelembe venni a) b) c) d)

a munkavállalói biztosíték megállapítása esetén; a versenytilalmi megállapodás esetén; a kizárólag teljesítménybéres formában díjazott munkavállaló távolléti díjának számításakor; a bérpótlékok megállapítása során.

• 9. kérdés. A távolléti díj számítása szempontjából figyelembe vehető esedékesség időpontja szabadságmegváltás kifizetése esetén az utolsó munkában töltött nap, illetve a munkaviszony megszűnésének napja. (IGAZ) • 8. kérdés: A munkavállaló 2015. VII.27-VIII.14-ig nyári szabadságát tölti. A szabadság kezdő napján alapbére 200ezer forint, amelyet a munkáltató VIII.1-vel 20ezer forinttal megemel. A szabadság idejére a távolléti díjat a) b) c)

a munkavállaló VII.27-én érvényes alapbére alapján kell meghatározni. a munkavállaló VIII.1-től érvényes alapbére alapján kell meghatározni. VIII.1-14-ig terjedő időre a módosított alapbér alapján kell meghatározni.

• 10. kérdés: A munkavállaló 2015.VIII.03-tól szabadságát tölti. A munkavállaló 2015.II.01-VII.31-ig beosztása szerint  7 vasárnap dolgozott;  a munkaidő-beosztása szerinti 1044 munkaórából valamennyit ledolgozta,  az 1044 munkaórából 494 óra műszakpótlékra jogosította; valamint  592 órában állt a munkáltató rendelkezésére. Szabadsága idejére a munkavállalót megillető távolléti díj kiszámításakor melyik bérpótlék nem vehető figyelembe? a) b) c)

A vasárnapi pótlék. (9 vasárnap) A műszakpótlék. (313 óra) Az készenlét tartamára kifizetett bérpótlék. (576 óra)

• 13. kérdés: A munkavállaló 2015.VIII.03-án szabadságát tölti. Állapítsa meg, melyik esetben kapná a munkavállaló szabadsága idejére a legmagasabb összegű távolléti díjat.  A munkavállaló munkaidő-beosztás szerinti munkaideje az irányadó időszakban 1044 óra, amelyet teljesített.  Általános munkarend szerinti napok száma 20; általános munkarend szerinti munkaórák száma 8. a) b) c)

A munkavállaló alapbére 150ezer forint, az irányadó időszakban kifizetett, a távolléti díj számítása során figyelembe vehető bérpótlék 100ezer forint. A munkavállaló órabére 1ezer forint, az irányadó időszakban kifizetett, a távolléti díj számítása során figyelembe vehető bérpótlék 100ezer forint. A munkavállaló alapbére 150ezer forint, a bérpótlék átalány havi összege 20ezer forint.

• A munkavállaló 2015.VIII.03-07-ig nyári szabadságát tölti. Napi munkaideje 8 óra, az irányadó időszakban munkaidő-beosztás szerinti munkaideje 1044 óra, amelyet teljesített is. A munkavállaló éjszakai pótlékra jogosító óráinak száma 502 óra. Ön, mint a munkáltató bérszámfejtője helyesen járt el, amikor a szabadság idejére távolléti díjnövekményt állapított meg a munkavállaló részére. (IGAZ) – 8. kérdés (313 óra)

• 13. kérdés - Munkaidő beosztás szerinti munkaidő: 1044 óra - Általános munkarend szerinti napok száma: 20 nap - Általános munkarend szerinti munkaórák száma: 8 óra a) alapbér: 150e Ft bérpótlék: 100e Ft alapbér 1 órára jutó része: 150e Ft/20 nap * 8 óra = 938,- Ft bérpótlék 1 órára jutó része: 100e Ft/1044 óra = 96,- Ft 1 órára járó távolléti díj: 938,- Ft + 96,- Ft = 1.034,- Ft napi távolléti díj: 1.034,- Ft * 8 óra = 8.272,- Ft b) órabér: 1e Ft bérpótlék: 100e Ft alapbér 1 órára jutó része: 1e Ft bérpótlék 1 órára jutó része: 100e Ft/1044 óra = 96,- Ft 1 órára járó távolléti díj: 1e Ft + 96,- Ft = 1.096,- Ft napi távolléti díj: 1.096,- Ft * 8 óra = 8.768,- Ft c) alapbér: 150e Ft pótlékátalány: 20e Ft alapbér 1 órára jutó része: (150e Ft+20e Ft)/20nap*8óra = 1.063,- Ft napi távolléti díj: 1.063,- Ft * 8 óra = 8.504,- Ft

• 13. kérdés: Távolléti díj számítása során az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a teljesítménybér alapbérrészére vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítani, amennyiben az időbérrész nem éri el az alapbér összegét. (IGAZ) • 15. kérdés: Amennyiben az irányadó időszakban munkabér kifizetés nem történt, úgy a távolléti díj kiszámításakor az alapbért kell figyelembe venni. (IGAZ)