Ifjúsági Bűnmegelőzési Magazin. Mit találsz benne. Kabalafigura- Új pályázat központi segélyhívó használata. Bűncselekmények

Ifjúsági Bűnmegelőzési Magazin

6. szám

Mit találsz benne Kabalafigura- Új pályázat 112- központi segélyhívó használata Bűncselekmények – Önbíráskodás Legyél te is bűnmegelőző – Trükkös csalások Rendőrség története – Komondor, terrorelhárító szolgálat története Bűnmegelőzési totó Biztonságban két keréken – ismétlés

Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

1


6. szám

A kabalafiguránk

Sziasztok!

Marci vagyok! Ezt a nevet kaptam tőletek, amit nagyon szépen köszönök!

Most megint segítségeteket kérem, kicsit egyedül érzem magam szeretnék egy járőrtársat!

Tervezzetek, rajzoljatok, fessetek vagy csak adjatok ötletet ki legyen a társam!

Határidő: 2015. május 31.

Akinek a terve a legjobban rendőrségi ajándékcsomagot kap.

sikerül

Elérhetőségeink a továbbiakban is:

[email protected] [email protected] [email protected]


2


6. szám

Gyebrovszky Petra

112 segélyhívó rendszer

Amit a 112-ről tudni érdemes! Ez egy olyan segélykérő hívószám, amely 1991. óta elérhető az Európa Unió tagországaiban, sőt az egész kontinensen. Ingyenesen hívható bármely mobil- illetőleg vezetékes hívószámról, összekapcsolja a mentők, rendőrség és katasztrófavédelem (beleértve a tűzoltóság) készenléti egységeit. Népszerűsítése céljából 2009. óta Február 11. a 112-es hívószám európai napja. Magyarországon a nemzeti segélykérő számok (104,105,107) továbbra is elérhetőek, melyek azonban a 104 kivételével a 112-es segélykérő fogad. Mikor hívhatom a 112-t? Csak veszélyhelyzet esetén szabad hívni! Kizárólag az emberi életet, környezetet veszélyeztető esemény bekövetkezésekor, (baleset, bűncselekmény, súlyos rosszullét, tűzeset, természeti katasztrófa) Hogyan működik a rendszer? A szám hívását, és az operátor bejelentkezését követően, - amennyire higgadtan csak tudjuk – röviden mondjuk el, hogy mi történt, mit észleltünk! Példa: Jó napot kívánok! Álmosvölgyi Imre vagyok, most értem haza a lakásomra, a Budapest, X. kerület Kővirág u. 16. 1. emelt 2. számú lakáshoz, ahova vélhetően betörtek, a bejárati ajtót betört állapotban találtam, a lakásban minden holmim szétszórva. Példa: Jó napot kívánok! Krétaközi János vagyok, itt állok Miskolcon, a Szépvölgyi út 17. szám előtti 10 emeletes ház előtt, és látom, hogy a 8. emeleti egyik lakból sűrű fekete füst tör ki, vélhetően kigyulladt a lakás Példa: Jó estét kívánok! Kékeshelyi László vagyok, most történt egy közúti baleset a Budapesten a VIII. kerület Blaha Lujza téren, a Rákóczi úton a 7-es busz megállójában, egy gyalogost ütött el egy személygépkocsi, a gyalogos eszméletlenül fekszik a földön, fején vérző sebbel. Ezután próbáljunk meg az operátor minden kérdésére, lehetőleg rövid, érthető válaszokat adni. - fontos a helyszín pontos meghatározása – város, ha van kerület, utca, házszám (itt megjegyezném, Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

3


6. szám

hogy a segélykérő központok Miskolcon és Szombathelyen vannak, így ők nem feltétlenül ismerik Budapest kis utcáit) -

amennyiben – például egy közúti baleset – lakott területen kívül történik, akkor szükséges az adott út száma, és a kilométere, amennyiben a kilométert nem tudjuk, akkor azt, hogy melyik városhoz van közelebb (mivel az operátoroknak szükséges a helyszín kódolásához)

-

autópályákon történt esemény esetén A oldali pályatest a Budapesttől távolodó, B oldali pályatest a Budapest felé tartó oldal

-

van-e sérült?

-

bűncselekmény esetén, az elkövetők esetlegesen a helyszínen vannak-e még?

-

közlekedési baleset esetén érintette-e valamilyen veszélyes anyagot szállító jármű?

-

lakásban vagy közterületen történt- e az esemény?

-

a helyszínre jutásnak vannak-e esetleges akadályai (lezárt utca vagy útszakasz)

-

bejelentő neve, telefonszáma

Mivel az emberi élet mentése a legfontosabb feladat, - ezért, amint az operátor megállapította, hogy a helyszínre rendőr, tűzoltót kell küldeni - a hívást átirányítja a mentőszolgálat diszpécseréhez, aki az esetleges elsősegély nyújtásban próbál majd segítséget nyújtani! Milyen információkat nem közöl a 112? Közúti, forgalmi információkat, időjárás-előrejelzést, általános tájékoztatás kérés, telefonszám tudakozó, villanyszámla reklamáció, ha nincs televízió adás stb… Egy érdekes adat: 2014. május – szeptember közötti időben a segélykérő központok 2.5 millió hívást fogadtak, melynek közel 80 %-a volt beavatkozást nem igénylő hívás. Naponta, tehát 24 óra alatt hozzávetőleg 40-60 ezer hívás érkezik. Fontos tudni: Aki szórakozásból (rosszindulatú időtöltésből) hívja a segélykérőt, annak magatartása szabálysértés, indokoltabb esetben bűncselekményt valósíthat meg. Szabálysértés esetén 150.000 forintos pénzbírság is kiszabható. A hívások fogadásakor a rendszer már most képes a hívást kezdeményező helyének meghatározására és térképen történő megjelenítésére. (mobilhálózatok tornyai alapján) Forrás: 112.hu internetes oldal


4


6. szám

Gyebrovszky Petra

Bűncselekmények Önbíráskodás

Mikor valami sérelem ér minket – és vegyük talán egy átlagos példát - ellopnak tőlünk valamit, akkor hajlamosak vagyunk azonnal cselekedni, és mindenáron visszaszerezni jogos tulajdonunkat. De állj! Bizonyos ponton túllépve, mi is bűncselekményt valósíthatunk meg, ha érdekeinknek erőszakkal vagy fenyegetéssel szerzünk érvényt. De hol van ez a pont? Meddig mehetünk, hogy érdekeinknek saját magunk szerezzünk érvényt? Mostani, számunkban ezekre e kérdésekre keressük a választ az Önbíráskodás bűncselekmény bemutatásán keresztül, amely szintén a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé tartozik.

368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) csoportosan, d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el. (3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

5


6. szám

Értelmezés és elkövetői magatartások Erőszak: A közvéleményben az Önbíráskodásnak is kicsit sajátos az értelmezése, a zsaroláshoz hasonlóan. Hiszen időnként hajlamosak vagyunk „hősként” kezelni olyan valós vagy kitalált személyeket, akik mint igazságosztók, igazsághozók léteznek emlékezetünkben vagy éppen a mozivászonról. Ilyenek például Robin Hood, Batman, Superman és még sorolhatnám, azonban ők úgyszintén az igazságszolgáltatás fölé helyezik magunkat, ami nem megengedett. Önbíráskodást takar tulajdonképpen a vendetta vagy párbaj szó is. Most azonban térjünk rá a jelenlegi törvényi értelmezésére. Az Önbíráskodás büntetéséhez két érdek fűződik az egyik, ami a vagyoni viszonyokat érinti, a másik, ami a törvényes érdekérvényesítést érinti. Ennek értelmezésére vegyünk egy példát: Eltűnik a karórám, egy nappal később, az egyik osztálytársamon meglátok egy teljesen ugyanolyan órát. Mi az első gondolatom? Az, hogy az biztosan az enyém. A bűncselekmény elkövetése szempontjából teljesen mindegy, hogy az óra az enyém, vagy csak azt gondolom róla, hogy az enyém, attól azt én még – törvényesen – nem rángathatom le a másikról. Visszatérve az értelmezésre, vagyoni viszonyok (az óra az én tulajdonom, vagy csak azt gondolom róla) a törvényes érdekérvényesítés, (a rendőrségi feljelentés megtétele, ha azt, például ellopták tőlem – még akkor is, ha a másik módszer egyszerűbbnek tűnik!)

Erőszakos magatartásnak minősül a más személyére gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás (ütés – akár tenyérrel, akár ököllel - rúgás, rángatás), abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. (lökés) Az önbíráskodás esetében az erőszak irányulhat tárgy ellen is, ami áttevődik a személyre – a visszaszerezni kívánt karórát megpróbálom az osztálytársam kezéről lerángatni, ezért ő elesik.

Fenyegetés: Súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfélemlítettben komoly félelmet keltsen. (veréssel fenyegetem meg az osztálytársamat, ha nem adja vissza az órámat)

Minősítő körülmények: (melyek még súlyosabbá teszik az elkövetést és ezzel együtt a büntetést is) Fegyveresen: lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek utánzatával, illetőleg robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készülékkel fenyegetve követi el a bűncselekményt.

Védekezésre képtelen személy sérelmére: Védekezésre képtelen az a személy, aki külső ok miatt (bezárták, megkötözték, megbilincselték, fogyatékossága folytán mozgáskorlátozott) képtelen a támadás kivédésére, elhárítására.

Csoportosan: Az elkövetésben legalább 3 fő részt vesz.


Felfegyverkezve: Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdésére vagy a támadás megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál (kés, kalapács, baseballütő stb – nem kell, hogy azt használják is.)

6


6. szám

Nem követünk el önbíráskodást, ha egy tartozás visszaszerzése érdekében rendőrségi feljelentést vagy polgári per megindítását említjük. (A fenyegetés megengedett eszköze) Felvetődik még egy kérdés! Meddig szerezhetem vissza a tőlem ellopott tárgyat, vagy meddig segíthetek a másiknak a visszaszerzésben? Kezdjük azzal, hogy mi alapján adódik erre lehetőségünk: A Büntetőeljárásról szóló: 1998. év XIX. törvény 127. szakasz (3) bekezdése úgy fogalmaz, hogy; „A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságoknak haladéktalanul átadni, ha erre nincs mód, a rendőrséget értesíteni.” A Kúria, (A bírósági rendszer csúcsszerve – legfontosabb feladata az egységes és következetes bírói gyakorlat kialakítása) 13/2013. számú büntető elvi határozatában, úgy fogalmaz, hogy a fenti törvényi idézet tulajdonképpen a bűnüldözésre jogosult szerveknek (rendőrség) nyújtott civil segítség, melynek lényege, hogy a bűncselekményt elkövető személyt elfogó, visszatartó személy helyzeti előnyben van a hatóság tagjaihoz képest, hiszen az esetek nagy százalékában látja a bűncselekmény elkövetését, tehát szemtanúja a történteknek, és módja, valamint lehetősége van az elfogására, visszatartására. Tudni érdemes azonban, hogy attól még, hogy egy bűncselekmény elkövetőjét elfogjuk és a rendőrség kiérkezéséig visszatartjuk, ettől még a mi cselekményünk nem válik hivatalos intézkedéssé, és mi sem leszünk rendőrök. Ilyenkor vékony az a határ, mi az, ami még lehetséges, és mi az, ami már bűncselekményt valósít meg (pl: önbíráskodás, személyi szabadság megsértése) Néhány szabályt érdemes betartani: - fontos a bűncselekmény észlelése (tehát látom az elkövetőt, amint éppen betöri egy kocsi ablakát tettenérés) -

van lehetőségem az elkövetőt elérni, utána menni (ez a „forró nyom” az időveszteség nélküli üldözés lehetősége)

-

az elfogás során az aránytalan sérülés okozásáért az „elfogó személyt” felelősség terheli (arányosság – lényege, hogy az elfogás során nem okozhatok nagyobb sérülést, a bűncselekmény elkövetőjének, mint ami az elfogáshoz, visszatartáshoz elengedhetetlen volt – tehát ebbe a bosszú, a megtorlás semmiképp nem fér bele)

-

az elfogást követően magánszemélyként nincs módunk arra, hogy az elkövetőt igazoltassuk, ruházatát átvizsgáljuk, megkötözzük (ne vegyük el tőle például, az eltulajdonított tárgyat)

-

közöljük vele, hogy a rendőrség kiérkezéséig visszatartjuk (még akkor is, ha ettől még inkább menekülni próbál)

-

fontos a rendőrség minél előbb értesítése, még akár úgy is, hogy erre egy segítő személyt kérünk fel.

Fontos tudni továbbá, hogy büntetőjogi szempontból még a méltányolható okból alkalmazott erőszak is bűncselekménynek minősül (önbíráskodás), ez alól csak a jogos védelem, a végszükség és – az imént tárgyalt – tetten ért elkövető elfogása, visszatartása képez eltérő megítélést. (a jogos védelmet és a végszükséget későbbi számainkban fogjuk ismertetni – szerk.) Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

7


6. szám

Esetek „Hozd vissza a robogómat” Mentem az utcán, elmentem a testvérem egyik ismerősének háza előtt, aki megszólított, hogy „hello”, majd mondta, hogy menjek be hozzá, mert beszélni szeretne velem. Amikor beléptem a kertbe, akkor becsapta a kertkaput mögöttem, megragadott és hátrarángatott a garázsa mögé, majd mondta, hogy hozzam vissza a robogóját, mert tudja, hogy én vittem el, mivel az egyik közös ismerősüktől hallotta, miközben ezt ordítozva közölte, azalatt többször megütött a fejemen és mindenhol ahol ért. Hiába mondtam neki, hogy nem tudok a robogóról semmit, azt nem én vittem el. Ó csak mondta tovább, hogy addig innen nem megyek el, amíg meg nem mondom, hol van a robogója. Közben telefonált az egyik ismerősének, majd mondta nekem, hogy áthívta őt. Megérkezett egy másik férfi is, onnantól kezdve ketten kérdeztek, követeltek és ütlegeltek. Többször megpróbáltam szabadulni, egyik alkalommal a földre is estem, ott többször megrúgtak. Mikor felálltam egy kés is előkerült valahonnan és a férfi elkezdett azzal hadonászni, és eközben, egy alkalommal a hasamnál megvágott, vélhetően véletlenül, de nagyon fájt. Többszöri próbálkozás után végül sikerült kiszabadulni, kifutottam a garázsból, a kert végébe, ott átmásztam a kerítésen, közben valószínűleg kiesett a telefonom. Nagyon erősen véreztem, de valahogy hazajutottam. Édesanyám hívta a mentőket. A férfi még a lakásomra is követett, és édesanyámnak tovább szidalmazott és fenyegetőzött. „Nem ezt beszéltük meg” Az esemény úgy történt, hogy én egy ügyfélszolgálati irodát üzemeltetek, ahol az ügyfelek jelentkezhetnek jogosítvány megszerzésére. Az egyik napon egy férfi jött be az irodába és két ismerősét befizette a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti tanfolyamra. A férfi azt kérte, hogy gyorsítani kellene a rendszeren, mi azt javasoltuk neki, hogy akkor a KRESZ tanfolyamot interneten keresztül kezdjék meg így a regisztrációt követően ellehet kezdeni, és ha tudja a KRESZT akkor egy nap alatt a tanfolyam végére ér. A beszélgetésünk során más nem hangzott el, Ő sem kért semmi mást mi sem ígértünk neki semmit. A férfi két ismerősének nem sikerült a KRESZ vizsga. Ezt követően felhívott minket és közölte, hogy beszélnünk kellene, majd megjelent az irodában és arrogánsan, mondani kezdte, hogy " nem erről volt szó, mivel megbuktak a gyerekek kéri vissza a befizetett pénzt." Én mondtam neki, hogy mivel a két személy az interneten a KRESZ tanfolyamot végig járta az arra járó pénzt visszaadni nem áll módunkba, az azon felüli részt természetesen vissza tudjuk adni. A férfi ekkor már egyre emelte a hangját és azt kiabálta, hogy „becsaptak, kicsaltak tőlem egy csomó pénzt és azt azonnal adják vissza”. A férfi egyre keményebben kérte a pénzt majd azt mondta, hogy " küldök két embert, akik úgy összevernek titeket, hogy senki nem fog rátok ismerni". A helyzet rendezése miatt felhívtuk a központi irodánkat, ahol hallották az üvöltözést, és ők értesítették a rendőrséget. Egyébként nem tudom meddig fajultak volna az események. Tanácsok: Mielőtt értéktárgyaink visszaszerzésébe kezdenénk, előtte célszerű a jogszabályi háttér áttekintése, hogy az esetleges bűncselekmény elkövetését elkerüljük. Forrás: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv kiadó: Új Btk. kommentár 7. kötet, Kúria 13/2013. büntető elvi határozata


8


6. szám

Gyebrovszky Petra

Legyél te is bűnmegelőző

„Unokás csalások” Mostani számunkban egy olyan témát szeretnék bővebben megismertetni veletek, amelyet már szeptemberben érintettünk. Ez a trükkös lopások és csalások, ezen belül is az idős korosztályt, tehát nagyszüleinket érintő súlyos problémakört. Mielőtt azonban erre rátérnék, kicsit felelevenítem, hogy mi a lopás és a csalás között a különbség, mi is az a trükkös lopás vagy csalás, mit nevezünk, mi rendőrök ennek. A lopás az, amikor a tudtunk, és legfőképp a beleegyezésünk nélkül elvesznek tőlünk valamit. (úgy veszik el tőlünk a pénzünket, hogy nem vesszük észre) A csalás az, amikor egy számunkra hihető történet miatt magunk adjuk át az értékeinket (valaki magát adománygyűjtőnek kiadva, kér pénzt jótékonysági célokra, vagy egy számunkra hihetőnek tűnő történet miatt magunk adjuk át a pénzünket, értékeinket.) A trükkös lopás vagy csalás olyan bűnelkövetői formákat takar, amikor az elkövetők az emberi jóhiszeműségre, hiszékenységére, segítőkészségére építenek, és ezt kihasználva veszik el az értékeket (lopás) vagy veszik rá áldozatukat az önkéntes átadásra (csalás) Mint már a bevezetőben is utaltam rá, és az alcím is ezt takarja, azokat a trükkös csalásokat szeretném részletesebben bemutatni, amikor az elkövetők - jellemzően telefonon keresztül - az idős személyek „bajba került” gyermekének, unokájának adják ki magukat és így „kérnek” pénzt, ezzel esetenként milliós nagyságrendű károkat okozva. Nézzünk néhány konkrét esetet: Egy 90 éves hölgy meséli, hogy előző napon a késő délutáni órákban lakásom telefonjára érkezett egy hívás. Felvettem a telefont, mondtam, hogy halló. Egy férfi szól a telefonba, halkan beszélt, és nem mutatkozott be. Mondta, hogy „Anyu nagy butaságot csináltam, pénzre lenne szükségem.” Mivel csak egy unokám van, és a hangja hasonlított a férfi hangjára, ezért nagyon megijedtem. A férfi megkérdezte, hogy „Anyu, mennyi pénzed vagy aranyad van?”. Én válaszként mondtam, hogy 100.000 forint készpénzem van, és van aranyam. A férfi arra kért, hogy csomagoljam be a pénzt, és az aranyat. Azt is mondta, hogy a barátja fog érte jönni. Mondtam neki, hogy ő is jöjjön. Ő azt válaszolta, hogy „nem tudok érte menni, de a barátom hamarosan érkezik,” és megkért, hogy erről nem beszéljek senkinek. Néhány perc múlva a férfi ismételten hívott, mondta, hogy menjek le a ház elé. Mikor lementem a kapu elé, még nem volt ott senki. Néhány perc eltelt, amikor láttam, hogy egy férfi szaladt felém, átadtam a pénzt a részére. A férfi nem mondott semmit, csak elment. Sajnos csak ezt követően hívtam fel a lányomat, aki elmondta, hogy az unokám vidéken van, ő


9


6. szám

biztosan nem telefonált. Később beszéltem is az unokámmal, aki szintén ezt mondta. Közel 400.000 forintot adtam át egy ismeretlen férfinek. Egy 86 éves hölgy meséli, hogy este fél 9 környékén megszólalt a lakástelefonom, egy férfi hívott fel, aki, középkorú lehetett. A férfi nem mutatkozott be, annyit mondott, hogy „baj van karamboloztam” a haveroknál voltam, ahol pezsgőt ittam, a helyszínen próbálok megegyezni rendőrség kihagyásával, a másik nagy baj az, hogy 1.800.000 forint a kár, és most azonnal kell fizetnem” Kérdezte, hogy „tudok-e adni?” Közöltem vele, hogy megpróbálok. Mivel csak egy fiú unokám van, azt hittem, hogy ő hív telefonon, annak ellenére, hogy a férfinak furcsa volt a hangja. Mikor megkérdeztem őt, hogy miért más a hangja, annyit mondott, hogy „megsérült a szám a karambolban”. Ezt követően letette a telefont. Majd kb. 10 perccel később visszahívott, akkor mondtam neki, hogy tudok pénzt, illetve karkötőt adni. Meg is kérdeztem, hogy az utóbbit elfogadják e, közölte, hogy igen, majd mondta, hogy nem tud eljönni hozzám, mivel nem engedik el. Ekkor én felajánlottam, hogy elviszem neki a pénzt és az ékszert, de a fiatalember mondta, hogy küld helyette valaki, akit Kovács Lászlónak hívnak, neki adjam át a kapuban a pénzt, illetve az ékszert. A telefonhívás követően egyből lementem a ház elé. A férfi egy sárga színű taxival érkezett, kiszállt a gépkocsiból, majd odajött hozzám. Mikor odaért megkérdeztem, mi a neve, ő Kovács Lászlóként mutatkozott be. Átadtam neki a pénzt és a karkötőket. A férfi visszaült a taxiba és elhajtott. Csak ezt követően 23:00 óra magasságában felhívtam az unokámat a mobilján, aki furcsállta, hogy ilyen későn hívtam. Mikor elmondtam, hogy mi történ velem, közölte, hogy ő nem ivott, és nem karambolozott. Hozzávetőleg 250.000 forintos károm keletkezett. 75 éves hölgy mondja el, hogy vele mi történt. Késő délután érkezett hívás a vezetékes telefonomra, amikor felvettem a telefont, egy férfi szólt bele, de mivel nem értettem jól kivel beszélek, így visszakérdeztem, hogy " Pisti te vagy az ?" , amire azt a választ kapta, hogy " igen én vagyok az Pisti. A délután a barátaimmal italoztam, majd utána beültem a kocsiba, de balesetet szenvedtem. Nekimentem egy másik kocsi elejének, ami csúnyán összetört. Nagyon félek, mivel ittasan vezettem, nem szeretnék rendőrségi ügyet belőle. Az összetört kocsi vezetője azt mondta, ha átadok neki 600.000 forintot, akkor nem tesz feljelentést a rendőrségen” Kérdezte továbbá, hogy „van-e ennyi pénzed itthon?” Mondtam neki, hogy megnézem a bankszámlakivonatomat, majd közöltem, hogy a számlámon van annyi pénz, de azt csak holnap reggel tudom kivenni. Ezt követően a férfi elmondta, hogy holnap reggel tudna a pénzért jönni, a lépcsőház előtt találkozzunk majd, és letette a telefont. Másnap elmentem a bankba és felvettem a kért összeget. Reggel ismét hívott a férfi – aki a fiamnak adta ki magát - , aki elmondta, hogy nem tud jönni a pénzért, mivel fontos dolga akadt, de egy autószerelőt fog küldeni akinek, adjam át a kért összeget. Ezt követően lementem a lépcsőház bejárata elé, majd pár perc elteltével megjelent egy férfi, akinek átadtam a kért összeget. A 80 éves, orosz származású hölgy elmondja, hogy 20 óra körüli időben kapott hívást otthoni telefonjára. Mikor felvette, egy női hang szólt bele sírva és közölte vele, „ a lányod vagyok, az utcán elestem, összetörtem az arcomat és két fogam is kitört” A női hang nem volt ismerős, amit szóvá is tettem, amire azt a választ kaptam, hogy a sérülés miatt nem érthető a beszéde, és amúgy is sokkos állapotban van, de átadja a telefont a vele lévő ügyvédjének. A nővel helyenként oroszul és magyarul is beszéltem, ez hitette el vele, hogy valóban Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

10


6. szám

a lányom lehet a vonal túloldalán, hiszen otthon is így szoktunk beszélgetni. A telefont átvette egy férfi, aki végig oroszul beszélt velem. A férfi elmondat, hogy a lányom ügyvédje, majd megismételte azt, amit a lányom mondott, kiegészítve azzal, hogy „amikor lánya elesett, ráesett egy kisgyerekre, akinek koponyasérülése lett és sürgős műtétre van szüksége, de a szülőknek nincs biztosítása, így a műtét árát, egy órán belül ki kell fizetni.” A férfi 2000 eurót kért, amire mondtam, hogy nincs euróm, csak 800.000 forintom. A férfi azt válaszolta, hogy a sérült gyerek testvére fog a pénzért menni, kb. fél óra múlva. Nem sokkal később, megcsörrent a kaputelefonom, beengedtem a férfit a lakásába, és ott átadtam neki a pénzt, amit a férfi többször átszámolt, majd telefonon felhívott valakit, akit papának nevezett és közölte vele, hogy megvan a pénz, majd elment.

Esetek, amikor az elkövetők nem jártak sikerrel: Egy 78 éves hölgy meséli, hogy egy nap kora délutánján megcsörrent az otthoni vezetékes telefonom és egy zokogó hang szólalt bele, és a következőket mondta: „Mama én vagyok a fiad, olyat szeretnék mondani amit, nem tudhat meg senki és ne is szólj senkinek! Nagyon nagy bajban vagyok már két nyugtatót is beszedtem, azért vagyok ilyen ideges. Sürgősen pénzre lenne szükségem, még hozzá 500.000 forintra. Az egyik barátom már adott kölcsön 300.000 forintot, de még ekkora összeggel kéne kipótolni, mert fenyegetnek, ha nem adom meg a tartozást nagy bajban leszek. ” A férfi folyamatosan zokogott, nem ismertem fel a hangját, kérdeztem, hogy melyik fiam vagy a Zoli vagy a Szabolcs? Erre az a válasz érkezett, hogy Zoli vagyok mama. Ezt követően a férfi megkérdezte, hogy „Mama van otthon akkor 500.000 forintod vagy sem, mert sürgősen kéne”, amire én azt válaszoltam, hogy van. Ekkor a férfi mondta, hogy elküldi érte az egyik barátját. Mivel továbbra nagyon furcsa volt a hang, gyanakodtam, hogy nem a fiam, ezért mondtam neki, hogy mondja meg a nevét és, hogy mikor született, ezt követően a telefon túloldaláról a férfi kis csend után letette a telefont. A telefon letétele után rögtön felhívtam a fiamat, aki közölte vele, hogy nincsen semmi baja, nem ő hívott. Egy 75 éves hölgy meséli, hogy az egyik nap éjjelén, a férjemmel már aludtunk, – alig éjfél előtt – mikor a lakásuk telefonja megcsörrent. Egy férfihang szólt bele sírós, eltorzított hangon. Úgy köszönt, hogy „szervusz mama”. Az én családomban anyunak szólítanak, ezért furcsa volt már a megszólítás is. Fiam nincs, így kérdeztem, hogy ki vagy? Visszakérdezett, hogy „nem ismered meg a hangom?” Mivel nem ismertem meg a hangját, ezért találgatni kezdtem. Az egyik lehetséges rokon nevét bemondtam - Kristóf -, arra igent mondott. A férfi nagyon furcsa hangon beszélt, és azt mondta, hogy nagy bajba került, pénzre van szüksége, már két gyógyszert is bevett, de neki kell a pénz. Mondtam neki, hogy nincs pénzem. Kérlelni kezdett, hogy nézzem meg, majd mondtam neki, hogy 10.000 forintom van. Erre megkérdezte, hogy „és aranyad van?” Mondtam, hogy nincs nekem itthon ékszerem se. Erre azt válaszolta, hogy „jól van, majd holnap meglátogatlak.” Elköszönt, és letette. Másnap nem jött senki, pedig otthon voltunk. Felhívtam a családomat még a telefonhívás után, több helyen is kérdezősködtem, a vélt rokonnal is beszéltem, Kristóffal, de nem ők hívtak.


11


6. szám

Egy 80 éves úr meséli, hogy tegnap a délutáni órákban – mikor ő lement a gyógyszertárba – szintén idős, 82 éves felesége vezetékes telefonjukra kapott egy hívást. A feleségem elmondta, hogy a vezetékes telefonunkon felhívta őt egy női hang és a lányunkként mutatkozott be, kétségbeesett hangon elmondta neki, hogy a „Józsefvárosi piacon bajba kerültem és megfenyegettek, hogy adjak át nekik 300,000 forintot különben bajom esik”. A női hang kérte a feleségemet, hogy ne szóljon senkinek, még nekem se. („Ne szólj apának!”) Ezt, többször elmondta, és Istenre kérte, hogy adjon neki pénzt, és esküdözött, hogy megadja. Kérte a feleségemet, hogy nézze meg, hogy mennyi pénze van, amire a feleségem elmondta, hogy 40.000 forintja van, és nem tud többet adni, majd mondta a telefonálónak, hogy „majd apád vált ki a bankból pénzt”, amire a magát lányunknak kiadó személy továbbra is azt mondta a feleségemnek, hogy ne szóljon nekem. A feleségem mondta neki, hogy nem ismeri meg a hangját, amire a nő közölte, hogy „két idegcsillapítót vettem be, emiatt ilyen a hangom” majd tovább mondta a feleségemnek, hogy „mama szedd össze az ékszereidet”. Ekkor a feleségemnek már kezdett még gyanúsabb lenni a történet, ugyanis a telefonáló azt mondta, hogy egy Kiss nevezetű régi barátját fogja elküldeni érte, de a feleségem mondta neki, hogy a lányunknak nem volt soha ilyen nevű régi barátja. Ekkor a telefonáló bontotta a vonalat. Egy 75 éves hölgy meséli, hogy az történtek napján, este 9 órakor lakásom telefonján hívtak, felvettem a telefont, és egy részeg férfihang szólt bele, de nem értettem, hogy mit mond, mit akar. Próbáltam kideríteni, és megkérdeztem tőle, hogy „Csaba, te vagy?” Mivel arra gondoltam, esetleg a kereszt fiam lehet az illető. Igennel válaszolt, majd kérdésemre azt mondta, hogy „bajban vagyok, pénzt kértem kölcsön, és ha nem adom meg, megvernek”. Ekkor tovább kérdezősködtem, hogy kitől kért kölcsön és mennyit? Erre csak azt válaszolta, hogy „sokat, 800.000 forintot”, majd megkérdezte végül, hogy „tudsz nekem pénzt adni?” Mondtam, hogy nem tudok, hívja fel az édesapját. Erre azt válaszolta, hogy majd holnap felhívja, mert most részeg. Ezután letettük a telefont. Másnap reggel felhívtam a kereszt fiamat, aki nem tudta miről van szó, ő nem hívott engem, és nem akart tőlem pénzt kérni. 69 éves úr, aki elmondta, hogy tegnap este 19 óra 30 perc körül időben vezetékes telefonja hívást jelzett, a kijelzőn egy ismeretlen szám jelent meg. Miután felvette a készüléket, egy síró női hang azt közölte vele, hogy ,,Papa segíts, nagy bajban vagyok, autóbaleset ért, a másik gépjármű motorháztetője összetört és a kárrendezés miatt azonnal 2 millió forintra lenne szükségem, mert ha nem rendezem a kárt, akkor rendőrt fognak a helyszínre hívni, én pedig ittam vezetés előtt.” Teljes bizonysággal hittem, hogy a lányom hív, mivel csak ő szólítja Papának. Közöltem vele, hogy jelenleg nincs a birtokomban ennyi készpénz, csak 400.000 forintot tudok adni. Ezt követően a baleset helyszínről felől kezdtem érdeklődni, de erre nem kaptam választ megszakadt a vonal. Pár perc múlva azonban ismét csörgött a telefonom és az előbb ismert síró női hang közölte, hogy a pénzt tegyem egy borítékba, és egy bizonyos " Szilvi" nevű barátnője fog érkezni érte. Mindezeket követően a kért összeget egy borítékba helyeztem és kisétáltam a ház kapuja elé, ahol vártam ezt a bizonyos "Szilvit". Közben felhívtam lányomat, a mobiltelefonját, hogy megkérdezzem, hol jár a barátnője, azonban lányom semmit nem tudott az állítólagos balesetről, illetve mondta, hogy neki nincs is "Szilvi" nevű barátnője. Ezek után jöttem rá, hogy nagy valószínűséggel átvertek, ezért értesítettem a rendőrséget.


12


6. szám

A fentiekből is látható, hogy ebben a körben rendkívül fontos a megelőzés és a témáról való folyamatos beszélgetés az idősebb családtagokkal, rokonokkal.

Tanácsok – gyanúra utaló jelek:

-

Köszönés, megszólítás: ha a telefonbeszélgetés során a köszönés vagy a megszólítás nem a családtól megszokott, az már eleve gyanúra adhat okot.

-

Ha a telefonáló nem mutatkozik be, akkor ne mi találgassuk, hogy ki az, kérdezzük meg tőle, hogy Ki vagy?

-

Semmiképpen ne kezdjünk el mi neveket mondani a családtagjaink közül (gyerekek, unokák nevét). Vagy mondjuk ellenőrzésként egy olyan nevet, amely nem szerepel a családtagok között.

-

Kérdezzük meg ellenőrzésként nyugodtan, hogy „mikor születtél?”

-

A telefonbeszélgetés alatt őrizzük meg higgadtságunkat, ha hagyjuk, hogy az elkövető által elmondott esemény magával ragadjon!

-

Minden esetben kérjünk olyan telefonszámot, amelyen vissza lehet hívni! még akkor is, ha azt mondja, hogy a telefonja lemerült, és máséról telefonál!

-

Ragaszkodjunk ahhoz, hogy pénzt csak általunk ismert személynek vagyunk hajlandóak átadni! Idegennek ne adjunk semmit!

-

Mindenképp legyen gyanús, ha az elkövető aranyat, ékszert vagy egyéb értéktárgyat kér, illetőleg azt is elfogad!

-

Kérjünk időt, bármilyen ürüggyel, közben próbáljuk meg valamelyik hozzátartozónkat telefonon értesíteni! (nem számít, hogy éjszaka van, ezt bárki meg fogja érteni!)

-

Ha egy kérdésünkre nem kapunk választ – például „hol vagy most?” azt, addig kérdezzük, amíg választ nem kapunk rá. Akkor is ismételjük meg, ha közben megszakad a vonal, vagy leteszik a telefont.

-

Több esetben látszik, hogy az elkövetők igen csak felkészültek voltak az áldozatból és családjából, amely utalhat arra, hogy valahol korábban beszélgettek esetleg vele. Ezért célszerű mondjuk születési évszámot kérni – ezt általában ritkán mondja el az ember idegennek.

Az elkövetők országos szinten egy év alatt több száz milliós károkat okoznak, ezzel és a továbbiakban még bemutatni kívánt módszerekkel, legendákkal, azaz kitalált történetekkel. Idősebb rokonaink, szívüket, lelküket kitéve segítenének rajtunk, sokszor úgy, hogy az évekig, évtizedekig őrzött családi ékszereket vagy éppen utolsó tartalékaikat adják át, abban a hitben, hogy rajtunk gyerekeken, unokákon segítenek vele, segítsük őket mi annyival, hogy ezekre az esetekre felhívjuk a figyelmüket és elmondjuk, mit tegyenek!


13


6. szám

Kiss Dávid

A Magyar Rendőrség története 6. rész

A „Komondor” Terrorelhárító Szolgálat története (1987 – 1991) (II. rész)

A tavalyi évben kezdtük el Magyarország első „kommandójának” történetét, amikor a kezdetek mellett szó volt csapatmunkáról, fegyverekről, felszerelésekről is. Most pedig szeretnénk megismertetni veletek ezeknek az igazán különleges rendőröknek a további történetét, és egy emlékezetesebb akcióját veletek, amelyekből látszik, milyen sokoldalú feladatot láttak el és látnak el ma is a különleges szolgálatok rendőrei. Végezetül pedig „akasztják a hóhért”, ugyanis megismerkedhettek, ezen sorok írójával is. Mindenek előtt fontos tisztázni: a „Kommandó” nem is kommandó valójában. Ez a szó ugyanis titkos katonai alakulatot jelöl, aminek feladata a felderítés, rombolás, egyszóval a titkos háború egy ellenséges hadsereggel szemben. A rendőri „kommandósok” egy teljesen másik hadsereggel néznek szembe, a nemzetközi és hazai alvilággal, mellyel szemben teljesen más módon lehet és kell fellépni, így nem is csoda, ha nem szeretik a „kommandós” jelzőt. Ők előbb nevezik magukat különleges rendőrnek, vagy szakmai szóval: felszámolónak. Aztán itt van még a név eredete is. Miért pont Komondor? A történet szerint többféle változat is felmerült a pénzjutalommal is járó pályázat során, mint kobra (az osztrák terrorelhárító szolgálat neve), turul (később valóban megalakult megyei beavatkozó csoport), párduc, vagy éppen állítólag a humorosabbak részéről zöldhernyó, illetve kékhernyó... majd végül a nevet a Forradalmi Rendőri Ezred parancsnoka hagyta jóvá azzal az indoklással, hogy a komondor hűséges, kitartó és, jellegzetes magyar munkakutyafajta. Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

14


6. szám

Érdekesség, hogy pár évvel később számos más néven is indultak megyei beavatkozó csoportok, ezekből pár név, melyek mellett a „kékhernyó” már fel sem tűnik: Pelikán, Sáska, Lavina, és Boszorkány. A Komondor Terrorelhárító Szolgálat tagjai soha nem unatkoztak szolgálatuk ideje alatt. Amikor nem a Kerepesi úton álló laktanyában tartózkodtak, amihez társult egy medencével, szaunával, konditeremmel, tornateremmel felszerelt szabadidőközpont is, akkor a budaörsi rendőrségi lőtéren és rohampályán gyakorolták be a szakmai fogásokat. A rohampálya részét alkotta több ház, és emeletes házmakett, pincerendszerrel, vonatszerelvény, és egy öreg DC-3-as kétmotoros szállítógép is. Ennek szárnyán láthatjátok közelharc-gyakorlat közben a Komondor Szolgálat rendőreit. A Komondor Terrorelhárító Szolgálat rendőrei a kiképzés mellett számos feladatot, éles bevetést hajtottak végre. Ilyen a családtól távol töltött akciónak, szakmai kifejezéssel „ütésnek” számítottak a készenléti szolgálatok, az állami ünnepek, vagy kiemelten fontos személyek biztosítása, a kitoloncolt külföldiek hazaszállításának biztosítása, kábítószer-kísérés, a bűnügyi feladatok, azaz azok az akciók, amikor egy-egy veszélyes bűnöző, vagy bűnbanda elfogásához szükség volt a Komondor rendőreinek különleges tudására. Összehasonlításképpen rendelkezésünkre áll a különösen „sűrű” 1994-es év „lajstroma”, melyben a jegyzetelő különleges rendőr összesen egy év alatt 365 különféle bevetést írt össze, ami azt jelenti, hogy a magyar különleges rendőrök átlagosan az adott év minden napján „harcban álltak” a bűnözéssel. Természetesen akadtak más, könnyedebb feladatok is, a magyar „kommandósokat” imádta a média. Megszámlálhatatlan újságcikk, riport szól a magyar különleges rendőrökről, melyeket a hajdani „szuperzsaruk” kedves emlékként őriznek a mai napig. Külön érdekességet jelentett olyan magyar „sikersorozatokban” statisztálni, mint a Kisváros, vagy éppen a botrányos jogdíjviták miatt egyszerűen betiltott, és azóta erős mezőnyben minden idők egyik legrosszabb magyar filmjének kikiáltott „Emberrabló Lányok” című borzalom, mely nem a Komondor Szolgálat alakítása nyomán tett szert erre a kétes hírnévre, ebből a filmből láthattok egy képkockát ezen a címlapon. Ott voltak emellett a magyar különleges rendőrök amikor a népszerű „Három Kívánság” műsorában fiatal kisiskolások százai akartak egy délutánra „harcossá” válni közöttük, vagy amikor a Rendőrnapokon, gyakran a rendőrkutyákkal együtt, helikopterből ereszkedve kellett elfogni a „rossz fiúkat”. A Komondor Terrorelhárító Szolgálat egyik legnagyobb visszhangot kiváltott akciójára 1990. november 28-án került sor, amikor Pusztaszabolcson a 38 éves B. István, nyolc és fél évi börtön után újabb bűncselekményeket követett el, melyek csúcspontján vadászpuskával sebesített meg egy taxisofőrt. Ekkor kerültek a képbe a Komondor Szolgálat szakemberei, akik tudták, a felfegyverzett bűnöző otthon, édesapjával lesz november végén. A tervezés elején a rendőrök kikérték a 30 éves ház alaprajzát, és megkezdődött az akció kidolgozása.


15


6. szám

A helyszínen kiderült, hogy a régi tervrajz amit a tervezéskor használtak, teljesen elavult, hiszen két évvel korábban a házat átépítették. Ahogy a Szolgálat egyik volt tagja elmondta: „Ott is ajtó volt, ahová fal volt rajzolva, ott meg nem, ahol kellett volna (…)csak minket küldtek be találomra.” Egy 12 fős osztagot állítottak össze, mely körülvette a házat, és felszólította a bűnözőt, hogy adja meg magát. A sietség indokoltnak látszott, hiszen az épületben ott volt egy lehetséges túsz is. Ám mint utólag kiderült, a rendőrök csak annyit értek el, hogy a felfegyverzett bűnöző felkészülhetett a rendőrök fogadására, amit meg is tett. Ezen a felvételen láthatjátok a kor „különleges” védőfelszereléseit, és egyenruháit is. Így emlékezik az akció egyik résztvevője, P. L. őrmester: „Nem a saját döntésünk volt, be kellett hatolnunk… Én voltam a második behatoló. A lakásba érve betörtük egy üvegajtó alsó részét, ott bújtunk be gyorsan. A lakás földszintjén baloldalt volt egy konyha. Ott kinyitotta az ajtót egy idősebb úr, az elfogandó személy édesapja. (…) Amikor lefektettem bejött egy harmadik kolléga (…) és tovább indultam az első kolléga után. Ebben a pillanatban kaptunk egy lövést (…) a szeméremcsont fogta meg a kinyílt lövedéket (…) Ha más szögben kapom, akkor a gerincemet is elvihette volna, eltörhette volna a szeméremcsontot (…) Ahogy becsapódott, rögtön hallottam a másik lövést, ami a társamat a vállán találta el. (…) Igazán nem is tudtuk betájolni, hogy honnan érkezett pontosan a támadás.” A képen a védőmellény látható, mely nem védett. A rendőrök lélekjelenlétének, és sokkal inkább a szerencsének köszönheti az elkövető, hogy végül életben maradt. Rövid, pár perces tűzharc után adta meg magát, és húzták ki az ágy mögül, ahonnan a sötétben mozgó alakokra tüzelt. A két rendőr szerencsétlenségére a rajtuk lévő lövedékálló mellények semmit sem számítottak, a lövedékek pont olyan területre csapódtak, amit nem védett semmi. P. J. főtörzsőrmestert, a másik sebesült rendőrt, akit váll-lövés ért, egy éves műtétsorozattal, benne egy bécsi operációval állították talpra, melyről az együtt érző magyar sajtó is beszámolt, míg az elkövetőt hamar elfelejtették. A Komondor Szolgálat tagjainak összetartását és lelki erejét mutatja, hogy a combon lőtt rendőr visszaemlékezése szerint: „A felépülésünket követően ugyanúgy mentünk dolgozni bevetésre, soha nem éreztették velünk ennek az akciónak a következményeit. (…) Ugyanúgy éltünk, mint előtte.”


16


6. szám

Talán a pusztaszabolcsi akció kimenetele, valamint a politikai változások (például a romániai forradalom, melynek kirobbanásakor a Komondor Terrorelhárító Szolgálatot is riasztották, és a magyar-román határra vezényelték) is hozzájárultak ahhoz, hogy 1991. végén a Komondor Terrorelhárító Szolgálat átalakult az országos hatáskörrel rendelkező, kifejezetten az új rendszer kihívásaihoz szabott terrorelhárító feladatokra felkészített Rendőrség Különleges Szolgálatává (RKSZ). Ez viszont már egy másik cikk témája lehetne.

A cikksorozat írójáról : Kiss Dávid vagyok, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történelem szakos hallgatója, azt megelőzően két éven át tanultam történelem-hadtörténelem szakirányon a Károli Gáspár Református Egyetemen is. 1992 januárjában születtem, rendőr családban, édesapám maga is a Komondor Terrorelhárító Szolgálat legelső tagjai között volt, így életem első éveit a különleges rendőri erők „kötelékében” tölthettem. Nélküle, az ő általa összegyűjtött cikkek és emlékek nélkül nem készülhetett volna el ez a cikksorozat. Egészen fiatal korom óta foglalkozok hadtörténelmi témákkal, mindig érdekelt a különleges katonai, rendőri alakulatok, a „kommandók” világa, amihez a kezdő lökést nyilván a családi környezet jelentette. 16 éves korom óta katonai hagyományőrzéssel foglalkozom, jelenleg társaimmal a Magyar Néphadsereg különleges alakulatainak történetét mutatjuk be, jómagam a MN-MH Ejtőernyős Felderítő Katonai Hagyományőrző Baráti Kör vezetője vagyok, azelőtt pedig évekig viseltem amerikai ejtőernyős egyenruhát különféle hazai és nemzetközi rendezvényeken. 19 évesen kezdtem cikkeket írni és publikálni a II. világháború különféle számomra is érdekes témáiról, csaták leírásai, alakulat-történetek, fegyver-leírások születtek a tollamból. Az írás, ismeretterjesztés azóta is kedves időtöltésem. Szakmai célom a történelem megismertetése és megkedveltetése minél több fiatallal úgy, hogy katonai hagyományőrzőként és történészként társaim segítségével életre keltjük a múltat, kézzel foghatóvá téve a történelem általunk bemutatott szeletét. E-mail elérhetőségem: [email protected] Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

17


6. szám

Fontos telefonszámok: Rendőrség: 107, 112 Mentő: 104 Katasztrófavédelem: 105 BRFK Bűnmegelőzési Osztály: 06-1/263-7267 Telefontanú (névtelen): 06-80/555-111

- Az én nagybátyám pap, és mindenki úgy szólítja, hogy főtisztelendő úr dicsekszik egy srác a többieknek. - Az semmi, mert az én nagybácsikám bíboros, és őt meg eminenciás uramnak szólítják - mondja a másik. - Ez mind semmi! Az én bácsikám olyan kövér, hogy ha kimegy az utcára, mindenki azt mondja: Úristen!

Szerkesztő: Gyebrovszky Petra r. százados Kállai Barbara r. alezredes Látványterv, grafika: Kállai Bara Támogatóink: Budapesti RendőrFőkapitányság V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság


Igazságügyi Hivatal: 06-80/244-444 Kék-Vonal Alapítvány: 06-1/116-000 06-1/116-111 Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálat Áldozatvédelmi Osztály: 06-1/209-9338 Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület: 06-1/472-1161 06-1/312-2287

18


6. szám

JÁTÉK Totó 2. forduló

Sziasztok! Előző lapszámunkban elindítottunk egy új játékot! Az alábbi totó kérdéseire kell helyesen válaszolnotok. Aki a 13+1 helyes választ ad, sorsoláson vesz részt, és rendőrségi ajándékcsomagot kap. Aki, 2015 év júliusáig minden fordulóban helyes megfejtést küld be, az év végi nyereménysorsoláson is részt vesz. A megfejtéseket az alábbi címekre tudjátok küldeni: [email protected] [email protected] [email protected] Vagyon elleni bűncselekmények I. Milyen bűncselekményt takar az alábbi szöveg? Aki, a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el. a) b) c)

lopás zsarolás jogtalan elsajátítás Mi a büntethetőség általános korhatára?

a) b) c)

16 év 14 év 12 év Helyesen járunk-e el, ha egy alkalmi ismerősünktől ismeretlen eredetű italt fogadunk el?

a) b)

igen, milyen rendes, hogy megkínál minket, nem, mivel nem tudhatom, hogy előtte nem kevert e az italba valamit.


19


6. szám

Milyen fogalmat takar az alábbi meghatározás? Súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a másik félben komoly félelmet keltsen. a) b) c)

erőszak kényszerítés fenyegetés

Milyen bűncselekményt takar az alábbi szöveg? Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő, illetőleg az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz. a) b) c)

rablás jogtalan elsajátítás kifosztás

Jogszerűen tarthatok-e magamnál paprika sprayt? a) b)

igen, mert semmi nem tiltja ezek használatát, nem, mivel ezek közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek számítanak

Helyesen jár-e el az alábbi eset végrehajtója? Megérkezik autójával egy parkolóba, kiszáll a kocsiból, körülnéz, kiveszi a táskáját, laptopját az ülésről, kinyitja a csomagtartót, oda beteszi az ülésről kivett tárgyakat, bezárja a kocsit, és elmegy. a) b)

nem, mivel távolabbról kifigyelhetik, anélkül, hogy ő látná és feltörik az autóját igen, mivel ott sokkal nagyobb biztonságban vannak a tárgyak

Mennyi főtől számít a bűncselekmény elkövetése csoportosnak? a) b) c)

2 3 4

Bűncselekmény áldozatai lehetünk-e ha az alábbi magatartást tanúsítjuk? Iskolából elindulva a buszmegállóban felszállunk egy tömött buszra, hátizsákunkat a hátunkon hagyjuk, annak oldalt és elől levő zsebeimen bérletünkkel, igazolványukkal, pénztárcánkkal, vagy egyéb számunkra értékes tárggyal. a) igen, mivel a buszon nem láthatjuk és nem is érezzük, ha valaki kiveszi a táskánkból, b) nem, a közlekedési járművek nagyon biztonságosak.


20


6. szám

Milyen bűncselekményt takar az alábbi szöveg? Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, bűncselekményt követ el, ha a rongálás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka (grafiti) elhelyezésével vagy bűnszövetségben követik el. a) kifosztás b) jogtalan elsajátítás c) rongálás Mekkora összeg a szabálysértési értékhatár? (mekkora az az összeg, amikor egy rongálás már nem szabálysértés, hanem bűncselekmény lesz) a) 10.000 forint b) 5.000 forint c) 50.000 forint Milyen bűncselekményt valósít meg az a személy, aki mást egy kiadós verés után arra kényszerít, hogy attól a naptól kezdve minden nap hozzon neki 1.000 forintot?

a) önbíráskodás b) zsarolás c) zaklatás Bűncselekménynek számít-e, ha egy villamoson a kabátom zsebében tartott pénztárcámat, benne irataimmal és 5.000 forint készpénzzel ellopnak tőlem?

a) nem, mert az összeg miatt ez csak szabálysértésnek számít, b) igen, mivel zseblopás módszerével történik, nem számít az összeghatár. 13+1.) Helyesen járunk-e el, ha egy szórakozóhelyre – a táskánkban általában tartott – minden értéktárgyunkat elvisszük? a) igen, mert ki tudja, lehet, hogy mindenre szükségünk lesz, mindenre felkészültnek kell lenni, b) nem, mert ellophatják tőlünk, oda csak a szükséges okmányokat vigyük, némi pénzt és mobiltelefont. Lehetőség szerint, amit nem kell ruhatárba tenni.


21


6. szám

Kállai Barbara

Biztonságban két keréken

Tavasz van és ilyenkor, több hónap kihagyás után, elővesszük kétkerekű járműveinket. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy ebben az időszakban különösen figyelni kell, a saját képességeinkre és figyelembe kell vennünk azt is, hogy az autósok sincsenek ránk felkészülve. Teljesen mindegy, hogy a két kereket mi hajtjuk meg, vagy motor segít, ugyanúgy vigyázni kell magunkra. A KRESZ szabályok ismeretét, sajnos csak a motorkerékpárral közlekedőktől követeljük meg tanfolyammal, de ezt a kerékpárosoknak is ugyanolyan jól kell ismerniük biztonságuk érdekében. Most azonban mégsem a szabályokról, hanem a több hónapos kihagyás veszélyeiről és ezek elkerüléséről szeretnék írni. 1. Kondíció / műszaki Neked/

Amennyiben a téli időszakot mindenféle sport nélkül töltöttük, jó, ha előbb egy kis alapozást tartunk. Nyújtani-lazítani mindenféleképpen kell, hiszen a kerékpáron és a motorkerékpáron is olyan izmokat mozgatunk meg, amit más sporttal nem. Nem árt egy alap állóképességet szerezni, hiszen nem szeretnénk negyed útról visszafordulni, mert elfogyott az oxigén. A tavasz előtt, kezdj el lépcsőn járni lift és mozgólépcső helyett, ha csak egy megállót utaznál a buszon, inkább sétálj. A fokozatosság elvét itt is tartsd be, ne akarj rögtön elkerekezni 100 kilométert.


22


6. szám

2. A kerékpár, motorkerékpár állapota

A műszaki állapot ellenőrzése nélkül nem ülünk fel a kétkerekűre. Kerékpár estén megnézzük: 1. gumik állapota, berepedezés-mentes, van rajta minta, nem kopott, 2. világítóberendezések működése, 3. fékek ellenőrzése, 4. lánc, váltó állapota olajozása Ne felejtsük el, hogy 2014. január 1-jén, életbe lépett közlekedési rendeletben, az alábbi kötelező tartozékokkal kell a kerékpárt fel szerelni. Enélkül nem lehet velük közlekedni.

Kötelező tartozékok: Csengő: de ennek csengő hangot kell adnia/ nem lehet elefántbőgés vagy hajókürt/ Világítás: Előre fehér vagy kadmium sárga, hátra piros fényű világítás kell. Fényvisszaverő: Előre egy fehér hátra egy vagy kettő piros nem háromszög alakú fényvisszaverő prizma Legalább az első kerékre kettő darab küllőre tehető borostyán sárga fényvisszaverő prizma pár / ajánlatos a hátsó kerékre is tenni/. A prizmák helyett úgynevezett felni fényvisszaverő is alkalmazható de ez csak fehér színben

Ne felejtsük el, a kerékpáros bukósisakot!


23


6. szám

A motoros rendőrök nagyon tudnak motorozni, de ők ezért sokat is gyakorolnak

Motorkerékpár esetén megnézzük / a kerékpáros lista plusz/ olajszint ellenőrzés, feltöltés, amennyiben van fékfolyadék, annak ellenőrzése

Amennyiben nem vagyunk biztosak a dolgunkban vigyük el szakemberhez, járműveinket. A biztonságunk érdekében használjunk kerékpáros sisakot, valamint minél feltűnőbb ruházatot, és lakott területen kívül a kötelező láthatósági mellényt. Motorkerékpáron megfelelő méretű és állapotú bukósisakot, zárt, magas szárú cipőt, kesztyűt és zárt ruházatot. Ajánlatos itt is a feltűnő ruházat és a láthatósági mellény. Ezekről a későbbiekben bővebben írni fogunk. Folytatjuk...

Közlekedik egy motoros az országúton, amikor nekicsapódik a bukósisakjának egy veréb. A veréb elájul, a motoros megsajnálja és hazaviszi. Otthon beteszi egy kalitkába, ad neki egy kis kenyeret, vizet, és elmegy munkába. Kis idő múltán a veréb magához tér és körbepillant: - Atya ég! Rács, kenyér, víz... Csak nem halt meg a motoros?


24

Ifjúsági Bűnmegelőzési Magazin. Mit találsz benne. Kabalafigura- Új pályázat központi segélyhívó használata. Bűncselekmények

Recommend Documents