I.ÉVF
1912 J A N U A R 21.
SZÁM.
rs
[Il m UTK ia
íy A z ?* n ¡ í j 4 P Ò i ín¡a
il r f M »TUÏ
BÂNFFYHUNYADON X Y O M : rSAiWANISTUN N Á N ' D O R
KONVVNYOMDÁJÁBAN.
fei
1912
KALOTASZEG
JAN 21
Erdély és a pesti kòzvélemény Irta: SK. II. CIKKELY. H o g y foldrajzilag mi Erdély é s M a g y a r o r s z à g vis z o n y a , arról C h o l n o k y p r o f e s s z o r ù r vilàgositotta fel a z o r s z à g mùszaki e m b e r e i t . Idézzuk s z a v a i t : ,,Méltóztattak emliteni, h o g y Erdély n e m kiilòn o r s z à g rész. T e r m é s z e l e s , h o g y n e m az. A z o n b a n engedjék m e g , h o g y m o s t mint g e o g r à f u s m o n d j a k v a i a m i L M é l t ó z t a s s é k csak e g y kissé m e g n é z n i M a g y a r o r s z à g térképét. M a g y a r o r s z à g két n a g y m e d e n c é b ò l ali. Az egyik a m a g y a r m e d e n c e , a m à s i k a z erdélyi m e d e n c e é s akàrhogy hadakozunk is az ellen, hogy Erdély nem ^iildnàlló, ez a l^ùlònàllósàgra vaiò hajlandósàg, az elkuló'nitésre vaiò hajlandósag mar a természet hjocelkeziében megokolt M é l t ó z t a s s é k CSak
n é h à n y pillanatigfigyelemmel m e g h a l l g a t n i . S k a n d i n à v i à b a n S y é d o r s z à g dèli o'.dalàn van e g y kis félsziget. Ez m é s z kóból van. m i g S v é d o r s z à g tòbbi r é s z e grànitból. - - É s S v é d o r s z à g n a k ez a kis r é s z e D à n i à h o z t a r t o z o t t . M i é r t ? Mert m é s z k ò b ó l v a n . Mert a z é l e t m ó d u g y a n a z itt, mint D à n i à b a n . t e h à t politikailag is D à n i à h o z t a r t o z o t t . Most m a r m e g v à l t o z i a k a viszonyok é s a m e z ò g a z d a s à g a n y nyira elòhaladt, h o g y ez a kiilombség n e m szàmit. V a g y méltóztassék megnézni Angolorszàg, Skócia és lrorszàg kiilSnàllàsàt. Fcldrajzi a l a p o n n y u g s z i k ez é s h a valahol a politikai h a t à r a l i a n d o é s t a r t ó s , a n n a k mindig fòldrajzi, iizikai o k a v a n . Pz a két m e d e n c e egyutt, az erdélyi é s a m a g y a m e d e n c e k o z ò s h a t à r r a l korulvett e g y s é g e s t e riilet. A legjobb fizikai-foldrajzi e g y s é g e g é s z E u r ó p à b a n , N a g y b r i t à n i à t kivéve, a m e l y m é g jobb fizikai h à r m a s e g y s é g , m e r t itt a h à r o m o r s z à g kiilònàllósàga teljesen m e g v a n . É s mit l à t u n k ? Azt h o g y ez a kettò a l e g r é g i b b alkotmànyos àllam egész Európàban." ,,Ahol fizikai h a t à r
mutatkozik, -
1
—
ott b i z o n y o s
kùlòn-
1912
KALOTASZEQ
JAN. 21
â l l o s â g , a h a t â r o k s z e r e p e fejlödik ki M a g y a r o r s z à g t e riiletén é s Erdély teriiletén e n n e k a geografiai kiilönalläsnak e r e d m é n y e e g y s z e r a politikai é s torténelmi különallas volt. D e ez n e m jelent m o s t k ü l ö n a l l o s a g o t , h a n e m csak külön é l e t m ó d o t , külön t â r s a d a l m i é s g a z d a s â g i c e n t r â l i z â l o d â s t . . . Minälunk a h a t â r kétségtelen és ez mir.dig ketté fogja vâlasztani o r s z â g u n k a t b i z o n y o s tekintetben, a m i miatt az egvik c e n t r u m itt a masik pedig a m o t t fog kifejlödni. Fizikai különresze orszăgunknak-
földrajzi
szempontból
tehât
Erdély
H o g y historiailag mi Erdély, azt röviden e m l é k e z e t é b e idézzuk m i n d a z o k n a k , akiket illet, a k ö v e t k e z ö k b e n . Erdelyorszâg a honfoglalâs óta az 1848-ban kimondott Unióig, illetöleg a n n a k 6 7 - b e n vaio é r v é n y e s ù l é ^ é i g m i n d i g o n a l l ó életet élt. Az  r p â d o k alatt külön v a i d a s â g , s o k s z o r m e l l e k k i r â l y s â g is (az ifjabb kirâly s o k s z o r Erdéjt kapja o n a l l ó h e r c e g s e g ü l ) . Ügyeit t e h â t ò n à l l ó a n intézte m ă r a k k o r is é s késobbi, fejedelemségkorabeli alkotmân y â n a k , i n t é z m é n y e i n e k csirâit m ă r az  r p â d o k a l a p o z z â k aszâszoknak, székelyeknek adomânyozottprivilegiumaikkal. A m o h â c s i v e s z e d e l e m s i r b a donti a m a g y a r i m p e riumot. M a g y a r o r s z à g k ö z e p s ö r é s z e t ö r ö k u r a l o m ala kerül, nyugoti r é s z e é s F e l s o m a g y a r o r s z â g a H a b s b u r g o k k e g y e l m é r e bizza m a g â t : csak Erdély marad meg nemzeti orszâgnak, é^én a k'üldözött, elhagyott utolsó nemzeti Itfrălylyal:
Szapolyai Jónossal, az erdélviek „ j o g o s J â n o s k i r â l y " - â v a l . A z ó t a 2 0 0 e s z t e n d ö n keresztül Erdély képviselte a m a g y a r s â g o t : Erdély t a r t o t t a , òrizte é s h a r c c U a m a g y a r s â g idealjaiért c s a k a z é r t — ezt j e g y e z z e m e g jól a „ m a g y a r o r s z â g i " k ó z v é l e m é n y — c s a k i s azért, hogy d o l g a v é g e z e t t e n v i s s z a a d h a s s a M a g y a r o r s z â g n a k azt, amit „ M a g y a r o r s z â g d o b o t t el m a g â t o l a m o h â c s i v e s z e d e l e m u t â n : a m a g y a r s â g , a nemzeti e s z m e , a m a g y a r imperium képviseletét. H o g y E r d é l y a n e h é z s z â z a d o k b a n miképpen oldotta m e g o n k é n t m a g â r a vâllalt feladatât, azt illik t u d n i a mindenkinek. A B o c s k a y a k , Bethlenek, Rakócziak z a s z l ó ikra i r a t t â k : „ I s t e n e r t é s S z a b a d s a g é r t " és e z e k e t a l o b o —
2
—
1912
JAN. 21
KALOTASZEÜ
g o k a t Erdély hétszilvafás n e m e s e i , k ó p i á s székelyei, lándz s á s s z á s z a i Bécsig, N i k o l s b u r g i g é s Lincig vitték d i a d a l r a „Magyarország"-ért. Nem magukért bizony! És h o g y 4 8 - b a n a z Uniót minden e l l e n s z o l g á l á s k o vetelés, külonos k i v á n s á g o k , ,,erdélyi" külon j u s s o k k ¡ kôîése nélkül niégis e g y h a n g u a n , e g y s z i w e l lélekkel k i m o n d o t t á k , m a g u k a t a pesti o r s z á g g y ü l é s '• r e n d e l k e z é seinek s z ó nélkül alávetették, oláh, o s z t r á k , o r o s z ellen az unióért mint egv e m b e r t a l p r a u g r o t t a k , M a g y a r o r s z á g g a l együtt a k ô z ô s s z a b a d s á g h a r c b a n véreztek é s végül a b u k á s után z u g o l ó d á s nélkül türtek, - talán n e h e z e b b s o r s b a n is — b o g y 6 7 - b e n ujra csak k i m o n d h a s s á k a z a n y a o r s z á g g a l való U n i ó t : ezt is illik tudnia a kózvéleménynek. M a r m o s t v e g y ü k s z e m ü g y r e a m a i állapotot. Fóldrajzi fekvésünk m a is u g y a n a z , mint 1 0 0 0 e s z tendeje ; m a g á b a n zárt, e g y s é g e s , m a g a s fekvésü m e d e n c e Erdély. Historiánk c s a k 5 0 e s z t e n d e j e k ô z ô s M a g y a r o r s z á g é v a l , d e néprajzi, g a z d a s á g i , kôzlekedési viszonyaink, nemzetiségi k é r d é s ü n k m á s , n e m k ô z ô s . D e m á s o k a Iradicióink is. Mi m é g a külon Erdély a p á i n a k fiai v a g y u n k . D J ezenfelül megánjogunk, bányajogunk m é g mai n a p o n is m á s , mint a „ m a g y a r o r s z á g i . " T e h á t m é g a t ô r v é n y e k b e n , az életben levo toroényekben
még.
Ezt minden j o g á s z
is „Erdély"
vagyunk
tudja.
Azt n e m tudjuk hát, h o g y miért a k k o r a n a g y s z e m r e h á n y á s amiatf, h o g y mi „ e r d é l y i - e k n e k tartjuk m a g u n k a t ? D e a z é r t ószintén beszélünk, h a azt mondjuk, h o g y mi r e g e n dfelejtettük volna ami külon „ e r d é l y i " - s é g ü n k e t , h a „ M a g y a r o r s z a g " n e m j á r n a el velünk szemben olyan m ó d o n , hogy folyton-folyvást e s z ü n k b e kell jutnia e n n e k . . . E g y n e h á n y példával s z o l g á l t a t o k e r r e az , , e m l é k e z t e í é s r e " v o n a t k o z ó l a g , a m e l y e k b o l megállapithatjuk a z elóbb m o n d o t t a k n a k igaz voltát. E l m o n d o m e z e k e t ú g y , a h o g y a n én t u d o m é s a h o g y a n a z o k minden erdélyi e m h e r t u d a t á b a n élnek m a . 1906-ban, t e h á t 6 esztendeje csak, t e m e t t ü k Rákóczi -
3
-
1912
KALOTASZEü
JAN. 21
é s T h ö k ö l i h a m v a i t . A t e m e t e s i , illelöleg az e g é s z a k c ' ó t vezetö b i z o t t s á g b a n erdélyiek is voltak, akik m e g e m l é kezvén a r r ó l , hogy T h ö k ö l i é s Rákóczi erdélyi fejedelmek is voltak, azt kérték, h o z n á k ö k e t T o r o k o r s z á g b ó l E r d é l y e n keresztül h a z a , h o g y e g y k o r i alattvalóik utódai saját h a zájukban h a j t h a s s á k m e g l o b o g ó i k a t egykori a p á i k fejedelmeinek holtteste elött. N e felejtsük, h o g y T h ö k ö l i é s Rákóczi Erdély fejedelmei is voltak és éppen az a d o t t szürt nekik, mint s z a b a d s á g h a r c o s o k n a k . D e a bizottág elutasitotta ezt a j a v a s l a t o t azzal az i n d o k o l á s s a l , h o g y h a tetszik az e r d é l y i e k n e k , jöjjenek P e s t r e g ) á s z o l n i é s az o r s o v a i , s o k k a l h o s s z a b b u t v o nalon h o z t á k a holttesteket h a z a Erdély e l k e r ü l é s é v e l , s ö t a rehabilítalo torvénycikkbol is s z á n d é k o s a n k i h a g y t á k a „fejedelem" cimet. Commentar e h h e z n e m s z ü k s é g e s . 1908-ban S z á d e c z k y Lajos dr. (jelenleg a kolozsvári e g y e t e m profeszora) m e g t a l á l t a A l m a k e r e k é n I. Apaffy Mihály é s B o r n e m i s s z a A n n a , v a l a m i n t II. Apaífy Mihály és B e í h ' a Kata holttesteit. N a g y ö r ö m m e l jelentette ezt be h a jól e m l é k s z e m az A k a d é m i á n a k é s javasolta, csináljon e g y o r s z á g t e m e t e s i a règi fejedelmeknek. T h a l y Kalmán volt e r r e az e ' s ö , aki o d a v á g t a a z t : h o g y a n is g o n d o l h a t ilyet, S z á d e c z k y ? Mit törödik ö Erdély Fejedelmeinek p o r a i v a l ? S e m m i köze hozzájuk ! S z e g é n v T h a l y K a l m á n t nem a k a r o m ezzel b á n t a n i ; ö c s a k hü közvetitöje volt a „ m a g y a r o r s z a g i " k o z v é l e m é n v n e k : mit t ö r ö d j ü n k mi e r d é l y l y e l ? S e m m i közünk h o z z á ! Az Apaífyakat a z t á n eltemették (ideiglenesen csak) a K ° ' o z s v á r i ö r e g farkasutcai t e m p l o m b a . A t e m e í é s e n ott volt e g y n e h á n y pap, S z á d e c z k y Lajos é s talán a M ü e m l é k e k O r s z . B i z o t t s á g a r é s z é r o l is e g y ú r ! M e r t „Magyarorszag"-nak
a „mi" fejedelmeink
emlék-
csak
m
#-
Ezt j e g y e z z ü k m e g m a g u n k n a k . A mezoségen megtalálták a meggyilkolt Barcsay Á k o s fejedelem csontjait. M a is ott n y u g o s z n a k m é g , -
4
1912
KALOTASZEÜ
JAN. 21
c s a k éppen e g y k e r e s z t e t s z u r t a k feléje, hogy a helyét valamikor megtalálhassuk. K e m é n y J á n o s fejedelem csontjai is m é g v á r n a k a nemzeti t e m e t é s r e . D e a gyulafehérvári sirboltban v a n n a k Hunyadi J á n o s n a k , (a k o r m á n y z ó o c s c s é n e k ) é s Izabella királyn é n a k , m e g J á n o s Z s i g m o n d n a k h a m v a i . É s alig hihetö — d e igaz — h o g y sirjaikhoz n e m e n g e d i k be a szivében kegyelettel i d e z a r á n d o k o l t m a g y a r t . Ugylátszik ezek r é g c s a k n e m is m ü e m l é k e i „ M a g y a r o r s z a g n a k , " h a n e m Ott n y u g v ó m a g á n e m b e r e k n e k kell t a r t a n u n k öket. D e h á t a m i halottaink n e m halottai-e a z e g é s z n e m z e t n e k ? U g y h á t ami n e k ü n k s z e n t a z n e m a z e g é s z n e m z e t n e k is s z e n t ? Mert h a ez igy volna, a k k o r a z r e t t e n e t e s k i á b r á n d u l á s v o l n a minden erdélyi m a g y a r n a k . És a t é n y e k azt mutatják, m é g i s . H á t jól van ! Erdély e g y s z e r elfogja t e m e t n i a m a g a ,,külön" fejedelmeit. D e a k k o r a z o n a t e m e t é s e n , , M a g y a r o r s z á g " csak v e n d e s lesz. É s h a m v a i k folé talán emléket is fog állitani, h a t a l m a s a t , g y ö n y ö r ü t , d e a r r a azt kell majd róni, h o g y : „ e m e l t e fejedelmeinek sirja folé E r d é l y ország . . . H á t h a „ M a g y a r o r s z a g " n e m a k a r k ö z ö s s e g e t vállalni a k e g y e l e í b e n „Erdelylyel," miért a k a r t k ö z ö s s e g e t az „ E r d e l y " foldjéból fakadó k i n c s b e n ? Mondják, n e m furcşa ez e g y kicsit? Folytaljuk —
HÎRDETESEKET - « a kíadxóhivatal é s D f a m a n t s t e i n N á n d o r k o n y v n y o m d á j a v e s z fel Egyszeri h i r d e t é s árai
egészoldal 9 korona fél oldal 5 „ n e g y e d oldal 3 Többszöri h i r d e t é s m e g e g y e z é s s z e r i n
1912
KALOTASZEQ
JAN 21
Az a hegy ott, szemben velünk eppen a Talharu ; ez itt a Pealra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlasböl, szürken, fätyolosan idelätszik a Vlegyäsza, az öreg, kopasz Vlegyäsza. A Talharu teteje köszikla, oldala kecskenek valö, meredek mart, de az alja meszedekes es nyäron csupa bărsonyos, fiiszeres fii es mintha festve volna rea a sok tarka virag. A Peatra csupa erdö : fekete fenyö aljätöl az oromig es c'zontul is ki tudja meddig. Es ez a viz itt lenn a Rin Calului. Regen, amikor meg sok volt errefele a magyar Szekelvviz volt a n e v e ; most Rin Calului csak. Itt, ebben a völsjyben az Uristenen kivül ket nemzct-eg tusakodik erdövel, földdel, eggel es vizzel, emberekkel es ällatokk il ; a nagy, nehez elettel : a Talharu oldalân a Varjuk, a Peatra töveben a Csäkänvok. Fenn, magasan a hegvoldalban, a ret közepen van a Varjuk öreg b o r o n a h a z a , mellette nagy csürök, pajtak es kokert körülötte. Lenn a patak mellett, szoke nyirfäk alatt härom udvarban es e malomban uralkodik a Csiikäny-r.emzetseg egy keskeny földszallagon, melyet az erdötöl harcoltak ki elporladt eleik es t e r m ö földde alakitottuk. ( . . . De läm csak, szurkulodik a delutân erössen es a hö is pelyhezni kezd. Eccakära a szel is, az is alighanem feltämad es holnap feher lesz a viläg. csak a fenyves marad fekete akkor is. . .)
1912
KALOTÄSZEG
JAN. 21
. . . Règi história ez eróssen : olvan regi, hogy az elejére csak a fehérhaju emberek emlékeznek, de akkoriban nagv dolog volt. Ugy volt, hogy régen a szomszédos hidegvölgyben, ott ahol most gòzfurész dolgozik, Prodän J ä n o s n a k volt vizifurésze. De mäskülönben is jómódu ember volt és mi onnan hoztunk deszkät, zsindelyt, ha kellett. Volt egy leänya is: Anna. És két legény velette magät a vizifurészes leänya utän : \'arju az egvik, Csäkäny a màsik. Megtudta ezt öreg Varju Märton és egy oste, amikor a hodalybòl jöttek haza, azt mondta fiänak : Az oläh leänv utän pedig ne futkoss. Mért, a p ä m ? Csak! Nem nekiink vaio! O l ä h ! A Varjuk mindig ilyenek voltak. Nagy nemesek. És Andräs mokäny fiu volt, de az apjäval nem kezdett ki effélékben. Hanem azóta sokat korcsomäzott. Ez tavaszon tòrtént . . . . . . . Osz felé Csäkäny Istvän, az öreg, amikor deszkaért järt, szóba hozta a fiat a vizifurészesnél : J ä n o s , te! Neked leänyod van, nekem fiam. Ügyes, derék a leänyod, az én fiam se utolsó legény. Qondolkozhatnänk ezen. És hazajött öreg Csäkäny Istvän a deszkäval. A vizifurészes, ugylätszik, gondolkozott, mert mäsnap szölott mär leänyänak: — Te, Annus, Csäkänv Istvän megkért a üänak. Megräntotta vällät a leänv : Oondoltam, hogy itt lättam tennap. — Aztän te mit szölsz h o z z ä ? Nem gondolkozott a leäny. Semmit, apäm, éppen semmit. Megcsövälta fejét a vizifurészes ember. . . . Eljctl a tel. llvenkor a kornvéken itt is, ott is összegviilnek az emberek : az öregek nagvokat isznak, a fiatalok täncolnak, ha cigäny is akad, llyen dgänVoS mulatsägon kerültek össze ök b a r m a n : a két fiu és a leäny. És ott tortént a dolog. Amikor tänchoz kézdtek, Varju Andräs még nem volt ott: pedig akkor ott kellett volna lennie, . . . Azt mondjäk a régiek, hogy szép leäny volt a vizifurészesé : sugar és eros, mint a fenyo és feketeszemü. Az anyja magyar asszony volt Monostorról. De én leänykoräban nem ö s mertem. . .) Anna tàncolt é s — v i g y ä z t a az £ijtót. Akivel éppen täncolt: a
—
7
—
1912
KALOTASZEQ
JAN. 21
legény hiăba beszélt hozzä ; csak bologatott, vagy räzta fejét, de nem igen felelt. Csak nézte az ajtót. Aztän uj tane jött és uj legény. Avval is csak ugy ; de mär haragosan vigyäzta az ajtót Anna. Azt mondja a legény : Te ! Anna ! kitvärsz olyen erosan ? — Senkit ! - Na — na ! — mert beszéltek akkor m ä r egyet-s mäst a völgvi emberek. . . . Tiz óra mult, mikor Varju Andräs belépet az ajtón. Orcäja piros, nézése zavaros és Annät akkor éppen Csäkänv Istvän täncoltatta. Megällott a legény az ajtóban, széjjelnézett és mégveresebb lett. De värt. Värt egy fordulót, két fordulót ; s a tane nem akart végett érni. Hat csak odamegy akkor hozzäjuk és reäteszi kezét az Anna vällära : — Egy cseppet lassudj — mondotta. (Nagy, hatalmas szälember volt Varju Andräs és Csäkäny Istvän inkäbb kiesi.) Megällottak. — Egy szóra, Annus ! De haragosan szólott a leäny : — Mondja hat egyszerre ! Värt egy szikrät a legény, mintha gondolkozna. De aztän csak megmondta! — Hadd abba A n n u s ! Evvel ! Egy fordulóra velem gyere m o s t ! Hallotta a mäsik, de nem eresztette el a leäny derekät Csak ällott. A leäny is. A szäja nyitva. Varju Andräs összehuzta szemoldòkét és reaszòlt a fiura : — Hallottad Pista! Täncolni a k a r o k ! (Mondottam, hogy ez a Varju Andräs nagy mokäny legény volt.) Csendesen szólt Csäkänv Istvän : — Värj sorodra. Andräs, De kiabält măr a mäsik : — Ereszd kutya ! Most én vagyok soros ! Es elräntotta a leänyt . . . - Részeg ! Eresszen el. Nem akarok — sikoltozott és elsirta magät. . . . Körül az emberek felfigyeltek és megällott a tane is. A kis legény tnég csak ällott ; de orcäja, mint a tal. Varju Andräs pedig magähoz szoritotta a leänyt. Az emberek kacagtäk ; Anna a r r a biboros lett és hiäba erolködött, hogy szabaduljon. - Segitsen hat, Pista ! — kiältotta végre. Es erre a szóra, mint a sebeş farkas ugrott a kls legény a mahomed emberre. Jobb oklét felemelte, balkézzel a torkänak és kiabält: — Bitang te! Részeg bitang! Varju Andräs csak a läbät emelte fel és ugy rugta h a s b a a
-
8
-
1912
KALOTASZEQ
JAN. 21
kis legényt, hogy az hanyatt zuhant a haz foldjére, mielôtt üthetett volna. Aztán felkacagott (gorombán, mint a lónyerités). Es oda lökte a leányt a földön fetrengöre. — Erigyj h á t ! Segitsetek egymásnak. Parasztnak oláh vaio! Aztán elment . . . . . . Igy tortént, hogy a viziíürészes leánya a Csákány István felesége lett. Egy fiuk született és azt nagyapja után J á n o s n a k keresztelték. . . . Esztendöre talán, de tavaszkor volt, hogy Varju András szólott az apjának : — Édes apám, megkérhetné nekem a Hadnagy Ferenc leányát. Öreg Varju Márton elcsodálkozott : — Na — na ! De késobb hozzátette : — Igy jó lesz, András ! Ezt okosan gondoltad. ( . . . Hadnagy Ferencnek 100 holdja volt a Kalota mellett és Erzsije egyetlen gyermek. Hitvány kis szöke íehérnép ; de régi nagynemesek.) Csendesen felelte a fiu : — Haj, be nem jól van ez igy, apám. Sehogy se lesz ebböl jó . . . De m a r ugyis mindegy. És feleségül vette Hadnagy Erzsit és leánya született t ô l e : lion. . . . És csendben telt el öt esztendö. Varjuk és Csákányok tusakodtak erdôvel, földdel, vizzel és éggel, e m b ; r e k k t l és állatokkal, a nagy nehéz élettel tovább, mint eddig is sok száz esztendeje mar . . . Egy telen aztán megtortént. Kinn az erdón, amikor a fenyöt dontotték. Hogy ifju Varju Andrást halva hozták az erdöröl haza. ( . . . Emlékszem jól. Huliott a hó három napig szakadatlanul, azután jött olyan fagy, hogy durrantak széjjel a fák. Vágtunk mi is akkor ott fenn a havason és hozták le szánkával a szálíát. Láttam. Szánkával hozták leíelé a hegyen. Be volt boritva a feje, de veres volt a kendo. És egy mokány mondotta : Fejszével azt. A fejét éppen I . , •) Hogy ki t e t t e ? Nem látott senki semmit. És mondom, Varju András, szegény, mokány ember volt, kivált, ha ivott is . . .) Folytatjuk
—
9
—
1912
KALOTASZEü
IU
JAN. 21
vALOTASZEQ
J A N . 21
1912
JAN. 21
KALOTASZEG
KÉT KAL0TA5ZEGI
KAPU.
— Képeinkhez. — Egy kellemes mûvész magyar fantazidja a székelv kapukbdl vissza ludta kunstrualni Atilla palotâiât. De teljes objektivitâssal is he kell ismerniink, hogy azok a székelyfdldi magas, galambbugos, feslett és faragott kapuk nemzeti kincseink, melveket a magyar mùvészet elkônyvelt és sok-sok magyar mûvész ihletet és nemzeti érzést meritett belôliik. Kalotaszegnek annyira fejlett kapui nincsenek, mini a g a l a m b bugos székelv kapuk. De azért akad itt is nehdny, melyet bârmely nemzet szivesen vâllalna magàénak. Sot, ami pl. a magyarbikali cinterembejdrdt illeti, azon a fïàgy és kiskapu ôsszeépitése annyira fejlett érzékre vali, olyan tòkéletes az a maga nemében, annvira munomentdlis, emellett pedig nem rideg, sot bâjosan hivogatd, hogy m a r szinte épitészi ravaszszdmba megy, ahogyan az ott van egyutt. A Valkôi Lôrincz Mihdk kapuja egvszeriibb. Nagykapuja nincsen fedél alatt, csak kiskapuja; de a nvomott nyilds fôlôtt terpeszkedò erôs kiugrdsu fedél és a boronàbdl osszenôtt szalmafedeles csiirrel vald ôsszekôtése olyan eredeti, olyan „egyéni", hogy pârjât nem ldttam sehol. Igen érdekesen hatnak a zâbéra rdtt primitivus motivomuk teljesen szabad elrendezésiikkel, Ez utdbbi kapu épitési ide]ét a szemô'dôkgerendâba rdtt évszâm crôkiti meg: Anno î 826. A mùvésîi rajzok Zrumeczky Dezsô épitomûvész vdzlat konyvébòl ketiiltek ki, — ahol még sok gydnvdrii kalotaszegi holmi rejtozik. mihaszna vasut. ha mégis tobbnyire szekéren és gyalog kell Bânffyhunyadra jdrnunk. Hogy panaszunk jogos, azt megmagyarâzza a menetrend, mely szerir.t naponta 4 vonatunk van ugyan (2 kifelé és 2 befelé), mind a négynek van csat'a'cozâsa is valamelyik Kolozsvâr - Nagyvaradi személyvonathoz, de Bânfjyhunyadra ntncsen
indillo
reggeli
vonalunk
Hogy pedig ez mennyire fontos volila és sziikséges, azt nem kell magyarâznom. Ha tehât mi a vds à r r a akarunk menni, avagv a jdrdsbirdsdgra, illetôleg olyan dolgunk van Hunvadon, melyet délelôtt kell elintézniink, (és legtdb
A kôvetkezo levelet kaptuk: Tisztelt Szerkesztô Uram ! Egv hdnapja nincsen, hogy a keleceli vonat megnvilt és mdr p;maszkodnunk kell miatta. Mert 12
1912
JAN 21
KALOTASZEG
dolgunk ilyen) akkor ujra csak régi modi szerint gyalog vagy szekéren kell megjárnunk az utat. Abbdl a 4 vonatbdl elég volna 2 is nekùnk, az egyik reggel Hunyad felé, a másik ebéd után kifelé. A tôbbit megspdrolhatná a máv. Reggel állitdlag azért nsm indithatnak Kelecelrôl vonatot, mert ott nincsen viz és éjszakára a mozdony Bánffyhunvadon marad. De hát egy kut rniait kell nekünk gyalog járnunk. ez nem fér a fejunkbe ! tisztelettel: Kalotaszentkirály 1912. jan. 15. Egy elôfizetôje. H e l y r e i g a z i t á s . Multkori számunkban téves információ alapján azt irtuk, hogy a Sátori-cég alkuszik gipszkóbánvára Magyargorbdn. A cég részérôl nyert informácidk alapján kôzdljiik most, hogy a Sátori-cég ott gipszkô iránt egváltalában nem érdeklôdôtt.
S z i n h á z Kidében. A ki ezt
népviselet. Kar: a tanitd, Soâs Árpád vezetése alatt a falusi énekkar. Nem keriilt semmibe ; de orôme volt benne mindenkinek: annak is, aki csinálta, azoknak fs, akik eljátszották és azoknak is, akik végighalgatták. Es h a ragadds találna lenni e z a példa, akkor lesz még nagyobb haszna belôle mégtôbb magyarnak, a magyar kulturának, kára pedig legfelljebb a korcsomáknak lesz. Az Erdêlyrészi
Miniszterl
Kiren-
deltség is annyira fontosnak tartotta ezt a „paraszt-szinházasdit", hog Marostorda-és Kolozsvár megyébôl 4 — 4 tanitdt kiildôtt oda annak tanulmányozására és természetesen ott volt dr. Csérer Lajos is, a kolozs-vármegyei megbizott is, Kalotaszeg régi ôsmerôse, aki mindenütt jelen van, ahol vaiami szép, jd és magyar dolog tôrténik a vármegvében. Mi pedig végezetül azt kivánjuk, akadjon sok olyan derék magyar pap, mint Székely Miklds, a kidei tiszteletes u r ; akkor talán mégis megszdlalnak még egyszer ujra azok az elnémult magyar h a r a n gok ebben a szérencsétlen, szép Ërdélyorszagban. — Y
olvassa, ne mosolyogjon, mert ez nem mese, de komoly és gyônyôrii valdság. Egy fai usi pap aki szereti az ô magyar népét, ime megcsinálta: Szindarabot irt, legényekbôl leányokbdl, akik nyáron kemény munkában tòrték testüket, szinészeket, szinésznôket nevelt, tanitott; a tanitd az énekkar betanitásával segitette és a szinház az iskola épület. Mult v a s á r n a p pedig (e hò 14-én) szinházi elô- A g a z d a . Kolozsvárott kòzéleladásban volt része Kidének és az mezési ankétot tartottak a mult odagyiilekezettvendégeknekEredeti ¡ héten. Az ankét tulajdonképpen darabot játszottak elôszôr, tehát , panaszok felsorolásábol állott : premier is volt egyuttal A d a r a b kevés és silány a kolozsvári picime: Az uzsorás. Irtíja, szinház- ; acra keriilô zôldség és tej. direktora, rendezôje mindene : Hogy mennyire fontos egy Székely Miklôs réf. p a p . Diszlet: nagyvárosnak zôldséggel és tiszegy — egy deszka; mint Schakes- tán kezelt elegendô tejjel vald peare korában. Kosztümok: kidei ellátása, a r r a intô példa a tavalyi 13
-
KALOTASZEG
1912
JAN. 21
tejmizéria és részben az idei, szerencsésen elmult tifuszjárvány, A varos piaccát elsôsorban a a közeli vidékeknek kell könnyen romlandó élelmi cikkekkel ellátnia ; Kolozsvár vidéke alatt pedig legalább felerészben Kalotaszeget kell értenünk. Tehát Kalotaszeg gazdái hivatottak arra, hogv Ko lozsvár kozonségét, illetoíeg a varos piaccát legalább felerészben zoldséggel és tejjel ellásák.
gyümölcserl. Mind olvan ăru, me lyet Kalotaszeg könnven elöällithat nagv mennviségben és kön^ nyen, mäs, messzebbfekvö vidékeknél olcsóbban szallilthatna piacra. Es mennvivel nagvobb hasznot produkälhatna igv mint gabonàval. Közvetett haszna pe dig megvolna, abban, hogv intenzivebb gazdalkodàsa következtében földjenek értéke megnövekednék, és ällatällomanva szämban és minösegben javulna, ami A haszon nyilvánvaló ugy Koszintén öriäsi érték, ill. vagvonlozsvárra, mint Kalotaszegre nézve: növekedest jelent. Kolozsvárott enyhül a piaci dráMost tèi van. ideje a gondolgaság, a gazda pedig aliando és kodcisnak és csendes tervezgejól fizetö piacot kap. tésnek. üondolkozzunk egy kissé Nem most akarjuk ezt a ma- I csak. gától értetôdô dolgot kitalálni ; A helyzet a következö: Két egészséges és fejlettebb gazdasági nagy, elsörangu piac värja az viszonyok mellett ez mar régen ; ärut, amit a föld népe kell, hogy igy volna. De Kalotaszegen alig hozzon. Magunk iränt vaio köteláthatunk egy két okszerüen kelességùnk tehät, hogy ne värazelt tejgazdaságot, ill. tehenékoztassuk sokâig, különben m â s szetet. Tejszövetkezetet pedig tudhol keres és fog is kapni kielégitést. tommal még egy sincsen, Nagvbani zoldségtermelésrôl, tvuk tenyésztésrôl még nem is álmodtunk.
Szerkesztoiüzenetek
Ezen a téren kell tanulnunk még sokat — a magunk hasznára. A szövetkezeti eszme Kalota szegen is hödit, de csak, mint hitelszövetkezet és kétesértékii fogyasztási szövetkezet, látjuk megtestesülve. Termelö — szövetkezet egy sincsen. Pedig igazi produktiv értéket csak ez utóbbi termelhet.
Erdeklödö, K o l o z s v â r . Munkafârsainkai nem titkoljuk, de viszont nem is Uidiuk öket megnevczni a legjobba*arattal sem. Mert munkatărsunk mindenki, aki segiteni akar és tud minket célunk elérésébun, hogy Kalotaszegnek és minden magyar embernek, aki m a g v . r szépségekéri és igazsàgokért lelkesedni tud, e g y jó lipot adiunk. Tehat Ön is munkatàrsuiik. ha ebben a munkAban mallenk all szóval és tettei. Küldie be irâsait egészen bàtran ; igazsstgos kritikăt fog tölünk kapni. K. I. dr. Kolozsvâr. Mutatvânyszdmokat elküldtük, de sainos az 1.) szrimból măr alig van példànyunk. Köszönjük érdeklódését és legyen meggyözödve, hogv minél több elöfizetönk lesz, nnndl sz:'ib és nagvobb lapot adunk. Hat csak gvüitsön.
Kalotaszegnek szerencsés helyzete van: két elsörangu közeli piacca volna, ha kitudná használni : Kolozsvár és Nagyvárad, melyek kinálva — kinálják pénzüket a termelö gazdának zöldségêrt,
lejért,
tojásérl.
majorságárl, 14
-
N Y O M J ^ JJROD
AS^EJR^K,
ELSÖRENDÜ LEQOLCSÓBB H E G BIZHATÓ BESZERZÉSI FORRAS A
DIAMANTSTEIN NÁNDOR könyvnyomdaja, könyvköteszete, könyv- és papirkereskedése B Á N F F Y H U N Y A D O N .
