GYOMAI GIMNÁZIUM JUBILEUMI
IÉ VI IK Ö INI VVl IE 1954-1964
.
......-
--
~-~~
-
--- ----
[v ,
.
_.-
~ ~
.
:-',
iU (,li....;1 ll , _
---
-
~.
...------~
' Ll',: I.f.'j / ;
'. '-1.J1.. ~::"~"",'
.•
~
-
~-.-
'.' ,
I
A GYOMAI GIMNÁZIUM
JUBILEUMI ,
...
EVKONYVE 1954-1964
GYOMA, 1964.
Sze rkeszte tte : T' öm ösv árl Ba lá zsn é igazga tó,
Ron yec P á l igaz ga tóhelyett es, S óly m si J á nosn é, Stef Is tvá n, a szerk eszt ö b izott ság tag ja i, val am in t a nevel őt eS tül e t.. F e l el ős sze rkesz t ő :
Ronv ec P á l iga zga tóhe lyettes.
K edves Olvasó ! A g yom ai gim názi.um fe nná llásán ak tized ik évé be n a m osi meqÉv kö nyvünk 10 év kö zös munkáján ak eredmé ny eit hiv at ott bem uta t ni. A z emberi vélem én y az t ta1'tja, l1linde n k ezdet n eh éz, A mi isko lán k a pár t, a fe le t tes hatóság ok és n e m u to lsóso rb an a járás lak éinak seg íts égév el tú lj utott a k ezd eti n eh ézség eken, Me g er ő s ö d tü nk, m egi zm osodtunk , Tíz év n em nagy id ő a történe lem ben, ele G y oma k özség, a gyo mai já rás /wltiát örtén et ében m égis na gy j el en t ő s ég ií let t is ko lá n7~ megsz ületése. . Év kö nyvün lc m.egjelrm tetésév el szám ot akantnk ad ni - ha csak fő v onások ban is egy évti ze d munkájáról. T erme n tanú bizon y ságot ez az Év k önyv arról, hogy egyetlen cé /Il/n k m indig a tmmlói.fjúság szocialista sz ellem be n v aló n ev elése uolt, Igy ek ez tü nk és igyekezünk m egtanít an i f iatalja inkat ar ra, hogu an élje nek és dolg ozzanak szocialis ta m ódon, hogu an mu nkál. k odjanak n épün k k özös üg yéne k , a szocializmus jelép itésén ek é rd ek ébe n . Ez t tettük az elm ú lt tí z év mind en m ozzan atá bc!11, és ez t t essz ük a j ö vő b en is. K öszö ntsiik mindan ny ian 10 éves iskolánk at a bban a 1'emén yben, hogy m ajelc!11 a 20 éves évfordu lón m ég gazda(Ja bb, m ég szeb b ere dmén y e /o 'e te/dnthessiink vi ssza!
j e lenő
TÖMÖSVAR I BAL Az SNÉ iga zgató.
3
Évfordulóra lrta: Szurovecz Ilona lV. jA osztályos tanuló Tovatiinő idő mhanó árjában Egyetl en kis ví zcsepp tíz esztendő végig, Aprócska tiikrében mégis annyi boldog, szívderítő perc éa kedves emlék fénylík.
Hányan búcsúztak már könnyezve tőletek Sá1'gás falú termek, 1'égi padok, táblák, Tudással vértezett "élet katonái", Hogya mindennapok hm'cait kiállják. (Jnneplő
iskolám! Emléked idézőn Rád gondol most sok-sok régi volt diákod; Téged k öszönt lelkes, vidám, ifjú szívvel Mind, kinek kapuid nap mint nap kitá1·od.
s
ő is; ki majd egyszer padjaidban ülve - Tudni szomjas vággyal - tanul a vHágróz:. És embe1'ré érve napformáló kézzel Végtelenbe lépő korszakot kovácsol.
Az iskola története Ír/a : S /ef I st oá n
l. G YO MA KöZ.SÉG MÜVELO DÉS ÜG Y ÉN E K FEJ L ODfi:3..8 R OL Els ő em lí tés a kö z s égről 1332-be n tö r té n ik a pá pa i tize d jegyzé kben. Azóta né há ny é v tize d telt e l, s ez a Hár rn a s-Kör ös ba l partj án e l te rü lő, ';39 105 ka tasztrá lis hold at száml áló nag yk özség á tvésze lt e a török hódolts ágc t. a mikor is 20 név telen telekre becsülték a falut. A meg- megú j uló vssz álye k sze i-int vá lt ozott a z a területi és embera ny ag m ag. a me l y bő l 177 3 körül m egindult a. mai köz ség f ejl ód ése 191 tel k és jobb ág v áv al, 107 h á zas zse llé rre l. 81 nin cstelen zsell érr el . III iparos és 1 k er e s k ed ő lakosával . A fal u' l ·HIO la kosával e lé r te m ár ekkor a na gyk özsé g ! jell ege t. Az u rad almi gnz d álkodás is a XV II I. sz . II . fe lére esi k. 1828-ban m ár 5244 la kos a és 736 há za volt Gyem ának. F og la lkozá su ka t. te k in tve zö m me l I ö lrl m ű ve l ő k . A XI X . sz. folyam án a ha zánk ra j e ll e m z ő m órlo n a la k u lt Gyo ma éle te . A kora bd i úri Mag y a rország c élkitűzé s ei h atározt ák m eg k é s ő bb is a n é pruűv elé st és a ku lt urá lis m e gmozdulá soka t. Eml ék e zt e t őül had d idézz ü k a " Bé kés Vá rmegye" círnű m on og r áf i áb ól a 114. olda lt . " A n é pm ű ve lési te vé ke nység a z egész m űvel t m a gy a l' tá rsa da lom feladata . m égis a papra . a tan ít ór a, a j e gy z őr e, a magyar falu oszlopá ra vár e l sőso rb a n, alr i k az álla m r e n dn ek k ihelyeze tt ő r s z e m e i. M egb ec sülhet etlen a ha szon, a rn e lve t ho zha tna k, m e g sz árnlálh ata tl a n a kár, m elyet o koz ha tna k. " Ugva no tt a 115. o lda lról : "Bék és Vá r m egy e e lőa dó i ka ra (a z 1935-36. tan év ben 1281), a m e ly be ar isz tokra tá k is bele ka pcsol ódnak. h agy orn ánv os hivatá ssz eretet tő l áth atva , lel kes ügy b u zga lom m a l é vek hosszú sora ót a telj esí ti a n ép m űve lés körül azo n sze rit kö tel ességé t, m elyet mindannyl unktól a dr á ga ha za el vár és m egkövete l" .
Il. A Z ISK OLA KELETK EZ ÉSE ÉS EL SO ÉVEI A H or thy-k or sza k ba n csa k a d d. g ju to t t Gyo ma iskolafej lesztése, h ogy a ha tosz tá lyo s e lem i iskolán k ívül volt eg y pol gári is k ola . Ez az t a célt szolgá lta többek k öz öt t, he gy a népt ömege k. a z u ralk od ó osztá ly érd e kei n ek m egfe le lő t udássz in te n m a ra dj an ak , a tov ábbi mű velődés útj á: b e rekess zék és min t ahogya polgá r i is kolá t lé tr e hozó jegyzőkö ny v m on d ja : b á styája le gyen a kom mu ni zmus e lle n i harcn a k. E tt ől az a kad é ly t ól a
5
felszabad ulás m egszabad ította a k öz s éget. A lla rn u n k a n y ol cos z t éív os á ltalán os és kö tel e ző ok ta tássa l me gtelte az els ő lépést a volt u ra lkod ó osztá lyok oktatási eredm ényeinek fe lszámc lására . Egybe n m eg te tt ü k a l ép é3·t. Egy álta lánosabb, d em okratikusabb művel őd és megszerz ése fe lé . Ennek tovább i k övetkezcn énvek ént, a zt án annak a z igénynek ered m énye ké n L hogy a sz élesebb körű isk olá zta tás pedagógusoka t k íván, és ezt Sza r va s község helysz űk e m ia tt: már ne m t udt a kielégíten i, 1951- be n a ve rt polgá r i iskela . é püle té be á ttelepít et ték az ó v ó nő k é p ző t. Ez volt Gyom ának e lső középiskolája . Röv id m űk örl ése is bizonyí tja, ho gy v. k özség m ű v e l ő d é sí szinlje emelked ett. A köz éplskola lé tes ítése sz üks égess ég ének fentebb e m líte tt oka m ellett jelentkezett azonban több új c k is. EZEk eg y ike, hogya gyomai járásból amegye gim náz iu m ai ba mind többen je lentkeztek . Mind a bej ára si ne hézs égek, min d a d iá kott hon i elh elye zés i neh ézs égek a rra kész te tt é k a sz ü l őket, hogy kérjék kö zsé g üle v e z e t ő s ég ét, tegy en ek javas lat ot eg y járás i g im ná ziu m lé tes ít ésér e. Az okok m ásika az volt , he gy m inel több képzelt e m be r re volt sz üksége fl járásnak és közsé gekn ek. Ezt ki kellett elégíten i. A j árás! pártbizott s ágon és a j ár ási tan ác s végrehajtó bizottsá g i ü lésein felm e r ült az a gondola t, he gy szakközép iskolá t he zzan ak lé tre . Az á lt a lá nos jel l eg ű művelt ség m egszerzés e a zo nb an f ont osabb volt, e zért g im ná zium lé tesítése mellett dö n tötte k . Ezt a z tá n mind a m egye . m ind a M űv el ődés ü gyi 1VIin iszt érium j óváh agyta , A megva l ósít ás év e 1954 le t t ,
A h elység k ij el ölése go nd ot okozo tt. Az ó vó n ők épző elfogla lta az eg yetle n na gy isk olai ép ülete t. A z álta lá nos is k olá k ép ü le te i pedi g zsúfolt a k voltak, azo k ba n el helyezn i nem leh et et t. A elönt és vé gü l is a volt k aszin ó ép üle t ére eset t. R en de lk ezésre á ll t : l db 2Cx8x 5-öJ helyi ség torn at e remn ek : 1 d b B x ő x ő-ö s helyi ség tante r emnek: l db G x -lx fi - ő s helyi ség igaz gat ói íro dá n ak ; l db 6x 3x3-a s he lyiség tanári sze bá na k ; l db 9x3x2-es hel yi ség folyosó na k. Ign zgat óul Sza bó Ern ő gyulai gi m náz iu m i ta ná rt n eve zté k ki. Is m er t személyis ég volt, m ert Fnd rőd ö n sz ü le tet t. A k ine vezett re ndes ta ná rok ke vese n voltak : Ba log h Bálint és dr. Cs ókásí Bé la. O raa d ók at Darv a s T ib or, T ö.uösv ári Ba l ázsn é És Mo.n ár Teráz sze m élv ében az ó vó n ő ké pz ó : Solymo si J ános szem élvében a z e gy ik, Vé gh B éláné sz em é lyé be n a m á s ik ált a lános iskola a d ot t. Az év m agkezd ése kor a z ép ület még a lak ul óban v olt. Telje sen hasznoth at óv á csa k a z is ko lae v ha rmadik negy ed ére vá lt . Az e lmé let i És gya ko rla ti ok tatás fe l té te le i [ ói észt biztositot tak vo ltak . A t ermé s zet t udc mán y i tárgyak ta ní tá sáh oz szü kséges felszerelés azori ba n hiánye s vo lt. K émi áh oz pl. m ég a z a la p felsze re lési tárgyak :5 h i ánvo z ta k : biológi áh oz m ár a ka d tak sz ernlé le u eszk özök. d e ne m vo lt gvak orl ókert. A fö ld ra jz ta n ít ás ához pl. so k fon tos tél k ép h ián y zo l t. A hi án yok pót lá sában so k a t eg ite t t a z ó vón ők épz ő. A tanul c lé tszá m k EVÉS velt. csa k eg y osz tál y ra va ló . Az okta tás ra va ló elők é sz í tés képpe n felm ért ék rt t a n u lók e l őké pzetts é -
gét. Eredmények ént kid er ü lt az , hogy va n olyan ta nul ó, a ki a po nyv aolvasás sz intjé n á ll , vannak, a k ik nek m e gfig y előkép e s s é g e fe j le tlen , vann a k, ak íkn e kl munk am óds zere hib ás, de v a n na k olyano k is, akik e bajokon túlvann ak. I ly en felté te le k m e lle tt : het e rogén tant estülettel, het erogén di ák okk al kelle tt me gszervezn i az iga zgatásna k a z ok ta tás t és a ne vel ést. E bb en a sz ülö k is segíte t tek, mer t m eg ala k u lt a s zül ő í munkaközössé g, Szonda Istvánné ve zetésével. Az ifjúsá g i szarveze t m ár kevésb é seg ített, me r t h iá nyzo tt. ho zzá, az ön tuda ta . Az e l s ő évnek látható e re d mé nye m ég nem mut atk cz ot t. Az 1955- 56-os é v re Gyul ára helyezték az óvónők ópz ő t . A fel szabadult helyre a g im ná ziu m került. A z iskola még nem rendelkeze tt te ljes é püle tt e l, m e r t em e leté nek bal szá rnyát á t k ell ett adni a leán yd iá kot th onn ak. A k öltözködés simán za jlott, a t a n u tő le is segíte lte k . A tantermekhe z a fe lsze relés k ell ő időben m egérkezett . A tant estü le t szemé ly ! á llo m á nyá ba n v áltozás á ll ott ,be. A re nd es ta ná r ok szám a b őv ül t So ly mos i J '3n osné és Czene Irén kartársn őkkel . A ta n tes tüle t hi ány zó részét az ál ta l ános iskolák a d tá k Drumár Lá szló , K ov ács G áb or és Puská s Lászl é sze mé lyébe n. A veze tésb en vá lt ozás á llo tt be . Szabó E rn ő t cE>:í kotth oni iga zgat óvá , Da rvas Tibort pedi g gim náziu m i ig a zg a tó vá nevezté k ki, helyettese Balog Bálint lett. Év közb en érkezet t Ju h ász K á lmán és év vége fe lé E rd ős Zolt á n n evel ő. Az iskola e rre a z új év re b ővült, e rős ö dö t t. A szer tá rak m ár a nny ira megerősödtek, hogy megfeleltek a ne gyedi k osz tá ly fe la da ta in a k m egold ásá ra . A k önyvtár k icsi, de a tan ári kö ny vtá rba n m ár 203, az ifjú s á gi köny vtá r ban pe d ig 298 könyv va n. Az oktatási l ehe t ős é gek b ő vü lt k . A m últ é vi bi oló gia i sza kkör mell é ir od al mi sza k kö r tá rsu lt Soly mo s i J án osn é vezet és ével és s po rt kör 1\110,1nál' Te réz ia ve zet ésév el. E h hez járult isko lá n kiv üli oktatáské nt a Vörösk et Eszt , Bíró T e rézi a ve zet és ével . M eg k a pt ák az is kola ke r te t is. A tan ulo k szá ma há rom osz tá llya i n öv e ked et t. Az ok tatás szervezés ébe n az új iga zga tó te rvsze rűb be n já n. e l. Célul tű z te . hogy há tté r be ke ll szoríta n i a hid eg a ny ag k özl ést . H e lyé be a k iáll ás t és átéltséget ki fej e ző a nyagk özt ést ke ll álltta ní . A . poli lech ni kai képzés érdeké ben üzemlátoga tást terveze tt. Ez u tób b i fe la da tná l a végreha j tá s meg t örtént . az e lőbbi fe ladat végreha jtásának a la k ulását sok ellen örzéssel f igyelte. Az ifjúság arc u la tá nak a lak ulása a z oktatás sz ínvo na lá na k em elése m i'Itt m ég ne :n volt vizsgál at tárgy a . Sz intú gy elma ra dt a n ev e l ő k neve lő i Fejl őd ésének fe lmérése is. Ez inkább ösztönös . mi n t- tuda tos el járás na k lát ható ered mén yeké nt az e lőző év i 3,40-es tan u lm ány! iskola i á tlag 3,50 felé emelkedet t. Annak e lle né re , hogy az iskola veze t és csak részbe n tá maszkodo tt a nevelőtestület vé lemé nyére, haszn álh a t ó m unka terve t kész ített. Tu dat á ba n volt annak, hogy az oszt ályfőn ök öle nem Joglal ko zta k eléggé és fiileg 'tudatosa n az o szt ályok kal . An nak is tuda t ába n vo lt , hogy az iskola D IS Zv e z e t ői m ég ne m képesek a vezetésre . A ne velést en nek megfelel'Jen te rvezte. E lőtérbe állt a lllu n ká r a val ó neve lés . E célt úgy aka rta el érn i, hogy a t er m el ős zö v e t k e z e t e k támogat ását ké rle. Meg is kap t ák a Dózsa
7
T e r m el ő s z öv e t k e ze t t ő l .
Fontossá vá lt a ha zafi as ne vel és is. Ezé r t a z t te rvezte, ho gy az " Is merd meg hazád !" m ozgal o m ke re tén belü l el ő a d á ss oro zato t in díta nak. Azt is tervezte, 'hogy a Kul lch G y ula seregszern le 'k e reté be n ön áll ó es te ke t sz e rveznek. A D IS Z munk a te rv ét a z is kol ai fe la da to k v ég r eha jt ás áh oz iga zíto t tá k. En ne k ke re tében a téli szü ne tr e még k ülö n m unk a terve t is kid olgo zta k . És vé g ül tervezté k a z év vé gi s po rtün nep él y t. A ne vel és i fe ladato k v ég re hajt ás án ál, a munk ár a v aló neve lés mell e tt, az osat ály ck köz ös s ég g é for má lása állt. Ezért olyan szoká so kaj igye kezt e k m egh on os ít a ni , me lyek je lle gzet esse és s zépp é t e he tté k is k ol án k at. Enne k je gyé be n s zervez t ék m eg a z e ls ő té lapó ünn ep é ly t is az ifjú s ág örö mére és m ind en ki me gel ég edésérc. A ki t ű z ötü fe ladatokat vég re tu d tá k hajtani. Ezt é r ték e lt e a z igaz ga tás, ele ne m foglalkozot t a nevel ők okta tó i és ped a góg ia i fejl ő d é s év e l és a s zül ő i rnu nka közössé g tev éke nys ég ével . A ta n tes tü let é rez te is a zt , hogy az is kola veze tés és a n e vel ő k k öz ött Ül' ke le tkeze tt . Az igazga tóna k tud om ásá ra hoz tá k, tudom ás ul is ve tte, d e n em igy e keze tt felol dan i a z e llentm ond á s t. P ed ig a ne ve lők okta tó i, nevel ő i és egyé b, tö bb ek k özöt t világn éze t i pro b lé mái nak meg beszé l ése és a b el s ő fe sz ü ltségek lev eze tése fo ntos le tt voln a . E problé má k e llené re isko lánk erősö dött. Az iga zga t·ás és vele a tantestü let is várta, hogy a fe l ső b b szervek bírá latta l, bizta tá ssal se gítik munkájá t, il letve rn u n k án k a t . S aj ná lk oz v a fej tette ki az iga zga t e a z t956. febru á r 3- i tantest ü let i é r teke zle te n , hogy ne m jöttek e l, p ed ig jól esett volna, h isze n egy a rá n t aka dtak e r e d m én v eiu k és p ro b l ém áin k , a me lye k mego ldásá ba n fe lső b b szervei nk se gíthe lle k vo ln a. Új szem elvekk el gyara podott a z 1956-57-es tari év re a n eve l ő te s tület. Ba log h J ózse f Sze g ha lomr ól, Mé sz áros M ik l ós és fel esége , S zapi na Zinnj da Budape st ről érkezett. A tan ulök száma is n őtt újab b két osz t állva l. Az e tldigi. fe j lő dés e redményeként már az év ele jé n fog lalkozott a tant est ület az oktaí -ás m ód szerelve l. H e gy a pro bléma alól ne m h úzta k i mag á t, rnuta tja a kérdés telvetesé nek m ódj a : nemcsak országos a n. ha ne m he lyil eg is sokat, na gvo n s oka t ke ll kezde ménye zn i. A közbejött cllcn torruda lm í e se mé nv ek azo n ba n m egsza kí tot tá k ez t a munk át, III. A Z ELLE N fOR.RADAL OlVl ÉVE ÉS AZ I ~ K O L A MEGE R Ö ~ÖDÉSÉN E K ÉVEI Az el le nf'orrada lrn i i d ő k e t a zok kal az e lle nt mo n dáso kka l él te l az iskola, amelyek még n em olclód ta k meg. Nem oldódott m eg a z isk ol avezeté s és a ta n tes tü le t prob lé mája . Nem old ódo tt m eg a v ilá gn ézeti és szociális probléma . A t an ulők ism ere té ne k hiánya pedi g veszély t r ejt ett m ag áb an. Az e lle n forra dalo m í'e lvet e t t e k rcl ések r e mindenki 8. m a ga módj án vá laszol t. J u h ász K álm án di sszid ált. He lyére K oós G éza kar társat he lye zték át. l[J37 . febr uár 13-é n Szab ó Ern őt áthelvez t ék a g iru n áz iu rn ba , az á
é
8
e lle nfo r ra da lcm ba n va ló r észv étele m iatt azonb an fe br u á r 28-án letartózta tt á k és e lvit té k. Ugy a nerre a so rs ra j uto t3 K oós G éza is. A n ev e l ő k b e n eszm e i z ű r z a v a r ur a lkod ot t, d e a z a cél, hogy tanítsa nak, e l őt tük le bege tt. A tan u lék e le inte passzí v s zem lé l ő i volt a k az eseménye kn ek. A Budapes te n tö rt é ntek ny ugtala ns ágot ke lt e ttek bennü k . Naci ona lista jelszavaka t kezd te k ha ngoz ta tni. Jels za va ik m ög ött azo nba n nem volt tart al om . J át szo tták gye re kf e j je l a felnő tt e t , az iskola i vezet és és a ta n test ü le t fölé .a ka r tak kerek edni. A konszolid ác i ó idősz a k á b a n pedig ci n ik us magata rt ás t ve t tek fe l. Az iskola vez e tése' nem volt határozo tt , de a kon szolidációval párhu zam osan erösö d öt t. Az ok ta tás i feltét el ek megvá ltozta k. Fa k ul ta t ív, a za z választha tó tárgy kén t bev ezették az a ngo lt és a la t int. 'I' a n a n y a g c s ő k ke n t ést haj tott u n k vég re az orszá gos u tasításn a k m egfe l e l ő e n . A régi szakk ö rök m egin d ult a k, mell e ttük újak: a kémia és a ma tematika jö tt lé tre . Új nev el ési ter ve t kell ett. készíteni. Az al apelv a 21 volt , hogy a n ev elés re a l e he tő le g tö bb eszközt fe l kell haszn á lni. I lye n e szköz a sz ü lő i m u nkakö zössége n keresztü l a s úl/ő k bevonása vo lt. Azza l a köz ve tle n cé lla l tör té n t EZ , hogyha a go ndo k és fe la dato k m egoszlan ak , a z iskolavezetés töb be t fog la lko zhat a prob lé m á k t isz tázásá va l, ho gy ha tározottab ban csel ek edh essen . Més ik eszköz a di ákszöv etség m e gval ós ítá sa le tt vclna . Ez azo n ban n em tör té n t meg. A ta n tes tü le t ne v el ő hatását csa k ré szben lehetett beszámítani. me rt a z eszmei zűrza var cs a k lassa n sz ünt m e g. E ár jó j el ké n t me gindultak az ide ológia i v itá k , de ne m jö tt. segí tség sem az i s k o l av e z e t é s t ől , se m a I cl s ő b b s zc rv e k t ő l . ma ga a tant e st üle t PEdig neh ezen bold ogult, bá l' boldog u lt . A nevelés h a t éko n y sá g a nem volt e r ős a bizon y ta lanságbó l fak adó öt letszerüség, a tes t üle t la zá bb m unk ája és ne m u tolsósorb an az állan dó ne vel ő vá ltozá s m ia t t. E hhez .i·á rul még az is, h og v eg yes ka rtá rs ak na k : Bal ogh Józs e fne k, a közben V ész tó ró l át j öt t Csü ll ög F e re nc n e k szo ci ál is proul érn áin nem le he te t t se g íte n i. A vezet és is úgy érez te, ho,gy nem tud ja ő s s ze í'ogn i az összek usz álódott szá la ka t .
.
A nevel és számá ra e prob lémá k e lle né re is szü let et t újabb terü let. Ez vol t e gy ré s zt a diáksz öve tkeze t, m aly a zza l a kö zv et le n céll al jö tt létre, hogv a d iá ksá g do lgozzon ön magáé rt, s így jUSSC!l e l odáig, hogy a m un kát és a: dol gozókat b ecs ülj e, m á s részt első ízbe n sze rve zte k szí n ie lőadást S clvmos i Jö nos né és Da rv as T ibo r kartársak szer vezé sé ben. Elő adták [( i s ~ c; l Ll dy K á ro ly Cs al ód áse k c ím ú drám á já t . Il ye n el ő z m é n y e k k e l indul t a z isk e la az ú j évek felé . Az l S57- 53-a s évre vá lt na gy ko r úvá a z is kol a. Volt ifj úsá ga, né gy p ár hu za m os osz tály ra va ló . A tan tes tü le t m a jd nem telj es vol t. Ez é vben k erült a z iskol ához Fek e te László, Ronvec P ál , And rési Pá l, Ber k ó Ist vá n, Szél Im re és S tef Is tvá n. Ek kor tá vozot t M ész áros M ik ló, és Ie lesége, ak i mia t t újb ól h i ányzott a n ő i t e s tn e v el ő . E lőté rbe a nev el és i te rv ke r ü lt . m ert min d él. tau testü letbe n . miu d az 'ifj úságba n tis ztáz ni ke llett az id ősz erű k érd és e k e r. Enn ek e l érés érs a követk e ző ter v szül et e tt. Fel kell vil á gosí ta n i a sz ülok e t, e zért szaporítani
9
k ell a cs a ládl átogat á so k szá m á t, me lye k ne m csa k tá jé koz tató, ha n em a g it ác i c je l legűe k is le gy en ek . Eh hez az on ba n ké pezn i ke lle t t önmagát m ind en n e v e l ő tes tül e ti tag na k . Eze n k ív ü l a n e v e l őt e stü l et s zük s ég ét érezte, h ogy r ész: ve gy e n az á ll a mi id eológiai to v ábbk épzés b e n , e n ne k m e g t el cl ő en 9G % - ba n e lvégezte' a ma rx iz m u s-l en in izm us al a pja i, a politi k a i gazdasé gta n, a di alek tikus és tört én elmi m a terializmus é s a f ilozóf ia törté ne t a lap tan íolya rnaít. A ny á r i sza k m a i tov ábbké pzé sek en , orszá gos k onfere nc iákon igen s ok n ev el ő n k r észt' ve t t. A z id ős z e r ü tante st ül et t é s ifj úsá g i kérd é sek m ellett tisztá zn i k ell ett a p ed a gógi a i problé má ka t. Ezé rt lé t re jött ek a hum á n és reá l m u n k a k özöss ége k. A ped a gógia i problémá k össze fo gá sára ped ig létrej ö tt a z oszt ál y í ő n ö k i mu nk a k özöss ég, e lső terve a z cszt á lyfőn ök órák m egszervez ése. A t isztázan dó pro blémá k le gf ont osa b b ika a nevelés volt . E n n ek érd e k é. b en töb b nev el ési é rtekez le tet terve zt ek, ahol az erkölcs pr oblémá iv a l a k a r ta k foglalkoz ni. A n evelési te rv l ő l ne m maradt e l a z ok tat ási te rv k ész ít és e s em . Cé l az volt, h ogy a sze mléltetés és gy a k or la t isá g problémá inak m e gold á s á ra m e gfe l el ő es zk özöke t keressü nk . I ly e n lá za s á ta lak u l ásí igé ny , a b izony talan ságb ól a b izonyosság felé töre k vés je llemezte az ísk o lé t, A b e lső ellent mo nd áso k lek üzdésén ek k öze r e tt e jö tt az é lta lános szak le lü gyele t. a t a n tes tü le t munk á ján a k értékelés e. T ud a to sítotl á k b e n n ü n k új ból azt, amit m á r m ind c n k tudott k öz öt tünk, am inek l egy ő z é s é r e megi n d ult a kű z de le:n. H ogy e k üz d e lern n e k ered mé nye is volt, az t a k és őb bi; sza kfelügye let is iga zolt a . Az álta lános ér té kelés ne k volt. oly a n old al a is , a mi t a z iskola eddig el hanya golt. EZEk eg y ike : a h hoz, ho gy a ta nul ók a n csz t ályozn í és n evel n i leh esse n , t u d n i ke ll azt , hogy k ik ő k , az a z felm érést k ell vé ge zni k özöt t ük . m á s ik a a z. ho gy nem le he l köz örnb ösen e lm e n n i az önképzés mell e tt , h a r m ad ika : az isko la vez e tés n ek az ir kc la i é let m ind e n ter üle tét fel k e ll m ér ni e . kül önb r n nem tu d ve zet n i, negyedike p ed ig a z, h ogy n e mc sa k rel kel l m érni , h a n em se gíteni is k e ll a n ev el ő k e t a p robl émák m egl át ás-ában És megoldá sában. Saj át e lemz sün k , é s az é rt é ke l ő el em zés ú tj án lényeg éb en a k övet k e z ők et t ud tu k meg : logiku m ra ke ll törekedn i az oktatás ban, érze lm ! mé lys égre a ne vel ésb an és mind legyünk tud a to s abb ak. É s a zt is m eg tud tu k, h ogy m in d e n csak eg y ü tt old h ató me g. A lát oga tás u tán m u n kánk egyen letesebb lett . A I igy e le m in k á b b a z oktatás i kérd ések m egold ás a felé t er e l ő d öt t. Előtérb e a z os ztá lyoz á s k érd ése k er ü lt . Sok ví tát vá lt o tt k i, de v é g s ő e re d mé ny n em sz üle te t t . Az ok ta tá s m ell e tt a z osz t ály k özössé g sz e rv ez ése is fe lszí nre k er ü jt. A m u n ká ra v a ló nev e lés eddi gi gyak or lata m ellet t az oszt álykö z öss ég sz ervezéséné l Ielmerü lt az erkölcs i köv etelm ény igén y e is . A z a VÉlemény a lak u l t k i, ho gya nev elésnek Egy ik góca az o s z t á l y főn ö ki óra , a .ná sik góca a K IS Z . Mindezek mellett az is gond ot ok ozott, ho gy u ta nt es t ü le t h og yan vá lh a tn a es zm eil eg. pol itikail ag, e r kölc sileg mind e gvs ége sebbé . E z az on b an t ovó bb r a is m egold an d ó fe la d at ma radt. A:, 1958-~g-ES ta név ele jére az iskola m ár te ljes eg észé ben az o kta t ás í
í
é
10
és neve lés r endelkezé s ére á llt, ugyan is a d i áxc tt h on k iköltözöt t az é p üJ e t b ő l. A ne ve lő tes tü l et
lé tszá m a nőt t T a k á cs Eszt e r (k és i b b Ron ve c Pá lné ) és So ly mos i J ános szemé lyé be n . Ugyan a kk o r el búcs úztatt u k Czen e I r én k arr á rs n őt.
Az c kta t ás a nya gi Iel t ételeiben lé nyeges vá ltozá s ne m tört é nt . A könyvállc-mé n y m ennyis égile g gya ra pod ott , minte gy 1850 F t é r té k ű könyvvel. Az ok tatás m egsz e rve z és ében a m últ év tapa szt al at ai ma radtak az irá n ya d ók . Cél a t últ erhel és c s ök ke n t ése volt . A nev el és m e gt erve z és e s z ük s ége ss á v á lt a kö vet kezők m egold á sá ra : a tantest ü lete t nevelé s i egys éggé kell tcrm ál n i : a K ISZ- t e le v e n e rő vé ke ll tenni az osz tá lyo kba n; a csal ád és isk ola egy ü t t m űk öd és é t rn eg ke ll oldan i. Az is k ol a min t jó l ol aj ozott gép e ze t m üködö tt. lVIind a tanul ók, m ind il tan árok ére t tebb en d ol goztak , m in t Ed d ig, d e az is kolavezet és már nem v olt ké pes a fe lme r ült nev e lési , sze r ve zés i És s zem ély! pr obl émák m e go ld ás é ra . Da rv as Tibor k a t árs , az iga zga tó lem ondott. IV. ÚTE AN A Z ISK OL A R E FOR lVI FELÉ Az is kola a
k öv etk e ző
ö t é v be n
t ováb b fej l őc1 ött.
T orn at ermünke t par-
k et ta zté k . C seré pk ályhát á ll ít otta k be I ű t és é re . E gy osz tá lyt , az iga zga tói irod á t. és a ta nári szo b át szintén parke t t ázták. Új b erend e zé s t kapo tt az
iga zga tói iroda é~ a tanári szob a . Az is kola v ezet és s ze mélyé ben megv ált oz ot t. 'I' öm ös v ári Balázsn é ka rtársat nevezt é k ki ign zgatcnak, he lye tt ese Ronyec P ál lett. A ta ntes tü le t lé tszám a is n őtt : SaiJa i M argi t. (kés őbb Ném eth Sá nd o rn é), S z ők e Sza h c lc sn é dr., dr. G yö kös Zolt ánn é, Sz igeti I st vőn t e stn e v e l ő és M át h é Lá szló szemé lyé be n . Ugya na k kor csö k kent is Szél Im re, Berle ó István és Sz a bó Ti bo r sze mé ly éve l. Sz ige ti Is tv án t k és ő b b Oroshá zára h ely ezt ék, s így a z iskola férfi t e s t n e v e l ő n él k ü l m ara dt. A te s tn evel és ellát ásá t eg ye l ő re Fek e te László vál lalta. Az isk o la fe lszerel ése gyarapod ott. K ön y váll omá nyu n k 245 4 kö tetre szapo r o d o t t . Lé tr ej ött a po li tech n ika i ok tat ó seg itésé re eg y fa ipari m ű he l y, ko moly gé pe k ke l. M egoldódot t a z öná ll ó fi zik a i el őa d ó és e lő k é s z í t ő ké rdése, a hol m á r m odei n , nagy é rt ék ű m ű s ze re k k el és kí sérle ti eszközökke l le he te tt k ísérlet ezni. Lé tre jöt t egy fo tó-la bo ra tóri u m . A m ez ő g a zdu s ág í gya ko rl a toka t S Eg í tő iskola ke r te t id ő kö zb en elv ett ék, d e helyéb e önt öz és t le het őség eket kih asználni tu dó te rü le tet ka p tu nk . I lye n ala p oko n az oktatás te rü le te bő v ü lt. Új sza k körö k szü le t te k a m e z ő g a zd a s á gi , or osz, házi ipari és m a te m a tik a i m ell é: a fiz ika i és a fo tó-sza k kö rök . A z 5+ 1-e s, az az 5 napo n ta n ít j , é s 1 n a pon do go ztató osztá lyo kka l ú ja bb l eh e t ős é g e ny ílt a z ok ta tá snak . Részben az za l, hogy a k özve rle n termel öm u nkába be lek apcso lódt ak a !a n u lóin k, r észbe n az za l, hogy me gIs m e rked tek mi n d a t c rm el ő s z ő ve t k e ze te k , mi nd az üzem ek é le té ve l, p rc blé má iv a l . He gy a mu n k a z ökk e n ésmentes legyen , s zerzört és t k öt öt t ünk a K örös i Állam i G a zd as á ggal , az A lko tmány T e r rn el ő s z ö v e t k e z e t t el, a gé pá llorn ássa l, a víz gépész eti vál la la tt a j és a volt K n er- féle nyomdáv al.
II
A n e velés terül ete is b ővült . Az irod alm i szí n pad e lőz m é nye ké nt. me g.a la k ul t e lő a d ó i szakk ör k ere té ben min de n év ben úja b b és úi a bb egész ' esté t b et ölt ő d ara bok kal léptek fel ta n u lóin k n a g y s ik erekkel. Ez a r ra öszt ö ké lte a z isk olát, hogy 'm ind m élye bb tartalm ú darab ok kal á ll jo n a járás k ö z őn sé g e e lé . 1962-b en emellé társ u lt egy részt a IGS Z ke re té ben m űk ö d ő k is-s zfn pad és a zen ei e l őa d ó i cso por t, A t a nul ők léts zá ma a z is kola bef ogadók épes ségél j elzel ny o lc oszt-ály r ól tí zr e sza po rodo t t. A z is kol a á lta lá nos o k ta tó i mun k áj ána k m eg te r vezésé t t ovább ra is a M ű v e l ő d é s ügy i Mi n is zt érlum és a m e gv e i m üvel öd és ügy t osztá ly el vi irán yíl ása a la p ján, a z iga zga tá s végez te . Az el gondolások részben azt. mutattá k , hogy az ed d ig el ért e re d ményekre k ívá n t tá m aszkodn i. A rra , hogy a z á lla nd ó foly a ma tos is m é tlése ke t m eg tarts uk ; he gy ös szefüggés ek és té nyek megt áttat ás ára és m e gfigy e lésé re töre kedj ün k, hogy t úl n e te rheljü k a ta n ulóka t És me glegye n a k e ll ő k o nc e n t rác i ó m ás tárg yakk a l is. A z iga zga tás m ásrészt a r ra is go nd olt , hogy a n e ve l ő k egy é n i mu nk ájá ra és v éle-mé n v ér e is ép ítsen , m eg ha llgass a ők et, s bá l' e mu n k.ák és vé le m én yek h e terogén k ép e t mu tat ta k, de a sza k ma i k özö ss ége k lé le m á i' na gyon ha tott r á ju k. A ne ve lési mu n k ák megt ervezése m á r neh ez ebb fe lada t volt . A testü le t he tero gén volta i It még erőse b bnek m u tatkozott . Ezér t csak az ig azgatásn a k j u to tt az a feladat, hogy az ált al á nos te rv e t megt e re mt se. E mell e tt a tantesü le t tagja i a m a gu k osztá lyá ra vona tkozta tva kü lön te r vezte k , és ezek hel yt á llóak is vo lta k , Ső t , az o s z t á l y főn öki mun k akö z öss ág é vről é vre rni n d ha tározo tt ab b for m á ba n be leszó lt n te rvezésbe. El e in te úg y, hogy az osztál yfőn ö k i ór ák a t a pá rh uzam os osztá lyo k os zt á lyve ze t ő i m eg bas z élt ék . Ez k és őb b a n n yiba n m ódo su lt , hogy m ár n emcsak meg b es z élték. ha ne m m eg iSi te r ve z t ék . E z azonban m ég cs a k add ig [u to l-t, hogy fő ként a s p on t ónul szerze tt ism e r ete ke t, s l észb en a z é v e le j i Ielmér ések a lap ján szerze í t ism er ete ke t k g ta ös sze. Az os zt á ly ok program ja i e gyr e ga zdag a b ba k ká v áltak. Ez az ért vó l t le he t öv é, m ert a KISZ- munka évrő l évre konkrét t abb le tt, azaz mind jo bba n be le s zöv ő d ö tt az is kola é letébe. E p rog ra rn ek ta rta lmazták e gy iskola i újsá g és 2Z iro da lmi sz ín pa d fok ozat os ki épít ésé t. Az e lőbb i e lm aradt, a z u tób bi azonban hala d a m eg v a l ós u l ás ú tján . T a r tal m a ztá k a prugrn mo k az osztá lyonk én ti h aza i va gy k ü lföldi k ir ánduláso ka t. Igy j u totta k e l már C se hsz lo v ák.áb a, a N ém e t Dc m ok rnti k us K öztá rs a sá g ba . . és t ervezik a ba la toni üd ülés t. A z, a l eg n a gysze rű b b ezekben , ho gy ne m él sz ül ők se gtt s ég ével, a sz ül ök te rh ére aka rt ák és akar ják ezek et me g va Iósí t a n i, hane m a t e rm e l ő s z öv etkez e t e kb e n végze tt m un ka bó r éve l. Az osztá lyok progr a mj á na k legga zd aga b b ter ülete a KIS Z ke z I e m ánv e zt e s zemba tcn k én t i kl ub dél u tá nok s ze r ve z ésc . A programok éri ntkezte k ,P. isk olai és a KI SZ-p rogra m m a l is. Z g y részr .nv árt mu n k a t ábo ro k, lTJ, ., részt a g va logt úrák sz e rvez ósé né l. E progrru nokka l a z is kola olya n gaz:iag Ic-lkül e t ű emberek kiala k ítását vá llalt a , a mit a sz ül ök m á r nem vo lta k ké pese k É, m a m ár n em is k épes e k m e gva l ósf t an i. A z is kola i nevelés i progr a m még csak a la k ul. Még csa k kont ú r j a i lá t szan a k, bá l' a z o szt á ly főnöki te rv ek en I ú t tö bb von ás a már meg je le n '; Az,
12
hogy az iskol ai ny ár i k irán d uláso kat m ind en é vb en m e gren d e z t ék. DZ,. hogya munkat áborokba elk üld tük lán ya in k a t és fiaink at. Új abban a z az : új voná sa, hogy a s z űl ői munka k öz öss éget ne veljük. E z kezde tbe n úgy mer ült fel ,hogy a sz ü lői ért ekezl et en nevel ési el őad ás o cat ta r t unk, k éső b b már úgy , hogy m egszervezcük a TIT-tel karöltve a S'z ü lő k Akadé m iá ját. A szü lő k e gyrészt megh allgatással, másrészt ne velési terve ink m e gv a lós ításá ba va ló kapcscl ód ással h ál ált ák meg munkánkat. A zt nem . lehe t m ondan í, hogy a z ízlés, m od or És vi selkedés a la k it ás ána k te rve nem m e r ült. fel. Csak tud om ásul ve tt ü k ait a k é n ysze rű helyzet et, ho gy egy szerre mindent 'ne m leh et m egval ás ítan í. Oktatásunk és .nevel és ü n k erősö dő össz h a ng já na k e red ménye k ép pen ' tan ul óink mind többen jelentke ztek a tanulmányi és eg yé b versenyekre. K ezde tbe n csak egy-két kiválóbb és bátra bb tanuló oros zbó l, rne tema t ík áb ól ; k és őbb ' m ind többen és több tá r g yb ól. M a már a m atemat ika és orosz m ellett megj elent a fizika is . A megye i "K i rniben tu dós?"-ver:senyre m á r t ört énelemb ől , m a gyarból és kémi ából is jel entkeztek. Sőt. egy tanulónk: Sze gv ári K atalin ak tsz-e k kultur ális verseny én, az Endrődi C ipé sz Kt sz kép viseletéb en ve rsmond ásb él az országos d önt őb e jutott. E fejl őd és i tendenciák azo n ba n még nem ér k eztek od a , hogy a z egyén i ter vezése k és a k özöss ég í tervezése k mind az ok ta tá s ban , mind a nevelésbe n teljes öss zhangba ol vad ja na k, és segíts élc az iskolai tervezést. Ennek megvalósít ása a j övőre vár. Az a z igény nagy ígéret, hogy meg- o sz ülete tt a terv a z iskola i élet m inden te rületét fe l.rr;érni . szociológiai és ' lélektani m ódszerekkel, Ez át ala kulásban a te stület ' m a ga is ré szt ve tt. Az a munka, a melye t vé gzett, al ak ította ő t is . Változott a b ba n, ho gy e l sőso rb a n munkak özöss ége lebe n d olgoznak, abban, ho gy vitáik sze nvedé lyesek és lény egre törők ' lettek, abban, hogy a z emberi ér z ék e n ys ég en túl mind nyíltabbá váltak a z egymásna k szá n t bírálatok, m elyek mint mind mélyebb és ősz i n tébb tükrök se gítettek e gy más és önmaguk me gismerésében. A szakmai m ély ül és mellett, vele párhuzamos an fejlődött a testület tagjainak embersé ge is. E z eredményezte a zt, hogy a z ideológiai és politikai kérdések t íszt áz ódtak az ideológiai tanfolyamokon és a tantestületi s ze r ve zett, ill e tve spontán vitákon. Nem volt a tantestületnek egyetlen olyan tagja sem, aki vagy filozófiai vagy . di al ektikus és történelmi materializmus, vagy politikai ga zd aságtan, vagy ez eke t e lők és z í tő tanfolyamokon ne lett volna. Ma már jobban megértjük és eli smerjük vagy bírálj u k egymást, mint azel őt t. Jövőnk bi ztosítéka az , hogy egyre több a p árttagok sz ámai . kik e lvi szilérds águkkal, szocializrnus t építő ,tá rsad al m un k megvalósítás á na k vágyá va l tellen már m otor jai a nev el őtest ületnek . 1963-ban önálló, pedagógus p ártsza rv ezet is al akult. Ezf a fejl őd és i e red mé ny t értékelte az : 1961-62-es tanévben az 1957-58-as tanév m egáll apí tásainak végrehaj- · t ás át vizsgáló, megyei vissz atérő látogatás . Mi mutatja , ho gy dolgoztunk? Az eredmények. Eredmény az , hogy tanul óink versenyeznek . Eredmény a m índ ált a lá nosabbá váló politechn ik ai osztályok létrehozása. Eredmény a munkájuk, Az , am it a z óvodá sok .h a szn álna k : székek, sá rnlí k, az, amit a gyomai fürdő. átvett: heverők , t ogasok, az . a m i a tanári szoba dísze is , munkaeszköze is: :
13,
- a dol go zatok szekrén ye, az, a m ive l a fö ldra jz- tö rté ne lmi sze r tár is b ő- vü!t: a t érképtartó sze krény ele. Nem k is ered mény a z a m unk a se m , a m ivel tanuló ink a t ermel ős zöv e tk ez etekb e n d olgo zt ak. Az 1963-a s év ős zé n a harmad ik és negyed ik os zt ályosok c sak ma guk 43 DO n forin t érték ű t . d olgoztak . Az is e re d m ény , ho gya munk at áborckból nemegys zer e lhozkik a v ándorz ászlók at. Az is e red mé ny, ho gy m a guk a tan u lók vették meg a z iskola n a gy k épe r n v ós te levízi ój át. Ut ol jára m on dc rn, m ert e z muta tja m e g m unk ánk leg nag yob b eredményét, a zt, ho gy mind en tan uló nk , aki -csa k eg ye te m re vagy fő i sk ol ára , va gy m á s munkaterületre je lentkezett, tudásba n, embers égb en m eg állta a helyét , és elj ö n ré gi is kolá j á ba , hogy m unkánk gy ümölcséről, sa ját ma gukról büszkén bes z ámoljanak . Merre ta r t a m í iskolánk ? O lyan em be re k kia lakításának megvalósítása fel é, akik a technika, a tudományok, a m űvé sz et ek se gítségév el jell em ü knek el va ri gazda gság á ra , leszn e k sze rt, olyan sokol d al úa k . ho gya tá rs ad al m i fela datok nagy obb részében m egállják a hely üket. Is ko lá nk m á r az 1959-60- a s tan évve l m egkezdte az át al ak ulást. Ez a z iskola i é v volt HZ in duló 5+1 -E5 év. Az e zu tá n következő évek mi nden osztálya, ha h umán volt , h a reál , egy be n m unka-, az az politech nikai osztá ly is lett, Mé g az Hi60-a s évben m egvitatt uk azt a tervet is , amely a szakgimnáziumi os ztályok lét re hozá sá t cé lozta . Az 1964- 65-ös év m ár a megva lósítás é ve le sz számunkra is. Megval ósítan d ó egy állattenyésztő szakgi mn -áziurni osztály, amely a zt fog ja jelenteni , hogy sza k má t adunk tanul óink ke zébe, S ő t , m egv al ósulá s előt t , áll olyan szakgimnáziumi osztá ly is, m e ly ker e sk ed ői szakmára fog' képesítést a dn i. Nem je lenti ez azt, hogy a p olitechnikaí osztályok megszünnek, csak mege sztják a he ly ü ke t a szakgimnáziu mi osz t ályo k k a l. Ez az átalakulás isk ol ánkban m a m ár annyi ra i dőszerű . hogy mind a tan te stü le t, mind a m űvel őd ésü gy i os ztály, mind a M űv el őd é s ü gy í Miinsztérium foglal kozik ez áta lakul á s nev el ési é s oktatási kérdés év el. A tant estület kezd i gyakorlatt á te n n i a f eltételek fe lmé résé t és a ta n u l ő k t ervszer ű átseg ít ésé ne k módszere it az á lt a lá nos iskolák ból a g im n á ziu m e lső osztá lyá ba. Hogy jó úton járunk az t az 1963-64-es la né v m e gy e í m űv előd é sü g y i osztálya á lt a l tö r té nő ér tékelés is igazolta . És mivel 1962- be n or szá gos an m egvitattuk azokat a tanterveket is, meIye k megszabják m ajd az ilve n os zt ályok ba n is az ok tatás t . bi zv ás t mo nd, hatjuic új feladat ok , na gy s zer ű , e m ber i fel a d a tok ezek, és vá l laljuk a . megval ósít ását .
Iskolánk szerepe a járás miiueliidés ében. í r/ a: S olym osi .l án osné .,Nem a z a h el y a ctt oouü v n« , h all e m a m elyb ell llUl ac/lInk ."
i ont os. am elyet az az iJ'ány , (L , N . T o l sz t ,»))
S zü rk én, ha ngt a la nul és sze r én y e n te rü l el a H á r rn a g -K ő r ö s bal partj án ez a na gy fizikai és sze lle mi ene rg iá ka t r ejte gető na gyközsé g, Gyoma . Nevé t, történ e tét a z évszá zadok hu ll árnc ása í hol e l h a lv áuyí to t t ák , h o l íányes íte tt ék , de é lt , sziv ósa n, küzdve a földes ú r i e lny o m ók k a l, a tenn észe t í neh ézsé gekke l, é lt e a ma ga je llegze tes alföldi , fö ldszag ú éle tét. Talán ter m észet szabt a n eh ézsége k, a szikkel, ví zzel való viask od ás ak ad á lyozta m eg a ku ltúra temposabb ki virulas át eze n a táj on - talán " az ég ig ny úló g iz-g a zok" (Ad y ) akarták így - k i tud ja m á r m osl ? A z v iszo nt b iz tos, hogy m egv énkben is sokszor m e gelőzt ék so k mindenben . T öbben , úgy leh et, cs a k az e u r óp a l h í r ű Kn e r-nyomda miatt ism e r té k m eg nevé t. Gyom a Ie j l őd é s ét, kultú rs zln tj ét is a z a k ko r i társad almi rends ze r sz üksé g le tei, cé ljai elöntötték e l. La pozzu k fe l em l ék ezt et őül a " Bé kés vá r megye tört énete" cím ü könyve t, s a 262. oldalán a kö vetk e ző adato kat láthatju k: ,.Az e le m i népo ktatás 9 fe lek ezeti isk olá n k ív ül. 3 k özs égi, 2 urada lm i is kolában foly ik. Az el emi t ová b b képz és céljaira szoI g'3l az All am i Pol gári F iú - és Leá nyi s kola . Szakoktat ást a k özs ég t önálló ga zdaság i népi skeIában és a z ipa ros ta nonc-iskolában nye l' G yom a ifjúsága , Az isk olá n k ív üli népoktat ás t a he ly be li n é p m ű v e l é s i bi zotts ág irá nyítj a mínd a hel-, m ind a k ü lt er ü le te n (Csuda ba lla , Nyi la s, P óh a lorn ), az ös sze s iskolá k t a n e rő i n e k bevon ás ával . H a t évn él i d ő s e bb a n alf a bé ta 1386 va n a közs égben . m ég e lég m a gas ará ny ." Ez az idézet éke s bizony ítéka az ú r] M a gy arország k ul t úrpo li t ik á j án ak, m elyn ek jó volt ából pl. Gyo már» a fe ls zabad u lás el őtt a k öv etkez ő vo lt a h el yzet a ta n ügy l teki ntetben : = " ~
..,c ~
~ -c
c: O vada El emi is ko la P olgá ri is kola D iá kott hon '·
3 6
..::
~
-e
~
11:
."
~
~
"
c
2
3
II 1
..8
..,o
0
2 7 1
.
s-,
C
c
tI::
3
c
...~
l;l
Ö
7 30 2
15
"v.
..
"".,"
.., O
" .!:
.s OL
""-e'".
~ :.:I
"
'"
l>l
8"
O s-, 0
n
v•
0= ' ~
'"~
:ii"
:ö
4
7 82 16
3
2 11 35 5 1
N e v el ő o tth on
Óvcd a i és is kola i na p közi Ov ónö T an ító
3 23
5
'I' anár
2
2
29
ZI
II
8
3 II 1
4 II 2
Felszabadulás után Öv c d a
óvoda Alt al án os is kola Alt. is k . nap közi G imnázium Di á kotthon N a p k őzi s
1 3 7 2
29
1 1 1 14 27
18
32
:3
17 3
Neve l ő a t thon Ó vón ő
T a n ító AIl . isk . tanár G im ná ziumi tanár Képesítés nélküli nev e lö
19 35 30
9
:3 10 6
1 l l (3
4
46 107 90 17 8
Ezek a s zá m ol, önmaguk helyett besz él ne k . K ira jzolódik b el ő lü k az igazi kultúrpol itika, a melyn ek nín cs szü k s ége Ir ázisokra, semmitmondó sz óv u' ágokra. Ha csak egy-két összehasonlítást te szünk, már akkor is eliga zíta n a k bennünket a számok. Pl. a fel szabadulás előtt a gyomai járás ban összes e n 105 pedagógus m űk öd ött, ~ a felszab adulás után az 1959-j felméré s szerint 268, d e a zóta m ég több. É3 kik ezek ? Nem arisztokrat ák, han em n épi származásúak, néhányan a névtelen m í lli ókb ól, A következőkben tekintsük át , m ilyen munkát végzett tünk 10 év alatt :
nevelőtestüle
1. Oktatási területeken (továbbtanulás, versenyeredrn ények). 2. A levelező oktatásban, az orosh ázi kihelyezett os ztályokban, e zü stkalászos gazdatanfolyamokon. az ip a r os tanuló-iskolákban. 3. Kir ándul ások (belföldi és külf'öldl). 4. A színjátszás terűlet én. 5. A TIT-munkában . 8. Egyéb te rületeken (párt, tanács, sz ülői munkak özösség, nőtanác s). 1. A já rá s területén eddig nem volt gimná zium, csak két polgári iskol a. Most két gtmnázlumban szerethetik meg járásunk gyermekei az általámos m űvelts ég nélkülözhetetlen elemeit. A gyomai gimnázium 10 éves fenmá llá sa al a tt összese n 345 tanulanak adot t érettségi bizonyítv ányt, s e zek k özül 133 tanult tovább a le gk ül ünfé lé b b helyeken. Az egyetemekre, Iőis-
16
} -
k o l ákra és kező
í
el s ő f o kú
Iechn i k umokba, tan ít ó- és
elo szt ás szerint m entek:
31 végzett tanuló kö z ül
1958-ban 1959-ben 19GO-ban l f;6l- 'b en l fJ62-ben Wt·3-han
a követ-
ó v ó nő k é pz ö k be
. 74 59 58 64 59
vé gze tt végzett vé gz ett vég ze tt végzett
tanuló tanuló tanuló tanuló tanuló
3
k öz ül 25
k özül 24 k öz ü l 26
k öz ül 30
közül 25
:345 vé gzet t tanul ó k özül 133 Ez az összl étszám 38,55 s zá za lé k a. K e zd ő iskolától igen szép szám. Végzeitje ink pá lyaválasztása nagyon színes és változatos. A továbbtanuló 133 a k ö v e t k e z ő helyeken foly ta t ja tanulmányait : l. A lta l ános gim ná zium i és iskolai tanár
2. Ta n ító
3. Gy ógypeda gógia i tanár
4.
5. 6. 7. 8.
Ó v ó n ő
13.
Orvos Fogor vos Alla tor vos Gy ógys zer ész Gépészmé rnök Vegyészmé rnök Építészmérn ök Bán yarn érn ök K ert ész-agrármérnök
14.
K ül önb ö z ő
9.
10. ll.
12.
felsőfo k ú
13. K özgazdász
16. 17. 18. 19. 20. 21.
Fogász Katon atiszt Re pülőt iszi
Tengerésztiszt Fizikus ku ta tó Geológus
46 18 l 5 7 3 l 4 7 2 2
1
technikus
3 9 II 3 6 l l l 1
133 Növend é kein k kö zül legtöbben a pedagógu s pál yái választották, szám s zeri n t 'iO-en . Ez a to váb bt anul ók 52,6 sz ázaléka. T anárj el öltjeink Igen. sz éps n megálljá k helyüket a k ülönböz ő főisk olákon és egyetemeken , Vannak eg észe n kiem elked öle is, mint Izsó Gáb or, aki a szege di eg y e teme n, m in t ta n árseged m ű k öd ik. Schrőder Erzsébet m int magyar-német s za ko s a németnyelvészetben ért el kimag asló eredményt. Kitűnt még Cs . Szabó Már ia és Láb ád i Gi zella . Tanítóink k ő z ü l Bálint Mária emelked ík dd . Külön örö m szá m un kra , hogy volt di ákjaink gyakr a n felkeresik Iskol ánk a t. és e ngedé llyel óra l átoga t ás t is végeznek nálunk. 19y még kö zele bb ke rü lne k a gy a ko rla thoz, s ö sz tö n ző péld át mutatnak a kísebbe lenek . A tud om ányos munka iránt é r d ek l ő dö k k öz ül DinYaJ Zoltán , m ínt (2)
17
f izik us el nye r te a szov j et ösztönd íja t. F iat alj ai n k közül soka n község i, j árasi v agy megye i ösz tö nd íj jal ta n ul na k tovább . Is kola in k nev e lt jei kö zü] F ási Sán dor, Fekécs Irma , F ek écs Marg it, Gec sei G yöngy i, G yu r icza Juszti na , K ov ács Lá szló, Ma tu s ka J á nos, L. Papp Edi th, L. Papp .Julia nna, Nyil as Mikl ós, Szarka Emília , Szarka Ilo na és Var j ú P é te r járás u nk terület é n rnű k ö d i k, rész ben, m int m á r v égzet t , r észbern min t óra adó leve l ező főis ko lás. Az éven kénti egye temi és főisk olai felvé te le k magas s zá m a is bizonyít ja, ho gy l'e lsőoktat ás i i nt ézm én y ein k e lég ed et tek tan ítv á nyaink közé piskola i Je lkészü ltségé ve l. Orv c s j el ő l tj e i nk k öz ül A ra dszky Ed ith , Timár Margit és K u n Kata lin v égig m eg tarto ttá k ki tűn ő tan ul mány i ere d ményü ket. K özga zdásza in k az egye temi K IS Z-éle lb en pél da m u t a t óan te v ékenyked ne k . K r isz t G y u la egyeterni KI SZ - titká r , H om o k László, a. d i ák - s zo c i ál ia ügye k t itká ra volt. Sze re t ő El e mér az arab ny elv el sajátításá va l tűnt ki. H a nyecz Vince is kitűnő tan ulmány i eredm én y ű . Nem csak ez ek állnak he lyt, hanem 81 t öbb iek is, ha nem is ilye n k im aga sló m ód on . Na gy ö römü n kr e szo lg ál és munkakedv ünk et fokozza , hogy az e lv etett m ag sz ep en f ejlődik , s is k o l áín k sz ürkén ek látszó, p rop a ga nda né lkü li oktat ó-n evel ő rnu.nk ája b őve n h ozza gyümölcs eit. Ez ek csa k a to vábbtanulók. D e nem kiseb b é r té k ű a zok m uuk ája se m , akik a termel ésbe n helyezkedt ek e l. Polit eclhn ikai oktatás unk ered ményekép pen szé pe n jövedelmező sz akmákban tevékenykednek, mint h iva tásu ka t szerető szakm u nk ásck (E nd r éd i Ró za , D inya Erzs ébe t és Putnoki E rzsé bet). A Békéscsabán működő megvei peda gógiai 5+1- es osztál y tan ul ót : Deli Erzsébet, Garam völ gyi I bolva és Csontos Margit. A munkaoktat ás [ ót ékonyan érezt e ti hatás á t. A' k özsé g. a járá , k ulturál is s zintj ét e me lik a zok EI versenye r edmények is, amelyeket r észb en a spo r tba n, r észben pedi g tanulmány i té re n é r tü n k e l. Is ko km k minden évben rész t ves z a z Arany Dáni el ma tem atikai és a z e gy éb k öz éplskolai versen ye ken . Bár orszá gos he lye zés t. m ég nem é r tü nk el , de a megve i Io rd u l ók r a még mi nde n évben b ejut ottak t anul áink . Az l e lé r t v ers eny e redm ény ekről még k é s őbb a m e gfel e l ő helyen szé lu n k. i
,
2. A
LEVELE ZŐ
OKTATA S
i
Ai á lta lá nos m űvelts é g terjeszt ésé nek Je n tos es zk öze, ku l t úrforrada lm unk eg y ik c é l k i t ű z é se a fel nötte k ok ta t ása, a múlt hi ány c s s ágain ak ]
m egszünt et ése. Le vel ező ok tat á sunk t ört énet é r ől. e red mén yei ről m ég s zó- ! Junk, k iegé szít ésk éppen mo st csak i au ny i t , hogy a gyo ma i ta gozat mell etf más forrn ákban is foly ik a munka, Igy n ev el őt e s tül e tünk töb b ta g ja be- , k apcsolódott a z Oro sh á zi K ossu th La jos M e z ő g a zd a s á gj T echnikum ] ki helyezet t osz tá lya ina k okt at ás ába is. S leE István és 'I' öm ösvárl Ea lá z m é,' m int osztá l v f őn ö k. An drés i P á l, Csüllög Fere nc, Fe k ete Lá szló , M á thé Lá szl ó és Ronvec P á ln é, mint óraa dó k . Az ip aros ta n ulók ki ké pzésé ben is seg ltet.tü n k : Andrési P ál , D arv as T ibor , Sal lai Margit, mínt os ztályfő- ] n ök is : St ef István és 'I' ö rn ő s v á rí Balá zsé. , A n a gv nem zet ] fel ada tok m egold ása érde ké be n a tsz- fe jles zt és idősza·i kába n az egés z nevel őt estü le t bekapcsolód ott a m eggy ő z é s munk áj ába .
18
Többen , kü lönöse n F e k et e László, Herzbe rge r Tibor és S te f Is tvá n a ta n y a v ilá g ba is k im e nt ek, ho gy az egyé ni gazdáka t meg gy őz z é k a kolle ktiv izá lás helyesebb ú tjá ról. A fö l d m űvelő la kosság szak m ai tudás ának kolrsze r ű s í t é sé t szolgá lt á k az ez üst ka lás zos gazdata nfoly a mo k . Eze k sze rvez é.s ében ered mén yesöégében d r . Csók á si Béla járt elö l, ak i két év e n át vezetett ily en k iképz és t. Eze n k ív ü l szak m u n kásképző ta nfo lyam ot is szerve zett. A tsz-tagok k öz ül 24- en ered ményes vi zsgá t tette k Szabadkígy óson , s így 1.5- 20 fl ,,-al m a ga s a b b fizetés re ta rt h a tna k igé ny t. A ts z- fe jl esztésbe n k omol y segít~ége t jelentettek a gyo m a i És end rőd i tanya közpon to k b a n m eg ta r to tt fel v ilág os ít ó előadá sa i is . D r . Cs ók-ás i Bél a az ok ta tás t igyekez e tt összekapcsolni a m e g g y ő ző erejű sz emléltetéssel. Ennek é rdeké ben k ev és szabad i d e j é b ő l jutott kultúr m unkára is. t gy a z ezü st kalászos ga zd a ta nfolyam hallga tólval jól sikerül t k a ba rées tet re nd e ztek G y e m á n és Endr öd ön. A s z ép j ö v e d e J e m b ő l k öz ös k irá nd u lá st sze rv eze tt a Bala ton kö rn yé ké r e (I regszemcse , M artonv ás ár, S ina -telep, Ercsi , Bud a pes t és G öd öll ő ) . Eb ben rnunkáb an le lk esen tevékenyked ett m ég Bíró T eréz, Cs üll ög F e re nc és .Rcnyec Pá l, m in t éra ad ók. 3. KIR A N DU L ASOK a) A
uc1l'öld i IdníJHlulá sol, :
Az e lmé leti ok tat ás szín es ki e g é s zít ő i a z iskola i k ir ándul á sok. N evel ő 1es t üle lü n k ko mol y gon dot fordít a szóra k ozva oktatá s-nev el és m ódoza tai ra is. H a gy om ányos sá v ál ta k az év végi kirán dul á so k és a K ISZ gya logúrái. A I D év a la tt az "I smerd m egh a zád at!" mozgalo rm k ere téb en a cö ve t kező é v végi k irándul ásokat v ezettü k : l[J54-55. Deb rec en és körny éke. V e z e tő: Dr. Csókási B éla, k isé rő Bal ogh Bálint. 3;1 tanulóva l 1956- 57. P écs és k ör nyé ke (Siklós, H ar k á ny , S ikonda , Komló , Budapest). V e zet ő : Dr. Csó k ás i Bél a, kis érő : Balogh Bá lin t, Dar vas Tibor és Solymos í J á nosné , 58 tanu lóv al. 1958-59. Ves zp rém és környék e (A j k a , P ann onhalm a , Inota, He re n d , Badac sony, Si ófok , Ba lato n fü re d , K eszth ely), Budapest. V ez e t ő : D r. Csóká s i Béla , kí s érők : 'I'örnö s vá ri Bal á zsné és T akác s Esz ter. 1959-60. Sop ron és körn yé ke . Ve z e t ő : H er zbe rger TIbo r, k i s é r ő : Dr. Cs ók ási Bé la és Sallai M a rg it, 38 ta n u lóv a l. l D60- 61. M iskolc , D i ósgyő r , T apolc a , L ill af ür ed , Ruda bánya , A ggt el ek, Sáros pa ta k . Budapest. V e ze t ő : H erzb erger Tibo r, kis ér ő: Sol ym osi J án os és So ly ruo s i .lá n osué , 35 tanulóval. 1961-62. Pécs és k örnyéke (Sikonda, K omló, Siklós, Harkány, Dunaújv áros), Budapest. Vez et ő : H erzb erger T ibo r , kís érők : S ol ymosi Ján os, Sol ymosi J án osné, R onyec Pál, Ron yec P áln é és T ő mös vá rl Balá zsn é, 38 tanul óv al. &62- 63. Mátrafüre d, M át r a h áza , P a rá d , K ékes, G al y a t e t ő, Budap est, V ezető: H erzb erger T'ib or, kis ér ő: Solymosi J án os, Solvmosí J án osné és Cs ül lö g F erenc, 36 ta n ulóval .
19
1962-64. Veszprém És környéke. V e ze t ő : Dl' . Csó kás i Bél a , kis é r ő k S alyrn os i Já nos, So .y mcs i Já nos né és Ba logh Bálin t, 45 ta nul óval, Eze ken kív ül m inden évbe n meg. átogatj uk a szemok i szalma celul óz és k énsavgy ár a t . T öbb osz tá ly k irá nd ulás t is ve zet tü nk Sze ged r e, Kecs ke m étre, Salg óta rjá n ba , Gyu lá ra, D ebrec enbe, H ódrnez ő v á s á rh e l yr Szarvasra . K ir ándul ásaink at a z üzemi lá tagat áso kon kívül tört énelmi műv észet i, földraj zi, gazd as ág i szempontokkaJ kötjük össze, s val am e ny nyit múzeum- va gy sz ínt.éz tá toga t ássa l kap csol juk a leh etős ége k sz erint A képzőműv és z eti ismeretek Elmél yít és ét sz olgá lta egy művé s zett örténe t kirándulás Buda pestre I 9E·2 tavaszán, a hol a k ü lönfé le épít észeti s tílus kat t anulm ányoztuk rn ű e rnl ékeinken. M egtekintett ük a Nemzeti G al éri á és a Sz épműv é s z et í Mú zeu mot, majd sz ín h ázi e lő a d á s m egtekinté sé ve zártuk. Vezető : Solymosi J án osné, k isé r ő : Ronyec Pálné. A KISZ- ta go körében na gy ked veltségn ek örve nd a gy álegt úra . T öbb alkal o rum ismerk edtek felső b b Éves tanulóink ha zánk szépség eivel ilyen m ódo n il> Ez ekr ől r észl etesen a KISZ bes z ámol ójában szó lunk, Ezek en k ívül min den évben m egl át ogatják a mez ög a zd a s ág t va gy ip ari k iállítá s t is Dr Csókási Bél a vezeté s ével , Ezek jó a lkalm ai f ejl őd ő technikánk bi zon yít á sának. b) A k ülföldi ldr ándulások:
A hazai kir ándul ások meldett n övendék ei rrk l át ók örét bővítették a k ül földi csopo rt os ki.r ándul ások is. Ezek m egsze r vez ése Szőke S zab ol csn é dl' érdeme. H árom al k alommal k ís érte tanul óinkat k ü lf' ő ld re , s k omol y Él ménnyel ajándékozta meg őket. Útja iJk a k övetkezők voltak: 1. 1962. Csehszlov ákia, Prága, Ka rlsb ád, Marlenb ád . 1 h etes, 20 f ővel 1200 forintos. 2. 1963. Német Demokratí'kus Köztársas ág : B erll n, Linz, Strahlsund Schasnitz. 2 h etes, 38 fővel. R észv ételi d íj : 2064 Ft. Ebből 500 fo rint e adtak a sz ül ők, a többit a tanulők fi zika! munkával kerest ék meg. 3. 1964 nyarán Lengyelországba k ész ülnek -I hétre, 32 fővel. Részv étel díj : 1000 fo rint, eb ből 200 Ft-tal [ árulnak hozzá a szül ő k , a t öbb i sz int én a tanud ó'k U,eresték. Az NDK-ban h árom aUlkalommal kuld úrrn űsorral léptek fel , ennek k el' tében magyar-német számukat a d ta k e lő. A külföldi kieándulások a Szőkéné saj át oszt ályával rendezte. Eg y-ké t m ás osztálybeli j elentkez ő is sz ívesen l áttak A külf öldi utak m ellet t mé g hazaiaikart is sze rvezet nekik. 19y a né gy é v alatt. jMtak Szegeden , Budepesten, Parád on , Mátra házán és a K ékesen. Ezek díja it is k ev és szülői hozájárulással a tanu l ' gyű jtötték össze a tsz-ekben vállal! munkáju k j öve delm ébő l. A töb osztály is szervez a tanév végéig egy-egy osztálykir ándulást. 4. A SZlNJATSZAS Fi atal iskol ánk fi ata los hé vvel és magy é ln ia k a r ássa l fogott a kult úr terjeszt és éhez, a z em ber i lélek kí m úverés éh ez, é r zelm i életéne}, sz ínes ít és é hez, g a zdag ítá sához. R ögt öri az első évekb e n sz ín já tszó CSOPOI'tot s ze rvez
20
' t ÜJ1:k. Isk ol á nk jele nt ő s nek mondh a tó sz ínjátszó h a gyomá nyo k ra te ki n t ett
. v issza . Sz inte m egal a'ku l ása óta évi progra m ja volt eg y-egy darabbal lépni a gyom a i, e n drődi, d é vaványai , í.lletve a h unya i k öz ön s ég elé. ( Ez t a mu nk át m ég a gim náziu m hel yén lévő óvónőképző k ezd te el. Da r : v as T ibo r rend ez é s ébenel őad t ák K isfaludy K ároly Kérők című mü~é t. A : ; Gyulá ra került óvón ő k épző helyé t II gimná zium fogl alta el. -; Az e lke zde tt ú ton indult m eg a szakkó r m unkája az 1955-56. ta névb en . t U ja b b K isfaludy-darab ker ült színre, a Csa lód ások, Soly rnos i J á nosn é és I a rv as Tibor ren dezésé ben. A szóra kozta táson kív ül bem u ta tkozó jelle ge ;.is volt e n ne k az e lőad ásnak C s ecsemő k orá t élő iskolá nk sze re pl ésé t t áI m ogat ó, lelkes ö rö mmel f ogad tá k minden ütt. S e z jó b iztat ás volt a to. á bbi m unkára . A sz ín já tsz ó csop ort m ell ett í.roda lru i sz akkör is műkö dött, ~So lym o s i J á nosn é vezetésé vel. Ennek ke ret én belül a ve rs mo nd ás művé l:szet é ve l és az e u rópa i h írű Kn er-n yomda hagyatékán ak feld o lgozás á val ' f ogl a lkozta k . Az 1856-57. ta né vben kerül t iskolá n k h oz Balogh J ózsef, I· e t t ől k ezd ve az ő it á ny ít ása a la tt m ég komolyabb ered m ényeket ért e k , rel szí njátszé in k. P reg ra mj u k vá lt oza tos ternatik ájú volt:
I'
M órica Zs igmo nd : Lé gy jó mi nd ha l álig, M a iiere : K ép ze l t be teg, Dobozi Imre : Szélvihar, T a bi Lá szló : Kü lön leges v il ág n a p .
E ze nkív ü l több egyfe lvo násos da r a bo t is adtak elő . J elen leg Welle zen telt ví z és ko kai n c í m ű komé diája nak e lőadására k észüln e k . A b ernul ta tot t dara bok k öz ü! tal á n legs ike r ü lte b b volt a Légy jól m ind h al álig és Szé lvi ha r . A z e lő b b i t Orosh áz án és B ék éscsa bá n . a z ut ób bit B ék éscsa J b á n adtá k e lő , a me gv ei fe szt ivá l kere tébe n . A sza k k ör igen v á lto zéko ny »I étsz árn m a l m űk ödöt t . Alt a lába n azok v olt a k ta gjai, a ki k a k és z ü lő da'a bba n sze re pe lte k . A sz a k ko r mu nk á j á ban komoly n ehé zsége t ok ozo tt z a k örü lm ény , hogy a m ár meg isme r t vagy ki forr o tt te h et s é g ű d iákjain k a n ul má nya ik végez tével másfelé ker ülte k . Év r ő l évre ku ta tn i ke lle tt új a gok ut án, ak iknél meg kell et t vi zsg ál n i, m egfele l- e beszéd techn ik á j uk, ~.€g ~' é n i s ég ük . Me n nvire hason lítanak a darabban a lakí ta ndó h őshö z, m ozI ··á su k, han gj uk alka lma ssá teszi-e ő k e t a s zín pad i sz er ep lés re ? Sok-sok j ' /ere j té ke s ór át jel ent e t t az e lőad á s okra val ó fe lkészül és. A z összeolvasó tp róboá k tól k ezd ve a vé gs ő megformá lás hoz re ngete get ke lle tt d iá kjai n k nak \. n egt an u lniu k. P l. a h ő s jell em ének , lelki állapo tának. társad al mi helyzelté ne k m egér tésé ve l s ike r ült a d ar abot csiszoltabbá t e n n i. E fáradsá gos ) .nu n ka e red mé n ye ké n t tud at osabbá v ált benn ü k a m űv e k s zép s égé nek ' izsgá la ta . Ig ényeseb bekk é le t te k, be léj ük olt ódott a drá m a i a l kotá sok ze re tet e . A di á kok o ktat ásári tú lme n ően n em kis szerepe va n a s zak kö r ek a já rá s k ult urá lis éle té ne k é lé n k ít ésé ben s a já r ás k özs ége i s z ül ő i n u nkaköz öss égei n ek a kt iv izál ás ába n . -; Balogh J ózse f m indig n a gy s zeret et tel , od aadással fogl al kozott ta n uló~·l n k k a l. A prób ák és el őadá so k összeka pcso lt ák szerepl ő i vel, s e nn ek ~-6 z á m ta la n tanúj elét. is ad tá k.
21
5. A TI T -MUNKA A gazdasági erőgyűjtés , a poli tika i á tsze rve zés mellett nagyon fon tos a tudatátalak ítás . Ez a p ártrnunka egyik for má ja is. Testületünk első perctől fogva bekapcsolódott a kultur ális Icrradalom küzdelme ibe a TIT kere tein belül is. 1960 előtt nemi volt jár ásí szervezet, a megye irányításával folyt a TIT-munka. A 'helyi megbízott testületünk tagja Bíró Teré z volt. Az ő érdeme, hogy mímd a járás, rnind Gyoma község területén aktívnak mondh a tó kultúrrnu nka folyt. A gyomai TIT-szerveze t m unk ájában testületünkből Bíró T eréz, Da rvas Tibor, Solyrnosí Jánosné és Tő mösvárí Balázsné tevékenykedett kezde ttő] fogva. Az üzemekben. tsz-ekben és a n ötan ácsban uart ct tu n k természettudományi, ismeretterjesztő, politikai, iroda lmi, történelmi, földrajzi és pedagógiai előadásoka t, gya kran fil mvetítésekkel egy beka pcsolva . Ezek mellett színte hetenként m eg. jelentünk az óv od ákba n . felváltva hol az egyikben, hol a más ikban, s az o ttani szülői összejöve teleken n evelési tárgyú megbeszéléseket ta rtottunk. A járás TIT-ügyeit Bíró Teréz fogta át. Nagy lelkiismeretességgel, ügybuzgalommal, m inde n tiszteletdíj nélkül éveken át szervezte a já rá si előa dá so k a t. Sokat fá ra dozott, mínt Gyoma sz ül ötte, kőzs ége, já r ása kultur ális szintj ének emel éséér t. Ú ttörő, áldozatos munk ájá ért köszönet illetL I960-ban lett ön álló j ár ási szerveze t ünk, megfelelő szakoszt ályokkal. 1961. be n még nagyobb tempóval indult meg a TIT-tevékenység, s te s t ü letünk komoly tám ogatását élvezte. Az einekség tagj ai voltak : Bíró Teréz, No· nyec Pál, St ef István és Tömösvári Balázsné, akik egy-egy szakoszt ályt irány ítottak. Az I96l-es megyei küldö ttek köz ött találjuk Bíró Ter ézt él Herzberger Tibort. Az 1964-i tisztújító vátas zt ásox alapján iskolánk ismét nagy százalékban vette ki részét. A 15 j árást elnökségi tag k öz ül j iskolánk nevelője: Bíró Teréz, Fekete László, Herzbe rger Tibor, Sol ymosi Jánosné és Ronyec P ál. A járás 8 sza kosz tá lyából n égyn e k gimnáziumi nevelő a vez etője (irodalom , rn űv é s zet: Solyrnosi Ján osné, ilzi ka, ké m ia : Fekete László és Ronyec Pál, b io lógia : Bíró Teréz). Ez az összlétszám 50 sz ázaléka. Me gyei k üldölt: Herzberger Tibor és Solymosi Ján osné. A 'helyi m egbízo tt H er zberger Tibor. A z ő é rdem e, ho gy h ár om év ót a pontosan megtartanak mi nden leszerződ öt t el őad ást . A z elmúlt h á rom év ben m ind ig tö b b és több e lő a dás t vállaltak n evelőirrk, s így v á ll lehe tségessé, hogy az előad ásokat s za ks z erűs i t e t t ük. E záltal az e l őa d ások sz ínv onala em e lkedett, s a szakosztályok jól műk ődtek, A gy oma i já rás TIT-munkájában két, év óta ú j voná s "A s zülők ak a d émi ája" . Hat el őadásból álló sorozat. Ez t is test üle tünk tagjai látták el: Herzberger T ibor, Fe ke te László, Sol ymosi Jánosné és Darvas Tibor . A TIT-mu nk a el ő m o zd ít á s á é r t a me gy ei szarveze t H e r zb e rger Ti bo rt éi Sol ymosi Ján osn é t elis me r ő lev é lben r észesítette. H erzber ge r Ti bor ren dkívü li el ől éptet e s t is ka po tt jó m u n k áj á ért . A joá rás él énk ül ő ku ltúrrnunk áját rnuta tja az is, ho gy a m egyében az e lsők k özott ve ze ttü k be a k onzultác iós TIT e l őadás-s oro z atokat , k ül ön í éle t á rgy k ö r ö k b ő l. Is kol ánk nevelő i je len té ke ny részt ve tt ek ki a z el ő adás o k me g tartásá ból is . Csa k e b ben a ta névben több min t _40 e l őa d á st tart ott a k k ülö nböz ö sz erv ek nél.
22
A kogre sszus s ze lle rn ébe n még tanyai előa d á so k ra is kimentek, küJönösen Fe kete László és Herzberger Tibor. Nagyon változatosak a sz ínhelyek is, ahol megfordultak : lsz -ekben, ktsz-ben, háziipari sz övetkezetben, a népfr on tb an, a n ő t an ácsban é s a honv édségnél. A bevonulások alkalmával ku lt ú r m ű sort adtak diákjaink is. A munk á s őrségb en közsegí ünnepélyek a lkal máva l k öz re rnű kö d t e k . Altalában nincsen olyan kérés, amelyet a ren delk Ezésre álló e rő k h öz képest ki ne el ég ítettek volna. A közsé gi kultú r frontokon kívül a járási megmozdulásokon is iskolánk neve í öí, tamriói jele ntlk a köz öns égb ázist. A TIT önálló m űk ödése óta 19V2-ben "A z Új Írás" öt. fiatal író-költő munkat ársával találkoztak jól siker ült a n ké t formájában; 196:>b an Leszja U kra inka ukrán k ölt ön ő emlékestjén Radó György író fu mű ford ító is len t járt Gyomán; l SeS- ban Timár Má té író va l, mírrt járásunk szülött jével kétszer, Gergely Má r la i r ó n őv e l egys zer talá lkoztak. Nem túl sok ez a megmozdulás, de bizta tó s rem é l he t ő l e g még növekedni fog az igény is, a rendezvények száma is. 6. A NEVE LÖT EST ÜL ET EGYÉB TERüLETEKEN VÉGZETT MUNKAJA P
23
ta ní t, Stef , István a m egy ei id eol ógi ai tov á bb kép zés filozófiai tanfoly a mát veze ti ha t év óta. A [ árás i KISZ po litikai köré ben elő a d o tt, az oros házi k ihelyeze t t osz tá ly t veze tte mi n t oszt ályf ő n ök, n égy é ve n át. Sző ke Szabolcsn é dr. az iskol a i kult úrrendezv énye k te véken y sze rve zőj e . E mell et t a hel ybe li II. á lta lános isk ol á ban , mi n t sz ül ö a s z ü lő i m u nkakö zöss ág kul t ú rfel e l ő se . A bevon u lá sok a lkalmáv a l a hon vé dség megh ívása inak ta n ulóiva l egy ü tt elege t te t t, s k ul t úr m űsor t a dott több a lkal omma l. A l e v e lező tagoza to n tan ít . Néme th S án dorné Salla l Ma rgi t a j ár á s! s por tszerveze t el nökség i ta gja. Az ip arit anul ó- Lsk ol á ban os z t ályfőnök és t a n ít. R on vec Pá ln é T ak á cs Eszt e!' TIT- ta g, a z o r osh ázi , e ndrő d i és a h ely i l e ve l ez ő ta goza ton ta n ít. A z is kola i V ör öskeresz - veze t őj e . N e ve l ő t e s t ű le lün k ezeke n k ív ü l a né pszá m l ál ás , a sz- Ie j les zt és , az á tsze r vezés i d ő s zaká ba n is h a t ék onv an k ö z r em ű kö d ö tt . í
A SZ ÜL Ö I IVI U NK AK ÖZ ÖSSE G !VIUNKA JA A fel sz a ba d u lá s é ta közoktatás u n kba n kül ő n l e g e s szí n t ka p att a k öz össegi gon do la t, a me ly tá rsa dal m i ren d szer ü n k l én y e g é b ő l k öve tkezik. A n e v e l és há rom t énye zője : a s z ü l ő i há z, a gye r me k és az is kola soh a n em á llt oly an szeros egységben , m in t n ap ja inkba n . A cs a l ád és a z iskola együ tt műk ö dé s e, kölcsön ös tá mo gatésa a fels za ba d u lás ót a vá lt á lta lá n os sá, k öz üggv é. í gy volt ez ná lu n k is. M in t, a m ikor ki sgye rm e k születik a csa lá d ba n, Éppen 0lY8n é r deklő dő sze re tett e l, tám oga tó, seg í tő go ndo sk odással állt ak ő r t ta n ul óink szü le i a já rá s. a k ko r m ég egye tt c n, köz épisk olá ja bö l c s őj é n é l. És l igv e lték , fe lk aroltá k m inden é le tje let. A sz ü l ő i s zívek h ál ás szer e te te k ísérl e e ls ő le p ése in ke r. Együ tt a ggód t u nk, tö pr eng t ün k . ha ne hézsége in k volt a k . eg y ü n ör ü lt ün k a pró, ke zde tle ge s si ke i -e in k n e k, s egy ü tt cs illogta k öröm kö nnye k s ze m ün k b e n . a m ikor m un k án k ered m énve le én t el ős z ö r ha ngzott ak [el a " Ballag rr.á r a v én d iá k . .." a k ko rdja i a gyo ma i járás e l s ő gimnáz iu mába n. Es a zóta is , a z e l s ő é ve kb en is. m ind ig szá mí thatt u nk rá j uk. Már az e lső ta névb e n m ega lak ult az S2M Szc n rla Is tvánn é vez et ésév el , s a zó ta is szépe n m ű k ő d i k . Cs a k az any a i s z íve k ké pesek azo n na l meg ére zn i, hogy m íko r m ir e vo lt és van sz ük s ég ün k . Így teaes tét , ká v éd étu tá nr re ndez te k, hogy le gye n egy ki s an yagi ala p j uk. A z é v i na gy r en dez vé nyek et ő k sz er vezté k, a m ikor a z el őa d ói s z a k k ör, sz ínját szóink ha gyom án yos elő a dás a i k k al fe ll épt e k az egész já rá s te r üle t én. F a r san gi ála r cos b ála k a t . ős sz e l s z üret i m ul a tságoka t ren dez te k eze rny i ö tle tt el . a z a nya g i s ik e r b ől a z é v vég i k irándu lso ka t seg í te t té k, és e b b ő l vá sá roltá k m eg a jutal om k ön y v ek e t is. Volt. ide jü k a to r nat e r m e t k imesze lni, a z ú j pa r ke ttá t re nd be hozni , a z isk olai k irá nd u láso kra csepe i tja inkat el k ís ér ní , h ogy a fe lügye le tbe n s egí tsen ek. De sz ámta la n Ese tbe n ke r es té k [e l a z o ly an gye r me ke k s z üle i t is, a ho l ne velés i vagy egyéb pro blé m á k a kad ta le S zül ő i go nd os kodás u k k ite rjedt mi nd e n re. A z á llam i g on dozo tta k ügye ivel k ül ön Io glal ko zt ak . R á szorul t ta n u lóin k k öz ül n éh ánvn ak f' e h érncrnű t , r u hát És téli kabá tot v ás árol tak, és az iskola i kön y v tárat. gva r a plto tt ák. I s k c l á nlo seg ítésébe n szi n te ve rsen ye ztek egy m á ssal az e n d rőd i, d éva vá nv al és a gyom a i csoport ok . A já rá s
24
t erü le té n SZ M-a lcsopor tja in k voltak és vannak kül ön veze t ő s é g gel. Az o tt a n i ügyeket ők intézik, vidéki rend ezvényeinket ők szervezt ék, Feledhe te tlEn é lm é ny m a radt minden s zerepl ő tanul énk számára egy -egy' endr őd i , hunyai vagy d évaványai el őadás, amelyet a sz ül ők ga zd ag ve nd égVi tá ssa l és d iákbállal te tt e k emlé kezet e ssé . Ne v e l őt esWl etünk sokat törőd ött az SZM munkáj ával , és igyekezett m ind en tám oga tást m eg adni. így patronáló n evelők álltak a vid é ki csopor tja in k m ellel t . Az end rődi ekn ek S oly rnos i Jánosné, a dévav ányaiak, na k Cs ül'lög Fer e nc, a hunyaiaknak Bíró T eréz vo lt az ö ssze k ö tő j ü k . Vi dé ki cso port jaink vezet ősége tagja volt az is k ola i cs úc svcze t ő s é gn e k , s a ne v elő k k özü l Solymos i Jánosné volt az S ZM -fel elős, akinek fe la d at a v c l t a cso por tok munk áj át sz e r vezn í, összehangolni. A jó k apcsolat k i épít és ét szolgá lt ák a v idéken is m egta rt o tt s z ül ői ér te kezle te k, a m e lye k re ese te n ké n t egysz err e többe n is kim entek a n eve lő k k öz ül, s a h e lvszinen be széltü k, oldottuk m eg a felmerü lt kérdése ket. Il ye n kor pe dagógia i e l ő a d ás o k a t is tarto tt un k. A sz ül ők ko rs zerű ne velé si ismerete it igy ekeztünk e lmély ít e n i nz öss ze vo n t s z ü l őí ér te kezl e te k a lka lmá val m egta r to tt neve lés i t á rg y ú el ő ad ásokk al , melyeke t film va gy v it a kö vete t. A s zül ők h ál ása k is volt a k a z iskola t ö rőd é s é ért . irá nyító go nd os leod a s á ért . Nek ü n k, n e vel őkn e k is jó lese tt a sz ülö í bi zal om é s ra gaszkod ás sz á m tal a n m eg ny il vá n u lá sa. A pe da gógus na pok a lka lm áva l ba rá ti ta lálkoz ókat r e nd ezt e k, ah ol m ég töb b l ehet ő ség nyíl t a k öz ve tlen. együtt érz ő b e sz élgel ése k re . Azonban ne m ezt tek intjük a k a pcse la tok f ok m érő jé n e k 8; s ő s ol' b a n , ha nem az t a t a n á c s k é r ő bi zal m uk at, a m ell ye l gyak ra n f e lkeres ik isk olá nk at , s az ok at a ba r áti érzés e ket , a me lye k m eg mara dt ak gy e rm e k ü k ére t tság ij e u tá n ls. Tí z é v nem n agy i d ő. Bi ztos, ho gy rn ág többe t te he tt ün k vol na , h a kev eseb b aka d ál ly a l, ne h ézséggel ke ll e tt voln a kü z d e n ünk , m in t a m e nn y i e lh árí t ása várt rá n k. E zt a tiz e sz t end ő t csa k al t ána k te k in tj ü k, s bi zta tó ávla t ai nk , gy önv ö: li n ev el ői fe la d a taink a dj ák az t a l e n dí t ő erőt . m ely k él~ 2 s s é fog ja te n n i testüle t ün k e t a gyo mai g im náz iu m él ete k övet kező Iejezeteln ek m ég ga zda ga bb, sz rnese b b, ta rt a lm a sa b b ki t ölt és ére , m egvel ósit ásái a . A sz ü l ő ! munka k öz öss ég nemcsak a z iskol a gond ja iba n és ö rö me ibe n ve .t rés zt, ha ne m a szc mo rú k öte lessége k tel jes ít ésébe n is. A 10 é v a la tt há l :1B n költözt ek cl az é l ő k so rá ból k özül ünk. s a sz ü l ők ez a lkal mak kor is bekapeso l ódt a k a vég tisz te letadásba . IDBe- ba n tra g ikus h ir te len sé gge l sza ka d t m eg ifj ú éle te V. B al og h RóZ[) II IB o szt élv es ta n ulónak . Az ő e m lék ér e a z SZ iVI a la pít vá ny t tett, Azóta min d en é v végén 200 F t ju ta lemba n részesíte ne k egy m in d e nkori I I 'B eszt ály es ta n ulót, a ki péld á s m a g at a r tá sá va l, szorgalmá val , t an ul m án y i e red ményéve l m éltó r á . Az SZM m agá én a k tek in ti Is kol án ka t . s finom müszerként rea gál ' az isko lai é le t m ind en m ozza nat ára , Csak így, k éz a k ézbe n le he t ü n k l, é pe sek a j ö v ő terve ine k va ló ra vált á sá ra . í
í
25
A szakmai előképzés öt éve Írta : ROllyec Pál
Az 5+1-ES sza k m a i előképzés 1959 ő s zén indult meg iskolánkban . A k ezd et nem vo lt könnyű. Egy eddig isme retlen, me rőben új oktat ási for ma m egindítása új feladatokat rótt az iskola vezetésére és nevel őtes tüle l ére . Az éle t által felvete tt k övetelményele megvalósítása magában az élet ben, az üzemekben és m e z ögazdas ágl t ermelőszövetkezetekben vet ett e fe l a problémákat. Számtalan tisztázatlan kérdés merült f el mind a z üzemek, m in d az iskola részéről , m elyek megoldása nem volt k önn y ű feladat. Eze k ről a problémákról a kés őbbiekben lesz sz ó. Ma má r jó é rzésse l teki ntü nk v iss za a kezdeti lép ésekre. Problémáin k u gyan még a kad na k , de korántsem olyan. jellegűek, mint kezd e tben. Mi el ő t t r á té rn énk az elmúl t ö t év eredmé nyeinek felvázol ására, nézzü k m eg, hogy an is á ll u nk, ma! . A SZAKMAI ELÖKÉP ZÉS JELENLEG I HELYZETE Az lS63-64. tan évben tíz osz t éllyal indultunk. Ezelo közül e gy osztá ly nem rés zesül sza k m ai el őkép z ésben. A csoportok sza k m á k szer ín t l elo sztá sa m ind en é vbe n gon dos k örült ek in tést igényelt . Az 1963. évi ok tóber l-i s ta tisz tika i Ielm érés adata i szer in t a következő sza k má k ok tat ása foly ik ; Évfol vem (u,zlllly)
Sznksaám
Szokmo
I.étsz áru
Bnzts üzem
K örösi All am i Gazdas á g Körösi Állami G a zdasá g
I/A
222 2
S ertést e n y é sz tő
37
I/ B
222 G
Tejgazdasági szakm u nkás B ú tor asztalos
21
1113 I/C
n :17 1412
Kísér ő
II /B
Női
szabó (francia)
C t pőfe l ső rés z- k é s zitő
Mez őb er én yi
13
10
2212 lVrg. gépsze re lő 13 (cs a k az I/ C o szt ályban ) Ba log B álin t o szt B útoraszt alos 9 1113
Fa ipari K tsz End rődi Sz abó K tsz 'Endr ő di C ip ész K t-"z AM G . G yom a ál yfő n ök .
NI ező b e rényi
Faipari K Isz
26
ÉvfolYAm (osztály)
II /C
K is é r ő
Szakszüm
SZAkmA
Létszám
Rázi-tüZCDl
2216
Szá n tóf öld i
to
K ör ös i Allami '
1412 1414
Cip ő f e l s ő r é s z
1317
N ői
riö vénytermesz tö k ész it ö
Cipé sz
szabó (fran cia )
G a zd aság C ipész K tsz
E ndrő di
18 29
End rő d i
11
Mez öberén yí Fai p a ri Ktsz End rő di S za bó
S zabó · K ts z
ni nc s .
III/A , B
1113
Bú tora szt al os
1117
N ői
1615 1616 1617 2231
K é zi
s z a b ó (fr an c ia )
27
K tsz Bé k és m e g yeí
sze d ő
K ön y v k ö t ő
5
Ny omdaipari V. gyo m a i ü zem egy sége . gyo m a i A lk ot má ny Tsz
M a ga snyom ó g ép es te r Zö ld s ég ter m el ő
25
zö ld ségh a jta tó K i sé rő
n incs
512
IV/A , B
1113
Au t ó s ze re l ő
9
Búto ra s zta los
7
1316
N ői
sza bó (a n go l)
2212 2231
M g.
gé p szere lő
Békésc sa ba i 8- as sz. AK O V gyo ma i üzeme , M ez őb er ény]
Faipari Kt sz Endrődi S zabó
14
K tsz
K i s érő
A MG. Gyom a 19 Alk otm á ny T sz , Zöld s é gt er m el ő zöl dséghajtató G y oma (cs,a lk az ip ari szaíkrn áikb an ): Csüllög Fere n c, a I V IB oszt ály B
o s zt át yr ő n ö lce.
M e z őb e r én yi
Fai p ar i K ts z
gyorrsa i ü ze megy ségével csu pánt a ny ári t erme l ő gya ko rla to k
h íztce ítás ára
A Gyo rn a i F a ipari K tsz-el , ill e tv e je len le g a va n
sze rző dés ü n k .
B útor asztalos tanul óink m índ 11 négy é v be n az iskola
műh e ly
ében dolgoznak. A z ÖSSZES m ez ő gn zd a s á gi s za k m ai e lőké pzés el méleli és gyakor la ti ok ta tás á t az isko la t örzs állo mány áb a n l év ő k ét n ev el őn k : d r , Gyök ös Zol t ánn é és d r, Csó k á si B él a m e z ő ga zda s á g i m érn ök ök lá tjá k EJ. A f els őbb osz tályoso k szak m a i el ők ép z é s é t é vfol yam onkén t bonto t t u k n é gy cso p ort ra, bár a felső b b eszbályokba n töb b csop or t is tal álhat ó. A n ői s za bó szakm ába n a z el ső k ét év b en az is'k oJá ban d olgozn ak t anulói nk Bíró Ter éz vezetés éve l, a h a r m a d ik oszt álytó l ke zdve k e rül ne k ki 8Z E n drőd i Sz a b :í K tsz-b e , A z ok ta tá s feltétele ine k l ok c za tos jav u lás a , az üze mek s tabilizál ód á sa le he t öv é te lte, hogy e b be n az év ben e lőszö r m egs zü nt ess ük a m ás od ik és har madik osztályosok k ísére té l. Az l[J62-63. ta n év VÉgén e gy osz tál y u n k szakma i m i n ö s í t ő v izs gá t let t. Cs oport beosz t úsuk a k ö v e t k e z ő voll: <[33 La ka tcs (ölta l ánoc) Vízgép észe li V . 7 G y oma
27
Bú tora s z ta los 11 G y omai F aipari Ktsz 1113 2 AMG. Gyo ma M g, gé p sz ere lő 2212 1') K örös i Ál l amí Gazd . B ar c rnfi t en yé s z t ő 2224 A 32 ta n u ló k özül 28 tel.t sza k mai m inősit ő v izs gá t. A,
v izsgá k e r eclm énye i : S zak ma Bú tor asz ta les M g, gé psze re lő Barom f i t enyé s zt ő L aka tos
Ki v ál óari J ól Ielel t m eg
M egfelel t
ID 5 5
:~
2
A 20 tanu ló k öz ül 7 va gy a szakm ában ta n u l tov ább, va gy a szak m á ba n, min f ipa ri la nul ó foly ta tja tan u lm á ny a it.
A sza k m a i e lő képz é s ed d ig i i d ő s z a k á b a e z, vala m in t. a je le n leg i n eg ye d ik osztá ly jele n te l té k szá m u n kra a kísé r le ti id ő szakot , d o egyben a legtö b b pro b l érnát is . A vál s ágos i dő s za k o t a sza k ok tat ók 'és az ü ze mek n em egyszeri v álta k oz ása , a ta n k ön y v és n é h án y szakmáb an a m e gfel el ő ta n te r vi anyag h iá ny a , a gya k ra n j e l e n t k e z ő p én z ügv í p robl ém ák jele n te tt é k sz á m u n k ra . Ebben az időb en se m az isk ol avezet és , sem a z ü zem e k n e m lá t tak tisztán az e lvi és gya korta u m egval ósí tá s h ely es kialakít ásában . El k ell e tt te lni egy pár év ne k ahhoz, h ogya ke zd et i bi zonyta la nk od á s és tap ogató z ás h el y es gyakorl attá v·jl jon . A k ezdeti i d ő s z a k b a n k ül ön k i ke ll emelnem Cs ü llög F er e n c és dr. C s ók ás] E éla n evelők ú ttörő jelleg ű mu nk áját. Az ut óbbit e lsösoi ban a m e z ő g a z d a s á g i sz a ko k ta tá s szorga lm a ., zá sáb a n , C s üllö g ka rt -árs mun k áj át pe d ig az ü zeme k és az isko la k özötti fo lya ma tes kap csolat bi zt csi t ásába n , am elyet m in t k ís ér ó t an á r oldo t t me g. AZ ü ZEMEK KI VA L AS ZT AS A I p ari sz a k okta tásra G y o m án k e vés ü ze m a lk a lm as . A m e gl év ő ü ze m ek kö zül a v ízg ép és ze ti v áll a la tt a l, a Me zőb eré ny i Fai pari K h z-el, a B ékés m e gv el Ny om da ipari Váll al a f gy e m a i üze m egv s égé v c l (v o lt Kn e r ny om d a) , a m e z ög a zd asá g i gé páslo m áss al, v a la mint a Bék éscsaba! [J-a s sz. A[\:OV g yo m ai üzemeg ys égével vet tü k fel a kap csol a to t. Eze k az ü zeme k azon b a n m a x im ál isan 10 tanu lót k épe se k b efogadn i. Ez a té ny m eg ne h ezít i a z os ztályo k sz ak ma i sz étoszt ásá t, h iszen lelj es osztá ly ip a r i beábl ása n e m l h e ts égos. En nek m egf e l elő e n a z oszt ályoka t általá ba n ipar i és m e z ő g a z d a sá g i szak mákra b on tottu k kev és k ív étc llel. A z E n d rő di S zab ó K Isz-e l in d ul ásko r. a z E n d rő d i Ci pé sz Ki sz-e l pe di g k é l éve vettük f el a k apcs elatot. Az u tóbbi ü ze me kben le ü l ön ösen jó ok ta t á s i felt é tel ek a la k ult ak ki. A j öv ő ben elsősorba n a két e n drőd i üzem m e l, a M e z őb e r én y i F a ip a r i Kl sz-el é s a n yomdával s zere tn én k sta bi lizúln í ka p cs ola tamk a t. B izony os m érl ék ig id eá li s h el y zet a lak u lt k i a z E n d r őd i Cip ész K tsz- be n , ahol k ül ő n sz ak ok ta tó a z üz em sa ját ta nm űh ely ében f og la lk ozik taí í
nul óin k k al,
28
Az üzemek vezetőinek, oktatóinak, szakmunk ásamak a szakmai előké p - z-éshez való hozz állása jelenleg is, de a m últb an is p ozitív jellegű volt. Aíkadtak ugyan néhány kérdésben nézetelt érések, (a nyáli termelő gYR'I~OL _ Iatoík magszervezése, a tanul ők .bé r ez és ej vezeket 'azonban sikerült megoldani. Az oktat ás problémáinak megold ás ában, az üzem és iskela feladatai tisztázásában sokat jelentett a 152;'1962. M. M. sz , utasítás megjelenése. Az ut asítást annak idején ism e r te ttük az üzem vezetőségével és oktatóival. A mez ögazdaság] jellegű szakolotatásra számos bázis üzem áJI rendel1l{ezésünlne. A kapcsolatok elmélyítése szempontjából elsősorban R Körösi Allarní Gazdaságot lkell megelíteni , de aükalmas erre néhány tsz is. Hogy mégis a mezőgazdaságl bázisüzemek kiválasztása jelentette R leg komolyabb problémát, annak több oka VRn. A szakmai előképzésre visszate kint5 évek a mezőgazda ság szocialista átsze r v ezé s én ek . valamint a nagyüzemek rnegsztlárdításának id őszakára esnek Ha csak ezt az egyetlen problémát említem meg, akkor is érthet ő, hogya mez ögazdas ágí szakmai előképzés ment a legnehezebben. Megfelelő szakoktat ók beállftása is nehézségexbe ütközött. Az első szakoxtatónk, Csontos Antal mez őgazdasági mérnők Dévaványaról járt át. Jelerrleg els ősenban a Körösi A'IUami Gazdaság felé orient álódunk, ahol számos mezőgazdasági szakma oktatásának feltételei biztosítottak . Három osztályunk ebbe az üzembe, míg a 'két felső osztály az A'llkot,mány Tsz-be jár dolgozni. A mez őgazdaság í üzem ek , ben elsősol'ban a ,tanulók szá ll ít ásána'k, .mu rskaeldát ott s ág án ak, az elmélet és gyakorlat egysége biztosít ás ának gyakorlata alakult ki nehezen . .Ielemleg a Körösi Allarní Gazdaság saját autóbusz ári szállítja tanulóinikat nemcsak az üzembe, de szalanai jelleg ű kirándulásokra is. I'ly m ódon biztosítottnae látszik a követelményeknek megfelelő oktatás megvaló s ít ása . AZ OKTATOK A mezőgazdasági jellegű szakmai el ők épz és t örzstag-tanerőkkel való ellátása 'bizonyos szempontb ól ideális helyzetet teremtett. Az ipari szak- ol{Jtatás eredm ényessege azonban követelne valami változtatást. Az ipari szakm ák oktatói általában az üzem vezet ői , m érn ökeí, legjobb szakrnunk ása í közül kerülnek ki. Az elméleti oktatást ennek megfelelőerr el is léÍJt,jáik. A gyakorlati rnurrk ára azonban már szétsz órtabban, szakmunkások meldett kerül sor. Kétségtelen, ennek is vannak előnyei. A szakmunk ások azonban, érthetően, elsősorban a számukra kijel őht (nemegyszer sürgős)' munka elvégz ésére törelkednek, és még jó szándékuk ellenére sem ny újthatnak kellő segítséget a gyalkorlati ismeretek elsajátűtására, igya tanuló elsősorban megfigyelők épesség ére és nem utolsósorban ' szorgalrn ára támaszkodhat. A komolyabb eredmények eléréséhez vezető út az lenne, hogy u bázisüzemekben függetdenétett szakoktatók, lehetőleg tanm űhelyben Ioglalkozzanak a tanuJól.kkail. Azon üzemekben, ahol iparttanuló-k épzés is folyhk, nem ütközik nagyobb nehézségekbe ennek megvalós ít ása. Az elmúlt években szárnos oktatónk volt. Néhány szakmaban gyakoriak voltak a válto-
29
. zások. T a lá n e lsősorba n kell kiemelnem az 1963-b a n tra gikusan el h un y t K.ató G á bor as ztal os m unk áj át. Ö m ég a szakma i e lőképzés megind u lás a el őtt sz akkö r i for máb an fogla l kozo tt ta.nulóirrxkal. Komol y é rd e mei vo ltak a ta n m űh ely fe ls zere lésén ek bő vítés é be n, a b útorasztalos- szaücrnúban el ért . e red mé nye k ben. H ason ló jó m urik át végze t t Badar Báli ní n é a g ép ál lo má son, sajnos id ő k ö z b en Bék éscsabá r a költözött. A v o ht és je le nleg i sza kok ta t óirak n eve i a stat is zfi'ka i r észben m eg ta l álha tok. A jele n tanév szakoktaitó l el'l átot ts ága meg ny ug ta tó, A SZAKO KTAT AS AN YA G I FELT 8T ELE I
o
o
Az e lm ö lt ü t év fol yamán ig en k om oly fel szere léss el re n de \.k ez5 tans iker ült lé tes ít e n i. A ta n mű helyb en a b útoraszt al os-szakma ok tal ása folyik, bá r alkalmas f émipa ri munkák oktat ásá ra is. A m ű h el y felsze rel ését el sősorba n m egye i h ozzá já r ul á s ból blztos ítot tuk . Az iskola költ; ségvetésébe évenként be ál ítot t össze g ekből többnyi re k ézisze rsz ámoka t vásároltunk, gondoskedtu nk a fe l új it áso íor ól és a Iogy óanyagck beszerzéséről. A mű hely Ies t ését és a bizto nsá gi f el szerel ések egy részé t ta nulóink k észti te tt ék. Az emlitet t m egve i hozzá jár u lá s, a m e lye t a Megvei T a ná cs V.B. M űvel ő dé sügyi Oszt á ly a j u tta lott szám unkra, 1960-ban 40 OOC F t, 1961- be n 20 OOO Ft volt. E h hez a ki u ta l ás hoz kétségtelen ül hoz záj á rultak a szak okt at ásban e lé rt e re d ménye in k. Az 1960. évi m egy e i polite chn ikai k iá llítá son e lső h elyezést ért el iskolánk. Ez ú ja b b 2000 F t jutalmat eredm ényezet t. J e le nleg a következ ő m otori kus gépek kel rend elkezik ru űhely ün k: m űh el y t
1 J 1 1 1 1 l
d ara b d arab darab da rab darab d arab d ara b
szalagfűrés z,
gy a lu- És .k ö i túrés zg ép. v ill amos köszö rűg ép, csú cse szte rga. univ erzális mü s ze ré sz m ar óg ép , kéz i vi'l'larn os cs iszo lógép , kézi v í.llam os Iúróg ép ,
A Je n t iek e n k í vü l ik e hl ő s z ám ú gya lu pa d is re nd elke zésünkre á H. Az o ke ls ő éveiben m ég köl csön gyalu pa d on is dol goztunk, A bút oras z tnlos , szakma oktatásában legtöbb probl érn át az anya ghi ány jelentett. Kül ön ő s en s ok a t bajlódtunk e miatt az el ső években, bár m ég a mai napi g sem m egnyugtató a he ly ze t. A fe n ná ll ó ös szes l ehet ő sé g kihasznál á sa az onban tö bb é-kev ésb é zökken őm ent es mun k át e re d ménye ze tt. Az anyagebl át úsban s eg ít s ége t nyú j tott a z akko ri j árm űgy á rt ó k tsz, a Gyulai Vízü gyi Iga zg a tós á g gyomai sz a k a szrn érn öks ége, valamint a k özsé gi tanács. A k ap ott hulla d ék anya g jó része a zo n ba n csa k az a la p m u rikák gy akor'lás ár a v olt alkal mas . A k o m olya b b m u n ka d a ra bok készítését úgy oldottuk m eg, h og y munk át v állal tunk. a nyers any a gról a megrend el ő go n d oskod ott. E bb en a tanévben k öltség ve té si k ere tb ől megvel -k iutal ással jutottunk jó min ő s é gű f úrész áru h oz . A tanm űh ely fel s zerel ~s ében , · a z a nyag i feltételek b lztos ítás álatá s
30
ba n külön ki kell em el ni Kovács Imre go nd nok u nk muri k ájá t , a ki f ára d s á.g ot nem k ímé lv e, lelkes h ozz áál l ássa l vett részt a tárgy i feltételek m egt erem tésében. K omoly m enn y i s é g ű sze rs z ámh oz j utot tursk a h onv éds é g t ől j,;is~lej teze tt, ún. in kur re ns anyagak át vételével is, bá r ezek hasznosít ása jelenleg nem megfel el ő, m ivel nagy ré sz ü k fémi pa r i sze rszá rn. Ebb en a tan év ben a m egyei MHS r évén ju tottun k néhá ny ige n jó szem lélte tő eszközökhöz és k épsorozatho z. ame lyeket e lsősor b a n a m ez ő g a zda sá gi gé p s zerelő és a u tószerelő szakm ákban hasznos ítu ruk. Rendeik€:zi'k iskol ánk egy k at ona i autóval (a M. M. a já nd éka ), a m ely jelen leg az AK.ÖV tel e p éri va n au tószerel ői t an uló i nk gya ko rlati oktat ása, na k e l őse g ít ésére . A tárgyi fe lt é telek biztosít ása szempo n tjá bó l is ko moly segítséget jele ntett a 152/ 1962. M. M. sz. u ta sít ás .m eg jelenése, Komoly üzemi p r ób t ém ákat ol da nak m eg az iskola rés zé ről t önt én ő átu talások. A sza b ólpari szak m aloba n pl. az t jelenti, hogy ta nulóin k önk ölts égi áro n jutnak n yers"n)';; oho z a m el y bő l r uh á ka t készít enek. A. z át utalások kell ő és tuda tos feÚ1éI~Zll áiás a azonba n még kívánn ivalék at ha gy ma ga u tá n, leülön ösen a m e z ő ga zda s ági üzemek r észérő l. T A NULOI NK TANKÖN YVE LLÁT OTTSÁGA
EZEn a tér en is kom oly probl ém ák jelen tkezte k az ok ta tás e l ső év eiben . Az el s ő m e z ő gazd as á g i gépsz ere lő csoport n a k, a baromfiteny és zt ő csoportnak négy év en á t nem volt tankönyve, de mé g az el őírt ta n tervi anyag körvona lazása is homá lyos volt. Ma már m inden szak má ba n r endelkezés re á llna k a tan könyvek. C élszer ű lenne azo n ba n a négy év a nyagá t sgvetlen tankönyvben va gy évfolyamon ként ki ad n i. A m ez őg a zda s á g l gé ps zere lő szakmában j el enleg öt va skos köny ve t ha szná lna k. Ez megneh ezíti a k ellő módszertan i gy s'kor lattal mé g ne m re nd elk ez ő sz akokt atók. v al arr.in ] a
ta n u lő k
mu nkáj át.
AZ O K T AT ÁS EDDIGI EREDMÉNYEI
Az ok ta tá s e r e d m én y e s s ége töb b ter ül e ten jelentkezik Az e lő á l lít o tt ter méke ke t az iskol a vagy a község közvetlen haszn osítj a . Ebb ől a szemront ból e lsősor ba n a b ú torasztal os szak mát kell kiemeln i. Aszt al os ta nulóink d olgos ke zét d icsér i a tanáriban t alálható n a gym é ret ű szek rény. A je len pi lla natban ír ógé paszt n lok, na pl ótart ó szekrény, üv eges szekrény, t v-á ll vá n y és m ég szá m os , az iskola számára k és zí t endő ki sebb munkadara b elkész ítése áll m unka a la tt. Komoly é rté kű javí tó munká t v égeztek el az iskolá ba n. Sz ám c s esz kö zzel gya ra pí to t ták a k ül önb öz ő sze r t ár a k Ie lsze relései t. A k özsé gi f ü rdő részére a k özsé gi ta ná cs m e grend el éséb an r u h a a ka s z t ók , heverők és lá brácsok ké szültek . A j ár ási rend el őin t éz et részé re ké t. ka rtoték ta r tó szek rény készült e l a múlt év végén. Az óvodá k és napközik részére k is ű l ő kéke t , vir ág ta r t ókat . szem et esládákat ad t u nk át. A nyom d ában tanuló könyvköt ök részlege komoly m e nnyl s é g ű folyóIra tot köt ött be. Ök sze d ték és nyom tatták az iskola á lt al fe lha sz ná lt meg-
31
h ív ókat és üdvözleteket. Az a lsób b év fol y a m cs s zaboink ruunkaköc ény e k e t k észíte lt e k az aszt al m t anul ők ré szére, ső t, nem e gy sa já t a nya gbó ruhát k észít m agának. A fel s őbb évrol y amcs sza b ók m á r b ekapcsol ódna l az ü zem term e lés ébe . eladá sra d olgoznak. Fémipari tanulóink ke vese b ] h as zn os dol got produkáltak u gy an , n éhány munkavédelmi berend ezés s ze rsz árn m egm un k álés az on b a n az ő mun k ájukat dicséri. A m e z ő g a zda s ági jellegű oktat ásban részt vevő tarsul ók a z ü zem eg y-eg y munka f ol ya, m át ába k apcsolódtak be eredményesen. Ha az ere dmé ny e k rő l be sz élünk, nem rneh etünk el s zó nélkül a po l i te chnikai k iállításokon e lé r t e re d m ény e in k mellett sem. A m ár e m lí te t m egy ei e ls ő helyezés mellett sz árnos dics éretet kaptunk, r és zt v ettü n l j ár ási k i ál l ít ásokom, n éh ányeset,ben tanév végi ki állí tást is rend ezt ünk A jól v égzett munk át dicsérik az el s ő sz akm ai min ős ít ő vizsgá n e lér eredmények is. Erről bárki meggyőződhetett, a k i látta tanulóink vizsg a munkáit, S emmiképpen sem lenne teljes a' kép, ·h a nem nézn énk meg a sza km a előképzés eredményeinek má sik oldalát ésped ig az oktató és nevelő munk ára vonatkozó kínatésalt. Az oktató munk a szempontjából e l sősor b an a koncentráci ó l ehet ő s é g e í : kell m egvizsgáln í. Nem akarom a zt mcndan í, hogy minden. r endben var va gy minden rendbe n volt ez en a téren , a zt se m , hogy a m it ed d ig e lé l" tünk , könnyen ment volna. Annyi azonban bi zonyos, h ogy a z u tóbb' években el őrehaladá s van ez e n a t::-ren . A k encentráci ó a tárgyak je ll egél tekintv e els ősorban a matematika, fizika, bi ológia, kémia, valamint < földraj z területein jelentkezik. M a má r k ezdünk ott tart an i, hogy n ev el ői nkr eg y része tudat osan keresi a k apcsolat ot a gy a k orla t i fogl al k ozá s okkal. Nevelőink jó rés zének a k a r va a ka r a tla n u l és zre kell ett v en n ie hogya gyakorlati os ztály tanulói so k ka l eredményesebben t e rem ten ek kapcsol atot a valóságos él ettel, jobba n halad velük a munka . Ezek < tanul ök s ze rn lé le t ük be n valahogyan m ások, gy akorlatiasabbak, világnéze, tük t ágabb. I Örömmel tapasztalható, hogy eg y -egy oros z sz akkör, e gy - egy ideg ei, nyelvü csoport megj el enik a mű'helyben, társalog, s za k ma i probl érn ák r ó beszélget. Kétségtelenül ez annak is k ösz önhet ő, hogy n evel őink egyi k , azon kisebbik részének szemlélete is megv áltozott. akik az első év ek b ej hú zódoztak az újfajta oktat ási Iorrn át ól, A gy a k or la ti és hagyom ányo' tárgyak közötti k apcsolat elmélyítésére konkrét terveink vann ak . A ke re j és elv tisztá zott, kivitelezése a) szakmai rnunkaköz össégeken m úlik . .A nevelési tevékenység területén el sősorba n a tanulók m inden o ld a l ú meg! ismerése szem pon tjá ból jel entkeznek eredmények. A gy engébb tanu lól ösztönzése nem egyszer a gy a k orl a ti oldal fel őli m egközelítéssel tört én t N em egy tanuló szabadult mega, bukástól csupán a zé r t, mert a igyak or lati t ár gyakban jó eredm ényeket ért el. A tanul ók mind en oldalú me gisi merésének perspektív ája új oldalról jelentkezett. I Oszt é lyf őn ökeink szer ínt el sős o rba n a következő nevelési terül eteke jelentkeznek eredmények: a munkához val ó helyes vi szony kiala!\Í t á~ . I a munka szeretete, a munka é s a lk o tás örö m é ne k megismerése , a k öz ö s égi tudat k ialakítása, a takarékossá g, a társadal m i tul ajdon védel m e, a
32
önállóság, a fizikai munkások megbecs ül ése, Persze, akadnak bukt atók is. De ezen új típusú nevelési tevékenység kihaszn álása nem mondható eredménytelennek. Nem véletlen az, ho gy tanul óink bármikor szívesen mennek fizikai munkára, és azt a maguk m ódján jól el is végzik. Nem egy tanul ónak adott további ös ztö n zést , az egyéb gyenge eredrn ényelt mel le.t.t a jó szakmai érdemjegy és dicséret kiérderul ése. És ha egy tanul ó n em veszti el ő n'b i z a l m á t , önbecsül ését, az nagyon jó. A nevelési lehetőleg ezen új oldalá t egyre inkább ldlhaszn álj ák nevel őink. A tervszerűen, módszeresen végzett gyakorlati munka kedvezően alakítja tanul óirrlc el'kölcsi arculatát, sz éles ifi polbtbkai, vil ágnézeti l átókörét. ugyanalckou el ősegíti testl fejlőd é süket is. A munk ár a val ó nevelést ezen új 01d alár ól tekin tve, nyu godtak lehetünk. Természetesen akad egy-Ikét terület, ah ol problém ákkal keUI szembenézni, a határozott, biztos nevelői febl ép és azonban minden alkalomrnal megnyugtatóan zárj a le a vitás kérdé seket. Új munkaterület jelen tkezett az isk ol ai KISZ-s zervezet tevékenységében, Itt elsősol'ban a szakoktatáss aű val ó tö rőd é st, az üzemi ifj ú s ági s ze rv e zetek , kel való k apcsoletok megteremt éset kell kiemelni. E zen a téren nem dic ~el<edhetünk eredményekkel . A jelen leg i hely zeten j avítani kell , és ez a ~övő fel ad ata. A szakmai előképzés új fel ad atokat ró az osztá l y főnök i munk ára. Az oszt ályfőn ö!cöknek szélesebb ská l án kell m ozogní ne vel ési fel adatafk me gvalósitása érdekében. Oszt ályf őn ökeink igyekeznek élni a lehető ségek kel. Nem egy oszt ályfőnöki ternatik áb an szerep el a gy ak orlati mumka' elemzése, gyakorlati jel'legű tanulmány i ,ld rá nd uláso'k szervez ése. Szólnunk kelil a sz akokta tó k peda gógiai s e g űt é s é röl , am ely a ke zd et i nehézségeket leküzdve. jól indult. A kisér ő tanár többnyire ellátta em a feladatot. Az első év ekb e n kevés olyan értekezlet volt, amelyen nem lett volna jelen sza k ok ta t ó. b ál' a terrn el őrnunk áb ól nehezen en gedték el őket , az utóbbi éve kib e n v iszont ritk ábban mutatíkoztak az iskolában , egy-két kivételtől eltekintve, Ez a probléma korántsem egyszerű, de semmiképpen sem helyeselhető. A szakoktat ók pedagógi ai segítése szempontjából jelentősek az utóbbi időben megjelent módszertani kiadv ányok, bár ezek felhaszn álása is ig ényli a gyakorlolit pedagógus se gít ségé t. Miveü a kdsér ö tan ár-í beosztás átmeneti jelleg ű , új -módszereket k ell keresn] e feladat megvalósít ása érdekében. Nehezíti ezt a nevel ötesa ület nagyméretű túlterhel ése, Az el ső végző osztály pályav álaszt ása 'nem mutat rossz képet. A hét, szakmáj ában tovább tanul ó végzett! h allgarónk v álaszt ása a szakmai megszeretés ét jelentette. Mi sosem Váli unk nagy eredményeket a szakoktat ás pályaválasztásra való kihatásaiban, hiszen a zt számos egyéb té-o nyező befolyásolja, A Gyomai J ár ási Népi Ellenőrző Bizottság ez évben v izsgálta iskol ánk. 5+1-es oktatását. A jegyzőkönyv - bár tautalmáz hiányosságokat - inkább pozitiv í el l eg ű . A meg állapítotd hi ányosságok 01yuIl1 jellegűek, amelyeket az iskola ísm ent, megsz ünretésük azonban nemcsak l'R'jtulk múlik . Az elmúlt öt évre bízonyos megnyugv ássaí , a fe:nm.i]aó problémák és (3)
33:
2 jö vő f elada tai nak is mere te m alle tt tekintü nk vissza . E d di g i tapa szt ala. t a in k l ehe t ősége t adna k arra , hogy a j öv ő b en m ég ered mé nyesebb munk át vé gez hess ün k .
A J Ö VO
Isko lá n k tízéves. A z első évti zed az év végé n lezárul. A másodi k é v tize d kezde te azonban m a gá ba n h o rd ozza a z újat, egy m os t al akuló Isk ol at tp us megindl t ását. Az 1964- 65. ta né vbe n sz alok öz épiskol át nyi tunk k ét osz t álly a l. Az egyik k e resked e lm i, a m á s ik m ez öga zd as ág l s zakmá ra k é pes ít. A jöv őben r e m élh et ől eg n a gyo b b mező gazdas ági gya ko r l óterü lett el f ogunk rendelkezn i. Iskolánk b őv ül , f e j l ő d i k , eg y re inkább t ú lnöv i sz űk kereteit, R emé ny ke d ü n k abban , hogyafej lőd és s el egy i dőbe n sílc er ül m a jd m egol d a n i a zo ka t a p ro b lémákat, am el yek a fej l őd és nek gátjai leh e tné nek Köz ős e r öfes z ítés eink minden val ósztn ús ég sze rint m e g Iogjá'k h ozn i a zt az ered m é n yt . a m e lyet a község és já rás, valamint az iskol areformo kba n közeljövőb en megnyugvá oktat ásü gyünk e lvárh at iskol á nkt ól. I
34'
A z ~fjúsági szervezet ntunkája Írta: AI/ dr és; Púl KISZ seg ítíí tal/ár
Az isk ola m ega la k ul ás áva l eg y i dő be n m egindult az if j úsági sze rvezet !ll egsze r vezése is . A rn e gal akul t DI S Z-sze n /e ze t i r ány íto t ta az osz tá ly közösségek m unká i át, e lsőso rb a n spo rt- és k u lt urá li s terü le te n. Szép ered; m ény ei voltaik a tá rsa da lmi m u n ka ter üle té n is. 1957-b e n egyé ves sz ünet dá n a K ISZ ve t te ke zé be a z if'j ú s ág o t. J e le n le g a K IS Z tag lé tszá ma a z l ~; k ol a iljú.ságá nak e4 száza lékát foglalja m a gá ba, így fel a data i is m er ő b en m á sok , m int a m egalakul ás é vé ben . A DISZ m egalakulása els ő é ve ib en minden osz tály na k kül őn a la ps zerve ze te v ol t. Az a la pszerve ze tek mu rrk ája f ő k ép p en a tan ul má n y! mu nk a seg ítésé be n m utatkozott m eg, tan u lópárok m egszervezése révén. P ol iti ka i v it á k n e m v olt a k, csak k özve tl e n az elle nfo rrad a lmi es e mé nyek elő tt. T evé ken ysé gé nek főb b terüle te itt is a lou l turális és spor tm u nka volt, dc tár sadalm i m unkáj ulokal is segíte l té k a z iskola Ie jl ődé sé t. Az 1956-os ellen forradal om tör ést jele n te tt az ifj úsá gi szerveze t m unk áj ába n is. Hoszsz ú ideig bizon y ta la n ko d tak, so ra nkba n politi ka i z ű rza var és t an ác s tal an ság u ra lkodobt. 1957. m árci us 21- én m ega laku lt a KISZ . A nyá r folyam á n ko nszolld ál ódott a he ly ze t, őss zel az is kola ifjúsá ga is m egé re t t a r ra , hogy r e nd e zze sora it. Az al ap ít ó ta go k k özötr a legfe.ile tteb elv tá rsaka t ta l áljuk. szá m szerin t 11 fő t. A z ala ps ze r vezeü titk ára S ze re tő E lemé r, tagja i : Széll Im re Y.IS Z-t a ná csa d ó ta ná r . F e ke te L á szló tan ár, Sze ret ő Dá n ie l, Il lyés Is tvá n, Gy ő ri A n tal , Li zicza i E r zséb e t, Me gye rl Er zs ébe t. K ónya Mih ály , H e in íarj Eri,ka és Va rga Sá n do r ta n u l ók. Nag yobb a rá ny ú ta gfel vétel 1953 ja n uá r já ba n tö r té nt, a létszám f okoza t osa n fej lő dö tt. A t ag fel vé te l al apjá t m ind ig a la po san m egv ita t t ák . 1!J59b e n S zer e t ő Ele m ér befe je z te tanul m á nya it, a tibk ár K ri sz t Gyula lett. Az ő id ejé n a ta glétszá m to vá b b fejl ő d ött, 1960 j úni usá ba n már 135-e n vo lt u nk. 1961-b en Va rga Sá nd o r l e tt a titkár. Az a lapsze rvezer ket téoszlott, m egala k u l t a z iskola c s ú c s v e ze t ő s é g e. Va rga S á n dor t, Zren a M ih ály k övette a t itkári tisz tségben . 1961-b en az el s ő osz tályok rn in t KI SZ- ta gok k e rü ltek hozzá n k, így az a la psze rveze te k Szá m a növeked e tt. 1962- be n Rá cz Béla le tt a cs ú csvezetőség t i t k ár a, 1962-hen m á i' m in den os ztá lyban k ülön a lapsze r vez e t műk ődött, ekko r a létszá m 202 vol t. Jele nleg a tag léts zá m 295, 11 c s úc s v eze t ő s é g i ta ggal és 10
35
alapszervezettel , Jelenleg Jakus István a csúcsvezetőség titkára. A csúcstagjait összevont taggyűl ésen. rendszerint minden év márci us harmadik hetében választjuk meg.
vezetőség
Iskolánk KISZ-szervezete főképpen a következő területeken fejti ld tevékenységét: társadalmi murrka, Ifjúság a szocializmusért-mozgalom, az iskola segítése, kirándulások szervezése, megbízólevelek kiadása, kapcsolat más szerveldcel, egyéb tevékenység.
Nézzük meg ezen főbb területeken végzett munkát! A KISZ megalakul ásakor az egyik célkitűzés a munka megszerettetés volt. 1958-ban, bár nem nagy létszámmal, de iskolánk is k épviseltett magát a hansági épít őtáborban. 1959-ben Jő-en veltunk M ádon, 1960-ba Bélrnegyeren a fiúk a IV. helyezést, lányaink Mez őhegyesen a III. helye zést érték el. Ez volt az első sikeres szereplésünk. A későbbi évek épít őtáboraiban kiváló mun'k át végeztek fiataljaink. 196I-ben a fíúk I. helyezést értek el Szegeden, majd hasonló első eredményt 1962-ben Karcagpusztán. A lányok mlndk ét évben III. helyezés értek ei Mez őhegyesen. A KISZ Központi Bizottságától 196I-ben 220 forint ért ék ű rádiót, 1962-ben 4500 forint pénzt kaptunk, melybő] tele víziót vásároltunk. 1963-ban I ányaink ismét III. helyezést értek el Mez ő hegyesen. fiainik azonban kiestek a versenyből, mert többen nem jelentel meg a táborban. Ebben az évben 1500 forintot kaptunk a megyei KISZ bizottságtól, amelyből játékokat vásároltunk. Ez évben is részt veszün a balatoni építőtáborban, melyre az eddig legjobb munk át végzett II fiú és 21 lányt. küldjük eJ. Van olyan tanulónk, aki már negyedszer vesz rész az építőtáborok munkájában . A tanul ők nagyobb része megyei címerez táborokban vá'lla:l. társadalmi munkát, és segíti népgazdaságunk meg erősödés ét,
A munkatéborokon loívül a következő területeken végeztünk társadalm munk át: szénagyűjtés, répaszedés. kukoricatörés, paradicsomszedés, sp011 pályaépítés, a vízvezetékrendszer elkészítése, valamint az iskola bels termetein végzett munkák. Nagy lelkesedéssel vettek részt fiataljaink az Ifjúság él szocial ízmus ér mozgalomban . Több olyan fiatalunk van, aki most a IV. fokozatot éri el A próba követelményei közün a társadalmi munkát m ándenkí teljeslj,theti sőt túl is teljesítheti, rnivel a csúcsvezetőség és a: járási KISZ-bizottsá biz.tosiot eIlegendö lehetőséget a táradalmí munlk ák elvégzésére. A tanulás követelményének, a próba anyagának elvégzésével teszne eleget tanulóink. Az elmúlt években a polttíkaí érdekilődés bizonyos mér 1ilk.ig csökkent ugyan, de jelenleg felfeilé ível. Ennek oka elsősorban a ta feIJ.véteQe}{,ben keresend ő, hiszen nagyon sok úttörő vált az általános Is
36
kolában KISZ-taggá, másrészt m] is tapasztalatlanabbak voltunk. A pol:tbkai érdeklődés még ma sem általános, Spor-tterületen mái' sokkal aktívabbak tanulóink. A sportk ör elnöksége . házibajnokságokat rendez atlétikában, labdajátékokban. A próbát járőr verseny formájában szeletuk Iebonyolítaní. A természet kedvelőinek gyalogtúrákat szervezünk mozgó táborokkal. Kulturális .tevéke nys ég ünk fokozatosan ível felfelé . Kezdetben sz índarabot. rendeztek tanulóink, közös rnozil átogat ásokon vettünk részt, bekapcsolódtunk a Kultur ál is Seregszemlébe. 1963-ban részt ve ttek tanulóink a Gyulai Erkel Diákünnepeken, bál' még kevés eredménnyel, 1964-ben az is kola vezetősége az egyik tantermet biztcsítotna számunkra, ahol szornbatonként klubdélutánokat rendezhettünk. Az osz ályok felváLtva rende2Jik a klubestElket, önálló m űsorral készülnek fel , amelyek színvonala emelkedő. Év végére színdarabot tanulnak be . Készülünk a Kulturális , Seregsz~mlére és az 1965. évi Erkel Di ákünnepekre. A jál'<ísi kultúrott: honnal javul a kapcsolatunk, ifjúságunk bábszakk örben. társastánc-kör; be n, fotószakkörben, ifjúsági ildubban ,te véke nylt ed ik . Az iskola által, illetve a KISZ-szervezet által szeevezett ifjúsági moziel őadások gyako- ríbbak, és ami lényeges, gyakran követi őket vita apróbacsoportokban. agyban segítené kulturális munk ánk színvonal ánalc emelését, 'ha külön ., helyis éget .k a p n án k , jelenleg azonban ez nem oldható meg. ~ Kivesszük részünket az iskola oktató-nevelő munkáj ából is. Vörös, keresztes csoportunk az iskola; tisztaságára ügyel. KISZ-tagjaink folyosóOügyelettel segítik szünetekben a tanárok: munkáj át. Rendszeresen foglal. 'koz na k jobb tanulóink a gyengébbekkel vagy tanu'l ópárí formában, vagy ,. ra n u l ócsopo r tokon belül. K.iszely Erzs ébet és Agoston Etelim kezdernénye., kozése volt IS61-ben az alsóbb oszt ályosok segítése, korrepetál ása. Kiveszi " szervezet ünk részét az ifjúság ideológiai neveléséből is. Két éven át kmarxista k ör műk öd ött, jelenleg a politikai képzés a próbákori folyik. 1\ Ide sorolható még a szakköri tevékenység) segítése, it.! azonban még lenne c\ javítanivaló. . A vezetőség 1959-ben elhatározta, hogy minden ny áron kirándulást :- zervez, Az építötábcrokban jól dolgozó 'fanulók részére ingyenes részvételt biztosítunk, költségei ket a KISZ fedezi . 1959-ben Fekete László tanár l: -e ze t és éve l a Bükk-hegység szépségeivel ismerkedtek meg tanulóink, ,. l 960-ba n Máthé László tanár vezetésével Pécs környékén voltak. 1961-ben ,'B Felvidék legszebb részeit járluk be a Putnok-c-Aggtelek-e-Szm útvonao n . 1962-ben Bakony és Balaton volt az úti cél, 1963-ban a Bükk és Mátra ,..vadregényes tájait jártuk be Andrési Pál tanár vezetésével. A túrák 'l hagyománnyá váltak, ez évben a Duna-kanyarba magyünk. j H163-ban megalakult iskolánkban a természetbar át szakosztalv. Jelen~ Ieg felszerelési nehézségekkel k üzdünk, így említésre méltó megmozdul ás u nk r-ern volt. Taglétszámunk 20 fő. l . 1961-ben a KISZ védnökségat vállalt a pedagógusképzés felett. . A legJobban dolgozó elvtársainkat látjuk el minden évben megbízólevéllel. Az r'e lm ú lt években a következő végző tanulók kaptak megbízólevelet: 1961~ben GYől1i Antal és Harsányi Irén a Szegedi József Attila Tudomány'· "gyetemre, 1962-ben Kiszely Erzsébet és Labádi Gizella ugyanoda, míg a
37
S zegedi T anárké pz ő F ő i skol á ra Ny íri T eré z. és Fü löp M á ri a , 1963- ban ~ Szeged i Tudom á nyegye temre Fa rkas Ga br iella . Megbí zól e vel esein k jó l m egá llj ák 'h e ly üket, ifj úságu nk pé ld a képei le he tnek . Ez évb e n is 17- en jel entk ezte k ped agó gus pályára, közü l ük öt e lvtárs na k ad un k m egbízóle velet. Má s KI S Z-sze r veze te k kel va ló kapcsol ata ink nem álla nd óak, Évenk én t e gy -k é t k öz ös re n d ezvény ünk szekott lenni. Leg jobb a ka pc sol a tun k al i pa rit a n ul ó-is k o l ával , 'fő l e g k ul tur ális és sportt er ü le te n . Néh ány tan ul ónk ren ds zeres ka pcsola to t ta rt az Alkotmány, a G y ő z el e m, a Zöl d Mez ő t sze k kel, val a m in t a dé va ványa i és e n d r ődi terül e tt KIS Z- szervezet ekkel. A re nríszeres klubdé lu tá no k seg ítik a ka pcs ol a to k e lm élyülésé t. Nagyo" ~é a ka pcso la tu nk a ké t gyo ma i á lta lá nos is kola ú t tör ő s z erveze t év e l, Soka n mi nt örs v e ze t ök . r ajpa ra ncs nokok m űködn ek az ú tt ör ő c s a p a tban. neveltj sze rve ze türrk u t án p ót lá s át . Külö n ösen jó a kapcs olat a III/A osz tály é! az L sz . is ko la nyolc osz tá lya közöt t. Rendszeresen e ljá rna k egy m ási re ndezv ényei re . T a nd i La jo s rendsze resen r és zt ve sz az útt örő k n yá ri tá bo, roz ásain . A K ili án Györ gy tes tnevelési mozgalom ró l n em m ondhatunk e l e n nyi jót. H asonlóan gye ng e e re d mé nyeket é r tü n k el a J ózsef Attí la olvasói mc zga lom ba n, bá r d iákj a ink sze r étnek olv as ni, soka t is ol vasnak , de a szcrve zé se és a beszámoitat ás elma ra d. Az ú j v ezető s ég célul tű zt e ki él e ze ke n a te r ü le teke n va ló gye ngé b b ered mé nyek javít ását. Az u tóbbi é ve k be n szoros kapcsolatot ta rt fe n n a z iskola c sú csveze t ő s ége és a koll égiumi tan ács. J el enleg a progra m öss zehangol as án d ol gozunx .
O s z t á ly f ő nö keink az e lm ú lt ké t évbe n igen jó l bekapesolódtak az alapszervezete k mu nk áj á ba , bár e b be n az é vbe n bi zon yo s lan yhu lás jel eli \lk e zik . Ebben a munkában le ül ön ösen S olymosi J ános, Stef Istv án, V a r g, József és F ek et e László n ev e l ők é rde me lnek d icsé retet. J el enlegi legf on tesab b fel ad atun k a KISZ- en kívül l évő ta gok neVelés) m e lle tt a j elenle gi KISZ- ta gok ok ta tása, jobb sze rvezése, a tagfelvé tele ki kel k a pcsolatos h lbák kik üsz öb ölére, a ta gk ön yvek rendezése. Szere tn é n azí eddigi fel vét eli re nds zere n vá ltozta tn í. főleg a z első osz tályoso k fel véi t e lé vel kapcsol a tban. A pr ób áka t m inden é v végén érWk eljük . A tanul á s k övet elm ény ér ől I já rőrve rseny a lkalm ával számolna k be tanul óin k . A j ár őr vers en yt a m úl' é vben egé sz nap os m aj álls köve tte, a hol sz ór akczá ssa l, játé kokka l tö l t öí] ték ide jü ket tanul óink. i Bá r még a ka d nak hi án y os s ágo k szer vezetünk munk áj ában , é vrő l é v ri jobbak a z eredmén yein k . Remélj ük , if jú s ág un k az ed d ig i 'h ibákon ok ul v. a sza porodó ta pasz ta la tok fe lhasz ná lá sa val és le lkesedé sé vel a jö vőbe n m~! ered mén yeseb b munká t fog vég ezn i. :
38
Szakköreink 10 éves munleája Írta: Csiill ög Fer en c
A z is koJl'tnk ba n műkö d ő n yo lc sz al ok ör 10 éves m unk áj áról e rövid cikk kere tében csak na gy on vázla tos a n lehe t beszá m olni . Elöljá róban; megem lít ené m , he gy a z e lm últ é vek be n a k ö v e t k e z ő sza kkörök m űk őd tek: irod alm i, b in l óg!a, m at e mati ka, fi zika, ké m ia , oros z, fat ech nika i, kézimu nka és fot ósza kk örök . Ez ek a sza k k ör ök é venkén t m in tegy 150 ta n uló t fog la lkoz ta tt a k. l. BICLOGIAI SZ AKK Ö R
Iskolá nk ban az 1955-56-os ta névben in d ult me g Dl'. Csókási Bél a vezetés év el szá ntófö ld i növ ényt ermeszt és i, lconyh akert észeti és áll attani szakk ör cí m mel , 30-a s létszám ma l. A sza k kör azó ta is k örülbelül ilyen lé tszá m m a l m ind a m ai n ap ig sikeresen műk ödik. A sza k kő r célját a k öv etk e z őkb en jelöl het nénk m eg : A tanult. morfol óg ia i alapfogalma k átis rné tl ése és e lmé lyítése, a fejlőd és m egé rt ésé h ez szü ksé ge s m orfol ógr a i von atkoz ása k e lsa játítá sa , a n öv ények és álla tok élel!foly am at án ak tartós megfi gy el és e (növeked és , környezethez való a lka lm azk odá s, csírázás stb.), ön áll ó megfi gy elt et ések szervezése a bot anika és zoológia tanulmányoz ására, a többlet-t ermelést és a növények irányított nö vekedésé t és fejl őd é sét megal apozó éle tt an, környe zettan és tár sulás tan tanulmányo zás ára, sziszte ma tizálás a t örz sfejl őd é s bemut at ására , a t apasztalati és megfi gyelési munkanapl ók folyam atos vezetése (r ajzok, gy ű j t e m én ye k, gra ffko nok). Az elm életi a ny ago! a tél folyam án k i s e l őa dások'k a l elmély ítv e, a jó idő be áll tával a gya korla tba n va lós ították me g. Ezen cél zattal hozták létre Isk ol a! gyak o rd ó kertünk e t, mely r öv id td öalatt szab adtéri laboratór iumrn á a la k ult á t, a hol a tanulők a nö vények növeked ését és f ej l ő dését k is ér leti parce ll ák on megvalósítva l áth atták. A megfig yelés mellett elsa játított ák a kors z er ű nö vén yápol ás technikáját. Murrk ájuk folyamá n évenké n ti el oszt ásban a k ö vetke zőt val ósí to t ték me g. p; n övénytermes zt és kapcsán me gismerkedt ek a fontosabb témákkal : A jó te rmő föld, a ta l ajművel és célj a , es zk özei , m ód ja , tr á gyázás, vetésforgó, ön tözés stb., a h omokos és szi kes t al a j jav ítása , t e r mővé tételük m ódja: a n öv ény n e mes ít és eredmén yei , a h ib rid k ukorica term e lése, a cuko rr épat ermel és id ő sz erű k érd ése i, a n ég yzetes vetés eíőn y e i , a bur-
gonya nyárl ültetése, konyhakerti növényei nk , öntözés a többtermelés szolgálatában. A szertáuíejleszt ést is figyelembe véve ké szítettek növénytani és á lla ttani szemléltető képeket. Továbbá állatokat boncoltak (gilisztát, cserebogarat, csigát, kagylót, folyami rákot , békát stb .), Ezenkívül az emlős állatok belső szarvrendszeréről folyadékos készítményeket csináltak, A járás terület én 'kirá nd ulások szervezésével tsz-t, tangazdaságokat, álla mí gazdaságokat. baromfikeltetőt, a M.AV v ír ágkert észetét l átoga tt ák meg gyakorlati tapasztalatok gy űjtese céljából. A szakkör fő célja továbbra is az , hogy jó szakemberek képzésével hozzájárulj on a mez ő gazdaság szecialista átszervezéséhez. 2. MATEMATIKAI SZAKKöR
A szakkör az 1956-57-es tanévtől ke zdve m űk ödík iskolánkban, 10-15-ös létszámmal. Sajnos, a szakkorve zet ő személyek 7 é v lefolyása alatt négyszer változtak. Időrendi sorrendben a s za k kör t vezették : Szabó Emő, Balogh Bálint, Andrést Pál és Fekete László, Talán ennek is k öszönhet ő, hogya sorra kerülő témák igen nagy változatosságot mulatn ak, A szalokönben a 'k ö v e tk e z ő t ámakörölckel Ioglabkozta'k : oszbha tó s ág, kongruen áci ák , kombinatorika, komplex számok , egyenletek és egyenlőt lenségek. A szakk ör cé lja a k özépiskolás matematikai anyag elmélyítése és néhány ismerettel való b övít ése, a tanulök logikus gondohkod ásának és ezálbal feladatmegoldó készségének Iejleszt ése További cél a matematikai versenyek színvona:lának és a résztvevők sz ám ának növelése. A szalokör munloájával k éts égtel en ül emelte iskolánk matematikai oktatásának színvonalát. Népszerüs ítette a K őzépiskolai Matematikai Lapot. Időnként. néhány szakköri tag eljutott a középiskol ás rnatematikai verseny megye í döntőjéig (Badacsonyi Anna, Veres István). I
I
3. FIZIKAI SZAK,KöR
Az 1960-61-es tanévben indult meg a szakkor azzal a céllal, hogyj a szert ár hiányos kisérleti eszközkészletét pótolja. Az első évben Csüllög' Ferenc vezet ésével, m a jd az 1961-62-es tanévtől ke zdve Honyec Pál ig./ h. vezetésével. A szakkör főleg olyan kisérleti eszközöket készített, me- ! Iyekkel - a legújabb kol' Ucövetelményeinek rnegfelelően m érők ís érl e te -' ket lehet végezni. Hogyaszakkör milyen lelkes munkát végzett, azt bizonyítják a szer-tárban található, házilag készített, megbízható k ísérletf eszközök, melyekbő] egy-egy év végén k i éllítást rendeztünk, : A komoly fizikai versenyekben való eredményesebb részvétel jegyében. a szakkör az 1962-63-as tanévben átalakult feladat megoldó fizikai szak-] kőrr é . A szakkor c élja a nehezebb fajsúlyú fi zikai feladatok megoldásai és a tantervi anyagon túlmenő fizikai ismeretek elsajátítás a. A résztvevő' tanul ök aktlvit ás át előadások tart ásával igyekezett fokozni a szakkör' vezetője. A következő elméleti térnákkal foglalkoztak: a súlypont analt-]
40
tik ai meghatározás a , rak éta techniika, Doppler-effektus, hajíbások, Bernoulli-egyenlet, gyorsuló körmozgás , Io r g ómozg ás , munka és teljesítmény viszonyai , ű rh a j ó zá s , Fresnel-fél e ínterferencia-kts éi-let, g ázok á lla potvá ltozásai, kin etikus g áze lm éle t . ,te le pe k kapcsolása, relativit ás-elmélet. .A szakk ör 10-15 tanuló fi zikai lá tó k öré ne k sz élesítésével hozzájárult .ozen tanulók tanulmányain ak m agas abb sz inten t örténő fo ly ta t ásá hoz. 4. OROSZ SZAKKCR
Is'kol ánkban jelen leg .k ét sz a k kó r mű'kődik , mintegy 20 taggal. Mindk ét s za kkö r ebbe n a tanévben k ezdte m űköd é sét Ronyec P áln é, ill. Sol ymosi János vez et ésével. Az orosz nyelvi t ársalg ást szakkörbe a z orosz nyelv és kult úra iránt é rd e k lőd ő IV . oszt ályos tanulők kérték fe lvé te lü ket. Solymosi János vezetésével a szakkör fő céljául az élő orosz nyelv elsa játításá t" a beszédkészség fejl esztését s a társalgási gya kor la tcik t ém áiri ke resztül. a szovjet é le t, föld , kul b úra, megismerését t űzte ;l
Az 1961-62-es tanévben indult meg Má thé László vezetésével, nagy ne hézs ége k árán, 14 taggal. A lelkes g árd avat a vegyszerek, továbbá a
41
szer t ár i fels zerelés h iá nyossá ga mi att fől e g csa k az elm éle ti a la pis meretek e t t udt á k fejles z teni . Az elméle ti a la pok m ellet t a ta go k kíváns á gait is fi gyele mbe véve, fők é nt k é m iai a na lízisse l Iog l aűk o ztak . Ez en k ívü l eg yes ipari gyá r tásc k m é lye bb e le mzését t árgyalt ák. Uze rnl átogat ásoj vette k ré szt a Szolnoki K én sa vg y árban . A fent eb b e m lí te tt n eh é zségek m ia t t az 1962-63-a s ta név be n nem in dult meg a szakk ör, Reméljü k. hogy a szer tá r fe lf ej lesztése u tán újra móel nyí li k a rnu n k a to vábbi fo ly:
tat as ára. 6, FATECHNIKAI SZAKKöR
Az 1958- 59-es ta n évb en kezdt e m eg m űk ödés ét K a tó G ábor a sz ta los veze tésével. Altalában 10-12 fős l éts z ámmal működ ött 1962 decemberé ig, M ivel szert áraink esz k öze llá tot ts ága nagyon gy en ge volt, ezért a szak, kör fő célul a fából e l k ész íth e t ő iskolai felszer el ések gyártás á t tű zte ki, A s za k kö r i munk ák köz ött igen sokféle e l őfo rd u l , kezdve a függöny t art ó. tól a bonyolult fot ó-másoló dobozig, A programban ige n sok fiz ika i kis ér, leti eszköz készít ése is szerepelt. A z általuk ké szített eszk ö z ö k bő l a ta név végén ki állítást r en de zte k. Az eszk özk észítés mellett másik igen fon tos cél volt a alapvet ő Ia m u n k álc (darabolás, vésés, gyalulás) begyako re l-
ta tá sa .
Az 196D-61-es tan évben a szakk ór neve nem, ele j elleg e gyöke re sen me gv áltozott. Szin t én K ató Gá b or vezetésé vel m űvészi f'amunk ákat kés zí. t e ll e k a tanulök. Mozaik-berakásos as zta lil ámp ák, kaze tt ák és d oh á ny zóasztal kés zítésével foglalk eztak. Ezek az ízléses politúrozott munk ák ig en nagy sikert arattak a m egyeí politechnikai ki állításon. A szakk ör az 1962-63-as tan évben is megindult, ele K at ó G ábor t ra gikus halálával m e gsz űnt a további munk ája . 7. KÉZIMUNKA SZAKKöR4 1936-tól 1961-ig működött Bíró Teréz vezetésével. A szakköri fo glal kozá sok két ré szből álltak : 1. ki sel őad á sok . 2. gyakorlat. A kiselőadásokat önként jel entkezők tartották. 'I' émak örük : a né hím z ések ismertetése , n épvi seletek. lak áskultúra , berendezés, dí szítés ruházkodás stb. Az előadásokat a tagság és a szaktanár megb írálta. A gy a lec olat i fogl alkozások alatt megismertél" a tanul ók a kisel őad ások ban is m e r tet ett népi h ímz ések motívumait, ölt és í m ódjait, és ezek fel használásával diszp árnákat. terítőket k észítestek. Legtöbb munkadara a tiszántúli keresztszemcs hímz éssel k észült, Megismerkedtek a tanu ló az írásos, a bu zsáki, a toron t-áJi, a s árk őzi é s a mez ők ővesdi (matyé hímzésekkel is. A kézimunka anyagát a n övendékek hozták, és az elké szített munkadarabok a sajátjukat képezték. Igen kedvelt foglalkoz á volt a horgol ás is . Szalaghorgol ásos teritőket, finom vitrinkendőket . aszta!terít öket horgoltak a tanulók. A dís zítő kézimunka mellett. me ismerkedtek a k ézi varrással, szegő öltésekkel. stoppolással, gomblyuk varrással , e1tisztázó öltésekkel stb. A m ásodik fél évben megtanulták varr ógép kezel ését , a k ül önb öz ő géphírnzé s j módokat. Fehér k öl ények
42
va rrt a k. mel ye ke t né pi h ím zésse l d ís zít e t te k . Az elkés zít ett. munkadara- · b ok ból é v vé gé n k l áll ítást re ndezte k. 8. F ü T O-S ZAK Kö R
Isko lá n k ban Io t ó-szak k ör is m ű k ö dik, H e r zb erger T ibor ve zet ésével , K orábba n a szakkör t Darvas Tibor ig. vez et te, A sz a k k ör na gyo n s o k ré tű fe ladato t igy ek szik m in é l jobba n Ellátn i. E l s ő s or b a n ta n ít ja tagjait a z . éle t, a m un ka, a tá j szé psége ine k me g lá tásá ra és m eg ör ök ít és ére. E ze nk ívül nagy szer epe va n a go ndos és po ntos m u n k ár a ne vel és te rü le té n . m ert a legk isebb pontat la u sé g va gy gonda tla nság a zon na l " ké zze lfogh a tóa n", pontcs a b ban szemme l lá th a tóa n a ké p m . n ő s é g é n ek rom lás án , va gy szé l s ő s éges ese tben , ha s úlyos h ib át e j t a ta n uló, a m u n k a t örik r eté.telé be n jelent ke z ik . A sza kk ör t sz ere tik a ían ul ók , amit a legsze m lé le tese bbe n az mu ta t, hogy m ind e n é v be n több a j e l en tke z ő. Saj nos, il söté tka m rá ba n csa k kev és szárn ú tan uló t leh et foglalkoz ta tn i. A szakk örb en vé gze tt mu nká t k ét, egy má ssa l te rm észe tesen szo rosa n össz e f ügg ő rész re osz tjuk. Az elméle ti fo glalkoz áso kon a t anu l ők me g ism e rk edn ek a fé ny ké pezé s rö vid tört én Etév el , a fé ny ké pez őgép fejl őd és éve l , r észe iv el , k ülönbö z ő t íp u sú fé n y k é p ezőg épek k el. Meg ta nu ljá k a helyes beá ll ítást , ex pon ácíóu a fe k etefehére n, a hel yes á rn yal a tok ba n val ó látást. Me gism e rkednek a kül önféle vegyszerek h'a tásá va l, a k ülön b öz ő fotó-papírok Ia j t áival . Éven ké n t egy-ké t alkalo m m a l re n deze tt fot ó- kiá llí tá sokra közösen ke- · r esnek té má t, az t k ü l ö nb ö z ő h ely z e t ekb ő l fény képezik le, és után a e le m zik az er ed mé nye ke t. TE:l"mésze tesen a fog la lk ozás ok nagy r észe a sö tétka m rá ba n za j lik le, . ah ol mó d nyílik a Jegfontosabb dolgok (ve gyszerek készítése, el őh ív ás, másol ás. na gyít ás, hibajavítás) alapos be gy akorlására. A szakkörben színes t ényk épezessel nem foglalkoznak, m ert színes hív ók mérgez ö h atásuk folyt án nem bocs ájthatole a gyermekek r endelkezésére, A sza kk ör ta gjai a rr a törekszenek, h ogy fényk ép ezésükkel az iskolai é le t mlnden Terü l et ét be m u tas sák. Készíten ek k épe ke t iskolai ünnepéIye k ről , a n évnyi t ó, tan é vzáró, balla gási bál, a színi el őadások meg ör ök ít ésé vel . Az is kolai k ir ándul ások alkalmával felvételeket ké szítenek haz ánlc szép tájairól. A szakk ór a ta né v végén k iállítást sze k ot t rendezni a z évi term ésb ől . Ezt a k iállítást is természetes en a szakk ör ~agjai készítik el. Tablókat, albumo ka t csináln a k, hogy ezzel is bemut assák asza k kö rben végzett m u nk át. Mun k ájuk e red m ényességé t .m u ta tj a, hogy 1963-ban a megyei fot ó- k iá llí tá so n sza kkő rü k eg y vo lt tagja, K ovács László nyerte a z első díjat. í
RÖVID IDEIG M ÜKöDÖ SZAKKöREINK A fe nt e bb említett s zale kö r ök ön kívül iskolá nk ba n m űköd ött még robban ómot cr, v illanyszerel ő és kön yvtá r os i sz ak kö r, az első kett ő Ronyec Pál s az utóbbi Balogh József vezetésével. E zen szakkörök mindöss ze egy év ig m ük ödtek .
4,3 ·
Az iskola sportélete Írta : Németh Sándorné Sallai Margit
Az iskolában a megalakul ás első éve itől kezdve tevékeny spontkörí . munka folyik. Ezt igazolják a kül önb öző sportágakban évenként megren. dezett házi bajnokságok, valamint a [ árási és megye í versenyeken való részvételek és az ott elért eredmények. A fentieken kívül évenként ren. dezünk egy-egy baráti sporttal álkoz ói. a közeli középiskol ák tanulóival. Bár a testnevelő tanárok gyakori váltakozása nagymértékben befolyá' s oita iskolánk sporttevékenys éget, a sportköri munka többé-kevésbé zavartalanul folyt. Az elmúlt 10 év alatt a következő testnevelő tanáraink voltak: Dombos László, Moln ár Teréz, Szabó TIbor, Szlgeti István és a ' j ele nle g iskolánkban m űköd ő Németh Sándorné, 1961 ős z é ri Szigeti Istvérit népgazdasági érdekbőlOrosházára helyezték. Azóta egyetlen testnevelővel dolgozunk, és ez nagymértékben megnéheheziti munkánkat. 'E-I sősor ba n a fiúk sportbeli fejlödését nehéz biztosítant. Ezen a helyzeten segít Fekete László kollégiumi igazgató áldozat.os mun' k á ja , aki ellátja a fiúk testnevelési óráinak egy részét. A fenti nehézségek' ! ' ell e né re az elmúlt, években komoly eredményeink voltak, ATLETIKA Megvei k özépiskolás bajnokságok: 1956 Diszkoszvetés (serdülő) Fülöp J ános 1. 'helyezés; gerelyvetés (serdülő) Nyilas Miklós 1. hel yezés; 100 m-es síkfutás (serdülő): Szak álas Bálint 1. helyezés; távolugrás (ifjúsági): Liziczai József 3. helyezés. Az első osztályosok kül ön verseny én: magasugrás: Szilágyi László 1. helyezés; 100 m-es síkfutás: Aradszky György 3. helyezés; 1958 Meze] bajnokság: fiú serdülő csapat 3, helyezés ; fiú ifjúsági csapat 3, 'helyezés; magasugrás : női csapa t 6. helyezés; 4xlOO-as fiú váltó 6. helyezés; 400 m-es síkfutás: Krlszt Gyula 3. helyezés;
·44
1959 Az els ő osztályosok versenvén : súlylökés : Szentgyörgyi Lenke 3. helyezés. . A második osztályosok versenyen: diszkoszvetés : Heinfahrt Márten 4. helye zés i . 1960 4x100-as n ői váltó 6, helyezés, 1961 Magasugrás : leánycsapat 1. helyezés; magasugrás: K erelei Piroska 1. helyezés; 4x100-as női váltó 3, helyezés ; 400 m-es síkfutás: Kiszely Erzsébet 1. helyez és. . 1963 Az el ső osztályosok verseny éri: maeasu gr é s: S z öll ősi Katalin 1. helye zé s ;' K. Tóth Kri sztiria 2. helyezés. ASZTALITENISZ Egyéniben : Nyila s Mikl ós 4. helyezés . 1962 Egyéniben: Nyíri Teréz 2. helyezés ; leánycsapat 2. helyezés. KÉZILABDA,
1962 őszén a férfi- és nOI csapartn.lm megnyeute a [ ár ási bajnoks ágot, . :najd a megvei első osztályba került, miután megnyerte az oszt ályoz ó. mérík őzést. Így mindk ét csapat jogot nyert a megyei első osztályhan való részvételre, ahol azóta is rendszeresen szerepel. 1963-ban Koós László a . megyeí el ső osztályú g óll öv ölista első , míg Kereki Piroska a másodile helyen szerepelt. RÖPLABDA. Megvei k öz épiskolás versenyek : 1956 Fiúcsapat 3. helyezés. 1957 Fiúcsapat 2. helyezés. 1958 NiSi csapat 2. helyezés. Fiúcsapat 2. helyezés. 1959 Fiúcsapat 3. helyezés Női csapat 1. helyezés, A lányok bejutottak a kerületi
döntőbe,
ott:
legyőzték él . szegedi
köz-o
45·
ga zda sá gi technikum csa pa tát, bekerü lt ek az országos d önt őb e , a ho l negyedi k h ely e ru végezt e k . Az 1959- 60. ta névb en n ői csap a tun k a sel ej t ezőn a 2. le tt, bej utott kö zé pd ön t őbe, azt sz intén megnyerte, végü l a d ö n t ő b e n k iérdeme lte rnegye i k öz épisk ol ai ba j noki cimet, A k öz épis kol ás baj no k s ágole m egszi nésév el az országos ba j noksá gok on k om oly eredmé nyeket ne m értü nk ( SA K K Me gyei k özépiskolás ve rse nye k : 1953 F iúcsapat 4. h elye zés ; egyé ni : Szenelrel Gyula 4. helyezés . T ORN A Meg ve i k öz épiskol ás bajnoks ágole HjB
Nöi csapat 6. he lyezés. 1357 F érf'ic sap nt 7. helyezé s : n ői csa pat :3. helyezés ; eg yé n i : J en ei Lá szló 3. hel ye zés ; V inc ze Pi roska 2. h elyezés; Liz icza i Erzséb et 4. helyezé s. 1958 N ői csap at 3. helyezés; fé r ficsa pa t 2. he lyezés ; n ői cs a pa t 3. he lyezés ; férfi cs a pa t 2. he ly ezés. D5J Nő i csa pa I 5. hely ezés ; férficsilpa t 4. helyezés; egyé ni ("B" kategória) K u rc z J ózsef 1. helyezés . Ku rc z JÓZSE.f az orsz ágos d önt ő b en a 7. hel ye zés t ér te e J. Elők és zítő ve r-se nye k (Iöm egtor ua): le ánycsap a t 2. hely ezés ; fiú csap at 7. h elv e zes. If'j úoá gl h arrnad c s z ályú ve rseny : fiú csap a t 2. h elyezés ; l e ányc sapa t 2. he lyezés. 1960 Fiúcsapat 2. helye zés; lánycsapat 5. he lyezé s ; e gyé n ibe n : La ka tos Tibor 1. hel ye zés; Vinc ze L á szló 2. helyezés. A z országos d önt ő b en: fiúc sapa t 12. helyezés; egy én ibe n : L a'k a tos T ibor 9. "hel yez és. ' í
VÍ V ÁS 1039 If j úság i verseny : Má r to n E rzsé be t 2. h clye zé s ; He infa h r t Eri ka 4.-5. h e lyezés. FEJ nött versen y: Martori Már ia 3. he lye zés. T örvívás, ifjú sá g i : A ra dsz k v György 1. helyezés ; He gyes i Árpá d 2. hel yezés ; La ka los Gy u la .3. helyezés ; Hegyes i J ózsef 6. helye zés.
K OSÁ RL ABD A A megyei közép is k ol ás ba jno kság s elejlezö in férf ics apa tu n k a 2., a dö n tóbe n a z 5. he ly ezés t é r le el. A l enti s re d mé nvek a zt b izo ny ít já k , hogy a t es t n ev e l őhi á n y e lle né re jó sp or tkört m u n ka foly t is kolá nk ba n. Ebben a ta né vben m egal a k ult a Ter m Észetba rá t Sza kos zt á ly is, te vé kenysége m os t va n a la k u lóba n. R emé nykedünk, hogy t estn evel ő h l á n vun k eló b b-u tó b b m eg fog old ód n i. És a jö v ő b e n e h hez h a s on ló va gy m ég kom oly abb ered ményeket érhe tü n k el mi nd a testku l úra Iej les zt ése. mi nd a ve rs en y s z e rű s po rttevé ken ys ég te jlesz tés e tek int etébe n. í
Gazdálkodás [r/a: Ko vács Imre gotuln ok
Iskolánk öná llóan gaz dá lkodó intézmény. K özvetlen felügy ele ti szera G yom ai J ár ási T anács V. B . pén zü gyi osztálya. Néh án y ada t az is kola ga zd álkod ásával kapcso latban : Az is ko la vagyorra ( ép ül et, felszerel és s tb.) 6 DeO OOO Ft ; Az év i k ölt ségvet és kör ülbel üli összege 800 OOO-900 OOO Ft; A szem l é lte tő eszközök é r té ke 300 OOO F t ; A m ű'h el y fe lszer eléséne k é r té ke 100 OOO FL A sze rn l é l te t ő eszközök Ie lúj itá sára, pótl ásá r a és beszerzésé re évenkéi 25 OO O Ft-ot , könyvek beszerzésére pedig kb. 4000 F t-o t k öltött ün k utóbbi ö t év a la tt. A m űh el y felszerelés é t részben m egyei hozz ái árul ásb ól, rés zben iskola költ ségvetés éb ől bi zt os ítottuk. A M űv el őd és ügyí Min iszt érium ajá ndé ka ké n t ige n kom oly - kb. 50 Ol Ft értékű - sz e m l élt e tő és egyé b fe lsze r elése kaptunk (BOMEKO, leme játszó, Van de G r aaf gener átor, Wippon stb.), A vásárolt és a jándé k ba kapott szem lel tet ő eszközök mellett jelenti é rtéket. ké p visel ne k a z is kola ált al készitett eszközök is .
•
48
A l-follégüun Írt ,,: Fe/;"I e Lú sz ló /"0ll. ig .
1. A K OL LÉG IU MVE 2:ET ÉS, A MU NK A SZEMÉLY I F E LT ÉTEL ENE K
BIZT OS ÍTASA
Az in té zm ény a Gy om a i AlI. A lt a lá nos Gi m ná ziu m m ell ett 19 5 5 - t ő l A Il[;)ri Diák ottho n né ve n mű k ő d ö l t. A megelőző é ve k be n , 1 9 51 - t ő l a gyema i ó v ó n ő k é pz ő d iá,koHh on a v olt . A z óv ón ök épzöt 1955-'ben Gyul ár a te ll ék át , így a d iá ko tt ho n a z 1954- ben indul ó g imnáz ium me llett mű köd ő in lfz ms nnyé vá lt. A z év r ő l évre ja v u ló' n e v e l ői m u nka eredményeké nt 19B1 - ben a z irán yelvek m egj elen ése u té n két é vve l eln yer t ük a k oll é gi um ci met , a z ín t ézrnóny ne ve AIl . Altal áno s Gimnázium Kollégiuma lett. Ei ' a név 1963-ban K öz ép isk o. ai Ko l l égiumm á vá lt ozo tt . A di á ko tt hon vezetését a Rend tartás lll. §-a sza b ályozza. Az igazgató fel el ős a kollégium eg észének él e té::rt, munká já ér t. Fő feladat a biztosía ni, hogy a kollégium m ind en ere jével támogassa az iskola oktató-nevelő unk ájót, m e g fel e l ő éle tpá lyá t vá lasztó és arra becsületesen kés zülő zocia lis ta szell em ü fiatalokat neveljen a társadalomnak. A diáket th on vezetője az 1955-56-05 tanévben Szabó Emő tanár volt. ri t az 1956-os ellenforradalmi es eményekbeni való részvétel miatt leváltotá lc 195€-tól IS59-ig az ig azgató Bíró Teréz tanárnő lett, aki már korában az ó vó n ő ké p z ő és a gimnázium diákotthonában mint nevelő tan ár olgozott, így a diákotthoni nevelés termetén sok tapasztalattal rendelk eett, H)!%H öl a diákotthon, iJletve a koll égium igazgatója Felleete László anál', a ki lB57-ben a gyomai gimnáziumban, mint matematika-fizika sza, os tan ár kezdett dolgozni , Még ebben az évben diákotthoni főh ívatású evelő lelt, az 1959-60-as iskolai év Ucezdetén a megyei művelődésügyi ~sz l éJ y a diákotthon igazgatójává nevezte ki. A diákotthon nevelői elláttsága az 1956-57-es év kivétel ével a O<eretszámna'k megfelelő volrt. Ugya n is az említett iskolai évben nem volt a főhivatású nevelői állás ~ e tö lt ve. 1962-ig az igazgató mellett egy főhivatású nevelő és két mellékniva lás ú nevelő volt, 1962-ben a kollégiummá fejlesztett diákotthon még ~gy föhivatású nevelőt kapott, ez a keretszámemelés a fejlesztéssel lkap . olatos. A I öhivat ású nevel őle időrend be n a következők voltak. 1955-56 : ~ író 'I'eréz ; 1957-58: Széll Imre, illetve Fekete László; 1958-59: Fekete , ás zló ; 1959-60, 1960-61, és 1961-62: Bíró Teréz; 1962-63, 1963-64: Sír ó TEréz és Varga József. Igen örvendetes tény, hogy a változás nem ta gy , a nevelők vándorlása minim ális. Bíró Teréz a diákotthon megalal)
49
1957-t ől, pályakezdése ót dolgozik a kollégiumban, úgyszintén Varga József is, aki az egyetemu való kikerülése után mindössze egy hónapot tanított más iskol ánál . Sa: nos, a mellékhivatású nevelők vándorlása mái' jóval nagyobb. Amelléh hivatású nevelők főleg a gimnázium, néhány esetben az általános iskol á nevelői k özül kerültek ki. Mell ékhivatású nevelők voltak: Csüllög Fereni Szabó Tibor, Czene Irén, Molnár Teréz, Hirth Erzsébet, Koós Júlia, Izs Lajosné, Stef Isöv án, Takács Eszter és dl'. Csók ási B éla. Valamennyi neveli mind szakmai, mind nevelési tekintebben jó murukát v égzett, K ül ön öse a tanulők korrepetálásában mutatkoztak nagy eredmények. Munkájukkj hozzájárultak a kolüégiurn í cím elnyerés éhez , Csupán az jelentett nehézsé get, hogya gimnáziumi nevelők sokirányú elfcglaltságai miatt nem le.h hetett mindig tervszerűen k ül önböző szakos nevelőket alkalmazni. Vo -o ly a n év például, mikor két matematika-fizika szakos nevelővel rendel keztünk és egyetlen magyar szakossal sem. Ez évben viszont két magya' történelern szalcos nevelőnk van. Az igazgatón kívül mí ncs matemat ílrs fizika szakos, nyelvszakos nevelőnk pedig jelenleg nincs. I A koül égium jelenlegi teohnükai szem élyzetéből 'Timár György gazdaság vezető a diákotthon megalakulásától kezdve mostani beosztásában dolgd zik. Ugyanez mond'ható a konyhai személyzetre is, akik köz ül Uhrin Sári dorné szakácsnő, Misik Jánosné, Zöldi Lajosné kisegítők kezdettől ful!,\>. itt dolgoznak, míg özv. Izsó Sándorné és Vasas Györgyné időközben ál; tall< munkába. Izsó János hivatalsegéd 1959 óta, a két 1-DJkarí,tónő és a mos é nő (Vígh Imréné, Sallai Lászlóné és Czikkely Mária) pedig műk öd éséne 'kezdete óta a diákotthon dolgozói. 1963-ban nyugdíjba ment Kató G f, born é konyhai kisegítő. Aldozatos munkájáért a kollégium dolgozói É. vezetői köszönetet mondanak. A személy! feltételek az elmúlt évben bb tosítva voltak, ma már a jelendegi keret szűknek bizonyul. Szüksé 11enne élelmezés-vezetőre és udvarosra. A kollégium az elmúlt évekbe. mind feladatát tekintve, mind költségvetésileg Iejl ődőt.t, a megállapítaj .l étszá m keret ugyanakkor nem változott. :
kulásától itt teljesít szelgálatot. Fekete László
II, A FELADATOK ,EL LAT As ARA SZüKSÉGES GAZDASAGI, ANYAGI FELTÉTELEK BIZTOSÍTAsA
Amint az első fejezetben említettem, az intézmény az óvónőképző diá ~ otbhonából fejlődött. Anyagi szempontból ez nagyon hátrányos volt, me, a régi felszerelése megosztottálc Ugyanis az óvónőképző diákotthona GYI! lán folytatta működését. Az intézmény új beszerzésre nem kapott fedt zetet. Az elmúlt 10 év költségvetéséből csak arra tellett, hogy a hiányt felszerelést pótoljuk. Nem dcerülhetett sor az elavult eszközök felúj ít ásari A diákotthon két épülettel rendelkezett indulásának időszakában. A SZl badság téri részben volt a konyha, ebédlő és iroda, Az Achim utcai épü letben a fiúk hálószobája és egy .nevelői szoba foglalt helyet. A lánYai hálószobái a gimnázium akkor még nem haszmált termeiben voltale. : két szelgálatt lakást az igazgató, illetve a gondnok használta. A fiúk elh 'ly ez ése egészségtelen nek bizonyult, meg kellett oldani a leányok elhelyé
50
-zés ét is, mivel a felfejlődő gimnáziumnak sz üksége volt a termekre. 1958-59-ben kb. 650 ezer forint költséggel felújították a Hősök úti 39. sz . épületet, mely korábban a Körösi Allami Gazdaság kezelésében volt. Itt helyezték el a leányok 'h ál óit, a konyhát ebédlőt és irodát. A volt l{Qnyha és ebédlő ih ely én a fi úk kaptak szállást, és kialakítottak egy szoba-konyhás szolgálati lakást. Az Achim úti épületet és az ugyanezen tell{en levő szolgálati lakást a diákotthon csereingatlanként leadta. A leányok elhelyezése így megnyugtat óari megoldódott, azonban a fiúk esetében a régi probléma fennáll. Ez az épület is avult, egészségtelen, a célnak nem megfelelő. 1961-ben fel újítottunk egy gazdasági épületet, melyből igazgatói lakás lett, így a korábbl szolg álat í lakásí a fiúk szállását bővítette. A kollégium jelenlegi épületei, helyiségeinek száma és állapota mellett megoldatlan a fiúk egészséges és kényelmes elhelyezése, a Jdubszoba, illetve a társalgó biztosítása; nagy nehézséget jelent, hogy tanulószobaként az iskola tantermeit használjuk Szükség lenne egy új épületre, illetve helyiségre, ahol elhelyezhetn énk a Iiúk szállását, a tanulószobá'kat és a ildubszobát. Amint említettem, a diakotthon felszerelése hiányos és avult volt. Az első években maguk a tanul ók hoztak ágyneműt. Ezt ma már biztosítani tudjuk, sadnos nem rendelkezürsk az előírás szerintí 3 garnitúra ágynemüvel. A szekrények, székek, asztalok és más felszerelési tárgyak elavultak, javításuk sok anyagi ráfordítást igényel. A konyhát és ~ mosókonyhát saját erőnkből igen lassú ütemben tudtuk korszerűsí teni. Jelenleg a konyha gépesitése kiel égítő. Hozzájárult ehhez, hogy a k özségí tanácsok a diákotthon fennállása óta első ízben ez évben 45 OOO forintot aj ánlobtak fel a kotlégíum szám ára . A gazdasági anyagi ellátottság a diákotthon szintjén biztosította a legszükségesebb felada tok megoldását, azonban a kollégium megnöveleedett feladatát már nem tudja kellően segíteni, sok tekintetben, elsősorban kulturálís nevelő munka területén mutatkoznak anyagi természetű problémák.
Ill. A DIAKOTTHONI FELVÉTELEK ALAKULASA, A KER'ETSZAM KIHASZNALAsA A diákotthon ]fJ55-ben 100 fős keretszámmal indult.. Az első év kivételé vel, amikor az iskolának még csak két évfolyama volt, ezt. a számot ki is használta. Sőt, az utóbbi néhány évben nem tudtunk minden jelentkező tanulót felvenni, Még azokat sem, kiknek felvétele indokolt lett volna. Az utóbbi 4 évben pl. nem vettünk fel Endrődről tanulót, Dévaványaról is csak azokat, akik messze laknak az állomástól. A felvett. tanulék is elsősorban Hunyár ól. Ecsegtalvár ól és a járás tanyavilágából kerülnek ki. Mind nagyobb számban veszünk fel állami gondozottaka t, akik elsősor ban a dévaványai nevelőotthonból kerülnek ki. Az ulóbbi évek jelentkezése indokolttá tenné a keretsz-ám 15-20 fővel való emelését. Az alábbi kimutarás a diákotthon felvett, év 'közben, illetve év végén kimaradt tanulók számát. mutatja .
51
Év közben fe lve tt. Év végi lé tszám
Év 1955-56 1956-57 1957-58 1958-59 1959-60 1960-61 1961-62 1962-63
82 107 96 100 100 100 100 101
62 74 90 97 98 99 100 101
Össze sen:
785
721
Az 1963-64-es tané vre 1GO ' tanuló nyert felv ételt, ez a lét szám jelen le: is teljes.
A d íákotrhonban a z elt elt 9 év al att 389 e l ső éves és 5 nul ót vettünk fel. Ebb ől a z elmúlt éve k ben le ére tt s égízett 121 fő 92 fő év közben kimaradt 81 fő év v égén kimaradt 100 fő j ~lenleg koll égiumban van 394
fő
fels őbb
éve s ta
összesen.
Az év Jcözben És év végén Iemorzscl ód ók együttes sz ám a 173 fő , eZl a összes felve tt tanulóknak 43 száza lé ka. Az 1962-63-as tanévvel befejez őerr 294 tanuló hagyta el a koll égíumoi k öz ülük 121 'k ollégis ta érettsé gizett. Ez a t ávoz ók 41 százalékát. teszi ki Megj egyzendő, hogyakollégiumból é v kö zben va gy év végén kimara d ók nagy része folytatta tanulmányait ésl le ére tts égizett. A kimarad ás ok ugyanis csak az esetek kis ebb ré sz ében jelentette 'a z iskolából való kirna rad ást is. Tanulók nagy része bej áró lett. vagy más iskolába távozott. Száz f ős keretsz ám mellett 9 év a la tt a diákotthonnak lehetősége vol 900 fő felvételére. Ezzel szemben felvettl 885 főt, ez 98 szá zalékos krhasz nál ást jelent. Az é vközi lemorzsolódások miatt év végére 821 fő maradi ami a biztosított 'kere ts zá m 91 százaléka. A t áblázat szerint is Játszik hogy a férőhelyek kihaszn álatlans ága főleg az első két évre [ellemzé Ekkor a gimnázium még lényegesen kisebb tanulólétszámmal rendelke zett, Öss zefoglalva a felvételek tanuls ágát megállapíthatjuk, hogy a kollé giurrsí férőhelyek kihasználása jó, a kimaradás és lemorzsolódás arány; nem nagy.
52
A d iá ko t tho n ba , ill etv e k ol légiu mba fel ve ti, J11e goszJ.:'lsa a kö v e t k e ző:
."
I>
l>
.;u
e
!j
l-
;:l:;
:.l
"
"
1933- 55
195G- 37 19.17- 58 195il- 59 195iJ- 60 1050-61 1961-62
9 8
1963-6-1 ÖSSZESEn :
"a
~ 1
fl
lOS2-f.3
"
-c C
~
~
' t""
C
,~
c
12 24 16 17 20 10 12 5
8
l
12 8 5 5 10 10
95
284
117
77
2
fl
:1
8 9
9 II
..Q
,~
30 33 32 30 39 38 40 29 13
1 2
14 IB 20 2B 30 143
l-
lakóhely szerinti
.s
v.
~
et 1-.
ta n ul ő k
6
10 II
.
"'"" "" Eo-<
~
....
r..;
18 22 22 21
9 7 5
"oee ,<
1 2
7 7
2
10 8
10 II
9 8
7
17
17 24
II
134
96
45
9
2 10
e ls ő é v t ő l kezdv e a tanul ők bej ár ást leh ető s égét, a szociá lis helyzet é t tekintettük, és csa k vé gső sorban oa tan ulmá nyi er edményt. A di á kott hon fő c é l k it ű z é s én ek tekintettük, h ogy a z a rra rászor uló tnn u l ók na k l ehet őséget ad junk a k öz épiskola elvégzésére.
A fclvél elek nél az
sz ü lők
V. A DI A K OT T HON KÜLÖNBÖZ O NE VEL ÉSI TEROLETElNEK EREDMÉNYEI 1. 'I'annlm ányi rnunka. a) A ta'1J.lümá nyi '1lJ:Uwka segítés e, ere d mé ny ei.
A di ákotthon, ill et ve koll égium legfontosabb Jelada ta az iskola) oktatómunk áj ának segíté se . A di ák otthon mind több t árgy i, min t szem ély i e llá tott ságáná l fogv a biztosítan i tudta a zavartalan tanuláshoz szü ksé ges id ő t és segítséget. A d iákotthon n evel ői állandó fe lügyele t tel és korrepetálással SEgít ették az elmúlt éve kbe n és m ost is a t anul ők ered mé nyes felk ész ül és ét . Különösen nagy gondot fordítottak a falusi vagy tanyai iskol ából jött e l ső osztályos tanul ők Um rr epetá lásár a. Ennek is köszönhető, hogy a z első osztá lyosok között, a lemorzsolód ás a rá ny la g nem magas. Az év közi lemorzsolódás az elmúlt kilenc év a latt 53 volt. Enn ek ok a csak n éh ány esetben volt a gyenge tanulmány i eredm ény , nagyo bb részt az okozt a, h ogya tanuló mem tu dt a m eg szok nl a d iá ko tt hon í környezetet, haza klv ánko zct t szülerh ez. Év végén ÖSSZE.s en 47 tanuló m aradt ki , enn ek ok a e l s őso rba n a gyenge t anulmányi e re d mény volt, A d iá kotthon i tanács, illetve a kollégiumi di áktan ács irányítása mellett a tanulöle részéről is folyik korrepetálás. Ez elsősorban a tanulócsoportokon belül történik, de gyakori a z is, hogy; a fels őbb osztályosok foglalkoznak az elsős tanulócsoportokkal vagy tanulókkal. A kollégiumban a:endszeresít etrt a feleletek nyrlvántartása, az eredmények értékelése mind a nevel ő k, mind a ta n ul ók rés zéről. Ezt szelg álj ák a kollég iumi osztályozó n e vel ő
53
naplók és ellenőrz őkönyvek . A tanulmányi eredményt figyelemmel kisé rik: a tanulmányi csoportvezető. a tanulószoba-felelős, a diáktanács és ; nevelők .
Ha valmelyiktanulónál visszaesést vagy sorozatos gyenge feleletet ta pasztalunk, fokozettabban ellenőrizzük munkáját, s felkészüléséhez töbl segítséget, nyújtunk. Részt vesznek a tanulők korrepetálásában a gimná zium szaktanárai, akik a leggyengébb tanulókkal foglalkoznak heti 1órában. 1961 óta a kollégium költségvetése erre anyagi fedezetet is biz tos ított. Mindezeknek köszönhető, hogya diákotthon tanulmányi átlag; állandó fejlődést mutat, annak ellenére, hogy felvételnél sohasem a tanul mányi eredményt tekintettük, és a tanulék nagy százaléka tanyai vag falusi iskolából jött. A tanulmányi eredmény évenkénti alakulása:
év 1953-56 1956-5" 1957-58 1958-59 1959-60 1960-61 1961-62 1962-63
fél évi eredmény 3,34 3,35 3,51 3,34 3,55 3,72 3,66 3,69
év végi eredmény 3,36 3,54 3,36 3,55 3,71 3,75 3,81 3,70
Ez az eredmény csaknem minden évben körülbelül 0,3-del haladja me] az iskolai átlagot. Különősen figyelemre méltó az 1939-től bekövetkezet javulás, amely a diákotthon erősödését, az ellenforradalom utáni zűrzava rnegszűnését és az iskolai munka 'hatékonyságának növekedését mutatja A tanulmányi munka javulása is :hozzá já r ult ahhoz, hogy a diákotthor kiérdemelte a kollégium címet, Az is igaz, hogy nem l-2 éves felleni dülesr ől van szó, hiszen a jó eredmény azóta is évenként megismétlődik b) A ta.nulmányi e'j'edménytelenségből adódó lemorzsolódás.
első osztályosok lemorzsolódásánál mát' utaltam arra, hogy a tanul, mány í eredmény gyenge volla elsősorban év végén okozott kímaradást Az elmúlt 9 év alatt é\~ végén összesen 20 tanuló bukott meg, akik va~ abbahagyt ák tanulmányaikat, vagy nem nyertek kollégiumi felvételt. j diákotthonban maradást bizonyos mértékben fl térítési díj emelkedése ii befolyásolta, s 'néhány gyengébb eredményt elért tanuló emiatt is kilépet' az intézetből, és minf bej ár ó folytatta tanulmányait.
Az
c) Párlyaválasztás, továbbta.nu'lás kérdése.
A diákotthon nevelői mindig nagy gondot fordítottak arra, hogy a tanu Iók helyesen, adottságuknak megfelelőert válasszanak pályát, és arra ala; posan felkészüljenek. Figyelemre m éltó a leérettségizett 121 tanuló elhe lyezkedése, továbbtanul ása. Felsőbb fokú oktatási intézményben tovább tanu) 65 fő, 54 százalék. Ebből a pedagógus pályát választotta 34 fŐ, :am' a továbbtanulók 52 százaléka, az érettségizettek 23 százaléka. Egészsé ügyi pályára ment (ápolónő, védőnő, sz ülésznő) 17 fő.
54
A továbbtanulás szempontjáb ól kiemelkedik az 19GG-ban 'és 62-ben végzett tanulócsoport. Az előbbinél 16-ból 10, illetve 26-ból 15 fő tanult -tová bb. Nem sokkal rosszabb az aránya többi évfolyamnál sernj
2. Eszmei-politiltai
nev élőmunka.
a) A tanulók polWka·i a'kti-viotásának ala'k1üása. Mér a diákotthoni rendtartás is, de a m űködési szabályzat még nyomatékosabban kifejti azt, hogya diákotthon, illetve kollégium fontos feladata a tanulók politikai', világnézeti nevelése. A diákotthon megalakulásától számított időben 3 szakaszt k ülönb öztet ünk meg. Az 1956 előtti és az 1956-os időszak, amely lényegében egy év. Erre legjellemzőbb, hogy a diákotthon tanulói még 14.-15 évesek voltak, aktív politikai tevékenységről még nem besz élhettünk. A politikai munka csupán a tájékoztatásra szorítkozot,t. Ez a magyarázata annak is, hogy az ellenforradalmi események alatt a tanulők ar ánylag nyugodtan viselkedtek. A második időszak az elleníforradalmat követő két évet öleli fel. Ebben az időszakban mar lényegesen több probléma jelentkezett. Ennek oka részben a nevelővál tozás, másrészt a tájékoztatás hiánya. Rendkívül lassan haladt a diákotthonon belül a KISZ szervezése. Igen nagyméretű politikai t ájékoztatásra és agitációra volt sz üks ég. Az igazsághoz tartozik, hogy ebben az időszak ban az iskolai ifjúsági mozgalomban a diákotthon másodlagos szerepet játszott. A harmadik id őszak 1959/60-as tanévvel kezdődött, amikor az első két évfolyam elhagyta a koll égiumot. 1961 ó'ta az iskola K,ISZ-titkára már negYEdik esetben kollégista. Ett ől az időszaktól ke zdve a kollégium már az iskolai politikai munka komoly bázisává vált. Például a már említett 1962-ben végzett 25 tanuló k özött 15-nek volt vezető funkciója az iskola KISZ-szervezetében. b) A tamtlók politikai tcíjékoztlltása
és nevelése. A tanulök politikai tájékoztatásának és nevelésének több formáját hono; sitottuk meg. Leggyakoribb az újság- és folyóiratolvasás, a rádi óhallgatás. Legeredményesebb az egyéni vagy csoportos beszélgetés. Ennek eredményessége .l e gjob ba n a tsz-szervezésí időszakokban mu tatkozott, amikor a tanul ök nagy többsége elfogadta a 'nagyüzemi gazdálkodás előnyét bizonyító érveket. AI politikai és ideológiai képzést szelgálják a politikai körök, .nrelyek eredrn ényességa leginkább a pártkongresszusok anyagánalc feldcilgozásában mutatkozott meg. Az utóbbi évekre jellemző hogya korábban nevelők által irányitott és vezetett poHtÚ{ai tárgyú előadásokl mellett mínd több És több hasonló feladatot old meg a di áktanács. A kollégiumi tanulók vil ágnézete kialakulóban van. Nagy részük, különösen a funkciót viselők a politikai képzettség és aktivitás magasabb fokáig jutottak el. A nagy többség alapvető politikai kérdésekben tájékozott, helyes álláspontot képvisel a legfontosabb nemzetközi és belpolitikai kérdésekben. A tanul ök e,gy kisebb rész e passzív, tálékozatlan és ilyen irányú igénye igen kicsi. Vallásosság elv étve tapasztalható, ez is inkább a saülökakaratához való ragaszkod ásként. szokásként [elentkezikx A korábbi években tapasztalható volt Egyes ·taol1ulók ná l bizonyos nyugatimádat , jelenleg ilyennel nem: találkozunk.
55
3. K ulfú rrn un ka . a) H ogy an /) í ~t osítja a lco/./égi nm az egyé n solco/.da·l Ú f ej lö dését ?
Az is kol a re form . illetve a z MSZMP m ü v el őd é spo li t i k a i ir á nye lve i , n e ve lés terén fel ada tk én t je löli k, hog y sokolda l úa n fej le t t, széles lát ó körü m ű v el t fia tal o ka t ke ll ne veln i. E fel ad at m egva lósí tá sá nak fo n tos t e r ű le te a koll é gi um, aho l a ta n u l ök szá m á ra a n a p i mu n ka m a lle tt b ízt ost ta n í k ell m eg fel e l ő ku lt ur ál ód ási fe lt é telek e t és sz órakoz ást. K oll égi. umun kb a n, am in t m ár em lí te tte m, enne k an ya gi a kadá ly ai van na k. E n nek e llen é r e azi el múlt é vekben és m cs t is fo ly ik ilyen irá nyú te vé keny sé g. 1959 ó ta tele vízió á ll a la u ul ók rend el k ez és ére. A koll é g ium na k t öbt r ád iój a és Iern ezj átsz ója va n. Ell é v be n min d k ét é pü le tbe n a t a n ul ő k álta has zn á lt he lyisége k be ha n gs zór ót s ze r e l t ün k . É ve n kénti e lőa dáss o ro z a to ka t szervezt ünk , m a lyn e k té m á ját a d iáktan ác s á llí tj a öss ze , A t an tul ól rendszer ese n n éznek fil m e t, löbb ese tben csoportosan, és a lá to lt fil me m egv itatj ák. Az el mú lt é vek be n sz e lle m i v e té lke d ő ket rendeztü n k, mos e ze ke t kollégi umi es t he l ye tt es íti. E zeke n a z ism e ret b őv ít é s és a szó ra ko zás egyenl ő m ér té k ben é rv é nyes ü l. A koll égiu nu kö ny vtára k icsiny" a zo n b an a ta nul ék na gy része ta g ja a jo31'<Í si 'kö ny v tá r na k . Az olv a sott ság so kat javu lt, alle ve lők igy ekez ne k felke lte ni az érd e k lő d és t á ll a láb a n , sz éplroda lom , eze n belü l a m a i mcd ern ir od al om ir án t. 1963-ba n a kolJé gium ven dége volt. G e rge ly Már la írc n ő ak i h ossza n beszé lge tett. a kollé g iu m leá ny tanu l óival . b) A kö zös szorü ko zás m egterem tése.
A ta n ul ő k sz óra koz ását a koll é gium i es t, a te le vízi ó, a r ád ió és a lemez já tszó k biztos ítjá k . Szó ra k oz óhe ly re nem j ár nak, és ez t álta lába n nem i: igén ylik. S zívesen és ke d vve l vesznek r észt a község k ult urál is és spor tre nd ez v énye ibe n . K ed veli k a k özös k ir ándul ásokat. A koll égi um na k kül ön t ánc csopor tja va gy éne kka ra nin cs. Egy es a l ka lm a k ra a zon ba n ilye ne k a la kul na k, és igen le lk esen d ol go zn ak. c) Né p mü've lő te vék enys ég.
É v rő l é vre ha gyom ány a T é lapó-est , m ely nek m ű s o r á t a t anul ök a köz sé gi k u ltúro tt ho n ba n muta tj ák be. E b ben a z é vben a m ű s o r ra l Hu ny; k özségben is fe llé ptek . Igen .na gy si ke r t. a ratta k. J el e n tős f elkészü lés ig én yel t, s m ind a k iválas zt-ás, mind az el őadás sz empon tjából színv ona las vo lt a koll é gium a va tásá ra sze rkesztett m űsor. Ennek egyes je le ne tei a jára si tanácsülés en és a terüle ti KISZ-szel'vezetben is meg is métel t ék Az e lm últ években a kollég ium tanul ói a gyomai Dózsa, illetve G y őzelen Tsz fi atal jain ak kultúrrnunkáját pa tr oná lták Ez é v be n Hunyára és P ó halomra járn ak ki tanul óink. d) Ki7'ándwlásak, lcapcso/atok más koLlégiu.mokJka-L Az e lm últ é ve k be n a következ ő helyeken voltak kir áudulnl, illetv más koll égiu mc t m eglátogatni a tanul óink: Szeged , Szeghalorn, Békés csaba. Ez alk almakkor a m eg l átc gat o tt kollégiumok t anulóival k öz ö kult úr ruű sort r endeztek , é ~ sp o r tve t é l ke d ő t szerveztek, Az eml ített kollégiumok a látogatást viszonozták A di áktanács a k ö zeljövőben m ég több kirándulást és o rs zágj ár ást r endez, ennek költségei az őszi betakar ít ásí munk áklcal keresték meg. I
56
-1. Tá rs a dalm i munka.
Munkára. 'nev elés, k özös ségben a. kö zösség ja vára v égzett m u nk a. A ma i iskola, mint a j ö vő isk olá ja mi n ő s é g tl e g kü lön b özí k minde n -edd ig i oktatási intézménytől. A ta n ulóka t nem a mu n ka lebecsü lés ére peveli k, ne m a mu nk ától va ló m egsza bad ul ás gondola tát tápl álja, hanem e zt mélyíti el a tanu lób an, h ogy m indenne k al a pja a m u nka . E l őt érbe kerü l te há t a ta n ulék mu n ká val és munk ár a v aló ne ve lése. A d iá ko t thon és a koll égium teljesen m e gv al ósította azt önki szolgáló r e nd s ze r t. A ta n ulók ta ka rít já k a z á lt al uk ha szn ált hel yisége k et, és k ö zre m ű kőd n e k az ét kez le tésné J. K ia lalUlltak a m egszek ot t fo r má k, m elyek tel jesen a u toma tl k ussá vá lnalc. Az é püle te k, udvarok és az utca rész tíszt ántar t ása, sz ép íl ése is r észben a tanu lók munlo ái át igényli. A z ú j koll é giumi ép ületné l 1960- tól a ]wllégi um tanu l óí t öb b ezer fo r in t é r t é kű rnun k át vé ge z te k. Ilyen vo lt pl. a gaz daság i é pül e tek bont á sa, ásá s, fa - és vir ág ültet és. A lán yok sza bad ide j ük egy ré szé t k ézimunk áz ással tö ltik. A koll égium szá mára dí sz pá rná ka t és t erít őket hímezt elc. A fi ú k önállóan készí te tt ék el st úd ió j ukat és el végezté k, a n na k be szerel és ét, b) Kollégiwl1on !k í villi társadalmi mUIl,ka. M ind a: k ollégiumon belüli, mind a kü l s ő társadalmi mu nk át a diáktanács sze rvezi és irányít ja . A k ül s ő munk a ke t tős j elle g ű, RÉszbe n a IOS Z szervezl, ily en ek a n yári t áboroz áso k , me ly ek az is kola ha tás köré be ta rtoznak. Eze ken a kol l ég ist ák rész vé te le fő leg a fiúlm ál igen jó. A KI SZ s zervezte a l igeti sportpál ya é pít és é t, melyen a legt öbb m unk át a koll ég ium vé ge zt e. Ezek a munk ák t eljesen t ársadalmi jel egű ek, önkéntese k v olt a lc. Ennek elle né re a lé tszám h ízl osi t ása nem jel entett go ndo t. Fé lig tá rs a d a lm i j ellegűek a tsz-ben és állami ga zda ság ba n végzett munkák. Ezért f ize tés t ad na k, me ly összege t a d iá k tan ács a tanul ék k öz ös cé ljának m e gfelel ő e n ha szn álj a fe J. Il yen mun ka e red mények é n t vá s árolt ák a tanulék a te levíziót, a Jeme zi áts z ót és a lemezeket. E bb ől fede zik a k ül ön, lJÖZŐ kirándulások költség eit. a)
5. Sportmunlm.
ta,nlllók sportolá,si ig ényeinek [elket tése és ki el.égítése. A sport nemcsak azé rt j elentős, mert előse gíti a sza ba d i d ő jó fe lhasz ná lásá t, és leköti a z ifjús á g fö lös leges energiáj át, hanem az ér t is , m ert fontos testi tulajdonsá goka t a la k ít, mint pl. kitartás, e rős akarat, célratörés stb. El ősegíti a k ő zö ss égi nevelést, viszont a jó k özösségí nevelés e l őseg íti az e red m é nyes sportolás t. Atanulók sza bad id ejüke t sz íve se n töltik játékkal, sporttal. Ilyen fo r m á n a sportolás ösztönös [elleg ű . A k ül önb öz ő h ázibajnoks ágok, a nem kellégist ák elleni mérk őz é sek és a má s 'kollégiumok 'ta n ul óíva l való sportvetélked ők elég gyakoriak voltak. A fi úimái a következő sportág ak kedveltek: kézilabd a, labdarúgás, as ztaliten isz, sakk, korcsolya. ús zás. A le ányokn ál: kézilabda, röplabda, asztal it en isz, t orna , b) Mínőségi sport. Min ős ég í sport jelenleg csak néhány sportágban folyik. Azon ba n ~bb a) A
57
sportágnak gazdag hagyományai vannak. 1959-ben a helyi megyei 1. o' labdar úg ó-csapatnak 5 kollégista játékosa volt. Ugyanekkor több j át éko s] adtunk a megyei ifjúsági v álogatottnak. Hasonlóan szép eredm ényt ér te j' el a tanulók vívásban, birkózásban és röplabdaban. A k özségi társadalmi sportegyesület erősen támaszkodott a gtmnáziumraj illetve a kollégiumra] Jelenleg az iskolai sportk ör csapatai kézrlabdábar» és röplabdaban me.f gyei I. osztályban versenyeznek. Természetes tehát, hogy a SPdtioló~ nagy része ezekben a szakosztályokban sportol, A kollégium 100 tanuló.j jából 30 igazolt játékos van a kézilabda, röplabda, asztalitenisz és Iabda] rúgó sportágban. Ez a 30 tanuló rendszeresen jár edzesre és versenyre' tehát aktív sportoló. .
VI. AZ ÖNKORMANYZAT SZEREPE A ICÖZÖSSEGI NEVELESBEN \
A diákta'nács sze1~vező és irányító tevékenysége. I A kollégiumok a közöss égí nevelés fontos teületei. AI köz öss égi nevelé ~ fontos tényezője, a 14-18 évesek körében az önkormányzat kiépítése. li diákotthon rendelkeze tt ugyan vezető ifjúsági szervvel, a di ákotthon' tanáccsal. Ez ellátott bizonyos részíeladatokat, pl. a tanulm ányi munkr' értékelését vagy a kultúrmunka irányítását. Azonban tevékenysége n err· terjedt ki a diákotthon valamennyi nevelési területére. A d íákonthono) és ezenbelül a tanácsok megerősödése következtében jöhettek létre a kollégiumole Ezek önkormányzati szerve a diáktanács. A diáktan ács a kol-. l égiummá válás időszakában és azóta is igen jól teljesíti feladatát A kollégiumi nevelés minden terilletére kiterjedő munkaterveket készít Intézkedik a terv végrehajtásáról, számon tartja az eredményeket, meg-' állapítja a hiányosságokat. A' diáktanács tagjai a kollégium legjobb mun: kát végző fiataljai. A diáktan ács titikárai időrendben a következ ők voltak ' F ék écs Inna, Elek Margit, Lelter Mikl ós, Kiszely Erzsébet, Fási Sánd0l1 Giricz Imre. I a)
b) Közösségi szinte k: és az elébü,k áUHott követel:mények. A kollégium elsődleges k özöss ége a tanul ócsoport, melynek élén tanulócsoport-vezető áll. Egy tanulócsoportba tartoznak az egy oszt ályba járó kollégista tanulók. A korábbi években, külön volt tanul ócsoportju lányoknak és fiúknak. Úgyszintén a tanulószobajuk is kül ön volt. Ez1 megszüntettük, és av elsődleges közösségeket .n em nemek, hanem osztályi illetve életkor szerint szervezt ük . A tanulószobákat is így osztottuk be' A tanulószoba vezetője a tanul ővezet ö. Vannald még hálók özöss égek, me. lyek terrnészetesen nem azonosak az elsődleges k öz össéggel, Akollégi! unti munka valamennyi területét, melyek korábban a másoellagos (tanu' ( k özösség) vagy harmadlagos (kollégiumi közöss ég) szintj én kerültek meg. old ásra, ezentúl az elsődleges k öz öss ég szintjére kíséreljük lebontani. .1 kollégium a primér köz össégek önálló uev ékenység énak kibontakoztatáj sára törekszik. ; A 'k ol'lé giu m i diáktanács ebben js különb özik elődjétől, abban, hogy 8 munka tervezése és irányítása .mellett annak ér t ék el és ére is hivatott. ETIj' nek megfelelően dicsér vagy bünt et. A diáktanács több esetben ho zot
58
fegyelmi határozatot, azonban a diákotthonból való kízár ásra csak két eset.ben került sor. Mindkét esetben lopás miatt zárlak ki tanulót. Az all{aImazott fegyelmi b üntetések többnyire elérték a céljukat. Igazságosfiágukhoz nem f érhetett kétség, hiszen, alapos kivizsgál áson alapultak. VII. A KOLLÉGIUM MÁS IRÁNYÚ IGÉNYBEVÉTELE A kollégium eredeti rendeltetése szerínt 100 főnek b iztosít egész napi élelmet és szállást. Ezenkívül a [elen időszakban 80 menzásnald . és 30 pedagógusnak biztosít ebédet. Az elmúlt években voltak alkalmak elsősorban az iskolai szünetek alatt, amikO!' túl az iskolai feladaton a kollégium fontos tevékenységet látott el. Több ny áron át a járási KISZ VB it.t. szervezte a jár ásí úttörő vezetőképző tanfolyamot. Már harmadik nyáron adunk lehetőséget a Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói számára, hogy gyermekeiket nálunk . nYMaJ.tassák. Az utóbbi négy évben minlegy 24.0 úttörőnek biztosítottunk szállást és élelmezést. Ugyanezen időszakban kb. 210 gyermek nyaralasát biztosítottuk. VIII . A KOLLÉGIUM FELETTES SZERVEI ÉS A TÁRSADALMI SZERVEK IRÁNYÍTO, SEGÍTÖ TEVBK,ENYSÉGE A kollégium irányítás és ellenőrzés szempontj ából a Békés Megyei Tanács VB Művel ődésügyi Osztályához és a Gyomai Járási Tanács VB Pénzügyi Osztályához tartozik. A sz ükséges utasításokat mind gazdasági, rnind nevelési szempontból megkapjuk. Az ellenőrzések nagyobb hiányosságokat nem tártak fel, a kisebbek kijav ítása mindenkor megtör- lént. A látogatások és ellen őrzések alkalmával sok fontos dologra hívták fel Iigyelmünket, melyeket igyekeztünk felhasználni kollégiumi. nevelési tevékenységünkben.
59'
IN l\lEMü RIAM A meghatottsá g fájó érzésével eml ékeztlnk halottalnkra. IiATÚ GABOR (1910-1i362) Az iskol ánkban folyó pnlitcchnikaí oktatá s meghonosítása érdekében, mint volt b útorasztalos sz a k ok ta t ú mcst er elévülhetetlen ér de rnek et sz erzett, Az 1958-59-es tanévtől kezdve 191t4 dec ember éíg - tragiku s hal ál ának bekövetkez ésélg töretlen lelkesed éss el és lc ív ál ő pedagógiai r át ermetts éggel lildaUa és nevelte t anulól fj ús águuk cgy részét. Azok I,özé tartozott, akik az első p erctől kezdve felism erték a politechnikaí oldatásban rejlő nevelési lehet ős égeket, Az ügyben való rendíthetetlen bizakodás folytán képzelet ében csodálatos tervek Io gantak, mel yek a munkapadok m ellett, ifjú leezek llJounl,ája nyom án váltak v a l ósá gga, Az ő vezetésével készített ízl ése s és pontos munlcadarabok osztatlan clismerést arattale a m egyei polítechulk aí ldállitáson. A munkához való viszonyára a preoíztt ás, lelkiismeretesség és lendületesség volt J ellemző. A munk át nem a p énzszerzés, h anem az emberi fejlődés, I,özjólét nélk ülozhetetten eszlroz ének tekintette, s erre n evelte tanítvány ait is, Ezért nehéz eldönteni, hogy az oldatás vagy a nevelés ter ület érn fejtett-e ki ér tékes eb b munk át, Az azonban biznnyos, hogy halálával nag~' veszteség ér te iskol ánkat. Az általa elkezdett munkát tová bb Iolytatjulc s az ő áld ozat os, ú ttör ő munk áj á ért ezúton m ondunk hálás kö szbnet et .
FEKETE LAsZLÚNÉ HIRT ERZSEBET (1935-1960) AIl al ános iskolai kartársnő. akit mín j hűs éges feleséget házasságának másodtk tanári pályatut ásának harmadik eszt endej ében. boldog anyas ágának harmadik napján ragadott el a k érlelhetetlen halál. Távozása nagy íirt hagyott maga ut án nemcsak reménykedve várt kisl ánya és szerető férj e lelkében, hanem kartársat. tan ítv ány aí , neveltj ei körébcn is. Iskol ánk kollégiumában, mint nevelő míil,ödölt az 19571958-a8 tanévben. Csendes. halk, k edves szavait örölu'c elnyelte a sír, de emléke itt él továbbra is iskolánk falai kő zött.
60
V. BALOGH RÚ ZA (1944-1960)
Éle te tav aszán, a kütele ss égt eljesités k özben, ifjúsága k ű s zöbén lépett a minden t ov ábbí folyta tás t m egakad ályez é sír m ély éb e. Rövid éle t én ek fő jc lle m ző- i : a kbtclességt el jcs ít és , ~é l d a m u t,atá s , sz üleín ek , te stv éreinele sz eretete, hálás tisztelet nevelölvel sz em ben s egyiilt érző bajt ársi magatartás társa i iránt . Egy i kc voIt iskol ánk kedves , roko nszenves, .jú ki sl ányainak . Tragilms hirtelenséggel, n em vártan érkezett a kö ny ört el en v ég, s a rövid, d e kedves éle t elfolyt , elm úl ása "Iiliomhulhís volt, ártatlansá g k épe s b ánat é",
ól
STATISZTIKAI RÉSZ
Összeóilltotta: Ronyec Pói igazgatóhelyettes Balog Bólint, tagozat vezetője
Iskolánk benépesiilése, tanulmányi eredmények
-
-=------
I
1954- 55 1955-56 1956-57 1957- 58 1958-59 1959-60 1960-61 1961-62 1962- 63
I
37
Év vég i lé tszám O sztályo k száma Lány
1
4
194 - - -6
32
S'8
116
139
248 8
I
-'"
>-
c
Jeles
E
Jó
ai
";;. c
Közepes
E :; c o
Elégséges
-o
5
- - --
'Ql
""u
1 4 --13
I_
I-
Elé gtelen O sztályozatl an
I
8
261
9
16 - -- 12
14
82 - - --
79 --
21
1~9_ 8
8
I
158
- --K i tűn ő
280
- - --
-
159
148 160 - - - -- 20 22 18
I
275 - - 8 178
24
19
24
22
32
98
91
119
77 _
. 68
323
-
- 9
221 - --
- -- 47 - - --
95 - -- 91
l7 58 60 21 _ _ _ - - - - - -- - _ 8 2 12 9 29 41 - -- - - - - - --- - -- 7 13 23 14
-I
-
I
I
I
67
1_
29
34
-24-I
21
10
13
1
-41
1
T a n t e s t lii Y e t
".""'c,
N
.,'"
"'"
cn
Bal ázsné (Forgó Ilona) i g a zgató törté n e lem -r öldrnj z
Ron ve c P ál ;!
" :;;
ig azga tó he ly et tes m at em alika - fi zil m
;:J
C
= :..;
(fl
T őmdsv ár!
t·: .
T anit
N
öN
N
I
~ ~i
E
~ ..,
.....!::'
.~
.~
Né,' , sza k, lie o szt ás
8"
Ö
N
I
0'
O
."~ l-
;;
I
l
1940 1955 I In? d ra j' z I/a , I/ b , ,c
-
6
-t v t«
f lzí ka-sza.lck ör' v e z.,
-
m a tem a tika I/b, Dl/ b , m ű s zak 1957 1959 rajz I :a , r.», Ile, I /b á b rá zo ló geom e tria n i.u , IV/b
Balna Bálint 4 m at em at ika
1951 1954 u t«, IrI/ b , IV /a , I/c
19
Balog-h József 5 mag y a r-latin
1942 1956
í
21
kis érő
ue
ma gyar II/b , svt«, latin: J/b, u« TI/a , lI /c J rtr/a , I V/a b i ol ó g ia u« , J/b, Ile , J'l/a, su», mib mg . gya k ort at ll/b, I ll/a- b
1926 1954
m g. m érn ök
bi ológi a tiü«, 1963 1963 JIIJ/b , mg, gyakorlat u«, r/b,
I (5)
Csüllö~
Ferenc
m at ern at ík a- H zfk a
lÖSZ segitő taná r , a k özs eg í ta nács ta gja, MAB-tiN,á r , KISZ j ánisi propaga n d is ta , az ís k oía t a n á cs tag ja l evel ező ta go zau m at em avezetőj e ,
27
tika szei-tá r ör e, az tskota - ta n ács ta gj a, TIT-t a g K ön y v t áros , járá s i
29
kuuúrretet ös, ír odatm í s zakk ör-ve z.,
-
25
B iol ó gia i szertár ör, bi oló gi ai s zaknc örvez.. taka,r éld'e 1elös, koü égtu rn í mell ékn ív at ás ü n evelő
-
21
-
T IT-ta g
M ez ög azda s ág í M érn ökto v ábbInt éze tben p eda g ó gia i szakot v égez.
A
tvts-»
- -
8
KIS Z já r ási p r opagandista . v ál a sztók erületi b izolt s ág i elnö k. a TIT j árá s L elnökségé n e k tag ja
A
ma tem auka u«,
-
m g . m érnök
ov errn ek v én eirra b ízo t t s ág t a gj a
'I'a nu.l óezoba -vez...
ü« matemati k a 1957 1957 r íztk a Il/a , II/c,
Andr ési P ál 3 m a tem a u k a- rt aí k a
Dr. Gyöltös Zoltánné 'i (Lenavel Kl ára)
I
-
--
Dl', Csókási Béla 6 bio lóg ia -föld raj z
E/(yé b he osztása
" ·C
képző
Fi zi1ka- s zertárör , m egbíbiz ton s á g i zott, m atem atí ka
matematika n /c, IV/b, :fizika ill/a , IV/b 27 JIiI~b, IV/:b , ld s érÖ, IV /a-b
1956 1957
murukak öz össég veze tő ,
'I\lT-
d agö gusok
mate-
rnartka megvet eaö~észítő
I
ké-
.p esír és n élk lill pe-
m ánaik
t a n f oly avezetőj e .
65
4l
""..,
to
.~
.,; N
..!d
:::
Név, szak, b eosztás
t>il
Q
'"
Ö
Q Q
~
N
s.,...
;;jj
..,8
.,
N
'.."
:8 ;..,
Tanit
N
N
ol
..,8
Ö .u.
O
Egyéb b eosztésa
-o . ~
~
4l
:r:
I
I
m a gy a r-o ro sz
'Ta n t estü le t i jegyz ö, idege n n y e lv i m u nlea kö zösség. . . ve.c., o r osz I/ b, I/ C, ta nu t ószoba-vez. , 1'0 II /b , II /c 29 'tó s za lt k ö r -ve z.. K ö zdir arnoia I/ C, ll/ C, II/ c s ég t E gye ztető B i z . HI/b , ta gj a. Já rá s i S za k sz erv , B iz. ta gj a, TIT k özs ég s ze rv. K é mia sze rt á rő r:-k é m ia I/a , I /b , sle, rítmrejel ös, fo ly óLI/a, ITIb, II /c, II l b 26 íraukeze t ö, járási lll/a , IU/b. 1'iro t ós za kk ör- ve ze t ö, zi:ka II /b TIT-t a g ._ _ _ testneve t és S port köri edző . l /b. ue, II/a . lI llJ, II/c , lllla , NI/b , 3l T S eln ök ségi tag . tvt«, r v /e , (I án y) a l e v e le z ő ta gozat ad mi rrís z tt-áto ra l ia , ll/b , Ill/a , ITI/b (fi ú) -- Ifj ú s á g i Vörösmagyar H /a, II / c , k eres zt ve z e tőj e, oros z ll/a . nr/a , If/ a 27 ííran c ía tvt« , orosz s zakk ör v e z e t ő, T IT-t ag . IV / b
S ólvmosí János
oros z u«, nr/b ,
9 Herzbercer TibOI' o ros z
1951 1956
í
László ID Máthé k érní a- ríztk a
1957 1959
-Németh Sándorn é II (Sallai Marl:'it)
1959 1959
tes t n evelés
Ronvec P álné
12 (Takács Eszter)
1958 1958
us.
-
B a le se treletö s, se -
13
orosz
g él yikö n y v bár-k ez eo r osz szaaokör-
l ő,
I
1941 19"8 I V/a. I V /b , k e z- l/a o d ö o rosz I /b , Ile
28
1S ólvmnsi J ánosné 14 (Laurinvecz
Mária)
19~ 6
m a g y a r- tö rt én el em
m a g y a l' u« . 1955 l U /b , nénl e t I;'a , Ul/ b 26 I lb , ll/ b , ID/a , ITI/b
a k özs égt ve ze t ő , taná cs ta g j a , MAB e lnö ke , a z o kt at ásü gy kiv . d o lg o zój a O s z t ál y f ő n öki
m u n k a k öz ös s ég... az iskola .ta n ács ta gj a, a jár ás í TIT e l nö ks ég ! t a gj a. v e z et ő ,
Sza k s zerv . m eg bí z. :
15
Stef István m agy a r- tö r ténel em
ma gyar I/b, I /c , III/a , svt», t ö r 1950 1957 ,t,énelem RI/a '. lIII/b TIl /b , 10gHta. W / b
-Szől{e
Szabolcsné lll'. 16 (dr. Valentínvi Vilma) t ört énel em-földraj z
66
19~8
tö r té nel e m I/b, u«; W /a , IV/b, !öld,ra jt; ll/b. 1960 EIYc, pszicho1óg ta - Io gíka IN /a,
m üv észe t t ört énet IV/a
IV / a
magyar m unka k öz.« v e z .. k oll é g iu mi m e llélc hi va t ású n eve l ő, 27 MSZM P párt , csap . v ez.. m egv e l id eo lóg iaJi ,lw n f.:"vezető, az i 5 1<.- t a n ~ cs ta gj a
27 Föl dra j z
s zei -t árő t'
Az iskola gazdasági személ,'zete 1 Szám
l
I I
I
N é v
I
Kovács Imre
I
Szolgála ti id5 kezdete
Beosztás
gondnok
Enn él az
iskolűnűl
19;;3
1938
1931
193t
1933
1955
!
2
Özv. Kató Lajosné (Molnár Mária)
3
Kéri Mihályné (Val'l:,a Julianna)
h ivat als egéd
hiv atalsegéd
ÓRAADó({ Szám
I
N é, ', szak Biró Teréz
l
- -2
- -3
földrajz: lI !a
Heti
ő r a sz á m a
szao ötpar : r/c , II'c
13
Fekete László koll égium i igazga tó matematika- fizika
ma tem a tilm : HI/a testnev elés (fi ú) I/b, I/C, II/a-c, t v/a , b
II
Hunya Alajosné (Galla Erzsébet)
éne k :
k o tl ég tum l
főh iv .
n evel ő
bi ológia- földraj z
ze n eísk o l at
4
I
Tanít
igazga tó
Varaa József kollégiumi főh i v .
n e velő
1 '0 .
b, c
s
k a r éne k
tört énelem: II.'a, b, c
7
m a gya r- t ört.éne tem
Balogh Lajos
bútoraszt alos : I/b , II/b , III /a-b, tv/a-»
6
Bela Imre
c i p ő í p a.rl : tc ,
5
- --
ll /c
7
Homok László
nő i
8
Kocsis Lajos
mg.
g épsz e re l ő :
9
Palot ás László
m g.
gé ps zerelő :
sza bó : III :a-b.IV/a-b
20 10 10
IY!a-b
s
u«
;;
Pataid Bálint
nyomdai par : III ja-b
s
II
Var~a
a u t ószere l ő:
IVia- b
s
12
Dl ', Kolbusz Andrásné
13
Dl', Sallai László jár ás! f őorvo s
-1 0-1 - --
I
G yula
Iskola o rvos
I égoltatm l-eg észs ég ügy í
ü«, b, c, II/a, b, c, I égottalrnt- eg észs ég üg yí
Ill/a, b
67
Volt Szúm
l
2 3 4
5 6 7 B
9
10 II
68
I
Név, szak Berkó Istv án
lle~'eWillk B e o szt ás
l\I ett ől- medd ig?
ta nár
1957-1959
tan a l'
1933-1956
igazga tó
1955-1959
tanár
1936
tanár
1957
tan ár
1955-1 956
t an ár
1956-1957
ta nár
1955-1 957
~Iész áros Miklósné Lapina Zinaida testn evelés
tanár
1956-1957
Molnár T eréz testn evelés
tanár
1955-1957
k émta-H ztka
Cz ene Irén o ros z
Darva s 'I'íbor ma gyar-törté nelem Erdő s
Zoltán
k érnt a-blol óg ta - f öl d raj z
Fekete L ászló mat ematika-fizilm Juhász Kálmán matematíka-Iíztka
Koós 'Géza ma tema tika -fizika
M észáros Mildós k ém ia-biol óg ía
Szabó
Ernő
mat ematt k a-ké m ia
igazgató
1954-1955
12
Szabó Tibor testneve lés
tan ár
1956-1959
13
Sziaeti István testn evelés
tan ár
1960-1961
Volt Ól'l18dóink Sz6m
Név
Mit ta nítot t ?
Ba loa Bál intné (Kon dacs Et elka)
törlén ele m
2
Dombos Lás zló
te s tn e vel és
3
D r urn ár László
ének
4
K ov ács Gábo r
m a te m aü k a . Ilztka
fi
M ik lós Má ri a
én e k
6
P éli Ann a
k érn ia
7
S ír ókav Zoltán
la ti n
II
Széll Im re
t ört érie le m
9
Vé gh Béláné
é nek
10
B ad ár Bálintné
m g . g épsze t-el és
II
Ba rn a Jú lia
bar o m filenyés zl és
12
Czik kel v J ózsef
a u t ösz e re l ö
I~
Cserenvecz L ajos
m g , g ép s ze r-é l és
14-
Csont os Antal
álta lá nos m g . is me re te k
15
K at ó Gábo r t
bu to ra sztat os
16
Kr ámor Emil
b aromrít e n y és zt és
17
R ad eczk v Ad ám
bu tora sztal os
18
W e iaert M ih álv
a u t ös ze r et és
)
- - - -- - - -- -
- --
- -
69
Érettségizett tanuloink 1958. Elnök: Vik ár István sz a kfel üg y el ő, ·Szegh a lom . K it űn ő en érett: Fele écs Inna, Izsó Gábor, Cs. Szabó Anna Mária. Jelesen érett: Mészáros Eszter. Jól érett: Cselei Piroska, Gácsi 'K at alin, Nyíri Mihály, Timár Gabri ella. K özepesen érett: Böröcz Agnes, Bús Jolán, Hun Katalin, J enei Lá szló, Nagy Erzsébet, Nagy P ál , Németh Gabriella, Pfeifer Mária, Szabó Ir én, Szonda Ilona, Tímár Etelka, Tímár Etelka Mária. Megfelelt: Fékécs Eszter, Galambos Mária, Giricz Mónika, K. Nagy Erzsébet, Pataki Bálint, Szilágyi Erzsébet, Vincze Piroska. A követelményeknek nem felelt meg 4 fő . 1959. IV/ A osztály Elmök: Ory Zolitán gimnáziumi igazgató, Mez őt úr. Ktt űn őerr érett: Barta Teréz, Bíró Mária, Szonda Irén. Jel esen érett: Liziczai Erzsébet, Pengő György, Szendrei Gyula . J ól ér e t t : Gácsi Irén, Kurcz József, Ny ilas Mikl ós, Papp Edit Rózsa, Szabó László, Timár Éva, Tímár Mihály, Vezsenyi Kl ára. Közepesen érett: Dávid Imre, Elek Imre, Heged ús Erzsébet. Gizelfa, Susá ru P ál, Szűcs Ilona, 'I'aga í Károly, Vatai Lajos, Megfelelt : Baji Gizella, Fazekas Mária El za, Hornek József, Julis István, Kertes Magdolna, Kovács Margit Eszter.
IV I B osztály Elnök : Polgár Lajos gimnáziumi igazgat ó, Békés. Jel esen érett: Fülöp István. Jól é re tt : Báthory Éva, H ő gye András, Izsó Lajos, Igriczi Erzs ébet. Cs. Sza bó László', Szarka Julianna, Tímár Imre. Közepesen érett: Dinya Gizella , Farkas Vince, Rúdner Ter ézia, Somo- . gyi Kl ára, Szarka Rózsa, Vass István . Megfelelt: Gilján Ilona, .Iakus Má ria, Szakalas Bálint, Tuba hén, Vincze Zsuzsanna. A .k öv e telm ény e k n ek nem fel elt m eg 4. ta nu ló. IV IC osztály Elnök: Kálmán Gyula, a Békés Megyei Tanács V. B. M űv e l ő d é s ügyi Osztálya tanulmányi el őad ója.
70
K it űn őe rr ére t t: Arad s zk y Edit, Bad ac sonyi Anna , Matus ka J ános, :!ize... r e t ö El em ér , T ím ár M arg it . J elesen érett : Ivány i Ev a . J ól ére tt : Braun É va , H eged ús Sán d or, Homok László, F, K iss E rzséb et , P ap p Julianna , Szarka Emília, Ugor É va , Va ss Má r-i a . K özep esen é r e H : K iszely Klá ra, Ko ós Etel ka, L átk óczky T ibor, Sándor Erzséb et. Megfel elt : Jámbor Piros ka , K iss Eva, K ovács Éva, Szabó Aladár, Vad Il on a . . A köv e telményeknek nem felelt meg 1 fő.
1960. IVjA osztály Elnö k : Jermendi László g im ná ziu m i tan ár, Szegha lo m . K í t ű n ő en ére tt : El ek Margit, Fülöp Sánd or , Szil ágyi Imre. J eles en é r ett : Hanyecz K ároly, Kovács Lás zl ó, Szentesi Zsuzsanna; V a sz k ó T am ás. J ól é re tt: Ambrus K atalin, H egyesi József , H őgye I bolya, K. Imre; Mári a, Kató Al be nt, K ondacs J olá n, Séllei Imre, Szarka Alb ert . K özepes en é rett : All er Ma gd olna , Csele l Is tván, Fülöp M íkl ós , G ácsi Erzsébet, G yuricza Juszt in a , J ambri k É va , Sóczó Má r ia , Varga A ndrás, Duzs Il on a . Me gfe lelt : Hoffma n M ih ál y, Ú j .l án os, Vas zk ó M óni k a . A köve tel ménye k ne k n em Ielel t meg 1 fő . IV /B osztály E lnök : Faragó Péter g im náziu m i tan ár, Battonya . Ki t ű n ő en é re tt : Aradszky Gy örgy, L á ux ócz ky M a rgit , Mile M arg it. J e lesen é rett : Giric z K atalin, Hern ek J ózsef, Kriszt Gyula, Kun Kl ára, P et kov Már ia, Tímár M ária. J ó l ére tt : Bálint Kl á ra , Homok Mária, Lad anyi Eszter, Lakatos Gyula, M a rt on Mária, Márton Erzs ébet, Rarkay J ános . K özep es en érett: Bartik 'I'ib or, Boda András, Czibulka Mária, Gyuricza Elek, Me rt z Gyula, Sólyom Margit, Szí lá gy t Róza, Zöld Katalin . M eg fel elt: Farkas László , H anyecz Gabri ella , Heinfahrt Erika, Krne tyk ó Eszte r, K orcsok M a r git, Me gye ri Lajos, Csontos El ek . 1961. IV! A osztál y Eln ök : Po lgá r La jos, gimná ziumi igazgató, Bé kés. Ki t űn ő en é re tt : Dinya Zoltán , Gara Julianna, Hanyecz Vincze , Lebter Mik l ós, Sch rőd er Erzsé bet , S ze r et ő Dáni e l, T'Irnár Marg it , Varga Sándor . J ól ére tt : Bela József , Bogya T ábita, Ma á sz An n a, Molnár Ilona, Szrksz ai Sánd o!', Vincze L ászl ó, K özep esen érett : B álind J el én, Báth or i S ándo r, Csuvá r Kata li n . Domján Il on a , Holló József, Lak a tos T ib or , Nádud va r i Ga briell a , Rudnel' Marg it, S z u j ó Katalin, T im ár G abri el'la , 'I'imár M ária, Varga Er zsébet. Megfelelt.: Bód i Margit, Cs e rve rr ák M ái-la , Szendrei G a b r iella.
71
IVjB osztály Elnö k: Bodrogi Sá ndor g im n á ziu m i Iga zg a tó hely e tt es, M e z ő k o v á c s há za . Khí. ű n ő e n érett : G y ő ri An ta l, H a r sá ny i I r én, M a rt i n ák Laj os, S zabó El e k . J el esen é re t t: Czibulka P é ter, Ill yés Istvá n, S zl any ík, E n dre. J ó l ére tt : Balá zs J óz sef , H om ok Ma rg it, Ka tó K at alin, S. K iss Má r ia , Ol áh Istvá n, P ar ócz ai Eszte r, Sip cs J u lia n n a , S zekere s J oze fi n, Sze ntes i Il ona . K özep esen é re tt: Bchák E r zsé be t, Elek Má té , Garai J ános, Kis Margi t, K ov á cs G éza A k os, Szel ne l' M agd olna , S zu j ó Mik l ós, Varj ú P ét e r . Megfe le lt: Ki s zel y Imre , Mclná r Ti bor , Pa lota i Éva, Sz mo la S ándor, V ay E mese. 1962.
IV/A osztály Eln ök: Dl' . Zö m b ik Mikl ós, g im náziu mi tan ár, S ze gh al om . Kitűn ő en ére ht: Dutkon Mári a , H e in f'a hrt M árton. L abád y Gi ze lla, SáI ár La jos. J el e sen ér e tt: Csrki M ári a , End rédi Il on a , Fülöp M á ri a , K ruchi ó Laj os, Cs . Szabó Erzséb et. J ól érett : A ra ny Margit, Bálint M ári a , Ege i Ant al , E rdős Éva , F e k e te 'Il d ikó, Fülöp Cecília , Gvurík M á r ia , B. K iss Pirosk a , L án y i Il o n a , P app R óza , S zurove cz Marg it , Timár Ilo n a, Vincze Ildí'k ó, K öze pe sen érett : Dékán y M a rg it, Fekécs Marg it, F ék écs Má ria, Gáli k M ária , Hun Józse f, Kond ac s Jolán, Ku n E r zsébet , Pápist a Magdolna, Ve res A n ta l. M egfel elt : Ha jdú Istv án, H arno s Er zs éb et, Ko vá cs Eszt er, T ím ár Ann a . IV/B os ztálv Eln ök : Dr. G omb ai Lajos egye tem i adjunktus, S zeged. Kitfiu ű en éret t : Agos ton E tel k a , K iszel y Erzséb et , Kun K at a lin . J el es en é rett : Gubu cz Viktor, Hunya Laj os, Nyíri F erenc, Schr őd er Ev a , S z ű c s F.óza. Jól érett : Ant al M ári a , El ek Il ona , F eh érvári Kálm án, F üz i G é bór, H egyes i Árp ád, Mé sz árcs Gi zella , ~ u r ov e c z Lászl ó, Tóth Gi zell a, Va szk ó Imre, Zrena Mihály. I K öze pesen érett: Dinya Tibor, Ge cs e i A l.t íla, K ocsi s Erzs éb e t, Salánk i J ol án, Varga Erzsébet, Varjú Margit, Valk ó Ibolya. M egf el elt : F öld i Gi zella, H al á sz R óbert, Szonda Es zt er. 1963.
IV/ A osztaty Elnök: El ek Lászl ó óvónőképző intézeti tan ár, orsz á g gy űlé si képvisel ő, S zarva s. Kitűn ő en ére tt : Aller Emília, Braczkó István, Farkas G abrie'll a, M olnár Malvin. Jelesen érett: Bukva Vrlmcs, Eszes Es zt er Sarolta, Kelemen Zol tán, Sáfá l' Enik ő Katalin.
72
J ól é rett : Din ya K at alin , Földesi Julianna, G arai E rzsé bet, Gyuricza Irén, Za la i Laj os. K özepese n é re tt: Babecz Eszter, D inya Luca , F ás í Sá ndor , Gyomai 'Gy öngy i, H amza Lász ló, Homok Et elka, Jambr ík Mária, K o v ács Mária, P in tér J ózsef. Me gfe lelt : C zeg l édi M a rgit, Gyuric za M ikl ós A köv et elm ényeknek nem fel elt m eg 1 fő . IV/B osz!ály E ln ök : S zcrda he ly í István g im ná zium i iga zgatóh elyettes, G yul a. K h tűn őe n é re t t : Tímár M en vh éi t Mih ály . Jelesen ére tt : S zentp éteri Eszter, Tímár Margit. J ól érett: Ba d acso nyi Feren c, C sikó s J ózse f, Csontos Margit, Farkas H óza, G ecsei G yön gyi , Gyarmati T eréz, Szabó Mih ály , Ro sza Pál, V in-eze Endre. Közepese n éret t: Ad ami-k Emília , Czegle T iv adar, Dí.nya Erzsébet , Elek rgn ác, F ark as Imre, Lázár Erzs ébet , P utnok i E r zsé be t, Sárkány Irén , Sza bó Ti bcr, Sza rka Ilona , Sző ke Ján os, T'o ókos András. Me gfel elt : End rédi Róza , Gl ri cz Sándor, Szabó Irén K a t alin, Szabó Olga 'G izella , Szarka Erzséb et, Sza r ka Tamás , Tó th M ária. A k öve te lm ények ne k nem telelt me g 1 fő .
73
I. a osztály
Oszt ál yfónők :
S olymosi János:
N év
E
'ol N
ul
5
\0
•5
20
2.)
30
74
Akanti sz Sá n dor Almási Vince Adám Eszter Budai Erzsébet Bukovics Mária Czikkely Magdolna Dáv id Vilmos Dinya Lás zló Dobák László Dobó Margit Énci"rődi Mária Gonda Lajos Gy alog Gá bor Gyuri cza Magdolna Juhász Mih ály Kovács József K ulik Istv án Máté J ózsef S. Nagy Imre Pintér Eszter Pintér Gyula Roj ik Erzsébet Szabó Erzsébet Szé k ács Erzsébet Szilágyi András Szu.jó Imre Tímár Béla Tímár Ernő Tímár Vince Turkovich Károly Val ah Sándor Varga Eszter Varga Ibolya Magán ta nulók : Kulik Mária
542 5 2 2 243 4 4 3 443 5 2 3 3 3 3 3 2 2 433 344 523 2 2 2 2 3 2 3 3 3 344 4 3 3 4 3 3 1 4 2 3 5 545 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 54333 2 2 4 3 345 544 5 3 2 3 434 3 4 425 453 5 4 5 5 5 5 4 5 4 5 5 5 555 5 3 242 2 242 45 3 344 5 4 5 5 5 5 2 3 3 4 fm5 4 4 5 5 4 4 3 4 3 344 3 5 4 5 5 5 543 5 2 3 2 4 3 4 5 4 4 4 3 555 5 5 4 4 5 4 5 5 5 555 4- 2 2 2 1 2 1 3 2 3 3 5 3 4 4 5 3 3 4 3 3 3 2 2 433 343 5 3 4 5 4 3 3 3 4 4 5 3 443 5 2 2 4 3 3 3 3 3 443 344 5 5 5 545 345 5 5 4 5 5 4 423 3 3 3 2 3 3 3 4 3 344 5 4 5 5 5 3 3 344 5 4 445 5 3 3 5 3 3 3 4 4 4 5 445 5 444 4 4 3 333 4 5 344 5 542 4 3 3 4 3 345 3 3 3 4 53323 3 3 3 3 443 3 3 4 554 5 443 5 4 5 5 545 5 5 5 4 5 4 4 4 4 5 5 fm3 4 4 5 54342 3 343 4 5 5 4 55 4 3 1 4 1 2 2 3 445 2 454 5 3 4 3 5 444 4 5 5 345 5 431 4 2 2 3 3 3 4 5 3 453 5 3 343 3 2 2 3 5 5 4 343 5 4 3 4 3 3 3 445 4 5 4 5 5 5 2 4 2 2 3 2 2 2 2 4 4 224 - 2 2 4 2 2 2 3 3 4 3 3- - 1
3,2 3,0 2,7 1,0
5,0 3,5 3.5 4,7 3,1
4,1 4,0
3,5 4,7
1.0 3,0 3,7
3.2 4,5 3,0 4,.L 3,9 3 ,7
3,4 3,1 4,5 4,3 3,8 1,0
4,1 1,0 3,3 4,0 2,6 1,0
I
I. b osztál,-
O szt ályfőn ök : • ;>
>
1Il '8 ~g 2: C; ':::.:'2
N év
8 '
III
5
10
15
20
25
30
Antal Judit Barják Irén, Bessenyei Erzsébet Bula Anna Bula Sándor Czirrnes György F ekécs K atalin Gellai Magdolna G yuricza Ilona Hegyesi Tibor Honti Katalin Hunya Cecília J anovszki Aranka Keszthelyi J ános G . Ki ss Lajos Klimó Mária Kovács Béla Lengyel Ibolya Mihalek Judit P app Im re P erei Róza Pon t bcsán szk i lTén R oósz Lá szló Sch u bk ége l Erzsébet Sipos Margit S om ogy i Imre Sz ta nyik Zoltán Sz u ro vecz Zoltán Tandi Fruzsina Timár Jozefa Tóth Piroska Va szkó Gi zella Vitovszky Ildikó Zeller K á roly
·t ·~~~ ~ ~ ~ ·~
AndTési Pál . ~
.~
N'CJ
<'l
S
G .~
-. ~
~~~ ~c ~ ~ E ·aol ·~ jj ~ ,...; e
. >. 'qJ [;l ol C ol -o .~ .... c ~ ol) 8 'I: t.o o'o~ t o E · . . . +' '5 :2~GJ ~ ~cu ~ ~ ~ '0E-<0Z~ .... -e :o ~ '" ~ 'o ~ c E <'l po ~ III ~E-
5 4 4 5 3-3 443 535 555 5 3 2 3 2-4 3 3 4 3 4 3 4 5 4 5 434 3 - 2 3 3 3 4 5 5 455 5 5 4 5 5 5 - 3 4 3 5 3 3 4 5 ·1 543 5 4 - 4 4 4 4 5 5 3 5 5 4 544555-553554545 5 5 4. 4 3 4-5 3 4 433 455 422 3 2 2-2 3 3 343 343 5 3 3 2 2 2-3 3 3 343 344 4 2 2 2 2 2-2 3 2 4 3 3 443 5 5 4 4. 5-5 444 545 455 522 3 2 2-2 3 2 253 344 255 5 4-5 544 5 5 3 455 4 2 2 3 1 3 - 2 3 3 3 4 3 444 4 223 2 2 - 2 3 2 3 3 243 3 543 3 3 - 2 3 3 4 3 5 5 345 554 4 2 3-3 5 2 4 5 5 5 5 5 5 2 2 4. 3 3 - 2 3 2 3fm 4 3 4 3 4 3 3 3 4 3 - 3 4 3 4 5 444 4 4 2 2 3 1 3 - 2 3 2 3 3 244 3 4 2 2 3 2 - 2 2 3 2 2 fm 5 3 4 3 554555 -555555555 322 3 2 2 - 2 3 2 3 3 4 3 3 3 5 5 4 5 5-4 4 5 435 4 5 5 5 5 3 2 4 2 2 - 2 3 2 4fm3 5 4 3 532343-334453444 4 1 'l 3 1 1 - 1 2 2 2 3 2 2 3 2 555 5 4 5-4 4 4 3 5 5 5 5 5 5 5555-55555555 5 5 422 3 2 2-5 3 2 2 3 3 3 4. 3 4 2 1 3 4 - 2 2 3 2 3fm 2 4 4 4 5 4. 4 5 5 - 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4212 1 1 - 122332343 5 2 2 2 3 3-3 3 232 244 3
'>, .c '
8
8'M ~~
4,2 3,3 3,7 4,1 4,2 4,5 4
2,7 3 2,7 '1,5
I
2,'1 Li
1 2,5 3,5 4 2,9 3,6 1 2,6 4,9 2,6 4,5 3 3,5 1 d-,;)-
5
2,'1 1 4,8
1 2,7
75 ,
Osztály főnök : Balog Bálint
Név
E
""ul N
S
10
15
20
a
I~ 25 30
Bálint Mihály 4 Bolehovszky István 4 Czibulka Zoltán 5 Cserven Mária 5 Dinya Mária 5 Dr öszt er Katalin 5 Erdős Katalin 5 Farkas Luca 5 5 F eket e R óza Garamvölgyi Gabriella. 5 4 G ellai J ózsef Gallal Klára 5 Homok Terézia 5 Hunya Il ona 5 Iványi Lajos 4 Katona Mária 4 Kovács Sándor 4 Kőszegi Ida 5 Majoros Mária 5 M ész áros Erzsébet 5 Mészáros Margit 3 Mikó Jáno"> 5 Poharclee László 5 Socó Katalin 5 Szabó András ismétlő 4 Szakálas Margit. 5 Szatmári Gabriella 5 Szántó Ildikó 4 Szujó Béla 5 Talán Klára 5 Tóth Edit 5 Turcsányi Miklós 5 Vaszkó Ildikó 4 Vámhidi Eszter 4
2 1 4 4 2 2 4 3 2 4 2 3 5 3 3 1 1 3 3 3 2 3 3 4 2 4 4 5 4 5 5 2 2 4
2 2 4 3 2 2 3 3 2 4 2 3 5 3 2 1 1 3 4 3 2 3 2 3 1 4 4 4 4 5 5 2 2 3
4 2 4 '.1 3 2 5 3 2 5 3 4 5 4 5 2 2 3 3 3 3 4 3 5 2 5 4 5 5 5 5 4 3 4
2 2 4 5 4 2 4 3 4 3 2 4 5 3 3 2 1 2 4 3 1 3 2 3 2 5 3 3 4 5 5 3 3 3
2 1 4 5 4 2 3 3 3 2 2 4 5 3 3 2 1 2 3 3 1 3 3 5 2 5 2 4
4 5 5 3 1 3
2 2 4 3 3 2 3 2 3 2 2 4 5 3 3 2 1 2 3 4 1 2 4 4 l 4 3 4 5 5 5 3 1 2
2 2 4 4 3 4 4 4 3 4 3 4 5 4 4 3 2 3 3 3 1 3 3 4 2 4 3 4 4 5 4 3 2 4
2 2 4 4 2 3 3 3 2 3 2 3 5 3 2 2 2 3 3 3 2 4 3 4 2 5 3 4 4 5 4 3 2 3
3 2 3 3fm2 4 4 4 4 fm 5 2 5 3 3 5 5 5 5 3 5 4 3 3 4 3 5 5 5 3 5 3 4 5 4 5 5 5 3 3 4 5 4 3 2 4 3 2 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 3 2 3 3 5 4 3 4 4 3 4 3 3 2 3 2 4 5 3 2 4 3 4 5 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 4 3 2 3 3 'l 4 5 4
4 3 4 5 3 3 5 4 4 5 3 4 5 3 5 3 3 4 4 5 2 4 4 4 3 5 4 4 4 5 5 3 3 4
5 4 5 5 3 3 5 5 '" 5 4 5 5 5 5 3 4 4 5 4 2 4 5 5 4 5 4 4 4 5 5 5 4 3
3 '2,7 2 1 5 4,1 4 4,2 4 3 5 3 4 4 4 , 3,5 5 3,1 5 4 4 2,8 4 3,9 5 5 4 3,4 3 3,5 3 1 3 l 4 3 3 3,5 5 3,5 3 1 5 3,5 5 3,4 5 4 3 1 5 4,5 5 3,4 5 ,4,2 5 4,2 5 5 5 '1,3 I 3 3 4 ] 4 , 3,5
i
I
lJ.
li
• Osztál yfőnök : Ronyec Pálné
osztál)' :>
v>
."C
.."
."E N
IfJ
I
Eszt er Bálint C abri ella Bogdán F erenc Bukva G éza .3 Cs apó I(lá ra Din ya K a talin Egri Id a Fülöp Katal in
Fülöp Margi t 10 G alli Gabr iell a Gellai Gi zella Gellai Ilona Habzd a Irma Hanyec Mária 15 Ho r nek Éva Hornok Irén 1 ' Hornok K I ara Hunya Sándor Juhos Mária 20 Knapp Mária K örmendi Éva Kucsmik Anna K ulcs ár László Kurilla K atalin 25 Maczik Má1'ia Orbán Bél a P app Il on a P int ér Er zsébet Szendrőy Klára , 30 S ző k e Katalin Tímár Katalin Tímár Klára Tímár Mária Tokai R óza 35 Tóth Má ria
1
.!::
>. <:
E
:>
"".
4i <: <: N
:>
v>
~ ,.." R <:
'
" ce 'tó >. >. ' ~J v>
N év
IBalogh
'ti ol o
"" '"
"E
.. ..
I 5 5 4 4 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 3 5
I~
5 5 5 4 5 4 5 5 4 5 4 5 5
3 3 4 5 5 2 3 4 3 3 4 4 4 5 3 3 3 3 4 5 2 3 5 3 5 5 4 2 2 3 4 4 3 3 5
3 2 3 3 4 2 4 4 2 3 4 2 4 2 4 3 3 2 5 4 2 2 4 4 5 4 4 3 2 3 2 3 3
3 4 3 5 5 2 2 5 3 2 4 4 5 5 3 3 3 3 4 3 2 3 5 4 5 5 3 l 4 3
2
3 3 'J OJ 3 5 5
3 3 5 3 5 2 2 5 'J
OJ
4 5 3 4 5 3 3 2 2 4 3 2 3 5 4 5 3 4 2 2 4 2 2 2 3 5
3 2 2 3 5 2 2 5 2 3 5 2 4 5 3 4 2 2 3 3 2 3 4
5 5 3 4 l 2 3 2
2 2 3 5
:3 2 2 3 5 2 2 5 2 2 4 2 4 3 2 4 2 2 3 3 2 2 2 2 4 2 3 l 3 4 2 2 2 3 5
2 2 2 4 5 l 2 4 2 2 4 3 3 2 3 3 2 2 3 2 2 3 3 3 4 3 3 l 2 3 2 2 2 3 5
'-eE :<:
~ '2 ...
';;' <:
N
·ce
'tl
~~
:o~ iif-t
3 3 3 5 324 3 334 3 4 5 5 5 555 5 3 22 ~ 323 5 5' 5 5 5 333 3 4 3 45 5 554 5 4 5 4 545 4 545 5 3 2 2 4 343 4 3 3 4 3 3 3 4 4 4 4 4 5 4 4 4 4 3 3 3 4 4 3 3 5 5 4 5 3 4 5 3 5 5 4 5 5 5 4 5 5 4 3 4 3 3 l 2 3 3 3 5 ~ 3 2 2 5 3 2 3 5 5 3 5 5 3 3 1 3 3 4 4cl 5 5 5 5
E
ce ~
f-t ."
3 2,7 3 4 4,9 1 2,7 4,7 2,6 3,1 4,'1 3,4 4,1 4,1 2,8 3,3 2 ,7 2,7 3,9 3,5 2,4. 3 4 3,8 4,7 4 3,5 l 2,8 3,1 2,6 3,2 2,7 3,2 5
I
77'
II . a osztály
."t ul
:> 'ti '$ c-,
.~
....
Né v
E
""
M
bIl
s
~
N
ul
ol
I::
'"
ol
:>.
~
Qj
<:
:>
:> v:>. v:>. <:
~
f)j t ....o .S :;; :0 ~ fo< o H ~O
'
~ol E
... ~"
"úh
:'l o
" r;; iri
~
ul
'S',
ov:0-
'ol
':IJ ol
.~ ol
" ~~ il;Q r..
l':
~
<:
E ...Sbfl ,,~ E-< ""
I V a'rjú Erzsébet
4 3 2 3 3 3 4 3 4 4 4 .3 5 3 4 5 4 3 4 5 3 4 5 j 5 5 4 5 5 5 5 4 5 5 5 ~
3,2 4 4,7
Ma gántanuló Csapó Erzsébet
- 5 4 4 5 4 4 4 4 5 5 cl
4,4
Tóth Val éria Uhrin Ernő
'78
ll. b osztály
Osztályfönök: Máthé László 'n
'~
~~
N
ul
20
25
30
35
Amb1'ózi Erzsébet Bárány Margit Berczi Julianna Fekécs Eleonóra Földvári Mária Garai Mária Gál Piroska Hajdú János Héjas Ilona Kertész Adám Kon tra Endre Kotálik József Leite1" László Nagy Lajos Sz . N agy Ro zália Nyúzó Teréz Oláh József Olá h Klára Ol áh Zsuzsanna Papp Gizella Porubcsánszki Ilona Sán tha József Sárkány Mária Somogyi Gábor Szabó Erzsébet Szabó Julianna Szakálos Margit Szalai Emília Szilasi Irén Szilágyi Erzsébet Szokolay Magdolna Szűcs Ferenc Takács Margit Ilona Timafalvi Éva Tímár Jolán
:> >,.....:l
;>, E~ ~
4>
~ ~ c "' ;>' ;>' 'dJ \to "Il
E
15
L.o
2
'ol
10
o
tV
Q
.;,:
~.rt
t ·~ ~ Q) 2 ~~.~
Né v
5
• ;> 'O ~
I
~ E ~ ~ ~
l 8t O Z 'Ó
~
!/l
.!J
~bl)
-'> 0 .,....
0
"r-t
.~~ -. ~ ~ ~ b ''''l=: o
E '" .~ 'o :s! ~ '4i ~ ~.!:j .~ ~ 'o El G ~ ~ ~ 8.~ ~
.... .
.~
~
' ol
E
;:l d~ ~:g
544 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 5 3 3 444 3 3 243 5 544 5 3 3 4 4 3 4 3 4 3 5 cl 4 5 5 3 4 3 5 4 3 3 2 3 443 4 544 5 444 5 445 5 5 5 52232222324cl34 52233333424cl45 422 3 2 2 2 2 2 2 3 5 2 3 32223232223cl23 5 2 2 3 2 2 2 3 3 2 4 5 5 4 4 2 2 2 2 1 1 3 3 2 4 541 5 545 4 4 4 5 445 455 5 5 4 5 5 5 4 5 5 5 5 555 5 2 2 2 2 2 2 3 3 2 4 cl 4 4 5 445 3 244 3 3 5 4 4 5 534 5 4 3 3 5 445 544 42232 1 2 3 3 2 3 544 5 2 2 3 2 2 3 2 3 2 3 434 5222225333 3cl3 4 4 2 2 2 2 2 1 222 342 2 5 2 3 2 3 3 3 2 3 2 3 5 3 3 4 2 2 2 2 2 2 2 2 243 4 4 5 3 3 3 2 2 3 2 3 245 4 4 545 5 5 5 4 5 4 5 555 5 5 3 32 3 2 3 342 5 5 3 4 4 2 1 1 2 1 1 2 2 2 3 cl 3 4
4,7 3,4 3,7 3,1 4,4 2,5 3,1 2,4 2,1 3 1 4,4 4,8 2,9 3,8 4 l 2,3 2,8 1 2,8 2,5 3,1 4,7 3,2 1
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 555 5
5
52323323334cl34 4 2 3 3 2 1 223 343 2 1 4 2 2 2 1 2 1 2 3 2 5 2 2 4 3 2 2 2 2 2 2 222 3 5 2 3 5 2 2 4 3 2 444 4 5 5 5 5 55455 555455cl55 5 3 3 3 3 3 323 343 3 3 52 2 2 2 3 2 2 2 345 4 4
2,9 l 1 2,3 3,7 4,8 3 2,8
79.
II . b o szt ally
,"t
'v>
N év
'-<
'..-I
~ >, ~ tJJ
'OJ)
~
:>
o ~ ;>,
E
> 2
E 4J~ ~
~ ~ '-< ol , -o 'of)
~
~ N
~
~ cl
(fl
";3 ~
ro
N
,~
,-
~~ ] (j ~ 0)
:>
-
.
v> 1::: o E ~ 'N o . . . . cn ',g) ~ :... ':u ~ •.-1 't"1~~ :O W ~ C\S ~ ~ H ~ f-l .:: :>, OZ
~ ~ ~ ~
'
J.
-ri
~
'ol.
5 5 4 4 4
5 5 5
I K. T óth Krisztin a Tntbó Món ika Vé ha Antal Veres Ag nes 40 Weiger t Margit
I
80
5 5 5 5 5
2 5 3 4 3
2 5 5 ·5 2 4 4 4 4 4
3 5 3 5 4
2 5 2 5 3
2 3 5 444 3 2 ;Jo 5 5 4 3 3 4
4 5 3 4 2
5 5 5 5 3 5 5 5 4 cl
<1
5
:>, ~
.~
~ tn ~ "
3,6 4,7 3,2 4,4 3,5
I
H. c
o 5 z:iH ~r
--e ~ ~
:--
O sztá lyfőn ö le
_ _ ibor -' H er zber qer T ~
N év
E
.'" N
cn
;;
Iü
15
20
Barabá s Eszt er Bal og T ekl a Bír ó Ilo na Csa ba Ib olya Debreczeni Gi zella D inya Miklós Erd ős Ida F ék écs Eszter Giric Ilona l Go mbkd tf Luca . Gubuc Imre Gy u r icza Éva Han yecz Zoltán ism. H eged ús Imre K almár Ildikó Kovács Mangit H. Nagy Feren c K. Nagy Mária Nádasdi Lajos Oláh Ma rgit Papp R ózsa Rudner László
S chneide1' Agnes Szabó Dénes 25 S zabó Jolán Szilágyi Éva TarI' Ibolya Tímár Julianna Tímár Mária 30 Uhrin Irén Varjú Blanka Vinkovics András Va szkó Magdolna
(fi)
5 2 4 2 3 3 - 32 32 4 5 3 4 5 4 3 4 3 4-4 2 4 3 4 4 4 5 5 2 3 2 3 - 2 3 2 4 34 5 5 5 5 4 5 4 5 - 4 3 3 5 4 5 fm 5 4 5 4 4 4 4 - 4 2 2 3 4 4 55 1f 5 2 2 4 2 2- 3 3 2 3 4 5 4 5 5 3 3 3 3-22 232 534 5 434 2 4 - 3 4 24 3 4 fm4 ;) 533 3 4 2 - 3 3 3 3 5 5 4 :5 5 5 5 5 5 5 - 5 5 5 5 5 555 52 2 3 2 2-2 2 334 3 3 4 5 3 4 4 4 - 4 3 2 3 3 4fm5 5 4 4 4 5 2 3-4 4 3 4 5 55 5 311121-13123523 5 4 3 5 5 - 4 3 4 5 5 5 fm 5 5 54234-223 3 34345 53 3 2 3 3 - 3 3 3 4 5 334 522 2 3 2-3 2 4 3 4 435 53443-222434444 4 5 4 2 3-3 3 2 335 5 54 5 323 3-2 3 3 324 5 5 5 4 242 3 3-3 2 323 3 3 'f 5 5 5 5 5 - 5 3 4 5 5 5fm5 5 421 2 2 2-2 2 3 3 3 5 3 5 4 3 2 3 3 3 - 3 3 3 3 4 fm 5 5 523333 -32333545 423333 -423 23545 554 4 5 5-4 4 4 5 4 55:5 5 3 3 3 4 3-4 4 445 545 42223 2 - 2 2 323 52;) 5 5 4 5 4 5-5 4 4 5 5 45;) 4 5 3 5 3-3 5 4 5 5 5 5 5 o 433222-12334334
3
3,6 3,3 4,2 3,7
3,1 3 3,5 3,5 5 2 ,6
3,6 4
1
4,4 3,2 3,2 3
3,3 3,6 3,3
2,8 4,7
1 3,3
3,2 3,2 4,5 3,9
2.5 4 ,6 4 ,4 1
.81
III. a osztály
O sztályfő nök :
S tei István
Név
5
10
15
20
25
30
35
82
Brack ó Éva Bolehovszki László Czrnarkó Ilona Cselei Ilona Fülöp Magdolna Gonda Róza Harkay József Hunya Margit Iv ányi Irén Jalens István .Iarnbrik Klára Kabai László Ke rek i P iroska Korcsok Mária Knwhió László Rostás Tibor Sáfár Zsófia Sánta Gyö rgy Sárkány Ilona Séllei Attila Sipos Tünde Soczó K lá ra Szab ó Balázs Sza n iszla i Mária Szegvá ri Mária Szelei Bálin t S z ők e An na Tamási Mária Tandi Lajos T örn ösv ári Ilona T ú ri E rzs ébet Vay Zsuzsa nna Va rga Il ona Va rgyasi I rén Va r jú Béla
4,6 2,6
3 3,3 3,4
4,4 3,2 4.4 2,6
5
4,4 1 ') 6
44,7:2 1 4 4 4,4 3 1 2,7 2,7 3 3,6 3,9
1 3,1 3,':
5 4,6 3
4 3,4 2,R 4
~
Ilf. b osztál"
Né v
E ' 'Il N u:
Almási Emília Bagi Marta Bög re Irén Er dős Katalin 5 Fási Zolt án G ecsei La jos G iricz Imre Giricz Im r e József G ő si Zoltán lD Gy án yi Lajos Gyuricza Ka talin Han y ecz Imre Han yecz K á r oly Kaslik Katalin 15 Kató M ár ia Makrai Éva Mik ó József Mikó R óza Mile Mária 20 Papp Éva Perjes Erz sébet Szaló k i Júlia S za r ka Irén S zilág yi Erzsé bet 25 Szilág yi T eodóra Sz onda Katali n Sz urovecz K a talin Takács T eréz Tímár Il on a 30 Tímár P é ter I U rbanese k Mihály Va szk ó Magdolna Veres István Temesvári E rzséb et
I
Osztál y f őnök : Solymosi Jánosné ;:> E: ~ ~ . .,.: fJ) ~""''''' ~ ~ ~~ ·", >' ''' ''' v ", >, ~ '" ;!la~~ .... t :~ ~ ~ ~ ~ ~~ ·C .~ ~ -. ~ '" 'tl <: s:; .- ... E 2 t '" co '" 4> ., -;:: éj >, 8 '" i)j g ,
i
4433-444343524 42333 -22233fm 24 5 4 2 3 3 - 4 4 3 4 2fm5 4 5 4 3 5 - 5 3 4 3 5 5fm 5 5 5 3 3 3-3 2 3 3 2 3 5 4 5 5 3 3 2-3 2 3 2 3 3 4 4 4 42222 -23222544 55555 -55555555 421 1 2 - 2 3 2 2 2 4 4 5 5333--':224243555 5554- 445455545 3 4 2 2 3-3 5 5 425 44 422 2 3 - 4 3 3 3 3 5 2 4 4 4 2 3 - 3 2 3 243 5 5 5 5 4 2 2 - 3 2 3 2 3 5 55 5 5 3 3 3 - 3 2 3 2 3 2fm4 3 44 2 2 4 - 2 3 3 4 3 544 5 3 2 3 3- 2 3 2 5 3 5 5 5 5324-334344455 542 3 4-3 4 2 345 5 5 4212 - 21 3232455 5435-4433535;) 5 4 222-223244524 4 3 2 4- 4 3 5 2 3 4 3 5 5 5425-45 5335555 4 3 2 3-3 3 3 3 335 5 5 5 4 3 3 5 -4 5 3 5 3 5 5 5 4 3 3 4 - 2 342 3 5 3 3 4 5555 - 555555555 423 3 3-2 3 2 3 3 3 3 4 54345 -34453 54-4 5 5 3 4- 4 4 4 3 4 3 5 3 4 524 2 2 - 5 5 5 3 44 5 5 5 3 2 2-2 2 2 2 3 4 4 3 4
.~
'"
' ",
E ..,
gQO ~8
E-< '<'l
3,5 2,8 3,4 4,2 3,2 3,0 2,6 5,0 1,0 3,0 4,5 3,5 3,0 3,1 3,1 2,8 3,3 3,4 3,6 3,6 2,6 4,0 2,8 3,5 4,2 3,4 4,1 3,2 5,0 2,3 4,0 3,8 3,8 2,6
I
133
IV. a osztály
O s z tál yfőnöle Szőke
Szabol csné dr.
N év
El
'13 l/l
5
10
15
20
Bakonyi Miklós Beinschróth Károly Bíró Gizella Braun Ildikó Bula Ernő Búza Margit Csontos István Debreczení Ilona Deli Erzsébet Fülöp István Garamvölgyi Ibolya Gyányi Gyula Imre Lajos Honti László Ki szely Ilona Koós Lá szló Plavecz János Pusztai Tibor Szabó Mária Szilágyi Margit Szurovecz Ilona Tarr Erzsébet Tímár Margit Tóth Ma1'git Uhrin Éva . _ V (L1'jú Ma1'git
84
5 2 2 2 2 - - 2 2 3 - 34-3 3 2,5 5 3 5 4 3 - - 2 3 5 - 5 4 - 5 5 4,0 5 2 3 3 - 2 - 2 2 4 -- 4c1- 4 4 3,0 5 3 4 4 -4"':'-2 3 5 - 5cl - 5 5 4,0 5 3 5 5 - 4 - 4 4 5 - 5 4 - 5 5 4, ; 5 2 4 4 4 - - 2 2 5 - 5 5 - 5 5 3,9 4 2 3 2 - 2 - 2 2 3 - 3 5 - 4 3 2,8 5 2 2 3 - 2 - 2 2 3 - 4 c1-- 4 5 2,9 55555--55--555-- 5 4 2 3 2 2 - -,2 4 4 - 4 5 - 4 3 3,1 5555-5 - 5 5 - - 5 5 5 - - ;) 5 2 4 2 - 2 - 3 4 4 - 4 5 - 5 5 3,6 4 2 3 3 - 2 - 2 2 3 - 3 5 - 4 4 3,0 5 2 4 3 3 - - 4 4 5 - 5 5 - 5 5 4,0 5 2 3 3 4 - - 2 2 4-4cl-5 5 3,4 4 2 4 2 2 - - 2 2 4 - 4 5 - 4 4 3,1 5 3 4 5 - 2 - 3 4 - - 4 5 5 - - 3,e 5 3 5 3 - 3 - 2 3 5 - 5 5 - 4 4 3,8 5 2 3 2 - 2 - 2 2 3 - 4c1- 4 5 2,9 5 3 4 3-3 - 3 3 4-4c1-5 5 3,7 5555-5-555-5c1- 555 5 2 3 3 - - 2 3 2 5 - 4 5 - 5 5 3,5 5 3 4 4 - 3 - 2 3 4 - 5 4 - 5 5 3,8 5 5 5 5 - 5 - 4 5 5 - 5 4 - 5 5 4,8 5 4 5 5 - 5 - 5 5 5 - 5 4 - 5 5 4,8 \5 4 5 5 - 5 - 4 4 5 - 5 5 - 5 5 4,7
IV. It osztál,·
O szt á ly fő nö k :
C siillö fj F er enc .;
>
N é v
E
' Cl N
cn
- I--
5
10
l ;
20
25
30
I
Balogh Eszter B a ra bá s R óza Bú za Is tv án Dá v id Etelka Fe k e te Erzs ébet F ek et e Imre Fe ket e M áTia Fe rg ács Ró za G ő si Márton Icsa S ándor Iványi É va lzs ó Róza Juhá sz Krisztina Kaj la Il on a K álla i Imre K erek és Erzsébet Ki szely Ilona K ónya M agdolna Lengyel Ilona M ískolczi József K . P app Ilona Fetkov Irén Rá cz B éla S ócz ó Józse f S za bó Esz te r S zekeres Eszter S zmcla Edi t Sz u r ov ecz Is tván S zu rov ecz Máté Tím á?' ETz sébet . Ugc r Csaba Vad M argit Varjú Marianna Vass Margit
<J > <J .~ >. c E . t g H <J~ ~ . :) N cl >. e. '" ee ;:; ulo cl ~
'"
~
'O H [-< cl
5 2 3 5 2 3 4 5 2 2 5 4 5 5 3 5 5 5 5 5 2 3 4 2 3 4 3 3 5 3 4 5 3 3 5 2 4 4 2 4 4 2 3 5 3 4 5 5 5 5 2 3 5 2 4 5 3 3 4 2 4 5 3 4 5 4 5 5 4 5 5 5 4 5 3 5 5 2 2 5 5 5 5 2 2 fi 5 4 4 3 v 5 5 4 5 5 4 5 5 5
I;
')
3 3 2 3 5 3 4 3 2 2 3 5 2 3 2 5 5 2 2 2 4 3 4 4 3 5 2 4 2 4 2 3 3 5
,?; > ou >.
~.Q
~
~
ul
~ ,J
ei
o'" ....o
<J c: > 'éJ GJ § .~ ~ Q .'t ou~ ~ bO c E 'bt ui :;;; ". cl <=1 É 2 'N o :'i >. '" '
cl
3 2 3 2 5 3 5 4 2 2 3 5 2 4 2 5 5 2 2 2 4 4 4 5 5 5 2 4 5 4 3 5
~
...
·2 2 -
-;j
~
5 2 4 3 4 2 4 3 2 3 3 2 2 2 2 3 5 2 4 3 2 2 5 4 5 2 2 3 4 5 3 2 3 5
~ ·c O -
5 4 3 5 5 3 5 5 3 3 4 4 3 4 3 4 5 3 5 3 5 4 5 4 5 3 3 5 4 fi
5 4 5 5
4 3 4 3 4 4 5 3 3 4 3 3 2 2 2 3
5 2 4 4 3 3 5 4 4 3 2 4 3 4 3 3 3 5
4c1 3 5 5 5· 4 4 5 5 5 5 5 5 3 5 4 3 4 5 3 4 3 3 3 cl 3 5 4 5 4 5 5 5 3 4 3 cl 4 5 3 5 4 5 5 5 5 4 5 5 4 5 3 4 5 5 3 5 5 5 4 3 5 5 5 cl 5 cl
5 5 4 5 4 4 5 5 5 5 4 J 5 5 5 5 3 44 5 5 5 4 5 5 5 5 5 3 4 5 5 5 5 5 5 5 ·5 4 4 4 4 5 5 5 5 5 4 5 5 5 4 5 5 5 5 fi 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
'>, ~
' ('l
E
~~ ~ ';3
[-<."
3,3 3,3 3 t; 3,4 4,7 3,7 4,8 3,8 J
2 ~
" 3,4 3,7 3,7 3 3,6 2,3 4,2 5 3 3,6 3,3 3,7 3,8 4,7 4,3 4,6 4 2,9 4,5 3,3 '1,7 3,4 4 4 5
85
Az 1963-64. tanév érettségi vizsgálatai Az 1963-64. tanév érettségi vizsgálatainak írásbeli részét a M űvel ődés ügyi Minisztérium által meghatározott időpontokban, a szóbeli részét a IVjA osztálynál 16-17-1B-án, a IV /B osztálynál június: B-9-l0-én tartottuk. IVjA OSZTALY
Elnök: Dr. Borók Imre szalofelügyelő, a Szolnok megyei Tanács V. ' B. tagja, MAB-elnöik, Kisújszállás. Osztályfőn ők: Sz őke Szabolcsné dr. Jelesen éreM: De li Erzsébet, Garamv ölgyj Ibolya, Szurovecz Ilona, Tóth Margit M ónika, U h r in Éva Ilona, Varjú Margit M ária.. Jól ére,t't: Bula Emő Mildós, Gyányi Gyula, Honti László, Plavecz Já-· n GiS, Pusztai Tibor, Szílágyí, Margit. Közepesen érett: Beí.nschrót Károly, Braun Ildikó K lára, Búza Margit Mária, Csontos József István, Kiszely Ilona Erzsébet, Koós László Zoltán, Szabó Mária, Tarr Erzsébet, Timár Marg it. MegfeleLt: Bakonyi Miklós, Bíró Gizella, Debreceni Ilona, Fülöp István , Matematikából javít : 1 fő. IVjB OSZTALY
Dln ök: Dr. Gelei Gáborné f őszerkesztő, M űvel ődésügyí Minisztérium . Csüllög Ferenc, Jelesen érett: Fekete Erzsébet, Fekete Mária, Kiszely Bona, R ácz B éla , Szabó Eszter, Vass Margit. Jól érett: V. Balogh ·Eszte r , Búza István, Izsó Róza, Kerekes Erzsébe t, Miskolczi József, Soczó József, Szurovecz István, Tímár Eirzsébet, Varjú Marianna. Köze'pesen éreM: Barabás Róza, Dávid Etelka, Fekete Imre, Forgács Róza, Gősy Márton, Icsa Sándor, Iványj Eva, Lengyel Ilona, Petkov Irén, Szekeres Eszter, Szua'ovecz Máté, Vad Margit. Megfelel,t: Juhász Krisztdna , Kajla Ilona, Kállai Imre, Szm ola E d it , Ugor Csaba. Matematik ából, illetve magyar nyelv és irodalomból javít 1-1 fő .
Osztályfőnők:
86
A szakmai miniisitii vizsgák eredményei A tan é v végén oszt ályvizsg át tet t b út orasztalo s szakmáb ól 7 ·9 a u t ó s ze rel ő szakm a ból n ő i sza bó (angol) s za lern áb ól 14 8 m g. gé psze re lő s za'km ábóí zöl d s égtermel ő és zöldsé gh a jta tó sza km ab ól 19 ta n uló. A z 57 tanul ób ól szakm u nkás vizs gára jelentkezett 17 tan u ló. A szakma í mi n ős ít ő v izsg ák er edmé nyei : Aulószerelő szakma (512) M árton jól m eg fel elt, Kállai I mre megfelelt, M is kolc zi József m egfel elt, Szurovecz Istv án k ivál óari me gfelel t. G ő sy
Bútorasztalos sz akma (1113) DloÍ.v iru E telka kdv álóan m egf elelt, F or gács Ró za k iv ál óan me gfel elt, H onti Lás zló k iválóa n m egf el elt, Va rjú Mar iann a k iv ál óari m egfel elt . Női sz abó (angol) szakma (1316) V. Balogh Eszt er ki v ál óari megfelelt, B úza Marg lt kiv ál óari m egfel elt, Ivá ny i É va k iv ál óan megfe lelt , Ki sz ely Il ona kiv ál óari m egfelelt, S zm ola Ed it, k iv ál óan m egfelelt , T ím á r Erzs éb e t Icivál óari megfel elt. Zöldségtermelő és zötdsé ghajtató szakma (2231) Juihász Kri sztina jól megf elelt, K ónya Ma gdolna'; jó l m eg fe le lt , Vass Ma r git k iv ál óari megfele lt.
A szak ma i mi n ő s ít ő v izsgá k ír ásbeli r észét az ut ols ó gya korl a ti órá n, a gya ko r la ti rés zét , a m urrkaíe la d a toka t t an ul óin k m á ju s 23-á n készítetté k el .
87
A z J 963-64. tanév eseménv ei Augu sztus 23: a la k uló értekezle t Au gu sz t us 2ü-30 l ja v ítóvizsgá k Au g usztu s 31: p ó tb e ű 'a tá s cik Szept em be r 24- 25; tanít á s nélküli mu nk anap ok S ze pt em be r 27 : szü l ő i értekezle t S ze pierube r 30- ok tóber 5- ig : ta nítás né lküli mu nk a na pok Nov em ber ll: népi e ll e nő rzés (sza k mai előképzés vi zsgá lata) No ve m ber 22: nev e lés i érte ke zle t a "T e r vs ze r lí n ev el és-ne ve lés i terv" címmel. T a rt ott a: Rcn yec Pál iga zga tó-he lye tt es. November u tc lsó he t e : "K i mib en t u dós" v ersen ye k m at emat ikáb ól, ké miá bó l, Irc d a lo m b ól é s törté n e l ernbő l . Dece mb e r 12: ,.Ki m íbs n tudós" te r üle ti d önt ő m a tema tik ból és k émiából. Iskol á n kb ól rés zt ve t te le m at em atik áb ól Szu r ovecz Ilona (I V, o.) és Veres Is tvá n (lll. o.), k érniáb ól S oczó J ós ze f (IV . o.) és F lavecz J áno s (IV. 0'.) . T anul ó in k k öz ül 2 ci::zó József k érn i áb ól beju tot t a megyel vet élkedő d ö n t ő j éb e .
Decem ber 12.: A " K i mib cn tudós" v e t élke d ő terü le ti dön t ő j e iroda lomból és t ö rt én e l e m b ő l . Isk olánkat ir od al omból T andi L a jos III. os ztá lyo s , Va rjú Blan ka J r. osztá ly os t a n u lő k . t ö rt é n el e mb ő l Bula Ern ő és F e ke te I m r e IV . osztá lyos t anulő k ké pvi seltélc Dece m ber 20: O s z t ál y f ő n ö le t rrum ka k öz össé g i ér te ke zlet . T é m á ja a k ö, z öss égl nev e lés volt, tartotta S óly mos i J ános . J anu ár 9-é n s zü l őí rt ek ezl et . T Émája a tanul ás lé le k ta n i mot iv á cióit elemezt e, előa dó Sz őke Szabo1csné d l'. volt, Az el őad ást a z E lnök úr l á toga tás a c. lengy el film vetit ése k övette. J anu á r 30: Fél évi nevel őr e st ülett é r te kez le t. F ebruár els ő he te : O s zt ál y-s zül őt ért ek ezt etek. Február ·6: Be m u tató óra fizik áb ól a IV /B osz tá ly ba n . Tartotta Csüllög Feren c. Február 14. : O s zt á ly f ő n ök i bemut at ó ó ra a lIllA osz tá ly ba n a z e rkö lcs fogalma téma körbő l. Tartotta Stef István osztályf őnök. A bemutató ór áka~ m egb es z él é 'kö vette. F ebruár 22 : F a rs angi bál a Katon a József J ár ási Kul t úrotthonb an , M árcius 9: Matematika k öz ép is ko la i ta n u lm ányt verseny. Indult 11 tanul ó. é
88
Március 10: Orosz k öz ép is k o laí tanul m á nyi ve r se ny. I nd ult 10 ta n uló Március ll : Fiz ika kö z épi skol a í tanulm á nyi ve rse ny . I nd u lt 8 tan ul ó, M árc iu s 24 : A r any Dán ie l m a te m ati ka - ve rs eny az e lső és másodi k osz-tá lyosok ré szére. Indult 15 tanuló. A köz épi s kol ai t anulm ányi versenye k m á sodik fordulój á ban oros zb ól Deli Erzsébet, Sza ló ki Jul ia nna és Ja k us Is-tv án, f iziká ból Rácz Bé la jutott be. A verse ny ek v é g s ő é r té kelésé né l De li Erzsé bet di c s é rő okl eve le t ka po tt. Március 26: Az Ókor tud omány i T ársaság versen ye latinból . A pr ilis 24< Nevelé si értek ezlet a t anulők érték elése, 'a z osztá lyozás t é mak ör b ő l . Tartolta Ronvec P áln é. M á jus 3 : Majálls a K örö s pa r tján, az If jús á g a Szo ci a lizmusé r t Moz galom pró bá k Ieb c nyol ítá sa. M ájus 6: Szak m a i min ős í t ő vizsgák ír ásb eli része. Május 9: IV. osz tá ly ut olsó ta n ítás i na pja , IV. osztályok osztályzó -ér te kezlete, ballag ás! bál. M á jus 12-13: Os ztályvi zsga írás be li (lev el ezo ta goza t. IV. osztá ly). M á jus 14: Ere t Is ég i ír ásbe li magyarból. M áj us 15 : Érettségi írásbeli oroszból. M ájus 16: E retts égí írásb eli matematik ából . Május 19: Érett s égi írásbeli francia nyelvből. M áj us 20 : Érett: s gi írásbeli á br á zoló geome tr iá ból. M á j us 22 : Szóbeli osztá lyvizsg a (levelező ta goza t IV . osztálya). M áju s 23: Szak m a i min ő s ítő vizsgák gyako rl a ti része. J"úllius 3- 4 ; Levelező érettségi Í1 ásbeli, magánvizsga ír ásbel i. Jú n lu s 5-6 : Ma g ánv lzsga szóbsl i . Jú nius 6: Osztá lyozó érte kezlet (I-III. oszt á lyok) u tolsó ta n ít ás i nap. Jú n iu s 8-1 0: IV jB csz t ály érettsé gi vizsgálatai . Jú niu s 11-1 2: L evelező oszt ályvixsga írásbeli (I-III. osztá lyok). Jú ni us F -- 16 : E l s ő osztályosak bs írat ása . Jú n ius 16-18 : I VjA oszt ály érett ségi vizsgálatai. Jú nius 29: Tanévzáró nevel őtest ületi értekezlet. Június 3 0 -j ú li u ~ l: Levelező oszt ályvizsga sdb eli (II. os ztá ly). E lnök: Farkas Sándor, Gyoma (járást pártbizottság), Júl ius 2-3 : Levelező os ztá lyvizsga szób eli (III. osz tá ly). E l n ő k : Cset e J ózsef , m egyei mű v e l ő d é s i osztá ly . Július 4-6-'i: Levele z ő osztálvvlzsga szóbeli (I , osztályok) . Elnök : Hagymási Sándor, megyei m űvelöd ésügyi osztály, Július 8: Levelező érettségi vizsgálatok. Elnök: Magyarosi Is tván szakfelügyelő, Gyula. Július-augusz tus : III. osztályosok nyári termel őgyakorlata. A. nyár Iclyamán 'két. lánybrigád a mezőhegyes! és balatoni ép í t ő t ábor ba n, két fiúbrigád pedig a balatoni és felsőnyomási ép ít ő tábo r b an vesz r és zt. A -ta név folyamán a "Szülők Akad émiája" keretébe n ha t el őadási ta rtottunk meg, el ő adói főleg a gimnáziumból ke rültek k i.
89
ISKOLAI üNNEPÉLYEK Sze p tem ber 2: T ané vn yitó ünnep ély. Novembe r 7: A Nagy Ok tóberi S zocialista Forradalom évfordul ója, ünn epi bes zéd et mondott Balogh József őrnagy, Jár ást K i egészítő Parancsn ok s ágról. Rendezte a KISZ. December 14: Kollégiumi t élap ó-ünnepély, Március 15: Az 1848-as fo r r ad a lom és szabadságharc évfordulója. Rendezte: az el ső oszt á lyok KISZ-szervezete, ünnepi beszédet mondott Tandi Fruzsina I/B osz tál yos tanuló. Aprilis 4: H a zánk felszabadulá sának évfordulója. Rendezte a KISZ, ünnepi beszédet mo ndott Budaí István járási rend őrkapit ány. Május 9: Ballagás. Június 14: Jubileumi tanévzáró ünnepély . Részletes m űsor : délelőtt 9' órakor politech n ikaí és szakköri kiállítás megnyitása a gimnáziumban. A megnyitót ta r totta Cs üllög Ferenc. D é lelőtt 10 ór akor iskolai ünnepély . D élel őtt 11 órakor műs or. Az ünnepélye n az iskola 10 éves munk áját m éltatta Megyeri Sándor, a járási p ártbizottságról, majd a tanévet Tő m ösvári Balá zsné igazgat ó értékelte. Délután 13 órakor k özös ebéd a kollégiumban. Délután 15 órakor tornaünnepély és sportversenyek. Délután 20 órakor színi előad á s . Bemutatásra került Velle : Szenteltvíz és kokair[ c. komédiá ja . Rendezte Balogh József tanár. Az előadás u tán b á l reggel 3 órá ig. A z. ünnepségen 'I'öm ösvári Baláz sné iga zgató az alábbi tanulóknak 100100 Ft jut al m a t osztott ki kiváló tanulmányi elő men e t e l ü k jutalm ául: Bukovics M ária Po r u bcs ánszki Irén Horn ok Teréz T ó th Má r ia Szakálas Margit Gombkö tő Luca J akus István Gir icz József G aramvölgy i Ibolya Szurovecz Bona Fekete Mária Kiszely Ilona
I /A I/B IIC II /A II /B II /C III /A III/B IV /A IV /A IV jB XV/B
A pénzjutalmon kívül több mint 5:1 tanuló értékes kö n yvj u ta lom ban részes ült . H asonló képpen kö ny v j u talom ba n részesítette a s z ü lő í rnunka k özöss ég, az el őad ós s z e r epl ő .t közvetlen a szinmű befejezés e után. A k öz ön s ég kö rében na gy s ik ert a r atott k ornédl át m ég Gyorn án, Endr ödön és Dévav ány ári szándé kozun k előadni. A tanévzáró ünn ep é lye n résztvett Na gy Fe renc, a megyei rn űvel ő d é s ügyi osztály osz t ályvezet ője, va la m in t dr. Bielik Károly, a megye í p ártb izottság részér ől.
90
MEG EMLÉ KEZ É8EK A tan év nyitó ut as ítá sban megje löl t megeml éke z éseket va gy osztá lyIö- · nök i óráko n, vagy a KI SZ-p róbá k on tar tott u k m eg.
K IRA N C U LASOK ' A tan é v folyamán tanu lóink a k ö vetkez ő kirá nd uláso k on vet le k ré s;t: I/ A I/B I/C II/A II /B JI /C JII/A JII/B I V/A IV /B
Sza rva s Szol nok , ~ za rv a s , Bala ton (tanév vé g i) Sz olnok, M artf' ű , Sza r va s Debrecen Sza rvas M artf ű (cip ész szakma i e lők ép z és ta n ulói ) Ba la ton ali ga (tan év v égi) Budapest
Román ia (tanév vég i) Balat on (tanév vég i)
A fen tie ke n kívül is kolá n k tanu lóinak eg y része a szok ásos n yá ri 01'sza gj ár ás keret ében Veszprém és környékével is m er ked ik m eg júni us 21 és 29 közöt t. V e z et ő tan ár : dr. Csók ási Béla, k í s ér ő k S olym osi J ánosn é, S olymos i Já nos é s Balog Bálint. SZEMÉLYI ADATOK A lan év fo lya m á n ké t ho sszan elhú zód ó be tegség n ehezít et te meg neve rr.u nk á já t. F ebru ár 22-én H erzb erger T ib or kartársun k ige n lassa n gy ógy uló csont törés t szenved e t t. K ovác s Imre go nd nok u nk térdope rá cion ese tt á t. H elyet lesítésüket a n e ve l ő t e s t ül et látta el. J ő l e s tü l e tü n k
TANÉV VÉGI STATISZTI KAI ADATOK E ls ő ízbe n bei r at kozo tt Má s is ko lá bó l jött Ös szes beírt K ima rad t T a n év vé g i lé tszá m Le á ny J av ítóra buko tt Is m étl és re bu kott Ma g án tan ul ó Ma ga ta rt á s : péld á s jó k ífc.gáscl h a t ó t ű rhetö
365 6 371
30
341 226 23 7 2
244 85 9 3
91
A z 12 1,6 csz t ályba Le i ra t k c zc í t : g lrun ázi urnba keres kede lm i s zak k öz ép isk o lá b n m e z ő g a zd a s á g í sza k k öz épis k ol áb a
Az
78 32 40
1 9 G '~ - 6 5.
ta név re- engedé lye ze tt fej lesz tés : g im ná zium i osztály 2 1 ke re skedel m i osztály ( f ű sz er-cse m e ge e lad ó) m ez öga zdas ági osztály ( s z a r va s m a r h a -t e ny és zt ő) 1 Az 1964-65. tan év be n ind uló osz tá lyok szá m a 12. AZ ISK OLA FEL ET T ES SZE RV E I Az isk ola Ióhat ós ág a : M ű v e l őd é sü g y i M inisz té r ium. K özv e tlen I c l üg y ele t é s ir án y ító sze rve : A Békés m e gye i Tan ács V. B. M úv e l ő d é sügy í Oszt á lya. O s zt ál yv e z et ő : Na gy Fe renc. Ta n ul mán yi e lő a d ó : K á lm á n G y ula. í
pALYA ZA T OT<: A g tm náz i u rn igaz ga tósá ga a z isk ola IG É VES lenn ál lás a alkalmával az if j ús·J.g r észé re ta nulói pál y ázatot hirdet ett. P álya t éte le k : Iroda lmi pál yázat .I átás un k fe lszabad ul ása (történ el em) A j ö v ő isk o lá ja (k ép ze le t u tá n) Orosz. nyel vi pá lyáza t A beérk eze tt 1:·:\.lyatÉtel ek Ér té ke lése a la p ján a bí rál ó b i zotts ági és az iskola iga zgatósá ga, T'an d i Laj os II I. es ztálves tanul ón ak 500 F t, (ké l. p álya t étel, orosz és a " , J ö v ő Is kol áj a "). B uk va G éza II . osz tá lyos tanul ón a k 20D Ft (tört én elm i pály at éte.) pén zju ta lm a t adomán yozo t t. A juta lma ka t a jubil eum i ünn ep s ége ken ve t ték á t az érde k elt e k.
92
Levelezo tagozat Írlll : Hulog H átint / ~ V. 11Ig . rce,
A gy e ma i g imn ázium fe l nőtt o k tal ása is 10 év es múltra tekint v issza. Am ik or 1954-b en G yom án m egny ílt a g imnáz iu n», rn in tlj árt aka d t. érdekl ő d ő u' fel nő t te k kö ré be n is. Ebbe n a z i d ő b e n is kolá n kn a k még nem volt önálló l e v el e z ő t ago za ta, csak a Békéscsa ba i Rózsa Ferenc Gtmnáz íum t a rtott fen n ko nzultáci ós csopor to t. Ezek a dolgozók he te nk é nt rendszer esen bejá r tak az iskol ába, de a bes zá m oló ra B ék éscsa bá r a kelle tt u tazniu k. Épp en ezér t er rő l az i dő szak ró l semmi ad atunk ni ncs. Az lS 57- 5·g. tan év ben ka pott isk olánk jogot a r ra , hogy ön áll ó l ev e l e z ő tagozatc-t szervezzen , Az igazg a tó jav asl a tá r a a m űv e l ő d é sű gy i os ztály M és z ár os Mi kl ós n ev e l ő t bizt a meg a tagozat v eze té sével. Ebben az évben 19 fe l nő t t jele n tkeze tt, ille tve ira t kozott be az isko lá ba. El s ő os ztál y t érd e klőd é s hi á nyá ba n nem tud tunk nyibnt. A II-IV. oszt ály t tí zen végezt é k el, a többiek lemorzso'lód ta k . Az 1938-59 . tanéve t 27 hall ga tóval ind ítotlu k m eg, ez a szám év v égére 17-r e csök kent . A. tanév ele jé n Mészá ros Mi kl ós e lt ávozot t isk olá nkbó l, a k ko r ideiglenesen Ba log Báli nt , m ajd a ta név végé n véglegesen ő le tt a l e v e l e z ő tagozat ve ze tője. Bár az 1951J-60.tan évben nem vo lt több ha llgat ój a az is kolá na k, mi n t a megel őz ő évbe n, m égis minden osztá lyt meg leh et ett. nyitni. A beiratkozott 25 ha llgatób ól 19 é v vé gi vi zsgát tett. 1960- ba n u g r á sszerű e n megn öv ekedett a f eln őtt e k ér de kl őd és e a tanulás irá n t. E bbe n az é vb e n 61 fe l nőt t jele n tkeze tt a g im náz iu m ba, s k öz ülü k 42 el is végezte a tan év et. . 1961- 62. tan évben beiratkozott 99 hall gat ó, osz tá lyvizsgá t tett 6.t 1962-63. tan évben beiratkozott 107 hallgat ó, osztály vizsgá t tett 7(;. Az 1963-64. ·ta né vb en ismét lényeges en m egn öveked ett a h all g a t ók szá m a . ö sszesen 162-en Iratkeztak b e, az e lső osz tá lyba ezek k öz ül DO jelen tkezett. Ez a szá m megk öv et elte, ho gy p árhu zam os osz tá lyo ka t nyissunk. Az I/A osz tá ly az is ko la sz ékh e lyén. az I/B osz tá ly pe d ig End rö d ön a cíp és z letsz- ben kezdt e m eg m űk ö rlés ét. Enn ek az osztá ly n a k a ianulói jó részt. a cipész kt sz dol goz ói, részbe n az Endr ő di S zab ó Ktsz d olgozói k öz ül k er ültek ki. A tan árok órá ra való s záll ít ás ár ól. ill etve v ís s za s z ál f ít ás ár ól a ktsz gondosko dott. Tanára ink áldozat os rnunk áj át dics éri , hogy ha valamil yen o k miatt a j á r m ű n em érkezett meg idő be n - és az t bejelentett ék - ker ékp ár ral vag y autóbuss zal m entek á t az órákat. megt artani.
93
Ez az odaa dó m unka á lt alá noss á gba n is j ell e mző a ne velő t e s tü l et ta gj a ir a. Mun ká jukat a fel nőtt ek ügy e irán t i szere tette l v égzik . T a lá n r észbe n en ne k is k ö s z ö nh e t ő , ho gy é v rő l é v re tö b b dol gozó kezd i m eg ta n ulmánya it isk olánk l e ve l e z ő ta goza tán . T e r m észe tese n a l éts z ám n öv e k e d és fő ok á t a bba n lá tju k, h ogya. d olg ozók érde kl őd ési köre b őv ü l , e gy re tö bbe n érzik 'hiánY':it a k öz épísko la í v égze t ts ég ne k . Nem eg y olyan sz ü l ő rő l tudu nk , a k i azé r t jö n ta nulni , hogy annak id e jé n segíthessen k öz épis k ól át vé g ző gye r me ké ne k. A TANULOK RA VONATKOZO ADAT OK l e v elező
ta gozat o n e lvégezték a n egyedi k os ztá lyt , és Bé késcsa b á n va gy B ék ésen s iker es érettségi vi zsgát tettek: 1958-b a n : N ém eti J ézse f, Tí má r G yörgy, Varga J á nos. 1959-b €l1 : A k a riti sz Sá ndor, B erle ó Istvánné, Dankó J á nosn é, Csü ll ög Fe re ncné, Falusi Lászlóné, T ó th A lbe r t, Va ss Ign ácn é. 1960- ba n : Erdei Sán dor és Se m jén yi Irma . 1951- ben : H id jed Erzsébet, Homok Vin ce, Hu nya Lá s zl ón é, Ne l b ort Is tván , P ap Lajos, S óly rn os i István, Török Sá nd or, Vaszkó L a j os n é. H}62- bC'n : . Bartha Gy örgy, Gyen ge Gá bcr. . K atc na Józsefn é, Mala tinszk y L ászló, Smi ri Eszter, Viz é li J ózsef né. 19B3- ba n : An dr és t Pálné , 'Bé kés i Mi h á ly , G áb or Sánd or , H e r zberger Tiborn é, Jen e i L ászlón é, M á th é Lászlón é, S a j b en A ndrásn é, 'I' ím ár Im re, W olf Má r la . A.z 1963- 54. tanévb en a z év végi írásbeli v izsgák a t me gk ezdté k il köv e tkező hall ga tók : l /A osztály. O s zt ályf' őn ök : Só ly rn osi J á nosné . Búza Ambrusn é, Csapó I m re, Cser ven M argi t, D in ya Margit, Dom okos Erzsé bet, Fa r ka s Erzs ébet, Far kasi I m ré né, F ü löp Ma r g it, H a jd ú La josné, H eg ed ű s Imre, H eged ús I m réné, Illés J á nos, Ill és J ánosn é, K resz Ká rolyné , Cs. Na gy G áb or n é, Pap Il ona, S zékely hídi Il on a , T ím á r I stvánn é, Tímár Antal n é, Tí m á r M ikl ósn é, 'I' ím ár M ári a Ma gdolna, Tóth Báli ntn é, T ó th Feren c, T ót h M ih á ly né,. U h r in I mré né, U h ri n O ttó, Varjú Sándor, Va r jú Sándorn é, Veres Ilona . l / R' osztály. O sztá lyfőnök : Ron yec Pálné. B ell a Is tv ánné, F a gvas M áty ásn é, G ecse i Róza, G ir icz Erzséb et, Hunya El ek, Marsi J ános, S iny i Éva , Sz abó Bél a, Szab ó Bél án é, Szurovecz Máté , T ím ár Mária , Tím ár Imre. II. osztály, Os z t ál yf' őn ök : C sü llö g F ere nc. B ar ál.h G ézá n é, B usa i Istvánné, Dékány K árolyn é, Dé ká ny Zs uzsanna, Fa nka s Pi ro ska, Fur ka La josn é, H ugy ik An d rásn é, Is ztin Balázsné, Józsa M ih ál y , Megye ri Is tv án, Nagy M áty ás n é, Na gy P á ln é, P alotás Lászlón é, Pa p p Imre, P a pp M ih ály , Szakálas Margit, Sz a tmár i L a jos , Urbán Vincéné, V ar ga Mihályné, Zd usek Ella. A
94
III. osztály. Oszt á lyf őn ök: Balog Bálint. Bal ázs J án os, Bella István , Bíró Istv á nné, B ra u n S á nd or, G ál Len ke, dr. G aál J ózsefn é, Gellei G izell a , Gell a i J ános né, Gonda La jos né, Hunya Istvá n né, K a tona Eszter, iKirály Erzsé bet, Ki szel y La josné, Ladnai K lá ra , H om ok László n é, Na gy Imréné, Pápa i Erzsébet, Pé cs Katali n, S oc z ó M ária, S üdi Lászlóné, Sza bó Gyula, T ót h E szter , D. Tóth Im réné, Ujh'hi Ern őn é, Wolf Mi h ályn é. IV. osztály. Os ztály főn ö k : Sz ő k e Sza bolcsné dr. I Ak an tisz Sán dorn é, Bogya Elekn é, Bc'hr át Er zsé bet, Hunya T íborné, Izsó R óza , Kocs is László, Kuncz Sánd orné, Nác sa I mréné, N e lbort Istvánn é, P utnoki Elem ér, P utno k i Elemérn é, Séllei Ilon a, Sza bo Is tván, V arga P ét erné, Varga Róza. 1964. évi június hó 3-á n a z írá sb eli érettségi vizsgát m egkezd ték: Aka nt isz Sá nd orn é, Bohr át Erzsé bet, Hu nya T ib orné, Izsó Róza, Kunc z Sá ndorn é, Nácsa Im réné, Nelbort Is tvá nn é, Pu tn ok i El em é r, Putnok i Ele mé rn é, Séll e i Ilo na, Szabó István , Va rga P é te rn é, Va rga R éza .
95
Kiadja a G y om ai All ami Altalán os Ginmá zium (G~-oj,311)
Felelös k ia d ó : Tö m ö s vá r i Balázsné igazgat ó B€J{é s megyeí N~'omd a i p a'li Vá ll~! al b ék ésc sab ar telepe
