Időskorúak részére nyújtott szolgáltatások
(IDŐ)
Munkacsoporttagok: Somorjai Ildikó Dr. Szabó Lajos Szalai József Kovács Győző
Budapest, 2006-12-12
IDŐ
Tartalom
I. Előzmények
3
1. Problémáink a munkavégzés során
3
2. A munkavégzés ütemezése
4
II. A beérkezett anyagok feldolgozása
5
1. A feldolgozás problematikája
5
2. A feldolgozás eredményeképpen az alábbi adatokat nyertük
6
3. Következtetések
8
IV. Hiányok
8
1. A mindennapi életvitel segítése, támogatása
8
2. Fejlesztő gondozás, támogatás, terápia
9
3. Szociális támogatás, ügyintézés, empowerment
9
V. Kiegészítő információk
10
VI. Kritikai megjegyzések és javaslatok
10
Mellékletek: 1. sz. melléklet: Beküldött protokollok feldolgozása 2. sz. melléklet: Adatközlők
2
IDŐ I. Előzmények A gyermekjóléti és szociális szolgáltatások iránti igények folyamatosan növekednek, s emellett egyre inkább megfogalmazódnak a minőség iránti igények is, miközben az egyre szűkösebbé váló költségvetési forrásokkal való felelős gazdálkodás követelményei is nyomasztják az ágazatban foglalkoztatottakat. Az ebben a környezetben megkezdett nagyszabású munka, a „Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások standardizációja” és a „Minőségügyi műhely” munkacsoportjában való tevékenység valódi kihívás volt munkacsoportunk tagjainak. A munka vállalásakor, az „Időskorúak részére nyújtott szolgáltatások” protokolljainak gyűjtésénél és elemzésénél nem láttuk át a feladat nehézségeit és annak problematikus voltát. Valószínűleg a nyári szabadságok miatt megkésetten induló munka túlságosan szoros ütemezése és a kemény határidőknek való megfelelés nem segítette elő, hogy megbeszélések, szakmai viták támasszák meg a nem pusztán elvi tevékenységünket. 1. Problémáink a munkavégzés során Magának a Minőségügyi Műhelynek a felépítése és az egyes munkacsoportok kialakítása túlságosan szétszabdalttá tették a munkát. Például nem az „Időskorúak Munkacsoport” feladata volt a strukturális standardok közül a felvétel és az elbocsátás protokolljának begyűjtése, holott a szolgáltatásban gondozók között közismert, hogy az első előgondozás és a tartós bentlakásos intézménybe költözés előtti második előgondozás az életkorból adódó sajátosságokkal is bír. Ugyancsak nem volt feladatunk a szolgáltatási standardokkal való foglalkozás sem – miközben ezekből jócskán kaptunk –noha a rendszerszerű működéshez,
vagy
legalábbis
annak
alátámasztásához
ezek
együttes
kezelése
véleményünk szerint fontos lett volna. Munkát nehezítő tényező volt a munkacsoportok közötti kapcsolattartás hiánya, s ezt nem mérsékelte az sem, hogy (késői) meghívást kaptunk az ötletbörzésre és más munkacsoport ülésére. Nem elhallgatható az sem, hogy miközben igen fontosnak tartjuk ezt a tevékenységet, nem tudunk nem gondolni azokra a félbe maradt vagy hamvába holt kezdeményezésekre, melyekkel ez idáig találkoztunk, s nem tudunk gondolni azon munkáinkra, melyek elkészültek ugyan, de soha nem hasznosultak. (Idősügyi fejlesztési koncepció, Segítő alapszolgáltatási programcsomag, Demecia protokoll.)
3
IDŐ
2. A munkavégzés ütemezése Felderítjük, hogy a legkülönbözőbb intézményekben mennyi az elkészült és használt protokoll és felkérjük az intézményeket ezek átadására. Tudomásunk van arról, hogy nagyon kiváló és minőségi munkát végző intézményekben nem csak elkészült protokollok szerint dolgoznak, hanem a minőségbiztosítás is elindult, vagy működik. Megnézzük, hogy a létező és érvényben lévő jogszabályok és rendeletek szerint a szolgáltatók milyen eljárásrend szerint törekednek az idősek egészségi, mentális és szociális jól-létének biztosítására, ellátásukra, aktivizálásukra és a folyamatban való részvételük biztosítására. Tevékenységlistákat is gyűjtünk és készítünk magunk is, hogy ennek alapján vizsgáljuk meg, hogy a meglévő protokollok mennyire fedik le az elvégzett tevékenységeket, megállapítjuk, hogy milyen hiányosságok vannak, és ezután teszünk javaslatot a következő lépésekre. Az elkészült és a különböző intézményeknél már használt protokollok gyűjtésénél alapvetően a személyes kapcsolatainkra és a módszertani intézmények vezetőinek segítségére építettünk. Fontos tényező volt tehát a személyes hitelesség és bizalom, valamint az, hogy első körben a meglévő protokollokról csak listát kértünk elsődlegesen, de voltak,
akik
a
protokollokat
is
átadták.
Eredményeinket
köszönhetjük
a
közreműködőknek, a gyűjtött anyaggal kapcsolatos elégedettségünket, valamint elégedetlenségünket a továbbiakban megfogalmazzuk.
4
IDŐ II. A beérkezett anyagok feldolgozása
1. A feldolgozás problematikája Munkacsoportunk felhívására – a megyei módszertani intézmények hathatós segítségével viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű anyag gyűlt össze. Az egyes intézmények által elküldött protokoll-listák és protokollok számbavétele során különféle apróbb-nagyobb problémával, dilemmával szembesültünk: Kérdés volt számunkra, hogy hogyan tudunk viszonylag egységes képet kapni arról, hogy hány fajta (nem db) elkészült protokollt tudtunk összegyűjteni, hiszen a protokoll-listák mellett néhány intézménytől kapott konkrét protokoll áttekintése során megállapíthattuk, hogy azok tartalmi, szerkezeti összetétele – egyáltalán a protokoll, mint fogalom értelmezése – intézményenként eltérő. Hogyan tudunk szintetizálni a listák esetében, hiszen nem tudjuk pontosan, hogy a cím mit takar. (Azaz: lehetséges, hogy azonos című protokollok esetében más és más témának a szabályozására való törekvés vezette a készítőt, pl. gyógyszer, gyógyszerelés, gyógyszerkezelés,
gyógyászati
segédeszköz
ellátás,
gyógyszerelési
szabályzat,
gyógyszerbeadás, rendelés, tárolás, adagolás, stb. a legkülönfélébb alábontásokban.) Hol, milyen mélységben történt a szabályok meghatározása, ez egyáltalán nem volt átlátható, s itt például a végletekkel találkoztunk (pl. mentálhigiénés tevékenység protokollja – interjúkészítés protokollja). Ebből következően fogalmaztuk meg azt a kérdést, hogy milyen mélységben vonhatók össze, vagy választandók külön bizonyos protokoll – sémák. Egyáltalán: hogyan kategorizáljunk? Milyen kategóriákat alakítsunk ki akkor, amikor a protokollt valahova be akarjuk sorolni (pl. Élelmezés, vagy táplálkozás protokollja: egészségügyi, vagy szociális (gondozási) kategória? Találkoztunk elméleti jellegű kérdések szabályozásával is, ezeket – természetesen tartalmuk ismeretében lehet besorolni – viszont egyáltalán nem biztos, hogy a „protokoll” fogalom körébe tartozók. Bizonyos kérdések – melyek elsősorban szervezési jellegű tevékenységet takarnak – pl. valamilyen adminisztráció vezetése, vagy dokumentumok rendezése néhol szabályzatként (belső utasításként) vannak feltüntetve, néhol protokollként jelenítették meg az adatközlők. 5
IDŐ Fentiek alapján látható, hogy
egy abszolút „szubjektív” , a megfontolásokra épülő
összesítési, kategorizálási, szintetizáló lépésre volt csak lehetősége munkacsoportunknak. Mindezek nyomán a beküldött protokollok listáiból, illetőleg a néhány konkrétan is rendelkezésre bocsátott protokollból az alábbi kategóriákat alakítottuk ki. ( A kategória jelzések az 1 sz. mellékletként közölt Excel tábla utolsó oszlopában találhatók) : E
= egészségügyi (ápolási)
E-Sz
= egészségügyi, szervezési jellegű
G
= gondozási (kevésbé ápolási, „inkább” szociális)
G-Sz
= gondozási, szervezési jellegű
M
= mentálhigiénéhez, foglalkoztatáshoz köthető
M-Sz
= mentálhigiénés, de szervezési jellegű
E-elméleti
= egészségügyi jellegű, de elméleti
G-elméleti
= gondozási jellegű, de elméleti
M-elméleti
= mentálhigiénés jellegű, de elméleti
Sz
= szervezési
Módszertani
= kifejezetten a módszertanok munkájával kapcsolatos
Szabályzat
= az adatközlő eleve szabályzatként jelölte meg, vagy a m. csoport annak ítélte.
2. A feldolgozás eredményeképpen az alábbi adatokat nyertük: Időskorúak szociális alapellátása Adatközlők száma:
4 intézmény
Összes fellelhető protokoll:
82 db
A protokollok protokoll-féleségenként (fajtánként):
60 féle
Ebből: Egészségügyi (E)
30 db
Gondozási (G)
24 db
Gondozási-szervezési (G-Sz)
1 db
Mentálhigiénés (M)
5 db 6
IDŐ Időskorúak átmeneti ellátása Adatközlők száma:
1 intézmény
Összes fellelhető protokoll:
10 db
A protokollok protokoll-féleségenként (fajtánként):
10 féle
Ebből: Egészségügyi (E)
8 db
Gondozási (G)
1 db
Mentálhigiénés (M)
1 db
Időskorúak tartós bentlakásos ellátása Adatközlők száma:
36 intézmény
Összes fellelhető protokoll:
662 db
A protokollok protokoll-féleségenként (fajtánként):
310 féle
Ebből: Egészségügyi (E)
130 db
Egészségügyi-szervezési (E-Sz)
12 db
Gondozási (G)
46 db
Gondozási-szervezési (G-Sz)
20 db
Mentálhigiénés (M)
46 db
Mentálhigiénés – szervezési (M-Sz)
2 db
E-elméleti
3 db
G-elméleti
6 db
M-elméleti
5 db
Szervezési (Sz)
1 db
Módszertani
5 db
Szabályzat
34 db
7
IDŐ
3. Következtetések: A megyei módszertanok és az adatközlő intézmények rövid idő alatt szép számú listát, elkészült anyagot bocsátottak az IDŐ munkacsoport rendelkezésére. (Az adatokat közlő intézmények és módszertanok listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza). Összesen 41 intézmény 754 db – saját szellemi tulajdonát jelentő – protokollról, belső szabályról, szabályzatról, utasításról adott számot. Megállapítható, hogy a protokollok legnagyobb része az egészségügy kategóriájába sorolható, a további szabályozások – eltérő mélységben, és formátumban – főleg a gondozás és a mentálhigiéné, foglalkoztatás területeit érintik. Jelentős számú szabályzat segíti az intézmények munkáját a legkülönfélébb témákban. A szervezési jelleggel megjelölt – de protokollként közölt – témák a munkacsoport álláspontja szerint inkább a „szabályzat” kategória sajátjai.
IV. Hiányok 1. A mindennapi életvitel segítése, támogatása A személyes higiéné biztosítása mellett a környezeti higiéné biztosítása és a megfelelő megjelenés biztosítása. A megfelelő folyadékbevitel biztosítása kínálással, az étkezés előkészítése, biztosítása és az étkezés után a környezet utólagos elrendezése. Mozgás és helyzetváltoztatás. Önállóság és a környezethez való alkalmazkodás elősegítése. Ügyintézés, képviselet. Aktivitásokban támogatás. (Séta, temetőlátogatás, szabadidő, kultúra.) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés, információk biztosítása. Rekreációban való segítségnyújtás. Szolgáltatások bővítése, fejlesztése, monitorozása. (Bevonódás és részvétel biztosítása.)
8
IDŐ 2. Fejlesztő gondozás, támogatás, terápia Állapotfelmérés. Kommunikáció, nyelvi fejlesztés. Mentális fejlesztés, memóriatréning, játékok. Fizikoterápiás programok, mozgásfejlesztés. Hidroterápiás programok. Munkaterápiás programok. Kreatív technikák alkalmazása. Egyéb fejlesztő tevékenységek. Hozzájárulás az identitás megőrzéséhez, az időskori identitástudat megerősödéséhez, az integritás kialakulásához. 3.Szociális támogatás, ügyintézés, empowerment Hozzájárulás a védelemhez, a biztonságigény kielégítéséhez. Hozzájárulás a személyes kapcsolatok megtartásához, elszigetelődés veszélye esetén támogatni a kapcsolatok építését, felismerni a társadalmi kirekesztődés veszélyét és hozzájárulni annak megelőzéséhez. Közreműködés az áldozattá válás, a kizsákmányolás, bántalmazás és abúzus megelőzéséhez. Segítségnyújtás a szociális helyzet javulásában, segély, vagy ellátás igénylésében közvetítés. Elősegíteni a diszkriminációmentes hozzáállások megvalósulását. Hozzájárulni a veszteségek feldolgozásához, a gyászfolyamat kísérése, patológiás gyászfolyamat felismerése és ez esetben szakemberhez közvetítés. Elősegíteni
az
bekapcsolódást,
integrációt, kapcsolatok
segíteni
az
építését,
egészséges másoknak
környezet való
alakításába való
segítségnyújtásba
bekapcsolódást. Elősegíteni az önállóság és függetlenség megőrzését, vagy annak visszanyerését. Támogatni az emberi méltóság megőrzését.
9
való
IDŐ V. Kiegészítő információk A tartós bentlakásos intézmények kategóriáját illetően egy intézménytől (Hatvan) 20 db tevékenységi kör meghatározását is megkaptuk. Az alapellátásokat illetően Bp. XXII. ker.-től 24 db tevékenységi kör meghatározását kaptunk. Néhány intézmény magas szinten kidolgozott és kipróbált protokollok szerint dolgozik, az egyes protokollok egybedolgozására, vagy a legjobbak kiválasztására ezekből az intézményekből kellene meghívni munkatársakat.
VI. Kritikai megjegyzések és javaslatok Munkánk során az ellátórendszerből kérésünkre igen nagy számban kaptunk már alkalmazásra került protokollokat. Ezek azonban főleg ápolási-gondozási tevékenységet leíró protokollok. Áttekintve az idősellátásban folyó tevékenységeket az a meggyőződés alakult ki bennünk, hogy a nem ápolási-gondozási kategóriába sorolható tevékenységek jelentős része – és ez kiemelten vonatkozik a mentálhigiénés tevékenységre és foglalkoztatásra – alapvetően nem olyan procedurális jellegű tevékenységek, amelyeket protokollokban kellene rögzíteni. Ehelyett elsősorban olyan módszertani ajánlásokat kellene megfogalmaznunk, amelyek inkább az „irányelvek” kategóriába sorolhatók. Ilyen jellegű módszertani ajánlások már korábban is születtek a mentálhigiénés tevékenység és demens ellátás kapcsán. E munkával kapcsolatosan azonban felmerült az a kérdés, hogy lehet-e ajánlásokat, irányelveket leírni a személyi-működési feltételek, keretek megfogalmazása nélkül. Úgy gondoljuk, hogy nem előnyős ebből a szempontból az, hogy e szempontok lehasítva más munkacsoportok feladataként jelennek meg. Kérdéses számunkra az is, hogy ápolási-gondozási ill. területi ellátást képviselő szakemberek nélkül – ebben a szakmai összetételben – a jelenlegi IDŐ munkacsoport a protokollok áttekintésén túl tovább tud-e haladni.
10
IDŐ Számunkra az tűnik célszerűnek, hogy kiemeljük azoknak az intézményi munkacsoportoknak
az
anyagait,
amelyek
régóta
és
átfogóan
dolgoznak
protokollokkal, és őket kérjük fel a további mélyebb tartalmi munkára. Jelenleg négy-öt ilyen intézményi munkacsoport van, ezek: Kamaraerdő, Külsővat, Encs, Aranysziget Otthon, illetőleg az alapellátásban és az átmeneti ellátásban adatot szolgáltató pár intézmény.
11
IDŐ
2. sz. melléklet Adatközlőink voltak: „Fília Alapítvány”:Idősek Otthona Békéscsaba „Margaréta” Idősek Otthona Dévaványa „Őszi Fény” Gondozási Központ Újpest „Szent András” Otthon Dunaföldvár „Szent Anna” Idősek Otthona Telekgerendás „Szent Kamill”Idősek Otthona Hatvan B.A.Z. megyei Módszertani Otthon Encs Baranya megyei Módszertani Otthon Görcsöny Berzencei Szeretet Szociális Otthon BMÖK. Időskorúak Otthona Komló-Mecsekjánosi Budapest Főváros XVII.. ker. Önkormányzat Egyesített Szolgáltató Központ Budapest XXII. ker. Szociális Szolgálat Csongrád megyei Módszertani Otthon Csongrád (Aranysziget) Egri Családsegítő Intézet Egyesített Szociális Intézmény Dombóvár Egyesített Szociális Intézmény Mohács Egyesített Szociális Intézmény Mosonmagyaróvár Egyesített Szociális Intézmény Szeged Ezüstjuhar Nyugdíjasház Hetes Fehér Akác Szociális Otthon Kálmáncsa Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona 1071 Budapest, Dózsa György u. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona 1103 Budapest, Gergely u. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Budapest Mártonhegyi u. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Gyula Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Osztálya Budapest, Pesti u. Fővárosi Önkormányzat Kamaraerdei Idősek Otthona Gondozási Központ Beremend Győr-Moson-Sopron megyei Módszertani Otthon Táplánypuszta (dr.Piróth Endre Otthon) HMÖ. „Dr. Szegő Imre” Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona Heves HMÖ. Idősek Otthona Eger 12
IDŐ Hotel Béda Idősek Lakóotthona Kölked-Béda Időskorúak Otthona Nagylózs Jópásztor Szeretetotthon Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Siófoki Gondviselés Háza Módszertani Otthon Bélapátfalva Pannon Mentő Kht. Idősek Otthona Kaposvár Platán Szociális Alapítvány Idősek Otthona Hőgyész Református Idősek Otthona Mezőberény Somogy megyei Módszertani Otthon Patalom (Park Idősek Otthona) Szent Borbála Otthon Szociális Ellátó Közhasznú Társaság Komló Szivárvány Szoc. és Eü. Szolgálat Hatvan Tolna megyei Módszertani Otthon Gyönk Városi Szociális Szolgálat Gyula Vas megyei Módszertani Otthon Szombathely Veszprém megyei Módszertani Otthon Külsővat Zuglói Önkormányzat Szociális Gondozó Szolgálat
13
