© Typotex Kiadó
´ SEK JEGYZE ´ KE IDEGEN KIFEJEZE
ad hoc: egyszeri, le´gb˝ ol kapott affectiones substantiae: szubsztancia affekcio ´i, 21, 236 ante rem: a dolog el˝ ott, 270 causa sui: o ¨nmaga oka, 21 cogitatio: gondolkoda´s, 34, 175 creare: teremteni, 249 differentia specifica: fajalkoto ´ ku ¨lo ¨nbse´g, 180 doxa [go ¨ro ¨gu ¨ l δ´ oξα]: hit, ´te ı ´let, ve´lekede´s, 106 ´ s me´gis mozog a E pur si muove: E Fo ¨ld, 66 ego: e´n, 68, 146 esse: lenni, 256 ex absurdo: az abszurdbo ´l, 11 ex nihilo: a semmib˝ ol, 120 formaliter: forma´lisan, 71, 255 fu ¨ szisz [go ¨ro ¨gu ¨ l φ´ υσις]: terme´szet, 114, 117 genus: nem, 180, 194 in re: a dologban, 270 in solido: ege´sze´ben, to ¨mo ¨tten, 321 inspectio: bela´ta´s, 69, 86, 122 inter se: egyma´s ko ¨zo ¨tt, 84 intuitio: bela´ta´s, 69 iszosz [go ¨ro ¨gu ¨ l ’´ισoς]: egyenletes, 347 judicium: ´te ı ´let, 69
locus: hely, 103 minima sensibilia: legkisebb e´rze´kelhet˝ ok, 152 morituri te salutamus: u ¨ dvo ¨zlu ¨ nk te´ged mi, a meghalni ke´szu ¨ l˝ ok, 305 natura naturans: teremt˝ o terme´szet, 118 objective´: objektı´ven perceptio: megragada´s, 58 persona: szeme´ly, 51 post rem: a dolog uta´n, 270 qua data: mint adatok, 140 qua datum: mind adat, 95 realitas objectiva: objektı´v realita´s, 69, 73 reductio ad absurdum: ke´ptelense´gre valo ´ visszavezete´s, 78, 371 res vera: valo ´sa´gos [e´s igaz] dolog, 11, 37, 90, 157 Securus judicat orbis terrarum: ´Ite´l a gondtalan vila´g, 29 sentire: e´rezni, 59 sentiri: e´rz˝ odni, 256 simpliciter: egyszer˝ uen, 70 species: faj, fajta, 144, 180 sui generis: saja´tlagos, 326 vera causa: valo ´di ok, 101
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
´ JEGYZE ´K ANGOL–MAGYAR SZO
absolute: abszolu ´ tum absoluteness: abszolu ´ tsa´g abstract potentiality: absztrakt potencialita´s accident: akcidencia actual entity: aktua´lis le´tez˝ o actual occasion: aktua´lis to ¨rte´ne´s actual world: aktua´lis vila´g actuality: aktualita´s actualization: aktualiza´lo ´da´s adaptation: alkalmazkoda´s adequate: adekva´t admission: felve´tel adversion: adverzio ´ affirmation-negation contrast: ´allı´ta´s-tagada´s kontraszt agent: hato ´te´nyez˝ o analogous: analo ´g analogy: analo ´gia analogy of function: funkciona´lis analo ´gia analysis: elemze´s, felbonta´s ancestry: sza´rmaza´s animal: anima´lis animal body: anima´lis test animal faith: anima´lis hit antecedent: megel˝ oz˝ o, kora´bbi anticipatory feeling: el˝ orevetı´t˝ o e´rze´s apparent objective content: megjelen˝ o objektı´v tartalom appearance: jelense´g appetition: to ¨rekve´s applicability: alkalmazhato ´sa´g appreciation: e´rte´kele´s appreciative: e´rte´kel˝ o
association: asszocia´cio ´ (Hume), ta´rsı´ta´s atomization: atomiza´la´s, atomiza´lo ´da´s attainment: megvalo ´sula´s, ele´re´s attenuation: gyengu ¨ le´s, gyengı´te´s attribute: attribu ´ tum authentic perceptive feeling: autentikus e´szlel˝ o e´rze´s aversion: averzio ´ becoming: le´tesu ¨ le´s being: le´tez˝ o, le´ny, le´t bifurcation of nature: a terme´szet bifurka´cio ´ja body: test bond: ko ¨te´s, kapocs bounded: korla´tozott boundless: hata´rtalan brute fact: nyers te´ny categoreal condition: felte´telkatego ´ria categoreal obligation: ko ¨telemkatego ´ria category of existence: le´teze´skatego ´ria category of explanation: magyara´zat-katego ´ria category of the ultimate: a legve´gs˝ o katego ´ria´ja causal: kauza´lis causal feeling: kauza´lis ´erze´s causal objectification: kauza´lis ta´rgyiasula´s causal efficacy: kauza´lis hata´sgyakorla´s
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
420
Angol–magyar szo ´jegyze´k
causation: oksa´g chair-image: sze´k-ke´p change: va´ltoza´s character: jelleg, jellegzetesse´g, saja´tossa´g, terme´szet characteristics: jelleg, jellegzetesse´g, saja´tossa´g choice: va´laszta´s coalescence: eggye´va´la´s cogitation: tudatfolyamat coherence: koherencia coherence theory: koherenciaelme´let coincidence: egybeese´s communication: kommunika´cio ´ comparative feeling: o ¨sszehasonlı´to ´ e´rze´s completion: beteljesu ¨ le´s component: o ¨sszetev˝ o composite: o ¨sszetett composition: o ¨sszete´tel, o ¨sszetev˝ ode´s conceptual: fogalmi conceptual feeling: fogalmi ´erze´s conceptual valuation: fogalmi e´rte´kele´s concrescence: konkrescencia concrete: konkre´t condition: felte´telek ko ¨ze´ szorı´t conformation: idomula´s conformity: o ¨sszhang; megfelele´s congruence: egybeva´go ´sa´g conjoined: o ¨sszekapcsolt conjunction: konjunkcio ´, o ¨sszekapcsolo ´da´s, o ¨sszekapcsoltsa´g connectedness: o ¨sszekapcsoltsa´g connection: kapcsolat, kapcsolo ´da´s, o ¨sszekapcsola´s consciousness: tudat, tudatossa´g consequent nature of God: Isten ko ¨vetkezme´nyi terme´szete consistency: konzisztencia constituent: alkoto ´elem constitution: fele´pu ¨ le´s, fele´pı´te´s contact: e´rintkeze´s contemporaries: egyidej˝ u to ¨rte´ne´sek contiguous: e´rintkez˝ o continuity: kontinuita´s continuous: kontinuus
continuum: kontinuum contrast: kontraszt coordinate division: koordina´cio ´s feloszta´s coordination: koordina´cio ´, o ¨sszehangola´s corpuscular nexus: korpuszkula´ris nexus corpuscular society: korpuszkula´ris ta´rsula´s corpuscular sub-society: korpuszkula´ris re´szta´rsula´s correlation: korrela´cio ´ correspondence theory: korrespondencia-elme´let creation: teremte´s creativity: teremt˝ oer˝ o creature: teremtme´ny culmination: betet˝ oz˝ ode´s cut: szele´s dative phase: adatos fa´zis datum: adat decay: felbomla´s decision: va´laszta´s define: meghata´roz, definia´l definite: meghata´rozott definition: meghata´roza´s, definı´cio ´ definiteness: meghata´rozottsa´g determinable: determina´lhato ´ determinant: determina´ns, determina´lo ´ determinate: meghata´rozo ´dott determinateness: meghata´rozo ´dott jelleg, meghata´rozo ´dottsa´g determination: meghata´rozo ´da´s determine: determina´l, meghata´roz determined: determina´lt difference: ku ¨ lo ¨nbse´g differentiation: differencia´lo ´da´s, megku ¨ lo ¨nbo ¨ztete´s direct: ko ¨zvetlen disconnection: sze´tva´lasztottsa´g disjoined: sze´tva´lasztott disjunction: diszjunkcio ´, sze´tva´laszta´s, sze´tva´lasztottsa´g disjunctive diversity: diszjunktı´v ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ ose´g dissection: felszaba´s
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
Angol–magyar szo ´jegyze´k diversity: ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ ose´g, sokfe´lese´g, va´ltozatossa´g, elte´re´s divisibility: feloszthato ´sa´g division: feloszta´s dominance: dominancia duration: tartam durational future: tartami jo ¨v˝ o durational past: tartami mu ´ lt effect: hata´s, okozat effective: hate´kony effectiveness: hate´konysa´g efficacious: hata´sgyakorlo ´ efficacy: hata´sgyakorla´s efficient: hato ´-, hata´ssal bı´ro ´ efficient cause: hato ´-ok efficiency: hato ´-jelleg emergence: felmeru ¨ le´s emergent: kibontakozo ´ eminent: kitu ¨ ntetett emotion: emo ´cio ´ emotional: emociona´lis emotional feeling: emociona´lis ´erze´s emotional tone: emociona´lis szı´nezet emphasis: nyomate´k, hangsu ´ ly empty space: u ¨ res te´r endurance: tarto ´ssa´g, maradando ´sa´g, ´allando ´sa´g enduring: tarto ´s, maradando ´, tarto ´san fennmarado ´ enduring object: tarto ´s ta´rgy enfeeblement: legyengu ¨ le´s, eler˝ otlenede´s enhancement: fokoza´s, fokozo ´da´s enjoyment: megtapasztala´s, ´ate´le´s entirely living nexus: teljesen e´l˝ o nexus entity: entita´s, le´tez˝ o envisagement: bele-la´ta´s, teljes sza´mbave´tel eternal: o ¨ro ¨k eternal object: o ¨ro ¨k ta´rgy everlasting: o ¨ro ¨kke´ tarto ´ evil: rossz, gonosz evolving: kibontakozo ´, kifejl˝ od˝ o evolution: evolu ´ cio ´, kifejl˝ ode´s existence: le´teze´s existent: le´tez˝ o
421
exlusion: kiza´ra´s exclusive: kiza´ro ´ exclusiveness: kiza´ro ´ jelleg, kiza´ro ´lagossa´g exemplification: megnyilva´nula´s, megjelene´s, megmutatkoza´s exemplify: pe´lda´z, felmutat, megmutat extension: kiterjede´s extensive: extenzı´v, kiterjedt extensive connection: extenzı´v kapcsolo ´da´s extensive continuum: extenzı´v kontinuum extensive order: extenzı´v rend extensive quantum: extenzı´v kvantum extensiveness: extenzivita´s external relations: ku ¨ ls˝ o rela´cio ´k eye-efficacy: szem-hata´sgyakorla´s eye-region: szem-tartoma´ny eye-strain: szem-feszesse´g the fallacy of misplaced concreteness: a rossz helyre tett konkre´tsa´g te´vede´se the fallacy of simple location: az egyszer˝ u lokaliza´la´s te´vede´se feature: jellemz˝ o, vona´s feeling: e´rze´s feeling-tone: ´erze´s-to ´nus final cause: ce´l-ok fluent: ´aramlo ´, va´ltozo ´ flow: ´aramla´s flux: folyam, ´aram, ´aramla´s, va´ltoza´s focal nexus: foka´lis nexus focal region: foka´lis tartoma´ny form: forma form of definiteness: meghata´rozottsa´g-forma, a meghata´rozottsa´g forma´ja function: funkcio ´ functioning: m˝ uko ¨de´s general: ´altala´nos generality: ´altala´nossa´g generic: generikus genetic: genetikus
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
422
Angol–magyar szo ´jegyze´k
genetic division: genetikus feloszta´s given: adott givenness: adottsa´g gradation: fokozat, fok grade: fokozat, fok graded relevance: fokozatokra osztott relevancia graduation: fokozatossa´g, fokozatokra oszta´s growth: kifejl˝ ode´s, no ¨vekede´s historic route: to ¨rte´netsor hybrid: hibrid hybrid physical feeling: hibrid fizikai e´rze´s idea: idea (Locke), eszme idea of reflection: a reflexio ´ idea´ja idea of sensation: az e´rze´kele´s idea´ja identity: azonossa´g image: ke´p imaginative feeling: ke´pzel˝ o e´rze´s immediacy: azonnalisa´g, ko ¨zvetlense´g immediate: azonnali, ko ¨zvetlen immediate experience: ko ¨zvetlen tapasztala´s immediate occasion: azonnali to ¨rte´ne´s immediate future: ko ¨zvetlen jo ¨v˝ o immediate past: ko ¨zvetlen mu ´ lt, azonnali mu ´ lt immediate percetion: ko ¨zvetlen e´szlele´s immediate present: azonnali jelen immediate presentation: azonnali megjelenı´te´s immediate subject: azonnali szubjektum impartial: nem-re´szleges, semleges implication: egyma´sban foglalo ´da´s, befoglalo ´da´s, bea´gyazo ´da´s importance: jelent˝ ose´g imposition: ra´helyez˝ ode´s, kike´nyszerı´te´s impression of reflection: a reflexio ´ benyoma´sa
impression of sensation: az ´erze´kele´s benyoma´sa, ´erze´kele´si benyoma´s impure: kevert impure feeling: kevert ´erze´s imputation: belehelyeze´s, belehelyez˝ ode´s imputative feeling: belehelyez˝ o e´rze´s inauthentic perceptive feeling: inautentikus ´eszlel˝ o e´rze´s inclusion: befoglala´s, befoglalo ´da´s incoherence: inkoherencia incompletion: beteljesu ¨ letlense´g inconsistency: inkonzisztencia indecision: eldo ¨ntetlense´g indefinite: meghata´rozatlan, korla´tlan indefinite divisibility: korla´tlan oszthato ´sa´g indeterminate: meg-nemhata´rozo ´dott indeterminateness: meg-nemhata´rozo ´dott jelleg, meg-nemhata´rozo ´dottsa´g indetermination: meg-nemhata´rozo ´da´s indication: jelo ¨le´s indicative feeling: jelo ¨l˝ o e´rze´s ineffective: nem hate´kony ineffectual: hata´s ne´lku ¨ li ineffectiveness: hata´stalansa´g, eredme´nytelense´g inefficient: hata´ssal nem bı´ro ´ influence: befolya´s, hata´s ingression: bekeru ¨ le´s inherent: inherens, benne rejl˝ o inheritance: o ¨ro ¨kl˝ ode´s inherited: o ¨ro ¨ko ¨lt, o ¨ro ¨kl˝ od˝ o inhibit: ga´tol inhibition: lega´tla´s, ga´tlo ´da´s initial datum: kezdeti adat initial subjective aim: kezdeti szubjektı´v ce´l inorganic nexus: szervetlen nexus inorganic society: szervetlen ta´rsula´s insight: bela´ta´s, intuı´cio ´ integral feeling: egyse´ges e´rze´s intellectual feeling: e´rtelmi ´erze´s
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
Angol–magyar szo ´jegyze´k intense: er˝ os, intenzı´v intensification: feler˝ osı´te´s intensity: intenzita´s integration: integra´lo ´da´s interconnection: o ¨sszekapcsolo ´da´s; ko ¨lcso ¨no ¨s kapcsolat internal relations: bels˝ o rela´cio ´k interplay: o ¨sszja´te´k interrelation: ko ¨lcso ¨nrela´cio ´ intersection: metszet interstices: ko ¨ztes terek intervention: ko ¨zbeavatkoza´s, ko ¨zbeiktato ´da´s, ko ¨zbele´pe´s intertwine: o ¨sszefono ´dik interweave: ra´sz˝ o, ra´szo ¨v˝ odik, o ¨sszeszo ¨v˝ odik intuitive judgement: intuitı´v ´te ı ´let inwoven: beleszo ¨v˝ odo ¨tt judgement: ´te ı ´let, ´te ı ´letalkota´s judging subject: ´te ı ´l˝ o szubjektum life: e´let living body: e´l˝ o test living cell: e´l˝ o sejt living enduring object: ´el˝ o tarto ´s ta´rgy living nexus: e´l˝ o nexus living occasion: ´el˝ o to ¨rte´ne´s living person: ´el˝ o szeme´ly living society: e´l˝ o ta´rsula´s locus: hely logical: logikus lure: vonzer˝ o, vonza´s lure for feeling: e´rze´st vonzo ´ er˝ o many: sok massive: szila´rd matter: anyag medium: ko ¨zvetı´t˝ o mental: menta´lis mental pole: menta´lis po ´lus mentality: mentalita´s mode: modusz (Spinoza), mo ´d multiplicity: sokasa´g narrowness: sz˝ uko ¨sse´g negative prehension: negatı´v prehenzio ´
423
neutral stuff: anyag nexus: nexus nominal essence: nomina´lis le´nyeg non-corpuscular society: nemkorpuszkula´ris ta´rsula´s non-living occasion: nem-e´l˝ o to ¨rte´ne´s non-living society: nem-e´l˝ o ta´rsula´s non-social nexus: nem-ta´rsas nexus non-social order: nem-ta´rsas rend nonentity: nem-le´tez˝ o, nemle´t novelty: u ´ jdonsa´g object: ta´rgy, objektum objectification: ta´rgyiasula´s objective datum: objektı´v adat objective content: objektı´v tartalom objective lure: objektı´v vonza´s objectivity: objektivita´s obligation: ko ¨telem occasion: to ¨rte´ne´s occurence: to ¨rte´ne´s one: egy ontological principle: ontolo ´giai alapelv operation: m˝ uvelet order: rend organic: organikus, szerves organic philosophy: organikus filozo ´fia organism: szervez˝ ode´s origin: eredet, kiindula´s original: eredeti, alkoto ´ origination: keletkeze´s originative: alkoto ´ ovate abstractive set: ova´t absztraktı´v halmaz ovate class: ova´t oszta´ly overlapping: ´atfede´s participate: re´szt vesz, re´szesu ¨l particular: partikula´ris particular existent: egyedi le´tez˝ o particular thing: egyedi dolog passage: halada´s, ´atmenet path: u ´ t, u ´ tvonal pattern: minta´zat patterned: minta´ba rendez˝ odo ¨tt perception: e´szlele´s
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
424
Angol–magyar szo ´jegyze´k
perceptive: e´szlele´si perceptive feeling: e´szlel˝ o e´rze´s perceptivity: perceptivita´s percipient: ´eszlel˝ o permanence: ´allando ´sa´g perpetual perishing: o ¨ro ¨ko ¨s pusztula´s persistence: fennmarada´s person: szeme´ly personal order: szeme´lyes rend philosophy of organism: a szervez˝ ode´s filozo ´fia´ja phase: fa´zis physical feeling: fizikai e´rze´s physical pole: fizikai po ´lus physical purpose: fizikai ce´l physical recognition: fizikai felismere´s physical recollection: fizikai felide´ze´s positive prehension: pozitı´v prehenzio ´ possibility: lehet˝ ose´g potential: potencia´lis potentiality: potencialita´s power: er˝ o practice: gyakorlat predecessor: el˝ od predicative: predikatı´v prehension: prehenzio ´ present: jelen presented duration: megjelenı´tett tartam presented locus: megjelenı´tett hely presentational immediacy: megjelenı´te´ses azonnalisa´g presentational objectification: megjelenı´te´ses ta´rgyiasula´s primary: els˝ odleges, prime´r, alapprimary data: prime´r adatok primary feeling: alape´rze´s primary phase: alapfa´zis primordial nature of God: isten primordia´lis terme´szete principle of relativity: a relativita´s alapelve priority: priorita´s privacy: maga´n-jelleg private: priva´t
process: folyamat projection: kivetı´te´s projector: projektor proposition: propozı´cio ´ propositional felling: propozı´cio ´s e´rze´s proximate relevance: megko ¨zelı´t˝ o relevancia public: nyilva´nos publicity: nyilva´nossa´g, nyilva´nos jelleg purpose: sza´nde´k, ce´l purposeful: ce´lorienta´lt purposive: ce´lira´nyos qualitative: kvalitatı´v real internal constitution: valo ´sa´gos bels˝ o fele´pu ¨ le´s real potentiality: valo ´sa´gos potencialita´s reality: valo ´sa´g, realita´s reason: ok, indok reception: befogada´s receptivity: receptivita´s refer: vonatkozik, utal reference: vonatkoza´s, vonatkoztata´s, utala´s region: tartoma´ny regnant nexus: uralkodo ´ nexus rejection: elutası´ta´s relatedness: o ¨sszefu ¨ gg˝ ose´g relation: rela´cio ´, viszony, o ¨sszefu ¨ gge´s relationship: viszony, o ¨sszefu ¨ gge´s relatum: rela´cio ´tag relegation: ´atsorola´s, ´atsorolo ´da´s relevance: relevancia repetition: isme´tl˝ ode´s reproduction: reprodukcio ´ representation: reprezenta´cio ´ representative perception: reprezenta´cio ´s e´szlele´s responsive: reszponzı´v responsivity: reszponzivita´s restricted: korla´tok ko ¨ze´ szorı´tott, korla´tozott reverted feeling: ´atcsere´l˝ odo ¨tt e´rze´s reversion: ´atcsere´l˝ ode´s
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
Angol–magyar szo ´jegyze´k route: sor seat: sze´khely self-attainment: o ¨n-megvalo ´sı´ta´s self-consciousness: o ¨ntudat self-consistency: o ¨nkonzisztencia self-creation: o ¨n-teremte´s self-formation: o ¨n-megforma´la´s self-preservation: o ¨nfenntarta´s self-production: o ¨n-le´trehoza´s self-realization: o ¨n-megvalo ´sı´ta´s sensation: e´rze´kele´s, e´rze´klet senses: e´rze´kek sense-data: e´rze´ki adat sense-organ: e´rze´kszerv sense-perception: e´rze´ki e´szlele´s sensitive: szenzibilis, e´rze´keny sensitivity: szenzibilita´s sensum: e´rzet serial: sorba rendez˝ od˝ o serial order: sorba rendezettse´g serial ordering: sorba rendeze´s seriality: sorba rendez˝ ode´s serially ordered: sorba rendezett settled: ma´r-eld˝ olt social nexus: ta´rsas nexus social order: ta´rsas rend society: ta´rsula´s solidarity: o ¨sszetartoza´s space: te´r space-time: te´r–id˝ o space-time continuum: te´r–id˝ okontinuum spatial: te´rbeli, te´ries spatial and temporal: te´rbeli e´s id˝ obeli spatial extension: te´ries kiterjede´s spatial quantum: te´ries kvantum spatial region: te´ries tartoma´ny spatial relation: te´rbeli rela´cio ´ spatial relationship: te´rbeli viszony spatial volume: te´ries te´rfogat spatio-temporal: te´r- e´s id˝ obeli, te´r–id˝ o-beli spatio-temporal continuum: te´r– id˝ o-kontinuum spatialization: te´riesı´te´s (Bergson), te´riesede´s
425
specialized society: specializa´lo ´dott ta´rsula´s specified actual entity: pontosan meghata´rozott aktua´lis le´tez˝ o stage: sta´dium, fa´zis, szakasz standpoint: szemszo ¨g stone-image: k˝ o-ke´p straight line: egyenes strain: feszesse´g strain-feeling: feszesse´g-e´rze´s strain-locus: feszesse´g-hely strand: sza´l structured society: struktura´lt ta´rsula´s stubborn fact: makacs te´ny stuff: anyag sub-region: re´sztartoma´ny subject: szubjektum subject-predicate: szubjektum– predika´tum subjective aim: szubjektı´v ce´l subjective form: szubjektı´v forma subjective immediacy: szubjektı´v azonnalisa´g subordinate society: ala´rendelt ta´rsula´s subsequent: ra´ ko ¨vetkez˝ o subservient nexus: ala´rendelt nexus substance: szubsztancia substance-quality: szubsztancia– min˝ ose´g succession: egyma´sra ko ¨vetkeze´s, egyma´suta´nisa´g successive: egyma´sra ko ¨vetkez˝ o successor: uto ´d superject: szuperjektum supersede: helye´be le´p suspended judgement: lebegtetett ´te ı ´let symbolic reference: szimbolikus vonatkoztata´s simple physical feeling: egyszer˝ u fizikai e´rze´s temporal: id˝ obeli, id˝ oies temporal actual entity: id˝ obeli aktua´lis le´tez˝ o temporal actuality: id˝ obeli aktualita´s
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
426
Angol–magyar szo ´jegyze´k
temporal endurance: id˝ obeli tarto ´ssa´g temporal extensivity: temporal extension: id˝ oies kiterjede´s temporal quantum: id˝ oies kvantum temporal region: id˝ oies tartoma´ny temporal relationship: id˝ obeli viszony, o ¨sszefu ¨ gge´s temporal occasion: id˝ obeli to ¨rte´ne´s temporal world: id˝ obeli vila´g temporalization: id˝ oiesede´s termination: beve´gz˝ ode´s theory: teo ´ria, elme´let thing: dolog tone: to ´nus, szı´nezet tradition: ´atada´si la´nc transcend: meghalad transcendence: tova´bble´pe´s, meghalada´s, transzcendencia transference: ´atvitel transformation: transzforma´cio ´ transition: ´atmenet transmisson: ´atada´s, tova´bbada´s, tova´bbı´to ´da´s transmutation: ´atalakı´ta´s transmuted feeling: ´atalakı´tott e´rze´s triviality: trivialita´s, jelente´ktelense´g the ultimate: a legve´gs˝ o
unconscious: nem tudatos undifferentiated endurance: differencia´latlan tarto ´ssa´g uniformity: egyo ¨ntet˝ use´g unison of becoming: a le´tesu ¨ le´s o ¨sszhangja universal: univerza´lis universe: univerzum unspecified actual entity: ko ¨zelebbr˝ ol meg nem hata´rozott aktua´lis le´tez˝ o unrest: nyughatatlansa´g urge: o ¨szto ¨nze´s
unbounded: korla´tozatlan
zest: ke´sztete´s
vacuous actuality: e´rtelmetlen valo ´sa´g vague: elnagyolt vagueness: elnagyoltsa´g valuation: e´rte´kele´s value: e´rte´k variation: va´ltozat variety: va´ltozatossa´g, sokfe´lese´g vector: vektor vector-: vektoria´lis vision: vı´zio ´ width: ta´gassa´g withness: velevalo ´sa´g withness of the body: a test velevalo ´sa´ga
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
´ GJEGYZETEK VE Ke´szı´tette: Fo ´rizs La´szlo ´ i
ii
iii
iv
v vi
El˝ oszo ´: fordı´totta Fo ´rizs La´szlo ´; I. e´s V. Re´sz: Fordı´totta Fo ´rizs La´szlo ´ e´s Karsai Ga´bor; II. Re´sz I–IV. fejezet illetve IV. Re´sz: fordı´totta Fo ´rizs La´szlo ´; II. Re´sz V–X. fejezet: fordı´totta Karsai Ga´bor; III. Re´sz: fordı´totta Karsai Ga´bor. E sze´tva´laszta´s azonban inka´bb csak a fordı´to ´k kezdeti orienta´cio ´ja´ra, a feladatok egyma´s ko ¨zo ¨tti feloszta´sa´ra vonatkozik, a ve´geredme´ny igazi egyu ¨ ttm˝ uko ¨de´s gyu ¨ mo ¨lcse, amelynek sora´n a re´sztvev˝ ok munka´ja nem egyszer˝ uen o ¨sszegz˝ odo ¨tt, hanem u ´ j min˝ ose´gge´ o ¨sszen˝ ove valo ´ja´ban megsokszorozo ´dott. A ke´rde´ssel kapcsolatban la´sd Graham Priest, In contradiction, A study of the transconsistent (Ellentmonda´sban, Transzkonzisztens vizsga´latok, Nijhoff International Philosophy Series, 39. Martinus Nijhoff Publishers, Dodrecht, 1987. „Amir˝ ol nem lehet besze´lni, arro ´l hallgatni kell” – e kijelente´s relevancia´ja´t to ¨bbek ko ¨zo ¨tt abbo ´l nyeri, hogy a propozı´cio ´kat olyan verba´lis kifejeze´sekkel azonosı´tja, amelyek alapja Sz-P tı´pusu ´ , e´s igaz vagy hamis voltuk logikailag kie´rte´kelhet˝ o. Whitehead els˝ ok ko ¨zo ¨tt ismeri fel a proble´ma valo ´di me´lyse´ge´t annak ismeretelme´leti e´s ontolo ´giai vonatkoza´saival egyu ¨ tt. Szerinte a verba´lis kifejeze´s csupa´n a teljes propozı´cio ´ re´szleges megko ¨zelı´te´se lehet. Ebb˝ ol ko ¨vetkezik, hogy valo ´ja´ban nem kell elhallgatnunk, igaz aka´rhogyan er˝ olko ¨du ¨ nk, szavaink csupa´n aszimptotikusan tudja´k megko ¨zelı´teni a nem verba´lis teljes propozı´cio ´t. La´thato ´, hogy mı´g Wittgenstein a ke´t sze´ls˝ ose´get abszolu ´ tnak fogja fel, Whitehead a nyelv he´tko ¨znapi haszna´latait is figyelembeve´ve ebben a ke´rde´sben is kiegyensu ´ lyozott ´alla´spontot ke´pvisel. Az igazsa´g fogalma nem verba´lis kijelente´sek igazsa´ge´rte´ke´nek meghata´roza´sa´val kapcsolatos logikai katego ´ria, meghata´roza´sa´hoz a tapasztala´s teljes mezeje´t tekintetbe kell vennu ¨ nk. ´ s bo E ¨lcsek is (lehetu ¨ nk). Az ’eredeti’ to ¨bbes sza´mu ´ decisions (va´laszta´sok, do ¨nte´sek) alakot Griffin ´es Sherburne – ma´s kutato ´k javaslatait kritika´tlanul elfogadva – az egyes sza´mu ´ ’decision’ (’va´laszta´s,’ ’do ¨nte´s’) alakra csere´lte´k. E va´ltoztata´s azonban ko ¨nnyen fe´lree´rthet˝ ove´ teszi Whitehead szo ¨vege´t ´es su ´ lyos te´vede´s vesze´lye´t rejti maga´ban. E csere uta´n ugyanis nem keru ¨ lhetju ¨ k el a csapda´t: ezt az egyetlen va´laszta´st nem az egyes to ¨rte´ne´seknek, hanem maga´nak a to ¨rte´netsornak mint ege´sznek kell tulajdonı´tanunk, amely ´gy ı felte´tlenu ¨ l szert tenne egy va´laszta´sra ke´pes, o ¨na´llo ´ (aktua´lis) le´tez˝ o sta´tusza´ra. Terme´szetesen a to ¨bbes sza´mu ´ alak sem za´rja ki ezt az interpreta´cio ´t, az egyes sza´mu ´ viszont csak ezt engedi meg. E csapda´ba esett bele az amerikai szerkeszt˝ opa´ros is, akik furcsa mo ´don a IV,
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
428
Ve´gjegyzetek
IV, 3-ban meghagyta´k a to ¨bbes sza´mu ´ va´laszta´sok alakot: „Egy magasrend˝ u e´szlel˝ o szu ¨ kse´gke´ppen valamilyen to ¨rte´ne´s egy tarto ´s ta´rgy to ¨rte´netsora´ban. Ha ez a sor arra ira´nyul, hogy sikeresen tova´bbvigye maga´t a jo ¨v˝ obe, akkor mindenekel˝ ott az szu ¨ kse´ges, hogy va´laszta´sai [kiemele´s t˝ olem] az azonnali to ¨rte´ne´sben a legko ¨zelebbi relevancia´val bı´rjanak az egyidej˝ u to ¨rte´ne´sek ko ¨zo ¨tt pa´rhuzamosan zajlo ´ eseme´nyekre vonatkozo ´an.” Szerintem azonban – ´es ha kell˝ oo ´vatossa´ggal kezelju ¨ k az ’eredeti’ szo ¨veget, akkor Whitehead szerint is – e va´laszta´sok a ’to ¨rte´netsor’-t alkoto ´ egyes to ¨rte´ne´sek va´laszta´sai. Megjegyzend˝ o me´g, hogy ebb˝ ol a szempontbo ´l a magasrend˝ u e´szlel˝ o szereple´se az uto ´bbi mondatban nem oszt, nem szoroz. vii
Arany Ja´nos ´zes ı magyar fordı´ta´sa´ban Bottom, a taka´cs, magyarul Zubolyke´nt szerepel. E sze´p – igaz ma ma´r kicsit re´giesen hangzo ´ – szavunk a szo ¨v˝ osze´k hengere´t jelo ¨li. A bottom angol szo ´ sem keve´sbe´ besze´des, to ¨bbek ko ¨zo ¨tt az alja´t, feneke´t esetleg me´lye´t jelo ¨li valaminek, de jelent alapot vagy indı´te´kot is. A Whitehead ´altal ide´zett szavak az a´cs, az u ¨ stfoltozo ´ e´s a ma´r emlı´tett taka´cs pa´rbesze´de´nek re´szeke´nt hangzanak el. (Arany Ja´nos fordı´ta´sa´n aze´rt va´ltoztattunk, mert ku ¨ lo ¨nben elveszne Whitehead szubsztancia´val kapcsolatos – egye´bke´nt nyilva´nvalo ´ – iro ´nia´ja): Az u ¨ stfoltozo ´ visszaj˝ o. ¨ STFOLTOZO ´: O ´ Fene´k, hogy megva´ltozta´l! Mit la´tok rajtad? U ´ CS: Mit ha´t! a magad szama´rfeje´t, tudod-e? TAKA Az a´cs visszaj˝ o ´ CS: Isten legyen irgalmas neked, Fene´k! Te´ged kicsere´ltek. (El.) A ´ rtem a kujonsa´got. Szama´rra´ akarnak tenni, hogy megijesszenek, ha Fene´k: E tudna´nak; de aze´rt se mozdulok innen, aka´rmit csina´lnak. Itt se´ta´lok fel s ala´, s danolok, hadd hallja´k, hogy nem fe´lek. Dalol A hı´m rigo ´, mely fekete! Narancsszı´n˝ u a sza´ja; Mely sze´p a hu ´ ros e´neke! ¨ ko O ¨rszem pici sza´rnya.
viii
Whitehead e megjegyze´se csak a nyugati filozo ´fiai tradı´cio ´ra e´rve´nyes. Ennek ala´ta´maszta´sa´ra ele´g, ha csupa´n ke´t szorosan o ¨sszetartozo ´ m˝ ure utalok az indiai filozo ´fiai hagyoma´ny nem-szubsztancialista re´sze´b˝ ol: az egyik Na´ga´rdzsuna Mu ´ lamadhjamakaka´rika´ cı´m˝ u alapm˝ uve, a ma´sik Csandrakı´rti ehhez ´rt ı kommenta´rja, a Praszannapada´. Sza´mos kı´nai e´s japa´n trakta´tussal lehetne b˝ ovı´teni a sort, ezek do ¨nt˝ o to ¨bbse´ge azonban kimondottan Na´ga´rdzsuna´to ´l nyeri relevancia´ja´t. Ugyanakkor a ke´t filozo ´fiai tradı´cio ´o ¨sszehasonlı´ta´sa alapos ko ¨ru ¨ ltekinte´st ige´nyel els˝ osorban aze´rt, mert a nyugati gondolkoda´s a go ¨ro ¨go ¨kt˝ ol kezdve f˝ oke´nt a ’matematikai logika´ra’ ´epu ¨ lt, az indiai tradı´cio ´ viszont – mindke´t emlı´tett m˝ uvet is belee´rtve – sokkal inka´bb ’grammatikai’ gyo ¨ker˝ u, azaz e´rvele´seiben egyfajta ’grammatikai logika´t’ haszna´l. (E ke´rde´ssel kapcsolatban la´sd Fo ´rizs La´szlo ´: The Relevance of Whitehead for Contemporary Buddhist Philosophy, Invited lecture at the Silver Anniversary Whitehead Conference, Claremont, 1998., illetve az ott megadott irodalmat.)
ix
V. o ¨. ’El˝ oszo ¨r [a kezdet kezdete´n] va´gy ta´madt Abban [az Egyben], ami az elme els˝ o csı´ra´ja volt’. RV X, 129. (A himnusszal kapcsolatban la´sd Fo ´rizs La´szlo ´: Rigve´da – Teremte´shimnuszok, FLI, Budapest, 1995.)
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
Ve´gjegyzetek
429
x
E helyen mind M mind C az u ´ jdonsa´gra ira´nyulo ´ ce´l (goal towards novelty) kifejeze´st haszna´lja, ami – el kell ismerni – nem a legszebb szo ´kapcsolat. A kritikai kiada´sban szerepl˝ oo ¨szto ¨ke (goad) szo ´t a Sherburne–Griffin pa´ros vezette be, le´nyege´ben arra hivatkozva, hogy szerintu ¨ k a ’goal towards novelty’ kifejeze´snek semmi e´rtelme (makes no sense), ugyanakkor ha a ’goal’ szo ´t ’goad’-ra csere´lju ¨ k, ´ertelmes kifejeze´st kapunk. Egye´bke´nt is a ke´t szo ´ (goad illetve goal) ke´zı´ra´sban ku ¨ lo ¨no ¨sen ko ¨nnyen o ¨sszecsere´lhet˝ o. (Az igazsa´ghoz az is hozza´tartozik, hogy va´ltoztata´sukkal nem minden ´altaluk megke´rdezett kutato ´ ´ertett egyet.) Jegyzetu ¨ kben szo ´ szerint a ko ¨vetkez˝ ot olvashatjuk: „88.13 changed ’goal’ to ’goad’ (M 135.8; C 122.18)—In agreement with most other scholars consulted, we do not think that the expression ’goal towards novelty’ makes sense. Also, the presence of ’goal’ in the text is easily intelligible as a mistranscription of Whitehead’s handwriting. An objection to this change might be that the use of the word ’goad’ in this context is incompatible with Whitehead’s conception as to how God influences the world, i.e., by presenting ideals which serve as lures for feeling. It is, however, quite normal to say that one person goads another to action when the former insistently presents the latter with an attractive ideal.” Nem sok e´rtelme volt azonban megva´ltoztatni az ’eredetit’, hiszen a saja´t e´rvele´su ¨ k is inka´bb ez ellen szo ´l. A proble´ma´t ugyanis az okozza, hogy az o ¨szto ¨keke´p – o ¨nmaga´ban – inka´bb Isten hato ´-ok jellege´re utal, az itt egye´bke´nt kı´va´natos ce´l-oksa´g helyett. Ezt Sherburne-e´k is e´rzik, e´ppen eze´rt ke´nyszeru ¨ lnek magyara´zkoda´sra: „Mindazona´ltal nagyon is norma´lis dolog azt mondani, hogy valaki egy ma´sik szeme´lyt u ´ gy o ¨szto ¨ke´l cselekve´sre, hogy kitarto ´an valamilyen vonzo ´ idea´lt mutat fel a sza´ma´ra.” De ha a kifejeze´ssel Whitehead szerintu ¨k is csak annyit akart mondani, hogy Isten ce´l[-ok], akkor tala´n indokoltabb lett volna meghagyniuk a kora´bbi kiada´sokban szerepl˝ o ce´l kifejeze´st. Ellenkez˝ o esetben ugyanis e szo ¨veghely azon rendkı´vu ¨ l ritka alkalmak egyike lenne, ahol Whitehead nem a lehet˝ ose´geihez ke´pest legadekva´tabb kifejeze´st haszna´lja.
xi
Abban, hogy az elektron- vagy a proton-jelentette ta´rsula´s felbomolhat, Whitehead sza´ma´ra semmi szokatlan nincs. Ve´gtelen e´lettartamu ´ ’elemi re´szecske´k’ felte´teleze´se meglehet˝ osen idegen a szervez˝ ode´s filozo ´fia´ja´to ´l.
xii
Whitehead e megjegyze´se´nek igazi relevancia´ja´t a kvantummechanikai to ¨rve´nyek alapvet˝ oen statisztikus jellege adja.
xiii
A Mengyelejev-fe´le perio ´dusos rendszer azo ´ta u ´ jabb e´s u ´ jabb elemekkel b˝ ovu ¨ lt, de ez mit sem va´ltoztat azon a te´nyen, hogy a Scholium a lehetse´ges elemek sza´ma´val kapcsolatban ne´ma, mint a sı´r.
xiv
A ke´rde´s egyik lehetse´ges mai forma´ja ´gy ı hangzik: hogyan jo ¨het le´tre egya´ltala´n informa´cio ´? A Sherburne–Griffin-fe´le kritikai kiada´shoz ke´pest a magyar szo ¨veg visszate´r az ’eredetihez’, amelyhez az amerikai szerkeszt˝ opa´ros a ko ¨vetkez˝ o megjegyze´st ´ gy ve´lju f˝ uzte: „U ¨ k, az egyik leggyakoribb sajto ´hiba fordul itt el˝ o: az ’oksa´gi’ (causal) szo ´t az ’eseti’ (casual) szo ´ra csere´lte´k. A kontextus megmutatja, hogy Whitehead ke´t elte´r˝ o tı´pusu ´ szubsztancia ko ¨zo ¨tti ko ¨lcso ¨nhata´st tartott szem el˝ ott, ami egy oksa´gi proble´ma.” A csere´e´rt, illetve ez uto ´bbi megjegyze´se´rt nagy ka´r. Egyre´szt, mert Whitehead itt nem a saja´t rendszere´r˝ ol, hanem egye´rtelm˝ uen a karte´zia´nus filozo ´fia´ro ´l besze´l. Szubsztancia´k ko ¨zo ¨tti oksa´gi ko ¨lcso ¨nhata´sro ´l besze´lni azonban me´g b˝ ovebb karte´zia´nus kontextusban sem maga´to ´l
xv
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
430
Ve´gjegyzetek
ertet˝ ´ od˝ o. Spinoza Etika´ ja´ban pe´lda´ul ez ´all: „Sem a test nem determina´lhatja a lelket gondolkoda´sra, sem a le´lek a testet mozga´sra vagy nyugalomra, sem semmi ma´sra” (Spinoza: Etika, III. 2.). Ma´sre´szt a Sherburne–Griffin-fe´le megfogalmaza´s Whitehead saja´t filozo ´fia´ja´ban sem lenne releva´ns, hiszen na´la a ke´rde´s ebben a forma´ban fel sem meru ¨ lhet, mivel a szervez˝ ode´s filozo ´fia´ja nem-szubsztancialista. Egye´bke´nt mind C mind M a szubsztancia´k eseti ta´rsula´sa´ro ´l besze´l, teha´t mindke´t kora´bbi kiada´sban szerepel a ’sajto ´hiba’. Tala´n nem haszontalan, ha a ke´rde´s tova´bbi illusztra´la´sa´ra Erwin Schro ¨dingernek, a kvantumelme´let egyik alapı´to ´ja´nak, ne´ha´ny ideva´go ´ gondolata´t is ide´zzu ¨ k: „A mindennapok embere´nek manapsa´g – valo ´szı´n˝ uleg nyelv- e´s oktata´sto ¨rte´neti okokbo ´l – az elme e´s az anyag ko ¨zo ¨tti dualisztikus kapcsolat rendkı´vu ¨ l maga´to ´l e´rtet˝ od˝ onek t˝ unik. . . . De alaposabb megfontola´s alapja´n ma´r keve´sbe´ lenne´nk hajlando ´ak elfogadni e ke´t ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o szfe´rabeli eseme´nyek ko ¨lcso ¨nhata´sa´t – amennyiben te´nyleg ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o szfe´ra´kro ´l van szo ´; mert az els˝ o (az anyag kauza´lis meghata´roza´sa az elme ´altal) szu ¨ kse´gszer˝ uen sze´tzu ´ zna´ az anyagi eseme´nyek autono ´mia´ja´t, mı´g a ma´sodik (a testek vagy velu ¨ k egyene´rte´k˝ u dolgok, pe´lda´ul a fe´ny, kauza´lis hata´sa a tudatra) teljesse´ggel ´erthetetlen sza´munkra. . . . A nehe´zse´gek aligha ku ¨ szo ¨bo ¨lhet˝ oek ki ma´ske´ppen, mint a dualizmus elhagya´sa´val. Ezt to ¨bbszo ¨r is javasolta´k ma´r, s e´rdekes, hogy to ¨bbnyire materialisztikus alapon. Tala´n az els˝ o ilyen kı´se´rlet a nagy De´mokritosznak az a naiv javaslata volt, hogy a le´lek is atomokbo ´l, de ku ¨ lo ¨nlegesen finom, sima, go ¨mb alaku ´ ´es eze´rt igen mozge´kony atomokbo ´l ´all. . . . Spinoza a kett˝ ot egy szubsztancia´ban egyesı´tette, amelyet isteninek nevezett, ke´t attribu ´ tummal, a kiterjede´ssel e´s a gondolkoda´ssal. Ez, noha elkeru ¨ li a legrosszabb te´vede´st, mert kifejezetten kiza´rja a ko ¨lcso ¨nhata´st, me´gis kisse´ forma´lis megolda´snak la´tszik, ba´rmilyen nagyra becsu ¨ lju ¨ k is ezt a rendkı´vu ¨ l szeretetreme´lto ´, to ¨ke´letesen becsu ¨ letes e´s o ¨nzetlen gondolkodo ´t.” (Erwin Schro ¨dinger: Mi a ’rea´lis’? Megjelent a szerz˝ o Vila´gszemle´letem (My View of the World) cı´m˝ u ko ¨nyve´ben, 1960-ban.) Szerintem a proble´ma whiteheadi ´atalakı´ta´sa´nak valo ´di jelent˝ ose´ge´t csak a szubsztancia-fogalommal valo ´ drasztikus (teha´t ko ¨vetkezetes) szakı´ta´s kontextusa´ban ´erthetju ¨ k meg. xvi
E kisse´ szokatlan hangza´s az ´ara annak, hogy a fenti kijelente´stı´pusban – Whiteheadhez hasonlo ´an – ve´gig elkeru ¨ lhessu ¨ k a szubjektum–predika´tum forma´t.
xvii
Ezt a proble´ma´t ´erdekesen illusztra´lja J. A. Wheeler ke´sleltetett va´laszta´si kı´se´rlete.
xviii
A whiteheadi ne´z˝ opont sokkal releva´nsabb empirikus ta´masza´t jelentik a kvantummechanikai hulla´mfu ¨ ggve´ny ´altal leı´rt nem-loka´lis kvantum-korrela´cio ´k, amelyeket sza´mos kı´se´rlettel ko ¨zvetlenu ¨ l is igazoltak (els˝ oke´nt 1986-ban Aspect ´es munkata´rsai). E korrela´cio ´k ba´r bizonyos e´rtelemben ’kı´se´rteties ta´volhata´st’ reprezenta´lnak, az informa´cio ´ fe´nysebesse´gne´l gyorsabb terjede´se´t nem teszik lehet˝ ove´, azaz nem se´rtik a szigoru ´ ´ertelemben vett ta´volhata´s tilalma´nak elve´t, csak a lokalita´st kifejez˝ o Bell-egyenl˝ otlense´geket. Egye´bke´nt a kvantummechanika szu ¨ lete´sekor terme´szetesnek t˝ unt ezeket a hulla´mfu ¨ ggve´ny ´altal leı´rt (nem-loka´lis) korrela´cio ´kat a menta´lis po ´lushoz tartozo ´nak tekinteni (Ezzel kapcsolatban elegend˝ o a ’koppenha´gai’ iskola fizikusaira, vagy Neumann Ja´nosra illetve Wigner Jen˝ ore utalni, de terme´szetesen e sor napjainkig folytathato ´). Ez az interpreta´cio ´ whiteheadi ne´z˝ opontbo ´l azonban csak azt
© Whitehead, Alfred North
© Typotex Kiadó
Ve´gjegyzetek
xix
xx
xxi
xxii
431
pe´lda´zza, ahogyan a fizikusok ´atestek a lo ´ ma´sik oldala´ra. (La´sd Fo ´rizs La´szlo ´: A modern fizika teremte´smı´tosza, in: Magyarok szerepe a vila´g terme´szettudoma´nyos e´s m˝ uszaki halada´sa´ban, III. tudoma´nyos tala´lkozo ´, OMIKK, 1992, 380–382. oldal). Felte´ve persze, hogy ve´gig ugyanaz marad a vizsga´lt objektum e´s az o ¨sszes to ¨bbi releva´ns ko ¨ru ¨ lme´ny. Hogy mit kell ’ugyanazon’ az objektumon e´rteni a whiteheadi se´ma alapja´n, az persze ne´ha nem is olyan egyszer˝ u. E mega´llapı´ta´sban nem nehe´z felfedeznu ¨ nk a „Hajtsa´tok uralmatok ala´ a Fo ¨ldet!” o ´szo ¨vetse´gi parancsa´nak ke´sei visszhangja´t. Egye´bira´nt e ’parancs’ a terme´szettudoma´nyok m˝ uvel˝ oit˝ ol (pontosabban azok tu ´ lnyomo ´ to ¨bbse´ge´t˝ ol) valo ´ja´ban sohasem volt idegen. ´ jso „E ¨te´t u ´ ton, vı´zbe o ¨lto ¨zo ¨tten, ´ gbe; Arany madarak repu ¨ lnek az E S a Rend hona´bo ´l mikor visszate´rnek, ´ titato A ´dik a Fo ¨ldanya vajjal.” (Dı´rghatamasz, RV I, 164. 47) (In: Fo ´rizs La´szlo ´, Rigve´da–Teremte´shimnuszok, FLI, Budapest, 1995.) „Bara´taimnak mondalak titeket. . . ” Ja´nos 15, 15.
© Whitehead, Alfred North
