ICC Interdisciplinary Catalogue of Criteria Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Városi szint. Megjegyzések a magyar nyelvű kiadványhoz

ICC – Interdisciplinary Catalogue of Criteria Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Városi szint

Megjegyzések a magyar nyelvű kiadványhoz

Az Interdiszciplináris katalógusrendszer több szakterület eredményein alapszik. A szerzők arra törekedtek, hogy a több szakterület összehangolása mellett a különböző nemzetek sajátosságai is – legalább jelzésértékűen – beépüljenek a kritériumokba. A közös munka során ugyan közös (angol) nyelvet használtunk, de a fogalmaink gyakran eltérőek voltak. A munka első fázisában el kellett dönteni, hogy a projekt során mit értsünk az urban green space, azaz a városi zöldfelület fogalma alatt. Az URGE projekt értelmezésében a városi zöldfelületek olyan, többnyire növényzettel fedett városi területek, amelyek közvetlenül (rekreációs célból) a köz számára elérhetőek, vagy közvetve (a város környezeti állapotának, klímájának befolyásolása által) hozzájárulnak a városi életminőség javításához. Városi szinten a vizsgálatok a parkokra, közkertekre, köz számára elérhető magánkertekre fókuszáltak. Egyéb zöldfelületek, mint a rekreációs célú mezőgazdasági területek (korábbi néven: zártkertek), mezőgazdasági területek, erdők, temetők, beépítetlen területek, fasorok úgyszintén a zöldfelületeknek tekintendők, mivel ökológiai és városszerkezeti tagoló szerepük jelentős. Helyi szinten kizárólag a köz számára elérhető közkertekre, parkokra vonatkoztattuk a vizsgálati módszert, egyéb zöldfelületek csupán a vizsgálandó elem zöldfelületi rendszerhez való kapcsolataként vehetők számításba. A magyar szaknyelv – az angollal ellentétben – különbséget tesz a zöldfelület (vagyis az effektív növényzettel fedett, ill. biológiailag aktív felület) és a zöldterület (vagyis a területfelhasználás szempontjából ide sorolható területek) között; sajnos, a fordítás ezt az értelmezést nem tudja minden esetben követni. A fordításban használt zöldfelület fogalom az előzőekben közölt definíciónak megfelelően szűkebb tartalmú. Budapest, 2004. június


Kritérium N° 1.

A városi zöldfelületi rendszer nagysága

Leírás

Ennek a fejezetnek a kritériumai a városi zöldfelületi rendszer mennyiségi mutatókkal mérhető, fizikai tulajdonságaira vonatkoznak. A kritériumok vizsgálatának célja, hogy információt kapjunk a városi zöldfelület mennyiségéről, alakjáról és tagoltságáról. Lényegében annál kedvezőbb helyzetben van egy város, minél nagyobb, összefüggő rendszert alkotnak zöldfelületei. Általánosan elfogadott tény, hogy a biodiverzitás csökkenésének egyik fő oka - különösen a városokban - az élőhelyek szétdarabolódása. Más szóval minél kisebb és megosztottabb a teljes zöldfelület egy adott területen (pl. egy városban), annál kevesebb fajt fog tartalmazni, és annál rosszabb lesz annak ökológiai minősége. A zöldfelületi rendszer további szétaprózódásának megakadályozása érdekében a város zöldfelületi gazdálkodásának és tervezésének a különálló zöldfelületi foltok közti kapcsolatok megőrzésére, illetve létrehozására kell törekednie. Kulcsszavak: felszíni terület, alakzati index, zöldterületek összekapcsolódása, tagoltság, a talaj fedettsége, egy főre eső zöldfelület, integrált tervezés



Leírás

Kritérium N° 1.1

A városi zöldfelületek összterülete

Egy város zöldfelületi rendszerének mérete erősen befolyásolja a környezet minőségét, az ökológiai feltételeket és a lakosság általános elégedettségét. Ebben a kritériumban a városi zöldfelületek összmennyiségét a város teljes közigazgatási területének arányában fejezzük ki. Zöldfelület alatt kell érteni minden olyan földterületet, amely vegetáció befogadására már alkalmas, vagy alkalmas lesz.

Vizsgálat

INDIKÁTOR – Egyszerű arány a zöldfelület és a város teljes területe között, százalékban kifejezve. MÓDSZER Ehhez az indikátorhoz a város teljes közigazgatási területének és ezen belül a zöldfelületek pontos méretei szükségesek. ELVÁRÁS

Megjegyzés

Értékelés

Példa

A zöldfelületek arányát a városon belül fenn kell tartani vagy növelni kell. A zöldfelületek és a város teljes területe közti arány alapján lehetőség van egy átfogó európai összehasonlításra. Az alábbi diagrammon négy város adatai vannak feltüntetve, melyen jól látszik a zöldfelületek arányának nagy különbsége. A négy megvizsgált város közül Genovában kiugróan magas a zöldfelületi arány, de ennek oka az, hogy a közigazgatási határ a környező hegyekre is kiterjed. Ez azt jelenti, hogy Genovában a zöldfelületek nagy része a városon kívül helyezkedik el, olyan távolságban, ami a lakosság nagy része számára nehezen elérhető. A helyzet teljes értékelése szempontjából további elemzés szükséges.

A városi zöldfelület és a város teljes területének aránya (%) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Birmingham

Budapest

Leipzig

Genoa

Ez a kritérium alkalmas hosszú távú változások megfigyelésére is. Egy, öt vagy tíz évvel ezelőtti adatokkal elvégezve a vizsgálatot nyomon követhető a városi zöldfelületek méretének a változása. A minimális cél a zöldfelület jelenlegi nagyságának a fenntartása, de kedvezőbb, ha sikerül a zöldfelületek mennyiségének a növelése. Ez jelzi, hogy a város zöldfelületi rendszerének fejlesztése érdekében erőfeszítések megtételére képes. Ha a zöldfelületek és a város területének aránya csökken, akkor a feltételek romlanak és javító intézkedésekre van szükség. A városi zöldfelület mennyiségének csökkenése növeli a fajok csökkenésének, valamint az ökológiai minőség romlásának az esélyét és a fennmaradó területek egyre kevésbé lesznek alkalmasak más funkciók betöltésére. Általánosan használható határérték nem létezik ezen kritérium értékelésére, mert itt a zöldfelületek méretének a változása, és nem pedig annak abszolút mérete a fontos.

Az adatok meglévő felmérésekből, statisztikákból is elérhetőek, vagy leolvashatók térképekről (főleg a korábbi adatok), illetve légi fotókról.



Leírás

Kritérium N° 1.2

Tagoltság

Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb darabokra tagolódik a városi zöldfelületi rendszer, annál gyengébb annak ökológiai minősége. A nagy, egybefüggő zöld foltok képesek biztosítani a bennük élő élőlények populációi számára a megfelelő környezetet, és segítenek elkerülni a beltenyészetet, ami a kis populációk számára a teljes kipusztulást jelentheti. Szociológiai tanulmányok is kimutatták, hogy a városi zöldfelület látogatói a nagyobb zöldterületeket kedvelik, mert itt el tudják kerülni ” a városi forgalom látványát és zaját. Ezekből a tényekből következik, hogy egy főleg nagy területekből álló városi zöldfelületi rendszer, melynek részei nem teljesen elhatároltak egymástól, jobb ökológiai környezetet tud nyújtani, és megfelelőbben szolgálja a helyi lakosság igényeit, mint egy kis foltokból álló, szigetszerűen kialakított zöldfelületi rendszer. INDIKÁTOR – Átlagos alakzati index (shape index), mely a terület átlagos szélességének és a kerületének a hányadosaként állítható elő. 1. MÓDSZER

Vizsgálat

Számoljuk ki a város 10 legnagyobb zöldterületének alakzati indexét és képezzük ezek átlagát. 2. MÓDSZER Számoljuk ki azon területek alakzati indexét, melyek a zöldfelületi rendszer nagy részét kiteszik (50 %) és vegyük ezek átlagát. ÉRTÉKELÉS A következő kategóriák alapján ajánlott: <0.07……………………Szegényes 0.07 - 0.10 ………….. Elfogadható

Megjegyzés

Értékelés

>0.10 …………………..Jó Az alakzati index alacsony értéke jelzi mind a zöldfelület feldarabolódása következtében csökkent ökológiai minőséget, mind pedig az érzékeny fajok életben maradásához szükséges körülmények egyre kedvezőtlenebbé válását. A magas értékű alakzati index az élőlények számára kedvező élettérre és fajgazdagságra utal. A városok fontos feladata az ökológiai minőség megóvása érdekében az alakzati index csökkenésének a megakadályozása. Ezt úgy lehet legkönnyebben elérni, ha biztosítják a nagy, összefüggő zöldterületek méretét és helyzetét, és megakadályozzák azok pusztulását. A város fejlesztése és terjeszkedése során a figyelmet az alakzati index értékének megtartására vagy növelésére kell fordítani. Hatékonyabb vizsgálati eredmények érdekében javasolt hosszú távú változásokat elemezni. Abban az esetben, ha a zöldterületek összetett formákból állnak (pl. L vagy E alakúak), a foltokat különálló, egyszerű formákra kell osztani, így a szélesség és a kerület könnyebben megállapítható. Egy város alakzati indexe az egyes zöldterületek értékeinek átlagolásával számítható ki. Ezt az elemzést térképek vagy légifotók használatával lehet elvégezni.



Leírás

Kritérium N° 1.3

Zöldfelületek elszigeteltsége

Ez a kritérium a zöldfelületek városon belüli elszigeteltségéről nyújt információt. Elszigeteltség alatt azt értjük, hogy milyen távolságra vannak egymástól az egyes zöldfelületek. Ökológiai értelemben a nagy távolság csökkenti azoknak a fajoknak és taxonoknak az elterjedését, melyek öröklötten rossz terjeszkedési képességekkel rendelkeznek. Sokféle negatív hatást jelent a fajok populációira nézve, ha a távolság és az elszigeteltség megakadályozza az élőlények vándorlását. Elsősorban azok a fajok, melyeknek nagy élettérre van szükségük, meg lesznek fosztva a szomszédos területek nyújtotta adottságoktól, másodsorban azok a fajok, melyek életük során kétféle élőhelyet is igényelnének, nem kapják meg ezeket a lehetőségeket, harmadsorban pedig az elszigeteltség megakadályozza a genetikai örökítőanyag populációk közötti cseréjét, ezzel csökkentve a populációk „frissességét” és növelve a kipusztulás esélyét. INDIKÁTOR – A szomszédos zöldfelületek közti átlagos távolság A területek közötti távolságot a legközelebbi szomszéd metodikáját használva mérjük – ez a legrövidebb távolságot jelenti (méterben) a szomszédos területek határai között. 1. MÓDSZER A legközelebbi zöldfelület távolsága alapján (a szomszédos terület mérete vagy egyéb tulajdonsága lényegtelen) a város 10 legnagyobb zöldfelülete kap egy-egy értéket, amiket átlagolni kell.

Vizsgálat

2. MÓDSZER Az összes 4 ha vagy ennél nagyobb városi zöldfelület kap egy értéket a legközelebbi zöldfelület távolsága alapján. A teljes városra számított értéket a legnagyobb területek (melyek kiteszik a város teljes zöldfelületének 50 %-át) átlagából kapjuk meg. ÉRTÉKELÉS - A következő értékelési kategóriák használata ajánlott:

Távolsági értékek: <500 m

= jó

500 – 1000 m = közepes >1 km

= gyenge

Értékelés

Általánosságban kijelenthetjük, hogy annál kedvezőbb a város helyzete, minél kisebb a jelentősebb zöldfelületei közötti átlagos távolság. Az a legoptimálisabb eset, ha a város zöldfelületi hálózatának elemei -főleg a nagyobb zöldfelületek-, elég közel helyezkednek el egymáshoz ahhoz, hogy a legtöbb repülni képes taxon számára átjárhatóak legyenek. Ez még abban az esetben is kedvező, ha más területek viszonylag elszigetelten helyezkednek el. Ebben az esetben a területek közti távolság értéke a „jó” kategóriába tartozik bele. A „gyenge” értékek a további vizsgálatok szükségességére és a helyzet megoldására hívják fel a figyelmet. Leszögezhetjük, hogy az őshonos élőhelyekből álló zöldfelületek számára a legfontosabb, hogy a terjedést ne akadályozza meg az elszigeteltség. Általában a nagyobb városi zöldfelületek főleg őshonos vegetációból állnak, de a nem őshonos élőhely típusok is fontosak. Például az őshonos virágos rét mellett a díszes virágágyak is sok repülő rovar számára (pl. pillangók, méhek és más bogarak) jelentenek menedéket. Az elszigeteltség -akár más virágzó élőhelyektől, akár olyan élőhelyektől, melyeket a fajok csak életük bizonyos szakaszában használnak-, nagy hatással van a faunára, mely használná ezeket a menedékeket. Még egy kaszált legelő is ízeltlábúak és ragadozóik változatos faunájának ad otthont, így ezek is érzékenyek az elszigeteltségre. Hatékonyabb eredmények érdekében hosszú távú változásokat érdemes figyelembe venni.



Leírás

Kritérium N° 1.4

Zöldfelületek közötti kapcsolatok

Ez a kritérium szintén a városi zöldfelületi rendszer elemei közti átjárhatóságot vizsgálja. Az elszigeteltség és a távolság kedvezőtlen hatásait az egyes zöldterületek közötti összekötő elemek enyhíteni tudják. Ökológiai szempontból az a kedvező, ha minél több és minél változatosabb összekötő elem létezik a területek között. Ez különösen fontos a városokban, ahol az élőhelyek környezete bolygatott. Ezeken a területeken csak nagy alkalmazkodó képességű vagy szélsőséges körülmények között is életképes fajok maradnak életben, amíg nem történnek más fajok elterjedését is elősegítő intézkedések. A zöldfelületek közti megfelelő összeköttetések növelik a táj értékét is. INDIKÁTOR – A zöldfelületeket összekötő elemek típusai és átlagos mennyisége. 1. MÓDSZER A 10 legnagyobb városi zöldfelület összekötő elemeinek (beleértve a vízfolyásokat is) száma és ezek átlaga.

Vizsgálat

2. MÓDSZER Minden 4 ha-os vagy annál nagyobb zöldfelület összekötő elemeinek a száma és ezek átlaga. Az egész városra számított érték a város zöldfelületének 50 %-át adó legnagyobb területek értékeinek átlaga. ÉRTÉKELÉS

Értékelés

Ajánlott értékelési kategóriák: 0

= nincs kapcsolat

1-2

= kevés kapcsolat

3-5

= megfelelő kapcsolat

5+

= optimális kapcsolat

A különböző összekötő elemek nem egyforma mértékben segítik a fajok zöldfelületek közti vándorlását. Alapvetően három tényező befolyásolja az összekötő elemek hatását: a terület mérete, a kapcsolódó területek száma és a terület minősége. Ha a terület minősége gyenge és a mérete kicsi, akkor az összekapcsolódás nem sok előnnyel jár. Ha azonban a kapcsolódó zöldterületek minősége jó, méretük nagy és sok ilyen terület kapcsolódik egymáshoz, akkor nagyobb a lehetőség az összekötő elemek révén a zöldfelületi rendszer megfelelő ökológiai minőségének biztosítására. Nagy jelentőséggel bírnak azon intézkedések, melyek a kihalóban lévő fajok számára fontos szétdarabolt zöldterületek közti összekötő elemek létesítésére irányulnak. Ezek megvalósítása növeli az értékét ezeknek az összekapcsoló zöldfelületi elemeknek, és ezzel együtt az egész zöldfelületi rendszernek.



Leírás

Kritérium N° 1.5

A talaj fedettsége

Ebben a kritériumban a városi talajok fedettsége kerül vizsgálat alá. A szilárd burkolat megakadályozza a természetes vízfelvételt, és így nagy hatással van a város egész ökoszisztémájára. Az épületekkel fedett talaj, illetve a szilárd burkolat kiterjedése a városi zöldfelületek minőségét és folytonosságát is befolyásolja, mivel a tömött szerkezet kiterjedése ezen tényezők romlását vonja maga után . Az alsó talajrétegek amellett, hogy különböző élőlények számára biztosítanak életteret, tápanyagok széles skáláját tartalmazzák, különösen vizet, szenet és nitrogént. Minél nagyobb a talaj fedettsége, ezek a készletek annál nehezebben hozzáférhetőek a bioszféra számára. INDIKÁTOR – Az épületekkel vagy burkolattal fedett talaj aránya a város teljes területéhez képest százalékban kifejezve. 1. MÓDSZER

Vizsgálat

Pontos értékre van szükség a város teljes területét és a szilárd szerkezetű felszíneket illetően. Ez utóbbi lehet beépített terület, szilárd burkolattal ellátott (pl. aszfalt, beton), vagy vízáteresztő burkolattal ellátott terület (pl. zúzalékos autóparkolók vagy sportpályák). A teljes városi területhez képest %-ban megadott irányszám az alábbi kategóriákba besorolt területek súlyozott átlagából áll. A talaj tömött szerkezetének kategóriái Kategória

Jellemzői

1

Beépített

A földfelszín épületekkel fedett

2

Burkolt

Szilárd burkolatok (pl. aszfalt, beton, járda stb.)

3

Burkoltvízáteresztő

Kaviccsal felszórt autóparkolók, sportpályák, stb.

4

Fedetlen

Növényi vegetációk vagy nyílt talaj

Ez az osztályozás olyan kategóriákat tartalmaz, melyek pontosan jelzik a talaj fedettségének mértékét, de a városi szinten való alkalmazhatósága attól függ, hogy azok a területfelhasználási kategóriáknak megfeleltethetők-e.


2. MÓDSZER Használja az alábbi táblázatot (mely a talaj felszínének fedettségi szintjeit tartalmazza Sukopp írása alapján) a területhasználati típusok meghatározására és számolja ki minden típus városi területét, hogy meg lehessen becsülni a fedett talaj arányát. A városi érték az érintett területek és a fedett talaj értékének súlyozott átlaga.

Vizsgálat

A fedettség mértéke

Példák

I

0 - 15 % átlag érték 5 %

enyhe/alacsony

Mezőgazdasági terület, erdő, park, veteményes kertek, temető, sportpálya

II

10 - 50 % átlag érték 30 %

mérsékelt

Családi házas övezet kertekkel, sorházas, teraszházas beépítésű területek

III

45 - 75 % átlag érték 60 %

közepes

Közös zöldfelülettel rendelkező társasházak, közepesen sűrű beépítésű lakótelepek, középületek

IV

70 - 90 % átlag érték 80 %

magas

Sűrűn beépített háztömb (lakótelepek), kereskedelmi terület és régi ipari terület

V

85 – 100 % átlag érték 90 %

nagyon magas

Sűrűn vagy teljesen beépített belvárosi területek, új ipari területek

Forrás: Sukopp, Herbert; Wittig, Rüdiger (Ed.): Stadtökologie. Ein Fachbuch für Studium und Praxis. 2. Edition, Gustav Fischer: 1998, S. 177, S. 192.

Megjegyzés: a területfelhasználásnak megfelelően a beépítési százalék, illetve a zöldfelületi minimum figyelembe vételével lehet kiegészíteni vagy módosítani a táblázatot. ELVÁRÁS

Megjegyzés

Értékelés

A város fejlődése nem szabad, hogy növelje a fedett talajok (szilárd burkolatok) területét. Ebben a kritériumban a különböző mértékben fedett talajok arányát kell összehasonlítani a természetes talajú felszínekkel. Általában annál jobb a helyzet, minél nagyobb a természetes vagy csekély mértékben fedett talajok aránya a városban. Néhány esetben nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek is beletartoznak a város területébe, ami nagyban javítja a talaj szerkezetére vonatkozó eredményeket. Azonban előfordul az is, hogy azok a városok, melyeket kis területre zsúfoltak be, nagyon kevés természetes talajjal rendelkeznek. Ennél a kritériumnál nem lenne célszerű univerzális határértékeket felállítani a városok számára, az egyetlen lehetséges mód az, ha összehasonlítjuk az elérendő értéket a város teljes területére és a népsűrűségre vonatkozóan. Ennek a kritériumnak a leghasznosabb alkalmazási módja az, ha különböző időtávlatokból vesszük az adatokat (0,1, 5 és 10 évre visszamenőleg) és megvizsgáljuk a talajfedettség mértékének változását. A cél az lenne, hogy elkerüljük a burkolt talajok terjedését vagy a fedettség mértékének növekedését (pl. a jelentősebb talajfedettségű kategóriák területi arányának növekedése). A rossz szerkezetű talajok arányának csökkentése a helyes célkitűzés a várostervezés számára. Ezt többek között elhagyott épületek lebontásával, vagy új zöldterületek kialakításával lehet elérni. Ha önkormányzati anyagokban, felmérésekben pontos adatok állnak rendelkezésre, akkor fel lehet őket használni. A fedett talajú területek teljes felszínét fotók, térképek alapján is meg lehet becsülni (pl. légi fotók, topográfiai térképek, a legkisebb méretarány 1:15 000).



Leírás

Kritérium N° 1.6

Zöldfelületi ellátottság

Ez a kritérium a zöldterületeket elérhetőségük szempontjából vizsgálja, figyelembe véve a zöldterület méretét a lakosság számához viszonyítva. Mindez jó alapadatként szolgálhat a város további zöldfelületi tervezéséhez. A lakosság számára elérhető városi zöldterületek magas aránya kedvező hatással van a lakók közérzetére, egészségére, magánéletére, kikapcsolódására, továbbá a városképre és a városfejlesztésre is. INDIKÁTOR – Az egy főre jutó városi zöldfelület (m2).

Vizsgálat

MÓDSZER A város teljes zöldfelületét (m2) el kell osztani a város lakosainak számával. A mérés egysége: a városi zöld m2-e / fő. ELVÁRÁS Nem lehetséges egységes határértékeket bevezetni az egész Európai Unió számára, ezért célszerű nemzeti határértékeket keresni, és azzal összevetni az egyes városok értékeit. A minimális követelmény az, hogy a meglévő zöldfelületi arány ne változzon negatív irányba a zöldfelületi tervezések során.

Példa

Néhány kiválasztott európai város zöldfelületi mutatói ALP

ANTW

DUB

HEL

ISTA

LJUB

város területe (ha)

5.800

20.450

11.500

68.628

530.000

27.000

lakosok száma

70.000

450.000

500.000

560.000

10.300.000

260.000

városi zöldfelület (ha)

163

2.260

800

5.600

4.630

720

zöldfelület/fő (m²)

23

50

16

100

5

28

MAL

MON

SOF

TIR

ZUER

39.500

5.708

131.000

4.180

92.000

533.000 300

230.000 804

1.220.000 1.720

340.000 240

361.000 1800 (erdő nélkül

6

35

14

7

50

város területe (ha) lakosok száma városi zöldfelület (ha) zöldfelület/fő (m²)

A táblázatban szereplő városok:

Értékelés

ALP: Alphen an Rijn, HEL: Helsinki, MAL: Malaga, SOF: Szófia, ANTW: Antwerpen, ISTA: Isztambul, MON: Montpellier, ZUER: Zürich, DUB: Dublin, LJUB: Ljubljana, TIR: Tirana Ebben a kritériumban a város zöldfelületi ellátásának relatív arányát kell elemezni és vizsgálni. A vizsgálat során a városi fejlődés történelmi vonatkozásait is figyelembe kell venni csakúgy, mint a közigazgatási terület és a belterület arányát. Néhány esetben a belterület csak igen kis részt tesz ki a város teljes közigazgatási területéből, így a potenciális használóktól messze eső, extenzív területek is bekerülnek a statisztikákba. A városi szerkezetben fellelhető hasonló különbségek elferdíthetik a valós képet. A vizsgálat egyik fontos feladata az, hogy változásokat indítson el a zöldfelületi ellátottság arányában. Ha az egy főre jutó zöldfelület aránya alacsony vagy csökken, akkor a városvezetésnek felül kell bírálnia zöldfelületi politikáját és minél előbb helyre kell állítania a helyzetet.



Leírás

Kritérium N° 1.7

A zöldfelületek elérhetősége

Több tanulmány is kimutatta, hogy ha a lakóterület és a zöldterület közti távolság nem több mint 500 m - ez mintegy 5 percnyi gyaloglást jelent -, akkor a lakosság szívesen sétál el a zöldterületig. Függetlenül az ember státuszától vagy anyagi helyzetétől, a gyaloglás mindenki számára ugyanazt jelenti. A nagyobb kihasználtság érdekében a zöldterületeket az emberek lakóhelyétől vagy munkahelyétől 500 méteres távolságon belül érdemes kialakítani. INDIKÁTOR – Kevés gyaloglással elérhető városi zöldterületek aránya.

Vizsgálat

MÓDSZER Egy térképen, mely jól mutatja a városi zöldterületeket, rajzoljunk minden zöldterület köré a szélétől számítva egy fél km sugarú kört. Ez meghatározza minden zöldterület gyalogos távolságon belüli vonzáskörzetét. Először a kb. 2 ha nagyságú területeket vizsgáljuk meg. A térkép alapján megvizsgálva a vonzáskörzeteket, meg lehet becsülni, hogy a város területének mekkora része rendelkezik gyalogosan elérhető zöldterületekkel. ELVÁRÁS

Megjegyzés

Értékelés

A lakóövezeteknek 100 %-ban meg kell felelniük az 500 méteren belüli elérhetőségnek. Ez az egyszerű módszer könnyen megmutatja, hogy elérhető-e rövid sétával a város valamely zöldterülete, és láthatóvá válik, hogy mely területek hiányosak ebből a szempontból (pl. olyan területek, melyek szegényesen ellátottak zöldfelülettel). Nagy hangsúlyt kell fektetni a lakóövezetekre, valamint a 2 ha-nál nagyobb méretű zöldterületekre, mivel ezek különösen nagy lehetőséget jelentenek a rekreáció szempontjából. Ahol hiányosak a területek, ott segíteni kell a könnyebb elérhetőséget a lakóterületeken belüli zöldterületek kiterjesztésével, vagy össze kell vonni különböző területeket, hogy mindig legyen gyalog elérhető távolságon belül zöldterület. Bár az elérhetőség nem az egyetlen tényező, ami egy terület használatát befolyásolja, mégis rendkívül nagy jelentőséggel bír. Ez a vizsgálat elsősorban a lakóövezetekre vonatkozik, de érdemes a város más részeire is alkalmazni, hiszen pl. az üzleti negyedben is használják a zöldterületeket ebédidőben eltöltött rövid sétára.


A városi zöldhálózat nagysága Kritérium N° 1.8

Belső/külső integrált rendszer

Leírás

Ez a kritérium megmutatja, hogy a város zöldfelületei összefüggő rendszert alkotnak-e vagy éppen tagoltan, elkülönülten helyezkednek el a városban. A vizsgálat kiterjed a szomszédos közigazgatási és földrajzi területekkel való együttműködés értékelésére is. A „Belső Integrált Rendszer” vizsgálata során a közigazgatási területen belüli zöldfelületek egységének a szintjét értékeljük. A „Külső Integrált Rendszer” vizsgálata a város zöldfelületei és a szomszédos közigazgatási területek zöldfelületei közti kapcsolat vizsgálatát jelenti. A zöldterületeket nem lehet egymástól függetlenül megtervezni és irányítani, hanem egy egységes rendszer elemeként kell kezelni. Ennek értelmében egy zöldhálózat vagy egy ökológiai hálózat koncepcióját kellene a tervezőknek és a városi vezetőknek megalkotniuk és megvalósítaniuk. INDIKÁTOR – Az integrált, egységes zöldhálózat megvalósításához szükséges eszközök megléte és hatékonysága. MÓDSZER

Vizsgálat

Belső Integrált Rendszer vizsgálatához – Alaposan vizsgálja meg a város zöldfelületi politikáját a következő kérdéseken keresztül:

Zöldhálózati koncepció alapján történik a város zöldfelület-gazdálkodása?

Ez a koncepció megfelelő tervezési és/vagy jogi eszköz?

Része a zöldfelületi rendszer a Helyi Agenda 21 gyakorlatának?

Alkalmazták az alábbiak közül valamelyik eljárást az integrált zöldhálózat fejlesztése érdekében?

-

különböző szakmai háttérrel rendelkező szakértők bevonása a tervek elkészítésébe

-

más, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összehasonlítása a saját rendszerükkel.

városok

zöldfelületi

terveinek

MÓDSZER Külső Integrált Rendszer vizsgálatához – Alaposan vizsgálja meg, hogy a közigazgatási területtel szomszédos zöldfelületek integrációját elősegítő alábbi szabályozásokból, eszközökből, melyek léteznek:

Létezik széles körű zöldfelületi terv, mely magába foglalja a környező közigazgatási területeket (pl. települések közti zöldfelületi terv)?

Létezik integráció a közigazgatási területek között pl. közös tervezési bizottság formájában

Létezik együttműködés az önkormányzatok között zöldfelületi gazdálkodásuk terén?

Vannak közös célok és tevékenységek?

ELVÁRÁS Pozitív válaszok a kérdésekre. Az integrált tervezési rendszer jó példái találhatóak a következő publikációkban: Példa

Altissimo, A. – Mamoli M. (1986) Urban Green, hinge between city and countryside. Genio Rurale. 10. Calzolari, V. (…) Plan of the green and social equipment system of Brescia. International Society of City and Regional Planners. Proceedings of 35th Congress “The Future of Industrial Regions”. Gelsenkirchen, Germany 17-20 September 1999. http://www.isocarp.org/1999/finalreport.html

Megjegyzés

Értékelés


A fent említett indikátorok és módszerek alapján alapos értékelést kell elvégezni arra vonatkozóan, hogy a városi zöldfelületeteket jól kialakított rendszerként tervezték-e meg és ez alapján végzik-e kezelését (zöld hálózat). Mint azt több európai városból érkező pozitív tervezői tapasztalatok mutatják, a zöldhálózat vagy ökológiai hálózat előnyeit a zöldterületek tervezői, kezelői és a város vezetői kezdik felismerni. Kiemelkedő példaként említhetjük Németországban, a Ruhr vidéken 17 települést érintő zöldfelületi rendszer kialakítását (IBA Emsher Park). További jó példák találhatók az olaszországi Torinoban és Bresciaban, ahol szintén kistérségi zöldfelületi tervet készítettek és valósítottak meg. Tervezési és törvényi szabályozásról a 4.2. kritériumban van szó. A Helyi Agenda 21 szabályait a 4.5. kritérium tartalmazza.

ICC Interdisciplinary Catalogue of Criteria Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Városi szint. Megjegyzések a magyar nyelvű kiadványhoz

Recommend Documents