I.1. Szállodaipar és története. Dr. Juhász László PhD. I.1 Bevezetés a szállodák világába

1

Bevezetés a szállodák világába

I.1. Szállodaipar és története

Dr. Juhász László PhD

2012


I.1 Bevezetés a szállodák világába

2

Vázlat I. Szállodaipar, története és piaci elemei 1. Szállodaipar és története 2. Szálloda piaci elemei 3. Minőség szerepe a szállodákban 4. Szállodai jogszabályok

(History of Accommodation) (History of Accommodation) (Elements of Hospitality Market) (The role of quality in hotels) (Legal requirements of Hotel Operation)

II. Szállodák koncepciója 5. Szállodák tevékenységei 6. Szállodák csoportosítása 7. Szállodák szolgáltatásai 8. Szállodák épülete és berendezései

(Concept of Hotels) (Facilities of Hotels) (Grouping of Hotels) (Hotel Service) (Hotel Building and equipments)

III. Szállodák bevételképző részlegei 9. Szálloda földszinti üzlet 10. Szálloda emeleti üzlet 11. Szállodai vendéglátás 12. Szállodai specializációk

(Revenue generating departments) (Front Office) (House Keeping) (Hotel Food and Beverage) (Specialization of Hotels)

IV. Szállodák funkcionális részlegei 13. Piaci-gazdálkodás részlegei 14. Szállodák támogató részlegei 15. Bevezetés a szállodákba összegzés

(Functional departments) (Market Management) (Support departments to hotels) (Introduction to the word of hotels)



3

Tartalomjegyzék I. Bevezetés a szállodák világába szinopszis I. Szállodaipar története és piaci elemei 1. Szálláshely szolágáltatás őskorban, ókorban és középkorban 1.1. Szálláshely szolgáltatás őskorban 1.2. Szálláshely szolgáltatás ókorban 1.3. Szálláshely szolgáltatás középkorban 1.4. Szálláshely szolgáltatás az újkorban 2. Modernkor szállodái 3. Evolúciós fejlődés elmélete 4. Szállodák állami irányítású fejlődési szakasza 4.1. Szállodafejlődés szakaszai az állami irányítású szakaszban 5. Magyarország második evolúciós szálloda fejlődési szakasza 5.1. Szállodavállalatok 5.2 Hazai szállodaipar kínálata 6. Virtuális szálloda témaköre 6.1. Első feladat 7. Ellenőrző kérdések Összefoglaló Szójegyzék Referencia lista


4 9 13 13 14 17 18 20 23 25 26 33 34 35 36 36 37 38 39 40


4

I. Bevezetés a szállodák világába szinopszis A könyv célja bevezetni az olvasókat a szállodák világába. Megmutatni, hogy az állandó lakóhelyüktől ideiglenesen távol lévő turistáknak, átmeneti, időszakos otthont és különböző kapcsolódó szolgáltatásokat kínáló szállodák1 vezetése, milyen erőfeszítéseket tesz, hogy a vendég elégedett legyen. Így alakult ki a mottó, miszerint a szálloda „Otthon távol az otthontól”. A Magyar Turizmus Zrt „Itthon otthon” címszót használja a programajánlataiban, de „itthon otthon van kártya” nevet viseli a belföldi turisztikai kártya.2 Ismerjük meg azt az otthonunkat, amelyeket távol az otthonunktól, szakemberek igyekszenek otthonunkká tenni.

1. Dia. A szállodaipar elvárásai a végzett hallgatóktól. 2012 évi BGF – KVIK felmérés.

A dia szemlélteti a szakmai felsőoktatás misszióját, mert az információk átadása csak az ajtó kinyitása, amely ajtó a „tudás az élet ajtaja”, a hallgatóknak akarni kell belépni a tudás a csodálatos palotájába, amely jelen esetben a szállodák világa. Cél, bemutatni a szálláshely szolgáltatás és szállodaipar történetét, a szállodák fejlődési szakaszait, piaci elemeit a kereslet és kínálat indikátorait, valamint a szállodák helyét a turizmus rendszerében, a minőség szerepét a szállodákban és a szállodai jogszabályokat, a szállodaipar története és piaci elemei szakaszban.

1

Szálloda a 239/ 2009 rendelet szerint az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy 2 www.itthonotthonvankartya.hu



5

Szállodák koncepciója (Concept of Hotels), minden szállodának van egy kialakított koncepciója, amely meghatározza „a piaci helyzetét”. Bemutatja szerző a szállodák tevékenységeit (Facilities of Hotels), ehhez kapcsolódóan a szállodák szakmai csoportosítási lehetőségeit (Grouping of Hotels). A tevékenységeken alapulva a szállodák által kialakított szolgáltatásokat (Hotel Services) és a szolgáltatások ellátására funkcionálisan kialakított szállodaépületet és berendezéseit (Hotel Building and equipments), kitérve a felszereltség3 és szolgáltatások4 kötelező követelményeire és kategória szerinti elvárásokra. A témakör ismerteti a szállodák tevékenységeit, részlegeit, üzleteit és szegmenseit. Szállodák bevételképző tevékenységei szakaszban a szállodák szervezeti felépítésén alapulva a szobakiadás, a szállodai vendéglátás kerül bemutatásra, kitérve a szállodák specializációjára (üzleti, butik, apartman, konferencia, városi, üdülő, termé,5 sport, gyógyászat, wellness, orvosi) szállodák bevételképző tevékenységére az ellátáshoz szükséges munkakörökre és munkaköri leírásokra. Szállodák funkcionális részlegei a szerves szervezetfejlődés folyamataiban alakulnak ki. A piaci-gazdálkodás (Market Management), mint tevékenység és az értékesítés, mint részleg kerül ismertetésre a tevékenységek bemutatásával marketingterv készítés, értékesítés, disztribúció és a szállodai foglalás. A támogató részlegek a karbantartás és az adminisztráció részlege is ebben a szakaszban kerül ismertetésre. Ez a négy terület ismerete bevezet minket a „szállodák világába”, bár inkább csak a szállodák világának előszobájába. Az ismerek, megalapozzák a „Szállodaüzlet vezetése”, a „Rendezvényszervezés a szállodákban” és végül a „Szállodavezetés és gazdálkodásba” témaköröket.

Virtuális szálloda témakörei A szerző egyik missziója „a gyakorlat és elmélet integrációja” az ismeretek továbbadásánál is ez a szempont vezérli, amikor az elmélet mellett a gyakorlatot is bevonja az információ átadás folyamatába. Feladatok Egyik első feladta, hogy a szállodák integrációs elméletének felhasználásával egy virtuális szálloda alakítása. Ez lehetőséget ad annak felismerésére, hogy szállodaüzemeltetés csoportos munka (team work). A csoportosan elvégzett feladatok koordinálását, egyeztetését adja. A felosztott feladatok követik a szállodák öt plusz egy (5+1) szervezeti felépítést - Hotel Manager, - Sales Manager, 3

239/2009 rendelet szerint az engedélyezési követelmények 239/2009 rendelet szerint az üzemletetés követelményei 5 Termé, a termál szó helyes használata lenne az ógörög nyelvből 4



6

+

Room Division Manager, Food and Beverage Manager, Maintenance Manager Chief Accountant Spa / Recreation / Conference Manager.

A szállodacsoportok kigondolnak egy a virtuális szállodát, az elsajátított elméleti a szállodalátogatásokon szerzett gyakorlati ismeretek alapján meghatározzák a következő tényezőket - helyszín, - név, - specializáció, - kategória, - tematika, - misszió, - koncepció. Az elméleti alapokat erősíti az akadémiai írás ismerete és ez alapján a kisesszék megírása. Minden kisesszé tartalmazza egy szállodai részleg bemutatását. Az öt illetve hat kisesszé ad meg egy nagyesszét. Minden esetben egyértelmű legyen a szerzők célja és az adott esszé célja és részcéljai. A kutatás módszertana empirikus megfigyelés a szállodák felkeresése és interjúkészítés az adott vezetőkkel. Az integrációs elmélet alapján a vizsgált szálloda specifikálása az egyik részfeladat. További fejezetek az öt plusz egy részleg bemutatása - tevékenységek - feladatok - szolgáltatások - részleg szervezeti felépítése - létszám - munkakörök - munkaköri leírások. Kisesszé, akadémiai írás A kisesszé legyen 1.500 szó, ez hat oldal. A sortávolság legyen 1.5. A betűnagyság 12 és a betűtípus lehet Times New Roman vagy Arial. Margók a jobboldali, a fej és a láb egyformán legyen 2.50. A baloldali legyen 3.00. A karakterek száma 30×60, azaz 1.800 leütés oldalanként. Szöveget sorkizárt formában kell szerkeszteni. Kétoldalas formában kell kinyomtatni és sínbe fűzni. Az öt illetve hat kisesszé együttesen alkot egy 9.000 szavas esszét, amely egységesen jelenik meg. Oldalszámozás, arab számmal a laptetején és középen legyen. Az első számozott oldal tartalomjegyzék lapja. Az utolsó számozott oldal az ötödik fejezet utolsó oldala, a zárszó. Grafikonok, képek, ábrák, fényképek, diagramok szükségesek, de nem számítanak bele oldalszámozásba. Egy – egy beillesztés ne legyen nagyobb a lap egyharmadánál.



7

Amennyiben terjedelmesebb akkor mellékletbe helyezzük. A képekre, táblázatokra legyen mindig forráshivatkozás. A beillesztéseknek legyen számozása, címe, forrása és évszáma. Esszé struktúrája6 1.Bevezető rész 1.1. Szállodaválasztás indoklása Miért ezt a szállodát választották, hogy találtak rá. 1.2 Cél Az esszé célja, egy mondatban, de lehet értelmezni 1.3 Összegzés Lezárjuk a bevezetést és átkötünk a második, következő fejezetre a szakirodalmi áttekintésre. 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 Bevezetés 2.2 Az adott részleg szakelmélete Mutassunk be az adott részleg szakirodalmából egy rövid ismertetést 2.3 Összegzés 3. Kutatásmódszertana 3.1 Bevezetés 3.2 Elsődleges kutatás (primary) módszertana Mutassuk be, hogy mi az elsődleges kutatás eszközhasználat célja. Mi az interjú célja, kiket, mikor, miért kérdezünk. 3.3 Összegzés 4. Kutatási eredmények elemzése 4.1 Bevezetés 4.2 Kutatási eredmény A részleg bemutatás az elvárások szerint. 4.3 Összegzés Rövid összegzés, célszerű a kiemelkedő észrevételeket, feltárt érdekességeket felsorolásos szerkesztéssel ismertetni, használhatunk Bullet7 felsorolást. Végül átkötés a következő fejezetre a következtetésekre. 5. Következtetések 5.1 Bevezetés 5.2 Következtetések levonása Nevezhetjük a szerzők kinyilatkozásának, küldetésének.8 Használjunk felsorolásos módszert (Bullet). 6

Az esszéhez hasonló akadémiai írás stílust követel meg a szakdolgozat. Tekintsük át a szakdolgozatok tartalmi és formai elvárásait. 7 Bullet a „golyó” a felsorolás, jelölés egyik stílusa.



8

5.3 Zárógondolatok Az ötödik, egyben az utolsó fejezet és ez a dolgozat összegzése, lezárása. A szerző végső összefoglaló gondolatait írja le. Ellenőrző kérdések Minden fejezethez tartozik egy ellenőrző kérdéssor, amely segítő eszköze az önellenőrzésnek. Szójegyzék Minden fejezet tartalmazza azoknak a szakmai címszavaknak a jegyzékét, amelyek a szakmai nyelvezet rendszeresen használ.

8

A dolgozat teljes terjedelmében, minden fejezetben adjunk hangot a saját véleményünknek. Ezek a tények valamint a terjedelműk is befolyásolja a végső értékelést.



9

I. Szállodaipar története és piaci elemei A fejezet ismerteti a szálláshelyek és szállodák fogalmát, történetét és fejlődési szakaszait. A hazai szálláshely piac üzemeltetésének alap jogszabálya a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. A rendelet Európai jogharmonizációval felváltotta a korábbi 54/2003 osztályba sorolási rendeletet. A rendelet alapvetően szabályozza az engedélyezési követelményeket és üzemeltetési követelményeket eltérő szálláshely létesítményekre. Engedélyezési követelmények tartalmazzák az eltérő szálláshelytípusok kötelező felszereltségét tíz pontban. Az üzemeltetési követelmények a kötelező szolgáltatásokat tartalmazzák. Ezek a jogi elvárások minden Magyarországon üzemeltetett szálláshelyre kötelezőek, legyen az 11 szobás családi-szálloda vagy 500 szobás szállodavállalathoz tartozó szálloda vagy szállodalánchoz tartozó szálloda, márkanév használattal. „Szálláshelyek jogi csoportosítása” új csoportosítás szerint a korábbi9 tíz szálláshely létesítménytípus helyett hat csoportot határoz meg. 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a szálláshely típusok lehetnek 1. Szálloda, 2. Panzió, 3. Üdülőház, 4. Kemping, 5. Közösségi szálláshely,10 6. Egyéb szálláshely.

Szálloda, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy Szállodaipar, a szolgáltatási ágazatok közé tartozik, azon belül is a személyes szolgáltatások csoportjába.11 Személyes szolgáltatások csoportjának elmei a háztartási szolgáltatásokat, szállodai szálláshely szolgáltatás, étkezés (vendéglátás), javítási szolgáltatások, mosás és tisztítás, fodrászat és szépségszalonok, rendezvények és rekreációs szolgáltatások, egyéb személyes szolgáltatások.

9

54/2003 rendelet szerint Közösségi szálláshelyek ahol a férőhely a kínálat, több ágyas szobákat alakítanak ki, a turistaszálloda, az ifjúsági-szálloda és például a zarándok-ház. 10

11

Szektorok felosztása: kitermelés, feldolgozás, elosztó szolgáltatások, termelői szolgáltatások, társadalmi szolgáltatások, személyi szolgáltatások



10

Szolgáltatás (Service), Interakció (egymásra hatás) és Tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a munkatársak közt, van intimitása12 és időtartama. Szállodaipar szolgáltatása összetett, mert magas az időtartama és az intimitása. Időtartam, hazai szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2011 évben a vendégéjszakák száma 19.438.000 osztva 7.587.000 vendégszámmal, 2,56 nap. A szállodákban 2,49 nap, a szállodák közül a leghosszabb tartózkodási idő 3,4 nap a gyógy-szállodákban és legalacsonyabb az ötcsillagos szállodákban 2,1 nap tapasztalható. Az üdülőházak (3,4 nap) és kempingek (3,7 nap) tartózkodással vezetik a tartózkodási idő listát. A tartózkodási idő tartamával emelkedik az intimitási színt. Így jutunk el az üzleti-szállodák egy – két napos tartózkodási idejétől a gyógy-szállodák klasszikus-kúra (14 nap) vagy nagy-kúra kezelési idejéig (21 nap). Intimitás a szolgáltatás időtartamával és egyes szolgáltatások sajátossága miatt magas a szállodaiparban, kiemelten a gyógy-szállodák és hosszabb tartózkodás esetén. Szolgáltatás elkötelezettségét igényel. A szolgáltatás és szolgálat nem szolgaság, (Serve versus servant and slave). A gondolat megértését szolgálja a The Ritz Carlton mottója.13 Ahol „urak és úrhölgyek” méltóságteljesen kiszolgálnak „urakat és úrhölgyeket”. Ezzel is egy szintre emelve az ügylet lebonyolításában egymásra ható alanyokat. Kell egy képzettség ahhoz, hogy felkészüljünk a vendégek igényeinek felismerésére és proaktív módon eljárni az igények kielégítésére. Szobakiadás, a szálláshely szolgáltatásnak az a része, amit a szállodák nyújtanak. A szoba és (pótágy) használatért fizetett ellenérték a szállásdíj, a szobaár bevétel.

12

Intimitas (latin) szó bensőségesség, barátság, meghittség, bizalmasság, bizalmas, szűk körben ismert, személyes dolog, intimszféra, magánszféra. 13 At The Ritz-Carlton Hotel Company, L.L.C., "We are ladies and gentlemen serving ladies and gentlemen." This motto exemplifies the anticipatory service provided by all staff members.



11

I.1 Szállodaipar és története A szállodaipar története visszatekint az emberiség kezdetéig időszámítás előtt 9.000 évvel már volt kőépítmény, de korábban a sátrakban, kunyhókban is fogadtak vendégeket az őskor emberei. Szállodaipar történetét és fejlődési szakaszait a történeti korok alapján ismerteti a fejezet. Az őskortól napjainkig tizenegyezer év megismert és kiemelt szakaszait rendezi a szerző. Őskor IE 10.000 – IE 3.500 Az őskor kezdetét tegyük a föld benépesítéséhez (IE 60.000-10.000 év), már időszámítás előtt (IE) 9.000 évben feljegyezték az első kőépítményt, Jericco városát. Krisztus előtti 3.500 évre tehetők az első írásos emlékek és innen számítják a történelmi ókor kezdetét. Ebből a korszakból csak vallásos feljegyzések állnak rendelkezésre a szálláshely és vendéglátás kialakulásával kapcsolatban. Ókor IE 3.500 – iu 476 Az ókor végét a nyugatromai birodalom bukásának időpontját tekintik. 1. kép Via Appian Rómában Ez időszámítás utáni 476 évre ehető, bár a gótok 410-ben dúlták fel Romát. A mellékelt kép mutatja a Via Appia egy részletét, az utat, amely a mondás szerint is minden út Rómába vezet,14 az útnak hazánkban is vannak feltárt részletei. Középkor 476 – 1492 A kor kezdete a római birodalom bukása és végét Amerika felfedezésére teszi a szakirodalom. A szálláshelyeket a királyok, a vallási vezetők, a zarándokok és lovagok utazásai jellemzik. Ilyenek voltak a napjainkig meglévő Templomos Lovagok, akik 1290 elveszették a Szentföldet, de felszámolásukra később 1307-ben került sor. 1979-ben alakultak újra.15 Újkor 1492 - 1789 A francia forradalomtól számítják a végét. Ebben a korszakban már fellendül a gyógy-turizmus és a szálláshely szolgáltatás. Az újkorral lezártnak tekintjük a szállodaipar előtörténetét.

2. kép. Templomos lovagok kora 1128 – 1307.09.13.péntek

Modernkor 1789 – 1950 Ezt tekinti a szerző a modern szállodaipar történelmi kezdetének. A modernkor vége, amikor hazánkban és Kelet-Európában lezárul a „szerves szervezetfejlődés” első korszaka, az államosítással. Magyarország állami irányítású fejlődési szakasza

1950- 1989

14

http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-csaszarsag-valsaga-es-a-romai-birodalombukasa.html.eoldal.hu › Az ókori Róma 15 http://tortenelemklub.com/koezepkor/erett-koezepkor/174-templomos-lovagok



12

A szocialista állami irányítású korszakot a rendszerváltás zárja le. Magyarország második evolúciós fejlődési szakasza 1989 Közép-Kelet-Európában elkezdődik a második evolúciós szerves szervezetfejlődés korszak kezdete és tart napjainkig és még várhatóan sokáig.

Vendéglátás, szó a latin hospes, melynek eredete a hostis, ami eredetileg azt jelentette, egy "idegennel„. Ez vette át a jelentését az ellenség vagy "ellenséges idegenek" kifejezésnek a (cristal-hostilis) szóösszetételnek. A "host" jelentése értelmezhető, mint az "idegenek ura." Vendéglátás azzal kezdődött, hogy az emberek otthon várták a vendégeit, hogy megosszák egymással az élelmiszerüket, tűzet és a menedéket.16 Korai egyházban és vallásokban, legendák születtek egyes személyekről és a vendégszeretet különböző aspektusairól. A vendéglátás a nem ellenséges szándékkal érkező idegenek tisztelete együtt fejlődött az emberiséggel.17 Julianus barát például, a fiatal Julian barátról szól a legenda, hogy aki engesztelést akart hozni a bűnözésre és ezért menedéket épített az utazók számára. Így ő lett a védőszentje fogadók 3. kép. Fiatal Julian barát

(kocsmák) üzemeltetőinek.18

16

Hospitality, like most things, began at home with people welcoming guests to share their food, fire and shelter. 17 In the early church, legends grew up around certain individuals who became associated with various aspects of hospitality. 18 The young Julian, to atone for a crime, built a refuge and cared for travelers. He became the patron saint of tavern-keepers



13

1. Szálláshely szolágáltatás őskorban, ókorban és középkorban A fejezet az időszámítás előtt 10.000-től az időszámítás utáni 1492-ig tekinti át a szálláshely szolgáltatás ismert szakaszait és eseményeit.

1.1. Szálláshely szolgáltatás őskorban Vendégek Atyja, az egyik legrégibb ismert legenda. A „Vendégek Atyja” Ábrahám beceneve volt, mert nagy vendégszerető hírében állt. Szeretette megvendégelni az utazókat. Isten mindig küldött hozzá angyalokat, társaságnak, így soha nem evett egyedül.19 A legenda szerint egyszer három férfi jelent meg nála, Jahve két angyalával. A hebroni Mamre tölgyesénél táborozóknál, akiket a vendégek atyja megvendégelt. A melléklet képen Ábrahám látható Rembrandt képén.

Genesis, a közel-keleti kultúrában kulturális normának tekintették, hogy vigyázzanak az idegenekre és külföldiekre, akik köztük éltek. Ezek a normák tükröződnek sok bibliai parancsolatban és példákban. Talán a legextrémebb példa erre a Genesis. Lót vendégül lát angyalokat, akiről azt hiszi, hogy egyszerű vendégek, amikor a csőcselék megpróbálja bántani őket, Lót odáig elmegy, hogy saját lányait ajánlja fel a büntetésre, mondván: "Ne csinálj semmit, ezekkel az emberekkel, mert az én tetőm (házam) védelme alatt vannak."20 A kép Mózes szobrát mutatja, a római San Pietro in Vincolli templomban. I.e. 4000-Mezopotámia Bizonyított, hogy a sörfőzés, borkészítés és az elkészített italok értékesítése már a kereskedelmi vendéglátás első megjelenési formája volt. Nem csak saját használatra és a ház vendégeinek adtak az italokból, hanem pénzért adták. I.e. 2000 Egyiptom és a Nílus delta vidéke Virágzó cserekereskedelem generálta a szállásigényt megjelentek a karavánok elszállásolására kialakított szálláshelyek, a hol a kereskedők és a teherhordó állataik is biztonságban pihenhettek megfelelő ellátás igénybevétele mellett. A vendéglátás, ellátás és elszállásolás szervezettségének jó példái vannak Egyiptomból, például IE 2470-ben a Gizai piramisok építésénél mintegy 4.000 munkás dolgozott 15-20 évig.21 A munkások Egyiptom különböző városaiból voltak így ellátásuk és elszállásolásuk komoly szervezettséget jelentet akkor és mai is. 19

Abraham nickname was: "Father of guests" because he was so hospitable. Because of his great hospitality, God always sent him an angel to keep company with him, so that he would not have to sit and eat alone 20 (Mózes 19:08, NIV). 21 index.hu/.../kiszamitottak_a_gizai_nagy_piramis_epitese



14

1.2. Szálláshely szolgáltatás ókorban Vendéglátás Indiában India az egyik legősibb civilizáció a Földön, és mint minden kultúrának megvannak a saját kedvenc történetei, beleértve jó néhányat a vendéglátással kapcsolatban. Emberek megosztják szegényes falatjaikat a hívatlan vendéggel, feltételezve, hogy a vendég egy Isten álruhában, aki megjutalmazza a nagylelkűséget bőséggel. A melléket képen a kitálalt Kichdi 5. kép Kichdi látható. A legenda szerint, egy nő szeretettel főz Khichdi-t (rizses borsó ghee vajjal, általános pénteki étel a mai napig) mindenkinek, aki éhes, egy napon, amikor elfogyott az étel az utolsó személynek felkínálja saját részét az ételből. Isten álruhában volt az utolsó személy és önzetlenségéért megjutalmazza egy soha ki nem fogyó fazék Khichdi-vel. A legtöbb indiai felnőtt meghallgatta ezeket a történeteket gyerekkorában és hisz a "Atithi Devo Bhava„ filozófiában vagyis „Vendég az Isten”. Ebből ered az indiai megközelítés irgalom vendégek felé minden társadalmi helyzetben. A mellékelt kép a vendégtisztelet jelét mutatja, ahogy a mai napig 4. kép Vendég a dél-keleti kultúrában köszöntik a vendégeket. tisztelet

Görögök IE 2500 – IE 146 Üzletszerűen működő szállásszolgáltatást nyújtó létesítményt hozták létre. Négy szálláshelytípus jegyeztek fel a kutatók az ógörög kultúrában pandokeia (városban, átlagos szolgáltatást nyújtó) leonidario (városban, magas színvonalú) katagogia (forgalmas utak mellett, cégéres fogadó) lesché (szálloda elődje). Időszámítás előtt 2500-ban vagyunk 4500 évvel ezelőtt már megjelentek a kategorizálás és specializáció első jelei. A Pandokeia középkategóriás szálláshely, míg a Leondario felsőkategóriás 6. kép Homeros ie szálláshely és a motel elődje a Katagogia. Ebben az időszakban 700 évek írója relatíve alacsony technológiai színvonal mellett szálláshely-biztosításra Odusszeia - Ilias való összpontosítás és kevés kiegészítő szolgáltatás volt a jellemző. Ókori görög zarándokhelyek és olimpiák látogatottsága okán kialakultak a mai szálloda ősének tekinthető lesché, mint szálláshely szolgáltató létesítmény. Görögök és rómaiak Időszakában rendszer és filozófia alakult ki volt a vendéglátásra, ahol a vallásuk által voltak kötelesek az utasoknak az otthonaikba szállást adni az állampolgárok. Istenek is embereknek álcázták magukat a vallásban és sok mítosz hangsúlyozta, hogy legyenek udvarias vendéglátók és tegyék lehetővé az utasok számára az elszállásolást. Ebben az esetben, a vendéglátók istenekké lehettek. A sok Zeusz mondából egy szerint istenné lesz a vendéglátó, így a vendégszeretet gyakorlása Zeusz imádásnak kimutatása. Dr. Juhász László PhD


15

Görög vendégszeretet Megértését és fogalmát szemlélteti története Télemakhosz és Nestor legendája. Amikor Télemakhosz meglátogatta Nestort. Nestor megtudta, hogy a vendége a fia egyik régi bajtársa Odüsszeusz. Nestor üdvözli Télemakhoszt gazdagon, így bizonyítva kapcsolatát a vendégszeretethez. Hostis, "idegen" és hostire "kiegyenlíti" és hogy e két fogalom köti össze a vendéglátás fogalmát. (Nestor - King of Pylos). Később, Nestor egyik fia Télemakhoszhoz közel aludt, hogy vigyázzon, rá. Nestor szekeret és lovat adott Télemakhosz rendelkezésére, hogy eltudjon, utazni Pylos-on keresztül Sparta-ba 7. kép Nestor és minél gyorsabban, és fiát Pisistratus-t kérte fel, mint a kocsi-hajtót. Telamakhosz Ezek a példák az ókori görög vendégszeretetre, védelemre és útmutatásra a görög világból. A fenti történet jellemzi egy idegen vendéglátását, hogy a vendég érezze a gazda védelmét, gondoskodását és a végén az ő hosting (vendéglátója), irányítja és segíti őt a következő állomás felé.22 Homéroszi kor Vendéglátás Zeusz védelme alatt állt. Zeusz a legfőbb istenség volt a görög panteonban. Zeusznak tulajdonítható leírás, melynek címe "Xenios Zeusz" ("xenos" idegen), ebben kihangsúlyozták, hogy a vendéglátás nagy fontossággal bír. Például egy idegen haladt el egy görög ház mellett, a házban lakó család behívhatta őket. A vendégfogadó megmosta az idegen lábát, felajánlott neki ételt és bort, csak miután az utazó kényelembe volt akkor, lehetett megkérni, hogy mondja meg a nevét és utazásának okát és élményeit. Szent Kristóf a vállán vitte át a folyón gyermek Krisztust. Így vált ismertté, mint az utazók védőszentje. Azt is mondják, hogy megbízta a személyzetét a kunyhója közelébe fák virágozzanak, hozzanak gyümölcsöt élelemnek és adjanak árnyékot az utazóknak.23 A melléklet képen Tiziano képe szemlélteti a legendát. A Szent Kristóf a hajósok, utazók, tűzoltók védőszentje. Szent György, a brit lovag azt mondta, hogy megölte a sárkányt, hogy az út zavartalan és biztonságos legyen az utazók számára. Szent Benedek elkészítette a vendéglátás 9. kép Saint Christhofer szabályzását a középkorban és ez alapján a Tiziano festménye

gyarapodó monostorok támogatták a vendégszeretet. Szent Bernát Hospice ismert volt utazók védelmezéséről az Alpokban.

8. kép Szent György lovas szobra

22

A szállodavállalatok szállodái mai is alkalmazzák, hogy foglalások kezelnek a vendégek következő úti cél szállodájába, térítés és jutalékmentesen. 23 Legend has it that St. Christopher carried the Christ child across a river on his shoulders. He became known as the patron saint of travelers. He also is said to have thrust his staff into the ground near his hut, where it blossomed and bore fruit to provide food and shade for travelers.



16

Szent János 1119-ben megalapította a Knights Hospitallers, hogy törődjenek a német zarándokokkal és biztonságban kísérjék őket Palesztinában a keresztes hadjáratok során. A szervezetet értelmezhetjük, mint a „Vendéglátók Lovagrendje”. Római birodalom IE 300 – 476 Kikapcsolódást, pihenést, gyógyulást szolgáló gyógyfürdőhelyek a katonáknak és az őket kísérők nyújtott elszállásolást. Felismerték a termálvizek pozitív hatását, így a sebesült és fáradt katonák szívesen menetek ezekbe a fürdőkbe, Budapesten is voltak ilyen fürdők (Aquincum). A Római Birodalom Anglia közepétől Egyiptomig terjedt. A terület kiterjedtsége az utazások valamint az utazások közben a pihenés okán igen sok szálláshely szolgáltatási emlék maradt ebből a korból. A Rómába vezető utak mellett jelentős fogadós hálózatok kiépülése is megjelenik, minimális színvonal szerinti differenciált kínálatra rögzített szálláshelyi besorolást alkalmaznak, segítve a katonaság eligazodását a szálláshely igénybe vételkor. Virágzó szállásadó és vendéglátó tevékenység alakul ki. Hazai szálláshely emlékek a Római Birodalom idejéből származnak, mint Aquincum, Savaria, Gorsium, Sophiane. Utazás és a szállás körülményei Gyaloglás elterjedt utazási forma volt. Naponta 30 kilométer megtételével számoltak. Ennyi volt a légionárius előírt menetteljesítménye. Vendéglátás intézményei24 Mansió, fizetős szállások közül a legelterjedtebb fogadótípus volt. Mansiók általában emeletes épületek voltak. A földszinten volt az udvar, az istálló, a műhelyek, a konyha és az éttermi rész, az emeleten pedig a hálószobák. A mellékelt képen egy mansio látható. Az épület jobb oldalán látható a karám a lovaknak. Hospitium, jobb minőségű fogadónak jellemezték. Mutatio, egy kisebb és egyszerűbb változata a mansionak. Caupona silányabb minőségű fogadótípus Stabulum több kényelmet biztosított a városszéleken működött. Hasonlóan, mint a mansió a járművekről és az állatokról is gondoskodtak. Deversorium (ebben prostituáltak is a kínálat részét képezték). Taverna, étkezés céljára szolgáló létesítmény. Thermopolium, gyors-büfé volt, amelyben állva ettek. Popiba, a kocsma római megfelelője nem ritkán szerencsejátékkal. Látható, hogy már ebben a korban is egyértelmű a kategorizálás. Mansio ötcsillagos, Hospitium négycsillagos, Mutatio háromcsillagos és Caupona kétcsillagos szálláshely. A

24

Forrás: Sándor Tibor - Ókori utak - Ókori utazók



17

specializáció is jelen van már a katona és a római polgár tudta, hogy mikor és miért látogatja a különböző szálláshelyeket.

1.3. Szálláshely szolgáltatás középkorban Guiness Book of World Records nyilvántartása szerint a „Hoshi Ryokan” szálloda, Japán Komatsu megyéjében 717 óta szolgálja vendégeit. A szálloda specializációja „Hot Spring Hotel” termál-hotel. Közel 1300 év a vendégek szolgálatában. Hazai rekord 333 év (17702013) ez már az újkor végén nyitott, de ma is szállodaként üzemel. Középkor 476 - 1492 Újrainduló kereskedelem, de a „sötét” középkor jellemzője alapvetően a zarándokutak számának növekedése. Az utazások száma növekszik, és ez segíti a fogadók számának a növekedését és az igénybevételüket. Keresztes lovagok kora hazánkban is jellemző, mert tranzitútvonalban voltunk már akkor is. Ugyanakkor az utazások és zarándoklatok kockázattal jártak és hiányzott a biztonság. A korszakra általánosan is jellemző, de az utazásokban is megjelenik az erős megkülönböztetés a vagyon alapján. A magyar jobbágyság felszabadítására is csak az újkorban 1848 hatására 1853-ban került sor. Magyarország középkori vendéglátása Ez a korszak a hazai vendéglátás kezdete, mert az államalapítás a korszak harmadik harmadában volt. I. Szent István korában kezdődtek el hazánkban a zarándoklatok és utazások. Szent László 1096-ban apátságot alapított Somogyváron. Fogadósipar lassú kialakulása figyelhető meg a zarándoklatok hatására. Reneszánsz kor (1420-1540) Hospitallers lovagok vendégül látták Európában a zarándokokat, valamint Palesztinában. Martin Luther a Szent János lovagrendben 1521-ben részt vett a féregtelenítő diétában.

10. kép Saint Catherina Monostery


Mark Twain írta Aprószentek Atyáinak, akik külföldi kolostorokban tevékenykedtek. Megfogalmazza, hogy a zarándok pénz nélkül, legyen protestáns vagy katolikus, utazhat széltébenhosszában Palesztinában, de a sivatag közepén találjon egészséges élelmiszereket és tiszta ágyat minden este a kolostor épületeiben. Ilyen például a Szent Caterina monostor a Sinai hegy lábánál, 550ben épült a Világörökség tagja. I.1 Bevezetés a szállodák világába

18

A szerzetesek, lovagok, királyok, földesurak és építők valamint üzemeltetők erőfeszítései a kolostorokban és fogadókban alapozták meg a vendéglátás kialakulását hazánkban és a világban. A melléklet képen látható az Ispotályos (korházi menhely) Lovagrend Málta szigete, amit V. Károly Spanyol királytól kaptak és 1802-ben a britek űztek el onnan őket. Középkor jellemzői Tavernák ételt és italt biztosítottak az utasoknak (kocsma) Inns felajánlott éjszakai vendéglátást (szállást) Hospital gondoskodott a betegekről és sérültekről, mert a szerzetesek voltak az egyedüli orvosok a középkorban és kolostorok is nyitottak voltak mindenki számára.25

1.4. Szálláshely szolgáltatás az újkorban Újkor 1492 – 1789 Kezdetét tegyük Amerika felfedezésére (1492), vagy a hazai újkor kezdetét a mohácsi csata időpontjára 1526.08.29. A korszak kezdetén a lovas-postajáratok elterjednek. Ebben a korszakban a szálláshelyekről jellemzően fogadókból kitiltják a fegyvereket. XVI. Század (1500 évek) Fellendülő vendéglátás különösen népszerűek az üdülő-helyek és gyógyfürdőhelyek. A szálláshelyeken már a nem férőhelyeket, hanem kulccsal zárhatóan a szobákat adják ki. XIV. Lajos francia uralkodó idején (1600-as évek) „Hotel” Elterjedt a fényűző vendéglátás. Megjelenik a ma használatos hotel szó, erre a célra épült kastélyokat hotelnek nevezték.

A fogadósipar újkori elterjedése a postakocsi-forgalom megindulásától számítjuk. Fogadósipar fejlődése, főként a törökök által megszállt területeken fejlődött.

25

The efforts of individuals in their homes and monks in their monasteries grew into three distinct branches of the modern hospitality industry 1) Taverns provided food and drink for the traveler 2) Inns offered overnight hospitality, and 3) Hospitals cared for the ill and injured, because monks were the only physicians in the Middle Ages and monasteries were open to everyone. www.billiesilvey.com/history-of-hospitality



19

XVII század 1600-as évek Pestnek hét fogadója volt a lejegyzett adatok alapján. Mind a hétnek színösszetétel szerepelt a nevében, négy állathoz kötődött. A képen láthatóak az Arany Sas mai Semmelweis utcában és a Fekete Sas a mai Váci utcában közel a Szabadsághídhoz. Ismert és feljegyzett fogadók voltak még a Fehér Ló (Rákóczi út), a Fehér Ökör (Reáltanoda utca), az Arany Horgony (Városház utca), a Fehér Hajó és a Fehér Rózsa. Illetve a Két oroszlán (Kálvin tér), Öt pacsirta (Puskin utca), Vörös Ökör (Dohány utca).



20

2. Modernkor szállodái A turizmus fejlődését a közlekedés generálja, a közlekedési eszközök fejlődésével terjed ki a turizmus térben és időben. A napi harminc kilométeres gyaloglási normáktól elértünk a hangsebesség feletti gyorsaságra. A közlekedés lehetőségével terjed a turizmus elérhetősége távolságban és lakosság köreiben. Ez a fejlődés alapozta meg a szállodaipar fejlődését és ezért tekinti a szerző a szállodaipar kialakulásának a modernkor kezdetét. Modern kor 1789 – Modern kor kezdetét tekintik a francia forradalom időszakának. Elterjedtebb és a szállodaiparra jellemzőbb, ha az ipari forradalom (1769) kezdetét és kiterjedését (1850) tekintjük a modernkor kezdetének. Az ipari forradalom turizmusra és szállodaiparra nagy hatással lévő találmányai a gőzgép (1769 James Watt), gőzhajó (1807 Robert Fulton), gőzmozdony (1814 George Stephenson), telefon (1876 Alexander Graham Bell) és végül, de nem utolsó sorban és nem a teljesség lehetőségével a repülőgép (1903 Wright fivérek) valamint az autógyártás (1908 Ford T Modell). Ezek a találmányok egyfelől a közlekedést forradalmasították más felől az építkezési technológiát. Modern szállodaipar korszerűvé válásával lezárul a szállodaipar előtörténeti korszaka. Új szállásokra, szállodákra a modern felszerelés, a korszerű műszaki színvonallal jellemző. Az új technológiák ösztönzőleg hatnak a fogadók felújítására. Az épülő új szállodák fényűzőek, a modernkor minden technikai vívmányával felszereltek. Mai értelemben vett első szálloda XVII sz. London Covent Garden nyitott meg. A képen látható a londoni covent garden. Megindul a tömeges turizmus és a szállodaipar rohamos fejlődése. Manchester Liverpool vonatjáratán megindítják az első vonatjáratokat. Thomas Cook 1841 szervezett vonatkirándulásokat szervez, igaz csak 10 mérföldön, majd (1845) évben megalakul az utazási irodája. A hazai első iroda 1902-ben alakult meg az IBUSZ jogelődje volt. 1800-as végén már több emeletes és több szobás szállodák épültek már hazánkban is (1770 Tata) és (1873 Margit-sziget) ma is üzemelő szállodák akkor épültek. 1900-as években a gazdasági válság végén már megjelenik a Conrad Hilton (1893) vendéglátásban, majd (1919) első szállodája és az első Hilton (1925) nevű szálloda majd az (1943) első keleti parti szállodája New York-ban.26 Ritz Carlton Boston (1927) $15 dolláros szobaárral.27 John Williard Marriott 1900-ban született, első (1927) étterem, majd (1957) első 365 szobás szálloda Twin Bridge érdekessége a drive-in regsitration desk.28 Intercontinental is vendéglátással, sörözővel kezdett (1777), Anglia legnagyobb sörgyára

26

http://hiltonglobalmediacenter.com/index.cfm/page/29 http://corporate.ritzcarlton.com/en/About/OurHistory.htm 28 http://timeline.marriott.com/resource/OurHistory.pdf 27



21

lesz majd (1988) Holiday Innt megvásárolja és ezzel az Intercontinental márkanevet. Az Intercontinental Brand a PanAm alapítása volt első szállodája (1943) Belem Brazilia.29 XIX. század vége (1870 - ) Svájc, Olaszország, Németország, Olaszország, Franciaország és Ausztria meglévő szállodáinak többsége felépül. Magyarország is erőteljesen felzárkózott ebben az időszakban. Ezek a szállodák már a kor vagyonos polgárainak az igényeit elégítették ki, bár még nincs fürdőszoba a szobákban, sőt folyó hidegvíz sincs. Hilton szállodákban először 1927-ben volt folyó hidegvíz, igaz akkor már a közös tereket légkondicionálóval látták el.30 Modernkor szállodai Magyarországon Az 1867-es kiegyezés nagy lendületet adott az ország fejlődésének és ez hatással volt a turizmusra és a szállodaiparra is. A fellendülés egészen az első Világháborúig kitartott. A szállodák fejlődése hazánkban is követte a nemzetközi trendeket és az utazók leírása szerint is büszkék lehettek elődeink a szállodáikra. Ilyen például a ma is 11. kép Kristály Hotel 12. kép Kristály Hotel Tata 1770 Tata 2010 szállodaként üzemelő 1770-ben nyitott Kristály Hotel Tata. Időrendi sorrendben egy – egy kiemelt szálloda nyitási időpontja. Az egyik ismert szálloda a Magyar Király (1814). A Vadászkürt nyitása (1826). A hazai fejődést is elősegítette a közlekedés az első vonatjáratok elindulta az 1844-ben megindult a vasúthálózat kiépítése eredményeként. A nagyobb épületek és modern technológia alkalmazása miatt a szállodák már nem egy – egy tulajdonos (családi-szálloda) építette, hanem tulajdonosok fogtak össze az építkezésre, így 1868-ban megalakult az Első Magyar Szállodaépítő Rt.. Ezekben az időkben már a mai nézőpont szerint is nagy üzemméretű szállodák épültek. Ilyen például az 1872-ben épült első Duna-parti szálloda a Hungária. Budapest kialakulása 1873-ban, amikor egyesült Buda, Óbuda és Pest nyitott meg a ma is üzemelő Margitszigeti Grand Hotel. A mai Andrássy út 1870-1885 időszakban alakult ki. A Nagykörút 1872-1890 építési időszakában nyitottak a ma is ott lévő szállodák Royal, Béke. Korábbi nevén, a képen látható Britannia Hotel. Ebben az időszakban nyitottak a ma már 120 éves szállodák a körúton és Rákóczi úton, mint Nemzeti, Palace, Metropol, Park, Hungaria. A korai feljegyzések szerint már akkor felismerték a rendezvényszervezés és a turizmus harmonikus egymásra hatását és 1876-tól rendszeresen rendeztek Budapesti 29 30

http://www.ihgplc.com/index.asp?pageid=326 Az 1960-as évek közepe volt, amikor a szállodások büszkék voltak arra, hogy minden szoba fürdőszobás.



22

Ünnepi Játékokat vagy például évente Országos Ipari Kiállítást. Az egyik legnagyobb volumenű és sikeres kiállítás az ezer éves évfordulóra rendezett ünnepségsorozat volt. Azóta sem volt képest 114 éve 2010-hez viszonyítva Budapest vagy Magyarország egy nagy Globális Világrendezvénnyel hazánkra fordítani a világ figyelmét. 1896 Millenniumi Ünnepségek A rendezvénysorozat rendkívül nagy turisztikai esemény volt. A vendégek 60%-a külföldről érkezett. Megnyíltak a kor nagypolgári luxusigényeit kielégítő szállodák Budapesten Astoria, Britannia, Grand Hotel, Palace, Pannónia és Royal. A Gellért Szálloda építését elkezdték, de csak az I. Világháború után került átadásra. A Millenniumi Ünnepségek hatása vidéken is érezhető volt ekkor nyílt meg a szegedi Tisza-szálló és például a debreceni Aranybika Hotel.31

13. kép Előadás dia bemutatja a egykor.hu honlapról a kor jellemző szállodáit.

Az első Világháború után a Gellért Szálloda nyitása majd 1920-as évek elejére az elismertsége volt a fő esemény a szállodaiparban. A háború utáni újraszervezések után már az első világválsággal kellett szembe néznie a turizmusnak is. Az 1900-as évek elején elnyerte mai formáját a Hősök tere. Az 1930-as években épült meg a Tőzsde Palota, New York Palota, a Széchenyi Fürdő, a Gresham Palota.32 Ez a korszak alapvetően a lakóházak és lakossági területfejlesztésekre összpontosított.

31 32

Aranybika Hotel Debrecen száz egy néhány évig bírta 1881-től volt szálloda, de 1699 már fogadó volt. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_09/1998_09_755.pdf



23

3. Evolúciós fejlődés elmélete A korábbi fejezetekben olvasható volt, hogy a legnagyobb és a legismertebb szállodavállalatok33 is egy étteremmel (IHG, Hilton, Marriott), egy szállodával (Accor) és egy tőzsdei bejegyzéssel alapított Szálloda Névhasználati Rendszerrel (Wyndham).34 Minden globális és nemzetközi szállodavállalat a kialakulásakor egyszerű szervezet volt. A vezető öt szállodavállaltból három családi-vállalkozás és kettő társas vállalkozás. Az első szállodáik, így egyszerű szervezet volt és vagy családi-szálloda, vagy önálló-szálloda. A szállodák fejlődése sem különbözik a gazdálkodó szervezetek szerves „organikus” fejlődésétől. A szervezési és vezetési tudományok témakörébe tartozik a szervezetek fejlődésének vizsgálata. Egy kis kitérővel a szerző korábbi kutatási területeiből a szállodák, mint gazdálkodó szervezetek fejlődésével mutatja be a szálláshely szolgáltatásra jellemző tulajdonosi és üzemeltetési formák kialakulását. Egyszerű szervezet Minden vállalkozás kezdete egyszerű szervezet. A vállalkozók azért indítják el tevékenységüket, hogy a saját maguk és családjuk számára a megélhetést biztosítsák. Nagyon egyszerű piaci, emberi és gazdasági célok vannak jelen. Az egyszerű szervezet felépítése „lapos piramis”. Keresleti piac viszonyaiban stabilan fennmarad. Egyszerű és lapos a szervezeti felépítése. A mai napig meghatározó a piaci jelenlétük a világban, így Európában is. Magyarországon a szállodák háromnegyede ötvenszobásnál kisebb szálloda és csak egynegyedük tartózik szállodaláncokhoz. Az egyszerű szervezetekre jellemző az alacsony hitelképesség, a pénzeszköz hiány. Ugyanakkor jellemző a gyors piaci reagálás és például a résstratégia alkalmazása. Az egyszerű szervezetek kétharmada a megalakulás utáni harmadik évben már nincs a piacon. A fennmaradó és fejlődő egyszerű szervezetekből a szerves fejlődés során funkcionális bürokratikus szervezetekké fejlődnek. Funkcionális bürokrácia A szolgáltatás vagy a termelés volumenének kiterjesztésével valamint a stabilitás hatására kialakulnak a funkcionális szervezeti egységek az egyszerű szervezetekben és akkor már bürokratikus szervezetekké alakulnak. Ennek a fejlődési szakasznak is jellemzője a keresleti piac. Az egyedi szállodák nagyságának és a szállodaláncok kialakulásának hatására elkerülhetetlené válik a funkcionális bürokrácia megjelenése. Elsőként a több szállodát összefogó értékesítési szervezet alakul ki. Később az emberi erőforrás, majd az adminisztráció, a beszerzés és a karbantartás végül eluralkodik a funkcionális bürokrácia. A mai napig a legelterjedtebb szervezeti forma a funkcionális bürokrácia. A szerveztek többsége funkcionális bürokratikus szervezet. Válság hatására az egyszerű szervezet felé tendál a rendszer. Fejlődés esetében kialakul a divízió rendszerű szervezet.

33

Legnagyobb az IHG 620.000 szoba (4.200 szálloda), Wyndham 590.000 szoba (7.000 szálloda), Marriott 560.000 szoba (3.200 szálloda), Hilton 550.000 szoba (3.300 szálloda) és ötödik az Accor 479.000 szoba (3.900 szálloda). 34 Henry Silverman, a private equity investor created Hospitality Franchise Systems (HFS) in early 1990s. http://www.wyndhamworldwide.com/about-wyndham-worldwide/our-history



24

Divízionális szervezetek A divíziónális szervezetekre jellemző, hogy a telephelyek, a mi szektorunkban ezek a szállodák vagy több - kevesebb szállodák egysége, önálló gazdálkodási és döntési jogot kapnak. A bevétel, eredmény illetve költség központok alakulnak35 ki. Kialakulnak a szállodacsoportok ahol a szállodák hálózata már nem egységes sem névben, sem kategóriában, sem specializációban, sem megjelenésben. Viszont a szállodáikat egy közösségben tartja a tulajdon és az irányítás. Amennyiben a telephelyek mindegyke önálló jogi formában üzemel, illetve ha a cég több vállalatot irányít, vagy tulajdonol, akkor azt nevezzük holdingnak. A szállodacsoportok kialakulását részben a piaci lefedettség motiválta. A szálláshely piaci lefedettségét követte, a további diverzifikáció stratégia a turizmus lefedettsége. Így jelent meg az utazási irodák, az utaztatási és közlekedési cégek alakítása vagy felvásárlása esetleg stratégiai partnerként való együttműködési szerződéssel. Válság estében a bürokratikus szervezet felé tendál a divízió rendszerű szervezet. Adhocratikus szervezetek Teljesség igénye nélkül az egyszerű szervezetek fejlődés során adhokratikus szervezetté válnak, de csak adott tevékenységi körökben. Ilynek általában az oktatás, egészségügy vagy például a software fejlesztő és kutató, tanácsadó cégek. Válságban vagy egyszerű szervezetté alakulnak vissza vagy a bürokrácia megerősödik. Turizmusban és szállodaiparban nem jellemző szervezeti állapot.

35

Ezek a „Profit Centerek”, vagy „Cost Centerek.”



25

4. Szállodák állami irányítású fejlődési szakasza A világban és Európa sok országában a szervezetek szerves fejlődése megszakítás nélkül van jelen a modernkor, a vezetés tudomány kialakulásától. Magyarországon és KeletEurópa több országában, így Magyarországon is megszakadt a szervezetek szerves fejlődésének folyamatossága. A II. Világháború után Szovjetunió hatására és felügyeletével ezekben az országokban a szocialista államrendet alakították ki.

14. kép Hazai szállodaipar állami irányítású fejlődési szakasza 1950-1989. Szerző szerkesztése 2000.

A dia jól szemlélteti az állami irányítású fejlődési szakasz kiemelkedő lépcsőit. Ennek számunkra most fontos eleme, hogy nincs magántulajdon csak állami.36 Így nem épülhettek családi-szállodák és önálló-szállodák. A fejlesztés állami irányítású, az állam dönt minden fejlesztésről, ez olyan hatással van a szállodafejlesztésekre, hogy csak nagy üzemméretű 150 – 400 szobás szállodák épültek. Ezért hazai átlagos szállodai üzemmérete (60 szoba) kétszer nagyobb az európai átlagnál (30 szoba). Másik fontos elem, hogy a teljes fogalakoztatás mellett a dolgozók számára az állami vállalatok és intézmények biztosítottak nyaralási lehetőséget a saját vagy az ágazati szakszervezeti üdülőkben. Így a belföldi turizmus nem tudott szervesen fejlődni és ez hatással volt a turizmus centralizáltságára. A turisztikai célállomások szigetszerűen alakulta ki, a kialakított üdülő-helyekre és gyógy-helyekre építették az üdülőiket a vállalatok és intézmények. A belföldi turizmust a szociális-turizmus helyettesítette.

36

Egy – egy cipész, bőrdíszműves, kötödés, lángossütő, fagylaltárusítás lehetet magántulajdonban, de ezek is csak jellemzően 1968 „Új gazdasági mechanizmus” után. Idővel évről évre nőtt a lehetőség a magántulajdonú kisvállalkozások alakulására.



26

Az állami irányítású szakasz jellemzője a szakaszos, lépcsős építkezés. Amikor valami ok adódott akkor épült 5-10 szálloda, majd tíz évig nem vagy csak egy – egy szálloda épült. Az állami irányítás és az állami tulajdon jellemzője, hogy a szervezetek üzemeltetése során nem vagy csak nagyon kis mértékben foglakoznak az innovációval és fejlesztésekkel. A megtermelt eredmények felélte a rendszer vagy más területeken tartotta fontosnak a beruházásokat a szocialista állam. A vállaltok nem rendelkeztek teljes mértékben a megtermelt eredménnyel. A szerző röviden áttekinti az „Állami irányítású fejlődési szakasz” öt évtizedét.

4.1. Szállodafejlődés szakaszai az állami irányítású szakaszban 1945 A II. világháború alatt Budapest legtöbb szállodája elpusztul vagy megrongálódott. Budapest nagy része a bombázások és harcok miatt megsemmisült. 1948-1950 Megkezdődik a magyarországi termelő erőinek teljes államosítása. Ez vonatkozott a szállodákra, panziókra, fogadókra és minden vendéglátó üzletre, de a vasgyárakat és autógyárakat is államosították. A szállodavállalatok használati joggal rendelkeztek és ez alapján üzemeltetették a szállodákat és az éttermi egységeket. Először a Nemzeti, az Astoria, a Britannia, a Continental, és a Gellért szállodák kerülnek állami kézbe. majd fokozatosan minden szálláshely és vendéglátó üzlet. Megalakultak az első szállodai és éttermi állami vállalatok. A Magyar Szállodavállalat, Hungária Szálloda és Étterem Vállalat, majd a HungarHotels jogelődje, minden nagyobb szálloda az üzemeltetésébe került. A másik nagy állami vállalat az Éttermi és Büfé Vállalat volt. Az évek során, Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat, majd Pannonia Szállodavállalat és később Pannonia Hotels nevet vette fel. A kisebb és vidéki szállodákat és éttermeket megyei, míg Budapesten kerületi vendéglátó vállalatok vették át a volt tulajdonosoktól.37 1958 Az államigazgatási és belkereskedelemi vezetők részt vettek a Brüsszeli Világkiáltáson. Egyértelmű lett, hogy a turizmus, akkor még idegenforgalom néven fontos lehet a szocialista államnak. A külföldiek láthatják, hogy a szocializmus élhető. A devizabevételekre szüksége van az országnak, hatékony kitermelési mutatója volt a „láthatatlan exportnak” és végül hozzájárult a GDP-hez, valamint javította a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Feltehetően a sok pozitív benyomás hatására döntés született a turizmus dinamikus fejlesztésére. Még Brüsszelben megvásárolt az állam egy könnyűszerkezetes építési modult. Előre gyártott falelemből tetszőleges nagyságú és alakú „Motel” épületet lehetet belőle építeni. A turizmus, szállodaipar és vendéglátás egységesen 37

Még 1978-ban is a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán a vendéglátás gazdálkodás, vállalatgazdálkodás volt és nem éttermi vagy szállodai szintű gazdálkodás.



27

a belkereskedelmez tartozott. A tulajdonjog állami volt csak a használati jog került a szocialista vállalatokhoz. A tulajdonjog és használatának szétválasztása csak 1990-es évek elején került rendezésre, a privatizációval (Pannonia 1990).

1. ábra. Magyarországi kereslet és kínálat alakulása és a KVIK fejlődési szakaszai 1960-2011. Szerző szerkesztése 2012.

A hazai kereslet és kínálat alakulását jól szemlélteti a következő dia, két jól elhatárolható szakaszt különböztetünk meg. A keresleti és kínálati piac szakaszait. A keresleti piac 30 éves időszaka sok szakember életét „aranyozta be”. Pontosan mutatja a diagram a váltás évét, hogy 1990 évtől már a kínálat növekedése volt mindig magasabb a keresletnél. Ezt a versenyhátrányt nem volt képes ledolgozni a szállodaipar. A kínálati piac már 21 éve tartja magát. A kezdeti időszakban az 1990-es évek elején sok tulajdonos, szállodaigazgató, értékesítési igazgató nehezen kezelte a piac változását.

1960-as évek, az első fejlődési évtized Az első nagyobb változást a Brüsszelben rendezett Világkiállítás jelentette (1958). Ezen részt vettek a hazai belkereskedelem vezetői és képviselői és ekkor lett egyértelmű, hogy a turizmus38 fontos szektor lehet. A könnyűszerkezetes építészet „Motel” rendszer licencét megvásárolta az állam. A faelemekből építhető „Motel” szállodák egységesített bővíthető panel elemekből álltak. Ezekből épültek fel a motelek Balatonon (Siófok, Zamárdi, Szántod, Balaton-Mária, Tihany, Balatonföldvár) és a Velencei-tónál az agárdi motel. A turizmus fejlődésének hatására döntés született Siófokon a szállodasor (négy 138 szobás

38

Abban az időben és egészen 1990-ig az idegenforgalom volt a turizmus elfogadott megnevezése.



28

szállodaépület) és Balatonfüreden a Marina és Annabella valamint Aurora szállodák és a budapesti Intercontinental felépítésére. Ez nagymértékben növelte Budapest és Balaton megismerését az osztrák és német piacon. Az egyetlen utazási iroda az IBUSZ volt. Az IBUSZ bérleti szerződéssel rendelkezett a legtöbb balatoni szálloda szobáira. A sikeres program hatására a korábbi „Éttermi és Büfé Vállalat” is részesült a szállodafejlesztésekből és így az új neve Pannónia Szálloda és Éttermi Vállalat lett 1966-ban. Turizmus fejlesztésének fő okai a deviza illetve valuta bevételek növelése, a külkereskedelmi mérleg és exportjavítása valamint a szocialista rendszer életképességének bemutatása volt. Kereslet két évben is 1966-ban és ’69-ben növekedett megahatározóan 22 és 19 százalékkal. A tíz évből négyszer volt alacsonyabb a kereslet az előző évhez viszonyítva, de nem fordult negatív tartományba a csökkenés mértéke, egyszer sem. Keresletnövekedés ebben a dekádban átlagosan hét százalék volt. Kínálatnövekedés átlagosan öt százaléka, két százalékponttal alacsonyabb a keresletnövekedésnél. Ezzel biztosan tartotta a szállodaipar a keresleti piacot, sőt a második öt évben (1966-1970) a kereslet 41%-kal növekedett. Az okok az 1958 évi Brüsszelben tartott Világkiállításra39 vezethetők vissza, illetve az 1968 évi Újgazdasági Mechanizmus hatása nagymértékben segítette a nemzetközi nyitást.

1970-es évek fejlődési szakasza „Vadászati Világkiállítás” A második nagy fejlődési lépcső 1971-ben volt, amikor megrendezték a Vadászati Világkiállítást Budapesten illetve Magyarországon. Ezt megelőzően hat évig nem volt komolyabb szállodai fejlesztés. Ebben az évben nyitott majdnem az összes szocreál stílusban épült szálloda, Wien (Kelenföld), Volga (Ibis Váci út),40 Balatonon több szálloda, Keszthelyen, Hévízen, Visegrádon a Silvanus és Dobogókőn a Nimród szálloda. A Danubius Hotels szállodavállalat ebben az időszakban alakult a Thermal Margitsziget nyitásával együtt. Jellemző, hogy a köztes időszakokban nem épült szálloda hazánkban. Keresletnövekedés háromszor volt a 10% közelében vagy annál magasabban. Tíz év alatt egyszer volt 12%-os keresletnövekedés (1978) és kétszer 10%-os (1970 és 1974) években. A dekádban a kereslet átlagos növekedési üteme csökkent az előző időszakhoz képest három százalék ponttal, de így is elérte az átlagos 4%-ot. A tíz alatt hatszor csökkent előző évhez képest a kereslet és a növekedésüzeme háromszor volt negatív tartományban (1972, 1973, 1979) években. Legmagasabb csökkenés a dekádban -5% volt 1972. Egyértelműen az olajválság hatására. Volt a dekádban egyszer egy nagyobb növekedés 1978-ban 12%, aminek az okát a szerző az osztrák, finn, svéd és máltai vízum eltörlésével magyarázza. Ebben az évben vezették be az általános forgalmi adót, de ez nem indokol 12%-os vendégéjszaka növekedést. A 39

A szerző 1966-os években dolgozott abban a Gresham Kávéházban, ahol Világkiállításon kint volt Herendi porcelánborítású háromkaros kávéfőző gépet használtuk. 40 Negyvenegy év után, 2012 évben lebontásra került.



29

Vadászati Világkiállítás ellentmondásos, mert csak 2%-kal nőtt 1971-ben a kereslet, igaz előtte két évben 16%-kal illetve 10%-kal a keresletnövekedés. A Hilton nyitás évében a kereslet 7%-kal növekedett (1977). Kínálatalakulás, 1970-re a kínálat az utolsó három évben összesen 35%-kal növekedett, de a dekádban újabb kiemelkedő növekedés nem volt. Átlagosan 3% volt a kínálatnövekedés, 1977-ben a Hilton nyitás évében a növekedés 7% volt, különben minden évben egy – két százalék. A margitszigeti Termál Hotel 1979-ben nyitott meg.

2. ábra Magyarország kereslet és kínálat alakulása és szállodai tárgyak oktatói. Szerző szerkesztése 2012.

A dia egyértelműen rámutat a keresleti és kínálati piaci váltásának évére és a szállodai tantárgyak oktatóinak váltásaira.

1980-es évek harmadik fejlődési szakasz franchise korszak Keresletalakulás, a dia mutatja, hogy a dekádban két alkalommal volt kiemelkedő41 keresletnövekedés 1984-ben (10%) és 1987-ben (14%) (KSH 2011) az osztrákhitel szállodáinak piaci elismertsége és Budapest Világörökségi helyszíneinek elfogadása adták a lehetőséget a növekedésre. Ugyanakkor 1980-ban (-12%) és 1988-ban (-6%) volt a csökkenés. Az évtizedben az átlagos keresletnövekedés 3%-os volt. A harmadik nagy hullámra tíz évet kellett várni. 1982-re készültek el az Osztrák Hitel Program keretében megvalósult szállodai és turisztikai beruházások. Ausztria és Magyarország hitelszerződésének értelmében a stagnáló osztrák építőipari vállalatok, osztrák bankok 41

10% feletti a növekedés



30

hiteleiből Magyarországon építenek kizárólag turisztikai célú létesítményeket. A hitelt Magyarország vette fel és igen kedvező kamatozású hitel volt. Ekkor nyitott meg a Buda Penta Hotel franchise szerződéssel, ma Mercure Buda, az Atrium Hyatt Hotel franchise szerződéssel, osztott Malév – Pannonia tulajdonjoggal és Pannonia Hotels üzemeltetéssel, szálloda ma Sofitel42 nevet viseli. A Novotel Congress, Kongresszusi központ, a Forum Hotel, mai Intercontinental, a Ferihegyi repülőtér II. és több határátkelő például Hegyeshalom került megépítésre vagy felújításra. Kiemelkedő színvonalas és nagyléptékű fejlődési pontja volt ez a hazai turizmusnak és különösen a szállodaiparnak. Jól sikerült program volt nagymértékben hozzájárult a nemzeti turizmus fejlődéséhez és annak nemzetközi elismeréséhez. 1982-ben került több kiemelkedő márkanév hazánkba névhasználati szerződéssel, Hyatt, Novotel, Penta, Forum és a Ramada. A nemzetközi szállodaláncok a névhasználati szerződés keretein belül nem csak a hazai, hanem a nemzetközi elismertséget biztosították. Kínálatalakulása, ebben a korszakban 5%-os növekedés volt, egy nagyobb lépés volt, igaz a hazai szállodaipar újkori történetének legnagyobb lépése volt egyben. Az 1982 évi szállodanyitások 15%-kal növelték a kínálatot. Ezekben az években nagymértékben erősödött a hazai turizmus elismertsége, köszönhetően részben a franchise partnereknek.43 A versenyhátrány két százalékpontos ennyivel növekedett gyorsabban a kínálat a keresletnél. Ebben a dekádban már kismértékben mínusz két százalékponttal elkezdődött keresleti piac kínálati piaccá alakulása.

1990-es évek privatizáció és kínálati piac kialakulása A privatizációs időszak alatt a szállodacsoportok portfoliója nagyon letisztult a kisebb vidéki szállodákat hazai kisbefeketedőknek adta el a Magyar Állam nevében az Állami Vagyonügynökség. A vállalatok éttermeit az Első Privatizációs Tőrvény szerint értékesítették. Az akkori bérlőknek és szabadkasszás üzletvezetőknek elővásárlási joguk volt. Az állami tulajdonú szállodavállalatok külföldi tulajdonosoknak való értékesítése után a hazai szállodaipar újra az organikus fejlődés szakaszába lépett 1990-től. Keresletalakulása, a balkáni háború 1990 és 1991 években nyolc és öt, összesen 13 százalékkal csökkentette a keresletet.44 Ezt követően két meghatározó növekedés volt 1993 és 1994 években, mindkét évben 12% és 1996-ban egy átlagos növekedés 7%. Az évtized első éve hozta meg Magyarország szállodaiparának azt a piaci változást, amikor a keresletiből kínálati lett a piac. Kínálatalakulása, az első változás a kínálati oldal összetételét és számát változtatta meg. Vállalati és szakszervezeti üdülőket zártszálláshely szolgáltatásból átsorolták a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásba. Ez azt jelentette, hogy az addig csak vállalati dolgozókat vagy szakszervezeti tagokat fogadó üdülők kereskedelmi szállodaként 42

Azóta már volt Sofitel Budapest Dorottya, majd Sofitel Budapest Chain Bridge Például Novotel, Hyatt, Penta, Forum 44 Az öt évvel korábbi 1986 évi szintre csökkent 7.100.000 vendégéjszakára. 43



31

üzemeltek, úgy hogy az első időszakban, a vállalatok és szakszervezetek üzemeltetési költségtérítést adtak a szállodáiknak. Részlegesen és elvétve, de még napjainkban is előfordul ez a gyakorlat. Főleg kiemelt üdülő körzetekben lévő vállalati és szakszervezeti üdülők átsorolása ebben az évtizedben megnövelte a kínálatot. A kínálatnövekedés 199394-95 években összesen 39% volt. Az elmúlt ötven évben évente átlagosan 14 szállodát nyitottak meg. Az állami irányítású szakaszban 1960-1989 évente három szálloda nyitott. A rendszerváltás első öt évben 1990-1995 évente átlagosan 48 szállodakerült regisztrálása. Az elmúlt tíz évben átlagosan 12 szálloda nyílt meg. A számok érzékeltetik a piaci változás intenzitását a ’90-es évek elején. A piacváltozást erősítette, hogy a volt szocialista országok igen nagyszámú csoportos utazásainak elmaradása is. E kettő környezeti tényező változása értékelte fel a piaci-gazdálkodás jelentőségét hazánkban. Az 1990-es évek elején a szerző által vizsgált turisztikai cégek még az eredményességet tartották a legfőbb sikerüknek és céljuknak. A stratégiai gondolkodás még nem jelnet a vállalatok életében. A dia mutatja, hogy egyes dekádokban mekkora volt a szállodaipar piaci előnye vagy hátránya. Két dekádban, 1980-as években (-2), de valóban az 1990-es (-4) években alakult ki a piaci versenyhátrány, melynek két oka a szakszervezeti üdülők átsorolása és a keleti piac elvesztése volt.

3. ábra. Szállodaipar piac előnyős és piac hátrányos dekádja 1960-2011 Szerző szerkesztése 2012

2000-es évek Keresletalakulás, biztató kezdet, de ebben az évtizedben nem volt egyetlen évben tíz százalék feletti a növekedés. Az európai unióhoz csatlakozás évében (2004) +8% volt és a légtér liberalizáció évében (2005) újabb +8% növekedést volt a vendégéjszakák számában.



32

Ez volt a biztató kezdet. Keresletcsökkenés csak 2009 évben volt -8%, a „válság”45 hatására. A dekádban az átlagos keresletnövekedés két százalék volt. Az öt dekádból a legalacsonyabb, lásd az 5. számú dián. Kínálatalakulás, a szerves piaci fejlődés hatására a kínálat kiegyensúlyozottan növekedett átlagosan egy százalékkal, évente 17 szállodanyitással. Ebben a dekádban javult a piaci versenyhelyzet egy százalékponttal. Utoljára hatvanas években volt két százalékpontos a piaci előny és a hetvenes években egy százalékpont. Hazai szállodaipar piaci egyensúlya, ötvenkét év távlatában (1960-2011) közel kiegyenlített (0,48 százalékpont). A keresletnövekedés (121,1%) és kínálatnövekedésben (96,6%), természetesen vannak kiemelkedő növekedési és csökkenési szakaszok. Az egyensúlyt keresleti oldalról javították a ’60-as és ’70-es évek és rontották a ’80-as és főleg a ’90-es évek. Tíz százalékot meghaladó keresletcsökkenés, 1980-ban (-12%) és a 1990-91 években volt (-13%), de ekkor nem voltak szállodai csődeljárások. Kisebb (-5%-os) volt 1972-ben és (6%-os) csökkenés volt 1988-ban. Harmadik nagyobb csökkenés a „pénzügyi válság” időszakában elérte a mínusz nyolc, azaz -8 százalékot és ezt a csökkenést a szállodák tulajdonosai nem tudták kezelni a gazdaságpolitika és banki hozzáállás hatásai miatt és így több szálloda a bank tulajdonába került. (Dr. Juhász 2009) Esély van arra, hogy az 1990-ben kialakult kínálati piac lassan áll vissza egyensúlyba. Ezt a piaci folyamatot erősítheti a Hotelstars minősítés (Hotelstars 2012) és a kötelező Kereskedelmi Kamarai tagság összefogva a Fogyasztóvédelmi Felügyelettel. A szerző előrejelzése szerint a kereslet alakulása megmaradt az átlagos évi 4%-os szinten, de a szállodai kínálat az átrendeződési időszakban csökkeni fog két év alatt legalább 10%-kal.46

45

A 2008 évben a kereslet stagnált (0%), 2009 évi csökkenés 9% volt, 2010-ben 6% növekedés volt. A balkáni háború két éveiben (1990-91) a csökkenés szintén 13% volt és 1980-ban is 12% volt a csökkenés ez volt a legnagyobb éves keresletcsökkenés közel sem volt akkora negatív hatása, mint az 2009 évi -8%-os csökkenésnek. 46 Ez a fejezet tartalmaz részleteket a szerző 2012 évi Tudomány Ünnepe Konferencián megtartott előadásából annak szakcikkéből. Dr. Juhász László PhD Múlt a jövőben Múlt a jövőben – Szállodaipar, szállodaoktatás fejlődése és szerepe a felsőoktatásban 2012. Budapest http://www.hotel2022.hu/publikaciok/szerzo-publikacioi



33

5. Magyarország második evolúciós szálloda fejlődési szakasza Második szerves szervezetfejlődés szakasz 1989 A rendszerváltás előtti évek nagy gazdasági lépése volt a Gazdasági Tőrvény 1988 elfogadása. Az addig csak állami vállalatok, szövetkezetek, gazdasági munkaközösségek helyett és mellett tőrvényei szabályozás történt a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok és például a közös vállalatok alapítására és működtetésére. Ez kinyitotta a lehetőséget és megkezdődött a „spontán privatizáció” korszaka, amit az első privatizációs tőrvény és szakasz követett és végül a privatizációs tőrvény és a „Privatizáció” korszaka zárt le, de akkor már 1990-es évek közepe volt.47

47

Szerző az egyik szállodavállalatnál Privatizációs Manager beosztásban személyesen részt vett az állami vállalatok részvénytársasággá alakításában és a részvények kibocsátásában és akvizíciójában



34

15. kép. Kiemelés Magyarország modern kori szállodáiból. Forrás: Szállodai honlapok szerző szerkesztése 2012.

A dia szemléltet nyolc hazai szállodát van benne önálló-szálloda, szálloda-lánchoz tartózó és szállodacsoporthoz tartozó szálloda.

5.1. Szállodavállalatok A rendszerváltás utáni években megjelentek a nemzetközi szállodavállalatok hazánkban, de főleg Budapesten. Kempinski (1192), Mariott, Meridien (2006), NH, Park Inn, Holiday Inn. A korábbi nagy magyar szállodai cégek is jelen vannak a piacon a Danubius Hotels, az Accor-Pannonia és rendszerváltás után alakult korábban szakszervezeti szállodákat üzemeletető Hungest. Fizetővendéglátásból és Hostelek üzemeltetésből kifejlődött a Mellow Mood szállodacsoport. Rendre nyílnak családi-szállodák és önálló-szállodák, de a piacon jelen vannak önálló-szállodák privatizációs programból. Abbázia Hotel Csoport már hat club szállodát üzemeltet és a két hotel viseli már a Zara nevet.



35

5.2 Hazai szállodaipar kínálata48 2012-ben az oroszországi vendégéjszakák száma nőtt a legnagyobb mértékben (+138.575), de nehezen döntöttek Budapest (+62.459) és Balaton (+60.812). Budapesten az olaszok (+95.870) és az angolok (+66.296) növelték legnagyobb mértékben a vendégéjszakák számát, az oroszok lettek a harmadikak. Az olasz vendégéjszakák növekedése több mint négy átlagos magyarországi szálloda fenntarthatóságát biztosította. Budapesti szállodák 2012 évben a legnagyobb 95.870 vendégéjszaka növekedést (22%) az olasz turistáknak köszönhetik. A 21%-os általános forgalmi adó országából érkező olasz turisták Budapesten töltik vendégéjszakák 87%-át és az összes vendégéjszaka 94%-ában szállodai szobákban alszanak. Az orosz turisták (RUS 18% VAT) 40%-kal növelték jelenlétüket a balatoni és 23%-kal a budapesti piacon. Budapest kiemelkedően magas tíz százalékkal növekedett (8.166.900), míg Magyarországon stagnált a vendégéjszakák (21.608.726) számának növekedése. A külföldi vendégéjszakák száma dinamikusan nőtt Budapesten +13%, ugyanakkor az országban 9%os volt a növekedés. A belföldi vendégéjszakák száma csak kis mértékben egy százalékkal növekedett. Magyarországi 50%-os és a budapesti igen alacsony 20%-os részarány további két százalékponttal csökkent. Nehezen találja meg a turisztikai szakma azt a kínálatot és lehetőséget, ami a nehéz gazdasági helyzetben a belföldi turizmust fellendítené. Budapest ugyanakkor sikeres a BRIC piac meghódításában a teljes kereslet hat százaléka ezekről a területekről érkezik a korábbi évek öt százalékos részarányához képest a volumennövekedés 34%-os. Budapest piaci pozícióját nagymértékben rontotta a tízezer vendégéjszakákkal csökkenő francia (-5%) és görög (-11%) piac, valamint országonként háromezer vendégéjszaka csökkenést okozó Szlovénia (-12%) és Ciprus (-30%). Magyarország legnagyobb vendégéjszaka szám csökkenéseit a budapesti hatáson túl Ausztria (-10.524), Dánia (-4.398) és Svájc (-3.191) okozta. Érdekes, hogy Ausztria (+2%) és Dánia (+3%) Budapesten több vendégéjszakát jelentett, mint tavaly. Svájc a budapesti piacon stagnál -208 vendégéjszaka növekedéssel. Szállásdíjak Budapesten és országosan is nyolc százalékkal növekedtek, hat százalékos fogyasztói árindex és hat százalék élelmiszer, hét százalék energia és 14% ital infláció és várhatóan kétszázalékos EUR árfolyamváltozás mellett.

48

Dr. Juhász László 2012. Magyarországi szállodák piaci értékelése 2012. Budapest, www.hotel202.hu



36

6. Virtuális szálloda témaköre Az elméletet, a gyakorlati alkalmazás lehetőségében igyekszik, megjeleníti a szerző. Ennek módszere, hogy egy virtuális szálloda példáján keresztül bemutatva érzékelteti az elméletet. 6.1. Első feladat Feladat meghatározni, kijelölni a felelős vezetőket és munkaköri feladataikat. A szálloda neve Virtuális Szálloda. Vezető munkatársai Hotel Manager, Sales Manager, Room Division Manager Front Office Manager, Executive Housekeeper, Food and Beverage Manager, Maintenance Manager, Chief Account, + Recreation Manager Bankett Manager Spa Manager Wellness Manager Sport Manager Termál Manager Minden vezető beosztás kijelölésénél az elvégzendő feladatokat és a kijelölt vezető személyiségét ajánlott figyelembe venni.



37

7. Ellenőrző kérdések Szállodavezetés ellenőrző kérdései 1. Ismertesse, az őskori és ókori szálláshelyek jellemzőit és típusait, legendáit 2. Ismertesse, a középkori és újkori szálláshelyek jellemzőit és típusait, legendáit 3. Ismertesse, a modernkori szálláshelyek kialakulását és szállodáit 4. Ismertesse, a szerves szervezetfejlődés elméleti alapjait 5. Ismertesse, a hazai állami irányítású fejlődési szakasz küszöbjeit 6. Ismertesse, a szállodaipar jelenlegi piaci helyzetét, fejlődési trendjeit



38

Összefoglaló A felgyorsult élet, a kisebb lakhelyek, lakások és az alkalmazottak hiánya megnehezítheti a kiterjedt vendéglátás gyakorlását, de nyitott szívekre és ajtókra nagyobb szükség van, mint valaha. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy vendégeink használják otthonunk üdvözlő szőnyegét,49 amikor csak lehetőségünk van rá.

Ajánlás A fejezet kiemelt ajánlásai a szakirodalmi publikációkhoz - Hazai középkor és korai modernkor részletesebb feltárása - A szállodaipar piaci értékelésének minél több szempontú rendszeres értékelése

Budapest, 1966. szeptember 1 - 2011. május

49

Ajtó előtti belépő szőnyeg, ma már inkább lábtörlő az általános megnevezése.



39

Szójegyzék A szójegyzék az előfordulások sorrendjében kerülnek ismertetésre. I. Bevezetés a szállodák világába Szálláshelyek jogi csoportosítása a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a szálláshely típusok lehetnek Szálloda, Panzió, Üdülőház, Kemping, Közösségi szálláshely, Egyéb szálláshely. Szálloda, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy Ógörög kultúra ismert szálláshelytípusai, Pandokeia (városban, átlagos szolgáltatást nyújt), Leonidario (városban, magas színvonal), Katagogia (forgalmas utak mellett, cégéres fogadó), Lesché (szálloda elődje). Római kor vendéglátás intézményei,50 Mansió, Hospitium, Mutatio, Caupona, Stabulum, Deversorium, Taverna, Thermopolium, Popiba.



40

Referencia lista 54/2003 kormányrendelet 239/ 2009 kormányrendelet www.itthonotthonvankartya.hu http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-csaszarsag-valsaga-es-a-romaibirodalom-bukasa.html.eoldal.hu › Az ókori Róma http://tortenelemklub.com/koezepkor/erett-koezepkor/174-templomos-lovagok Mózes 19:08, NIV Index.hu/.../kiszamitottak_a_gizai_nagy_piramis_epitese Sándor Tibor - Ókori utak - Ókori utazók http://hiltonglobalmediacenter.com/index.cfm/page/29 http://corporate.ritzcarlton.com/en/About/OurHistory.htm http://timeline.marriott.com/resource/OurHistory.pdf http://www.ihgplc.com/index.asp?pageid=326 http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_09/1998_09_755.pdf Dr. Juhász László 2012. Magyarországi szállodák piaci értékelése 2012. Budapest, www.hotel202.hu 2012 évi Tudomány Ünnepe Konferencia, Dr. Juhász László PhD Múlt a jövőben Múlt a jövőben – Szállodaipar, szállodaoktatás fejlődése és szerepe a felsőoktatásban 2012. Budapest, http://www.hotel2022.hu/publikaciok/szerzo-publikacioi Henry Silverman, a private equity investor created Hospitality Franchise Systems (HFS) in early 1990s. http://www.wyndhamworldwide.com/about-wyndham-worldwide/ourhistory

Budapest, 1966. szeptember 1 – 2010. május



I.1. Szállodaipar és története. Dr. Juhász László PhD. I.1 Bevezetés a szállodák világába

Recommend Documents