I1 lmll lij

BÁRDOS FERENC

BAJAI HARANCOK Barangolósok

o

vóros múlfjóban

A tönénelem közkincs, tehát mindenkié. Ha nem emberekhez szól, akkor nem tanják maguké­ nak sem. Hogy alakítható módon mindenkié legyen ( lehessen ), fel kell támasztani belőle a személyes élményeket, amelyek mint kordokumentumok, gyakran kiválóak, és többet árulnak el valamely korszakról, mint számos levéltári adat. Nemeskürty

István

11111 11 I1�lmll�lIJ�1111 11 1 1 \.\\�NF01J Ii: IADÖ 1990

Ady Endre Wroei KOnyvtllr Baja

Je1i8e

Duna gyönygye, Baja város Híred-neved Messze szaljon! Termő földek, zúgó gyárak, Munkás kezek nyomán támadt Alkotások, hősi vágyak Színesítsék álmod! Építsd a jövőd! Építsd a jövőd! . Kísérje szerencse Erős akarásod! BF.

Bajai farsangolások Egy eltűnt bajai tér emléke Adalékok a bajai nyomdák történetéhez B a j a !.. D u n. a ! . Árvizek

Üdvözlet az olvasónak

..

Dunatáji legenda BIrinyi József : Nyaralás a bajai Dunaparton Bajai horgászok VIzimalmok zakatoltak VIzimolnár versek, nóták Vizi molnár időjóslások Krlkovszky Vince : Öreg fúró Honnan ered a Súgóvica elnevezés? Súgó víz + Súgó Vica balladája+ Goór Imre : Súgó Vica Híres-neves bajaiak

Egy elfelejtett bajai lángész Petőfi Sándor Kllegl Józsefről A világot járt Jelky András nyomában Különös végzet Jelky András körül Emlékezés Tóth Kálmán költőre Tóth Kálmán költő szobra Öreg cigány a szobor alatt Tóth Kálmán Bolond Mlska c. élclapjáról Türr István altábornagy, a marsalal hős Bajai ujsághír Türr István haláláról és temetéséről 11 9081 Türr István emléke Baján BIrinyi József : Dunaparti emlékműnél . , . miniszter Mészáros Lázár az első magyar honvedelml Honi gyökérből nőtt magyar szívű német költő Egy régi bajai korhely Bajai földink II. Menelik négus csal�djában Herr György és a bajai d�lkultura Mérei Sándor: Tordai Anyos Tordai Ányos: Az édesanya fiaihoz Függelék

Nevezetes évfordulók a város történetében Tárgyi és írásos emlékek Baja 1 9. századi történetéhez Jelentősebb műemlékek, ilyen jellegű épületek Ötven kérdés Baja múltjából Ajánlott - Ismeret erősítő - irodalom 6

A múltba egyre többet tekintő, egyúttal a jövőt is kiváncsian kutató je­ lenkori magyar - magát annak érző - állampolgár, vajon mit tehet hasz­ nosabbat, szebbet és üdvösebbet nemzetéért, benne a szűkebb pátriájá ­ ért? Úgy vélem, legalább ennyit: Rongyolt lélekkel tépelődve, emészt ve " magát népe-hazája "állapotján , a gazzal, bojtorjánnal benőtt ősi-bevá lt irányutakon barangolva keresi, kutatja a tüske és csapdamentes ösvénye ­ ket. Ha rájuk talál, - maga körül világltó lángot élesztve - azokon jár, s tisztult lélekkel párosult új arculatú hazát, benne a maga számára biztos, békés otthont épit. Mi, mai bajalak a déli végek e gazdag szögletén, ahová száz láthatatlan szállal húz-vonz-köt a jelen, itt e bácskai honi tájon fakadt emlékforrások ból táplálkozva, e teremtő-alkotó gátakon éljünk, alkossunk, az utód nem­ zedékünk számára is itt alapozzunk biztos jövőt ! Amikor kellő történelmi adat és alkalmas emlékanyag birtokában köny­ vem megirásához fogtam, kettős cél lebegett előttem. Egyrészt mivel gondolataimnak, szavaimnak csak Baja lehet igazi értelme, s mi több: jö­ vőt ép/tő, lelkesítő támasza - a városban született, benne élő bajaíakn ak, és az ide települteknek segitségére lenni abban, hogy igaz patríóták ká váljanak. Mivel számukra írt - igényeiket kielégitő, adalékokban kellően gaz­ dag, emellett közérthető, olvasmányos, ha úgy te'ttszik; érdekes -szines al­ kotás még nem áll rendelkezésükre - nekik, hiányt pótolóan , ilyet kézbe adni. Ezen-felül a közeli és távoli jövőben jelentkező túristákra is gondolnom kellett: változatos, áttekinthető tájékoztatóval megismertetni a régi város sajátosan ,,bácskais " arculatát, annak némi romantikát is sugárzó zártsá­ gát, szokásait, nemkülönben a Dunához kapcsolódó páratlan ./ürd6para­ dicsomi" jellegét. Ezek ismeretében és a város falai között töltött napok­ hetek jóleső érzéseket tápláló emlékeivel, ők szét viszik hirünket szerte az országban, s túl a határainkon . Olyan könyvet vesz kézbe a nyájas olvasó, melynek minden szava-sor a Bajáról szól, itt kapható és a jóféle ízek mellett, amúgy igazán csak itt él­ vezhető. Műfaját tekintve nem történelmi szakmű, ennél jóval könnyede bb, népszerűsltó stílusban Irt, érdekességsor, - amolyan kavalkád - rég esett történések változatos forgataga, amelyben megférnek egymás mel­ lett a múltakat tudományosan igazoló szakelmék megállapftásai és az ér­ zelmekre is ható közkincs-ismeretek, a Ilraisággal felidézett élmények. Ezeket a város kanyargós dűlőútjain barangolva, mint illatos vadvirágo-

7

kat gyűjtögettem csokorba, raktároztam agyamba és szívembe, kapcsol­ tam gyűlő ismereteim sorába. Anyagom átértékelése után a kezdéshez és a folyamatos munkához azon tények tudata adott erőt,- és hozzá kitartást - hogy ebben a kavar­ gó, felbolydult világunkban a város múltjából- annak tárgyaiból, emléke­ iból - rohanvást megy feledésbe sokminden, ami érték; és ami az aggo­ dalmat tetézi: e múltbanézést önzetlenül "örömáldozattal" szolgáló hagyo­ mányőrzők tábora is egyre ritkul, vagy remény nélkül veszti hitét. Jelen munkámban szólni kívánok a távolabbi évek helyi olvasóihoz is, hogy belőle erőt merítve szívük mélyébe zárják a régi várost, büszkék le­ gyenek rá, hogy benne élhetnek, járhatnak-kelhetnek a patinás girbegur­ ba utcáin, lakhatják virágosudvaros házait, érzékelhetik a múltból vissza­ vissza integető emlékeket:" ... itt mi volt régen, mi van most ... ez az utca­ szöglet ilyen volt "akkor " , milyen ma ... erre járt szerelmesen ábrándozva a város híres költőfia Tóth Kálmán ... innen indult el hét világrészt látni a sza­ bólegény Jelky András, de még a hős marsalai tábornok, Türr István is hó­ rihorgas lakatosinas korában, hogy aztán a császári családból származó feleségével dicsőséggel térjen vissza ... a Súgovica-partnak erről a pont­ járól... nem, kicsit arrébbról! Igen, innen volt látható sokszáznyi lampionos csónak közeledése a sötét víz hátán "Jánoska úsztatás " -kor ... szürke hét­ köznapokon ezen a helyen ődöngtek munkára várva a hajóvontatór-akodó munkások ... Mindezek és számtalan más apró emlék felidézésével is segíteni, erős­ blteni igyekszem a jövő bajai olvasónemzedék lelkében az ,Jtthon va­ " gyok érzését, az itthont, ahol az erdős táj fái, vadvizei... a tű, minden kis rög... az arcok ... a szemek ... a mozdulatok ... a szomszédok és az utcai járó­ kelők mind-mind ismerősök, ahol apró-cseprő gondjában van kihez szól­ ni, ahol ki-ki mindent magáénak érezhet, mert az bajai" A városházát, " amúgy mindenesfül, hol minden helyi polgári az ügyes-bajos dolgait inté­ zik, a város szívét, az annyi nevet viselt egykori Fő-teret, ahonnan párat­ lan kilátás nyílik a mélyben oválisan terülő Súgovicára, a ligetes Petőfi - és Nagypandur-szigetre, a csendes méltósággal hömpölygő Dunára, ... a nagy vizen túli hosszú csíkban nyúló erdőre, fölötte messze a dunántúli he­ gyekre... A távoli látvány bűvöletéből visszatérve, közelében láthatja a so­ hasem szűnő üzleti zsongásban élő Belvárost ... a plébánia épület homlok­ " zatán a nagy tűzvész megrázó emlékét idéző "évszámos verset ( chronos­ " -diákok zajos kiözönlését tanítás után ... - a Ference­ tichont ) ... a "Bélás sek klastroma mögött - a derékbaszelt Dérikertet a magasba nyúló Hősi Emlékművel... innen a bő percnyi idővel elérhető Rókus utcát - az egyedi vadgesztenyés fasorával-, annak távoli végében a magas dombra épült Kálvária kápolnát. E pontról már elég egy gyors körültekintés és szemlen­ cséjébe gyűjtheti a teljes várospanorámát, amint délidőre forduló fényé­ vel glóriát borít fölé a Nap ... E kép hangulatában hallhatja, hogy a város öt templomtornya egyikében /talán éppen a Fölvégen/, ebédhez szólítva­ és Hunyadi János dicső nándorfehérvári győzelmét is hirdetve,- sorra megkondulnak a harango k: kezdi az egyik, átveszi a másik, szemhunyás­ nyi idő alatt bekapcsolódik a többi, így együtt mindig egy nagy, szent cél "

8

érdekében. Hogy mi ez a cél ? fi int egykor, a régmú lt századok mélyén '!1 valahol az elsőre véstek fel az OSI kezek: ,,vivos voco mortu os plango ful­ g ,!r� fr�ngo. " I,Az élőket hívogatom, a holtakat elsíra / om, a viharokat �eg. torom. / *

Ha a baja! hara�g?k hol tompán zúgó, hol gyászosan bongó, hol magasztosan zenfJo ?angjalt hallom, agyam - párban a szívem mel - a múltakba kalandozIk, es a messze hangzó, visszaszálló dallamemlékek mesélnek . nek�m. Hangjukban a "Mi történt ?" Hogy történ " t ? - kérdések kelnek élet­ " re es a tL!datom mélyéből régtől raktározott gondolatok, érzések törnek . e,�ő. Egy IdeIg lebegnek bennem, mígnem a jelen valóságai vissza terelik ujabb harangszóba , újabb ú/�dézésre; azokr a a színes-érdekes, válto­ r: '!I zatok an gazdag torteneImI idokre, a benne élt alkotó-teremtő emberek­ re, akl a várost gykor oly nevessé, naggyá f! tették, hogy az országszerte . megsuvege/ "Kls-Pest " büszke rangot érdem elte ki. A bajai haran gok nemcsa a fenyes eseményekben gazdag múltra emlékeztetnek. Beszé l­ : . nek a mmdenko" el n em erének aZ egykori közösségi örömökről és bá­ j :! . nato'!!ÓI, a szemelyuket, korny , ezetí elefük et ért bajokról és gyászos tra­ gédla ról. Ezek mellett a remény csíráit elhulla tó vigaszt is ültetnek a lel­ . kek e. "Mmden nyavalyából, bánatból és szenv edésből, még a halálközelbőI ls fakadhat felmagasztosuló megnyugv ás ."

� �

�

�

�

�

�

*

.. A haran ok szava lehet még riaszt p ó, egybeterelő jel is odaadó lelkes ossze ?gfis:a egYf1t gondotásra, gyors csele kvésre, jöv6építésr : álmo­ � ka t szovo hJ! eledesere .

�

�

�

*

:

M t e város

ért lelkesülő egyszerű honpolgár, azt szeretném, ha ezen �zer ny I.fJy'ekeze tem, a ,,��jai harangok" üzenet-hangjai eljutnának min-

, en csaladI otthonba: bajaI sZIve ket dobogtatni, fel-fel lobbanó patriótai lángokat éleszteni. 1 990. év nyarán a szerző

cl

A

város címere

Ádám Éva mellett paradicsomi anyaszülten amint a Duna éppen a lábukhoz tekereg Hallom hogy suhog a víz akár a szőke barka amivel Igazságos Mátyás ütötte a lovát amikor erre járt vadászni... A mezőn legelő egykedvű birkanyáj kolomp és harangszó és beljebb a város szélénél kicsi boltok: paprikamalom vízimalom és vízimolnár gyönyörű lánya akiért eljöttek a betyárok a távoli Tiszától .. .Ilyen volt a történelem koloncos ostora s most mire emlékezhetsz a négyemeletnyi betonszobában ? Cigarettázol az utcán Hangos dudaszóval hív munkába a gépgyár a szövőgyár míg a halvány hajnali fényben autók és motorok II

bábeli zenéje harsog végig az utcákon S a város ahol élsz mozdul a csillagos ég alatt Házak és üzletek utcák és terek nőnek köréd hol esténként Ádám és Éva fogja egymás kezét lázasan szőve álmaikat a jövőről sok hasonló Ádám és Éva közt Esnagy József 1982.

12

BAJA

8ZEQETETE

Baja szeretete

A második világháború után, a húszas évekhez hasonlóan, Baján ismét ma­ gasra nőtt a bevándoroltak száma. Ez a jelenség politikai és gazdasági változá­ sokból természetszerűen következő folyamat volt. Az új lakók magukkal hoz­ ták szülőhelyük vagy előbbi lakóhelyük iránt érzett, bennük ott kialakult szere­ tetüket. Bár ez a vonzódás, a régihez való nosztalgikus érzelmi kötődés és ra­ gaszkodás évekig él bennük, nem zárja ki azt, hogy az Idők múlásával egyre jobban ragaszkodjanak az újhoz is, hogy elmélyüljön bennük az új közösséghez való hűség érzése, szóval: a városszeretet. Ehhez - az itt töltött éveken kívül - alapvetően szükséges a városnak és szűkebb tájának ismerete is. Aki, le­ gyen az régi, vagy új lakós, tájékozott környezetének táyoli és közeli torteneté­ ről, hagyományos szokásairól, annak lelkéhez hozzánő a tájék, az utca, a há-zaK Képe. Nemcsak megszokja, de meg is szereti azokatbuszke lesz rájuk, el­ icseksz ve!Qluneg)l.é.jé.é�osáér.tbátraQkiálló és áldozatot vállalOis lesz. � A bajaiak, régiek és újak egyaránt, elsősorban páratlan természeti adottsa­ galért szeretik ezt a várost: a sugárzó naptényért, az üdítő vizéért, a tiszta leve­ gőjéért, kék egéért; a dunai környezetéért, ahol vadember módjára lehet élni, lombsátorban aludni, fűszagot élvezni, hanyatttekve nézni a rohanó felhőket, napbarnított testtel evezni, erdőket járni, esténként csillagokat számolni. .. ahol a természet jólesően hasznos az egyes emberre és a közegészségre egyaránt. Még a testén itt-ott fellelhető sebei ellenére is szeretik ezt a várost, mert ezek­ nek jórésze is a későbbi szebb, rendezettebb, korszerűbb életnek zálogai. De a szeretet, hasonlóan a barátsághoz és a szerelemhez, olyan tűz, amelyet, hogy lángoljon, hogy égjen, hogy izzék a parázsa, állandóan táplálni és éleszte­ ni kell. Elsőso rban honszeretettel !. Meg kell ragadni minden alkalmat, hogy az élő szó, vagy a betű erejével hallathassák szavukat azok a patrióták, akik a vá­ ros távoli és-közeli múltjának és a jelen eredményeinek ismerői. ---

5�jára jövék

Városo mért

Bajára jövék mint kisdiák, s itt ért termőbe életem; ne csodálkozzék a világ, hogy harccal s dallal szeretem. Zenél a rím, a hang kiált: - kit itt áld sorsa, értse meg nyíljék gyönyörnek sok virág, nőjjön örömnek sok gyerek ! Bírínyí József . 1972.

Szeretem a várost, Mint édesanyámat. Termő talajába Ültették a támat. Sok hiány van benne, De ez ember vétke, Viszont a természet Kincsét bőven mérte. Rápazarolt annyi Hasznosat és szépet, Szédül a képzelet, Hogyha belemélyed ! Baja talajában Gyökeret vert lelkem, Baja jövőjének Hív harcosa lettem. Mit gyenge erőmmel Megtehetek érte, A köznek javára Lesz az csak lemérve. Az elhintett magot, Ha zöldel ni látom, Az lesz munkám bére, Az lesz boldogságom. Krikovszky Vince 1933.

lb

i7

Nem itt születtem, mégis idehúz Multam varázsa s minden, ami volt, Letünt diákkorom egén a nap, A csillagfény s az álmos esti hold. Nem itt születtem, mégis ideköt száz láthatatlan szállal a jelen, Amelyben élek, mint a többiek, Testvéreim itt lenn a végeken. Nem itt születtem, de a sorsom ez : Kitartani itt lankadatlanul S amíg a tüzből futja, mint a láng : Lobogni, égni olthatalanul. Mérei Sándor 1943.

Sok bujdosás után végre megpihentem, Egy helyütt lakom én állandóan már most Hanem azért nem tud megnyugodni lelkem, Nagyon kicsiny nekem itt ez a nagy város. Óh mi sokkal nagyobb az a kicsiny helység, A holott töltöttem gyermek-ifjúságom ... EI innen, el messze, a hova szívem húz... Haza, haza vágyom ! Nincsen itten semmi, a mit én szeretek, Elzárják a falak magát a szép hajnalt, Egy kis zöld fűszálért hasztalan esengek, Madarak is csupán kalitkában vannak. Óh pedig mi szép, ha madárzengés között Mennyországgá válik a hajnali álom, S házak előtti fák susogása ébreszt... Haza, haza vágyom ! Meglátogatom a fényes csarnokokat, Holott a müvészek játszanak, énekelnek ... Nem tud elragadni. .. oh egészen más kell Az én ábrándozó, merengő lelkemnek. Rengő bölcső mellett tündér dajka-mese, Messze furulyaszó csöndes éjszakákon ... Mellé fájó nóta ... "Sárga csikó, sárga ... " Haza, haza vágyom ! Van egy-két czimborám, el-eliszom velök. És úgy látszik, mintha mulatnék is kicsit, Hanem minő kedv ez!. .. mint az elitélté, Az is tánczol sokszor, mikor halni viszik. Hej csak ott tudtam én igazán mulatni, Hol egy czigány húzta, az is csak féllábon, Húzta egymagamnak, úgy a mint én sírtam ... Haza, haza vágyom !

18

19

Látok sok leányt is ... szépnek, nagyon szépnek! Hisz ha ezt tagadnám, megverne az isten, Hanem olyan, minő az én kis galambom, Kit én szerethetnék, Óh olyan egy sincsen. A míg én bujdostam, másé lett a kislány ... Talán többé soha, de soha sem látom... Óh pedig a nélkül nem tudok meghalni Haza, haza vágyom ! Tóth Kálmán Vál. költemények 1902.

0zülöföldem t�8 (5 8 j 8 )

Ott érezl magát a madár legjobban, Ahol a fészke van, csak azon a lombon ... Én ls vele tartok: ha mindenütt jó is, Hej de legjobb otthon! Édes szülőföldem! Kedves szülőfökdem! Be nagyon, be nagyon szeretlek én téged! Miként a bús gyermek vidám anyja arcát, Nézem szép vidéked! Egy kis dombon fekszik az én szülőföldem, Fákkal vagyon a domb oldala berakva, Fölötte a város, ezüstszí nű folyam Dombjának alatta. Túl a folyam partján sötét, kerek erdő, Csalogánydaltól zúg minden lombja, bokra ... ... Mintha az a sötét, szomorú erdőség Költő lelke volna. Lenn a folyan partján egy-két halászlegény, Meg a vontatóknak összeázott ser'ge, Nagyokat ugrálva, ostort pattogtatva, Vígan énekelve. Fejök fölött egy-egy vándor daru-csapat, Vadgalamb, keselyű, büszke fehér kócsag, Mellettök a vízben árbócos nagy hajók, Itt-ott egy kis csónak. Jobbra a folyamtól, ahol erdő nincsen, Áradásró!, vagy mL .. egy tó szakadt, támadt, Rajta a halászok kivetett hálóval Hetykélkedve járnak. Gyönyörű egy tó ez! Úgy szeretem nézni, Mikor nem bántják, tiszta, csöndes este Egy-egy hal ugrál föl, a kék vízre fehér Csillagokat festve.

20

21

A tó mellé nem egy kis leányka járkál, Hosszú fű nő ottan, a víz ki-kiönti, Az erdőben szedett nefelejcset ezzel Szokták összekötni. Nefelejcs nő amott a dalos erdőben, Mert hogyha már olyan, mint a költő lelke, A szerelem ezen szép virága nélkül Ugyan hogy is lehetne . ... Lealkonyult a nap, már csak alig látszik, A sötét erdőség egyre feketébb lesz, De pásztortűz támad, kell ez a vontatók Esti ebédjéhez. Egy páztortűz után tudja isten hány jő! Telesteli lesz már a sötét part végre ... Esthajnal csillag után a többiek Igy jőnek az égre. A folyam tetején a tűzsugaraktól Egymás mellett sok, sok tüzes oszlop támad... Úgy látszik, hogy a víz nem sok hasznát veszi A hold sugarának. Fényes tükréh itt-ott egy csónak megy lassan, . Ha a víz nem folyna, még lassan sem menne ... Aki kormányozza,jól kifáradhatott, Elszenderült benne. Balról az alföldi véghetetlen rónák, Jobbról a felföldi idelátszó hegyek, Úgy néznek ők erre, miként idevágyó Sötét kísértetek. De, mert nem jöhetnek, elég nekik, hogyha Lelkök gyanánt egy-egy hegyi madárt küldnek, Vagy a távolságtól alig kivehető Hangjait a kürtnek. Most mint zengő felhők, csapatostul jönnek A nádas rónáknak vízi madarai: Szállnak a folyamra, a víz csattanását Meg lehet hallani. Bukdácsolnak, játszanak, most egy-kettő felszáll, S a többi utána, de megjönnek újra, Egy-egy emlék után így jő több szívünkbe, Ez az élet útja. 22

És a kép eloszlik , mint az idő, halad, De mint az idő, jön, jönnek új, szebb képek, Talán Itt akarja magát ragyogtatni A gazdag természet? Szép vagy szülőföldem, nekem is oly szép vagy! S elgondolom, mikor tájaidat nézem: Hát még minő lehetsz, míly gyönyörű lehetsz Egy boldog szemében? Tóth Kálmán 1878.

Baja város

Baja város szép helyen van, Mert a templom a közepén van, Körös-körül aranycsipke, Rászállott a bús gerlice. Ha én a bús gerlice volnék, Rózsám ablakára szállnék, Ott is csak azt dalolgatnám: Ébren vagy-e édes rózsám? Ébren vagyok, nem aluszok, Mindig rólad álmodozok. Ipy jár aki szeretőt tart, Ejjel-nappal nem nyugodhat. Császárkörte nem vadalma, Árvából lesz jó katona, Árvából lesz jó katona, Mert nincs neki pártfogója. Baja város szép helyen van, Mert a templom a közepén van, Körös-körül aranycsipke, Rászállott a bús gerlice. Egykori népdal bajai változata

EMLÉKEZÉ& A QÉGI BAJÍM\

Emlékezés a régi Bajára

Régi könyvekben lapozgatok, régi írásokat böngészek. Mind Bajáról szólnak. Mennyi szép gondolat, mennyi meleg szeretet árad ezen tépett lapokból, e sár­ guló papfrokból! Jegyzetelm ezúttal a régi Baja érdekességeit, képeit gyűjtik csokorba. Az egy­ kori Baját, a múlt század " Kls-Pest" -jét Idézem, mely fölött különös kékséggel domborodott az ég, mely a természet festői szépségeinek zsúfolt kincsesháza volt. Sok víz, végtelen tér, csendes erdők a tájon, benn a városban hol gazdag­ ság, hol meg nyomorúság, ahogy fordult a történelem nyikorgó szekere. Reád emlékezem régi Baja ! ... szakadó partjaidra a Dunán, vízbe vetődő fűzfabokraid árnyékaira a Súgó­ vlcán, utcáid duzzadó életére, melyből a jóléted fakadt. Emlékezem a századforduló előtti Bajára, hOl szálas tótlegényektől kormá­ nyozva csendes tutajok úsztak lefelé (ha éjjel tüzet gyújtottak, úgy látszott, mint­ ha tűzbokrot vitt volna a víz), hol izzadt lovak vontatták a gabonával megrakott uszályokat, hol százhúsz dunai-malom őrölt egyszerre, hol a halászatból haza­ térő ladlkok "száz mázsa " számra ontották a pompás ízű halakat, ellátva a vi­ déket ls, no meg a császári Bécset is. Emlékezem a régi Pandur-szigetre, melynek partjait sűrű bokrok szegélyez­ ték, kiváló "fogó "-helyet adva a halászoknak; a Provália (ma Árpád) utcára, hol nyáresténként " csöndes zsongásban " sétált a bajai aranyifjúság; a Szurdóliára (ma Zsivánovics u.), hol a part peremén éppúgy ültek a kis házacskák, akár­ csak ma; a Koplalóra (ma Arp�d tér), hol zsebre gyűrt kezű emberek ődöngtek munkára várva, a Deszkás (ma Alföldi J. u.), hol gerenda meg deszka hegyek emelkedtek majd az égig; a nagy telt magtárakra és a Só házra, a kékfestőkre, gombkötők és bocskorkészítőkre, akiknek emléké� ma már csak céhládáik őr­ zik a városi múzeumban; emlékezem a régi büszke nemesi kúriákra, melyek az újabb Idők malterrétegei alatt tanúskodnak a letűnt gazdag világról; idézem az egykori boltosokat, akik négy nyelven hívogatták a jóerszényű vevőket; a Lő­ kertet, melynek homlokzatán e sorokat lehetett olvasni: " Polgár, légy hazavédő, a szép czélt elérni tanuld itt! " , idézem a Szentjános városrészt, hol csupa vízi­ ";l0lnár és hajóács lakott; elém tünnek a múltból a messzi földön híres bajai szép­ la nyok, akikről ezt mondja korabéli írás: Van a városnak annyi szép leánya, " hogy lakossághoz mérve egy városnak sincs. A lányok bájos szépségéhez jár még csinos alakjuk, mihez megadatott nekiök az élénk, víg kedély, meg még az életben a legfőbb, a szép tiszta viseleteken kívül a jó házias nevelés"; látom a rövid Özvegy utcát, (ma Jókai u.), melyben egyik évben huszonkét özve­ gyasszony lakott; a Súgóvicaparti cukrász- kioszkot, hol Steininger Lajos cuk-

27.

rászmester, 48-as kapitány maga szolgálta ki a kedves vendégeket - egyéb­ ként ő rendezte a tűzijátékokat is -; gondolatban járom a régi görbe utcákat, a hosszúlábú deszkahídon átsétálok a Kis-Pandur (ma Petőfi) szigetre, nézem a tűzljátékos Jánoska- úsztatásokat a Súgóvicán ... A várost a múltban a lakosság szorgalma, áldozatkészsége a régi Bácska leggazdagabb, de egyúttal legkedvesebb városai sorába is helyezte. Vajon van­ nak-e még, akik emlékeznek ezekre az időkre? Alig páran lehetnek. A város múltjának szép emlékeiről nemsokára már csak a régi könyvek, a sárguló írá­ sok mesélnek. Meg még ezek a szerény visszaemlékező sorok.

Szólsz e még hozzám öreg város? Tudod-e még, hogy fiad voltam? A régi utcák, régi házak, - mikor még köztük barangoltam Tudod-e, mind, mind rámdaloltak? A Vonatkert, a vén platánok, ifjú életem régi része rálsmer-e még lépteimre? Köszöntő szómra felidézve, a vén iskola visszanéz-e? Jó volna tudni, hunyt varázsod alszik-e csak, vagy összetépve? Hasztalan hívom? S várom félve, a régi fény, az álmok népe, a mult kapuján visszlép-e? Emlékezgetek esti csendben zöldzsalus házak ablakára, a vöröshídi nyírfák mentén egy-egy meghalkult régi lányra, A Dérire, a vén Dunára. Kit várnak most a Pesti-úton vasárnaparcú délutánok? Ring-e sok csónak a Móric-on, Járják-e most is Szentistvánon a híres búcsúk, a véres táncok? Megvan-e még a Csillag-utca? A nyűtt harangláb állhat -e még? Halásznak most is Szentjánoso n? Hát Kiscsávoly és Felvég, Alvég? olyanok most is, mint akkor rég?

28

29

Mint az Időtlen Jelky András, kóborló vágyban elszaggattan, a költőtől én ls megtanultam, hogy " Baja város szép helyen van... " és Súg6vlca egy, csak egy van. Szürkülő szívvel, megkopottan, fehér ködökben mendegélek, azok közt, kiket elfeledtél csak lassan, lassan, lassan lépek, a múltmesgyékben visszalépek. A Barátok tornya éjfélt kongat, szétrepültek a denevérek.Szólj hát, ismersz még, öreg város? Fiad voltam én édes véred, betű voltam én, hírvetésed. Vonóm megállott, szívetépten, a hattyúdalra visszatértem. Bárdos Amália 1958.

30

BAJA

Baja, most mondom, s lelkem zsivaja úgy elcsitul, mint vásár, hajdani, míg ünnepl harangszót hallanI. Baja. Vasárnap délutánok moraja az ezerszínű utcán, mert Szeremle, Sükösd és Sárköz népén áll a szemle. Sokacok, svábok elvegyülnek Itt-ott, tanítva ezer évről drága titkot... Baja. Eső hull;eljött ősznek utaja, rozsdás avart sodor a szél a járdán, s a földszagú estében messzi-árván vonatsíp szólal, s vadlúd égen; óh, régen egykor! mily nagyon régen! Baja. Dunáról fúj a szél, bekavarja utcáid fehér hópihével... Szánkó csöngrajtad végig. (Vén hazánktól Idáig hallom. ..) S este mély csönd telepszik rád. Mikor jó későn . ropogtatom havad, ballagva hazafelé ... Ezer csillagja az égnek mintha csilingelne rorátés, csípős friss reggelbe ... Baja, Ifjúkor, ódon kabala rejlik mögötted: "zöld majális a Pandur tölgyei n " - kimondom, s máris mint színes ünnep-délután az erdőt: napfény telíti lelkem; bodros felhők futnak keresztül tölgylombokon át... Hív még a Pandur, régi rokonát? S az ifjú szigeti majális hova foszlott Csak itt benn áll egy mohos emlékoszlop, hogy: Boldog volt egy lázas arcú gyermek... Csodákat látott... Fényt, füvelő selymet, csitítni sok jövő keservet... 31

Baja ... A,bánat furcsa nyavalya! Míg, íme, neved emlegeti ajkam, óly könny ü lesz a honvágy súlya r�jtam. Devon-i szobám ablakát bevonja pára, az az ablak, íme, messzi lát: a vén Dunára ... Baja, az evezőknek csobaja Súgóvicán, és napsugár-özön, mert nyár van, nyár van, élethez közöm! Enyém a víz, a fény, a nád, a halszag, a Nagy-Duna, e szelíd szőke tenger. .. Mint messzi halk dongás most - halld csak! Baján az öt torony delet ver ... A mélykék égre rajzolódik sok tető, a távol tornyok, ormok, csúcsok: város! Fölötte reszket nyári levegő, s a kép, a kongás álmatag, homályos ... Baja ... Egy csöndes kertnek dőlt deszkafala tűnik föl: őszi sár. .. S a krizantimnak fanyar szaga: valaki értem izent, hívnak ... Hívnak bajai hantok, márványok, a repkény, csigabigák a Margitka keresztjén, kopott írások Rókus oldalán, csöpp nefelejcsek ... Sok-sok vén talány, mely furdalt, fojtott annyi évnek őszén; százéves titkom tán ott kibetüzném. .. Baja ... De idegenben vajon ki hallja. hogyan kiáltasz még utánam, bölcsőm és dajkám, ódon fegyvertáram ... Nálad lelek még folyton új, friss pengét, ha verten bús békére telepednék, elvesztve kardom, és dacom feledve... Csak emlékeztess szép nevedre, s én ragyogtatva újult acélvértet, ifjonti daccal állok újra érted: Baja! Baja. Kimondlak. S lelkem zsivaja úgy elcsitul, mint vásár, hajdani, míg ünnepi harangszót hallani. ..

LIVODi\

Valahol Bácskában ott lenn van egy vad rétség: Livoda! Eszembe ötlött neve most véletlen, s az emlék, emlék hív oda! A Livodára jártunk ki a nyáron, míg gyerek vOltam,néhány ujjnyi. Csupa titok és nagy kaland volt. ( Apának arról jobb nem tudni. ..) Mert rossz a híre Livodána k: mocsár vidék és nádas rét, félelmetes vadak is bújnak a zúgó sás közt, vad mesék. A fő tekintélt: tehénőrző gyerek ismert ott mindent jól, s a Rókusváros mezétlábas vitézeivel víg csata foly ... Mert Livoda az volt a bon-ton : cipőbe csak a kódis jár, de mesztéláb és kócos vígan hancúroz a sok kiskirály ... Ezért bátyámmal ha kiszöktünk, " " saru-letéve talpalánk, hisz teknősbékát, nádjogart csak sarutlan tűrt gatyásnak nyújt a láp. Mily végtelenség volt az ottan! az a nagy-vad Livoda! Nádak, vadak és kósza fickók, óh nem láthatlak már soha! ... De egyszer lábam sás megvágta, vagy mi is volt: csak bőgve én hazáig egyfolytában úgy futok, hogy neveti bojtár, rét, tehén ... Hisz még nem jártam iskolába, oly kicsiny voltam, néhány ujjnyi, mikor e nagy eset a Livodába'

Bujdosó Bálint 1956.

33

velem megesett, jó azt tudni. De apa meg ne tudjon semmit, hogy mit mívelnek fiai. .. Bár a harctéren háborúzik, és kardja is van:igazi. Anya kisöccseinkkel fáradt, s az apa messze, olyan-olyan messze, mint... Livoda most... s mint a " bánat", mely lábam sással megsebezte ... Bujdosó Bálint 1948.

Lálq;alás aszülöföldemen (J)�a)

Nem értitek, ha lelkem elborul, S szemembe olykor gyász-könyü tolul, Szülőhelyemnek szép vidékein Lelkem miért csügg bús emlékein? S hol minden ifjú éveimre int, Örömre miért nem gyúlhatok megint? A part alatt a szegény Súgó-Dunát, Örök vesztésre töltés metszi át. Sötét vizében mennyi fájdalom, Nem ring felette ringó csónakom. .. Amott a régi ismerős sziget, Belőle is csak bámulom, mi lett!? A büszke tölgyek mind ledöntve már, Nem zeng az ágon éneklő madár ... Ah! Ott a város pompás főterén, A palotákat észre sem vevém. A közelbe érve, boltajtók felett, Olvasni kezdem a sok új nevet. Fénylő aranybetűket lát szemem. Óh! S mégis elborulva kérdezem: A régiekből vajjon áll-e még Elrejtve itt-ott egy-egy ősi cég? Nincs már a kis ház zöld redőny ivel, A költő benne nem énekel. Fecskék, galambok mind elszálltanak, A kerti fák rá nem mosolyganak ... Csupor Gyula 1901.

34

Itt ülök most az esti lámpafényben. Magányosan. Csak emléked van itt: Pár görbe utca, régi ház ... a tér benn S nyugat felől a Súgovica-híd. Ahogy alatta, ezüstszínű mélyben, Fürösztgeti a hold sugarait. S a víz szinén, mint egy titokzatos lány, A csend úszik s pár piros felhőfoszlány. Nem ls tudom, miért kisérget árnyad Az évek útján, távolokon át? Hogy borod ittam, s kerestem néhány vad Éjed gőzében a magam nyomát, Mely elveszett, míg jártam a pogány had Négyéves poklán, vergődő nomád. Ez köz talán? Hajszák emléke? Mámora, ahogy kizeng az édes éjszakából?

Az enyém? 6, nem szöktetik az égig Kúszált fejét üres káprázatok. Úgy áll, mint aki bölcselkedik, érik, És tudja, nincs itt vígasságra ok. Ha nap süt rá, egykedvűen állja végig, S nem ittasul meg, ha a hold ragyog, \ Csak áll, öregszik s halkan, észrevétlen Hordozza terhét fényben és sötétben. És nem mond semmit abból, ami bent ül A falai között: emlék és titok. Ül rejtve most, de mint a hárfa, zendül És susog, mint a hulló kárpitok. Ha, fáradt vándor, messze idegenbül Az esti csöndben néha rányitok. És emlékek közt, száz titokra lesben, Magamat hallom a mozduló neszben. Hódsághy Béla 1940.

Vagy - ah, ki tudná, mi az, ami köt még? Milyen mélységből illet a varázs? A lélek melyik síkján reng a ködkép, Mely téged árul s belőled a száz Szín a hang közül a színt, me ly örökszép, A hangot, mely kövedig aláz. S én, mint az ájult, halk bűvöletükben Idézlek egyre s mondlak mind sűrűbben. ll.

A lámpa-utca ... ismered a házat? A sarok őrzi, száz éve talán. Négy fala roskad, töri az alázat. S pállott sötétség néz ki ablakán. Ismersz különben te is nála, százat: Van hiú köztük, gőgös, sarlatán. Ez írígy, annak tenger a szeszélye ... Ahány az ember. a ház annyiféle. 6

37.

5�ai nóla

Remeg a lányok melle, mintha csak táncra kelne, suhog a selyemszoknya, akár ha dalba fogna ... Ó mindezt látni mért kell? Hogy is ne kárhoznék el? -mikor bármerre nézek, ily látványok igéznek. S egyszerre mindent értek: Értem Baján a népet, Selátom máris könnyen, mért nem fogyott a könyvem. Hogy hatból egy se vonzott egyetlen egy halandót. Kell is a könyv olyannak, kiben vad vágyak vannak? -kl előtt ennyi lenge szűz sétál .estelente?

Légy köszöntve rég látott városom, álmaim és ifjúságom helye, fm, megállok és büszke homlokom földed éri.- Te voltál kehelye életem áldott, könnyes borának: az első tiszta szerelemnek,­ mikor bús, árva szívemben fájtak plllantásal egy barna lánynak. Hányszor jártam forró köveiden vágyaktól űzve, csóktól szomjasan, daloló szívvel, könnyes szemekkel, álmoktól megszállva,- kopottan. Sámultam könnyes, drága nőket és csillogó, kedves lányokat, hogy még ma is látom őket és őrizem édes mosolyukat. Itt hallottam először zengeni diadalmasan a Hajnali harangszót, Itt röppent fel első hírverésem, szőttem magamban sok szerelmes szót.

Lehet, ha én itt laknék, én is velök mulatnék, könyv helyett fognék inkább egy Évát, vagy Katinkát. S mi véletlen adódott, olvasgatnám. .. a csókot. Jobbágy Károly 1956.

Most visszajöttem újra tehozzád, hogy emlékezzem régmúlt időkre, régi lányok ra, suhanó nők re, régi magé;lmra, sok-sok ismerősre. Életem csodás tűnésében legyetek ti : virágos állomás, hol megpihen a fáradt emlékezés, hogy könnyebb legyen a fájó rohanás. Könnyű László 1943.

39

Emlékezés

Bajára

Ave,

Be jó Baját a messziből idézni némán, Elandalogni a drága, régi témán! Ódon templomok, csepp csinos terek, Ráérő séták, csendes emberek ... Gyümölcspiac, szeptember, béke; Barack bíbora, szilva kéke ... Hallgató utcák, zörgő kövezet, Súgovica-part: szerelmi övezet... S este az ég már őszi leplet old, A Déri-kertet vigyázza a hold ... Édes búvóhely, cseppnyi szent vadon, Fiú és lány a fehér lakkpadon... Ó emlékezet, szépítő drága vegyszer! Egy lány miatt jártam Bajára egyszer. .. Szabadkai Kiss István 1941.

B�a

!

Zúg-e még a citerás tavaszi szél? Van-e láz? És ügyetlen szavakat súgnak-e még -pici pad? ( Ó a Bardot-trizurás fűz megvan-e legalább? s bólog-e, ha zivatart sejt a Súgóvica-part?) Döng-e még a Déri-kert méhecskéje? És levert lámpa este hány borong? És gyufával, csalfa gomb, hány kis grál-lovag keres, hogy Beácska nyaklevest mégse kapjon, mert gyanús így is már a csipkeblúz? ÁII-e a Jelky szobra még? És a pimasz gerle-nép Csúffá teszi-é ma is? Ó, van-e szál deszka is még azon a telepen, ott, ahol a szerelem írta hajdan szerteszét s· mindegyikre a nevét? S nyáron, mikor áll a Nap, még zabot ló hány harap, hány " lerobbant " ó gebe: konflis, konflis Ó van-e? S ott, a téren, zsong-e még, zsong-e tarka-barka nép, csácsogó szabadcsapat: ó van-e még nagy piac? Összel jár-e huhogó

40

41

szél? S ökörnyál-lobogó foszlik -e, ha forr a must? És a szúvas kiskapuk emblémáján ott-e még: tiszteld s féld a ház ebét?! (Szentistvánon bunyevác szó perdül-e legalább?) S télen, mikor vatta hull, fáj-e mondhatatlanul másnak ls, mint valaha nékem fájt ez a puha s mégis pogány patyolat?: még a pici padokat ls belepi a mesés, pllle-porú zizegés. Ösl Alma Máterom (és obsitos páterom), borzol-e még valakit " bús " iszonyat, ha Babits Ésaiás-szava szól? S árul-e még pad alól dolgozatot néhanap egy pofátlan kiskamasz? ... Felszipog a rekviem, és elsirat szelíden: e tündér-citera, vágyak metropolisza, illatozó muzsika, illúziók aranya, Ifjúságom madara, ó Baja, Baja, Baja! Szabó Sándor 1960-a5 évek

B�ai sírkerlben

Nem jövök úgy soha ebbe a városba: Hogy az én könnyem a temetőt ne mossa, Hogy én anyám sírját meg ne látogassam, A zöld gyepet rajta meg ne sí mogassam. Itt van az én legjobb helyem a világon, Megnyugvásomat én csak itten talál om, Elrejtem magamat a lecsüggő ággal S csókolom anyámat a kereszten által. Nem mondom azt, hogy rossz az áfet irántam, Nem élek én most sem szeretet-hiányban, Egy-két szerető szív most is elém dobban, Óh, de az ő szíve, az ő szíve hol van? Mért is van örömem: ha ő nem tudhatja? Miért bajom: ha már ő nem gyógyíthatja? Amazt nekem hagyta, emezt által vette ... Nincs ilyen más, csak az anya szeretetje! Sok testvérem volt, és amin� ment az élet, Végigküzdte sorsát minden gyermekének, Egy íly sors is elég... -ó h, de hát még annyi! Annyival remélni, csalódni, meghalni. Szerette mindannyit, de engem legjobban­ S úgy kért, hogy a többi testvértől titkoljam, Hogy ne szomorkodjék e miatt a többi: Ártatlan cselekkel igyekeztünk födni. Aztán tíz évig úgy feküdt kórágyon S azt mondta: csak gyenge, hogy nekünk ne fájjon... Koporsóban is mosolygott az ajka: Jótettek szent fénye sugárzott rajta.

42

43

Óh, szívem! ne tépjen, ne emésszen bánat, Fogjon el Inkább egy engesztelt csodálat: Hogy ő nála nem volt soha senki még jobb, Senki nem volt, kl az anya névre méltóbb. Tóth Kálmán Vál. költemények 1902.

A

44

KÉPEK, E&EMÉNYEK VÁQO& MÚLTJÁBÓL

Francovillát61 Bajáig

Régóta emlegetett és vitatott kérdés: � nnan ered/heti Baja neve? Pár évszázada, több évtizede könyvekben, folyóiratok ban és újságokban megjelent, különféle Igénnyel írt közlések általában így írnak e kérdésről: " Baja városa a nevét Baján nevű avar vezér nevétől kapta, akinek Kis-Su­ márnál (erdő a város déli szélén) vára volt. - " A Baja elnevezés a Bay (Bai)­ ból ered, mely öblöt jelent. " (A Duna régen a petői szőlők alatt öblöt alkotott.) " A város észak-északnyugati határán lévő (ma már feltöltődött) Vajas folyó ne­ ve ls alapul szolgált az elnevezés alakulásához, így: Vajas- Bajas- Baja. (mint ahogy a Vudából lett Buda, Vodrogból Bodrog). " ..LegvalÓszínűbb a mal állásfoglalás: a BAYA család nevétől való származ­ tatás. Ennek a családnak utódaiként találjuk a Bajai nemzetség ivadékait. Erről a Zichy-kódex is említést tesz, mely Baját az ezerháromszázas évektől a mai nevén emitti és a mohácsi vész előtti bajai nemesek nevének említésénél mint a bajai plébánia kegyuralt tüntetik fel. A régi könyvek és írások többhelyütt tesznek említést a város helyén állt (vagy ahhoz közel fekvő) telE!lpülések egykori neveiről is. A. Schönberger, aki 1 841 -ben a bajai tűzvészről ír részletesen, említi, hogy a rómaiak idejében Pe­ távium nevü római város (?) állt azon a helyen, ahol ma a petői szőlők vannak. Ugyancsak római gyarmat létezését állítja Baja város helyén egy Pavich ne­ vü történetíró szerzetes ls, aki szerint Francovllla volt a neve Bajának. Ezt az elnevezést Igazolja Csevapovich nevű történetíró is, azzal az eltérésseC hogy a Nagy Károly császár alatti frankoknak tulajdonítja a város alapítását és elneve­ zését. Ezeket a feltevéseket Cirfusz Ferenc ( 1 85 1 ) és Evetovics János ( 1 90 1 ) Baja multjáról írt műveikben megcáfOlták. Egy tény: bizonyítható adatok a város történetére vonatkozólag csak a 1 4. SZázadtól fogva vannak. A folyamatos környékbéli ásatások és levéltári kuta­ tások új adatokkal szolgálhatnak. Summázva addig is megállapítható: nevét a város a Baya családtól kapta, melynek egyik tagja, Paulus de Boya 1 331 -ben király i küldött volt Itt. Ez a család bírta Baja és Pető helységeket 1 472-ig, ami­ kor, kihalvá n, a két birtokot Mátyás király a Czobor családnak adományozta. "

-

-

47

Két hang a törökdúlás utáni időkből

A mohácsi vész után a bácskai tájra, benne Bajára is eljött a pusztulás kora. A török sereg fokozatosan elárasztotta az ország déli részét. Az előlük ' mene­ külő balkáni szerbek siralmas hangon panaszolták el azokat az iszonyú véreng­ zéseket, amelyeket Ferhat basa katonái véghez vittek. Lemészárolták a lakos­ ságot, temetővé tették a vidéket. Nyomukban lakatlan pusitaság lett mindenütt. A ·TIsza - Duna közén ls ez következett be: feldúlták Bácska déli községeit, itt följebb Baját ls. A lakosság a mocsarak között keresett menedéket. Verancsies Antal író, történettudós és diplomata (1 504-1 573.), aki később ezen a vidéken járt, így ír: .. Milyen szomorú képet nyújtanak a valamikor óly ter­ mékeny, ma gazzal benőtt földek, szőlők. Alig látni embert és állatot. Harminc községben nincs annyi lélek, mint régen egy ben. Sok községnek nemcsak fek­ vésüket, de nevüket sem tudjuk már ... Az Uristen tudja, mennyi számtalan ezer rabot elvivének" . Nézzük e kor pusztításalt Kemál pasasadé török történetíró szemével: ..Szegedin városán kívül az említett vidéken, me ly általában Bácska megye néven Ismeretes és arról híres, hogy amennyi jelentékenyebb erősség, vár, vá­ ros, falu és mívelt föld volt, azokat az országhódító sereg egytől-egyig elözön­ lötte árjával. A nyomorult magyarság szerencséjének erősgyökerű fáját a tarto­ mányból . ls kitépte a fenséges pasa erős karja, ki a dicső és szerencsésen szul­ tán hatalmas várának megdönthetetlen bástyája. Egy ház sem maradt benne épen, mindnyáját elhamvasztotta az óriási sereg haragjának és bosszújának tü­ ze... A gonosz ellenség életének gabonáját szélnek eresztette, a gaz hitetlene­ ket összeaprította bosszúálló kardjával, a rózsaligetek töviseit előbb letördelte s azután leszedte virágait, gyümölcseit és lombjait. A parancsnokság alatt lévő szolgáknak és szabadoknak, lovasoknak és gyalogosoknak szívük, szemük jól­ lakott s kezük s markuk megtelt mindennemű zsákmánnyal és foglyokkal, ugya­ núgy a gyorslovakon száguldó és zsákmányra vadászó lakosoknak minden vá­ gyuk és reményük teljesedésbe ment. Miután az országban egy lelket sem hagy­ tak és a hitetlenség házát elpusztították, megindultak hazafelé győzelmesen és diadalmasan, gazdagon és épségben, tömérdek zsákmánnyal megrakodva ... Mi­ után a hatalmas uralkodó haragjának tüzétől Bács vidéke iS leégett s rossz úton járó hitetlenek és feslett életű fekete sóhajtásai, mint felhők eltakarták az eget, a magasan trónoló szultán tovább folytatta útját az igazhívő sereggel .....

A kihalt IOkósság helyébe 1 686-90-ig folyamatosan szerbek, boszniai bunye­ vácok, később . főleg II. József alatt, németek települtek e bácskai tájra

Baja kedvező fekvését a törökök ls felismerték és a várost hadi és szellemi központtá Igyekeztek kiépíteni. A szegedi szandzsákhoz tartozó egyik nahlje (kerület) székhelye lett.

*

49

A nagy fejedelem Bácskában

A nagy bajai tűzvészről

A török hódoltság megszűnésével az egykori Bácskában a törökök által el­ hagyott területre visszatértek a régi magyar családok ivadékai, hogy érvénye­ s(tsék egykori jOQaikat. Ezek közé tartozott a Czobor család is, melynek egyik Ivadéka Czobor Adám 1 687 -ben megjelent BaJán és a régi birtokába helyezke­ dett. A vármegye 1 699. december 1 4-én Baján tartotta meg alakuló gyűlését. A következő közgyűlést 1 700. junius 7-én Bácsban tartották, me ly újból a megye székhelye lett. Ezen a űlésen olvasták fel l. Lipót császár leiratát, melyben a me­ gyének új, Szent Pál képével díszített pecsétet adományozott. Ez a címer látha­ tó ma ls a volt megyeháza homlokzatán. Míg a török után Bács megyében megindult az új élet, Bodrog vármegye kö­ rül - a megye fekvését illetőleg - nagy zavarok támadtak. Ezek a súrlódások évekig tartottak. Ennek vetett véget a határőrvidék megszervezése és a II. Rá ­ kóczi Ferenc vezette szabadságharc. A bécsi kormány ebben az időben telepítette le a megye területére a balká­ ni hadjáratokban (1 690) földön-futóvá lett szerbeket, azzal a céllal, hogy itt a be­ betörő török ellen határőr feladatokat lássanak el. A bécsi udvar 1 703-ig befe­ jezte a határőrvidék megszervezését, de - előre kitervelt szándékkal - a szer­ beket nem a török, hanem II. Rákóczi ellen használta fel. Kyba tábornok, a Szá­ va melletti szerb hadak vezére harmincezer főnyi seregével Halas felé vette út­ ját, hogy megütközzön a kurucokkal. Ez meg is történt és a csata a kurucuk győ­ zelmével végződött. Az ütközetben Kyba is elesett, csapatai pedig apróbb cso­ portokba verődve támadták Bácska északi településeit. Még Kecskemétig és Nagykőrösig ls eljutottak. A kegyetlenkedések hírére a fejedelem 1 704. június havában nagyobb se­ reg élén hirtelen Bátmonostorán termett, a várat elfoglalta, majd egész Bácskát megtisztította a lázongó csapatoktól. II. Rákóczi Ferenc seregének nagy részét Kecskemét és Nagykőrös környékén toborzott kurucok képezték. E harcokban pusztult el Bács vára, a megye székhelye s vele a megye egész levéltára is oda­ veszett. A harcok 1 705 nyarán kiújultak és még évekig tartottak. A fejedelem zász lai alatt Bottyán János irányította sikeresen a kurucok hadműveleteit, egészen szabadságharc bukásáig. A vármegye a császáriak kezére került . Az utána kö­ vetkező idők még sokáig a két megye - Bács és Bodrog - határpereivel tel­ tek. Ez a perlekedés 1 729-ig tartott, amikor Czobor Márknak, Bodrog megye fő­ Ispánjának halálával a megye, egyesülve Bács megyével elvesztette önállósá­ gát.

1 840. május elseje, a különben oly verőfényes tavaszi nap, Baja lakósainál garázda vendégként kopogtatott. Egykorú feljegyzéseket lapozgatva ennek a napnak emlékei elevenednek meg előttünk. I a Fehérló ndatla " A tűz - mely állítólag egy ken érsütő asszon terjedt: bő asággal g utcából Indult ki, - az orkánszerű szélben elképesztő a Ho­ elárasztotta hamar óra alatt már a Rókus kápolnát nyaldosták a nyelvei, bel­ A házait. belváros a és mOkvárost, közben a barátok emeletes klastromát vá­ A összeroskadt. városi templom órája az öt órát még ütötte, aztán a torony magtárház­ uradalmi Az . ros minden szép épülete, utcái, kertjei megsemmisültek ban és hombárokban felhalmozott 260 ezer pozsonyi mérő gabonakészlet, sok száz mázsa olaj, faggyú, viasz, kender, megszámlálhat atlan mennyiségű épület­ fa, arany és ezüst tárgyak, sok milliónyi papírpénz ment veszendőbe. A feljegy­ zések tanúsítják, hogy a város 2656 épületéből csupán 230 ház maradt épség­ ben. A tűz által okozott Ijedtség és sérülések következtében 78 ember halt meg. Közös sírjuk a Rókus temetőben van a bal hátsó parcellában. A Tűzvész híre Baja felé fordította az együtt érző magyar haza részvéttekin­ tetét. Élelemmel, ruházattal és építőanyagga l megrakott szekérkaravánok ind � l­ tak útnak szerte az országból. A költők lantja is a város tragédiáját siratta, es segítő áldozatra szóirtotta a lakosságot:

a

70

,

,A régi város hamvadoz, a tűz hamva légbe száll: Góggel tekintett egykoron, most puszta romja ál/. Nyisd meg tehát dugult füled, fiad kér, óh Anyám! Remegve kér egy népsóhaj: óh küldj segélyt Hazám!"

Az Irtózatos kárt sem akkori pénzértékben, sem pedig későbbi pénzben so­ ha nem becsülték fel. Bizonyos azonban: ez a tűzvész volt az oka annak, hogy Baja városa sokáig visszamaradt a vele egynívójú városok mögött, melyeket Ilyen Iszonyú csapás nem ért.

A tűzvész után - 1 840. május 1 5-én - kelt levél

Gyászos B�ja városszóza ya

Dorit$ Károly Baja város külső tanácsosától Pestre egy jó Barátjának a tűz özönről " Kedves Barátom! Sok. évek.et értünk., de Ilyenekről még elhunyt At�áln �, Öre� �s Na� Aty� lnk, sőt azok.nak. Nagy Atyáik.tól le származott Nagy Atyok, vegre Adam elso Atyank­ ról k.ezdve e'mostanáig (noha sok történetekről szóló könyvek és krónikák ke­ zelk.ben megfordulának) mondom, de ilyenekről nem emlékeztek, mint amilye­ neket tudniillik a szegény Bajai köznép gazdagokkal együvé, mostanság irgal­ matlanul el viselni kéntelenített, kikkel járult egyébi veszélyeztető körülménye­ Inket, mivel sok volna előhordanom, azirt fölhagyván az lIyenekkel,- Kérjük együvé a Mindenhatót hogy jövendőre az íly súljos ostorát tőlünk kegyel �e�en . le forditani méltóztahson; egyszersmind mentsen meg leg nagyobb ellensegun­ ket ls a gonosz Előljáróktól, Istentelen papfiaktól,erkölcstelen ifiúságtól, Valamint ls fondor nyelvektől, hitetlen barátoktól, mint ama budös férgektől, veszett ku­ tyák.tól, vad disznóknak mardosásaiktól, dühös marháknak ökleléseitől, s.a t. ; Végre legyen Irgalmas és kegyelmes a mi szegény bünös lelkünk.nek, most es " mind örökké Amen!

Ó egek mit adtatok, Rám midőn borultatok? Hamvba, porba éltemet Döntöttétek létemet. VIrágoztam nagy korán, lIIatoztam szaporán, De a' dühődő Orkán Füstbe vetett igazán. Tűz, szél veszély ostromuit, Nevem nevembe borult. Fekete gyász romok közt Várom a' segélyeszközt. Szigethközy Hasznos Mulatságok 1 840.

Dorits Károly s.k.

julius 8.-i 3. szám. Második félév.

Baja ron�ain

Régi bajai város képek

Dagály karolta szél üvölt a reg' derületén, Homály fedezte gyászjövő horong az ég övén, Palást leplezte fodrain a kárpit szétvonul, E földtekére gyászosabb fellegvihar tolul. Zajongó hullám tornyosul a duzzadt vízmezőn, Több gondolákat elsüllyeszt dacolva néperőn. Veszélyt fenyít, és gyászt ölel a torlott vészdagály, Bajára gyászjelent ruház az ádáz sorsviszály. Két órakor gyászos moraj zajdul, s bömbölve kél A nép között, a nép felett, dühösen zúg a szél. E tompa zugás terjedez a föld fenyérein, Riasztó ez;mert vészharang rivall ércnyelvein. Ijedtség ülve emberár sajg a moraj felé, És vesztve célirányt rohan több tűzvonal közé. A gyilkosodott tűzfolyam nagy térű rést talál, Háromnegyed múl- a Baján csapong a tűzhalál. Le ront erőt, le házfedéit, le minden lakhelyet, Nem adhat Baja nyugtanyát többé, csak sírhelyet. Hol rég nyugalmat élvezett a férj, s ölel arát, Ott sírt ölel most gyászosan több hív emberbarát. Utolsó csókot harmatoz egy nő csecsmőire, A lak leroskad- nincs nyílás szegény nővérire! Egy agg nehéz szemöldein nehéz könyű ragyog, Remegve rejt sírjába be, s egy kisfohászt sajog. A régi város hamvadoz, tűz hamva légbeszáll; Gőggel tekintett egykoron, most puszta romja áll. Nyisd meg tehát dugult füled, fiad kér: én Anyám! Remegve kér egy népsóhaj: Óh küldj segélyt Hazám!

A vers a Hasznos Mulatságok 1 840. jul. 8.-i számában jelent meg. SzerzöjeZárdaffy- egy ismeretlen költő írói álneve.

-

54

Zárda ffY 1 840.

/

Milyen ls volt a város külső képe régen, úgy száz egynéhány évvel ezelőtt? A belvárosban a Heneráry-háztól (Vörösmarty u. eleje) a Juray-féle házig (melynek őse 1 796-ban főbírói hivatalnak épült, a harmincas évektől újjáépítve Rlsztlcs-ház, a földszintjén ma a nagycsemege-üzlet foglalja el) nem volt épület. A mal Tóth Kálmán tér régen deszkakerítéssel körülvett ápolatlan térség volt. Ezt a teret 1 862-ben ZlchyQ=err , a város földes ura azzal a kikötéssel adta �I a városnak, hogy az akkor szu etett fiáról Zichy Bódog térnek nevezzék el. Uj nevét a költőről a 2. világháború után kapta. Sokan emlékeznek még a már teljesen beépített vásártérre, mely a Tanító­ képző Főiskola mögötti (körötti) helyet foglalta el. Száz év előtt ez a vásártér a Pesti-úttól (ma Belső-Dózsa Gy. u.) egészen a kiscsávolyi szerb temetőkápolná­ Ig terjedt, egyetlen virágtalan park volt.- " Zöld bársonyként terült el a dús gyep, vad bozótok, illatos akácfák, meg rezgő nyárfák ezüstös lombjai nyujtottak kö­ rüle hűs árnyékot. " -olvassuk korabéli írásokban. Itt galoppoztak reggelente a lovassági laktanyából (ma több hivatal és a ren­ dőrség otthona) jött német-cseh származású tiszti lovasok (ulánusok). Vasút messze földön nem járt. A Baja- Szabadkai vasút, melyért Tóth Kál­ mán (mint képviselő) annyit fáradozott, a nyolcvanas években megjött. A vasút­ tal vége lett a régi szép bajai romantikának. Az utcákon uralkodó feneketlen sarat meg homokot csak a nagykerekű pa­ rasztszekerek bírták. A környék és a távolabbi tájak parasztjai egyheti eleség­ gel megrakva már a hét elején bejöttek őröltet ni. A vizimalmokon - szombat­ ra - legtöbbször meg is kapták az őrleményt. Addig a szekereken tanyáztak és a kocsmákat látogatták. Ezekből majd minden sarok ra jutott egy (félszerek­ kel, meleg istálókkal, no meg jóféle homoki borokkal). A mal felvéget (a Határ U.-tól északra) lstvánmegyének hívták, amely külön falu volt. Lakóinak vezető családjai, a Csepregiek, a Szuhogyiak és Csesziárok Voltak ; kékdo lmányos büszke molnárok és halászok, akiket a város, hogy ne ellenezzék az e es " Iést 1 874-ben nagy lakomán vendégül látott. Mondogat­ ták ls soká ig Baján: TúrósCsUszan-vette meg a város Istvánmegyét! " " A belváros utcáinak többsége úgy alakult, hogy azokon mennél rövidebb idő al att lehessen jutni a Súgóvicához és a Dunához, ahol éjjel-nappal eleven üzle­ t! él�t zajlott. Mert a vasút megjelenése előtt a víz volt a város gazdag, eleven eletenek főfor rása. A víz, me ly hátán hozta-vitte a tutajokat, dereglyéket, meg­ ra�odva fáva l, borral, gyapjúval, kenderrel, faggyúval, mézzel, bőrrel, meg a sza mos iparág kész termékeiveI. Duna és Baja ! Ez a két név a város léte óta

�

77

úgy összeforrt, akár az édesanya gyermekével. Ez a határtalan szeretet egy­ más Iránt, lendítette valaha az anyagi virágzás tetőfokára. Ennek a lehetőség­ nek felismerése élt, -éljen a jövőben is mindig!- mert a kihasználása, adódó korszerű formában, a város boldogulásának egyik fontos tényezője lehet. A bajai főtér, mely fekvését tekintve talán egyedülálló az országban, minden­ kor a város szíve volt. Az idők folyamán elnevezték Főtér-nek, majd Szent Ist­ ván térnek. Jelenlegi négyszögű formáját a város egykori földesura, GrassaIko­ vich Antal alakította kl, azután, hogy az e . kori belső vár helyére- melyet a karlócai békekötés szerint 1 696-ban le kellett bontani - e epltetfe a mai vá­ rosháza csét. ( 1 72 <& Hogy szabad kilátása legyen a Dunára, az ártéri erdőre, azon túl a péCSi hegyek felé, lebontatta a kastély előtt épült árusító bódékat és apró házakat. A lakókat az akkor nyitott Szent Antal utcába telepítette, vagy a környéki szőlőkből kihasított házhelyekkel kártalanította. A régi 'szép barokk formára épített palotát 1 896-ban, a Milleneum emlékére franciás neoreneszánsz stflusra építették át. Az épüiet ekkor kapta a tetéSilasarok-rizalitoKafes a f6té r­ re néző főhom okzaton az emeletes előugrórészt. A tanácsház főkapuján belépve a háromkarú lépcsőház látható, hángulatos, ólomüvegezett, színes ablakokkal, benne a város régi címerével: " Ovális pajzs, kék mezőben, zöld alapon közepéből kiemelkedő almafa, melynek törzsén kö­ rülcsavarodva kigyó kúszik felfelé. Az almafa alatt meztelen, fügefaleveles Ádám és hasonlóképpen meztelen, fügefaleveles, kibontott hajú Éva áll, jobbjá­ val almát nyújtva Ádámnak. Ez a címer 1 696-ból való, amikor december huszonnegyedikén, Ádám-Éva napján, I. Lipót császár kamarai rangra emelte Baját. A főtér felé fordulva balról látható emeletes épület egykor a földesúr préshá­ za volt, kerítéssel összekötve a kastéllyal. A város 1 863-ban eladta a Bajai Ta­ karékpénztárnak. Az udvari részen ma is jól láthatók a régi boltívek. Az · egykori kastély előtt végig valaha zöldségárus kofák tanyáztak, meg gyü­ mölcsöt és sült lepényt kináló árúsok versengtek a vevőkért. A legtöbb iparos­ nak nem volt üzlethelybége, éppen ezért a család egyik tagja egész nap a ház kapujá�ál tartózkodott és kínálta a portékát. A nagyobb boltok előtt asszonyok és lányok üldögéltek mindenféle eledelek kel, melyek körül főleg sült halat ajál­ gattak az arra térőknek. Az ételeket árusító helyek közül állandó és nagy for­ galmukkal kiváltak az úgynevezett - " czinczár " - boltok. Ezekről Mindszenthy Antal - egy kora béli utazó és kereskedő - az " Egy for­ dulás az Alföldön cimü 1 831 -ben megjelent értekezésében így ír: " A Provália ut­ ca szegletét (ma a Mabi-palota a Fő-tér sarkán) egy czinczár fasátor formálta. A Duna felőli oldalon bocskorokat, baranyai fakulacsokat, deszkaládákat, lapá­ tokat, nadrágszíjakat árulnak; a bolt eleje egy sátor, mely alatt ülőpadok és asz­ talok vannak, mely mellett lebzselő Rácok pálinkát isznak s a Czinczár féle éte­ lek kel laknak ... " A sátor hátulja igen nagy sütőkemencéből áll, mely belülről az alatta katlan által szünet nélkül fűl, maga a Czinczár ezen kemence bécsinált vasajtaja eleji­ be lekutyorodva ül, melyet néha felnyit, abban egy valóságos chaoszt pillant meg: délelőtt apró csuprok, tepszikben való mindenféle pecsenyék, halak éte)6

lek nemeik főnek ott... később kenyereket s kalácsokat, lepényeket süt, majd Ismét ételekre kerül a sor, s ez így megy hajnaltól fogva éjfélig. " Künn a sátorban valóságos vásár folyt: egyik pálinkát ivott, a másik evett, a harmadik alkudott valamire, a többiek dohányoztak és beszélgettek. A város lányai és asszonyai " alkalmas" edényekben szüntelen hordták az otthon előké­ szített ételeket, vagy siettek haza a már megfőtt levesekkel, sültekkel és fonot­ tasokkal. A főtér többi részét a gabonát árúsító falusiak szekerei foglalták el, kik a " ka­ pukban" (a városba vezető utcák végei) árúikat nem tudták eladni a " hajtók nak " (gabonakereskedők megbízottai), azért bejöttek a városba szerencsét pró­ bálni. A kastély kapujának tengelyében, a tér közepén emelkedett a 1 8. század kö­ zepén létesült Szentháromság oszlop. (A rávésett 1 881 -es évszám az újítás Ideje.) Itt kell megemlíteni, hogy a mostani " átlós térkövezés " előtt úgynevezett "macskafej" -kövezés a legrégibb térkövezés volt az országban. A Fő-tér egyik legértékesebb műemléképülete ma is a Fischer-féle Alapítvá­ nyi Ház. (Fő-tér 1 1 . sz.- Eötvös u. sarok.) Régen sokáig Pilaszánovich - kastély­ nak emlegették. Hírből emlékező öregek mondják, hogy Pilaszánovich földbir­ tokos (1 830 körül) negyven jó bácskai hold árán építette itt a város központjá­ ban �zt a klasszicista épületet, azzal a biztosnak látszó rreménnyel, hogy majd az üzleteknek kiadott földszinti helyiségek bérleti árából megtérül a költség. Csa­ lódott. Évekig kongtak üresen a termek. VégÜl az egész épületet Fisher Sámu­ keres kedőnek adta el, aki viszont - halála utánra - az . izrealita hitközségre hagyta . Hiányos lenne a főtér ről adott ismertető, ha nem említenénk a mai Belvárosi épületét, ( volt Zich-ház) melynek e.gykori telekvége a Jő1érre .. nyúlt. y-.l,Jram sí a mal rauau utcába ért.) Ezt vette me 1 841 -ben T ' th n a házban serdült fel Baja dalml szamtartó és kétszobás lakást é ít t ' legnagyobb - fia, T6t! : C i ezt a lakot:egyszerüsége mellett is, mennyire szerette!:

.....

Mert nem volt még ennél sohase " tisztábtrt� Nem ismerték "t []J.a.i:fJA­ hallásból sem Bűneit a büsZké, fényes palotáknak. *

Nem hiába hívták Baját " Kis-Pest " -nek, hiszen a város !énY korának ( 1 8. szá­ Z�d �ége-1 9. század eleje) üzleti forgatagában - Pesttől Ujvidékig, a Drávától a Tlszantúlig - résztvett csaknem kilenc vármegye. Egykori írások szerint egy-egy hetivásá ron, amely a Kisvásártéren (mai Jelky tér) és a környező utcákban zaj-

lott le, kétezer-kétezerötszáz ember fordult meg, országos vásárain pedig (Szent György- napl, Magdolna-nap l, Szent Mihály-napi, Miklós-napi) néha százezer is. Egy év leforgása alatt körülbelül egymillió szekér gördült be a városszéli ka­ pukon. Ezeken a szekereken és még víziuton hozták-vitték az árúkat. A vízi­ forgalomban azokban az időkben 27 nagyobb és 33 kisebb "tölgy " -, és " Iágy­ fahajó" bonyolította le az árúszállítást. Egyes városrászekben (Szentjánoson, Jó­ zsefvárosban, István megyében) számos hajós, dereglyés, kormányos és hajÓ­ ács lakott. A hajótulajdonosok házai előtt, a járda és a kocsiút között díszesen faragott hajóorr beásva. Ez jelezte a háztulajdonos foglalkozását, ezúttal a vízi­ szállftási eszközének ajánlását is. A nagy forgalom, természetesen, sok-sok idegen érkezését és hosszabb-rö­ videbb bajai tartózkodását jelentette. Egykorú leírások szerint " meg is fordult a városban annyi Idegen, hogy éjszakánként néha mégannyi ember aludt a falai között, mint maga a lakossága. " A vendégeket élelemmel, itallal, és szállással a majd minden sarkon álló kiskorcsmák (volt olyan időszak, amikor ötven is volt belőlük) és vendéglők látták el. Az uradalom hat nagyobb vendégfogadót tar­ tott fenn: az Angyalt, a Fehér Hajót, a Három koronát, a Veres Ökröt, a�t és a Zöldfát. A városé volt az Arany Bárány, (a közkedvelt, előkelő " Lámpli "). , (a mai M űv. A két legforgalmasabbról ls essék pár szó. Az Oro zi ' Központ, régebben Központi Szálloda) földszinti (északi) szögletében két helyi­ ségbői álló kávéház-rész volt, az " emeleten függő kristályokkai és tükrökkel ékesftett�' nagy táncterem és tizenegy kisebb vendégszoba szolgálta a telte r­ szényü kereskedők kényeimét. Ez volt a bácskai sertésnábobok kedvelt tanyá­ Ja. Az udvaron tágas félszer és nyolcvan lónak istálló. A régi írások említést tesz­ nek több olyan esetrőJ, amikor éjjel borgőzös állapotban az istállók közé keve­ redett egy-egy "tellbukszás " kereskedő, egyszerűen eltünt. (A harmincas évek elején a hátsó udvarban találtak is embercsontvázakat.) Az épület azóta több­ ször átépült.) Az Arany Bárány Fogadó (mai általános iskola) 1 740 táján épült az akkor di­ vatos zopf- stílusban. A mult század végén és a század elején sokáig állt kihasz­ nálatlanul. 1 925-27 -ben építették át mai formájára, amikor kereskedelmi leá­ nyiskola lett. Udvara és istállói a mai postaépület helyén voltak. A vendégfoga­ dót "sok mindenféle vendég és borivó látogatta. " Mialatt lenn, a földszinti ivó he­ Iylségekben " dévajkodott " a halász, a molnár, a vontató, a zsákoló legények se­ rege, addig fönt, az emeleti tükrös szobákban, teli korsók mellett, dúsgazdag ke­ reskedők forgatták az ördög harminckétlevelü bibliáját, a derék szálában (bál­ teremben) pedig ropta a táncot a város előkelö fiatalsága.

rok álltak tIzesévei a bevezető utak elején és környékén. (kiscsávolyi, Bokodi uti, Vaskúti uti, Szeremlei utca végi vámházaknál és beljebb). A könnyebb raktározás érdekében többnyire az utcai fronton épültek a hom­ bárok. A Baján összpontosuló gabonaforgalomból fejlődött ki az egykor óly híres du­ nai vizimolnárság. A hajdani gabonakereskedelem e megmaradt tanúi mellett szép számmal ta­ lálunk borpincéket is; nagyrészben zárt vas- és nehéz faajt6kkal, (Árpád u. és környéke) de megvannak még a városszerte, a házak alá borraktározásra épí­ tett tágas és száraz pincehelyiségek is. Mikor a környéki homoki bortermelés kezdetén Bajára - főleg - Tolnából, Baranyából, Szerémségből és Erdélyből hoztak bort, egy-egy forgalmasabb év­ ben száz-százhúszezer akónyit is. Az idősebb bajaiak még emlékeznek arra, hogy hetlvásárok alkalmával a borpiacokon (az 1 956-os árvíz alkalmával el­ pusztult Vöröshfd-tól fölfelé a Kazinczy u. elejéig) egész " hordó utcák " voltak (közlbük . ékelve természetesen egypár lacikonyha ls). Sok borra és pállnkára volt szüksége Bajának régen is: a közvetlen fogyasz­ tásra és eladásra. A gazdaságáról híres város vidám társaséletet élő lakóssága mulatós hangulatot, kellő pompát és változatos szórakozást is tudott teremteni a messzi tájakról ldeérkező számos idegennek. A rátermettséggel igen komo­ Iyan üzött kereskedelemnek velejárója volt az akkor (is) dívó hejehuja-dínom­ dánom világ.

*

A régi bajai gabonakereskedők a városkapuknál, vagy a Főtéren gyűlt sze­ kerekről összevásárolt terményeket az erre a célra készült házrészekben rak­ tározták el. Ezeket hívták hombároknak . Legnagyobb részük földszintes vo lt, de akadt köztük egy-két, sőt háromemeletes is. Azóta sokat lebontottak, de még ma ls több látható a régi városszéleken és a Súgovicára nyíló utcákban, (Péter P. U., Szarvas G. U., a kiscsávolyi régi vámháznál stb.) Valamikor ilyen hombá=38

59

Bajaiak az 1 848-as szabadságharcban

Egy kopott, foszlottszélű fénykép került a kezembe. Sokáig nézegettem. Mert ezen a képen volt látnivaló! Aki készítette, már régen feledett lakója a bajai te­ metőnek. Fényképező masinája is múzeumi tárgy lehet, mint ahogy múzeumi tu­ lajdon maga a kép is. A kistabló mére1Ü felvétel kopott gúnyás, tört nézésű al.ak­ Jairól ls kevés szó esik már. Legfeljebb a leszármazottak körében. A kép a rányomott írás tanúsága szerint 1 898. március 1 5-én készült. A hát­ téri falon nemzetiszínű keretben olvasható a falírás: 1 848- 1 898. A jobb falsíkon kampós szögre akasztva színlap látható. Felső széle lehajlik, de azért kivehető rajta a nagyobb betűkkel szedett színdarabcím: 1 848 A hadak útja. A terem közepém székeken és ácsolt padokon ülnek és körötte állnak az ak­ kor még élő 48-asok. Öreges-peckesen a fényképező masina lencséjébe néz­ nek. KI vikszelt bajusszal, kl szakállal, ki vörössapkában, ki labahajasan. Páran ládafiából előkerült gyűrött honvédruhát viselnek. Egyiknél .faláb kandikál ki a bő gatya alól. Az igazit talán a sümegi csatában vesztette el, vagy Isaszegnél akadt egy ágyúgolyó utjába. A kép jobbszélén elől kürt lóg egy öreg harcos nyakából. Nem mintha hosszabbodott volna a zsinórja, amiért földig ér a kürt, inkább az egykor deli kürtöst zsugorította rövidebbre pár arasszal az idő. Mind megtört öregek már. A tekintetük nem kemény, elszánt tűzben lobogó, mint akkor, amikor arany betűkkel írták a világ aranykönyvébe a " honvéd " ne­ vet. Megtörtek és megnyugodtak. Mert Világos óta viselniök kellett a börtönök súlyát, lassú kínok közt görnyedve számtalan gyalázatot kellett eltűrniük. Az ag­ godalom és rémület, a bizonytalan jövő homályos képzetei megölték bennük az életerőt. Ennyit mond el a kép. De kényszeríti a szemlélő kutatót, hogy a kép névtelenjelnek nyomát keresse. Egy régi könyv fekszik előttem. Időmarta fedelén alig kivehető a címe: Hon­ véd névkönyv 1 89 1 . A belső lapok egyikén ezeket olvasni: " Baja városi Honvédegylet. Alakult 1 867 tavaszán Radány Kálmán főhad­ nagy elnöklete alatt, Fejes István főhadnagy jegyzővel. Kiterjeszkedik a város és környéke területére. Fennáll létrejötte óta szakadatlanul. Jelenlegi elnöke Ta­ ub József őrmester és városi polgár, jegyzője Fürst István őrmester. Az egylet a halottalt saját költségén eltemetteti, ilyen alkalommal, valamint fő ünnepek al­ kalmával díszes zászlója alatt egyenruhában kivonuL " Továbbiakban a nevek sorakoznak. Századosok, főhadnagyok, alhadn a­ gyok, őrmesterek, tizedesek és közhonvédek. Ahogy a sarzsi emelkedik, a nnál 60

kevesebben, ahogy a sarzsi fogy, annál többen. Ilyen vezetéknevek: Bugyáki, Radány, Latinovics, Gergits, Paucsek, Börzsönyi, Fábik, Kolompár, Rápity, Szal­ ma, Pukl, Bajzáth, Szurcsik ... 1 53 név. Köztük 77 magyar, 24 német, 1 9 bunye­ vác, 33 tót-lengyel-olasz nevű. Valamennyien magyar honvédek, akik egy em­ berként szálltak síkra a szabadságért Kossuth gyújtó szavára. A nevük után a foglalkozásuk. Mennyit elmondanak ezek az apró betűkkel szedett szavak! 1 3 kishivatalnok, 1 4 iparos, 67 földműves, 3 menhelyi, 7 koldús, 6 szolga, és 44 napszámos. Csupa egyszerű kisember, akiknek honvéd mivolt­ jukért életük végéig csak kereszt jutott osztályrészül. Az egylet 1 9 1 2-ben szűnt meg mÜködni, mivel akkor csupán két tagja élt már. Felőlük nem adnak hírt a sárguló írások. Ők az öregebbek emlékezéseiben is csak homályosan élnek. Ez a néhány sor legyen a rájuk emlékezés, a tiszteletadás nékik. Elnémult kürtjük visszhangzó szava, me ly a késő unokákat rájuk emlékezteti.

61

Bogár Imréék Baján

Az Itt következőkben nem azokról esik szó, akik ma ezt a tisztes nevet vise­ lik, hanem a múlt század hatvanas éveinek azóta már - Rózsa Sándor és tár­ saihoz hasonlóan - legendá�ba vesző betyáralakjairól, akik a Duna-Tisza köz vadbozótos, lankás- bokros tájain garázdálkodtak. "Úgy bő 1 40" éwel ezelőtt még veszélyes állapotok uralkodtak Baja környé­ kén. A forgalmas és gazdag városba messze tájról sereglettek sok -sok falu és magye népe, akik a környező erdőkben, félreeső homokbuckák között gyak­ ran lettek prédájává az útonállók nak. Ilyen betyár támadás zajlott le 1 86 1 . de­ cember elején a bajal-szőlők mögötti területen. Erről itt-ott még ma is említés esik Baján, termászetesen a fantáziák szülte legszélesebb skálájú változatok­ ban. Véletlen lehet, hogy a Rózsa Sándorról szóló tévéfilm vetítése Idején kerülI kezembe - a 80 éves Antal Pál jóvoltából - ennek a támadásnak perirata­ nyaga. A foszlósszélű, sárguló aktákból világosan klhámozódlk, miként zajlott le ez a betyár rajtaütés. Gál Mátyás nevű pusztázó legény 1 86 1 . november 30-án Borsódon paran­ csot kapott Gallk Mihály megyel csendbiztostól, hogy a következő napon, de­ cember elsején Induljon Bajára számára szállást rendelnI. A legény a jelzett nap kora hajnalán el is Indult, hogy nyolc órára a városba érkezzék. A Baja felé vezető úton mintegy ötven szekér és számos gyalogos verődött össze, akik a Mlklós- napl vásárra Igyekeztek. A bajai-szőlők alatti homok buc­ kákhoz érve, az "égből cseppenve" egyszerr(§) erősen felfegyverzett lovas betyár tünt elő, akik közül ketten előbb a fegyveres legényt tették ártalmatl an­ ná, aztán a másik háromnak segítettek " buczkasüppedékbe" terelni a szeker�� ket. Itt aztán a rajta ülőktől elvették a pisztolyaikat, pénzértékeiket (húszezer �J forintot), szőrbundáikat, ezeken kívül két sötétpej és tizenhat markos (izmos, ve­ konylábu, finom növésű) lovat. Akik nem voltak hajlandók átadni tárgyai kat, aZO­ kat megmotozták és agyba-főbe verték. A rablók közül egyik köpcös termetű, mintegy negyvenöt éves, nagyhomlO­ kú, kissé kopaszodó, tömött, barna bajszú, kiberetvált körszakállu ember voll, aki jászkun parasztöltönyt viselt, a szőrén, pusztán nyereg nélkül ülte meg a lO­ vát. Hárman fiatalabbak voltak, tizenkilenc-huszonkét éves " suhancok " és egY harmincéves körüli, alacsony termetű, gesztenyeszínű körszakállú, ki k emény parancsokat osztogatott a többieknek. A támadás után, mely mintegy két óra hosszat tartott, minden szek eret és gyalogost útnak eresztettek. A pásztázó legénynek "fohászkodására " ViSszaad­ ták a lovát, aztán a bikityi (bokodi) út felé elny�rgaltak. 62

Az lIy?nfajta útonálláso� tett seinek sok esetben nyoma veszett. A végtele n � tanyavI lag számos orgazdat rejtege tett, akikke l sohasem boldogultak a hatósá­ gok Az itt említett támadás elkövetőire is csak tíz év után derült fény Szekeres Sándor 43 éves számadó juhász önvallomásából, melyet Szegeden a királyi biz­ tosi vizsgálóbizottság előtt tett 1 872. Január 7-én. Ebben elmondja, hogy 1 862 augusztusában egy reggel, amint éppen a birgé­ k�t legeltette a Járáson, magához hívatta őt egy bizonyos Vancsura János ne­ vu gulyás. Oda menvé n Bogár Imrét és Bogár Jakabot találta Vancsura társasá­ g� ban. A: utóbbi �el zólítot�a ő�, hozzon neki egy birgét és főzze is meg. Evés . � . .. kozben, tobbek kozott, a korul IS forgott a beszéd, hogy az előző őszön Bogár , Miksa, meg az apjuk, Jakab, Bogár Imre, Bogar az öreg Bogár Imre, ra Ismeretlen betyárral a bajai vásár előtt útonállást követtek " egy számá­ el . Azt is mond­ " ták, hogy annyi pénzük volt, amennyi a szőrtarisznyáb a bele se fért. A bankók még a zsebel �ből iS kl �ógtak. �og� r Jakab mondta , hogy amikor rágyújt ani akart , a zsebébe nyult gyujtos zerszamert, egy csomó bankó leesett a földre. De biz 'ő restelkedett leszá llni a lováról érte! Ugyanakkor a Bogár-fiúk egyik elhalt" társuk, Zsibita Sándor náluk levő " 10��ra ls alkudozt�k. Már-már parolái g is j utottak , amikor a megyei csendbiztos , . Erre gyorsan lora ozeledtét jeleztek nekik. kaptak és elnyarg altak. Zslbita lovát ls a komm iszáriu s vitte el magá val. Szekeres Sándor a később i kihallgatások során sem tudta elmond ani a Bo­ gár-fé! e bajai utonállásban résztvevő ötödik betyár nevét. Azt azonban ponto1�l rta, hogy hol volt az orgazda és (utonállást kitervező) Vancsura János ta" A rém i pusztán van, amely a balotai és dsida i pusztával határos Baja felől (Jánoshalma) úgy két óra távolságra, ami Bajától sem lehet 1�:SSzeO, b. " Az i� elmo ndott esemény felidézése nem különöse bb jelentőségü, de mint mindenna pi érdekesség, figyelme t érdemlő lehet. És hiteles dokume ntum milyen betyárvilág volt e tájon azokba n az időkben .

63

A bajai "tisztes iparok" dicsérete

A múltszázadi (1 872) kéz űlpar fejlettségét muta tják a következő számok � ls.' a városnak 34� kereskedoje mellett 987 1parosa volt " 1 222 segéddel köztük Iegnagyobb a hajosoké, 251 . Az Ip�! és k�re�ke�elem nagyarányú fejlődését legfő képp en a Duna menti fekvésboi eredo Vizi út adta lehetőségek kihasználá sa segítette A vasút me J lenése ezt a "fénykort" fokozatosan sorvasztotta, végül a hany�t1ás útjára le�­ d tette. Hiába �apcsolódott be 1 885-ben a szabadkai vasú tvona lba és 1 895- ben a zombori szarnyvonal�a - sőt 1 9 1 O-be n hiába adtá k át a forga lomn ak a va­ , , adta gazdasági súti hídat ls -, a ;égl �IZI ?t jelentősége már nem jött vissza Az elso" vIlághaboru utan lassan-lassan magá ra ébredt a bajai kisipa r. A mU"­ helyekbe az elavult gyertyafény világosságát előbb a petró vlII�nyfény váltotta fel, a kezdetleges kézművesipari szers leumlámpa majd a zámok hely . re tokéie tesebb termelési eszközök léptek és a sohasem nélkü lözhe é re egy­ tő m'Ino" segl árúk készítésével biztosították maguk számára a piaco t. Bár a gyárakk al vívott ver e yben a ag ományos meste rségek egy része � y � , egyes ágai� (acso t��ább so��dt es k, komuvesek, kövezők, mázolók) külföl ­ , don, fŐle? Koz� I-Keleten találta k munk aalka lomra , a város ipara slparl szlnezetu, aradt. Ez� a képet jelentékenyen nem befoly továb bra is ki­ � . .. évek �án létesult gyárak es uzemek. (Schön Zsiga r.t. szövő ásolták a húszas gyára Siebert Ká­ roly bőrgyára, Ackermann Műszövő r.t., Bajai Posztó és Takar ógyá� stb.)

�

Köztudott, hogy mennél jobban távol odu nk a multtól -a fejlődés üteméhez Igazodva- annál jobban válnak avíttá, majd fölöslegessé, végül pusztulásnak kitéve a népi és kisipari készítményű építmények, közhasználati és díszítő tár­ gyak. Számos példa bizonyítja azt is, hogy a robbanásszerű ipari-technikai fej­ lődés rádöbbentette a rohanó embert a múlt értékeinek felismerésére: türelmet­ len gyorsasággal gyüjtögeti, menti a még fellelhető szellemi-tárgyi hagyományo­ kat. így vagyunk Baján, de másutt is az egykori, ma már kiveszőben lévő kisipari szerszámokkal és készítményekkel is. Hol vannak például a gyertyaöntők, tímárok, tűcsinálók, az országosan ismert bajai bábosok, szegkovácsok vagy hajóépítők, nem beszélve a harangöntők­ ről. E szakmák képviselői, a "tisztes iparosok " ott nyugosznak a temetők homok sírhantjai alatt, emlékeiket a múzeumban őrzött céhlevelek, céhládák, céhzász­ lók, pecsétek, sárgult írások és készítményeik egy-egy darabja őrzik. Az Iparos és kereskedő polgárok tették naggyá és virágzóvá a várost a múlt­ ban, amelyre a jelen épült, a már működő, korszerű ipari létesítmények alapul szolgálnak az elégedett jövő építéséhez.

,

A múlt : kisipar.

Az alkalmas fekvés már a XVIII. században az ország egyik legjelentősebb kereskedelmi gócpontjává fejlesztette a várost. A forgalom növekedésével ha­ talmas arányokban lendült fel az ipar is, szaporodott az iparosok száma. Már 1 700-ban céhek alakultak, 1 7 1 4-ben 25, 1 743-ban 66 iparost említenek az í rások. A török idők után (1 699) először a csizmadiák, majd a halászok, molnárok, szappanosok, harisnyakötők és fésűsök tömörültek céhekbe. Ezek és a hozzá­ Juk felzárkózó újabb kézműiparosok (gyertyaöntők, tímárok, nyeregkészitők, szűrszabók, gombkészítők, építőiparosok) egyszerű munkaeszközeikkel, de ta­ nulól évek alatt, vándorló segédként szerzett és legtöbbször apáról fiúra szállt tudásukkal tisztes megélhetést, jólétet biztosítottak maguknak, hírt, gaZdagságot a városnak. A múlt században a kereskedelem mellett az ipar vezető szerepét tükrözik a korabéli utcaelnevezések is: Ács u. (ma Klapka Gy. u.), Kéményseprő u. (ma Pe­ tőfi S. u.), Kismészárszék u. (ma Mészáros L. u.), Fésűs u., Hajó u., Harisnyakötő Ezek közül több máig is megtartotta a neU., Kalapos U., Malom U., Molnár u. vét. oo.

64

65

Bajai farsangolások

a trombiták harsogásától kisérve; időnként megálltak, amikor a legjobb torkú tüzoltó csendet kért és színes rigmusokban meghívta a nagyérdemű közönsé­ get az álarcos farsangi tűzoltó bálra. Ezek az eredeti ősi szokások az idők múlásával kivesztek, átalakultak vagy új formát vettek fel. A régi Világ lezárult, szokásaik már csak néhány emlékező vagy kutató feljegyzéseiben élnek.

Nagyon érdekes " népies" múltja van Baján a farsangolásnak, illetve a farsang "utójának " , aminek ma már csak halvány emlékek a szószólói. Még egy félszá­ zaddal ezelőtt ls élénk farsangi jelenetek játszódtak le a város utcáin, melyek a fantasztikusan öltöztetett alakok és egyéb furcsaságok láttára hangosak voltak a jókedvtől és a nevetéstől. Ezek a szokások az idők múlásával - fokozatosan sorvadtak, ma már az "alvégi " - bunyevác városrészben is csak elvétve akad­ nak, főleg gyerekfiatalok igyekezetéből. Milyenek ls voltak ezek a farsangolások egy néprajzkutató emlékezéseiben? Baja I�kósságának vidámságot és - sokszor - féktelen Jókedvet kedvelő fia­ taljal vállalkoztak rendese n a farsang "bolondok napjának " bemutatására. Ezen szokásokhoz legszivósabban a bunyevácok ragaszkodtak. Nyilvános körtán­ cuk (kólójuk) megtekintésére megmozdult az egész város. Mesteremberek, pol­ gárok különféle jelmezbe öltözve, magyar legények fokossal, kulaccsal paraszt­ lánynak, de minden elképzelhető más formában is, mint ficsur, krinolinnal, ci­ gánytányérral lyukas ernyővel. .. sorakoztak a mulatók társaságához, melyet egy-két harmonikás szokott kisérni. Sokszor összeverődött lovascsapat is akadt klsérőül. Amerre a sokféle népből összeverődött menet énekkel és zeneszóval elha­ ladt, nagy élénkség, zaj és vihogás fogadta őket. Legeredetibbek voltak a bunyevácok által kedvelt " medvék " és "didák " . Az előbbieket egy-egy legény jelképezte szőrével kifelé fordított subával, melyre Idomtalan ujjakat akasztottak, a fejükre zabostarisznyát húztak. A derekukon átkötött szíjon egy másik, torzított ruhájú legény vezette őket, amint a medve­ táncoltató k szokták. A medvék szitába, vagy rostába gyüjtötték a nekik jutta­ tott pénzdarabokat. A " didák " is pénzért " dolgoztak " . Két suhanc összeálIt, az egyik jókora zsá­ kot húzott magára, a hátára egy szakajtót helyezett az ütések felfogására, ke­ zében kötelet tartott. A másik, a botos, nagyot ütött a szakajtóra, vagyis a hátá­ ra. Voltak még jellegzetesebb csoportok is. Például valamelyik tér sarkában egy hamisítatlan cigánycsalád, másfelé boszorkányok foglaltak helyet, a közönség közé vegyülve gyöngyökkel, ékszerekkel felcicomázott asszonyok és lányok ugráltak lefátyolozott arccal és tollseprüvel " símogatták " a járókelőket. Farsangkor az " önkéntes" tüzoltóság is kitett magáért: rendkivüli vegyes ru­ házatban egy hatalmas négylovas kocsira kapaszkodott a sok tarka-barka zászlós, cintányéros, szalmabábos testületi tag. Éktelen lármától, nótázástól, és 66

67

E&Y ellünl b�ai lér emléke

"Nézem a régi Kisvásárteret, Bel61e is, csak bámulom, mi lett? Vadgesztenyefái mind ledöntve már, " Nem zeng ágaikon énekes madár. (Egykori vers nyomán)

A városon átvezető 5 1 -es út építése szükségessé tette a Jelky (régen Má­ tyás király) tér emberöltők óta megszokott � rculatának me�vált�,zt�t �sát. � ��n,� kálatok során eltűntek a térnek eddig sajatos jelleget ado, fejlodesuk teijet elo vadgesztenyefák, a Járásbíróság teljes épülettömbjének lebontásával a tér szá­ zéves zártsága végleg megszűnt. A váro.s lakói és az ide térülő turisták igaz örö­ mére érintetlenül maradt az 1 937-ben felállított Jelky-szobor. A szülővárosból dolmánnyal a hátán bottal a jobbjában világba induló bajai szabólegény jövőt álmodó bronzarca így a megszokott helyén bölcselkedik tovább az idők válto­ zásain. E gyors városképi változás alkalom arra, hogy a krónikás feUdézze a mai tér eredő ősét, a 1 9. századi Kisvásárteret, mely a Pesti úttól (ma Dózsa Gy. u.) a kiscsávolyi szerb temetőlg füves-fás Nagyvásártér kiegészítő része volt. A ki­ sebb vásárok, főleg piacok tartására alkalmas térbe akkor is hat utca torkollott: Észak felöl a Pesti út, Nyugat felől a Remény utca (ma Munkácsy M. u.) és a Kis­ vásártér .utca (ma Türr István u.), Dél felől a Gránátos utca (ma Arany J. u.), Ke­ let felől a Zöldfa utca (ma Tóth I. u.) és a Szegedi út. Szerdai és szombati napokon ezekből a zártsorú utcá k ból özönlött messzi tá­ Jakról üzletet kötni az árújukat kínálók és vásárlók sokszor négy-ötezres töme­ ge. A hulló vakulatú öreg polgárházak, üzletek, műhelyek, borpincék és szűk udvarok legtöbbjel, felújítva is, rég letűnt időket idéznek. Mindjobban ritkul az emlékezők sora, azoké, akiknek fiatalabbkori életükhöz tartozott a tér üzleti for­ galmassága, egyúttal annak megkapó képe is. Ők még emlegetik a Sárga csi­ kó nevű vendégfogadót, a nevezetes Dodek-féle szíjgyártó műhelyt, a régi eme­ letes épület udvarán a Corvin Nyomdát, melynek gyorssajtóján készült a Füg­ getlen Magyarság című helyi ellenzéki lap. Az utánunk jövő bajaiak majdan a napjaink e változásairól mesélnek az uno­ káikna k. Búcsúzzunk a szemünk előtt eltűnő tér megszokott képétől, a hozzáfűződő kedves-színes emlékektől.

Adalékok a bajai nyomdák történetéhez

Az egykori Bácskában, mint általában a végeken, a kultúra forrásai viszony­ lag későn, csak az 1 848/49-es szabadságharcot megelőző évtizedekben kezd­ tek fakadozni. A lassú fejlődés okai között említhetjük a török és zsoldos dúlá­ sokat, a Rákóczi-felkelést követő időkben is még meg-megújuló harcokat, a la­ kossági változásokat és nem utolsósorban a nyelvi-politikai és társadalmi ellen­ téteket, melyek nem buzdítottak írásra, így kiadásra sem. A nyomdák megindulásának körülmányeiről, a kezdeti idők eredményeiről Igen gyér adat, csupán egy-két utalás áll rendelkezésre Baján is. Azokban az Időkben a közlemények csak kéziratok útján terjedhettek. Bácskai vonatkozás­ ban Ilyennek tekinthetjük Bél Mátyás-" Notitia Comitatum Bach-Bodrogh " cí­ mű megyénket tárgyaló művét (1 783.), mely nem jelent meg nyomtatásban, vagy egy Ismeretlen szerző " Der Stadt Baja " című könyvét (1 738.). A mal napig elsőnek Ismert nagyobb nyomdai termék Baján, 1 845-ben, Schön Jakab Nyomda és Kiadó gondozásában készült. A 334 0ldalszámnál terjedel­ mesebb könyv (a felllelhető példány többi lapja hiányzik) cime: " Egyházi éne­ kes-könyv, melyben a kereszténységnél általjában gyakoroitatni szokott éne­ kek foglaltatnak hozzá adatván az imádságos rész és szent kereszt is. " A múlt század második felében, különösen annak végén, már a helyben in­ duló Irodalmi tevékenység (a főgimnázium " Vörösmarty " Önképzőkörének ki­ adványai, a helyi költők-irók alkotásai, újságok anyaga ...) és egyéb szellemi megmozdulások is segítették a nyomdaipar fejlődését. Ezidőtájt egyidőben négy nyomdája volt a városnak (Nánay-Kazal-Rajkovics-Kollár Antal és Fia cégek). Ez a szám nagyjából a második világháború végéig megmaradt, sőt az államo­ sításig (1 949. december 28.) hatra emelkedett. ' A nyilvánvalóan teljességre törekvő kutató megállapításai, következtetései egy adott időben rendelkezésre álló forrásanyag birtokában alakul hattak ki, me­ lYek később, újabb kutatásokkal módosulhatnak, bővülhetnek. így az itt közölt adato k is. Ezekhez a kora béli helyi kiadványok, (könyvek, újságok, kisebb nYomtatványok stb.), némi írásos utalások és a még élő nyomdászok, volt könyv­ k ereskedők közlései szolgáltak alapul. Ezen írás kereteibe természetesen nem térhet egy készülő tanulmány teljes anyaga, csupán a város egykori közművelődését tükröző pár érdeklődésre szá­ mítható adat, melyeket eddig nem tártak .fel. A már említett Schön Jakab Nyomda és Kiadó ( 1 845- 1 870.) mellett jelentős Szerepet vitt a város irodalmi életének kibontakoztatásában Mederschitzky Ig­ nácz Könyvnyomdája (1 857-1 867.), me ly a magyar és német nyelvü munkák kiadását vé.gezte. Itt jelent meg 1 857-ben a "Bajaer Handels und Gewerbe 69

)s. E ?,­ Zeitung" c(mű újság, melynek Trics-Tracs címen volt egy élcmellé klete "

ből a nyomdából került kl 1 858-ban a "Statute� d� r Bajaer Lle�.er -Tafel ?I mu f�­ zet, azonkívül éveken át a Vörösmarty Album es tobb verses kote�. A szazenn�l­ hány év előtti években működött még a városban: Sz.ilbér �ep., Ja �os Nyomda­ Ja (1 868-71 .), Paul Károly Gyorssajtója (1 872-75.) ,Strelntz, B?,la es Vilmos Nyom­ dáJa (1 876-78.), Jllk Gyula Könyvnyomdája ( 1 874-76.), kesobb; � 877-be,n �ndult (Id.) Nánay Lajos Könyvnyomdája, mely 1 9 1 3-ig volt az ,ala� lto kezeleseben, amikor ls átadta fiának, Ifj. Nánay Lajosnak . Ö a nyomda gepeit 1 9 1 8-ban a Cor­ v
na Nyomda tUlajdoná nak, Spltzer Istvánnak adta el. A kilencvenes évek elején az 1 846-ban Indult Kollár Antal és Fia Könyvk?­ reskedés könyvkötődel, kiadói és nyomdai részleggel bővült. ( 1 89 1 -1 940.) Val­ lalkozásában regények, versek, kötetek és közigazgatási nyomtatványok mel­ lett gazdagon Illusztrált albumok ls készültek. (T�th K� lmán Emlék�lbum �. 894ben.) Ezidőtájt és a századfordulón ismert volt Bacskaban Kazal Jozsef Kony�­ nyomdája ls ( 1 898-1 9 1 5.), és Rajkovics Károly Könyvnyomdája (1 �9�-1 9 ?�.) IS, melyek kisebb terjedelmű könyveket, szabályrendeleteket, Iskolai ertesltoket, plakátokat készítettek. , , Nagyobb kapacitással működött a Corvina Nyomda ( 1 9 1 2- 1 9�� .) �s az �j Elet Nyomda (1 920-1 949.). Ezek napilapot is jelentettek meg. Mellettuk tobb kisebb nyomda: Kovács Bencze Albert Nyomdája (1 928- � 949.), Bakanek és Goldbe;­ ger (Gádor) Nyomdája (1 927-1 949.), Rózsa De�so Nyomdáj� (1 ��8-1 9�4.) , es Stahl Károly Nyomdája ( 1 94 1 -1 949.) látta el az eszak-bácskal terulet szukseg­ letelt. A baj�1 nyomdák állami kezelésbe vétele 1 949. december 29-én volt. 1 95�­ től DéIdunántúlI Nyomdaipari Egyesülés (Pécs) Bajai Telepe, majd 1 952. márCI­ us 27-től Bácsklskunmegyel Nyomdaipari Vállalat Bajai Telepe néven működött. Mal nevét. Petőfi Nyomda Vállalat 1 972. április 30-án vette fel.

70

Baja!... Duna!... ÁrViZek)

1_

�

Baja és Duna! Ez a két név úgy összeforrt, akár két testvér. Vagy talán még erősebben: mint édesanya a gyermekével. Édesanya a Duna, Baja pedig a leg­ kedvesebb gyermeke, akit ajnároznl, néha büntetni ls kell! Folyása a város alatt lelassul, néha - úgy tűnik - mintha állna. Pedig mo­ zog. Lassan, lágyan símogatja a homokos fövenyes partot, Körüljárja a fás-bok­ ros szigetet és bosszankodik, ha sima tükrébe egy motorcsónak propellerje, ne­ tán egy hajó lapátja belevág. Ólykor rosszkedvűen ér erre. Az arca ilyenkor bosszús, dühös, a hangja mo­ rajló, megduzzadt hátán szálfákat hoz és éjjel titkon siklik a városszéli kertek alá. Ez az együttélés hol jólétből fakadó boldogságot, sok apró örömöt, hol bajt, gondot, néha katasztrófát ls tartogat a város számára. Ezúttal az utóbbiakról lesz szó. Baja fölött mindig ott kisértett az á rvíz rémképe. Az 1 840-50-es években a déli kanyarulatnál (a csertai dunaággal szemben) igen zátonyos volt a Duna, melyből azóta ls sok veszély fakad. A gabonát szállító hajóknak sokszor napo­ kon át kellett vergődniük, hogy kikerüljék az akadályokat. 1 862-ben a város végveszélyben forgott: a Duna kiáradó vize egészen az akkori laktanyákig ért. A kormány egymillió forintos támogatásával a partokat kikövezték, de a 70-es években (és később is) azért többször volt olyan magas vízállás, hogy be-betört a város mélyebb pontjaira. 1 876-ban adták át a forgalomnak a Deák Ferenc zsilipet, melyet az ismét fel­ lépő nagy áradás áttört és a bezúduló nagy vízmennyiség ellepte a mohácsi­ Szigetel. Lent Zombor is veszélyba került. A zsilipen alul csak harmincezer ho­ mokzsákk al sikerült elzárni a csatornát. Ugyanez év végén és a következő év elején ismét voltak árvizek; inkább a tartós esőzés folytán. A Szentjános városrész víz alá került és a nagyobb ka­ tasztrófát csak sok új gát építésével lehetett elkerülni. 1 878-ban Ismét állt a zsilip és megindult a forgalma is. Azóta még sokszor érte kisebb-nagyobb áradás a várost, főleg a Szentjános, a DeSZkás (mal Alföldy J.) utca alsó házsorát és a Nagy-Pandur szigetet. Legje­ lentékenyebbej voltak: az 1 902-es hosszantartó árvíz, az 1 922, 1 923 és 1 924es, me ly utóbbi ismét Szentjánost öntötte el. Ekkor olyan magas volt a víz szint­ je, hogy a városból alig lehetett látni a túlsó partot. Emlékezetes még az 1 944. éVi ősz i és az 1 954-es árvíz, melyek közül az utóbbi volt igen veszélyes. A Du­ na színtje ekkor elérte a 932cm.-t. 71

amily en az 1 956. évi árvíz Olya n magas vízállás, anny i kárt okozó áradás, -szakértők szerint- az oka volt, még soha nem érte Baja városát. Az árvíz bizonyult a víz gyorsabb le­ nek telen elég volt, hogy " a szekcsől dunaszelvény egyek. A megrekedtek a jégh " vezetésére, és a Kádár-sziget zátonyos részein magának utat. Duna vize így felduzzadva, a medren kívül keresett ek elöntését hozta magával, A legmagasabb vízszint (1 0,37 m.!!) olya n hely lyt. Ez a téli víz és jég nagy eszé ahol még a szakemberek sem képzeltek el vízv . sává forrá katasztrófának lett ről a tragi kus napo król. De lássuk csak sorba a krón ikás feljegyzéseit ezek 1 966 . márc ius hava: aszán a cseh repÜlőgépek A hónap elején jönnek a hírek: a Duna felső szak földvárnál már jég­ bázzák a jeget ... Budapest ls felká szül. 5-6- a körü l Duna

bom és a határ víz alá kerül. torlaszok zárják el a Dunát... Dunavecsénél áttör a jégtájékán szakadozni kezd ár Jég és víz hömpölyög a határban. 7-8- á n Dunaföldv ik. a jég és lefelé tolód és a Cserta-duna Baján 6-6-7-én állandóan bombázzák a jeget a híd fölöttr. 4-5 méteres jég­ a mede körül. De kevés eredménnyel, mert fené kig fagyott ken. része hegyek torlódnak a híd körül és a parti Veszélyben a Duna-híd! felfogják a vészt. sok A dunaparton gyors ütemben építik a nyúlgátakat, hogy kba éjjel bezörgetnek üzem és hivatal vonul ki nappali és éjjeli munk ára. A háza és riasztják a férfiakat. eszélybe. Éjjel parasztkocsik 8-án (csütörtöki napon) a Gázgyár kerül végv s falát padkázzák körül és vontatók szállítják a földet az udvarára, hol a keríté tra gabona-tároló abla­ méternyi magasan. Ezen az éjsza kán befalazzák a Nosz fölé emel kedik . A du­ kait ls, mert a jégtorlasz a hajóá llomás előtti vasúti sínek napartl Tüzép anyagát elszállítják. Jegesvíz. A téli-k ikötőben hor­ 9-én tová bb emel kedik a Sugovica szintje. gonyzó hajók mind messzebb kerül nek a parttól. lehet már átlátni. A A Klspandur (Petőfl)- szigetre vezető betonhíd alatt alig A nyári korzó al­ ár. az Véndiófa vendéglőt, a sziget legmagasabb pontját, eléri mögött) a Bagoly­ Szálló Béke a ( utcán Parti A van. alatt só sétánya teljesen víz l. A nyári korzóról né�­ vár felé vezető út is el van zárva méternyi magas vízze magasabb fák korona­ ve a két sziget egyetlen víz-jégtenger. Itt-ott már csak a tnek csak a tetejét lát­ ja látszik. A nyári szabad (ingyenes) stran dnál lévő épüle nI. A Szentjános városrészt kezd ik kiürít eni. i akik a solti- kalOCsa A város mindjobban megtelik ment ő katonaosztagok kal, skor. Az utcákon ósítá szakaszról húzódnak lefelé. Olyan a váro skép , mint mozg dömperek, utásza la­ százával vonu lnak, gyülekeznek a teher autók , földszállító kulatok rohamcsónakjai, hídrészlegek, kordélyosok stb. t a belvárosba n és a Karszalagos irányítók és rendőrök tartják fenn a rende kritik us helyekre vezető utakon.

1 Q-én jön a híre: Is �ét v�szélyben a Gázgyár! De a Gyapjúszövetgyár is! A , tort elo: védeni kell a kazánházat! Dermesztő északi szél­ Gázgyárban a talajVIZ ben -éjjeli mU�kában!- gátakat emelnek az ajtók elé, az ablakokat eltömitik. A jegesár kltágltva � rések�t, áttöri a kerítést és elárasztja az egész udvart. A kapubejáratot ls elzarja, � mete� nyi magas döngölt agyaggal. Jelentik, hogy a ka­ zánház plncéjéb� '� betort a .�IIZ. �z üzem igazgatója személyesen tömíti el tég­ lával a nyflást, mlko�be� a tuzoltok szivattyúja is teljes erővel dolgozik. A Gázgyár melletti DAV telepen is serény munka folyik. Az ömlő vizet állítJ· ák ' fékezik ott ls. A Gyapjúszövetgyárba betört víz a mélyebb helyeket is elárasztja. A gépe­ ket és a felhalmozott félkészárúkat mentik. Szentjánost egyre gyorsabb ütemben védik. Egy helyütt áttör a víz ' de azonnal elzárják. 1 1 -én délutá � t�rjed el híre: a Vörös-híd, városunk egyik régi érdekessége , mely a híddal egy színtbe k erülve lesöpörte an­ beszakadt! Igy tortent: A jeg, n?� eg�'k felet, utat nyitott magának az új piactér felé. Hogy elZá rják a további . V�.z��lest, a megmaradt másik felét felrobbantották. Ez nem használt mert el­ �opo�e az Iszo ��ú á �. Erre a vas�tállomáson tárolt száz vagonnyi ter�éskövet ezdtek odas�all l �anl. � teherautok hosszú sorokban követték egymást. Csak most lehetett latnl. lgazan, hogy a baj hírére megmozdult az egész ország. BudaPest-Zalaegerszeg-Nyí regyháza-Kaposvár -Szeged-Pápa-Debrecen... neveket ,ehetett olvasni a teherautókon. .. A Deák Ferenc zsIlipről jelentik: A színt elérte a záróajtók tetejét. Az ottani kornyék alsó házait is ürítlk. A �örös-hfd n� ílásán k �z�en öm! ik a víz: a Deszkás utca alsó házsorának . , ala � e ulnek ke�!. el VIZ ... Kesobb a VIZ eléri a Kölcsey u. végét, körülveszi a cső­ � .. doros laktanyat es benyomul a Rákóczi utcába. 1 2-én: Ürítik a �ze �t LáSZló utca végét, a Rákóczi utcát egészen. A Posvá­ os �agy rés�e s� lnt� n víZ � lá ker9' A JÓ�sefváros-i templomot sem kiméli az : , IS VIZ bontja. , Az UJsor , meg az oltarat hazai sorra dőlnek. .. A város szívében, a Tóth Kálmán szobornál rádióantennát állítanak fel · a Ví­ zug� 1 '?a�gatóság épületében működő árvízvédelmi kormánybiztosság � nnek S?gltsegeVel végzi az irányítást az egész vidéken. Több illetékes miniszter tar­ tOZkOdlk Itt. M�vel a villanyvilágítás is veszélyben forog, a vágóhíd melletti transzformá­ t hazat (Tr? fo) védik telje erővel: tízezer homokzsákkal valóságos erőddé épí� , beszivarog, t . A talajvIz azert de kiszivattyúzzák. kórh�zak ls felkészül �ek : üres helyek et biztosítanak az esetleges rászoru­ . ló a�. � unn a g�, takon voroskeresztes , adnak elsősegélyt. nók . , süto uze�ek ejjel-nappal dolgoznak, hogy a felszaporodott követelmények­ nek megfeleljenek. Zavar nincs e téren. AZ ISkol� �ban �zünetel a tanítás, mert menekülők, munkások, katonák ezre­ It kell elszallasolnl. (PI. a Tanítóképzöben kétezer embert ' ' 1 3- án: bár van villany, az emberek gyertyákat és pet �óleumot vásárolnak.

��

� t �

7.3

Szeremle nagy veszélyben lehet, mert teherautók százai özönlenek arrafelé. Délben hallatszik, hogy Szeremlét már teljesen kiürítették. Ez nem kis veszélyek közt történt, mert közben az ár két km-es szakaszon áttörte a gátat. A honvéd­ ség, gyorsan Itt ls segftett. 1 3-án este: A Rákóczi utca és a Szent György u. kereszteződésénél van baj! A házakat ablak magasságig töltik földdel és homokzsákokkal. Ezen gátak szé­ lessége néhol 3-4 méter. Kell a sok homokzsák, de a zsáktöltő osztagok jól mú­ ködnek! Van, amennyi kell! A házak üresek, ... egyre több fal omlik-dűl le, a te­ tők roskadoznak. A városrész lakói mind ott vannak, segítenek a honvédek. A többször feltörő vizeket sikerül eltömíteni. A víz állása eléri a 1 0,37 métert! Ilyen vízmagasság még nem volt a dunai ár­ vízek történetében! Hírek jönnek: A Sükösd-Dusnok közti műutat áttörte az ár. Fajszot ürítik. Dus­ nokot ls. A városban mind tervszerűbben folyik a lakosság igénybevétele: az üzemek dolgoznak, de váltva ott állnak a gátakon is a munkások. Forró teát osztva éjjel-nappal közlekedik a városi tanács autója. A bajai és bácsalmási járás községeiből vasúton és teherautókon jönnek a segftő férfiak és nők. A vasúti pályamunkások is messze vidékről sereglenek Bajára. Sokan, nagyon sokan jönnek ... mind lelkesen, szívesen dolgoznak! 1 4-én: délben már tíz méteren alul jelent a rádió, este egyméteres apadás mutatkozik. Csúnya az idő. Tomboló hóvihar van. A gátakon helytállók a met­ sző hidegtől sokat szenvednek. Szomorú március 1 6-e. Havas, hideg nap. A hőmérő jóval fagypont alatt van. Reggel mindenki havat lapátol a városban. Az emberek arról beszélnek, hogy máskor e napon kiska­ bátban mentek ünnepélyre. Hírlik: Pörbölynél áttört a gát. Báta és Bátaszék vaszélyben van! Pécs felé Pesten keresztül lehet utazni. A rádió szerint 1 35.000 kat. hold van víz alatt. Több kiürített faluban bennrekedtek az emberek és házak meg kazlak tete­ jén kuporognak. Az erdei állatok százával úsznak a jeges árban. Kevés a csó­ nak, de a jégtáblák és az erős szél miatt nem is lehetne őket igénybevenni. A honvédség áldozatos munkája csodálatot vált ki az emberekből. Hetek óta alvás nélkül állnak helyt. 1 6-án már ürül a város, a veszély délnek tolódik. Mohácsszig etről, Nagyba­ racskáról, Dávodról, Püspökpusztáról, meg Hercegszántóró i érkeznek szomorú hírek. Az ár hirtelen lepte meg őket, így sokan bennrekedtek. Mohácsszigetről ezt beszélik: A csatorna előbb duzzadt, aztán hirtelen jött a dunai veszély. A ta­ nyákban sok-sok ember a fákon keresett menedéket, és az ágakhoz kötve ma­ gukat várnak segítséget. Több mentőcsapatot bekerített az ár. Az élelmezés sokhelyütt repülőgépről történik ... 74

Baján március 1 6-án délután:

Dőlnek, roskadnak a Szent László-Rákóczi-és Szent György utcai házak. A reggel két helyen fel robbantott Békavár melletti töltésen a szentistváni ha't árból a Duna alacsonyabb szintjére ömlik a víz. Sükösd felé menet a dunamenti lapály egy víz végig-végig Nádudvar,Hajós, Mlske, - Bátyáig. Csak Itt-ott van szárazföld, az emelkedettebb helyeken. Március 21 -én Ilyen számadatok olvashatók a sajtóban: ÖSSZedőlt ház a bajai járásban:655 Ebből Hercegszántón :222 Dávodon: 212 Nagybaracskán : 1 33 Városi adatok még nincsenek. Árvfzkár a Duna déli szakaszán: 4 község egészen, 1 6 kevésbé szenvedett kárt. Víz alá került 8500 ház, eb­ ből 3500 lakatlan. Árvízkárosultak száma 30 ezer. Vízzel borított terület kb. 1 35000 hold föld. *

Elvonult az ár. A krónikás három évtized távlatából a Dunának már csak a lágy, cirógató kellemeit idézi. Az 1 944. évi őszi dühödt arcára is hálával vegyes meghatottsággal gondol. Ekkortájt nagy veszályben forgott a város. Az orosz csapatok elől a visszavonuló várost védő alakulatok, - kiürítvén a hídfőállása­ Ikat - a dunántúli erdőkben ásták be magukat, s ott a nehéztüzérség ütegei várták a tüzparancsot a város ágyúzására, úgymond " megvédésére " . Néma kétségekkel teli napra ébredt a város lakóssága 1 944. okt. 20-án. A Duna az aggódó anya, látta a város felé forduló vészes ágyúcsöveket. Dü­ hödve megduzzasztotta a hátát, kilépett médréből, kígyózva behatolt a bunke­ rekbe, elárasztotta a lövegállásokat, és csak a bátaszéki vasúttöltés keskeny vona lát hagyta egérútul a menekülőknek. Igy menekült meg Baja városa egy beláthatatlan következményekkel járó pusztulástól. Igy kezdhetett új életet.

Dunatáji legenda

Az Öreg-Duna partján sétál ok és elmerengve nézem a csendes méltósággal hömpölygő szelíd nagy vizet. Fölötte kékfátyolos, foszlós felhők huznak dél fe­ lé, körülöttem a rügyfakasztó márciusnak enyhe szellője ébresztgeti a termé­ szetet. Eltünődöm... emlékezem. .. Te szeszélyes, te kiismerhetetlen Duna! Kedves vagy, mikor a rekkenő nyá­ ri hőségben hűs karjaidba fogadsz! Milyen fenségesen szép vagy, mikor a part­ jaidat átölelő erdeid nefelejcsvirágos pázsitjairól nézzük barátságos arcodat!. .. De milyen csúnya, kegyetlen is tudsz lenni, ha kiszállva medredből zúgva, mo­ rogva száguldasz szerte a termő rónaságon, pusztítva minden utadbakerülőt! Azokat is, akik szerettek téged, azokat is, akiket te szerettél. Szeretted a kis Varga Jóskát, akinek bátor, hősi küzdelmét idézed most elém ezen a hűvös márciusi reggelen. Sápadt, vékony gyermek volt a kis Varga Jóska. A l<.ik őt ismerték, csak annyit tudtak róla. Édesapja halász volt, a vízparton éltek. A messzi város fényei hoz­ zájuk nem értek. Délutánonként a Duna habjain ringatták csónakját a szelíd hul­ lámok. Sokszor járta a holtágakat és édesapja hálóit vizsgálgatta. Hej, hogy örült, ha azokban jóravaló potykát, vagy pirosszárnyú keszeget talált! Vagy az erdőt rótta vidáman fütyörészve és eljátszadozott az útjába kerülő őzikékkel, vagy hallgatta a madarak énekét. Még az is megtörtént vele, hogy elaludt egy-egy tisztás szélén és csak a hűs harmat ébresztette fel. Jóska a városba járt iskolába. Reggelenként, míg a városi gyerekek gyalo­ gosan siettek az iskola felé, ő kis csónakjával, szeretett " csikli " -jével igyekezett serényen a Duna innenső partjára. Talán éppen ezzen a helyen kötött ki, ahol most állok. Két é\fvel ezelőtt, március derekán, egyszercsak megdühödött a vén Duna. , a gátakat és méternyi vastag jégtáblákkal a hátán tépte, vágta, zúzta a Attörte környező tájékot. Kétségbeesve, halálrarémülten menekült előle ember és állat! És akkor a Duna mentén hősök születtek! Nagy és apró hősök. A nagyok neve­ It kőbe vésték, vagy díszes papíron jegyezték fel, az apró hősök tetteit csak mesélik. Az ő emlékük így marad fenn távoli évekig. A kis Varga Jóska neve felmagasztosúlva fénylik messze Dunatájon. Azokban a nehéz napokban de sokszor látták vékony ködalakját, amint tö­ rékeny csónakján evezve küzdött az iszonyú árral, élelmet, kötszert hordva a rászorultaknak, vagy mentette az erdő menekülő állatait. 76

Ahogy most nézem a víz síma tükrét, emlékek zúdulnak rám. .. Előttem van ez a kis hős, amikor azon a sűrűködös reggelen csónakjával bámulatos ügyes­ séggel siklik át a jégtorlaszok között... Hogy örül a hidegtől csattanó pirosra csí­ pett arca, mikor már-már átjut a túlsó partra az erdő fái köz-6' és vele együtt el­ torzulnak az én vonásaim ls, mikor egy hatalmas jégtábla bukik fel a csónakja orra előtt, hogy a következő pillanatban a szennyes árba rántsa azt. Csodálom a bátorságát és lelki erejét, ahogy feltalálja magát. A régi part egy magasabb pontján szárazföldet lát. Oda úszik. Didereg, der­ med. De a pöttömnyi sziget ls mind kisebb lesz ... már a lábát mossa a víz ... ug­ rál, kapálódzik, nehogy meggémberedjen. Körülnéz. Aztán megszólal benne a reménytelenség egyre erősödő hangja és segítségért kiabál a város irányába. Most egy őzikét sodor felé az ár. Ráismer. A törött agancsú kicsi őz az, amelyik­ kel annyit j �tszott az erdőben. Milyen esdeklőn néz kis barátjára halálrarémült szemeivel! Es ő hogy sajnálja! Nem segíthet rajta, mert már a térdét mossa az �radat. Határoz. Elindul a fulladozó gyüricebokor felé ... Közben vastag suháng uszlk le mellette. Utána kap és most már annak a segítségével bukdácsol to­ vább. Néha gÖdörbe téved a lába és egészen derékig merül. Vacogó, szeder­ jes ajakkal kiált fel. Jajj!! Egy lökést kap hátulról: a vízből félig kiemelkedő futó Jégtáblák egyike téríti kl útjából. De ő feltalálja magát és a suháng segítségével macskaügyesen felkúszik a hátára és máris evez. Ereibe visszatér az éltető moz­ gás és már tudja, mit kell tennie. Utoléri az őzikét és fölsegíti. Egy vaddisznó ful­ dokol két jégtábla között. Azt is felveszi. Aztán evez tovább, vagy inkább kor­ mányoz, mert a rohanó ár segítség nélkül is viszi lefelé. Néha körültekint, egyet­ len embert se lát. Hogy is láthatna, mikor a Duna túlsó partja valahol a város alatt le�et. De iöhetne-e ember errefelé, ahol csupa mozgó jég-pokol a tájék az or­ kanná erősödő szélviharban ... A Kádár-Duna kanyarulatánál látták utoljára. Jégtutaja akkor már tele volt er­ dei állatokkal és azokat átölelve, térdig vízben, dermedve állt a kis hős a nagy áradatban. Aztán eltünt... örökre. Tovább sétálok. Nemsokára észreveszem, hogy a víz színe elsötétül. Fölné­ zek az égre. A Duna fölött gyászfátyolos, fekete felhők gyülekeznek.

Nyaralás a b�ai dunaparlon

Fekszem tölgyek hűvösében Pázsitkendőn, virágpárnán, Távol zajló gondvárostól, Mulatok csend-muzsiká nál. Lugassátram lombfodrain Aranypillés csipkecsüngő, Nyílásain bekacsingat, Kékfátyolos nyári szellő. Illatúton méh száll döngve, Szitakötők lengnek körbe, Szitált gyöngyön csöppvitézek, Szilajodnak kergetőzve. Kék hullámán ezeréves Álmot ringat az ősfolyam, Dalol ifjú vágy dalával, S zokog, ha bús sóhaj suhan. Hűs-szemű kis víztündérek Csipkét dobnak fövenyszélre, Aztán örvény ölén ülve, Gyöngyöt szórnak a napfénybe. Este mesél a vén Duna, S ezer hablány dúdol halkan, S mfg a nyár ősz elé tülköl, A szív teli lesz tavasszal. Birinvi József 1937.

78

Bajai horgászok

Nemcsak a szűkebb Dunatájon, de országszerte is köztudott, hogy a bajaiak a Súgovica partján már az anyatejjel szívják magukba a " pecálás " tudományát, hogy Hz éves korukban a "dugó" mozdulásából meg tUdják állapítani, milyen faj­ ta keszeg, sügér, compó vagy ponty "tevékenykedik " a horognál ott lenn a víz mélyén. Ennek a városnak lakói ismerik a táj vizeinek halbőségét, a környék minden zegét-zugát. Tudják, hogy Baja és környéke alkalmas volta miatt talán Középeurópa egyik legkedveltebb horgászparadicsoma lehetne. A bajalak maguk nemcsak azért horgásznak, hogy halat fogjanak, ők magá­ ért szeretik a természetet, érzik annak minden életrezdülését, mely kikapcsolja őket mindennapi gondjaiktól. Nekik mindig ezer nyelven beszél és érdekesnél érdekesebb képet mutat a vizek világa. Számukra csodálatos élmény, amikor a holt dunaágban nagy robajjal őz ugrik a vízbe, hogy a másik partra ússzon, vagy a szürkegém - csőrét lándzsaként az ég felé fordítva - nyúlik ki a víz­ ből, de döbbenet és borzongás is hatja át őket, ha egy kecskebéka tollastól-bő­ röstől nyeli el a vízbeesett madárfiókát. A horgászás a bajaiak öröklött tevékenység-Iáza, mely a lelkek mélyén ég, Izzik és az évek múlásával mindenkiben szenvedél/yé fajul. Azért hiszik el egy­ másról � gúnymosoly nélkül! - hogy télen, amikor " beál/nak " a vizek, estén­ ként az ágy alá tett lavórba parafadugót dobnak, és azt órák hosszat nézve képz&letben horgásznak. A bajaiak szeretik látni és végig élvezni a horgászás összes fázisait, attól a pil lanattól kezdve, amikor a hal a csalétekhez először nyúl, egészen addig, ami­ kor a horgot a szájába kell akasztani. Az egykori Vörös-hídon elhelyezett horgászó fiú szobrát az 1 956-os tavaszi árvfz jegesárja összetörve a meder mélyébe temette, a róla készült másolat kő­ be faragva üdvözli a horgásszállásokra igyekvőket: Jó fogást horgászok! A bajai horgászok titkolják e vágyukat, szájukon a világért ki nem ejtenék, mert félnek, hogy a halak meghal/ják és messze elkerülik a horogjukat. Mert az igazi horgász ebben is hisz.

Vizimalmok zakatoltak ...

A bajai vlzlmolnár céh 1 81 5-ben kapta alapító levelét Ferenc királytól. Ebben Időben száznál ls több " derék " vízimalom kelepelt az Öreg-Duna vizén. A malmok gazdái és mesterei vezető szerepet vittek a város életében. De messze tájon nagy becsben álltak a vízimolnár legények, sőt az inasok is! Ez utóbbiak egy éves " Inasszolgálat" után kérhették felvételüket a legények közé. Ha kéré­ süket teljesítették, akkor - többnyire farsang idején � nagy mulatságon " Ie­ génnyé" avatták őket is. Az avatásról a város lakóssága az úgynevezett " Iako­ zás" -on szerzett tudomást, mely a híres Arany Bárányhoz címzett vendégfoga­ dóban zajlott le. Az új legények éjfélkor a társaspohár kiivása után lehettek mél­ tók az öreglegényekhez. Ez úgy történt, hogy minden újlegénynek az egész tár­ saság előtt egyenként, verses mondókák kiséretében egy pOhár bort kellett ki­ Inni, majd utána a poharat a földhöz csapnia úgy, hogy összetörjön. A legényekből lettek a mesterek. Ez az emelkedés már nehezebben ment, mert a vfg mulatozás előtt két mester jelenlétében a szakmai ügyességet, másszóval a mesterségben való jártasságot kellett bizonyítaniuk. Ennek birto­ kában, az öreg dékánhoz beadott kérés és annak kedvező előterjesztése utá­ na céhgyűlés mesterlevelet adott a legényeknek. Az 1 870-es évek táján, a gőzmalom fejlődésével Baján is egyre hanyatlott a vfzlmolnárság. 1 873-ban - elhagyva az "érdemes céh " -hez fűződő számos kedves emlékeiket, szokásaikat (lakozás, Jánoska-eresztés a Súgovicán, kö­ zös zászló alatti felvonulás...) és tárgyaikat - átalakultak ipartársulattá. Ekkor még 73 vizimalom működött Baja térségében. Aztán egyre fogytak, a 1 925-ben már csupán három volt belőlük. Még abban az évben, január 1 6-án, az Ipartestület elnöke " szomorú szívvel " jelentette be a társulat feloszlatását. A következő években a háromból ls csak kettő maradt, majd a háború vihara azo­ kat ls elsodorta. A vízimolnár világra emlékezők közé tartozott Baján az évekkel ezelőtt el­ hunyt Krlkovszky Vince szentjánosi halász, boltos, egykori vízimolnár, akivel, halála előtt, e sorok írója együtt töltött egy emlékezetes délutánt. Egy rozsdás, öreg cigányfúró feküdt előtte éppen az asztalon. Azt nézte. Időnként szavak at frt egy noteszlapra, amely még ottlétem alatt verssé formálódtak. Nekem adta, Itt fekszik előttem a lap, olvasom:

az

80

Valamikor, mikor még a VízimalmOk zakatoltak, Mikor még a malmosgazdák S legényeik vígadoztak, Téli munkán sok dolga volt A kopott öreg fúrónak.

Kérésemre eldalolt nekem néhány vízimolnár nótát is. Csak a dallammal együtt emlékezett a szövegükre. Remegő hangon énekelt, s közben mintha pá­ rásak lettek volna a szemei. Úgy dalolt, mint egykor régen a többiekkel együtt, amikor munka után a saját garatjukra öntötték az őrlőktől kapott, vagy a " mu­ tyi" -val (maradék, összelopkodott liszt) cserélt jóféle bajai homokit: A sok kerék csitteg-csattog, Órölnek a vízimalmok. A molnárok vígan vannak, Sok dolga van a garatnak. Mégis az álmos legények, Szeretik a menyecskéket! Azért kétszer vetnek vámot És úgy csalják a világot!

81

Vízimolnár

versek,

nól_ák

l.

A molnárnak nincsen párja. Mindig tele lisztes zsákja. Vígan őröl, vígan darál, Szeretőt százat is talál.

"Szélhasító " sarkába', Áll a " mugyi " nagy zsákba. Ez finomliszt, minden lisztek eleje, Ugy " csórják " a nagy zsákot tele! Ha megtelt a nagyzsák gyomra, Gazd' uram két felé osztja. Ez a legényekkel feles kereset, Mostmár ők is mulathatnak eleget. Gyűjtés: Negyvenes évek

2.

Lisztes molnár, lisztes molnár vagyok én, A malomba' a malomba' élek én. Ott keresem, ott keresem kenyerem, A lányokat szeretem. 3.

A molnár csak addig tisztes, Amig lábtól-fülig lisztes. Igy szeretik a lányok nagyon-nagyon, Számlálatlan csókot is kap a parton. 4.

Ki látott már olyan molnárt, Ki liszttelen kalappal járt? Ki nem szerette a bort, No! Ilyen molnár sosem volt! De nemcsak a bort szerette, Mindegy volt: lány vagy menyecske! Hiába nem udvarolt, Csókért lisztet kapott az, Akit karolt. f.

Sok a búza a malomba, De a garat öblös torka Úgy nyeli, mint a harcsa a keszeget, A gazd' uram mulathat így eleget.

82

szélhasító: a malom orrtökeJe mugyi : összelopkodott liszt csórják : maradékból gyüjtik

Ví zimolnár idöjóslások

Télvárás idején az utcán és társaságban gyakran ütik meg az ember fülét olyan beszédtémák, amelyekben a közelgő évszak időjárási valószinűségeit fontolgatják, bizonygatják. Ilyenkor - szokása szerint- a meteorológia is "le­ teszi az asztalra " szakelőrejelzéseit, sok esetben óvatosan megtoldva egyes né· pl jóslások évszázados tapasztalásokon alapuló véleményével. Ez utóbbiak elég gyakran " bejönnek " Baja vidékén is. Ezekből lássunk egypárat. Az egykori vízimolnár, aki nekem a bajai időjárás " előre látásáról " mesélt, sok tapasztalással bíró, amolyan csikorgó csontú öregember volt már. Mint ál­ talában a szabadfoglalkozást űző emberek, a vízimolnárok is babonása k vol· tak. Babonáik jórésze az időjárással kapcsolatos. Például fontos volt tudniuk a Jég képződésének kezdetét. A fagy beálltát és a tél hosszát három napból ítél­ ték meg. Igy mondta az öreg vizimolnár: - Ha Erzsébet napján(nov. 1 9.)jég úszott a Dunán, akkor öt napon belül kel­ lett parthoz kerülni. - Ha Kelemen napján (nov. 23.) pipám füstjét lefelé (dél felé) vitte a szél, ak­ kor másnap be kellett kötni a malmot, mert nyolc nap mulva beállt a jég, s vele megérkezett a tél. - Ha Katalin napján (nov. 25.) állt be a jég, akkor hosszú és kemény télre Ie­ hetett számítani. A malom biztonsága érdekében ugyancsak fontos volt a gyors apadás és áradás Ismerete i.s. Régen a halak ugrásáról állapították meg: egy-két napo n be; Iül árad a víz, ha a halak a part felé ugranak; s apad, ha a Duna közepe felE dobják magukat. A vihar és rossz idő közeledtét meg arról ítélte meg a vizimolnár, ha a sirá' Iyok a szokóttnál gyorsabban keringtek a levegőben és félelmetesen vijjogtaK Kedves madarai voltak a molnároknak a fecskék, amelyek a malom eresze alá rakták fészküket. Annál a molnárnál, akinek malmán nem fészkelt fecsk e, ott "hiba volt a becsület körül " .

VÁROSM U LT A K É PE K B E N IS É L ! A fén v k épek (fo t ók ) a m tílan dóság p illanatai.

Ha arcokat rögzíten ek . egy kuri jeleniik állap o tában fdtjuk őke t. s a velük éle trekelő szem lélő /zal/an i véli a hangjuk at . . .

A régi idők ből megőrzö l f helyek. tárgyi emlékek . vagy forrásérrék íí - már sárguló - írások k épei a m ú ltakba Jlaló fordulás/ segítik . a távoli idők ben

zajlO l I ese m ényeket I'Grá::solják elén k egy-egy valós­ híí pillana/ fal.

�

�

épb e f;7g tI � p iIla­ Ba a n n íl/jában megragado l I , na/uk a Iz elvi (honi) arcokon . /argyako n es tOl·tenel­

j

mi Iejlem ényeken keresz t ül szólnak n e k ül l k . i t t el l i maiakIla k . a jelennek és jö vőnek .

Ere/emes és felemelő érz és szemléln i. Iz osszan n éz n i ők e / l

n Tóth Kálmán tér az 195'O-as éve kbe

A

Déri-krt eg l ' kori kap uja

�.

Be/városi plébánia épülete, homlok zatán évszám os verssel

"

A városház a mai képe

._�

Török bástyatorony belslf r észe

A J 'árosháza / 8 96-ba n

Nagy Istvdn Képtdr (egykori Vojnich-kúria)

R égi bajai !tá: J 'irágos /Ic/Fara ( / 930-a s éPek )

\

R é: I I 1 /IJ 'I!.I' cégér a / I.). s:ázadhn/

Sugovica-öböl az első betonhíddal A z 1 95 6 -os jeges árvíz Baja

Árvízi városkép + A hol a Vörös-híd álltt-

Kilá tds a Sugo vicdr a

ala t t

Hej bajai halászo k

.

.

.

!

Jelk l · A ndrás elilldul a világba

Sugó Vica ( C. More t t i grafikája J Tó/ Il Kálmdn köl/n s:ohra

A lll.

+

A korin th usi csatorna

Túrr Ist ván vállalkozása

Türr Ist ván Kilátó

Béla Gimnázium m egújult ép ülete ( J 930-3 1 )

+

Déri-kert: " Fiú és leány a feh ér lakkpado l I ".

Megvan még az öreg fúró, Ví7.imalmok hagyatéka, Kéztől kopott fényes nyele Síma, mint az öreg-véka. Porosodik a kamrába', Nagyon ritkán kerül kézbe, Eltüntek a vízimalmok, Nem rajong már senki érte. Valamikor, mikor még a Vízimalmok zakatoltak, Mikor még a malmos gazdák, Segéde k is vígadoztak, Téli munkán sok dolga volt a kopott öreg fúrónak. Szikla-kemény ákácfákban a vén fúrók csikorogtak.

A Fő-t ér esti fény ben

Ma csak ritkán háborgatjuk a kopott öreg cselédet, Azért né h a kézbevesszük, Egy-egy rövid fúrás végett, a munkát ma is úgy csinálja, ahogy réges-régen állta; Még százévig is elélhet, Üres-csendes kiskamrámba. Krikovszky Vince

1 962.

Honnan ered a Súgóvica elnevezés?

Súgó víz +

Erről a kérdésről éles vita alakult kl már az elmult század nyolcvanas évei· ben. Akkor ls, később is, még ma is, - legendákat szőve hozzá - többfélekép· pen Igyekeztek (-nek) ezt magyarázni. Pár ilyen: A szeremlei úti csatorna hídnál volt csárda tulajdonosának Vica nev ű lánya " besúgta " a betyárokat, amiért azok a lányt a közeli vízbe fojtották. (Súgó Vica) - Egy másik változat szerint a föl· desúr, Grassaikovich fia " megejtette " Vicát, a szigeti öreg halász szépséges un�· káját, aki szégyenében vízbe ölte magát. (Arról súg a víz.) - Olyan legen?a �S járja, mely szerint Súgó Gáspár vizi molnár gazda Vica nev ű lánya szerelmi ba· natában " víznek ment". Ez utóbbi érdekes, drámai telítettségű meséjével a leg· megkapóbb. Természetes hát, ha rádiódráma is készült belőle, melyet a rádió többször ls sugárzott. Ezek a legendák valószínűleg a múltszázadi (vagy előbbi?) halász, vízim�· nár nép képzeletében támad(hat)tak, mintahogy a várromokkal, tájakkal , halar· részekkel, völgyekkel kapcsolatban is születtek, ma is élnek ilyen legendák, re· gék, mondák. Igy lehetett a Súgóvica esetében is. Megközelíti a valóságot az a nézet, mely a "sugovica " szót a szláv "S�ga: (piszkos, rühes) és a "voda " (víz) kicsinyített képzős alakjából: "suga vodlca (rühes, piszkos víz) próbálja származtatni. Emellett szól az a tény, hogy a alatt a folyó száraz esztendőkben átgázolhatóan csekély, amikoris a szennyvíz bűzt áraszt. A kotrások és a szabályozások előtt ez jelentkezett. De meg kell említeni az e felfogást ellenzők érvelését is: 1 8. dl eredeti térképek a város alatt folyó vizet Sokoviczá-nak nevezik, amely eredetre vall.(?)

Súgó Vica ba/ladája

+

Az Öreg-Duna vizén, a bajai nagyrév alatt fekete deszkaváros, a vízimalmok kelepelt. Lehettek vagy százan. Egyenként számolva talán többen is. csomókba verődve terítették a szürke vízmezőt. Künn a parton nyüzsgő szekértábor zöldgallyai táplált tüzei füstöltek. Kerék­ és zablazörgés zaja vegyült az őrlésre váró parasztok zsivajával. A malo mfalkától messze elől, az ágtorkolat táján egy parádésan ácsolt ma­ fek üdt a vízen egymagában. Súgó Gáspár vizimolnár-céhmester uramat . gaz�ájána� ez a malom. Nemcsoda volt rá büszke a gőgös molnárná­ miko r tlZ derek malma körül ez őrölte a legfehérebb lisztet messze dunaA rohanó víz árja neki-nekigyürkőzve próbálgatta erejét a himbálózó alkot­ , ?e, hiá �a, mert a víz alá vert "szakállas" cölöpök biztosan állták a kö­ huz .. asat. Sl rva-nyöszörögve csikorogtak a malomház eresztékei, de a vastolgyfadeszka falakon megtört a hullámok ereje. Este, úgy tízóra tájt egy csikli " - amolyan suttyóladik - gördült el óvatosan " malom tat-jától. A torkolatig ereszkedett, aztán a város irányába fordult. Bo­ arcú volt az a fiatal molnárlegény, akit vitt a ladik. Lelkiismeretfurdalás hogy elhagyta a reábízott malmot? Bánat nyomta a szívét? Vagy vanagy-nagy életelhatározás cselekvésre ösztökélése húzott gondot kora­ arcára? ÚgYie het a� utóbbi, mert a dacos akaratról tanúskodó széles álla bátor ént A Szú nyog-

erdŐhöz érve -szokása szerinl- nem állt meg egy szusszanás­ , hanem evezett serényen tovább. A nesztelenül göngyölődő víz sodra se­ n�ki. ,��m is telt bele bő fertály óra, máris beért a város alatti öbölbe, hol a hat, at sur un borítva pihentek a fáradt dereglyék. Elhúzva mellettük balra kap artm enti fűzek � ágai alatt siklott tovább a Szurdóliával átellenig. A �zl. getl par ton Vica várta őt késő alkonyat óta. Kis csónakja elrejtve lapult bo rok sz uro ksötétjében. A leány türelmesen várt, mert tudta, hogy nem olyan lelopakodni egy főmolnár uram ugyancsak neszes a rang a alá tartozó vízimalomról! Borkity � malmok közül éjjelenként mindig annál köt ki, hol üres a alSZi k a molnárlegény, vagy éppen a szeretőjét ölelgeti valamelyik szent­ ' ke rt v égén. 6 sem volt külömb fiatal korá"an! Va�t a eány , várt lürelmesen ... Közben olvasta az eget, keresve a borulas­ e -eltu!, nő gön cölszekér soroglyacsillagjait. Elgyönyörködött a víz szinére ve86

<'Il

tődő halak játékában, nézte a rézsutátellenben a városházat, hallgatta a víz há­ tán feléje szűrődő édes-bús halásznótákat. Az alig mozgó szellő égő csereklye szúnyogűző szagát árasztotta köré. Egyszercsak füleini kezdett! A kanyar irányából óvatosan m6IÍtett evezők za­ ja közelített. Szívét meleg érzés hulláma öntötte el. Reá is tapasztotta két tenye­ rét. Az egyiket lejjebb, hol néha-néha különös dobbanat adott néki édes érzést nyujtó jelet. Ezt észlelte már régóta, de nem merte említeni senkinek. Apjának legkevésbé, akinek -míly különös- még a tekintetét is kerülte azóta. Szerel­ mesének is csak tegnap este említette, akihez -oh, míly csuda ez is- most megmagyarázhatatl anul másképpen, mégjobban vonzódik. Mikor ezeket az üté­ seket érzi, erősebben kezd dobogni a szive, a szeme könnyel telik ... és ... mindig el ls mosolyodlk. Igaz, hogy csak kicsinykét, -mint mikor bárányfelhő illan át a kékboltozatos égen- el is szomorodik. De Márton is így volt, mikor tegnap este megsúgta neki. Örömében körültán­ coita vele a partot, majd midőn már mélyebben merült benne a hír, az ő arca is elborult. Hamarább is ment el, Most szorongó félelemmel várja... A legény ladikja a föveny re csúszott és pár rőpke pillanat mulva, a felhőszi­ tán átütő félsarlós Hold fénye két egymásba olvadó test sziluettjét vetítette a víz­ be. - Úgy vártalak! - mondta a leány, odaadó újasszonyisággal. - Siettem volna előbb, de ma igencsak éber volt Borkity uram. Kétsze r is kért jelet napszállat óta. -magyarázkodott a legény. - Hanem a gazd'ura mat letl ma sem láttam! Pedig ügyeltem rá, -folytatta tovább-... mert ' beszéde m volna vele!... - Szerda óta otthon sem járt. Csepreghy nénémasszony hozta a hírt, hogy az Arany Bárányban mulatozik a komáromi kereskedőkkel. -rebegte a leány· A legény arcára ujabb felhő húzódott, de elűzni igyekezett. Aztán elmerültek egymásban. A köréjük ülő csendet csak egy-egy bék a kU­ ruttyolás zavarta. Susogtak a bokrok, susogott a nádas, susogott a langyos szel­ lő ls, me ly enyhe erősödésében felborzolta a leány hajfürtjeit és huncutko dva lengette a legény szemébe. - Hallod, hogy susog a víz? -lehelte a leány. - Hallom. .. susog a víz. -felelte a legény. - Meg a levelek is. - A levelek is. - Néked mit susognak? - Hogy szeretlek. - Hogy szeretlek. Aztán hallgattak, Hosszán. Pedig tengernyi mondanivaló gyülekezett ben nüK. De mintha valami láthatatlan �rnyék húzódott volna közéjÜk, mely mélyeb bre merítette a szót, bár az ott bizsergett a keblükben.

A legény nyílt szóra előbb, ő gombolyította tovább az elszakított beszédfo­ nalat. Be csomót termett az. -:: ... Igen ... minden azt suttogja, hogy szeretlek. Pedig nem szabad! - tört ki belole az eddig kiejteni félt gondolat. A leány lIyedt őzszemmel hallgatta. Szólni akart, de csak egy gyenge tapin­ táslg jutott az áldott helyre. - Mert szegény vagyok hozzád -kesergett el a legény. - Mártonom, tudod, én híven szeretlek !. .. Majdcsak jóra fordul! -vígasztaita a leány- Várjál türele mmel ! - Miért kell titkolózn unk? Miért kell várnunk, mikor a múló idő csak rosszab­ bat hozhat? -!akadt ki a legény- Álljunk atyád elé! Ha igaz szülőd néked ak­ ko� a boldogsag dat is akarja!. .. akkor legyőzi azt az átkozott gőgjét!. .. Én be­ � csulettel dolgoznek érted ... értünk, - Várjunk még! A jÓlsten megsegít minket! -bugyogtak a lányból az enyhí­ , o" szavak - Holna Viszek egy szakajtó lisztet a barátoknak, hogy imádkoz­ p :. anak értunk ... va�� �nap meg kimegye � a vodicai szentforráshoz és megmár­ tom benne a medallamat!. .. az biztos segit! -lihegte. -:- Nem bízok én abban Vicuskám! -hitetlenkedett a legény mély elkesere­ éseben. - Azt �iszed az segít, ha magunk nem tesszünk valamit?.. Tegnap ste óta egy hunyast se alud,tam. Gyűlt bennem az elhatározás. Ne ingass meg! � Még ma felkeresem atya dat es elmondok neki mindent! -szakadtak ki belőle a szavak. A !�á �y lelkére sötét sejtelmek ereszkedtek. De küzdeni próbált ellenük. Re­ ��go, gorcsös szorítással magához húzta a legényt. Csókolta ' becézte , könyörgott néki:

�

�

- Ne tedd ezt! Én jól ismerem apámat! Meglátod, bajra fordul minden! Időzz még egy kicsikét mellettem, aztán siess vissza a malomra ... - Nem Vicuskám! Ennek az időnek egyszer el kellett jönnie! Nem mondtad e anny iszor, hogy egyek vagyunk örökre? Akármi történik, erre gondolj mindig! SZÓI� a legény, aztán, kihámozódva a puha karokból, sulyos léptekkel a ladik­ jához Indult. A leány leh lIt karokkal nézett utána. Mikor ködalakját elnyelte a sötétség, ' dre rogy � ter ott es sokáig nézte a vizet. A víz suttogott néki. Ö is a víznek. Valahol messze az Öreg-Dunán dörögve szakadt a part. *

A

p

felhők mélyen ültek a belső város felett. A kőházak vastag falai �eg azárateli u!cák m,acska �övei ontották a nappal magukba szítt forróságot. Álom�

'a n ul � � olodtak agyaikban az emberek. Már akik aludni szándékoztak! �� rt eZld��� otaJt ugyancsak nem aludni tért ide messze országtájról a számtalan �ep! Hanem nappal üzletet kötni, éjjel meg szórakozni. Ez utóbbira aztán szám­ alan alk alom kellette magát! A czinczár-kemencék ott a fötér sarkán éjjel-nap­ Pal al/ g gyözté k sütni a rácos halat, a birkacombot, meg a köményes keltlepényt. 09

Fogyott ls a jó "csuzdás" homoki bor a minden sarkon álló beszálló korcsmák ban, forgatták is az ördög harminckétlevelü bibliáját az Arany Bárány, meg az Oroszlán fogadók emeleti tükrös szobáiban, " dévajkodott " is a halász, molnár, vontató legények serege a földszinti ivókban! Az Arany Bárány párnázott szobáinak egyikében ült Súgó Gáspár uram is. Rossz napja lehetett, mert bozontos üstökének pórusaiból kövér izzadságcsep­ pek törtek elő, forradásos alsó ajka meg remegett. Nemhiába, mert Tájmer Ke­ resztély tellbukszás komáromi gyapjúkereskedővel hozta össze a kártyasor. Nagy tét is fordult kockán! Szuhogyi Edus főkibic, aki étlen-szomjan harmadnap­ ja figyelte a két pénzbölény küzdelmét, - nem kis kárörömmel - ilyesmit sú­ gott a szomszédjának fülébe: - Úgy vélem, a parédás malom köteleit már lehet ódzani. Ekkor már jóval éjfél után kocogott az idő. A gerendás mennyezetről lógó kristálycsIllár ls csonkig égett, fel-fellobbanó vörös fénye árnyakat rajzolt a fa­ lakra. Tájmer Keresztély felállt. Kislepedőnyi zsebkendőjével megtörülte a homlo­ kát, miközben mélyen ülő apró szemeivel körültekintette a sápadt arcokat. - Hát ugyebár befejeztük volna Súgó uram! -szólt gúnyoros hangon. -Csak még egy aláírását kérném! -tette hozzá mintegy nyomatékul. Súgó Gáspár megmarkolta a lúdtollat és inas kezével egy óriási "S" -betűt ka­ nyarított az eléje tolt papírra. A hatalmas betű mellett riadtan húzódtak meg az apróbbak. - Befejeztük! ... Vége! ... -zuhantak ki belőle a szavak. - Já, já! Ilyen az ördög bibliája! -tárta szét karjait Tájmer Keresztély. -Ezúttal nekem szolgált a szerencse! A csatát vesztett büszke molnár is fölkászálódott. Kudarcát röstellve, szikkadt vörös szemeivel a padlót nézte. Mintegy magának motyogta: - Az ördög ... az ördög! ... A legszebb malmom veszett oda! Aztán kitámolygott a füstfelleges szobából. Az éhenkórász kibicek féreg hí­ zelgésekkel döngték körül a győztest. Őt egyetlen részvéttekintetre sem mél­ tatták. A hevederes kapukijárat előtt megállt. Feje fölött arany mázas báránycé­ gért csillogtatott a szél. Révedezve nézett körül. Tompa agya nem döntvén, lá­ bai a ráctemplom irányába húzták. Ott a Provália felé fordult. A Koplalónál ásí­ tozó fuvarosok lovai lógatták fejüket. Miként ő is. Talán előre is bukott volna, ha a derék ügyességgel kivert botja minden ólorrilépésénél előre nem lendül. A fő­ térhez érve mélyet lélegzett. Nem mintha friss levegőt óhajtott volna, csak a bel­ ső háborgását vélte ezzel csillapítani. A hitványul világító petróleum lámpák fé­ nyénél némán meredezett rá a kankalénos kút ostorfája. Nem messze arrább Szentháromság-szobor kőszentjei csudálkoztak feléje. Az urasági pinceház kerítésénél mintha a nevét hallotta volna szólítani: - Súgó uram! Ö csak ment tovább. - Beszédem lenne Súgó urammal! -lépett eléje a sötétből egy árnyalak .

- KI az? Mit akar? - kérdezte olyan hangon, mint mikor bódult álomból éb­ resztenek valakit. - É n vagyok ... Cseszlár Márton. .. Súgó uram legénye a vezérmalomról. - Cseszlár Márton... Cseszlár Márton ... -ismételte a nevet fejét felszegve a molnárgazda. De azonnal le is csuklott és szabad karjával legyintve motyogta Ismét: - A malom ... a malom ... az ördög... az ördög ... És vitte tovább a gondja. De a legény csak tapadt hozzá. Kellő tisztesség hangján ujra eléállt: - Hallgasson meg gazd'uram! Fontos az, amit mondani kívánok: - Semmisem fontos! -legyintett újra a megszólított.- Ne zavarj ilyenkor éjnek Idején. Takarodj! -lökte félre durván a legényt, aki a nemvárt támadástól majdhogynem egyensúlyát vesztette. Meg is topant egy kissé. De nem volt ő kis­ budai! A pillanatnyi idő csak a dac erősödését növelte benne. - Súgó uram! Vicáról ... akarok szólni l - Vlcáról??? Mi van a lányommal? -horkant közbe Súgó Gáspár. Megállt. Agyában oszladozni indult a köd. A legény a hallgatást igérő jelnek vélvén, egyenesen előállt: - Tisztességgel kérem, adja hozzám! -törtek ki belőle a szavak. A váratlan kérés az apát szinte megbénította. De hamar magára talált: - Te és az én lányom? -nevetett fel idétlen hangon. - Ha igaz szívből szereti egyetlen gyermekét, akkor örülnie kell a boldogságának! MI szeretjük egymást... - Hazudsz! Az én lányomat másként neveltem! - Igaz szót mondok ... Esküt tettü r1\( egymásnak! ... Győződjék meg róla! ... - Elég! Takarodj előlem, mert nem állok jót magamért! ... Te ... te... koszos ivadék!!! A legény felszisszent. Álnoksághoz nem szokott lelkében megjelent az első törés. A belénevelt tisztelet hangját levetve kitört: - Koszos? Hát szégyen az, hogy szegény vagyok? Gazd'uram nem az volt fiatal korában? Hányszor mesélte nekünk, hogy mennyit küszködött, míg ennyi­ re vitte? Most ezért lenéz engem? Méltatlannak tart a lányára? Nincs nekem is két munkás karom? ... Mert nem kell nekem Súgó uram gazdagsága, amit az én "koszos " verejtékem is hízlalt!!! Hangja az öntudatra ébredő férfi megnyilatkozása volt már. De az a két szem, az a jeltadó életcsíra láthatatlan száion még fékezte, bár ügyét veszni érezvén az utolgónak szánt súlyt is mérlegre dobatta vele: - Nem lehet olyan kegyetlen, mert... tudja meg... Vica... nincs egyedül! Súgó Gáspár megtántorodott. Ha a malom elvesztése mélyre hatolt tőrszúrás volt önző, életerejébe, mely gyöngítette, folyatta vérét, ez a hír valósággal le­ taglózta. A legérzékenyebb helyre, -a kemény szív burkát átaöfve- annak legmélyére szúrt. Mert, ha kegyetlen, durva, könyörtelenül törtető is volt, de

90

91

a

egyetlen lányát alázatos, gyöngéd szeretettel vette körül. Minden lehető jóval el­ látta és tiszteletet követelt számára. Első virágba borulása után elvesztett fel�­ sége, Imádott angyallarca ajándékát látta benne. Ö érte küzdött, csalt, tiport. �s most ez ... ez ... a senkIIvadék, el akarja tőle rabolni? ... ma a második csapást mer­ nl rá? ... Ez több volt, mint amennyit elbírt! Kétségbeesetten küzdő apa lett az ol­ tárra emelt gyermekért... a maga módján. - Nyomorult! -hörgött fel, aztán botjával végig vágott a legényen. A sűrű­ fabot ütések helyén felszakadt a bőr, kiserkent a vér, a környéke elsötétült. A legény tűrte a megaláztatást. Ökölberándult karjait az a két láthatatlan szál valósággal lebéklyózta. De nem viselt volna-e el százannyit... azokért, akikkel egynek lenni minden áldozatra felkészült. Hulltak rá az ütések kegyetlenül! - Nesze, nesze, te koszos disznó!. .. aljas cseléd! Nesze! A legény tűrt, tűrt, Iszonyatos belső erölködéssel. De mikor a felbőszült apa átkozódásában már nemcsak a személye el­ leni dühöt, hanem a mindenáron eltiporni akaró gazdag állati bosszúját érezte ki a megalázott, porig szégyenített felett, állhatta-e tovább? Fejébe vér tódult, mely kiűzte onnét fiatal életének legkedvesebbjeit is. Aztán kés villant a kezében... Valahol messze furulya hangja sikongott az éjszakában. Másnap reggel a hajnal lángoló pirosra festette az eget. *

Zajos, zivataros mulatások folytak akkortájt az aligvárdai csárdában. Nap­ hosszat bő Ideje szolgált szunyókálásra a csárdás-özvegyasszonynak, de éjsza­ kának évadján annál többet kellett kilibbennie a deszka rácsos kármentő mö­ gül. Mes�e tájékról szépszámmal tértek be ide a futóbetyárok. Bátran gyülhet­ tek Itt, mert a feneketlen sarat nem szívesen taposták errefelé a pandúrok. Leg­ feljebb, ha már túl sok panasz sorakozott ellenük Koller főbíró asztalán. Akkor sem mentek sokra, mert lovaik patáinak sarat dagasztó neszét időben jelezte a strázsáló betyárlegény. Egy koraőszi estén szépszámú karaván közelített a csárda felé. A tisztes ba­ jai kisiparosok: szűrszabók-szűcsök-subások, meg a földön áruló batyusok jöt­ tek a jankóváczl vásár ból. Vidámak voltak, mert jól ütött be nékik a szentmi­ hálynapi vásár. Szekereik a felázott úton csak andalgást haladtak. Itt esett ve­ lük, hogy alkonyat multáig a város helyett csak a csárdáig juthattak. Itt piszto­ Iyos lovasok állították meg őket és elszedték minden pénzüket. Az utolsó szekér soroglyájában egy öreg zsidó lapult meg remegve. - Ide a pénzt! -ragadta meg őt is egy marcona alak. Ha eddig félt is, az öreg félelme az ismerős hangra elszállt . Rá is ripakodott azonnal: - Ejnye te molnárlegény Van lelked a földijeidet kirabolni? Nem szégyelled magad? Öklömnyi korod óta ismerlek! Iszen te vagy a ... '02

Lendült a betyár fokosa... Valahol messze egy csillag futott le az égen. *

Pár nap mulva egy legényt találtak halva a város szélén. Nem lehetett ráis­ merni, mert arcát szétroncsolták a pandurgolyók. Zsebe i üresek voltak, csak a csücskükben szorult egy kis lisztpor. Ott hantolták el a Kálvária-temető árká­ ban. Koporsóját nem követte senki, de a sírját holdfordulásig minden reggelre friss virágok borították. Aztán szaladt a hír: a Szurdólia alatt egy leány testét vetette ki a víz. Ujjai kö­ zött medállát szorongatott. Igy volt igaz? Nem? Ki tudhatná? Bús, borús estéken, ha csend ereszkedik a tájra, erdők mélyén, vizek szé­ lén, halásztanyákon hunyó tűz mellett, vízbehajló fű­ zek lombjai alatt, zsalugáteres ablakok mögött... egy­ máshoz húzó fiatalok szívében él a rege, öregek aj­ káról száll a mese ... A város alatt csöndesen, sejtel­ mesen susog a víz ..

Ölét a mély lefogja, Szemét a víz lezárja, Hollóhaját befonja az öböl hínárja,

Igéző vizirózsa kelyhére hogyan támad a Grassalkovics grófja, fiában a gyalázat,

s hol márványkeble halmán hideg halak suhannak, aluszik barna alján a kétágú folyamnak,

láttátok dobva fattyú téboly na k étkeül -s mint a szédült hattyú a mélybe elmerül.

hová lehúzta a szíve -vérrel szakadt virág,­ pihenni mindörökre súgószavú Vicát.

Most ölét mély lefogja, szemét a víz lezárja, hollóhaját befonja az öböl hínárja,

Madarak vad csapatja, tépázott part karéja, ti láttátok kacagva és bánatban alélva,

honnan, ha kél a Hold már, mint furcsa szép kisértet, feljő a rég halott lány, s szól kedvesének,

láttatok ősz halászt a víztükrön kelni át pandurtól megalázva láttátok a leányt.

amíg lehúzza a szíve -vérrel szakadt virág,­ a folyó hű ölére tündér Súgó Vicát,

ki, míg két keble halmán hideg halak suhannak, aluszik tolvaj alján az ezüstszín folyamnak. Goór Imre 1 957.

94

tIiQE&, NEVE& 5i\Ji\Ii\K

Egy elfelejtett bajai lángész

1 795. december 25-én született Baján Kliegl József gépész, a múltszázad ötvenes éveinek -ahogy az akkori lapok irták - " lángeszű" feltalálója. MI bajaiak, akik büszkén dicsekszunk a mi Tóth Kálmánunkkal, Türr Istvá­ nunkkal, Telcs Edénkkel és a többi ország-világ előtt ismert helyi szülöttünkkel, Illő, hogy részletesebben megismerjük a mi Kliegl Józsefünket is. Festőnek készült, de már abban az időben is állandóan találmányokon törte a fejét. Egymásután találta fel a legérdekesebb " masinákat" , amelyek azóta mind -sajnos mások hasznára- sorra megvalósultak. Ö csak addig jutott el, hogy mindegyik találmányának megcsinálta a modelljét és a budapesti József-téri la­ kásán tízkrajcáros belépőjegy ellenében bemutatta. Találmányait sokan nézték, megcsodálták. az ujságok elismeréssel írtak róluk, aztán ... elfelejtették. Ö maga meg nyomorban élt. Igy ls halt meg 1 870-ben. De nézzük csak sorba, miket talált fel ez a kivételes tehetségű, valóban jobb sorsra érdemes, elfelejtett földink. A múltszázad negyvenes éveiben egy újszerü betűszed6 géppel hívta fel magára a figyelmet. Ez a szedőgép majdnem olyan rendszerű volt, mint a mai szedőgép, azzal a különbséggel, hogy nem forró ólomból öntött ki matricák se­ gítségével hasábsort, hanem gépi erővel egymás mellé szedte a már kész be­ tűket. A szedés felhasználása után a betűsorokat osztógép irányította vissza a megfelelő rekeszekbe. Kliegl mindent elkövetett, hogy tökéletesen müködő mo­ delljét nagyban előállíthassa. De hiába kért, könyörgött, csak igéreteket kapott. Aztán jöttek a 48-as idők és, hogy nyomorán segítsen, a gépmodell ólom, vas és réz alkatrészeit darabonként adogatta el. Valóságban " megette " a találmá­ nyát. Lak ásában látható volt az "új egysinrendű vaspálya" is. Mikor kellő számú nézőközönség gyűlt össze, szobája padlóján fából készült sínhálózatot rakott össze, majd begyujtotta a petróleummal füthető mozdony modellt. A gépecske aztán pöfögve megindult, kissé megdőlve vette a kanyarokat, de biztonsággal haladt tovább. Hogy mi és hogyan tartotta egyensúlyban, az a feltaláló titka volt. Ez a kis lokomotív is később feledésbe ment. Egy másik, vasúttal kapcsolatos találmánya egy mozdony volt, maga rakta a síneket maga alá. Nem kellett neki vaspálya , csak el kellett indítani és már gördült is a saját sínein, melyeket magával hordozott és maga rakott le magá­ nak. Ezze l a terepjáró ősét találta fel, természetesen közlekedési célokra szol­ gáiva. 91

Nem kevésbé jelentékeny egy harmadik mozdony-találmánya is. Ez egy he­ gyi mozdony volt, mely bármíly terheléssel is könnyen vette az emelkedést és

meredek lejtőn ls azonnal meg tudott állni. Ez a találmánya csak tervrajzokban volt meg és -mint elkeseredve említi egyik írásában- "a bécsi szabadalmi hi­ vatalban ellopták " . Később fájdalommal kellett látnia, hogy semmeringi pályán az ő rendszere szerint épített hegyi mozdonyok közlekednek. Volt még egy számo/ógépe is, de erről csak kevés említés akad a régi írá­ sokban. A KIIegi-féle aratógéprő/ azonban annál többet beszéltek abban az időben. Ezt hivatalos szakértő bizottság is megvizsgálta és kipróbálta. Sajnos, az elra­ gadtatott szakértői jelentésen kívül nem sok haszna volt belőle. Ennek sikere is feledésbe ment. Az ötvenes években egy hangjegyző gépet mutatott be. A szekrénykébe zárt készüléket a zongora hangjegytartójának helyére szerelte és a zongorán játszott bármilyen zenemű darabot pontosan lejegyezte kottába. Ezt a gépet va­ kok számára tapintással olvasható domború kottafejek lejegyzésére is lehetett használnI. Ezen találmányával kapcsolatban érdemes megjegyezni azt, hogy a zongora billentyűsorát olyan rendszerrel kötötte össze a hangjegyzőgép szer­ kezetével, ahogyan az a mai írógépeknél van. Ezzel tulajdonképpen az írógé­ pet ls feltalálta, csak akkor még ő sem tudott róla. Ezt a találmányát a Nemzeti Múzeum számára megvették, de sajnos az érdekességek régiségtárába került és a gyakorlati élet szolgálatába nem állították. Ahogy múltak az évek, ez a ta­ lálmány is feledésbe merült és a helyszűke miatt ide-oda rakosgatott készülék végül a Nemzeti Múzeumból is elkerült és nyoma veszett. Az említetteken kívül még számos zseniális találmánnyal lepte meg a kortá r­ sait, de ezek -míly kár!- az idők folyamán mind elvesztek. Kliegl élete tele volt megpróbáltatással, nyomorral és sok-sok csalódással. Kora nem értékelte őt érdemei szerint. A sors különös játéka, hogy szülővárosában, Baján, a ferences templom mel­ letti tér tengelyében álló hasáb alakú márványoszlopra helyeze,t, kőbe vésett Kllegl-portré készítője a város e hírneves mérnök-feltalálójának ükunokája Kli­ egi Sándor szobrász, aki ősének a meg nem értéstől és mellőzéstől sokat szen ­ vedett, mélyen elgondolkodó, szomorúszemű arcmását formálta kőbe. MI, késő bajaiak, arrajártunkban, büszkén tekintünk a szoborra, emlékez ünk rá és a többi nagyjainkkal együtt a lángésznek kijáró kegyelettel őrizzük e mlékét. *

Guttenberg és Kllegl (Kliegl Könyv , 1 842.) Azt a'sötétségek ' zord százada gúnyr a tevé ki , A ' mikor észlánggal gyújta világosodást; Ezt a ' világosság sok' férfia nézi gúnyo lva: Mert fé �yt gYújtani akar, hol vakok 'éje borong, , dás!. .. Titeke Nagyszeru halaa t hogy jobbra taníta A'szent égi sugár: mástul írigye lni azt. , csak Am előre! Mit ott az idők évláncza kivívott: Lelkes erővel imitt percz diada lma lehet! Ney 1 842. *

" A Kárpá tokna k áldott honában Új Phőni x emelk edik; Repül ni fog a térvilá gnak Egyik szegétől a másik ig. Hirdet ve fenne n Kliegl nevét, Hazája , s nemzetének dicső fiát! " Garay János 1 842.

Petőfi Sándor Kliegl Józsefről

szen volna, akkor aztán majd máSkép p fogadta volna Szécsényi. Ha tehát en­ nek utána megint föltalál valamit , legyen annyi esze, hogy szülessék Angolor­ szágban, vagy menjen az Alföldre fakilincseket és kulacsokat csinálni és ne tör­ je a fejét ollyan hiábavalóságokon, a mellyek ért nálunk egy fityinget �em dug a zsebébe . "...

Baján, tudomásunk szerint, nincs eredeti Petőfi emlék. A költőnek, országjá­ rásában, úgylátszik nem esett útjába a város. Inkább Dunavecsénél vagy Pest­ nél kelt át a Dunán, esetleg más alkalmas helyeken. Azért akad némi említésre méltó vele kapcsolatban, ha nem is a városról, de a város szülöttjéről, a feltaláló Kliegl Józsefről. Kllegl életrajzából tudjuk, hogy a nyomor határát súroló szegénysége vándor­ lásra ösztönözte: faluról-falura járt és alkalmi lakatosmunkákból élt. Igy jutott el pozsonyba, ahol az országgyűlésre gyűlt magyar urak közt már elterjedt a híre és Pulszky Ferenc vezetésével gyűjtés indult a sínylődő feltaláló megsegítése érdekében. Az országgyűlés fiatal lelkes tagjai elhatározták, hogy méltó köny­ vet adnak kl róla. Ez a kétkötetes könyv Landerer és Heckenast nyomdájában -ahol hat év múlva a Talpra magyart nyomtatták ki- 1 842-ben meg ls jelent. Az előszót Pulszky írta. Cikke, verse, tanulmánya jelent meg benne Eötvös Jó­ zsefnek, Szemere Pálnak, a költő Garay Jánosnak és számos ismert irónak -köl­ tőnek. Jelen sorok írója Petőfi naplójának olvasása közben olyan fejezetre bukkant, amelyben a költő Kllegl akkori legújabb találmányával foglalkozik. A sorokbÓl őszinte megbecsülés árad a feltaláló felé. lnie a köhő feljegyzése:

Pest, április 29. 1 848. Klieglnek, a nagy gépésznek, új találmánya van. Ne­ vezetes, nagyszerü találmány! Tegnap mutatta be a Körben. Egy véghetetlen ü l tökéletesített vaspálya, melyben hegynek völgynek utazhatni, kanyarogni jobb­ ra balra s elkészítése csak felényibe kerülne, mint a mostani vaspályáké, az uta­ zási költség ls a mostaninak csak fele lenne. A Magyarországon keresztülkasul kijelölt vasutak, ha elkészülnek, körülbelül 1 60 millió pengőbe fognak kerülni. Kllegl szerint 80 millió pengőbűl ki lehetne állítani. Milyen nyereség! Kllegl a közlekedési miniszterhez ment új találmányával. A közlekedési mi­ niszter Szécsényi István. (Nem tévedés, a költő " cs " -vel írta!) Ezt tudni elég, hogy az eredményt is tudjuk. Szécsényi olyan ember, aki a fog­ pl$Zkálókat is Angllából hozatja magának, élvén azon szent meggyőződésben, hogy a magyar hatökör az effélékben. Meg sem nézte Kliegl gépelt, hanem küld­ te őt találmányával egyetemben nem tudom kihez. No, de a nagy emberek illyen gyöngeségein ne akadjunk fönn. Nem is Szécsényi itt a hibás, hanem Kliegl u ram maga, mert volt ollyan együgyű, hogy Magyarországot választotta születése he­ lyéül. Ha valahol Boroughbridgében született volna s neve P. B. Krokszen- brokn'"

LOO

JOL

A világot járt Jelky András nyom ában

de hí rében újra meg Baja ország-világ előtt Ismert - itt -ott ugyan elfelejtett, élete,, ��. gy,a lo�osa� a�, aki sról, Andrá újra éledő- nevezetes szülöttjéről , Jelky e�dokon, e,s �Ivat.a és hajókon "száguldott " végig világrészeken, tengereke�, oSletene , k �I.re.� IS; ml�_t gokon, -aki eközben messzibb tájakra ,v itt� a magyar��g a korab e,�1 �or�enetl. ­ . előtte senki más- viszonylag kevés me Itato anyagot on� t�yelvu onelet.rfJ rás és az irodalom. Bár Bécsben, 11-79-ben, megjelent a neme ar nyelvre fordítása ,:J�lky Andra�na� ��y .szu �� za, és 1 791 -ben ennek magy es�. ldeJe nel _ tett magyarnak története " címen (szülőhelye említesevel: de szulet tos �e�et n�erhetunk. a s�a kül) ezekből is, későbbi kiadásokból is csak vázla He�e�I. �.aJf� Ig��an ból�gény kalandokban bővelkedő életútjáról . Hí�nevet ,lvu .'l kalan �J�1 �tod _ 1 872-ben Pesten megjelent "Jelky András bajai fiu :en�k ltJa . na�J? lnklg. Eb_ vIlágrészben" c. ifjúsági kalandregénye indított? el ?s bl�t�ssz�badJara en�ed ben csak a szfnhelyek hitelesek, a történeteknel mar a,z l roa ko�yv nagy Sl � te fantáziáját és a vIlágutazóból kalan dhőst formált. Ten�: , st ert meg. I�y " : lett, s az eltelt évszázad folyamán számos nye�ven, sok �Iadac�a� �ese�osok­ gadt rá jónéhány olyan tulajdonság, amilye n, ratermett�egaekvalos�g. m�?smer ­ ben lehetségesek. Eletútját kísérve igy mese be torko llik ar, Robln�ont , a _ jük a bajai szabólegényből lett világjáró vándort, a "magy �ytanacsost �co vargót ... , az utazót, a felfedezőt, a diplomatát, a h?" � n� korma?nban ( 1 8. szaza,� . sllláriu s Hollandicust), az évezredes elzárkózottsagabo� akk et, a hadve�er � klvetkőző japán császárságba küldött első hollan d kiraiy ,k�vet i zOt a "ceyloni győzőt" , a Banda -sziget(-ek) királyát megkoronazo holland megb , tat... . . ':0 It , mint . b�Jal Es ény céhleg ás) Igen, mesebeli hős lett ez a vándorló (munk �enyb�i legen . a hasonlóan mesés pályát befutott földijei: a kőmüves-Iakatostt le Turr �s�va�, vagy dás hőssé emelkedett és császári rokonsággai dicsekedhet�I�dult vllagga, ,hO az alvég i asztalos fiú Fölk János, aki a �.ini�si- u�cá�ÓI gyal?g ar legkis . ebb lany csasz a mint kl, n végÜl az abesszin császári udvarban kosso , . nak, Jebaigának hites férje. . maslk . a 1 8-lk, . : egyik a 1 .9 �.lk, h�r�a?'ik ak kaner három nézve Mai szemmel ol notte . k 20-ik századból. Egy dologban mindh árman megegyeznek: ,baJa,' ta!aJb, tUdJ alk�ol ra�as (hl a� � J� vilá�b a k -kelte jártak l bárho akik ők, naggyá, híressé L a ' de, I ak . a V I i ' g� benn a szivük-lelkük mélyén, bajaiak maradtak, akik vIsszavagyt I� ilyen na-parti kisvárosba. Mert nemcsak tudták , de érezték is: akárm es b d számukra akármilyen nagy annak fénye és dicsős�ge; �agyar, h�za" k utodo Baja csak egy van, s ez legszebb a vilago n!. . . ahol, " Itthon !, a keso büszkén emlékeznek rájuk.

�

csa_ l

_

�

a ��

102

Ennyi bevezetés után járjuk végig Jelky András kalandjainak főbb állomása­ it, éljük át eseményeit, melyeknek ő részese volt. Szabó inasévei befejeztével ő is útnak indult, hogy mesterségbeli tudását kül­ honban mélyftse el. Amikor 1 754-ben Bécsen át Párizsba indult, nem gondol­ ta, hogy csak huszonnégy év multán tér majd haza. útközben katonafogdosók csapdájába esett, mire észbe kapott, már beso­ rozták katonának. Kétszeri megszökés után Rotterdamban mégis behajózták egy Kelet-Indiába Induló vitorlásra. Hajójuk viharba került, Jelkyt egy holland ha­ jó tengerészel mentették meg. A hollandok Délamerikába szállítottak árút, így jutott el Suriname gyarmatra. A visszatérő hajóról Lisszabonban szállt partra. Itt határozta el, hogy mindenáron hazatér. Egy Máltára induló hajó kapitánya fel­ fogadta, de a hajót megtámadó törökök áthúzták számításait és ő néhány hét mulva egy algériai rabszolga piacon találta magát. Igy került Afrikába . Innen hamarosan sikerült kereket olda nia. Csónakján nyolc napig hánykolódott a ten­ geren, amikor egy portugál hajó megmentette. Hazatérési reményei ismét szer­ tefoszlottak, mert a portugálok a Kína partjainál lévö Macaóba tartottak. Innen Indonéziába sodorta a szerencséje. Négy évvel azután, hogy Bajáról elindult, 1 758-ban lépett partra a holland gyarmat központján, Batáviában . Itt hasznosí­ totta mesterségbeli tudását: a hollandok hamar felfedezték a talpraesett iparos sokoldalú képességeit; egyre feljebb jutott, végül beválasztották a városi taná­ Csosok testületébe, vagyont szerzett és feleségül véve egy angol telepes lányát, Családot alapított. Később a hollandok egyre' kényesebb kereskedelmi és katonai feladatokkal bízták meg. Ceylon szigetén és hasonló feladatokat oldott meg Japánban. Köz­ ben birtokot vásárolt, felesége és két lánya körében, a város megbecsült pol­ gá ra lett. A sors fanyar irÓniája, hogy a siker csúcspontján az út lefelé hajlik . A már rév­ be érkezett, dúsgazdagnak mondható magasrangú urat, a nagykereskedőt és katonát is elérte a balsorsa. Először meghalt a felesége, aztán három év mulva az őt támogató helytartó is eltávozott az élők sorából. Ez utóbbi temetése után mélységes honvágy szállta meg . A honvágy, me ly ott él és ég mindenki lelké­ ben , aki egyszer elszakadt a hazai földtől. Döntött. Leányainak számára-akik már közel álltak a férjhezmenéshez­ hozományul letétbe helyezett nagyobb összeget, majd rábízta öket egy jóbarát Családra. Aztán elbúcsúzott ismerőseitől, a temetőben felesége sírjától. 1 776-ik év októberében elvitoriázott Batávíából. Nem volt még 50 esztendős, csak egYetlen vágy élt benne: Mégegyszer hazakerülni. Csaknem egy esztendei uta­ ZáS utá n a "Serres " nevű holland hajón megérkezett Amsterdam kikötőjébe, ahol megkezdte előkészületeit, hogy Párizsba látogasson. Terve most sem sike­ rÜlt, mert a forradalom ott induló árnyéka miatt a " titkos tanácsos urat " a" ható­ SágOk lebeszélték az útról. Igy hát lovaspostakocsin Bécsbe indult, ahová meg

10 )

árok áhit�ttal hallgatt�k "c,so� ls érkezett. Híre futott megérkezésének, ahol a apolg st, sze �z�tt r?l.a. Jelky teljes dlS� . . dálatos" történeteit. A császári udvar is tU,dom klralyno, es fer�� f�ga�ta .. :,A baj�� ben vonult be a Burgba, ahol Mária Tereziarfén �es park ettj�n. (Mint Jo�� 1 �� r fiú biztosan mozgott a császári kastély tükö zar udvaraban. Ez a fiU Tur sőbb egy másik bajai fiú III. Napoleon francia csas .. István volt.) . M�� eli�dult szulo" haza' J�, e, hett t nt an:'i s � k, tottá rasz kifá ok nap s zajo i A bécs os.. forr�s 1 778-ra teszI, a!'l1l _ arország felé. Budára érkezésének idej�t szam lelke s t�ntete�ekk�1 foga�a; " EI� t r a nép "amely már értesült derék tetteirol, ai tartoz�odas utan �.mlut�n ke tere e azonban már megtört. Néhány évin-bud újbÓl meg���asodott. Fia IS szulete�, lán át férjhez adta -1 782 . október 28-ásoka ig nem orul hetett neki, me �t . 1 �8 � akit János névre kereszteltek. Az apa - tüdő�é���en elhunyt; A Vlzlvaro december 6-án -öt évvel hazatérése után orok nyugovora. si Szt. Anna plébánia templom kriptáj�ban helyeztek jelentős vagyona, t felese-' eletében Nem sokk al a halá la előtt készült végrendkét _ lány ára h�g�t�. , .. . gy gére és fiára , a batáviai birtokait az ott élő teserol keszult beje Elhalálozása idejének ismeretében olvassuk a szule .. . . 11' zést a belvárosi plébánián: , .. ., .. etett Baja hS 20-an.�zulel. J ő �p�l 738 1 n, . Szul � omu Nep elm Anz rás "Jllka And i�k. Kere�zts�ul�,1: nagyontisztelend ka György és felesége, Kellner Eva, bajalIma novai Roza. , . Kajdacsy András bajai káp lán és Kerk ler , ltozat �tan jutot� .Ismert, j'ev os � szám rásé And nne (A Jllka családnév -be változataval talal koz unk. Jelk a, Je len formájához. A mult század elejétől ilye�ka leky és Jelk y. A család eredetileg Jelk a-Jll lehetett.)

�

J

_

*

ő

. , e B ajan " ?. Err tl , zve jart.. re erke , haza.i fold ras, And y Jelk és: kérd a ik Felvetőd á ma��s tal�pz�tra e�el�e hallg at a fám a! Egy tény: itt van Baján, ahov l a .fejen, ?SIZ�aVa�,a lab� n, vissza. Vándorbottal a jobbjában, pörge kala ppaönti . ra erkezoket, es a ra a Baja mánnyal a vállá n, lépkedve a földgömbön kösz eml ékező elmenőket. ércmásába 1 936-ban. A lelkét, az utazó vágyát Medgyessy Ferenc rejtette

���_ '_ ,

104

Különös végzet Jelky András körül

A multat dokumentáló írásos anyagban tallózva sokszor kerül érdekesség a kutató kezébe. Ilyennek jutottam birtokába nemrégiben. 'Jelky András vliáguta­ zó, a kalandos életű bajai szabólegény szobra mellett számosan mennek el na­ ponta, sokan érdeklődve meg ls állnak. Ilyenkor -óhatatlan- a gyermekkori olvasmányaikból jól ismert élettörténete ls felidéződik a lelkekben. De vajon há­ nyan tudnak arról a szerencsétlen sorsú íróról, aki először tette Ismertté hazánk­ ban az akkor külföldön már híres bajai szabólegény történetét? "Jelky Andrásnak, egy született magyarnak történetei " volt a címe a német szöveg nyomán készült első magyar fordításnak. KI volt Lukai Sándor " hazánknak tudós és munkás fia " , akit 1 81 5-ben egy koratavasz I napon Bécsben halva találtak, akiről sem az Irodalmi Lexikon, sem az Új Magyar Lexikon mégcsak említést sem tesz. Társtalanul élt, magányosan halt meg -írták róla a korabéli újságok. Egyet­ len barátja, senki rokona nem volt, mindenkitől elhagyatottan, elfeledve távozott az életből. 1 753-ban született. Anyját korán elvesztette, apját is tizenhét éves korában. Nyolc testvére halt meg, csupán Károly és Rozália élt még az apa első házas­ ságából. A velük folytatott ádáz pörösködés, különösen annak gyűlöletes szítói, a nővére és sógornője, ember és nőgyülölővé tették. Végül az öröklött vagyonból neki maradt az ősi kúria a " Nyitra-megyei " Lu­ kán. Első dolga volt renováltatni a házat. A bejárat fölé réztáblára ezt vésette: "Jaj annak a háznak, hol tehén bikának jármot vethet a nyakába! " Huszonnyolc éves volt akkor és nőtlen. Gazdálkodni nem tudott, a falusi élet nem kötötte le, amint tehette, menekült hazulról. Sokat utazott, közben lázasan írt, jegyzett. Min': dig valami különös lánggal a szemében. 1 787-ben a magyar irodalom akkori fókuszába, Bécsbe költözött, ott kezdte fordítani Jelky András bajai szabólegény históriáját, amelyet 1 79 1 -ben ki is adott. Valami különös végzet lebeg ezen a Jelky-könyvön. Hevesi Lajos, a ma is köz­ kézen forgó mű átdolgozója is öngyilkos lett, miként az első fordító Lukai István. Lukai jelentős alkotásai: a tizenkét kötetben megjelent, enciklopédikus tarta 1mu "Sokféle " és a " Magyar könyvesház avagy a könyvnek kinyomtatások ide­ je szerint való rövid említésök " című munkái. Ez utóbbi -tudomásunk szerint­ az első magyar bibliográfia. A könyvek szerelmese volt, utazásai közepette is mindenütt a magyar köny­ Veket kutatta, kereste, azokat gyüjtögette, rendszerezte és Ismertette. Méltó, hogy emlékezzünk rá 105

Emlékezés Tóth Kálmán költőre

1 83 1 . március 30-án született Tóth Kálmán költő és drámaíró, szülővárosá­ nak, Bajának legnagyobb fia. Sajnálatos, hogy éppen ő az a földi nk, � klt hOV�­ tovább aIIg Ismernek Igazán Itthon ls, akiről annyi elmarasztaló vél�!l'eny halll�, akit a Petőfl-eplgonok süllyesztőjébe löknének egyes szemellenzos IrodaIma­ rok ls. Életútjának Ismertetése előtt nézzük, hol a helye Tóth Kálmánnak, a k��tő�ek, hogyan ls vélekedtek róla kortársai, majd a későbbi évtizedek irodalomtortene­ ti tekintélyei. Paulay Ede, a Nemzeti Színház Igazgatója ezt mondta Tóth K�! mánr�.I: " D�á­ maíról sikerei, lángoló hazafisága dicsőítője volt nemzetünk multjanak, tukre Je­ lenének, hirdetője jövőjének. " , Gyulai Pál, aki élete során a legfájóbb sebeket ejtette a költő ..Ielk �n; szigoru , bíráló szaval mellett, dicséri is: "Senki sincs a szabadsagharcot koveto evekb�� " mu­ a fiatalabb költők közül, aki Tóth Kálmánnal írói rangban, ízlésben, eroben, veltségben és hatásban vetekednék." Figyelemreméltó Császár Elemér professzornak, az Akadémiai Értesítő 1 9 �, �' február 1 5-1 számában megjelent értékelése is: " ... s nincs költőnk, még PetotIt sem kivéve akinek versei olyan számban élnének a nép ajkán. " " ...Tagadhatat­ lan hogy -bár az esztétika (fejlődésében különösen) nem ismeri el a tanulatl,?,n kö�önségérzéket döntőnek- a nép érzékének megnyilatkozása is kif�j�zoJe bizonyos értéknek. A nép azáltal, hogy Tóth Kálmán m9veit (dalait� a nepi t.e� � mékek közé avatta, nemcsak azt ismerte el, hogy bennuk a maga erzelemvlla gának tükröződését látja, hanem azt is, hogy megvan bennük a népköltészet alkotóinak sajátos varázsa. " ' Kosztolányi Dezső az 1 931 -es bajai jubileumi ünne�,s�ge,n h?dOlt T�, th Ka�� mán emlékének. Előadásában hosszan elemezte a Petofl-utanzokat, akik a VI lágforradalmár költő halála után azt képzelték, hogy nekik most már mindent szabad. , , Tóth Kálmánnak semmi köze a Petőfi utánzókhoz, a Petőfi-csúfolók lár �.as cs�portjáhOZ. -állapította meg. - Tóth Kál �án eg�e�üI áll, ,ma�a�� n felettuK� versenytárs nélkül. Véralkata is merőben mas. Az o flnomsagalt hla ba keres nénk az eplgonok műveiben! "

ták az egész országot. Népdalait mindenfelé énekelték és éneklik ma ls. Ki ne Ismerné a " Felleg borult az erdőre" és a többi más dalát? Hazafias lírájából a szabadságharc nagy eseményeinek csodálata sugárzott kl. Ezeket a költeményeket a költő korában alig olvashatta valaki megilletődés nélkül. (Előre ... Kik voltak a honvédek?... Árpád sírja ... ) Verses munkáin kívül 'vígjátékokat, tragédiákat írt, amelyek sikerrel járták meg a főváros és a vidék színpadjait. (Nők az alkotmányban ... Kis hóbortos ... Az ördög párnája ...) Ó alapftotta az első politikai élclapot, a Bolond Miskát. Ebben a lapjában olyan hevesen küzdött az abszolutizmus korának elnyomói ellen, hogy emiatt sokszor volt börtönben. Szülővárosa 1 865-ben országgY Űlési képviselŐjévé választotta, s mint ilyen, sokat harcolt a baja-szabadkai vasútvonal megépítéséért. Baja főgImnáziumá­ nak államosítása, a tanítóképző és a törvényszék felállítása ugyancsak az ő ér­ deme. Lelkét két mély vonás tartotta fogva egész életében: édesanyja és a szülő­ fÖldje szeretete. Az elsőben nem csalódott, de a bajai kerületben történt képvi­ selői bukása után lelkileg megrendült, úgy, 1 879-ben jobb felét szélütés érte, megbénult. Hozzátartozói és jóbarátai mint élő halottat ápolták. 1 881 . február 3-án halt meg. Szülőházát 1 884. szeptember 2 1 -én emléktáblával jelölte meg a város, szob­ rát országos ünnepség keretében 1 894. június 3-án leplezték le.

*

Panaszos hangú költő volt, akinek lantját a szerelem édes-bús epedése �� a hazaszeretet megkapó változatokban szólalt meg. Búsongó költeményei beJar106

107

Tóth Kálmán költő szobra

Baja egyik legszebb terén -melyet a hálás utókor róla nevezett el- áll Tóth Kálmán szobra. A költőé, aki az 1 848-49-es szabadságharc utáni időkben da­ lainak friss bájával, hazafias költeményeivel, élclapi működésével és színműve­ Ivei belopta magát a dermedő magyar szívekbe, remélni tanította a nemzetet. Szülővárosa, amelyet úgy szeretett, hogy -amint egy kortársa írta róla- .. még � királyi palotát is letolta volna Bajára" , szobrot emelt neki. Mintegy kiengeszte­ lésül, hogy az 1 878. évi képviselő választáson megbuktatták, melyből ő Baja népe szeretetének elvesztését látta, s amely utolsó tőrdöfés volt amúgy is túlér­ zékeny szívének. . Korai halála után a városszerte megindult mozgalom élén Csupor Gyula vá­ rosi jegyző, költő, Tóth Kálmán lelkes híve állt. Ő egyik alkalmi versében így kö­ veteit szobrot városa nagy fiának: Szobrot néki! Márványból, ércből emléket néki! A város hű fiát el nem feledheti!

1 894. junius 3-án országos ünnepség keretében leplezték le a szobrot, mely Bezerédy Gyula szobrászművész legsikerültebb alkotása. Kevesen tudják, hogy 3,44 méteres gránit talapzaton álló 2,66 méter magas, ércből Készült szobor az első realista szobrok közül való Magyarországon. Bezerédy műve java férfikorában ábrázolja a költőt. A multszázadi hatvanas évek egyszerü magyar ruháját viseli. Könnyedén áll, jobb kezét zsebre rakja, a . bal ban pedig könyvet tart. A kissé emelt, födetlen fő egyenesen tekint le a né­ zőre. Semmi pátosz, de annál több bensőség, semmi stilizáltság, csupán termé­ szetesség; ezek teszik a szobrot érdekessé. Aki ezt a nemes művészi alkotást látja, érzi az Igazság és a művészet erejét, me ly a szokott frázisok és közhelyek nélkül is tud hatni. A szobor mint arckép is kitűnő. Magas kőtalpát, lant, kard és vadr6zsák csoportja díszíti. (A dísze k egy része az idők folyamán megrepedt, eltöredezett.) A mintát és a díszeket Nápolyban öntötték bronzba az úgynevezett .. viasz el­ járás" szerint, mely fölöslegessé tesz minden cizellálást és az érc nek azonnal szép patinát ad. Voltak Idők, amikor a feledés is patinát vont a költő alakja, az emléke köré, még sok bajai is ..fekete ember "-nek nevezte a szobrát. De mindig akadtak lel­ kes, hű élesztől ls a város legnagyobb fia emlékének. A szobor ma ls friss, Virágos környezetben legszebb dísze a költő SZÜlővá ro­ sának. 108

Öreg cigány a szobor alatt

Sűrű, ködteli szellő árad a Duna felől. Egyre jön, ráterpeszkedik a városra. Le­ száll az alkonyat is. A neonfény ben úszó téli korzón csendes zsongásban ring a bajai aranyifjúság. Ölnyl magas márványtalapzatáról ábrándos tekintettel szemléli a várost a köl­ tő. Az ő városát, az ő népét. Valaha ő is ezt az utcát rótta ott lenn és tizenhété­ ves szerelmes lelke előtt "túlvilági menny gyanánt" a szép Matildnak arca lebe­ gett. Vagy a búzavirágszemű, tubarózsa arcú Ninácskával lejtett föl-alá, kinek fájó emléke évekig ott kisértett ábrándos lelkében, ki a lantot adta a kezébe: A kis Ninácska, a kis őz, Első szerelmem ő vala: Költővé -vagy mi is vagyok?- . Úgy lettem én ő általa.

-énekelte róla. A mozi felől egy öreg cigány csoszog a szobor alá. Mé;yen szántó gondredői tanúsítják, hogy nem sok útja van már a végállomás felé. Jobb kezében. a vo­ nója, bal hónaljában ütött-kopott hegedűje szorong. Leül a lépcső aljára. Időn­ ként fel-felpislog az ércszoborra, aztán hosszan elméláz. Lelke hajdan játszott nótákat Idéz. Hajh! De szépen húzta is azokat valamikor! . .. Hogy cifrázta, hogy keseregte!... Felejti most, hogy ruhája óly kopott és olyan rongyos! Hogy repedt a hegedüje, hogy vonója tépett, foszlott! . .. Azt is, hogy már évek óta, csak ré­ Szegnek �ell tőle nóta ... Feláll most, majd akaratlan fölteszi a szárazfáját, aztán húzza -amúgy szív­ ből- a költő kedves nótáját. Húzza! Vén lelkében most -óh, milyen csoda!­ Ifjú évek tüze tombol! Neki húzza, a költőnek! Értse meg ő! Húzza, ahogyan csak bírja : Sírjon, ríjjon a heged. Bánatomat sírja ...

Páran hallják a vén cigányt, aztán többen, egyre többen gyűlnek köré kiván-o csia n. Ő csak húzza! Mit bánja most, mit beszélnek, dícsérik-e vagy nevetik az emberek!? De a hamu alól fölcsapó láng gyorsan alszik. Az ő lángja is már száradt bélű �lIács fénye. Lecsúszik a hegedűje, a vonót is alig bírja . Ismét megtört, fáradt oreg lesz belőle. Ám a tűz, mit felgyújtott, a tömegben tovább izzik, egyre terjed. - Húzzad tovább! Húzzad! -hallszik. S hull a pénz a lába elé: apróbb, na­ gYobb... mennyi. .. mennyi!. . . l09

Ó csak nézi fönn a költőt. Hitvány pénz most nem érdekli!! Neki húzta! A köl­ tőnekl Senki másnak!... becsületből, tisztességből. Nem lehet azt megfizetni! Körülnéz réveteg szemmel. Aztán elindul . Nem is tudja, hová, merre. Olyan fá ­ radt, olyan éhes ... KI csodálná? Ó messze járt. Tóth Kálmánt idézte lelke. Amikor az alkonyatban lassan elvész kődalakja, az ércszobor, -úgy tűnik­ elmosoly'g egy pillanatra.

Tóth Kálmán Bolond Miska c. élclapjár61

A mal magyar humoros lap. a Lúdas Matyi múltszázadi ősei közül újszerűsé­ gável, bátor kiállásával, művészi illusztrációival messze kiWnt a bajai Tóth Kál­ mán Bolond M lska című élclapja. Első száma 1 860. junius 4-én jelent meg; egy hónap múlva már ötezer előfizetője volt.(!) A költő az újraébredő nemzeti buzgásban ezzel kivánt szolgálatot tenni ha­ zájának. A Bolond Mlska Zrinyitől kölcsönözte a jelszót: " Ne bántsd a magyart! " s os­ tora ls lett mindazoknak, akik bántani merték nemzetiségünket, jogainkat. Ül­ dözte a germanlzációt, reménykedve írt a menekültek visszatéréséről, de gyak­ ran a magunk túlzásait is sikerrel gúnyolta ki. Közkedveltsége, hírneve az abszolizmus korában mind szélesebb réteget vonzott népes olvasótáborába. A lap a humoros rész mellett helyet adott a ha­ zafias költeményeknek is. Ebben jelent meg T. K . közismert verse az Előre is. A négyíves lapot -különböző álnév alatt- a költő maga írta. Karikaturistá­ ja, Munkácsy Mihály jóbarátja, Jankó János volt. A lap minden hazai és külföldi eseményt a humor szemüvegén nézett és ezen keresztül mondta el bírálatát, véleményét . A porlepte, sárguló példányokat lapozgatva a mai olvasó arca is felderül és barátjává fogadja a jóképü parasztlegény figuráját, Bolond Miskát. Szarvas Gábor, kl pár évet Baján is töltött, a 70-es években nagy nyelvújítá­ si harcot vívott a Nyelvőrben. Bolond Miska egy "Gyászdalt" közölt a nyelvújí­ tás alkalmából: Utcza hosszat a sok gyerek, Fúzfasípján m'ért kesereg? M'ért hull könnye, mint a zápor? - Miattad sír Szarvas Gábor! Diósgyőri papírma/om, Az éjszaka csörgött nagyon. Azért csörgött olyan nagyon, Hogy a "nye/vőr" minek vagyon.

110

III

Légrádiak és Póznerek, Sfrnak, mint a szopós gyerek. S túrós kofa, egész tábor, Téged átkoz Szarvas Gábor! Merthogy új betűket leltél, Papír nem fogy, kapca nem kél. A papíros malmok állnak, S túrós kofák a papírér' lsten tudja, hová járnak? ..

A magyar nemzet száz év előtti a közműveltségét ugyancsak kevésre érté­

kelte az osztrák. De nem is ismerte! Ezt figurázta ki a Bolond Miska egyik szá­ mában. úgy írva erről a kérdésről. amint azt az " Allgemeine " megírta volna: " Magyar Irodalom? ... no. ezzel hamar megleszünk! Az egész magyar irodalom Igen kevés kiterjedésű és újabb dátumú lévén. a közműveltség Magyarorszá­ gon nagyon műveletlen állapotban fekszik még. A magyarok Ázsiából jöttek. így nem csodálkozni. ha semmi műveltséget nem hoztak magukkal. Nevezetes emberük volt a magyaroknak egy Kazinczy nevű. aki a kazinci dolmányt fedezte fel. Valami Kölcsey volt az ő íródeákja. ki jeles gazdász volt. A magyaroknak volt egy kis Faludy társaságuk. me ly verseket és novellákat írt. de kevés eredménnyel. mert most tengődik a nemzet nyakán. Ez a társaság sok tudóst és költőt nevelt már fel. Ilyen volt Bánk bán. az egy katona (ein Sol dat) című vígjátékot írta. melyből később szomorú operát csináltak .... ilyen volt Ke­ mény. kl Gyulay Pálról egy hőskölteményt írt. miért az megharagudván. kritikus­ nak állott és rettenetesen megbosszulta magát a többi költőn. Híres költőjük volt a magyaroknak a vörös Marci. (rothe Martin) is. ki nevét onnan kapta. mert republikánus volt. Ez azon eseményről írt históriát. mely Za­ lán futása alatt nevezetes. Kár. hogy művében nagyon a magyarok részére haJ­ lik és sok költői szabadságot enged meg magának. Eplkusok a magyaroknál: Petőfi. ki szép verseket írt volna. ha az 1 848-i for­ radalomban részt nem vesz. így azonban művei becse kétséges. Jókai egy igen jeles író. aki már mindent összeír. kezdve a szakácskönyvtől egész a politikai cikkekig. Jeles költő még Kisfaludy Sándor. kinek már egyik őse is sokat összeírt. Egypár jelentéktelen még. kiket elég névszerint ismertetni: Arany . Tompa. Ber­ zsenyi és Toldi. Ez utóbbinak főműve a Toldi szerelme ... etcetera ... etcetera ... Ez a magyar irodalom állapota nagyjábóL " 1r

Száz évvel ezelőtt bizony nem volt még olyan megbecsült tagja a társada­ lomnak a tanító. A népnevelés ügyéről azt írja a Bolond Miska. hogy az még na­ gyot nőhet. miután felségesen alszik. a tanítók pedig még az éhbérnél is keve­ sebbet kapnak fizetés gyanánt. PI. egy ilyen hirdetés jelent meg a B.M-ban: I l2

nCsÖdtanítól állásra Éhomkenyeres helységben: fizetés évi 50 forint váltó­ pénzben s egypár csizma fejelése. Kívántatik zenei képzettség ls. hogy a kán­ tor funkcióit ls elláthassa. Ha egyúttal szoptatós dajka is. előnynek számít. " Ugyanezen szám " Hírek " rovatában meg ez olvasható: Csicsófaiv án a nép­ " tanító nem akarta elfogadni az 50 forintrói szóló évi járandósá gát. mert erre csak ennyi volt írva: " Fakó Péter néptanító. " Aztán semmI. A cslcsófalvl néptanító most azt ajánlotta a kerület képviselőjének . hogy neki is adassék a teljes cím: Fakó Péter néptanító őnyomorúsága. " 1r

A dzsentri k sokat adtak a becsületükre. pedig. ó mennyire meg volt az tépáz­ va: " névnapjukra olyan dáridót csapnak ,,-írja róluk a B.M.-" hogy mindenki­ nek. aki azon résztvesz. kétfelé áll ci füle a jóllakástól. de a nagy pénztelenség miatt. kalendárlumot is csak úgy tudnak olvasni. ha kölcsönbe veszik. " " De sokan vannak közülük. akik demokratáknak kiabálják magukat. és még Napoleonnal is pertut szeretnének inni. de nem állnak szóba -hacsak a szük­ ség nem kényszeríti rá őket- a néppe!! " 1r

Száz éwel ezelőtt a "vöröskakas" . a tűzvész felmérhetetlen károkat okozott az országban. Alig tudtak ellene védekezni. Igaz. a házak gyúlékony anyagból készültek. no meg nem volt szervezet sem, mely a tüzek oltását szakszerűen végezte volna. Ekkor alakultak szerte az országban a "tűzoltó-intézetek " . A tűzoltó-egyletek alapszabályainak kidolgozása alkalmával a B.M. is hasz­ nos tanácsokkal szolgált. Javaslatot tett egyes paragrafusok beillesztésére: A tűzoltó személyzetnek tűzzeI játszani tilos. A tüzes Ifjak és hajadonok. ha utcára mennek. a tűzoltó személyzet által fi­ gyelendők. Vöröshajú személyeknek szalma, kender és egyéb gyúlékony anyagok kö­ rül forgolódni -kemény büntetés alá esik. A Láng-nevű családok nevüket Belügyminiszteri engedéllyel sürgősen vál­ toztassák meg. A víz. mint a tűz leghathatósabb ellensége a gyógyszertárakban kapható le­ gyen. (végezetül) A hadsereg összes tűzfegyvereit vízipuskákkal kell fölcserélni. 1r

A nők nemcsak napjainkban. már akkor is harciasak voltak. Bátran kiálltak az egyenjogúságukért. Ók is dolgozni akartak! Hogy milyen életpálya alkalmas nekik. a B.M. erre ls ad tanácsot: Mik lehetnek a nők? Katonák. mert közülük sokan értenek a kardoskodáshoz. lD

Papok, miután jól tudnak papoini. A kertészet ls a természetükhöz való, miután senki sem tudja úgy szórni a pénzmagot, mint ők. A férfiszabó szakma is nekik való volna, mert közülük sokan tudják a férfia­ kat végigmérni. Lehetnek halászok, mert igen ügyesen tudják a hálót kivetni. Kereskedésre ls nagy hajlammal bírnak, mert tizenhatéves korban már va­ lamennyi kész eladó.

Bánkódni az emberek rosszasága, a női fényűzés és a magyar helyesírás ár­ vasága fölött: önkínzás. *

Hát Ilyen "élceken " derűltek úgy száz egynéhány évvel ezelőtt Magyarorszá­ gon.

*

MI lenne a karikaturistákkal, ha az embereknek nem lenne orruk? Mert az orr ékesség! A nagy tülök orr nagy ékesség, a kis orr kis ékesség. A B.M. arra is fel­ eletet ad, hogy micsoda is valójában az orr az embereknél. Merthogy minden­ kinél nem ugyanaz. A nyelvtanárnál egy közönséges főnév. Annál, aki ért hozzá, folytonos forrása az élvezeteknek. Verekedóknél céltábla. Az illetlen gyermeknél a mutatóujj nagrágja. Az ideges embernél trombita. Diplomatánál könyv, melyból titkokat olvas. Férjnél, miben a feleség fogódzik. Iszákosnál örökké pitymalló hajnal.

Igen kedves böngésző szórakozást nyujtottak az olvasónak a rajzok és a hosszabb szövegek közé tördelt aranyat érő bölcs mondások, amelyekben sok Igazság rejtőzött. Ezeket csak az olvasók értették, a szóról szóra fordító cenzo­ rok vajmi keveset. A szegény embernek mindig több nyelni, mint rágni valójavan. Rossz' Időket jelent, midőn a hatalom törvénytelen, a törvény pedig hatalom nélkül Jár. Az Igazság vak, azért nem jár minden helyen, hanem csak botorkál közöt­ tünk. Ha mindig a nép ellen készülünk, nem leszünk begyakorolva az ellenség ellen. Némely úrnak akkor megy el az esze, ha titkárját szabadságra küldi. Nemesnek lenni még nem becsületes, de becsületesnek lenni nemes dolog. Tövis koronát viselni turini száműzöttség. Borneó szigetén az emberek egymást megeszik. -Pedig ott még nincs nemzetiségi kérdés. A miniszterelnöknek megeredt a nyelve. Hivatalos sajtó dicsért hason fekv e! Áldozni meggyőződést: hasznos. Áldozni vért: ma hiábavaló dolog. 114

16

Türr István altábornagy, a marsalai hős

Türr István 1 825. augusztus 1 1 -én Baján született, abban a házban, melynek helyén a Tóth Kálmán tér 1 . sz. alatti emeletes ház van. Apja vaskereskedő volt. Heten voltak testvérek, akik közül István az ötödik. Apja halála után a tizenöt éves István kimaradt az iskolából és előbb vaskeres­ kedő, majd lakatosinas lett. Nyugtalan természete nem hagyta soká egy helyen, mert molnár és kőműves szakmát ls kezdett tanulnI. Szfve, lelke a katonai pálya felé vonzotta. Fel is csapott katonának, hol a pé­ csi 52. gyalogezredhez osztották be. Párját rltkftó szépszál termete feltűnt az ezredesének, aki a Milánóban állo­ másozó gránátos osztályhoz küldte szolgálatra. Ennél a zászlóaljnál volt Damja­ nich ls, a későbbi vértanú tábornok. 1 844-ben Türr tizedes lett. A 48-as esemé­ nyek már mint hadnagyot érték. A szabadságharc bukása után az Olaszország­ ban rekedt, vele többezer magyar katona sorsa is meg volt pecsételve. Türr nagy lelki válságba jutott. Hosszas tépelődés után a hazája iránt érzett ellenáll­ hatatlan kötelességérzetből az olasz szabadságharcosokhoz állt. Azt remélte, hogy a két nép egyesülve, eredményesen harcolhat a közös ellenség ellen. Ál­ mai nem váltak valóra. Hosszú és viszontagságos harcok után, -miközben ez­ redessé lépett elő- a poroszok elől Svájcba kellett menekülnie. 1 849- 1 953-ig ő ls várta a többiekkel együtt, hogy hazatérhessen Magyarországra. Közben járt Párizsban és Londonban is, hol szemtanúja volt Kossuth megérkezésének . Ké­ sőbb Törökországba hajózott, majd Krimbe ment, hol egy ismerős angol ajánla­ tára 1 855. szeptember 3-án megbízást kapott az aldunai területen szekerész csapatok alakftására. Ezen munkája közben az osztrákok elfogták és 1 856-ban hadbfróság elé állították. A kötéláltali halálos ítéletet az angol királynő erélyes közbenjárására nem hajtották végre rajta, de örökös száműzetésre ítélték. In­ nen Trlesztbe ment majd Korfuba került, később Konstantinápolyba, hol megis­ merkedett Lesseps Ferdinánddal, a szuezi csatorna építőjével. Itt találkozott Klapkával. Ettől kezdve élénk összeköttetésben állt Kossuthtal is. 1 859-ben felajánlotta kardját Garibaldinak, akivel együtt több csatában vett részt: 1 860-ban ezer hős élén legendaszerű expedíciójukkal Szicíliában meg­ vetették alapját az egységes Itáliának. Ekkor írta róla Tóth Kálmán a Bolond Mis­ kában: " Ez a Garibaldi a szó teljes értelmében ajtóstól rohant Szicíliába. Úgy t.i. , hogy az a bizonyos Türr nem Türr ám, hanem Thür (magyarul:ajtó)". Közben tábornok ká, majd altábornaggyá nevezték ki és a harco k befejezé­ se után Viktor Emánuel király szárnysegéde lett. Közben feleségül vette Bona­ parte Wlese Adél hercegnőt. Ezzel viharos élete révbe jutott. De csak rövid i de­ Ig, mert az olasz-osztrák háború hírére Kossuth megbízásából Belgrádba ment, 116

hogy ott megszervezze a magyar hadsereget. Tervét azonban elárulták, majd hosszú bujdosás után Ismét Olaszországban tevékenykedett. A kiegyezéskor ő ls amnesztiát kapott és visszatért Magyarországra, ahol a parázSló temperamentumát most egyéb működési körökre kivánta összponto­ sítani. Ez az új terület pedig a közgazdaság volt. "Zseniális dilettáns" (korabéli megállapítás) létére volt ezen téren néhány kitünő ötlete, amelyek életképesek­ nek ls bizonyultak. A szuezi-csatorna megnyitása óta mindjobban izgatta a fan­ táziáját sógorának, Wlese-Bonaparte Luciennek terve az északi és déli ameri­ kai kontinenst elválasztó Panama-csatorna "vágásáról " . Eszébe jutott régi isz­ tambuli barátsága Lesseps-szel: a két embert összehozta egymással s most hár­ man, együtt építették kl a tervezet anyagi költségeinek előteremtését. Türr, sze­ rencséjére, még Idejében kilépett a társulásból, úgyhogy, amikor a Panama-csa­ torna körül jelentkező " panamák " kiderültek, már szóba sem kerülhetett az ő neve. Ó ekkor egy másik csatorna-tervvel volt elfoglalva: megszerezte a görög kormány hozzájárulását a korinthuszi földnyelv átvágásához. Türr teljes ener­ giával klharcolta a földvágás " lehordását" , amivel a görög félsziget körül a ha­ jóutat lényegesen megrövidítette. A földhordás közben váratlan geológiai nehé­ zségek mutatkoztak, amelyek költségvetési számításait felborították. Miközben tőke után nézett, a 90 évre szóló újabb bérleti tulajdont elvették tőle, így már a befektetett pénze is "elúszott" , sőt még a csatorna mentén egymillió forintért épí­ tett "hallátlan luxussal" berendezett kastélya is ráment. Több szerencséje volt a magyarországi csatornatervezetének első lépésé­ vel, a Ferenc-csatornával, melyet már a 1 8. század végén a Kiss-testvérek ki­ épftettek, az Idők folyamán azonban eliszaposodott. Türr most ezt a csatornát felújította s ezzel kapcsolatban nagy lecsapolási munkálatokat hajtott végre, nyomában sok mezőgazdasági terület szabadult fel a belvizektől. Türr Pista most megvalósfthatta régen dédelgetett álomtervét, azt -ami azó­ ta érlelődött benne, amikor III.Napoleon francia császár elismerte feleségének, Wlese Adélnak a császári családhoz való tartozását, amellyel két uralkodó só­ gora lett, egyúttal kétszázezer forint évjáradékkal (apanázzsal) is járt-, hogy eljön Bajára, a szülővárosába, megmondani, milyen úri módon él az egykori sem­ mirekellő kölyök, kőművesinas, aki ezzel a csatornával olyan kincshez juttatta Baját, aminőt annak idején aligha remélt volna. Első bajai útja alkalmával a Lövöldében nagy lakomát rendeztek a tisztele­ tére. Tóth Kálmán, a város országgyűlési képviselője is itthon volt akkor és ver­ set írt erre az alkalomra. (Ez a vers, mely a költő Bolond Miska c. élclapjában je­ lent meg, semmilyen gyüjteményben nem található.) így hangzik: Hogy üdvözőljelek áh dicső barátom, Koszorúm fejedre ugyan hová tegyem? Ki a te fejeden még egy koszorúra Helyet akar lelni, ugyancsak ember legyen! Csoda, hogy büszkén jársz, délceg, deli alak, Hogy nem roskadtál le a koszorúk alatt.

l 17

Betöltötte neved az egész világot, Híreddel a száraz és a tenger teli. Kezedtól estek el a jók ellenei, Kezedtól nyíltak meg Nápoly börtönei. Garibaldi gyózni csak teveled tuda, Ha Ó Attila volt, te testvére: Buda. Ajkára vette a magyw nép neved, Erre zengett a dal, s húzta cigány tussát, Az elnyomatás közt mennyit énekeltük, "Majd hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát!" Ez a nagy dicsóség, ennek örülj! -ennek! Ez a nép szava volt, szava az istennek!

olasz-magyar szövetség létrehozásához, ugyancsak nagy része volt az olasz és francia nemzet közeledésének előkészítésében. Sokat fáradozott az Európai Egyesült Államok megvalósításán és az örök bé­ ke eszméjéért. A hetedik nemzetközi békeko ngresszuson, mely Budape sten zaj­ lott le, 1 896-ba n, ő elnökö lt. 1 908-ban Nizzából hazatérve, erősen meghűl t útközbe n és tüdőgyu lladást ka­ pott. Május 3-án hajnali egy órakor csendesen elhunyt. .. .�árom ország vallotta magáénak, de az ő szíve magyar volt, ide tért vissza orok nyugovóra. Tárgyi és írásos hagyatékát a Bajai Türr István Múzeum őrzi.

Engem is fölkapott a hír egyszer-másszor, Nekem is úgy néha emlegették nevem, De, ha máshol talán marad is nevemból, Itt enyésszék el, e városban, e helyen! Itt egy szobor lehet, egy dicsóség, emlék, De jól van, -melletted utolsó is lennék!

Türr Istvánról Baján, a szölőföldjén mindaz beteljedett, amiről gyermekkoruk­ ban dajkálk meséltek: " Egyszer volt a városban egy szegény fiú ... egyszer elment a városból és nem látták huszonöt esztendeig ... aztán egyszercsak megjött, mint híres generális. Felesége is volt, királyi vérből származott hercegkisasszony ... az is vele jött... szülővárosa nagy lakomán ünnepelte ... ő felül ült, mellette pedig szegény roko­ nai... " A gyermekkori dajkamese az altábornaggyal szóról-szóra beteljesedett. Tel­ jesedjék be még a vége is: " " ... és aztán a feleségével boldogul éltek, mígcsak meg nem haltak. *

Türr István a házassága után Párizsban és Nizzában élt. Háza találkozó helye volt a legelőkelőbb franciáknak. Itthon Magyarországon, Széchenyi példáját kö­ vetve -aki szintén a katonaságot hagyta ott, hogy a magyar nemzet kulturá lis és gazdasági újjászületésének élére állhasson- ő is a külföldön szerzett gaz­ dag tapasztalataival, az ország gazdasági fejlődésének kívánt hasznos ténye­ zője lenni. A Ferenc-csatorna üzemben tartása mellett Pesten megalakította a Népne­ velési Kört, amely azonban a hetvenes évek végén megszünt. Rangjánál fogva egész sereg politikai megbízatást is teljesített. Nagymértékben hozzájárult aZ 1 18

119

Bajai újsághír Türr István haláláról és temetéséről ( 1 908)

Egy nagy magyarral ismét kevesebb. Halottja van a nemzetnek. Türr István tábornok, a magyar légió lelkes vezére, városunk büszkesége nincs már az élők sorában. Május 3-án Budapesten a Hungária szállóban elhunyt. Halála két nemzetet borított gyászba. A magyar ügy Iránti nagy lelkesedését, lángoló hazaszeretetét nem kell kü­ lön felemlftenünk; tudjuk ezt mindnyájan, hisz a mi "Türr Pistánk " volt. Siratjuk a nagy halottat, mert elköltözött tőlünk s büszkeséggel áldjuk drága emlékét, mert dicsőséget hozott a magyar névnek, sokat tett hazájáért. Az elhunyt szabadsághőst a budapest-városligeti Közlekedési Múzeum nagy kupolacsarnokából vitték örök nyugvó helyére a kerepesi-úti temetőbe. Impozáns módon nyilatkozott meg a közönség részvéte a nagy halott emlé­ ke Iránt. A családtagokon kívül a főváros politikai és társadalmi életének előkelősé­ gei jelentek meg a temetésen. Baja város küldöttsége dr. Ambrozovics Lajos fŐispán vezetése alatt fejezte kl részvétét városunk közönsége nevében s díszes koszorút helyezett a rava­ talra a következő felirattal: " Baja város közönsége mély kegyelete jeiéül Nagy­ nevű szülöttjének Türr István tábornoknak. " Az egyházi szertartást Bakács János plébános végezte fényes segédlettel. Az operaház énekkara közben gyászdalokat adott elő. A koporsó beszentelése után a képviselőház nevében Hammersberg László búcsúztatta el az elhunytat, míg a függetlenségi párt részéről Barabás Béla mon­ dott megható beszédet. Ezután a koporsót feltették a hatlovas gyászkocsira s megindult a gyászme­ net a kerepesi-úti temetőbe, ahol az olasz-magyar legionáriusok nevében pe­ dig Gonda Béla min. tanácsos búcsúztatta el a nagynevű szabadsághőst. A temetést Kossuth Ferenc ker. miniszter rendezte. Az ország székesfővárosa a tőle függő legnagyobb megtiszteltetést nyujtot­ ta néhai Türr tábornok emlékének: díszsírhelyet adott neki. Mikor Türr Istvánt kikisértük a májusi üde levegőjű temetőbe, egy igaz m�­ gyarnak, bátor katonának kellett jóéjszakát kívánnunk, kinek dicső emlék e e l­ nl fog minden magyar szívében. Remélhetőleg nemsokára ércben megörökített alakja fogja az utókort haza­ szeretetre buzdítani. Bajai Közlöny 1 908. 1 9. száma

Türr István emléke Baján

Híres-nevezetes nagy fiának emlékét a városban -nevének viseléséveI­ több közintézmény: múzeum, iskola, sport és ipari létesítmény, egyesület... őrzi. Életművének összegzését legmarkánsabban a Súgovica torkolatánál Nagy András mérnök által tervezett 1 938-ban felavatott impozáns Türr István Kilá­ tón elhelyezett márványkeretes (80x50) portré és azt közrefogó fehér márvány­ ba (1 00x80) vésett emelkedett pátoszú veretes szöveg fejezi ki leghűbben, így: ,,+ KETTÓS KOSZORÚ ILLETI ÓT + Aki a szabad­ ság katonájából a béke munkásává lett + A FE­ RENC JÓZSEF-csatorna és a BAJAI csatornaág létesítője + A KORINTHUSI -csatorna ásatója + A PANAMA-csatorna gondolatának előharcosa + A Magyar Központi Népnevelési Kör alapítója + A nemzetközi politikának tevékeny részese + A MA­ GYAR-OLASZ barátság buzdítója + A nemzetek ÖRÖK BÉKÉJÉNEK lelkes hírdetője + + VILÁGRA SZ6L6 munkásságában nemzetünk erényei éltek megnemesedve + Hatottak fokozot­ tan: Az ÓSÖK DICSÉRETÉRE + +

Nekünk nem-múló PÉLDAKÉPÜL

"

- -- - - - - - - + ++++--- - - - - - ,,+ EMLÉKEZETÉT hirdeti ez a kő T Ü R R I S T­ V Á N N A K + A halálra itélt osztrák császári had­ nagynak + A piemonti magyar légió parancsnoká­ nak + A bádeni török-cserkész szabadságharcok önkéntesének + A marsalai ezer halhatatlan egyi­ kének + GARIBALDI tábornokának + NÁPOLY kor­ mányzójának + VIKTOR EMÁNUEL altábornagyá­ nak és hadsefJédének+ : MINDE.N HA.-RCBAN BÁ­ TOR KATONANAK + IDEGEN FOLDON + IDEGEN LOBOG6 ALATT + A SZABADSÁGÉRT harcolt + A magyar kard becsületére + Szülővárosának + Mi mindannyiunknak dicsőségére + " +++

120

+

121

Dunaparli emlékmunél

Oly magányos szorongós most lelkem nyűttes húron hogy dalt pengetek, s kérdem: vajon megértik -e harcát s az eszmét a mai emberek?! Birinyi József 1972.

Kék fény az ég,· álmos csend a berek, rikkantóknak riadt rím felel. Lenn kőtorlaszt rohamzó árban örvény örvényt zavar szüntelen. Tajtékzó hab mardossa a partot, ám konokul, tűr a barikád. Malmok szügyén sem porlasztja dühét, a molnár rég mesehőssé vált. Még morajjal hömpölyög a folyam, arany hidat vert fölé a nap. Fönnébb hős múlt nagy fiát idézi a "szentély " a hűs nyárfák alatt. Árbócán a nemzet lobogója büszkén érzett áhítatra int. Úgy tisztelgek Türr tábornok előtt közönyt, zsivajt hagyva odakint. Idézet visz csodás életútjain, látomás fényvásznán pereg a kép. " a magyar nép életéért harcolt, " s bárhol vívjon, rabláncokat tép. Kit bősz zsarnok vérpadra szánt gyáván, babért fon fejére Marsala; hadak útján békerévbe érve alkot, úgy küzd " császár hadnagya " . Garibaldi hite benne lángolt, látta lobbanni azt Piemont. Korintusnál tenger zúgja hírét, kiről költő méltón nem dalolt.

12'2

Mészáros Lázár az első magyar honvédel mi miniszter

A bácsmegyel fölkelő lovascsapat egykori választott hadnagya szépen íve­ lő pályát futott be. Olaszországi szolgálata alatt négy nyelvet tanult meg és itt kezdett Irodalommal ls foglalkozni. Kiváló kezdeményező és bátor magatartá­ 1 837sa s az ezzel járó rátermettsége Igen gyorsan emelte a katonai ranglétrán. ki. nevezték csnoknak ezredparan egyúttal ben őrnaggyá, 1 845-ben ezredessé, Itáliá­ A társadalmi kérdések iránt is érdeklődő főtiszt figyelmét, ott messze felkeltették Széchenyi István nagyvonalú hazai tervei s 1 837 júliusában le­ ban, . velezésbe kezdett vele. 1 942-ben közeli kapcsolatba került Deák Ferenceel , Eötvös Józseffel, Klauzál Gáborral és Toldi Ferenccel. Számos cikke, tanulmá­ nya jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1 844-ben tagjául választotta. Együtt érzett az 1 848-as francia forradalmi törekvésekk el, aminek hangot is adott. Amikor Batthyány Lajos miniszterelnök az 1 848. márciusi országgY űlés­ ben nyilvánosságra hozta kormánya névsorát, abban Mészáros Lázár neve ha­ dügymlnlszterként szerepelt. Miután ezredét átadta, május 23-án Pestre jött, ahol á. az esküt letéve, átvette hivatalát. Május 26-án a király előléptette vezérőrnaggy Mint hadügyminiszter, az 1 848. évi törvények alapján, erélyesen kiállt a nem­ zeti színek felvételéért és azért, hogy a katonai esküt a .magyar alkotmányra tehessék le. A hadügy élén azt a felfogást képviselte, hogy " amit lehet, a régi katonai rend­ szerből hasznosítani kell. " 1 848 decemberében az ő vezetésével megvalósult az egységes hadügyminisztérium és hadsereg. A függetlenségi nyilatkozat után az osztrákok általános támadást indította k. Mészáros Lázár vállalta a felső-magyarországi hadsereg főparancsnok i poszt ­ ját a támadó hadtest ellen. A még szervezetlen és hiányos fegyverzetű seregé­ vel 1 849. január 4-én sikertelenül támadta meg a Kassát védelmező osztrák o­ kat. Emiatt a parancsnokságot Klapka ezredesre bízva Debrecenben felajánlot­ ta lemondását a Honvédelmi Bizottmánynak, amit az nem fogadott el. Mészáros ekkor újult erővel átszervezte a hadügyminisztériumot, így biztosí­ totta a honvédsereg eredményes felkészítését az ellentámadásra. Rendeletet adott ki a katonai rend és fegyelem megszilárdítására. A kápolnai csata után a főparancsnok kijelölése kérdésében és a hadműve­ leti tervek jóváhagyásában még együtt haladt Kossuthtal, de a szabálytalan tisz­ ti előléptetések miatt éles levélváltásra került sor köztük, melyben bejelentette a " hivataltói való megválást " , és " az egész seregnél az intézkedés átruházását 124

az elnökre " . Az április 1 4-1 trónfosztó országgyűlésen lemondott, hogy a továb­ biakban, mint egyszerű polgár és bajai k övet munkálkodjon. 1 849. nyará:1 a császári és orosz cári erők támadása veszélyes helyzetet te­ remtett. Az ellenállás sikere érdekében július 1 -én Mészáros Lázár altáborna­ gyot a "nemzeti hadsereg fővezérének " nevezték ki. Az események sora ked­ vezőtlenül végződött. Perczel tábornok magatartása miatt átadta a helyét Dem­ blnszkynek. Hiába. A tragédiát nem lehetett megállítani. A világosi fegyverletétel után ő is emigrált. Előbb Törökországba (augasztus 14-én), onnan Londonba ( 1 851 . májusában), majd Párizsba utazott. Távollétében a pesti cs. kir. hadbíróság ( 1 851 . szeptember 2 1 -én) halálra ítélte, és másnap " in efflgle" Uelképesen) felakasztatta. 1 852. januárjában az angliai Jersey szigeté­ re költözött, ahol már az emigrációnak több tagja élt. Itt nyelvtanítással (hat nyel­ ven beszélt!), némi orvosi munkával és emlékirataival foglalkozott. Végső célja, hogy Amerikában telepszik le, 1 853.augusztus 22-én teljesült, amikor megérke­ zett New Yorkba, majd onnan Scotch-Plainbe, ahol 24 holdas farmot vásárolt. In­ nen sűrűn írta leveleit az óhazába, haza Bajára. Hű társaival hiába igyekezett a neki szokatlan gazdálkodással, -melyet ráadásul tűz - aszály - és jégverés is sUjtott,- be kellett látnia, hogy sem fizikai ereje, sem pénze nem elegendő. Elad­ ta a birtokot és átmenetileg egy amerikai családhoz beállt házitanítónak. Köz­ ben az egészsége ls romlott, a honvágya is gyötörte, mindez arra bírta, hogy visszatérjen Európába. Angliába ment, gróf Teleki Sándorné anyjának, Lady Longdalenek megláto­ gatására a Hereford-megyei Eywoodba. Ott a betegsége olyan súlyossá vált, hogy 1 858. november 1 6-án elhunyt. A közeli Titley falucska temetőjében he­ lyezték örök nyugalomra. A sírjára angol és magyar nyelvű feliratot vésettek. A magyar felirat szövege: "Mészáros Lázár Tábornoknak, A jó Hazafinak, A vitéz Katonának, A nemes Barátnak . "

Az angol felirat Rónai Jácint (londoni magyar emigráns) fordításában: "Mészáros Lázár hadügyminiszter és az 1 848- 1 849-iki magyar hadse­ reg f6vezére emlékének . Ki született 1 196-ban Bács megyében Baja vá ­ rosában, s meghalt Eywoodban 1 858. november 6-án, 63 éves korában, számüzetésének 1 O-ik évében. E követ emelé szomorodott szívü barátné­ Ja , Lady Langdale, J. E. H. "

Korabéli levélíró szerint a magyar szabadságharc száműzöttje maga is elké­ szítette saját latin nyelv ű sírversét (némi szabadsággal fordítva valahogy í�JY)

12?

,.Lázár volt, aki lenn pihen, szegény, mint pártfogója fenn. Mészáros: Magyar haza szülte, derék fiaként megbecsülte: mégis így lett szomoru vége. Támadna bár boldogabb létre!"

Egykorú feljegyzések arról ls szólnak, hogy Angliába visszaérkezésekor, a halálos ágya mellett ott állott -a vendéglátóján kívül- egykori minisztertársa, Vukovlcs Sebő, hajdani hadsegéde, a szabadságharc egyik legfiatalabb tábor­ noka. az akkor 36 éves székelyföldi Czetz János, és Gazsi nevű öreg közhu­ szára. A magyar történelem e neves alakjának bajai szülőházán, mely a Vörösmarty U. 6. sz. alatt volt, az 1 948. március 1 5-i -centenárluml- évfordulóra állított márványtábla hírdette: "Itt született 1 796. február 20-án Mészáros Lázár, az 1 848-as magyar szabadságharc első hadügyminisztere. "

A házat 1 986. március végén lebontották. A helyén épült u. n. Nyugdíjasok Háza falán már Ilyen felírás áll: ,.Ezen a helyen állt Mészáros Lázár 1 796- 1 858. szülőháza. 1 989. "

A katona és tudós író levelezésel, emlékiratai, valamint az Eszmék és jellem­ rajzok című könyve hű kifejezői becsületességének és igazságos lelkületének, egyúttal a 1 9. századi szabadságharcunknak legbecsesebb és 1eghitelesebb for­ rásaI.

Honi gyökérből nőtt magyar szívű német költő

Aki életében nem volt elég nangos és kemény öklű s aki halála utánra szóló elismertetését a különös véletlenek folytán nem bírta még életében kivívni, ar­ ra nagyon gyorsan terül az elfeledés fátyola. Ez a sors jutott osztályrészéül a szelíd szavú, bánatos hangú, mélyérzésű költőnek, Beck Kár -nak is. Sajná­ latos, hogy az Irodalomtörténet mostohán bánik ve e s Baján is kevesen isme­ rik. holott a ml városunkban született: 1 8 1 7. májUS 1 -jén. A viszonyok német költővé tették, sírva, bús szívvel ment el innen, mint ma­ ga mondta: ..... a legszebb paradicsomból " Bár életének legnagyobb részét Németországban töltötte, költeményei és szépirodalmi művel ls német nyelven jelentek meg, azért mindig büszkén val­ lotta magát magyarnak. Azon fáradt, hogy a magyar és német nép között poli­ tikai és Irodalmi kapcsolatot teremtsen. Sokat fordult meg Weimarban, a nagy Goethe házában, hol azelőtt " csodát csodára halmozott a német dal " ; ihletet me­ ríteni azonban Magyarországra jött, melyről így nyilatkozott: " Egy darab kő esett le a mennyből, Nekem úgy tettszik, ez az én hazám. "

Legszebb tárgyú költeményei magyar földről és annak lakóiról szólnak, di­ csőíti a magyar nép őszinteségét, lelkesedik a magyar nő szépségéért, magasz­ talja a magyar zenét, a magyar bort és dicsőíti harcait. Demokratikus érzelmű volt, fel-feljajdult a magyar nép sanyarúságán, külö­ nösen a kegyúri Jog ellen szólalt. Egész életét annak szentelte, hogy a külföld a magyar népet és országát megismerje, melyről addig csak annyit tudtak, hogy tejjel-mézzel folyó ország, lakói pedig pusztán laknak, nagy bajuszuk és sarkan­ tyújuk van... Munkálval sok hívet szerzett nekünk az országhatáron túl, s hogy az akkori művelt nyugat felénk is tekintett, nagy részben neki köszönhető. Övé a dicsőség, hogy Magyarország, benne Baja városa is azidőben a világirodalom érdeklődésébe jutott. Önzetlenül, hazája iránti szeretetből lelkesült nemzetéért. Nálánál jobb, hatásosabb képviselőnk a külföld előtt nem lehetett volna. Nem Vágyakozott dicsőségre, de dicsőített mást! Széchenyiről így nyilatkozott: " Nagy szellemek előtt, mint szentképek előtt kellene levenni a kalapot, én mindig úgy tettem, ahányszor Széchenyi elment előttem, és vágyakozva néztem fel rá, ki­ nek homlokán ott "lebegett a nagy szellem, ki óly nagy szívet hordott kebelé­ ben." Külföldön, mint a magyarság dalosát emlegették, melyről remekműve " Jan­ kó, der ungarlsche Rosshirt " (Jankó, a magyar csikós) tanuskodik. 126

127

Lenauval szellemi és baráti rokonságban állt, Petőfit is személyesen ismerte, kinek több költeményét fordította le németre. 1 879. április 9-én halt meg Bécsben. Beck Károly költő megérdemli, hogy szülővárosa, Baja, figyelemmel és hálá­ val emlékezzék rá.

Egy régi bajai korhely

Baja kiegyezéskori társadalmának jellegzetes figurája volt Szuhogyi Edus. Lump, kártyás és nőcsábász sűrűsödött benne egy személyben. Míg bírta fiatal­ sággal, -no meg pénzzel!- nem volt nála nagyobb csélcsap messze Délvidé­ ken. De a természet örök törvénye kegyetlen: egyszer mindenkinek meg kell öregednI! Neki ls eljött hát az idő, amikor öregecske -vén bakkecske- kez­ dett lennI. Egy tiszta hajnalon, -éppen tavasz volt, úgy május derekán- ráéb­ redt, hogy ő az utolsó tagja nemes családfájának. Eddig nem igen volt alkalma foglalkozni ezzel a gondolattal, mert nappal lekötötte a hivatal, a huszonnégy óra többi része meg oly kevés volt számára, hogy még az örökké kínzó szom­ júságának eloltására ls kevésnek bizonyult, nemhogy gondolkodásra. De ez a varázslatosan gyönyörű tavaszi reggel rádöbbentette a szomorú valóságra. Vagy a május volt az oka, mely Baján egészen más, mint a földteke egyéb tá­ ján? Lehet, mert eddigi életében szokatlan és meglepő elhatározást tett: meg fog nősülnI! Mégpedig gyorsan, amíg nem késő. Mert rohannak az évek és fogy a puskapor! EI ls Indult még aznap, hogy meghódítsa a büszke város " delnőit" , -azaz ezúttal csak egyet,- kivel boldogan él az emberi kor legvégső határáig. Ez utób­ bi gondolat egészen meg is hatotta. De a dolog nem ment olyan símán, mintahogy kigondolta! Kérése elől kitér­ tek az egyik háznál, kiebrudalták a másiknál... De mivel a bolondnak meg a ré­ szegnek szerencséje szokott lenni, Ő is eljutott egy házig, ahol meghallgattatás­ ra talált. A város egyik köztiszteletben álló családjának bájos leánykája, -aki már negyedik évtizede hiába várta az " igazit " , - nem bírt ellenállni a tüzes szívostromnak. Bár a bajai rossznyelvek azt suttogták, hogy vagyoni érdek is fűződik ehhez a partihoz, -hivatalos,családi ház a Bárány utcában, öt hold jól­ kezelt szőlő a Pető-dűlőben, anyós nincs a láthatáron, ésatöbbi- a leányzó min­ dezekkel nem törődött. Az Ő ártatlan szívében mind jól megfértek a szerelem mellett. Egy kis zavart ugyan okozott, -de csak átmenetileg- telekkönyvi te­ herlap, dehát van-e hibanélküli férfi a világon? Megazután arra való a jó feleség, hogy lenyirbálJa, lenyesegesse szeretett élete párja gyarló hibáit. A női báj ezer­ nyi fegyverét vajon mi másért adta a jóisten, a "gyengébb " -nem kezébe? Azt ls tudta a nemes lelkű leányzó, hogy a férfiak javítását már a hetedik szentségbe való beáll ás előtt kell megkezdeni, amikor -ahogy Baján a " pecá­ lók " Mekkájában mondani szokták- a férfiak jobban " kapnak " a csalétek után. EI is határozta, hogy férjjelöltjét még az esküvő előtt leszoktatja az ivásról. A reményteljes vőlegény megígért mindent. Sőt, mivel mindig a tettek embe­ re volt, egyenesen generális ígéretet tett: soha többé nem iszik! Hogy ígéreté129

nek nyomatékot is adjon, azonmód belépett a Bajai Alkoholellenes Szövetség­ be, azon belül ls az első csoportba, az " egészen tartózkodók " közé. Teltek, multak a napok, a hetek is siettek, már a harmadik hónap is leakasz­ totta kalapját a szegről, és mivel a teljes javulás jelei vastag aláhúzással mutat­ koztak, az esküvő napját is kitűzték. Az Alkoholellenes Szövetségben már arról kezdtek suttogni, hogy mozog Csepreghy uram elnöki pozíciója, mert jó példát látva, a tagok mind nagyobb számban jelentették be átlépésüket a második, " pálinkát soha, sört is csak üdí­ tés céljából " elnevezésű csoportból hősünk csoportjába, az " egészen tartózko­ dók " közé. Végre elérkezett az esküvő napja. A leányos háznál már kora reggel óta nagy volt a sürgés-forgás. Nemcsak a konyha készült fel finomabbnál-finomabb fo­ gásokkal és fogasokkal, de virradat óta a menyasszony is fenn volt és siratgat­ ta veszendőbe induló szűzi iányságát. A boldog vőlegény sem tudott nyugodni. Ö is búcsúzott a szép legényélettől. Már kora reggel elindult, hogy -csak mégegyszer, utoljára!- lássa a kedves bohémtanyákat, a füstös kiskorcsmákat, ahol annyi boldog órát töltött, ahol de sok jó homokit csúsztatott le a " garatra, garatra, de garatra! " ... NO már úton is van a búcsúzó, mert nyolc óra felé ezt a nótát húzta a fülébe a ragyásképű Vaj­ da Feri a Makkhetesben, me ly a búcsúsorozatban a hatvanhárom kiskorcsma közül még csak a negyedik volt. Igyekeznie kellett, mert tizenegy órakor lesz az esküvője a barátok templomában ... Istenem de gyönyörű is lesz!. .. -ábrán­ dozott egy-egy félliter után ... maga a gvárdián esketi!. .. tegnap a teli kishordó át­ vételekor megígérte!. .. a szövetség énekkara is ott lesz majd!. .. Ejnye no!. .. mi­ kor érek a végére? .. -gügyögte úgy féltíz tájban. Igen, " gü-gyög-te" , mint a be­ szélni tanuló kisgyermek, mert olyan tulajdonsága van annak a drága jó bajai homokinak, hogy boldog gyermekké varázsolja még a meglett embert is. Ekkor már " határon kívül " volt, István-megy ében, számban még csak a ti­ zenötödiknél. Annyi még derengett ködösödő agyában, hogy féltizenegykor ké­ pes volt flakkert hozatni és belesegíttetve elindulni a menyasszonyos ház felé. A régi jó felvégi gödrök, no meg a fiak ker rugói úgy ringatták az úton, akár meg­ boldogult édesanyja zsenge csecsemő korában. EI is szundított olyan mélyen, hogy a fiakkerosnak ugyancsak idejébe került lelket verni belé a parancsolt ház előtt, a Szőlőskert utca derekán. Ismerte ő már a nagyságos urat, tudta a szo­ kásait. Még pénzt sem kért tőle. Majd benéz hozzá holnap a városházára, ott szokott fizetni máskor is. Fertály óra múlva nagy csodának lett szemtanúja a türelmetlenül várakOZÓ lakodalmas nép. Óvatosan nyílt az ajtó és azon a világ nyolcadik csodája egy négylábú vőlegény lépett illetve kezelt be. Láthatóan hősi küzdelmet vívott Föld gravitációs ereje ellen.

Szükséges-e tovább mesélni? A menyasszony gyű �ött párná,'t öntözgette patak nyi könnyűivel, a gvárdián . nem e �ketet�, a b �J� 1 klsko�csmak forgalma ismét növekedett, az Alkoholelle­ nes Szovetseg tagjainak szama megcsappant. D� örökös híján ki is halt a messze földön híres szappanfőző Szuhogyi nem­ zetseg!

a

uo

I �I

Bajai földink II. Menelik négus családjában

Ma már nem kelt különösebb szenzációt, ha arról hallunk, hogy ismerőseink közül valaki földünk tulsó oldalán jár, s azon sem csodálkozunk, ha napok vagy hetek múltával esetleg, a bajai Fő-téren találkozu nk szembe az illetővel. Másképpen volt ez a századforduló első évében, amikor Fölkl Jakab bajai la­ kos János nevű asztalossegéd fia -Jelky Andráshoz hasonlóan- gyalogosan nekivágott a világnak. Hogy merre járt, milyen kalandokat élt át, arról nem szól a fáma, csak sejte­ nl lehet abból az öt év után érkezett cifra bélyeges levélből, amelyet Abesszini­ ában adott fel. Ebben elmondta, hogy viszontagságos utazások után jutott el Af­ rikába és II. MenelIk négusnál kapott állást. A levél után ismét hosszabb hallga­ tás következett, míg aztán 1 909-ben a Tolnai Világlapja érdekes és fényképek­l. kel tarkított riportot közölt Fölkl Jánosról, mint II. Menelik császár főasztalosáró Közben párszor Ismét kopogtatott a postás a Kinizsi Pál utcai Fölkl-házban. A levelekb�n már mind erősebb hangon megszólal a honvágy is. "Pénzem van bőven, akár a Szent Antal utcát is megvehetném -írja Fölkl-, de seholsem le­ het elkölteni, mert nincs korcsma. Vadászunk, meg "halászunk a szolgáimm al. Ez az összes szórakozásunk. Amint lehet, hazajövö k. Nem jött, de helyette 1 91 1 -ben ismét egy levél érkezett, me ly ben hírül ad­ ja, hogy megnősült. Menelik négus Jebaiga nevű, legfiatalabb lányát vette fele­ ségül. Többé nem írt. Édesanyja a konzulátus útján tudakozódott a fia felől, de nem kapott választ. 1 91 3. október 29-én német nyelvü megkeresés érkezett a vá­a roshoz. Addis Abebából jött. Az osztrák-magyar konzul felesége tudatta, hogy bajai születésű Fölkl János, császári főasztalos októbar 2-án szívszélhüdésbenr meghalt. Díszes pompával temették el . Kérte hogy a város értesítse hozzáta ­ tozóit. *

Úgyszólván mindenki ismerte a városban az 1 980. június elsején elhunyt Sza­ bó Gyula zenészt, a fiatal bajai tamburások tanítómesterét, a zenekaruk vez� ­ tŐjét. De azt kevesen tudták róla, hogy , Fölkl János, II . Menelik abesszin császar veje, az ő anyjának édes bátyja volt . Igy ő is, Türr Istvánhoz hasonlóan , azon kevesek közé tartozott, aki császári rokonsággal dicsekedhetett .

D2

Herr György és a bajai dalkultúra

Herr György tanár, karnagy és zeneszerző a Torontál-megyei Nagybecske­ reken született 1 888-ban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az egye­ temet Budapesten végezte 1 91 1 -ben. Zenei tudását részben atyjától, részben Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy tól szerezte. Az I. világháború kitörésekor az orosz harctérre került . 1 91 5-ben fogságba esett és már abban az évben megkezdte zenei tanulmányainak folytatását a tomszkl zeneiskolában, ahol később tanár is lett. 1 922-23-oan opera-karnagyi tanfolyamot végzett Moszkvában, mely után a nova-nikolajevszki-i operánál he­ lyezkedett el. Onnan 1 924-ben Minszkbe szerződött, szintén, mint operai kar­ mester. 1 925-ben szabadult a fogságból és Bajára kerülve azonnal bekapcsolódott a város zenei életébe. A Bajai Daloskör -mely Dal és Zeneegylet néven 1861 -ben alakult, majd át­ meneti sikerek, számos hányattatás és gyakori megszakítások után 1 92 1 -ben Bajai Daloskör néven ujjászerződött -örömmel fogadta a fiatal karnagyot. Fon­ tos fordulópont volt a Daloskör életében az 1 925-ös esztendő, amikor belépett a Magyar Dalosszövetség sorába, s még az évben részt is vett a soproni o rszá­ gos versenyen. Itt a nehéz müdalcsoportban szerepelt és a dalosszövetség pla­ kettjét nyerte el. Hogy az utána következő huszonöt évben Baján magasfokú dalkultúra fejlő­ dött, hogy a bajai dalosok nevét országszerte megismerték, azt elsősorban az ő páratlan tehetségének és munkásságának köszönheti a bajai dalkultúra. Az ő vezetése alatt megindult munkát fémjelzik a soproni dalverseny után az 1 927es szegedi és budapesti, az 1 929-es debreceni és az 1 931 -es pécsi dalosver­ senyeken elért fényes sikerek. Ezek közül messze kiemelkedik a szegedi da­ losverseny első díja , melyet Kőnig Péter -Juhász Gyula: Kórus a Naphoz cí­ mü művének hibátlan interpletálásával érdemeltek ki. Ha megjegyezzük, hogy a szegedi dalosünnephez hasonló méreteiben Ma­ a gy �országon még nem volt, akkor képet nyerhetünk a dalárda teljesítményé­ rol. Es ez a siker Herr György karnagyi tevékenységének következménye. Vezetői, irányítói munkássága mellett mint zeneszerző is maradandót alko­ tott. Nagy sikert hozott számára az 1 930-ban tartott önálló szerzői estje, mely Igazolta kimeríthetetlen dallam-gazdagságát, és magasfokú zenei képzettségét. Szép számot tesznek ki dalai és népdal feldolgozásai is. Mind e munkássága mellett megalakította a Bajai Filharmóniai Társaságot is, mely a dalosokkal együtt öregbítette a bajai zenekultúra jó hírét . 1J3

Főhlvatása az állami tanítóképzőhöí: köfötte, ahová 1 928-ban nevezték ki. Itt működött nyugdíjaztatásáig. A II. világháború vége a városban �rte. Hosszú ideig, mint főtolmács műkö­ dött a szovjet városparancsnok mellett. Élete utolsó éveiben lendülete, élénksége megtorpant, elzárkózva, magába húzódva élt Alföldi József utcai, igen szerény lakásában. Csak néha tünt föl a városban görnyedt, egyre lassabban mozgó alakja. Régi tanítványai és dalosai Időnként felkeresték. Ilyenkor felvidulva idézte lefutott életének hol borús, hol sikeres szakaszait. 1 960. február 2-án halt meg. Hűséges élettársa, -aki lengyel hazáját elhagyva követte őt életútjain, egé­ szen Ide a Duna partjálg- utolsó szívveréséig mellette állt. Aztán pár nap múlva a sírba is követte őt. Herr Györgyöt emberi, tanító-nevelői, és művészportréja, Baja városához fű­ ződő közel négy év1lzedes szoros kötődése méltóvá teszi arra, hogy a város je­ lesei között tartsuk számon és emlékét távoli időkre megőrizzük.

TOQON ÁNYOC)

Itt élt közöttünk, itt tanított szeretni s hinni a hitét, itt álmodott és énekelve itt szórta szét izzó szívét. Lantján Mikes panasza zengett s az Istenanya himnusza, mert költő volt, tanár, apostol: a magyar nyelv apostola. Itt szeretett s szerette őt is a város és az iskola, kalászt igérő magként hullott lelkünkbe minden jó szava. Itt dolgozott, itt ragyogtatta szívét, mint izzó fényjelet és észre se vette talán, hogy körötte halkan este lett. És este lett és a szívét is már belepte a fáradt csönd, szeme kelyhében könnye fénylett és búcsúzott és elköszönt. így ment el csendben a magyar nyelv költője és apostola és itt maradt sok árva álma, a város és az iskola. Mérei Sándor 1 944.

+

gimn. igazgató a magyar­

katolikusi íra jelentős képviselője

Az édesanya Haihoz - A hősi haJoltak ünnepén + Qészlelek +

Lábatok elébe virágokat hintek : Jertej, siessetek ... karjaim kitárom, MindegyItek fejét megsímítom lágyan, S kebelemre zárom ! Be sárosak vagytok ! Be rongyosak vagytok ! Istenem, jaj, egy-egy halálos seb rajtok ! Kinek a homlokán, kinek a szívében... Jaj, kialudt a tűz mindegyik szemében... Jaj, de mindegyiknek az ajka néma ... Jaj, de mindegyiknek keze-lába béna... Az a láb, járásra amit én oktattam. Az a kéz, munkára amit én szoktattam. Az a szem, látásra amit én nyitottam.

Északnak, keletnek, nyugatnak meg délnek Tenger-messzeségét lelkemmel bejárom, Epedve-reszkedve karjaim kitárom : Keblemről elszakadt, százszor megsiratott Fiaimat várom. Bús özvegy-fátyolom félre símítottam, Síró szemem könnyét mind felszárítottam. Rég feledett mosoly játszik ajkamon. Mint zivatar multán az ég pereméről Felmosolyog a nap nyári alkonyon. Legszebbik ruhámat magamra öltöttem, A házam tájékát tisztára söpröttem, Kertem virágait mind leszedtem én, Hogy a kezem-fonta koszorú viruljon Az én fiaim fején... Epedve-reszkedve karjaim kitárom, Keblemről elszakadt, százszor megsiratott Fiaimat várom... Nem vártam hiába, mind megjöttek mára Édesanyjuk hívó-szerető szavára. Ott jönnek : egy, kettő, tíz, húsz ... harminc ... ötven... Apraja, öregje, ötvennél is többen... Egész egy zászlóalj, igaz magyar fajta : Meglátszik a szívem nevelése rajta. Nevét is tudom még, ismerem még mindet, D6

Reszkető-ölelő karjaim kitárom : Haza jöttetek hát messze utatokról, Jaj, de milyen áron ! Egyik jött a Kárpát tarlott erdejéből, Másik jött a Duna téres mezejéről, Harmadik Erdélynek százszor szent földjéről, Negyedik Doberdó �ziklatengeréről, S ti legmesszebbről Jövők : halotti lepletek Áldott szent lobogónk piros-fehér zöldje S pihenő helyetek a keservek földje : Szibéria földje ... Reszkető-ölelő karjaim kitárom, Ifjú élteteknek szörnyű Golgotáját Veletek megjárom ... Te vagy-e jó fiam, az a pici gyermek, Kinek hangja zengett az udvaron végig ? S te vagy-e az a jó, az a kedves, drága, Kinek példaképe mai napig fénylik ? S te vagy az a sápadt, leroskadott alak, Büszke bizodalmam, szeme fénye egykor, Kit nyolc évig láttak itt ez öreg falak ? Te vagy-e ? Jaj, mindről mennyi az emlékem, De fáj ma a régi, a boldog időkről, Emlékezni nékem. .. Áldalak titeket, öreg gyermekeim, Kiket már a munka, hitves, gyermek gyászol. Akik elvittétek gyermektek mosolyát, 137

Asszonytqk sírását s nem tértek vissza A halálos nászról. .. Fiatal fiaim, áldalak titeket, Kik lobogó kedvvel indultatok útra, Könyv helyett a kardot kezetekbe véve, S fiatalon, tisztán szállott fel lelketek A honfi áldozat égő oltáráról Az lsten elébe... Reszkető-ölelő karjaim kitárom, Minden magyar szívnek áldó imágsága Nevetekre szálljon ! Nevetekre, miket márványba vésettem, S büszke fájdalommal, hogy mindenki lássa, Magasra tétettem, Hadd tanulja róla apraja meg nagyja : Boldog, ki életét édes hazájáért Áldozatul adja ! Mert bár temetője, sírja ismeretlen, Neve ragyog mindég s nem marad emléke Soha könnyezetlen ! Itt lesztek ezentúl tanítómesterek : Tőletek tanul majd ezer s ezer gyerek, Mint a tüzes oszlop, emléktek világít, Serkenti e város késő unokáit. Tordai Ányos 1 925.

E vers az 1 920. június 4-i országszabdaló gyászos trianoni szerződés utáni évek dermedt hangulatában született. Megjelent a III. Béla Gimnázium 1 924/25. évi értesítöjében.

l38

fÜCCE LÉ K

Nevezetes évfordulók a város történetében

1 1 83. 1 323.

1 39 1 . 1 406. 1441

. •

1 463. 1 472. . 1 526.

�

1 547 . . 1 666. .

év körül a BA YA -család már előfordul a tájon. A város ezen család után kapta mai nevét. Baját ettől az évtől nevezi mostani nevén a Zichy-okmánytár, azzal kapcsolatban, hogy a kalocsai káptalan jelentette I. Károly királynak: a Becseinek nevezett Imre mestert a bajai nemesek szomszédságában lévő Báthmonostorába és tartozékaiba beiktatta. A nagyolaszi ferences szerzetesek Bajára települnek. Okleveles adat bizonyítja, hogy a XV. sz. elején már jelentős vására van Bajának. A bajai ferences kolostor élén a bajai János páter áll, mint Inqulzltor. Mátyás király a tolnai országgyűlés után Bajánál kel át seregével. Mátyás király a kihalt Bajai-család birtokait -jutalmul életének megmentéséért- a Czobor -családnak ajándékozza. Szeptemberében a törökök Bajára is bevonulnak és nahije / kisebb közigazgatási terület / székhellyé teszik. A bajai kikötői a törökök bérbeadják. Evlia Cserebi török világutazó érdekes leírást ad Bajáról: " Baja régi vár a Duna partján. Városparancsnoka és 80 katonája van. A kikötő jövedelme az egri városparancsnok ságé. A vár négyszögletes és kettős palánkkal van ellátva. A belső várban két mecset van, amelyik közül az egyiket keresztény templom-ból alakították át.(Ferencesek temploma.) Ennek vékony minaret tornya van. A belső várban van a próféta törvényei szerinti törvényszék, 50 deszkás ház és 1 5 bazár. A kapun kívülvan külső város, me ly tömésfallal van megerősítve. A városban három deszkatetejű ház áll. Van egy mecsetje és egy kolostora, egy iskolája, egy fürdője és 1 50 bazárja. - Lakói gazdagok és barátságosak. Az utcák deszkaburkolatúak, mert földje lapályos és mocsaras. A városnak két kapuja van. Egyik a réVkapu, me ly nyugatra néz, a másik délkeletre van. " _

14 1

1 795. 1 796.

A város ez évben szabadul fel végleg a török uralom alól. 1 686. 1 686-90. Ez Idő tájt telepednek le Baján a bunyevácok. 1 696. december 24-én Baja szabadalmazott város lesz. Innen van a város címerében Ádám és Éva képe a paradicsomi fa alatt. A város évi három országos vásár tartására kap szabadaimat. Hellenpart János baranyai főispán kuruc ezredes levele 1 704. Károlyi Sándornak: " A bajai sánc ban szerszám, liszt, élés elég találtatott, azt felszállítják; a sáncot pedig parancsolat szerint elrontottam. " A kuruc hadak a szerbekkel vívott harcban majdnem 1 708. elpusztítjáka várost. Czobor Márk kapja meg Baját a hozzá tartozó lakott 1 726. pusztákkal együtt. Szül. Baján Jelky András utazó. 1 738. Pestis pusztít a városban. Ekkor égetik el a város történetére 1 739. vonatkozó írott emlékeket, abban a hiedelemben, hogy a pestis bacillusai a papírokban vannak. Báró Vajai Lászlónak és feleségének Czobor József örök áron 1 741 . eladja a bajai uradaimat. 1 750-ben Grassalkovich Antal veszi birtokba a bajai uradaimat, vele a Patacsics kalocsai érsek idején a régi vár helyén épült kastélyt, a mai városház egykori épületét. A kastély előtt álló apró házakat lebontatja, az ott lakókat az újonnan megnyílott Szent Antal utcába telepíti. Nagy árvíz pusztít a városban. Víz alá kerülnek a halász, 1 75 1 . -molnár, -hajóstelepekből alakult Pandur-Szentjános és Kis-Buda. Leég a városház és hat nagyobb ház. 1 76 1 . december elsején száll sírba Grassalkovich Antal, Baja földesura. 1 77 1 . Százhúsz ház ég le a városban. 1 774. 1 782-től a mai Szentistván városrészre települnek az elpusztult Pandur község lakói. Meghal Jelky András utazó.( 1 778-ban Bécsbői Budára utazott, 1 783. hogy hátralévő napjait néhány rokonánál töltse ... a sok nehézséget kiállt, legyengült testét... a tüdőbaj teljes erővel megtámadta és ... karácsony havának 6.napján, életének 46.évében elrabolta életét... ")[1 779-ben Bécsben napvilágot látott életrajzból.j A Pozsonyban megjelent német nyelvű közgazd.lexikon Baját 1 788. " " Kis-Pest -nek nevezi. Megkezdi működését a kórház. 1 790.

Szül. Baján Kliegl József gépész és feltaláló. Szül. Baján Mészáros Lázár az 1 848-49-es szabadságharc honvédelmi minisztere. 1 802. Megalakul az első polgárőrség. 1 803. A Lőkert alakulásának éve. 1 805.-től Kákony községet is a mai Szentistvánra telepíti a kalocsai érsek. 1 806. 1 68 lakóház és 335 melléképület ég le. 1 807. májUS 9-én I.Ferenc császár Szegedről jövet meglátogatja Baját. 1 81 1 . Elkészül a vodicai (Mária-könnyei) kápolna. 1 8 1 5. Ekkor nyílik meg az egykori egyemeletes gimnázium. 1 81 7. Szül. Baján Beck Károly (német) költő. 1 820. Szerda és szombati hetivásár szabadaimat kap a város. 1 822 . . Kaszinó és (első) könyvtár nyílik a városban. 1 825. Szül. Baján Türr István altábornagy, a marsalai hős. 1 826. Felépül az első kaszárnya. 1 829 óta vezetik Baján magyarul a közgyűlési jegyzőkönyveket, az utcákat magyar nyelvű feliratok kal látják el, a hirdetéseket magyarul hozzák a lakosság tudomására és az iskolákban is behozzák a magyar nyelv ű oktatást . 1 830. Utcakövezet és parti vám szedhetésére kap szabadaimat a város. 1 831 . Szül. Baján Tóth Kálmán költő. 1 832. Szül Szarvas Gábor egykor Baján élő, itt működő nyelvész. 1 833. Megindul a lövészkert építése. 1 835. Gőzhajó állomás létesül. 1 836. A kálvária kápolna elkészülésének éve. Szül. Baján Felekiné Munkácsi Flóra színésznő. Három temetkezési egylet kezdi el műküdését. 1 837. Megalakul az első bajai nőegylet. 1 840. május elsején tűzvész áldozata lesz a város. Leég 1 282 ház, 6 templom, a kórház, a gimnázium, a barátok temploma és klastroma, a városház stb .. úgyszólván az egész város. A halottak száma 78. A kár értéke meghaladja a nyolc és fél millió forintot. 1 841 . Megkezdi működését a Polgáregylet. ( 1 861 -től Polgári Olvasókör.) 1 843. Gróf Széchenyi István rendeletére Bács-Pest-Baranya és Tolna megyék küldöttei összegyűlnek Baján, hogy a Duna szabályozásának ügyével foglalkozzanak. 1 845. Üzembe helyezik az első gőzfürdőt.

l42

143

1 847. 1 848.

•

1 849. 1 85 1 . 1 853. 1 857. 1 858.

•

1 86 1 . 1 862. 1 864. 1 867.

1 870. .. 1 871 . 1 872. 1 874.

•

1 875. 1 876. 1 878.

1 879. 1 881 . 1 882. , 1 885. 1 886. 1 887. 1 889. 1 892.

Kimondja megalakulását a Bajai Takarékpénztár. Az első bajai könyvnyomda üzembehelyezésének éve. Szül. Baján Ketten Henrik zongoraművész. Megalakul a Bajai Ipartestület. Szül. Baján Donáth Gyula ideggyógyász. Szül. Baján Bayer József akadémikus, és Bácson Déri Frigyes műgyűjtő, a Baján, róla elnevezett park ajándékozója . Kisdedóvó intézet létesül. Szül. Baján Kardos Gyula festő. Ez évben állítja fel könyvnyomdáját Medersitzky Ignácz. A város önkormányzati jogot kap. Az angliai Eywoodban meghal Mészáros Lázár. Újra leég a városháza . Működésbe lép a távirda. Eddig földes ura a városnak Zichy Félix, ( A város 725 ezer forintért örökre megváltotta magát.) Szül. Baján Balassa József nyelvész. A Honvédegylet megalakulásának éve. Türr István altábornagy meglátogatja Baján a lőkertet, ahol a város díszpolgáráv � avatja. Tóth Kálmán elszavalja az ünnepélyes alkalomra I rt versét. Az Egyenlőségi Kör tagtoborzást kezd Baján. Felépül a tanítóképző és a Nemzeti Szálloda. Meghal Kllegl József feltaláló. Türr István az államkincstárral megköti a Baja-Bezdáni tápcsatorna építésére vonatkozó szerződést. Önkéntes tűzoltó-egylet alakul. Szül. Baján Telcs Ede szobrász. A Baja-Bezdáni tápcsatorna megnyitásának éve. Elkészül a Flórián (ma Bokányi ) utcai iskola. István-megyét( a mai " " Fölvéget ) a városhoz csatolják. Megszűnik Tóth Kálmán Bolond Miska c. élc-lapja. A Deák Ferenc- zsilipet az ár elsodorja. Szül. Rudnay Gyula festő a Baján róla elnevezett művésztelep alapítója . Meghal a Baján született Beck Károly (német) költő. . Meghal Budapesten Tóth Kálmán költő, a város legnagyobb fia. Megnyílik a fiu-iparostanonciskola. Baján először világítják az utcákat gázzal. Megkezdi működését a tűzoltózenekar. Az 1 886.xXI. tc. törvényhatósági várossá iktatja Baja városát. február 1 6-án a városban megindul a rendszeres gázszolgáltatás . Szül. Hódsághy Béla tanár, a Baján élt költő, műfordító. Ekkor indul meg a telefonszolgálat. 144

1 894. 1 899. 1 90 1 . 1 905.

június 3-án leplezik le Tóth Kálmán költő szobrát. Szül. Mlskolczy Ferenc Baján élő festőművész. nov. 5-én szül Baján Ijjas József kalOcsai érsek, trónálló. Meghal Donáth Gyula ideggyógyász. A Szállásvárosban nagy tűz üt ki. Leég 42 ház és 26 melléképület. 1 907. Meghal Munkácsy Flóra szinésznő. 1 908. Meghal Türr István altábornagy. Meghal Kardos Gyula festő. 1 909. Leég a Fonógyár raktári része és a környező házak. ' 1 9 1 0. Megnyitják a vasúti hidat. (3 ív, hossza 550 m.) 191 1 . Szül. B.F. Baján élő iró, helytört. kutató. 1 91 2. Elkészül a Róna-szanatórium. Megalakul a hivatásos tűzoltó­ szervezet . 1 91 3. Az Erzsébet királyné (ma Szabadság) utca 2.sz. sz. ház alatt, a volt Mészáros-féle házban megnyílik a város első állandó jellegü m o z i j a, a Kis-Uránia. (Később Corzó Mozi.) Mentőszolgálat indul Baján. 1 9 1 4. Átadják rendeltetésének a kiscsávolyi és Vöröskereszt téri Iskolát . 1 9 1 8. november 1 3-án szerb katonaság szállja meg a várost. 1 9 1 9. Meghal Bayer József akadémikus. 1 921 . Leég a Somogyi-féle szeszgyár. Szül. Felvidék i István költő, ujságíró, halászati szak író. Aug. 1 8- 1 9- é n a szerb katonaság kivonul a városból. 1 923. Megnyílik az új (nagy) Uránia Mozi. A város az augsburgi cégtől megváltja a gázgyárat. FelépÜl az új megyeház. 1 923-24. Elkészül a dunai rakparthoz vezető szárnyasvasút. 1 924. A Kamarás-duna (Súgovica) főtér alatti partjának rendezési munkái befejeződnek. Meghal Déri Frigyes műgyüjtő. 1 925. Felépül az új postapalota. Elkészül a Déri-park. A rászorultak­ nak átadják a vaskúti-úti rokkanttelep tíz házát. Kiépül a baja-vaskúti műút. Február 2-án kigyullad a Grünhut-féle (Arany J.u.) üzleti háztömb. (Ma Nagy István képtár.) Az egykori Arany Bárány Szállót kereskedelmi leányiskolává alakítják át. Felépül a MÁV osztálymérnökség épülete. A tűzoltók a Tóth Kálmán utcai laktanyájukba költöznek. 1 926. Felépül a tüdőszanatórium .és a röntgenpavilon. Az egykori lovasi akta nyá ból felépül az új megyeház. A megyeházzal szemben elkészülnek az új városi bérházak. 1 927. ' február 2-án megindul a villanyvilágítás. A Bajai Daloskör a Szegeden rendezett országos dalosversenyen, - Herr György karnagy vezetésével - első díjat nyer. � 1 928. Elkészül a kórház két járványpavilonja. Korszerűen átépítik a közvágóhidat. Elkezdik építeni a dunaparti utászlaktanyát. •

1 930.

1 93 1 . 1 936. , 1 938. 1 939. 1 944.

A Dózsa György (volt Pesti) út elején elkészül az utász­ tisztilakás. Átadják rendeltetésének a téli kikötőt. Megnyílik a csávolyi-úti tanyaiskola. Szentistvánt a városhoz csatolják. Megkezdi működését a Nemzeti Bank bajai fiókja.(Széchenyi . u.) . Elkészül a Központi Mozi színházterme. Az újjáépült gimnáziumban megkezdődik a tanítás. Befejeződik az apáca zárda átépítése. (Katona József u.) A Déri-kerti Hősi Emlékművet leleplezik. A Duna-parti Futura-raktár épületét átadják rendeltetésének. A belvárosi elemi iskola fürdővel ellátott emeletes épületet kap. Tóth Kálmán költő születésének 1 00. évfordulóját ünnepli a város. október 1 8-án leleplezik Medgyessy Ferenc Jelky-szobrát. május elsején megnyílik a \fárosi Múzeum. Felszentelik az új józsefvárosi templomot. Meghal Tordai Ányos költő, az új gimnázium építő igazgatója. Elkészül az új szentistváni iskola. október 20. A város számára a ILvilágháború végének a napja.

Tárgyi és írásos emlékek Baja 1 9.századi történeté hez

A.) 1 8.századvégi-kapcsolódó-anyag 1.

2. 3. 4. 5.

6.

Baja legrégibb térképe 1 772-bőL Készítette Balla Antal. ( A térképen jól látható a Duna mederváltozásai folytán elpusztult Pandur község, melynek lakói Szentistvánon települtek meg.) III.Károly 1 71 7 -ben megújítja az LLipót által 1 696-ban Baja városánál adott szabadalmakat. Eredeti. A város legrégibb tanácsjegyzőkönyve 1 724-bőL Jobboldalt . olvashatjuk az első ismert elöljáróság névsorát. (bíró, 2 albíró és 1 2 szenátor ) A városháza átalakítás alatt az 1 750-es években. ( Grassalkovics Antal , Baja földesura építette magának.) Bárány Szálloda ( " Lampli " ) . 1 745-ben már állott és a város tulajdona volt. Régi bácskai mulatozások nak helye. ( Ezenkívül még 7 vendégfogadója volt bajának : Oroszlán - Vörös Ökör - Zöldfa - Három korona - Szarvas és Angyal nevűek.) I.Ferenc engedélyezi Baja számára a szerdai és szombati placot és a negyedik országos vásárt. Eredeti.

B.) 1 9. századi anyag 7. 8. 9. 1 0. 146

A város legrégibb megmaradt telekkönyve 1 804-ből, a telkeket feltüntető térképpel. A Grassalkovics kastély. ( ma városháza ) Háttérben a barátok temploma. A város 1 834-ben bérbeadja a Bárány vendégfogadót. A szerződésből kitűnik az épület belső beosztása. A bajai talpkereskedők (deszkaárusok) 1 834-ben kikötésre alkalmas helyet kérnek a Sugovicza parton. A talpkereskedők névsora.

1 1. 1 2.

1 3. 1 4.

1 5. 1 6. 1 7. 1 8. 1 9. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31 . 32. 33.

34.

Hevesi Károly mérnök 1 837 -ben a gőzhajóval való közlekedés előmozdítására jelenti a városi tanácsnak a kikötő létesftményhez szükséges elöfeltételeket. " Gabonás páholyok " (magtárak) és boros pincék az 1 840-es évekből. A bajai gabona és borkereskedők ezekben tárolták a tovább szállításig Bácska és Dél-Baranya gabona és bortermését. Baja térképe 1 840-ből. Eredeti. A bajai 1 840-es tűzvésznek egykorú litografált képe : a tűzvészben elpusztult 1 292 ház és 81 2 melléképület. Kb. 1 0.000 ember jutott koldusbotra. Országos segítőmozgalom Indult meg a bajbajutottak felsegélyezésére. A bajaiak segélyezésére Treffler József pesti órás beléptidíj mellett bemutatja Nándorfehérvár számára készült toronyóráját. Az 1 803-ban alapított Lövész Egylet " Lövőháza. " Szeglövési lap 1 846-ból. Szeglövési lap 1 831 -ből. Szeglövési lap 1 832-ból. Lebukó cél a régi lövőkertből. Jlllk üveges háza, amelyben a Bajai Takarékpénztár 1 848-ban működését megkezdte. Szent Flórián szobra az 1 840-es évek ből. (Szt. Flórián a nép hite szerint tűzvésztől védi a hozzáfordulókat.) A Haynald u. -i Adamovlcs- kúria falorom dísze volt. Bajai fésűs mester remeke 1 84 1 -ből. Bajai Takarékpénztár első pénzszekrénye. A bajai csizmadia céh szabályai. A csizmadia céh céhládája. A céhládában tartották a céh legértékesebb iratait ( mesterkönyv, legénykönyv, pénztárnapló stb.) és pénzét. A bajai szabó céh szabályai. A bajai szabó céh céhládája. ( Megújíttatott 1 832-ben. A céhládában a szabó céh mesterkönyve.) A szabó céh megújított céhszabályzata. A bajai fazekas céh szabályai 1 81 6-ból. A bajai fazekas céh céhládája 1 802-ből. Benne a céh régi pénztárnaplója . Régi bajai pecsétek. A bajai mészáros céh mesterlevele. A bajai molnár céh ládája 1 834-ből. 148

35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A bajai molnár céh szabályzata 1 8 1 5-ből. A Lövész Egylet legrégibb me.9maradt jegyzőkönyve 1 842-ből. A bajai Ferencesek háztörténete, (Historia domus ) mely részletesen leírja az 1 940-iki nagy tűzvészt. A város közgyűlési jegyzőkönyve 1 842-ből. Részletesen leírja a súlyos csapást, amely az 1 840-es tűzvészben Baja iparát és kereskedelmét érte. A Bajai Takarékpénztár első kölcsönzési főkönyve 1 848-ból. A Bajai Takarékpénztár első részvény főkönyve 1 848-ból. A Bajai Takarékpénztár első pénztári főkönyve 1 848-ból. p e t ő f i Nemzeti dalának első kiadása. p e t ő f I költeménye, amelyet republikánus szelleme sugallt. (Respublika.) István nádor 1 848.március 20-án , a felelős bizottmányra bízza az ügyek intézését. Baja közgyűlési jegyzőkönyve 1 848-ból, amelyben március 22-én " ünnepélyes egyhangúsággal " magáévá teszi a 1 2 pontot és a szabadság eszméjét . Lapok Petőfinek 1 848-ban megjelent naplójából. Rottenbiller Lipót és Irinyi Dániel a " függetlenség, szabadság, egyenlőség " emlékezetére állandó szoborműhöz Baja hozzájárUlását kéri. Batthyány Lajos miniszterelnök. Egykorú bronzszobrocska. (Dely István tulajdona.) Baja város tanácsa 1 848.április 9-én üdvözli az első felelős magyar minisztériumot. (Magyar Országos Levéltár.) Baja panasza 1 848 novemberében a belügyminiszterhez, hogy a nemesi osztály kiváltságait továbbra is fenn kívánja tartani s a vámfizetést megtagadja. Baja a honvédelmi bizottmányhoz fordul a megye sérelmes határozata miatt a közös teherviselés ügyében. " Rémhírterjesztés " 1 848-49-ben . A Buda visszavételekor megsebesült honvédek segélyezésére Baján és a Lövészkertben 1 849. május 28-án rendezett vígalom elszámolása. Haczell Márton bácsmegyei teljhatalmú kormánybiztos értesíti Baja városát Buda visszavételéről. Gróf Batthyány Kázmér vezérfőispán rendeletei Baja tanácsához. Pilaszanovics József bajai főbíró a szabadkai vésztörvényszék elnökévé kineveztetvén, Jilk Sándor tanácsnokot bízza meg helyettesítésével 1 849. április 1 1 -én. .

149

67. 68. 69. 60. 61. 62. 63. 64. 66. 66. 67. 68. 69. 70. 71 . 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81 .

Jllk Sándor h. főbíró a függetlenségi nyilatkozat kihirdetését kéri a lelkészektől. (A bajai ferencesek levéltárából.) Az 1 848. június 6-1 O-ig tartott bajai városi tisztújítás jegyzőkönyve . István nádor Baja városát meghívja az 1 848. július 2-ára összehívott országgyűlésre. A 48-as népképviseleti választást elrendelő V.törvénycikk. A bajai követválasztást közhírré tévő hirdetmény. (Első bajai nyomtatvány !!!) A 48-as sajtótörvény Deák Ferenc igazságügyminiszter aláírásával. A választás határnapját közlő felhívás. (A bajai ferencesek levéltárából .) A népképviseleti választáson szavazó jogosult bajaiak és Istvánmegyelek névsora. (Magyar Országos Levéltár.) Bajai kereskedők és iparosok áldozatkészsége 1 848-ban. Mészáros Lázár hadügyminiszter 400 darab . gyutacsos . fegyvert ad Baja városának. A 48-as honvédség előtti császári és királyi katonaság. BezerédY Miklós nemzetőri őrnagyot Kossuth Lajos a honv.blz.elnöke kinevezi a bácsmegyei nemzetőrség parancsnokává. (Fogalmazvány.) (Magyar Országos Levéltár.) Király János bajai szűcsmester naplója 1 848-ból. Nemzetőri zsoldoskönyv. Pénzkibocsátáshoz szükséges kölcsönre hívja fel a nemzetet Kossuth Lajos pénzügyminiszter. Az 1 és 2 forintos bankjegyek kibocsátásáról szóló rendelet. 1 849.Január 1 6-án a Debrecenbe költözött kormány iránti hűségre szólítja fel Baja városát. Baja városa 1 849.január 8-án kilenc harangot (2892 font) aján l fel Kossuth Lajosnak ágyúöntésre. (Magyar Országos Levéltár.) Kossuth Lajos köszönő irata a felajánlott kilenc harangért. Kossuth Lajos kísérő irata az 1 848.január 1 3-i kormányfelhíváshoz. Baja városa hűségéről biztosítja Kossuth Lajost 1 849. január 23-án. Kossuth Lajos Angliában készült képmása. 1 851 november 8-án Kossuth Lajos beszél a londoni városi tanácsülésen . A 48-ban használt volt magyar és osztrák réz és ezüst aprópénzek. . Egy névtelen bajai által az 1 849-ben forgalomba hozott ezüst 6 krajcárosból készített " hatos " melltű.

82. 83. 84. 86. 86. 87.

88. 89. 90. 91 . 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99.

Mészáros Lázárnak, Baja 48-as követének átadott " követi " utasítás. Mészáros Lázár követi megbízólevele. Mészáros Lázár hadügyminiszter köszönetet mond a bajaiaknak követükké történt megválasztásáért. 1 848. július 1 . Mészáros Lázár, mint Baja követe közbenjár Szemere Bertalan belügyminiszternél Istvánmegyének Bajához csatolásáért. 1 848. augusztus 1 8. (Magyar Országos Levéltár.) Istvánmegyének felirata Mészáros Lázárhoz, melyben Bajához csatolásukat kérik. (Magyar Országos Levéltár.) A bajai belvárosi plébánia anyakönyvi bejegyzése Mészáros Lázár kereszteléséről . Szövege : 1 796 február 2 1 -én, Ranich István apátplébános megkereszteltem Nemzetes és Vitézlő Mészáros János bácsmegyei táblabíró és Nemes Piukovics Katalin bajai házasok február 20-án született fiúgyermekét, ki Lázár, Ferenc, József nevet kapta. Keresztszülők: Nemes Kászo Ferenc táblabíró, kiérdemesült másodiknak, és neje szül. Knepér (?) Erzsébet. A pacséri Mészáros-kúria. Mészáros Lázár édesatyjának végrendelete. Mészáros Lázár édesanyjának végrendelete. Ferdinánd császár 1 848.május 7-én értesíti a Lombardiában tartózkodó Mészáros Lázár ezredest, hogy kinevezte hadügyminiszterré. A Mészáros család ősének, NeczoviCs Miklósnak 1 678-ban adományozott nemesi levele. (armálisa) Eredeti. Mészáros Lázárt 1 845. október 20-án kinevezi Ferdinánd az 5.szardíniai király-ezred ezredesévé. (Eredetije az Országos Levéltárban az 1 945-ös ostromban megsemmisült.) A király Mészáros Jánosnak (M.L apja) adományozza Pacsér 1 /1 2-ed részét . Mészáros Lázár húgának festménye. Mészáros Lázár levele Lodi-ból (Lombardia) 1 842.július 22-ről bátyjához , a Baján lakó Mészáros Antalhoz. Ezüstkeretes velencei tükör Mészáros Lázár hagyatékából. (Szabó Imre ezredes Mészáros Lázár halála után küldte haza Mészáros Antalnak Bajára.) Mészáros-család ingaórája. (Készítette Steinbach győri órásmester.) Mészáros Lázár sajátkezű nyugtája � 842-ből .(Ekkor őrnagyi rangban volt.) lE) l

1 00. 101. 1 02. 1 03. 1 04. 1 05. 1 06. 1 07. 1 08. 1 09. 1 1 0. 1 1 1. 1 1 2. 1 1 3. 1 1 4.

1 1 5.

1 1 6. 1 1 7. 1 1' 8. 1 1 9. 1 20. 121. 1 22.

Ezüst porcukor tartó Mészáros Lázár hagyatékából. Fajansz tányér Mészáros Lázár hagyatékából. Mészáros Lázár kiadatlan törökországi naplójának első lapjai. (Eredetije az Országos Széchenyi Könyvtárban található.) Eredeti nyugta Mészáros Lázár édesanyjától. Mészáros Lázár sajátkezű rendelete a fehérneműnek a gyermekei közt leendő felosztására. Mészáros Lázár rendelete, melyben tudtul adja, hogy 1 849. július 2-án az összes magyarországi hadaknak fővezérévé kinevezték. Mészáros Lázár javaslata a hadiakadémia létesítése tárgyában. A külföldre távozott Mészáros Lázár vagyonának elkobzására vonatkozó iratok 1 852-ből. Mészáros Lázár amerikai állampolgársági okmánya 1 858-ból. Mészáros Lázár amerikai útlevele.(Eredetije a Magyar Országos Levéltárban.) Mészáros Lázár a halottaságyon.(Szabó Imre ezredes küldte Bajára a Mészáros-családnak.) Mészáros Lázár levelei bátyjához , Antalhoz Bajára. Ferdinánd király 1 848. május 20-án Mészáros Lázár hadügyminisztert tábornokká kinevezi.(Eredetije az 1 945-ös budapesti ostrom alatt megsemmisült. A Mészáros-család pacséri birtokának vázrajza.(A szürke színnel jelöltek Mészáros Lázár-ra eső részt jelölik, amelyről 1 837 -ben bátyja, Antal javára lemondott.) A belvárosi plébánia anyakönyvének bejegyzése: Türr István megkereszteléséről. Szövege : 1 825. augusztus 1 1 . Én, Bartók Mátyás bajai káplán megkereszteltem Thier Jakab és Udvary Terézia bajai házasok fiú gyermekét István nevet adván neki. Keresztanya: Schmidt Zsuzsánna (Baja). A bajai gimnázium 1 839-40.isk.évről szóló anyakönyvi naplója (33. folyószámmal jelölt , vörössel aláhúzva).Thürr István, Thürr Jakab vaskereskedő fia, aki 1 4 éves korában ebben az isk.évben végezte a 4-ik osztályt. Türr István olasz rendjele dísz-szalagon. Türr István tábori fövege .(2 péld.) Türr István névjegytartója névjegyekkel , emlékképekkel. Türr István arany karikagyűrűje és kézelőgombjai. Türr jegyzőfüzete sajátkezű sürgöny fogalmazással. Bélyegtartó. Türr két írómappája. 152

1 23. 1 24. 1 25. 1 26. 1 27. 1 28. 1 29. 1 30. 1 31 . 1 32. 1 33. 1 34. 1 35. 1 36. 1 37. 1 38. 1 39. 1 40. 1 41 . 1 42. 1 43. 1 44.

1 47. 1 48. 1 49. 1 50.

Türr olasz, osztrák és pápai rendjelei. Munkácsi Mihály fényképe.(Türr hagyatékából.) Türr papfrvágó késel. Türr arany fogvájója. Türr clgarettatárcája és burnótszelencéje. Türr olasz kardja, hadsegédi szalagjai.(Egyik gyászfátyollal.) Türr szabadkőműves jelvénye. Levélporzó. A garlbaldisták emlék képe. Körülötte Türr István garibaldista öve. Garibaldista emlékérem a marsalai expedíció emlékére. Szabadkőműves jelvény díszszalagon. Türr István feleségének, szul. Bonaparte- Wyse hercegnőnek eredeti fényképe. Türr István eredeti fényképe. Türr István a csatorna területére vonatkozó szerződést köt Haynald Lajos kalocsai érsekkel . Türr István levelei. Virágok Türr István sírjáról. Festmények Türr István hagyatékából. Türr István tükre. Türr István műve:a Korinthosi csatorna. Türr István vagyonának elkobzására vonatkozó iratok 1 849-ből, a szabadságharc leveretése után. Türr István Bajára érkezését tudató egykorú eredeti távirat. A bajai polgármester Türr Istvánt köszöntő beszédének fogalmazványa . T ó t h Kálmán szülőháza eredeti alakjában.(Tóth Kálmán u. 1 O.) A belvárosi plébánia anyakönyvének bejegyzése Tóth Kálmán megkereszteléséről. Szövege: Születés és keresztelés napja : 1 83 1 . március 30. Név:Béla, Kálmán. Szülők: Tóth György uradalmi számtartó-Nichszty Jozefa. Keresztelő neve: Bartók Mátyás bajai plébános. Kossuth bejelenti a kormány Debrecenbe indulását. Baja nehéz napjai a császári zsoldban álló szerb fegyveresek előnyomulása idejében 1 849. áprilisában. A városi "árvatár" pénzét és iratait a közeledő ellenség elől a nagyváradi székeskáptalan levéltárába mentik. A második Batthyány kormány alakítási kísérlete 1 848. szeptemberében.

1)3

MUTATÓ - a fejezetek hez -

+ a tárgyi és írásos anyagot részben a Magyar Országos Levéltár, részben a Bajai Türr István Múzeum ő rzi +

Személyek:

Adamovlcs 22 Balla Antal 1 Bartók Mátyás 1 1 4, 1 46 Batthiány Kázmér 55 Batthiány Lajos 48, 1 50 Bezerédy Miklós 68 Bonaparte Wiese 1 34 Deák Ferenc 62 Ferdinánd császár 9 1 , 93, 1 22 I. Ferenc 6 Grassalkovlcs Antal 4, 8 Haczell Márton 54 Haynald Lajos 1 36 Hevesi Károly 1 1 Irányi Dániel 47 István nádor 44, 59 JUk 2 1 Jilk Sándor 56, 57 III. Károly 2 Kászonyl Ferenc 87 Király János 69 Knepér (?) Erzsébet 87 Kossuth Lajos 7 1 , 75, 76, 77, 78, 79, 1 47 I. Lipót 2 Mészáros Antal 96, 97, 1 1 1 , 1 1 3 Mészáros család 98, 1 1 3 Mészáros János 87, 94

Mészáros Lázár 66, 82, 83, 84, 85, születési anyakönyvi bejegyzés, 86, 87, 89, 90, 9 1 , 93, 95, 96, 97, 99, 1 00, 1 0 1 , 1 02, 1 03, 1 04, 1 05, 1 06, 1 07, 1 08, 1 09, 1 1 0, 1 1 1 , 1 1 2, 1 1 3 Munkácsy Mihály 1 24 Neczovlcz Miklós 92 Nlchszty Jozefa 1 46 Nlchszty Teréz 1 46 Pankovlcs János 1 46 Petőfi Sándor 42, 43, 46 Pllaszanovlcs József 56 Plukovlcs Katalin 87 Ranich István 87 Rottenblller Lipót 47 Schmidt Zsuzsánna 1 1 4 Steinbach (órás) 98 Szabó Imre 97, 1 1 0 Szent Flórián 22 Thler Jakab 1 1 4 Thürr István 1 1 5 Thürr Jakab 1 1 5 Tóth György 1 46 Tóth Kálmán 1 45 �ü1etési anyak-Öny_vJ bejegyzés), 146 Treffler József 1 5 Türr István 1 1 4 ( születési anyakönyvi bejegyzés l, 1 1 6, 1 1 7, 1 1 8, 1 1 9, 1 20, 1 22, 1 23, 1 24, 1 25, 1 26, 1 27, 1 28, 1 29, 1 3 1 , 1 34, 1 36, 1 37, 1 38, 1 39, 1 40, 1 4 1 , 1 42, 1 43 Udvary Terézia 1 1 4 Helység (emlék)-helyek:

Adamics kuria 22 Amerika 1 08, 1 09 Anglia 87 Angyal 55 Baja 1 , 2, 3, 4, 5, 1 2, 1 3, 1 4, 1 5, 2 1 , 23, 24, 25, 27, 28, 30, 31 , 32, 33, 34, 35, 37, 38, 39, 40, 4 1 , 45, 49, 50, 5 1 , 53, 54, 55, 56, 58, 59, 61 , 64, 65, 66, 69, 73, 74, 77, 81 , 82, 84, 85, 86, 87, 96, 97, 1 1 0, 1 1 1 , 1 1 4, 1 1 5, 1 43, 144, 1 45, 1 48 Bácska 5, 1 2 Bács megye, 54, 68, 87 Bárány-Szálloda 5, 9

Buda 53 Budapest 1 1 2 Debrecen 73, 1 47 Dél-baranya 1 2 Duna 1 Grassalkovlcs kastély 8 Győr 98 Három Korona 5 Istvánmegye 64, 85, 86 Kalocsa 1 36 Korinthosz 1 41 Lampll 5 Lombardia 91 , 96 London 79 Lövész Egylet 1 6, 36 Lövőház 1 6 Lövők-ert 20 Nagyvárad 1 49 Nándorfehérvár 1 5 Oroszlán 5 Pacsér 88, 94 Pandur 1 Parti u. 3, 69 Pest 59 Súgovica 1 0 Szardlnla 93 Szarvas 5 Szentistván 1 Törökország 1 02 Veres-Ókör 5 Zöldfa 5 Céhládák

+

Térképek : 1 , 1 3 Képek :

Bárány-Szálloda 5 Garlbaldlsták emlék�épe 1 31 Grassalkovlcs kastély 8 Korinthoszi csatorna 1 41 Kossuth képmása 78 Kossuth Londonban beszél 79 Mészáros Lázár a halottas ágyon 1 1 0 Munkácsy Mihály fényképe ( Türr hagyaték ) 1 24 Pacséri Mészáros kuria 88 Tóth Kálmán szülőháza 1 45 Türr István eredeti fényképe 1 35 Türr-né szül. Bonaparte Wyse hercegnő képe 1 34 Városháza 4 1 840-es tűzvész (litografált) 1 4

szabályok :

Csizmadia 25, 26 Szabó 27, 28, 29 Fazekas 30, 31 Mészáros 33 Molnár 34, 35 l?L

Jelentősebb műemlékek, ilyen jellegű épületek

let. (Dór: építési rendszer. Fő jellemvonása az oszlop és a gerendázat; a legszebb görög épületek így épültek. PI. az athéni Parthenon.) Ferences rendház (Bartók B. u.). Alapkő 1 722-ből. Későbarokk. Az átépíté­

Belvárosi plébánia (Tóth K.tér), műemlék,Épült: 1 74 1 . Egyenes oromzatában chronostikonnal, mely az 1 841 -es évszámot adja. 7 tengelye közül a 2-2 szélső ablaktengely felett mélyített falmezőben kecses, de új girlanddísz. A középső 3 ablaktengely enyhe rizalitban

kiemelkedik. Fél körívben zárt ablakait vál/párkány köti össze. Az egész épületet záró főpárkány kon­ zolokon (tartó pilléreken ) nyugszik. Chronostikon: évszámos vers (római számoknak megfelelő betűi : -1,V,C,l,D,M.- a benne foglalt események évszámát jelzik.

nE

paplak lángVészl porát saJnálVa tekinték nagylel- kek s azt VJJá s szebbé tenni siettek. Értök ezért bVzgó sziV külDI IMáit az Vrhoz "

sek miatt a jelleg kívülről alig láthatóbelül a folyosók és az udvar kiképzé� se -�mileg- m��a � .Pár régi ajtó őrzi a barokk épület maradványait . nAZ ép ulet a nagy tuzveszkor, (1 840. május 1 -én délután négy órakor, már égett. " Korabeli feljegyzés a Felvégről 1 0 órakor indult tűzről.)

Ferences templom,(a rendházhoz tapadva 1 732-1 737 -ig épült. Méret-ada­

tai: t�ronymagasság 39 m. Belül egyhajós, öblös barokk. Az 1 902-ben új­ jáépltett torony 1 927 -ben kapta mai formáját úgy, hogy tűzfigyelőnek al­ kalmas szobát és fedett körfolyosót alakítottak belőle. A templom freskó­ It Kontuly Géza készítette. ( 1 948-50.)

Fischer-féle Alapítványi Ház.(Régebben Pilaszanovics földbirtokos háza.

l l V I J l V I 50 50 5 1 1 50 5 1 .......................... 1 63

Főtér 1 1 .� �'att. ) Műemlék. Épült 1 830-ban, majd 1 870-ben erősen átépít­ ve. KlaSSZICista. 6-6 ablak tengelyes oldalrészek fogják közre a háromszö­ gű oromzattal és balkonnal kiemeli középrizalitot. A tér kiemeit szép epü­ lete.

l l V J J l 1 50 50 5 1 1 1 1 ................................. 1 09

Flórián-sz?bor.(� ?elváros� templom északi oldalán.) Műemlék. Készítője az

Összeszámolva, az újjáépítés évét: 1 84 1 -et kapjuk:

V � V l D I I M I V 5 1 5 50 500 1 1 1 .000 t:[ ...� 1 .841 Belvárosi plébánia - templom(főtemplom) Műemlék. Épült : 1 765., átalakítva 1 7S3-ban. Méret adatai: torony magasság : 49 m., homlokzat-szélesség : 1 9,75 m., hossza: 40,5 m., benti magasság: 1 8 m. - 1 840. május 1 -én leé­ gett (" a délutáni 5 órát még elütötte a toronyóra , aztán leomlott ... " - Kö­ zéptoronnyal ellátott későbarokk homlokzata eredetileg egyszerű falpillér (oszlopszerű alátám. szerkezet) volt. Az 1 927 -ben eléje épített gipszdíszes kapuzata elrontja egykori jellegét. Belseje 3 szakaszos, gazdag pillér-ta­ golással , keskenyebb egyenes záródású szentéllyel, jellegzetes későba­ rokk szószékkel, több szép epitáfiummal (sírfelirattal) . legszebb alkot ás benne a Polimberger síremlék 1 8 1 5-ből, mely antik temetési menetet áb­ rázol. Dó­ roszlopos homlokzatú érdekes (szokatlan!) neoklasszikus megoldású ép ü-

Bohner pék háza (Kunfi Zs. u.1 O), műemlék. Épült a XVlIl.század végén.

Ol�sz szarmazasu Domenico Berti mester. Egy-egy oldalát pilléreken ny ug­ vo árkád képezi, felette triglifes fríz (Keskenyebb oldalára állított hosszú­ ká� négyszögű lap.). A homlokzati oldalon elhelyezett rácso n 1 827 -es év­ szam.

Kálvária kápolna( Rókus utca vége).Neoklasszikus építmény 1 836-ból. Kö­

zéptornyos homlokzatát 4 oszlopos oromzattal koronázott csarnok díszíti' a palmetta (pálma) levelekkel díszített oszlopfők jellegzetes hildi-(Hild Jó � zsef építész, szül. 1 790. után) motívumok. A templom előtt kálvária cso­ porzat a 1 8.század végéről. Az 1 840-es tűzvészkor megmaradt.

Kiegerl-féle ház.(Dózsa Gy. u. 1 8.sz.) Klasszicista emeletes épület 1 8 1 3-ból

. �-8-2 ablaktengely, a szélső ablakok enyhe rizalitban, felettük háromszö­ , gu oromzat. Az oldalhomlokzat kéttengelyes, dísztelen. Régen - az akko­ ri vásártér szélén híres áruház volt. 1 79

Latinovics-kúria (korunkban áramszolgáltató székház. Deák F u. -Roose­

welt u. sarok.) Műemlék. Épült Mári� terézia idejében. Deák F.u-i főoldal: Romantikus. 7 tengelyes; a középső 3 tengely lekerekített sarkú rizalitként kiemelve. Az épület későbarokk eredetű lehetett, amit a romantika átépí­ tett. Az emeleti ablakok is lapos ívben záródnak, felettük " úszó " balaszte­ reken(oszlopocskák, melyek egymáshoz közel állnak, alul a talp, fölül a fö­ dőlemez tartja), szemöldök párkány ornamentikával(díszítménnyel).

(Volt)Méntelep(ma Ganz-gyár Ny-i. épülete.(Kölcsey u. 37.sz.) Eredetileg

klasszicista épület a 1 9. századból, eklektikus stílusban építve. Főhomlok­ zata 3-7-3 ritmusú, enyhe középrizaIittaI. Hevederekkel 3 szakaszra osz­ tott kapualj. Innen árkádos folyosó nyílik; a főemeleten a folyosót fageren­ dás mennyezet díszítI.

Múvészház (Nagy István Képtár, eredetileg Vojnich-kúria. Arany J. u. 1 .) Mű­

emlék . 1 800-as évek elején épült klasszicizáló kúriális stílusban. 1 925. feb­ ruár 2-án leégett. A város egyik legbájosabb épülete. A főhomlokzat előt ­ ti háromszögletű téren Nagy István festő szobra áll. Készítette Varga Imre, 1 973-ban.Kertre néző homlokzata lapos pillérekkel 6 tengelyre tagolt, kö­ zépen 4 oszlopos aláhajtó; oszlopfők és a belső fríz (a gerendázatnak az archlt-sáv és a koszorúpárkány közti része) is levéldíszes. Utcai főhomlok ­ zata lekerekített oldal-rizalitokkal, 3 tengelyes középrésszel. Az oldalhom­ lokzatok 3, ill. 2 ablaktengelye sávozott talapzaton egyszerű háromszögű oromzatos szemöldökű ablakot mutat.

Rókus kápolna (temetőben, az utca eredeti nevének is névadója) 1 795-ben

épült az akkori pestis-járvány emlékére. Eredetileg barokk stílusban ké­ szült, később zopf stílusra vágott át, mely a 1 8.sz. 2. felének művészeti iz­ lése volt;(és bizonyos fenségest, komolyságot hozott).

(Országos) Takarékpénztár háza. + Múzeum.(Deák Ferenc u.2.sz.) Műemlék­ jellegű épület . Későbarokk stílus erősen megújítva. Emeleti ablakai kö­ zött(felett) 1 850-utáni oromzat. Grassalkovics présház volt egykoron, egy­ beépítve a mai Városházával. 1 863-ban a Takarékpénztár (miután a vá­ rostól megvette )építette mai formájára. Városház(eredetileg Grassalkovics kastély, Béke tér).Műemlék 1 750-ből. 1 896-ban franciás neoreneszánsz stílusra átépítették. A tetőn sarokrizali­ tok vannak, a főtérre néző főhomlokzatán 2 emeletes középrizaIittai (kiug­ róval). E rizalitban helyezkedik el a főkapu, szélén atlaszok (oszlop, vagy pillér helyét betöltő férfialakok.), amelyek az eredeti erkélyt tartják. E riza­ lit ablakait is hermafelsőtestű pillérek keretezik és félkörívű szemöldök­ párkányokon szobrok ülnek.(hermák : négyszögű, felül szélesebb, alul kes­ kenyebb, pillérek, melyek isten mellszobrában végződnek(Hermes!), de le­ het emberi felsőtesttel, vagy mellszoborral is). Az épület régen szép barokk formára épített palota volt( 1 896 előtt). A főtér felől, az É.-D.-i falszélen 2 emléktáblával, melyekkel az 1 896-os ezredévi emlékévet, az átépítést örökítették meg. Zenei Általános Iskola (egykori Bárány Szálló, a híres-nevezetes " Lámpli ")

Táncsics M.u.1 2.sz. 1 740. táján épült " az akkor égetett friss bajai téglák­ ból. " Eredeti formájában a zopf stílus képviselője volt a városban. Mind­ szenthy Antal utazó " Egy fordulás az Alföldön" c. értekezésében írja 1 831 ben : ,,1 805-ben aratási vásár kor el kelt a vendéglőben 60 akó (cca 30hl.!)bor, mely hihetetlen dolog azok előtt, akik ezen vendégfogadóban öszve gyült népet nem látta"

Szentháromság-oszlop(Fő-tér.)Műemlék. A 1 8.század közepéről. A ráírt 1 881 .es szám megújításra vall. Széles talapzatán 4 apostol szobra, köztük emelkedik a 8 szögletes pillér, rajta a Szentháromság csoporzata. (Régi görögkeleti) szerb templom(Táncsics Mihály, előbb Haynald u.2 1 . sz.) Zopf stílusban épült. A bejárat fölött körte alakú ablaknyílással, oromzatán urnákkal. (Urna: rendesen nagyméretben készült antik edény, behajló nyakkal és domború testtel. Falait dúsan díszítették domborművű ábrák­ kal, vagy más díszítő elemekkel. Használták elégetett holtak hamvainak befogadására, vagy szavazó cédulák gyűjtésére. ) Benn dús ikontárral.

160

161

(Volt) Zsinagóga, ma Ady Endre Városi Könyvtár. (Munkácsi M. u. 7 -9.sz.) 1 836-ban épült, neoklasszikus stílusban oszlopos portikusszal (födött, nyi­ tott előtérrel). 1 840-es tűzvészkor leégett, 1 842-től 1 845-ig újjáépült, majd a lI.vllágháború pusztításából 1 982-től 1 985-ig, nyolcszáznegyven négy­ zetméter alapterülettel régi formájára felújíttatott. így mintegy 1 46 ezer könyv tárolására lett alkalmassá. Az épület udvarán lévő mártírcsarnok­ ban elhelyezett emléktáblán a következő írás olvasható: " A közellátókért, kik oly messze távoztak, a sokakért, kik emlékké lettek, gyászos magány­ ban ülünk, és hullatjuk könnyeink. " " Mártírjaink emlékének, akik életüket áldozták hitükért a vérgőzös fasiszta korszak idején. "

Ötven kérdés Baja múltjából

Honnan ered Baja neve? Hol állott az egykori Juray (főbírói) ház? Miért nevezték a mai Tóth Kálmán teret Zichy Bódog térnek? Hol volt az egykori lovassági laktanya? 5. Hol volt a régi nagyvásártér? Hol volt Istvánmegye? A Duna milyen jelentőséggel bírt a város életében? KI építette és mikor a városház épületének ősét? Milyen a városi címer? 1 0. Milyen élet folyt az egykori Főtér-en? Mik voltak az u. n. " czinczár " boltok? A Bajai Takarékpénztár mikor alakult? Miért hívták Baját egykor (mikor?) Kis-Pest-nek? Milyen szerepe volt a tájban a régi vásárok nak? 1 5. Melyik épület volt az Arany Bárány fogadó? Mik voltak a " hombárok"? Hol volt a borpiac? Honnan kapta a nevét a régi Deszkás-utcza? Hol volt a Szurdólia? 20. Melyik utcát hívták egykor és miért Özvegy-utczának? Honnan ered (-het) a Súgovica elnevezés? Milyen szerepük volt a vízimolnároknak? Mi volt a " lakozás "? Mikor volt a nagy bajai tűzvész? Milyen emléktábla hírdeti az újjáépítés évét? 1.

25. Mikor alakult és kié volt az első bajai nyomda? Petőfi-epigon volt-e Tóth Kálmán? Ki készítette Tóth Kálmán szobrát? Mikor leplezték le? Milyen találmányai voltak Kliegl Józsefnek? Kit támadott és miért Petőfi Sándor a Kliegl-ügyben? 30. Meddig működött Baján a Honvéd Egylet? Ki volt " Jelky András története" első fordítója? Ki köszöntötte (és mivel?) a Bajára látogató Türr Istvánt? 162

35.

40.

45.

50.

Ki volt az a földink, aki az abesszin császár lányát vette feleségül? Mikor alakult Baján az első dalárda? Milyen jelekből jósolták az időt a vízimolnárok? Mi az a " kóló" és mik voltak a " didák"? Hol volt a " horgászó fiú" kőszobra, mi lett vele? Milyen hiedelem kapcsolódik a Szt. Flórián szobrok hoz? Hol van az 1 956-os tavaszi árvíz emlékoszlopa? A víz szintje -akkor­ mennyi volt? Hol állott a ház, "amelyben született " Türr István? Hol állt Mészáros Lázár szülőháza? Mi van a helyén? Hol van Tóth Kálmán szülőháza? Melyik évtől nevezi mostani helyén Baját a Zichy-okmánytár? Hol nyílt meg Baján az első állandó mozi? Mikor épült az " új" postapalota? Mikor nyílt meg a Türr István múzeum? Mikor csatolták Bajához Szentistvánt? Kik a város nevesebb szülöttei? KI tervezte a Kálvária templomot? Melyik templomban van a híres Polimberger epitáfium (sírfelirat), mely antik temetési menetet ábrázol?

164

Ajánlott - ismeretböví tö - i r o d a l o m

Bácskai János György : Baja földrajza. (Baja, 1 943.) Borovszky Samu : Bács-Bodrog vármegye 1 . kötet (Bp., 1 91 0.) Halácsy Dezső : A magyar városokért. (Bp., 1 941 .) Hódsághy Béla : Baja város. (Baja, 1 939.) Kemény Simon : Csonka-Bácska tükre. (Homok, 1 931 .) Kerekes György : Baja régi kereskedelmének pusztuló emlékei. (Baja, é.n.) Margallts Ede : Egy lap Baja szabad királyi város történetéből. (Baja, 1 875.) Mlndszenthy Antal : Egy fordulás az Alföldön. (Tud. Gyüjt., 1 831 . 15-dik folyamata) Rapcsány Jakab : Baja. (Bp., 1 934.) Rexa Dezső : "Dunaparti nyaralóhelyek " . (Bp., 1 934.)

16S

Kiadta Számai k-Kelenföld Kft. Felelős kiadó: Kis Ádám Felelős szerkesztő : Bárdos Atti la Borftó és t i pográfia:

Megjelent:

1 4,25 ( A/5 )

G.

M ü l ler Zsu zsa

Iv terjedelemben,

16

oldal fotómel léklettel

Száma i k-Kelenföld Kft. Nyomda

90/1 35

MGszaki vezető: Nagy Sándor

Fiatal

.:.ora

Öt éJ'l t� edes

óta teréken}' res::. t ve l 'ője a bajai k l/Ill/ráli.\' c'letl/eA , l'ékenys L o l' ala t t olyan ' esemény e k k(j::.re m űkudrY;e,

sőt l'e::. érala Aja, melyeket meg kell említú";: , 'p l ' eh e z fű::.ődik

Baja kozm űFelődési köny vtárána k alapítás

I,

je;

les::. tése, A l'áros nagynCl'ű s::. ü tfJ ttC'iről gy űj t do kumentumo kat, F'orrásan.vagcti, /r' /;:gvz éei Je, ell to� tarházai a hel lörténeti mu/{­ I

'nak, Ilyen irán vú tevékenységével m é/tán l'álik Baja lokáljJf" " i­

á tú/á J 'Ú R e:> z t vett a o y

!Jelyi

múzeum

alapjainak

lerakásában ,

atn·agáflv.' ,

űj t és éb f'n

R endezett ül7/1 cp élyeket kult urális él'foruulákra, szeYl'ez e l •

'ro­

'laIm i esteket és megernléke::.éseket, .. t tijhbs::.á::.

újsdg- fplyóirat

cikket, tarta ti s:ámlálatlan eiű diá� t,

tájl!A oz t al ár a J 'órosrríl G,l'ermeks2Índarabjai, radiájátékai sokak előtt ismertek A Szerző é l e t m űvének ö5szcgzése

(R ész/et egy

�1�NFOld Ii I A D O .fra: 1 80 Ft

kÖSZOi,

hő!)