1
I.
Vezérek és fejedelmek
Kr. e. 4000- 3500 Az Ural vidékén élő, ezért urálinak nevezett közösség finnugor és szamojéd ágra bomlik. Az uráli őshaza területéről ismert ekkori leletek újkőkori műveltséget tükröznek. Kr. e. 3000 körül a finnugorok benépesítik a Káma folyó völgyét. Kr. e. 3000-2000 között a finnugor nyelvek egysége felbomlik. A finnugorok finn-permi és ugor ágra válnak szét. Kr. e. 3000-től urali ősnép a KözépVolgánál – altáji ősnép (török-mongol életközösség) az Altáj vidékén. Kr. e. 2000 körül a finnugor egység felbomlik. A finn és ugor népek ősei különválnak. Kr. e. 2000-től finn-mäńši (finnugor) ősnép a Közép-Volgánál – török ősnép az Altáj vidékén. Kr. e. 2000-1600 között a Nyugat-Szibériában élő ugor közösségek áttérnek az állattartó-földművelő gazdálkodásra. Kr. e. 1600-1500. A lótartás elterjedése az ugoroknál. Kr. e. 1500-tól a mäńši ősnép a KözépVolgától keletre – ogur-török ősnép NyugatSzibériában. Kr. e. 1250-1000. Az ugorok szétválása. Az obi ugorok (vogulok, osztjákok) ősei észak felé vándorolnak és idővel visszatérnek a zsákmányoló életmódhoz. Kr. e. 1000 körül az eurázsiai sztyeppén kialakul a nomádizmus, amely később az ősmagyarok kultúráját is meghatározza. Kr. e. 1000-től mäńši keleti ága (= előmagyarok) a Tobol, Irtis, Isim vidékén. Kr. e. 1000-500. Az obi-ugoroktól különvált ősmagyarság kialakulása az Urál térségben. Kr. e. 500-tól ogurok nyugati ága (= prémkereskedő onogurok) az Ob vidékén. Kr. e. 200-Kr. u. 100. mäńši-eri (megyeri)-onogur keveredés: a magyar nép kialakulása – hun uralom. 100-453. onogurok (magyarok) az Ob-vidékén az Európába telepedett hunok uralma alatt (453. Attila halála). 350-400 körül az ősmagyarság egy része Baskíria (Magna Hungaria) területére kerül. 463. Bizánci források először tesznek említést onogur-bolgár nevű török törzsekről a feketetengeri sztyeppéken. Kötelékükben magyarok is megtalálhatók. 465. Onogurok a Kaukázus-Kubán-Don vidékére költöznek (Attila fia, Dengizik uralma). 465-545 között Attila fia Irnik és utódainak (Dsulavagy Gyulaház) uralma a bolgár népek (onogurok, tukurgok, saragurok) felett. 528. (U)gorda és Mogyeri testvérharca.
545-558 onogur-szabír keveredés: utugur törzsszövetség. Szandil fejedelem. 558-568 avar uralom alatt (Baján avar kagán). 568-615 türk uralom alatt (Istemi, Topo, Tardu türk kagánok). 615-679 Dsula-házbeli onogur-bolgár birodalma. 630-tól Kazár uralom a Volga-Don vidékén. 635 körül a Volga-Don vidéki onogur-bolgár törzsek Kuvrat fejedelmük vezetésével elszakadnak az avar birodalomtól, amelynek uralma ezután a Kárpát-medencére korlátozódik. 679. Asparuch bolgár, Batbaján onogur fejedelem (a bolgárok a Balkánra költöznek át). 680 körül a türk kazárok támadása szétrobbantja Kuvrat fiainak onogur-bolgár törzsszövetségét. A sztyeppén maradó törzsek, köztük a magyarok kazár uralom alá kerülnek. 680-890 kazár uralom alatt. Az onogurok besgur (= Baskír) ága a Jajk vidékére húzódik, a többi törzsek a Kubán-Dnyeper közén. 690-830 körül a magyar törzsek kazár uralom alatt élnek, török kulturális befolyás érvényesül.
2 A magyar – lengyel kapcsolatok jelképes alapja az Árpádok címermadara, a Turul és a lengyelek sas madara között már az ősidőktől kezdve fennállt. A Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kéri, Keszi és a kazároktól elszakadt kabarok törzsszövetsége után 895-től a honfoglaló magyarok a kündü (kende) szakrális fejedelem és a gyula vezérlete alatt álltak. A törzsszövetség vezére Álmos (*819 k. - +895) halála után fia, Árpád (*845 k. + 900) folytatta a honfoglalást. Utóda Zoltas (Zolta), Fajsz (948 k.), majd Taksony (955-970), és annak fia, Géza (*945 - +997; 972997) lett a nagyfejedelem. Géza egyik leányát a lengyel fejedelemhez, Vitéz Bołeszławhoz (987-88) adja, aki 992-1025 között lengyel fejedelem lett. A másikat 995 körül Gavil Radomirhoz, aki később bolgár cár lett. (Kisebbik leányai Orseolo Péter és Aba Sámuel feleségei lettek.) 830 körül a Fekete-tengertől északra élő magyarok függetlenítik magukat a kazár birodalomtól. 838-ban a kazárok bizánci segédlettel felépíttetik Sarkel várát a Don alsó folyásánál. A várat csaknem biztosan a magyarok ellen emelték. 839. A magyar nép első írásos említése. Egy bizánci forrás szerint ekkor a bolgárok szomszédai az Al-Duna mentén. 860 körül Konstantin (Cirill) bizánci szerzetes a Krím sziget vidékén magyarokkal találkozik. 862-ben a Kárpát-medencében kalandozó magyarok jelennek meg, és támadást intéznek a Keleti-Frank Birodalom ellen. 870 körül muszlim kereskedők beszámolnak a Don és az Al-Duna között sátorozó magyarok életmódjáról. 880 körül Előd kende (fővezér) és Álmos gyula (dsula). 881-ben a magyarok és a kabarok serege Szvatopluk morva fejedelem szövetségében Bécs alatt harcol a keleti frankok ellen. 890 körül besenyő támadás: a hét magyar törzsszövetség a hozzácsatlakozott kabarokkal Etelközbe költözik. Álmos-fia, Árpád fejedelemmé választása. 892-ben a magyarok Arnulf keleti frank király szövetségében a morva Szvatopluk ellen harcolnak. 894-ben Szvatopluk szövetséget köt a magyarokkal a frankok ellen, de még ebben az évben meghal. Pannóniai hadjárat, Árpád és Bölcs Leó császár szövetsége. 894-ben a magyarok Bizánc biztatására megtámadják Simeon bolgár cárt. Árpád fia, Levente vezetésével legyőzik a bolgárokat, akik viszont segítségül hívják a Volgán túli besenyőket. 895-ben a besenyők kiűzik a magyarokat etelközi szállásaikról. A magyar honfoglalás kezdete, a Tiszavidék megszállása, Álmos megölése. Kalandozások kora (899-970) 898 a morvák visszaszorítása a Morva-folyóig. 899-ben magyar sereg harcol Lombardiában Arnulf császár keleti frank uralkodó szövetségében. Szeptember 24-én a magyarok legyőzik I. Berengár itáliai királyt. Arnulf halála.
900-ban Pannonia magyar elfoglalásam bajor hadjárat. 901: karinthiai hadjárat, 902-906 morva hadjáratok (Morvaország bukása), 903-904 bajorországi hadjáratok (Kusaly vezér halála), 906: szászországi hadjárat, 907: Ostmark bukása. 907. Árpád halála, Solt fejedelem (kb. 945-ig). 908: thüringiai hadjárat, 909: svábföldi hadjárat, 910: kalandozás a Rajnáig, 912: frank földön, Thüringiában. 915: portyázás Brémáig, 917: Bázel kifosztása, 918: Bréma felgyújtása, 919: lombardiai hadjárat, 921: portyázás Dél-Itáliáig, 924: német földön, 926: nyugateurópai hadjáratok, 927: kalandozás Bulgáriában. 933. Merseburgi vereség I. Madarász Henrik német királytól. 934. Kalandozás Bizáncig. 937: sváb és frank hadjárat, 938: kalandozás Bulgáriában, 942: vereség Róma környékén. 943: trákiai hadjárat, Spanyolországban. 947: itáliai hadjárat. 948: görögországi hadjárat, béke VII. Bíborbanszületetett Konstantinosz császárral. 953. Magyarországi hittérítés kezdete (erdélyi gyula megkeresztelkedik). 955. Augsburgi vereség I. Ottó német királytól. Bulcsú, Lél és Súr kivégzése, a nyugati kalandozások vége. 957. Konstantin megtagadja az adófizetést a magyaroktól. 959-969 között balkáni hadjáratok. (Botond kalandjai) 966. Mieszko lengyel fejedelem, a Piast-dinasztia őse megkeresztelkedik. 969. Vajk, Szent István születése. 970. Arkadiopoliszi vereség Szvjatoszláv kijevi fejedelem oldalán a bizánciaktól. 972. Géza fejedelmet (970-997) megkereszteli Brúnó, Sankt Gallen-i szerzetes. 973. Géza követei Ottó császárnál Quedlinburgban. Brunó verdeni püspök Gézánál, magyar-német békekötés. 974. II. Henrik bajor herceg halála. 985. Boleszlav lengyel herceg és Judit magyar hercegnő házassága. 985. II. Henrik szövetsége Gézával.
3
995. II. Henrik halála után a fia, Henrik herceg és Géza fejedelem békét köt. Géza fia, István (Vajk) feleségül veszi Gizella bajor hercegnőt (996/97 körül), II. Henrik leányát. 995. Adalbert prágai püspök Géza udvarában. 996. A pannonhalmi monostor alapítása. István trónörökös és Gizella bajor hercegnő házassága. 997. Meghal Géza fejedelem, Istvánt fejedelemmé választják (997-1000/1001), István legyőzi a lázadó Koppányt (997 v. 998.). 998-ban a pannonhalmi monostorban megkezdik a „Pannonhalmi Évkönyvek” bejegyzését.
995-ben Adalbert (+997) prágai püspök (eredeti nevén Vojtech, egy kelet-csehországi várúr fia, 983-tól prágai püspök), a lengyelországi térítés vezető egyénisége Rómába menet megfordult Géza fejedelem udvarában. Miután a poroszok földjén vártanú halált halt, István őt választotta az esztergomi érsekség egyik védőszentjéül. (Változatos élete során több évet élt Rómában, járt Franciaországban, elindult a jeruzsálemi zarándokútra, később Lengyelországban is megfordult, ahonnan a poroszokhoz ment téríteni.)
4
II.
Az Árpád-házi királyok (1001-1301)
I. Szent István (1001-1038) 1000. A német egyháztól független lengyel érsekség Gnieznóban.
Koppány legyőzése után (997) I. István 1000-ben koronát kapott II. Szilveszter pápától vagy III. Ottó császártól. 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén Anasztáz vagy Asztrik apát egyházi szertartás keretei között királlyá koronázza I. Szent Istvánt (10011038).
1002. Pannonhalmi apátság kiváltságlevele. 1002 (v. 1018?) a veszprémvölgyi alapítólevél. 1003-1004. hadjárat Sámuel bolgár cár ellen. 1003-1018. Boleszláv lengyel király uralma a Morva- és Vágvölgyön (1015) 1004. Querfurti Brúnó Magyarországon. 1006-1009. Anasztáz esztergomi érsek. Veszprémi, pécsi, győri, váci, egri püspökségek alapítása. Ascherik kalocsai érsek. 1018. Székesfehérvár királyi központ. 1018-1026. Zarándokút Magyarországon át. 1020. Magyarországra érkezik Szent Gellért. 1025. Lengyelország keresztény királyság. 1026-tól Orseolo Péter I. István udvarában. 1031. III. Henrik német király és István király békekötése. 1031. szeptember 2. Imre herceg balesete és halála. 1031. A székesfehérvári bazilika felszentelése. 1038. augusztus 15. I. István király halála Székesfehérvárott.
Anasztáz, lengyelországi apát 1002-ben közreműködött pannonhalmi Szent Márton bencés monostor alapításában.
a
I. István az erdélyi Gyula leverése után (1003), illetve a Maros-vidék urának, Ajtonynak legyőzése (1008) után megszilárdította uralmát. 1015-ben I. (Bátor) Boleszláv lengyel fejedelem benyomult Magyarországra, egészen a Dunáig: a II. Henrik német királlyal, majd német-római császárral évek óta hadban álló I. Boleszláv lengyel herceg magyar várakat foglalt el a Morva és a Vág folyók vidékén. A határvidéket csak 1017-ben sikerült visszafoglalnia I. Istvánnak. 1026. Vilmos angoulĕmei gróf zarándoklata Magyarországon át. 1018-1031 között készül el István király intelmei című mű, melyet fiához, Imre herceghez intéz. 1030. júliusában II. Konrád hadjáratot vezet Magyarországra. Esztergomig nyomul, István azonban döntő győzelmet arat felette. Bécset elfoglalják a magyar seregek. 1031-ben kerül sor a Csanádi püspökség megszervezésére. 1031-ben Henrik herceg Esztergomban békét köt Istvánnal. Magyarország határa a Fischa és a Thaya. 1031-ben merényletet kísérelnek meg I. István ellen. I. István megvakíttatja unokaöccsét, Vazul (Vászoly) herceget, három fiát (Leventét, Endrét és Bélát) száműzi. András és Béla hercegek előbb Cseh-, majd Lengyelországba, később Levente és András Kijevbe távozik. Esztergom, Kalocsa, Bihar, Csanád, Eger, Győr, Gyulafehérvár, Vác és Veszprém egyházmegyék alapítása I. István nevéhez kötődik. Esztergom érseki rangra emelkedésével a magyar egyházi élet önállósult. Koronázási jelvények: a Szent Korona, a palást 1031-ből, a jogar, az országalma és a kard. Később a korábbi koronázási jelvények (pl. a lándzsa és a papucs) elvesztették jelentőségüket.
5
Orseolo Péter (1038-1041) – Aba Sámuel (1041-1044) – Orseolo Péter (1044-1046) 1039-1040. Cseh szövetségben harcok III. Henrik ellen. – András és Levente Oroszországban. 1038-41. A pécsi bazilikát német mesterek építik. 1042. Betörés Styriába, Morvafolyó melletti vereség. III. Henrik a Garamig nyomul, Béla az északnyugati felföldön. 1043. augusztus Henrik második hadjárata és békekötés. Béla lengyel földön. Gizella királyné halála. 1044. Ménfői csata, Győr eleste. Aba Sámuel veresége, a Tiszánál megölik. 1046. Vata pogány békési nemzetségfő csapatai megölik Gellért püspököt.
1038-1044 között Orseolo (Velencei) Péter – (1038-1041; 1044-46) – III. Orseolo Ottó velencei dózse és Szent István nővérének fia – és Aba Sámuel (István király sógora, *990 körül – + 1044.) vetélkedése III. Henrik német-római császár beavatkozását váltja ki. 1045 májusában Péter – a királyi jelvény, a lándzsa átadásával – III. Henrik hűbérese lett. 1046-ban a Tiszántúlon a békési előkelő, Vata vezetésével a pogányság visszaállítását is követelő lázadás tör ki Péter király uralma ellen. A felkelők visszahívják Vazul fiait, a Levente és András hercegek fogadására induló Gellért püspököt és társait szeptember 24-én a pogány lázadók a pesti révnél megölik. I. András trónra lépését apósa, Jaroszláv kijevi nagyfejedelem támogatta. Októberben Péter királyt Zámolynál (Fejér m.), foglyul ejtik és megvakítják. Halála után a pécsi székesegyházban temetik el. 1048 körül a Lengyelországból hazatért Béla herceg (dux) az ország harmadát kitevő hercegséget kapja.
I. András (1046-1060) 1048. Béla hercegsége az ország északi és északkeleti részében. 1051. III. Henrik negyedik hadjárata, visszavonulás a Vértesen át. 1054. A római és a bizánci katolikus egyház kettészakadása Konstantinápoly és Róma központtal. IX. Leó pápa követe Konstantinápolyban nyilvánosságra hozta Mikhael Kérullériosz bizánci pápát kiközösítő bullát. 1055. I. András megalapítja a tihanyi bencés monostort. (Alapítólevelében magyar szavak.)
I. András (*1015 - +1060) király (1046-1060) 1051-ben sikerrel verte vissza III. Henrik német-római császár csapatait. 1052-ben a császár hajóit Pozsonynál Zotmund nevű búvár elsüllyeszti. 1054-55 között a magyarok betörnek Karinthiába, Ausztriába és Bajorországba. 1057-ben királlyá koronázzák András fiát, Salamont. 1058-ban Salamont eljegyzik IV. Henrik német király leányával, Judittal. 1059-ben I. András király a hercegséget jelképező kard és a királyságot jelentő korona közötti választásra, „korona vagy kard” kényszeríti Béla herceget a Tisza melletti Várkonyban. Béla herceg Lengyelországba menekül. Béla herceg 1060 elején lengyel sereggel tért vissza az országba – Béla kitüntette magát a pomeránok elleni hadjáratban, és feleségül kapta Mieszko fejedelem leányát, Richezát (más változat szerint Adelhaidot) – az év őszén I. András és Béla herceg a Tisza vidékén csatát vívnak. A győztes Béla Moson vidékéig üldözi bátyját, akit menekülés közben baleset ért. A sebesült András fogságba esik, és hamarosan Zircen belehal sérüléseibe. I. Andrást a tihanyi apátságban temették el.
I. Béla (1060-1063) 1061. Vata fia, János felkelése. Utolsó pogánylázadás. 1061. I. Béla országgyűlése, pénzreformja, vásárok szabályozása. 1063. német betörés.
I. Béla (*1015/20 k. - + 1063) 1060. december 6-i megkoronázása után 1061-ben országos gyűlést hívott össze Székesfehérvárott. 1063. szeptemberében I. Bélát dömösi udvarházában szeptember 11én baleset éri, és hamarosan meghal. A szekszárdi monostorban temetik el.
6
Salamon (1063-1074) 1063-ban az „Ősgeszta” születése. 1064. január 20-án a győri béke után Géza hercegséget kap. 1067. Cseh betörés Trencsénig, Bátor Opos betörése Csehországba. 1070 körül Szent Mór, az első magyar író Remete Szent András és Vértanú Szent Benedek legendáját készíti el. 1072. Salamon görög hadjárata, Nis megsarcolása. 1074. február 26-án Géza vereséget szenved a kemeji átkelésnél. 1074. augusztus-szeptember között III. Henrik Vácig nyomul előre.
1068-ban a kerlési „cserhalmi” ütközetben (Doboka m.) Salamon (*1053- +1087) király a Béla-fiak segítségével legyőzi az Erdélybe és a Tiszántúlra betört Osul vezette besenyőket. 1071-ben újabb besenyő támadás éri az országot a Szerémségben. 1071-1072. évi nándorfehérvári ütközet után Salamon és Géza viszonya megromlott, 1074. március 14-én Mogyoródnál (Pest m.) Géza és László hercegek egyesült hada legyőzi Salamon király seregét. Salamon hatalma Pozsony és Moson vidékére szorult vissza. A hercegek befogadják a besenyők egy csoportját Salamon sakkban tartására. Salamon sógora, IV. Henrik ekkor VII. Gergely pápával vívott küzdelmet. Salamon 1082-ben összeesküvést szőtt László király ellen, aki Váradon bebörtönözteti és csak 1083-ban szabadul.
I. Géza (1074-1077) 1074-1077 között Salamon Pozsonyban uralkodik három vármegyén.
1077. január 25-27 között IV. Henrik német király az itáliai Canossa várában meghátrál VII. Gergely (1073-1085) pápa egyházpolitikája elől.
I. Géza király – aki 1048 előtt, lengyel földön született (anyja Richeza lengyel hercegnő) – 1074. március 14-e után lépett trónra. VII. Gergely pápa a magyarok védelmére kel IV. Henrikkel szemben. Még ez évben (1074) I. Géza király VII. (Dukász) Mihály bizánci császártól abroncskoronát kap, amely utóbb a Szent Korona alsó része lett. 1075-ben alapítja I. Géza a garamszentbenedeki (Bars m.) bencés monostort. 1075-77 között a vásárnapot vasárnapról szombatra helyezi át. I. Géza 1077. április 25-én halt meg, holttestét Vácott temették el. Idősebb öccse, László lépett a trónra.
I. (Szent) László (1077-1095) 1083 előtt elkészült I. Szent István király nagyobb-, valamint Szent Gellért püspök első legendája. 1077. Szent László és Reinfeldi Rudolf német ellenkirály szövetsége. 1077-1090 között Szent László VII. Gergely és II. Orbán pápákat támogatja. 1085. Salamon és Kutesk kun vezér betörése Szabolcs vidékére. 1088. Zvoinimír horvát király halála. 1089. Szlavónia birtokba vétele. 1091. Horvátország hódoltatása. Kapolcs kun vezér betörése a Tiszáig, Ákos kun vezér halála. 1091. Somogyvári Szent Egyed bencés monostor alapítása. 1091-92 között Gesta Ungarorum: a „kegyes király”-eszméje.
I. László – I. Géza öccse, szintén Lengyelországban született – ún. III. törvénykönyve 1077 körül jelent meg, ezután jelenik meg II. törvénykönyve. László király 1079 telén visszafoglalja Salamontól Moson várát. 1081-ben Salamon meghódolt László előtt. 1081-83 között lázadásáért Salamont Visegrád várába zárják. 1083. július 16 – november 5 között VII. Gergely pápa engedélyével zajlik Zoerard-András és Benedek zobori remeték (július 16-17.), Gellért püspök (augusztus 26.) és Szent István király (augusztus 20.), valamint Imre herceg szentté avatása. Ennek emlékére Salamont szabadon engedik. 1085-ben I. László kiadja III. törvénykönyvét. 1092. május 20-án a szabolcsi zsinat törvényei egyházi és vallási jellegűek, rendezi a zsidó- és izmaelita kérdéseket. László király 1094-ben Lengyelország fejedelmét fegyverrel segíti lázadó alattvalói ellen. Krakkó ostroma. Kálmán herceg Lengyelországba menekül.
7 1092. I. László a szabolcsi zsinaton elfogadott határozatok alapján kiadja I. törvénykönyvét. 1092. hadjárat az orosz Rusztiszlavicsok ellen. 1093. I. László hadjáratot vezet Ulászló Hermann lengyel fejedelem megsegítésére. 1090-1094. Zágrábi püspökség alapítása.
1095. április – július között Konrád brünni morva herceg megsegítésére I. László haddal indul II. (Přemysl) Břetislav cseh fejedelem ellen. I. László Lengyelországból hazahívja (Könyves) Kálmán püspököt, I. Géza fiát, és utódjául jelöli Álmos herceggel szemben. 1095. július 29-án meghalt I. (Szent) László király. Előbb Somogyváron, majd Váradon temetik el. Halála után trónviszály robban ki unokaöccsei között.
(Könyves) Kálmán (1095-1116) 1098. Álmos herceg első lázadása Kálmán ellen Várkony mellett. 1099. A magyarországi főesperességek megszervezése. Orosz háború, przemysli vereség a kunoktól. 1100 körül Könyves Kálmán I. törvénykönyvének kiadása. 1102. Könyves Kálmánt, Péter horvát király leveére után horvát királlyá koronázzák, horvátországi hadjáratok. 1095-1103 között Szerafin, majd 1104-1116 között Lőrinc az eszregomi érsek. 1104 körül tartják az esztergomi zsinatot. 1105. Álmos herceg újabb lázadása. Dalmácia elfoglalása. 1106. október 22. Kálmán lemond invesztitúra jogáról. 1106. Álmos dukátusának felszámolása, szentföldi zarándokútja. 1108 körül a dömösi prépostságot alapítja Álmos herceg. 1109. Szvatopluk cseh herceg feldúlja a magyar határőrvidéket. 1113 körül a nyitrai püspökség alapítása. 1115. augusztus: Velence elfoglalja Dalmácia egy részét Zárával együtt. 1116-ban Kálmán kiadja a zsidókról szóló II. törvénykönyvét.
Könyves Kálmánt 1095. július 25-e után koronázzák királlyá. Álmos herceg megkapta a dukátust. A király évente új pénz veret. 1096-ban haladnak át Magyarországon az első keresztes hadjáratok (pl. Bouillon Gottfried lotharingiai herceg vezetésével.) Kálmán szövetségre lép II. Orbán pápával. 1097-ben Kálmán nőül veszi szicíliai Buzillát. Kálmán első feleségének, I. Roger szicíliai normann gróf lányának halála után feleségül veszi Vlagyimir orosz fejedelem leányát, Eufémiát. 1114ben azonban elutasítja házasságtörésen ért feleségét, a várandós Eufémia hazatér, s gyermekét, Boriszt Kijevben szüli meg. 1098. május 30-án Szent István jobbja a szentjobbi egyház oltárán. A Szent Jobb ereklye tisztelete. 1099-ben a tarcali törvényhozó zsinat után Kálmán kiadja I. törvénykönyvét. Második törvénykönyve 1116 előtt jelenik meg. 1105-ben II. (Komnészosz) János bizánci császár a magyar-bizánci szövetségkötés jegyében feleségül veszi Szent László leányát, Piroskát (Iréné). 1106-ban Álmos herceg Németországba, majd III. Boleszláv lengyel herceghez menekül. 1108-ban Álmos újabb felkelést szervez. 1108ban Szvatopluk Álmos támogatása céljából Nyitráig pusztít. - 11121116 között készül a Hartvik legenda, amely rögzíti az apostoli királyság elméletét. 1112 körül a második esztergomi zsinat határozatot hoz a papi nőtlenség és a házasság felbonthatatlansága ügyében. - 1115 körül Kálmán király egy lelepleződött összeesküvést követően Álmos herceget és kisfiát, Bélát, valamint híveit (Urost, Pált, Vatát) megvakíttatja. 1116. február 3-án meghalt Kálmán király, Székesfehérvárott temették el. Fia, II. István lépett a trónra.
II. István (1116-1131) 1116. május 13-án Olsava mellett vereség I. Ulászló cseh hercegtől. 1118. a dalmát városok Velence birtokába jutnak. 1124-ben háború tör ki Velencével, Dalmácia elvesztése. 1123. ladomér ostroma, a magyar főurak megtagadják az engedelmességet. 1125 Álmos görög földre menekül. 1127, 1129. Bizánc ellenes hadjárat 1128. Haramvár és Zimony eleste. 1129 a Szerémség visszahódítása.
II. István (*1101- + 1131) uralkodásának kezdetén, 1116-ban KözépDalmácia Velence birtokába került. 1118-ban kötik meg a békét Velencével. A kijevi nagyfejedelem elől Magyarországra menekül Jaroszláv vlagyimiri fejedelem. II. István 1123-ban oroszországi hadjáratot vezet. II. István 1126-ban szövetséget köt a cseh fejedelemmel, 1127-ben békét köt a salzburgi érsekkel (ebben az évben hal meg Álmos). 1128-ban II. János bizánci császár támadása miatt összeesküvés tör ki II. István ellen. A király azonban felülkerekedik. 1129-ben II. István bizánci hadjárata során békét köt II. Jánossal. 1131-ben halt meg, Váradon temették el. Utódjául Álmos fiát, a vak Bélát jelölte meg.
8
II. (Vak) Béla (1131-1141) 1136. Közép-Dalmácia visszafoglalása Spalatoval együtt. 1137. II. Béla másodszülött fia, László Bosznia hercege lett. 1137-től László királyfi boszniai herceg. 1137. április 11-én pannonhalmi monostor újjászentelésére kerül sor, birtokadományokkal együtt. 1137. szeptemberében Álmos herceg (+1127) újratemetése Székesfehérvárott. 1139. II. (Vak) Béla sereggel támogatja a kijevi nagyfejedelmet a csernyigovi fejedelem ellenében.
I.(Vak) Béla királyt (*1108/10 k. - + 1141) Székesfehérvárott koronázták meg 1131. április 28-án. A trónkövetelő Borisz – Eufémia fia – 1132. július 22-én III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel herceg támogatásával betört az országba. II. (Vak) Béla Aradon országgyűlés tart, melynek alkalmával Ilona királyné – I. Uros szerb zsupán leánya – 68 Boriszpárti előkelőt mészároltat le. II. Béla serege július 22-én a Sajó folyó mellett vívott csatában legyőzi Borisz és III. Boleszló csapatait. 1134-ben II. Béla szövetséget köt II. Lotár német-római császárral, III. Boleszláv lengyel fejedelem ellen. Boleszló 1135-ben meghódolt II. Lotár előtt. II. (Vak) Béla, aki 1139/41-től Rama királya is, február 13-án halt meg, Székesfehérvárott temették el.
II. Géza (1141-1162) 1142-ben II. Géza király a Tolna megyei Cikárdon (Bátaszék) megalakítja az első magyarországi cisztercita monostort. Ő hívta be az országba a johannita lovagokat is Esztergomba és Székesfehérvárra. 1146. Borisz Pozsonyra támad. 1149-1155 között 6 évig tartó háborúskodás Bizánccal. 1150. Halicsi és szerbiai hadjáratok. Uros szerb zsupán Mánuelnek hódol. 1152-ben újabb halicsi hadjárat I. (Komnészosz) Mánuel bizánci császár – Árpád-házi Piroska fia betör a Szerémségbe. 1152-től István herceg a királyi hatalom örököse. 1155. Barancsot Géza ostromolja. 1157-ben II. Géza öccse, István herceg – I. Barbarossa Frigyes támogatásával – trónkövetelőként lép fel. 1158-ban László herceg és Balos bán Mánuel udvarában. 1161. Békekötés I. Mánuel bizánci császárral (1143-1180). 1162 előtt II. Géza megalapítja a stefanita ispotályos katonarendet.
II. Géza (*1130- +1162) – II. (Vak) Béla fia – 1141. február 16-án lépett trónra. 1146-ban Borisz újra az országba tör, II. (Jasormirgott) Henrik német serege azonban a Lajta melletti csatában vereséget szenvedett. 1146-ban II. Géza feleségül veszi a kijevi nagyfejedelem testvérét, Eufrozinát. 1147. június 8-a után III. Konrád német király keresztes hada átvonul az országon, majd a nyár VII. Lajos francia király követi (magyarfrancia szövetség jön létre). 1149-ben György szuzdali fejedelem elűzi trónjáról II. Géza apósát, a kijevi nagyfejedelmet, aki segítséget kér a magyar királytól (augusztus 23.). II. Géza Ladomériába menekült apósa megsegítésére segélycsapatokat küld oda. 1151 tavaszán II. Géza apósa, Izjaszlav orosz fejedelem (+1154) magyar támogatással visszatér a kijevi nagyfejedelemség élére. 1152 nyarán II. Géza hadat vezet Vlagyimirko halicsi fejedelem (+1153) ellen Przemyslnél. 1153-1154 között görög hadjárat. Borisz halála. István herceg Mánuelhez menekült. 1156-ban a kijevi nagyfejedelem Magyarországra menekült. 1157-ben István herceg I. Barbarossa Frigyes udvarába menekült. 1158-ban Bizáncba távozik. 1160-61 között ismét I. Frigyes udvarában. 1159-ben Géza III. Sándor törvényes pápa oldalán. 1162-ben meghal II. Géza király, Székesfehérvárott temetik el.
9
III. István (1162-1172) 1163-ban Lukács érsek átok alá veti II. Lászlót, a főpapi rend politikai hatalom lett. 1164. április 10. Zimony magyar kézen, júliusban Mánuel Zimonyt elfoglalja, augusztusban békekötés. 1164-ben a görög (bizánci) birodalom előkelői hőségesküt tesznek Bélának és jegyesének. 1166. Az oláhok első említése. 1166-ban Dénes ispán győz Batajnicánál, bizánci-oláh-kun betörés a tölcsvári és borgói szoroson. Ampud bán meghódítja Dalmáciát. 1167. július 8-án zimonyi vereség, a Szerémség magyar kézen marad. 1169 előtt a templomos lovagrend megtelepszik Magyarországon Vránában. 1170-ben Mánuel elfoglalja Spalatót, Traut.
III. Istvánt (*1147- +1172) királlyá koronázza Lukács esztergomi érsek (+1181), Mikó kalocsai érsek viszont II. Géza idősebb öccsét, László herceget (*1131 - +1163), aki II. László néven (1162-1163) ellenkirály (+1163). III. István – aki 1158-ban feleségül veszi Máriát, a bizánci császár unokahúgát – 1162-ben Pozsonyba menekül. Mikó kalocsai érsek 1163-ban IV. István néven (*1133 - +1165) királlyá koronázza István herceget (1163-1165), akit azonban III. István Székesfehérvárnál legyőz. IV. István Mánuel császárnak (+1180) tesz hűségesküt. Mánuel és III. István azonban békét köt. 1164-ben I. Mánuel Bácsig vonul, Horvátország és Dalmácia átengedése. III. Istvánt I. Frigyes császár támogatja, csapatai a Szerémségben. 1165. évi békekötés során I. Mánuel utódjának jelöli a leányát, Máriát és annak jegyesét, Béla-Alexioszt (III. István öccsét). 1167-ben újabb békekötés következik. 1169-ben III. István újra lemond a főpapok kinevezéséről. 1172. március 4-én meghal III. István, Esztergomban temették el.
III. Béla (1172-1196) 1181-ben III. Béla visszafoglalja Bizánctól Dalmáciát. 1181. évi rendelet a királyi rendeletek írásba foglalásáról. Első ismert kancellár Adorján óbudai prépost volt. 1184-ben Antiochiai Anna, III. Béla első feleségének halála. 1185. augusztus 20-án Szent István ünnepet tartanak Székesfehérvárott 1185-ben III. Béla összeíratja jövedelmeit. 1187. október 2-án Szaladin szultán elfoglalja Jeruzsálemet. 1189-ban a harmadik keresztes hadjáratot Barbarossa Frigyes, Oroszlánszívű Richárd és II. Fülöp Ágost vezeti. 1190 körül a kettős kereszt címerkultusz első feltűnése. 1192. június 27-én Váradon szentté avatják I. László magyar királyt. 1192-95 között a „Halotti beszéd” szövegemlék keletkezése. 1195-ben Esztergomban elkészül a díszes kapu, a „Porta Speciosa”. 1196. április 28-án meghal III. Béla. Fia, Imre (*1174-+1204) követi a trónon. III. Bélát kívánsága szerint Székesfehérvárott temették el első felesége, Châtillon Ágnes (Anna) mellé. Sírjukat 1848-ban találták meg.
1172 előtt a királyi udvarban az oklevél-kiállítással hivatásszerűen foglalkozó szervezet fokozatosan a maga hatáskörébe vonja az uralkodó pecsétjével megpecsételt oklevelek kiadását. 1172. március 4-e után Bizáncból hazahívják Béla-Alexiosz kaisart. 1172-1196 között kialakult a magyar szent Korona mai formája. 1173. január 13-án a kalocsai érsek királlyá koronázza III. Béla királyt (*1148/49 - +1196), Mánuel bizánci császár és III. Sándor pápa támogatottját. 1174. május 12-e előtt öccse, Géza herceg Ausztriába menekül. Ezért 1176 nyarán III. Béla II. Sobĕslav cseh herceggel szövetségben támadást intéz II. (Jasomirgott)Henrik osztrák herceg ellen. 1182. május 16-án III. Béla megkoronáztatja idősebb fiát, Imre herceget. 1183-ban III. Béla Nemanja István szerb fejedelemmel szövetségben Bizánci Birodalom ellen támad. 1183. Nis és Szófia pusztítása. 1185-ben II. (Angélosz) Iszák bizánci császár feleségül veszi III. Béla leányát, Margitot. 1185-1198 között önállósul a királyi oklevelek kiadását intéző kancellária. 1186. augusztus 25-én III. Béla feleségül veszi II. Fülöp Ágost francia király leányát, Capet Margitot. 1188-ban – a belviszályt kihasználva – III. Béla elfoglalja Halicsot. Kormányzóvá ifjabb fiát, Andrást teszi meg (1190-ig), az elsőszülött halicsi fejedelmet fogságba veti. 1189-ben III. Béla Esztergomban vendégül látja Barbarossa Frigyes német-római császárt. Géza herceg a keresztes haddal megy. 1190. augusztus 6-án a III. Béla fogságából megszökött Vlagyimir fejedelem lengyel segítséggel elfoglalja Halics trónját, és Andrást elűzi. 1192-93 között szerbiai hadjárat indul. 1194-ben III. Béla ismét megkoronáztatja Imre herceget, s megteszi Horvátország és Dalmácia kormányzójává.
10
Imre (1196-1204) – III. László (1204-1205) 1192-1195 körül magyar Halottibeszéd bencés misekönyvben (Pray-kódex). Pozsonyi évkönyvek. 1201. Szerb hadjárat István szerb nagyzsupán ellen. Imre Szerbia királya címet veszi fel. 1202. november 9-én hadjárat Kaján bolgár cár ellen. 1204. április 12-én a keresztesek elfoglalják Konstantinápolyt, Latin Császárság alakul (1204-1261). Velence a IV. keresztes háború alkalmából balkáni támaszpontokat szerez, és megszállja az Égei-tenger szigeteit.
1197 decemberében András herceg bátyja, Imre király ellen támad. András megkapja a Dalmácia és Horvátország feletti uralmat. 1198. január 29-én III. Ince pápa felszólítja András herceget keresztes hadjárat vezetésére. 1198-ban Imre király az akkor még befejezetlen királyi palotát az esztergomi érseknek adományozza. 1199 nyarán Imre király a Rád-völgyében (Somogy m.) legyőzi a lázadó András herceget. 1200 körül Imre király feleségül veszi II. Alfonz aragóniai király leányát, Konstanciát. András herceg pedig Gertrúdot, IV. Bertold őrgróf, merániai herceg leányát. 1202-ben tűnik fel először a mai magyar címer vörös-ezüst sávozata. 1204-ben halt meg Imre király, Egerben temették el. Fia, a kiskorú III. László (*1201- +1205) követi a trónon, aki helyett kijelölt gyámja, András herceg kormányoz. III. László 1205. május 7-én halt meg, Székesfehérvárott temették el.
II. András (1205-1235) 1205-1206. András első halicsi hadjárata Danilo érdekében. 1206-1227 között Dzsingisz kán megalapítja a mongol világbirodalmat. 1209 előtt a románok megjelennek Erdélyben. 1209. összeesküvés II. Géza fia Géza fiainak érdekében. 1210 körül Anonymus (P. mester) megírja Gesta Hungarorum című művét. 1212, 1214-ben magyar-lengyel hadjárat vonul Halics ellen. 1215. november 11-30 között Rómában tartják a IV. lateráni zsinatot. 1216. Kálmán herceg halicsi hadjárata. 1217-ben II. András bérelt velencei hajókon a Szentföldre utazik (121718) 1217-18 között előkelők egy csoportja fellép II. András ellen. 1219. augusztus 14-én Kötöny kun vezér orosz szövetségben Halicsnál megveri a magyarokat. Kálmán fogságba esik. 1220-ban András herceg Halicsban. 1220 körül II. András Béla királyfira bízza Szlavónia és Horvátország kormányzását. 1222-ben Dzsingisz kán hódító seregével Európa határáig hatol. 1223-ban tönkre verik az egyesült orosz-kun hadakat (Kalka-folyó). 1224-ben a tatárok visszavonulnak. 1223. során tűzvész pusztít Esztergomban és Óbudán.
1205 végén II. András (*1177- +1235) beavatkozik a halicsi belviszályokba, s felveszi Halics (Galícia) és Lodoméria (Vlagyimir) királya címet. 1211-1234 között sorozatos hadjáratok indulnak Halics ellen. II. Andrást János kalocsai érsek királlyá koronázza (1205). II. András felveszi a Halics és Lodoméria királya címet. 1211-ben II. András a délkelet-erdélyi Barca-földre (a későbbi Barcaságba) telepíti az 1198-ban a Szentföldön alakult Német Lovagrendet, feladatuk a kunok elleni védelem ellátása és azok térítése. 1225-ben azonban fegyverrel űzi el önállósulási törekvéseik miatt őket, akik Lengyelországba települnek. 1213. szeptember 28-án a Bánk bán vezette összeesküvők meggyilkolják a pilisi erdők közelében tartózkodó merániai Gertrúd királynét. 1214-ben II. András királlyá koronáztatja elsőszülött fiát, a gyermek Bélát. Kálmán herceg Halics kormányzója lesz. 1215-ben II. András feleségül veszi Courtenay Péter gróf leányát, Jolántát, a francia király és a latin császár rokonát. 1215-1221 között Magyarországi Pál (Paulus Hungarus) domonkos szerzetes Bolognából hazatérve 1221-ben megszervezi a hazai domonkos rendtartományt. (Szent Domonkos +1221.) 1217-ben Kálmán herceget Halics királyává koronázzák, és feleségül veszi a krakkói Salomét. 1218 januárjában II. András eljegyzi harmadszülött fiát, Andrást, II. Leó örmény király leányával (házasságuk 1222-ben), Béla fiát Laszkarisz Teodor nikaiai császár leányával (házasságuk 1220-ban), Máriával, Mária leányát pedig II. (Aszen) Iván bolgár cárral (házasságuk 1221-ben). 1222. május 29-e előtt országos mozgalom hatására II. András király hét példányban kiadja az Aranybullát, mely rendelkezik a nemesség ellenállási jogáról is. (1223-ban hatályon kívül helyezik, 1231-ben módosítja és megújítja.) 1223-ban II. András és Béla viszálya során Béla Ausztriába menekül. 1224 folyamán II. András írásba foglalja az erdélyi szász telepesek kiváltságait, az Andreanumot.
11 1223-1229 között Macsói terület meghódítása (Száva, Drina, Kolubara folyók köze). 1225-ben Bertalan pécsi püspök összegyűjti a környék erdőségeinek remetéit, és közös szabályzatot ad ki számukra (a Remete Szent Pálról elnevezett pálos-rend). 1225-ben III. Honorius pápa intelmei a magyarokhoz (birtokadományozási ügyek, zsidó és pogány hivatalnokok). 1227. Róbert érsek és a dominikánusok térítése a kunok körében, Barc kun vezér megtérítése. 1228-tól Teodor az első kun püspök. 1228 körül Béla királyfi kialakítja a Szörényi bánságot (Déli-Kárpátok, Duna és Olt közötti terület). 1228. Kunországi püspökség alapítása. 1229. Szerémi püspökség létesítése. 1229 során a ferences rend megtelepül az országban (Szent Ferenc +1226). 1232. február 9-én Róbert érsek az országot egyházi átokkal sújtja. 1235. május 27-én (július 1.) IX. Gergely pápa szentté avatja II. András leányát, Erzsébetet (*1207+1231, Marburgban). 1235-ben a kettőskereszt országcímer felújítása. 1235-ben Jolán királylány és Aragóniai Jakab király házassága. 1235-ben Batu kán és Szubutáj nyugati hódító hadjáratra indul.
1225 tavaszán kiűzi az országból a Német Lovagrendet, mert az – önállóságra törekedve – magyarországi birtokait felajánlotta a Szentszéknek. 1226. augusztus 1-je előtt II. András Béla királyfit Erdély kormányzójává teszi, Kálmán herceget pedig a Drávántúl élére állítja. 1227-1229 között András herceg Halicsban, Danilo elűzi. 1228-ban Béla hódoltatja a havaselvei kunokat. Béla felkel apja, II. András ellen, 1230-ig megkapja az ország kormányzója címet. Béla ifjabb király visszaveszi az örökadományokat, a „káros újításokat” megszünteti. 1230-tól az újra kormányra jutó Apodfia Dénes visszaállítja az újítások hatályát. 1229-ben Béla sikertelen hadjáratot vezet öccse érdekében Halicsba. 1230-ban Béla bolgár hadjáratot vezet. A Szörényi bánság alapítása. 1231-1234 között újra András herceg Halics kormányzója. 1231-33 között a főpapság vezetésével elégedetlenek csoportja fellép II. András ellen. Jakab bíboros pápai követ hazánkba érkezik. 1233-ben a beregi egyezség orvosolja az egyházi sérelmeket. 1232-1235 között Béla herceg támogatásával Ottó domonkos szerzetes és három társa a Kaukázus környékén maradt magyarokat keresi. 1234. május 14-én II. András nőül veszi harmadik feleségét, Estei Beatrixot. 1234-37 között Kálmán király hadjáratot vezet Bosznia és Hulm ellen. 1235. szeptember 21-e előtt Béla királyfi költségén Julianus domonkos szerzetes és három társa elindul, hogy Konstantinápolyon és a Fekete-tengeren keresztül eljusson Magna Hungariába (12351236 december). 1235-ben háború robban ki Babenbergi Frigyessel. 1235-1266 között újra Danilo Halics királya. 1235. szeptember 21-én meghalt II. András. Holttestét az egri cisztercita monostorba temették.
IV. Béla (1235-1270) 1235. Apod fia Dénes megvakíttatása. 1237 elején Ricardus megírja jelentését Ottó és Julianus domonkos szerzetesek és társaik keleti útjáról. 1238-ban Batu kán vezette mongol seregek legyőzik Kötöny kun fejedelmet. 1240. december 6-án Kijev a mongolok kezére kerül. 1240-ben Bertalan veszprémi püspök megalapítja az első Ágoston-rendi apácakolostort Veszprémben. 1243-ban az országban sáskajárás és éhínség pusztít. Rogerius váradi főesperes megírja a tatárjárásról szóló „Siralmas ének” c. művét. 1247-1260 között johannita lovagok települnek a Szörényi bánságba.
1235. október 14-én lépett trónra IV. Béla király (*1206- +1270), gyökeresen szakított apja birtokadományozási gyakorlatával. 1236 elején II. András özvegyét, a fogoly Estei Beatrix királynét II. Frigyes német-római császár külföldre szökteti. 1236 végén a mongolok elpusztítják Magna Hungáriát (Baskíriát) és Magna Bulgáriát (Volgai Bolgárországot). 1237 nyarán Julianus barát második keleti útján Szuzdalban értesül a keleti magyarok vereségéről, és kézhez kapja Batu kán IV. Bélához intézett fenyegető levelét. 1239. március 27-én IV. Béla engedélyével Kötöny kun fejedelem népével Magyarországra költözik. 1241. február 10-én tatár követek jelennek meg Bélánál. Március 12én zajlik le a vereckei ütközet, 15-én mongol előcsapatok harcolnak Pest alatt. 17-én Vác feldúlása után Kötöny kun vezért a magyarok megölik, a kunok kivonulnak az országból. 1241. április 11-én zajlott le a Muhi csata. IV. Béla az Osztrák Hercegségben keres menedéket. Júniusban IV. Béla meghódol II. Frigyes német-római császár előtt, majd Zágrábon át Trogírba menekül. 1241. június végéig a Duna vonaláig mongol uralom alá kerül az ország. December 11-én meghal Ögödej (Ogotáj) mongol nagykán.
12 1243. velencei háború: júniusban elesik Zára, majd Trau ostroma. 1244-ben Dénes bán elfoglalja Spalatót, létrejön a béke Velencével. 1247 tavaszán megkezdődik a budai vár építése. 1247. Szörény és Kunország védelmét IV. Béla a johannitákra bízza. 1249. március 15-én IV. Béla a város lakóit az esztergomi várba telepíti, november 28-a előtt a székesfehérvári polgárokat is a várba költözteti. 1250 körül felépül a Buda vári magyar polgárság Mária Magdolna temploma. 1250. júniusában Ausztria ellen indul hadjárat. 1252. júniusában Béla király Román orosz herceget emeli Ausztria hercegi székébe. 1253. A morva hadjáratban Olmütz ostroma. 1254. július 28. előtt IV. Béla veje, Rosztiszlav macsói bán lesz, meghódítja Boszniát, 1255-ben Északnyugat-Bulgáriát. 1255. október 14-én Besztercebánya városi kiváltságot kap. 1255-ben Ratiszláv macsói és boszniai herceg hódoltatja ÉszakBulgáriát, IV. Béla „Bolgária királya”. 1256-ban a jáki bencés monostortemplomot felszentelik. 1258-ban Danilo halicsi fejedelem IV. Béla támogatásával a tatárok ellen indul, veresége Kijevnél. 1258 lázadás Styriában, új kormányzó István herceg. 1260 körül elkészül a budai várban a német polgárság Nagyboldogasszony temploma. 1260-ban Kubláj nagykánná választása után a tatár birodalom szétesik. 1261-ben bulgáriai hadjárat indul. 1262-ben Ratiszláv fia Béla, Macsó és Bosznia hercege. 1263-ban éhínség pusztít az országban, a flagelláns eretnekség eléri Magyarországot. 1263-ban Pál veszprémi püspök írja a pálos-rend szabályait. 1265-ben István leveri a lázadó kunokat. 1266. István bolgár hadjárata. 1270. január 18-án meghal Margit, IV. Béla leánya (1943-ban szentté avatták).
1242. február 2-a előtt a tatárok átkelnek a befagyott Dunán, de Esztergom várát nem sikerül elfoglalniuk. Február 2-án Batu kán felégeti Székesfehérvár városát, de a várat nem tudják bevenni. Buda, Győr, Moson elpusztul, de Esztergom, Pannonhalma és Székesfehérvár megmenekül. IV. Béla előbb Zágrábba, majd Trauba menekül. 1242. márciusában a tatárok kivonulnak Magyarországról. 1242. május 16. előtt II. Frigyes osztrák és stájer herceg Pozsony ellen intézett támadását Hont-Pázmány és testvérei visszaverik. Az év második felében IV. Béla visszafoglalja Kőszeget és Sopront II. Frigyestől. 1245-ben IV. Béla királlyá koronáztatja elsőszülött fiát, Istvánt, és a Drávántúl (Szlavónia) hercegévé teszi. 1246 előtt IV. Béla visszatelepíti a kunokat a Duna-Tisza közére (Kiskunság) és a Szolnok-Debrecen közötti részekre (Nagykunság). A jászok is ekkor érkeznek. 1246. június 15-én a Lajta folyó melletti csatában vereséget szenved IV. Béla II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hercegtől, aki azonban maga is elesik, és ezzel kihal a Babenberg-dinasztia. 1252-ben Margit, IV. Béla leánya (*1242- +1271) a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) apácakolostorba költözik. 1253 körül elkészül a Nyulak-szigeti domonkos apácák Szűz Mária kolostora. 1255. július 25-én IV. Béla a Nyulak-szigeti apácáknak adományozza a budavári vásárvámot. 1254. május 1-i pozsonyi békében Ausztria II. Ottokár cseh, Styria IV. Béláé lett. Styria kormányzója Gutkeled István. 1254 májusában István királyfi nőül veszi Kun Erzsébetet, ez alkalomból megkeresztelkedik Erzsébet apja, a kunok fejedelme és felesége. 1256-ban IV. Béla István királyfira bízza Erdély kormányzását. 1259-ben Danilo és Boleszláv magyar földre menekül. 1259 végén stájer előkelők meghódolnak II. Ottokár cseh királynak és támogatásával ismét felkelnek a magyar uralom ellen. 1260. július 12-én a IV. Béla vezette magyar sereg vereséget szenved II. Ottokártól a morvamezei (kroissenbrunni) csatában. Styria elvész. 1261. május 31-én II. (Přemysl) Ottokár cseh király és IV. Béla megköti a bécsi békét, Béla lemond Stájerországról. Október 25-én II. Ottokár Pozsonyban feleségül veszi macsói Kunigundát, IV. Béla unokáját. 1261-ben István ifjabb király Erdélyben, Béla herceg Szlavóniában. 1262. december 5. előtt IV. Béla és István királyfi a pozsonyi békében megosztják az országot, és felveszi az ifjabb király címet (rex iunior). 1264-ben István fegyveres támadást intéz apja ellen. 1264. augusztus 1. után IV. Béla elfoglalja István országrészét. 1265. március elején István az isaszegi csatában döntő győzelmet arat apja hadai felett. 1266. március 23-án IV. Béla és István ifjabb király békét köt. 1268-ban meghódol I. Uros szerb fejedelem. 1269. szeptember 10-13. között István ifjabb király szövetségre lép I. (Anjou) Károly szicíliai (nápolyi) királlyal. Sánta Károly Máriát, László Anjou Izabellát jegyzi el. Béla szlavón herceg halála. 1269-ben IV. Béla kiváltságlevelet ad a selmecbányai és a többi bányának. 1270. május 3-án meghalt IV. Béla király, Esztergomban, a ferencesek templomában temették el.
13
V. István (1270-1272) 1271. november 24-én a szepesi szász hospesek jogainak megállapítása. V. István Győr várába telepíti a győri hospeseket, akik városi kiváltságot kapnak. 1270-ben hadjárat indul Ausztriába és Styriába. 1271 körül elkészül az első latin nyelvű Margit-legenda. 1271-ben pestis pusztít az országban.
V. István 1269-1270 között Mária leányát a nápolyi-szicíliai Anjou Károly fiához, Károly salernói herceghez adja feleségül. Fia, László szicíliai Izabellát veszi feleségül. 1270. május 13-a előtt trónra lép V. István király (*1239- +1272). 1271. május 9-15 között II. Ottokár cseh király Pozsonynál, majd a május 16-i mosoni csatában legyőzi V. István seregét. A magyar király azonban 22-én legyőzi Mosonnál, és Bécsig visszavonulásra kényszeríti a cseh királyt. Július 2-án Pozsonyban kötnek békét. V. István király 1272. augusztus 6-án halt meg a Nagy-szigeten (Csepel-sziget). A domonkosok nyúl-szigeti apácakolostorában, Margit mellé temetik.
IV. (Kun) László (1272-1290) 1272 körül elkészül az V. István kori gesta Ákos nembeli Ákos óbudai prépost műve. 1273. február 2-án Csák Máté horvát-szlavón bán hadjárata Stájeroszágban és Karintiában, egy másik had Ausztriában és Magyarországban. 1273. október 1-jén Habsburg Rudolf svájci grófot német királlyá választják. 1274. november 19-én a német birodalmi gyűlés II. Ottokár cseh királyt megfosztja Ausztria, Stájerország, Karintia és Krajna hűbérbirtokától. 1277. november 20 körül IV. (Kun) László városi kiváltságot adományoz Sopronnak. 1278-ban András Szlavónia hercege. 1278, 1287 során Velencei András a Kőszegieknél. 1279 elején Fülöp pápai legátus Magyarországra érkezik. 1279. június 23-án IV. (Kun) László esküje a pápai legátus előtt. 1279. augusztus 10-én IV. (Kun) László kiadja a II. kunok helyzetét szabályozó törvényét. 1279. szeptember 14-én Fermói Fülöp pápai legátus kihirdeti a budai zsinat végzéseit. 1279 október elején kiközösíti IV. Lászlót, a király október közepén a kunokhoz távozik. 1280. januárjában IV. (Kun) László a kunok kezére adja Fülöp pápai legátust. 1281 során kőszegi Iván nádor. 1282-1285 között elkészül Kézai Simon Gesta Hungaroruma (a hun történet megjelenése). 1284-ben IV. László visszatér a kunokhoz.
IV. Lászlót (*1262- +1290) 1272. szeptember 3-a előtt koronázzák királlyá. 1272. november 15 körül meggyilkolják Béla macsói és boszniai herceget, IV. Béla unokáját. 1273. augusztus 5-én az osztrák Laa váránál a magyar-kun sereg meglepi a magyarországi hadjáratra készülő II. Ottokár seregét. II. Ottokár őszi hadjárata Magyarországra. 1277-ig birtokában tartja Pozsonyt, Óvárt és Sopront. 1274. július 2-a előtt Héder nembeli Kőszegi Henrik és Gutkeled Joachim elfogja IV. Lászlót és Erzsébet anyakirálynét. A Kőszegiek András herceget trónkövetelőként léptetik fel. Szeptember 26-29 között a Csák nembeliek a fövenyi (bökénysomlai) csatában (Fejér m.) legyőzik Kőszegi Henrik és Gutkeled Joachim seregét. IV. (Kun) László szövetségre lép I. Rudolf német királlyal. 1275. június 4-17 között Gutkeled nembeli Joachim ismét átveszi a kormányzást, de december 4 előtt a Csák nembeliek csoportja föléjük kerekedik. 1276. márciusában Csák nembeli Péter nádor feldúlja Veszprémet, melynek püspöki székében Kőszegi Henrik fia, Péter ült. 1276. június 21 körül újabb kormányválság. Budán a Kőszegiek átveszik az irányítást. 1276. novemberében a magyar seregek körülzárják Bécset. 1277. május 27-30 között tartott rákosi gyűlés nagykorúvá nyilvánítja IV. (Kun) Lászlót. 1278. augusztus 26-án I. Rudolf német király és IV. (Kun) László a morvamezei (dürnkruti) csatában legyőzik II. (Přemysl) Ottokárt, aki holtan marad a csatatéren. A Habsburg-család megszerzi Ausztriát és Stájerországot. 1280. januárjában Aba nembeli Finta erdélyi vajda elfogja a királyt, aki március elején harmadszor is esküt tesz a kun törvények végrehajtására. 1280. november 11 előtt IV. (Kun) László hadjáratot vezet a fellázadt kunok megfékezésére. 1282. március-május között IV. László a hódtavi csatában (Csanád m.) legyőzi a kunokat. 1282-ben az éhínség miatt Cseh- és Lengyelországból sokan Magyarországra menekültek, akiket eladnak a kunoknak. 1285. február 2 körül a Telebuga kán tatárjai Nogaj vezetésével Vereckénél betörnek az országba. 1286 június végén – július elején IV. (Kun) László országos gyűlést tart Rákoson.
14 1287-ben Albert osztrák herceg Pozsonyban, béke Kőszegi Henrik fiaival. 1288-ban Baksa György Podolinnál győz a tatárok felett. 1289-ben I. Albert osztrák herceg IV. László tudtával hadjáratot vezet a Kőszegiek ellen, Magyaróvár, Kőszeg elfoglalása. IV. László kibékül ellenfelével.
1286. november-december során a király hadjáratot vezet Héder nembeli Kőszegi Iván és testvérei ellen. 1286. december 6-a előtt Ladomér esztergomi érsek kiközösíti a feleségét, Anjou Erzsébetet fogságban tartó IV. Lászlót. 1288. március 21-e előtt a király kibékül az érsekkel, aki azonban szeptemberben újra meginti. 1290 elején a Velencei András herceg a Kőszegiek és Ladomér esztergomi érsek hívására Magyarországra érkezik, ám egy báró elfogja, majd I. Albert osztrák és stájer herceg kezére adja. 1290. július 10-én a kunok meggyilkolják IV. (Kun) Lászlót, Körösszeg váránál (Bihar vármegye). Csanádon temették el.
III. András (1290-1301) 1291. január 31-én IV. Miklós pápa figyelmezteti I. Rudolf német királyt és I. Albertet, hogy Magyarország a szentszékhez tartozik. 1291. április 21-én II. (Anjou) Károly nápolyi király (+1295) trónkövetelő fellépése (felesége Mária, IV. (Kun) László testvére). 1291. december 2-án III. András városi kiváltságot ad a visszakapott Pozsonynak. 1295. január 5-én Mária és férje, II. Károly újabb trónigénye (Mária fia, Martell Károly +1295). 1292. augusztus 19-én II. Károly nápolyi király Brebiri (Šubič) Pál horvát-dalmát bánnak adományozza Horvátországot. 1297-től Anjou-párt akciója VIII. Bonifác pápa támogatásával. 1298. augusztus 5-én kiadják a pesti országgyűlés végzéseit. 1299. május 8-július 6 között Rákosi gyűlés a főpapok, bárók és nemesek részvételével. 1300. április 26-án II. Károly nápolyi király unokáját, Károly Róbertet Magyarországra küldi, s híveit felszólítja támogatására. Augusztus elején útban Magyarországra, Spalatóba érkezik Károly Róbert. 1300 körül születik az Ómagyar Mária-siralom. XIV. század elején domonkos-rendi szerző magyar nyelvre ülteti át a Margit-legendát.
1290. július 23-án lépett trónra III. András (*1265-+1301), utószülött István herceg fia, II. András unokája. Anyja, a velencei Tomasina Morosini volt. III. András 1290 körül vette nőül Fennena kujáviai (lengyel) hercegnőt (házasságukból egy lány született), majd 1297ben (Habsburg) Ágnessel köt házasságot. 1290. szeptember 1-je körül III. András kiadja az óbudai országgyűlés végzéseit, majd 1291. február 22-én Erdély számára az 1290. évi dekrétumát. 1291 nyarán (július-augusztus) hadjáratot vezet Ausztriába I. Albert ellen. A sikeres hadjáratot a hainburgi béke zárja. 1292. augusztus 4-e után a fellázadt Kőszegiek fogságba ejtik III. Andrást, akit csak hónapok múltán tudnak hívei, kezesek ellenében kiszabadítani. 1293 közepén III. András anyjának, Tomasina Morasininek adja a szlavón hercegséget (Dunántúl, Szlavónia, Horvát- és Dalmátország kormányzója). 1295-ben Károly Róbert trónkövetelőként jelentkezik. 1296. február 6-án III. András nőül veszi I. Albert leányát, Ágnest. Októberben elfoglalja Kőszeg várát. 1298. augusztus-szeptember között Balassa Demeter, a királlyal szövetségre lépett bárók egyike hadjáratot indít Csák nembeli Máté ellen. 1299. szeptember 1 körül Székesfehérvárott gyűlést tart III. András. 1300. január 29 előtt Bicskei Gergely választott esztergomi érsektől III. András elveszi Esztergom megyét és az esztergomi várat. János kalocsai érsek a főpapsággal Andrást támogatja. Júniusban gyűlést tart Pesten, majd Székesfehérvárott. 1300 augusztusában Károly Róbert partra száll Spalatóban. Meghal Tomasina anyakirályné, III. András anyja. 1301. január 14-én III. András Budán halt meg, itt is temették el. Személyében férfi ágon kihalt az Árpád-ház. „Meghalt András, Magyarország jeles királya… az utolsó aranyágacska, amely atyai ágon Szent István király… nemzetségéből, törzsökéből és véréből sarjadt.” Ágnes királyné özvegytartás címén megkapta Pozsony megyét, amely így osztrák kormányzás alá került.
