ői Tagozata Szervezeti és Működési Szabályzata I. A Vasutasok Szakszervezete nőszervezete Női Választmány (NV) néven 1990. december 17-én alakult meg. A Vasutasok Szakszervezetéhez (VSZ) tartozó női munkavállalók érdekeit védő, képviselő és koordináló rétegszervezet, mára széles tömegbázison nyugvó, átlátható struktúrájú szervezet lett. 1998-tól Női Tagozat néven végzi tevékenységét. A szervezet neve: Vasutasok Szakszervezete ői Tagozata Székhelye:
1023 Budapest, Ürömi u. 8.
Képviselője:
A tagozat mindenkori vezetője
A ői Tagozat, mint rétegszervezet – a vasutas nők F e l a d a t a: érdekvédelmét, és családok élet-és munkakörülményeit nehezítő tényezők feltárását, javaslatok kidolgozását, tekinti fő feladatának. Munkáját a Vasutas Szakszervezete tevékenységéhez szervesen kapcsolódva kívánja végezni. A Női Tagozat nem önálló jogi személy. Működésének feltételeit a VSZ biztosítja az alapszabályban foglaltak szerint. Feladatait a saját SZMSZ-ben foglaltak szerint végzi. Munkáját a VSZ részéről megbízott összekötő segíti. A Női Tagozat kapcsolatot keres a vele együttműködni kívánó érdekvédelmi szervezetekkel. II. 1. Küldöttértekezlet A ői Tagozat működésének célja: ϒ ϒ
ϒ
a nők sajátos problémáira elfogadható megoldásokat találni. célzott érdekvédelmet, szociális-, kulturális érzékenységet vinni a Vasutasok Szakszervezete munkájába – a nők érdekében, a vasutas nők és családok érdekeinek képviselete, védelme.
A ői Tagozat legfelsőbb szerve.
Résztvevői: Szavazati joggal: Az alapszervezetek által delegált küldöttek és a őbizottság tagjai. (Az alapszervezeti delegálás elveit a Nőbizottság határozza meg, a VSZ Alapszabálya és SZMSZ alapján) Tanácskozási joggal:
Meghívottak
A Küldöttértekezletet a őbizottság hívja össze. M ű k ö d é s e: ϒ
üléseit, a VSZ választási ciklusához igazodva, vagy szükség szerint tartja,
ϒ
össze kell hívni a küldöttértekezletet 30 napon belül, ha azt a Nőbizottság tagjainak legalább 25 %-a kéri,
ϒ
határozatképes a testület, ha azon a delegáltak 2/3-a jelen van,
ϒ
határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza,
ϒ
üléseiről jegyzőkönyv készül.
D ö n t: A Női Tagozat létrehozásáról, illetve megszüntetéséről,
ϒ ϒ
Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásáról, módosításáról,
ϒ
a Női Tagozat programjáról,
ϒ
a végzett munkáról szóló beszámoló elfogadásáról,
ϒ
ϒ
a vezető tisztségviselők megerősítéséről, (a tisztségviselők mandátuma a választási ciklus idejére szól a VSZ Alapszabálya szerint) a tisztségviselők visszahívásáról.
ői Tagozat vezetőjének feladata: rétegszervezet SZMSZ-ben foglalt működtetése,
ϒ ϒ
gondoskodik az ülések előkészítéséről, a feladatok végrehajtásáról,
ϒ
két ülés között koordinálja a testület munkáját,
ϒ
képviseli a Női Tagozatot, a Vasutasok Szakszervezetében, illetve más szervezetek előtt.
ői Tagozat vezető helyettesének feladata: a Nőbizottságtól kapott feladatok megszervezése és végrehajtása,
ϒ ϒ
a női munkavállalók érdekképviseletének segítése,
ϒ
A Nőbizottság és a tagság közötti információáramlás koordinálása,
ϒ
a tagozat vezetőjének akadályoztatása esetén helyettesíti.
2. őbizottság A Küldöttértekezletek között a ői Tagozat operatív testülete. Tagjai:
maximum 15 fő
tagozat vezetője,
ϒ ϒ
tagozat vezető helyettese,
ϒ
Kollár Sándorné örökös Nőbizottsági tag,
ϒ
a középszervek alapszervezetei által delegált, a küldöttértekezleten megerősített bizottsági tagok
M ű k ö d é s e:
ϒ
üléseit negyedévente, vagy szükség szerint tartja,
ϒ
ülésterv alapján dolgozik,
ϒ
össze kell hívni a Nőbizottságot, ha azt a tagjainak 25 %-a kéri,
ϒ
az ülés akkor határozatképes, ha a tagjainak 2/3-a megjelent. Az ülés határozatképtelensége esetén, 1 óra elteltével, ha a testület tagjainak min. 50% jelen van határozatképessé nyilvánítható.
ϒ
üléseiről emlékeztetőt készül,
ϒ
munkájáról képviselet útján az érintetteket folyamatosan tájékoztatja,
ϒ
állásfoglalásait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vezető szavazata dönt.
D ö n t:
ϒ
A Nőbizottság ülésrendjéről,
ϒ
a küldöttértekezlet összehívásáról, a küldöttek keretlétszám felosztásáról,
ϒ
tisztségviselők kooptálásáról, akiket a soros küldöttértekezleten meg kell erősíteni,
ϒ
munka és szakértői bizottságok működtetéséről,
ϒ
szakértők igénybevételéről,
ϒ
felhívások, tiltakozások kezdeményezéséről,
ϒ
felhívásokhoz történő csatlakozásról,
ϒ
ϒ
kérdőíves felmérések elindításáról, aláírási kezdeményezésekről, illetve más szervezetek által kezdeményezett akciókhoz történő csatlakozásról, a részére biztosított pénzeszközök felhasználásáról.
V é l e m é n y e z i:
ϒ
ϒ ϒ
ϒ
a női munkavállalók élet és munkakörülményeit, érintő törvénytervezeteket, szabályokat, utasításokat, valamint a megállapodás tervezeteket, A MÁV Rt. Kollektív Szerződését, és a KSZ szintű szabályozásokat, a munkáltatók foglalkoztatási politikáját, valamint az ehhez kapcsolódó képzést, továbbképzést, a nődolgozókat érintő munkáltatói intézkedéseket.
E l l e n ő r z i:
ϒ
ϒ
a női munkavállalók törvényes jogainak érvényesülését, és az egyéb megállapodások betartását, saját határozatainak végrehajtását,
a Nőbizottság vezetőjének és helyettesének tevékenységét.
ϒ
Kifogást kezdeményez: a női munkavállalókat érintő jogsértő intézkedésekkel szemben.
ϒ
Javaslatot tesz: a női munkavállalók helyzetének javítására.
ϒ
3. Középszervezeti őbizottság A VSZ Szakmai (KHI IB, Járműjavító Kft-k IB, Egészségügy, utazók) és Területi szervezetein belül fejti ki tevékenységét. Hatásköre az adott területre terjed ki. Tagjai: a középszervezethez tartozó alapszervezetek által delegált tagok.
ϒ
Vezetője: ϒ a középszervezethez tartozó alapszervezeti képviselők saját soraiból a Nőbizottságba delegált ügyvivő. Feladata:
a biztosítani a működési szinten szükséges sajátos női érdekvédelmet,
ϒ ϒ
észrevételeket, javaslatokat tenni hatáskörét meghaladó esetekben a Nőbizottság részére,
ϒ
az információ áramlás biztosítása a Nőbizottság és a tagok között.
D ö n t:
ϒ
saját munkaprogramjáról és ülésrendjéről,
ϒ
területi szintű felhívások és tiltakozások kezdeményezéséről,
hasonló felhívásokhoz való csatlakozásról.
ϒ
4. Alapszervezeti női rétegmunka
Azon alapszervezet, amely csatlakozni kíván a Női Tagozat munkájához, tagjai sorából nőfelelőst választ, illetve bíz meg. A nőfelelős az SZB ülésein rendszeresen részt vesz.
Feladata:
ϒ
az alapszervezeti szintű sajátos érdekvédelem biztosítása,
ϒ
bekapcsolódik a középszervezeti Nőbizottság munkájába,
ϒ
fegyelemmel kíséri a VSZ Nőbizottság tevékenységét,
ϒ
az alapszervezet vezető tisztségviselőit és a tagságot rendszeresen tájékoztatni a végzett munkáról.
III.
Tájékoztatási záradék:
A ői Tagozat működésében, ezen SZMSZ által nem szabályozott kérdésekben, a VSZ Alapszabálya és SZMSZ-e a mérvadó. Elfogadás után kapják: ϒ
a küldöttértekezlet résztvevői
ϒ
középszervezetek
ϒ
az érintett alapszervezetek
ϒ
szervezetpolitikai alelnök
ϒ
VSZ Szervezeti és Szervezési Osztálya
VASUTASOK SZAKSZERVEZETE NŐI TAGOZATA Küldöttértekezlete
ői Tagozat Programja A Női Tagozat érdekvédelmi tevékenységét a Vasutasok Szakszervezete munkájához szervesen kapcsolódva, a nők és családok érdekeinek maximális szem előtt tartásával kívánja továbbra is végezni. Fő célként: a nőket érő hátrányok megszüntetését, az esélyegyenlőség mind teljesebb körű megvalósulását, a családok védelmét tűztük magunk elé. Az elérendő célok megvalósítása érdekében, a következő tenni valókat fogalmazzuk meg: I. Szakszervezeti szervezeti tevékenységünk terén: ϒ fokozzuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy minél teljesebb mértékben megvalósuljanak a gyakorlatban az SZSZNSZ 17. Világkongresszusán elfogadott „Legyen vége a diszkriminációnak, egyenlőséget a nőknek most!” Akciótervben megfogalmazottak. El kell érni, hogy a nők helyzetével való törődés, az esélyegyenlőség kérdése épüljön be az össz-szakszervezeti tevékenységbe. Ennek érdekében tovább kívánjuk építeni a Vasutasok Szakszervezete testületeivel való együttműködést. Fel kívánjuk venni a kapcsolatot a többi vasúton működő szakszervezet nő képviselőivel.
ϒ
tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy a nődolgozók közötti közvélemény kutatásra alapozva, évente érdemi észrevételek, javaslatok megtételével segítjük a Kollektív Szerződés tartalmának bővítését.
Szorgalmazzuk, hogy a kollektív megállapodások kötését előkészítő bizottságok munkájába a Női Tagozat képviselői kerüljenek bevonásra, és nők sajátos érdekeit is tartalmazó szerződések kerüljenek elfogadásra.
ϒ
kiemelt feladatnak tartjuk a MÁV Rt területén létrejött Esélyegyenlőségi Bizottság tartalmas munkája megvalósulásának segítését.
ϒ
változatlanul nagy gondot fordítunk a női tisztségviselők, aktívák oktatás-, továbbképzésére. Ezt részben az MSZOSZ Női Választmánya által szervezett alap és ráképző, valamint saját szervezésű tanfolyamok, és természetszerűleg, a VSZ átfogó oktatási programja keretében igyekszünk megvalósítani.
Oktatási munkánk során kiemelt kérdésként kezeljük az esélyegyenlőségi irányelvek és az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek átadását.
ϒ
folytatjuk a korábbi években megindított egészségügyi programunkat, az egészség fontosságát felismertető munkát.
ϒ
tovább kívánjuk építeni a területi női hálózatot, a területek sajátosságait is figyelembe véve, szerves részévé kívánunk válni az ott folyó munkának.
ϒ
munkánkkal segíteni kívánjuk, a Vasutasok Szakszervezete tagszervező és tagmegtartó munkáját.
II. A vasúti érdekvédelmi tevékenységünk terén.
Fellépünk azért, hogy: ♦ a vasúti reform egy korszerű, eredményesen működő, a munkavállaló számára kiszámítható, színvonalas megélhetést nyújtó vasútüzem megteremtését eredményezze.
♦ újuljon meg a MÁV Rt humánpolitikája. Készüljenek el végre a mindenkinek esélyt adó rendszerek. A humán stratégiában kapjon helyet a nők előnyben részesítése. ♦ kerüljön kidolgozásra a vasutas társadalom „Élethosszig tartó tanulás” programja, melyben a GYES-en lévők kapjanak külön testre szabott, a helyzetükhöz igazodó oktatási lehetőségeket. A gyermekgondozás után a munkába visszatérő nők segítésére legyen elkülönített képzési alap. ♦ készüljön tanulmány a vasutas nőkről, különös tekintettel a bérhelyzetükre. A vasutasok EU szintre való bérfelzárkóztatási programja a lemaradást, külön kezelje. ♦ a bevezetésre kerülő bértarifa rendszer az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bért” elvét maximális figyelembe véve érvényesítse a nők sajátos munkavégzési pozitívumait a tarifán belül. ♦ az egészség védelem fokozása érdekében, a Nemzeti Egészségügyi Program törekvéseivel összhangban, kerüljön átdolgozásra az alkalmassági vizsgálat rendszere, különös tekintettel a veszélyeztetett korosztályokra.
III.
Tennivalók a kormányzati munka befolyásolásában
Az MSZOSZ ői Választmányával együtt, annak tagjaként: szorgalmazzuk az Esélyegyenlőségi Törvény mielőbbi átdolgozását, illetve az élethez való igazítását. fellépünk azért, hogy az országos érdekegyeztetési rendszeren belül jöjjön létre egy sajátos női érdekegyeztetési fórum. tovább folytatjuk küzdelmünket a nők és kisgyermekes anyák munkajogi védettségének növeléséért, a családok védelméért. El kell érni, hogy aktív munka erőpiaci eszközökkel segítsék a nők GYES utáni, illetve munkanélküliségből való visszatérését az aktív munkavégzésbe. Fordítódjék különös figyelem a pályakezdők és a kisgyerekes anyák, valamint a 45 év felettiek foglalkoztatására.
szorgalmazzuk, hogy növekedjen a családbarát munkahelyek száma. A munkavilága kínáljon olyan munkarendeket, amelyek nem rónak nagyobb terhet a szükségesnél a családok életvitelére.
követeljük, hogy stabil, reálértékét megőrző gyermektámogatási rendszer valósuljon meg.
követeljük, hogy biztonságos, kiszámítható nyugdíjrendszer legyen. A nyugdíjak reálértéke a mindenkori nettóbérek arányában növekedjen. szorgalmazzuk, hogy legalább évente készüljön országos felmérés a nők munkaerő-piaci, foglalkoztatási, bérezési előmeneteli helyzetéről. A KSH munkavállalókkal kapcsolatos adatai női-férfi bontásban készüljenek. Budapest, 2007-04-10. Női Tagozat Küldöttértekezlete
Az ETF 2008. január 28-29-én egy esélyegyenlőségi konferenciát szervezett 2008. január végén a litván főváros Vilnius adott otthont az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) által szervezett esélyegyenlőségi konferenciának, melyen a Vasutasok Szakszervezete is részt vett. A rendezvény középpontjában az esélyegyenlőség a közlekedési szektorban állt, melyre 24 női résztvevő érkezett mintegy 10 országból. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy összehozza az esélyegyenlőséggel foglalkozó szakembereket, az információt és jó tapasztalatokat kicseréljék egymással és nem utolsósorban a regionális sajátosságokat is figyelembe vegyék. A szakszervezeti tisztségviselők elmondták, hogy a konferencia jó alkalmat teremtett arra, hogy az esélyegyenlőség terén is kiterjesszék az együttműködést, egymástól tanulni soha nem szégyen. A konferencia jelentőségét bizonyítja, hogy a szervezők litván parlamenti képviselőket és szakszervezeti konföderációs vezetőket is megnyertek előadások megtartására. Mivel a rendezvényen eltérő kultúrájú, gazdasági hátterű ország képviselői vettek részt, első körben próbálták megismerni az adott ország gazdaságát, munkaerőpiacát,
törvényi
berendezkedését
és
nem
utolsósorban
a
közlekedési
szektor
munkavállalóinak helyzetét. A beszámolókból azt a következtetést lehetett leszűrni, hogy a legnagyobb különbségek a bérek ill. a munkakörülmények terén tapasztalhatóak. A litván buszvezetőket képviselő kolléga elmondása szerint a munkakörülmények mind a női mind a férfi munkavállalók számára gyakran elviselhetetlenek a városi tömegközlekedés tekintetében. Az adott munka egyre kevésbé vonzó a munkavállalók számára, a buszvezetőknek egyre többet kell dolgozni, ami további kockázatokat jelent egészségük számára is régi, korszerűtlen járműveket vezetve. A kolléga elmondta, hogy a WC lehetőségek több, mint siralmasok, nagy az elvándorlás a régebbi EU-s tagországok munkaerőpiacaira, aminek meg is lett a következménye: a buszvezetői állások tartósan több, mint 15%-a betöltetlen. Ennek a következménye, hogy nem zárkóznak el a női buszvezetők alkalmazásától sem. A női buszvezetők viszont az utasoktól érkező erőszakról, nem egyszer támadásokról számolnak be, amellyel szemben védtelennek bizonyulnak. Több légiutas-kisérőként dolgozó kollegina jelezte, hogy a munkáltató egyáltalán nem foglalkozik a biztonság valamint az egészség kérdésével. Előfordul, hogy több napot esetleg hetet távol otthontól töltenek. Óriási a verseny a légi-közlekedésben és ennek vesztesei gyakran az utazószemélyzet. A résztvevők zárásként szót ejtettek arról is, hogy a nők milyen arányban vesznek részt a kollektív tárgyalásokon, milyen arányban vannak jelen egy társaság menedzsmentjében, de ugyanígy egy szakszervezet vezetésében. A tapasztalat az – bár az ETF évek óta nagy hangsúlyt kíván ennek megváltoztatására fektetni – hogy Európában a közlekedési szektor még mindig egy férfiak által dominált ágazat és belátható ideig az is marad.
Ajánlások A Női Konferencia úgy döntött, hogy 2005-2009 között az ETF-nek az alábbi irányok alapján kell cselekednie:
A cél, hogy a lehető legjobban megismerjük a közlekedési ágazatban dolgozó nők munka körülményeit Európában, erről a lehető legszélesebb és legvilágosabb képet kapjuk. Ez segíteni fog az ETF-nek, az ETF szekcióinak valamint tagszervezeteinek. 1. Az ETF egy átfogó értékelést kíván összeállítani az Európai Unió részére, mely a nők helyzetével foglalkozik a közlekedési szektorban. 2. Amennyiben az értékelés elkészül, azt az ETF szét kívánja osztani a tagszervezetei között. 3. Az ETF fontos célja, hogy a nők láthatóak legyenek a mindennapi szakszervezeti munkában. 4. Az ETF tagszervezeteinek segítséget kíván nyújtani a női tagok szervezésében. 5. Tapasztalatok szerint az ETF szekciós munkáiban a női kollégák alacsony arányban vesznek részt, amin az ETF mindenképp javítani kíván. 6. Az ETF arra bátorítja és buzdítja tagszervezeteit, hogy azok vezető testületeiben a nők nagyobb arányban vegyenek részt. Az ETF Női Bizottsága folytatni kívánja azt a hagyományt, hogy országjárások alkalmával a munkahelyeken találkozik a női munkavállalókkal és beszélnek meg egy sor fontos kérdést. 7. Az ETF egy információs kampányt kíván indítani, mely lefedi az összes tagszervezetet
azzal
a
céllal,
hogy megismertesse
az
EU
törvénykezését
esélyegyenlőségi kérdésekben. 8. Az ETF arra kívánja bátorítani és buzdítani a tagszervezeteket, hogy javítsák az esélyegyenlőséget a munkahelyeken a kollektív tárgyalások révén. Olyan meetingekre és szemináriumokra van szükség, ahol a jó tapasztalatokat és gyakorlatokat meg lehet osztani, információt lehet cserélni. 9. Az egészségre és biztonságra tekintettel, az ETF a munkahelyi erőszakra és stresszre kíván a közeljövőben nagy hangsúlyt fektetni.
Ajánlások az ETF tagszervezetei számára 1. Javítani
a
szakszervezet
nők
képviseletét
vezető
és
a
tárgyaló
testületeiben. 2. Javítani a nők részvételét a az ETF tevékenységeiben 3. El kell kezdeni olyan területeken is a nők tagszervezését,
mint
logisztika,
multinacionális cégek. 4. Akciók annak érdekében, hogy javuljon a szakszervezeti képviselet és részvétel az Európai Üzemi Tanácsok munkájában. 5. Nagyon fontos annak kikényszerítése, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon. Meghatározni azokat a tényezőket, amely a bér-diszkriminációhoz vezetett.
Másfél évtized a vasutas nők érdekeinek védelmében 15 éves a VSZ ői Tagozata Mottó: „Célokat tűztünk ki, hittünk bennük, tettünk értük, és az eredmény minket igazol”
1990. december 17-én a VSZ Női Választmányának megalakulásával a szakmák közül szinte elsők között a Vasutasok Szakszervezeténél indult el a megújult női rétegérdekvédelmi tevékenység. A Női Választmány 1998. februártól Női Tagozatként végzi munkáját. Tevékenységét 15 fős Nőbizottság irányítja. A ői Választmány – Tagozat a vasutas nők és családok érdekeinek képviseletét, védelmét tűzte ki céljául, s ennek szellemében dolgozott az eltelt 15 év során.
A Női Tagozat nehéz időszakot tud maga mögött. Megalakulása egyidőre esett a rendszerváltás megindulásával, s tevékenysége pedig azokkal a jelentős változásokkal, amelyek mind az országban, mind a vasúton végbementek. Közel 1,5 millió munkahely szűnt meg, megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség. Megindult a vasút át- és szétszervezése, s ennek következményeként a vasutas dolgozói létszám jelentős csökkenése. Romlott a nők munkaerőpiaci helyzete, nőttek munkahelyi, családi terheik. Folyamatosan nehezedtek a szakszervezetek működési feltételei, taglétszámuk jelentősen csökkent. Mindezen körülmények nagymértékben nehezítették az érdekvédelmi munkát. A nehézségek ellenére a Tagozat több pozitív eredményt tudott munkája során elérni. ői Tagozatunk megalakulását követően folyamatos, tudatos építkezéssel jutott el odáig, hogy mára már a VSZ szerves részévé, országos vasutas női rétegszervezetté vált. Tevékenysége két jelentős területre tagozódik: egyrészt és elsősorban vasutas nők érdekképviseletére és védelmére, másrészt az MSZOSZ ői Választmányának munkájában való részvételen keresztül az országos női érdekvédelemre. A vasutas női érdekvédelem terén elért eredményeink közül a következőket tartjuk a legjelentősebbeknek: ϒ Munkánknak mindenkor homlokterében állt a Kollektív Szerződések rendszeres meghosszabbításának segítése, tartalmának bővítése. Nődolgozóink körében végzett közvélemény kutatásokra alapozva évenként véleményeztük a KSZ-t, a bértarifarendszert, számos érdemi észrevételt, javaslatot tettünk, melyek jelentős része a tárgyalási csomagokba beépült, s közülük jó néhány a Kollektív Szerződésben is rögzítésre került. Ezek közül a legjelentősebbnek tartjuk a GYES-ről – GYED-ről visszatérők 1 éves felmondási védettségének, a rugalmas munkarend kiterjesztési lehetőségének, az Esélyegyenlőségi Bizottság létrehozásának KSZ-be való foglalását. Számos gyakorlatias ötlettel támogattuk 1999-ben az új egyenruharendszer kialakítását. Folyamatosan figyelemmel kísértük, véleményeztük, javaslatokkal segítettük a MÁV Rt. új jóléti és szociális rendszerének bevezetését. ϒ A ői Tagozat munkájában folyamatosan kiemelt helyet foglalt el a gyermeket vállaló nők, a GYES-t, GYED-et igénybevevők helyzetének figyelemmel kísérése, s munkahelyre történő visszatérésük segítése. 1997-ben kérdőíves felmérést végeztünk a gyermekgondozási szabadságon lévők körében, s a felmérés tapasztalataira alapozva kezdeményeztük, hogy a KSZ módosítási tárgyalások során a VSZ Elnöksége érje el a GYES-ről, GYED-ről visszatérők felmondási védettségének növelését. Sikeres tárgyalások eredményeként a MÁV Rt. Kollektív Szerződése 1998-tól az Mt-ben foglaltaknál (30 nap) nagyobb, 1 éves felmondási védelmet tartalmaz. Ennek elérését érdekvédelmi munkánk egyik legnagyobb eredményének tartjuk.
ϒ Tagozatunk egész 15 éves tevékenységét végigkísérte a nők egyenlő esélyeinek megvalósulásáért, s a velük szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések megszüntetéséért való fellépés. Ennek érdekében számos fórumon szorgalmaztuk az Esélyegyenlőségi Törvény mielőbbi megalkotását. Aktívan kivettük részünket az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénytervezet társadalmi vitájából. Minden olyan konferencián, fórumon részt vettünk, ahol lehetőség nyílt véleményünk kifejtésére. Kezdeményeztük a VSZ Elnökségénél, hogy a MÁV Rt-nél jöjjön létre Esélyegyenlőségi Bizottság, és készüljön Esélyegyenlőségi terv. Ösztönzésünkre a VSZ-nek sikerült elérnie, hogy 2004-ben megalakult a Bizottság, és 2005. februárban pedig Esélyegyenlőségi terv elfogadására is sor került, szinte egyedüliként az országban működő vállalatok közül. Az esélyegyenlőség ügyének az összszakszervezeti tevékenységbe történő beépítéséért való következetes fellépésünk is hozott eredményt: Sikerült elérni, hogy a VSZ a 2003. áprilisában tartott XV. Kongresszusára megválasztandó küldöttek arányszámaira vonatkozóan hozott határozatában 30 %-os női kvótát fogalmazott meg. A szakszervezeti tisztségviselők oktatásába – képzésébe is beépült az esélyegyenlőség kérdése. ϒ Mindenkor kiemelt feladatnak tartottuk és tartjuk női tisztségviselőink, aktivistáink rendszeres oktatását, képzését. Ezt részben saját szervezésű tanfolyamok keretében, részben az MSZOSZ Női Választmánya, valamint különböző szervezetek (Nők Szövetsége, FES) által rendezett tanfolyamokon való részvétellel biztosítottuk. Női Tagozatunk saját szervezésben 1993-ban, 1995-ben, 1998-ban, 2004-ben és 2005-ben rendezett 3-4 napos tanfolyamokat, melyeken átlagosan 25-30 fő vett részt. A képzések során igyekeztünk a résztvevőket felkészíteni a sajátos vasutas érdekvédelmi feladatokon túl az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos tudnivalókra, valamint az EU nemek esélyegyenlőségére vonatkozó irányelveinek megismerésére. Az országos női érdekvédelmi munka fő eredményeiről szólva az alábbiakat tartjuk kiemelésre érdemesnek: ϒ ői Tagozatunk az MSZOSZ ői Választmányának tagjaként, annak 1990. októberi megalakulása óta folyamatosan, nagy aktivitással veszi ki részét az országos női érdekképviseleti tevékenységből is. A tagozat vezetője és helyettese tagja a Női Választmány Intéző Bizottságának, a tagozatvezető egyben a Választmány egyik alelnöke is. Az MSZOSZ Női Választmányának jelenleg 6 vasutas kolléganő a tagja. Kezdeményezéseink, vélemény nyílvánításaink, írásos anyagaink meghatározóak a Női Választmány munkájában. Az országos női érdekvédelmi munkában a Választmánnyal közösen elért főbb eredmények a következők:
ϒ Egyik legsikeresebb akciónk volt 1993. decemberétől 1994. februárig közel 300 ezer aláírás összegyűjtése a nyugdíjkorhatár felemelése ellen, amelyhez mi vasutas nők 20 ezer aláírással járultunk hozzá. A korhatár emelést ugyan nem tudtuk megakadályozni, azonban sikerült elérni az átmeneti intézkedések nélküli nyugdíjkorhatár emeléséről szóló, már érvényben lévő törvény felfüggesztését és módosítását. A módosított törvény szerint már fokozatos korhatár emelés van, átmeneti szabályozás, rugalmas nyugdíjbavonulási lehetőség. ϒ Jelentős részünk volt a emzeti Családpolitikai Koncepció tervezetéről szóló állásfoglalás kialakításában is 1999-ben megfogalmazott kemény kritikánknak is része volt abban, hogy a koncepció átdolgozásra került. ϒ Kezdeményezésünkre az MSZOSZ Női Választmánya is elvégezte 1998-ban az országos felmérést a GYES-en, GYED-en lévők körében. A felmérés tapasztalataira alapozva megfogalmaztuk azon követelésünket, hogy a gyermekgondozásról visszatérők felmondási védettségét emelni kell a Munka Törvénykönyvében 30 napról 90 napra, és biztosítani kell a kisgyermekes anyák GYES alatti támogatott továbbképzését, ezzel is segítve munkahelyi visszatérésüket. A felmondási védettség felemelését az Mt-ben jelentős erőfeszítéseink ellenére sem sikerült még elérni, azonban a Foglalkoztatási Törvény módosítását igen, amely már lehetővé teszi a kisgyermekes anyák gyermekgondozás időszaka alatti támogatott képzését. ϒ A Választmány kezdeményezésének, rendszeres fellépéseinek is része volt abban, hogy bevezetésre került az apák részére gyermekük születése esetén 5 nap fizetett munkaidő kedvezmény. ϒ Az MSZOSZ ői Választmánya 2000. óta évente megrendezte, az idén immár 5. alkalommal a Munkavállaló ők Országos Konferenciáit, melyeken átlagosan 250-300 fő vett részt. A konferenciák előkészítésében, eredményes lebonyolításában, záródokumentumainak kialakításában mindenkor nagyon aktívan résztvettünk. ϒ A nők esélyegyenlőségéért, az egyenlő bánásmód érvényesüléséért folytatott küzdelmünk jelentős eredményének tartjuk, hogy 2003-ban életbe lépett az ún. Esélyegyenlőségi Törvény, melynek megszületésében, szövegének formálásában jelentős része volt a ői Választmány tagjainak, s köztük nekünk vasutas lányoknak is. ϒ ői Tagozatunk fennállásának 15. évfordulóját igyekeztünk méltóképpen megünnepelni azzal a március 4-19. között három helyszínen: yíregyházán, Budapesten és Miskolcon közel 400 női aktíva részvételével megtartott rendezvénysorozattal, amelyek szervezésére „ők a vasútért – vasút a nőkért” gondolat jegyében került sor, s melyek megrendezését az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által kiírt „Március a nőké” pályázaton nyert anyagi támogatás tette lehetővé. Budapesti ünnepségünket megtisztelte részvételével Lévai Katalin EU parlamenti képviselő, Korózs Lajos ICSSZEM államtitkár is. Ezen rendezvényen került ismertetésre első alkalommal a MÁV Rt. frissen elfogadott Esélyegyenlőségi terve is, melynek megalkotásában jelentős részünk volt.
A Női Tagozat másfél évtizedes tevékenységét áttekintve, s abból a legjelentősebb eredményeket kiemelve elmondható, hogy számos érdekvédelmi munkát nehezítő körülmény közepette is a Tagozat tartalmas munkát végzett. Szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy kezdeményezéseinkkel, lelkes, aktív, szakszerű munkánkkal ismertséget és elismertséget szereztünk a szakszervezeti mozgalomban, és az esélyegyenlőséggel foglalkozó civil szférában egyaránt. A vasút jelenlegi helyzetét ismerve tudjuk sok tennivaló vár még ránk, van tartalmas programunk, amely irányt szab munkánknak. A 15 év tapasztalatai alapján kimondható, hogy a Női Tagozatot megalapítókat igazolta az élet, igenis az összszakszervezeti munkán belül szükség van a speciális női érdekvédelemre is, hiszen eredményes rétegmunka nélkül nem lehet hatékony érdekvédelem. 2005. november Készítette: Kollár Sándorné
