Töretlenül előre. Mi lesz itt október október 15-én, 11 évvel ezelõtt alakult meg a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete!

2009. október

2009. október XI. évfolyam 10. szám

Töretlenül előre… Mottó: Ha csak azt tesszük, ami nem esik nehezünkre, soha nem leszünk sikeresek. Abból tudhatjuk, hogy jó úton vagyunk a sikeres élet felé, ha az út, amelyen járunk meredeken felfelé halad. (Chapman, Gary)

Mi lesz itt… Nagy a bizonytalanság. Alig van több hátra az évből, mint két hónap, és még mindig igen keveset tudunk a munkánkat meghatározó 2010-es körülményekről. A közösségi közlekedés – és benne alapvetően a MÁV – átalakítására vonatkozó törekvések közül csak annyi biztos, hogy a parlament elé terjesztett 2010-es költségvetési törvényjavaslatban 40 Mrd. forinttal kisebb összeg szerepel, mint amennyi 2009-ben rendelkezésre állt. Nagy a bizonytalanság a MÁV csoport szervezeti átalakítása (Pályavasút önállósul), a mellékvonalak üzemeltetése körül és - annak ellenére, hogy kormányzati tényezők a szerzett jogok tiszteletben tartását számos alkalommal kinyilvánították – sokáig bizonytalan volt az is, hogy mi lesz a vasúti menetkedvezménnyel. Mindezen körülmények miatt voltak kénytelenek szeptember végén a helyzet kiélezésére a reprezentatív vasutas szakszervezetek. A régen nem tapasztalt együttműködés eredményeként született levél - mely a „kollektív munkaügyi vita” jogi keretei közé tereli az addig „szétfolyó” tárgyalásokat – segítheti a tisztánlátást: Bajnai Gordon Magyar Köztársaság Miniszterelnöke részére Budapest Tisztelt Miniszterelnök Úr! Alulírott, a MÁV csoportnál reprezentatív szakszervezetek a Munka Törvénykönyve 194. § (1) bekezdése alapján kollektív munkaügyi vitát kezdeményezünk az alábbi témákról: 1. A kollektív munkaügyi vitát kezdeményező vasutas szakszervezetek elutasítják a közösségi közlekedés átalakítására vonatkozó 1133/2009.(VIII.7.) sz. Kormányhatározatban előírt társadalompolitikailag és szakmailag megalapozatlan lépéseket. A Kormányhatározat által előírt ütemezés erőltetett, ami nem teszi lehetővé — a Kormány által 2007. december 11-én több vasutas szakszervezettel aláírt megállapodásban foglaltak szerinti — érdemi konzultáció lefolytatását a vasutas szakszervezetekkel és az érintett társadalmi csoportok képviselőivel. 2. A közösségi közlekedés átalakítása tekintetében eddig — többnyire sajtóból — megismert elképzelések ismételten több ezer vasúti munkahely megszűnéséhez vezethetnek, ami elfogadhatatlan, mert az újabb elbocsátási hullám kezelhetetlen következményekkel járna, különös tekintettel a vasúti közlekedés biztonságára. 3. Mind a mai napig nem léptek hatályba azok a jogszabályok, amelyek megnyugtatóan és hosszú távon rendeznék a vasúti szektorban és egyéb intézményekben foglalkoztatottak és jogosult családtagjaik menetkedvezményének munkaviszony alapján és szerzett jogon való juttatását.

1998. október 15-én, 11 évvel ezelõtt alakult meg a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete!

A kezdeményező vasutas szakszervezetek a felsorolt témákról meg kívánnak állapodni a Kormánnyal. Arra kérjük a Miniszterelnök Urat, hogy a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 2. § (2) bekezdése értelmében jelölje ki a Kormány képviselőjét, aki kellő felhatalmazással vesz részt az egyeztető eljárásban, továbbá jelölje ki az első tárgyalás helyét és időpontját. Budapest, 2009. szeptember 21. Tisztelettel: MOSz, VSz, PVDSz, VDSzSz, MTSzSz

2

2009. október

Tárgyalások a kormánnyal A miniszterelnöknek címzett, az öt szakszervezet által aláírt, kollektív munkaügyi vitát kezdeményező levélre érkezett válasz a tárgyalásra Andrási Miklóst a MÁV elnök-vezérigazgatóját jelölte ki. Bár a harcosabb szakszervezetek a kormányzati tárgyaló kijelölésében is provokációt láttak és már-már a figyelmeztető sztrájk gondolata is felvetődött, az elhamarkodott lépéseket a miniszterelnökhöz írt újabb levéllel sikerült elkerülni. A levélben a szakszervezetek szorgalmazták, hogy a helyközi közösségi közlekedés átalakításáról szóló kormányhatározatban foglaltakkal kapcsolatban a szakszervezetekkel folytatott érdemi tárgyalások lezárulásáig, ne szülessen döntés. A tárgyalásokon a kormány képviseletében Andrási Miklós bejelentette, hogy a vitában teljes felhatalmazottsággal rendelkezik és a konfliktus megoldása a célja. Ennek jegyében kifejezésre juttatta, hogy sem a MÁV szervezeti átalakítására, sem a jövő évi finanszírozásra, sem a mellékvonalak működésére vonatkozó döntés nem született, a kifogásolt Kor-

mányhatározat vasutat érintő kérdéseiben 2009. szeptember 30-ra, pusztán javaslattételi alternatívák elkészítésének kötelezettségei szerepelnek. A kormánnyal kötött 2007. december 11-i megállapodásunknak megfelelően, megerősítette, hogy az említett kérdésekben döntésre csak a szakszervezetekkel történő egyeztetést követően kerül sor. Biztosította a szakszervezeti tárgyalókat arról is, hogy a menetkedvezményben részesülők körét a Kormány nem kívánja szűkíteni, mindössze az utazások regisztrációját kívánják megvalósítani. A nyögvenyelősen haladó tárgyalások eddigi egyetlen eredménye egy emlékeztető. A kormányzati oldal ebben vállalta, hogy rendeletét november 1-ig kiadja. Az utazások regisztrációját érintő kérdések megoldása a START üzletszabályzatának hatáskörébe kerül. A leegyeztetett rendelet értelmében: „Minden vasutasnak, akinek jelenleg van MÁV arcképes igazolványa (menetkedvezmény), a jövőben is lesz!”

Megkezdődtek a tárgyalások az OÉT-ben is Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) is megkezdte a szokásos nagy őszi menetelést. A szakszervezetek a 2010-től kötelező legkisebb munkabér összegére, a kormány a jövő évi keresetek növelésére vonatkozó ajánlásra tett javaslatot. A tárgyalások intenzíven folynak. A keresetek alapján differenciálni kell a jövő évi bérnövekedést, de másképp, mint ahogy azt a kormány javasolta - ez a véleményük a szociális partnereknek. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén a kabinet képviselője sávos bérajánlást tett, bruttó 160 ezer forint felett 0 százalékot tartott elfogadhatónak, ez alatt lehetne emelésről tárgyalni. Ezt az ötletet a munkáltatók és a munkavállalók is elutasították. A foglalkoztatók képviselői szerint ez tulajdonképpen személyre szó-

ló bérajánlás. A munkavállalói oldal pedig azt hangsúlyozta, hogy bár 160 ezer alatt keres a dolgozók 63 százaléka, a jobban fizetettek bérét sem lehet befagyasztani. Úgy érveltek, hogy az szja-törvény másképp találja el munkavállalói-csoportokat, az alacsony keresetűeket hátrányos helyzetbe hozza, míg a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek kedvezőbb pozíciót teremt. Szerintük most ezt akarja korrigáltatni a kormány az OÉT-tel. A minimálbér-ajánlást követően már kevésbé volt meg az összhang, a munkavállalók 71 ezer 500 forintról 80 ezerre emelnék a minimálbért, a munkáltatók álláspontja szerint viszont a mai gazdasági helyzetben nem reális a több mint 10 százalékos növekedés. erobi

PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon:

06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ) www.pokkop.hu

vasútüzemi: 02+23-52;

A tárgyalások a MÁV csoport átalakításáról, a mellékvonalak sorsáról október végéig folytatódnak. A kormányzati oldal továbbra is tartja, hogy az egyeztetés lezárásáig, érdemi döntés nem születik. Problémát jelent azonban, hogy bomlani látszik a szakszervezeti egység. Ennek jele, hogy a tárgyalásról készített emlékeztetőt a VDSZSZ mondvacsinált indokkal nem írta alá és a tárgyalások ideje alatt folyamatosan – a munkavállalói oldallal történő előzetes egyeztetés nélkül – tesz a valóságnak nem megfelelő sajtó-nyilatkozatokat. Az oldalegyeztetésen mindezeket a többi szakszervezet eredménytelenül tette szóvá, ami elnehezíti az együttműködést. A PVDSz továbbra is töretlenül dolgozik a szakszervezeti egység fenntartásán, mert hisz abban, hogy eredményre csak az összefogás vezethet. Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök

Megegyezés a munkaügyi perek költségmentességéről Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2009. szeptember 25-i plenáris ülés témái között, a kormányzati oldal előterjesztésében, szerepelt a munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetéséből eredő helyzet kezeléséről szóló tájékoztató. A munkavállalói oldal részéről hosszú ideje kifogásolt helyzet megszüntetése érdekében a munkavállalói oldal egy új javaslattal állt elő. Ennek értelmében a munkaügyi perek esetében a személyi költségmentesség mértéke a nemzetgazdasági átlagkereset kétszereséig járna. A kormány képviselői támogatták a javaslatot, a munkaadók egy rövid oldalegyeztetést követően ugyancsak elfogadták az előterjesztést. A kormányoldal képviselője szerint, még az idén elfogadhatja az Országgyűlés a munkaügyi perek költségviseléséről szóló törvény módosítását. Ennek eredményeként, 2010-től ismét jelentős mértékben válhatnak költségmentessé a munkaügyi perek. erobi

3

2009. október

VÉT HÍREK Egyes vélemények szerint a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) üléseire a kollektív munkaügyi vita árnyékában került sor. Nyilvánvaló azonban, hogy a vasutasság hosszabb távú érdekeit érintő – alapvető fontosságú – kérdések megtárgyalása mellett, a mindennapi problémák megoldására is időt kell szentelni. Ennek szellemében két megállapodás tervezet is szerepelt az elmúlt időszak VÉT üléseinek napirendjén. 1. Megállapodás született a lakáscélú vállalati kamatmentes kölcsönök kedvezményes visszafizetéséről, melynek értelmében a fennálló kölcsöntartozások 2009. november 30-ig történő egyösszegű visszafizetése esetén a MÁV Zrt. jelentős kedvezményt ad a kölcsönnel rendelkezőknek. A kedvezményes visszafizetés lehetősége minden adósra, így a nyugdíjasokra, valamint a visszafizetéssel hátralékban levőkre is kiterjed. A KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÜLŐK CSOPORTJAI A kedvezményben részesülők két körbe sorolhatók: • MÁV-csoport munkavállalói: a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban állók, illetve a MÁV Zrt-től más munkáltatóhoz (MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MÁV Cargo Zrt., MÁV IK Kft., MÁV FKG Kft., MÁVGÉP Kft., MÁVTI Kft., MÁV INFORMATIKA Kft., MÁV VAGON Kft., MÁV NOSZTALGIA Kft., MÁV KERT Kft., MÁV Vasútőr Kft., MÁV KFV Kft., MÁV Vagyonkezelő Zrt.) munkáltatói jogutódlással, folyamatosnak tekinthető munkaviszonnyal átkerült munkavállalók köre. • Az előző körbe nem tartozók (pl. nyugdíjasok, nem „MÁV” munkavállalók). Fontos tudni, hogy ebben az esetben az elengedett kölcsön a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek minősül, mely után a magánszemélynek adóbevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezik! A KEDVEZMÉNY MÉRTÉKE

A KEDVEZMÉNYES VISSZAFIZETÉS FELTÉTELEI A kedvezményes visszafizetésre szerződést kell kötni. A szerződéskötést a Területi Humánszolgáltató Egységek Ügyfélszolgálati Irodáin lehet kezdeményezni, az ott beszerezhető „Nyilatkozat lakáscélú kamatmentes kölcsön egyösszegű, kedvezményes visszafizetéséhez” formanyomtatványon. A táblázat szerinti mértékkel csökkentett kölcsöntartozást és – ha van – a kamattartozást a visszafizetésre vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2009. november 30-ig kell megfizetni. A fizetési határidő elmulasztása a kedvezményes visszafizetésre való jogosultságot megszünteti! Fontos, hogy a kedvezmény a késedelmi kamattartozásra nem vonatkozik. A kedvezményes visszafizetés feltétele, hogy a kölcsöntartozás csökkentett összege és a kamattartozás egyidejűleg kerüljön megfizetésre. 2. Nem született megállapodás a csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók külső képzési lehetőségének biztosításáról szóló megállapodás tervezetről. A megállapodás elmaradásának oka, hogy a megállapodás időbeli hatályát a munkáltató – esetleges jogszabályi bizonytalanságokra hivatkozva – csak év végéig tervezete. Tekintettel arra,hogy a szakszervezetünk javaslatára tervezetbe foglalt szöveget a VDSzSz nem tartotta kielégítőnek, a megállapodás nem jött létre. Javaslatunk arra irányult, hogy a munkáltató a 2008-2010 évi foglalkoztatáspolitikai megállapodás esetleges jövőbeni módosításakor a megállapodást figyelembe veszi. A tervezet szerint a munkáltató 200 000 forintig kifizette volna a létszámleépítésben érintett munkavállaló külső (MÁV-on kívüli) képzési költségeit is. Enzsöl Róbert

Ülésezett a Közgyűlés A legsűrűbb tárgyalások közepette ülésezett a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének legnagyobb döntéshozó testülete a Közgyűlés. A közgyűlés értékelte a kialakult helyzetet és meghozta alábbi határozatát:

HATÁROZAT 1. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét aggodalommal töltik el a homályos kormányzati elképzelések, melyek a közösségi közlekedés tervezett változásairól, a MÁV csoport szervezeti átalakításáról, a vasúti mellékvonalak jövőbeni működéséről szólnak. 2. Szakszervezetünk értékelése szerint a rövid távú, kapkodó intézkedések, a rémhíreknek is táptalajt nyújtó szivárogtatások rombolják a vasúti munkavégzés, a MÁV csoport tekintélyét és veszélyeztetik a pályavasúti dolgozók foglalkoztatás-biztonságát. 3. A PVDSz elsősorban továbbra is tárgyalások útján létrejövő megállapodásokkal kívánja biztosítani tagsága munkahelyeinek védelmét, a vasutasok nyugodt munkavégzését, de nem riad vissza a nyílt konfliktus felvállalásától sem. Ezért a tárgyalások támogatása, a vasutasság érdekeinek figyelembevételét szolgáló megállapodás kikényszerítése érdekében a mai nappal SZTRÁJKBIZOTTSÁGOT hoz létre. 4. A SZTRÁJKBIZOTTSÁG - munkája során - a lehető legnagyobb mértékben együttműködik a konfliktusban érintett többi szakszervezettel. Budapest, 2009. október 13. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének Közgyűlése

4

2009. október

Ezt is jól

1. Adtak a véleményünkre A MÁV Zrt. Pályavasút üzletág területi távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési szervezeti egységeinek szervezetmódosítási koncepcióját 2009. július 03-án átadták a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete részére, véleményezés céljából. Az előterjesztés alapos áttanulmányozása után a PVDSz TEB szakág az elutasítás mellett döntött. Az álláspontunk és az észrevételeink figyelembevétele mellett az előterjesztést Zsoldos Marianna humánerőforrás igazgató asszony és Sullay János TEB igazgató úr visszavonta. Íme a levelezés: Zsoldos Marianna humánerőforrás igazgató Tisztelt Igazgató Asszony! Szakszervezetünk áttekintette a Gy.8402/2009. szám alatt megküldött - „A Pályavasúti üzletág területi távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési szervezeti egységeinek szervezetmódosítási koncepciója” tárgyú előterjesztést. A MÁV Zrt. folyamatos „szervezetfejlesztési” tevékenységének fő célja a jellemzően létszámcsökkenés által megvalósuló hatékonyságnövelés. E koncepció is ebbe a folyamatba illeszkedik azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy itt – az immár helyenként kritikusnak minősülő munkaerő-ellátottság miatt – a létszámhiány okozta problémák szervezet módosítással történő áthidalása jelentkezik a legfőbb célkitűzésként. A PVDSz akár örömmel üdvözölhetné is, hogy a szakterület összlétszáma a koncepció megvalósításának eredményeként nem változik. Hogy ezt mégsem teszi annak oka, hogy a koncepció szemernyit sem járul hozzá a szakterület tényleges gondjainak megoldásához és azt a hamis látszatot kelti, mintha ezzel valóságosan csökkenne az irányítási szintek, a szervezeti egységek száma, nőne a szakmai irányítás színvonala, csökkenne

ELINTÉZTÜK! a blokkmesterek leterheltsége és egyszerűsödnének a tervezési és beszámoltatási folyamatok. Valójában azonban ez nincs így, mert a Területi Mérnöki Szakaszok, Blokkmesteri és Távközlőmesteri szakaszok Szakaszmérnökségi szervezetté alakítása az addigi szakaszok kirendeltséggé történő leminősítése csak formálisan valósulhat meg és a szerepek ténylegesen nem változnak. A szervezeti átminősítések pusztán a területi átjárhatóságot biztosítják az eddigieknél jobban, aminek végrehajtásához azonban a feltételeket meg kellene teremteni. (munkaszerződés módosítások a munkavégzés helyének vonatkozásában, terület ismeret biztosítása, képzés, vizsgáztatás, stb) E témában amit - szervezeti változtatástól teljesen függetlenül - támogatni tudunk, az üzleti adminisztrációt támogató informatikai fejlesztés, az infrastrukturális feltételek javítása és a szakképzett végrehajtó létszám célirányos növelése. E feladatok teljesítése növelné ténylegesen a hatékonyságot. A koncepcióból támogatni tudjuk továbbá a távközlési diszpécser szolgálat átalakítására, valamint az erősáramú szakterület közvetlen szakmai irányításának szombathelyi területen történő kiépítésére vonatkozó elképzeléseket. Elutasítjuk azonban – a jelen levelünkhöz csatolt mellékletben is rögzítettek miatt – a koncepció biztosítóberendezési végrehajtási szervezet átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Kérjük álláspontunk szíves tudomásul vételét és észrevételeink szíves megfontolását. Budapest, 2009. július 22. Tisztelettel: Enzsöl Róbert társelnök

Káré István úr TEB referens Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 1142, Budapest, Teleki Blanka u. 15-17 Tisztelt Káré Úr! A korábban ismertetett szervezési javaslatunkat az egyeztetéseken elhangzott illetve írásban megküldött észrevételek figyelembevételével ismételten felülvizsgáltuk. Tájékoztatjuk, hogy a távközlő- és blokkmesteri szakaszok szakaszmérnökségbe történő szervezése a beérkezett észrevételek alapján további vizsgálatokat igényel és a Pályavasúti Üzletág önállósítása is a közeljövőben várható. Az üzletági átalakulás előkészítése során a munkafolyamatainkat és a szervezeti struktúránkat felülvizsgáljuk, ezért a végrehajtó egységek átszervezésére tett javaslatunkat visszavonjuk. A távközlő diszpécserszolgálat, a szombathelyi Biztosítóberendezési és Erősáramú alosztály és a fényeslitkei Váltóhajtómű Felújító szakasz TEB Központhoz történő átszervezését fogom javasolni a vezetői értekezleten. A javaslat elfogadását követően a szervezeti változás a IV. negyedévben kerül végrehajtásra. Budapest, 2009. szeptember 16. Sullay János Üdvözlettel: igazgató

2. Egyik munkatársunk éjszakai szolgálata megszakítása során a beérkezett faxban foglaltakkal kapcsolatban – annak ellenére, hogy ebben az időszakban a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn – azt mégis kezelte / megkereste a főmenet irányított stb./ A munkáltató viszont erre tekintettel/munkavégzés/ munkabért nem kíván elszámolni. Az előzőek alapján az a jogkérdés merült fel tehát, hogy a III. csoportú állomáson pihenőidőben lévő munkavállalónak – aki egy légtérben kénytelen tartózkodni az üzenet továbbítására szolgáló készülékekkel – a munkáltató utasítása szerint ebben az esetben milyen magatartást köteles tanúsítani? Jogsegélyszolgálatunk fellépése következtében – az érintett területi központ vezetője írásban a következőképpen rendelkezett – a további viták elkerülése végett a fenti egy eset vonatkozásában intézkedett a munkabér elszámolásáról. Egyidejűleg azonban a jövőre nézve – az érintett állomásfőnök útján – parancskönyvi rendelkezésben került sor utasítás kiadásra az osztott munkaidő alatti fax készülék kezelése vonatkozásában a következő tartalommal: „ A készüléket le kell halkítani és a szolgálat megszakítás alatt érkezett fax-ot az osztott munkaidő befejeztével kell elolvasni és a szükséges intézkedéseket megtenni.” A Munka Törvénykönyve e vonatkozásban a következőképpen rendelkezik: „104. § (1) A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. (2) Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg. A fenti parancskönyvi rendelkezés – valamint a más helyeken kiadandó vagy már ki is adott hasonló munkáltatói utasítás – mint munkáltató jogszerű utasítása tehát, a munkavállaló/ók/ részéről végrehajtandó. A munkáltató annak kiadásával ugyanakkor az esetleges kárveszélyt is ténylegesen magára vállalja, s ennek lehetőségére nem csak az érintett munkavállaló/ók/, de szakszervezetünk – a fenti eset megismerését követően – is felhívja a figyelmet; ezzel téve eleget a kollektíva nevében gyakorolt és együttműködési jogosultságunkból fakadó „munkajogi kötelezettségünknek”.

5

2009. október

Volna…

Közlemény Mottó: „Nem azért adok, mert gazdag vagyok, hanem azért vagyok gazdag, mert adhatok!” Az „Alapítvány a Pályavasutasokért” (Budapest, Teleki Blanka u. 15.-17., adószám: 18172825-1-42 ) ezúton értesíti az adományozókat, a személyi jövedelem meghatározott részének (1 %) az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló többször módosított 1996. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésében előírtak értelmében a 2007. évi felajánlásból az Alapítvány 2008. évben 813. 463.-Ft azaz nyolcszáztizenháromezer-négyszázhatvanhárom forintot kapott, amelyet tisztelettel megköszön. Az Alapítvány a teljes összeget az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került pályázók segélyezésére fordította. Budapest, 2009. október 01. Az Alapítvány Kuratóriuma

Pénzügyi szolgáltatás Hívd Sziklási Vincét a

06-30/430-8360-as telefonszámon.

Webcím: www.peksz.atw.hu

A hó-nap kérdése – Hol teremnek a CD-k? – Diszk-réten.

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 2000-ben azzal a céllal alapította meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetbe került vasutas munkavállalókat segíteni tudja. Az ország, a vállalat gazdasági és szociális helyzetébõl fakadóan azonban egyre több munkavállaló kerül egyre nehezebb élethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is egyre több kérelem érkezik. Fontos kiemelni, hogy az alapítványnak egyetlen bevételi forrása van, mely csupán a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, tehát minden vasutas munkavállalónak oda kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, hogy mirõl is nyilatkozik! Éves szinten egy korlátozott összeg áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt „szétossza” a rászorulók körében.

Az alapítvánnyal szemben viszont a PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ vagyonközösség. A nehéz és váratlan élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segély folyósításához nincs fedezet az egyéni számlája egyéni részén. És ez fontos! Ezt csak az tudja, aki bajba került. A PÖKKÖP tagságon kívül az öngondoskodás további lehetõsége, a PVDSz által a tagjai számára kínált baleset és életbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó oldalán) Az Alapítvány Kuratóriumához érkezett kérelmek között rengeteg olyan nehéz élethelyzetbe került munkavállaló van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az alapítvány szerény anyagi segítségén kívül – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott volna (!):

Íme egy példa: „… Háztartásunkban három kiskorú eltartásáról gondoskodunk. … nevű gyermekem 2002. évtől tartósan beteg, aszmája miatt állandó orvosi kezelést igényel. A mindennapi élethez feltétlen szükséges gyógyszerek árai az utóbbi két évben a tízszeresére emelkedtek. … Feleségem létszámleépítés miatt munkanélküli lett 2009. júniustól… .”

PÖKKÖP: Ha a férj tag: Beiskolázási segély (3 gyermek) Ápolási segély: Gyógyszer segély: Összesen: Ha a feleség tag: Munkanélküliek segélyezése: Beiskolázási segély (3 gyermek) Ápolási segély: Gyógyszer segély: Összesen:

30 000 Ft 10 000 Ft 16 200 Ft 56 200 Ft

50 000 Ft 30 000 Ft 10 000 Ft 16 200 Ft 106 200 Ft

Információk a PÖKKÖP beiskolázási segély igényléséhez A családi pótlékot 2008. április hónaptól, a munkáltatónál bejelentett állandó lakcím szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai folyósítják. A beiskolázási segély igényléséhez szükséges családi pótlék igazolást, a lakhely szerint illetékes Regionális Igazgatóságtól lehet beszerezni. A Regionális Igazgatóságok címei megtalálhatóak a www.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az igazolás kizárólag írásban igényelhető a Regionális Igazgatóságtól a személyes adatok és az igénylés okának megjelölésével. Az alábbi igazolás igénylési minta összeállításával próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak, amit az adatok kitöltése és az aláírás után lehet beküldeni az illetékes Regionális Igazgatóságnak:

Tisztelt Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóság! Ezúton kérem, hogy küldjenek részemre egy igazolást a családi pótlék folyósításáról a gyermekeim nevének feltüntetésével. Az igazolásra a Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztárnál igényelhető beiskolázási segély miatt van szükségem. Adataim: Név: Születési hely, idő: Lakcím: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám): Adóazonosító jel: Segítségüket előre és ezúton is köszönöm!

6

2009. október

„§”

Mottó: Jog-seg-élj-vele!

§

Október havi számunkban szükségesnek és célszerűnek véljük tagjaink és az olvasó ismereteit feleleveníteni a tekintetben, hogy milyen szabályok is vonatkoznak a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog, azaz a SZTRÁKJOG érvényesítése és annak jogszerű gyakorlása vonatkozásában:

A sztrájkjog az Alkotmány 70/C. §ában1 kinyilvánított olyan a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog, amelyet a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeik biztosítására, a sztrájkjogot szabályozó törvények keretei között gyakorolhatnak. Ez az utóbbi jogszabály a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény.

A sztrájkban való részvétel önkéntes a részvételre vagy attól történő tartózkodásra senki sem kényszeríthető. Fontos momentum, hogy a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben annak befejezését célzó kényszerítő eszközökkel fellépni nem lehet. A sztrájk kezdeményezése, valamint a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, emiatt semmilyen hátrányos intézkedés nem tehető a dolgozóval szemben. A sztrájkjog gyakorlásának garanciális eleme az is, hogy a sztrájkalap mentes a végrehajtás alól.2 Ugyanakkor a sztrájkjoggal való visszaélés tilos; valamint a sztrájkjog gyakorlása során a feleket a jogszabály szerint együttműködési kötelezettség is terheli. A sztrájkot általában nem az egyes munkavállalók saját személyükben, hanem az ő érdekeiket képviselő szervezetek, így elsősorban a szakszervezetek útján kezdeményezik, akiket egyben a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga is megillet, amikor is mellőzhető az egyeztetési eljárás. Magát a sztrájkot viszont meg kell, hogy előzze az egyeztető eljárás, ahol a munkavállalók érdekeit képviselő szervezet/ek/ és a munkáltató képviselői a vitatott kérdésekben próbálnak megállapodni. Amennyiben az 7 napon belül nem vezet eredményre, vagy az egyeztető eljárás nem a sztrájkot kezdeményezőnek felróható okból nem

jött létre, a sztrájk kezdeményezhető. Az egyeztetés alatt is egyszer nyomásgyakorlásként maximum 2 óra figyelmeztető sztrájk gyakorolható.

Anélkül, hogy a Magyar Államvasutak, mint munkáltatón kívüli szabályozás részleteibe bocsátkoznánk utalnunk, kell arra is, hogy vannak olyan szervezetek pl.: igazságszolgáltatás stb. ahol tilos sztrájkolni, továbbá az államigazgatási szervek esetében is csak sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájkjog. Fontos szabály az, hogy nem lehet viszont sztrájkolni, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár (például árvíz, tűzvész) elhárítását gátolná.

Az üzemi tanács is a munkavállalók érdekeit képviselő szervezet, azonban a sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében nem szervezhet sztrájkot, illetve nem támogathatja, és nem akadályozhatja azt. Az üzemi tanács tagja, mint munkavállaló részt vehet a sztrájkban, erre az időre a megbízatása azonban szünetel. Jogellenes a sztrájk, ha az nem a sztrájktörvény3 1.§ (1) bekezdés, illetve a 2.§ (1)bekezdésében foglaltak megtartása mellett történik, azaz nem gazdasági és szociális célokért, valamint nem az eljárási szabályok betartása mellett történik. Nem irányulhat továbbá alkotmányba ütköző célra vagy bírósági hatáskörbe tartozó egyedi jogvitára tartozó ügyre, továbbá a kollektív szerződés megváltoztatására sem, annak hatálya alatt.

A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdések rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről. Viszont annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - például a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az ne gátolja a még elégséges szolgáltatás

teljesítését. Ennek mértékét és feltételeit a sztrájkot megelőző egyeztetésen kell meghatározniuk a feleknek.

Lényeges szabály az is, hogy tilos a munkavállalót kölcsönözni - azaz sztrájktörőket alkalmazni - a munkáltató olyan munkahelyére, telepére, ahol sztrájk van, mégpedig a megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig.4 De a Legfelsőbb Bíróság egy felülvizsgálati eljárásban azt is kimondta, hogy: A sztrájk tőrvény nem korlátozza a munkáltatót abban, hogy veszteségeinek csökkentése érdekében a nem sztrájkoló munkavállalót olyan feladat ellátásra utasítsa (átirányítás), amely sztrájkoló munkavállaló munkakörébe tartozik, sőt az sem kizárt, hogy a nem sztrájkolóval szemben rendkívüli munkavégzést rendeljen el. Ez a munkáltató részéről nem a sztrájkoló elleni kényszerintézkedés és nem is az együttműködési kötelezettség megsértése.5 A jogellenes sztrájkban részt vevő munkavállaló szerződésszegéssel nem végez munkát, ebből következően annak idejére munkabért sem igényelhet. A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót tehát megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok (pl.: a kieső idő munkaviszonyban töltött időnek számít), ez alól azonban kivételt képez, hogy a sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - díjazás (azaz munkabér), és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás (pl.: munkavégzéshez kapcsolódó költségtérítés) őt sem illeti meg. Ebben a vonatkozásban munkaügyi vita sem kezdeményezhető, ez azonban nem zárja ki, hogy megegyezése esetén ezeket is megkapja a jogszerű sztrájkban résztvevő munkavállaló. Ugyanakkor korántsem haszontalan ismertetni ebben a körben azt a megállapítást is, amit Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos 2007.07.11. napján kelt ajánlásában a következők szerint foglalt össze: „Az Sztv. a sztrájk szervezésével kapcsolatosan adatkezelésre vonatkozó, az Avtv. 3. § (3) bekezdésének megfelelő, kötelező adatkezelést elrendelő szabályozást nem tartalmaz. Az adatkezelések jogalapjául legtöbbször a felek között fennálló együttműködési kötelezettséget jelölték meg. Ez a munkajogban általáno(folytatás a 7. oldalon...)

1 2 3 4

1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról: Vht. 92.§ c) pont 1989. évi VII tv. a sztrájkról Munka Törvénykönyve: Mt. 193/D. § (2) bekezdés b) pont 5 Bírósági Határozatok: BH2002. 160

7

2009. október (folytatás a 6. oldalról...)

§ san érvényesülő követelmény önmagában azonban nem szolgáltathat jogalapot személyes adatok kezeléséhez, mert alapjog alkotmányos korlátozásához az szükséges, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményének: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással” (20/1990 (X. 4.) AB határozat, illetőleg a 879/B/1992. AB határozat).6 Ezért azt az adatot, hogy ki vesz részt a sztrájkban, a munkáltató bérszámfejtés céljából - a bérszámfejtési határidő figyelembevételével - jogosult kezelni. Nem igényelheti tehát előzetesen a munkáltató a sztrájkban részt vevő munkavállalók személyes adatait. Vagyis az elégséges szolgáltatás teljesítése céljából történő egyeztető eljárás során a szervező és a munkáltató jogszerűen rögzítheti a szükséges számszaki adatokat arra vonatkozóan, hogy az egyes munkaegységekben hány embernek kell dolgoznia. A munkavállalók név szerinti megnevezése azonban ehhez a célhoz nem szükséges adat.

Az előbbiekből következik az is, hogy jogszerű sztrájk esetén a kiesett idő a társadalombiztosítási szabályok alapján biztosítási időszaknak és szolgálati időnek számit; ez alapján megilleti a munkavállalót a családi pótlékra való jogosultság is; keresetveszteség hiányában táppénz ugyanakkor nem illeti meg („kivett idő”).7 Erre az időre a szakszervezeti választott tisztségviselő sem jogosult díjazásra.8 A sztrájk jogszerű vagy jogellenes voltát kérelemre, a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi bíróság nem peres eljárásban állapítja meg, amely ellen fellebbezésnek is helye van. Ennek elsősorban azért is van lényeges szerepe, mert a jogellenes sztrájkban való részvétel munkavállalói kötelezettségszegésnek minősül, s mint ilyen, akár felmondási ok is lehet. A jogszerű sztrájkot kezdeményező, illetve az abban részt vevő dolgozóval szemben viszont – amint az már fentebb is megemlítésre került – semmilyen hátrányos munkáltatói intézkedés nem tehető. Dr. Jog Ász

Segítség kérés Mottó: „Gyógyszerekre nincs mindig szükség, de a gyógyulásba vetett hitre igen.”

Bence fiúnk halmozottan fogyatékos vak kisfiú. Családunkban neveljük, ápoljuk kilenc éve. Gyermekünk gyógyítási költsége igen magas (tápszer, gyógyszer). Ezek a kiadások hatalmas anyagi terhet rónak a családunkra. Gyermekünk életminőségét valószínűleg igen nagymértékben javítana egy őssejt beavatkozás. Gyermekünk ápolási, illetve gyógyítási költségeinek finanszírozásához kérnénk segítséget. Szíves segítségüket előre is megköszönöm!

Kereskedelmi és Hitelbank, Számlaszám: 10404467-70515754-54501001 Kocsis Attiláné Tisztelettel: Kocsis Attila

(Alapítványunk a beteg gyermek családját évek óta, rendszeresen segíti. – a szerk)

hív6sz!

A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait és e-mail címeit:

KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK:

Enzsöl Róbert

érdekvédelmi társelnök 01+45-86 e-mail: [email protected] Nagy Miklós szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 e-mail: [email protected] Járási Kinga gazdasági alelnök 01+81-94 e-mail: [email protected] Szentgyörgyi Mihály PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 e-mail: [email protected] Hegedûs István TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 Káré István TEB referens 01+83-91 Tislér Gábor forgalmi alelnök 05+61-12 Kanzler Ferenc szervezési referens 01+41-23 Dr. Laboda József jogtanácsos 01+81-95 e-mail: [email protected] Fehérné Ragcsák Andrea irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 e-mail: [email protected] Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194

TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI

Budapest

Debrecen: Miskolc Pécs

06-30/496-0299

Szeged 6

Adatvédelmi Biztos Álláspontok/munkaügy a sztrájk szervezésével kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás ügyszám: 381/H/2006-18. http://abiweb.obh.hu 7 Sztrájktörvény részletes indoklás 8 2/1999. Munkaügyi Jogegységi Határozat - Complex Jogtár CD

Szombathely Záhony

Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Bihary Ferenc Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Budai Zoltán Lippai Tibor

02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 05+13-94 06+20-60 06+42-95 07+22-18 07+81-26 03+30-22

/fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax: /fax/üz.rögz: fax: /fax: /fax: /fax/üz.rögz: fax/üz.rögz. /fax:

02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 05+11-87 06+20-60 06+42-85 07+22-18 07+81-36 03+30-22

E-mail cím: [email protected] vagy [email protected]

8

2009. október

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Borulhat a vontatási piac Cargo új profilt indít, a GYSEV partnert keres, a Trakció fejlesztene Jelentősen átalakulhat a hazai vasúti vontatási piac a következő években. A vasúti teherszállítás első számú szereplője, az osztrák ÖBB-ből kivált Rail Cargo Austria tulajdonában lévő MÁV Cargo Zrt. ugyanis egyre kevésbé kíván a MÁV-Trakció Zrt. szolgáltatásaira támaszkodni. Olyannyira, hogy 2012-ben már a saját mozdonyai mögé kötné szerelvényei többségét. A Trakció szélsőséges esetben három év múlva elveszítheti piaca hatodát. Ám - mint az érintettektől megtudtuk - nem kötelező a szakítás. Márkus Imre, a Trakció vezérigazgatója reméli, hogy a Cargo 2012 után is cége ügyfele marad. A Trakció ennek érdekében kész hozzáigazítani szolgáltatásait a Cargo vontatási igényeihez, minőségi elvárásaihoz. Kovács Imre, a Cargo vezérigazgatója sem elsősorban saját mozdonyparkot akar, hanem minőségi szolgáltatást a pénzéért, reális áron. (...) Jelentősen átalakulhat a hazai vasúti vontatási piac a következő években. A vasúti teherszállítási szektor első számú szereplője, a MÁV Cargo Zrt. ugyanis egyre kevésbé kíván a MÁV-Trakció Zrt. szolgáltatásaira támaszkodni. Olyannyira, hogy 2012-ben már a saját mozdonyai mögé kötné szerelvényei többségét. Az ehhez szükséges vontatási engedélyt a napokban kapta meg. A Trakció szélsőséges esetben három év múlva elveszítheti piaca hatodát, főleg, mivel másik jelentős ügyfele, a GYSEV Zrt. is saját vontatásban erősít, sőt a kis, hazai magán-vasúttársaságok többségének is van saját, bérelt vagy lízingelt mozdonya. „Mi is az önálló vontatásra törekszünk, ez a legköltséghatékonyabb” - mondta a Világgazdaságnak Székely Csaba, a GYSEV vezérigazgatója. Cége 2005 óta bérel az osztrák államvasutaktól hét villanymozdonyt, ezek euro cityket, intercity-ket és tehervonatokat továbbítanak Magyarország és Ausztria között. A MÁV Cargo ugyan a közelmúltban 2012 végéig meghosszabbította a Trakcióval megkötött vontatási keretszerződését, de - mint Kovács Imrétől, az áruszállító társaság vezérigazgatójától

megtudtuk - már csökkenő kapacitás lekötésére vállalt benne kötelezettséget. 2010-re például az idei mennyiségnek a kétharmadára. A MÁV Cargo nem most, hanem két éve kezdte meg mozdonyparkja kiépítését, amikor magánkézbe került. Új tulajdonosát, a Rail Cargo Austriát amúgy is fejlesztésekre kötelezte a privatizációs szerződés. Flottabővítése értékelhető az anyacéggel kiaknázható szinergiák részeként is, vagyis úgy, hogy a MÁV Cargo használná azokat a mozdonyokat, amelyek netán kihasználatlanul vesztegelnek az RCA-nál. A Cargo évről évre több saját mozdony üzembe helyezésére, később saját mozdonyvezetők alkalmazására is készül. (...)

Sínen a MÁV Cargo: nõ a forgalom, 300 ezer tonnával több áru A MÁV Cargo Zrt. növekedési pályára állt szeptemberben, a forgalom szeptemberben már emelkedett az előző hónaphoz képest - mondta Kovács Imre, a MÁV Cargo Zrt. elnök-vezérigazgatója háttérbeszélgetésen, Budapesten. Hozzátette: az előző évi bázishoz képest a forgalomcsökkenés üteme lassult, becslések szerint szeptemberben augusztushoz viszonyítva 250-300 ezer tonnával több árut szállítanak. Az elnök-vezérigazgató számítása szerint az év végéig teljesíteni tudják a tervezett 33 millió tonna áru fuvarozását, amely ugyan visszaesés a tavalyi 41,8 millió tonnához képest, de a működés költségeit csökkenteni tudták, így a forgalom-visszaesés a gazdálkodási eredményben nem mutatkozik meg. Az elnök-vezérigazgató közölte, hogy az első nyolc hónapban 34,8 milliárd forint nettó fuvardíjat értek el, szemben a tavaly hasonló időszakban befolyt 46,3 milliárd forinttal.

Még várni kell a nyomtávváltós IC-re Már jó ideje nyomtávváltós InterCity vonat közlekedtetését tervezik Magyarország és Ukrajna között. Az elképzelés realitásának esélyeiről a záhonyi Kiút Területfejlesztési Egyesü-

let és a MÁV-Start Személyszállító Zrt. közös, kétnapos konferenciáján volt szó Nyíregyházán. Szép Béla, a záhonyi térség országgyűlési képviselője az elképzelésekről közölte: a fejlesztés költségigénye milliárdos nagyságrendű, hiszen a záhonyi-csapi határállomásra kell telepíteni azt az automata nyomtávváltós berendezést, ami a vonat megállítása nélkül, menet közben állítja át a vagonok keréknyom-távolságát az európai normálról az eurázsiai széles sínméretre. Az automata nyomtávváltáshoz természetesen szükség van speciális vasúti kocsik forgalomba állítására, valamint a vasúti pályák forgalmi és biztonságtechnikai korszerűsítésére is. Arról, hogy mikortól közlekedhetnek nyomtávváltós InterCity szerelvények Magyarország és Ukrajna között, Szép Béla és Rákóczi András, a Kiút elnöke egybehangzóan azt mondta: pénz kérdése a terv valóra váltása. Hozzáfűzték, amennyiben a fejlesztéshez európai uniós támogatást is bevon az új rendszert támogató magyar és ukrán fél, akkor reálisan 2012-ben lehet számítani a nyomtávváltós vonatok indítására, s az első időszakban Budapest-Ungvár és Beregszász között.

Gigantikus vasútpénzek jönnek Magyarországra? 150 milliárd forintos vasútfejlesztésre pályázik Budapest A kohéziós alapokból megvalósítandó két magyar vasútfejlesztési tervet – a Sopron-Szombathely- Szentgotthárd, valamint a Budapest-Kelenföld – Székesfehérvár szakaszok – mutattak be Brüsszelben informálisan, melytől gyorsabb döntést és megvalósulást várnak a projektgazdák. Magyarország először pályázik komolyabb vasútfejlesztési pénzekre az Uniótól. Mivel az 50 millió forint feletti összköltségű projektek esetben mindig Brüsszelben kell a döntésnek megszületnie, az ötletgazdák szeretnék terveiket minél előbb és alaposabban megismertetni a döntéshozókkal, részben ettől remélve a gyors jóváhagyást és a mielőbbi megvalósulást. Az öt részletben megvalósuló Sopron-Szombathely- Szentgotthárd vonal

9

2009. október

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek felújítása, modernizációja és fejlesztése nettó 50 milliárd forintba (200 millió euróba) kerül a tervek szerint. Az ötös számú európai vasúti folyosó részét képező Budapest-Kelenföld – Székesfehérvár – Boba első 63 kilométeres szakasza nettó 99 milliárd forintba (közel 400 millió euróba) kerül majd. Kende Gábor, a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet (KIKSZ) igazgatója, mely az EU-s közlekedési pályázatok lebonyolítását, kifizetését, áttekintését és ellenőrzését végzi, elmondta: mivel a kohéziós alapokból maximum a projektek 85 százalékát lehet finanszírozni, elsőként ezt tűzik ki célnak mind a két fejlesztési terv esetében. Hozzátette azonban, hogy az EU-s támogatás aránya nagyban függ a projektek kapcsán születő költség-haszon elemzésektől. A hivatalosan ősszel Brüsszelbe kerülő pályázatokról legkorábban év végén, rosszabb esetben jövő tavasszal dönt az EU, s ezek nyomán 2011 körül várható a megvalósítás mindkét projekt esetében. A KIKSZ közleménye szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv vasútfejlesztési tervei elsősorban a transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) tartozó szakaszokra koncentrálnak, melyeket komplex módon, a kapcsolódó informatikai, biztonsági fejlesztések egészítenek ki. A jövőbeni fejlesztések eredményeként hatékonyabban kapcsolódhatunk be az Európán áthaladó szállítási piacba, biztosítottá válik a nemzetközi elérhetőség, piacképesebbé válik a vasúti szállítási forma. A Sopron-Szombathely- Szentgotthárd projekt kapcsán a pályázó GyőrSopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) vezérigazgatója Székely Csaba elmondta, hogy a terv öt részben az osztrák állammal közös finanszírozásban valósulna meg. A bécsi kormány – mely a GYSEV tulajdonosa 33 százalékban – a Szombathely-Szentgotthárd szakaszra 14,5 millió eurónyi önköltséget vállal. A terv része a Sopron- Szombathely szakasz végleges befejezése, s minden szakasz informatikai és biztonsági infrastruktúrájának kialakítása, az felsővezeték cseréje, járműbeszerzés és két vasúti átjáró kiépítése. Ezek eredményeképp az eddigi 60-80 kilométeres átlagról 120 kilométer per órára nőne a szerelvények utazósebessége.

A Budapest-Kelenföld – Székesfehérvár szakaszra két részben pályázó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházási igazgatója Benyó Balázs a Bruxinfónak elmondta: a távlati terv a Budapest – és Boba közti szakasz teljes körű felújítása, mely a nyugatmagyarországi nagyvárosok mellett, az észak-balatoni vasúti közlekedést és Szlovénia, valamint a Földközi-tenger felé vasúton utazókat is kiszolgálja. A költségek teljes talpfa, sín, felsővezeték és biztonsági hálózat fejlesztés mellett egy 20 kilométeres szakaszon a jelenlegi egy vágány második vágánypárral való kiegészítését is fedezik. A teljes szakasz felújítását követően 160 kilométer per órás átlagsebességgel roboghatnak majd a vonalon a szerelvények.

Nem a potya szabadnapok éve jön Az ünnepek csaknem fele 2010-ben is hétvégére esik. Hét hosszú (három napos) hétvégénk azért lesz. A következő esztendő sem lesz a potya szabadnapok éve, igaz, átkozni sem fogjuk jobban, mint az idei kalendáriumot - állapítható meg a munkaügyi tárca közelmúltban megjelent rendeletéből. A két, eleve hétfőre rendelt egyházi ünnepet - a húsvét- és a pünkösdhétfőt - nem számítva a munka törvénykönyvében munkaszüneti napként jelölt ünnepek pontosan fele esik majd hétvégére és fele munkanapokra. Pihenőnapon ünnepelhetjük a munka ünnepét, majd az októberi forradalmat, valamint karácsony első és második napját is. Munkanapra esik ellenben az újév, március 15., az államalapítás ünnepe és a mindenszentek-halottak napja. Bár 2010-ben eggyel kevesebb ünnep esik munkanapra, mint az idén, ezek mindegyike hétfő vagy péntek, így éppenséggel munkanap-áthelyezés nélkül is hat hosszú hétvégénk lenne. Ám a Szociális és Munkaügyi Minisztérium erről szóló rendelete december 24-ét, pénteket pihenőnappá nyilvánította, így jövőre összességében ugyanúgy hét hosszú hétvégénk lesz, mint az idén. Igaz, négynapos hosszú hétvége nem lesz 2010-ben, nem úgy, mint idén (az idei négynaposok miatt viszont két szombaton is dolgozni kellett). Jövőre egyetlen áthelyezésre kerül sor: decem-

ber 24-ét december 11-én, szombaton kell majd ledolgozni. Munkanap-áthelyezés ide vagy oda, a kereskedők nem változtatnak szokásaikon: idén december 24-én, csütörtökön általában délután kettőig nyitva tartanak majd az üzletek. Ezt követően legközelebb csak december 27-én reggel nyitnak újra. Az ágazat szereplői - a kereskedők és a szakszervezet - 2006 előtt rendszerint ajánlás formájában állapodtak meg erről, ám a 2005-ös kereskedelmi törvénybe bekerült, hogy december 24-én az üzletek - a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások kivételével - 14 óráig tarthatnak nyitva. A hipermarketek bevételének nem elhanyagolható részét adja a vasárnapi forgalom. Azt csak találgatni lehet, hogy ágazati szinten a vásárlók ugyanazt az összeget költenék-e el a hat nap alatt, mint a hétnapos nyitva tartás során. Van, aki úgy véli, a vasárnapi forgalom elosztódna a hét hat napján, míg mások szerint a hipermarketben vasárnap ténfergők “impulzusvásárlásainak” (vagyis a kirakat kínálata által ösztökélt pénzköltéseinek) elmaradása nettó kiesést jelentene a kiskereskedelemnek. Mindenesetre Vámos György (az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára) szerint a jelenlegi helyzetben veszélyes dolog ezzel kísérletezni. Ha a vasárnapi zárva tartás miatt csökkenne a forgalom, az óhatatlanul további leépítést hozna a kiskereskedelemben. A kereskedőknek abban is megoszlik a véleményük, hogy az ünnepi hosszú hétvégék mennyire pörgetik fel a kasszát. Tény, hogy a hosszú hétvégék előtt a szokásosnál 20-30 százalékkal nagyobb a forgalom, és a rá következő napokra is ez a jellemző. Ugyanakkor a statisztikai adatokból Vámos György úgy látja, hogy hosszú távon az ünnepi hétvégék előtti rohamoknak nincs különösebb hozadékuk. (Forrás: Népszabadság)

PÖKKÖP az interneten: www.pokkop.hu

10

2009. október

A hó-nap bölcsessége

Pénzét másra költse, mint az utca fûtésére! Tudta, hogy háza ajtóinak, ablakainak réseit összeadva egy focilabda méretû lyukat is kiadhatnak? Svéd bemarásos ablakszigeteléssel: •15-20%-kal kisebb lesz a fûtésszámlálja • Télen melegebb (2-5°C), nyáron hûvösebb lesz a háza • Jóval csendesebb lesz otthona, mivel az ablakszigetelés kiváló hangszigetelõ • Emellett nem engedi be házába többé a port, homokot így kevesebbet kell takarítania • Nem lesz többé huzatos a lakás • Egy átlagos ház szigetelése 20-40.000 ft • A jelenlegi gázárak mellett ez kevesebb, mint 1 év alatt megtérül • A beépített anyagra 7 év garanciát vállalunk • Festéskor kiszedhetõ • Évtizedek óta alkalmazott svéd szilikon technológia

NE AZ UTCÁT FÛTSE, HÁZÁT SZIGETELJE! Egyeztessen idõpontot, MOST!

Érd.: 06-70/40-50-481

„A zseni: tudja azt, amit nem tudhatna. A tehetséges: tudja, amit tud. Az ügyes: azt se tudja, amit tud.”

A hó-nap esete Életbiztosítást szeretne kötni egy nagyon idős bácsika. Az ügyfélszolgálatos hölgy zavartam megkérdi: - Bácsika, ne haragudjon, a maga korában? Mégis hány éves? - 102 éves vagyok. - Tudja mit? Akkor jöjjön vissza egy hónap múlva. - Nem lehet, akkor lesz a bátyám születésnapja. - A bátyja születésnapja? Mennyi idős a bátyja? - 108 éves. - No, akkor jöjjön vissza fél év múlva. - Akkor pláne nem érek rá, mert akkor lesz az apám esküvője. - Az apja esküvője? Hány éves az apuka? - 139. - És megnősül az ő korában? - Ő sem akar, a szülei erőltetik.

11

2009. október

KIZÁRÓLAG PVDSZ TAGOKNAK!

A hó-nap vicce

Akarsz a PVDSz több ezres hívócsoportján belül ingyen telefonálni? Vagy kedvezményesen mobil telefonkészüléket vásárolni?

Ha igen - és még nem vagy tagunk - akkor lépj be a PVDSz-be és mindez teljesül ! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete ( PVDSz ) a tagjai részére kedvezményes mobiltelefon üzemeltetésrõl és vásárlásról kötött szerzõdést. A havidíjas elõfizetés illetve kedvezményes készülék vásárlása esetén, 24 hónapos hûségnyilatkozat aláírása szükséges. Egy tag maximum 5 db elõfizetést igényelhet, akár a családtagjainak is! A havi elõfizetési díj (SIM kártyánként) mindössze 1.500 Ft (ez nettó ár!) és ez teljes mértékben le is beszélhetõ. Ez a lebeszélhetõség a hálózaton belüli, és más belföldi mobil és belföldi vezetékes hálózatok elõfizetõi felé indított hívásokra használható fel. Az igényeket legalább egy havi PVDSz tagság - után tudjuk teljesíteni. A „PVDSz hívócsoport” egy olyan

egységes szolgáltatást valósít meg, melyet minden tagja ingyenesen vehet igénybe a hívócsoport összes tagjával történõ kapcsolattartás keretén belül. A „ PVDSz hívócsoport ”-on belüli szolgáltatás havidíja kötelezõen 300 Ft (ez nettó ár !) , ami csak az elõfizetéssel együtt rendelhetõ meg. Tehát aki tagja a „ PVDSz hívócsoport ”-nak, az mindössze havi 300 Ft-ért egész hónapban korlátlanul és díjmentesen telefonálhat a hívócsoporton belüli tagokkal (munkatársakkal, családtagokkal, stb). A szolgáltatás kizárólag belföldön vehetõ igénybe, nemzetközi barangolás esetén a díjazás a „Partner 3” díjcsomag szerint történik.

A kedvezményekkel csökkentett percdíjak szerzõdés aláírásakor a következõk (amelyek nettó árak):

Hívásirányok Hálózaton belüli hívás esetén Belföldi, vezetékes hálózatba történõ hívás esetén Belföldi, más mobil hálózatba történõ hívás esetén Hangpostás felhívása esetén SMS küldés T-Mobile magyarországi hálózatába SMS küldés Pannon, ill. vezetékes hálózatba SMS küldés Vodafone hálózatba SMS küldés külföldi hálózatba

A percdíjak például dominó esetén átlagosan.

Percdíjak minden idõben minden idõben minden idõben munkanapokon 07:00 és 16.00 óra között egyéb idõben

12,00 Ft 12,00 Ft 22,00 Ft 12,00 Ft

25,00 Ft 25,00 Ft 35,00 Ft 25,00 Ft

Díjmentes! 18,00 Ft/db 20,00 Ft/db 20,00 Ft/db 45,00 Ft/db

30,00 Ft/db 35,00 Ft/db 40,00 Ft/db 56,00 Ft/db

Egyéb idõ: Munkanapokon 16:00 és 07:00, illetve munkaszüneti- és ünnepnapokon 0:00 és 24:00 óra között. (A forgalmi díjak mérése másodpercben történik és minden megkezdett hívás díjköteles.)

Aki sok SMS-t szokott írni havonta, az mindössze 200 Ft-ért kaphat még plusz 50 db SMS-t, de ezt csak a hálózaton belül lehet felhasználni. Ehhez a szolgáltatáshoz a PVDSz még kedvezményes mobil telefonkészülék vásárlást is biztosít, akár kamatmentes részletfizetésre is. A készülékek a szolgáltató honlapján az akciós árlista „Elõfizetés (24 hónap)” oszlopaiból válaszhatóak ki, igény szerint. Az elõfizetések ( SIM kártyák ), illetve a telefon készülékek megrendelése kizárólag a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetén keresztül történik. Bõvebb felvilágosításért Szentgyörgyi Mihályhoz lehet fordulni, munkanapokon 9-14 óráig, a 01+86-52-es vasútüzemi telefonszámon. Illetve a [email protected] e-mail címre üzenetet, megrendelést lehet küldeni.

szemisa

Egy falka farkas üldöz két pici nyuszit, akik bemenekülnek előlük a sűrű bozótba. Miután a farkasok nem tágítanak, a fiú nyuszi odafordul a lány nyuszihoz. - Szerinted próbáljunk meg elfutni vagy várjunk pár napot, míg létszámban föléjük kerekedünk?

hu.morzsák • A bölcsesség legnyilvánvalóbb jele a folyamatos vidámság. • A világ egy gyönyörű könyv, de kevés hasznára van annak, aki nem tudja olvasni. • Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz. • Rosszul teszed, ha dicsérsz olyan dolgot, amit nem értesz igazán, de még rosszabbul azt, hogyha szidod. • A balga bölcsnek tartja magát, s a bölcs nem irigyli tőle.

Személyre szólóan! A gyorsabb kommunikáció érdekében lehetõség van közvetlenül, tisztségviselõink részére – névre szólóan – is e-mailt küldeni. A konkrét e-mail címek megtalálhatóak a „hív6sz!” címû cikkünkben, lapunk 7. oldalán. A hatékonyabb ügyintézés érdekében további üzenet küldése lehetséges az alábbi szolgáltatásaink körében: Telefon: [email protected] Biztosítás: [email protected] Alapítvány: [email protected] Jogsegély: [email protected] Arra kérünk minden tagtársunkat, partnerünket, hogy éljen ezzel az új lehetõséggel.

- a szerk -

12

2009. október

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94

TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén • Baleseti halál esetén plusz! • Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan • Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás már 1%-tól 100%-ig arányosan • Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén • Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén • Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén • Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta • Betegségi kórházi ápolás legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta • Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Betegségi mûtéti térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Kritikus betegségek bekövetkezése esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

BELÉPÉSI FELTÉTELEK:

- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet

EGYÉB TUDNIVALÓK:

- ez egy csomag, 12 szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)

“A” csomag 600 Ft/hó

“B” csomag 800 Ft/hó

600.000 Ft 500.000 Ft 1.000.000 Ft

1.000.000 Ft 1.000.000 Ft 1.500.000 Ft

500.000 Ft 20.000 Ft

500.000 Ft 20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

1.000 Ft

1.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

25.000 Ft

25.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

RÁADÁS! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 68.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: Mackensen Kft., 1139 Budapest, Frangepán u. 12-14. Tel.: 06-1-412-5230