«gr
*
f %
♦
w* ■V--
» n
■ •
'4
i / «
* < V *?
> * » 7 * fc V
4 »
>' ^
>
Ä
^
V V
- / »
T *" . ' K
,
r. V * >
-
¿ V
»
% V ' - iv^* % . - . " * •• . - •
« «
V
«F
«F
f
• .
) r v
•
-
■v
v
^
v t*
s.
ír
%
*
V
"
f
f
ÿ A
*
* r
f
*v* 7
>»
, ,
* » .
S%e
'T + ¿ ? $
••
' X f V ¿V I
J
••>
.
%
M 'í * * * i J s “•
« '
' i r
'
é
* c *< ?
/ *rf V4 ^ fc I
* s A t* fc •
V
'V
V
.
.*
I
v>
á g ;
f \ / T
J!?-V
vV $
*
* & 4L \
V"
-r % £ js? • j á r « f ' > > í> e í l N r ; 1t ^ j / í & * t M «*2 I^ wí *á
*
5V
r ^
>
■
-
i>
r
-»
s ^ \ r .> 4 & 1
r
>
* V
f
A
%
i
r \ i ù r s
í ■-v » "*
-Y
.
#
.
Ï
>
í 'Jffv % *
S.
V
r
s
'
■j *
/
'"
\ u
♦
>r t fr 'íV
- 1
f
'7 \ *
m
V ,
1^ w 'L rflr’Á V
gL# T
i
* i* .
A
-
r \ ^
t
•
\
A
ri-
,■
9 • 1 fit
^
f
•*
V
■
•
7
• t i í & '4r '■ J »,a 9 « « "V
" V
¿
•V
< .4 *
u u >
j"K
.
r
^—
> i r1
'Ü t
t
i Ji
w
i
■*# » 1# ;• ,
kV
**r ✓
J?
r
w 4.
‘
,
L
/ X
,
'
í Cv5^
l\
1
¿r
V * 1
>
\
r+ ?
JP
I
I» ♦>
t í ^
w
%
n
»
&
Nü^t
%
&
'
£ *
/ :
>.
* '
»
<
r = ¿ £
f > ^ rV
t l J & x L
S U
Í 4f -
/ ■> r
< ! >• Vv > r
^
4 - -
. * \
A
V
i x
X
i
\
* > .
«
K
■* ».
I
’
Î
rí.
%
i
.
.
i
<
' j
>
* .
r
'4 ^
•'E- ,
/ -
V
íV
á ?
-t*
¿ .
>•
»
r
n
-
>
+
^
/
, i
^
V «
r t
+>
J
u .
'
•
V
%
*'..
-
W^m
X
*
A
^ V . ; -■■-•■■'■;•' » K- . V
Á "A
'-
f¥ í ^
A .
l>
% iT i
€. ^
>
'
* s '
r
H
*
- . - ^
p
0
'£
**• ■*' *
' 1
»
*Wy* »>
*K
•fît* *
* *
À
■»>*
■***■'%\.t.- y -
* \
+>
V*
•*
J* * *
+
+
l M
£ -
r r- ' -r
s
I
' - '
>
î . L*
V
7
-
r
í»
/
^
•í^ '- V
*¿
* ■f^
.
/ '
*
'
-
'
■
•
.
'
■
'■
•
«
.•*;"••'•:• •»•■:*' s
'
-
if .
-
' . • ' * '
•
JVy * k
,
*
-
r
-
*
.
-
.
AZ ORSZÁGOS
M. KIR. MINTARAJZISKOLANAK ES
rr
RAJZTANAR K E P Z O N E K
E
R
T
E
S
I
T
Ö
J
E
AZ 1 8 9 4 —9 5 . TANÉVRŐL.
A Z IN T É Z E T C Z É L JA , S Z E R V E Z E T E É S T A N T E R V É N E K K IV O N A T Á V A L , V A LA M IN T A R A JZTA N Á R V IZSG Á LA T I SZ A B Á LY ZA T T E L JE S S Z Ö V E G É V E L
•
•
KÖZLI
K E L E T I GUSZTÁV IGAZGATÓ.
BUD APEST. F R A N K L IN -T A R SUL AT N YO M D A JA
1 895.
ORSZÁGOS M. KIR. M I N T A RAJ Z I S KO LA ÉS R A J Z T A N Á R K É P Z Ő Budapesten, VI., Andrássy-út 7 1 . sz.
AZ I N T É Z E T C Z É L J A ÉS F E L A D A T A .
Az országos magyar királyi mintarajziskolának és rajztanárkép zőnek feladata a jelenkor igényeinek és az ország szükségeinek megfelelő rajztanárok szakszerű kiképzése, valamint tehetséges ifjaknak, kik a képzőművészetek valamely ágára, különösen pedig a festészetre vagy szobrászatra
szánják magukat, a hivatásukra
szükséges ismeretek alapos megszerzésére alkalmat nyújtani. Ezen czéljainál fogva az intézet oktatást nyújt a képzőművé szeteknek, alábbi tantervébe foglalt ágaiban, gyakorlati utmutatás és elméleti tanfolyamok segélyével.
TANTERV. I. A L A K - R A J Z É S F E S T É S .
(Figurális.)
I. OSZTÁLY.
Domború fősz- és élő fejminták után való rajzolás. T élen 10, nyáron 1 5 heti órában. II. OSZTÁLY. %
Élő fejminták után való rajzolás. T élen órában.
10, nyáron 15 heti
4
III. OSZTÁLY.
Antik szoborminták és egész alakú élő mintákról való rajzolás (akt).
E tanulmányok kiegészítéséül szolgálnak a bonczalaktani
előadások és a gyors vázolás gyakorlása. IV. OSZTÁLY.
Az élő fejminta festése. Elemi compositio-gyakorlatok stb. T élen heti 10, nyáron 15 órában. Ezen tanulmányokhoz csatla kozik : A gyakorló festészeti szakosztály,* melyben
csupán művész
növendékek számára és külön tanár vezetése mellett az alakrajz és festészet
nagyobb
terjedelemben,
hetenkint
3 0 — j ¡5 óráig
taníttatik; úgyszintén: A női festészeti osztály ** művésznövendékek számára, melyben alak- tájkép- és csendélet festés gyakoroltatik körülbelül heti 10 órában. II. É K I T M É N Y E S
R A JZ ÉS F E S T É S .
(Ornamentika.)
I. OSZTÁLY.
Domború ékítmények rajzolása, különös tekintettel a forma érzék és a kézbeli ügyesség fejlesztésére. A különböző rajzszerek kezelésében, valamint a külön előadási módokban való gyakorlatok. Hetenkint 6 óra.
II. OSZTÁLY. F
Ékítmény elemek rajzolása, különös tekintettel a stílek tanul mányozására, s ezzel kapcsolatban tervezési gyakorlatok. F o lyta tása a rajzgyakorlatoknak domború mintákról. Geom etriai síkékít mények. Vázolgatás. Hetenkint 6 óra. * Az e p r e s k e t b e n
Bajza u.) c czélra emelt külön é p ü le tb e n .
** Id e ig le n e se n a budai v á r b a z á rb a n .
III. £S IV. OSZTÁLY.
Elm élkedések a művészeti formák fejlődéséről a különböző nemzeteknél különböző korszakokban. Az intézet föszöntvény-, fénykép-, metszet- és könyvtárában őrzött művek ékítményes motivumainak tanulmányozása és vázolgatása. Az országos iparművészeti muzeumbeli és egyéb eredeti műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítményes részletekre és ilyenek összetételére terjedő compositio-gyakorlatok. Önálló tervezgetés az iparművészet külömböző ágai s a dekoratív építészet köréből, u. m. szövetek, bútorok, sgraffito, keramikai művek, fémöntvények és egyéb műtárgyak. Hetenkint 8 óra. Ezenkivül a IV. osztály növendékei heti két órában ismétlés képen domború minták után való rajzolást is gyakorolnak.
III. É P Í T É S Z É T .
Az építészeti rajz- és stiltanulmányok, heti 8 órában, csak a III. osztályban kezdődnek. Szükséges előzményüket képezi a m eg előző két osztályban szerzendő geometriai ismeret és rajzbeli gya korlottság. III. OSZTÁLY.
Műszaki rajzgyakorlatok, előkészítésül a műépítészeti alaktanra. Árnyékszerkesztés, intensitási gyakorlatok.
a) Elmélet. A műépítészeti stilek fejlődésének ism ertetése; azok elemzése és összehasonlítása.
b) Gyakorlat. Részletes tanulmányok rajzolása, különösen az ókori remek építészet köréből válogatott minták nyomán.
í v . OSZTÁLY.
a)
Elmélet. A műépítészeti stilek folytatólagos ismertetése.
K ö zép - és ujabbkori építészet.
6
Gyakorlat.
Tanulm ányok
rajzolása a középkori
(román,
góthi és ujabbkori (renaissance, bárok) építészet köréből
vett
jeles példák nyomán.
ff
IV.
M UHELYI
R A JZ O L A S.
Hetenkint két órában a III. és IV. osztály részére. Ipari vagy építészeti tárgyak kivitelének alapjául szolgáló raj zok készítése, egy tized, egy ötöd, fél, vagy valódi nagyságban, és p ed ig: elő- és oldalnézetben, alaprajzban, vízszintes és függélyes metszésekkel, a különböző anyagok szerkesztésének feltüntetésé vel.
Részletrajzok valódi nagyságban, az alakok és prophilok
ábrázolásával. A III. osztályban a példák a bútor- és épület asz talosság, — a IV. osztályban az építészet köréből vétetnek.
V. V Í Z F E S T É S Z E T . Csupán nők részére, heti 8 órában.
Edénynemüek, csendéleti tárgyak, virágok, különböző növé nyek s ilyenekből összetett c s o p o r t o k ; himzési s szövet minták, iparművészeti tárgyak természet utáni megfestése, valamint fej tanulmányok élő mintáról. V égre egyes kirándulások a tájfestészet tanulmányozása szem pontjából. V I. M I N T Á Z Á S . A) R A J Z T A N Á R J E L Ö L T E K
R É SZ É R E .*
I. OSZTÁLY.
Mintázási gyakorlatok, különösen domború ékítményes minták, valamint az emberi test egyes részeit ábrázoló föszminták nyomán, ezek nagyságának megfelelő mérvekben. Hetenkint 6 óra.
* Az Eötvös-utcza 6. sz. a. bérelt ideiglenes helyiségben
7
II. OSZTÁLY.
Ékítményes mintázási gyakorlatok lapminták után és dombor művű
mintázási gyakorlatok teljes idomú föszminták nyomán,
adott mérvek szerint. Hetenkint 6 óra.
B) S Z O B R Á S Z N Ö V E N D É K E K R É S Z É R E . *
Antik, élő minta után fej és egész alak (akt), valamint állat tanulmányok, önálló compositiók.
V II. G E O M E T R I A .
i. Elem i geometria. Bevezetés. I.
PLA N IM ETRIA .
Heti 4 óra előadás és 2 óra rajzolás az I. osztály számára.
1 . A térelemek (pont, egyenes) helyzeti vonatkozásai és az egyenesvonalú idomok képzése általában.
2.. Az alapidomok (véges egyenes, kör, szög, öv) helyzeti és metri kus vonatkozásai. 3. A főidomok, és pedig: a) az egyenes vonaluak (pont- és sugársor, tört egyenes, három-, négy- és sokszög) alkotó részei, projectivitása (congruentia, affinitás és axialis symmetria, hasonlóság és centrikus symmetria, collineatió és involutió), transversálisai és területe. Ji) a görbe és vegyes vonaluak, és p e d i g :
a) A kör; vonatkozások a térelemek- és az előbb tárgyalt idomokra (projectivikus,
potentiális, polárikus és har
monikus tulajdonságok é, kerület és terület.
-* Az epreskertben (Bajza u.) Ievo külön épületben
b) A kúpszeletek elemei. c) A cycloisok, evolvensek és az alkalmazott csigavonalak, leírása és szerkesztése. Constructiv föladatok az egész tárgykörből.
II. S T E R E O M E T R I A .
A stereometria az ortho°:onális ábrázolás előadásával van egve sítve és esetről-esetre tárevaltatik.
2. Ábrázoló geometria. A' S T E R E O M E T R I A ÉS O R T H O G O N Á L I S Á B R Á Z O L Á S . Heti 4 es : óra előadás es 2 óra rajzolás a II. ¿s III. osztály számára.
I . ST E R E O M E T R IA .
1. A térelemek
pont. egyenes, sík
helyzeti vonatkozásai és az
egyenes vonalú és sík lapu idomok képzése általában.
aljpidomck (kitérő torz egyenespár. pont és sík. egyenes
2.
és sík. lapszög. réteg, testszög
helyzeti és metrikus vonat
kozásai. 3. A főidomok. és ped ig: a) a síklapúak
szögletes testek)
hasáb,
gúla és általános
polyeder alkotó részei, transversális síkjai, congruentiája és axiális symmetriája, hasonlósága és centrikus svmmetriája, felülete és köbtartalma. e^ömb alkotórészei, transversális síkjai, stb. — mint előbb.
O
-
7
Constructiv feladatok az esrész társrvkörből. O OJ
9
II. ORTHOGONALIS ABRAZOLAS.
1 . Bevezetés. 2. A térelemek ábrázolása két és több képsíkon. 3. A térelemek relativ vonatkozásai, különösen metszések, távol ságok és szögek. 4. A sík idomok ábrázolása. A testek (hasáb, gúla, henger, kúp, forgástestek) ábrázolása ; relativ vonatkozásaik a térelemekre és egymásra. 6. Megvilágítási viszonyok, u. m. vetett, saját árnyék és a meg világítás intensitása. 7. Idomok helyzettransformátiói; képsíktransformátiók. 8. Az orthogonális és klinogonális axonometria elemei. 9. Constructiv feladatok az egész tárgykörből. Jegyzet. A 6. és 7. pontban foglaltak alkalmilag tárgyaltatnak.
B) C E N T R Á L I S Á B R Á Z O L Á S ( P E R S P E C T I V A , L Á T S Z A T T A N . ) Heti 2 óra előadás és 2— 8 óra rajzolás, a III. és IV. osztály számára.
B evezetésü l: látszati képek szerkesztése az orthogonális ábrá zolási mód alapján. I. ELMÉLETI RÉSZ.
1 . A térelemek (pont, egyenes és sík) centrális ábrázolása és hely
zeti megállapítása egy síkon. 2. A térelemek helyzeti vonatkozásai: metsző egyenesek, két sík metszése. V egyes helyzeti feladatok. 3. A térelemek méretes vonatkozásai: szöghajlásuk a képsík iránt, síkban fekvő elemek forgatása, valódi nagyságok megállapítása, egyenesek osztása, adott osztás átvitele osztó egyenesek által, az osztási k ö r; az egyenesnek és a síknak szög szerinti vonat kozása. Síkok hajlási szögei, síkok elhelyezése adatok szerint.
10 4. Segédm íveletek alkalmazása,
korlátolt
összevont
k é p sík o n : összevonási segédkép,
egyenlőközű
középpont egyenesek
képeinek szerkesztése iránypont használása nélkül. v K ü lön féle m értékegységek és lépték rendszerek alkalmazása, hálók. 6. Az elnyulások és visszás helyzetek határai. 7. A kör és más sík görbék centrális ábrázolása.
II. G Y A K O R L A T I RÉSZ.
Heti 2—8 óra rajzolás leginkáb
a IV. osztály számára.
w
1 . Ékített síkok centrális ábrázolása. 2. S ík o k
által
határolt
testek,
forgási
testek,
testcsoportok
ábrázolása. 3. Az építészet köréből vett tárgyak. f
4. Arnyékszerkesztés természetes és mesterséges világítás feltétele mellett. 5. T ü k ö rk é p e k a tükör síkjának különböző állásai mellett. 6. Adott látszati k é p e k kifejtése (visszafejtése) és hibáinak javítása. 7. Látszati k é p e k tervezete.
3. Geometriai módszertan. Heti 2 óra előadás a IV. osztály számára.
1 . A rajzoló geom etria tananyagának módszeres kezelése a közép iskola 4 alsó
osztályában
és a polgári
iskolában,
különös
tekintettel az előadási képesség fejlesztésére. 2. Próbaelőadások. 3. A geod ásia és a situatio-rajzolás elemei egybekötve gyakorlati mérésekkel a mezőn. 4 . A legszokásosabb geographiai fokhálózatok szerkesztése.
11
V III. F E S T É S Z E T I
BONCZALAKTAN.
I. ÉS II. OSZTÁLY.
Hetenkint i óra.
Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boncztani készülékek és az élő természet ből vett minták nvomán.
IX . M Ű V É S Z E T E K
TÖRTÉNETE.
II., III. ES IV. OSZTÁLY.
Hetenkint 2 óra előadás. ••
Összefoglaló képe a művészileg szép eszményének, a mint az a különböző népeknél;
különböző korszakokban
az építészet,
festészet és szobrászat, valamint a magasabb műipar termékeiben nyilvánult. A régi keleti népek, valamint Görögország és R óm a, utóbb a középkor és a renaissance művészetének története.
X. NEVE LES
ES
O KTATASTAN.
A) Á L T A L Á N O S N E V E L É S T A N A III. OSZTÁLYÚ R A JZ T A N Á R JE L Ö L T E K SZÁMÁRA.
Heti 1 — 2 órában.
A nevelés fogalma és a neveléstan felosztása. A testi nevelés körében szem előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az iskolai egészségtanra.
értelmi nevelés körében követendő főbb
szabályok ismertetése, kapcsolatban a szemlélődő, képzetalkotó,
I2
gondolkozó, emlékező és képzelődő lelki tehetségeknek tüzetes leirásával, a logika tételeinek ismertetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a különféle érzelmek, hangulatok és indulatok leirásával, különös tekintettel a szépízlés fejlesztésének szabályaira. A^ erkölcsi nevelés
körében
érvényesítendő
szabályok,
az
ösztönöknek, vágyaknak, hajlamoknak, szenvedélyeknek, a vérmérsékletnek és az egyéni jellemvonásoknak ismertetésével k ap csolatban.
Az iskolai
nevelés és fegyelemtartás
tételei
kellő
tekintettel az egyes iskolák növendékeinek erkölcsi fejlettségére és a nemzeti
nevelés követelményeire. Az iskolai nevelésre és
fegyelemtartásra vonatkozó irodalomnak rövid áttekintése és a közoktatásügyi kormány által kiadott s ezen teendőkre vonatkozó rendeletek ismertetése.
B) Á L T A L Á N O S O K T A T Á S T A N A IV. OSZTÁLYÚ R A JZ T A N A R JE L Ö L T E K SZAMARA
Heti i — 2 órában.
Az oktatástan fogalma és felosztása. Az oktatás körében szem előtt tartandó főelvek és az ezekből származó szabályok ismer tetése.
A? iskolai oktatás czélja tekintettel az egyes tanintézetek fel adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az egyes iskolák számára készült tantervek
azon részleteire, a melyek a rajzolás
tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy előadó
tanalaknak,
az előmutató,
a
kikérdező,
a
kifejtő,
az.
önoktató és az emlékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre vonatkozó oktatástani tételek. Az egyes tanítási órák helyes fölhasználására vonatkozó
oktatástani
szabályok.
Az oktatástanra
vonatkozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás
módszerének fejlődését feltüntető művekre. —
A magyar köz-
oktatásügy feljődésének rövid története, kapcsolatban az általános neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.
X I. M A G Y A R N Y E L V ES IR O D A LO M . III.
OSZTÁLY.
(Heti i óra.)
I. T é li félév: Nyelvtan és stilisztika. (A magyar nyelv jellemző sajátságai;) szerkesztéstan; a prózai Írásművek. II. Nyári félév : Újabbkori magyar költők magyarázata. (Aesthetikai fejtegetéssel; különös tekintettel a leiró, festői és plasz tikai helyek feltüntetésére.)
Stilusgyakorlatok: félévenkint egy dolgozat, a kijelölt s a növendékek külön viszonvaihoz alkalmazott tételek köréből.
í v . OSZTÁLY.
(Heti 2 óra.)
I. T éli fé lé v : A régibb magyar irodalom (1772-ig) áttekintése. (Különös tekintettel a középkori könyvfestés és díszítésre.) II. Nyári félév:
újabbkori magyar irodalom áttekintése.
( 1 7 7 2 — máig), különös tekintettel a szerkesztés és előadás mű vészibb kivitelére.
Stilusgyakorlatok: mint a III. osztálynál. A fentebbiekben ismertetett tanterv, kivéve a vízfestést, egész terjedelmében az intézetnek csakis rajztanárjelölt finövendékeire nézve irányadó. A rajztanítónőjelöltek; úgyszintén mindkét nem beli művésznövendékek különleges igényeiknek megfelelő okta tásban részesülnek.
K IV O N A T AZ
IN T É Z E T
A LA PSZA B Á LY A IB Ó L
ÉS
KÜLÖN
H A T Á R O ZA TA IBÓ L^
Az intézeti tanulók, külön czéljaikhoz képest vagy rajztanárjelöltekül, vagy művésznövendékekül iratnak be. A rajztanárképzőnek teljes tanfolyama 4 évre terjed. A művésznövendékek tanfolyama nincs az évek bizonyos szá mához k ö t v e ; a mennyiben azonban valamely művésztanuló három éven túl akarná az intézetet látogatni, annak m egengedése a tanári kar határozatától függ. A rajztanárjelöltek befogadásának föltételeire nézve az alább közölt rajztanárvizgálati szabályzat 5 §-a irányadó. A művésznövendék fölvételére megkivántatik, hogy a teljes polgári iskolát
vagy a középiskolának legalább hat osztályát
végezte légyen. O ly jelentkezők, a kik felötlő hivatást tanúsítanak, az igaz gatóság javaslata alapján, miniszteri engedélylyel a rendes növen dékek
közé
fölvehetők akkor is,
ha a közép- vagy
polgári
iskolának csupán négy osztályát, de jó sikerrel, végezték. Mind a rajztanárjelöltek, mind a művésznövendékek fölvéte lének közös föltételei:
a) a l ó ik korév betölte; b) ép látérzék; c) némi gyakorlottság a szabadkézi rajzolásban, melynek k e llő foka esetleg külön fölvételi vizsgálat útján igazolandó.
1
5
A fölvétel általában ideiglenes jellegű, s csak félévi látogatás és ezalatt kitüntetett szorgalom
és tehetség alapján történik a
végleges fölvétel. Az intézet tanfolyamaiban, a rendelkezésre álló tanhelyiségek által korlátozott számban, nők is vehetnek részt, ha a szabadkézi rajzolásból kivánt előkészültséget igazolták/ Az tanulók fölvétele
minden tanfélév kezdetén, szeptember
február hó elején eszközöltetik. A tanfélév folyamában a fölvétel csak igen méltányolandó okok
alapján és kivételesen
engedélyeztetik. Az ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálatnak magu kat alávetni kötelesek. A rajztanárvizsgálatok rendjét és módját
külön szabályzat
állapítja meg, melynek teljes szövege alább olvasható. Az intézeti növendékek művei időnkint közszemlére kiállít tatnak az iskola helyiségeiben. A tanév szeptember hó elején kezdődik s junius hóban vég ződik. Junius hava közepétől annak végéig a képesítő vizsgálatok tartatnak. Az intézet minden tanítványa minden tanév elején beiratási díjul 2 forintot fizet az intézeti könyvtár gyarapítására. A rendes növendékek egész évi tandíja io forint. A vendég látogatók tandíja magasabb, s időről időre a viszonyokhoz képest állapíttatik meg.** A nők közül azok, kik rajztanítónői képesítésre készülnek, évi io frt, —
a művésznövendékek a mindenkori
vendéglátogatói tandíjat fizetik. Szegény sorsú, tehetséges és szorgalmas növendékek a tan díj fizetése alól fölmentethetnek. A tandíjak az állampénztárba folynak. Az intézet szegényebb sorsú tehetségesebb növendékei, kü lö-
* A rajztanítónőjelöltekre nézve 1. a rajztanárvizsgálati szabályzat §-át. ** Az 1886— 87-ik tanévtől kezdve — további intézkedésig — a vendéglátogatók egész évi tandíja ministeri rendelettel 40 forintban állapíttatott meg.
i6
nősen pedig a rajztanárjelöltek számára rendelt állami ösztöndíjak elnyerésére évenkint nyilvános pályázat hirdettetik. A pályázati föltételek rendszerint a k ö v e tk e z ő k : i. Hitelesen igazolandó:
a) hogy a pályázó ép látérzékű s legalább 16 éves korát már b etöltötte;
b) hogy készültség tekintetében az intézetbe fogadás fentebb jelzett általános
föltételeinek
2. A készültség kellő foka eshetőleg
megfelelni
képes.
külön vizsgálat utján
1 gazolandó.
3. Az ösztöndíj csak egy évre adom ányoztatik; tovább é lv e zete a tanév
folyamában s az évi
vizsgálatok utján kitüntetett
haladástól függ. 4. A kellően
fölszerelt kérvények,
rajzmunkálatok
mellék
letével, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czímezve, az évenkint szabályszerűen kihirdetett határidőig a m. kir. rajz tanárképző igazgatójához nyújtandók be. (Budapest, VI. kerület, Andrássy-út 7 1.) A pályázat eredményét indokolt
javaslata alapján
a tanártestület birálja meg s ennek a vallás- és közoktatásügyi
m. kir.
miniszter határoz. Itt megjegyeztetik, hogy az intézetbe belépő uj növendék az első
évben
sem
tandíjelengedésre,
sem ösztöndíjra nem
szá
míthat. Az állami ösztöndíjas rajztanárjelölt, mielőtt az ösztöndíj szá mára folyóvá tétetnék, térítvényt ír alá, melyben az államsegély kedvezményével kapcsolatos kötelezettségek hű teljesítése iránt fogadást tesz. Az állami
ösztöndíjas
rajztanárjelöltek
a képesítő
vizsgálat
kiállása s az oklevél kinyerése után nem tarthatnak már ennél fogva jogot valamely állami tanintézetnél leendő alkalmaztatásra: ha ellenben
valamely
nyilvános
iskolához
rajztanárokul
vagy
rajztanítókul a vallás- és közoktatásügyi minister részéről kinevez tetnek, a kinevezést elfogadni s a rájuk bízott tanszéket a rendes
17
illetmények élvezete mellett legalább három évig ellátni kötelesek, különben az ösztöndíjat visszafizetni tartoznak. A szorgalom élesztése és a haladás kitüntetése végett minden tanév végével jutalomdíjak osztatnak ki a legjelesebb növendékek között. Művésznövendékek, vagyis olyanok részére, kik csupán vala mely művészeti ágban (festészetben, szobrászatban) óhajtják magu kat kiképezni, szintén — évenkint összesen i $ o o frtra menő — ösztöndíjak adományoztatnak.
Értesítő 1894— 95
2
AZ INTÉZET TAN- ÉS SEGÉDSZEMÉLYZETE AZ
1 8 9 4 — I 8 9 5 - IK I TANÉVBEN.
Igazgató:
K
eleti
G
usztáv,
akadémiai képiró, királyi tanácsos, a M . T u d .
A kadém ia és a Kisfaludy-társaság tagja, a Ferencz József-rend és a porosz IJI-ik osztályú vörös sas-rend lovagja, O fficier de l ’instruction publique, a m. kir. iparművészeti iskola igazgatója, az orsz. képzőművészeti tanács, valamint a szerzői jogi állandó szak értő bizottság tagja, a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság elnöke, az orsz. képzőművészeti társulat alapító tagja.
Tanárok :
1. L o t z K
ároly,
akad. képiró, a gyakorló festészeti szak
osztály tanára, a Ferencz József-rend és a Ill-ad oszt. vaskoronarend lovagja, a bécsi cs. kir. művészeti akadémia tiszteleti tagja, az országos képzőművészeti tanács tagja. 2. S z é k e l y B e r t a l a n , akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és
festészet rendes
tanára, valamint a fest. boncztan előadója, a
Ferencz József-rend és a franczia becsületrend lovagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság alelnöke. 3. S c h u l e k F r i g y e s , akad. építész és építőmester, a M. Tud.
A kadém ia tagja, az építészeti rajz és stiltan rendes tanára, valamint a látszattannak előadója, a Ferencz József-rend lovagja, a hazai műemlékek országos bizottságának építésze, a M . T u d . Akadém ia archasologiai bizottságának tagja, a bécsi «Bauhütte», a magyar mérnök- és építész-egylet, valamint a nemzeti torna egylet alapító tagja, a budapesti épitő iparosok testületének, a m. régészeti és
an th ro p o lo g iai társulatnak, az orsz. képzőművészeti társulatnak tagja, több díszoklevél és e g y é b kitüntetés tulajdonosa, a budavári főegyház vezérépítésze, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 4.
E b n e r L a j o s akad. képiró. a női művésznövendékek tan
folyam ának rendes tanára.
y
N a d l e r R ó b e r t , műépítész-festész, az ékítményes és ipar
művészeti rajz rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott ság tagja. 6. Ifj. V á r d a i S z i l á r d , oki. rajztanár, az ékítményes rajzolás rendes tanára, a szemléleti látszattan előadója, s e. i. sz. az intézeti k ö n yv- és metszettár őre. 7. B a l l ó E d e , akad. képíró, oki. rajztanár, az alakrajz kezdő tanfolyamának vezetője. 8. S t r ó b l A l a j o s , akad. szobrász, a kor. aranv érdemkereszt tulajdonosa, a mintázás r. k. tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló -bizottság tagja, az orsz. képzőművészeti társulat választmányi tagja. 9. N e o g r á d y A n t a l , akad. képíró, a vízfestészet rendes tanára.
Kültanárok :
10. Dr. B a d ic s F e r e n c z . a M. Tud. Akadémia tagja, a buda
pesti I. kér. kir. kath. gymnasium igazgatója, a magyar nyelv és irodalom előadója, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb. 1 1 . B e n c z ú r B é l a műépítész, a m. kir. iparművészeti iskola rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, a műhelvi rajzolás vezetője. 12 . K
oyách
G
éza,
oki. rajztanár, a m. kir. iparművészeti
iskola rendes tanára, a nők számára szervezett geometriai tanfolyam előadója, egyúttal az ékítm ényes rajzolás és a szemléleti látszattan kisegítő tanára. 1 3 . L o r á n f i A n t a l , akad. szobrász és oki. rajztanár, a m. kir. iparművészeti iskola rendes tanára, a m . kir. rajztanárvizsgáló bizott-ság tagja, oktatja a rajztanárjelölteket a mintázásban. 1 4 . Dr. P á s t é i n e r G
yula,
kir. m. tud. egyetemi ny. rendes
20
tanár, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb. Előadja a mű vészetek történetét. 15 . P é t e r f y S á n d o r , a budapesti áll. polg. tanítónőképezde
r. tanára, az «Eötvös» segély-egylet elnöke, a m. kir. rajztanár vizsgáló bizottság póttagja stb., a nevelés- és oktatástan e lő adója. 16. P ó r s z á s z J ó z s e f , oki. mérnök és m. kir. főreáliskolar r. tanár, az orsz. közoktatási tanács biráló tagja, és a m. kir. rajz tanárvizsgáló bizottság tagja; — az elemi és ábrázoló geometria és a geometriai módszertan előadója. K ise g ítő ta n e rő :
Özv. K
om ócsy
J ó z s e f n é okleveles rajztanítónő az alak- és
ékítményes rajzolási osztályokban. Szám vevő:
C sik-rákosi C s á s z á r D
énes,
vallás- és közoktatásügyi m. kir-
miniszteri számvizsgáló. S \ o lg a s \ e m é ly \ e t:
1. H e r s i t z K 2. F
e je s
J
ároly,
ó zsef,
egyúttal házi gondnok.
egyúttal kapus.
3. B e d e c s A n t a l . 4. G
yarmati
A ndrás.
5. K
lem ent
A ntal.
6. C
söppü
Is t v á n .
7. R
ein iss
A n d r á s , gépész-fütő.
AZ
IN T É Z E T
T A N E SZ K Ö Z E I,
a) L A P M I N T Á K .
1. Az egyes szakosztályok tanárai által készült ékítményes é s stiltani, építészeti, távlati és boncztani fali táblák. 2. Építészeti műemlékek, iparművészeti tervrajzok,
szobor
művek és a régi és ujabb mesterek jelesebb compositióinak réz-
21 metszetű és fényképmásolatai mányozás czéljára).
b) D O M B O R Ú
M IN TÁ K .
1. R é g i és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint egyes testrészek természet után készült föszöntvényei. 2. R é g i és ujabbkori jeles ékítmények és építészeti részletek föszöntvényei. 3. Az élő (fej- vagy alak-) minta. Élő férfiak és nők, kik elő zetes alku szerint naponként több órán át, meghatározott díjazás fejében mintául állanak és ülnek a növendékek előtt. (Az intézet nek élő minták díjazására fordított évi költsége kétezer forint.
C) V E G Y E S T A N E S Z K Ö Z Ö K É S K É S Z Ü L É K E K .
Ide tartoznak a távlati készülékek, geometriai testminták, boncztani prasparatumok s az iskolával szomszédos «műcsarnok»-bán elhelyezett országos iparművészeti muzeumból tanulmány czéljaira időnkint kiszemelt és átengedett műtárgyak stb.
dj A KÖNYVTÁR
tartalmazza: i. a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok főbb jeit; 2. a képzőművészet és magasabb műipar, valamint a sokszo rosító művészetek történelmére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra, valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudományaira vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket, mely szakművek köré ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez képest foly vást gyarapíttatik. A könyvtárban jelenleg 4667 kötet és 38,825 db műlap őriztetik, összesen 6 4 ,3 7 2 frt 22 kr. értékben. A könyvtár olvasótermét az intézet növendékei — e czélra órákban
végett
U J SZA BÁ LYZA T A R A JZ T A N ÍT Á S R A K É P E S ÍT Ő V IZ SG Á L A T O K R Ó L .
A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister úr ő nagy méltóságának
kezdeményéből
a
rajztanárképzés
és
képesítés
újabb rendezése
ügyében egybehívott szaktanácskozmány által
a
rajztanító-képesítésre
rajztanár-
és
vonatkozólag
elkészített
szabályzat a nevezett minister úrnak 1894. évi junius hó 6-án 1 1 4 6 . sz. alatt kelt
magas
rendeletével
életbeléptetés végett
leküldetvén, a vizsgálatok ezentúl e szabályzat szerint tartatnak meg. A fenti rendelet intézkedéseiből tájékozásul közöltetnek a k ö v e tk e z ő k : Az uj szabályzatot illetőleg a vallás-és közoktatásügyi minister úr fentartja magának a jogot, hogy a vizsgáló bizottság javaslatára oly alapos szakképzettségű egyéneknek is megengedje a vizsgára bocsáttatást, kik a szabályzat 5. §-ában megállapított tanulmányi előfeltételeknek csak részben feleltek m e g ; —
a rajztanítónő
jelöltekre nézve ugyancsak a vizsgáló bizottság javaslatára szintén fentartja magának a nevezett minister úr az előirt tanulmányi elő feltételeknek részbeni elengedését, nevezetesen pedig a magán úton szerzett m egfelelő előképzettség esetében az attól való eltekintést, hogy az illetők előismereteiket nyilvános tanintézetekben szerezték légyen meg. Az orsz. mintarajziskola- és rajztanárképző tananyagának az uj szabályzat életbe léptetése folytán szükséges kiegészitéseül a követ kező uj tantárgyak rendszeresittettek:
2} 1 . A vizfestés egy uj tanerővel a női osztályban; 2. a magyar nyelv- és irodalom mindkét nembeli tanár- és tanítójelölt növendékek számára; 3. a szép- és rondirás mindkét nembeli tanár- és tanítójelölt növendékek számára, és 4. a mértani szakok a tanítójelölt nőnövendékek számára. A vizsgáló bizottság jegyzőjéül dr. Radnay Rezső vallás- és közoktatásügyi ministeri fogalmazó neveztetett ki. A szabályzat szövege a k ö v e tk e z ő : 1. §. Nyilvános középiskolánál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóúl (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók. . A vizsgáló bizottság, a) A rajztanításra képesítő vizsgála tok külön országos bizottság előtt tartatnak meg.
b)
Ezen bizottság áll: az elnökből, az alelnökből, a tudomány-
egyetem, a kir. József-műegyetem, az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet, az állami polgári iskolai tanítóképző intézet, valamint a különböző iskolák és az érdekelt szakkörök megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét, alelnökét és tagjait öt-öt évi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki.
^ c) A vizsgáló bizottság a szükséghez képest csoportokban működik.
d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon e ln ö k ö l; a bizottság ügykezelesét vezeti. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt ej A
vizsgáló bizottság
hivatalos
pecsétjén
Magyarország
koronás czímere látható ezzel a körirattal: «A m. kir. rajztanár vizsgáló bizottság pecsétje 1878.» 3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni:
a) K özépiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy /?) ezen tantárgyaknak csak egyikéből.
24
b) Tanítóképzők, polgári iskolák és ipartanműhelyek számára. c) Iparos tanoncziskolák számára. V é g re
d)
Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és
felsőbb leányiskolák számára. 4.
§. Jelentkezés a vizsgálatra. A képesítő vizsgálatra jelentke
zésnek határideje rendszerint márczius hava 15-ike. A k ih ir d e té s évenkint a Budapesti
Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi
ministerium Hivatalos Közlönyében, a Középiskolai T a n á re g y e sület K özlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz bocsátásért a szabály szerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság eln öké nél kell benyújtani. A folyamodványhoz m elléklendők:
a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének
főirányát,
menetét és az arra fordított időt kell
jeleznie ;
b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylyel iga zolja, hogy legalább 2 1- ik életévét betöltötte;
c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló egyéb bizonyitványok;
d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a rajztanitóságra testileg alkalmas vo ltáró l;
e) a geometriai, épitészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való dolgozatai;
f ) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre
g) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben foly tatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. §-ban felsorolt nemei melyikét kívánja m eg szerezni.
előképzettség mértéke, a) A középiskolai és közép fokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. a) az 5.
§.
érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzése kivántatik.
b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanítói vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kivántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, megfelelő általános míveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után kivételesen külön miniszteri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép vagy polgári iskolai osztályt végeztek.
c) Az iparos tanoncziskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola, vagy hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói oklevél kivántatik. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép zettség mellett a vizsgáló bizottság meghallgatása
után külön
ministeri engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók, a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték.
d) Tanítónőképzői, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanító női képesítő vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi népiskolai tanítónői oklevéllel biró nőket lehet bocsátani. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép zettség mellett a vizsgáló bizottság meghallgatása után külön miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6.
§. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizs
gálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 7 1 .
sz.) évenként rendszerint
felében tartatnak meg. A képesítő vizsgálat két részből á l l :
a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból.
junius hó második
26
A zárthelyi vizsgálat alkalmával tankönyvek vagy jegyzetek hasz nálata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárthelyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta. 7. §. A képesítő vizsgálatok tárgyai és az ezekből követelt mérték.
I. K Ö Z É P I S K O L A I
ES
KÖ ZÉPFO KÚ
TANÁROK
IP A R ISK O L A I
R A JZ
V IZ SG Á LA T A . A)
Kik mind a szabadkézi rajiból, mind a rajtoló geometria ból nyernek képesítést. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai :
a) Alakrajzolás, egész élő alakról (akt); rendelkezésre álló idő 3 ora.
b)
Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az
egésznek felvázolása és a feladat egy részének teljes kidolgozása); idő 10 óra.
e j Iparművészeti rajzolás és tervezés : szines ékítménynek vagy valamely iparművészeti tárgynak te rv e z é se ; idő ^ óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült ség kim utatására; idő 5 óra. f
e) Ábrázoló geom etria és perspectiva : valamely geometriai testcsoport vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és perspectiv k ép én ek és megvilágítási viszonyainak ábrázolása különböző vilá gítás feltétele mellett, rövid írásbeli magyarázattal; idő 6 óra. Szemléleti p e r s p e c t iv a : geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
27
g) Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, egy részletnek teljes kidolgozásával; idő $ óra.
h)
M agyar
nyelvi
Írásbeli
dolgozat
a
műtörténelemből,
nevelés-oktatástanból, vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a) Elemi geometria. A planimetriából: a térelemek viszony lagos vonatkozásai; az egyenesvonalú idomok alkotó részei, projectivitása, transversalisai és területe; a kör és vonatkozásai a térelem ekre; kerülete és területe; kúpszeletek elem ei; czikloisok, evolvensek és csigavonalok. A stereometriából: a térelemek viszony lagos vonatkozásai; a szögletes testek, henger, kúp és gömb szár maztatása, egybevágósága, szimmetriája és hasonlósága, felülete és köbtartalma. Szerkesztési feladatok. f
9
b) Ábrázoló geometria. Ábrázolás egy és több képsíkon ; a tér elemek viszonylagos vonatkozásai; a síkidomok ábrázolása; a szög letes testek, henger, kúp és forgási testek ábrázolása; relativ vonatkozásaik a térelemekre és egym ásra; megvilágítási viszonyok ábrázolása; a derékszögű és ferdeszögű axonometria elemei.
c) Perspectiva. Perspectiv képek szerkesztése az átmetszés módszere alapján. A térelemek czentrális ábrázolása, viszonylagos vonatkozásai.
Segédmíveletek
korlátolt
képsíkon.
Síkidomok
czentrális ábrázolása. Szögletes testek, henger, kúp és forgási testek, testcsoportozatok ábrázolása. Árnyékszerkesztés.
d) Anatómiai alaktan. Az emberi test külalakját meghatározó csontok,
inak, izmok
idomai, kölcsönös
aránya
és
mozgása
törvényei.
e) Műtörténelem és stiltan. A régi keleti népek, G örögország és Róm a, a középkor és renaissance műtörténelme. %
♦
f) N evelés- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és a logika elemeivel.
Az általános elvek és szabályok ismerete és
ezeknek alkalmazása a rajz és szépírás oktatása körében. A közép iskola szervezete: rajzi és szépírási tanterve és ezen oktatás segédeszközei.
A rajz- és szépírásoktatás irodalma, a jelesebb
23
m űvek ismerete. A magyar közoktatásügy fejlődésének története, különös tekintettel a középiskolára.
g)
M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom
áttekintése. B)
Csupán s\abadké\i raj\ tanítására képesítő vizsgálat. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt. 2. S'óbeli vizsgálat tárgyai :
a) Elemi geom etria: a planimetria és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös figyelemmel a szerkesztésre
b) c) d) e)
Anatómiai alaktan. Műtörténelem és stiltan. N evelés- és oktatástan. M ag yar nyelv és irodalom.
Az utóbbi négy tantárgy az A) alatt követelt mértékben.
C)
Csupán rajtoló geometria tanítására képesítő vizsgálat. i. Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő $ óra. b) Ekítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az f
egésznek felvázolása és egy részlet teljes kidolgozása); idő i o óra.
c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb m éretekkel jelölt vázlata nyomán műhelyi részletrajz kivánt nagy ságban ; idő ¡5 óra. f
d) Építészeti iműszaki: rajzolás, az alaktanból szerzett készültség kim utatására: idő < óra. f
e) testcsoport
Ábrázoló geometria és perspectiva: valamely geometriai vagy egyszerű
műszaki tárgy
derékszögű és
per
spectiv képének és megvilágítási viszonyainak ábrázolása, külön
29-
böző világítás feltétele mellett, rövid Írásbeli magyarázattal; idő 6 óra. Szemléleti perspectiva ; geometriai
testek csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
g) Mintázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról,, egy részletnek teljes kidolgozásával; idő 5 óra.
h) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.
Megjegyzés. A B) és C) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek,, ha az A) alatti képesítést meg akarják szerezni, a tananyagkülönbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
II.
T A N ÍT Ó K É P Z Ő I
ISK O LA I
IN T É Z E T I
V A LA M IN T
R A JZ T A N Á R O K
IP A R T A N M Ű H E L Y I
K É P E SÍT Ő
ÉS
POLGÁRI
R A JZ T A N ÍT Ó K
V IZ SG Á LA T A .
1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai.
a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő $ óra. b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és egy részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.
c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz, kivánt nagyság ban; idő 5 óra. f
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült
ség kimutatására; idő ¡5 óra. f
#
e) Ábrázoló geometria és p e rsp e ctiv a : valamely geometriai test vagy testcsoport derékszögű és perspectiv képének
ábrá
zolása, rövid Írásbeli magyarázattal. A derékszögű ábrázolásnál az esetleg előforduló áthatások és az árnyék szerkesztése is kívántatik; a rajz tussal kihúzandó. Idő 6 óra.
30
f)
Szemléleti perspectiva:
geometriai
testek csoportjának
puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
g) Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes kidolgozásával; idő i$ óra.
h) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés oktatástanból, vagy irodalomból vett valamely tá rg y ró l; idő 5 óra
i) Szépírás: próbaírás magyar és német folyó- és ronde-irással; idő i óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a) Elemi geom etria: a planimetría és stereometria ismerete bebizonyító a la p o n ; különös figyelemmel a szerkesztésre.
b) Ábrázoló geom etria: az egy és több képsíkon való d erék szögű ábrázolás elvei, (pont, vonal, sík és síkidomok ábrázolása, egymáshoz való helyzetök, valódi nagyság és hajlás): a szögletes testek ábrázolása, síkmetszetei, áthatása, árnyékuk szerkesztése; ugyanezen feladatok megoldása a kúp, henger, göm b- és forgási testeknél a gyakorlatban előforduló egyszerűbb helyzetekben.
c) P ersp ectiva: az átmetszés módszere; aczentrális vetítés elvei (pont, vonai, sík ábrázolása; iránypontok, irányvonalak; síkbeli idomok ábrázolása); a rövidített distáncz és az osztópontok elm é lete ; egyszerű tárgyak perspectiv ábrázolása; a perspectiv árnyék szerkesztés elemei.
d) Műtörténelem és stiltan; a régi keleti népek, G örögország, R ó m a, a középkor és a renaissance műtörténelmének alapvon alai; az itten fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.
e) N e v e lé s és oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika e le m e iv e l: az általános elvek és szabályok ismerete és ezeknek alkalmazása a rajz- és szépírás oktatása körében. A tanítóképezde és polgári iskola czélja és szervezete; ezen intézetek rajz- és szépirási tantervei és ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírás oktatás irodalma, oktatásügy
a jelesebb
fejlődése
művek ismerete. A magyar nép
története, • különös
iskolára és tanítóképezdére.
tekintettel a polgári
f)
M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom
áttekintése.
Megjegyzés. Az A) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek a I I , III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak. A II. alatti képesítő vizs gálatot tett jelöltek a III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak, de ha az I.. alatti képesítést meg akarják szerezni, a tananyagkülönbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
III.
IP A R O S T A N O N C Z ISK O L A I
R A JZ T A N ÍT Ó K
K É P E SÍT Ő
V IZ SG Á LA T A .
1 . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) Ékítményes rajzolas féldomború mintáról árnyékolással idő 10 óra.
b) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt nagyság ban ; idő 5 óra.
c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra.
d) Ábrázoló geometria és perspectiva: egyszerű geometriai testek
derékszögű ábrázolása árnyékszerkesztéssel;
ugyanezen
testek perspectiv képének ábrázolása; idő 6 óra.
e) Szemléleti p e rsp e c tiv a : geometriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolással; idő 2 óra.
f) M agyar nyelvi Írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tárgyról; idő $ óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a)
Elemi geom etria: A térmennyiségek; általában; a vonalok
helyzetei a síkban ; idomok keletk ezése; egyenesvonalú síkidomok egybev ágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, kosár- és csigavonalak szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok és a kör területének meghatározása. T estek ism ertetése; ezek felü lete és térfogatának kiszámítása.
9
b) Ábrázoló geometria : A vetítés fo g a lm a ; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb,, henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és önárnvékuk szerkesztése.
c) P e r s p e c tiv a : A lap fo galm ak ; egyszerű geometriai testek és testcsoportok
perspectiv
képeinek
szerkesztése
hozzáférhető
iránypontok és alaprajz segítségével.
d) Oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika elem ei vel : Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, tan terve; tanesz közök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere.
e) M agyar nyelv és irodalom : Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése.
IV .T A N ÍT Ó N Ő K É P Z Ő I, P O L G Á R I ÉS F E L S Ő B B L E Á N Y IS K O L Á I R A JZ T A N Í T Ó N Ő K K É P E S Í T Ő V IZ SG Á LA T A .
i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) A lakrajzolás: fej domború m intáról; idő $ óra. b) Ékítményes rajzolás: a) Ékítmény rajzolása domború mintáról árnyékolással; az egésznek felvázolása, a feladat egy részének teljes ki dolgozása; idő 10 óra.
fi) Színes síkékítmény tervezése, különös tekintettel a női kézimunkára; idő 5 óra.
c) A qu arell-festés: élő növényről vagy csendéleti mintáról;. idő 5 óra. t
d) Ábrázoló geometria és perspectiva: egyszerű geom etriai testek derékszögű ábrázolása; árnyékszerkesztéssel; ugyanezek perspectiv
képének
áb rázo lása;
rövid
Írásbeli m agyarázattal;
idő 6 óra.
e) Szemléleti p e r s p e c tiv a : geometriai testek csoportjának puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
f) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a m űtörténelem ből, neve
lés-oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tárg yró l; idő 3 óra.
g) Szépírás: próbaírás magyar, német és ronde-írással; idő i óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi geom etria: a planimetria és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös tekintettel a szerkesztésre.
b) Műtörténelem és stiltan: a régi keleti népek, Görögország, R óm a, a középkor és a renaissance műtörténelmének alapvonalai; az ezekben fellépő stileket jellemző főbb vonások ismerete.
c) N evelés- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika e le m e iv e l: az általános elvek és szabályok és ezeknek alkalmazása a rajz- és szépírás-oktatás körében. A polgári és felsőbb leány iskolák czéljai és szervezete; ezen intézetek rajz- és szépírás-tante r v e i; ezen oktatás segédeszközei.
A rajz- és szépírásoktatás
irodalm a; a jelesebb művek ismerete.
d) M agyar nyelv és irodalom : Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése. 8. §. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából.
O ly jelöltek,
kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett egyenlőértékű hazai
képesítő
oklevelekkel megfelelő
képességöket a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgáló bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallás- és közoktatásügyi miniszter által fölmenthetők. 9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt, megfelelő okle velet kap, melyet az elnök és a vizsgáló bizottságnak legalább két tagja ír alá. Ezen oklevélben felsorolandók a vizsgálat tárgyai azon fokozat (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges) jelzésével, melyet a jelölt az egyes tárgyakból kiérdemelt. Ezenkívül az oklevélben meg kell említeni, vájjon hallgatta-e a jelölt és minő eredménynyel a rajz tanárképző tanfolyamán előadott számtant és módszertanát. 10. §. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő ered ménye esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, illetőleg ismételheti. 9
Értesítő 1894— 95
3
M A ki második ízben megkísértett vizsgálaton sem képes ki elégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon c
bizony
időre avagy végkép vettetett-e vissza, megemlítendő i i . §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét közoktatásügyi minister külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól fölmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha ez legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. K iegészítő vizsgálatért fél díj jár. ••
12 . §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai aláírnak, s m elyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi. 1 3 . §. Külföldi oklevelek. K ülföldön nyert rajztanári és rajzta nítói oklevelek M agyarország területén csak akkor válnak érvénye sek k é, ha a vallás- és közoktatásügyi minister azokat, a vizsgáló bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.
A M. K I R . R A J Z T A N Á R - V I Z S G Á L Ó
B IZ O T T SÁ G .
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az 1894-ben tar tandó rajztanárvizsgálattól számított öt év tartalmára az 18 9 3 . évi 5 8 ,0 4 1. számú rendelettel a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság elnökévé Keleti Gusztávot, azorsz. mintarajziskola és rajztanárképző intézet igazgatóját, alelnökeivé Gyertyánffy Istvánt, a budapesti áll. elemi és polg. tanítóképző igazgatóját és Székely Bertalant', a mintarajziskola és rajztanárképző tanárát, tagjaivá pedig a m. tud. egyetem, a József-műegyetem, a mintarajziskola és rajztanárképző-, a polg. isk. tanító-, valamint tanítónőképző, az iparművészeti iskola, az áll. ipariskola, a középiskolák, a műv. körök, s végre az iparosok képviseletéül Dr. Pasteiner Gyulát, Fölser Istvánt, Rauscher Lajost,
Schulek Frigyest, Nádler Robertet, Gyulai Lászlót, Rucsins^ky Lajost, Péterfy Sándort, Hollós Károlyt, Hegedűs Károlyt, Kolbenheyei Gyulát, Benczúr Bélát, Loránfi Antalt, Balló Edét, Dr. Badics Ferencet, Pórs^ás^ Józsefet, Volf Györgyöt, Fes^ty Árpádot, Stróbl Alajost, Thék Endrét és Zsolnay Vilmost, a rajztanár-vizsgáló bizott ságjegyzőjévé pedig az 18 9 3 . évi 44,208. sz. rendelettel Dr. Radnai Re^ső min. fogalmazót nevezte ki.
AZ IN T É Z E T
RENDES
N Ö V E N D É K E IN E K
EGYÉVES
Ö N KÉN TESI KEDVEZM ÉNYE.
Az intézet azon növendékeire nézve, kik az intézetbe való be lépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbe vágó jelen tőséggel bír a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő N a g y méltóságának 1888. évi február hó
1 3- án 6 0 5 1 . sz. alatt kelt
leirata, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése eredményeül — tudomására hozatott, hogy az orsz. m. kir. mintarajziskolának, és rajztanárképzőnek az egy évi önkéntességi ked vezmény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogúsítása a m. kir. honvédelmi minisztérium részéről a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal egyetértőleg elismer tetett. Miután a fenti egyenjogúsítás magyarázata körül könnyen félreértések merülhetnének föl, szükségesnek mutatkozik az inté zeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni. 1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézet rendes
növendékeit illeti m e g : minélfogva a vendéglátogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköte les korba, amennyiben az előbbi pontban említett föltételnek meg felelnek, igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát szabályszerűen elvégezték. 3. H a az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzése előtt éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első’
*7
korosztályba lép, legalább az utolsó évfolyam, (a IV. osztály) tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például még csak a III. osztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó bizottság elé állania) az egyévi önkéntesi kedvezményre igényt nem tarthat.
Megjegyzendő, hogy azok is, kik az intézet le g
felsőbb évfolyamába járnak, az első korosztályba való belépésük alkalmával, hitelesen igazolni tartoznak, hogy tanulmányaik b efe jezésével nem önhibájokból késtek el. 4. A 4. pontban említett növendékek, amennyiben minden fel tételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltéte lesen és a végleges határozatnak a tanulmányok beíejezéseig való függőben tartása mellett, vétetnek fel. Miből következik, hogy .azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem k é pesek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a hon
védséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra ■utólagosan behivatnak. 5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a rajztanár- és rajztanító jelöltekre nézve a négy évi tanfolyam végén útján szerzendő rajztanári, illetve rajztanítói képesítő oklevél, — a művésznövendékekre nézve pedig legalább három évi tanfolyam nak látogatását tanúsító jó bizonyítvány igazolja, mely okmány az egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott növendékek által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a kik nek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október 1. napjáig az illető csapattest parancsnokságához ter jesztendő be. 6. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alap ján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.
AZ ÉV T Ö R T É N E T É B Ő L
A lefolyt tanév szeptember hó elején minden akadály nélkül megnyilt. A növendékek jelentkezésének aránya ezúttal is ugyanaz volt, mint évek óta mindig, s ennélfogva természetesen az új jelent kezőknek csak egy része volt fölvehető a helyiségek elégtelen volta miatt. Ennek tulajdonítandó, hogy( az intézet a rajztanárok képzésével mindez ideig nem volt képes kielégíteni a keresletet. Az intézet tananyaga két irányban nyert kibővítést. A vallás- és •
9f
közoktatásügyi m. kir. Minister úr O Nagym éltósága ugyanis, az új rajztanárvizsgálati szabályzat
életbeléptetésére
vonatkozólag
1 8 9 3 . évi junius hó 6-án 1 146. sz. alatt kiadott magas rendeleté vel akként intézkedett, hogy azok a tantárgyak, melyek a vizs gálati szabályzatban mint vizsgálati tárgyak vannak előírva, de a rajztanárképző intézet tantervében eddig elő nem fordultak, az intézetben a rajztanár- és rajztanítójelöltek részére rendszeresen előadassanak. Ezek közül a vízfestés (nők részére), a magyar nyelv *^
•9
# •_0*
^\ ^ 9
és irodalom, valamint a tanítónőjelölt nőnövendékek számára előirt mértani szakok már az 1 8 0 3 — 94-iki tanévben rendszeresíttettek. A folyó tanévben pedig az említettek mellé még a nők számára előírt színes ékítmény és a rajztanárjelöltek részére előirt műhelyi
rajtolás illesztetett a tantervbe. Az előbbinek oktatásával N a d l e r R ó b e r t intézeti tanár, az utóbbi rajzgyakorlatok vezetésével pedig B e n c z ú r B é l a műépítész, a m. kir. iparművészeti iskola rendes
tanára bizatott meg. (18 9 ',. évi január 19-én 60,676/894. sz. alatt kelt vm. rendelet.
*
39
Az intézet tanári testületében a fent említetten kívül még az a változás történt, hogy az alakrajzolás második tanszékére a vallás99
és közoktatásügyi Minister úr O N a g y m é ltó sá g a — m. évi julius hó 16-án 3 1 , 4 1 7 . sz. a. kelt magas rendeletével — B a l l ó E d e akad. festőművészt, okleveles középiskolai rajztanárt méltóztatott kine vezni. Ezáltal A g g h á z y G
yula,
a m. kir. iparművészeti iskola ren
des tanárának ugyanezen tanszakban helyettesként való működése egyidejülegmegszünt. T ovábbi változás abban történt, hogy D
örre
T i v a d a r , oki. rajztanár, az intézet kisegítő tanára, a budapesti VI.
kér. reáliskolához rendes rajztanárrá kineveztetvén, — a m. évi október 22-én 4 9 , 4 3 1 . sz. alatt kelt magas miniszteri rendelettel kisegítő tanárul — K
ovách
G é z a , a m. kir. iparművészeti iskola
rendes tanára, intézetünknél a nők számára rendszeresített g e o metriai tanfolyam előadója, neveztetett ki. Az intézet a lefolyt tanévben is akként volt elhelyezve, mint az előző tanévben. Az intézet központi épületének évek óta ter vezett kibővítése közbejött akadályok miatt, fájdalom, a múlt évről is elmaradt, most azonban az előmunkálatok annyira előrehaladtak, hogy az építés a nyár folyamán tényleg kezdetét veheti. Az építés befejeztével régi
baj szűnik meg, a tanhelyiségek kibővülnek,
ennek folytán valamivel több növendék lesz elhelyezhető, ezen kívül több tanári műterem fog rendelkezésre állani, mi által szin tén régi, jogosult igények nyerhetnek kielégítést. A múlt évi nagy szünidőben az ábrázoló geometriából a gymnasiumi
rajztanárok részére ismét tartatott póttanfolyam, melv
programmszerűen folyt le s jó sikerrel járt. Ez által a póttanfolya mok sorozata egyelőre befejezést nyert. Nem csekély jelentőséggel bir az intézetre nézve az a körülly, hogy az intézeti költségvetésbe — mint évről-évre vissza• rendszeres tétel — 10 0 0 frt vétetett fel oly czélból, hogy az zet körében működő fresco-festészeti osztály művésznöven-
40
dékei gyakorlatképen nagyobb szabású munkálatokkal legyenek foglalkoztathatók. Ez összeg már a folyó tanévben is nagy elő nyére vált az intézetnek, mert lehetővé vált a jövő évi ezredéves kiállításon az intézet részére kijelölt helyiségeknek művészi díszí téséről gondoskodni olykép, hogy ékítésűl részben a fresco-festészeti iskola kiállításra szánt munkálatai szolgáljanak. Az intézet növendékeinek társasköre ez idén is rendezett szün idei kiállítást igen jó sikerrel. A növendékek egészségi állapota általában
kielégítő volt.
Fegyelm i tekintetben sem merült fel szüksége annak, hogy szi gorúbb rendszabályok vétessenek alkalmazásba.
AZ I N T E Z E T N Ö V E N D É K É I N E K N É V S O R A az 1894— 95-iki tanévben.
1. OSZTÁLY. T él i félév :
B ehr Dezső
Nyári félév
B ehr Dezső I
Branisce Viktor
Benedek Géza
Buday Lajos (müv. növ.)
Branisce Viktor
Bugáth Imre
Buday Lajos (műv. növ.)
5 Busitia János
5 Bugát Imre
Csergő Lajos
Busitia János
Halász József
C sergő Lajos
Hariss Béla
Halász József
Király Lajos
Hariss Béla
10 K ruspér István (müv. növ.)
10 Hrabetz Nándor (műv. növ.)
Medriczky István
Király Lajos
Milutinovics Lynbisa (müv. növ.)
K ruspér István (műv. növ.)
N agy István
Medriczky István
Német Imre
Milutinovics Lyubisa (műv. növ
15 Oszwald Lajos
15 Nagy István
Reinfuss Ede
Német Imre
Schablik Károly
Oszwald Lajos
Sebestyén Károly (müv. növ.)
Reinfuss E d e
Spanyár Pál
Schablik Károly
20 Spitzer Vilmos (müv. növ.) Szontagh Tibor
20 Sebestyén Károly (müv. növ.)
T a rr Rezső (müv. növ.)
Spanyár Pál Spitzer Vilmos (müv. növ.)
Telegdy Árpád
Szontagh Tibor
Tóth László (müv. növ.)
T a rr Rezső (műv. növ.)
25 Varjú Tivadar 2Ó Wladár Ernő
2 5 Telegdy Árpád Tóth László (müv. növ.) Varjú Tivadar 28 Wladár Ernő
42
II. OSZTÁLY.
Téli félév:
Nyári félév:
Dávid Miksa Demeter Róbert (müv. növ.) G lü ck Károly Háberditzel Károly 5 Hidvégi Géza Illetskó Béla Ja n k y Sándor Juszkó B éla (műv. növ.) Kovács László (müv. növ.) i o Krajna János
Dávid Miksa Dem eter Róbert (műv. növ.)
a,
10
Králik Gusztáv Kümm erle Pál Löschinger H ugó Olofson Gusztáv 1 5 Percea Pál
15
Reider Béla Simon Tivadar Szabó Wladimir 19 T ö rö k Mihály (müv. növ.)
18
G lück Károly Háberditzel Károly Hídvégi Géza Illetskó Béla Ja n k y Sándor Juszkó Béla (müv. növ.) Kovács László (müv. növ.) K rajna János Králik Gusztáv Kümmerle Pál Löschinger Hugó Olofson Gusztáv Percea Pál R eider Béla Simon Tivadar Szabó Wladimir
III. OSZTÁLY. T é l i fé lé v :
Barajevácz Szvetozár C sik y István D o b y Samu Fleischer Mihály 5 Gáli Jó z s e f Gasparik János Gulyás Károly Handmann Adolf Hölszky Sándor 10 Kálóczy János Keményfi Je n ő Lammel Antal Neubrunn Tóbiás Oszter István 15 Vesztróczy M anó
Nyári f é l é v :
Barajevácz Szveto; C siky István D o b y Samu Fleischer Mihály 5 Gáli József ■ Gasparik János Gulyás Károly Handmann Adolf Hölszky Sándor 10 Keményfi Je n ő Lammel Antal Neubrunn T ó b iá s Oszter István Vesztróczy M anó
Widder Bódog
j 5 Widder Bódog Zorkóczy Gyula.
Zorkóczy G yula
17 Zsebők János
18 Zsebők Ján o s
IV. OSZTÁLY. T é l i fé lé v :
N \ á r i félév :
Balló Emil
Balló Emil
Czóbel Gyula
Czóbel Gyula
M érő István
M érő István
Myskovszky Ernő
Myskovszky Ernő
5 Szirotka Szilárd
5 Szirotka Szilárd
Uferbach Jen ő
Uferbach Je n ő
Vass Béla
Vass Béla
8 Watzke Rezső
8 Watzke Rezső
G Y A K O R L Ó FESTÉSZETI OSZTÁLY. T é l i félév :
Bacsa András
Bacsa András
Bellony László
Barsy Adolf
Erdőssy Béla
Bellony László
Glatz Oszkár
Erdőssy Béla
r
a, Juhász Árpád
,
Nyári f é l é v :
5 Jenei Jen ő
Korcsek János
Juhász Árpád
Kölber Dezső
Korcsek János
Krenner Viktor
Kovács Gyula
Krucsay Ferencz
K ölber Dezső
10 Maly József
io Krenner Viktor
.Mendlik Oszkár
Krucsay Ferencz
N agy Vilmos
Mendlik Oszkár
Oskó Lajos
N agy Lajos
Reinhard Károly
N agy Vilmos
i > Székely Árpád ió Udvary Géza
15 Báró Nyári Albert Papp Sándor Reinhard Károly Székely Árpád U dvary Géza 20 Zeller Mihály
_
44 SZOBRÁSZÁT! OSZTÁLY.
Téli félév :
Nyári félév :
Abt Sándor
Abt Sándor
B u rg er Jó z s e f
Burger Jó z se f
D am kó Jó z s e f
D am kó Jó zsef
F ü h rer Richárd
Führer Richárd
5 Morgenstern Ede
5 Morgenstern Ede
Rausch Béla
Stihotzky János
Stihotzky János
7 Tóth András
8 Tóth András
NŐI OSZTÁLY.
T é l i félév :
Nyári félév :
Balassa-Vaskovics Erzsi (rt. jel.)
Balassa-Vaskovics Erzsi (rt. j .)
Bertalan Sarolta
Báró Braunecker Stina
Báró Bothmer Gertrud
B ru ck Hermina
Báró Braunecker Stina
D o b y Irma (rtan. jel.)
5 B ru ck Hermina
5 Dorninger Anna
D o b y Irma (rtan. jel.)
Drescher Eugénia
Dorninger Anna (rtan. jel.)
Eisert Margit (rtan. jel.)
D resch er Eugénia
Fehérvári Etelka (rtan. jel.)
Eisert Margit (rtan. jel.)
Fodor Róza
io Fehérvári Etelka (rtan. jel.)
10 G ebauer Gizella (rtan. jel.)
F od o r Róza
Gemziczky Irma (rtan. jel.)
G e b au e r Gizella (rtan. jel.)
özv. Gerhardt Alajosné
Gemziczky Irma (rtan. jel.)
Giffing Ida (rtan. jel.)
özv. Gerhardt Alajosné
dr. Haraszty Gyuláné
1 5 Giffing Ida (rtan. jel.)
15 Heinrich Etelka (rtan. jel.)
Heinrich Etelka (rtan. jel.)
Hermann Adolfina
Hermann Adolfina
Hilberth Irén
Hilberth Irén
Kasselik Emilia (rtan. jel.)
Hoffmann Ilona
K ern Paula (rtan. jel.)
20 Kasselik Emilia (rtan. jel.)
20 Kircz Ráchel
K e rn Paula (rtan. jel.)
Klamarik Bruna
K ircz Ráchel
Klammer Mariska
Klam m er Mariska
Kubesch Mariska (rtan. jel.)
K ubesch Mariska (rtan. jel.)
Ludmann Paula (rtan. jel.)
25 Ludmann Paula (rtan. jel.)
25 M achik Ilona (rtan. jel.)
45 Nyári félév : J
Téli félév :
Machik Ilona (rtan. jel.)
Mandl Stefánia
Mandl Stefánia
M ikár Paula
M ikár Paula (rtan. jel.)
M oesz Etelka (rtan. jel.)
Moesz Etelka (rtan. jel.)
N agy Jolán (rtan. jel.) 30 Nikolics Ilona
30 N agy Jolán (rtan. jel.) Reichart Mariska (rtan. jel.)
Reichart Mariska (rtan. jel.)
Róth Matild (rtan. jel.)
Scholcz Margit (rtan. jel.)
Scholcz Margit (rtan. jel.)
Stark Teréz
Stark Teréz
Szegfi Erzsiké 35 Szent-Istványi Margit (rt. j.)
35 Szegfi Erzsiké Szent-Istványi Margit (rt. j.)
Szíjgyártó Lenke
Szíjgyártó Lenke (rtan. jel.)
T elkesy Valéria
Telkesy Valéria
Tóth Mariska (rtan. jel.)
Tóth Mariska (rtan. jel.)
39 Vogel Ilona
40 Vogel Ilona
VENDÉGLÁTOGATÓK.
Téli félév :
Nyári félév :
Czapek Bruno
Czapek Bruno
Felsmann Alfréd
Demjén Zoltán
Keleti Gábor
Hoflfmann János
K euler Jó zsef
Isor Emil
5 Korenika Pál Niederländer Adolf 7 Welber Samu.
5 K euler Jó zsef Korenika Pál 7 Vecsery János
Összesen : a téli félévben 142, a nyári félévben 144 növendék
STA TISZTIKA I ADATOK.
Az intézet növendékei közül volt i-ső félév :
Rajztanító és rajztanárjelölt
__
...
67
2-ik félév 66
M űkedvelő és müvésznövendék...
*»
Képesített rajztanító és rajztanár . . .
2
3
40
39
142
144
N ő .. ••
Összesen
Jö
K o r r a nézve voltak: i-só félév :
2-ik félév
ió és 20 év között
46
45
20 éven felül
96
99
142
144
__ •
•
Ö ssz e se n ...
Előkészültségi fokra n é z v e : i-só félév :
*
...
...
...
47
46
co
Érettségi vizsgálaton átesett
2-ik félév
76 * )
Előzetesen felsőbb körű tanulmányokat végzett . . .
.............
....
....
....
...
Előzetesen középtanodát látogattak . . . Előzetesen tanítóképezdét végeztek . Előzetesen alsóbb fokú iskolába jártak.
__
6 11
••
Ö sszesen . . .
142
17 144
Vallásra nézve: Római katholikus
...
Helvét hitvallású . . .
.
i-ső félév :
2-ik félév
80
82
12
n
27
25
r
Ágostai hitvallású G ö rö g katholikus...
.
2
G ö rö g keleti hitvallású Izraelita...
__
4
__
U n it á r iu s .......................
••
Ö sszesen . . .
4
15
17
1
1
142
144
47
Anyanyelvre nézve M agyar
__
N é m e t __ Román
...
T ó t.
félév
1 26
1 20
8
9
... __
2-ik
i-so félév
...
...
*
1
) I
142
144
4
Szerb__
••
Összesen
13 növendék
Állami rajztanár- és rajztanítójelölti ösztöndíjt élvezett Kisebb államsegélyben részesült Művészi ösztöndíjban részesült
__ ....
__
....
__
9
6
.. ............................
Kiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege 6900 frt.
« Ezen kívül
1 növendék dr. Brassai Sámuel ny. egyetemi tanár bőkezűségéből 300 frtot, — 1 növendék 2 1 0 frtos Alapy-féle ösztöndijat, — 1 növendék határőrvidéki és 1 Besztercze-Naszód vármegye részéről megszavazott ösztöndijat élvezett.
és tandíjba téli felében
. . . 1 1 5 5 frt «
«
. . . 2034 frt
kr
nyári felében
879
••
Összesen
kr
A tandíj alól fölmentetett: a téli tanfélévben
52
a nyári tanfélévben
5*
növendék
A tanévi zárünnepély alkalmával alább nevezett összesen 21 növendék között kisebb (10, 20 és 30 frfos) jutalomdíjak osztat tak ki. A jutalmazottak a következők: Név
Tárgy :
Balló Emil ..
__Iparművészeti rajz és tervezés
Dam kó Jó z se f
Mintázás.
D o b y Samu Giffing Ida
. . . Iparművészeti rajz és tervezés ..
Alakrajz és aquarell.
Háberditzel Károly . . . Hrabetz Nándor __ Ja n k y Sándor
__
Kümmerle Pál Lammel Antal . . . Löschinger Hugó ... Ludmann Paula...
. . . Ékítményes rajz. Ékítményes rajz. . . . Mintázás. Alakrajz és ábrázoló geometria f
. . . Ábrázoló geometria. Alak- és ékítményes rajz. __ Aquarell és alakrajz.
48 Név :
M achik Ilona...
Tárgy
...
...
Aquarell.
Milutinovics L yu b isa...
. . . Alakrajz.
N agy István
. . . Mintázás.
__
....
Olofson Gusztáv . . . Oszwald L a j o s __
... ...
Sebestyén K ároly .. . Szontagh T i b o r . . _
. . . Szemléleti látszattan és mintázás. ...
...
Tóth László . . . Vladár Ernő
Alakrajz. Szemléleti látszattan. . . . Alak-, ékítményes rajz és szemléleti látszattan.
... ...
Watzke Rezső
Alakrajz.
............. Ékítményes rajz és szemléleti látszattan. ...
...
Ábrázoló geometria és látszattan.
Rajztanán és rajztanítói képesítő vizsgálatra jelentkezett az 1 8 9 ^ .
évben
3 6 je lö lt. V i z s g á l a t r a b o c s á t t a t o t t 2 5 .
E zek közül képesítést nyert
...
...
__
17 jelölt, és pedig :
I. K ö z é p i s k o l a i é s k ö z é p f o k ú i p a r i s k o l a i k é p e s í t é s t : Balló Emil «jó»
Szádváry János «elégséges»
Csóbel G yula «jó»
Uferbach Je n ő «dicséretes»
M érő István «jó»
Vass Béla «jó»
Rédlich Jó z s e f «jó»
Watzke Rezső «jó» általános osztály-
Simkó Jó z s e f «elégséges» II. T a n í t ó k é p z ő
zattal.
in té z e ti
r a jz ta n á r i, p o l g á r i
i s k o la i, v a l a m i n t
i p a r t a n m ű h e l y i ra jz ta n ító i k é p e s í t é s t s z e r z e t t : Dancsics Ákos «elégséges» Hoffmann Ján o s «jó» L ö w Gyula «jó» és Schönleitner Károly «elégséges» általános osztályzattal. III. I p a r o s t a n o n c z i s k o l a i ra jz ta n ító i k é p e s í t é s t n y e r t : B auer Endre «elégséges* általános osztályzattal. IV . R a jz ta n ító n ő i k é p e síté st s z e r z e tt: Giffing Ida «dicséretes» Kasselik Emília «jó» Vaskovits Erzsébet «jó» általános osztályzattal. A vizsgálaton nem jelent m eg................... .
1 jelölt.
Pótvizsgálatra utasíttatott . . .
5
«
2
«
Visszalépett
...
...
...
... ...
... ...
...
TUDNIVALÓK A JÖVŐ TANÉVRE A beiratkozás az 1 8 9 5 — 96-iki tanévre f. évi szeptember hó 5. 6. és 7-ik napjain d. e. 9 — 12 óráig az intézet igazgatósága által fog eszközöltetni. A beiratási, valamint a félévi tandíj a beiratkozás alkalmával előzetesen
lefizetendő. U gyanekkor
nyújtandók
be
a tandíj
elengedés iránt, vagyontalansági és tanbizonyítványokkal fölszerelt kérvények is. Újonnan belépő növendékek, valamint a vendéglátogatók az első félévi tandíj alól föl nem mentetnek. A felvételi vizsgálatok (próbarajzok készítése) szeptember hó 9. és 10-én fognak megejtetni. Budapest, 1 895. junius hóban
Keleti Gusztáv igazgató.
Értesítő 1894^^$
/
AZ O R S Z Á G O S M.
K IR .
M IN T A R A JZ ISK O L Á N A K
ÉS R A JZ T A N Á R K É P Z Ő N E K
AZ 1 8 9 4 / 5 - I K I T A N É V R E M E G Á L L A P ÍT O T T
TANÓRA RENDJE.
4*
H
O < CQ
o p i u n z c<J ü
l
.
••
N C/ )
c
£
03
■*—» (/) *03 «—»
O
bt) w
H Z
VW
Ou
NJ
03 u-
<
N!
N
03 u
03 u
(/) o >N
Cf) 1)
.2 ’C ■*—»
c
NI
s
-
E
03 u-
c
_£3
■w
a-
_o3
<
NJ
u -D
-05
£
c/)
#C .3
■w 0)
c
0) w t-
o 4—>
0) U O •w c/)
-ü
Lü
03 u.
c
o
£
N
"3
£
o3 u
=J
NJ
"o3 u
<
0) NJ <S) -
ÜJ
0) NJ (/) '< u >
*o
£ t_
03
Cl
03
4—*
S
o
o
£
03
-0)
4)
T J O
'Z J
O
c
~ÖJ >
o3
C
‘2 :0 +-» i= S
bC
03
<
részére.
£ o a>
bC
o H od O H O C/3
A rajztanár- és raj\tanító-jelöltek
ü
•
N3
U
03 u
o3
N) « L-
co
s c i2
'03
•
¿c JÜ
<
N c3 u
wmm4
CL
03 u
•*—» 0)
'C S N
N
S
• W
c
<S) -c3
'(U
NJ
N
u
03
-cű
:0
w "13
<
—
-03 c/>
03 <
•w CD cn -1 ) 4—» D -
■*—< 0 NJ CO -0 ) >
£ _0J
.5 c •w
d> c -(ü 4—» u .
£ o 0) t
£ u 03 jD -
- tü
••o w
so o>
6 jo # L*
< O u UJ
JD
03 U
-03 cö
.2 C
N
CO
N
NJ a u
JX. _o3
C/>
-o3 -c<3 NJ
w
NJ
£
Ctf L-
s o
(/) -03 N3 -03
<
—
CL
N 03 U
c
<
•
t-
03 3
cr
< <
C/D
*3
c cö •w cd N <S)
£ t~ 03
-03
Q-
c cö -*—<
co
c
>03 4—<
03
NJ
•4—» NJ
G O
03 u
w
co
03l
C '0>
£
2 < 'LzJ
JS
<
w
aj N C/)
•5
c
03 ■ »—<
s
0) NJ
C/5
c
03
co
c
03 NJ
—
£
*0 ) U
O
o
<
CQ
'J5
NI
03 T3
03
O í-
o3
t-
C
b o 03
NJ O
-4— »
C
03 u
o
03 u
jü —
£
N
NJ
03
L-
00 s O
■U3
<
0) N '(U >
'
£ u
‘a
o3 CL
Lü
03
£
¿c O
_o
cr) •O c/) 'J J
cö T3 O i~
O > 0) c
J-
03
b e 03
£ o <ü
b JD u
‘O H VÜJ
NJ
03 U
X
NJ
03 u
>N C '
o3
03 u
C/5
c
.SS (/ )
'03
NJ ‘ 03
i3
< ‘ LÜ s
•
03
’03 L-
s
c
O 0)
CL
<
C >a>
£ +-»
—
O
(N VT'
c
co 0) NJ
s
c/)
u
u
'03
NJ
NJ
■ tú
0)
<S)
£ o
'03 NJ '0♦-3<
C
ü
CO
H N
co
O
co
N
03 u
NJ
.2 u *->
w 0) N (✓) -(D w
£ o 0)
O
v/'
o
\ r^
vO
co
fS
n-
03 t-
«3 u
N
o3 tJÜ
<
íN
CxL
o
N
•
03 u ■ 4—í
ü £ o
CL ‘ LÜ
a
vO
o
co
(N
•o
NO
•'O I
*o "O e « te-'
<3
CÛ
TARTALOM
Lapszám
Az intézet czélja é s f e l a d a t a .
...
___
...
___
___
...
...
__
...
___
__
...
___
___
___
...
...
?
Tanterv : I. A lakrajz é s f e s t é s . .
___
?
II. É k í t m é n y e s rajz és f e s t é s . III. É p í t é s z é t
___
IV. M ű h e ly i rajz V . V ízfestészet
... ...
...
... ...
. . .
... ... — _
...
...
... __
. . .
V I . Mintázás VII. Geom etria
4
_
___ . . .
_
...
...
_
... ___
____
... ...
__
. . .
--—
. . .
_
___
...
___ . . .
___
...
_
__
___
$
...
___
. . .
_
...
...
...
____ _
_
__
___
___
...
... ___
X I . Magyar nyelv és irodalom. . .
... ...
...
... ___
...
...
...
...
___
Az intézet tan- és segé ds zem ély zet e. . . __
...
__ ....
... ...
...
... ...
A m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság
___
...
___ ___
Új szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról . __
...
__
...
___ ___
... —
___
___
___
Kivonat az intézet alapszabályaiból és külön határozataiból __ ___
...
__
...
___
__
...
...
__
...
___
...
__
__
Az intézet n ö v e n d é k e in e k n évsora az 1894/95. t a n é v b e n . . . Statisztikai adatok
...
...
T u d n i v a l ó k a j ö v ő t a n é v r e __ T a n ó r a rend
...
... — __
_ _ — __
.— .. ...
_ _ — ...
... __
... ... —
...
—
... ...
... .— ..
18 22
__ __36 __ ____ 98 __ _41
__ __ —
...
1?
20 ___
...
...
11
...
__
_ _ — ...
—
...
11
14
—
... ___
__
...
... ...
...
___ ...
___
... ___
___
...
...
Az intézet ren d es n öven d ékein ek e g y é v e s önkéntesi k e d v e z m é n y e . . Az év tö rtén etéb ő l . . .
7
11
X . Nevelés- és oktatástan
Az intézet taneszközei
6 6
V I I I . F e s t é s z e t i bonczalaktan
I X . Művészetek története.__
6
_ _ — __
46 __
49
1 0
t
