I N T É Z M É N Y V E Z E T Ő I P Á L Y Á Z A T

Intézményvezetői pályázat

Készítette: Boda Zoltán

I N T É Z M É N Y V E Z E T Ő I

P Á L Y Á Z A T

az Emberi Erőforrások Minisztere a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapjánhirdetett Bogyiszlói Általános Iskola Intézményvezető (magasabb vezető)beosztás ellátására.


1



I N T É Z M É N Y V E Z E T Ő I P Á L Y Á Z A T a Bogyiszlói Általános Iskola intézményvezetői beosztásának ellátására Alulírott, Boda Zoltán pályázatot nyújtok be a https://kozigallas.gov.hu/ honlapon 2014. március 25 -én megjelent 2014-06-30 azonosító számú pályázati felhívás alapján a Bogyiszlói Általános Iskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására.

A pályázat részeként benyújtom: • az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolatát • a 90 napnál nem régebbi eredeti hatósági bizonyítványt, a büntetlen előélet igazolására, valamint annak igazolására, hogy a nem állok olyan foglalkoztatás eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé • a legalább 5 éves szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumot • a szakmai önéletrajzom • az intézmény vezetésére vonatkozó programot, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket

Nyilatkozom a következőkről: •

hozzájárulok a teljes pályázati anyag sokszorosításához, továbbításához (3. személlyel közlés)

• hozzájárulok a személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez

Bogyiszló, 2014.04.18. ___________________ Boda Zoltán

2



Tartalomjegyzék 1.

Szakmai önéletrajz ........................................................................................................... 4

2.

Bevezetés – Szakmai hitvallásom .................................................................................... 9

3.

Helyzetelemzés ................................................................................................................ 10 3.1. A közoktatás rendszerében bekövetkezett változások és az iskolánk.................... 10 3.2. Tárgyi feltételeink....................................................................................................... 12 3.3. Személyi feltételeink ................................................................................................... 13 3.4. Tanulólétszám alakulása, a továbbtanulás, tanulóink eredményei az országos kompetenciaméréseken. ............................................................................................. 15 A tanulólétszám alakulása ............................................................................................ 15 A továbbtanulás eredményei: ....................................................................................... 16 Az OKM mérések összehasonlító értékelése ............................................................... 17 3.5. A partneri mérések eredményei ................................................................................ 18 A szülői elégedettség mérés eredményei:..................................................................... 18 A tanulói elégedettség mérés eredményei: ................................................................... 18 A pedagógusok elégedettség mérés és a vezető értékelése .......................................... 19 3.6. Innovációk, eredményeink......................................................................................... 22 Pályázataink.................................................................................................................. 25

4

Vezetői program ............................................................................................................. 27 4.1. Fenntartás, működtetés.............................................................................................. 27 4.2. Felkészülés az ötévenkénti szakmai ellenőrzésekre, a minősítésekre (PSZE – PÉM) ...................................................................................................................................... 27 Szakmai ellenőrzésre való felkészülés ......................................................................... 28 Az életpályamodellre, minősítésre, a portfólióra való felkészülés............................... 29 4.3. A tankerületen belüli innováció ................................................................................ 30 4.4 Személyi változások .................................................................................................... 31 4.9 Továbbképzések.......................................................................................................... 31 4.6 Művészeti képzés ........................................................................................................ 31 4.7 Az előminősített referenciaintézményi státuszról.................................................... 31 4.8 Pályázatokról (A várható külső források)................................................................ 32 4.9 A befogadó szemléletről ............................................................................................. 32 4.10 A különleges bánásmódú tanulókkal való foglalkozásról....................................... 32 4.11 A magatartászavaros tanulókról............................................................................... 33 4.12 Az iskola belső rendjéről, a fegyelemről................................................................... 34

Mellékletek .............................................................................................................................. 36 1.

sz. Melléklet A. 6. évfolyamok OKM mérési eredményei 2012-2013. ........................... 36

2.

sz. Melléklet. A 8. évfolyamok OKM mérési eredményei 2012-2013. ........................... 37

3.

sz. Melléklet: A szülői elégedettség mérés eredményei:.................................................. 39

4.

sz. Melléklet: A tanulói elégedettség ............................................................................... 40 3


5.


sz. Melléklet: A pedagógusok elégedettsége és a vezető értékelése ................................ 41

6. sz. Melléklet: Nyilatkozatok, erkölcsi bizonyítvány, munkáltatói igazolás......................... 43 7.sz. Melléklet: Diplomamásolatok.......................................................................................... 45

1. Szakmai önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév Cím Telefonszám(ok) E-mail(ek) Születési dátum Szakmai tapasztalat, munkahelyek Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe

Boda Zoltán Tolna, Kápolna ltp. 68. 74/540 – 033; 30/560 – 4384 [email protected], [email protected] 1958.10.01.

2011- napjainkig intézményvezető intézményvezetés KLIK 1051 Budapest, Nádor utca 32. oktatás 2006-2011 igazgató intézményvezetés Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda oktatás 1988 – 2006 igazgató intézményvezetés Általános Iskola Bogyiszló oktatás 1987 – 1988 igazgatóhelyettes tervezés, szervezés, adminisztratív feladatok, szaktanítást végző tanár Általános Iskola Bogyiszló

4



Tevékenység típusa, oktatás ágazat Időtartam 1984 – 1987 Foglalkozás / beosztás Szaktanítást végző tanár Főbb tevékenységek és biológia-technika szakos tanár feladatkörök A munkáltató neve és Általános Iskola Bogyiszló címe Tevékenység típusa, oktatás ágazat Időtartam 1977 – 1979 Foglalkozás / beosztás

képesítés nélküli tanár

Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

testnevelés, napközis nevelő Általános Iskola Fadd oktatás

Szakmai tapasztalat – Egyéb szakmai tapasztalat Időtartam 2012 – 2013. Főbb tevékenységek TÁMOP-3.3.7/09/2 – Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében Tevékenység Bácsalmás, Kunbaja végzésének helyszíne Tevékenység típusa, szakértői tevékenység, folyamat – tanácsadás ágazat Időtartam 2012 – 2013 Főbb tevékenységek TÁMOP-3.1.7 – 11/2 -2011 – 0108Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Tevékenység Általános Iskola Bogyiszló végzésének helyszíne Tevékenység típusa, projektmenedzser ágazat Időtartam 2010 – 2012 Főbb tevékenységek TÁMOP 3.1.5 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) Tevékenység Bogyiszlói Általános Iskola végzésének helyszíne Tevékenység típusa, Projektmenedzser/megvalósító ágazat Időtartam 2008 – 2010

5


Főbb tevékenységek

Tevékenység végzésének helyszíne Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Főbb tevékenységek Tevékenység végzésének helyszíne


A kistérséghez tartozó közoktatási intézmények működésének, paramétereinek feltárása, elemzése, törvényességi vizsgálata, a közoktatás-fejlesztési – és intézkedési tervének kidolgozása Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Tanügy igazgatási szakértői tevékenység 2009 – 2010 TÁMOP-3.2.2./08/2/A „Tudásháló” Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás „Kontaktus” Dél-dunántúli Regionális Közoktatási Hálózat Koordinációs Központot Szekszárd, továbbá a régió közoktatási intézményei

Tevékenység típusa, ágazat Időtartam

Régiós szakmai műhelyvezető, szakértői, tanácsadói tevékenység

Főbb tevékenységek

TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyéni hozzáférés – Innovatív intézményekben”

Tevékenység végzésének helyszíne Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Főbb tevékenységek Tevékenység végzésének helyszíne Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Főbb tevékenységek Tevékenység végzésének helyszíne Tevékenység típusa, ágazat Időtartam

2008 - 2009

Györköny, Dunaföldvár szakértői tevékenység, folyamat – tanácsadás 2006 – 2008 HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” Bogyiszlói Általános iskola projektmenedzser, megvalósító 2003 – 2006 Országos Oktatási Integrációs Hálózat tanácsadója Dél-Dunántúl szaktanácsadói tevékenység 2004/2006

Főbb tevékenységek HEFOP 2.1.3 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének támogatása pályázat, konzorciumi partnerintézmény vezető. IPR kiépítése, bevezetése Tevékenység Általános Iskola Bogyiszló végzésének helyszíne Időtartam Tanúsítványt adó képzéseim /tanúsítvány időpontja Pedagógiai önértékelés, önismereti és pedagógiai pályatervezési tréning

2014.02.26.

Pedagógiai portfólió szabadegyetemi kurzus

2013.10.10.

6



Pedagógiai portfólió – szervező, tanácsadó referens

2013.10.10.

Agressziókezelés a közoktatási intézményekben

2013.08.30.

Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás fejlesztési projektjeiben

2012.12.17.

Referencia- intézményi működéshez szükséges szolg. és felt. rendszer kialakítása

2012.10.19.

Hálózatépítés a referencia- intézményi működéshez

2012.10.08.

IPR–Light

2012.09.05.

IPR régiós szakmai műhelysorozat

2012.06.27.

IPR – vezetői megújító képzés

2012.03.26.

IPR felkészítés

2011.04.20.

Referencia Intézmények minősítő szakembereinek felkészítése

2010.06.07.

Intézményi folyamat-szaktanácsadó felkészítés

2009.12.16.

IPR szakmai képzés

2009.04.16.

A hatékony tanulás mestersége

2007.12.17.

Számítógéppel az oktatásirányításban

2007.05.04.

Hatékony tanuló-megismerési technikák

2007.04.27.

Projekt módszer

2007.04.12.

SDT felhasználása

2007.01.20.

Változáskezelési tréning

2006.12.14.

Életpálya-építési kompetenciák fejlesztése

2006.11.19.

Alapfokú számítógépes ismeretek

1999.05.28.

A tanulás tanítása – Tanulásmódszertan

1998.04.01.

NAT- Pedagógiai Program- Helyi tanterv

1996.08.15.

Iskolavezetés – Iskolafejlesztés

1993.06.09.

Új igazgatók tanfolyama

1990.06.21.

7



Tanulmányok Időtartam 2010/2011 Végzettség / képesítés Multikulturális nevelés okleveles tanára MA Oktatást / képzést nyújtó Szegedi Tudományegyetem intézmény neve és típusa Időtartam 2000/2002 Végzettség / képesítés

közoktatás vezető

Oktatást / képzést nyújtó Budapesti Műszaki Egyetem intézmény neve és típusa Időtartam 1994/1996 Végzettség / képesítés igazgatás-szervező Oktatást / képzést nyújtó Budapest Államigazgatási Főiskola intézmény neve és típusa Időtartam 1980/1984 Végzettség / képesítés biológia-technika szakos tanár Oktatást / képzést nyújtó Pécsi Tudomány Egyetem Tanárképző kar intézmény neve és típusa Egyéni készségek és kompetenciák

Szervezési készségek és kompetenciák, egyéb tevékenységek

• • • •

Szeretem a csoportmunkát, tisztelem mások véleményét. Világosan, egyértelműen, gyakorlatiasan fogalmazok. Szeretem a pontosságot, melyet környezetemtől is elvárok. Számos pályázat költségtervének, szakmai programjának, elkészítésében, megvalósításában vettem részt

• 2006 – tól önkormányzati képviselő Bogyiszló • 2008 –2010. Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, Közoktatási és Kulturális Bizottságának tagja • Menedzsmentirányítás, pályázatírás, szakmai megvalósítás • 2003 – Integrációs Pedagógiai Rendszer /IPR/ bevezetésével kapcsolatos képzések, tréningek vezetésében szerzett tapasztalat.

Számítógép-felhasználói Felhasználói szintű ismertek, SDT készségek és kompetenciák Járművezetői engedély 1974-óta van jogosítványom, A–B.

8



2. Bevezetés – Szakmai hitvallásom „Márványra nehezebb írni, mint homokra, de ott aztán meg is marad sokáig.” Moliére 1988 – tól irányítom szülőfalum iskoláját. Vezetői munkám, ezzel együtt a jelenleg is velem dolgozó nevelők tevékenységének egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy a Bogyiszlóra született gyerekek, a bogyiszlói iskolába járnak, sőt a közeli településekről több, mint tíz tanuló jár hozzánk. Az eredményeknek számos oka van, melyek elsősorban emberi tényezőktől függenek. Hiszen hiába: •

a jó probléma felismerés, beazonosítás

•

a megoldásra vonatkozó ötlet, az innovációs vezetői akarat

•

az előttünk lévő pályázati lehetőség,

ha nincs társunk a megoldásban, ha nem tudjuk elhitetni a feladat, a lehetőség fontosságát, ha nem járunk jó példával elől, ha nincs közös akarat, a gondolat, gondolat marad, a fejlesztés, a fejlődés semmis lesz.

Az utóbbi évtizedben a bogyiszlói iskola tevékenysége a következő fejlődési irányokat mutatja: •

intézményi innovációk sorozata, melyek eredménye az előminősített referenciaintézményi státusz

•

tanári / vezetői kompetenciák fejlődése, diplomák, képzések és azok hasznosítása

•

a fentiek eredményeképpen a tanulók heterogén összetételéből fakadó, arra reagálni képes, változatos pedagógiai módszertár bővülés

•

javuló tárgyi, infrastrukturális feltételek

Az elért eredmények arra ösztönöznek, hogy a megváltozott közoktatási környezetben, keressem, keressük azon lehetőségeket, melyek segítenek az eredmények szinten tartásában, fejlesztésében. Az a célom, hogy megtaláljuk az új jogi környezetben az önmegvalósítás lehetőségeit, hogy a megszerzett tudásunkat egymás és önmagunk örömére hasznosítani tudjuk. Továbbra is abban hiszek, hogy a nevelés, a tanítás – tanulás eredményességének a kulcsa „mi” tanítók – tanárok vagyunk. Ehhez, ennek megvalósításához kérem a szűkebb és tágabb környezetem támogatását.

9



3. Helyzetelemzés

3.1. A közoktatás rendszerében bekövetkezett változások és az iskolánk Az elmúlt néhány évben jelentősen átalakult a köznevelés rendszere, mely alapvetően befolyásolta az intézmények – így a Bogyiszlói Általános Iskola fenntartását, működtetését, szakmai, tartalmi szabályozását. Az új jogi keret (csak a legfontosabbak): • 2011. évi 190. törvény a nemzeti köznevelésről • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról • 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról • 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeleta Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról • 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről • 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról / 3.sz. függelék 5001. oldal: A Bogyiszlói Általános Iskola szakmai alapdokumentuma • 2013 – 2018 időszakra készült TOLNA MEGYEIFELADAT ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI TERV

A jogszabályokból következően az alábbi lényeges változások következtek be: • Az intézmény fenntartását – működtetését az állam vette át, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tolnai Tankerülete látja el a közvetlen irányítási

gazdálkodási feladatokat. Az intézményvezető munkáltatói jogai átalakultak, nem ő nevezi ki a dolgozókat, ill. szünteti meg a jogviszonyukat. A tankerület a rendelkezésére álló forrásoknak megfelelően ellátja feladatait, a felmerülő problémáinkat, kéréseinket igyekszik teljesíteni. Szakmailag teljes önállóságot biztosít, maximálisan figyelembe veszi az intézmény sajátos helyzetéből fakadó kezdeményezéseket, a meglévő pedagógiai értékeinket, gyakorlatunkat.

10



• Fontos változás állt be a pedagógusok munkaidejében. Bevezettük a kötött munkaidőt (32 óra), ennek részeként a neveléssel – oktatással lekötött munkaidőt (22-26). • Tantestületünknek nem volt szokatlan ez az óraszám, sőt nyugodt szívvel mondhatom a negyven óra sem. Az elmúlt évek innovációi, az éves terveinkben vállalt programok, mindig is megkövetelték az intenzív munkát. Számunkra a 22 – 26 óra azt jelentette, hogy szinte minden kollégának a magasabb óraszám irányába változott az óraszáma. Azt gondoljuk és mindig is így tettünk, hogy a nevelés, a tanítás – tanulási folyamat attól lesz hatékony és eredményes, ha lehetőség szerint minél többet tartózkodunk a gyerekek között. Különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük a hozzánk érkező tanulók többségének szociális hátterét. A változást, a nehézséget a következők jelentették: • megemelkedett óraszámok mellett, el kellett látni a helyettesítéseket (melyből bőségesen akadt ebben a tanévben), •

nem csökkentettük a fejlesztési, innovációs akaratunkat, tevékenységünket,

• tovább folytattuk a megszokott nagyszámú éves programjainkat. Ugyanakkor a napi munkánkat meghatározó, megváltozott jogszabályok megismerése, megismertetése, az azoknak megfelelő belső szabályok elkészítése (pedagógiai program, SZMSZ, házirend, tanmenetek, új tervezési dokumentumok stb) sok időt, energiát igényeltek. –Mindig is a megszokott gyorsasággal, szakmaisággal reagáltunk az új feladatokra! - A fentiek együtt okozzák azt a fáradtságot, feszültséget, mely látható, érezhető közösségünkben. • Az állami fenntartás, működtetés természetes következményeként jogszabályi alakot öltött a pedagógusok szakmai ellenőrzése, az életpálya modell bevezetésével a minősítés is.

Nevelőtestületünk intenzíven foglalkozott, foglalkozik mindkét témával, hiszen a fentiek alapvetően megváltoztatják a napi munkánkat. Nem mást kell „csinálnunk”, de amit teszünk, azt másként kell tenni. Nem a portfólió megjelenése és az abban foglaltak elvégzése jelent plusz feladatot, hanem e munkáknak az adminisztrálása. A 2013/14-es évben sokat foglalkoztunk elméletben és gyakorlatban is azzal, hogy mindenki megismerje, tudatosítsa, megértse ez ellenőrzés és a minősítés központi akaratát, és ennek szellemében végezze napi munkáját. Fontosnak tartottam és tartom ma is, hogy napi szinten legyenek friss információink, magam is képzéseken vettem részt, előadókat hívtunk, minta portfóliókat készítettünk. Felkészülünk az ellenőrzésre

11



és a minősítésekre, mely természetesen az újszerűségéből, a másságából némi izgalomra adhat okot. Miután a rendszer, a magyar közoktatás új eleme, ezért

meggyőződésem,

hogy

a

bevezetésében

szerzett

gyakorlatnak

megfelelően

folyamatosan változik, alakul. • Felmenő rendszerben vezetjük be az új kerettantervet, ennek megfelelően változik, változott az óratervünk is. Sok elméleti és gyakorlati munka előzte meg ennek a fontos dokumentumnak az elkészítését. Azt gondolom, hogy sikerült a jogi keretek között megtalálnunk az iskola arculatának megfelelő megoldásokat.

Megőriztük a vállalkozási ismeretek, a tanulás módszertan, a néptánc, a korai informatikai képzés, nyelvoktatás, a második idegen nyelv tantárgyakat, melyekbe korábban jelentős energiákat fektettünk. Módosítottuk a cigány népismeret tantárgy tartalmát, új, sajátkészítésű tanmenet került bevezetésre, mely tartalmazza, a beás cigányságunk megőrzendő hagyományait, kultúráját. Ugyanakkor kötelező elemként megjelent a mindennapos testnevelés, a hit és erkölcstan tantárgy is. Az utóbbit a jelentkező egyházakkal közösen oldottuk meg a jogszabályoknak megfelelően. • A tanulók kötelező 16 óráig történő benntartózkodása nem okozott gondot, mely a korábbiakhoz képest annyi változást jelentett, hogy a felsős napközis csoport létszáma megnövekedett, szükség volt csoportbontásra, melynek órakeretét a megnövekedett óraszámokból oldottunk meg.

3.2. Tárgyi feltételeink Az

utóbbi

évek

fejlesztéseinek,

a

korábbi

fenntartó

(Bogyiszló

Község

Önkormányzatának Képviselő-testülete) törekvéseinek megfelelően jelentősen változtak a tárgyi feltételek: •

megépült a lelátó

•

alapítványi segítséggel udvari játékok kerültek elhelyezésre

•

a pedagógiai innovációk – jó gyakorlatok – értékesítéséből elkészült a nyitott aula

•

megszűnt a régi telephely (katolikus iskola), a technika tantárgy tanítására kialakítottunk a korábbi konyha alagsorában két új termet, felszereltük eszközökkel a tankonyhát

•

az ebédlőt átalakítottuk tornaszobává, melyet a téli testnevelési órák megtartására használunk

•

energiatakarékos kazánok lettek beépítve 12



•

az épület tetején napkollektorokat helyeztünk el

•

modern, jól szigetelt nyílászárók kerültek beépítésre

•

pályázatainkból hangosító berendezést, hordozható számítógépeket vásároltunk

A korábban vásárolt asztali és hordozható számítógépek javítása, cseréje gondot okoz, melyek már időnként alkalmatlanok a digitális taneszközeink használatára. A szakkörökhöz, napközis foglalkozásokhoz szükséges eszközöket, anyagokat többnyire pályázati forrásokból vásároltuk meg.

3.3. Személyi feltételeink A nevelői létszám, az azt meghatározó jogi kereteknek megfelelően alakult. A tanuló, ill. a csoportlétszám változásának megfelelően csökkent. Egy tanítónő kérte nyugdíjazását, helyette több végzettséggel rendelkező pedagógust tudtunk alkalmazni, aki képesítésének megfelelően magyart, továbbá, az SNI – s tanulók ellátását is végzi, közben a tankerület más intézményében is fejlesztő munkát végez. Rajzos kollégánk tanít a tolnai gimnáziumban. A fenntartó segítségével sikerült megoldani a kémia tantárgy szakos tanítását.

A táblázat mutatja a nevelőtestületünk által, az elmúlt hét évben teljesített tanúsítvánnyal zárult 30 órás képzéseit. Az egy kollégára eső 30 órás képzés a hét év alatt 9,2. Sokat mondó adatok ezek, melyek mutatják a nevelőtestület innovációs hajlamát, az újra való törekvését.

Sosem volt kérdés a bogyiszlóiiskolában dolgozók körében a képzések fontossága. Nem volt kérdés a hétvége, a késő estébe hajló plusz feladatok, a nyáron történő képzéseken való részvétel. Mindannyian, akik ennek a nevelőtestületnek a tagjai vagyunk tudtuk, hogy 13



mit, miért végzünk el, az adott képzést az iskola mely céljainak, tevékenységeinek területein tudjuk hasznosítani.

Éppen ez is igazolja azt a korábbi kijelentésemet, hogy az iskolánkban dolgozó kollégáimnak van mit bemutatni egy szakmai ellenőrzéskor, van mit feltöltenie a portfólióba.

Ezek a képzések nagyon változatosak. A teljesség igénye nélkül néhány: •

IKT képzések

•

Módszertani, tantárgyi képzések

•

Kompetencia alapú oktatással kapcsolatos képzések

•

IPR képzések

•

Vezetői kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos képzések

•

A pedagógus portfólió elkészítésével kapcsolatos képzések

•

Az előminősített referencia-intézményi helyzetünkből fakadó (TÁMOP 3.1.7) képzések

A tantestület különös belső értékének gondolom, hogy a képzések által megszerzett tudást megosztottuk egymás között, gyakran szerveztünk belső képzéseket.

A fenti képzéseken kívül két kollégánk szerzett egyetemi diplomát, tanulási – pálya tanácsadási

tanár

és

multikulturális

nevelés

tanára

szakon,

a

Szegedi

Tudományegyetemen. Egy kollégánk az elmúlt évben szerzett közoktatási vezető képzettséget. A felsoroltakon kívül, az alapdiploma mellett, alábbi humán forrásokkal rendelkezünk: •

Gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája

•

Gyógypedagógus oligofrén – szomatopedagógia

•

Államigazgatási Főiskola, igazgatásszervező

•

Tanulásban akadályozottak pedagógiája

•

Szakvizsgák (4)

•

Országos szakértői névjegyzék (általános tanügyigazgatás – hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált oktatása, együtt nevelése szakirány)

•

Intézményi folyamat-szaktanácsadó

•

Kompetenciaterületi mentor szaktanácsadó (2)

•

Pedagógiai portfólió szervező – tanácsadó referens, kompetencia vizsga 14



Az alábbi táblázat mutatja a nevelőtestület életkorát, a várható változásokat. /Tanévek/ Nevelők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Átlag életkor

2013/2014 44 63 50 56 48 47 49 60 59 43 58 59 52 55 57 54 42 41 52,1

2014/2015

2015/2016

45 inf./fizika 51 57 49 48 50 61 60 44 59 60 53 56 58 55 43 42

2016/2017

2017/2018

2018/2019

46

47

48

49

52 58 50 49 51 62 61 45 60 német 54 57 59 56 44 43

53 59 51 50 52 63 62 46 61

54 60 52 51 53 64 63 47 62

55 61 53 52 54 65 64 48 63

55 58 60 57 45 44

56 59 61 58 46 45

57 60 62 59 47 46

Látható, hogy nagy tapasztalattal rendelkező kollégák alkotják tantestületünket. A táblázatot azért készítettem, hogy a jelenlegi állapot szerint bemutassam a várható változásokat, hogy időben fel tudjunk készülni a kollégák nyugdíjazása miatt bekövetkező feladatainkra. Ott, ahol a cellák üresek, megoldásokat kell keresnünk a feladatok ellátására.

3.4. Tanulólétszám alakulása, a továbbtanulás, tanulóink eredményei az országos kompetenciaméréseken. A tanulólétszám alakulása 2013/2014 2014/2015 2015/2016* 2016/2017* 2017/2018* 2018/2019* Tanévek/létszámok T N T N T N T N T N T N 1. Évfolyam 2. Évfolyam 3. Évfolyam 4. Évfolyam 5. Évfolyam 6. Évfolyam 7. Évfolyam 8. Évfolyam Összlétszám: T: Tényleges létszám N: Nevelési létszám

25 24 22 22 24 20 28 17 182

27 25 22 23 25 20 30 20 192

19 25 24 22 22 24 20 28 184

20 27 25 22 23 25 20 30 192

20 19 25 24 22 22 24 20 176

15

20 20 27 25 22 23 25 20 182

15 20 19 25 24 22 22 24 171

15 20 20 27 25 22 23 25 177

19 15 20 19 25 24 22 22 166

19 15 20 20 27 25 22 23 171

18 19 15 20 19 25 24 22 162

18 19 15 20 20 27 25 22 166



*Becsült létszámok

A jelenlegi tanulóink, továbbá a megszületett bogyiszlói gyerek adataiból készült a fenti táblázat. Sajnálattal, de megállapítható, hogy a következő 5 évben 16 fővel csökken a tanuló létszám, mely akkor igaz, ha a létszámot befolyásoló tényezők nem változnak: Melyek ezek? • Nem költöznek el családok, gyerekek • Nem viszik el másik intézménybe jelenlegi és leendő tanulóinkat • Nem növekszik jelentősen a hat évfolyamos gimnáziumba távozók tanulók száma • Marad a szülők iskolánk felé megnyilvánuló bizalma A továbbtanulás eredményei:

Az elmúlt öt évben 106 tanulónk végezte el az általános iskolát, megközelítőleg kétharmaduk érettségit adó középiskolába, egyharmaduk szakiskolába nyert felvételt. Az alábbi részletes táblázatból látszik a felvételt nyert tanulók szociális helyzete is. Végzettek

1 1 1 1 1 5

9 6 12 9 5 41

16

1 1 2 1 1 6

3 2 1 2 1 9

6 5 11 7 7 36

Ebből HH Ebből HHH

0 0 0 0 2 2

Szakiskola Összesen

8 5 6 4 6 29


6 4 5 4 3 22

Szakközépiskola Összesen

2 4 5 4 6 21


23 16 29 20 18 106

Összesen

Összesen

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 Összesen


Tanévek

Gimnázium

1 3 3 3 3 13

2 1 3 1 1 8

6 osztályos gimnázium 0 0 1 1 4 6



Megállapítható, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül szép számmal akadnak, akik az érettségit adó iskolákban tanulnak, de arányukon belül több a szakiskolát választok száma (21), melynek érthető okai vannak. A rendelkezésünkre álló

adatok szerint a középiskolát elhagyók közül a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink száma magas. Az országos kompetenciamérések eredményei: Különösen fontos feladatként kezeljük a mérésekre való felkészítést, a mérések eredményeinek értékelését. Úgy gondoljuk, hogy ezek a mérések gyakorlatorientáltak, a használható tudást mérik, mely egyik lényeges eleme az iskolánk célrendszerének. Két éve végzünk szövegértésből és matematikából felkészítéseket. Hisszük, hogy a mért kompetenciaterületek fejlesztése nem tantárgyspecifikus. Minden évben különös gonddal végezzük el az eredmények több szempontú elemzését, majd megfogalmazzuk az általános fejlesztési követelményeket, gyakorlandó gondolkodási műveleteket, feladattípusokat, melyek tanórai fejlesztését az éves terveinkbe rögzítjük. Az OKM mérések összehasonlító értékelése Adiagramok az elmúlt két év 6. évfolyamainak eredményeit mutatják. (1.sz.Melléklet A. 6. évfolyamok OKM mérési eredményei 2012-2013.) Mindkét kompetenciaterületen a 2013-as szövegértés kivételével az országos átlag felett teljesítettek tanulóink. Az eredmény az iskola hatékony kompetencia fejlesztésén kívül az osztályokban tanuló diákok szociális hátterén is múlt. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a család motivációs erejét, a tanulás értékként való kezelését. Az eredmények a környező intézményekhez képest is jónak mondhatók.

A nyolcadik évfolyam eredményeiről(2.sz. Melléklet. A 8. évfolyamok OKM mérési eredményei 2012-2013.) általánosságban elmondható, hogy a gyerekeket az idő múlásával egyre nehezebb motiválni. Az azonos évfolyamok összehasonlító elemzéseiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ugyanaz az évfolyam jobban teljesít a hatodikos mérésen, mint a nyolcadikoson. A fenti évfolyamokban az eredményes szereplés érdekében bevezettük a már vázolt fejlesztő foglalkozásokat, tehát ezek a felkészülési lehetőségek tanulóink rendelkezésére álltak. Minden mérés másnapján gyors javítást végzünk, mely eredményeinek alapján az évzárón értékeljük, kiemeljük a legjobban teljesítő tanulókat.

17



A nyolcadikosok eredményéből látszik, hogy a 2013 – ban végzett évfolyamnál az erőfeszítéseink nem hozták meg a kellő eredményt. Természetesen vizsgáltuk az eredménytelenség okait, melyek nem megfelelő szociális háttérből is fakadnak, továbbá

visszavezethetők gyerekek korábbi tanulmányi eredményeire is. Sajnos azt látjuk, hogy ennek az évfolyamnak a tanulói, az alulteljesítésük miatt is nehezen állnak helyt a középiskolában. Természetesen a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. § (2) bekezdésének az értelmében intézkedési tervet készítünk, melyben meghatározzuk az iskola további lehetőségeit az eredményesebb felkészítésre. 3.5.

A partneri mérések eredményei

Az elégedettségi méréseket 2013. évvégén, az értékelést 2014. februárban végeztük el. Vizsgáltuk a szülők, tanulók és a pedagógusok véleményét az az iskolában végzett munka területeiről, továbbá a pedagógusok értékelték az intézményvezető munkáját. Kérdőívként a Comenius programban használt mérőeszközöket használtuk apró átalakításokkal. A mérések eredményeit összegeztük, elemeztük. Az eredményt összehasonlítottuk a korább évek vizsgálataival is. A teljesség igénye nélkül, a néhány jellemző eredményt mutatok be a partneri válaszaiból. A szülői elégedettség mérés eredményei: Az iskolánkba járó szülők közül évfolyamonként az alábbi csoportokhoz tartozó szülőket kérdeztük:2 szülő, akinek a gyereke HHH; 2 szülő, aki szakmunkás végzettségű;2 szülő, aki minimum érettségit adó intézményben végzett,illetve megkérdeztük az összes SNI – s tanuló szüleit.A

bemutatott

diagramok(3.sz.

Melléklet:

A

szülői

elégedettség

mérés

eredményei)pozitív szülői képet mutatnak az iskoláról. Megállapítható, hogy az ötös skálán a legkisebb érték 4,15, mely a magatartásra, az iskolai fegyelemre vonatkozik. Kiemelkedőnek ítélik a szülők az iskola felzárkóztató tevékenységét, a tanítás-tanulási folyamat eredményességét, a pályaválasztási tevékenységet, az iskolai ügyintézést. Jónak ítélik a szülők az iskola felszereltségét, a környezetét. Visszajelzéseik azért is fontosak, hogy megtudjuk: látják – e, érzik – e, tapasztalják – e a szülők az iskola törekvéseit, mennyire vannak tudatában az iskolában végzett neveléssel, mennyire látják a nehézségeket, támogatják – e a tanítás- tanulási folyamatot. A tanulói elégedettség mérés eredményei: A korábbi mérésektől eltérően nem kérdeztünk meg minden tanulót. A családok szociális helyzetét vettük alapul. Osztályonként a mérésben egyenlő arányban vett részt halmozottan 18



hátrányos helyzetű, szakmunkás végzettségű, illetve minimum, érettségivel rendelkező szülők gyermeke. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az eltérő családi körülmények, mennyire

befolyásolják a gyerekek iskoláról alkotott képét. A teljesség igénye nélkül bemutatok néhány diagramot.(4.sz. Melléklet: A tanulói elégedettség) Az 1.sz. diagramon látszik, hogy jónak tartják a tanár- diák viszonyt, az iskola jó hírét, mely szempontokat mindhárom csoport hasonlóan ítéli meg.

Jónak mondható a tanulás eredményességének a megítélése is, ugyanakkor az egyes csoportokon belül eltérést látunk. Ez annak tudható be, hogy az iskola cél- és tevékenységrendszere különös gondot fordít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére. Elég, ha csak az IPR – t, a fejlesztő foglalkozásokat, az Útravaló pályázatot említem. Nem csak ebből a vizsgálatból látszik, hogy van tennivalónk a tehetségesebb, az iskolával szemben nagyobb igényeket támasztó szülők gyermekeivel, melyről később szólok.

A mérés során kíváncsiak voltunk arra is, hogy a korábbiakhoz képest hogyan változott a partnerek elégedettsége. A 4 sz. Melléklet: A tanulói elégedettség2. diagram mutatja, hogy folyamatosan emelkedik a tanárokkal kapcsolatos elégedettség. Érdekességképpen megkérdeztünk minden – jelenleg hatodik évfolyamos tanulót is. Ebben az osztályban arányaiban több jól motivált, érdeklődő gyermek jár. Az eredménynek örülhetünk.

A 4sz. Melléklet: A tanulói elégedettség3.diagram mutatja az igényeket. Hosszú évek óta minden, az iskolánkhoz tartozó közösségnek megfogalmazott igénye, hogy legyen sportcsarnokunk. A 2013 – 2018. időszakra készült Tolna MegyeiFeladat ellátási, Intézményhálózat-működtetési Terv tartalmazza, hogy iskolánkban nincs megoldva a testnevelés órák téli megtartása. Különösen nagy gond ez akkor, mikor a mindennapos testnevelés bevezetése kötelező. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a napokban konkrét ígéretet kaptunk arra, hogy az iskola méreteinek megfelelő létesítmény megépítésére kerül sor, jelentős állami forrásból.

A pedagógusok elégedettség mérése és a vezető értékelése Az eredmények jól mutatják az elmúlt években történt változásokat.

19



Akkor, amikor a „Kérjük, hogy az alábbi ábrák közül válassza ki, és karikázza be azt, amelyik Ön szerint – összességében, mindent egybe véve – a legjobban kifejezi az iskolájukban folyó munka minőségének változását az utóbbi 2–3 évben” kérdésre a nevelőtestület 18 tagja közül 15 az alábbi ábrákkal jellemzi a mögöttünk lévő éveket, nincs okunk a panaszra.

Ez azt jelenti, hogy a többségünk érzi, tapasztalja annak a fejlesztési munkának az eredményét, melyet megvalósítottunk. A

B

Mondják ezt annak ellenére, hogy sok esetben jelentős plusz feladatot, pályázatok írását, megvalósítását, az azokról való elszámolást, képzéseket, utazásokat, érdeklődők fogadásával járó feladatot, bemutató órákat, jó gyakorlatok átadását, referencia-intézményi előminősítési eljárást stb. jelentettek ezek a munkák.

Amikor ehhez a kérdéshez értek a kollégáim, bizonyára megfogalmazódott bennük is az a gondolat, hogy megéri –e , megérte – e, meghozta –e hozadékát ez feladathalmaz. Ha a többségünk az „A” – „B” ábrát választotta a választható kilencből, akkor a válasz egyértelmű. A befektetett munka megtérült azzal, hogy a képzésekkel gyarapodtunk, az érdeklődő iskolák megismerésével, a tantestületi szakmai napjainkkal, a megszerzett tudásunkkal többek lettünk, a pedagógiai módszertárunk bővült. Ez azt is jelenti, hogy olyan értékek bírtokában vagyunk, melyek pozitív jövőkép alkotására adnak lehetőséget.

Tudjuk, tapasztaljuk, hogy a sok ponton megváltozott közoktatási rendszer új kihívások elé állított, állít bennünket. Az elmúlt néhány évben megtapasztaltuk, hogy ezekre csak a pedagógiához értő, a munkáját szerető, fejlődésre, az új befogadására alkalmas, gyorsan váltani tudó, a feladatokat kihívásnak tekintő tanár, tanárok képesek. Meggyőződésem, hogy mi ezek közé a pedagógusok közé tartozunk. Nem baj, ha minden időben nem tud mindenki készen állni a feladatra. Érthető, hogy nem tudunk több éven keresztül ennyire intenzíven dolgozni minannyian! A fontos az, hogy erőnket, értékeinket egyesítve, a feladatokra öszpontostva, igazi alkotó közösségként haladjunk előre. 20



A diagramokon (5.sz. Melléklet: A pedagógusok elégedettsége és a vezető értékelése)látszik mindaz, amiről a bevezetőben írtam. Többségünk jó véleménnyel van a kollégáinkról, az osztályfőnökökről, az intézmény vezetéséről. Úgy gondoljuk, hogy megfelelő az iskola környezete, jó híre van az intézménynek a településen. Van fejleszteni valónk a tanulók magatartásán, a fegyelmi helyzeten, a szorgalomra, kitartásra való nevelésen, az osztálytermek rendjén, az eredményesebb tanítás – tanulási folyamaton. Erősségeink:

Fejleszteni szükséges:

• tanár-diák kapcsolat

• tisztaság, rend

• hagyományőrzés, nemzetiségi oktatás

• fegyelem megerősítése

• továbbképzés - továbbtanulás

• empátia

• jó szakmai közösség • hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása • családias megértő, támogató nevelés-oktatás • pályázatokban

való

részvétel,

nyertes

pályázatok száma

• csúnya beszéd visszaszorítása • SNI - s tanulók fejlesztési tervének fokozottabb figyelembevétele • téli testnevelés órák körülményeinek javítása • rendzavarók elleni fellépés

• gyermekközpontúság

• érték legyen a tanulás

• felszereltség

• tantermek felszereltsége

• elkötelezett tanárok

• túlterhelés miatt kevesebb kötelező program

• korszerű oktatási módszerek

szervezése

• hozzáadott érték

• több szabadon eltöltött idő a tanulókkal

• segítőkész közösség, családias légkör

• tehetséggondozásra több időt fordítani

• naprakész információk • szakmai tudás, innovációIKT - használat

A vezetői kompetenciák közül a tantestület a legkedvezőbbnek ítélte a „Helyzetfelismerés, kreativitás” területet, a legalacsonyabb százalékos arány az „Emberi kapcsolatok, kommunikáció” területén volt tapasztalható.Az intézményvezető önértékelésének értékei minden területen alacsonyabbak voltak a beosztottak által adott válaszokénál. Számomra nagyon fontosak, megszívlelendő információkat tartalmaznak a fő kompetencia területeken belüli eredmények, és a korábbi évekkel történő összehasonlítás is. Mindkét vizsgált évben magasabb értékeket kaptak azok a kompetenciaterületek, amelyek az intézmény vezetésével, annak menedzselésével, a változások nyomon követésével, friss információk megszerzésével, átadásával kapcsolatosak. A beosztottakkal való kapcsolat, empatikusság, reális ítélet, a munkatársak egyéni tulajdonságainak figyelembe vétele mindegyik esetben alacsonyabb elégedettséget mutat. 21



Van mit megőrizni és természetesen javítani, fejleszteni való is.

Idézetek a tankerület igazgatójával történt interjúból: • „Az igazgató úrról kialakított véleményét arra alapozza, amit a tankerületi értekezletek munkakapcsolata, az azokon történő hozzászólások, a véleménynyilvánítások, a szakmai munkához fűződő szemléletmód, elkötelezettség, az intézményhez beérkezett

dokumentációk, jelentések, éves beszámolók alapján tapasztalt, nem pedig egy átfogó vizsgálat eredményeképpen.” • „kiemelkedőnek ítéli: Hozzáértően, hatékonyan irányítja a vezetése alatt állókat. A feladatok megvalósítása érdekében gyors, határozott döntéseket hoz. Elvárásai, iránymutatásai világosak. A feladat megvalósítását követően visszacsatolja az eredményeket, értékeli a munkát. A csoportcélok kijelölésénél szem előtt tartja az intézmény célkitűzéseit.” • „Igazgató Asszony a továbbiakban elmondta, hogy az iskolai rendezvények számával és

szervezettségével,

a

pedagógusok

munkájának

szakmai

színvonalával,

igényességével nagyon elégedett. Az iskola legfőbb erősségének, megőrzendőnek, folytatandónak tartja az intézmény új dolgokra való nyitottságát, a pedagógusok motiválhatóságát, aktivitását, kisebbséghez való viszonyát, felzárkóztatásukhoz fűződő elkötelezettségét, a feladatok végrehajtásának precizitását, a megbízhatóságot (adatszolgáltatás, szakmai beszámolók, jelentések).”

3.6. Innovációk, eredményeink Az innováció szó jelentésére számos meghatározás, magyarázat létezik. Számomra az alábbi fejezi ki leginkább a fogalom tartalmát: „Az innovációt a szó hétköznapi értelmében általában olyan kontextusban használják, hogy valaki, valami – egyén, rendszer – egy adott helyzethez képest megújul, változtat valamit korábbi gyakorlatán, avagy változik egy korábbi működési mechanizmus.” Dobos Krisztina: Új Pedagógiai Szemle 2002. szeptember –Az innováció

Az iskola, mint ahogy a szűkebb – tágabb környezete is állandóan változó, mozgásban lévő rendszer. Lehet ezeket a változásokat figyelmen kívül hagyni, lehet ezekre nem – vagy lassan reagálni, ebben az esetben is működik az intézmény, megy a maga, környezete által sodort útján. Sodródni nem jó! A sodrás azt jelenti, hogy céltalanul, a külső hatásoknak teljesen alárendelve „úszunk” az árral. 22



Az az iskola, amely nem érzékeli a változó környezetet, nem reagál a megváltozott feltételekre, nem ad pedagógiailag megalapozott szakmai válaszokat a változó külső hatásokra lemarad a fejlődésben, szakmai tevékenysége stagnál, reagáló képességei csökkennek.

Igaz ez a benne dolgozó pedagógusokra is, súlyozottan az iskola vezetőjére. Folyamatosan nyomon kell követni, észre kell venni a környezetünkben lévő változásokat, mely változásokra fel kell készülni, és meg kell találnunk szervezetünk számára a válaszadás

legjobb módját, formáját. Ez akkor lehetséges, ha változásokra érzékenyek vagyunk, és vannak a tarsolyunkban olyan értékek, megoldások, módszerek, melyek hatékonyan segítenek bennünket a megfelelő reagálásra. Nem vagyunk híján a fentieknek! Néhány példa az elmúlt időszakból: • Időben felismertük, hogy a szabad iskolaválasztással reális a lehetősége annak, hogy a tehetősebb szülők elviszik az iskolánkból a gyerekeket, ezzel a tanulói létszám csökkenése mellett előállhatott volna az a helyzet, hogy viszonylag homogén csoportok alakulnak ki, mely egy természetes folyamat által előállt szegregált iskolához vezet. Nagyon gyorsan megtaláltuk azokat a módszereket, melyek a meglévő heterogén összetételnek az igényeit kielégítik. Mindannyian tudjuk, hogy ebben az időben szó sem volt IPR – ről, nem voltak források programjainkhoz, de volt pedagógiai érzékünk, éles fülünk és szemünk és nem utolsó sorban akaratunk ahhoz, hogy kitaláljuk a magunk válaszait. Ennek eredménye az a helyzet, hogy a szülők ránk bízzák a gyermekeiket, mert tudják, hogy ezek a megoldások hasznosak és jók. • Nagyon fontos volt, hogy időben felismerjük, azt a tényt, és tegyünk is érte, hogy az alapszakaszt meg kell erősítenünk. Időben változtattunk pedagógiai programunkon, és óraszámokat „adtunk” a matematika és magyar – szövegértés támogatásához. • Tudtuk, hogy a hozzánk járó tanulók tanulási szokásai nem megfelelőek. Otthonról kevés támogatást kapnak, nincs mintájuk. Bevezettük órarendszerűen a tanulás tanulása tárgyat. • Tudtuk, tudjuk, hogy nem helyes a nemzetiségi hovatartozás szerinti negatív diszkrimináció. Olyan programokat vezettünk be (Kultúrák Hagyományok Napja, nemzetiségi témahét, szakkörök, népismeret), melyek segítik az elfogadást, a befogadást. • A

korai

informatikaoktatás

nélkülözhetetlen

iskolánkban.

Az

információk

megszerzése, az információk helyes használata tanítandó feladat. Amikor 2006 – ban megnyertük az első nagy önállóan írt és megvalósított szakmai pályázatunkat, azonnal

23



bevezettük második évfolyamtól kezdődően az informatika oktatását. Ennek köszönhető, hogy nem jelent gondot az IKT eszközök használata tanulóink körében. • Az sem volt kérdés, ha már vannak eszközeink, akkor azokat használni tudó, akaró pedagógusok kezeljék. Gondoljunk vissza a külső és belső képzéseinkre, melyeket megvalósítottunk. • Amikor ezeket megtanultuk kerestünk hozzá megfelelő taneszközöket, melyeket azóta is nagy biztonsággal, hozzáértéssel használunk.

• Képzéseinket mindig úgy alakítottuk, hogy a jelentkező problémák megoldására választ tudjunk megfogalmazni.(ld. agresszió) • Amikor eljött a lehetőség 2009/2010 – ben a felhalmozott ismereteink hasznosítására, azonnal reagáltunk: leírtuk, minősíttettük és feltöltöttük az addig meglévő jó gyakorlatainkat, és az akkori TÁMOP 3.1.4 –es nyerteseknek, és azóta másoknak is értékesítettük őket. A befolyt pénzből pedig példaadóan megépítettük az aulánkat.

• Annak a kihívásnak is szembe mentünk, mikor minősíttetni kellett az iskolánkat az előminősített

referencia-intézménnyé

váláshoz.

Minden

dokumentumunkat

átdolgoztunk a feltételeknek megfelelően és a minősítő bizottság kiválóra értékelte a munkánkat •

Amikor kiírták a TÁMOP 3.1.7 pályázatot a referencia-intézményi feltételek megteremtésére, azonnal pályáztunk és nyertünk. Nyertünk eszközöket, képzéseket és megalkottuk a referencia-intézményi portfóliónkat, mely azóta is olvasható a honlapunkon.

• Nyilvánvaló, hogy a fenntartó – függetlenül attól, hogyhívják – ellenőrzi a fenntartottat, azaz minket, iskolákat! A köznevelési törvény hatályba lépésekor tudni lehetett, hogy az állam ki fogja dolgozni az ellenőrzés rendszerét, mely hamarosan meg is jelent a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben. Szinte azonnal megalkottuk a statisztikai tábláinkat, a tervezési dokumentumainkat. Később örömmel láttuk az Oktatási Hivatal honlapján megjelent

- Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA – kiadvány dokumentumot, melynek egyes szakaszaihoz, példadokumentumaihoz hasonlóakat készítettünk. • Amikor megjelent a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, mely tartalmazza a pedagógus-életpályamodellt, a minősítési rendszert egy hónap múlva konferenciát szerveztünk a TÁMOP 3.1.8 projekt egyik megvalósítójával a Qualitas T&G Kft.vel, pontosabban vezetőjével, Cseh Györgyivel. • Ezt követően meghívott előadóval, belső képzésekkel készültünk a portfólió beadására. Ebben a témában három képzésen magam is részt vettem. 24



A fentiekből látszik, mit gondolok az innovációról, milyen alakot öltött iskolánkba ez a fogalom az utóbbi években. Nem kell mindig nagy pályázatokra gondolni. Innovációnak gondolom az utolsó három pontot is, nem is akármilyennek.

Ezeknek a folyamatoknak az elindítója, irányítója, legtöbb esetben az igazgató. Nem más miatt, mint azért, mert ez a dolga. Lehet: • hogy ez sok idő, energia, • lehet, hogy ez képzésekkel, tapasztalatcserékkel, utazással jár, • lehet, hogy ez azzal jár, hogy az igazgató nem tartózkodik sokat a tanáriban,

• helyette beletemetkezik a számítógépébe és néha maga is fáradt és feszült, de az ő dolga ez.

Az ő feladata, hogy a napi több, mint 6 órában tanórát, helyettesítést, szakkört stb. tartó társait helyzetbe hozza, és ne váratlan helyzetbe. Pályázataink Támogató megnevezése

Projektszám

ESZA

HEFOP 3.1.3

ESZA

TÁMOP 3.1.509/A-2-2010-0182

ESZA

TÁMOP 3.1.711/2-2011-108

Projekt címe Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra /A tanítás újra tanulása Pedagógusképzések/Ké pzésekkel a korszerű oktatásért Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése/Új utak

Támogató által megítélt támogatás

A támogatói döntés kelte

Fenntartás

18 000 000

2006.

2013

5 334 700

2010.

2015

4 000 000

2011.

2017

EMET

Útravaló ÖSZTÖNDÍJ ÖSSZESEN:

4 550 000

2009-től

EMET

IPR

15 232 139

2009-től

Források összesen

47 116 839

nem releváns nem releváns

1. HEFOP 3.1.3. Az első nagy pályázat, melyet önerőből írtunk, valósítottunk meg és sikeresen zártunk szakmai és a pénzügyi szempontból is. Ennek során bizonyosodtunk meg arról, hogy mire képes egy tantestület akkor, ha szakmai tudását kihasználja, kipróbálhatta magát szinte mindenki, hogy mennyire képes elsajátítani valami mást, mennyire képes azonosulni egy a korábbiaktól eltérő rendszer adaptálása során. Tanulás volt ez a javából.

25



A nevelőtestület minden tagja érintett volt, vagy közvetlen megvalósítóként (7 fő), vagy a belső képzések során. Tudjuk azóta sok változáson ment keresztül az oktatásügy, megszűntek a választható kerettantervek, így a „kompetenciás” tanterv is. Ugyanakkor mindannyian gyarapodtunk szakmai tudást illetően. Ismerjük a programot, tudjuk, hogy hol keressük a modulokat, hol férünk hozzá módszertani elemekhez. A megvalósítás soránismertük meg a korábbiaktól eltérő tanulásszervezési eljárásokat, ezek ismeretében készítettük el évfolyamonként a témaheteinket, a projektjeinket. A programjainkat,

módszereinket, közel ezer pedagógus ismerte meg 2011 – ig, tantestületek, közoktatási szakértők jártak nálunk. A pályázatnak köszönhetően kerültek nagy számban iskolánkba IKT eszközök. 2. TÁMOP 3.1.5. Két kollégánk végzett tanulmányokat a Szegedi Tudományegyetemen, tanulási – pálya-tanácsadási tanár és multikulturális nevelés tanára szakon. Mindkét diploma mögötti tudást hasznosítjuk (tanulás tanulása tantárgy, kisebbségi program, integrációs nevelés, belső mérések elméleti alapjai), a pályázattal nyert hordozható számítógépek pedig a miénk maradnak

3. TÁMOP 3.1.7. A pályázat kiírásakor iskolánk már rendelkezett referencia-intézményi előminősítéssel, így vehettünk részt a munkában. Képzéseken megtanultuk a mentorálási szerepet, a jó gyakorlatok eljárásrendjét, a megfelelő kommunikációt, pontosítottuk, hogy a meglévő ismereteinket milyen módon adhatjuk közre, hogy szervezzük meg szűkebb és tágabb környezetünkben a hálózati tanulást. Elkészítettük és nyilvánosságra hoztuk a referencia-intézményi portfóliónkat. A referencia-intézmények helyzete napjainkban nem pontosított, egyelőre „parkolópályán” van ez a szakmai kérdés.

4. Útravaló ösztöndíjak. Nagy lehetőség a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak. Mindent megragadunk, hogy anyagi és szakmai támogatást kapjanak a rászoruló tanulóink. Örömmel vennénk, ha a tanulókat, szüleiket is motiválná a rendszer a tanulmányaik szinten tartásában, fejlesztésében.

5. IPR pályázatok. Jelentős forrás érkezett hozzánk ezekből a pályázatokból. Ezeknek köszönhetően tudtuk, tudjuk tovább vinni a programjainkat, tudunk vásárolni témaheteinkhez, szakköreinkhez anyagokat, eszközöket. Ezek a források biztosítják a tantestületi hospitálásokat, így jutottunk el az ország különböző pontjain működő hasonló 26



intézményekbe, így születtek meg, így működnek a kapcsolataink, szerzünk és adunk módszertani ismereteket, tapasztalatokat.

Az utóbbi időszakban az alábbi intézményeket látogattuk meg: Mátraderecske, Budapest – Pesthidegkút, Budapest – Józsefvárosi Tanoda, Budapest – Deák – Diák Iskola, Dunaföldvár, Bölcske, Hódmezővásárhely, Győr – Sopron M. Pedagógiai Intézet, Pannonhalma, Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, Tengelic, Bácsalmás, Kunbaja

4

Vezetői program

Az előzőekben vázoltam azt a helyzetet, amely bemutatta, hogy milyen tárgyi, személyi források állnak jelenleg a rendelkezésünkre. Bemutattam az eredményeinket, melyek közül számtalan tárgyiasult, fizikailag létező, kézzelfogható.Nem látható, csak érezhető az a forrás, amely az agyunkban lakozik, az a forrás, amiből a korábbi eredményekis megvalósultak, az a forrás, melyre bizton számíthatunk. Az akaratunk, a hitünk, a tudásunk! Az alábbi felvázolt vezetői program a tényekre alapuló vízió! Egy olyan vízió, mely akkor lesz megvalósult gyakorlat, ha a körülmények nem, vagy nem lényegesen változnak, és mi, itt dolgozók pedig tovább folytatjuk hasonló hittel, akarattal, hozzáértéssel munkánkat.

4.1 Fenntartás, működtetés Azt gondolom, hogy iskolánk továbbra is állami fenntartásban és működtetésben marad, a szakmai autonómia, a helyi szabályok meghozatala, azok megvalósítása a tantestületek feladata és felelőssége. Miután a gazdálkodás, a működés anyagi forrásainak előteremtése nem helyben dől el, ezért a korábban erre a célra fordított idő és energia a szakmáé lesz. Az intézmények vezetőinek felszabaduló ideje, saját megalkotott pedagógiai programjuk megvalósítására, a belső szabályok pontosítására, a működés ellenőrzésére fordítódik. Ha megbízást kapok ez Bogyiszlón is így lesz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem „tekintünk” ki az iskolánkból és nem engedünk oda betekintést a kíváncsiaknak, de a súlypont áthelyeződik.

Megbízásom esetén, továbbra is úgy kívánom végezni a vezetői munkám, hogy kollégáim naprakész információval rendelkezzenek az iskola napi életét meghatározó szabályokkal, pedagógiai folyamatokkal kapcsolatban. Az időben megszerzett információ felkészülési lehetőséget, időt ad a megfelelő válaszok, helyi szabályok megalkotására.

4.2. Felkészülés az ötévenkénti szakmai ellenőrzésekre, a minősítésekre (PSZE – PÉM) 27



Szakmai ellenőrzésre való felkészülés A minőségirányítási program alkalmazása megszűnt, ugyanakkor az elemeit használjuk, igaz, nem teszi kötelezővé egyetlen jogszabály sem. Ugyanakkor átdolgozásra szorul, a megjelent jogi normáknak, iránymutatásoknak megfelelően. A testület számtalan fórumon találkozott a címben szereplő mozaikszavakkal,

megismerte tartalmukat, a következő időszakban viszont a saját szabályainkat, belső dokumentumainkat át kell alakítanunk.

Az alábbi sokatmondó ábrán látható az a kapcsolatrendszer, mely bemutatja a belső önértékelés helyét, szerepét fontosságát a szakmai ellenőrzés rendszerében.

Dr.Barlai Róbertné: (http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop_315_pedkepzes_fejl/projekhirek/eletpaly autak_konferencia_beszamolo/6_szekcio)

A belső mérési rendszerünk további finomítására van szükség. Akkor, amikor pályázatom „3.6. Innovációk, eredményeink” utolsó mondatában a „helyzetbe hozás” kifejezést leírtam, erre, az ilyen típusú vezetői tevékenységre gondolok. A külső ellenőrzések elindulása előtt, részletesen meg kell ismernünk azok szabályait, metodikáját, összefüggéseit, konkrét dokumentumait, ennek megfelelő belső szabályokat kell alkotnunk. Ebben az esetben nem érhet meglepetés senkit, mindenki előtt világos, belső értékelési rendszerünk lesz, mely hasonló a külső ellenőrzés logikájával, dokumentumaival. 28



Konkrétan néhány példa: (http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop_315_pedkepzes_fejl/projekhirek/kiegeszi tett_utmutatok ) •

Az óra-/foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontjai

•

A pedagógus önértékelő kérdőíve

•

Vezetői önértékelő kérdőív

•

A pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései

•

A szülők elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései

Az életpályamodellre, minősítésre, a portfólióra való felkészülés A pedagógusok szakmai ellenőrzésének és minősítésének kapcsolatát mutatja az alábbi kép. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/kiegeszitett_utmutato_ped agogusok_minositesi_rendszerehez.pdf

Látható, hogy miként épül fel, miként, hogyan épülnek be a pedagógusok minősítésébe az egyes rendszerelemek. A külső szakmai vélemény, azaz, az ellenőrzési rendszer kiemelt helyet kap a minősítési rendszerben és az intézményi önértékelés is. A minősítés rendszerhez kiadott útmutató is tartalmaz olyan dokumentum sablonokat, melyeket célszerű összevetni az általunk használatos dokumentumokkal. Például: • Tanmenet • Hospitálási/óralátogatási napló • Osztályfőnöki munkaterv sablon • Egyéni fejlesztési terv sablonja Ez természetesen nem egy az egyben átvételt jelent, hiszen iskolánknak, tantestületünknek

számos sajátossága van, melyet meg kell őriznünk.

29



A fenti feladatokat sürgősen el kell végeznünk, és a belső szabályaink közé (SZMSZ) be kell emelnünk, a 2014 – 2015. tanév nyitóértekezletére kész anyagot kell a nevelőtestület elé terjeszteni.

4.3. A tankerületen belüli innováció Továbbra is fontos célnak gondolom a hálózati tanulás erősítését. Erre kiváló keretet ad a tankerület. Jelenleg a tankerület intézményei „szokják” az új rendet, alkalmazzák a megalkotott jogszabályokat, készülnek az ellenőrzésekre, minősítésekre stb., szakmai együttműködés közöttük csak ritkán tapasztalható. Ez egy ilyen horderejű átalakítás során

természetes, hiszen el vagyunk foglalva a belső ügyeinkkel, az adatok folyamatos szolgáltatásával. De az együttműködés csírái már látszanak. Iskolánk kezdeményezte–mely meg is valósult– az intézményi látogatások sorozatát, mely során betekinthettünk egy-egy intézmény belső életébe. A gimnázium felvállalta a helyi tanulmányi verseny megszervezését.

Ugyanakkor hatalmas kiaknázatlan erőt látok az egyes pedagógusok szakmai gyakorlatában, melyek komoly értéket képviselnek. Kár lenne hagyni, hogy ezt ne osszuk meg egymás között. Meg kell találnunk tankerületen belül azokat a szakmai műhelyeket, melyek alkalmat adnak az egymástól való tanulásra. Bizonyára ehhez a humán forráshoz, hamarosan anyagi eszközök is rendelkezésre állnak.Ebben a folyamatban fel tudjuk használni, meg tudjuk osztani azokat a tapasztalatokat, melyeket a régiós műhelyekben, a jó gyakorlatok átadásában, a hospitálások során szereztünk.

Néhány konkrét ötlet: • Szakmai munkaközösségek működtetése, melyek saját programjuk szerint igazi pedagógiai műhelyekké válhatnak. Miután hosszú távon egy kerettanterv és kevés tankönyv lesz, a rendelkezésre álló taneszközök közel hasonlóak, a pedagógusok ötletein, pedagógiai, módszertani kultúrájukon, hozzáértésükön múlik az, hogy milyen módon oldják meg az adott évfolyam, tanulócsoport, tanuló eltérő szociális helyzetéből, sajátosságaiból fakadó pedagógiai helyzeteket. Az így kialakuló módszertani sokszínűség, ezeken a fórumokon megoszthatóvá válhat. • Egyre nagyobb teret kap az IKT használat, melyet egyetlen iskola, pedagógus sem nélkülözhet. A tanórák IKT anyagainak elkészítése viszont – saját gyakorlatunkból tudjuk – időigényes. Ezeknek az anyagoknak a cseréjét is megoldhatnánk. • Közös képzéseket szervezhetnénk. 30



• Összeállíthatnánk közös kulturális, szabadidős és sportprogramokat a tanév kezdetén, melyeket az induláskor az iskolák elhelyeznék éves programjaikban.

4.4 Személyi változások Rég nem látott személyi változások következnek be a jövő tanévben, iskolánkban. Az intézményvezetői megbízás átvétele után megtörténik az intézményvezető–helyettes és a munkaközösség-vezetők kinevezése is. Ezeknek a feladatoknak az átvétele felelősségteljes munkát igényel azoktól, akik megbízást kapnak, és azoktól is, akik megbízzák a vezetőket. Természetesen ez nem történhet meg a tantestület megkérdezése nélkül. Régóta dolgozunk

együtt, ismerjük egymás értékeit, erényeit. Megbízásom esetén számítok a tantestület véleményére, hiszen közvetlen szakmai vezetőket választunk, javaslunk magunknak!

4.9 Továbbképzések A tantestület elemzésekor bemutattam, hogy mikor milyen szakos kollégákra lesz várhatóan szükségünk. Az áttanításra bizonyára továbbra is szükségünk lesz (fizika – kémia), de arra kell törekednünk, hogy úgy alakítsuk a továbbképzéseket, másod– harmad diplomák megszerzését, hogy lehetőleg a tantestületből tudjuk pótolni hiányszakokat. Hamarosan szükségünk lesz informatika, német, matematika szakos kollégákra. A továbbképzéseknél ezek élveznek prioritást. Remélhetőleg erre állami források is rendelkezésre állnak majd. Nem az áttanítók személye miatt hangoztatom a fentieket, hanem azért, mert egy tantestületben nem csak „óraadás” történik, sok más nevelési és egyéb feladat van, melyet célszerű a teljes munkaidőben, nálunk foglalkoztatottakkal megoldani.

4.6 Művészeti képzés Ebben a tanévben elindult a művészeti képzés iskolánkban. Közel húsz tanuló tanulja „elméletben” a zenét, melynek a hangszeres gyakorlása nélkülözhetetlen. Erre remélhetőleg megtaláljuk a tankerületi megoldást. Fontos, hogy ez helyben történjen.

4.7 Az előminősített referencia-intézményi státuszról Sok munka, közös gondolkodás, számos önálló pedagógusi innováció (jó gyakorlatok – projektek –témahetek – minősített belső dokumentumok) vezettek idáig. Ahhoz, hogy ezeket fenntartsuk, folyamatosan évről évre gyakorolnunk kell az elkészült portfólióban lévő elemeket. A közoktatás irányításán múlik, hogy milyen szerepet szán nekünk.

31



Abban az esetben, ha lehetőséget kapunk a minősítésre vállaljuk és végezzük az ott vállaltakat, a „hálózati tanítást – tanulást”, ha nem,saját pedagógiai tevékenységünk megvalósításához használjuk fel az ott leírtakat.

4.8 Pályázatokról (A várható külső források) Az Európai Unió várható forrásai Az Európai Unió 2014 – 2020 – as tervezési ciklusában vagyunk. A tervidőszakra kitűzött stratégiai (EU) célokra a tagállamok nemzetei saját fejlesztési koncepciókkal reagálnak. Magyarországon is készülnek ezek a tervek, a korábbi, általunk jól ismert mozaikszavakat – HEFOP – TÁMOP – felváltja az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP). A jelenleg tudható – közoktatást érintő – prioritások között szerepel, az élethosszig tartó tanulás, a lemorzsolódás csökkenése, melyek a gazdaságműködését, az egyének

munkavállalását segítik elő. A fenti tervek, célok, az azokért folytatott pedagógiai gyakorlat és akarat jelen van iskolánkban. Reményeim szerint lesznek kapcsolódási, pályázati lehetőségünk, melyeket ki fogunk használni.

Hazai források: A korábbi gyakorlatnak megfelelően az prognosztizálható, hogy lesznek az integrációs neveléssel, a hátrányos helyzetű tanulók középiskola felkészítésével és remélhetőleg a tehetséggondozással összefüggő pályázatok is. Mindenképpen figyelemmel kell kísérni a megjelenő pályázati lehetőségeket és azokon indulni szükséges.

4.9 A befogadó szemléletről Továbbra is fontos cél, hogy a bogyiszlói gyerekek Bogyiszlón végezzék el a nyolcadik

osztályt.A befogadó, elfogadó szemléletünket, gyakorlatunkat meg kell őriznünk. A helyzetelemzésnél látszik, hogy erre minden esély megvan, de az ott felsoroltakra figyelni kell. Képesnek kell lennünk a heterogén összetételből fakadó, eltérő, differenciált tanítás – tanulás megszervezésére, megvalósítására. Ez ugyanúgy a település érdeke, mint a sajátunké. 4.10 A különleges bánásmódú tanulókkal való foglalkozásról A differenciált tanítás – tanulás magában foglalja a különleges bánásmódú tanulókkal való foglalkozást is. Az ezzel kapcsolatos konkrétcélok és feladatok iskolánkba iskolánkban: • A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a szakmai alapdokumentumunk része. A jelenleg a kezdő szakaszban e tanulók osztályonkénti létszáma gondot okoz. Különösen igaz ez a leendő első osztályra. Alaposan át kell gondolnunk a jövő évi tantárgyfelosztást és meg kell gondolnunk a részleges integrációt, azaz, bizonyos órákon 32



ezeket a gyerekeket tartósan (egész évben) külön kell fejleszteni önmaguk és évfolyamtársaik érdekében. • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztése megoldott. Fejlesztőpedagógusunk végzi a fejlesztéseket. • Azt gondolom, de a helyzetelemzési részben látszik, hogy nem vagyok egyedül, hogy a kiemelten tehetséges gyermekkel való foglalkozásunk fejlesztésre szorul. A tehetséges gyerekek felismerése, a velük való, nekik megfelelő haladási tempó, tananyag, taneszköz,

módszer

megválasztását

rendszerszerűen

be

kell

vezetni.

Ehhez

természetesen meg kell találnunk az elméleti ismeretek forrásait, partneriskolákat kell keresnünk, jó gyakorlatokat kell megismernünk. Erre a feladatra célszerű, a már bevált

programfejlesztő csoportot létrehozni, akik elénk tárják a lehetőségeinket. Erre a feladatra az egyéb feladatok óraszámából szükséges időt biztosítani. • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásban nagy gyakorlatunk van, ezeknek a tanulóknak az integrációja, fejlesztése megoldott. A meglévő programjainkat karban kell tartani.

Nagy segítséget jelent a tanoda, mely a tanuláson, felkészülésen kívül, sok gyereknek szociális biztonságot ad. Abban bízom, hogy a tanodai fejlesztés országos programjában később is részt vesz a nemzetiségi önkormányzatunk és lehetőség szerint, a középiskolában továbbtanuló bogyiszlói gyerekeknek is biztosítja a felkészülési lehetőségeket, ezzel csökkenne a középiskolát elhagyó tanulók száma.

4.11 A magatartászavaros tanulókról Több alkalommal okoz napi gondot a magatartási zavaros, nem különleges bánásmódú tanulókkal való foglalkozás. Ezeknek a gyerekeknek általában a családi háttere is indukálja az iskolai konfliktusokat. Az értékeik, az életmódjuk, a családi szokásaik, az otthoni nevelés, az elsődleges szociális közeg negatív hatása, nagyon sok feszültség forrása. Napi konfliktus alakul ki a gyerekek között, rendszeresen zavarják az órát, és többnyire ezek a szülők az iskolától várják el, követelik a szülői feladatokat is.

Gyakran érezzük úgy, hogy ezen feladatok megoldására magunk maradunk, kevés segítséget kapunk a helyi védőnői és családsegítő szolgálattól. Az említett szervezetek az iskolától

várják a megoldást, ahelyett, hogy ők maguk is intézkednének, családot látogatnának,

feltárnák a tényleges problémákat, megoldásokat keresnének. Ezek a tanulók és szüleik (szerencsére kevesen vannak) kártékonyan hatnak a napi tevékenységünkre, zavarják az iskola 33



napi életét, agresszívek, feszültségkeltők. A következőkben minden lehetséges fórumon hangot kell adnunk annak az igényünknek, hogy a fenti segítséget megkapjuk a többi szülő és gyermek

érdekében

is.

Átmeneti

segítséget

okozott

néhány

évvel

ezelőtt

az

iskolapszichológus, akit pályázati forrásból tudtunk alkalmazni. Nagy szükség lenne rá más területeken is.

4.12 Az iskola belső rendjéről, a fegyelemről A partneri mérések – minden partner esetében – alacsonyan értékelték a fegyelmi helyzetet, a magatartást, a tanulók önfegyelmét. Megjegyzendő hogy az „alacsonyabb” kifejezés a „jó” – nak felel meg. Sajnálatos az, hogy szinte minden környezetünkben működő iskolának hasonló

gondjai vannak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne próbálkozzunk a fegyelem javításával. Az iskola korábbi lépéseit – szülők benntartózkodásának szabályai, három ügyeletes nevelő, tanulói ügyelet, igazgatóhoz való rendelés stb. – ismét át kell gondolni, kiegészíteni, módosítani. Az iskolai rend, a fegyelem elsődleges letéteményesei az iskolában dolgozók. Példát mutatnak a reggeli érkezésnél, a pontos órakezdésnél, óra befejezésnél, a taneszközök időben

való elkészítésénél. Ha a gyermek rendet lát maga körül, nagyobb az esélye annak, hogy ő

maga is alkalmazza ezeket a szabályokat.

Néhány esetben a családi nevelés ellene hat a fenti akaratunknak. A családok egy részében nincs napirend, nincs szokásrend, nincsenek szabályok! Néhányan ezt szeretetnek nevezik, de tudjuk, hogy ez értékprobléma. A gyerekek egy része úgy látja szüleit, hogy reggel nem indulnak munkába, alszanak, esetenként fel sem kelnek mikor gyermekük az iskolába indul. A gyerekek éjszakába menően televíziót néznek, az Interneten szörföznek szülői kontroll nélkül. Akkor, amikor ez a tanuló, akit ilyen hatások érnek otthon, bekerül egy szabályrendszer által működő rendszerbe, jelen esetben iskolánkba, „nehezen veszi fel a ritmust”, frusztrált, feszült lesz, és a közösségben való magatartása, a munkához, a tanuláshoz, a társaihoz, tanáraihoz való viszonya megkérdőjelezhető. Sok esetben érezzük, hogy a szülők és az iskola által közvetített értékek eltérnek.

A fentiek ellenére sem mondhatunk le, a szabályaink, a rend, a fegyelem, a munka, a becsület, az adott szó értékének megköveteléséről, hiszen azok, akik ma iskolába járnak, holnap dolgozni fognak, ahol ismét egy szabályrendszer közé lépnek. 34



Összegzés Bízom abban, hogy sikerült bemutatni vezetői programomban, miként képzelem el a közeljövő Bogyiszlói Általános Iskoláját, milyen szerepet szánok kollégáimnak és közöttük magamnak megbízásom esetén.Remélem, látszik az iskola jövőképe is, mely bíztató.

Továbbra sem ígérhetek mást, mint az elmúlt huszonöt év alatt: Komoly szakmai kihívásokat, sok feladatot, az önmegvalósítás lehetőségét, melyet, ha – igazi szakmai közösségként – a hozzánk járó tanulók nevelésére, tanítására fordítunk,akkor eredményesek leszünk.

35



Mellékletek 1. sz.Melléklet A. 6. évfolyamok OKM mérési eredményei 2012-2013.

36



2. sz.Melléklet. A 8. évfolyamok OKM mérési eredményei 2012-2013.

37



38



3. sz.Melléklet: Aszülői elégedettség mérés eredményei: 1.Hogyan értékeli az iskolafejlesztő munkáját az alábbi területeken?

2.Hogyan ítéli meg a tanórán kívüli tevékenységeket?

3. Mennyire elégedett a gyermekét tanító tanárok többségének:

4. Mennyire elégedett az iskolával az alábbi területeken?

39



5. Mennyire elégedett Ön azzal a tájékoztatással, amit az iskolától kap?

4. sz.Melléklet: A tanulói elégedettség 1. sz. diagram

40

6. Segítőkészségük, kapcsolatteremtő képességük alapján milyennek ítéli az alábbi csoportok, illetve személyek munkáját az iskolában?



2. sz. diagram

3. sz. diagram

5. sz. Melléklet: A pedagógusok elégedettsége és a vezető értékelése 1. sz. diagram

41



2. sz. diagram

3. sz. diagram

4. sz. diagram

42



6. sz. Melléklet: Nyilatkozatok, erkölcsi bizonyítvány, munkáltatói igazolás NYILATKOZAT

Alulírott

Boda

Zoltán

nyilatkozom,

hogy

hozzájárulok

a

teljes

pályázati

anyagom

sokszorosításához, továbbításához (3. személlyel való közléséhez)

……………………………… Boda Zoltán pályázó Tolna, 2014. április. 18.

NYILATKOZAT Alulírott Boda Zoltán nyilatkozom, hogy hozzájárulok személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez. ……………………………… Boda Zoltán pályázó Tolna, 2014. április. 18.

43



ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY

44



45



7.sz. Melléklet: Diplomamásolatok

46



47



48



49

I N T É Z M É N Y V E Z E T Ő I P Á L Y Á Z A T

Recommend Documents