I N T É Z M É N Y I M I N Ő S É G I R Á N Y Í T Á S I P R O G R A M. Napsugár Óvoda és Bölcsőde Polgár, Bessenyei u

I N T É Z M É N Y I M I N Ő S É G I R Á N Y Í T Á S I P R O G R A M

Napsugár Óvoda és Bölcsőde 4 0 9 0 Polgár, Bessenyei u. 4-5. 2011-2016.

„Gondolj a múltra, ha számadást végzel, a jelenre, ha örömöd van, a jövőre mindenben, amit cselekszel.” (Joubert)

1. IMIP Jogszabályi háttere:  

  

3/2002. (II.15.) OM - rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. Többször módosított közoktatási törvény – - 2003 évi változat – 40.§ (10) - (11) az IMIP tartalma…. ,,az intézmény működési folyamatai; vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési folyamatok,, - (12) az IMIP nyilvánossága Az óvoda Alapító Okirata Az óvoda Helyi Nevelési Programja 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) kormányrendelet

2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Intézményünk rövid bemutatása a minőségfejlesztés szempontjából Településünkön az önkormányzat fenntartásával egy önállóan működő, részben gazdálkodó, óvoda és bölcsőde van, amely 19 óvodapedagógussal, 2 gondozónővel, 9 szakképzett dajkával és 9 egyéb munkakörben foglalkoztatott (konyhai dolgozó, mosónő, ételszállító, karbantartó, adminisztratív dolgozó) dolgozóval biztosítja az intézmény zavartalan működését. Intézményünk egy székhelyóvodát és egy telephely óvodát foglal magába, és 9 óvodai és egy bölcsődei csoportot működtet. Intézményünk a minőségfejlesztési programot egy csoportos pályázatban való részvétellel kezdte meg. Az óvodapedagógusok közül hét fő elvégezte a „Minőségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban”, négy fő pedig a „Minőségfejlesztésben használatos módszerek és azok alkalmazása a közoktatásban” című tanfolyamot. Ez jelentős szemléletváltozást eredményezett a nevelőtestület körében. Elkészítettük a Partneri igényfelmérés szabályzatát, (1. sz. melléklet) melynek célja, hogy partnereink igényfelmérése tervszerűen és szakszerűen történjék, s lehetőség legyen a későbbiekben trendvizsgálatra. A szabályzatban rögzítettük milyen módszerrel, milyen gyakorisággal milyen mintavétellel, és partnerenként milyen tartalmi területekre vonatkozóan történjék a megkeresés. Partnereinkkel így egyre tudatosabbá vált kapcsolatunk, mivel kíváncsiak voltunk véleményükre, visszajeleztünk ezek eredményeiről, melyeket beépítettünk a mindennapi munkánk folyamatába. A modell bevezetése óta a nevelőtestület körében szemléletváltozás történt, beindult egy belső párbeszéd, mely felerősítette a folyamatos megújulásra való törekvést. A megismert minőségfejlesztési módszerek beépítése tudatosabb lett a mindennapi munkába. Fejlődött a testület vitakultúrája, felvállalják és élnek a véleménynyilvánítás lehetőségével a dolgozók. 2

A meglévő eredmények megtartása, a felmerült hiányosságok jobbítása is tervszerű, tudatos, következetes és egységes hozzáállást kíván az intézmény valamennyi dolgozójától. 2.2 A fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó elemei A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése által 2001-ben Debrecenben elfogadott Hajdú-Bihar megye közoktatási fejlesztési tervével, valamint a helyi intézkedési tervvel összhangban Polgár Város Önkormányzatának az óvodai nevelésre és az iskolai oktatásra vonatkozó tervei, törekvései: Az önkormányzat minőségi céljai a közoktatási intézményekre vonatkozóan Az önkormányzat által kitűzött minőségi célok a Napsugár Óvodára vonatkozóan (az intézményben működő minőségbiztosítási rendszer keretében végzett mérési eredményekre építve) 1. A gyerekek összetételéből adódóan a hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztésének megvalósítása. 2. A gyerekeknél az óvodába lépést követően fejlődés legyen kimutatható. Az óvoda mérése mely ezt megmutatja, a helyi nevelési programban rögzített formában legyen követhető. Az önkormányzat által kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok 1.

A hátrányos helyzetű gyerekek felkészítését segítő foglalkozások, személyiségfejlesztő programok szervezése és működtetése. 2. Az óvodáskorú gyerekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, egészséges életmód kialakítása. 3. Érzelmi, értelmi nevelés és fejlesztés, szocializáció biztosítása. 3. INTÉZMÉNYÜNK MINŐSÉGPOLITKÁJA Az intézmény minőségpolitikája - a küldetés → minőségpolitika → jövőkép hármas logikai egységén alapul. Az intézmény működésében minőségi alapelvként jelentkezik:  minőségközpontú szemléletmód,  a vezetés minőségalapú elköteleződése,  az alkalmazottak teljeskörű-meggyőzésén, meggyőződésén alapuló – bevonása a minőségfejlesztési tevékenységekbe,  a partnerközpontúság,  a folyamatszemlélet,  a folyamatos fejlesztések fontossága. 3.1 Jövőképünk, küldetésünk Olyan intézményként kívánunk működni, ahol 3-4 évre minden gyermek esélyt kap személyiségének kibontakoztatására. Nevelőtestületünk ezért magas szintű együttműködéssel, problémamegoldó készséggel folyamatosan figyel partnerei jogos igényeire, annak érdekében, hogy - közös erőfeszítéssel - megvalósuljanak pedagógiai programunk koncepciói. 

3

Az intézmény kollektívája - az aktuális környezeti feltételrendszerében megjelenő kedvezőtlen hatásokat (mint pl.: költségvetés szűkössége, a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése) kevésbé szem előtt tartva – olyan optimista jövőképet vázol maga

elé, amilyennek egy távolabbi időhorizonton látni szeretné az intézmény működését, valamint annak feltétel rendszerét. Meggyőződésünk, hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában.

4



Azt kívánjuk elérni a jövőben, hogy minden gyermek képességeinek megfelelően fejlődjön. A gyermeki személyiség fejlődését a környezeti nevelés komplex feladatrendszerében valósítjuk meg, felölelve a környező világ felismerését, megismerését, az életmódot, a gondolkodást, a viselkedésmódot, a környezet védelmét és fejlesztését, okos, mértéktartó felhasználását, a mi sajátos környezeti viszonyaink között.



Egyre több pedagógus rendelkezzen szakvizsgával. Minden dolgozónak a saját területén váljék belső igényévé szakmai ismereteinek bővítése, ezzel elérve a magasabb szintű megfelelést. Minden egyes alkalmazott feladata a minőségi munkavégzés.



Intézményünk jogszerűen, törvényszerűen, hatékonyan, eredményesen működjön.



Küldetésünk, hogy a rendelkezésünkre álló összes eszközökkel, valamint újabb erőforrások rendszeres feltárásával, illetve bevonásával, a két alapítvány további működtetésével minőségi szolgáltatást biztosítsunk.



Legyen jellemző a minőségelvű partnerközpontú működés, melynek alapja az intézmény minőségirányítási, minőségfejlesztési programja.



Küldetésünk, hogy szüntelenül javítsuk az együttműködést közvetlen és közvetett partnereink között.



A pedagógus pálya presztízsének, tekintélyének visszaállítása.



Az intézmény működését a környezet valamennyi részvevője pozitívan értékelje és támogassa.

GYERMEK ÉS INTÉZMÉNY KÉPÜNK

KÖRNYEZET

természeti

társadalmi

GYERMEK

óvodai bölcsődei B

családi élmények

tapasztalatok

ÉLMÉNYFELDOLGOZÁS

5

Mozgásban, játékban, beszédben, rajzban, manuális, logikai tevékenységben teljes személyiségfejlesztés a környezeti nevelés komplex rendszerében  

    

Intézményünk, környezetünk igényeihez igazodva, azok által befolyásolva szakmailag önálló intézményként a családi nevelést kiegészítve végzi a gyermekek nevelését. Olyan természetes, életszerű nevelés, amelynek folyamán a gyerekek tevékenykedve, alkotva nevelődnek. Aktivitásuk érdeklődésükön alapul, amelyben a nevelés harmóniáját az önkifejezés gazdag lehetőségével valósítjuk meg. Már egész kisgyermek korban megtanítjuk gyermekeinket, hogy érzékenyek legyenek a természet apró ingereire, élvezetes élményt jelentsen számukra a természettel, a természetben együtt élni (erdei óvoda, kirándulások). A helyi programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára építve reformpedagógiai irányzattal is - a Freinet szellemű nevelés – színesítve fogalmazza meg pedagógiai törekvéseinket. Módszertani levél a Bölcsődei gondozás és nevelés minimumfeltételeiről és a szakmai munka részletes szempontjából A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja A fejlődésben eltérést mutató, sajátos nevelési igényű gyerekek részére Porkolábé dr. Balogh Katalin fejlesztő programjának elemeit használjuk. A roma kisebbség és a sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséhez szükség szerint egyénre kidolgozott fejlesztő programot a csoportnapló tartalmazza.

3.2 Intézményünk minőségcéljai és sikerkritériumai 5 évre Alapcélunk: Intézményünk célját feladatait magasabb szinten képes teljesíteni, s partnereink, a helyi társadalom elégedettebb lesz működésünkkel. Céljaink

Sikerkritériumaink

Intézményünk működése legyen átlátható, egyenletesebb, kiszámítható. Mindennapi munkánkba épüljön be a PDCASDCA ciklus

Tudatosabbá válik a szervezeti működés, könnyebben követhető a feladatok megvalósulásának folyamata, a döntéshozatal, célirányosabb lesz a kommunikáció.

Alakuljon ki önértékelő képességünk, problémamegoldó kultúránk.

Kialakul a kollegák problémaérzékenysége, a szükséges változtatások igénye.(Az elemzések értékelések során feltárt gyengeségek nem „védekezésre” hanem megoldásra késztetnek.)

A munkatársak együttműködése fokozódjon , nőjön szervezeti kultúránk.

Egyre több ember vállal szerepet és felelősséget intézményünk működésében. Felszínre kerülnek munkatársaink eddig nem ismert kompetenciái, rejtett tartalékai. A növekvő interakciók lehetőséget teremtenek egymás alaposabb megismerésére, s a kölcsönös tisztelet megbecsülés nyomán javul a munkahelyi légkörünk.

6

A partnerközpontú működés kiépítése, folyamatos biztosítása.

A családokkal való együttműködés -fontosak nekünk, odafigyelünk rájuk -, segít őket aktívabbá tenni a célok megvalósításában, s alkalmat ad szemléletük formálására – a gyerekek életkori sajátosságaihoz képest – reálissá tenni igényeiket is. Javul az óvoda és az iskola közötti együttműködés. Álláspontok megvitatása, egyeztetése nyomán tisztázódik mit jelent az óvoda iskola-előkészítő szerepe, hogyan könnyíthetjük meg az átmenetet, illetve az új feladatból adódóan a bölcsődések óvodába történő áthelyezését. A fenntartó jobban megismeri munkánkat, megerősítést kapunk arról mit csinálunk jól, mi működik eredményesen.

Kitűzött fejlesztési céljaink, eredményeink megismertetése intézményünk környezetével (önmagunk megmutatása, kommunikáció helyi média által.)

Javul intézményünk társadalmi megítélése

3.3 Minőségfejlesztési alapelveink: A minőségfejlesztést úgy végezzük, hogy minden területen segítse, Helyi Nevelési Programunk teljesítését, a gyerekek személyiségfejlődésének zavartalan biztosítását. Ennek érdekében:  Az óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követésénél (mérésénél – értékelésénél) arra törekszünk, hogy minél több ismeretet természetes élethelyzetükből merítsünk.  A bölcsődés gyermekek fejlődésénél építünk a gyermekek aktivitására és ezzel elősegítjük az önállósági törekvésüket.  Fokozottan ügyelünk a partneri vizsgálatoknál a résztvevők személyes jogainak adatainak védelmére.  Az elemzésekbe az illetékes csoportok óvónőit vonjuk be, hogy maguk szembesüljenek a jelzésekkel.  A legszükségesebb dokumentációt végezzük, amely feltétlenül szükséges a következtetések levonásához. 3. 4 Az intézmény minőségfejlesztési céljai Középtávú célok:  A gyerekek életkorának, egyéni jellemzőinek és az igényeknek legjobban megfelelő csoportszerkezet kialakítása. Cigány gyerekek arányos integrálása, igények, lehetőségek, körülmények mérlegelésével.  Arra törekszünk, hogy legyen több esztétikus, természetes anyagból készült, biztonságos és a gyerekeknek megfelelő, mozgásfejlesztő udvari játék. Az udvari szervezett játéktevékenység minőségének javítására játék tár összeállítása, amely speciális játékgyűjteményt foglal magába.

7

Rövid távú célok:  Szükség szerinti kapcsolattartás az érintett óvónők és gyermekvédelmi felelősök részéről a Polgári KISTÉRSÉG Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat dolgozóival. Folyamatos kapcsolattartás a Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel 3.5 Intézményünk szervezeti struktúrája Támogató Szervezet szabályzata 

A Támogató Szervezet létrejötte: Intézményünkben a minőségfejlesztési feladatok operatív ellátását a Támogató Szervezet tagjai végzik.



A Támogató Szervezet létszáma, összetétele: A Támogató Szervezet négy fővel működik, melynek tagjait a székhelyóvoda és a telephely óvoda egységeiben dolgozó pedagógusok alkotják.



A szervezet működési módja, szabályzata: A Támogató Szervezet az intézményvezetés része, közvetlenül az intézmény vezetőjéhez tartozik, akinek félévente köteles beszámolni a végzett munkáról. A szervezet tagjai a közösen összeállított munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Megbeszéléseiket szerdai napon, illetve szükség szerint tartják a Bessenyei úti székhelyóvodában. A dokumentumaikat a Bessenyei úti székhelyóvodában a megbeszélések helyén, az óvónői szobában, elkülönített helyen tárolják. A szervezetet általában a vezető hívja össze, de szükség esetén bármelyik tag kezdeményezheti a közös megbeszélést.



A szervezet feladata: Az intézményi minőségfejlesztési munkaterv összeállítása. Erőforrásleltár elkészítése, az erőforrások biztosításának megtervezése. Munkatársak folyamatos motiválása. Képzések meghatározása. Minőséggel kapcsolatos eredmények, információk közzététele. Folyamatos belső kontroll gyakorlása a minőséget befolyásoló tevékenységek felett. Intézményvezető rendszeres tájékoztatása.  A szervezet jog- és hatásköre: Szempontokat adhat az intézményi tervek készítéséhez. Javaslatot tehet a minőségfejlesztésbe aktívan bekapcsolódó munkatársak elismerésére. Tájékoztatás kérése az intézmény vezetőjétől, minden feladatkörbe tartozó kérdésről. 

8

A Támogató Szervezet tagjainak megbízása, díjazása: A szervezet tagjai a vezetőtől külön megbízást kapnak, mely tartalmazza a megbízás időtartamát, s amennyiben forrás rendelkezésre áll, akkor a díjazást is. Jelenleg díjazás nélkül látják el feladataikat.

4. INTÉZMÉNYÜNK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE 4.1 Vezetői szándéknyilatkozat Meggyőződésem, hogy intézményünk – erőforrásainkra, eddigi hagyományainkra támaszkodva – képes küldetéstudatunk megvalósítására. Ennek érdekében vállalkozunk saját munkánk folyamatos – önellenőrzésen és vezetői fejlesztő értékelésen alapuló – elemzésére, hiányaink, gyengeségeink felfedezésére, s azok korrigálására, a folyamatos fejlesztésre (PDCA-SDCA ciklus alapján). Nemcsak kiváló egyéni teljesítményekre törekszünk, hanem célvezérelt együttműködésre, amely feltételezi – a vitákat követő – esetleges önkorlátozást is, a szakmai párbeszédet partnereinkkel annak érdekében, hogy intézményünk elismerése, tevékenységünk presztízse növekedjen. Természetesen csak a munkatársak aktív részvételével és egyetértésével valósítható meg! 4.2 A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Az intézmény létrehozta és működteti azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják a mindenkori érvényes jogi szabályozás alapján a partnerek elvárásainak megfelelő szolgáltatást. A vezetés elkötelezte magát a minőségirányítási rendszer létrehozása és fejlesztése, valamint folyamatos javítása iránt. Ennek érdekében a következő intézkedéseket hozta:  Megalkottuk küldetésnyilatkozatunkat, minőségpolitikánkat és minőségügyi célkitűzéseinket. 

Tevékenységünket éves munkaterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsoljuk stratégiai terveinkhez.



Folyamatosan biztosítjuk az intézmény működési rendjét, és az ahhoz szükséges erőforrásokat (beleértve a folyamatos fejlesztést és a szervezeti kultúra fejlesztését).



Rendszeres felülvizsgálattal gondoskodunk arról, hogy minőségfejlesztési céljaink megvalósuljanak, és a kiépített minőségirányítási rendszerünket eredményesen, hatékonyan működtessük.



Szolgáltatásunkhoz kapcsolódóan partnerközpontú szemléletet tudatosítunk minden munkatársunkban.



Az intézmény minden dolgozója munkaköri leírással rendelkezik, amely tartalmazza a saját munkakörében ellátandó feladatokat és hatásköröket.

4.2.1 Jogszerű működés, jogszabály tisztelet

A vezető elkötelezettségét jól mutatja a jogszabályok betartása, betartatása és az, hogy fontosnak tartja a dolgozók felelősségérzetének, önmegvalósítási képességének fejlesztését. Az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, fenntartói és intézményi belső jogi követelmények megismertetésének és hozzáférésének szabályzata:

9

Dokumentum megnevezése

Kire vonatkozik

Alapító Okirat

Intézményre

SZMSZ

Intézményi dolgozókra, szülőkre

Házirend

HOP

Hol található Székhelyóvoda irattárában

Székhely és telephely óvodában Alkalmazottakra, Székhely, telephely Intézményhasználókra, óvoda és bölcsőde (szülő, gyerek) minden csoportjában Alkalmazottak, Minden csoportban. közvetlen és közvetett Városi könyvtárban partnereink 1 pld.

Hogyan használható

Megtekinthető, hitelesítve felhasználható Megtekinthető, olvasható Sokszorosítható igény szerint, elvihető Megtekinthető, olvasható. Óvodapedagógusoknak kötelező Megtekinthető, elolvasható.

IMIP

Alkalmazottak, közvetlen és közvetett partnereink

Székhely és telephely óvodában és bölcsődében, Városi könyvtárban

Továbbképzési program

Óvodapedagógusokra Gondozónőkre

Székhelyóvoda irattárában

Megtekinthető tájékozódó jelleggel

Éves munkaterv

Alkalmazotti kör

Minden csoportban

Óvodapedagógusoknak, gondozónőknek kötelező

Ügyintézési iratkezelési szabályzat

Vezetőségre, gazdasági munkakörben dolgozókra Alkalmazotti kör

Székhelyóvoda irattárában

Megtekinthető, olvasható

Székhelyóvoda irattárában

Személyre szóló, csak az adott személy használhatja

Vezetőségre, gazdasági munkakörben dolgozókra

Gazdasági iroda irattárában

Megtekinthető, elolvasható.

Alkalmazotti kör

Székhely és telephely óvodában

Megtekinthető, elolvasható.

Munkaügyi dokumentumok (kinevezés, munkaköri leírás) Gazdálkodás folyamatát Szabályozó dokumentumok (Ügyrend, számviteli rend) Védelmi szabályzatok (Munkavédelmi, Tűzvédelmi Szabályzatok)

10

4.2.2 Stratégiai tervezés Az intézményi szabályozások tartalmi összehangolása Stratégiai szint 1. Jövőkép Minőségpolitika

Szervezeti struktúra Támogató szervezet

Misszió Intézményi minőségcélok Vezetői szándéknyilatkozat

Stratégiai szint 2. Minőségfejlesztési rendszer A vezetés felelőssége Jogszerű működés Vezetői ellenőrzés Nevelési tevékenységek mérése Szakmai innovatív fejlesztő értékelés A gyermek egyéni fejlesztése Intézményértékelés Az intézményben dolgozók teljesítmény értékelése IMIP értékelés Óvodai nevelési program értékelése Bölcsődei szakmai program értékelése Partneri igény-elégedettségmérés Irányított önértékelés Operatív szint Támogató folyamatok Betanítási, kiválasztási rend Humán-tárgyi erőforrás-fejlesztés Ösztönzési rendszer

11

Minőségirányítási rendszer Folyamatszabályozások, szabályzatok

Nevelési program

SZMSZ

Vezetői pályázat

Szervezeti szint Éves munkaterv Éves minőségfejlesztési terv Belső értékelő munkaközösség terve Gyermekvédelmi feladatok terve

M I N Ő S É G I R Á N Y Í T Á S I

Csoportszint Nevelési tervek Tevékenységi tervek Eseménytervek A gyermekek egyéni fejlődést-fejlesztést tartalmazó tervei

P R O G R A M

4.2.3 Vezetői ellenőrzés Az ellenőrzés célja  Az intézmény működése folyamatosan feleljen meg az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek igényeinek, elvárásainak. 

A bölcsődés és óvodás gyermekek számára biztosítani a minőségileg garantált, a fejlődésüket elősegítő bölcsődei gondozást-nevelést valamint az óvodai nevelést, ellátást.



A dolgozók teljesítményértékelése során az egyéni és szervezeti célok összhangjának megteremtése.

Alapelv  A nevelőmunka intézményre vonatkozó ellenőrzési, értékelési, mérési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a gondozási nevelési célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását szolgálja. Alkalmazotti területe  Az intézmény teljes alkalmazotti közössége. Az ellenőrzés feladata  Tudatosabbá tenni az ellenőrzési, értékelési, mérési rendszert, amely összhangban áll a minőségbiztosítási munkával. 

A rendszerrel feltárni az intézmény működésének sikeres területeit – az erősségeket, amelyek önbizalmat adnak a dolgozóknak, ezáltal könnyebben leküzdhetővé tenni a gyengeségeket, hiányosságokat.



Az intézményben folyó nevelőmunkát, színvonalát, hatékonyságát a partnerek számára láthatóvá tenni és számunkra az elégedettséget biztosítani.



COMENIUS 2001. I. intézményi modell működtetése.

5. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS A teljesítményértékelés célja    

12

A dolgozók objektív értékelését, önértékelését segítse elő, nyújtson támogatást és ösztönzést a fejlődésükhöz, képezzen reális alapot a jutalmazásukhoz. Az objektív tényfeltárással és a fejlesztő értékeléssel igazságosabbá és jobb hangulatúvá tegye a szervezeti működést. Elemzései, visszajelzései alapján olyan intézkedések tervezését és megvalósítását segítse elő, amelyek biztosítják, hogy intézményünk szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva vizsgálni, hogy a nevelő munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg a helyi nevelési programban, és a bölcsődei módszertani levélben megfogalmazott célkitűzéseknek.

Feladata  Megerősíteni a nevelőtestület pedagógiai elkötelezettségét, ráirányítani a figyelmet az erősségekre. Feltárni a hibákat, hiányosságokat, ösztönözni a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelőmunka fejlesztésére. 5.1 Az intézményben dolgozók teljesítmény mérés és értékelés területei, szempontjai A teljesítmény mérés területei:  Dokumentáció  Szakmai tevékenység  Személyiségjegyek  Kommunikáció és kapcsolatrendszer

5.1.1 Dokumentáció Vezető  Az intézmény dokumentumait koherens rendszerben és karban tartja  Dokumentációi naprakészek, pontosak, koherensek, átlátható rendjük van.  Ellenőrzéseket dokumentálja, az eredményeket értékeli. Óvodapedagógus  Csoportnapló - Naprakész vezetése, koherencia HOP-al és az éves munkatervvel. - Szakmai megalapozottság, igényesség tükröződése. - Pontos, esztétikus, logikus, rendszerszemléletet tükröző.  Fejlődési napló, fejlődési beszámoló - Összhangban van a gyermek egyéni érési üteméhez igazított fejlődésével. - Intézményi szintű egységes mérőeszköz használata DIFER alkalmazásával.  Felvételi - mulasztási napló - Az adatok naprakész vezetése - Tükrözze a valós állapotot és a személyi adatokban történő változást. 

Gyermekvédelemmel kapcsolatos adatszolgáltatás és az dokumentálása, a minőségi kör által leszabályozott formában.

Alkalmazottak  HCCP dokumentumainak naprakész vezetése. 5.1.2 Szakmai tevékenység Vezető

13

intézkedések

folyamatos

 A nevelőmunkát az Országos Alapprogram irányelveire épülő Helyi Nevelési Program céljai és a Módszertani levél valamint a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja irányítja.  Az intézményt szakszerűen és törvényesen működteti, naprakészen követi a jogszabályi változásokat.  A minőségfejlesztési rendszert IMIP céljai, feladatai alapján szervezi, működteti. Jártas a minőségfejlesztési ismeretekben.  A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeit megteremti.  Feladatmegosztásban egyenlő és hatékony terhelésre törökszik.  A fenntartói utasításoknak, elvárásoknak eleget tesz, figyelembe véve a gyermekek érdekeit, szakmai kompetenciánkat.  Fejleszti magát, az új ismereteket beépíti munkájába és átadja munkatársainak. Óvodapedagógus  Biztos korszerű szaktudással, széleskörű ismerettel rendelkezik.  Azonosul a HOP koncepciójával, alapelveivel, az abban meghatározott célok, feladatok megoldására törekszik.  Tiszteletben tartja a gyerekek méltóságát, jogait.  Ismeri minden gyermek egyéni képességét, fejlettségét, szociokultúrális helyzetét, és ennek megfelelő nevelést, egyéni bánásmódot, fejlesztést biztosít. Ehhez igazodva változatos tevékenységeket szervez.  Eredményesen kezeli a gyerekek problémáit, konfliktusait. Humánusan és következetesen irányít, nevel.  A gyerekek számára családias, barátságos, nyugodt, bizalmon alapuló légkört alakít ki, amely a gyermekek harmonikus fejlődését segíti.  Összehangoltan végzi az egyéni fejlesztést.  A tervezett szokás és szabályrendszer megvalósítására törekszik.  Folyamatosan képezi magát, fontosnak tartja az önképzést.  Önként vállal plusz feladatokat.  Innovatív, ötleteit munkatársaival megosztja.  Napi munkájára rendszeresen felkészül, a feladatokat megtervezi, megszervezi, tevékenységét előkészíti.  Aktívan részt vesz a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében, az intézmény által felvállalt feladatok teljesítésében. Munkája akkor lesz eredményes, ha legalább három területen közreműködik az alábbiak közül:  közreműködik az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intézményi munkacsoport munkájában  közreműködik az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptációt segítő munkacsoport munkájában  részt vesz olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek felkészítéséhez szükséges  segíti az 5-éves kor előtti óvodai beíratást, az óvodából való hiányzás csökkentését  bekapcsolódik a korai képességgondozás feladatainak ellátásába  az óvodából-iskolába törtnő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése  együttműködik a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel

14

Gondozónő  Az egészséges csecsemő és kisgyermek testi és pszichés fejlődésének elősegítésére követésére és értékelésére alkalmas pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi és gondozástechnikai ismeretek birtokában segíti a gyermekek harmonikus fejlődését, az aktivitás, a kreativitás és az önállóság alakulását.  Szakszerűen, az érvényben lévő módszertani elvek figyelembe vételével gondozza, neveli a rábízott gyermekeket.  A gyerekek számára családias, barátságos, nyugodt, érzelmi biztonságon alapuló légkört alakít ki, amely a gyermekek harmonikus fejlődését segíti.  Összehangoltan végzi az egyéni fejlesztést.  A tervezett szokás és szabályrendszer megvalósítására törekszik.  Folyamatosan képezi magát, fontosnak tartja az önképzést.  Önként vállal plusz feladatokat.  Innovatív, ötleteit munkatársaival megosztja.  Napi munkájára rendszeresen felkészül, a feladatokat megtervezi, megszervezi, tevékenységét előkészíti. Alkalmazott  Eredményesen segíti az óvodapedagógusok által irányított tevékenységeket.  A másság elfogadását alapértéknek tekinti.  Gyermekszerető viselkedésével, kommunikációs és beszédmintájával pozitív példát ad a gyerekek fejlődéséhez.  A csoportszoba és a hozzátartozó helyiségek mentálhigiénés feltételeknek való megfelelését biztosítja.  Az óvoda és a bölcsőde udvarát, homokozóját, kertjét rendben tartja.  Az ANTSZ, a HACCP előirt szabályait betartja.  Törekszik az óvodás és bölcsődés korú gyermekek modern, korszerű táplálkozásának megvalósítására. 5.1.3 Személyiségjegyek Vezető  Vezetői képességeit hatékonyan működteti.  Önmagát elemzi, értékeli, fontos számára önmaga ismerete.  Következetes, probléma érzékeny, segítőkész, humánus.  Szakmai felelősség vezeti cselekedeteiben.  Eredményesen menedzseli az intézmény működését.  Munkavégzésében precíz, pontos, határidőket betartja. Óvodapedagógus, gondozónő  Ismeri saját erősségeit, gyengeségeit.  Gyermekszerető.  Kreatív, innovatív, humánus, megújulásra képes.  Lelkileg kiegyensúlyozott.  Kritikus társaival és önmagával egyaránt, kritikája építő jellegű.  Toleráns, másságot elfogadó.  Problémák, konfliktusok kezelésében együttműködő, konfrontációra képes.  Kommunikatív, kifejezi érzéseit, gondolatait.  Megnyilvánulásaiban hiteles, meggyőző.  Szociális érzékenység, jó szervezőképesség, rugalmasság jellemzi. 15

5.1. 4 Kommunikáció és kapcsolatrendszer Vezető  Tárgyalásvezetési ismeretekkel, tudással rendelkezik.  Konfliktuskezelési, kommunikációs ismeretei gazdagok, konfrontációra képes.  Nyitott, érdeklődő, kollegái illetve intézmény partnereinek megismerésére törekszik.  Kommunikatív, hiteles, meggyőző, kifejezi érzéseit, gondolatait.  Kapcsolataiban segítőkész pozitív megerősítéseket ad.  Toleráns, elfogadja a kollegák, munkatársak eltérő személyiségjegyeit.  Önálló véleményalkotásra, vitára ösztönzi a dolgozókat.  Az intézmény kapcsolatrendszerét jól átlátja, az irányításukat jól működteti.  A fenntartóval hatékony kapcsolatot alakít ki. Óvodapedagógus  A kommunikálás folyamatának minősége: tárgyilagos, korrekt, hiteles, meggyőző, építő jellegű.  A kommunikációs és metakommunikációs jelzések összhangja.  Közvetlen bizalmon alapuló kapcsolat a gyerekekkel.  Együttműködő partneri kapcsolat alakítása a szülőkkel, a Pedagógiai Szakszolgálat szakreferenseivel.  Eredményes együttműködés az iskola alsó tagozatos nevelőivel.  A jelzőrendszer működtetése a Polgári KISTÉRSÉG Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata felé, a minőségi kör által elkészített intézkedési terv alapján történik.  Nyitott, segítőkész, innovatív célokat szem előtt tartó, építő kritikával rendelkező személyiség. Gondozónő  A kommunikálás folyamatának minősége: tárgyilagos, korrekt, hiteles, meggyőző, építő jellegű.  A kommunikációs és metakommunikációs jelzések összhangja.  Közvetlen bizalmon alapuló kapcsolat a gyerekekkel.  Nyitott, segítőkész, innovatív célokat szem előtt tartó, építő kritikával rendelkező személyiség. 6. Az intézményben dolgozók teljesítményértékelésének folyamatszabályozása A folyamat résztvevői: Ki Fenntartó Intézményvezető Kijelölt képviselő értékel Kit

16

Intézményvezetőt Óvodapedagógusokat Gazdasági Vezető beosztásúakat: ügyintézőt  intézményvezető helyettest  Kijelölt képviselőket  Munkaközösségvezetőket  Gondozónőt  Minőségi TSZ vezetőjét  Gazdasági ügyintézőt  Nem pedagógus dolgozókat

Telephelyóvoda nem pedagógus dolgozóit

A folyamat gyakorisága: ötévente A legközelebbi ideje: 2011 – 2016-ig ütemezett tervezéssel, éves szinten 8 ember kerül a teljesítményértékelési folyamatban értékelésre. A teljesítményértékelés keretei Alapjai

Egy nevelési évben végzett munka eredményei (értékelőlap, dokumentációk és feljegyzések, jegyzőkönyvek felhasználásával) Az éves feladatmegosztás

Információi

Az értékeléshez felhasználható írásos információk (szülői elégedettségmérők eredménye, partner és egyéb vezetők véleménye)

Stílusa

Objektív tényadatok feltárásával, fejlesztő támogató stílusban

Időtartama

2 óra (ha nem sikerül közös megegyezésre jutni, akkor a közösen megállapított következő időpontban még egyszer 1 óra)

Eszközei

Értékelő lap (az adott munkakörre vonatkozó dokumentumok alapján készült és tartalmazza az adatokkal mérhető elvégzendő feladatokat és azokhoz kapcsolódó elvárások szintjét) Értékelő lapok az alábbi munkakörökhöz készülnek - intézményvezető helyettes - óvónő - telephely óvoda kijelölt képviselő - dajka - munkaközösség-vezető - technikai dolgozó - gondozónő - takarító - tejkonyha vezető szakács

Az értékelendő felkészülése

- Kitölti az értékelő lapot és pár mondattal összegzi (erősség, gyengeség, fejlődési út lehetőségei). és leadja az értékelés előtt 2 héttel az értékelőnek hitelesítésre. - Szóban és lelkiekben is felkészül

Az értékelő felkészülése

- Összegyűjti a dolgozó munkájának eredményeiről készült feljegyzéseket, dokumentációt, jegyzőkönyveket, órakimutatást (TIK). - Hitelesíti az értékelő lapot - Kitölt az értékelendő munkájáról egy értékelő lapot, néhány mondattal írásban is összegzi (erősség, gyengeség, fejlődési út lehetőségei)

Dokumentálása

Dokumentálásra illetve irattárba kerül az értékelés, és egyeztetés eredménye, az egyéni intézkedési terv (a mellékelt nyomtatvány alapján), az értékelő lap.

Dokumentumok alapján adódó

Az intézményvezető az egyéni teljesítményekről szerzett eredmények alapján dönt a javadalmazásról, jutalmazásról, előléptetésről, funkció

17

személyzetfejlesztési elosztásról lehetőségek Az egyéni eredményeket az intézményvezető összesíti, nem a Összesítő elemzés dolgozók összehasonlítása, hanem a kompetenciákban az erősségek és gyengeségek összesítése alapján készíti el az intézkedési tervét A teljesítményértékelés folyamatszabályozása  Feladatok és elvárások kiadása - Az adott nevelési év szeptember 15-ig a dolgozók megkapják a munkakörökhöz kapcsolódó feladatokat, elvárásokat, és hogy ezek megvalósításához milyen támogatást kapnak (intézkedési terv).  Értékelési ütemterv – Az intézményvezető ellenőrzési, értékelési ütemtervet készít és az adott nevelési év szeptember 15-ig nyilvánossá teszi azokat az időpontokat, hogy kit, ki és mikor ellenőriz, értékel. Természetesen a szúrópróbaszerű ellenőrzéssel bármikor joga van élni.  A feladatok teljesítése, az ellenőrzés megvalósítása, dokumentálása.  Felkészülés az értékelésre - fentiek alapján  Az értékelés lépései  Önértékelés  Vezetői értékelés  Egyeztetés  Elemzés  Intézkedési terv készítése  Dokumentálás  Teljesítményértékelés és minősítés eredményeinek megállapítása – A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen elért pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni:  80-100%-ig kiválóan alkalmas,  60-79%-ig alkalmas,  30-59%-ig kevéssé alkalmas,  30 % alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott.  Az értékelések összesítése – Minden értékelő leadja az egyéni értékeléseket az intézmény vezetőjének, aki ez alapján intézményi összesítést és elemzést készít, amelyet beépít a teljes körű intézményi önértékelésbe.  Véleményeztetés – Az intézményvezető az IMIP végrehajtásának éves eredményét bemutatja a nevelőtestületnek és a szülői szervezetnek, akik véleményezik.  Értékelés: Az intézményvezető, a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével – évente értékeli az IMIP végrehajtását.  Intézményi intézkedési terv – Az intézményi minőségirányítási program éves feladatainak végrehajtásáról készült elemzés, a nevelőtestület és a szülők véleményének a figyelembe vételével a vezető intézkedési tervet készít és azt leadja a fenntartónak.

18

 Jóváhagyás - Az IMIP végrehajtásának vezetői értékelését a nevelőtestület és a szülői testület véleményével és a javasolt intézkedéseket a vezető jóváhagyás céljából megküldi a fenntartónak.  Érvényesség és nyilvánossá tétel – A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé, a fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket nyilvánossá teszi. 7. Gyerekek mérés -, elemzés -, értékelés rendszere  A gyerekek fejlődésének értékelése  A gyerekek neveltségének értékelése Nevelési tevékenységek mérése, értékelése A nevelési tevékenységek mérését az óvodában négy területre dolgoztuk ki, amely havi, heti, napi lebontásban és értékelésben jelenik meg a csoportnaplóban.  Egészséges életmódra nevelés  Szocializáció  Értelmi nevelés  Érzelmi nevelés A bölcsődében a gyermekek fejlődését több területen is figyelemmel kísérjük, és ezt különböző dokumentumokba le is jegyezzük.  magatartás gondozási műveletek közben  a nagymozgások fejlődése  értelmi fejlődés, a manipulációs és játéktevékenység valamint a beszédfejlődés tükrében A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése Intézményünk a nevelőtestület által elfogadott mérőlappal rendelkezik, (2. sz. melléklet) amely a gyermek egyéni érési üteméhez igazított mutatókat rögzíti, meghatározva az egyéni fejlesztésre vonatkozó feladatokat az alábbi területeken:  Anamnézis  Befogadás  Szocializáció  Érzelmi nevelés  Értelmi nevelés  Egészséges életmódra nevelés A fejlődési napló intézményi szintű egységes fejlődési mutató, amely elsősorban a megfigyelés módszerére épül, de ennek vezetéséhez más módszertani mérőeszközöket is alkalmazhatnak a óvodapedagógusok, pld. DIFER, BGR, MSS- teszt stb. A végleges döntés előtt többféle mérő eszközt szeretnénk kipróbálni. Jelenleg a DIFER mérőeszköz kipróbálásával foglalkozik a munkaközösség és a nevelőtestület. A kimeneti mérés intézményi szintű egységes mérőeszköze jelenleg a fejlődési napló, a fejlődési beszámoló, amelyet a nevelőtestület elfogadott amely koherens a HOP - al. A fejlődési napló első oszlopa a bemeneti mérést, a negyedik, utolsó oszlopa a kimeneti mérést jelöli, tartalmazza. 7.1 A nevelési program mérése indikátorrendszer alapján Intézményünk a folyamatok és tevékenységek ellenőrzésére a partneri igény és elégedettség mérések eredményeire alapozva (mérendő paraméterek) alakította ki azt az indikátor rendszerét 19

melynek keretében az adatgyűjtést, adatfeldolgozást és adatelemzést végzi (egészséges életmód, szocializáció, értelmi nevelés, érzelmi nevelés). Ez a rendszer biztosítja az összhangot a nevelőmunkában, a jogszabályok, a fenntartói elvárások az Óvodai Országos Alapprogram a bölcsődei Módszertani levél és a Bölcsődei nevelés gondozás országos alapprogramja között. 7.2 Átfogó intézményi irányított önértékelés A Comenius I. minőségfejlesztési rendszer építése során kialakítottuk irányított önértékelési rendszerünket. A piramis elv alapján az intézmény vezetésétől a szervezet struktúrájában lefelé haladva egyre nagyobb számba vontuk be a munkatársakat. Adott szempont szerint elemeztük az óvoda adottságait, eredményeit. Az irányított önértékelés folyamatát négyévenként megismételjük, visszamérést alkalmazunk, így jól követhető, hogy az adott cél elérése érdekében jó úton haladunk-e. Az önértékelés konkrét időpontját a munkatervben rögzítjük. (3. sz. melléklet) Az irányított önértékelésnek az alábbi területek megítélésre kell kiterjednie:  A vezetés szerepe a szervezeti kultúra felépítésében  A munkatársak bevonásának mértéke  A kitűzött célok elérésére, megvalósítására való törekvés  A partneri igények figyelembe vételének módja (4. sz. melléklet), jogos elvárásainak való megfelelés.  Az erőforrások figyelembe vételének módja  Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása  Meglévő folyamatok szabályozottsága  Szabályozási rendszer teljes körűsége 7.3 Partneri igény és elégedettség mérése A Comenis I minőségfejlesztési rendszer építése során elkészítettük a partneri igényfelmérés szabályzatát, melynek alapján elvégeztük partnereink körében az igényfelmérést, az elégedettségek, elvárások és elégedetlenségek feltérképezését. (5. sz. melléklet) Az igények elemzésének folyamatában összeállítottuk az elvárás és problémalistát, melynek alapján megfogalmaztuk intézményünk minőségi céljait. A célok prioritási sorrendjét és időtávjukat is megjelöltük. A minőségi célok megvalósítására minőségi köröket hoztunk létre, akik intézkedési terv alapján folyamatosan végzik munkájukat. A partneri igényfelmérés szabályzatában rögzítetteknek megfelelően mérjük fel partnereink igényeit, elvárásait az intézmény működésével kapcsolatban. 7.4 Kommunikáció a partnerekkel Az intézmény feladata, hogy szabályozza mindazon folyamatait, amelyek a közvetett és közvetlen partnerekkel való kommunikációját meghatározzák, beleértve a panaszok kezelését is. Közvetlen partnerekkel történő kommunikáció érdekében a nevelési folyamatban közvetlenül részt vevő gyerekekre, az intézmény dolgozóira, a szülőkre, az intézmény határozza meg:  a hatékony partneri működéshez szükséges információk belső áramlásának folyamatát  a lehetséges kommunikációs csatornákat  az informálandók körét  az érintettek bevonásának módját az információ terjesztésébe és bevonásába  A kommunikációs rendszer részletes kidolgozása a Támogató szervezet feladata lesz Az intézmény a partnerekkel való kommunikációja során biztosítja a partnereket érintő bármilyen információ teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét.

20

8. AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSELÉSE 8.1 A dolgozók kiválasztása, betanítása A dolgozók kiválasztása annyit jelent, hogy a nevelési programunk szerint meghatározott személyi feltételek, kiválasztási szempontnak minősülnek. Az óvodapedagógus hallgatók gyakorlati képzését felvállalta intézményünk. A következő időszak feladata lesz egy olyan szabályzat elkészítése, mely az új munkatársak kiválasztásának szempontsorát rögzíti. Ezzel biztosítani tudjuk az intézményi hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt értékek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályainak és feltételeinek való megfelelés rendszerét. 8.2 A humán erőforrás fejlesztése Továbbképzés Az óvodapedagógusok továbbképzéseit a 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet szabályozza, megfogalmazza a továbbképzési kötelezettséget. A gondozónők továbbképzését a 9/2000.(VIII. 4.) SzCsM rendelet szabályozza, és megfogalmazza a továbbképzési kötelezettséget.

Cél: A nevelőmunka hatékonyságának növelése szakmailag jól felkészült dolgozókkal. Az intézményvezető elkészíti az intézmény továbbképzési és beiskolázási tervét. Feltérképezi a lehetőségeket, melyek hatékonyan segítik a nevelőmunkát. Célszerű azokat a képzéseket előtérbe helyezni, amelyek eredményesebbé teszik a minőségfejlesztés kiépítését. Olyan szakirányú továbbképzéseket is el kell végezni, amelyek hatékonyan segítik az óvodapedagógia speciális követelményeit és a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését is. Pl.:  másoddiploma megszerzése: - gyógypedagógus, szociálpedagógus, logopédus stb. 

szakvizsgát adó képzések: - fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő - mérési, értékelési feladatok stb.



30-60-120 órás továbbképzések: - helyi óvodai nevelési program beválás vizsgálata - tanulási nehézségek kezelése - módszertani ismeretek bővítése - számítástechnikai ismeretek bővítése

Jellemző intézményünkre, a szakmai módszertani rendezvényeken, szakmai egyesületekben való közreműködés. Jelenleg is működik testvéróvodai rendszer a Freinet csoportokban, de az elkövetkezendő időszakban olyan kistérségi óvodákkal is fel kívánjuk venni a kapcsolatot, akik hasonló értékeket képviselnek pedagógiájukban. Bázis intézmény vagyunk. Országos regionális találkozókat, továbbképzéseket, szakmai nyíltnapokat, konzultációkat szervezünk. Szakmai nyíltnapokat tartunk képzős hallgatók, óvodapedagógusok, tanárok részére. Jól működő nemzetközi kapcsolataink is vannak. 21

8.3 A humán erőforrás értékelése, ösztönző rendszer működtetése Az ösztönzési rendszer az intézményi alapelvekre és szabályzókra épülve a munkatársak anyagi, szakmai és erkölcsi elismerését segítheti. Biztosítani kell a jó munkahelyi légkör folyamatos fenntartását, ugyanakkor kiemelni a többet dolgozó munkatársakat. Polgár Város Neveléséért, Oktatatásáért cím, odaítélésére van lehetőség pedagógus nap alkalmával, melyet a fenntartó adományoz a nevelőtestület javaslata alapján. Felül kell vizsgálni az intézményi értékelési szempontsort, melyet korábban alkalmaztunk egy-egy elismerés odaítélésekor. El kell készíteni az ösztönző rendszer szabályzatát.

22

Legitimációs Záradék 1. A fenti módosításokkal egybeszerkesztett és mellékleteket is tartalmazó Intézményi Minőségirányítási Programot a Napsugár Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete a 2011. június 2.-án megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezleten 100%-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az intézményvezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják. Polgár, 2011. 06. 02. ………………………………. Tóth Józsefné intézményvezető

……………………………. Icsu Ferencné jegyzőkönyv-hitelesítő

………………………………. Baráth Zoltánné jegyzőkönyv-hitelesítő

2. Az Intézmény Minőségirányítási Program elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Polgár, 2011. 06. 02. ………………………………… Pappné Falucskai Ágnes szülői szervezet képviselője 3. Az Intézmény Minőségirányítási Program elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Polgár, 2011. 06. 02. ……………………………….. Bari László Polgár Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke

4. Az Intézmény Minőségirányítási Programját a fenntartó önkormányzat………………….. számú, ………………………….. kelt határozatával jóváhagyta. Polgár, ……………. év ………… hó ….. nap ……………………………… Tóth József polgármester

23

Mellékletek 1. sz. melléklet: A partneri igényfelmérés szabályzata 2. sz. melléklet: A gyermekek egyéni fejlesztésének mérőlapjai 3. sz. melléklet: Irányított önértékelés szabályzata 4. sz. melléklet: Irányított önértékelés kérdőívei 5. sz. melléklet: Partnerek igényeinek, elégedettségének mérése 6. sz. melléklet: Jegyzőkönyv 7. sz. melléklet: Teljesítményértékelő lapok

24