I. Könyv: A személyek II. Rész A jogi személyek általános szabályai

Szerkesztőbizottsági javaslat Tisztelt Olvasó! A Polgári J o g i K o d i f i k á c i ó e l ő z ő s z á m á b a n m e g k e z d t ü k közölni az új P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v szakmai vitára b o c s á t a n d ó normaszö­ vegét és annak indokolását: a S z e m é l y h e z fűződő j o g o k védelmére v o n a t k o z ó R é s z t publikáltuk. E b b e n a s z á m b a n a jogi személyek­ re vonatkozó általános szabályoknak a Szerkesztőbizottság által elfogadott változatát és a n o r m a s z ö v e g i n d o k o l á s á t tesszük közzé. Ez a javaslat a K o r m á n y 1 0 0 3 / 2 0 0 3 . ( I . 2 5 . ) K o r m . határozatával elfogadott K o n c e p c i ó elvárásának kíván eleget tenni. A K o n c e p c i ó szerint „a j o g i személyekre v o n a t k o z ó szabályozás tekintetében alapvető változás i n d o k o l t : bővíteni, tartalmasabbá kell tenni a vala­ m e n n y i j o g i személyre v o n a t k o z ó általános rendelkezéseket". Egyidejűleg közöljük ugyanakkor S á r k ö z y T a m á s professzornak, a Szerkesztőbizottság tagjának k ü l ö n v é l e m é n y é t is, ezáltal is vitára serkentve a L a p m i n d e n olvasóját, és az új Ptk. megalkotása iránt érdeklődő és felelősséget é r z ő valamennyi kollégát. a

Szerkesztőbizottság

I. Könyv: A személyek II. Rész A jogi személyek általános szabályai Az e m b e r mellett a j o g i személyek képezik a polgári j o g i j o g ­ alanyok második nagy csoportját. A j o g i személy olyan szerve­ zet, amelynek polgári j o g i j o g a i , illetve kötelezettségei lehetnek. L e g f o n t o s a b b fogalmi ismérvei: a j o g i személyt létesítő szemé­ lyektől, illetve a j o g i személy tagjaitól elkülönült, e személyek változásától független, ö n á l l ó létezés és az alapítóktól, illetve a t a g o k t ó l független vagyon. L é t e z é s é n e k előfeltétele az állami el­ ismerés, következménye pedig az ö n á l l ó , a j o g i személy saját va­ gyonára alapozott vagyoni felelősség. A j o g i személy a valóságos áruforgalom viszonyait megvaló­ sító piacgazdaságban n y e r igazi j e l e n t ő s é g e t . A Polgári Törvény­ könyvnek a j o g i személyekre v o n a t k o z ó rendelkezései általáno­ sítható, tartalmi m e g h a t á r o z á s t n e m adtak, s a j o g i személy j o g ­ képességére v o n a t k o z ó rendelkezést is csak a törvény 1 9 7 7 . évi módosításakor iktatták be a k ó d e x b e . M e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a j o ­ gi személyek m a i társadalmi-gazdasági j e l e n t ő s é g é t kifejező sza­ bályozás Polgári T ö r v é n y k ö n y v ü n k b ő l hiányzik, h o l o t t a j o g i személy tana a század első felének m a g y a r j o g t u d o m á n y á b a n is jelentős szerepet játszott, s - m i n ő s é g é t tekintve - európai szín­ vonalú t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k e t produkált, felismerve azt, h o g y „a j o g i személy a j o g a l a n y e l m é l e t é n e k p r ó b a k ö v e " ( S z á SZY-SCHWARZ

GUSZTÁV).

A j o g i személynek szüksége van cselekvő, g o n d o l k o d ó , akara­ t á t kifejezni tudó, t e h á t cselekvőképességgel rendelkező ember­ re. A j o g n a k n e m m i n d e n ágában van ez így, hiszen a közigaz­ gatási j o g vagy a n e m z e t k ö z i k ö z j o g is j ó l e l b o l d o g u l az e m b e r m i n t jogképességgel b í r ó személy nélkül. A polgári j o g a z o n b a n e nélkül n e m képzelhető el. A Javaslat ezért - anélkül, h o g y a törvényszövegben közvetlenül t u d o m á n y o s elméleteket kívánna megjeleníteni - M O Ó R G Y U L A elvi alapvetéséből indul ki, amely szerint a lényeg: a j o g i személy és a teljesen cselekvőképtelen ter­ mészetes személy k ö z ö t t tökéletes a h a s o n l ó s á g ( M O Ó R G Y U L A : A jogi személyek elmélete. B u d a p e s t , 1 9 3 1 , M T A J o g t u d o m á n y i B i z o t t s á g a ) . M O Ó R G Y U L A érvelése szerint elválik egymástól az alanyi j o g és a cselekvőképesség fogalma, a tételes j o g szerint ugyanis alanyi j o g g a l cselekvőképtelen személy is bírhat. E b b ő l vezethető le a j o g i személy lényege: e g y mesterséges j o g i konst­ rukció szerint a tételes j o g alanyi kötelességeket és jogosultságo­ kat, vagyis tulajdonképpen cselekvéseket tulajdonít n e m e m b e ­ reknek. E z t azáltal éri el, h o g y cselekvőképes e m b e r e k n e k (a j o ­ gi személy képviselőinek) cselekvését n e m ezeknek, h a n e m a mesterséges alakulatnak, a j o g i személynek számítja be. E h h e z képest alakul az alanyi j o g fogalma, a m e l y lényege szerint min­ dig emberi cselekvés, de ezt a cselekvést a tételes j o g alapján n e m

m i n d i g annak számítják b e , aki végrehajtja a valóságban ( M O Ó R G Y U L A : Jogfilozófia. B u d a p e s t , 1 9 9 4 , Püski K i a d ó , 1 9 4 . oldal). N e m f o g a d h a t ó el t e h á t a j o g i személy lényegére v o n a t k o z ó a z o n j o g t u d o m á n y i álláspont, amely szerint a j o g i személy o b ­ jektív jelenségek absztrakciója, a m i nélkülözhetővé teszi az em­ bert a j o g i személyiségben, s az e m b e r legfeljebb a j o g i személy lényegét tevő akaratnak, célnak, v a g y o n n a k stb. képviselője, eljá­ ró k ö z e g e . A szervezetszociológia nézetei ugyanis azokat az irányzatokat erősítették fel, amelyek szerint a j o g i személy egy hatalmi struktúra részeleme, a h o l az i n t é z m é n y a d o m i n á n s , m e r t a szervezet t ö b b és m á s , m i n t az esetleges t a g o k összessége (RAISEN, O T T ) .

L é n y e g e s célja a kodifikációnak, h o g y rendszerbe foglalja, ál­ talánosítsa a j o g i személyek egyes fajaira v o n a t k o z ó - és a gya­ korlatban bevált - hatályos rendelkezéseket, megalkotva így a Polgári T ö r v é n y k ö n y v b e n a j o g i személyre v o n a t k o z ó általános részt. Jelenleg a Ptk. a j o g i személyek jogképességéről, létrejöt­ téről és m e g s z ű n é s é r ő l m i n d ö s s z e h a t szakaszban rendelkezik. K ü l ö n törvények tartalmazzák részletesen az állami vállalatra, a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre, az egyesületekre stb. v o n a t k o z ó - kifejtő - szabályokat. A költségvetési szerv fogal­ m á t , típusait és - részben - felsorolását is az államháztartásról szóló törvény tartalmazza. A gazdasági társaságokról és a szövet­ kezetekről külön-külön törvény rendelkezik. A n e m gazdálkodó (non-profit) j o g i személyekre v o n a t k o z ó szabályozás hasonló­ képpen m e g o s z l i k a P t k . és a külön törvények k ö z ö t t , kivéve az alapítványokra v o n a t k o z ó rendelkezéseket, amelyek teljes körű­ en a Ptk.-ban találhatók. S z á m o s törvény tartalmaz a különféle j o g i személy fajtákról szabályozást, anélkül, h o g y a Ptk.-hoz bár­ miféle kifejezett kapcsolódásuk l e n n e (például a tőzsdéről, az egyetemekről, az egyházakról, egyházi j o g i személyekről, az aka­ démiai k u t a t ó i n t é z e t ö n á l l ó j o g i személyiségéről). K ö v e t k e z e d e n tehát a j o g a l k o t ó i gyakorlat abban, h o g y egy k o n k r é t j o g i sze­ m é l y típusra v o n a t k o z ó alapvető szabályozás megjelenik-e a Ptk.-ban. A Ptk.-nak a j o g i személyekre v o n a t k o z ó rendelkezései annyira szűkszavúak és általánosak, h o g y attól a külön törvények szabadon eltérhetnek, u g y a n a k k o r a külön jogszabályokban az azonos kérdésekre v o n a t k o z ó rendelkezések indokolatlanul kü­ l ö n b ö z n e k . M e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a j o g i személyekre v o n a t k o z ó alapvető r e n d e z ő elvek a magyar j o g r e n d s z e r b e n - a tárgyi j o g ­ ban - nincsenek. A j o g i személyekre v o n a t k o z ó - m a i megoldás szerinti - pár­ h u z a m o s szabályozást i n d o k o l t m e g s z ü n t e t n i . A Javaslat szerint a k ó d e x „A személyek" c í m ű könyve tartalmazza a j o g i szemé-

lyekre vonatkozó általános szabályokat, v a l a m i n t az egyesület és az alapítvány teljes polgári j o g i szabályozási anyagát. A j o g i sze­ mélyekre v o n a t k o z ó általános rész így hiányt p ó t o l n a , jelenleg ugyanis indokolatlan eltérések m u t a t k o z n a k egyes j o g i szemé­ lyek k ö z ö t t akár a nyilvántartásba vételre és a megalakulásra, akár a j o g i személy m e g s z ű n é s é r e v o n a t k o z ó szabályozás tekin­ tetében. E z k ü l ö n ö s e n a k k o r s z e m b e t ű n ő , a m i k o r két különbö­ ző j o g i személy azonos j e l l e g ű tevékenységet folytat. S z á m o s olyan rendelkezés található a külön törvényekben, amelyek meg­ felelő általánosításával m i n d e n j o g i személyre v o n a t k o z ó szabá­ lyozást lehet kialakítani, t e r m é s z e t e s e n m e g e n g e d v e az i n d o k o l t eltéréseket a j o g i személyek egyes fajtáinál. Ez a szabályozási m ó d egyben lehetővé teszi az egyes j o g i személy típusokra vo­ n a t k o z ó szabályozás csökkentését is. A j o g i személyek általános szabályai alkalmazásra kerülnek m i n d a Ptk.-ban, m i n d pedig a z o n kívül szabályozott j o g i személy típusok esetében. S o k esetben az általános szabályok n e m kivétel nélkül érvé­ nyesülő szabályokat f o g a l m a z n a k m e g , h a n e m olyan általános n o r m á k a t , amelyek a l e g t ö b b j o g i személy típus esetén alkalmaz­ hatóak, de bizonyos típusoknál l e h e t ő s é g e t kell adni az eltérő szabályozásra. M i v e l a Javaslat szerint j o g i személy típust kizáró­ lag törvény h o z h a t létre, a Ptk.-val a z o n o s jogforrási erővel bíró jogszabályok m i n d e n t o v á b b i nélkül eltérhetnének a P t k . szabá­ lyaitól, mégis a Javaslat t ö b b esetben, a h o l előre kalkulálható az eltérés igénye, jelzi, h o g y az általános szabályhoz képest a tör­ vény - akár a Ptk. egyes j o g i személy típusra v o n a t k o z ó rendel­ kezései, akár más törvény - e l t é r ő e n rendelkezhet. E z e k n e k a szabályoknak a valódi é r t e l m e t e h á t n e m az eltérés engedélyezé­ se, h a n e m egyrészt a figyelem felhívása, s ezzel a Ptk. értelmezé­ sének és alkalmazásának b i z t o n s á g o s s á tétele, megkönnyítése, másrészt a formális logikai e l l e n t m o n d á s o k kiküszöbölése. Ha ugyanis m a g a a Ptk. utal az eltérés lehetőségére, akkor m é g elvi, logikai síkon s e m v e t h e t ő fel az, h o g y egy m á s i k törvény ellen­ tétben állónak látszana a Ptk.-val. A Javaslat t ö b b p o n t o n utal arra, h o g y n e m c s a k más törvé­ nyek, h a n e m a j o g i személyt létesítő személyek is eltérhetnek a törvényi szabályozástól. E z e k e n a p o n t o k o n a Javaslat olyan m o dell-szabályként funkcionál, a m e l y a k k o r kerül alkalmazásra, ha a felek eltérően n e m állapodnak m e g . Az ilyen típusú szabályok­ n a k az az értelmük, h o g y képesek l e h e t n e k h a t é k o n y a n kiegészí­ teni az alapítóknak a j o g i személy létesítésével kapcsolatosan ki­ fejtett akaratát, s ezzel m e n t e s í t h e t i k a feleket olyan kérdésekben való megegyezés kényszere alól, a m i t a m ú g y is a törvénynek megfelelő m ó d o n szabályoznának, u g y a n a k k o r nyitva hagyja a lehetőségét annak, h o g y az alapítók a j o g i személyt leginkább az igényeiknek megfelelő m ó d o n h o z z á k létre. H a s o n l ó funkciót t ö l t e n e k be a Javaslatban m e g f o g a l m a z o t t általános szabályok a b b a n a k ö r b e n is, a h o l olyan intézményeket szabályoznak, amelyek n e m feltétlenül j e l e n n e k m e g m i n d e n egyes j o g i személynél. B i z o n y o s j o g i n t é z m é n y e k alkalmazását egyes j o g i személy típusoknál a j o g i személy típust szabályozó törvény vagy - ha ezt számukra a szabályozás lehetővé teszi akár a j o g i személy létesítéséről d ö n t ő j o g a l a n y o k is előírhatják. E b b ő l következően a kérdéses j o g i n t é z m é n y n e m feltétlenül m i n d e n j o g i személynél kerül bevezetésre. Ha a z o n b a n akár a törvény erejénél, akár a létesítő személyek akaratánál fogva m e g ­ jelenik a szóban f o r g ó i n t é z m é n y , akkor indokolt, h o g y - a d o t t esetben eltérést e n g e d ő m ó d o n - legyen valamilyen egységes, modellszerű szabályozás a Ptk.-ban. E b b e n az é r t e l e m b e n tehát az ö n m a g á b a n , h o g y a Javaslat a j o g i személyek általános szabá­ lyai k ö z ö t t rendelkezik például a felügyelő bizottság intézményé­ ről, n e m jelenti azt, h o g y m i n d e n egyes j o g i személynél kötele­ ző lenne felügyelő b i z o t t s á g o t létesíteni. C s u p á n arról van szó, h o g y ha egy j o g i személy típusra v o n a t k o z ó speciális törvényi szabályozás kötelezővé teszi az a d o t t j o g i személy típusban fel­ ügyelő bizottság létrehozását, vagy a j o g i személyt létesítő j o g ­ alanyok d ö n t e n e k úgy, h o g y az általuk l é t r e h o z o t t j o g i személy­ n é l felügyelő b i z o t t s á g o t m ű k ö d t e t n e k , akkor legyenek olyan

szabályok, amelyek alapján ez a szerv m ű k ö d h e t , s ne esetenként, egyedileg kelljen m e g a l k o t n i ezeket a n o r m á k a t . Az ilyen fajta szabályozás azért t ű n i k hatékonynak, m e r t anél­ kül biztosít az egyedi igényeknek is l e g t ö b b s z ö r megfelelő, álta­ lános szabályozást, h o g y ezzel az a d o t t i n t é z m é n y bevezetését ál­ talánosan kötelezővé t e n n é . R á a d á s u l ez a szabályozási m ó d s z e r a kódex-szerű szabályozástól egyáltalán n e m idegen. A szerződé­ sek általános szabályai k ö z ö t t egy s o r olyan i n t é z m é n y szabályo­ zását találhatjuk, amely n e m m i n d e n szerződés esetén kerül al­ kalmazásra, ha viszont a felek m é g i s igénybe kívánják venni az a d o t t j o g i n t é z m é n y t , akkor rendelkezésükre állnak az általános szabályok. Így például az, h o g y a szerződések általános szabályai k ö z ö t t rendelkezik a Ptk. a foglaló intézményéről, n e m jelenti azt, h o g y m i n d e n egyes szerződésnél feltétlenül kötelező lenne foglalót kikötni, de m é g csak azt s e m jelenti, h o g y a szerződések t ö b b s é g é b e n szokásos lenne foglaló alkalmazása. Ha viszont a felek mégis foglalóban állapodnak m e g , akkor n e m kell teljes kö­ rű szabályozást alkotniuk az egyedi szerződésükben, h a n e m tá­ m a s z k o d h a t n a k a P t k . általános szabályaira. E t t ő l eltérő kérdés az, h o g y ha a felek kikötnék valamely n e m kötelező j o g i n t é z m é n y alkalmazását, de számukra n e m kielégítő a jogszabály szerinti modell-szabályozás, akkor megengedi-e a törvény, s ha igen, m i l y e n keretek k ö z ö t t , milyen m é r t é k b e n a törvényi rendelkezésektől való eltérést. A Javaslat beépíti a szabályozásba a T a n á c s 6 8 / 1 5 1 / E G K irányelvének [az egész K ö z ö s s é g r e kiterjedő egységes biztosíté­ k o k kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei v é d e l m é b e n a Szerződés 5 8 . cikké­ n e k ( 2 ) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok öszszehangolásáról, a t o v á b b i a k b a n EK 1. sz. társasági j o g i irány­ elv] egyes rendelkezéseit, s figyelemmel van a t ö b b i hatályos tár­ sasági j o g i irányelvre is. B á r a társasági irányelvek n e m az összes j o g i személyre v o n a t k o z ó a n fogalmaznak m e g követelményeket, a Javaslat a b b ó l indul ki, h o g y néhányukat érdemes valamennyi j o g i személyre kiterjeszteni. I. C í m Alapvető szabályok A

jogi

személyek jogképessége

1:36. § [A j o g i személy jogképessége] ( 1 ) A j o g i személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. ( 2 ) A j o g i személy jogképessége kiterjed mindazokra a j o g o k r a és k ö t e l e z e t t s é g e k r e , a m e l y e k j e l l e g ü k n é l fogva n e m csupán az emberhez fűződhetnek. 1. A Javaslatnak az a rendelkezése, a m e l y kimondja, h o g y a j o g i személy j o g k é p e s , a j o g i személy szabályozásának k ö z p o n t i e l e m é t képezi, hiszen e b b ő l következik, h o g y a j o g i személy az alapítóinak vagy tagjainak jogalanyiságától függetlenül, saját ne­ ve alatt szerezhet j o g o k a t és vállalhat kötelezettségeket. E h h e z az is szükséges, h o g y a j o g i személy saját névvel rendelkezzen, s e m e g k ü l ö n b ö z t e t ő névvel j e l ö l t j o g i alakulat lépjen polgári j o g i jogviszonyokba. E z é r t fogalmaz m e g a Javaslat az „Alapvető sza­ bályok" c í m rendelkezései k ö z ö t t a j o g i személy nevére vonatko­ zó anyagi j o g i szabályokat. A j o g i személy jogképességét illetően a Javaslat fenntartja a j o ­ gi személy abszolút jogképességét. A P t k . 1 9 7 7 . évi módosítása ó t a ez az élő szabály a magyar polgári j o g b a n , annak ellenére, h o g y az 1 9 5 9 . évi P t k . eredetileg - az akkor uralkodó szocialista elméleti felfogásnak megfelelően - a j o g i személyek relatív jogké­ pességét fogadta el: a j o g i személyek jogképességét az állam csak céljuknak, rendeltetésüknek megfelelő k ö r b e n ismerte el, A bírói gyakorlat az ultra vires szabályának érvényesülését m á r az 1 9 7 0 es évektől k e z d ő d ő e n szűkítette, majd 1 9 7 7 - b e n a törvény is megerősítette a j o g i személyek abszolút jogképességét.

2.

A Javaslat az a b s z o l ú t j o g k é p e s s é g megfogalmazásának

m ó d j á n n e m változtat:

a jogi

személy j o g k é p e s s é g e kiterjed

2. A szabályozás egységessége é r d e k é b e n a j o g i személy tí­ pust szabályozó k ü l ö n törvénytől elvárható az, h o g y rendelkez­

mindazokra a j o g o k r a és kötelességekre, amelyek jellegüknél

zen a z o k r ó l a minimális tartalmi e l e m e k r ő l , amelyek alapján egy

fogva n e m csupán az e m b e r h e z fűződhetnek.

j o g i személy típus m e g h a t á r o z h a t ó , elkülöníthető más j o g i sze­

Ez a szabályozás megfelel az E K . 1. s z á m ú társasági j o g i irány­

m é l y típusoktól, s amelyek megvalósulása esetén a szabályozás

elv 9. cikkének, amely szerint h a r m a d i k személyekkel szembeni

alapján létrejövő szervezet valóban rendelkezni fog a j o g i sze­

kötelezettségvállalás a k k o r is köti a társaságot, ha az meghaladja

m é l y jellegzetességeivel. Így szükséges a j o g i személy tagjaitól,

a törvény által rájuk ruházott, illetve engedélyezett hatáskört.

illetve alapítójától elkülönült szervezetre és a t a g o k vagyonától

Az abszolút j o g k é p e s s é g a g y a k o r l a t b a n azt jelenti, h o g y a j o ­

elkülönült vagyonra irányuló szabályozás. Az elkülönült szerve­

gi személy tevékenységi k ö r é n e k túllépésével k ö t ö t t szerződés -

zet alatt n e m elsősorban a j o g i személy formális d ö n t é s h o z ó ,

csupán e b b ő l az o k b ó l - n e m érvénytelen.

képviselő szerveinek nevesítését kell érteni, h a n e m sokkal inkább olyan szabályozást, amelyik garantálja, h o g y a j o g i személy ak­

1 : 3 7 . § [A jogi személy típusok zártkörűsége] ( 1 ) A jogi személyek típusait törvény határozhatja meg. ( 2 ) A törvényben m e g h a t á r o z o t t típusú jogi szemé­ lyek l é t e s í t é s é r ő l a j o g a l a n y o k a j o g i s z e m é l y t l é t e s í t ő ok­ iratban szabadon rendelkezhetnek. A létesítő okiratban m e g kell h a t á r o z n i u k a j o g i s z e m é l y nevét, t o v á b b á r e n ­ delkezniük kell a j o g i s z e m é l y v a g y o n á r ó l , v a l a m i n t a j o ­ gi s z e m é l y n e k a t a g o k t ó l , illetve az a l a p í t ó k t ó l e l k ü l ö n ü l t szervezetéről. ( 3 ) T ö r v é n y a jogi személy létesítését h a t ó s á g i enge­ délyhez k ö t h e t i , illetve e l ő í r h a t j a , h o g y egyes tevékenysé­ g e k e t c s a k m e g h a t á r o z o t t t í p u s ú j o g i s z e m é l y e k végez­ hetnek. ( 4 ) J o g i s z e m é l y l é t r e h o z á s á t t ö r v é n y i s elrendelheti. I l y e n e s e t b e n a l é t e s í t ő o k i r a t o t t ö r v é n y v a g y k ü l ö n ok­ irat tartalmazza.

k o r is változatlan jogalanyisággal m ű k ö d i k t o v á b b , ha az alapí­ tójának vagy tagjainak s z e m é l y é b e n változás következik be. A törvényben m e g h a t á r o z o t t j o g i személy típusba tartozó j o ­ gi személyek létrehozataláról a polgári j o g i j o g a l a n y o k akarat­ elhatározásukkal szabadon rendelkezhetnek.

A j o g i személyek

létrehozatala tehát n e m az állam által k ö t e l e z ő e n előírt vagy irá­ n y í t o t t aktus; az állam csak az alapítás törvényességét hivatott el­ lenőrizni a j o g i személyek nyilvántartásba vétele során. A Javas­ lat kiemeli, h o g y a j o g a l a n y o k csak a k k o r h o z h a t n a k létre j o g i személyt, ha a létesítő o k i r a t m e g h a t á r o z z a a j o g i személy fo­ galmi e l e m e i t kitevő ö n á l l ó szervezetet, ö n á l l ó vagyont, és ren­ delkezik a j o g i személy saját nevéről is, amely név alatt a j o g i sze­ m é l y a j o g a i t m e g s z e r z i és kötelezettségeit vállalja. T e r m é s z e t e ­ sen a j o g i személy típust szabályozó törvény ezeket a kérdéseket bizonyos m é r t é k i g rendezni fogja, de a k o n k r é t szabályozás ilyen esetben is m i n d e n k é p p e n a létesítő okiratra marad. 3. Az alapítás szabadságának elve alapján tehát az alapítók a

1. A Javaslat a f o r g a l o m biztonsága, a piaci szereplők egyér­

j o g r e n d s z e r által n o r m a t í v a n m e g h a t á r o z o t t feltételek teljesítése

t e l m ű azonosíthatósága é r d e k é b e n n e m kívánja lehetővé t e n n i

esetén i g é n y t tarthatnak arra, h o g y a létrehozni kívánt j o g i sze­

azt,

dönthessenek

mélyt az állam j o g i személyként elismerje, s ezt az elismerést a

egyedi igények szerint kialakított és egyedi fogalmi jegyekkel

j o g i személy nyilvántartásba vételével fejezze ki. Az állam az el­

rendelkező j o g i személyek létesítéséről. D e m é g azt s e m tartja

ismerést csak a n o r m a t í v feltételek teljesítéséhez kötheti. Kivéte­

hogy jogalanyok

szabad

belátásuk

szerint

m e g e n g e d h e t ő n e k , h o g y a j o g i személy fogalmi ismérveit nor­

les e s e t b e n a z o n b a n az állam fenntarthatja m a g á n a k a j o g o t arra,

matív formába öntve, e n o r m a t í v keretek k ö z ö t t alakíthassák sza­

h o g y k ö z é r d e k b ő l (például a b a n k o k esetén a pénzpiac biztonsá­

b a d o n a j o g a l a n y o k a l é t r e h o z a n d ó j o g i személyek sajátosságait.

ga é r d e k é b e n ) a j o g i személy létesítését egyedi mérlegelés alá

E helyett típuskényszert kíván érvényesíteni a j o g i személyek sza­

vonja, vagyis a j o g i személy létesítésének általános feltételein túl

bályozása során, vagyis kizárólag a P t k . vagy más törvény által

egyéb s z e m p o n t o k a t is megvizsgáljon, s szükség esetén akkor is

k i d o l g o z o t t j o g i személy fajtákba t a r t o z ó j o g i személyek létreho­

megakadályozza a j o g i személy létrejöttét, ha az alapítók az álta­

zását teszi lehetővé. E z é r t tehát a Javaslat n e m is tartalmazza a

lános n o r m a t í v feltételeknek eleget tettek. T e r m é s z e t e s e n a j o g ­

j o g i személy fogalmának absztrakt ismérvekkel t ö r t é n ő m e g h a ­

biztonság k ö v e t e l m é n y e i n e k az felel m e g , ha az alapítási enge­

tározását, hiszen a formakényszer m e l l e t t e g y ilyen definíciónak

dély m e g a d á s á n a k feltételei is l e h e t ő s é g szerint n o r m a t í v m ó d o n m e g v a n n a k határozva, á m e z m á r m i n d e n k é p p e n túlmutat a j o ­

n o r m a t í v hatása n e m l e n n e . A formakényszer alkalmazásának j e l e n t ő s előnye, h o g y ki­ küszöböli azokat a bizonytalanságokat, amelyekkel a piaci sze­

gi személyek általános szabályozásán, s ő t a polgári j o g szabályo­ zási k ö r é n is.

replőknek számolniuk kellene, ha a p i a c o n egyedileg kialakított

Azt, h o g y egyes tevékenységeket m i l y e n j o g i személy formá­

feltételek mellett m ű k ö d ő j o g i személyek is m e g j e l e n h e t n é n e k . E

b a n l e h e t végezni, fő vonalakban m e g h a t á r o z z á k az egyes j o g i

n a g y o b b fokú biztonság a piac m ű k ö d é s é t h a t é k o n y a b b á teszi, s

személyekre v o n a t k o z ó szabályok. Így például egyértelmű, h o g y

az e b b ő l származó e l ő n y ö k v é l h e t ő e n meghaladják azokat a hát­

egyesület elsősorban üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére

rányokat, amelyek a b b ó l adódnak, h o g y a j o g i személyt létesítő

n e m j ö h e t létre, m í g a gazdasági társaságoknak éppen az ilyen te­

j o g a l a n y o k n e m az egyedi igényeiknek m i n d e n b e n megfelelő

vékenység végzése a fő j e l l e m z ő j e . E m e g k ö t é s e k e n belül azon­

szabályozás m e l l e t t m ű k ö d ő j o g i személyeket h o z h a t n a k csak

b a n m a r a d m o z g á s t é r , hiszen t ö b b f é l e j o g i személy is alkalmas

létre. E g y é b k é n t ezek a h á t r á n y o k j e l e n t ő s m é r t é k b e n csökkent­

l e h e t egy a d o t t tevékenység végzésére, s e lehetőségek közül az

h e t ő k is a j o g i személy fajták kínálatának g o n d o s megtervezésé­

alapítók főszabály szerint szabadon választhatnak. B i z o n y o s ese­

vel, s ekként a j o g i személyek formakészletének alkalmassá téte­

tekben a z o n b a n a k ö z é r d e k v é d e l m e megkívánhatja, h o g y meg­

lével arra, h o g y m i n d e n valós igényt optimális szinten kielégít­

h a t á r o z o t t tevékenységet csak olyan j o g i személy formában vé­

hessen.

gezzenek, amely f o r m á n a k a szabályai garantálni tudják a tevé­

Az egyes j o g i személy típusok teljes k ö r ű szabályozását a J a ­ vaslat n e m tartalmazza, s a b i z t o s í t a n d ó választék sokszínűségé­

kenység b i z t o n s á g o s végzését. Az ilyen kivételesnek számító elő­ írásokat törvénybe kell foglalni.

re tekintettel n e m is kívánt ilyen célt m e g f o g a l m a z n i . E helyett elismeri azt a lehetőséget, h o g y m á s törvény is lehetővé tegye m e g h a t á r o z o t t j o g i személy típusok bevezetését.

4. B á r a Javaslat n e m tartja tipikusnak, m é g s e m látja kizárha-

Alacsonyabb

t ó n a k azt, h o g y más törvény olyan j o g i személy létesítéséről ren­

szintű jogszabály j o g i s z e m é l y típust azért n e m vezethet be, m e r t

delkezzen, amelyet n e m s o r o l e g y e d e n j o g i személy típusba sem.

ez veszélyeztetné a j o g i személyekkel s z e m b e n i követelmények,

Ez akkor lehet i n d o k o l t , ha olyan különleges sajátosságokkal

garanciák érvényesülését.

rendelkező j o g i személyről van szó, a m e l y lényegét tekintve eltér

m i n d e n létező j o g i személy típus jellegadó sajátosságaitól, de a szervezet egyedisége m i a t t nincs szükség j o g i személy típus ki­ alakítására sem. Az ilyen, egyedi j o g i személyek esetén is köve­ telmény az, h o g y a létesítendő j o g i személy megfeleljen a j o g i személyek kritériumainak. C s a k a k k o r fogadható el tehát sui generis j o g i személy létesítése, ha a s z ó b a n forgó alakulat rendel­ kezik a tagjaitól elkülönült szervezettel és vagyonnal, funkciói­ nak ellátásához pedig szükséges az, h o g y vagyoni jogviszonyok­ b a n vegyen részt. Az egyedi j o g i személy létesítéséről szóló tör­ vényi rendelkezés m é g n e m jelenti a j o g i személy létrejöttét, ha­ n e m szükség van arra, h o g y az alapítás általános szabályai szerint m e g t ö r t é n j e n a j o g i személy létesítése: létesítő okirat alapján a j o g i személyek nyilvántartásába való bejegyzéssel. A létesítő ok­ irat m a g a akár külön okirat is lehet, de elfogadható az is, ha a lé­ tesítő okirat tartalmát a j o g i személyről rendelkező törvény fog­ lalja magában. 1 : 3 8 . § [Az állam j o g k é p e s s é g e ] Az állam j o g i személy.

A hatályos szabályozáshoz h a s o n l ó a n a Javaslat is a b b ó l a té­ t e l b ő l indul ld, h o g y az állam m i n t egész ( n e m csupán az egyes állami szervek) is l e h e t polgári j o g i j o g v i s z o n y o k alanya, s az e h h e z szükséges m a g á n j o g i j o g k é p e s s é g g e l j o g i személyként rendelkezik. A gazdasági f o r g a l o m b a n a j o g i személyeknek azo­ n o s jogokicai és kötelezettségekkel kell rendelkezniük, ezért a J a ­ vaslat az állam j o g a l a n y i s á g á t n e m korlátozza a vagyoni viszo­ nyokra. A b b ó l a tényből k ö v e t k e z ő e n , h o g y az á l l a m o t a polgári j o g i j o g v i s z o n y o k b a n j o g i személynek tekintjük, alkalmazni kell rá a j o g i személyekre v o n a t k o z ó általános polgári j o g i szabályokat. Nyilvánvaló ugyanakkor, h o g y az állam sajátos jogalany, s ezért az említett szabályok teljes körűen és kivétel nélkül m é g s e m nyerhetnek alkalmazást. Az állam sajátos státusza m i a t t n e m al­ kalmazható szabályok alkalmazását k ü l ö n rendelkezés nélkül is mellőzni kell. Az egyik l e g f o n t o s a b b területe az eltéréseknek a j o g i személyek állam általi elismeréssel való létrejöttének alapel­ ve. Az állam m i n t j o g i személy esetén ilyen elismerés n e m köve­ telhető m e g , az államot t e h á t értelemszerűen n e m kell a j o g i sze­ mélyek nyilvántartásába bejegyezni a h h o z , h o g y j o g i személyisé­ g é t elismerjük.

1:39. § [A j o g i személy nyilvántartásba vétele] ( 1 ) A j o g i személy a j o g i személyek nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás) való bejegyzéssel, a j ö v ő r e nézve j ö n létre. ( 2 ) A j o g i személynek a j o g i személyek nyilvántartásá­ ba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a létesítés jogszabályt sértene.

1. A j o g i személy létesítése - akár eredeti alapításról, akár át­ alakulással t ö r t é n ő létesítésről van szó - két lényegi m o z z a n a t b ó l áll: a létesítő okirat elkészítéséből és annak alapján a j o g i sze­ mélynek a nyilvántartásba való bejegyzéséből. M á r e b b ő l a sza­ bályból egyértelmű az, h o g y a j o g i személy létesítése írásbeli nyilatkozattal t ö r t é n h e t . Az írásbeliség k ö v e t e l m é n y é t erősíti a léte­ sítés második m o z z a n a t a is, hiszen a j o g i személy bejegyzésére a nyilvántartásra v o n a t k o z ó szabályok szerint - csak okirat alap­ j á n kerülhet sor. Az alapítás e két m o z z a n a t a a Javaslatban írt logikai sorrend­ b e n valósulhat m e g : a nyilvántartásba vételnek előfeltétele az ér­ vényes létesítő okirat m e g l é t e . A Javaslat is e b b e n a szerkezetben és ilyen sorrendben tárgyalja a létesítés mozzanatait. B á r a Javaslat szerint m i n d e n j o g i személy létrejöttéhez nyil­ vántartásba vétel szükséges, ez n e m j e l e n t i azt, h o g y a nyilván­ tartás feltétlenül egyetlen, egységes részletszabályok szerint mű­

k ö d ő nyilvántartás lenne. A j o g i személyek rendszerének átlátha­ tóságát, s ezen keresztül a f o r g a l o m b i z t o n s á g á t ugyan egy egy­ séges nyilvántartás szolgálná l e g j o b b a n , az anyagi j o g i szabályok s z e m p o n t j á b ó l a z o n b a n annak van elsődleges jelentősége, h o g y a j o g i személyek csak valamilyen nyilvántartásba vételen keresz­ tül megnyilvánuló állami elismerés m e l l e t t jelenhessenek m e g jogalanyként. A Javaslat a j o g i személy létrejöttének időpontját is rögzíti, ennek ugyanis alapvető j e l e n t ő s é g e van a b b ó l a s z e m p o n t b ó l , h o g y m e l y i d ő p o n t t ó l válhat a j o g i személy polgári j o g i jogvi­ s z o n y o k alanyává. Ö s s z h a n g b a n azzal a szabállyal, h o g y a j o g i személy létrejöttéhez a nyilvántartásba vétel is szükséges, a sza­ bály azt m o n d j a ki, h o g y a j o g i személy a bejegyzéssel, a j ö v ő r e nézve j ö n létre, t e h á t csak a bejegyzés pillanatától beszélhetünk j o g i személyről. M i v e l az alapítás elhatározása, s az alapítás érde­ k é b e n szükséges lépések m e g t é t e l e után h o s s z a b b idő is eltelhet addig, a m í g a fentiek szerint j o g i é r t e l e m b e n megalakultnak te­ kinthető a j o g i személy, az á t m e n e t i i d ő t a Javaslat a bejegyzés alatt álló j o g i személy i n t é z m é n y é n e k szabályozásával kívánja m e g o l d a n i - elkerülve ezzel a bejegyzés visszamenőleges időbeli hatályából ( m i n t másik, elvileg lehetséges megoldási m ó d b ó l ) e r e d ő jogalkalmazási nehézségeket. A Javaslat e g y é r t e l m ű választ ad arra a gyakorlatban felmerült kérdésre is, h o g y a j o g i személy létrejötte a bejegyzést elrendelő határozat j o g e r ő r e emelkedéséhez vagy a bejegyzéshez m a g á h o z kötődik-e. A nyilvántartás funkciójából következik, h o g y egy olyan aktusnak, amely n e m jelenik m e g a külvilág, a nyilvános­ ság előtt, n e m lehet j o g k e l e t k e z t e t ő hatása, tehát a j o g i személy létrejötte a nyilvántartásba való bejegyzéshez, s n e m annak elren­ deléséhez kapcsolódik. 2. A Javaslat tisztázni kívánja azt is, h o g y milyen funkciót tuk j d o n í t a j o g i személyek állami nyilvántartásba vételének. Az ál­ l a m n a k a j o g i személyekhez fűződő viszonya a történelem során alapvetően m e g v á l t o z o t t . M í g kezdetben az állam - megfelelő szervei útján eljárva - diszkrecionális j o g k ö r b e n d ö n t ö t t e el, h o g y engedélyezi-e egyes j o g i személyek létrejöttét, sőt m ű k ö d é ­ si szabályaikat is n e m ritkán egyedileg határozta m e g , addig a m o d e r n jogállamiság k ö v e t e l m é n y e i n e k az a megoldás felel m e g , a m i k o r az állam csupán n o r m a t í v feltételeket szab a j o g i szemé­ lyek létesítésével kapcsolatban, s az egyes j o g i személyek nyilván­ tartásba vételekor m á r csak azt vizsgálja m e g , h o g y az alapítás során betartották-e a n o r m a t í v szabályokat. Az állam tehát a n o r m a t í v m ó d o n előre m e g h a t á r o z o t t szabályoknak megfelelő m ó d o n létrejött j o g i személyek nyilvántartásba vételét n e m ta­ gadhatja m e g , nincs m ó d j a arra, h o g y esetenként mérlegelje, szükség van-e az a d o t t j o g i személyre vagy sem. Ha a társadalom érdekeinek védelme m e g k ö v e t e l i azt, h o g y a j o g i személyek bizonyos k ö v e t e l m é n y e k n e k megfeleljenek, ezeket a követelmé­ nyeket n o r m a t í v m ó d o n előre kell m e g h a t á r o z n i , aminek követ­ keztében kiszámíthatóvá válik a j o g i személyek alapításának fo­ lyamata, s a j o g i személy létesítésének lehetősége olyan alanyi j o g k é n t f o g h a t ó fel, a m i n e k csak törvényes korlátai vannak. A j o g i személy alapításának szabadsága, amit a nyilvántartás­ ba vétel m e g t a g a d á s á n a k k o r l á t o k közé szorítása fejez ki, t ö b b ­ irányú: jelenti annak szabad eldöntését, h o g y az alapító kíván-e j o g i személyt létrehozni, de azt is, h o g y a típuskényszer adta ke­ retek k ö z ö t t szabadon választhatja m e g a létesítendő j o g i sze­ m é l y típusát, s a létesítéssel kapcsolatos k o n k r é t rendelkezéseket is szabadon alakíthatja a jogszabályok keretei között.

A jogi személy

neve

A névre v o n a t k o z ó kizárólagosság, valódiság és szabatosság kö­ vetelményét jelenleg á t f o g ó a n és teljes k ö r ű e n csak a cégek ese­ tében szabályozza jogszabály [a cégnyilvántartásról, a cégnyilvá­ nosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1 9 9 7 . évi C X L V . tör-

vény (a továbbiakban: C t v . ) 1 5 . §-a], a t ö b b i j o g i személy eseté­ b e n viszont a bírói gyakorlat követeli m e g ezen elvek alkalmazá­ sát. I n d o k o l t ezért a rendelkezéseket általánossá tenni. Azzal, h o g y a j o g i személy nevére v o n a t k o z ó szabályok az „Alapvető szabályok" k ö z ö t t kerültek elhelyezésre, a Javaslat kife­ jezésre juttatja, h o g y olyan rendelkezésekről van szó, amelyeket nemcsak a j o g i személy létesítése során, h a n e m folyamatosan, a j o g i személy fennállásának teljes ideje alatt érvényesíteni kell. Ez különösen a névvalódiság követelményére igaz, hiszen ha a j o g i személy körülményeiben olyan változás áll b e , ami m i a t t a név m á r megtévesztővé, a valósággal ellentétes látszatot keltővé válik, a j o g i személy nevét a valósághoz kell igazítani. A m e n n y i b e n e követelménynek a j o g i személy ö n k é n t n e m tenne eleget, a törvé­ nyességi felügyeletet ellátó bíróság intézkedhet a j o g i személy ne­ vére vonatkozó szabályok betartatása érdekében. A k ó d e x á t m e n e t i szabályai k ö z ö t t kell rendelkezni arról, h o g y ezek a rendelkezések a m á r m ű k ö d ő j o g i személyek nevét n e m érintik. 1:40. § [Névkizárólagosság] ( 1 ) A j o g i személy nevének legalább oly mértékben k e l l k ü l ö n b ö z n i e a z o r s z á g t e r ü l e t é n k o r á b b a n nyilván­ t a r t á s b a v e t t m á s j o g i s z e m é l y e l n e v e z é s é t ő l , h o g y azzal ne legyen összetéveszthető. ( 2 ) H a t ö b b j o g i személy nyilvántartásba vételét kérik a z o n o s vagy ö s s z e t é v e s z t h e t ő n é v a l a t t , a n é v v i s e l é s é n e k j o g a azt illeti m e g , aki k é r e l m é t e l s ő k é n t n y ú j t o t t a be. 1. A névkizárólagosság k ö v e t e l m é n y e azt jelenti, h o g y a j o g i személy elnevezésének a k o r á b b a n bejegyzett azonos fajtájú j o g i személyek elnevezésétől e g y é r t e l m ű e n k ü l ö n b ö z n i e kell. A kü­ l ö n b ö z ő s é g m é r t é k é t a Javaslat a j o g i személy nevének funkció­ j á b ó l kiindulva határozza m e g . M i v e l a n é v n e k az a funkciója, h o g y egyértelműen elkülönítse a j o g i személyt m i n t j o g o k és kö­ telezettségek h o r d o z ó j á t m á s j o g a l a n y o k t ó l , ezért a névnek olyan m é r t é k b e n kell k ü l ö n b ö z ő n e k lenni más j o g i személy nevétől, h o g y a név m e g k ü l ö n b ö z t e t é s r e alkalmas legyen, s kizárja a j o g i személyek összetévesztésének lehetőségét. A m e g k ü l ö n b ö z t e t ő funkció indokolja, h o g y földrajzi é r t e l e m b e n a jogszabály h a t ó ­ köre által lehetővé tett legszélesebb viszonyítási alapon, azaz or­ szágosan vizsgáljuk a névkizárólagosság érvényesülését. Azt, h o g y a j o g i személy nevének m e l y elemei kell, hogy kü­ l ö n b ö z z e n e k egymástól a névkizárólagosság megvalósulásához, a Javaslat - eltérően a hatályos Ptk. 7 7 . § ( 3 ) bekezdésétől, amely csak az azonos működési körben tevékenykedő j o g i személyek­ nél, illetve a Ctv. 1 5 . § ( 8 ) bekezdésétől, a m e l y a cégnévben azo­ n o s tevékenységet feltüntető cégeknél vizsgálja a különbözőséget - n e m kívánja m e g h a t á r o z n i . C s a k a k o n k r é t esetek körülménye­ inek mérlegelésével d ö n t h e t ő el, h o g y a d o t t esetben például a j o ­ gi személy típusának vagy a névben feltüntetett tevékenységi kör­ nek a különbözősége elegendő alapot ad-e az egyéb elemeiben teljesen azonos nevek, s a m ö g ö t t ü k álló j o g i személyek megkü­ lönböztetésére. E z é r t ezekben a kérdésekben való állásfoglalás és egységes gyakorlat kialakítása a b í r ó s á g o k feladata lesz. 2. P á r h u z a m o s bejegyzési eljárások esetén a névkizárólagos­ ság a nyilvántartásba t ö r t é n ő bejegyzési k é r e l e m elsőbbségéhez kapcsolódik. Kizárja a nyilvántartásba vétel lehetőségét az is, ha a bejegyzést kérő j o g i személy neve egy m á r bejegyzett vagy be­ jegyzési kérelmét k o r á b b a n benyújtó j o g i személy nevével össze­ téveszthető. 1 : 4 1 . § [Névvalódiság] ( 1 ) A j o g i s z e m é l y n e v e n e m k e l t h e t a v a l ó s á g g a l ellen­ tétes látszatot. ( 2 ) A j o g i s z e m é l y t í p u s á r a v o n a t k o z ó elnevezést a j o g i személy n e v é b e n a v a l ó s á g n a k m e g f e l e l ő e n fel k e l l t ü n t e t n i .

1. A j o g i személy elnevezésében n e m szerepelhet olyan kife­ jezés, amely a j o g i személy j e l e n t ő s é g é t vagy m ű k ö d é s é t illetően megtévesztésre alkalmas. Így az elnevezés n e m keltheti azt a lát­ szatot, h o g y a j o g i személy tevékenységét más j o g i személy tevé­ kenységéhez k a p c s o l ó d ó a n fejti ki, és n e m utalhat olyan tevé­ kenységre, amelyet a j o g i személy n e m végez. 2. A Javaslat általános jelleggel kívánja előírni, h o g y a j o g i személyek tüntessék fel nevükben a j o g i személy típusát. 1:42. § [Névszabatosság] ( 1 ) A j o g i személy nevében - ha törvény másként nem r e n d e l k e z i k - a j o g i s z e m é l y t í p u s á t , ha p e d i g a n é v a j o ­ gi s z e m é l y t e v é k e n y s é g é t is t a r t a l m a z z a , a k k o r a tevé­ k e n y s é g e t is m a g y a r nyelven kell feltüntetni, és a névnek e tekintetben m e g k e l l f e l e l n i e a m a g y a r h e l y e s í r á s k ö v e ­ telményeinek. ( 2 ) A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a M a g y a r T u d o m á n y o s Akadémia engedélyével lehet a j o ­ gi személy nevébe felvenni. 1. A névszabatosság k ö v e t e l m é n y e azt jelenti, h o g y a név megfelel a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek, ki­ ejthető, m e g j e g y e z h e t ő , a z o n o s í t h a t ó . F o n t o s annak kimondása, h o g y n e m használhatók a j o g i személy tevékenységének megje­ lölésére hazánkban m e g n e m h o n o s o d o t t idegen szavak. 2. A Javaslat fenntartja azt a szabályt, h o g y a t ö r t é n e l e m ki­ e m e l k e d ő személyiségeinek nevét a M a g y a r T u d o m á n y o s Aka­ d é m i a engedélyével lehet a j o g i személy nevébe felvenni.

A jogi

személy

vagyona

1 : 4 3 . § [A j o g i személy létesítéséhez szükséges vagyon] ( 1 ) H a t ö r v é n y m á s k é n t n e m r e n d e l k e z i k , a j o g i sze­ mély alapítója vagy tagja köteles a j o g i személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. ( 2 ) Ha t ö r v é n y kizárja a vagyoni hozzájárulás szolgál­ tatásának kötelezettségét, a j o g i személy tartozásaiért a j o g i s z e m é l y t a g j a , t a g s á g n é l k ü l i j o g i s z e m é l y e s e t é n pe­ dig az alapítói j o g o k g y a k o r l ó j a k o r l á t l a n u l köteles helyt­ állni. Ha a helytállási k ö t e l e z e t t s é g t ö b b személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. ( 3 ) Az alapító által a j o g i személy rendelkezésére b o ­ csátott vagyon pénzből és n e m pénzbeli hozzájárulásból állhat. ( 4 ) T ö r v é n y a j o g i személyek egyes típusainál a vagyon l e g k i s e b b k ö t e l e z ő m é r t é k é t , illetve a p é n z b e l i é s n e m pénzbeli vagyoni hozzájárulás arányát meghatározhatja.

1. A j o g i személyekre v o n a t k o z ó általános rendelkezések te­ k i n t e t é b e n k ü l ö n ö s e n n e h é z a vagyoni kérdésekkel kapcsolatos általános szabályozás kialakítása. A j o g i személyek egyik nagy csoportja ugyanis kifejezetten vagyoni kapcsolatokra épül, ilye­ n e k a gazdasági társaságok és részben az alapítvány. E z e k egyes formáinál is eltérőek a vagyonra v o n a t k o z ó rendelkezések. A j o ­ gi személyek m á s i k j e l e n t ő s csoportjánál ugyanakkor a vagyoni kapcsolatoknak sokkal kisebb a j e l e n t ő s é g e , ezeknél ugyanis ( m i n t például az egyesületeknél) a j o g i személy célja bizonyos te­ vékenységek szervezeti kereteinek m e g t e r e m t é s e . M é g i s m e g t e r e m t h e t ő a szabályozás olyan m i n i m u m a , amely az összes j o g i személynél érvényesülhet. A b b ó l kell kiindulni ugyanis, h o g y a polgári j o g i szabályozás s z e m p o n t j á b ó l m i n d e n j o g i személy egységesen kezelhető, függetlenül attól, h o g y mi az elsődleges rendeltetése, hiszen polgári j o g i j o g v i s z o n y o k alanya­ ként vagyoni jellegű kötelezettségei lehetnek. A Javaslat a j o g i személy vagyonát a b b ó l a s z e m p o n t b ó l igyekszik szabályozni,

h o g y ezzel minimális g a r a n c i á t biztosítson arra, h o g y a j o g i sze­

vezeteknek az esetében j ó r é s z t k ö z ö m b ö s a szervezet vagyoni vi­

mély képes lesz helytállni a vagyoni f o r g a l o m b a n keletkezett kö­

szonyai iránt. A bírói gyakorlat is csupán azt kívánja m e g , h o g y

telezettségeiért.

az alapszabályban legyen rendelkezés a vagyon forrásairól (tag­

H a például egy szerződéses

viszonyban vagy

kártérítési j o g v i s z o n y b a n pénzkövetelés keletkezik egy j o g i sze­

díjfizetés előírása s t b . ) , ezt i n d o k o l t erőteljesebb rendelkezéssel

méllyel szemben, a hitelező számára k ö z ö m b ö s az, h o g y a

felváltani; a b i z t o s í t a n d ó vagyon m é r t é k é t m a j d a különös szabá­

kérdéses j o g i személy politikai pártként elsődlegesen politikai

lyozásban kell m e g h a t á r o z n i .

tevékenységet folytat vagy é p p e n s é g g e l állami, közhatalmi tevé­ kenységet végző költségvetési szervről van szó. A polgári j o g i szabályozás s z e m p o n t j á b ó l a lényeg az, h o g y a vagyona alkalmas legyen a kötelezettségek teljesítésére. E b b ő l kiindulva a Javaslat m i n d e n e k e l ő t t általánosan k ö t e l e z ő v é teszi, h o g y az alapító biz­ tosítson a j o g i személy részére vagyont. 2. Bizonyos j o g i személy fajták m ű k ö d é s e kivételesen elképzel­ h e t ő saját vagyon nélkül is (ilyenkor a működéshez szükséges va­ gyont

folyamatosan

1 : 4 4 . § [ F e l e l ő s s é g a n e m pénzbeli hozzájárulás é r t é ­ kéért] A jogi személy n e m pénzbeli hozzájárulást szolgáltató alapítója v a g y tagja a h o z z á j á r u l á s á t r u h á z á s á t ó l számí­ t o t t ö t éven á t helytállni t a r t o z i k a j o g i személlyel szem­ ben azért, h o g y a létesítő o k i r a t b a n megjelölt érték n e m haladja m e g a n e m pénzbeli hozzájárulásának az átruhá­ zás idején f e n n á l l ó é r t é k é t .

a t a g o k biztosítják, s a tartozásokért való

helytállás is a tagokat terheli), ezért a Javaslat jelzi, h o g y a vagyonszolgáltatás kötelezettsége alól más törvények felmentést adhat­

A Javaslat a n e m pénzbeli hozzájárulással kapcsolatos problé­

nak. Ilyen esetekben a z o n b a n a Javaslat a j o g i személy tagját vagy

m á k közül egyet kíván az általános szabályok k ö z ö t t rendezni,

alapítóját teszi korlátlanul felelőssé a j o g i személy tartozásaiért.

m é g p e d i g a felülértékelés tilalmát. Ez ugyanis a j o g i személy va­ g y o n á n a k és ezen keresztül a j o g i személy vagyoni felelősségének

3. A Javaslat a gazdasági társaságokról szóló szabályozást ál­

realitását é r i n t ő kérdés, amely m i n d e n , a vagyoni forgalomban

talánosítva rendelkezik arról, h o g y az alapítók vagy a tagok va­

m e g j e l e n ő j o g i személy esetén e g y f o r m á n kezelendő. A j o g i sze­

g y o n i hozzájárulása p é n z b ő l és n e m pénzbeli hozzájárulásból áll­

m é l y hitelezőinek érdekeit sérti, ha a n e m pénzbeli vagyoni hoz­

hat. B á r a n e m pénzbeli v a g y o n i hozzájárulás (annak m i b e n l é t e ,

zájárulást a valós értéknél m a g a s a b b értéken veszik figyelembe,

értékelése)

bizonytalanságot hordoz magában, m i n t a

mivel ilyenkor követeléseik valóságos fedezete kisebb, m i n t ami

pénzbeli hozzájárulások, m é g s e m lenne gazdasági s z e m p o n t b ó l

a létesítő o k i r a t b ó l látszik. E n n e k ellentéte, tehát az alulértékelés

hatékony megakadályozni azt, h o g y a j o g i személyek részére

a hitelezők s z e m p o n t j á b ó l n e m hátrányos, az alapítók, illetve a

több

olyan n e m pénzbeli vagyontárgyakat juttassanak, amelyeket a j o ­

t a g o k egymás k ö z ö t t i viszonyában idézhet elő indokolatlan elto­

gi személy akár közvetlenül fel tud használni tevékenysége során,

lódásokat. E z e k e t a z o n b a n a Javaslat n e m kívánja kezelni, m e r t

akár e vagyontárgy hasznosításával,

az alapítás j o g ü g y l e t i jellegére t e k i n t e t t e l a vagyont szolgáltató

netán

értékesítésével j u t

olyan vagyonhoz, a m i t céljaira felhasználhat. A Javaslat n e m kí­

alapítók képesek ö n m a g u k ő r k ö d n i saját érdekeik felett, n e m

vánja általánosságban r ö g z í t e n i azt, h o g y m i lehet n e m pénzbeli

szükséges a j o g eszközével beavatkozni. A h o l hiányzik az alulér­

vagyoni hozzájárulás. I l y e n definíció nélkül is nyilvánvaló köve­

tékelésből e r e d ő vagyoneltolódás m e g e l ő z é s é r e a tulajdonosi po­

t e l m é n y (s ezért szükségtelen l e n n e a törvényben k ü l ö n k i m o n ­

z í c i ó b ó l s z á r m a z ó természetes ö s z t ö n z é s - m e r t például a va­

d a n i ) , h o g y a n e m pénzbeli vagyontárgynak vagyoni értékűnek

g y o n t szolgáltató alapító k ö z p é n z b ő l gazdálkodik -, o t t s e m a

kell lenni, hiszen a j o g i személy v a g y o n á h o z való hozzájárulás

j o g i személy alapítására v o n a t k o z ó szabályozással, hanem a va­

csak ilyen m ó d o n k é p z e l h e t ő el. E z e n felül a n e m pénzbeli va­

gyonkezelés Ptk.-n kívüli szabályainak megfelelő kialakításával

g y o n i hozzájárulásnak f o r g a l o m k é p e s n e k kell lennie, hiszen az

kell a hátrányos k ö v e t k e z m é n y e k ellen fellépni.

alapító vagy a tag ú g y tud eleget tenni a j o g i személy vagyoná­ h o z való hozzájárulás kötelezettségének, ha hozzájárulását átru­ házza a j o g i személyre. F o r g a l o m k é p t e l e n d o l g o k vagy j o g o k esetében e z kizárt l e n n e . H a valamely j o g i személy típus esetén a n e m pénzbeli v a g y o n i hozzájárulásokkal s z e m b e n i n d o k o l t len­ ne további m e g s z o r í t á s o k a t alkalmazni, ezekről az a d o t t j o g i sze­ m é l y típust szabályozó törvénynek kell rendelkeznie.

A felülértékelés tilalmára v o n a t k o z ó szabály alkalmazásakor a n e m pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban rög­ zített értékét és a kérdéses vagyoni hozzájárulásnak a szolgálta­ táskori tényleges, piaci értékét kell összevetni egymással. T ö b b e k k ö z ö t t ezért m o n d j a ld a Javaslat a létesítő okirat tartalmi köve­ telményei k ö z ö t t azt, h o g y a vagyoni hozzájárulások értékét m e g kell határozni a létesítő okiratban. A tényleges értéket a vagyoni hozzájárulás jellegének megfelelő m ó d s z e r r e l (pl. szakértői vizs­

4. A j o g i személy részére szolgáltatandó vagyon m é r t é k é r ő l a Javaslat n e m szól, hiszen n e m l e h e t általánosságban olyan mér­

gálattal) kell megállapítania annak a bíróságnak, amelyik előtt a felelősségi szabályra alapított igényt érvényesítik.

téket m e g h a t á r o z n i , amelyet a bejegyzést v é g z ő bíróság felelős­

A Javaslat a felülértékelés tilalmának szabályozásakor a b b ó l

ségteljesen ellenőrizni is tudna. Nyilvánvalónak látszik azonban,

indul ki, h o g y a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával a vagyon­

h o g y az alapítás jogával való visszaélés tilalmából az a követel­

tárgy az alapító vagy a tag v a g y o n á b ó l a j o g i személy vagyonába

m é n y adódik, h o g y a j o g i személyt az alapítók olyan vagyonnal

kerül át, ezt k ö v e t ő e n tehát a vagyontárgy értékváltozása a j o g i

kötelesek ellátni, a m i a j o g i személy tevékenységének legalább a

személy kockázati k ö r é b e tartozik. E z e k é r t a változásokért tehát

megkezdéséhez e l e g e n d ő . H a ennél kevesebb v a g y o n t biztosíta­

n e m lehet felelőssé tenni a n e m pénzbeli vagyoni hozzájárulást

n a k a j o g i személy számára, akkor a j o g i személlyel kapcsolatba

szolgáltató t a g o t .

kerülő piaci szereplőket teszik ki annak a kockázatnak, h o g y azok n e m fogják tudni követeléseiket behajtani a j o g i személyen.

I I . Cím

E z t a kockázatáthárítást az alapítók felelősségének a kimondásá­

A jogi személy létesítése

val vonhatja majd le a b í r ó i gyakorlat. I.

E g y e s j o g i személy fajták e s e t é b e n törvény az általános köve­ telményen túl, k o n k r é t f o r i n t ö s s z e g b e n is m e g h a t á r o z z a a köte­

A

Fejezet

létesítő

okirat

lezően biztosítandó v a g y o n m i n i m u m á t (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság e s e t é b e n ) . M á s j o g i személyeknél ilyen előírás n i n c s , viszont az alapítók felelőssége a j o g i személy köte­ lezettségeiért súlyosabb l e h e t (például az egyesülésnél). Az egyesület és a párt t e k i n t e t é b e n ma j o g s z a b á l y n e m ír elő a megalakuláshoz vagyoni feltételt, a jogszabály ezeknek a szer­

1 : 4 5 . § [Létesítő okirat] A l é t e s í t ő o k i r a t - az e g y e s j o g i s z e m é l y t í p u s o k r a vo­ n a t k o z ó s z a b á l y o k s z e r i n t - a s z e r z ő d é s , az a l a p í t ó o k i r a t és az alapszabály.

A Javaslat itt sorolja föl, h o g y m i l y e n d o k u m e n t u m o k a t ért létesítő okiraton. A többféle elnevezésre azért van szükség, m e r t a létesítő ügylet k ü l ö n b ö z ő a szerint, h o g y h á n y (egy vagy t ö b b ) alapító vesz részt az alapításban, illetve, h o g y a j o g i személy lé­ tesítése az alapítók k ö z ö t t i k o n s z e n z u s o n vagy esetleg s z ó t ö b b ­ séges szavazáson alapul. 1:46. § [A létesítő okirat tartalma] ( 1 ) A j o g i s z e m é l y t l é t e s í t ő o k i r a t b a n fel k e l l t ü n t e t n i a) a j o g i s z e m é l y n e v é t ; b) a j o g i személy székhelyét; c) a j o g i személy célját vagy fő tevékenységét; d) mindazt, amit törvény előír. ( 2 ) Ha törvény másként n e m rendelkezik, a létesítő o k i r a t b a n fel k e l l t ü n t e t n i a) a j o g i személyt létesítő személyt vagy személyeket, valamint azok székhelyét, illetve lakhelyét; b) a j o g i személy vagyonát, a n n a k értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának m ó d j á t és idejét; c ) a j o g i s z e m é l y e l s ő v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő i t v a g y ügy­ vezető szervének első tagjait. ( 3 ) A j o g i személyt létesítő személyek a létesítő okirat­ b a n e g y é b k é r d é s e k r ő l is r e n d e l k e z h e t n e k , s a l é t e s í t ő o k ­ irat tartalmát a törvények keretei k ö z ö t t szabadon hatá­ rozhatják meg.

1 - 2 . A j o g i személyek k ö z ö s k r i t é r i u m a i b ó l eredően a j o g i személy létesítésére irányuló o k i r a t o k n a k is vannak olyan közös tartalmi elemei, amelyek valamennyi j o g i személyre egységesen meghatározhatók, vagy általános n o r m á b a n r ö g z í t h e t ő e k - m e n ­ tesítve ezzel az egyes j o g i személyekről szóló jogszabályokat e tartalmi elemek ismételt felsorolásától. A Javaslat a létesítő okirat k ö t e l e z ő tartalmi elemeit két cso­ portra osztva szabályozza. Az ( 1 ) bekezdés a feltétlenül kötelező tartalmi elemeket határozza m e g , m í g a ( 2 ) bekezdésben olyan kötelező tartalmi e l e m e k j e l e n n e k m e g , amelyek kötelező jellegét más törvény feloldhatja, ám eltérő törvényi előírás hiányában ugyanúgy kezelendők, m i n t az ( 1 ) bekezdésben írtak. A kötele­ ző tartalmi elemek l é n y e g é b e n azt h a t á r o z z á k m e g , h o g y melyek azok a minimális kellékek, amelyek nélkül egy okirat s e m tekint­ h e t ő j o g i személyt létesítő okiratnak. A m e n n y i b e n a létesítő ok­ irat szerződés, az általános szerződési szabályokból is az követke­ zik, h o g y addig n e m j ö n létre az ügylet, a m í g a felek m e g n e m állapodnak a szerződés lényeges e l e m e i b e n . A jelen § ezeket a lé­ nyeges elemeket határozza m e g . T a r t a l m i l a g ezek az elemek azok, amelyek képesek körvonalazni egy j o g i személyt, hiszen ezeken az elemeken keresztül valósulnak m e g a j o g i személyeket j e l l e m z ő kritériumok, m i n t például a saját név alatt t ö r t é n ő j o g ­ szerzés lehetősége, az állam által elismert cél, a saját vagyon és az erre épülő önálló felelősség, valamint a t a g o k t ó l független, önál­ ló cselekvési lehetőség a j o g i személy képviselőin keresztül. Az, h o g y a Javaslat az eltérő törvényi rendelkezést e n g e d ő ( 2 ) bekezdésbe sorolta a j o g i személy első vezető tisztségviselőinek megjelölését, n e m jelenti azt, h o g y j o g i személy létezhetne olyan személy nélkül, aki képes l e n n e a j o g i személy képviseletére, a j o ­ gi személy nevében t ö r t é n ő nyilatkozattételre. A j o g i személy m a g a m i n t szervezet akaratnyilvánításra n e m képes, tehát min­ denképpen szüksége van képviselő szervre. L e g k é s ő b b tehát a j o ­ gi személy bejegyzésekor m e g kell tudni határozni azt, h o g y ki a j o g i személy képviselője. Ha tehát a létesítő o k i r a t b ó l ez ki is m a ­ radhat speciális törvényi szabályok alapján, a j o g i személy nyil­ vántartásba vételekor m á r k ö z ö l n i kell ezt az a d a t o t is, tehát ad­ dig valamilyen más m ó d o n , a létesítő o k i r a t o n kívül kell rendel­ kezni erről a kérdésről. E z t fejezi ki az a szabály, amely szerint a j o g i személy nyilvántartásba vételekor be kell jegyezni a képvise­ lő nevét és lakóhelyét is. A létesítő okirat elkészítése és a képvi­ selő személyének kijelölése o l y a n k o r válhat el egymástól, a m i k o r a létesítő okirat valamely társasági szervre (s n e m az alapítókra)

kívánja bízni az első vezető tisztségviselők kijelölését. A h h o z ugyanis, h o g y ez a szerv m e g k e z d h e s s e a munkáját, legalább a lé­ tesítő o k i r a t o t el kell fogadni. H a valamelyik kötelező tartalmi e l e m hiánya m i a t t n e m j ö n létre a létesítő okirat, akkor természetszerűleg a j o g i személy nyilvántartásba vételére s e m kerülhet sor, s ekként meghiúsul a j o g i személy alapítása. Az egyes kötelező tartalmi e l e m e k r e v o n a t k o z ó részletesebb szabályok teljes k ö r ű kifejtését a Javaslat n e m a létesítő okirat tartalmát felsoroló rendelkezéshez fűzi, h a n e m o t t található m e g , ahol a szabályozás logikája szerint a l e g e r ő s e b b a kapcsolódás, Így például a j o g i személy nevére v o n a t k o z ó részletes anyagi j o ­ gi szabályokat az I. C í m alatt találhatjuk, m e r t azok szorosan kö­ t ő d n e k a j o g i személy lényegéhez, az ügyvezetőre vagy a képvi­ seletre v o n a t k o z ó szabályok pedig a j o g i személy szervezetéről szóló fejezetekben kaptak helyet. A Javaslat k é s ő b b rendelkezik a j o g i személyek nyilvántartá­ sának általános szabályairól, s ezek k ö z ö t t arról a kérdésről, h o g y a nyilvántartásnak mi a tartalma. A létesítő okirat tartalmi elemei és a nyilvántartandó a d a t o k j e l e n t ő s m é r t é k b e n megegyeznek, de az azonosság m é g s e m teljes. N e m csak a z o k az adatok képezik a nyilvántartás tartalmát, amik a létesítő o k i r a t b a n feltétlenül m e g ­ jelennek. Így például a Javaslat szerint a nyilvántartásban rögzí­ teni kellene a j o g i személyek célját vagy tevékenységi körét, de a létesítő okiratban elegendő a j o g i személy céljának vagy fő tevé­ kenységének meghatározása, hiszen az abszolút jogképességre tekintettel a m ú g y sincs m a g á n j o g i k ö v e t k e z m é n y e annak, ha a j o g i személy a célját vagy tevékenységi k ö r é t m e g h a l a d ó a n cse­ lekszik. 3. A felsorolt k ö t e l e z ő elemek a z o n b a n csak a létesítő okirat minimális tartalmát határozzák m e g , e z e n kívül az alapítók min­ den olyan kérdésről rendelkezhetnek a létesítő okiratban, ami n e m ellentétes az a d o t t j o g i személy fajtára v o n a t k o z ó kógens szabályokkal - ideértve természetesen a m i n d e n j o g i személyre v o n a t k o z ó általános szabályokat is.

II. A

jogi

személy

Fejezet nyilvántartása

1 : 4 7 . § [Nyilvántartásba vétel] ( 1 ) A létesítendő j o g i személynek a j o g i személyek nyilvántartásába való bejegyzését és a bejegyzés közzété­ telét a j o g i személy képviseletére kijelölt személy a tör­ v é n y b e n m e g j e l ö l t h a t á r i d ő n b e l ü l í r á s b a n k é r i a nyilván­ t a r t ó bíróságtól. A kérelem benyújtásának elmulasztásá­ b ó l vagy k é s e d e l m é b ő l , illetve a hiányos vagy hibás beje­ lentésből eredő k á r o k é r t a képviselő az alapítókkal szem­ b e n k o r l á t l a n u l felel. H a a k é r e l e m b e n y ú j t á s á r a a j o g i személy t ö b b képviselője j o g o s u l t , a képviselők felelőssé­ ge egyetemleges. ( 2 ) A j o g i személyek nyilvántartásába a j o g i személyre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott jogot, adatot és tényt kell bejegyezni. ( 3 ) A nyilvántartásba k ü l ö n ö s e n az alábbiakat kell b e ­ jegyezni: a) a j o g i személy nevét és székhelyét; b) képviselőjének nevét és lakóhelyét, a képviselet módját; c) a j o g i személy célját vagy tevékenységi körét; d ) h a t ö r v é n y m á s k é n t n e m r e n d e l k e z i k , a j o g i sze­ m é l y n e k az alapítók, illetve a t a g o k által rendelkezésre bocsátani vállalt vagyonát (jegyzett t ő k é j é t ) .

1. A Javaslat szerint a j o g i személy létesítéséhez az szükséges, h o g y a j o g i személyt a megfelelő létesítő okirat alapján a j o g i személyek nyilvántartásába bejegyezzék. A bejegyzés - mivel ez-

zel j ö n létre a j o g i személy - k o n s t i t u t í v hatályú. T e k i n t e t t e l ar­ ra, hogy a bejegyzésnek anyagi j o g i j o g h a t á s a i vannak, a Javaslat m e g h a t á r o z z a a nyilvántartásnak a z o k a t a l e g f o n t o s a b b szabá­ lyait, amelyek anyagi j o g i tartalmúak. A nyilvántartás a hatályos szabályozás szerint is konstitutív hatályú, a nyilvántartásba vétel eredményezi a j o g i személyisé­ get. E vonatkozásban k o r á b b a n kettősség m u t a t k o z o t t . A gazda­ sági társaságokról szóló 1 9 8 8 . évi V I . törvény szerint a gazdasá­ gi társaság a társasági szerződés m e g k ö t é s é n e k (alapszabály, ala­ pító

okirat

elfogadásának)

visszamenőleg j ö t t létre.

i d ő p o n t j á r a visszamenő

hatállyal,

Ez a rendelkezés a gyakorlatban is

p r o b l é m á t o k o z o t t , ezért a z 1 9 9 7 - e s G t . 1 6 . § ( 2 ) bekezdése sze­ rint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a be­ jegyzés napjával j ö n létre. A l e g t ö b b j o g i személyre v o n a t k o z ó

1:49. § [Közhitelesség] ( 1 ) A nyilvántartás a nyilvántartott a d a t o k fennállását hitelesen tanúsítja. A nyilvántartott adatokról vélelmezni kell, h o g y azok fennállnak. ( 2 ) S e n k i s e m h i v a t k o z h a t a r r a , h o g y k ö z z é t e t t nyil­ vántartott adatról n e m tudott. A j o g i személy jóhiszemű s z e m é l y e k k e l s z e m b e n n e m h i v a t k o z h a t a r r a , h o g y vala­ m e l y á l t a l a b e j e l e n t e t t n y i l v á n t a r t o t t a d a t n e m felel m e g a valóságnak. ( 3 ) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a n n a k j ó h i s z e m ű s é g é t , aki a nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez j o g o t . ( 4 ) A nyilvántartott adattal szemben a bizonyítás azt terheli, aki a n n a k helyességét vitatja.

szabályozás ma m á r m e g e g y e z i k a G t . - n e k ezen rendelkezésével. Az egységes elveken n y u g v ó szabályozás feltételezi a m i n d e n j o ­

1. A Javaslat 1 : 4 9 . §-a - t ö r v é n y e l t é r ő rendelkezése hiányá­

gi személyre kiterjedő nyilvántartás életre hívását is. E z t a célt

ban -

szolgálja a költségvetési szervek közhiteles nyilvántartásának fel­

amelynek alapján a nyilvántartott adatokat a valóságban fennál­

állítása.

l ó n a k kell tekinteni. Ez természetesen n e m zárja ki az ellenkező

a

nyilvántartási

adatok

közhitelességéről

rendelkezik,

Nyilvánvaló, h o g y a j o g i személyek nyilvántartásába való be­

tény bizonyítását, m i n d ö s s z e s e n arról van szó, h o g y amíg n e m

jegyzése n e m automatikusan, hivatalból történik, h a n e m a nyil­

b i z o n y o s o d i k b e , h o g y a nyilvántartott adat n e m felel a valóság­

vántartó bírósághoz intézett kérelem alapján. Az egyértelműség

nak, addig azt valósnak kell teltinteni.

kedvéért a Javaslat rögzíti, h o g y a bejegyzést m a g á n a k a létrehoz­ ni kívánt j o g i személynek kell kérnie, m é g p e d i g a j o g i személy

2. A nyilvántartás közhitelességéből és nyilvánosságából kö­

képviseletére j o g o s u l t személy útján. E g é s z e n addig, m í g e kérel­

vetkezik, h o g y senki n e m hivatkozhat arra, h o g y n e m tudott

m e t be n e m nyújtják, a f o r m á l ó d ó j o g i személyt n e m létezőnek

olyan nyilvántartásban szereplő adatokról, amelyet m á r közzétet­

kell tekinteni, a j o g i személy n e m válhat jogviszonyok alanyává,

tek. A közzététel m i n t előfeltétel előírása azért fontos, m e r t ennek

és tevékenységet s e m folytathat. Ha ez az állapot a bejegyzési ké­

útján szerez t u d o m á s t a nyilvántartásba bekerülő adatról a széle­

relem elmulasztása, késedelmes előterjesztése m i a t t elhúzódik, ez

sebb nyilvánosság, ami megszünteti a nyilvántartásban szereplő

kárt o k o z h a t az alapítóknak, ezt a kárt pedig a kötelezettségét el­

adat ismeretének a hiányára t ö r t é n ő hivatkozás lehetőségét.

mulasztó vezető tisztségviselőnek kell viselnie. A bejegyzési kére­ l e m benyújtása a b b a n az é r t e l e m b e n n e m tekinthető feltétlen kö­

3 - 4 . A ( 3 ) - ( 4 ) bekezdés a közhitelesség legfőbb joghatásait

telezettségnek, h o g y az kikényszeríthető lenne, vagyis bármilyen

állapítja m e g . A ( 3 ) bekezdés k i m o n d j a , h o g y a j ó h i s z e m ű , ellen­

m ó d o n kényszeríteni lehetne a képviselőt arra, h o g y a kérelmet

érték fejében szerző személyek j o g v é d e l m e a nyilvántartásban

előterjessze. Ha ilyen kérelem n e m érkezik, a nyilvántartó ható­

szereplő és k ö z z é t e t t j o g o k , adatok, tények tekintetében biztosí­

ság akkor s e m léphet föl kényszerítő erővel, ha tudomására jut,

tott. A ( 4 ) bekezdés a bizonyítási t e r h e t telepíti, a m i k o r k i m o n d ­

h o g y elhatározták a j o g i személy létesítését. A kérelem benyújtá­

ja, h o g y a nyilvántartási adattal s z e m b e n a bizonyítás azt terhe­

sának elmaradása a j o g i személy létrejöttének elmaradását vonja

li, alti a z o k helyességét vitatja.

m a g a után, s ennek legfeljebb az e b b ő l eredő kártérítési igény le­ h e t a következménye. 2 - 3 . A Javaslat m e g h a t á r o z z a azokat az adatokat, amelyek m i n d e n j o g i személynél egységesen nyilvántarthatóak és a teljes k ö r ű nyilvántartás k ö z ö s alapját képezhetik. A z o k b a n az esetek­

1 : 5 0 . § [ H a r m a d i k személyekkel szembeni hatályosság] A nyilvántartott adat, illetve változásának bejegyzése jóhiszemű harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha a n y i l v á n t a r t o t t a d a t o t , illetve változását t ö r ­ vényben előírt m ó d o n közzétették.

ben, a m i k o r törvény rendelkezése szerint n e m k ö t e l e z ő v a g y o n t a j o g i személy rendelkezésére b o c s á t a n i , természetesen a nyilván­ tartásnak s e m kell tartalmaznia erre v o n a t k o z ó adatot.

A nyilvántartás egyik l e g f ő b b funkciója a f o r g a l o m biztonsá­ gának növelése. Alti n e m tudta, és a kellő g o n d o s s á g mellett sem

1 : 4 8 . § [Bejegyzés a nyilvántartásba] A nyilvántartásba j o g o t , tényt vagy adatot (a továb­ biakban együtt: nyilvántartott adat) bejegyezni csak jog­ szabályban m e g h a t á r o z o t t o k i r a t vagy hatósági határozat alapján lehet.

kellett volna tudnia, h o g y a k ö z z é t e t t j o g , adat vagy tény eltér a tényleges helyezettől, azzal s z e m b e n a nyilvántartásba bejegyzett és k ö z z é t e t t j o g , adat vagy t é n y hatályos. A bejegyzés hatálya harmadik személyekkel s z e m b e n a hivatalos f o r m á b a n t ö r t é n ő közzétételhez kapcsolódik. E b b ő l a z következik, h o g y harmadik személlyel s z e m b e n a k ö z z é n e m tett adatra, tényre, j o g r a n e m lehet hivatkozni. Ez a rendelkezés természetesen csak azokat vé­

A m o d e r n j o g r e n d s z e r e k b e n a nyilvántartásba vételre vonat­

di, akik n e m tudtak valamely - e g y é b k é n t nyilvántartandó -

k o z ó eljárásnak b i z o n y o s garanciális elveknek m e g kell felelnie.

adat, t é n y vagy j o g fennálltáról, illetve változásáról, ezért c sza­

I l y e n k ö v e t e l m é n y az okirati elv [ 1 : 4 8 . § ] , a közhitelesség elve

bályra csak j ó h i s z e m ű h a r m a d i k személy hivatkozhat, vagyis

[ 1 : 4 9 . § ] é s a nyilvánosság elve [ 1 : 5 1 . § ] .

olyan személy, aki a bejegyzés közzététele e l ő t t a közzétett adat­

A Ptk. hatályos szabályozásával ö s s z h a n g b a n a Javaslat fenn­ tartja az okirati elvet, azaz a nyilvántartásba j o g o t , tényt vagy adatot bejegyezni csak j o g s z a b á l y b a n m e g h a t á r o z o t t okirat vagy hatósági határozat alapján lehet.

ról, tényről, j o g r ó l v a l ó b a n n e m tudott. E szabály párjaként vi­ szont a Javaslat azt is előírja [ 1 : 4 9 . § ( 2 ) bekezdés], h o g y senki n e m hivatkozhat arra, h o g y k ö z z é t e t t adatról, j o g r ó l vagy tény­ ről n e m tudott.

1:51. § [Nyilvánosság] A nyilvántartásba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, v a l a m i n t hiteles m á s o l a t o t , illetve k i v o n a t o t k é r h e t .

A Javaslat k i m o n d j a a nyilvánosság elvét, tehát h o g y a nyil­ vántartást bárki m e g t e k i n t h e t i , a bejegyzett tényekről m á s o l a t o t (kivonatot, hatósági bizonyítványt) kérhet. 1 : 5 2 . § [ A n y i l v á n t a r t á s i a d a t o k v á l t o z á s á n a k nyilván­ tartásba vétele] E fejezet r e n d e l k e z é s e i a n y i l v á n t a r t o t t a d a t o k v á l t o z á ­ sa esetén is megfelelően alkalmazandóak.

A Javaslat 1 : 5 2 . §-a alapján a j o g i személy nyilvántartására v o n a t k o z ó rendelkezéseket a b b a n az esetben is alkalmazni kell - természetesen a szükséges, értelemszerű eltérésekkel -, amenynyiben a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változások átve­ zetéséről van szó. 1 : 5 3 . § [A nyilvántartás részletes szabályainak megal­ kotása] A j o g i s z e m é l y e k n y i l v á n t a r t á s á n a k és a n y i l v á n t a r t o t t adatok közzétételének részletes szabályait k ü l ö n törvény határozza meg.

A Javaslat a nyilvántartásnak csak az anyagi j o g i alapelveit és joghatásait határozhatja m e g , de a nyilvántartásba vétel részletes eljárási, igazgatási, szervezeti kérdései n e m tartoznak a szabályo­ zási k ö r é b e ; ezekről a kérdésekről k ü l ö n törvény rendelkezik.

A

bejegyzés

III. alatt

Fejezet álló jogi

személyek*

1 : 5 4 . § [A bejegyzés alatt álló j o g i személy] ( 1 ) A létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a létesítendő j o g i személy - a bejegyzési kérelem benyújtá­ sától a j o g i személynek a j o g i személyek nyilvántartásába való bejegyzéséig - bejegyzés alatt álló j o g i személyként j o g o k a t szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. ( 2 ) A j o g i személy képviselőjeként kijelölt személy a bejegyzés alatt álló j o g i személy képviseletében eljárhat. ( 3 ) A bejegyzés alatt álló j o g i személy a j o g i személy nevét „bejegyzés a l a t t " toldattal vagy e toldat „ b . a." r ö ­ vidítésével kiegészítve használhatja.

1. A j o g i személy létesítésének elhatározása (például az erre irányuló szerződés m e g k ö t é s e ) és a j o g i személy létrejötte (a j o ­ gi személy nyilvántartásba vétele) k ö z ö t t szükségszerűen eltelik bizonyos idő. H a e z a z i d ő t a r t a m n e m elhanyagolhatóan rövid, akkor m é l t á n y o l h a t ó igény m e r ü l h e t fel arra, h o g y a j o g i személy m ű k ö d é s é n e k kezdete ne függjön feltétlenül az alapítók által n e m befolyásolható bejegyzési eljárás hosszától. K ü l ö n ö s e n a gazdálkodási célú j o g i személyeknél l e h e t indokolt, h o g y a létre­ h o z n i kívánt szervezet m i n é l h a m a r a b b , m i n é l rugalmasabban le­ gyen képes reagálni a gyorsan változó piaci helyzetre, minél ha­ m a r a b b képes legyen m e g k e z d e n i annak a gazdasági tevékeny-

* Az e fejezetben szereplő szabályozás kihagyandó a Javaslatból akkor, ha legalább a gazdálkodási célú jogi személyek nyilvántartásának fejlődése ered­ ményeként a bejegyzési eljárás időtartama annyira lecsökken, hogy a bejegy­ zési eljárás nem akadályozza a jogi személyeket, illetve ezek alapítóit a gazda­ sági körülmények változásához történő rugalmas alkalmazkodásban.

ségnek a végzését, amelynek érdekében létre kívánják hozni. M á s j o g i személyek esetében is n e h e z e n kezelhető hátrány lehet az, ha a j o g s z a b á l y o k n a k m i n d e n b e n megfelelő alapítást k ö v e t ő e n hosszabb ideig kell várakozni arra, h o g y a j o g i személy elnyerje jogképességét, s ezáltal polgári j o g i j o g v i s z o n y o k b a léphessen. J o g i személyiség nélkül a z o n b a n az alakulófélben lévő szerve­ zet a polgári j o g i f o r g a l o m b a n n e m v e h e t n e részt, márpedig a J a ­ vaslat garanciális, j o g b i z t o n s á g i s z e m p o n t o k alapján ragaszkodik ahhoz, h o g y a j o g i személyek bejegyzéssel nyerjék el jogalanyi­ ságukat. A gyakorlati igények és a j o g b i z t o n s á g követelménye k ö z ö t t feszülő ellentétet a Javaslat az előtársaság mintájára, a be­ jegyzés alatt álló j o g i személy i n t é z m é n y é n e k bevezetésével ter­ vezi oldani. A Javaslat tipikusnak tekinti az igényt a bejegyzés alatt álló j o ­ gi személyként való m ű k ö d é s r e , de elismeri az alapítóknak azt a döntését is, h o g y n e m kívánják lehetővé tenni a m é g be n e m jegyzett j o g i személynek a m ű k ö d é s megkezdését, s ezért kizár­ j á k j o g o k n a k vagy kötelezettségeknek bejegyzés alatt álló j o g i személyként való megszerzését. H a tehát a z alapítók n e m rendel­ keznek a bejegyzés alatt álló j o g i személy kérdésében, akkor a lé­ tesítendő j o g i személy bejegyzés alatt álló j o g i személyként mű­ ködhet, ha viszont kizárják ezt a lehetőséget, akkor a j o g i sze­ mély csak a bejegyzéstől kezdve tevékenykedhet, k o r á b b a n n e m szerezhet j o g o k a t és kötelezettségeket. Ilyen rendelkezéssel az alapítók elérhetik, h o g y a j o g i személy valóban csak akkortól vál­ lal kötelezettségeket, a m i k o r t ó l a t a g o k t ó l elkülönült, jogilag is elismert, önálló létét m e g k e z d i , s ez által kizárható, h o g y a be n e m jegyzés m i a t t alany nélkül m a r a d ó kötelezettségek az alapí­ tókat terheljék. A bejegyzés alatt álló j o g i személy konstrukciójával a Javaslat n e m kíván egy önálló j o g i személy típust létrehozni, h a n e m a j o ­ gi személy létezésének egy i d ő b e n m e g h a t á r o z o t t szakaszáról (a bejegyzési k é r e l e m benyújtásától a j o g i személyek nyilvántartásá­ ba való bejegyzésig t a r t ó időszakról) van szó, amely a j o g i sze­ mély bejegyzése estén m i n d e n külön j o g c s e l e k m é n y nélkül hoz­ zákapcsolódik a j o g i személy létéhez. A bejegyzés alatti létsza­ kaszban a j o g i személy n e v é b e n vállalt kötelezettségek, illetve megszerzett j o g o k külön d ö n t é s vagy más akaratnyilatkozat nél­ kül a j o g i személy kötelezettségeinek, illetve j o g a i n a k tekinten­ dők. A b b a n az esetben viszont, a m i k o r a j o g i személy a bejegy­ zés elmaradása m i a t t n e m j ö n létre, a törvénynek külön szabá­ lyokkal kell rendezni azoknak a kötelezettségeknek és j o g o k n a k a sorsát, amelyeket a létre n e m j ö t t j o g i személy nevében vállal­ tak, illetve javára kívántak volna megszerezni. E z e k e t a rendelke­ zéseket az 1 : 5 6 . § tartalmazza. B á r a bejegyzés alatt álló j o g i személy szabályozásának mintá­ ja az előtársaság volt, lényeges eltérés az, h o g y m í g az előtársaság m á r a létesítő okirat ellenjegyzésétől, illetve közokiratba foglalá­ sától m e g k e z d h e t i m ű k ö d é s é t , a bejegyzés alatt álló j o g i személy első létszaka csak a bejegyzési kérelem benyújtásától kezdődik. Ez az eltérés a j o g b i z t o n s á g i igényeket kívánja szolgálni anélkül, h o g y az i n t é z m é n y hatékonyságát lényegesen rontaná. Az, h o g y a bejegyzendő j o g i személy - a jogszabályi keretek k ö z ö t t - m i ­ k o r kéri a cégjegyzékbe való bejegyzését, elsősorban a j o g i sze­ m é l y képviselőjén múlik. E b b e n a fázisban tehát a j o g i személy­ nek lehetősége van a folyamat gyorsítására, a késlekedés a saját hibájára v e z e t h e t ő vissza. I l y e n m e g f o n t o l á s mellett mindenkép­ pen elfogadhatónak látszik az a követelmény, h o g y a j o g i sze­ m é l y csak a k k o r t ó l m ű k ö d h e s s e n bejegyzés alatt álló j o g i sze­ mélyként, a m i k o r t ó l m á r legalább a bejegyzési kérelmével m e g ­ jelent a nyilvánosság, azaz a nyilvántartást végző bíróság előtt. 2. A javasolt rendelkezések szerint a bejegyzés alatt álló j o g i személy a j o g i személy bejegyzési kérelme benyújtásától kezdve részt vehetne a polgári j o g i f o r g a l o m b a n . Ez azonban csak ú g y valósulhat m e g , ha egy cselekvésre képes természetes személy el­ j á r a létesítendő j o g i személy nevében. M i v e l a j o g i személy kép­ viselője is csak a j o g i személy bejegyzésével nyerné el képviseleti

j o g á t , a Javaslat k ü l ö n rendelkezik arról, h o g y a l e e n d ő j o g i sze­

1. A bejegyzés alatt álló j o g i személy létszakasz kétféleképpen

m é l y képviselője m á r a bejegyzés alatt álló j o g i személy létszaka­

szűnhet m e g . V a g y úgy, h o g y bejegyzik a j o g i személyt a j o g i

szában is eljárhat a j o g i személy képviseletében.

személyek nyilvántartásába, vagy úgy, h o g y a bejegyzési kérel­ m e t j o g e r ő s e n elutasítják. A z első eset n e m igényel további j o g i

3. A f o r g a l o m b i z t o n s á g a a z o n b a n megkívánja, h o g y a po­

szabályozást, ilyenkor ugyanis a létrejött j o g i személy megszakí­

tenciális szerződő p a r t n e r e k t u d a t á b a n legyenek annak, h o g y be

tás nélkül folytatja a bejegyzés alatt álló j o g i személy formájában

n e m jegyzett j o g i személlyel kívánnak jogviszonyra lépni. A ( 3 )

m e g k e z d e t t tevékenységet, a k o r á b b a n vállalt kötelezettségek és

bekezdés előírja ezért, h o g y a bejegyzés alatt álló j o g i személy

szerzett j o g o k pedig a létrejött j o g i személyt terhelik, illetve j o ­

n e v é t „bejegyzés a l a t t " toldattal vagy e toldat „ b . a." rövidítésé­

gosítják.

vel kiegészítve használhatja. 2 - 3 . M á s a helyzet a z o n b a n a k k o r , ha a bejegyzési kérelmet 1 : 5 5 . § [ A bejegyzés a l a t t álló j o g i s z e m é l y j o g a i é s k ö ­ telezettségei] A bejegyzés a l a t t álló j o g i s z e m é l y j o g a i és k ö t e l e z e t t ­ ségei m e g e g y e z n e k a l é t e s í t e n d ő j o g i személyével, azzal a z eltéréssel, h o g y a ) a l é t e s í t ő o k i r a t n e m m ó d o s í t h a t ó , kivéve, h a ezzel a n y i l v á n t a r t ó b í r ó s á g h i á n y p ó t l á s r a t ö r t é n ő felhívását teljesítik; b ) a j o g i s z e m é l y m e g s z ű n é s e n e m h a t á r o z h a t ó el; c ) h a t ó s á g i e n g e d é l y h e z k ö t ö t t t e v é k e n y s é g n e m vé­ gezhető.

elutasítják. B á r ilyen e s e t b e n m é g n e m j ö t t létre a j o g i személy, mégis előfordulhat, h o g y van olyan vagyon, amelyet a j o g i sze­ m é l y céljaira szántak, és a m e l y e t a j o g i személy részére szereztek volna m é g a bejegyzés előtt. A j o g i személy nevében vállalt kö­ telezettségeket elsősorban e b b ő l a v a g y o n b ó l kell teljesíteni úgy, m i n t ha a j o g i személy létrejött volna, s a bejegyzés megta­ gadásával m e g s z ű n t volna. H a a z o n b a n a j o g i személy céljára összeadott vagyon n e m e l e g e n d ő a vállalt kötelezettségek teljesítésére, akkor a j o g n a k sa­ játos szabályozással kell elrendezni a kialakult helyzetet. Ilyenkor azt az ellentmondást kell kezelni, h o g y a j o g m e g e n g e d t e a be­ jegyzés alatt álló j o g i s z e m é l y k é n t való m ű k ö d é s t egy m é g n e m létező j o g i személy részére a n n a k r e m é n y é b e n , h o g y a j o g i sze­

A bejegyzés alatt álló j o g i személy a k k o r képes b e t ö l t e n i funk­

m é l y k é s ő b b létrejön, s ezzel végérvényesen alanya lesz a koráb­

cióját, ha e létszakaszban olyan j o g a i és kötelezettségei lehetnek,

ban

amilyenek a létesítendő j o g i személynek. A bejegyzés alatt álló

a z o n b a n ez a várakozás m e g h i ú s u l , a k k o r m e g kell határozni,

vállalt kötelezettségeknek,

illetve

szerzett j o g o k n a k .

Ha

j o g i személy á t m e n e t i , b i z o n y t a l a n j o g i helyzetet jelent, hiszen

h o g y kik legyenek azok a létező j o g a l a n y o k , akik a létrehozni kí­

nincs m é g döntés arról, h o g y j o g i személyként létrejöhet-e a be­

vánt j o g i személy helyett a j o g v i s z o n y o k alanyainak tekintendő-

jegyezni kért szervezet. A Javaslat kizárja ezért azt, h o g y a be­

ek. E b b e n a kérdésben a Javaslat aszerint differenciál, h o g y az

jegyzés e l ő t t olyan alapvető változások történhessenek, amelyek

alapítók kizárták-e a bejegyzés alatt álló j o g i személyként való

m i a t t a bejegyzésre kerülő j o g i személy m á r n e m lenne azonos a

m ű k ö d é s t vagy s e m .

bejegyzési k é r e l e m b e n szereplővel. E z é r t tiltja a Javaslat a létesí­

Ha az alapítók a b i z t o n s á g u k é r d e k é b e n kifejezetten megtil­

tő okirat m ó d o s í t á s á t és zárja ki a j o g i személy megszüntetésé­

t o t t á k a bejegyzés alatt álló j o g i személy létszakaszban való köte­

n e k lehetőségét is.

lezettségvállalásokat,

de

a létesítendő j o g i személy képviselői

Ha a z o n b a n a j o g i személy nyilvántartásba vételének az az

mégis eljárnak a j o g i s z e m é l y n e v é b e n a bejegyzés előtt, akkor a

akadálya, h o g y a létesítő o k i r a t érvénytelen rendelkezést tartal­

vállalt kötelezettségekért m a g á n a k az eljáró képviselőnek kell

m a z , akkor az érvénytelenség kiküszöbölése érdekében m e g e n ­

helytállnia, hiszen az ő jogellenes magatartása vezetett oda, h o g y

g e d e t t a m ó d o s í t á s , a m e n n y i b e n erre é p p e n a nyilvántartást vég­

„alany nélküli j o g v i s z o n y " alakult ki. T e k i n t e t t e l arra, h o g y har­

ző bíróság hívja föl a bejegyzést kérőt.

m a d i k személyek irányában a képviselő a bejegyzés alatt álló j o ­

a létesítendő j o g i személy jogképessé­

gi személy képviseletében vállal kötelezettségeket, indokolatlan

g é n e k terjedelméhez képest, h o g y a bejegyzés alatt álló j o g i sze­

lenne az alapítók h a r m a d i k személyekkel s z e m b e n i helytállási kö­

m é l y n e m végezhet hatósági e n g e d é l y h e z k ö t ö t t tevékenységet.

telezettségének teljes kizárása. A bejegyzés alatt álló j o g i sze­

T o v á b b i korlátozás

méllyel j o g v i s z o n y b a kerülő h a r m a d i k személyek n e m kell, h o g y 1 : 5 6 . § [ A n y i l v á n t a r t á s b a vétel m e g h i ú s u l á s a ] ( 1 ) H a a j o g i s z e m é l y bejegyzési k é r e l m é t a n y i l v á n t a r ­ t ó b í r ó s á g elutasítja, a bejegyzés a l a t t álló j o g i s z e m é l y további jogokat n e m szerezhet, kötelezettségeket n e m vállalhat. ( 2 ) A bejegyzés a l a t t á l l ó j o g i s z e m é l y á l t a l vállalt k ö ­ telezettségeket a jogi személy megszűnésére vonatkozó s z a b á l y o k a l k a l m a z á s á v a l a bejegyzés a l a t t álló j o g i sze­ m é l y r e n d e l k e z é s é r e b o c s á t o t t v a g y o n b ó l kell teljesíteni. A ki n e m egyenlített követelésekért az alapító korlátlanul k ö t e l e s helytállni. T ö b b a l a p í t ó e s e t é n a z a l a p í t ó k helyt­ állási k ö t e l e z e t t s é g e e g y e t e m l e g e s . ( 3 ) H a a l é t e s í t ő o k i r a t k i z á r t a a bejegyzés a l a t t álló j o g i s z e m é l y k é n t v a l ó m ű k ö d é s l e h e t ő s é g é t , a j o g i sze­ m é l y n e v é b e n a j o g i s z e m é l y e k n y i l v á n t a r t á s á b a v a l ó be­ jegyzés e l ő t t vállalt k ö t e l e z e t t s é g e k é r t a k ö t e l e z e t t s é g v á l ­ lalás k ö r é b e n e l j á r ó képviselő k ö t e l e s helytállni. A képvi­ selő helytállási k ö t e l e z e t t s é g é n e k teljesítéséért az a l a p í t ó k e z e s k é n t felel. ( 4 ) A k ö v e t e l é s e k k i e g y e n l í t é s e u t á n f e n n m a r a d ó va­ g y o n a z a z t s z o l g á l t a t ó a l a p í t ó k a t v a g y t a g o k a t illeti a va­ gyon rendelkezésre bocsátásának arányában.

tudjanak a bejegyzés alatt álló j o g i személyként való működés le­ h e t ő s é g é n e k kizárásáról. E z é r t a Javaslat az alapító m ö g ö t t e s , ke­ zesi felelősségét írja elő a képviselő által a létesítő okirat rendel­ kezése ellenére a létesítendő j o g i személy n e v é b e n vállalt kötele­ zettségek vonatkozásában. E z z e l s z e m b e n , ha az alapítók m a g u k n e m zárták ki a bejegy­ zés alatt álló j o g i személy m ű k ö d é s é n e k lehetőségét, akkor visel­ niük kell annak k ö v e t k e z m é n y é t , h o g y a j o g i személy m á r a be­ jegyzés előtti szakaszban is az ő érdekükben, az általuk kijelölt vagy választott vezető tisztségviselőkkel m ű k ö d i k , s erre tekin­ tettel a j o g i személy l é t r e j ö t t é n e k meghiúsulása esetén a j o g i sze­ m é l y n e v é b e n vállalt kötelezettségeket nekik kell viselniük. 4. Ha a kötelezettségek teljesítése u t á n m é g m a r a d a vagyon­ ból, g o n d o s k o d n i kell arról, h o g y e n n e k a vagyonnak alanya le­ gyen, hiszen az a j o g i személy, amelyik ezt a funkciót t ö l t ö t t e volna be, n e m j ö t t létre. I l y e n e s e t b e n a vagyonra azok az alapí­ t ó k tarthatnak igényt, akik a j o g i személy céljára szánt vagyont szolgáltatták, s olyan arányban, amilyen arányban hozzájárultak a j o g i személy v a g y o n á h o z .

IV. A jogi

személy

Fejezet létesítésének

érvénytelensége

1:57. § [A j o g i személy létesítésének érvénytelensége] ( 1 ) A j o g i személy létesítő o k i r a t á n a k érvénytelenségé­ re a j o g i s z e m é l y n e k a n y i l v á n t a r t á s b a v a l ó b e j e g y z é s é i g a t ö r v é n y e l t é r ő r e n d e l k e z é s e h i á n y á b a n a s z e r z ő d é s e k ér­ vénytelenségének szabályait kell megfelelően alkalmazni. ( 2 ) A j o g i személy nyilvántartásba való bejegyzését k ö ­ vetően a j o g i személy létesítő o k i r a t á n a k érvénytelensé­ gére n e m lehet hivatkozni.

1 : 5 8 . § [A j o g i személy létesítésének érvénytelenségé­ re v o n a t k o z ó rendelkezések alkalmazása a j o g i személy létesítő okiratának módosítására] E fejezet rendelkezéseit a létesítő o k i r a t m ó d o s í t á s á r a is megfelelően alkalmazni kell.

A Javaslat 1 : 5 8 . §-a az e l ő z ő §-ban foglalt rendelkezéseket rendeli alkalmazni a létesítő okirat m ó d o s í t á s a esetében is.

III. Cím 1. B á r a létesítő o k i r a t o k a t k ü l ö n b ö z ő elnevezéssel illeti a ja­ vaslat, közös jellemzője m i n d e g y i k fajtának, h o g y létesítő ügy­ letet, a j o g i személy létesítésére irányuló akaratnyilatkozatot tar­ talmaz. A Javaslat n e m tervezi általános jogügyleti szabályok be­ vezetését, így nincsenek olyan szabályok, amelyek általában a jogügyletek érvénytelenségének kérdésével foglalkoznának. U g y a n a k k o r szükségesnek látszik, h o g y a j o g ü g y l e t e k súlyos hi­ bái esetén az érvénytelenség i n t é z m é n y é t alkalmazni lehessen. C s a k h o g y a j o g i személyek alapításának folyamatában a j o g i sze­ mélyek nyilvántartásába való bejegyzés m i n ő s é g i változást jelent, hiszen ez azt fejezi ki, h o g y az állam megfelelő szerve a j o g i sze­ mélyt létezőnek ismeri el, ráadásul ezt e g y közhiteles nyilvántar­ tásba való bejegyzéssel is m e g e r ő s í t i . A közhitelesség pedig ép­ pen azt jelenti, h o g y a nyilvántartás adatait valósnak kell elfogad­ nia mindenkinek. E z t az elvet ásná alá az, ha a bejegyzés alapjá­ ul szolgáló okirat érvénytelenségére a bejegyzést k ö v e t ő e n is ugyanolyan terjedelemben lehetne hivatkozni, m i n t a bejegyzést m e g e l ő z ő e n . E r r e tekintettel a Javaslat az érvénytelenség kérdé­ sét eltérően kezeli a bejegyzés előtti és azt k ö v e t ő időszakban. A bejegyzés előtt a szerződések érvénytelenségének szabályait kell alkalmazni valamennyi létesítő okiratra - függetlenül attól, h o g y valóban szerződéses jellegű akaratnyilatkozatról van-e szó. E szabályok alkalmazása a z o n b a n bizonyos korrekcióra szorulhat. Például a többségi szavazással elfogadott részvénytársasági alap­ szabályra nyilvánvalóan n e m lehet az akaratilibákon alapuló ér­ vénytelenségi o k o k a t ugyanúgy alkalmazni, m i n t a konszenzuson alapuló létesítő okiratoknál. (Például egyeden részvényjegyző té­ vedése az alapszabály elfogadásáról szóló szavazásnál n e m dönt­ heti m e g a szavazás eredményét, ha az ő szavazata nélkül is meg­ van az alapszabály elfogadásához szükséges t ö b b s é g . ) A szerződé­ sek érvénytelenségi szabályainak szükséges korrekcióját az egyes j o g i személyekre v o n a t k o z ó szabályoknak kell elvégezniük az adott létesítő okirat sajátosságaihoz igazodóan. 2. A j o g i személyek nyilvántartásba vételével az állam erre hi­ vatott szerve azt deklarálja, h o g y a j o g i személy létesítését a jog­ szabályokkal összhangban lévőnek találta, s ezért létezőnek ismer­ te el. A piac biztonságát ásná alá, ha ezek után a külvilág számá­ ra n e m feltétlenül felismerhető o k o k alapján utólag a bejegyzett j o g i személy létesítő okiratát, s ezzel együtt a létesítést m a g á t ér­ vénytelennek lehetne nyilvánítani. E n n e k az ellentmondásnak a kiküszöbölésére a Javaslat kizárja a létesítő okirat érvénytelensé­ gére való hivatkozás lehetőségét a nyilvántartásba vételt követő­ en. Ez azt jelenti, h o g y a bejegyzés lényegében orvosolja az eset­ leges érvénytelenségi okokat. Ám a bejegyzés sem ad felmentést a törvényes m ű k ö d é s követelménye alól. Ha tehát a létesítő ok­ iratnak olyan hibája van, a m i a k é s ő b b i m ű k ö d é s törvényességét is megkérdőjelezné, akkor a j o g i személyek m ű k ö d é s é n e k törvé­ nyességét biztosító eszközök - elsősorban a törvényességi fel­ ügyelet intézménye - felhasználhatók. Szélsőséges esetben a tör­ vényességi felügyeleti eljárás e r e d m é n y e k é n t a j o g i személynek a nyilvántartásból való törlése is m e g t ö r t é n h e t , de ilyen esetben is arra az időre, a m í g a nyilvántartásban szerepelt a j o g i személy, azt létezőnek kell tekintenünk.

A j o g i s z e m é l y s z e r v e z e t e , k é p v i s e l e t e és f e l e l ő s s é g e I. A

jogi

személy

Fejezet

szervezeti

egységének

jogalanyisága

1 : 5 9 . § [A j o g i személy szervezeti egységeinek jogala­ nyisága] ( 1 ) A j o g i személy szerve vagy szervezeti egysége n e m rendelkezik önálló jogalanyisággal. ( 2 ) Törvény felhatalmazása alapján a létesítő okirat a j o g i s z e m é l y s z e r v e z e t i e g y s é g é t j o g i s z e m é l y n e k nyilvá­ n í t h a t j a , ha a s z e r v e z e t i e g y s é g az a l a p í t ó k t ó l , illetve a j o ­ gi személytől elkülönült szervezettel és önálló vagyonnal rendelkezik. ( 3 ) A j o g i s z e m é l y s z e r v e z e t i e g y s é g é n e k j o g i személy­ lyé nyilvánítása esetén a j o g i személy létesítésének és m ű ­ k ö d é s é n e k s z a b á l y a i t m e g f e l e l ő e n a l k a l m a z n i k e l l azzal, h o g y a szervezeti egység létesítő o k i r a t á b a n m e g kell ha­ t á r o z n i a s z e r v e z e t i e g y s é g ü g y v e z e t ő s z e r v é t és képvise­ lőjét. ( 4 ) A j o g i személy önálló j o g i személyiséggel rendel­ kező szervezeti egységének a szervezeti egység vagyoná­ b ó l ki n e m e l é g í t h e t ő t a r t o z á s a i é r t a j o g i személy kezes­ ként korlátlan felelősséggel tartozik.

1. A Javaslat a b b ó l indul ki, h o g y a j o g i személy olyan egység, amely m i n t egész rendelkezhet polgári j o g i jogviszonyokban j o ­ gokkal és kötelezettségekkel. A j o g i személy egyes részei - szer­ vei, szervezeti egységei, részlegei - n e m jogalanyok, és főszabály szerint n e m is rendelkeznek azokkal a sajátosságokicai, amelyekkel a j o g i személyeknek rendelkezniük kell. M á s kérdés, h o g y az önálló jogalanyisággal n e m rendelkező szervezeti egység vezetője a törvény rendelkezése alapján az egész j o g i személy képviselője­ ként j á r h a t el [lásd az 1 : 8 3 . § ( 2 ) bekezdését], ezzel ugyanis m é g n e m válik a szervezeti egység jogalannyá, csupán az egész j o g i személy képviseletére v o n a t k o z ó speciális szabályról van szó. 2. A gyakorlatban igény lehet arra, h o g y a j o g i személy saját szervezetén belül elkülönítsen, s polgári j o g i jogalanyisággal ru­ h á z z o n fel b i z o n y o s szervezeti egységeket, anélkül, h o g y ezekből teljesen önálló j o g a l a n y t képezne. I l y e n igények kielégítése ér­ dekében törvény felhatalmazása alapján a j o g i személy létesítő okirata a j o g i személy szervezeti egységét is j o g i személlyé nyil­ váníthatja, feltéve, h o g y a szervezeti egység megfelel a j o g i személyekkel s z e m b e n t á m a s z t o t t minimális feltételeknek. Álta­ lánosságban a j o g i személynek önálló szervezettel és önálló va­ gyonnal kell rendelkeznie - ez v o n a t k o z i k tehát a j o g i személlyé m i n ő s í t e t t szervezeti egységre is. 3. M i v e l a szervezeti egység m i n t j o g i személy n e m tipizálha­ t ó , és ezért a törvény n e m szabályozza a szervezeti felépítését s e m (hiszen m i n d e n esetben m á s l e h e t a j o g i személlyé nyilvání­ t o t t szervezeti e g y s é g ) , a létesítés során kell m e g h a t á r o z n i az ügyvezető szervét és képviselőjét is. E r r e a tipikus j o g i személyek esetén azért nincs szükség, m e r t ezeknél a j o g i személy típust

szabályozó törvény rögzíti a j o g i személy szerveit és ezek egy­ m á s h o z való viszonyát. A szervezeti egység legfőbb szervének meghatározására azért nincs szükség, m e r t ezt a funkciót annak a j o g i személynek kell ellátnia, amelyiknek a szervezeti egységé­ r ő l van szó. A j o g i személy szervezeti e g y s é g é n e k j o g i személlyé nyilvání­ tása ugyanolyan szabályok szerint kell, h o g y történjen, m i n t bár­ milyen más j o g i személy létesítése, m e r t ez biztosít kellő garan­ ciát arra, h o g y az önálló j o g i személy n e m t e r e m t túlzott piaci kockázatot más szereplők részére. E b b ő l az utaló szabályból m i n d e n e k előtt az következik, h o g y a szervezeti egység j o g i sze­ mélyként való létrehozatalához létesítő o k i r a t o t kell kibocsátani, s annak alapján a szervezeti egységet a j o g i személyek nyilvántar­ tásába be kell jegyeztetni. 4. B á r a j o g i személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek is rendelkezni kell önálló vagyonnal, a hitelezők s z e m p o n t j á b ó l m é g s e m k ö z ö m b ö s az, h o g y ez a j o g i személy egy n a g y o b b j o g i személy részeként, annak alárendelve m ű k ö d i k , ezért indokolt az, h o g y a felelőssége a h o z z á rendelt v a g y o n o n túl is érvénye­ süljön, vagyis az egész j o g i személy helytálljon a szervezeti egy­ ség kötelezettségeiért. E z t a Javaslat a j o g i személy kezesi felelős­ ségének előírásával oldja m e g , hangsúlyozva ezzel azt, h o g y el­ sődlegesen a szervezeti egység önálló jogalanyiságának kell érvé­ nyesülnie, és csak akkor l e h e t a j o g i személy ellen fordulni, ha e n n e k alapján a hitelezői igények kielégítetlenek maradnának.

II. A jogi

személy

Fejezet legfőbb

szerve

1 : 6 0 . § [A j o g i személy l e g f ő b b szerve] ( 1 ) Tagsággal rendelkező j o g i személy esetén a j o g i személy legfőbb szervének a t a g o k összességéből vagy a t a g o k által választott k ü l d ö t t e k b ő l álló testületet kell te­ kinteni. (2) Tagsággal n e m rendelkező j o g i személy esetén - ha t ö r v é n y m á s k é n t n e m r e n d e l k e z i k - a j o g i s z e m é l y alapí­ t ó j á t vagy alapítóinak összességét, illetve az alapítókból álló testületet kell l e g f ő b b szervnek t e k i n t e n i . A l a p í t ó n a k az alapítói j o g o k m i n d e n k o r i gyakorlóját kell tekinteni.

1. A k ü l ö n b ö z ő j o g i személy fajtáknál a döntési j o g k ö r ö k el­ t é r ő e n oszthatók m e g k ü l ö n b ö z ő szervek, illetve a j o g i személy szervezetébe tartozó vagy a z o n kívül álló személyek között. A tagsággal rendelkező j o g i személyek esetén a Javaslat a j o g i személy tagságát kívánja felruházni a l e g f o n t o s a b b döntések meghozatalának jogával, és e j o g gyakorlására megfelelő szerv létrehozását írja elő, amely szerv a d ö n t é s i j o g k ö r ö k hierarchiá­ j á t tekintve a j o g i személy l e g f ő b b szervének minősül. Ilyen eset­ ben m i n d e n tagnak j o g a van a l e g f ő b b szerv tevékenységében részt venni, s ilyen m ó d o n a j o g i személy döntéseit befolyásolni. A részvétel általában közvetlenül valósul m e g , kivételesen azon­ ban (például legfőbb szervként egyesületi küldöttgyűlés eseté­ b e n ) a tag közvetett m ó d o n - az általa választott küldött útján vesz részt annak munkájában. 2. A tagsággal n e m rendelkező j o g i személyek esetén a Javas­ lat főszabályként az alapítót, illetve az alapítókat - egyesével vagy testületi f o r m á b a n - jelöli m e g l e g f ő b b szervként, hiszen ilyen esetekben a j o g i személyt é r i n t ő l e g f o n t o s a b b kérdésekben általában az alapítónak kell d ö n t é s i l e h e t ő s é g e t biztosítani. Kivé­ telesen azonban elképzelhető az is, h o g y a tagság nélküli j o g i személy alapítóját, illetve az alapítói j o g o k m i n d e n k o r i gyakor­ lóját valamilyen o k b ó l az a d o t t j o g i személy típust szabályozó törvény n e m kívánja m e g j e l e n í t e n i a j o g i személy szerveként. Ilyen esetben az a d o t t törvénynek kell rendelkezni arról, h o g y az

általános szabályok szerint a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó ügyekben ki és milyen szabályok szerint h o z h a t döntéseket. Ez a helyzet például az alapítvány esetében, a h o l a Javaslat az alapítót m i n t az alapítvány szervezetén kívül álló személyt kezeli, s ezért n e m is tekinti az alapítvány l e g f ő b b szervének. U g y a n a k k o r kü­ l ö n rendelkezik arról, h o g y kit illetnek az alapítvánnyal kapcso­ latos, n e m ügyvezetési jellegű d ö n t é s e k m e g h o z a t a l á r a irányuló döntési j o g k ö r ö k .

1 : 6 1 . § [ A l e g f ő b b szerv k i z á r ó l a g o s h a t á s k ö r e ] ( 1 ) A j o g i személy legfőbb szervének kizárólagos ha­ táskörébe tartozik a) a j o g i személy megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, szétválásának elhatározása; b) a j o g i személy e l l e n ő r z ő szerve (felügyelő b i z o t t s á g ) t a g j a i n a k k i n e v e z é s e , illetve m e g v á l a s z t á s a ; c) a v á l a s z t o t t k ö n y v v i z s g á l ó m e g v á l a s z t á s a ; d) a döntés m i n d e n olyan kérdésben, amelyet törvény v a g y a l é t e s í t ő o k i r a t a l e g f ő b b szerv h a t á s k ö r é b e u t a l . ( 2 ) A j o g i személy legfőbb szervének hatáskörébe tar­ tozik: a) a létesítő o k i r a t m ó d o s í t á s a ; b) a j o g i személy szervezetének és irányítási rendjének kialakítása; c) a j o g i személy ügyvezetését ellátó személyek kineve­ z é s e , illetve m e g v á l a s z t á s a é s v i s s z a h í v á s a ; d) a j o g i személy csőd- vagy felszámolási eljárásának kezdeményezéséről való döntés. ( 3 ) T ö r v é n y a ( 2 ) b e k e z d é s b e n f o g l a l t h a t á s k ö r ö k át­ ruházását megengedheti.

1. A j o g i személyek, mivel önálló akaratképzésre és az akara­ tuknak megfelelő önálló cselekvésre n e m képes jogalanyok, csak úgy tudnak a vagyoni f o r g a l o m b a n részt venni, ha kialakítják a belső döntéshozatal megfelelő szervezetrendszerét. E n n e k általá­ n o s szabályait fogalmazza m e g a Javaslat, amely a döntési j o g k ö ­ röket két n a g y c s o p o r t b a osztja. V a n n a k olyan döntések, ame­ lyek a j o g i személy státuszát érintik vagy más s z e m p o n t b ó l stra­ tégiai jelentőségűek. E z e k e t a d ö n t é s e k e t az úgynevezett legfőbb szerv részére tartja fenn, m í g az összes t ö b b i , operatív, ügyinté­ zési jellegű döntést, illetve intézkedést az ügyvezetés f o g a l o m k ö ­ rébe, és a vezető tisztségviselők kezébe helyezi. A legfőbb szerv kizárólagos h a t á s k ö r é b e csak a j o g i személy m e g s z ű n é s é n e k vagy átalakulásának elhatározása, továbbá a fel­ ügyelő bizottság személyi összetételének meghatározása tarto­ zik. Ez u t ó b b i kérdést azért kell szükségszerűen a legfőbb szerv hatáskörében tartani, m e r t a felügyelő bizottság feladata az ügy­ vezetés ellenőrzése, a felügyelő bizottság tagjait tehát n e m jelöl­ heti ki az ügyvezetés, m á s szervtípus pedig m á r n e m áll rendel­ kezésre. E z z e l s z e m b e n a v e z e t ő tisztségviselők esetében elkép­ zelhető, h o g y megválasztásukat a felügyelő bizottságra bízzák, ezért ez a hatáskör a b b a a c s o p o r t b a tartozik, amelyek főszabály­ k é n t ugyan a l e g f ő b b szerv hatáskörét képezik, de ezt a hatáskört a legfőbb szerv átruházhatja m á s társasági szervre. Az egyes j o g i személy fajtákra v o n a t k o z ó jogszabályok további kizárólagos és átruházható h a t á s k ö r ö k e t állapíthatnak m e g a legfőbb szerv szá­ mára, s ő t a hatásköri listát a létesítő okirat is kiegészítheti át n e m ruházható és átruházható hatáskörökkel. A legfőbb szerv h a t á s k ö r é n e k meghatározása n e m c s a k azért lényeges, m e r t ez pozitív m ó d o n m e g h a t á r o z z a azokat a legfon­ t o s a b b kérdéseket, amelyek eldöntését az alapítók vagy a t a g o k fenntartják a m a g u k számára, h a n e m azért is, m e r t ez egyben ne­ gatív m ó d o n az ügyvezetés döntési j o g k ö r é t is meghatározza, hi­ szen m i n d e n , a m i n e m a l e g f ő b b szerv számára fenntartott ha­ táskör, az az ügyvezetés h a t á s k ö r é b e tartozik. E maradékelven alapuló szabályozással lehet a j o g i személynél felmerülő vala­ m e n n y i kérdést kivétel nélkül lefedni.

2. A ( 2 ) bekezdés - figyelemmel arra a célkitűzésre, h o g y a

3. A Javaslat 1 : 6 2 . §-a a t o v á b b i a k b a n a legfőbb szerv ülésé­

j o g i személy típusokra v o n a t k o z ó szabályokat rugalmassá tegye

nek összehívására v o n a t k o z ó általános szabályokat tartalmazza.

az új kódex - azokat a h a t á s k ö r ö k e t tartalmazza, amelyekről ti­

E z e k a szabályok jórészt azt a célt szolgálják, h o g y a legfőbb szerv

pikusan a legfőbb szerv d ö n t .

tagjainak reális lehetőséget biztosítsanak az ülésen való megjele­ nésre és a döntéshozatalra való felkészülésre. Ez u t ó b b i szem­

3. A ( 3 ) bekezdés lehetővé teszi törvény felhatalmazása esetén,

p o n t b ó l különösen jelentős az a rendelkezés, amely előírja, h o g y

h o g y a j o g i személy legfőbb szerve a ( 2 ) bekezdésben foglalt ha­

a legfőbb szerv ülésére szóló m e g h í v ó n a k tartalmaznia kell az ülés

tásköröket átruházza. A Javaslat ezzel biztosítani kívánja az álta­

napirendjét is. Csak e n n e k ismeretében tud ugyanis a legfőbb

lános szabályozás kellő rugalmasságát, h o g y az egyes j o g i személy

szerv tagja é r d e m b e n felkészülni az ülésre, összegyűjteni és érté­

típusokat az adott típus igényeinek megfelelően lehessen kialakí­

kelni a döntés m e g h o z a t a l á h o z szükséges információkat, s előze­

tani. U g y a n a k k o r az általános szabály a l e g t ö b b j o g i személy ese­

tesen m e g f o n t o l n i a kínálkozó döntési alternatívákat. Ha ezekre

tén képes hatékonyan rendezni a hatáskör-elosztás problémáját.

nincs m ó d j a , nincs esély a kellően m e g a l a p o z o t t döntéshozatalra, s ezért a Javaslat egy k é s ő b b i rendelkezése szerint ilyenkor n e m is

1 : 6 2 . § [A legfőbb szerv ülése] ( 1 ) H a a l e g f ő b b s z e r v t ö b b t a g b ó l álló t e s t ü l e t , jog­ k ö r é t - ha t ö r v é n y f e l h a t a l m a z á s a alapján a l é t e s í t ő o k i r a t eltérően n e m rendelkezik - a legfőbb szerv ülésén gyako­ rolja. ( 2 ) A legfőbb s z e r v ü l é s é t a v e z e t ő tisztségviselő v a g y t ö r v é n y b e n m e g h a t á r o z o t t m á s s z e m é l y hívhatja össze. ( 3 ) A z ülés ö s s z e h í v á s á r ó l s z ó l ó m e g h í v ó n a k v a g y hir­ d e t m é n y n e k t a r t a l m a z n i a kell a) a j o g i s z e m é l y n e v é t és székhelyét; b ) a z ülés idejének é s h e l y é n e k m e g j e l ö l é s é t ; c ) a z ülés n a p i r e n d j é t ; d) a t ö r v é n y b e n v a g y a l é t e s í t ő o k i r a t b a n e l ő í r t egyéb tájékoztatást. ( 4 ) A legfőbb szerv ülését a j o g i személy székhelyére kell összehívni. E t t ő l t ö r v é n y f e l h a t a l m a z á s a alapján a lé­ tesítő okirat eltérhet.

lehet döntésre kényszeríteni a legfőbb szerv tagját. A Javaslat a fenti s z e m p o n t o k m i a t t fontosnak tartja azt is, h o g y a legfőbb szerv ülésére s z ó l ó m e g h í v ó olyan i d ő b e n érkez­ zen m e g a legfőbb szerv tagjaihoz, h o g y az ülésig hátralévő i d ő elegendő legyen a d ö n t é s r e való felkészülésre. E z t az i d ő t a r t a m o t a z o n b a n n e m l e h e t egységesen, m i n d e n j o g i személyre alkalmaz­ h a t ó m ó d o n m e g h a t á r o z n i , ezért a k ü l ö n ö s szabályokra kellett bízni e kérdés rendezését ugyanúgy, a h o g y a m e g h í v ó közlésé­ nek m ó d j á t is m i n d e n egyes j o g i személy fajtánál annak sajátos­ ságaihoz kell igazítani. 4. A l e g f ő b b szerv ülésének helyszínére v o n a t k o z ó a n azért tartalmaz rendelkezést a Javaslat, h o g y az ügyvezetés ne tudja a helyszín ötletszerű meghatározásával, a tagság egy része számá­ ra n e h e z e n m e g k ö z e l í t h e t ő , e x t r é m helyszín kiválasztásával befo­ lyásolni vagy éppen ellehetetleníteni a l e g f ő b b szerv működését. A legfőbb szerv ülésének összehívására v o n a t k o z ó szabályok megsértése - legyen szó akár törvényi, akár a létesítő okiratban

1. M á s ismérvek szerint c s o p o r t o s í t v a a legfőbb szerveket, a

előírt szabályról - azzal a k ö v e t k e z m é n n y e l jár, h o g y a legfőbb

szabályozás s z e m p o n t j á b ó l m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k azokat,

szerv ülését n e m lehet m e g t a r t a n i , következésképpen azon érvé­

amelyeknél a l e g f ő b b szerv egyetlen személyt jelent, azoktól,

nyes d ö n t é s t s e m lehet h o z n i . Ha e n n e k ellenére az ülést megtar­

amelyek t ö b b t a g b ó l álló testületként m ű k ö d n e k . E z u t ó b b i eset­

tanák, s azon h a t á r o z a t o k a t h o z n á n a k , e h a t á r o z a t o k bíróság

b e n a Javaslat m e g f o g a l m a z z a a z o k a t a l e g f o n t o s a b b általános

előtt m e g t á m a d h a t ó a k l e n n é n e k - é p p e n az ülés összehívásának

szabályokat, amelyek az ilyen testületek m ű k ö d é s é t hatékonyan

szabálytalansága miatt.

rendezhetik. Főszabály szerint a testületi jellegű legfőbb szerv üléseken gya­ korolja a jogkörét, vagyis a döntések meghozatalához a legfőbb szerv tagjainak össze kell j ö n n i ü k egy helyen és azonos időben, és az egyes kérdéseket egymással megvitatva, szavazással kell eldönte­ niük. A Javaslat lehetővé teszi, h o g y törvény felhatalmazása alapján a létesítő okirat eltérjen ettől a döntéshozatali mechanizmustól. Az eltérések kétirányúak lehetnek. Egyrészt a ma hatályos társasági j o ­ gi szabályozásban is van olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy korlátolt felelősségű társaság taggyűlés tartása nélkül h o z z o n döntést a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyek t ú l n y o m ó többségé­ ben (lásd a G t . 1 5 4 . §-át), s mivel itt a gyakorlatban bevált intéz­ ményről van szó, n e m lenne szabad megszüntetni ezt a lehetőséget,

1 : 6 3 . § [ N e m s z a b á l y s z e r ű e n ö s s z e h í v o t t ülés] ( 1 ) H a a l e g f ő b b s z e r v ü l é s é t n e m s z a b á l y s z e r ű e n hív­ t á k ö s s z e , a z ülést c s a k a k k o r l e h e t m e g t a r t a n i , h a a leg­ f ő b b s z e r v ü l é s é n v a l a m e n n y i r é s z v é t e l r e j o g o s u l t jelen van, és a s z a b á l y t a l a n s á g i s m e r e t é b e n e g y h a n g ú l a g h o z ­ zájárul a z ülés m e g t a r t á s á h o z . ( 2 ) A l e g f ő b b s z e r v ü l é s é n c s a k a l e g f ő b b szerv tagjai­ val s z a b á l y s z e r ű e n k ö z ö l t n a p i r e n d e n s z e r e p l ő k é r d é s b e n h o z h a t ó h a t á r o z a t . A n a p i r e n d e n n e m s z e r e p l ő kérdések­ ben a legfőbb szerv csak a k k o r dönthet, ha valamennyi t a g j a jelen v a n , és e g y h a n g ú l a g h o z z á j á r u l a n a p i r e n d i kérdés megtárgyalásához.

sőt érdemes lenne a j o g a l k o t ó n a k végiggondolni, h o g y más j o g i személy fajtáknál lehet-e ezt a m ó d s z e r t követni. M á s r é s z t az eltérés l e h e t ő s é g é t arra tekintettel adja m e g a J a ­

1. B á r a Javaslat a legfőbb szerv ülésének összehívására vonat­

vaslat, h o g y a technikai fejlődés l e h e t ő v é teszi a legfőbb szerv

k o z ó szabályoknak garanciális jelentőséget tulajdonít, n e m tévesz­

i d ő b e n zajló k o m m u n i k á c i ó t anélkül,

ti szem elől, h o g y azok egyértelműen a legfőbb szerv tagjainak ér­

h o g y e h h e z a t a g o k n a k egy helyre össze kellene gyűlniük. A J a ­

dekeit hivatottak védeni. Ha pedig m a g u k az érdekeltek n e m ra­

vaslat szerint ma m é g n e m érett a helyzet arra, h o g y általános­

gaszkodnak az érdekeik védelmére szolgáló szabályok konkrét

ságban, m i n d e n j o g i személyre alkalmazható m ó d o n szabályoz­

esetben való érvényesüléséhez, akkor nincs olyan m á s , magasabb

zuk az ilyen eszközök igénybevételével t ö r t é n ő döntéshozatalt.

rendű érdek, a m i n e k szolgálatában mégis ki kellene kényszeríteni

H a a z o n b a n a z egyes j o g i személyekre v o n a t k o z ó különös szabá­

a szóban forgó szabályokat. Ezért, ha a legfőbb szerv szabálytala­

lyok kellő garanciális szabályokkal tudják körülvenni ezt a lehe­

nul összehívott ülésén m i n d e n erre j o g o s u l t megjelenik, s annak

tőséget, elképzelhető az, h o g y m a g t i k szabályozzák az ilyen tech­

tudatában, h o g y az összehívással kapcsolatos jogaik sérültek, még­

nikai közvetítéssel való d ö n t é s h o z a t a l i m e c h a n i z m u s t , vagy h o g y

is hozzájárulnak ahhoz, h o g y az ülést megtartsák és határozatot

feljogosítsák erre a j o g i személyt.

hozzanak, akkor nincs akadálya az ülés megtartásának.

tagjai

közötti,

azonos

2. A j o g i személy legfőbb szervének ülését főszabályként a ve­

2. A legfőbb szerv m ű k ö d é s é n e k rugalmasságát biztosítja az

z e t ő tisztségviselő hívja össze. T ö r v é n y ezt a feladatot más sze­

a szabály is, amelyik ugyancsak a t a g o k belátására bízza, h o g y

mélyre is telepítheti.

hajlandóak-e előzetesen napirendre n e m t ű z ö t t kérdést megtár-

gyalni és a b b a n d ö n t é s t h o z n i . A m i n t k o r á b b a n kifejtettük, a na­

társasági döntéshozatalt. Ha a z o n b a n az ilyen t a g o t a határozat­

pirend m e g h a t á r o z á s á r a v o n a t k o z ó szabályok garanciális jellegű­

képesség s z e m p o n t j á b ó l figyelembe kellene venni, akkor közvet­

ek, de ha a j o g o s u l t a k ú g y ítélik m e g , h o g y k ü l ö n ö s e b b felkészü­

ve mégis csak hatással lehetne a döntéshozatalra, m e r t például

lés nélkül is képesek e g y kérdésben az érdekeiknek megfelelően

távolmaradásával

állást foglalni, a k k o r nincs olyan ok, ami m i a t t ezt a törvénynek

E z é r t írja elő a Javaslat azt, h o g y a szavazásból kizárt tagot a ha­

meggátolhatná

a

határozat

megszületését

m e g kellene akadályozni. T e r m é s z e t e s e n itt is csak valamennyi

tározatképesség s z e m p o n t j á b ó l is figyelmen kívül kell hagyni

tag hozzájárulásával l e h e t félretenni a garanciális szabályt.

Ilyen esetben az összes szavazat számát a kizárt tag szavazatainak figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, s ehhez kell mérni

1 : 6 4 . § [A legfőbb szerv ülésének határozatképessége] ( 1 ) A l e g f ő b b s z e r v a k k o r t a r t h a t ülést é s h o z h a t ha­ t á r o z a t o t , ha megfelel a határozatképességi követelmé­ nyeknek. ( 2 ) A létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a legfőbb s z e r v ü l é s e a k k o r h a t á r o z a t k é p e s , h a a z o n a lead­ h a t ó s z a v a z a t o k t ö b b m i n t felét képviselő s z a v a z á s r a j o ­ g o s u l t t a g r é s z t vesz. A h a t á r o z a t k é p e s s é g e t m i n d e n egyes h a t á r o z a t h o z a t a l n á l k ü l ö n kell vizsgálni. ( 3 ) Ha a legfőbb szerv tagja valamely ügyben - törvény v a g y a létesítő o k i r a t r e n d e l k e z é s e s z e r i n t - n e m szavaz­ h a t , az a d o t t h a t á r o z a t m e g h o z a t a l á n á l a h a t á r o z a t k é p e s ­ ség m e g á l l a p í t á s a s o r á n s z á m í t á s o n kívül kell hagyni. ( 4 ) H a a l e g f ő b b s z e r v ülése h a t á r o z a t l a n k é p t e l e n , a m e g h í v ó b a n v a g y h i r d e t m é n y b e n k ö z ö l t , a z e r e d e t i idő­ p o n t h o z k é p e s t l e g a l á b b h á r o m n a p p a l későbbi, újabb i d ő p o n t b a n m e g i s m é t e l t ülés a z e r e d e t i n a p i r e n d e n sze­ r e p l ő ü g y e k b e n a m e g j e l e n t e k által képviselt szavazat­ számtól függetlenül határozatképes.

a j e l e n lévő, szavazásra j o g o s u l t t a g o k szavazatainak számát. 4. M i k ö z b e n a határozatképességi szabályok a jogi személy döntéshozatalának legitimitását hivatottak biztosítani, bénítólag is hathatnak akkor, ha a l e g f ő b b szerv a határozatképesség hiá­ nya m i a t t n e m tud d ö n t é s e k e t h o z n i . A Javaslat az ilyen döntés­ képtelen helyzeten ú g y próbálja átsegíteni a legfőbb szervet h o g y lehetővé teszi a határozatképtelen ülés megismétlését azzal, h o g y a m e g i s m é t e l t ülésen m á r n e m érvényesülnek a határozat­ képességgel kapcsolatos k ö v e t e l m é n y e k .

Ez azért n e m tűnik

m e g e n g e d h e t e t l e n j o g k o r l á t o z á s n a k , m e r t a legfőbb szerv azon tagjai, akik - a feltételek előzetes i s m e r e t é b e n - két alkalommal sem tartották f o n t o s n a k részvételüket a l e g f ő b b szerv ülésén, s ezzel akadályozzák a n n a k m u n k á j á t , n e m érdemelnek jogvédel­ m e t . E n n e k persze az a feltétele, h o g y a j o g o s u l t a k tudomást sze­ rezzenek a m e g i s m é t e l t ülés i d ő p o n t j á r ó l - ezt szolgálja az, ha az eredeti m e g h í v ó b a n m á r közlik a m e g i s m é t e l t ülés időpontját -, továbbá, h o g y reális l e h e t ő s é g ü k legyen a m e g i s m é t e l t ülésen va­ ló részvételre. A Javaslat elejét kívánja venni a jelenleg hatályban lévő, h a s o n l ó célú szabályok alapján kialakult azon gyakorlatnak,

1. A testületként m ű k ö d ő legfőbb szerv működőképességéhez általában n e m lehet m e g k ö v e t e l n i azt, h o g y valamennyi j o g o s u l t jelen tegyen, az is nyilvánvaló a z o n b a n , h o g y a legfőbb szerv dön­ tésének valamilyen m ó d o n reprezentálnia kell a legfőbb szerv tag­ jainak akaratát. E z t általában ú g y lehet elérni, h o g y m e g kell ha­ tározni azt a teljes tagságot reprezentáló, minimális szavazati arányt, a m i n e k a döntéshozatalban való részvétele mellett a leg­ f ő b b szerv döntése m á r a j o g i személy akaratképzéseként fogható föl. E z t az arányt jelzi a határozatképesség fogalma. K ü l ö n tör­ vény természetesen más m ó d o n is biztosíthatja a legfőbb szerv döntéshozatalának reprezentatív m ó d j á t (például úgy, h o g y a leg­

amely szerint a m e g i s m é t e l t ülést az eredeti i d ő p o n t o t követő olyan rövid idővel tűzik ki (például fél órával k é s ő b b r e ) , hogy aki az első i d ő p o n t b a n valamilyen objektív akadály miatt nem t u d o t t megjelenni, az biztosan n e m tud a m e g i s m é t e l t ülés idő­ pontjában sem. Ráadásul ilyenkor m é g az elvi lehetősége sincs m e g annak, h o g y az első ülést elmulasztó tag esetleg megfontol­ ja a m á s o d i k ülés elmulasztásának következményeit, s ennek alapján d ö n t s ö n részvételéről. A j o g i n t é z m é n y garanciális elemei így teljesen formálissá válnak, kiüresednek, s visszaélésekre ad­ h a t n a k alkalmat. E z é r t a Javaslat legalább h á r o m n a p o s várakozá­ si i d ő beiktatását írja e l ő .

f ő b b szerv ülésén j e l e n lévők számától függetlenül az összes lehet­ séges szavazatszámhoz viszonyított szavazati arányt követel m e g a határozathozatalhoz, amivel speciális határozatképességi szabá­ lyok nélkül is elérheti a szabályozási c é l t ) . 2. F ő s z a b á l y k é n t a Javaslat a szavazatok t ö b b m i n t felének a jelenlétét követelné m e g a határozatképességhez, de lehetnek olyan, a t a g o k szoros, személyes e g y ü t t m ű k ö d é s é n alapuló j o g i személy fajták, amelyek esetében a rájuk v o n a t k o z ó törvényi sza­ bályozásnak kell m a g a s a b b arányt m e g h a t á r o z n i , s m i n d e n j o g i személy fajtánál előfordulhat, h o g y az alapítók vagy a t a g o k ga­ ranciális o k b ó l m a g a s a b b m é r c é t kívánnak állítani a határozatké­ pességhez. Természetszerűleg az eltérés csak a szigorúbb köve­ t e l m é n y e k felé irányulhat, elérve akár a teljes jelenlét m e g k ö v e t e ­ lését, a szavazati j o g o k felénél kevesebbet képviselő tag jelenléte a z o n b a n n e m lehet elég a l e g i t i m d ö n t é s h o z a t a l h o z . V a l a m e l y j o g i személy fajta vagy e g y k o n k r é t j o g i személy sa­ játosságai megkívánhatják, h o g y a határozatképességnek ne csak a jelenlévő szavazatok s z á m a legyen az előfeltétele, h a n e m e mel­ lett esetleg más s z e m p o n t o k a t is lehessen érvényesíteni. Így el­ képzelhető, h o g y például valamely m e g h a t á r o z o t t tag jelenlétét - függetlenül annak szavazati

arányától - elengedhetetlennek

1:65. § [Határozathozatal] ( 1 ) A legfőbb s z e r v ü l é s é n a h a t á r o z a t h o z a t a l szava­ zással t ö r t é n i k . ( 2 ) A h a t á r o z a t m e g h o z a t a l a k o r n e m szavazhat a leg­ f ő b b s z e r v n e k az a tagja, a) akit a h a t á r o z a t k ö t e l e z e t t s é g v a g y felelősség alól m e n t e s í t illetve a j o g i s z e m é l y t e r h é r e másfajta előnyben részesít; b) akivel a h a t á r o z a t s z e r i n t s z e r z ő d é s t kell kötni; c) aki ellen a h a t á r o z a t alapján p e r t kell indítani; d ) a k i e g y é b k é n t s z e m é l y é b e n k ö z v e t l e n ü l érdekelt a z adott kérdésben; e) akinek a h o z z á t a r t o z ó j a v a g y akivel ö s s z e f o n ó d á s b a n lévő g a z d á l k o d ó s z e r v e z e t é r d e k e l t a h a t á r o z a t h o z a t a l b a n . ( 3 ) A j o g i s z e m é l y l e g f ő b b s z e r v e - ha t ö r v é n y felha­ t a l m a z á s a alapján a létesítő o k i r a t m a g a s a b b a r á n y t n e m h a t á r o z m e g - h a t á r o z a t á t a legfőbb szerv ülésén jelenle­ v ő t a g j a i n a k s z ó t ö b b s é g é v e l h o z z a m e g . A h a t á r o z a t i ja­ v a s l a t o t a k k o r kell e l f o g a d o t t n a k t e k i n t e n i , h a a h a t á r o ­ z a t k é p e s s é g m e g á l l a p í t á s á n á l figyelembe v e t t s z a v a z a t o k t ö b b m i n t fele, illetve t ö r v é n y v a g y a l é t e s í t ő o k i r a t által m e g h a t á r o z o t t h á n y a d a t á m o g a t t a azt.

tartják ahhoz, h o g y társasági d ö n t é s szülessen, s ezért az ő jelen­ létét is a határozatképesség feltételévé teszik. 1. A Javaslat általánosságban rögzíti azt, h o g y a testületi jel­ 3. A ( 3 ) bekezdés olyan eseteket h a t á r o z m e g , a m i k o r a leg­ f ő b b szerv egyébként szavazati j o g g a l rendelkező tagja valami­ lyen o k b ó l ki van zárva a szavazásból. E z z e l a szabállyal a tör­ vény azt a célt kívánná elérni, h o g y a tag ne tudja befolyásolni a

legű legfőbb szerv ülésén a d ö n t é s h o z a t a l szavazással történik. Ez az adekvát m ó d j a ugyanis a t ö b b s é g i elv érvényesítésének a döntéshozatal során, s ez képes biztosítani a legfőbb szerv tagjait a döntéshozatalban m e g i l l e t ő részvételi j o g érvényesülését.

A legfőbb szerv d ö n t é s h o z a t a l a során a döntéssel érintett ér­ dekek sajátos vegyülete alakul ki. A l e g f ő b b szerv tagjai nyilván a saját érdekeik s z e m p o n t j á b ó l l e g k e d v e z ő b b d ö n t é s t igyekeznek m e g h o z n i , ám a döntés v é g s ő s o r o n a j o g i személy döntése lesz, tehát a j o g i személynek a t a g o k t ó l , az alapítóktól elkülönült ér­ dekét kellene szolgálnia. Ez a k é t érdek t ö b b n y i r e összhangba h o z h a t ó , hiszen a d ö n t é s h o z ó k h o s s z ú távon általában a b b a n ér­ dekeltek, h o g y a j o g i személy sikeres legyen. 2 . Előfordulhat, h o g y valamely d ö n t é s h o z ó n á l olyan körül­ m é n y e k m e r ü l n e k fel, amelyek k ö v e t k e z t é b e n ez az érdekössz­

( 2 ) A v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő t első a l k a l o m m a l a j o g i sze­ m é l y l é t e s í t ő o k i r a t á b a n fel kell t ü n t e t n i , a j o g i személy l é t r e j ö t t é t k ö v e t ő e n p e d i g a j o g i s z e m é l y legfőbb szerve választja m e g (nevezi ki) és hívja vissza. A v e z e t ő tisztség­ viselői m e g b í z á s a kijelölt v a g y m e g v á l a s z t o t t (kineve­ z e t t ) személy által t ö r t é n ő elfogadással j ö n l é t r e . ( 3 ) T ö r v é n y f e l h a t a l m a z á s a alapján a l é t e s í t ő o k i r a t r e n d e l k e z h e t ú g y is, h o g y az ü g y v e z e t é s feladatait a j o g i személy l e g f ő b b s z e r v é n e k t a g j a i látják el. I l y e n esetben a v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő k e t n e m kell n é v s z e r i n t kijelölni, il­ letve m e g v á l a s z t a n i .

hang nyilvánvalóan m e g b o m l i k , m e r t a kollektív döntés kö­ vetkeztében a d ö n t é s h o z ó saját s z e m é l y é b e n j u t e l ő n y h ö z vagy kerül kedvezőtlen helyzetbe. I l y e n k o r n e m várható az, h o g y ő a

1. A j o g i személyek napi d ö n t é s e k e t igénylő kérdéseiben a

j o g i személyével h a r m o n i z á l ó , pusztán tagi vagy alapítói érdekei

legfőbb d ö n t é s t h o z ó szerv összehívásának garanciális o k o k b ó l

m e n t é n vegyen részt a d ö n t é s b e n , ezért nagy a valószínűsége an­

betartandó rendje n e m teszi lehetővé az állandó vagy túl gyako­

nak, h o g y részvétele a kollektív d ö n t é s h o z a t a l b a n torzítaná a j o ­

ri ülésezést. E z é r t a j o g i személy m ű k ö d é s é v e l , irányításával kap­

gi személy érdekeinek megfelelő akaratképzést. E r r e tekintettel

csolatos operatív döntések napi m e g h o z a t a l á t vezető tisztségvi­

az ilyen szituációkban a Javaslat kizárja a legfőbb szerv tagjának

selők látják el egyénileg vagy testületi f o r m á b a n . Ha ettől az ál­

szavazati j o g á t . A szavazati j o g b ó l való kizárás m i n d i g csak adott

talános feltevéstől eltérően egy j o g i személy fajta vagy egy a d o t t

k o n k r é t ügyre vonatkozhat. A s z ó b a j ö h e t ő esetek kimerítő fel­

j o g i személy belső viszonyai o l y a n o k , h o g y a legfőbb szerv cl

sorolása n e m lehetséges, ezért a t ö r v é n y ezek k ö r é t csak általá­

tudja látni az ügyvezetési feladatokat, m ó d van arra, h o g y az

nosságban határozza m e g .

ügyvezetést a legfőbb szerv m i n d e n k o r i tagjaira bízzák. A j o g i személy ügyintéző és képviselő szerve a j o g i személyek

3. A j o g i személy legfőbb szervének ülésén határozatait általá­

különféle csoportjai tekintetében eltérő lehet. T ö b b n y i r e az ügy­

ban egyszerű szótöbbséggel hozza. T ö r v é n y vagy annak felhatal­

intéző és képviselő szerv n e m két, különálló szervezetet jelent, s ő t

mazása alapján a létesítő okirat a z o n b a n minősített többséget, sőt,

bizonyos j o g i személyek esetében az ügyintézés (ügyvezetés) és a

akár egyhangúságot is előírhat. A Javaslat a gyakorlatban felmerült

képviselet n e m is válhat el. Így a gazdasági társaság esetében a ve­

problémák kiküszöbölése érdekében igyekszik technikai szinten is

zető tisztségviselő látja el az ügyvezetést, valamint a j o g i személy

pontosan megfogalmazni a szavazás eredményének megállapításá­

képviseletét. V e z e t ő tisztségviselők: a közkereseti és a betéti tár­

ra vonatkozó szabályt. E n n e k lényege, h o g y egy határozati javas­

saságnál az üzletvezetésre j o g o s u l t tag ( t a g o k ) , korlátolt felelőssé­

latot csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha az adott ülésen

gű társaságnál az ügyvezető

jelenlévő, a szavazásból ki n e m zárt tagok által képviselt szavaza­

ügyvezetését - a zártkörűen m ű k ö d ő részvénytársaság alapító ok­

(ügyvezetők).

A részvénytársaság

t o k többsége támogatja azt. Nyilvánvalóan n e m lehet t á m o g a t ó

iratának eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság látja el, és

szavazatnak tekinteni a le n e m adott szavazatot, a leadott, de a

az igazgatóság tagjai m i n ő s ü l n e k vezető tisztségviselőnek.

döntéstől való tartózkodást kifejező szavazatot, a leadott, de a sza­ vazás szabályai szerint érvénytelennek m i n ő s ü l ő szavazatot és a

2. A vezető tisztségviselői m e g b í z a t á s keletkezése kétoldalú

nemleges szavazatot sem. E z e k e t a z o n b a n a törvényszövegben

ügylet: a j o g i személy részéről a létesítő okiratban való kijelölés,

szükségtelen külön megemlíteni, m e r t a döntés pozitívan megfo­

az alapítást k ö v e t ő e n pedig a l e g f ő b b szerv (vagy átruházott ha­

galmazott feltétele egyértelműen rendezi a kérdést.

táskörben más szerv, például a felügyelő bizottság) általi megvá­ lasztás vagy kinevezés, a vezető tisztségviselő részéről pedig a ki­

1 : 6 6 . § [Jegyzőkönyv] A legfőbb s z e r v ü l é s é r ő l j e g y z ő k ö n y v e t kell készíteni, a m e l y b e n r ö g z í t e n i kell a r é s z t v e v ő k s z e m é l y é t , a l e g f ő b b szerv ülésén t ö r t é n t e s e m é n y e k e t , a h o z z á s z ó l á s o k lénye­ g é t és a legfőbb s z e r v ü l é s é n h o z o t t h a t á r o z a t o k a t .

jelölés, választás, kinevezés elfogadása szükséges hozzá. Ez a ve­ zető tisztségviselői j o g v i s z o n y szerződéses jellegét alapozza m e g , bár s o k tekintetben sajátos szabályok v o n a t k o z n a k rá. 3. A ( 3 ) bekezdés m e g t e r e m t i a n n a k lehetőségét, h o g y tör­ vény felhatalmazása alapján a létesítő o k i r a t az ügyvezetést a leg­ f ő b b szerv tagjainak feladatává teheti.

A l e g f ő b b szerv ülésein h o z o t t h a t á r o z a t o k hosszú távra m e g ­ határozhatják a j o g i személy m ű k ö d é s é t , ezért i n d o k o l t annak kötelezővé tétele, h o g y a d ö n t é s h o z a t a l folyamatát és a határoza­ tokat írásban rögzítsék. E n n e k formájaként a Javaslat jegyző­ könyv készítését írja e l ő . A jegyzőkönyvre v o n a t k o z ó részletes szabályokat - ha ilyenek szükségesek - az egyes j o g i személy típusokat szabályozó törvé­ nyek vagy a j o g i személyt létesítő o k i r a t o k tartalmazhatnak.

III. A jogi

Fejezet

személy

ügyvezetése

1 : 6 7 . § [A jogi személy ügyvezetése] ( 1 ) A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek n e m tartoznak a jogi s z e m é l y legfőbb s z e r v é n e k h a t á s k ö r é b e , a v e z e t ő tisztség­ viselő v a g y a v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő k b ő l álló ü g y v e z e t ő szerv j o g o s u l t . A z ü g y v e z e t ő s z e r v t e s t ü l e t k é n t j á r el.

1 : 6 8 . § [ V e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő v e l s z e m b e n i kizáró o k o k ] ( 1 ) V e z e t ő tisztségviselő cselekvőképes személy lehet. T ö r v é n y r e n d e l k e z é s e alapján v e z e t ő tisztségviselő n e m t e r m é s z e t e s s z e m é l y is lehet. ( 2 ) N e m l e h e t v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő az, a k i t bűncselek­ m é n y elkövetése m i a t t j o g e r ő s e n szabadságvesztés-bün­ t e t é s r e ítéltek, a m í g a b ü n t e t e t t e l ő é l e t h e z f ű z ő d ő h á t r á ­ n y o s k ö v e t k e z m é n y e k alól n e m m e n t e s ü l t . ( 3 ) N e m l e h e t v e z e t ő tisztségviselő az, akit e foglalko­ zástól j o g e r ő s bírói ítélettel eltiltottak. Akit valamely f o g l a l k o z á s t ó l j o g e r ő s b í r ó i í t é l e t t e l e l t i l t o t t a k , a z eltiltás idejére a z í t é l e t b e n m e g j e l ö l t t e v é k e n y s é g e t f o l y t a t ó j o g i s z e m é l y v e z e t ő tisztségviselője n e m lehet. ( 4 ) A z eltiltást k i m o n d ó h a t á r o z a t b a n m e g s z a b o t t i d ő t a r t a m i g n e m l e h e t v e z e t ő tisztségviselő az, a k i t a z er­ r e i r á n y u l ó , k ü l ö n j o g s z a b á l y b a n s z a b á l y o z o t t speciális eljárás k e r e t é b e n e l t i l t o t t a k a v e z e t ő tisztségviselői tevé­ kenységtől.

1. Mivel a j o g i személy m i n t szervezet önálló cselekvésre, in­ tézkedésre n e m képes, szüksége van olyan szervre, amelyik eze­ ket a funkciókat ellátja. E r r e a funkcióra a z o n b a n csak a termé­ szetes személy lehet alkalmas, hiszen egy j o g i személynek vezető tisztségviselővé tételével csak t o v á b b g ö r g e t n é n k a p r o b l é m á t , m e r t akkor a vezető tisztségviselőként eljáró szervezetnél kellene g o n d o s k o d n i intézkedésre képes természetes személyről. E z é r t a Javaslat szerint vezető tisztségviselő főszabályként természetes személy lehet. E g y e s j o g i személy fajták esetén a z o n b a n lehető­ vé kell tenni j o g i személyek v e z e t ő tisztségviselőként való m ű k ö ­ dését. A h o l például a j o g i személy struktúrájának lényegéhez tar­ tozik az, h o g y m i n d e n tag e g y b e n vezető tisztségviselő is, n e m lehet megfosztani ettől a l e h e t ő s é g t ő l a n e m természetes személy tagokat. I l y e n k o r el kell ismerni ő k e t vezető tisztségviselőként, s lehetővé kell tenni számukra, h o g y ők m a g u k intézkedjenek a nevükben eljáró természetes s z e m é l y kijelöléséről. M i v e l a vezető tisztségviselők feladata, h o g y a j o g i személy nevében cselekedjenek, i n d o k o l t k i m o n d a n i azt, h o g y csak az tölthet be ilyen tisztséget, alti m a g a cselekvőképes. A Javaslat azonban n e m fogalmaz m e g szakmai, képzettségi követelménye­ ket a vezető tisztségviselőkkel s z e m b e n . Általánosságban ilyen

1 : 6 9 . § [ A v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő é s a z ü g y v e z e t ő szerv felelőssége] ( 1 ) A vezető tisztségviselők az ügyvezetési tevékenysé­ g ü k s o r á n a j o g i s z e m é l y n e k o k o z o t t k á r o k é r t a szerző­ d é s s z e g é s s e l o k o z o t t k á r o k é r t v a l ó f e l e l ő s s é g szabályai szerint kötelesek helytállni. ( 2 ) H a a z ügyvezetést t e s t ü l e t k é n t m ű k ö d ő ügyvezető s z e r v l á t j a el, a z ( 1 ) b e k e z d é s s z e r i n t i f e l e l ő s s é g a v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő k e t e g y e t e m l e g e s e n t e r h e l i . M e n t e s ü l a fele­ lősség alól az ügyvezető szerv a z o n tagja, aki a k á r o k o z ó h a t á r o z a t m e g h o z a t a l á b a n n e m vett részt vagy a határo­ zat ellen szavazott, és a h a t á r o z a t t a l s z e m b e n i kifogásait a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül k ö z l i a j o g i s z e m é l y f e l ü g y e l ő b i z o t t s á g á v a l , h a p e d i g fel­ ügyelő bizottság n e m működik, akkor a határozatból e r e d ő h á t r á n y o k e l k e r ü l é s e é r d e k é b e n ú g y j á r el, a h o g y az az adott helyzetben általában elvárható. ( 3 ) A vezető tisztségviselő által az ügyvezetés k ö r é b e n eljárva h a r m a d i k s z e m é l y e k n e k o k o z o t t k á r o k é r t a j o g i s z e m é l y felel a z a l k a l m a z o t t é r t v a l ó f e l e l ő s s é g p o l g á r i j o ­ gi szabályai szerint.

követelmények aligha l e n n é n e k kidolgozhatóak. A j o g i személy­ n e k a vezető tisztségviselők kinevezésére, illetve választására j o ­

1. A vezető tisztségviselők felelősségére a G t . részletes rendel­

g o s i á t szerve határozhatja m e g , h o g y kíván-e ilyen jellegű fel­

kezéseket tartalmaz. M á s j o g i személyek esetében a vezető tiszt­

tételeket támasztani. Ha b i z o n y o s k ö r b e n a döntésre hivatott

ségviselőkről ilyen rendelkezés n i n c s , a törvényhozó ugyanis

személyek n e m kellően m o t i v á l t a k arra, h o g y a j o g i személy ér­

feltételezi

dekeinek megfelelő, alkalmas e m b e r t állítsanak a vezető tisztség­

egyébként v o n a t k o z ó törvények ( m e g b í z á s esetén a polgári j o g ,

azt,

hogy

e

kérdéseket

a

vezető

munkavégzésére

viselői pozícióba, m e r t például az állami vagyon kezelése kereté­

munkajog, köztisztviselői - közszolgálati jogviszonyra vonatko­

ben kellene ilyen d ö n t é s t h o z n i u k , akkor elképzelhető, h o g y az

zó szabályok s t b . ) megfelelően rendezik.

állami vagyon kezelésére v o n a t k o z ó szabályok kísérletet tegye­ nek képzettségi k ö v e t e l m é n y e k előírására, de ez s e m m i k é p p e n s e m a Polgári T ö r v é n y k ö n y v feladata, m e r t a p r o b l é m a gyökere n e m a j o g i személyek polgári j o g i viszonyaiban található.

A Javaslat általános érvénnyel rögzíti a vezető tisztségviselő kártérítési szabályok szerinti felelősségét a j o g i személynek o k o ­ z o t t kárért. C s a k h o g y , mivel a kártérítési szabályok differenciá­ lódnak, a b b a n a kérdésben is állást kell foglalni, h o g y a szerző­ désszegéssel vagy a szerződésen kívül o k o z o t t károkért való fele­

2. A j o g i személy vezetésével j á r ó felelősség, a t a g o k (részvé­

lősség szabályait kell-e alkalmazni e b b e n az esetben. A Javaslat a

nyesek) és a j o g i személlyel kapcsolatba kerülők, illetve a hitele­

j o g i személy és a vezető tisztségviselő k ö z ö t t i szerződéses jellegű

zők érdekeinek védelme is egyaránt megkívánja, h o g y ne lehes­

kapcsolatra tekintettel a kontraktuális felelősségi szabályok alkal­

sen bárki vezető tisztségviselő. A Javaslat részben a G t . - b e n ki­

mazását rendeli el. Ez h a t é k o n y a n szolgálja a vezető tisztségvise­

d o l g o z o t t kizáró o k o k a t e m e l i az általános szabályozás szintjére:

lő felelősségteljes, a j o g i személy érdekeit szem e l ő t t tartó ügy­

aki olyan súlyos b ű n c s e l e k m é n y t k ö v e t e t t el, ami m i a t t szabad­

vezetési tevékenységének ö s z t ö n z é s é t , hiszen a szerződésszegés­

ságvesztés büntetést szabtak ki, arra n e m l e h e t e g y j o g i személy

ért való felelősség alól a szerződésszegő fél szigorúbb feltételek

vezetését rábízni. M i v e l m i n d e n j o g i személy a vagyoni forgalom

mellett m e n t h e t i ki m a g á t , m i n t a szerződésen kívüli károkozás

részesévé válhat, n e m i n d o k o l t a gazdasági társaságokra korlá­

esetén a k á r o k o z ó .

tozni e n n e k és az e h h e z h a s o n l ó korlátozásoknak a h a t ó k ö r é t . 2. Ha a j o g i személynek t ö b b vezető tisztségviselője van, kár­ 3. H a s o n l ó jellegű tilalmat tartalmaz a ( 3 ) bekezdése. Akit el­

okozásukat a t ö b b e k k ö z ö s károkozásának szabályai szerint kell

tiltottak valamilyen foglalkozás gyakorlásától, azt nyilván azért

m e g í t é l n i anélkül, h o g y ezt a Javaslatnak e helyütt külön ki kel­

tették, m e r t alkalmatlan vagy n e m m é l t ó a foglalkozás űzésére, s

lene m o n d a n i a . E n n e k m e g f e l e l ő e n az a vezető tisztségviselő, alti

ezért é r t h e t ő , h a n e m irányíthat o l y a n j o g i személyt, amely j o g i

n e m vett részt a k á r o k o z ó m a g a t a r t á s b a n , nyilvánvalóan n e m fe­

személy az adott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet folytat.

lel a bekövetkezett kárért sem. Ha pedig t ö b b e n okozták a kárt,

Nyilvánvaló, h o g y az s e m tölthet be vezető tisztségviselői posz­

akkor ezért a j o g i személlyel s z e m b e n egyetemlegesen felelnek.

tot, akit n e m valamely m e g h a t á r o z o t t szakmától, h a n e m magá­

E z e k a kártérítési j o g b ó l k ö l c s ö n z ö t t szabályok egyedül akkor

tól a vezető tisztségviselői tevékenységtől tiltott el a b ü n t e t ő bí­

n e m adnak kielégítő m e g o l d á s t , a m i k o r a vezető tisztségviselők

róság a B t k . 5 6 . § ( 2 ) bekezdésére figyelemmel kiszabott mellék­

testületet alkotva látják el az ügyvezetést. A testületi döntéseknek

büntetésként.

ugyanis é p p e n az a j e l l e m z ő j ü k , h o g y n e m feltétlenül különíthe­ tő el b e n n ü k az egyes t a g o k magatartása, a d ö n t é s h e z való hoz­

4. A Javaslat n e m tekinti a u t o m a t i k u s kizárási o k n a k azt, ha

zájárulása. E z é r t a Javaslat a G t . - b e n k i d o l g o z o t t szabály általá­

valaki olyan j o g i személynél t ö l t ö t t be vezető tisztségviselői

nosításával ilyen esetben egyetemleges felelősséget ír elő, speciá­

posztot, amelyik felszámolás vagy hivatalbóli törlés alá került.

lis mentesülési lehetőséggel. A m e n t e s ü l é s n e k az a feltétele, h o g y

E z e k b ő l a tényekből ugyanis n e m l e h e t e g y é r t e l m ű következte­

nyilvánvaló legyen, h o g y a testület tagja a testületi d ö n t é s t n e m

tést levonni az a d o t t személy alkalmatlanságára, a nemkívánatos

t á m o g a t t a - vagy azért, m e r t részt s e m vett a döntéshozatalban,

következményeknek objektív okai is lehetnek. E z é r t a Javaslat a

vagy azért, m e r t a határozati javaslat ellen szavazott -, s ezen túl

konkrétan m e g h a t á r o z o t t feltételeken túl csak akkor tekint ki­

aktívan is tesz azért, h o g y a j o g i szerv az esetleges hátrányokat

zártnak valakit a vezető tisztségviselővé választás l e h e t ő s é g é b ő l ,

elkerülje. Ha a j o g i személynél m ű k ö d i k felügyelő bizottság, ak­

ha egy erre irányuló speciális eljárásban az a d o t t személy alkal-

k o r elegendő e szerv figyelmének felhívása a kifogásolt döntésre,

m a d a n s á g á t k i m o n d t á k , s eltiltották a v e z e t ő tisztségviselői tevé­

hiszen ilyenkor az e l l e n ő r z ő szerv m á r m e g t e h e t i a szükséges lé­

kenységtől. E n n e k á speciális eljárásnak a szabályai k ü l ö n kidol­

péseket, felügyelő bizottság híján pedig az adott helyzetben álta­

gozandóak.

lában elvárható m a g a t a r t á s t kell tanúsítania a döntést ellenző ve-

z e t ő tisztségviselőnek a h h o z , h o g y mentesülhessen az egyetem­

gyenek egymással. N e m i n d o k o l t például az, h o g y egy egyesület

leges felelősség alól.

vezető tisztségviselőjét eltiltsa a törvény attól, h o g y más, hason­ ló célú egyesület tagja vagy alapítvány alapítója legyen. A hason­

3. A felelősségi v i s z o n y o k m á s i k iránya a vezető tisztségvise­

ló tevékenységet v é g z ő egyesületek és alapítványok n e m verseny­

lő által n e m a társaságnak, h a n e m h a r m a d i k személyeknek o k o ­

társai egymásnak, tevékenységük kiegészítheti a másik hasonló

z o t t kárért való felelősség. N a g y valószínűséggel az általános

célú szervezetét. E z z e l s z e m b e n például a gazdasági társaságok

szerződésszegésből eredő kártérítési szabályokból is levezethető

esetén az azonos tevékenységi k ö r b e n m ű k ö d ő társaságok szük­

az, h o g y a vezető tisztségviselő ilyen m a g a t a r t á s á b ó l bekövetke­

ségszerűen egymással verseny-viszonyban vannak, egymással el­

ző szerződésszegésért a j o g i személy felel, de a deliktuális felelős­

lenérdekeltségben állnak, ezért o t t i n d o k o l t lehet a vezető tiszt­

ség körében m á r felmerülhetnek kételyek, ezért a Javaslat kifeje­

ségviselőnek a k ü l ö n b ö z ő társaságoknál elfoglalt k ü l ö n b ö z ő po­

zetten rögzíti a j o g i s z e m é l y kizárólagos felelősségét, és tisztázza

zícióiból e r e d ő érdekösszeütközés m e g e l ő z é s e . A m i n t az látható,

azt is, h o g y m i l y e n szabályok szerint kell ezt a felelősséget elbí­

a szabály a j o g i személyt m a g á t kívánja védeni, ha a z o n b a n a j o ­

rálni. B á r a vezető tisztségviselő n e m feltétlenül munkaviszony

gi személy erre a védelemre n e m tart igényt, a k k o r a korlátozást

keretében látja el e tevékenységét, az m i n d e n k é p p e n az alkalma­

n e m érdemes érvényesíteni.

zottak kártérítési j o g i pozíciójával m u t a t h a s o n l ó s á g o t , h o g y te­

A j e l e n rendelkezés csak tilalmakat fogalmaz m e g , de n e m

vékenységét a j o g i személy é r d e k é b e n , n e m pedig saját érdekkö­

rendelkezik a tilalom m e g s z e g é s e esetén alkalmazható szankciók­

r é b e n jár el, ezért i n d o k o l t lehet, h o g y a tevékenységgel o k o z o t t

ról. E r r e azért nincs szükség, m e r t a s z ó b a n forgó kötelezettsé­

kárért kizárólag a j o g i s z e m é l y m a g a feleljen - a h o g y az alkalma­

gek m e g s z e g é s e esetén ö n k é n t a d ó d ó következmény, vagyis a ve­

z o t t károkozásáért is.

z e t ő tisztségviselő elmozdítása tisztségéből az általános szabá­ lyok szerint is b á r m i k o r , indokolás nélkül végrehajtható, ha pe­

1 : 7 0 . § [A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége] ( 1 ) Az elsődlegesen gazdálkodó tevékenységet végző j o g i személy v e z e t ő tisztségviselője - a n y i l v á n o s a n m ű ­ k ö d ő r é s z v é n y t á r s a s á g b a n v a l ó r é s z v é n y s z e r z é s kivételé­ vel - n e m l e h e t t a g j a v a g y a l a p í t ó j a a j o g i személlyel a z o ­ n o s t e v é k e n y s é g e t i s f o l y t a t ó m á s j o g i s z e m é l y n e k , illetve n e m lehet ö s s z e f o n ó d á s b a n ilyen j o g i személlyel, kivéve, ha e z t a j o g i s z e m é l y l é t e s í t ő o k i r a t a l e h e t ő v é t e s z i v a g y a jogi személy legfőbb szerve ehhez hozzájárul. ( 2 ) A v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő n e m l e h e t a j o g i személlyel azonos tevékenységet is végző m á s j o g i személy vezető tisztségviselője, kivéve, ha e z t a j o g i s z e m é l y l é t e s í t ő ok­ i r a t a l e h e t ő v é teszi, v a g y a j o g i s z e m é l y legfőbb szerve eh­ h e z hozzájárul. ( 3 ) A vezető tisztségviselő a j o g i személy hozzájárulá­ s a nélkül n e m f o l y t a t h a t a j o g i s z e m é l y t e v é k e n y s é g i k ö ­ rébe eső gazdálkodó tevékenységet.

dig a kötelességszegés kárt is o k o z o t t a j o g i személynek, akkor a kártérítés általános szabályai alkalmazhatóak az azokra való kü­ lön utalás nélkül is. 2. A fenti m e g f o n t o l á s o k i n d o k o l t á k a z o n szabály bevezetését is, amely szerint a vezető tisztségviselő n e m lehet a j o g i személylyel azonos tevékenységet is v é g z ő m á s j o g i személy vezető tiszt­ ségviselője, kivéve, ha ezt a j o g i személy létesítő okirata lehető­ vé teszi, vagy a j o g i személy l e g f ő b b szerve ehhez hozzájárul. Ilyen esetekben az esetleges érdekkonfliktusok lehetősége jelen­ tősen m e g n ö v e k e d i k . I t t is lehetővé teszi a z o n b a n a Javaslat, h o g y a l e g f ő b b szerv a t ö b b e s vezető tisztségviselői státushoz hozzájáruljon. 3. U g y a n c s a k a fenti i n d o k o k vezettek annak kimondásához, h o g y a vezető tisztségviselő n e m folytathat a j o g i személy tevé­ kenységi k ö r é b e eső gazdálkodó tevékenységet, hacsak ahhoz a j o g i személy h o z z á n e m járul.

1. A vezető tisztségviselőkkel s z e m b e n alapvető elvárás, h o g y tevékenységükkel a j o g i személy, illetve a j o g i személy tevékeny­ ségében végső s o r o n érdekelt t a g o k vagy alapítók érdekeit szol­ gálják. V e z e t ő tisztségviselői tevékenységük során saját szemé­ lyes érdekeiket háttérbe kell szorítaniuk. E z e n felül a j o g i sze­ mély pozícióit, piaci, üzleti l e h e t ő s é g e i t a vezető tisztségviselő n e m használhatja fel saját m a g a vagy olyan m á s j o g i személy szá­ mára, amelyben ő m a g a érdekeltséggel rendelkezne. A n n a k érdekében, h o g y a személyes érdek és a j o g i személy érdeke közötti érdekkonfliktus l e h e t ő s é g é t korlátozzuk, a Javas­ lat összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz m e g , amelyeknek az a lényege, h o g y eltiltsa a v e z e t ő tisztségviselőt olyan helyze­ tektől és tevékenységektől, a m e l y e k b e n választania kellene saját és a j o g i személy érdekeinek érvényre juttatása k ö z ö t t . A G t . - b ő l átvett és általánosítani javasolt szabályok kiegészülnek azzal a tilalommal, a m i szerint a vezető tisztségviselő n e m lehet össze­ fonódásban (lásd a hatályos P t k . 6 8 5 / B . §-át) más olyan j o g i személlyel, amelyik a j o g i személlyel a z o n o s tevékenységet is folytat. Ez a kiegészítés a korlátozást két irányban szigorítja: egyrészt a közvetett részesedést is tilalmazza, másrészt pedig a közeli h o z z á t a r t o z ó k részesedéseinek összeszámolása folytán ki­ zárja azt, h o g y a vezető tisztségviselő a közeli h o z z á t a r t o z ó i n ke­ resztül váljon a j o g i személytől idegen érdekek kiszolgálójává.

1 : 7 1 . § [ T i t o k t a r t á s i és felvilágosítási k ö t e l e z e t t s é g ] ( 1 ) A v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő k k ö t e l e s e k a j o g i személy m a g á n t i t k á t m e g ő r i z n i m i n d m e g b í z a t á s u k ideje a l a t t , m i n d pedig a vezető tisztségviselői megbízatásuk meg­ szűnését követően. ( 2 ) A vezető tisztségviselők a jogi személy legfőbb s z e r v e , illetve a l e g f ő b b s z e r v t a g j a i r é s z é r e k ö t e l e s e k a j o g i s z e m é l y v a g y o n i v i s z o n y a i r ó l f e l v i l á g o s í t á s t adni, s számukra a jogi személy vagyoni viszonyaira vonatkozó i r a t o k b a és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást, illetve az i r a t b e t e k i n t é s t a v e z e t ő tiszt­ ségviselő a j o g o s u l t á l t a l t e t t í r á s b e l i t i t o k t a r t á s i nyilat­ kozat tételéhez kötheti. ( 3 ) A v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő a k k o r t a g a d h a t j a m e g a fel­ v i l á g o s í t á s t , illetve az i r a t o k b a v a l ó b e t e k i n t é s t , ha a fel­ v i l á g o s í t á s t k é r ő a j o g á t v i s s z a é l é s s z e r ű e n gyakorolja, v a g y felhívás ellenére n e m t e s z írásbeli t i t o k t a r t á s i nyilat­ kozatot. ( 4 ) A m e n n y i b e n a vezető tisztségviselő megtagadja a felvilágosítás, illetve i r a t b e t e k i n t é s i r á n t i k é r e l e m teljesí­ t é s é t , a j o g o s u l t a n y i l v á n t a r t ó b í r ó s á g t ó l k é r h e t i a veze­ tő tisztségviselő k ö t e l e z é s é t a k é r e l e m teljesítésére.

A z t a korlátozást, a m e l y szerint a vezető tisztségviselő n e m le­ het a j o g i személyével a z o n o s tevékenységet is v é g z ő más j o g i

1. A vezető tisztségviselőnek a j o g i személlyel s z e m b e n tanú­

személy tagja vagy alapítói j o g o k gyakorlója, csak azoknál a j o g i

sítandó lojalitásából következik az a követelmény, h o g y a j o g i

személyeknél kell alkalmazni, a m e l y e k elsődlegesen gazdálkodó

személy m a g á n t i t k á t a vezető tisztségviselő köteles megőrizni.

tevékenységet végeznek, m e r t az elsődlegesen n e m gazdasági te­

A vezető tisztségviselőhöz képest a j o g i személy olyan idegen

vékenységet v é g z ő j o g i személyeknél lényegesen kisebb annak a

személynek számít, akinek a titkaihoz helyzeténél fogva a vezető

veszélye és esélye, h o g y a két j o g i személy érdekei ellentétesek le­

tisztségviselő hozzáfér, s ő t szükségszerűen ő birtokolja ezeket a

titkokat, hiszen a j o g i személy önálló cselekvésre n e m képes. E z ­

A j o g i személy, illetve a l e g f ő b b szerv tagjai és a vezető tiszt­

zel a helyzettel a z o n b a n a vezető tisztségviselőnek n e m szabad

ségviselő k ö z ö t t i kapcsolat bizalmi j e l l e g é b ő l kiindulva rendelke­

visszaélnie, m e r t ezzel a j o g i személy érdekeit sértené.

zik ú g y a Javaslat, h o g y bármelyik fél egyoldalúan, indokolás

A m a g á n t i t o k védelmét a Javaslat a személyhez fűződő j o g o k

nélkül m e g s z ü n t e t h e t i azt. A j o g i személy egyoldalú döntésének

védelmére v o n a t k o z ó szabályok k ö z ö t t a j o g i személyek vonat­

h a t á l y o s í t á s á h o z e l e g e n d ő az, ha azt a vezető tisztségviselővel

kozásában is v é d e l e m b e n részesíti, e n n e k ellenére erre a szabály­

közlik: nincs szükség arra, h o g y a v e z e t ő tisztségviselő a vissza­

ra azért van szükség, h o g y egyértelművé váljon, h o g y a vezető

hívást elfogadja vagy t u d o m á s u l vegye. Ha a j o g i személy hozza

tisztségviselő a belső v i s z o n y o k b a n n e m a z o n o s í t h a t ó a j o g i sze­

m e g a d ö n t é s t a vezető tisztségviselői megbízatás megszünteté­

méllyel magával, s ezért ő is elkövetheti a titoksértést a j o g i sze­

séről, akkor n e m tarthat igényt arra, h o g y a vezető tisztségvise­

m é l y sérelmére. A m a g á n t i t o k f o g a l m á t a személyhez fűződő j o ­

lő továbbvigye az ügyeket. A m e g b í z a t á s a közlés időpontjában

g o k védelmére v o n a t k o z ó

megszűnik, t e h á t a j o g i személynek kell g o n d o s k o d n i a arról,

szabályozással azonos

tartalommal

kell értelmezni e szabály v o n a t k o z á s á b a n is.

h o g y e b b e n az i d ő p o n t b a n legyen olyan személy, aki átveszi az ügyek intézését.

2 - 3 . A j o g i személyek n a g y részénél elválik egymástól a tulaj­ d o n o s i és az irányítási funkció, a m i n e k következtében az a sajá­ tos helyzet alakul ki, h o g y a l e g f ő b b szerv tagjai, akik a j o g i sze­ m é l y m ű k ö d é s é b e n végső s o r o n érdekeltek, n e m rendelkeznek ugyanazokkal az információkkal, amikkel a vezető tisztségvise­ lők. U g y a n a k k o r a l e g f ő b b szerv tagjai h o z z á k m e g a j o g i szemé­ lyeket é r i n t ő stratégiai döntéseket, a m i k h e z elengedhetetlen a megfelelő i n f o r m á c i ó k birtoklása. E z é r t a Javaslat a vezető tiszt­ ségviselők kötelezettségévé teszi a l e g f ő b b szerv tagjainak infor­ mációkicai való ellátását, s e n n e k a kötelezettségnek az üzleti ti­ t o k általában n e m képezheti akadályát. De a j o g i személy és an­ n a k alapítói, illetve tagjai k ö z ö t t is fennállhat érdekellentét, ezért a vezető tisztségviselő titoktartási nyilatkozat m e g t é t e l é h e z köt­ heti az információszolgáltatást, s ha a j o g o s u l t n e m tesz ilyen nyilatkozatot, akkor a v e z e t ő tisztségviselő megtagadhatja az in­ f o r m á c i ó kiadását. U g y a n c s a k megtagadhatja az információszolgáltatást, ha a

1:74. § [Lemondás] ( 1 ) A v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő e m e g b í z a t á s á r ó l a j o g i sze­ mély másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatko­ zattal, indokolás nélkül b á r m i k o r l e m o n d h a t . Ha a j o g i személynek nincs m á s i k vezető tisztségviselője, akkor a l e m o n d ó n y i l a t k o z a t o t a legfőbb szerv ülésén lehet meg­ tenni. ( 2 ) Ha a j o g i személy m ű k ö d ő k é p e s s é g e ezt megkí­ vánja, a l e m o n d á s csak a bejelentéstől s z á m í t o t t hatvana­ d i k n a p o n v á l i k h a t á l y o s s á , k i v é v e , h a a j o g i s z e m é l y leg­ f ő b b s z e r v e a z ú j v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő k i j e l ö l é s é r ő l vagy megválasztásáról e határidő leteltét megelőzően gondos­ kodott. ( 3 ) A l e m o n d á s h a t á l y o s s á v á l á s á i g a v e z e t ő tisztségvi­ s e l ő a h a l a s z t h a t a t l a n d ö n t é s e k m e g h o z a t a l á b a n , illetve intézkedések megtételében köteles részt venni.

legfőbb szerv tagja az i n f o r m á c i ó s j o g á t visszaélésszerűen akarná gyakorolni. Visszaélésnek m i n ő s ü l például az, ha egy gazdasági

1. A l e m o n d á s a j o g i személyhez i n t é z e n d ő nyilatkozat, ám a

társaság versenytársa kíván elenyésző részesedése alapján üzleti

j o g i személynek szánt nyilatkozatokat éppen a vezető tisztségvi­

t i t k o k h o z hozzájutni.

selő részére kell m e g t e n n i , s ekként előállhatna az a helyzet, h o g y m i n d a nyilatkozattevő, m i n d pedig a nyilatkozatot tudomásul

4. Mivel a tulajdonosi és az irányítási funkció elválik és az in­

vevő ugyanaz a személy kellene, h o g y legyen. E z t kiküszöbölen­

formációval az irányítók rendelkeznek, a Javaslat j o g o r v o s l a t o t

dő rendelkezik ú g y a Javaslat, h o g y ha nincs másik vezető tiszt­

t e r e m t arra az esetre, ha a v e z e t ő tisztségviselő j o g t a l a n u l tagad­

ségviselője a j o g i személynek, akihez a l e m o n d ó nyilatkozatot in­

j a m e g a z információszolgáltatási kötelezettségét.

tézni lehetne, akkor a l e g f ő b b szerv részére kell m e g t e n n i a nyi­ latkozatot, a m i testületi jellegű l e g f ő b b szerv esetén praktikusan

1 : 7 2 . § [A vezető tisztségviselői megbízatás megszű­ nése] A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik a) h a t á r o z o t t idejű megbízatás esetén a megbízás idő­ t a r t a m á n a k lejártával; b ) visszahívással; c) lemondással; d) a v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő h a l á l á v a l ; e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességet k o r l á t o z ó vagy kizáró g o n d n o k s á g alá helyezésével; f) törvényben szabályozott kizáró vagy megszűnési ok bekövetkeztével.

a legfőbb szerv ülésén t ö r t é n ő közlést jelenti. A l e m o n d á s t n e m kell i n d o k o l n i . 2. T e k i n t e t t e l arra, h o g y a j o g i személy m ű k ö d é s é h e z elen­ gedhetetlenül szükséges az, h o g y legyen olyan szerve, amelyik az ügyvezetést ellátja, a vezető tisztségviselő lemondása esetén a fo­ lyamatosság biztosítása é r d e k é b e n a vezető tisztségviselői jogvi­ szony n e m feltétlenül szűnik m e g azonnali hatállyal, h a n e m i d ő t (hatvan n a p o t ) biztosít a törvény a távozó vezető tisztségviselő pótlására. A m e n n y i b e n a j o g i személy l e g f ő b b szerve m á r a le­ m o n d á s hatályosulását m e g e l ő z ő e n g o n d o s k o d i k az új vezető tisztségviselő kijelöléséről vagy megválasztásáról, ú g y természe­ tesen ezt a szabályt figyelmen kívül lehet hagyni.

A Javaslat a vezető tisztségviselői m e g b í z a t á s megszűnéséről jelentős részben a G t . - b e n k i d o l g o z o t t szabályok általánossá té­

3. A folyamatosság biztosításának érdeke azt is megkívánja,

telével rendelkezik. A m e g b í z a t á s természetesen megszűnik a

hogy

megbízási i d ő lejártával, a vezető tisztségviselő halálával. Mivel

és az új tisztségviselő megválasztása k ö z ö t t i időszakban is dön­

a

halaszthatatlan

kérdésekben

a lemondás

bejelentése

j o g i személy vezető tisztségviselője főszabályként cselekvőképes

tés szülessék (intézkedés t ö r t é n j é k ) , ezért a ( 3 ) bekezdés ki­

személy lehet, megszűnési o k o t j e l e n t a cselekvőképességet kor­

m o n d j a , h o g y a l e m o n d á s hatályossá válásáig a vezető tisztség­

l á t o z ó vagy kizáró g o n d n o k s á g alá helyezés is.

viselő az ilyen d ö n t é s e k b e n (vagy i n t é z k e d é s e k b e n ) köteles részt venni.

1 : 7 3 . § [Visszahívás] A j o g i s z e m é l y l e g f ő b b szerve, i l l e t v e a l e g f ő b b szerv h a t á s k ö r é t g y a k o r l ó szerv a v e z e t ő tisztségviselőt b á r m i ­ k o r , i n d o k o l á s n é l k ü l v i s s z a h í v h a t j a . A visszahívás a ve­ z e t ő tisztségviselővel s z e m b e n a visszahívás k ö z l é s é n e k időpontjában hatályosul.

1 : 7 5 . § [Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony] Ha a vezető tisztségviselő tisztségét n e m munkavi­ szony keretében tölti be, jogviszonyára a törvénynek a megbízási szerződésre v o n a t k o z ó szabályait kell megfele­ lően alkalmazni.

A vezető tisztségviselői feladatok ellátására a vezető tisztségvi­ selő és a j o g i személy munkaviszonyt létesíthet. Ha bizonyos j o ­

hiányát is p ó t o l n i l e h e t azzal, ha az ellenőrzésre szakosodott szervet h o z n a k létre.

gi személy típusoknál ez n e m m e g e n g e d h e t ő , erről az adott j o g i

T i p i k u s a n a részvénytársaság az a j o g i személy, ahol a vagyon

személy típust szabályozó törvénynek kell rendelkeznie. Ha vi­

viszonylagos nagysága, a részvényesek n a g y száma és a tulajdo­

szont a jogi személy és a vezető tisztségviselő k ö z ö t t munkavi­

nosi és m ű k ö d t e t é s i funkciók elkülönülése egyszerre van jelen,

szony áll fenn, kapcsolatukat alapvetően a munkajogi szabályok

ezért ennél a j o g i személynél - h a s o n l ó a n a jelenleg hatályos sza­

fogják szabályozni. A vezető tisztségviselői tisztség munkaviszo­

bályozáshoz - t o v á b b r a is i n d o k o l t lehet a felügyelő bizottság

n y o n kívül is ellátható. I l y e n k o r a j o g v i s z o n y a polgári j o g terü­

létrehozatalának kötelezővé tétele. M á s j o g i személyeknél is el­

letére tartozik. S e m a j e l e n törvény, s e m pedig az egyes j o g i sze­

képzelhető, h o g y m e g h a t á r o z o t t m é r t é k ű vagyon vagy meghatá­

mély fajtákra v o n a t k o z ó j o g s z a b á l y o k n e m vállalkozhatnak azon­

r o z o t t taglétszám f ö l ö t t törvény kötelezővé teszi felügyelő bi­

ban arra, hogy ezt a jogviszonyt m i n d e n szabályozást igénylő ele­

zottság létesítését. E l ő f o r d u l h a t m é g az is, h o g y a j o g i személy

mére kiterjedően speciálisan szabályozzanak. E helyett a Javaslat

által végzett tevékenység speciális jellege teszi indokolttá az elkü­

akként rendelkezik, h o g y az ilyen jogviszonyokra - amennyiben

l ö n ü l t ellenőrző szerv létrehozatalának kötelezővé tételét, itt

nincs sajátos szabály - a megbízási szerződés szabályait kell alkal­

a z o n b a n f o k o z o t t a n figyelembe kell venni, h o g y a felügyelő bi­

mazni, hiszen ennek a szerződésnek a tartalma áll legközelebb a

zottság a szervezeten belüli ellenőrzési funkció megvalósítására

vezető tisztségviselő kötelezettségeihez. A vezető tisztségviselő

hivatott, s n e m feladata, h o g y a közérdeket óvja. E r r e a célra más

ugyanis arra köteles, h o g y a j o g i személy ügyeit gondosan, a j o ­

szerv, például a könyvvizsgáló v e h e t ő igénybe.

gi személy érdekeinek megfelelően ellássa, de az n e m tartozik kö­ telmei közé, h o g y tevékenysége m e g h a t á r o z o t t , munkával elérhe­ tő eredményt h o z z o n létre.

2. A Javaslat e g y é r t e l m ű e n leszögezi, h o g y a felügyelő bizott­ ság a legfőbb szerv részére végzi e l l e n ő r z ő tevékenységét, tehát azokat a s z e m p o n t o k a t kell szem e l ő t t tartania, amelyeket a ta­ gok, alapítók érdekei diktálnak. E b b ő l az is következik, h o g y a

IV. A jogi

személy

felügyelő bizottság n e m c s a k törvényességi s z e m p o n t b ó l vizsgál­

Fejezet ellenőrző

szerve

ja az ügyvezetés tevékenységét, h a n e m célszerűségi, gazdaságos­ sági s z e m p o n t b ó l is. A z t vizsgálja, h o g y a j o g i személy tevékeny­

1 : 7 6 . § [ A felügyelő b i z o t t s á g ] ( 1 ) A l é t e s í t ő o k i r a t a j o g i s z e m é l y ü g y v e z e t é s é n e k el­ l e n ő r z é s é r e l e g a l á b b k é t t a g b ó l álló felügyelő b i z o t t s á g o t h o z h a t létre. ( 2 ) A felügyelő b i z o t t s á g a j o g i s z e m é l y legfőbb szerve r é s z é r e ellenőrzi a j o g i személy ü g y v e z e t é s é t . E n n e k s o r á n a felügyelő b i z o t t s á g a j o g i s z e m é l y v e z e t ő tisztségviselői­ től, m u n k a v á l l a l ó i t ó l felvilágosítást k é r h e t , a j o g i személy irataiba é s könyveibe b e t e k i n t h e t , a z o k a t saját m a g a m e g ­ vizsgálhatja v a g y s z a k é r t ő v e l m e g v i z s g á l t a t h a t j a .

sége megfelel-e a l e g f ő b b szerv tagjai érdekeinek. Ez persze n e m

( 3 ) A felügyelő b i z o t t s á g k ö t e l e s m e g v i z s g á l n i a leg­ főbb szerv ü l é s é n e k n a p i r e n d j é n s z e r e p l ő előterjesztése­ ket, s azokkal k a p c s o l a t o s v é l e m é n y é t a legfőbb szerv ülé­ sén i s m e r t e t n i .

m ű k ö d é s é n e k megítéléséhez szükséges lenne, a törvény azt is

( 4 ) A felügyelő b i z o t t s á g k ö t e l e s összehívni a j o g i sze­ m é l y legfőbb s z e r v é n e k ülését, h a a z ü g y v e z e t é s tevékeny­ sége jogszabályba, a l é t e s í t ő o k i r a t b a v a g y a j o g i személy legfőbb szervének h a t á r o z a t á b a ü t k ö z i k , v a g y e g y é b k é n t sérti a j o g i személy, az a l a p í t ó k v a g y a t a g o k érdekeit. ( 5 ) A felügyelő b i z o t t s á g t a g j a i t a n á c s k o z á s i j o g g a l r é s z t v e h e t n e k a j o g i s z e m é l y l e g f ő b b s z e r v é n e k ülésén.

zárja ki azt, h o g y ellenőrizze a m ű k ö d é s törvényességét, de n e m kell erre korlátoznia tevékenységét. Az említett széles k ö r ű ellenőrzési f u n k c i ó h o z széles körű in­ formálódási, vizsgálódási j o g o s u l t s á g is kapcsolódik. A felügye­ lő bizottság l é n y e g é b e n m i n d e n , a j o g i személyre v o n a t k o z ó in­ f o r m á c i ó h o z hozzájuthat, s az ügyvezetés, illetve a j o g i személy munkaszervezete köteles az i n f o r m á c i ó k a t megfelelő formában átadni a felügyelő bizottságnak. M i v e l a felügyelő bizottság s e m rendelkezhet mindazzal a szakértelemmel, ami a j o g i személy m e g e n g e d i , h o g y n e csupán m a g a vizsgálódjon, h a n e m vizsgála­ taihoz szakértőt vegyen igénybe. 3. A felügyelő bizottság ellenőrzési funkcióján kívül esik az ellenőrzés

eredménye

alapján

esetleg szükséges

intézkedések,

döntések m e g h o z a t a l a . F ő s z a b á l y k é n t a felügyelő bizottság n e m ü g y d ö n t ő szerv. E l l e n ő r z é s é n e k e r e d m é n y é t a legfőbb szerv elé tárva a legfőbb szervet hozza a b b a a helyzetbe, h o g y az e b b ő l következő döntéseket m e g h o z z a . E z é r t teszi a Javaslat a felügye­ lő bizottság kötelezettségévé a legfőbb szerv napirendjén szerep­ lő előterjesztések megvizsgálását, az azokkal kapcsolatos állás­

1.

Szervezetelméleti s z e m p o n t b ó l e g y szervezeten belül a

pontjainak ismertetését.

döntéshozatal és végrehajtás funkciói m e l l e t t szükség van az el­ lenőrzési funkció ellátására is. E funkció betöltésére n e m kell fel-

4 - 5 . A Javaslat a n n a k érdekében, h o g y a legfőbb szervvel a

tétlenül erre külön szervet l é t r e h o z n i , de s o k esetben az ellenőr­

kapcsolat valós, élő legyen, a ( 4 ) bekezdésben szabályozott ese­

zés funkciója úgy teljesíthető h a t é k o n y a n , ha erre specializáló­

tekben lehetővé teszi a l e g f ő b b szerv ülésének összehívását, to­

d o t t szerv végzi e tevékenységet. E z é r t a Javaslat a j o g i szemé­

vábbá kimondja, h o g y a legfőbb szerv ülésén a felügyelő bizott­

lyekre v o n a t k o z ó általános szabályok k ö z ö t t rendelkezik a fel­

ság tagjai tanácskozási j o g g a l részt vehetnek.

ügyelő bizottságról m i n t olyan szervről, a m e l y n e m feltétlenül szükséges ugyan a j o g i személy létezéséhez és m ű k ö d é s é h e z , de törvény kötelező jelleggel elrendelheti létesítését egyes j o g i sze­ mély fajtáknál, az alapítók, illetve t a g o k pedig bármelyik j o g i személy fajta esetén elhatározhatják felállítását. A felügyelő bizottság létrehozását olyan j o g i személyek eseté­ ben kell jogszabálynak elrendelnie, a m i k o r a j o g i személy alapí­ tója vagy tagjai a vagyon nagysága vagy a t a g o k nagy száma m i ­ att n e m képesek a j o g i személy ügyeit átlátni és ellenőrzésük alatt tartani. A j o g i személy k e r e t é b e n e l k ü l ö n ü l h e t n e k a tulajdonosi vagy alapítói funkciók a m ű k ö d t e t é s i funkciótól, a m i n e k követ­ keztében a tagok, illetve alapítók m á r n e m rendelkeznek olyan információkkal, szakmai ismeretekkel, ami alkalmassá tenné ő k e t a j o g i személy m ű k ö d é s é n e k ellenőrzésére. E speciális ismeretek

1 : 7 7 . § [ A felügyelő b i z o t t s á g tagjai] ( 1 ) A felügyelő b i z o t t s á g tagjainak s z á m á t a létesítő ok­ i r a t b a n kell m e g h a t á r o z n i . A felügyelő b i z o t t s á g első tag­ jait a létesítő o k i r a t b a n kell kijelölni, ezt k ö v e t ő e n pedig a t a g o k a t a j o g i s z e m é l y legfőbb szerve jelöli ld, illetve - ha a legfőbb s z e r v t e s t ü l e t k é n t m ű k ö d i k - választja m e g . ( 2 ) H a a felügyelő b i z o t t s á g t a g j a i n a k s z á m a a létesítő o k i r a t b a n m e g h a t á r o z o t t s z á m alá c s ö k k e n , a j o g i személy ü g y v e z e t é s e k ö t e l e s h a l a d é k t a l a n u l a legfőbb szerv d ö n t é ­ sét k e z d e m é n y e z n i a l é t s z á m kiegészítése érdekében. ( 3 ) A felügyelő b i z o t t s á g t a g j a cselekvőképes személy lehet, aki a felügyelő b i z o t t s á g m u n k á j á b a n személyesen köteles r é s z t venni.

( 4 ) N e m l e h e t felügyelő b i z o t t s á g i t a g , akivel s z e m b e n a v e z e t ő tisztségviselővel s z e m b e n i k i z á r ó ok áll fenn, t o ­ vábbá, aki v a g y a k i n e k a h o z z á t a r t o z ó j a a j o g i s z e m é l y v e z e t ő tisztségviselője. ( 5 ) A felügyelő b i z o t t s á g t a g j a i a j o g i s z e m é l y ügyve­ zető szervétől függetlenek; tevékenységük s o r á n n e m utasíthatók.

lehet kárt o k o z n i a j o g i személynek, illetve, ha az ellenőrzési te­ vékenység tág é r t e l e m b e n vett költségeit (például az információ­ gyűjtés,

információszolgáltatás,

szakértői vizsgálatok)

kárként

f o g n á n k is föl, h i á n y o z n a a felelősség másik kritériuma, a jogel­ lenesség, hiszen a felügyelő b i z o t t s á g n a k éppen az a j o g által is előírt kötelezettsége, h o g y ellenőrzést folytasson. H a pozitív cse­ lekvéssel, a funkciója megvalósításával n e m is tud kárt o k o z n i , az ellenőrzési kötelezettség elmulasztása mégis csak l e h e t olyan ma­ gatartás, ami j o g e l l e n e s n e k t e k i n t h e t ő . K é r d é s , h o g y ezzel o k o ­

1. B á r nyilvánvaló, h o g y m i n d e n j o g i személy egyedi, s e n n e k

zati összefüggésben keletkezhet-e kár.

megfelelően egyedi igények m e r ü l h e t n e k fel a felügyelő bizott­

A felügyelő bizottság n e m h o z h a t a j o g i személy nevében

ság szervezetével, összetételével kapcsolatban is, mégis kialakít-

döntéseket, n e m h o z h a t intézkedéseket, n e m cselekedhet úgy,

hatóak olyan általános szabályok, amelyek m i n d e n j o g i személy

h o g y e cselekvésből a j o g i személyt akár előny, akár kár érje.

típus esetén alkalmazhatóak. A felügyelő bizottság státuszára vo­

Ilyen m ó d o n kétséges, h o g y egyáltalán lehetséges-e okozati ösz-

n a t k o z ó , ezen általános szabályok kaptak helyet e §-ban.

szefüggést találni a j o g i személyt ért kár és az ellenőrzési köte­

A felügyelő bizottság m i n d e n k é p p e n testületi szerv, s a j o g ­

lezettség elmulasztása k ö z ö t t . A t t ó l ugyanis, h o g y a felügyelő

szabály a minimális l é t s z á m á t is m e g h a t á r o z z a . A taglétszámmal

bizottság elmulasztja az ellenőrzési kötelezettségét, m é g n e m

kapcsolatosan a z o n b a n t o v á b b i általános jellegű m e g k ö t é s e k e t

keletkezik szükségképpen kár a j o g i személynél. E h h e z az szük­

n e m lett volna i n d o k o l t bevezetni, hiszen m i n d e n j o g i személy

séges, h o g y az ügyvezetés cselekedjen, s a kár közvetlenül ezzel

típus, illetve az egyes j o g i személyek esetében egyedileg d ö n t h e ­

a cselekvéssel lesz okozati összefüggésben.

tő el, h o g y milyen létszámú e l l e n ő r z ő testületre van szükség. E z t

N e m lenne ugyanakkor helyes, ha elvileg kizárnánk a felügye­

a létszámot a z o n b a n a létesítő o k i r a t b a n kell m e g h a t á r o z n i , m e r t

lő bizottság tagjainak felelősségét az általuk végzett tevékenysé­

a j o g i személy struktúráját é r i n t ő kérdésről van szó.

gért. O l y a n e s e t b e n ugyanis, a m i k o r az ügyvezetés olyan maga­ tartása o k o z t a a j o g i személy kárát, a m i megfelelő ellenőrzéssel

2. A ( 2 ) bekezdés a felügyelő bizottság folyamatos m ű k ö d ő ­

m e g e l ő z h e t ő lett volna, i n d o k o l t a felügyelő bizottsági tagok fe­

képességének m e g ő r z é s e é r d e k é b e n szabályozza azt az esetet, ha

lelősségre vonása. I l y e n k o r valójában azt m o n d h a t j u k , h o g y a

a felügyelő bizottság tagjainak s z á m a az alapító okiratban meg­

k á r o k o z ó cselekmény és az annak megvalósulását lehetővé tevő

h a t á r o z o t t szám alá csökken. M i v e l ezekben az esetekben a fel­

hiányos ellenőrzés együttesen o k o z z a a kárt, tehát a közös kár­

ügyelő bizottság m ű k ö d é s e válik lehetetlenné, a Javaslat előírja a

okozás szabályai szerint egyetemleges felelősségnek van helye.

legfőbb szerv d ö n t é s é n e k kezdeményezését a létszám kiegészíté­

Ez a felelősség a v e z e t ő tisztségviselők felelősségnél m á r kifejtett

sének érdekében.

o k o k m i a t t a szerződésszegéssel o k o z o t t károkért való felelősség szabályai szerint alakul.

3 - 5 . A Javaslat m e g h a t á r o z z a , h o g y kik lehetnek és kik n e m

A felügyelő bizottság m i n t testület mentesül a felelősség alól,

lehetnek a felügyelő bizottság tagjai. E b b e n a k ö r b e n a szabályo­

ha az ellenőrzés során ú g y j á r t el, a h o g y az egy felügyelő bizott­

zás mintájául vett G t . - h e z képest eltérés, h o g y - a vezető tisztség­

ságtól általában elvárható. Érvényesül ezen esetekben is az a d o t t

viselőkre m e g f o g a l m a z o t t követelménnyel összhangban - megje­

helyzetben

lent a cselekvőképesség kritériuma. M i v e l a felügyelő bizottság

ugyanis a felügyelő bizottság a j o g i személyt ért m i n d e n kárért

általában

elvárhatóság

mércéje,

ennek

hiányában

tagjai személyesen kötelesek tisztségüket ellátni, a Javaslat ezért

felelőssé lenne t e h e t ő .

előírja, h o g y felügyelő bizottsági tag kizárólag cselekvőképes sze­ mély lehet.

2. A ( 2 ) bekezdés a felügyelő b i z o t t s á g i t a g o k m e n t e s ü l é s é t

A felügyelő bizottság tagjai esetén is érvényesülnek a vezető

szabályozza, hiszen a felügyelő b i z o t t s á g tagjait t e r h e l ő testüle­

E z e n felül ki­

ti felelősség s e m l e h e t abszolút, k i m e n t é s nélküli. A felelősség

m o n d j a a Javaslat, h o g y a j o g i személy vezető tisztségviselője és

csak a k k o r t ö l t h e t i be h a t é k o n y ö s z t ö n z ő funkcióját, ha a he­

annak hozzátartozója s e m l e h e t a z o n o s j o g i személynél a fel­

lyesnek t a r t o t t , elvárható m a g a t a r t á s t tanúsító felügyelő bizott­

ügyelő bizottság tagja. Az összeférhetetlenségi szabály indoka,

sági tag m e n t e s ü l h e t a felelősség alól, s csak azokat a testületi ta­

h o g y a felügyelő bizottság csak a b b a n az esetben töltheti be

g o k a t tesszük felelőssé,

funkcióját, ha m ű k ö d é s é t a ügyvezető szervtől elkülönülve vég­

cselekedtek. E z e n elv szerint n e m felel az a felügyelő bizottsági

zi. Az ellenőrzés csak akkor l e h e t h a t é k o n y , ha az ellenőrző szerv

tag, aki a h a t á r o z a t m e g h o z a t a l á b a n n e m v e t t részt, vagy a ha­

tisztségviselőkre m e g f o g a l m a z o t t kizáró o k o k .

akik valóban elmarasztalható m ó d o n

n e m függ az ellenőrzöttől. E z é r t tartalmazza a Javaslat a felügye­

tározat ellen szavazott. A m e n t e s ü l é s t o v á b b i (konjunktív) fel­

lő bizottsági t a g o k függetlenségének elvi deklarációját.

tétele, h o g y a felügyelő b i z o t t s á g i tag ezt m e g h a l a d ó a n is ú g y j á r t el, a h o g y az az a d o t t helyzetben általában elvárható, azaz

1 : 7 8 . § [ A felügyelő b i z o t t s á g t a g j a i n a k felelőssége] ( 1 ) A felügyelő b i z o t t s á g i t a g o k e g y m á s s a l és a v e z e t ő tisztségviselőkkel e g y e t e m l e g e s e n , a s z e r z ő d é s s z e g é s s e l o k o z o t t k á r é r t v a l ó felelősség szabályai s z e r i n t felelnek a z ügyvezetés által a t á r s a s á g n a k o k o z o t t o l y a n k á r o k é r t , a m e l y e k e t a z ilyen t e s t ü l e t t ő l á l t a l á b a n e l v á r h a t ó ellenőr­ zéssel m e g l e h e t e t t v o l n a előzni. ( 2 ) M e n t e s ü l a z ( 1 ) b e k e z d é s s z e r i n t i felelősség alól a felügyelő b i z o t t s á g a z o n tagja, aki a felelősség alapjául s z o l g á l ó felügyelő b i z o t t s á g i h a t á r o z a t m e g h o z a t a l á b a n n e m v e t t r é s z t v a g y a h a t á r o z a t ellen s z a v a z o t t , és a h á t ­ r á n y o k elkerülése é r d e k é b e n e z t m e g h a l a d ó a n i s ú g y j á r t el, a h o g y a z a z a d o t t h e l y z e t b e n á l t a l á b a n e l v á r h a t ó .

m i n d e n ésszerűen elvárhatót m e g t e t t a h á t r á n y elkerülése érde­ kében. 1 : 7 9 . § [Összeférhetetlenség, titoktartás, megszűnés] A felügyelő b i z o t t s á g t a g j a i n a k ö s s z e f é r h e t e t l e n s é g é r e , titoktartási kötelezettségére, megbízatásuk megszűnésére a v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő k r e v o n a t k o z ó s z a b á l y o k megfele­ lően alkalmazandóak.

A felügyelő bizottsági t a g o k összeférhetetlenségére, titoktar­ tási kötelezettségére és m e g b í z a t á s u k

megszűnésére

a vezető

tisztségviselőkkel kapcsolatos h a s o n l ó tárgyú szabályok a z o n o s t a r t a l o m m a l alkalmazhatóak, ezért a z o k megismétlésére nincs szükség, e l e g e n d ő a k o r á b b i szabályokra [ 1 : 7 0 - 1 : 7 4 . §-ok] való

1. A felügyelő bizottsági t a g o k kártérítési felelőssége azért b o n y o l u l t kérdés, m e r t ellenőrzési tevékenységgel nyilván n e m

visszautalás.

1 : 8 0 . S [Az e l l e n ő r z é s i f e l a d a t o k m e g o s z t á s a ] A felügyelő b i z o t t s á g e g y e s e l l e n ő r z é s i f e l a d a t o k elvégzésével egyedi h a t á r o z a t b a n b á r m e l y t a g j á t m e g b í z ­ hatja, illetve az e l l e n ő r z é s i f e l a d a t o k a t az ü g y r e n d j é b e n állandó jelleggel is m e g o s z t h a t j a t a g j a i k ö z ö t t . Az ellen­ őrzés m e g o s z t á s a n e m é r i n t i a felügyelő b i z o t t s á g i t a g o k felelősségét, s e m a z egyes felügyelő b i z o t t s á g i t a g o k j o g á t a r r a , hogy ellenőrzési t e v é k e n y s é g ü l c e t a felügyelő b i z o t t ­ ság teljes ellenőrzési j o g k ö r é b e n végezzék.

1. Az eddigiekben a j o g i s z e m é l y szervezetének belső szabá­ lyaival foglalkozott a Javaslat I I I . C í m e . A legfőbb szerv és az ügyvezetés is belső döntéshozatali funkciókat lát el, amelyek ön­ m a g u k b a n n e m j e l e n n e k m e g a j o g i személy és m á s személyek k ö z ö t t i , ún. külső j o g v i s z o n y o k b a n . S ő t n e m i s m i n d e n döntés végrehajtása igényli azt, h o g y a d ö n t é s transzformálódjon a kül­ ső j o g v i s z o n y o k b a . A m i k o r a társaság saját döntése alapján külső jogviszonyokba kíván lépni, m á s személyek irányában kíván jognyilatkozatot ten­ ni, ezt képviselője útján teheti m e g , hiszen ö n m a g á b a n a j o g i sze­ mély ilyen nyilatkozattételre n e m képes. A képviselet fogalmát a

A felügyelő bizottság a tevékenységét n e m kizárólag a bizott­

szerződéskötési szabályoknál található szabályozással azonos tar­

ság ülésein fejd ki, hiszen tevékenysége n e m c s a k döntéshozatal­

t a l o m m a l használja itt is a Javaslat, vagyis a képviselet azt jelenti,

ból áll, hanem tényleges ellenőrzési tevékenységből is, a m i t n e m

h o g y a képviselő által t e t t nyilatkozat alapján n e m a nyilatkozat­

lehet minden esetben formális ülésen végezni, s ő t s o k esetben

tevő, h a n e m e g y másik személy, a képviselt (jelen esetben a j o g i

meg csak közösen s e m végezhető ésszerű keretek között. E z é r t a

személy) válik j o g o s u l t t á vagy kötelezetté. A képviselet fogalmá­

Javaslat lehetővé teszi, h o g y a felügyelő bizottság az ellenőrzési

ba bármilyen m ó d o n - akár írásban, akár szóban, akár ráutaló

feladatokat állandó jelleggel m e g o s s z a a tagjai között, vagy ad

magatartással - tett nyilatkozat m e g t é t e l é n e k lehetősége beletar­

h o c m ó d o n bízzon m e g egy-egy ellenőrzési feladattal egyes tago­

tozik. E n n e k megfelelően a Javaslat n e m használja a cégjegyzés

kat. Ez a feladatmegosztás a z o n b a n n e m jelenti a felelősség meg-

fogalmát, m e r t az n e m m á s , m i n t a képviselőnek a j o g i személy

osztását, hiszen ez a felügyelő bizottság testületi jellegét kezdené

nevében tett írásbeli nyilatkozata. I t t j e g y z e n d ő m e g , h o g y a J a ­

ki. Ugyanakkor, ha fennmarad az egyetemleges felelősség, akkor

vaslat tudatosan mellőzi a hatályos Ptk.-nak azokat a szabályait,

a feladatmegosztás ellenére lehetővé kell tenni azt, h o g y a fel­

amelyek az írásbeli nyilatkozatok megtételére bizonyos k ö r b e n

ügyelő bizottság m e g h a t á r o z o t t feladatra szakosodott tagja to­

szigorúbb szabályokat írtak elő [lásd a hatályos P t k . 2 9 . § ( 3 ) be­

vábbra is bármely területen végezhessen ellenőrzést, hiszen a n e m

kezdését]. Ez az általános szabály ugyanis j e l e n t ő s e n nehezítette a

hozzá tartozó területen elkövetett hibákért is helyt kell állnia.

j o g i személyeknek az üzleti életben való m i n d e n n a p o s részvételét anélkül, h o g y a b i z t o n s á g o t s z á m o t t e v ő e n növelte volna.

1 : 8 1 . § [ A felügyelő b i z o t t s á g ü g y r e n d j e ] A felügyelő b i z o t t s á g m ű k ö d é s é n e k t ö r v é n y b e n n e m s z a b á l y o z o t t k é r d é s e i t a l é t e s í t ő o k i r a t b a n v a g y a felügye­ lő b i z o t t s á g ü g y r e n d j é b e n l e h e t s z a b á l y o z n i .

A Javaslat a képviselet k ü l ö n b ö z ő f o r m á i t különbözteti m e g . Az első és szükségszerű képviseleti forma a törvényes képviselet, ami annyit jelent, h o g y ez e s e t b e n a j o g i személy fajtára vonat­ k o z ó törvény határozza m e g , h o g y kit kell képviselőnek tekinte­ ni. Ez nyilván n e m a képviselő m e g n e v e z é s é t jelenti, h a n e m an­ nak a p o z í c i ó n a k a m e g h a t á r o z á s á t , a m e l y n e k betöltésével a tör­

A felügyelő bizottság m ű k ö d é s é b e n s o k olyan elem található,

vény erejénél fogva együtt jár a képviseleti j o g . E z é r t m o n d j a ki

amely sem általánosságban, s e m p e d i g az egyes j o g i személy faj­

a Javaslat, h o g y a j o g i személy képviselője a j o g i személy vezető

tákra v o n a t k o z ó törvényi szabályozásban n e m rendezhető. E z e k

tisztségviselője. M i v e l a j o g i s z e m é l y n e k m i n d i g kell, h o g y le­

a kérdések az a d o t t j o g i személy sajátosságainak megfelelően

gyen vezető tisztségviselője, ezzel a szabállyal egyben az is bizto­

d ö n t h e t ő e k csak el, u g y a n a k k o r az átláthatóság érdekében szük­

sított, h o g y a j o g i személy m i n d i g rendelkezzen a nevében nyi­

séges, h o g y a d ö n t é s e k ne e s e t e n k é n t és esetlegesen, h a n e m elő­

latkozat-tételre j o g o s u l t képviselővel.

re rögzített m ó d o n szülessenek m e g . E z t a célt szolgálhatja a

azonosság n e m j e l e n t h e t i az ügyvezetői és képviselői feladatok,

létesítő okiratban való rendezés vagy a felügyelő bizottság ügy­

illetve az erre vonatktozó szabályok összekeverését.

rendje, amelyik a j o g i személy felügyelő bizottságának m ű k ö d é ­ si szabályait tartalmazza n o r m a t í v jelleggel.

U g y a n a k k o r a személyi

A b b ó l , h o g y a t ö r v é n y a v e z e t ő tisztségviselőt képviselőnek nyilvánítja, következik az, h o g y a vezető tisztségviselőnek nincs

Az ügyrend kidolgozására és elfogadására v o n a t k o z ó szabá­

szüksége semmiféle k ü l ö n aktusra a j o g i személy vagy annak bár­

lyokat - ha ilyenek szükségesek - az egyes j o g i személy típusok­

mely szerve részéről a h h o z , h o g y képviselőként léphessen fel.

ra v o n a t k o z ó törvények tartalmazzák.

Képviselői m i n ő s é g é t azzal kell igazoltnak tekinteni, h o g y veze­ tő tisztségviselői m i n ő s é g é t igazolja, s e b b ő l m á r a törvény ere­ jénél fogva következik képviseleti j o g a is.

V. A jogi

Fejezet

személy

képviselete

2. Az állam esetén a pénzügyminiszter t ö l t be a j o g i szemé­ lyek vezető tisztségviselőjéhez h a s o n l ó funkciót. E z é r t m o n d j a ki

1 : 8 2 . § [ A j o g i s z e m é l y t ö r v é n y e s képviselete] ( 1 ) A j o g i s z e m é l y t ö r v é n y e s képviseletét a v e z e t ő tisztségviselő látja el. ( 2 ) T ö r v é n y e l t é r ő r e n d e l k e z é s é n e k h i á n y á b a n a z álla­ m o t - h a p o l g á r i j o g i j o g v i s z o n y b a n k ö z v e t l e n ü l vesz r é s z t - a p é n z ü g y m i n i s z t e r képviseli. ( 3 ) A z ( 1 ) b e k e z d é s s z e r i n t i képviseleti j o g o s u l t s á g a képviselő s z e m é l y é n e k a j o g i s z e m é l y e k n y i l v á n t a r t á s á b a való bejegyzésével j ö n l é t r e . ( 4 ) A t ö r v é n y e s képviselő képviseleti j o g a - ha a léte­ sítő o k i r a t n e m k o r l á t o z z a - teljes k ö r ű . A l é t e s í t ő o k i r a t a t ö r v é n y e s képviselő j o g n y i l a t k o z a t á h o z e l ő í r h a t j a a leg­ főbb s z e r v j ó v á h a g y á s á t . ( 5 ) H a a l é t e s í t ő o k i r a t m á s k é n t n e m rendelkezik, a j o g i s z e m é l y ( 1 ) b e k e z d é s s z e r i n t i képviselője ö n á l l ó a n j o g o s u l t a j o g i s z e m é l y n e v é b e n eljárni.

a ( 2 ) bekezdés, h o g y a polgári j o g i j o g v i s z o n y o k b a n az államot törvény eltérő rendelkezésének hiányában a pénzügyminiszter képviseli. 3. M i v e l a törvényes képviselő képviseleti j o g a vezető tiszt­ ségviselői m i n ő s é g é h e z k ö t ő d i k , a képviseleti j o g a j o g i szemé­ lyek nyilvántartásába való bejegyzéssel keletkezik. 4. A törvényes képviselő képviseleti j o g a - tekintettel arra, h o g y ez az egyeden szükségszerű képviselője a j o g i személynek főszabály szerint korlátlan, tehát m i n d e n polgári j o g i jognyilatko­ zatnak a j o g i személy n e v é b e n t ö r t é n ő megtételére kiterjed. Gya­ kori törekvés az, h o g y a j o g i személy érdekeinek védelmében a képviselő korlátlan képviseleti j o g á t a legfőbb szerv korlátozni kí­ vánja vagy beleegyezéshez akarja kötni. E r r e a Javaslat lehetősé­ get biztosít, de h a r m a d i k személyek, a piaci forgalom biztonsága érdekében azt is k i m o n d j a a Javaslat 1 : 8 5 . §-a, h o g y az ilyen kor-

látozások harmadik személyekkel s z e m b e n - főszabályként - n e m hatályosak.

3. T ö r v é n y a j o g i személy l e g f ő b b szervének is m e g e n g e d h e ­ ti, h o g y általános, mindenfajta p o l g á r i j o g i nyilatkozat m e g t é t e ­ lére j o g o s u l t képviselőt rendeljen a j o g i személy számára. A j e ­

5. T ö b b vezető tisztségviselő esetén felmerülhet a kérdés,

lenleg hatályos szabályozás alapján a G t . - n e k a cégvezetőre vo­

h o g y a képviseleti j o g gyakorlása során h o g y a n alakul egymás­

n a t k o z ó szabályai azok, amelyek e képviselői kategória példáját

h o z való viszonyuk. A Javaslat ú g y rendelkezik, h o g y ilyenkor

adják. A képviselő személyének m e g h a t á r o z á s á h o z itt is két lépés

mindegyikük önállóan, a t ö b b i képviselőtől függetlenül t e h e t

szükséges:

nyilatkozatot a j o g i s z e m é l y n e v é b e n . A létesítő okirat ettől elté­

szervi határozat, amely viszont n e m tisztséget vagy p o z í c i ó t , ha­

r ő e n is rendelkezhet, azaz előírhatja, h o g y t ö b b képviselő csak

n e m k o n k r é t személyt j e l ö l m e g képviselőként.

kell e g y törvényi felhatalmazás, m a j d egy legfőbb

együttesen képviselheti a j o g i személyt. I l y e n k o r csak az a nyilat­ kozat teltinthető a j o g i személy n e v é b e n érvényesen m e g t e t t nyi­

4. A Javaslat szerint az ilyen képviselők képviseleti j o g á t is be

latkozatnak, amelyet az együttes képviseleti j o g g a l rendelkező

kell jegyeztetni a j o g i személyek nyilvántartásába a képviseleti

képviselők mindegyike m e g t e t t . Az együttes képviseletről való

j o g közhiteles igazolása érdekében. Az így keletkező képviseleti

rendelkezés során az is k i k ö t h e t ő , h o g y h á n y képviselő együttes

j o g általános, és h a r m a d i k személyek irányában n e m is korlátoz­

nyilatkozatára van szükség.

ható.

1 : 8 3 . § [A j o g i személy képviseletének egyéb esetei] ( 1 ) A j o g i személy l é t e s í t ő o k i r a t a vagy szervezeti és m ű k ö d é s i s z a b á l y z a t a m e g h a t á r o z h a t a j o g i s z e m é l y szer­ vezetén belül olyan tisztségeket, amelyek b e t ö l t ő i a j o g i személy általános képviseletére jogosultak. ( 2 ) A j o g i személy önálló j o g i személyiséggel n e m ren­ delkező szervezeti e g y s é g é n e k vezetője - a létesítő o k i r a t eltérő rendelkezésének h i á n y á b a n - az egység rendelte­ tésszerű m ű k ö d é s é h e z szükséges k ö r b e n a j o g i személy képviselőjeként j á r el. ( 3 ) T ö r v é n y f e l h a t a l m a z á s a a l a p j á n a j o g i s z e m é l y leg­ f ő b b szerve m á s s z e m é l y t i s f e l r u h á z h a t á l t a l á n o s képvi­ seleti j o g g a l . ( 4 ) Az ( l ) - ( 3 ) bekezdés szerinti képviseleti j o g a kép­ v i s e l ő s z e m é l y é n e k a j o g i s z e m é l y e k n y i l v á n t a r t á s á b a va­ l ó bejegyzésével j ö n létre. ( 5 ) Ha a létesítő okirat m á s k é n t n e m rendelkezik, a j o g i személy ( 1 ) - ( 3 ) bekezdés szerinti képviselője önálló­ an j o g o s u l t a j o g i személy nevében eljárni.

5. Az e szakaszban szabályozott képviseleti j o g o k - a törvé­ nyes képviseleti j o g h o z h a s o n l ó a n - j ó h i s z e m ű harmadik szemé­ lyek irányában n e m k o r l á t o z h a t ó k (lásd az 1 : 8 5 . § rendelkezé­ seit), továbbá önállóan gyakorolhatók. 1 : 8 4 . § [A vezető tisztségviselő nyilatkozatán alapuló képviselet] ( 1 ) A vezető tisztségviselő az ügyek m e g h a t á r o z o t t csoportjaira nézve a j o g i személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a j o g i személy képviseletének jogával ru­ h á z h a t j a fel. E z e k a k é p v i s e l ő k a n y i l v á n t a r t á s b a b e j e gyezhetők. ( 2 ) Ha a képviselőnek a nyilvántartásba való bejegyzé­ sét n e m k é r i k , a k é p v i s e l e t r e a m e g h a t a l m a z á s o n a l a p u l ó képviselet szabályai irányadóak.

1. A j o g i személy rugalmas m ű k ö d é s é h e z szükség van arra is, h o g y az ügyvezetés is intézkedhessen képviseleti j o g keletkeztetéséről. E r r e ad l e h e t ő s é g e t a Javaslat, a m i k o r rendelkezik arról,

1. A vezető tisztségviselők képviseleti j o g a elengedhetetlen a

h o g y a vezető tisztségviselő az őt megillető törvényes képvisele­

j o g i személy működőképességéhez, de k o r á n t s e m biztos, h o g y

ti j o g alapján a j o g i személy munkavállalóit jogosíthatja fel kép­

elegendő, ha csupán a vezető tisztségviselők járhatnak el képvise­

viselet ellátására. Ez a képviseleti j o g azonban m i n d i g csak az

lőként. E g y kiterjedt tevékenységet folytató, n a g y szervezettel, sok

ügyek m e g h a t á r o z o t t csoportjára vonatkozhat. A vezető tiszt­

alkalmazottal, földrajzilag is tagoltan m ű k ö d ő j o g i személy esetén

ségviselő tehát a képviseleti j o g á t teljes egészében n e m ruházhat­

sokkal t ö b b s z ö r kell a j o g i személy n e v é b e n nyilatkozatot tenni,

j a át.

m i n t ahányszor a vezető tisztségviselők ezt személyesen m e g tud­ nák tenni. E z é r t a gyakorlatban szükség lehet a képviselet más for­ máira is. E z e k r ő l az V. F e j e z e t további szakaszai szólnak.

2. A vezető tisztségviselő nyilatkozatán alapuló képviseleti j o g esetén a j o g i személyt választási lehetőség illeti m e g . Az első

A törvényes képviselő m e l l e t t a j o g i személy képviselőinek m á ­

variációban bejegyeztetik a munkavállaló képviseleti j o g á t a j o g i

sik csoportjába azok a személyek tartoznak, akik n e m a törvény­

személyek nyilvántartásába, s ekkor a közhiteles nyilvántartás

ből, h a n e m a létesítő okiratból, illetve a j o g i személy szervezetét

fogja igazolni a képviseleti j o g o t , amihez viszont - az 1 : 8 5 . §

szabályozó belső szabályzatból vezethetik le képviseleti j o g u k a t .

rendelkezéseivel összhangban - a képviseleti j o g korlátozásának

Az említett d o k u m e n t u m o k - a törvényhez hasonlóan - n e m név

jóhiszemű

szerint nevezik m e g a képviselőt, h a n e m azokat a tisztségeket, a

csatlakozik. Választhatják azonban azt a megoldást is, h o g y n e m

harmadik

személyekkel

szembeni

hatálytalansága

j o g i személy munkaszervezetében elfoglalt pozíciókat jelölik m e g ,

kérik a bejegyzést, azt vállalva, h o g y ilyenkor a képviseleti j o g o t

amelyek m i n d e n k o r i b e t ö l t ő i t fel kívánják j o g o s í t a n i képviseletre.

a meghatalmazás szabályai szerint kell igazolni. Ez u t ó b b i eset­

A k o n k r é t személy képviseleti j o g a t e h á t - a törvényes képviselet­

ben viszont n e m lenne indokolt a képviseleti j o g korlátozásának

hez hasonlóan - két lépésben alapozható m e g : kell hozzá a nor­

harmadik személyekkel szembeni hatálytalanságát fenntartani,

matív szabály, s az, h o g y az a d o t t személyt a munkaszervezet

hiszen a harmadik személynek mindenképpen a képviseleti j o g o t

m e g h a t á r o z o t t posztján alkalmazzák.

keletkeztető írásbeli nyilatkozatból kell m e g g y ő z ő d n i e a képvise­ leti j o g fennálltáról, s e b b ő l a nyilatkozatból a képviseleti j o g ter­

2. M i v e l a Javaslat általánosságban t o v á b b r a s e m ismeri el a

jedelme is kiderülhet.

j o g i személy szervezeti e g y s é g é n e k ö n á l l ó jogalanyiságát, a szer­

E § rendelkezései értelemszerűen n e m vonatkoznak a j o g i sze­

vezeti egység viszonylag ö n á l l ó m ű k ö d é s é t a képviseleti szabá­

mély olyan munkavállalóira, akik valamely speciális jogszabály­

lyokkal igyekszik t á m o g a t n i . F e n n t a r t j a a hatályos Ptk.-nak azt a

nál fogva (s n e m a vezető tisztségviselő átruházott képviseleti j o ­

rendelkezését, amely a szervezeti egység vezetőjét a j o g i személy

ga alapján) rendelkeznek képviseleti joggal. Így például a j o g i

képviselőjének tekinti a szervezeti egység rendeltetésszerű m ű k ö ­

személy alkalmazásában álló jogtanácsos képviseleti j o g á t a jog­

dési körében. A Javaslat a z o n b a n elismeri, h o g y a j o g i személy

tanácsosi

létesítő okirata a szervezeti egység vezetőjének képviseleti j o g á t

meg.

kizárhatja.

tevékenységre

vonatkozó

jogszabályok

határozzák

1 : 8 5 . S [ A képviseleti j o g k o r l á t o z á s a ] A jogi s z e m é l y n e k a j o g i s z e m é l y e k n y i l v á n t a r t á s á b a bejegyzett képviselője képviseleti j o g á n a k k o r l á t o z á s a , il­ letve n y i l a t k o z a t t é t e l é n e k feltételhez k ö t é s e h a r m a d i k személyekkel s z e m b e n n e m h a t á l y o s , kivéve, h a a h a r m a ­ dik személy a k o r l á t o z á s r ó l , illetve a j ó v á h a g y á s szüksé­ gességéről é s a n n a k h i á n y á r ó l t u d o t t v a g y a r r ó l t u d n i a kellett volna.

A forgalom biztonságának követelménye megköveteli, h o g y a jogi személynek azok a képviselői, akik képviselőként megjelen­ nek a jogi személyek nyilvántartásában, amely képviseleti j o g u k a t közhitelesen igazolja, h a r m a d i k személyekkel s z e m b e n m i n d e n

tisztségviselőtől

származtatott

képviseleti

joggal

rendelkező

munkavállalókat, hiszen ha a v e z e t ő tisztségviselő rájuk b í z o t t valamilyen képviseleti feladatot, azt n e m adhatják át másnak, hi­ szen ez a vezető tisztségviselő d ö n t é s é n e k felülvizsgálatát jelen­ tené. VI. A

jogi

Fejezet

személy felelőssége

1 : 8 7 . § [ A j o g i s z e m é l y felelőssége] ( 1 ) A j o g i s z e m é l y k ö t e l e z e t t s é g e i é r t saját v a g y o n á v a l felel. ( 2 ) A j o g i s z e m é l y alapítója, tagja, illetve r é s z v é n y e s e a j o g i s z e m é l y t a r t o z á s a i é r t n e m felel.

körülmények k ö z ö t t tehessenek a j o g i személyt kötelező nyilatkozatokat, s a kívülállóknak ne kelljen azzal számolniuk, h o g y a be­ jegyzett képviselő képviseleti j o g a esetleg korlátozott vagy jóvá­ hagyástól függ. E § tehát ilyen irányú tilalmat fogalmaz m e g . E b b ő l az következik, h o g y a s z ó b a n forgó korlátozások lehet­ ségesek, de azok csak a belső viszonyokban bírnak jelentőséggel

1. A j o g i személy lényegi, fogalmi ismérve a vagyoni elkülö­ nülés és az ezen alapuló önálló felelősség. A j o g i személy saját ne­ ve alatt szerez j o g o k a t - így tulajdonjogot is -, s ezzel a vagyon­ nal kell helytállnia a saját neve alatt vállalt kötelezettségekért.

(például a korlátozások megsértésével tett nyilatkozatból eredő kárért a képviselő felelősséggel t a r t o z h a t ) , a külső viszonyokban

2. A vagyoni elkülönülés n e m c s a k a t ö b b i jogalanytól való el­

viszont korlátozás n e m érvényesülhet. M i v e l pedig a képviselet

különülést jelenti, hiszen ez n e m l e n n e a j o g i személy sajátossá­

fogalmilag a külső j o g v i s z o n y o k b a n érvényesül, valójában a kép­

ga, h a n e m az alapítóktól, a t a g o k t ó l való vagyoni függetlenedést

viseleti j o g m i n d e n e s e t b e n korlátlan.

is, a m i viszont m á r egyértelműen a j o g i személyek specialitása.

A Javaslat a bírósági gyakorlatban felmerült ügyek alapján

Az elkülönülés annyit j e l e n t , h o g y a tag vagyona n e m tekinthe­

tesz említést arról az esetről, a m i k o r a képviselő nyilatkozatához

tő a társaság v a g y o n á n a k és fordítva, a társaság vagyona n e m te­

valamilyen nyilatkozattételt, például a l e g f ő b b szerv jóváhagyá­

k i n t h e t ő a tag vagyonának. E b b ő l következik, h o g y a tag a saját

sát követeli m e g a létesítő okirat. E g y é r t e l m ű a javasolt szabály

vagyonával - legalábbis az általános szabály szerint - n e m köte­

alapján, h o g y a jóváhagyás elmaradása a képviselő által m e g t e t t

les helytállni a j o g i személyt t e r h e l ő kötelezettségekért.

nyilatkozatot n e m teszi érvénytelenné, s a h a r m a d i k személy j ó ­

B i z o n y o s k ö r b e n a z o n b a n szükség lehet arra, h o g y - elsősor­

váhagyásától függő szerződési nyilatkozatokra v o n a t k o z ó sza­

ban a hitelezők védelme érdekében - az alapítót, t a g o t mégis fe­

bályt s e m lehet az ilyen esetekre alkalmazni, hiszen a képviselő

lelőssé lehessen tenni a j o g i személy tartozásaiért. Ilyen tartalmú

által képviselt j o g i személyhez képest a saját legfőbb szerve (ame­

rendelkezést törvény fogalmazhat m e g . E r r e találunk példát egyes

lyik n e m is rendelkezik önálló jogalanyisággal) n e m t e k i n t h e t ő

j o g i személyek esetében a j o g i személy konstrukciójába beépítve

harmadik személynek.

(például az egyesülésnél, a közkereseti társaságnál, illetve a betéti

A képviseleti j o g korlátozásának, illetve a nyilatkozattétel kö­

társaságnál), de bizonyos esetekben szankciós vagy preventív jel­

vetelményének h a r m a d i k személyekkel s z e m b e n i hatálytalansága

leggel is (például ha a tag a felszámolás alá került j o g i személy el­

a forgalom biztonságát, a j o g i személlyel kapcsolatba kerülő sze­

különült jogalanyiságával a hitelezők hátrányára visszaélt, vagy ha

mélyeket védi. Azt akarja biztosítani, h o g y a harmadik szemé­

a j o g i személyben fennálló közvetlen irányítást biztosító befolyá­

lyek a bejegyzett törvényes képviselővel a képviseleti j o g m é ­

sát hátrányos üzletpolitika folytatására használja fel).

lyebb vizsgálatára fordítandó költségek nélkül köthessenek pél­ dául szerződést, s ne terhelje ő k e t annak kockázata, h o g y általuk n e m ismert és csak n e h e z e n felderíthető korlátozások, feltételek miatt u t ó b b a j o g i személlyel k ö t ö t t szerződés érvénytelennek vagy n e m létezőnek m i n ő s ü l . E z e n i n d o k o k r a tekintettel viszont n e m illeti m e g a védelem azt, aki t u d o t t - vagy ha kellő g o n d o s ­ sággal jár el, t u d h a t o t t volna - arról, h o g y a képviselő nyilatkozatteteli j o g a k o r l á t o z o t t , vagy arról, h o g y a l e g f ő b b szerv hoz­ zájárulását kellett volna beszerezni a nyilatkozathoz, s ez a hoz­ zájárulás n e m t ö r t é n t m e g . Az ilyen h a r m a d i k személlyel szem­

1 : 8 8 . § [ A k ö l t s é g v e t é s i s z e r v e k felelőssége] ( 1 ) A k ö l t s é g v e t é s i s z e r v n e k a saját v a g y o n á b ó l , illet­ ve a r e n d e l k e z é s é r e álló k ö l t s é g v e t é s i e s z k ö z ö k b ő l ld n e m e l é g í t h e t ő , j ó h i s z e m ű s z e m é l y e k k e l s z e m b e n vállalt, illet­ ve a k á r t é r í t é s i , m e g t é r í t é s i , k á r t a l a n í t á s i kötelezettségei­ é r t a k ö l t s é g v e t é s i s z e r v alapítója k ö t e l e s helytállni. ( 2 ) H a a z a l a p í t ó helytállási k ö t e l e z e t t s é g é n e k n e m t e s z eleget, a j o g o s u l t a k ö l t s é g v e t é s i szerv, illetve az ala­ pító vagyontárgyaiból kielégítést kereshet.

ben tehát a korlátozások hatályosak lehetnek, s a j o g i személyt n e m fogják k ö t n i a képviselőnek a k o r l á t o z á s o n túlterjeszkedő, illetve az előírt hozzájárulás nélkül tett nyilatkozatai.

1 - 2 . A Javaslat k ü l ö n rendelkezik a költségvetési szervek pol­ gári j o g i felelősségéről. E n n e k az az oka, h o g y ezek a j o g i sze­

1 : 8 6 . § [ M e g h a t a l m a z á s o n a l a p u l ó képviselet] A jogi személy képviselői - a v e z e t ő tisztségviselő nyi­ latkozatán alapuló képviselő kivételével - a m e g h a t a l m a z á s szabályai szerint is l é t e s í t h e t n e k képviseleti j o g o t , a j o g i személy v a l a m e n n y i j o g n y i l a t k o z a t á n a k m e g t é t e l é r e irá­ nyuló, általános m e g h a t a l m a z á s t a z o n b a n n e m adhatnak.

mélyek speciális szabályok szerint gazdálkodnak, s vagyoni hely­ zetüket a közjogi aktusok által m e g h a t á r o z o t t költségvetések ha­ tározzák m e g . A polgári j o g i viszonyok sajátosságaival a z o n b a n n e m lenne összeegyeztethető az, ha e j o g i személyek jogalanyi­ sága a felelősség t e k i n t e t é b e n csak a költségvetésükben részükre rendelt vagyoni eszközeik erejéig állna fenn. Ez m á r csak azért s e m elfogadható, m e r t ezek a vagyoni eszközök közjogi aktusok­ kal b á r m i k o r m ó d o s í t h a t ó a k . A költségvetési szervekkel polgári

Az eddig taglalt, a j o g i személy szervezeti jellegű képviseletét jelentő képviseleti f o r m á k m e l l e t t természetesen a j o g i személy

j o g i kapcsolatba kerülő személyek helyzete viszont n e m függhet attól, h o g y partnerük költségvetése h o g y a n alakul.

- m i n t m i n d e n más j o g a l a n y - a szerződési j o g képviseleti szabá­

E z é r t m o n d j a ki a Javaslat, h o g y ha a költségvetési szervek a

lyai szerint meghatalmazással is feljogosíthat képviselőt szerző­

j o g i személyekre v o n a t k o z ó általános helytállási szabályok sze­

déses nyilatkozat m e g t é t e l é r e . N e m illeti m e g ez a j o g a vezető

rint n e m elégítik ki a j ó h i s z e m ű személyekkel s z e m b e n i kötele -

zettségeiket, akkor az így f e n n m a r a d ó tartozásukért az alapítójuk

vényességi felügyelete k ü l ö n b ö z ő állami szerveken keresztül va­

köteles helytállni. Ilyen e s e t b e n a p ó t l ó l a g o s fedezetet az állam­

lósul m e g : a c é g e k esetén a c é g b í r ó s á g lát el törvényességi fel­

háztartási szabályok szerint kell biztosítani. H a pedig e z n e m

ügyeletet, az egyesületek és alapítványok törvényességi felügye­

t ö r t é n n e m e g , akkor a költségvetési szervek, illetve a helytállásra

letét az ügyész végzi, a költségvetési szerveknél az irányítási j o g

köteles alapítóik n e m h i v a t k o z h a t n á n a k egyes vagyontárgyaik

k e r e t é b e n érvényesül a törvényességi felügyelet. A Javaslat sze­ rint nincs elvi alapja a törvényességi felügyelet ilyen megosztásá­

végrehajtás alóli m e n t e s s é g é r e . A Javaslat eltérve a j e l e n l e g hatályos szabályozástól n e m kíván

nak, ezért a törvényességi felügyeleti j o g k ö r t egységesen a nyil­

az állam felelősségéről a költségvetési szervekre v o n a t k o z ó sza­

vántartást v é g z ő b í r ó s á g h o z telepíti azzal a megkötéssel, h o g y

bályhoz h a s o n l ó szabályt fölállítani, m e r t az 1 : 8 7 . § rendelke­

más törvény bizonyos törvényességi felügyeleti j o g k ö r ö k e t szük­

zéseiből egyértelmű az, h o g y az állam m i n t j o g i személy a teljes

ség esetén más állami szervhez is telepíthet. A Javaslat szerinti

vagyonával köteles helytállni polgári j o g i tartozásaiért, s polgári

szabályozás azt is feltételezi, h o g y a törvény hatályba lépéséig fel­

j o g i s z e m p o n t b ó l a költségvetési fedezet fennállta vagy éppen

áll a j o g i személyek nyilvántartására alkalmas szervezet, amelyik

annak hiánya n e m d ö n t h e t i el, h o g y az állam polgári anyagi j o ­

a törvényességi felügyelet funkcióját is képes ellátni.

gi é r t e l e m b e n felelősséggel tartozik-e valamely kötelezettségéért vagy sem. (A jelenleg hatályos j o g i szabályozásra alapító, ezzel

3. A Javaslat a törvényességi felügyeleti j o g k ö r terjedelmének

ellentétes bírósági d ö n t é s e k e t n e m feltétlenül tartjuk helyesnek,

m e g h a t á r o z á s á n túl a törvényességi felügyeleti j o g k ö r b e n alkal­

s a Javaslat s z e m p o n t j á b ó l s e m m i k é p p e n s e m tekinthetjük irány­

m a z h a t ó intézkedések általános, anyagi j o g i szabályait is megad­

adónak.) E z e n felül a z állam m i n t j o g i személy m ö g é n e m lehet

ja. E n n e k alapján a törvényességi felügyelet elsődleges célja az,

m ö g ö t t e s felelőst állítani, a polgári j o g tehát ezen az ú t o n n e m

h o g y helyreálljon a j o g i személy m ű k ö d é s é n e k törvényessége, de

t u d többletgaranciát biztosítani az állammal polgári j o g i vi­

ha ez n e m biztosítható, akkor v é g s ő s o r o n a j o g i személy meg­

szonyba kerülő j o g a l a n y o k n a k .

szüntetését is lehetővé kell t e n n i e a j o g i szabályozásnak. 4. M i v e l a törvényességi felügyelet szabályai túlnyomórészt

IV.

n e m anyagi j o g i a k , azokat k ü l ö n jogszabályban kell rendezni.

Cím

A j o g i személy törvényes m ű k ö d é s é n e k biztosítékai

A Javaslat - garanciális m e g f o n t o l á s o k b ó l - törvényi szintű sza­ bályozást irányoz elő.

A jogi

személy

törvényességi felügyelete A

1 : 8 9 . § [ A j o g i s z e m é l y t ö r v é n y e s s é g i felügyelete] ( 1 ) A j o g i s z e m é l y e k feletti á l t a l á n o s t ö r v é n y e s s é g i fel­ ügyeletet a jogi személy nyilvántartását végző nyilvántar­ t ó b í r ó s á g látja el. E n n e k k e r e t é b e n a n y i l v á n t a r t ó b í r ó ­ ság a z t j o g o s u l t e l l e n ő r i z n i , h o g y a j o g i s z e m é l y m ű k ö d é ­ se megfelel-e a j o g s z a b á l y i e l ő í r á s o k n a k . ( 2 ) A n y i l v á n t a r t ó b í r ó s á g t ö r v é n y e s s é g i felügyeleti jogköre nem terjed ki a) olyan ügyekre, amelyeket törvény más szerv hatás­ k ö r é b e utal; b) olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy köz­ i g a z g a t á s i e l j á r á s n a k v a n helye; illetve c) a jogi személy g a z d á l k o d á s á n a k és döntéseinek gaz­ d a s á g i - c é l s z e r ű s é g i s z e m p o n t b ó l v a l ó felülvizsgálatára. ( 3 ) J o g s z a b á l y s é r t é s e s e t é n a n y i l v á n t a r t á s t v é g z ő bí­ r ó s á g t ö r v é n y b e n m e g á l l a p í t o t t i n t é z k e d é s e k e t alkalmaz­ h a t a j o g i s z e m é l y m ű k ö d é s e t ö r v é n y e s s é g é n e k helyreál­ lítása é r d e k é b e n , a m e n n y i b e n p e d i g e z n e m l e h e t s é g e s vagy az intézkedések n e m vezettek eredményre, határoz­ h a t a j o g i s z e m é l y m e g s z ü n t e t é s é r ő l is. ( 4 ) A jogi személyek törvényességi felügyeletének részletes szabályait t ö r v é n y h a t á r o z z a m e g .

jogi

személy

határozatainak

megtámadása

A j o g i személy határozatának felülvizsgálatára v o n a t k o z ó rendel­ kezések l é n y e g é b e n m e g f e l e l n e k a hatályos G t . szabályozásának, hiszen m i n d e n j o g i személynél létjogosultsága lehet e n n e k az in­ tézménynek. Nyilvánvaló u g y a n a k k o r , h o g y csak polgári j o g i tartalmú és a j o g i személyt, annak m ű k ö d é s é t é r i n t ő döntések fe­ lülvizsgálatáról lehet szó e b b e n a k ö r b e n . S z ó b a s e m j ö h e t vala­ mely közjogi funkciót b e t ö l t ő j o g i személynek a közjogi tevé­ kenysége s o r á n h o z o t t határozatainak a jelen szabályok alapján t ö r t é n ő felülvizsgálata. 1 : 9 0 . § [ A j o g i s z e m é l y h a t á r o z a t a i n a k felülvizsgálata] Az a l a p í t ó j o g o k g y a k o r l ó j a , a j o g i s z e m é l y tagja, ve­ z e t ő tisztségviselője és felügyelő b i z o t t s á g i t a g j a k é r h e t i a b í r ó s á g t ó l a j o g i s z e m é l y s z e r v e á l t a l a j o g i személy t a g ­ jával, szervezetével, v a g y o n á v a l , m ű k ö d é s é v e l kapcsolat­ b a n h o z o t t h a t á r o z a t h a t á l y o n kívül helyezését, h a a ha­ t á r o z a t jogszabálysértő v a g y a létesítő okiratba ütközik.

A Javaslat 1 : 9 0 . §-a a j o g i személy határozata felülvizsgálatá­ nak alanyi és tárgyi k ö r é t jelöli ki. A felülvizsgálatot a Javaslat tág k ö r számára teszi l e h e t ő v é : azt a b í r ó s á g t ó l az alapítói j o g o k gya­

1 - 2 . A Javaslat szerint a j o g i személyek n e m c s a k a létesíté­

korlója, a j o g i személy tagja, a j o g i személy vezető tisztségvise­

s z e m p o n t o k a t érvényesítő

lője és a j o g i személy felügyelő bizottságának tagja kérheti. A ha­

vizsgálaton a bejegyzési eljárás k e r e t é b e n , h a n e m a m ű k ö d é s ü k

tályon kívül helyezésre akkor van lehetőség, ha a határozat jog­

törvényességének biztosítására is m e g f e l e l ő e s z k ö z ö k e t kell biz­

szabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

sükkor

esnek át egy törvényességi

tosítani, hiszen a j o g i személyek a társadalom m i n d e n területén jelen vannak, a t á r s a d a l o m élete j e l e n t ő s m é r t é k b e n j o g i szemé­ lyek keretei k ö z ö t t szerveződik, alapvető érdek tehát ezek törvé­ nyes m ű k ö d é s e . A I V . C í m a törvényességet biztosító intéz­ m é n y k é n t szabályozza a nyilvántartó bíróság általi törvényességi felügyeletet, a j o g i személy határozatainak bírósági felülvizsgála­ tát és a könyvvizsgáló i n t é z m é n y é t . V a l a m e n n y i , a j o g i személyek nyilvántartásába bejegyzett j o ­ gi személy a nyilvántartó bíróság törvényességi felügyelete alatt áll. A törvényességi felügyelet k e r e t é b e n a bíróság m i n d e n olyan területen vizsgálhatja azt, h o g y a j o g i személy m ű k ö d é s e megfe­ lel-e a jogszabályoknak, a h o l jogszabályi rendelkezés n e m ír elő más bírósági vagy hatósági eljárást. J e l e n l e g a j o g i személyek tör­

1 : 9 1 . § [ A h a t á r o z a t m e g t á m a d á s a i r á n t i kereset] ( 1 ) A h a t á r o z a t m e g t á m a d á s a iránti keresetet a hatá­ r o z a t r ó l s z ó l ó t u d o m á s s z e r z é s t ő l s z á m í t o t t h a r m i n c na­ p o n belül l e h e t i n d í t a n i a j o g i s z e m é l y ellen. A h a t á r o z a t k e l t é t ő l s z á m í t o t t k i l e n c v e n n a p o s j o g v e s z t ő h a t á r i d ő el­ teltével k e r e s e t n e m i n d í t h a t ó . ( 2 ) A h a t á r o z a t m e g t á m a d á s á r a i r á n y u l ó j o g érvénye­ s e n n e m z á r h a t ó ki. N e m j o g o s u l t p e r i n d í t á s r a az, aki a h a t á r o z a t m e g h o z a t a l á h o z s z a v a z a t á v a l h o z z á j á r u l t , kivé­ ve, h a t é v e d é s , m e g t é v e s z t é s v a g y j o g e l l e n e s fenyegetés m i a t t szavazott a h a t á r o z a t mellett.

( 3 ) H a a h a t á r o z a t o t a j o g i s z e m é l y v e z e t ő tisztségvi­ selője t á m a d j a m e g , é s a j o g i s z e m é l y n e k nincs m á s o l y a n v e z e t ő tisztségviselője, aki a j o g i s z e m é l y t képviselhetné, a p e r b e n a j o g i s z e m é l y t a felügyelő b i z o t t s á g által kije­ l ö l t felügyelő b i z o t t s á g i t a g képviseli. H a a j o g i személy­ n e k nincs felügyelő b i z o t t s á g a , v a g y a felügyelő b i z o t t s á g v a l a m e n n y i t a g j a f e l p e r e s k é n t p e r b e n áll, a b í r ó s á g a j o g i személy perbeli k é p v i s e l e t é r e ü g y g o n d n o k o t r e n d e l ki.

1. E l t é r a jelenleg hatályos szabályoktól a Javaslat a határozat jogszabálysértő voltának j o g k ö v e t k e z m é n y é t illetően. Jelenleg a bíróság ilyen esetben egyetlen d ö n t é s t h o z h a t : hatályon kívül he­ lyezheti a h a t á r o z a t o t , de a j o g i személy belső ügyeibe m é g olyan szinten s e m avatkozhat b e , h o g y elrendelje a hatályon kí­ vül helyezett határozat helyett új h a t á r o z a t hozatalát.

Ezzel

s z e m b e n a Javaslat szükség esetén - a bíróság mérlegelése alap­ j á n - lehetővé teszi, h o g y a bíróság új, a jogszabályoknak meg­ felelő h a t á r o z a t hozatalát rendelje el. E r r e akkor kerülhet sor, ha a j o g i személy m ű k ö d é s é h e z a döntésre m i n d e n k é p p e n szükség

1. A keresetindítási j o g o t a Javaslat 1 : 9 1 . §-a - a G t . szabálya­

van, s ezért a döntés elmaradás j o g s é r t ő állapotot eredményezne,

ival megegyezően - szigorú h a t á r i d ő k h ö z köti. A megtámadásra

ami kiválthatná a törvényességi felügyeleti intézkedés szükséges­

rendelkezésre álló határidőt egy szubjektív és egy objektív határ­

ségét. E z t m e g e l ő z h e t i a bíróság, ha m á r a hatályon kívül helye­

idő határozza m e g . A szubjektív határidő é r t e l m é b e n a határozat

ző ítéletében kötelezi a j o g i személyt az új határozat hozatalára.

megtámadása iránti keresetet a határozatról szóló tudomásszer­ zéstől számított h a r m i n c n a p o n belül lehet megindítani. A Javas­

2. A Javaslat új szabálya a m i n i m a n o n curat preator elvének

lat a G t . tapasztalataiból kiindulva ú g y értékeli, h o g y a jogosultak

alkalmazása; a jelentéktelen jogszabálysértés, belső szabályzatel-

számára rendelkezésre álló h a r m i n c n a p elegendő annak eldönté­

lenesség esetén - ha ez a t o v á b b i m ű k ö d é s jogszerűségét sem

séhez, h o g y a j o g o s u l t m e g kívánja-e támadni az adott határoza­

érinti - e l e g e n d ő , ha a bíróság csak a j o g s é r t é s t állapítja m e g -

tot. A keresetindításnak a z o n b a n e g y kilencven napos jogvesztő

anélkül, h o g y a j o g s é r t ő h a t á r o z a t o t hatályon kívül helyezné.

határidő szab gátat. E n n e k elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs, a bíróság köteles a keresetlevelet a P p . 1 3 0 . § ( 1 ) bekezdés h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasítani.

Választott

2. A Javaslat garanciális m e g f o n t o l á s o k t ó l vezetve m o n d j a ki, h o g y a határozat m e g t á m a d á s á n a k j o g a érvényesen n e m zárható ki. A j o g o s u l t i k ö r b ő l a kizárja a z o n b a n a Javaslat azokat, akik a határozatot elfogadták. T o v á b b r a is j o g o s u l t a z o n b a n igényt ér­ vényesíteni az, aki tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés következtében szavazott a h a t á r o z a t mellett. 3. A ( 3 ) bekezdés képviseleti szabályokat tartalmaz. M i v e l a j o g i személyeknek főszabályként a vezető tisztségviselő a képvi­ selője, szükséges a z o n eseteket rendezni, a m i k o r a h a t á r o z a t o t p o n t a vezető

tisztségviselő

támadta meg.

Ilyen

könyvvizsgáló

1 : 9 4 . § [Választott könyvvizsgáló] ( 1 ) A jogi személy külön törvényekben m e g h a t á r o z o t t k ö n y v v i z s g á l ó i f e l a d a t o k e l l á t á s á r a á l l a n d ó könyvvizsgá­ lót vehet igénybe. ( 2 ) F e l a d a t a i e l l á t á s a é r d e k é b e n a k ö n y v v i z s g á l ó be­ tekinthet a jogi személy számviteli nyilvántartásaiba, s a v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő k t ő l , a felügyelő b i z o t t s á g tagjaitól, illetve a j o g i s z e m é l y m u n k a v á l l a l ó i t ó l felvilágosítást kér­ het, a t á r s a s á g b a n k s z á m l á j á t , p é n z t á r á t , értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

esetekben

ugyanis előfordulhat, h o g y az alperesi o l d a l o n n e m m a r a d kép­ viselő. A Javaslat ezen p r o b l é m a k ö r t rendezi oly m ó d o n , h o g y

1. A j o g i személyek törvényes m ű k ö d é s é t biztosító harmadik

kimondja, hogy ilyen esetekben a perbeli képviselőt a felügyelő

intézmény, a m e l y helyet k a p h a t o t t a j o g i személyekre v o n a t k o z ó

bizottság j o g o s u l t kijelölni. Ha ez az adott esetben lehetetlen, a

általános szabályok k ö z ö t t , a választott könyvvizsgáló intézmé­

képviseletet a bíróság által kirendelt ü g y g o n d n o k látja el.

nye. A könyvvizsgálók a rájuk v o n a t k o z ó speciális szabályozás alapján m e g l e h e t ő s e n szerteágazó e l l e n ő r z ő , tanácsadó, vagyon­

1 : 9 2 . § [A határozat végrehajthatósága] A határozat megtámadása iránti per megindításának a m e g t á m a d o t t h a t á r o z a t végrehajtására halasztó hatálya nincs. A b í r ó s á g i n d o k o l t e s e t b e n a felperes k é r e l m é r e a h a t á r o z a t v é g r e h a j t á s á t felfüggesztheti. A felfüggesztést e l r e n d e l ő végzés ellen n i n c s h e l y e fellebbezésnek.

értékelő tevékenységet végeznek. V a n n a k olyan jogszabályok, amelyek rendelkeznek k ö t e l e z ő igénybevételük eseteiről is. A J a ­ vaslat n e m e szabályok helyett, h a n e m m e l l e t t ü k kívánja kijelöl­ ni a könyvvizsgáló egyik lehetséges szerepét a j o g i személyek m ű k ö d é s é b e n . E l i s m e r i ugyanis, h o g y a könyvvizsgáló tevékeny­ ségére n e m c s a k o t t l e h e t szükség, ahol ezt valamely speciális j o g ­ szabály k ö t e l e z ő e n előírja, h a n e m a j o g i személyt létesítő szemé­ lyek erre irányuló kötelezettség nélkül is d ö n t h e t n e k úgy, h o g y

A m e g t á m a d o t t h a t á r o z a t végrehajtása a perbíróság mérlege­ lésének

függvényében

felfüggeszthető.

A

felfüggesztés

eseteit

vagy feltételeit a Javaslat n e m határozza m e g , csupán a lehetősé­ g é t biztosítja. E z é r t az m i n d i g az eset körülményeire figyelem­ m e l alkalmazható lehetőség a b í r ó s á g számára. 1 : 9 3 . § [Jogszabályba vagy létesítő okiratba ütköző határozat] ( 1 ) H a a b í r ó s á g m e g á l l a p í t j a , h o g y a h a t á r o z a t jog­ szabályt s é r t v a g y a l é t e s í t ő o k i r a t b a ü t k ö z i k , a h a t á r o z a ­ t o t h a t á l y o n kívül helyezi é s s z ü k s é g e s e t é n ú j h a t á r o z a t m e g h o z a t a l á t r e n d e l i el. A h a t á r o z a t h a t á l y o n kívül he­ lyezését k i m o n d ó b í r ó s á g i í t é l e t h a t á l y a a h a t á r o z a t m e g ­ t á m a d á s á r a j o g o s u l t , d e p e r b e n n e m álló m á s személyek­ re is kiterjed. ( 2 ) H a a j o g s z a b á l y s é r t é s v a g y a l é t e s í t ő o k i r a t b a üt­ közés n e m j e l e n t ő s , illetve a j o g i s z e m é l y j o g s z e r ű (léte­ sítő o k i r a t n a k m e g f e l e l ő ) m ű k ö d é s e b i z t o s í t o t t , a b í r ó s á g csak a j o g s é r t é s t é n y é t állapítja m e g .

könyvvizsgálót alkalmaznak. R á a d á s u l a Javaslat azt is lehetővé teszi, h o g y a j o g i személy ne csak alkalmilag, m e g h a t á r o z o t t és más j o g s z a b á l y o k által előírt eseti feladatokra vegyen igénybe az adott feladatra az ügyvezetés által kiválasztott könyvvizsgálót, h a n e m állandó kapcsolatot alakítson ki egy könyvvizsgálóval, akit a l e g f ő b b szerv választ m e g , s aki folyamatosan ellenőrzési tevékenységet végez a j o g i személynél. E n n e k az ellenőrzési te­ vékenységnek a részletes szakmai tartalmát a könyvvizsgálatra vonatkozó

speciális

jogszabályok

tartalmazzák,

a

választott

könyvvizsgálónak a j o g i személynél b e t ö l t ö t t funkciójával kap­ csolatos általános szabályokat viszont - arra az esetre, ha akár a jogszabály előírása folytári, akár a létesítő személyek döntése alapján kerül s o r könyvvizsgáló választására - a P t k . rögzíti. E l l e n ő r z é s t folytat a felügyelő bizottság is, de a könyvvizsgá­ ló igénybevétele m é g s e m j e l e n t felesleges kettősséget, m e r t az el­ lenőrzés tárgya, célja és szempontjai jelentős részben eltérnek egymástól. A könyvvizsgáló ugyanis n e m a legfőbb szerv részé­ re végez m i n d e n kérdésre kiterjedő, törvényességi és célszerűsé­ gi s z e m p o n t o k a t is érvényesítő ellenőrzést, h a n e m a számviteli

jogszabályok előírásainak betartását ellenőrzi. E n n e k az ellenőr­

például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

zésnek a célja, h o g y a j o g i személyek tevékenységének átlátható­

1 9 9 6 . évi C X I I . törvény ( a továbbiakban: H p t . ) 1 3 3 . §-át].

sága, s ezáltal a j o g i személyekbe vetett társadalmi bizalom n ö ­ vekedjen. E n n e k a célnak n e m l e h e t megfelelni akkor, ha a könyvvizsgáló

az e l l e n ő r z ö t t szervezet szempontjait helyezné

3. A könyvvizsgálói megbízatás a j o g i személy és a könyvvizs­ g á l ó közötti megbízási szerződéssel keletkezik. E z t m e g e l ő z ő e n

előtérbe, vagy ha függelmi viszonyban állna a j o g i személlyel.

a j o g i személy megfelelő

A könyvvizsgáló

könyvvizsgáló személyéről, de pusztán ez a döntés n e m t e r e m t

függetlenségét

a könyvvizsgálókra v o n a t k o z ó

speciális j o g s z a b á l y o k biztosítják.

belső

döntéshozatal során d ö n t a

könyvvizsgálói jogviszonyt. A m e g b í z á s elfogadása esetén a j o g i személy n e v é b e n a j o g i személy képviselője köti m e g a könyv­

2. A n n a k érdekében, h o g y a könyvvizsgáló m e g a l a p o z o t t el­

vizsgálóval a megbízási szerződést.

lenőrzéseket végezhessen, a ( 2 ) bekezdés széles k ö r b e n teszi el­ 4. M i v e l a könyvvizsgáló szerződéses viszonyban áll, a könyv­

érhetővé a könyvvizsgáló számára az információkat.

vizsgálói funkciója is a szerződés megszűnésével szűnik m e g . 1 : 9 5 . § [A könyvvizsgálóval kapcsolatos követel­ mények] ( 1 ) J o g i személy választott könyvvizsgálója a külön jogszabályok szerint könyvvizsgálói tevékenységre j o g o ­ sult személy lehet. Ha a könyvvizsgáló n e m természetes személy, akkor a j o g i személlyel k ö t ö t t megbízási szerző­ désben m e g kell j e l ö l n i azt a t e r m é s z e t e s személyt, aki a könyvvizsgálatot személy szerint végzi. ( 2 ) N e m lehet választott könyvvizsgáló a j o g i személy alapítói j o g a i t g y a k o r l ó személy, illetve a j o g i személy tagja vagy részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelő b i z o t t s á g i t a g j a é s e z e k h o z z á t a r t o z ó i , t o v á b b á a j o g i sze­ mély munkavállalója, e m i n ő s é g ü k megszűnésétől számí­ t o t t h á r o m évig. H a a k ö n y v v i z s g á l ó n e m t e r m é s z e t e s s z e m é l y , e z e k e t a k ö v e t e l m é n y e k e t a k ö n y v v i z s g á l ó szer­ vezet könyvvizsgálói tevékenységet végző tagjaira, vezető t i s z t s é g v i s e l ő i r e é s v e z e t ő á l l á s ú m u n k a v á l l a l ó i r a i s alkal­ m a z n i kell. ( 3 ) A választott könyvvizsgálót a j o g i személy alapítá­ sakor a létesítő o k i r a t b a n kell kijelölni, ezt követően pe­ d i g a j o g i s z e m é l y l e g f ő b b s z e r v e n e v e z i k i , i l l e t v e választ­ ja m e g határozott időre. Ha a könyvvizsgáló elfogadja a megbízatást, vele a j o g i személy n e v é b e n a j o g i személy képviselője k ö t i m e g a könyvvizsgálói feladatok ellátásá­ ra a m e g b í z á s i s z e r z ő d é s t , ( 4 ) A könyvvizsgáló megbízatása a megbízási szerző­ dés szabályai szerinti o k o k b ó l , t o v á b b á a k k o r szűnik meg, ha törvényben m e g h a t á r o z o t t kizáró ok a szerződés megkötése után következik be. ( 5 ) A k ö n y v v i z s g á l ó t i t o k t a r t á s i k ö t e l e z e t t s é g é r e a ve­ zető tisztségviselő t i t o k t a r t á s i kötelezettségére v o n a t k o ­ zó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

1. A Javaslat a hatályos G t . szabályozását véve mintául rendezi

E g y e d e n specialitással kellett ezt a Javaslatnak kiegészítenie: a megbízási szerződés m e g k ö t é s é n e k előfeltétele ugyanis, hogy a könyvvizsgáló megfeleljen a könyvvizsgálókkal szembeni köve­ telményeknek, s ne álljon fenn vele s z e m b e n kizáró ok. Ha ezek, a

szerződéskötést

akadályozó

körülmények

már

a

szerződés

m e g k ö t é s e u t á n állnak be, ezt m i n d e n k é p p e n a szerződés és ez­ zel a könyvvizsgálói viszony m e g s z ű n é s i o k a k é n t kell kezelni. 5. A Javaslat u t a l ó szabályként alkalmazni rendeli a könyv­ vizsgáló titoktartási kötelezettségére a vezető tisztségviselő titok­ tartási

kötelezettségére

vonatkozó

szabályokat.

E

szerint

a

könyvvizsgáló köteles a j o g i személy m a g á n t i t k á t megőrizni. Ez a kötelezettség n e m szűnik m e g a könyvvizsgálói megbízatás megszűnésével sem. 1:96. § [A könyvvizsgáló intézkedési jogköre] ( 1 ) H a a v á l a s z t o t t k ö n y v v i z s g á l ó a j o g i s z e m é l y va­ g y o n á n a k olyan változását észleli, amely veszélyezteti a j o g i személlyel s z e m b e n i követelések kielégítését vagy ha o l y a n k ö r ü l m é n y t észlel, a m e l y a v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő k v a g y a f e l ü g y e l ő b i z o t t s á g i t a g o k e m i n ő s é g ü k b e n kifej­ tett tevékenységükért való felelősségét vonhatja m a g a u t á n , h a l a d é k t a l a n u l k ö t e l e s a j o g i s z e m é l y l e g f ő b b szer­ v é h e z f o r d u l n i , i l l e t v e a j o g i s z e m é l y l e g f ő b b szerv ü l é s é ­ n e k összehívását kérni a vezető tisztségviselőtől. ( 2 ) Ha a vezető tisztségviselő a kérelem megérkezésé­ t ő l s z á m í t o t t h a r m i n c n a p o n b e l ü l n e m h í v j a ö s s z e a leg­ f ő b b szerv ülését a m e g h í v ó elküldésétől s z á m í t o t t negy­ v e n ö t n a p o n b e l ü l i i d ő p o n t r a , vagy a l e g f ő b b szerv n e m hozza m e g a könyvvizsgáló értesítésétől számított har­ m i n c n a p o n belül vagy a könyvvizsgáló kérelme alapján m e g t a r t o t t ülésen a szükséges d ö n t é s e k e t , a könyvvizs­ gáló köteles erről a k ö r ü l m é n y r ő l a j o g i személy törvé­ nyességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot érte­ síteni.

azt, h o g y ki lehet könyvvizsgáló, illetve ki van kizárva e funkció el­ látásából. Ezek olyan általános érvényű követelmények, h o g y bár­ mely j o g i személynél m ű k ö d ő könyvvizsgálóval szemben indokolt

1. A Javaslat rendelkezik arról, h o g y milyen lehetőségei, illet­

alkalmazásuk. A Javaslat n e m rendelkezik külön a könyvvizsgáló

ve teendői vannak a könyvvizsgálónak akkor, ha ellenőrzési tevé­

tevékenységével kapcsolatos felelősségi kérdésekről, m e r t ezek az

kenysége s o r á n a vezető tisztségviselők vagy felügyelő bizottsági

általános felelősségi szabályok (ezen belül is a szerződésszegésért

t a g o k felelősségét kiváltó szabálytalanságokat, vagy a j o g i sze­

való felelősség szabályai) alapján megoldhatók.

méllyel s z e m b e n álló hitelezők érdekeinek súlyos veszélyeztetését

A Javaslat n e m kívánja m e g h a t á r o z n i , h o g y ki láthat el könyv­

észleli. M i v e l a könyvvizsgáló n e m a j o g i személy szervezetének

vizsgálói tevékenységet, annak rendezését külön jogszabályokra

része, k ö z v e d e n intézkedési l e h e t ő s é g e n i n c s , csupán a legfőbb

hagyja. Könyvvizsgálói tevékenységre természetes személlyel és

szervet értesítheti, vagy kérheti a l e g f ő b b szerv összehívását.

n e m természetes személy jogalannyal is k ö t h e t ő szerződés. Ez

A cél tehát az, h o g y az intézkedésre j o g o s u l t szerv t u d o m á s t sze­

u t ó b b i esetről a Javaslat kimondja, h o g y ilyen esetekben is m e g

rezzen az ellenőrzés tapasztalatairól, s olyan helyzetbe kerüljön,

kell jelölni a szerződésben, h o g y személy szerint ki fogja a könyv­

h o g y m e g tudja tenni a szükséges intézkedéseket.

vizsgálatot végezni. 2 . H a a z o n b a n e z a cél n e m valósul m e g , m e r t össze sem hív­ 2. A ( 2 ) bekezdés kizárja azon személyeket a könyvvizsgálók

j á k a l e g f ő b b szerv ülését vagy a l e g f ő b b szerv n e m intézkedik, a

közül, akik n e m függetlenek a vizsgált j o g i személytől. A szigo­

könyvvizsgáló - közérdek-védelmi funkciójának megfelelően -

rú összeférhetetlenségi szabályok i n d o k a a könyvvizsgáló tevé­

végső eszközként a j o g i személy törvényességi felügyeletét ellátó

kenységének szakszerűségéhez és

fűződő ér­

nyilvántartó b í r ó s á g h o z fordulhat. A bíróság ezután eldöntheti,

dek. A Javaslat csak az általános szabályokat kívánja e helyütt is

h o g y törvényességi felügyeleti eljárás k e r e t é b e n fellép-e a j o g i

megadni. K ü l ö n törvények t o v á b b i k o r l á t o k a t állíthatnak [lásd

személlyel s z e m b e n vagy sem.

pártatlanságához

V.

Cím

( 3 ) A z á t a l a k u l á s s a l l é t r e j ö v ő j o g i s z e m é l y bejegyzés a l a t t álló j o g i s z e m é l y k é n t n e m m ű k ö d h e t . A j o g i sze­ m é l y i r a t a i n é s a m e g k ö t ö t t j o g ü g y l e t e k s o r á n a z átalaku­ lás f o l y a m a t b a n l é t é t kifejezetten jelezni kell.

A jogi személy átalakulása I. A

jogi

személy

Fejezet

átalakulásának

közös

szabályai

1 : 9 7 . § [Átalakulás] ( 1 ) A jogi személy létesítésére v o n a t k o z ó szabályokat kell a l k a l m a z n i a j o g i s z e m é l y m á s t í p u s ú j o g i személlyé való átalakulására, egyesülésére (összeolvadás, beolvadás) és s z é t v á l á s á r a ( k ü l ö n v á l á s , k i v á l á s ) . ( 2 ) Az átalakulással létrejövő jogi személy az átalakult j o g i s z e m é l y j o g u t ó d j a . A j o g u t ó d j o g i s z e m é l y t illetik m e g a j o g e l ő d j o g i s z e m é l y j o g a i , és t e r h e l i k a j o g e l ő d j o ­ g i személy k ö t e l e z e t t s é g e i .

1. A Javaslat n e m teszi l e h e t ő v é , h o g y j o g i személy azelőtt d ö n t s ö n átalakulásról, m i e l ő t t a vagyoni hozzájárulásokat a ta­ g o k vagy a részvényesek teljesítették. A vagyon m e g l é t e a j o g i személy létrejöttének egyik előfeltétele. Ha a vagyon rendelke­ zésre bocsátása előtt lehetőség lenne az átalakulásra, az gátolná a vagyoni hozzájárulás teljesítésének ellenőrizhetőségét. 2. A ( 2 ) bekezdés olyan e s e t b e n zárja ki az átalakulás lehető­ ségét, a m i k o r a j o g i személy a m e g s z ű n é s közelébe kerül. I l y e n esetekben semmilyen ésszerű i n d o k s e m szól amellett, h o g y a j o ­ gi személy más f o r m á b a n folytathassa a m ű k ö d é s é t .

1. A j o g i személy átalakulása s o k b a n hasonlít a j o g i személy létesítésének folyamatára. É r t e l m e t l e n volna ezért részletekbe m e n ő e n szabályozni azokat a kérdéseket, amelyekre adekvát megoldást nyújtanak a j o g i személy létesítésére v o n a t k o z ó ren­ delkezések. Az ( 1 ) bekezdés ezért eltérő rendelkezés hiányában átalakulás esetén is alkalmazni rendeli a j o g i személy létesítésé­ nek szabályait. A j o g i személyek életében az átalakuláshoz h a s o n l ó változást

3. Átalakulás esetén az új j o g i személy létrejöttével szűnik m e g az eredeti j o g i személy. I l y e n esetekben nincs olyan időin­ tervallum, a m i k o r felmerülhet a bejegyzés alatt álló j o g i személy­ ként való m ű k ö d é s lehetősége. A bejegyezési eljárás ideje alatti m ű k ö d é s kizárásának e r e d m é n y e k é n t a szervezeti változással lét­ rejövő j o g i személy m ű k ö d é s e megkezdésének időpontja a nyil­ vántartásba vétel lehet.

j e l e n t a más j o g i személlyel való egyesülés, illetve t ö b b j o g i sze­

A Javaslat - a bejegyzés és a felszámolás (végelszámolás) alatt

mélyre t ö r t é n ő szétválás. A j o g i személy létesítésére v o n a t k o z ó

álló j o g i személyekre v o n a t k o z ó szabályokkal összhangban - ki­

szabályok ezért ezekben az esetekben is számításba j ö n n e k .

m o n d j a , h o g y az átalakulás folyamatban létét m i n d a z o n esetek­

Az átalakulás kifejezés az 1 : 9 7 . §-ból kiindulva k é t jelentéstar­ talmat h o r d o z . A § c í m é b e n az átalakulás általánosabb, tágabb

b e n kifejezetten jelezni kell, a m i k o r a j o g i személy a külvilággal kapcsolatba lép.

kategóriája szerepel. E z t az is jelzi, h o g y e c í m alatt j o g i sze­ mélyek egyesüléséről és szétválásáról is szó van. Az átalakulás

1 : 9 9 . § [ A z átalakulás m e n e t e ]

szűkebb é r t e l e m b e n arra az esetre v o n a t k o z i k , a m i k o r a j o g i sze­

( 1 ) A j o g i s z e m é l y legfőbb s z e r v e a z á t a l a k u l á s r ó l k é t

mély típusa változik m e g , t e h á t a m i k o r a j o g i személy elhatároz­ za azt, h o g y m ű k ö d é s é t e g y másik j o g i személy típusra vonatko­ zó szabályok által m e g h a t á r o z o t t keretek k ö z ö t t folytatja. Az át­ alakulásnak ezt a jelentését az 1 : 9 7 . § ( 1 ) bekezdése tartalmazza. A Javaslat V. C í m é n e k rendelkezéseit természetesen bármilyen j o g i személy átalakulásánál figyelembe kell venni, t e h á t a tagság­ gal (részvényesekkel) rendelkező és a tagság nélküli j o g i személy típusoknál egyaránt. B á r erről külön n e m szól a Javaslat, az olyan rendelkezéseket, amelyeket fogalmilag csak tagsággal rendelkező j o g i személy típusoknál lehet értelmezni, természetesen figyel­ m e n kívül kell hagyni a tagsággal n e m rendelkező j o g i személyek átalakulása esetében. A Javaslat ezt olyan egyértelmű kérdésnek tekinti, amelyről szükségtelen külön rendelkezni. U g y a n c s a k n e m kellett k ü l ö n k i m o n d a n i azt a lehetőséget, h o g y külön törvények szükség esetén korlátozzák bizonyos relá­ ciójú átalakulások lehetőségét, illetve m e g h a t á r o z o t t j o g i sze­ mély fajtából más j o g i személy fajtába való átalakulást speciális feltételekhez kössék. 2. A ( 2 ) bekezdés rögzíti az átalakulás legfőbb jogkövetkez­ ményeit-, a létrejövő j o g i személy az átalakult j o g i személy álta­ lános jogutódja. A j o g u t ó d l á s a származékos jogszerzésnek olyan módja, amelynél egy adott j o g i helyzet egész terjedelmében száll át a j o g u t ó d r a , vagyis az új j o g o s í t o t t r a . A rendelkezés m é g s e m beszélhet általános j o g u t ó d l á s r ó l , hiszen a szétválás esetén nin­ csen általános jogutódlás, m e r t a n n a k a m ó d j á r ó l a szétválásról érintettek a szétválási szerződésben rendelkeznek. 1 : 9 8 . § [Korlátozások] ( 1 ) J o g i személy m á s j o g i személlyé v a l ó á t a l a k u l á s á t c s a k a k k o r h a t á r o z h a t j a el, ha a t a g o k v a g y részvényesek a létesítő o k i r a t b a n m e g h a t á r o z o t t v a g y o n i hozzájárulá­ s u k a t teljes e g é s z é b e n teljesítették. ( 2 ) N e m a l a k u l h a t á t m á s j o g i személlyé a z a j o g i sze­ mély, a m e l y felszámolás v a g y v é g e l s z á m o l á s a l a t t áll.

lépésben h a t á r o z . ( 2 ) A j o g i s z e m é l y l e g f ő b b s z e r v e első ízben a v e z e t ő tisztségviselők és - ha a j o g i s z e m é l y n é l felügyelő bizott­ ság m ű k ö d i k - a felügyelő b i z o t t s á g előterjesztése alapján azt állapítja m e g , h o g y a j o g i s z e m é l y tagjai v a g y részvé­ nyesei e g y e t é r t e n e k - e az á t a l a k u l á s szándékával, illetve e l ő z e t e s e n felméri, h o g y a j o g i s z e m é l y tagjai v a g y rész­ v é n y e s e i k ö z ü l k i k í v á n a j o g u t ó d j o g i s z e m é l y tagjává v a g y részvényesévé válni, t o v á b b á d ö n t a r r ó l , h o g y a j o ­ g i s z e m é l y m i l y e n f o r m á j ú j o g i személlyé alakuljon. ( 3 ) H a a j o g i s z e m é l y l e g f ő b b s z e r v e e g y e t é r t a z átala­ kulással, a v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő k - a j o g i s z e m é l y l e g f ő b b szerve által m e g h a t á r o z o t t f o r d u l ó n a p r a - elkészítik az á t a l a k u l ó j o g i s z e m é l y v a g y o n m é r l e g - t e r v e z e t é t é s va­ g y o n l e l t á r - t e r v e z e t é t , a z á t a l a k u l á s s a l l é t r e j ö v ő j o g i sze­ mély (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár­ t e r v e z e t é t , a l é t e s í t ő o k i r a t t e r v e z e t é t , illetve a j o g u t ó d jogi személyben t a g k é n t vagy részvényesként részt venni n e m kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló t e r v e z e t e t . A j o g u t ó d j o g i s z e m é l y l é t e s í t ő o k i r a t á n a k el­ fogadására a j o g u t ó d jogi személy tagjai jogosultak. ( 4 ) A ( 3 ) b e k e z d é s é b e n m e g h a t á r o z o t t t e r v e z e t e k elfo­ g a d á s á r ó l a z o k elkészítését k ö v e t ő e n a j o g i személy leg­ f ő b b szerve h a t á r o z . A v a g y o n m é r l e g - t e r v e z e t e k f o r d u l ó ­ n a p j á t ó l a d ö n t é s i d ő p o n t j á i g n e m t e l h e t el h o s s z a b b i d ő , mint három hónap. (5) A v a g y o n m é r l e g - t e r v e z e t e k a d a t a i és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján m e g kell h a t á r o z n i az át­ alakulással l é t r e j ö v ő j o g i s z e m é l y tagjait v a g y részvényese­ it a t e r v e z e t t j e g y z e t t t ő k é b ő l m e g i l l e t ő h á n y a d o t , és m e g kell állapítani a j o g u t ó d j o g i s z e m é l y b e n t a g k é n t v a g y r é s z v é n y e s k é n t r é s z t v e n n i n e m k í v á n ó személyeket m e g ­ illető v a g y o n h á n y a d o t , t o v á b b á e n n e k kiadási m ó d j á t .

1. Az átalakulás eljárási rendjét m e g á l l a p í t ó 1 : 9 9 . §-ban írt szabály világossá teszi, h o g y a j o g i személy átalakulásáról a leg-

f ő b b szerv k é t a l k a l o m m a l d ö n t . A szavazati arányról ugyanak­

j á n az átalakulásról szóló d ö n t é s t két k ö z l e m é n y formájában köz­

kor n e m rendelkezik a Javaslat, m i v e l erről az egyes j o g i személy

zétegye. A k ö z l e m é n y kiadására azért van szükség, m e r t az átala­

típusoknál, a z o k jellegzetességeinek figyelembe vételével célsze­

kulás tényéről a külvilág ezen keresztül értesül. A két közlemény

rű rendelkezni.

közzétételének előírása garanciális m e g f o n t o l á s b ó l lényeges, így ugyanis n a g y o b b a valószínűsége annak, h o g y szélesebb körben

2. Az első előkészítő ülésen a v e z e t ő tisztségviselők és - ha

elterjed a j o g i személy átalakulásának a híre. E h h e z természetesen

van - a felügyelő b i z o t t s á g előterjesztése alapján a t a g o k n a k illet­

megfelelő időnek kell eltelnie a két k ö z l e m é n y kiadása között, ami

ve a részvényeseknek arról kell d ö n t e n i ü k , h o g y egyetértenek-e

a Javaslat alapján legalább tizenöt n a p , de m i n d k é t közleménynek

az átalakulás szándékával, kívánnak-e a j o g u t ó d j o g i személy tag­

m e g kell jelennie a nyilvántartó b í r ó s á g h o z intézett bejelentést

jává vagy részvényesévé válni, t o v á b b á arról is, h o g y milyen for­

követő h a r m i n c n a p o n belül. E b b ő l az is következik, h o g y a be­

m á j ú j o g i személlyé alakuljon át a j o g i személy. Az első ülés cél­

jelentést k ö v e t ő e n a bíróságnak l e g k é s ő b b tizenöt napon belül

ja tehát alapvetően az, h o g y az átalakulással kapcsolatos általános

közzé kell tennie az első közleményt. A közlemények közzététe­

véleményeket és igényeket felmérje, és h o g y ezzel előkészítse az

lének helyét a j o g i személyek nyilvántartására vonatkozó külön

átalakulási folyamatot.

törvényben kell m e g h a t á r o z n i . A ( 2 ) bekezdés a közlemény köte­ lező tartalmi elemeit sorolja fel, amelyek alapvetően az átalakulás­

3. A m e n n y i b e n a l e g f ő b b szerv ülése az átalakulás m e l l e t t d ö n t , a vezető tisztségviselőknek el kell készíteniük az átalakulás­ h o z szükséges, az egyes j o g i személyekre v o n a t k o z ó szabályok és a számviteli j o g s z a b á l y o k által m e g k ö v e t e l t d o k u m e n t u m o k a t és

sal és az annak következtében létrejött j o g i személlyel kapcsolatos legfontosabb, m i n d e n létrejövő j o g i személy esetében nyilvántar­ t o t t adatokat jelentik. A k ö z l e m é n y b e n a hitelezőket arra kell fel­ hívni, h o g y jelezzék biztosíték adására v o n a t k o z ó igényüket.

iratokat. A j o g u t ó d j o g i személy létesítő okiratának elfogadására azo­ kat jogosítja fel a Javaslat, akik a n n a k m ű k ö d é s é b e n részt kíván­ nak venni, tehát azok n e m j ö n n e k számításba, akik a j o g u t ó d j o ­ gi személynek n e m kívánnak tagjai vagy részvényesei lenni. 4 . A z átalakulásról d ö n t ő m á s o d i k l e g f ő b b szervi ülésen dön­ tést kell hozni az előkészített tervezetek elfogadásáról. A vagyon­ mérleg-tervezetek v o n a t k o z á s á b a n a Javaslat azt írja elő, h o g y azok előkészítése és az a z o k r ó l s z ó l ó d ö n t é s m e g h o z a t a l a k ö z ö t t n e m telhet e l h á r o m h ó n a p n á l h o s s z a b b idő. E n n e k előírására azért van szükség, h o g y a v a g y o n m é r l e g a lehetőségekhez képest valós adatokat tartalmazzon. T o v á b b i i n d o k a a tilalomnak, h o g y a döntések elhúzódása azt jelzi, h o g y az átalakuláshoz nincs m e g a kellő eltökéltsége a j o g i személynek. 5 . M i n t m i n d e n j o g i személy esetében, a z átalakulással létre­

1 : 1 0 1 . § [ A z á t a l a k u l ó j o g i s z e m é l y hitelezőjének kö­ vetelései] ( 1 ) A z á t a l a k u l á s a z á t a l a k u l ó j o g i személlyel s z e m b e n fennálló k ö v e t e l é s e k e t n e m t e s z i l e j á r t t á . ( 2 ) A z o k a h i t e l e z ő k , a k i k n e k a z á t a l a k u l ó j o g i sze­ méllyel s z e m b e n fennálló, l e n e m j á r t követelései a z átala­ k u l á s r ó l h o z o t t d ö n t é s első k ö z z é t é t e l é t m e g e l ő z ő e n ke­ letkeztek, k ö v e t e l é s e i k erejéig a z á t a l a k u l ó j o g i személy­ től a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő h a t á r i d ő n belül biztosítékot követelhetnek. ( 3 ) H a a t a g v a g y r é s z v é n y e s felelőssége a z á t a l a k u l ó j o g i s z e m é l y k ö t e l e z e t t s é g e i é r t a j o g i s z e m é l y fennállása alatt k o r l á t o z o t t , a ( 2 ) bekezdésben foglalt rendelkezést c s a k a k k o r kell a l k a l m a z n i , h a a z átalakulással létrejövő j o g i s z e m é l y j e g y z e t t t ő k é j é n e k ö s s z e g e kevesebb, m i n t a jogelőd jogi személyé volt az átalakulás elhatározásakor.

j ö v ő j o g i személyek esetén is rögzíteni kell a b e n t m a r a d ó és a tá­ v o z ó tagokat vagy részvényeseket m e g i l l e t ő vagyonhányadot. Az ( 5 ) bekezdés e n n e k a szabályait tartalmazza.

1 - 2 . A szervezeti változás n e m teszi lejárttá az átalakuló j o g i személlyel s z e m b e n fennálló követeléseket. A z o k a hitelezők, akiknek a követelése az átalakulásról szóló döntés első közzété­

1 : 1 0 0 . § [ K ö z l e m é n y az átalakulásról] ( 1 ) A jogi személy az átalakulás elhatározásáról szóló döntését követő nyolc n a p o n belül köteles a döntést a n y i l v á n t a r t á s v e z e t ő b í r ó s á g n á l bejelenteni. A b í r ó s á g a bejelentés alapján a z á t a l a k u l á s e l h a t á r o z á s á r ó l k é t közle­ m é n y t t e s z k ö z z é a b e j e l e n t é s t k ö v e t ő h a r m i n c n a p o n be­ lül. A k é t k ö z l e m é n y k ö z z é t é t e l e k ö z ö t t l e g a l á b b t i z e n ö t n a p n a k kell eltelnie. ( 2 ) A k ö z l e m é n y n e k t a r t a l m a z n i a kell: a ) a z á t a l a k u l ó j o g i s z e m é l y n e v é t , székhelyét é s nyil­ vántartási számát; b) a létrejövő j o g i személy formáját, nevét és székhelyét; c ) a létesítő o k i r a t e l f o g a d á s á n a k napját; d) az átalakuló jogi személy vagyonmérleg-tervezeté­ n e k és a l é t r e j ö v ő j o g i s z e m é l y v a g y o n m é r l e g - t e r v e z e t é ­ n e k l e g f o n t o s a b b a d a t a i t , így k ü l ö n ö s e n a saját t ő k e , il­ letve a j e g y z e t t t ő k e ö s s z e g é t ; e) a létrejövő j o g i s z e m é l y t e v é k e n y s é g é t ; f) a l é t r e j ö v ő j o g i s z e m é l y v e z e t ő i t i s z t s é g v i s e l ő i n e k n e v é t és l a k ó h e l y é t ; g) a h i t e l e z ő k n e k s z ó l ó felhívást.

1 - 2 . Az átalakulásról szóló m á s o d i k d ö n t é s m e g h o z a t a l a nap­ j á t ó l s z á m í t o t t n y o l c n a p o n belül a j o g i személy köteles a nyil­ vántartó bíróságnak bejelenteni az átalakulás elhatározásáról szó­ ló döntés tényét. E r r e azért van szükség, h o g y a bíróság ez alap­

telét m e g e l ő z ő e n keletkeztek, b i z t o s í t é k o t követelhetnek az át­ alakuló c é g t ő l . A szabály indoka, h o g y az átalakulás a hitelező kockázatainak növekedésével jár. M i v e l az átalakulásra n e m feltétlenül likviditási p r o b l é m á k m i a t t kerül sor, szükségtelen, h o g y az átalakulás a u t o m a t i k u s a n lejárttá tegye a követeléseket. A J a ­ vaslat e m e g f o n t o l á s b ó l iktat be a G t . - b e n foglalt rendelkezések mintájára a hitelezők számára egy plusz garanciális elemet. 3. A biztosíték-igénylési l e h e t ő s é g e t a Javaslat n e m a felelős­ ségi f o r m a váltásához köti, h a n e m a hitelezői felelősség csökke­ néséhez, ezért n e m illeti m e g ez az igény a hitelezőket akkor, ha a j o g u t ó d j o g i személy j e g y z e t t t ő k é j e n e m csökken a j o g e l ő d j o ­ gi személy j e g y z e t t t ő k é j é h e z viszonyítva.

II. Jogi

Fejezet

személyek

egyesülése

1 : 1 0 2 . § [ B e o l v a d á s és ö s s z e o l v a d á s ] ( 1 ) B e o l v a d á s esetében a b e o l v a d ó jogi személy meg­ szűnik és a n n a k v a g y o n a az átvevő jogi személyre mint j o g u t ó d r a száll át. ( 2 ) Ö s s z e o l v a d á s e s e t é b e n a z e g y e s ü l ő j o g i személyek m e g s z ű n n e k , és v a g y o n u k az á t a l a k u l á s s a l létrejövő új j o ­ g i s z e m é l y r e m i n t j o g u t ó d r a száll át.

1 - 2 . A z egyesülés k é t vagy t ö b b j o g i személy egyeden j o g i személlyé való átalakulását jelenti. A Javaslat az egyesülés két formáját különbözteti m e g . B e o l v a d á s n á l e g y vagy t ö b b j o g i sze­ m é l y beolvad a változatlan f o r m á b a n t o v á b b m ű k ö d ő , átvevő j o ­ gi személybe. A beolvadó j o g i személyek vagyona m i n t egész száll át az átvevő j o g i személyre. Összeolvadásnál k é t vagy t ö b b j o g i személy ú g y szűnik m e g , h o g y egyidejűleg, együttesen egy j o g u t ó d j o g i személyt h o z n a k létre. 1 : 1 0 3 . § [ A z egyesülés k ü l ö n ö s szabályai] ( 1 ) A z e g y e s ü l ő j o g i s z e m é l y e k v e z e t ő tisztségviselői h a a legfőbb s z e r v m i n d e g y i k j o g i s z e m é l y e s e t é b e n a z egyesülés m e l l e t t f o g l a l t állást - elkészítik az egyesülési szerződés t e r v e z e t é t , a m e l y b e n m e g kell h a t á r o z n i a) az e g y e s ü l ő j o g i s z e m é l y e k nevét, székhelyét és nyil­ v á n t a r t á s i s z á m á t , a l é t r e j ö v ő j o g i s z e m é l y f o r m á j á t , ne­ vét és székhelyét; b) az egyesülés m ó d j á t , a j o g u t ó d j o g i s z e m é l y létesí­ t ő o k i r a t e l f o g a d á s á n a k napját; c ) beolvadás e s e t é b e n a z á t v e v ő j o g i s z e m é l y l é t e s í t ő o k i r a t á b a n szükséges m ó d o s í t á s o k a t ; d ) összeolvadás e s e t é b e n a z ú j j o g i s z e m é l y létesítő ok­ iratának tervezetét. ( 2 ) Az egyesülésről szóló átalakulási közleményben m e g kell jelölni a z e g y e s ü l é s m ó d j á t is. ( 3 ) A z egyesüléssel é r i n t e t t j o g i s z e m é l y e k t a g j a i n a k v a g y részvényeseinek a z átalakulás e l h a t á r o z á s á t k ö v e t ő ­ en az egyesüléssel é r i n t e t t j o g i s z e m é l y e k ü g y e i r ő l a veze­ t ő tisztségviselők m i n d e n , a z átalakulással ö s s z e f ü g g ő felvilágosítást k ö t e l e s e k m e g a d n i .

1. Az egyesülő j o g i személyek vezető tisztségviselői az e l ő z ő F e j e z e t b e n előírt általános kötelezettségeiken túl az egyesülési szerződés tervezetét i s kötelesek előkészíteni a z ( 1 ) bekezdés a ) - d ) pontjaiban foglalt k ö t e l e z ő tartalmi elemekkel. 2. Az átalakulási k ö z l e m é n y az általános tartalmi elemeken túl az egyesülés m ó d j á t is kell, h o g y tartalmazza.

1 : 1 0 5 . § [ A szétválás k ü l ö n ö s szabályai] ( 1 ) A jogi személy legfőbb szerve az átalakulásról dön­ t ő első ülésén felméri, h o g y a j o g i s z e m é l y tagjai v a g y részvényesei m e l y i k j o g u t ó d j o g i s z e m é l y tagjává kíván­ n a k válni. ( 2 ) A g a z d a s á g i t á r s a s á g v e z e t ő tisztségviselői elkészí­ tik a szétválási s z e r z ő d é s t e r v e z e t é t , a m e l y b e n m e g kell határozni a) a szétválás m ó d j á t és a szétválással l é t r e j ö v ő j o g i személyek létesítő o k i r a t a e l f o g a d á s á n a k napját; b) a j o g i s z e m é l y v a g y o n á n a k f e l o s z t á s á t a szétváló j o ­ g i s z e m é l y tagjai v a g y r é s z v é n y e s e i k ö z ö t t é s a n n a k elve­ it, v a l a m i n t e h h e z k a p c s o l ó d ó a n a s z é t v á l ó j o g i személye­ ket m e g i l l e t ő j o g o k é s k ö t e l e z e t t s é g e k m e g o s z t á s á r a irá­ nyuló javaslatot. ( 3 ) H a v a l a m e l y v a g y o n t á r g y r ó l a szétválási s z e r z ő d é s ­ b e n n e m r e n d e l k e z t e k , a v a g y o n t á r g y v a g y a n n a k ellenér­ t é k e k ü l ö n v á l á s e s e t é n a k ü l ö n v á l ó j o g i személy j o g u t ó ­ dait, kiválás e s e t é n a k i v á l ó j o g i s z e m é l y t és a z t a j o g i sze­ mélyt, a m e l y b ő l a kiválás t ö r t é n i k a v a g y o n m e g o s z t á s a r á n y á b a n illeti m e g . ( 4 ) Ha a kötelezettség csak a megállapodást követően válik i s m e r t t é , k ü l ö n v á l á s e s e t é n a k ü l ö n v á l ó j o g i személy j o g u t ó d a i n a k , kiválás e s e t é n a kiváló j o g i s z e m é l y n e k és a n n a k a j o g i s z e m é l y n e k a felelőssége, a m e l y b ő l a kiválás t ö r t é n i k , e g y e t e m l e g e s . E g y e t e m l e g e s a felelősség akkor is, ha a szétválási s z e r z ő d é s b e n r e n d e l k e z t e k u g y a n a k ö ­ t e l e z e t t s é g r ő l , de a k ö t e l e z e t t s é g e t a szétválási s z e r z ő d é s alapján k ö t e l e z e t t j o g i s z e m é l y n e m teljesítette. ( 5 ) K ü l ö n v á l á s e s e t é n a k ü l ö n v á l ó j o g i s z e m é l y jog­ u t ó d a i , kiválás e s e t é n a kiváló j o g i s z e m é l y és az a j o g i személy, a m e l y b ő l a kiválás t ö r t é n i k a v a g y o n m e g o s z t á s a r á n y á b a n felelnek a j o g i s z e m é l y n e k a szétválás e l ő t t ke­ letkezett kötelezettségeiért. ( 6 ) A szétválásról szóló átalakulási közleményben m e g kell j e l ö l n i a) a szétválás m ó d j á t ; b) a s z é t v á l ó j o g i s z e m é l y t m e g i l l e t ő j o g o k és kötele­ z e t t s é g e k m e g o s z t á s á r a v o n a t k o z ó m e g á l l a p o d á s legfon­ tosabb rendelkezéseit, különösen a m e g o s z t á s arányát.

3. Az egyesüléssel é r i n t e t t j o g i személy tagjait vagy részvé­ nyeseit az átalakulással k a p c s o l a t o s a n tájékoztatási j o g illeti m e g . E z t a j o g o t a szervezeti változással é r i n t e t t j o g i személyek ügye­

1. A 1 : 1 0 5 . § az átalakulásról d ö n t ő első legfőbb szervi ülés

iről a vezető tisztségviselőkön keresztül gyakorolhatják a j o g o ­

feladataihoz határozza m e g többletfeladatként azt, h o g y ezen az

sultak.

ülésen fel kell m é r n i , h o g y a szétváló j o g i személy tagjai vagy részvényesei melyik j o g u t ó d j o g i s z e m é l y tagjaivá vagy részvé­ III. Jogi

Fejezet

személyek

nyeseivé kívánnak válni.

szétválása 2. A szétválás szétválási szerződéssel történik, a ( 2 ) bekezdés

1 : 1 0 4 . § [ K ü l ö n v á l á s v a g y kiválás] ( 1 ) Különválás esetében a különváló jogi személy m e g s z ű n i k é s v a g y o n a a z á t a l a k u l á s s a l l é t r e j ö v ő j o g i sze­ m é l y e k r e m i n t j o g u t ó d o k r a száll á t . ( 2 ) Kiválás e s e t é b e n az a j o g i s z e m é l y , a m e l y b ő l a ki­ válás t ö r t é n i k , a l é t e s í t ő o k r a t m ó d o s í t á s á t k ö v e t ő e n vál­ t o z a t l a n f o r m á b a n m ű k ö d i k t o v á b b , a kivált t a g o k v a g y részvényesek részvételével és a v a g y o n e g y r é s z é n e k fel­ használásával p e d i g ú j j o g i s z e m é l y j ö n l é t r e .

a ) - b ) p o n t j a i b a n m e g j e l ö l t k ö t e l e z ő t a r t a l o m m a l . Szétválás ese­ tén n e m érvényesül az általános j o g u t ó d l á s : a j o g u t ó d o k a szét­ válási szerződésben foglaltak szerint válnak a szétváló j o g i sze­ mély jogutódaivá. 3 . H a valamelyik vagyontárgyról n e m rendelkeznek a szétvá­ lási szerződésben, a k k o r a v a g y o n t á r g y vagy annak ellenértéke a vagyonmegosztás arányában különválás esetén a különváló j o g i személy j o g u t ó d a i t , kiválás esetén a kiváló j o g i személyt és azt a j o g i személyt, amelyből a kiválás t ö r t é n i k a vagyonmegosztás arányában illeti m e g . A különválásról és kiválásról azért kell kü­

1 - 2 . A szétválásnál az egyesüléssel ellentétes irányú szerveze­ ti m o z g á s történik. A szétválásnak k é t formáját állapítja m e g a

lön szólni, m e r t kiválásnál csak a kiváló j o g i személy esetében be­ szélhetünk j o g u t ó d l á s r ó l .

Javaslat. Különválásnál a különváló j o g i személy m e g s z ű n i k és vagyona a két vagy t ö b b j o g u t ó d j o g i személyre száll át. Kiválás

4. Ha valamely kötelezettség a megállapodás után válik is­

esetén annak a j o g i személynek a típusa, amelyből kiválás törté­

m e r t t é , a k k o r azért a ( 3 ) b e k e z d é s b e n m e g h a t á r o z o t t személyek­

nik n e m változik m e g ; a kiváló t a g o k ú j , az eredeti j o g i személy

n e k egyetemleges lesz a felelőssége h a r m a d i k személyek irányá­

jogutódjaként létrejövő szervezetet h o z n a k létre.

ban, egymás k ö z ö t t pedig a v a g y o n m e g o s z t á s arányában felelnek

ilyen esetekben is. E g y e t e m l e g e s a felelősség akkor is, ha rendel­ keztek ugyan a kötelezettségről, de azt a kötelezett j o g i személy n e m teljesítette a szétválási szerződés szerint. 5. A v a g y o n m e g o s z t á s aránya határozza m e g a j o g i személy szétválása előtt keletkezett kötelezettségeiért fennálló felelőssé­ g e t is. 6 . A z ( 5 ) bekezdés a z átalakulási k ö z l e m é n y e l ő z ő fejezetben m e g h a t á r o z o t t kötelező tartalmi e l e m e i h e z képest, a ( 2 ) bekez­ déssel összhangban állapít m e g speciális tartalmi elemeket.

VT. C í m A j o g i személy megszűnése

Jogutód

I. Fejezet nélküli megszűnés

1 : 1 0 6 . § [A j o g u t ó d nélküli megszűnés esetei] A j o g i személy megszűnik, ha a) az alapító o k i r a t b a n vagy a j o g s z a b á l y b a n m e g h a t á ­ r o z o t t időtartam eltelt, vagy feltétel megvalósult, b ) a l e g f ő b b szerve k i m o n d j a m e g s z ű n é s é t ( f e l o s z l á s ) , c) az arra j o g o s u l t szerv m e g s z ü n t e t i (feloszlatás), d) a b í r ó s á g a m e g s z ű n é s t m e g á l l a p í t j a , e) törvényben m e g h a t á r o z o t t egyéb megszűnési ok következik be, és a b í r ó s á g a j o g i s z e m é l y t a n y i l v á n t a r t á s b ó l t ö r l i .

A j o g i személy megszűnésével kapcsolatos általános rendelke­ zések a Polgári T ö r v é n y k ö n y v b ő l hiányoznak, a Javaslat ezt pó­ tolja. A j o g u t ó d nélküli megszűnés gyakorlatban l e g t ö b b s z ö r elő­ forduló esete, a m i k o r a j o g i személy saját elhatározásából szűnik m e g . E b b e n az esetben l e g f ő b b szerve k i m o n d j a megszűnését. Ö n k é n t e s m e g s z ű n é s n e k m i n ő s ü l , ha a j o g i személy létesítő ok­ irata eleve meghatározza azt az i d ő t , a m í g a j o g i személy fennáll vagy azt a célt (feltételt), a m e l y n e k megvalósulásával a j o g i sze­ mély megszűnik. A megszüntetés az állam beavatkozása a j o g i személy m ű k ö ­ désébe. Általában akkor kerül erre sor, ha a j o g i személy m ű k ö ­ dése súlyosan sérti a törvényességet, s jogszabályszerű m ű k ö d é s m á s k é n t n e m állítható helyre. A m e g s z ü n t e t é s (feloszlatás) álta­ lában a bíróság feladata. Az erre v o n a t k o z ó részletes rendelkezé­ seket az egyes j o g i személy fajtákra v o n a t k o z ó szabályozásnak kell tartalmaznia. A költségvetési szerv megszüntetése az Áht. eltérő rendelkezé­ se folytán sajátos m ó d o n történik. F o r m a i l a g ugyan az alapító szerv önkéntes elhatározásán alapul, mégis - jogi természetét te­ kintve - a közjogi szerv közhatalmi aktusa is. Az Áht. 8 8 - 9 1 . §-ai szerint a költségvetési szerv m e g s z ü n t e t é s é r ő l m e g s z ü n t e t ő ok, iratban kell intézkedni, amelynek tartalmaznia kell a költségveté­ si szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a m e g s z ü n t e t ő szerv nevét, az esetleges j o g u t ó d l á s s a l kapcsolatos rendelkezése­ ket, valamint azt a tényt, h o g y a költségvetési szerv megszünte­ tésére e törvény m e l y rendelkezése alapján került sor. A megszűntnek nyilvánítás esetén a j o g i személy ü g y d ö n t ő szerve általában n e m m o n d j a ki formálisan a j o g i személy meg­ szűnését, h a n e m - m ű k ö d é s é t megszüntetve - a j o g i személy működésképtelenné válik vagy működésével felhagy. Egyesület esetében tipikus eset, a m i k o r a t a g o k érdektelensége m i a t t határozadcépes taggyűlés összehívására nincs lehetőség. Az egyes j o g i személyek vonatkozásában változatos m ó d o n szabályozzák azt, h o g y a megszűnés megállapítására hatáskörrel rendelkező bíróság milyen m ó d o n szerezhet t u d o m á s t a j o g i személy működésképte­ lenségéről. E rendelkezések lesznek t o v á b b r a is irányadóak.

1 : 1 0 7 . § [A hitelezői követelések kielégítése] ( 1 ) A j o g i személy j o g u t ó d nélküli megszűnése esetén végelszámolási vagy felszámolási eljárást kell lefolytatni. ( 2 ) A j o g i személy a nyilvántartásból való törléssel, a jövőre nézve szűnik meg. ( 3 ) Ha a j o g i személy megszűnésekor ld n e m elégített követelések m a r a d n a k , n e m hivatkozhat helytállási köte­ l e z e t t s é g é n e k h i á n y á r a a z a z a l a p í t ó v a g y t a g , aki a m e g ­ s z ű n ő j o g i s z e m é l y ö n á l l ó j o g a l a n y i s á g á v a l visszaélt.

1. Új eleme a Javaslatnak, h o g y általános jelleggel írja elő a j o g i személy j o g u t ó d nélküli m e g s z ű n é s e esetén felszámolási, il­ letőleg végelszámolási eljárás lefolytatásának kötelezettségét. B á r m e l y j o g i személy esetén előfordulhat ugyanis, h o g y j o g u t ó d nélkül szűnik m e g , s ilyenkor szükségszerűen rendezni kell azok­ nak a j o g v i s z o n y o k n a k a sorsát, amelyekben a m e g s z ű n ő j o g i személy a j o g v i s z o n y alanyaként szerepelt. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l n e m l e h e t különbséget tenni az egyes j o g i személy fajták k ö z ö t t , hiszen j o g u t ó d nélküli m e g s z ű n é s ü k esetén mindegyiküknél g o n d o s k o d n i kell a hitelezői igények kielégítéséről, s a függő j o g v i s z o n y o k rendezéséről. M i v e l a j o g i személyek egységes j o g ­ alanyiságuk alapján e g y f o r m á n v e h e t n e k részt a vagyoni forga­ l o m b a n , a f o r g a l o m b ó l való kivezetésüknek is egységesen kell m e g t ö r t é n n i e . Ez természetesen feltétezi azt, h o g y a Ptk. hatály­ ba lépésének időpontjára elkészüljenek a m i n d e n j o g i személy felszámolására, illetve végelszámolására alkalmas eljárási szabá­ lyok, illetve rendelkezésre álljanak az eljárások lefolytatásához szükséges szervezeti keretek. A m e n n y i b e n törvény m á s k é n t n e m rendelkezik ( m i n t például jelenleg a cégek m e g s z ű n t n e k nyilvánítása e s e t é n ) , a j o g i szemé­ lyek m e g s z ű n é s é n e k együtt kell járnia a felszámolási eljárással vagy a végelszámolással. A j o g i személy megszűnése szempont­ j á b ó l a felszámolási eljárás és a végelszámolás k ö z ö t t az a különb­ ség, h o g y a felszámolási eljárás a még létező j o g i személyre vo­ natkozik, amelynek során a kritikus anyagi helyzetbe j u t o t t j o g i személy j o g a i t és kötelességeit s z á m b a veszik, s vagyonát - ha egyáltalán van - m e g o s z t j á k a hitelezők k ö z ö t t . A felszámolást lefolytató bíróság határoz a j o g i személy megszüntetéséről, majd ezt k ö v e t ő e n ezen j o g e r ő s végzés alapján a nyilvántartó hatóság d ö n t a n n a k törléséről. A végelszámolás viszont a „ n o r m á l i s " megszűnés szükségsze­ rű szakasza: ha a j o g u t ó d nélküli m e g s z ű n é s t (megszüntetést) az erre hivatott szerv elhatározta: végelszámolásra is szükség van. A végelszámolás befejezése (hitelezők kielégítése, vagyonfelosz­ tási javaslat elkészítése, jóváhagyása stb. u t á n ) lehet a j o g i sze­ m é l y t a nyilvántartásból törölni. E g y s é g e s e n i n d o k o l t szabályoz­ ni valamennyi j o g i személy felszámolását és végelszámolását. A hitelezővédelem követelményét sérti, h o g y a cégen kívüli j o g i személyek e s e t é b e n nincs garanciákkal bíró felszámolási eljárás. 2. A j o g i személy a végelszámolás befejezésével, a j o g i szemé­ lyek nyilvántartásából való törléssel, a j ö v ő r e nézve szűnik m e g . A jelenlegi szabályozásban n e m egyértelmű, h o g y a társadalmi szervezet milyen aktussal szűnik m e g . V a n olyan álláspont, h o g y a társadalmi szervezet önkéntes megszűnése esetén, ha a társadal­ mi szervezet közgyűlése k i m o n d t a a j o g u t ó d nélküli megszűnést, kijelölte a felszámolót és megküldte a bíróságnak a közgyűlés jegyzőkönyvét, az egyesülési j o g r ó l szóló 1 9 8 9 . évi I I . törvény (a továbbiakban: E t v . ) 2 0 . §-a alapján a társadalmi szervezet n e m törléssel, h a n e m - t ö b b más j o g i személytől eltérően - a közgyű­ lés határozata alapján szűnik m e g . E z t a bizonytalan j o g i helyze­ tet a javasolt szabályozás megszüntetné. 3. A Javaslat 1 : 8 7 . § ( 2 ) szerint a j o g i személy tagja (részvé­ nyese) - ha törvény m á s k é n t n e m rendelkezik - a j o g i személy tartozásaiért n e m felel. E fő szabály alól kivétel az olyan vissza­ élés, ami a hitelezők kijátszását célozta. Tipikus esete a j o g i sze­

mély vagyonának „ k i m e n t é s e " , vagy a j o g i személy ún. kiürítése a hitelezői követelések vagy a k ö z t a r t o z á s o k elől, a m i t ö r t é n h e t a vagyoni eszközöknek a j o g i személy v a g y o n á b ó l egy másik j o ­ gi személy vagyonába való átvitelével, átjátszásával, vagy magánvagyonba utalással. Az ilyen magatartás a célzatos rosszhiszemű­ ségen kívül megvalósulhat olyan gondatlansággal is, amely indo­ kolhatja a tag korlátlan és egyetemleges felelőssége szankciójá­ nak alkalmazását.

1 : 1 0 8 . § [A megszűnést követően felmerülő vagyoni jogosultságok] A j o g i személy megszűnését követően a megszűnt jogi személy j o g o s u l t s á g a k é n t m e g j e l e n ő vagyoni jogosultsá­ g o k a t a f e l s z á m o l á s i e l j á r á s k e r e t é b e n m e g s z ű n t j o g i sze­ mély esetén a felszámoló j o g o s u l t érvényesíteni, és a j o g érvényesítése e r e d m é n y e k é n t befolyt v a g y o n t a felszámo­ lás szabályai s z e r i n t k ö t e l e s f e l o s z t a n i . V é g e l s z á m o l á s s a l m e g s z ű n t j o g i s z e m é l y e s e t é n a j o g é r v é n y e s í t é s é r e része­ sedésük arányában azok a személyek j o g o s u l t a k , akik a megszűnt j o g i személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonából részesültek.

A gyakorlatban egyre t ö b b s z ö r fordul elő, h o g y egy j o g i sze­ m é l y megszűnése u t á n kerül elő olyan vagyontárgy, amiről a megszűnés során eljáró személyek (például felszámoló, végelszá­ m o l ó ) n e m tudták, h o g y a j o g i személyt illeti vagy éppen a meg­ szűnés után keletkezett vagyoni j o g o s u l t s á g r ó l van szó, így a fel­ számolási vagy végelszámolási eljárásban n e m is rendelkeztek a sorsáról. Az ilyen vagyontárgyakat n e m lenne célszerű uratlan dolgokként kezelni (ingatlantulajdon esetén ez egyébként s e m il­ leszkedne a tulajdonjogi s z a b á l y o k h o z ) , ezért tehát speciális ren­ delkezést igényel a j o g o s u l t nélkül m a r a d t j o g o s u l t s á g o k sorsá­ nak rendezése. A Javaslat olyan szabályozást igyekszik kialakítani, ami a h h o z hasonló helyzetet t e r e m t , m i n t ha a kérdéses vagyontárgy m á r a megszűnés során is i s m e r t lett volna. Ha a j o g i személyt fizetés­ képtelenség miatt, felszámolási eljárás k e r e t é b e n szüntették m e g , akkor a hitelezői érdekek védelmére hivatott felszámolónak kell m e g a d n i a j o g o t arra, h o g y a vagyoni j o g o s u l t s á g o t érvényesít­ se, s ha a megszűnés után kielégítetlen hitelezői igények marad­ tak, akkor a vagyontárgyat ezen igények kielégítésére fordítsa a felszámolási szabályok szerint. Ha a hitelezői igények maradék­ talanul kielégítést nyertek az újabb vagyontárgy felhasználásával, akkor a maradvány-értéknek az alapítók, t a g o k közötti felosztá­ sa is szóba j ö h e t . Ha a j o g i személy végelszámolással szűnt m e g , az azt jelenti, h o g y n e m maradtak kielégítetlen hitelezői igények, s a j o g i sze­ mély maradék vagyonát a végelszámolás szabályai szerint felosz­ tották. Ilyen esetben a m e g s z ű n t j o g i személy vagyonának végső jogosultjait illeti az ú j o n n a n ismertté vált vagy előkerült vagyon­ tárgy is, olyan arányban, a h o g y a végelszámolási eljárásban fel­ osztották a vagyont. TI. Jogutódlással

1. A Javaslat 1 : 1 0 9 . §-a a j o g i személy jogutódlással t ö r t é n ő megszűnését szabályozza. A I I . F e j e z e t a z o n b a n kizárólag a jog­ utódlással t ö r t é n ő megszűnés eseteit tartalmazza, valamint az ily m ó d o n t ö r t é n ő megszűnés legfőbb j o g k ö v e t k e z m é n y é n e k levo­ nását. Az átalakulás szabályai a j o g i személy megszűnésének sza­ bályait m e g e l ő z ő V. C í m b e n kerültek elhelyezésre arra való te­ kintettel, h o g y kiválás esetén n e m beszélhetünk megszűnésről. M e g s z ű n i k az eredeti j o g i személy, ha más típusú j o g i sze­ méllyé alakul át, mivel a j o g i személyiség elválaszthatatlan eleme a j o g i személy típusa, ezért annak változása esetén n e m kerülhe­ tő el az átalakuló j o g i személy megszűnése. M á s j o g i személlyel való egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a j o g i személy egy vagy t ö b b j o g i személybe olvad be, fel­ adva önállóságát, megtartja a z o n b a n a beolvadáskor meglévő j o ­ gait és kötelességeit. Az előző eset ellenkezője a t ö b b j o g i személlyé t ö r t é n ő külön­ válás, a m i k o r a j o g i személy két vagy t ö b b j o g i személyre osztó­ dik. A különválás is jogutódlással való megszűnés. Az így létre­ j ö t t j o g i személyek a szétválás előtti kötelezettségekért egymás közötti viszonyukban az erre v o n a t k o z ó megállapodás, ennek hi­ ányában az egymás k ö z ö t t i vagyonmegosztás arányában felelnek. 2. A ( 2 ) bekezdés a jogutódlással t ö r t é n ő megszűnés legfőbb j o g k ö v e t k e z m é n y é t m o n d j a ld: a jogutódlással t ö r t é n ő megszű­ nés esetén a létrejövő j o g i személy a m e g s z ű n t j o g i személy egyetemes j o g u t ó d j a . A j o g u t ó d l á s pillanatában a j o g e l ő d j o g a i és kötelezettségei egészükben szállnak át a j o g u t ó d r a . 1 : 1 1 0 . § [Felhatalmazás részletes szabályok alkotására] A j o g i s z e m é l y j o g u t ó d l á s s a l t ö r t é n ő m e g s z ű n é s e ese­ tén a j o g u t ó d l á s r a v o n a t k o z ó részletes rendelkezéseket az e g y e s j o g i s z e m é l y t í p u s o k r a v o n a t k o z ó r e n d e l k e z é s e k ál­ lapítják meg.

A Javaslatban az átalakulásra v o n a t k o z ó a n m e g h a t á r o z o t t ál­ talános szabályokon túl az egyes j o g i személy típusok vonatko­ zásában, a rájuk v o n a t k o z ó külön rendelkezések k ö z ö t t kell az át­ alakulás egyéb, a j o g i személy típusonként eltérő rendelkezéseket meghatározni. VI. Cím J o g i személyiség nélküli jogalanyok 1 : 1 1 1 . § [Jogi személyiség nélküli jogalanyok] ( 1 ) A p o l g á r i j o g a l a n y a l e h e t a z a szervezet is, a m e l y e t t ö r v é n y j o g o k k a l r u h á z fel, illetve k ö t e l e z e t t s é g e k k e l t e r ­ hel, m e g h a t á r o z v a a szervezet képviselőjét, valamint a kö­ t e l e z e t t s é g e k t e l j e s í t é s é é r t v a l ó v a g y o n i helytállás m ó d j á t . ( 2 ) A j o g i személyiség nélküli j o g a l a n y perben állhat. ( 3 ) Ha a törvény az ( 1 ) bekezdésben írt feltételeket n e m határozza m e g , a szervezet tagjai a t ö b b a l a n y ú k ö t e ­ l e m r e v o n a t k o z ó s z a b á l y o k s z e r i n t s z e r e z n e k j o g o k a t , il­ letőleg válnak kötelezetté.

Fejezet történő

megszűnés

1 : 1 0 9 . § [A jogutódlással való megszűnés] ( 1 ) A j o g i s z e m é l y m e g s z ű n i k , h a m á s t í p u s ú j o g i sze­ méllyé alakul át, m á s j o g i személlyel egyesül (beolvadás, összeolvadás), vagy t ö b b j o g i személlyé válik külön. ( 2 ) Ha a j o g i személy egyesüléssel, különválással vagy átalakulással szűnik m e g , a létrejövő vagy beolvasztó j o ­ g i s z e m é l y , i l l e t ő l e g j o g i s z e m é l y e k a m e g s z ű n ő j o g i sze­ m é l y vagy j o g i személyek j o g u t ó d j a i .

1. A polgári j o g v i s z o n y alanya általában természetes személy vagy j o g i személy lehet. E két személy jogképességét a törvény rendelkezései biztosítják, j o g o k szerzésére és kötelezettségek vál­ lalására külön n e m kell feljogosítani őket. Kivételes esetben a z o n b a n a polgári j o g alanya ezeken kívüli szervezet is lehet. Jelenleg ilyen j o g i személyiség nélküli jogalany a j o g i személyiség nélküli j o g i személy, a társasházközösség, az építőközösség. A Ptk.-n kívüli törvények a z o n b a n ennél jóval t ö b b szervezetet j o g o s í t o t t a k fel - polgári j o g i értelemben is - j o ­ g o k szerzésére, kötelezettségek vállalására. Ez a jogalkalmazás -

b a n zavart o k o z o t t , bizonytalan v o l t a szervezet képviselője, va­ gyona, továbbá e szervezetek perbenállására - esetleges vagyoni vita esetén - n e m kerülhetett sor. A tervezet ezen a helyzeten kí­ ván változtatni: elismeri, h o g y a természetes és a j o g i személye­ ken kívül más is l e h e t polgári j o g v i s z o n y alanya, az erről rendel­ kező törvénynek (és csak t ö r v é n y n e k ) a z o n b a n m e g kell terem­ tenie a polgári j o g i f o r g a l o m b a n való részvételhez szükséges m i ­ nimális feltételeket a szervezet tekintetében.

ságát (azaz, h o g y j o g o k a t szerezhet és kötelezettségeket vállal­ h a t ) , akkor szükséges azt is k i m o n d a n i , h o g y jogalanyiságukhoz k a p c s o l ó d ó a n pert indíthatnak és perelhetőek. 3. A Javaslat rendezi azt az esetkört is, ha a vagyoni forga­ l o m b a n olyan szervezet jelenik m e g , amely az ( 1 ) bekezdés elle­ nére n e m határozza m e g a szervezet képviseletét és n e m rendel­ kezik a vagyoni helytállásról. Ilyen esetekre a Javaslat a többalanyú kötelmekre v o n a t k o z ó szabályokat rendeli alkalmazni.

2. A ( 2 ) bekezdés a jogalanyiság elismerésének következmé­ nyét vonja le. Ha a j o g elismeri b i z o n y o s szervezetek jogalanyi­

Vita

Alternatív javaslat a „Jogi személyek általános szabályai"-ra 1. V é l e m é n y e m szerint az új P t k . j o g i személy része n e m el­ fogadható, m e r t a) túlszabályozó, b) el-kereskedelmi jogiasítja, illetve közjogiasítja az összes j o ­ gi személyt, c) indokolatlanul uniformizálja a j o g i személyeket, d) túlzott akadályokat t á m a s z t a szabad szervezetalakítással szemben, e) elbürokratizálja a j o g i személyek m ű k ö d é s é t .

részvénytársaságokra vonatkozik, melyik ország Ptk.-ja e m e l t e valamennyi j o g i személyre v o n a t k o z ó általános szabállyá? M e ­ lyik ország Ptk.-jában jelenik m e g valamennyi j o g i személyre ki­ terjedően a könyvvizsgáló intézménye? S z e r i n t e m ezek a rendel­ kezések egyszerűen abszurdalt egy P t k . - b a n . K ü l ö n foglalkoznék a j o g i személyek szervezetének rendkívül részletes és v é l e m é n y e m szerint n e m c s a k h o g y felesleges, h a n e m a társadalmi-gazdasági é l e t b e n j e l e n t ő s hátrányokra vezető sza­ bályokkal.

Az, h o g y a jelenlegi P t k . j o g i személyekre v o n a t k o z ó általá­ n o s szabályai n e m megfelelőek k ö z t u d o t t , kétségkívül n a g y o n hiányosak is, bővítésük i n d o k o l t . Az is helyénvaló, ha a G t . új megoldásaiból (pl. egyesülés-szétválás, előtársaság) absztrahá­ lunk valamennyi j o g i személyre nézve. Mindez azonban nem je­ lentheti a Gt. általános részének szinte teljes körű átvételét valamenynyi jogi személyre, m i n t a h o g y ez a tervezetben történik. Pl. sze­ r i n t e m az egyesületnél, az alapítványnál vagy költségvetési szer­ veknél nincs szükség „elő j o g i személyre", t o v á b b á ezek a j o g i személyek n e m alakulhatnak á t m á s j o g i személy formára. A z alapítványok vagy a költségvetési szervek n e m egyesülnek vagy szétválnak, h a n e m egyesítik vagy szétválasztják ő k e t stb.

a) M i n t m a g á b ó l a Javaslatból is kiderül ( 6 1 . § ) , az intéz­ m é n y t í p u s ú j o g i személyeknek nincs l e g f ő b b szerve, a tág érte­ l e m b e n vett taggyűlés i n t é z m é n y e csak a személyegyesüléseiméi érvényesül. A Javaslat a G t . általános részénél is részletesebben szabályozza a „legfőbb szerv" hatáskörét, határozatképességét stb. - ezek a szabályok szerintem a társasági, a szövetkezeti és az egyesületi törvényekre tartoznak, n e m a j o g i személyekre vonat­ k o z ó általános szabályok.

Teljesen feleslegesnek t a r t o m a j o g i személyek általános szabá­ lyainál elsősorban az alábbi rendelkezéseket:

c) K ü l ö n ö s e n veszélyesnek l á t o m - n e m kötelezően, h a n e m modellszabályként, ajánlásként is - a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló beépítését a Ptk.-ba, amely szerintem ugyancsak példátlan lenne a n e m z e t k ö z i gyakorlatban. E z e k tipikus keres­ kedelmi j o g i intézmények, n e m absztrahálhatóak valamennyi j o ­ gi személyre m é g ajánlásként sem.

- 4 3 - 4 4 . § - vagyoni szabályok, ide értve az apportszabályt is, - 4 6 . § - létesítő okirat tartalmának meghatározása, - 5 7 - 5 8 . § - j o g i személy létesítésének érvénytelensége, - 6 0 - 6 6 . § - a l e g f ő b b szerv m ű k ö d é s é n e k részletes szabályo­ zása, - 6 7 - 7 5 . § - a vezető tisztségviselőkről szóló részletes rendel­ kezések, - 7 6 - 8 1 . § - a felügyelő bizottságról szóló rendelkezések, - 8 9 . § - az általános b í r ó s á g i törvényességi felügyeletről szó­ ló szabályok, - 9 4 — 9 6 . § - a könyvvizsgálatról szóló rendelkezések. Feleslegesen túlrészletezőnek t a r t o m a jogi személy nevével öszszefüggő előírásokat ( 4 0 - 4 2 . § ) , amelyek a kereskedelmi névvel kapcsolatos követelményeket kívánják valamennyi j o g i személy­ re érvényesíteni, a bejegyzési eljárással és a nyilvántartással kapcso­ latos szabályokat ( 4 7 - 5 3 . § - k ü l ö n ö s tekintettel arra, h o g y a cégnyilvántartáson kívüli bírósági nyilvántartásról a m ú g y is új törvényt kellene a l k o t n i ) , valamint az átalakulással és a j o g u t ó d nélküli megszűnéssel kapcsolatos szabályokat ( 1 0 0 - 1 1 3 . § ) . M i n d e n szabállyal kapcsolatban n e m kívánok a tervezettel vi­ tatkozni, de azért m e g k é r d e z e m , h o g y m e l y külföldi Ptk.-ban van valamennyi j o g i személyre kiterjedő általános előírás az ap­ portra nézve? V a j o n az U n i ó 1. s z á m ú társasági j o g i irányel­ vének érvénytelenséggel összefüggő k o r l á t o z ó szabályát, amely a társasági j o g o n belül is l é n y e g é b e n csak a nyilvánosan m ű k ö d ő

b) A G t . vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai - összeférhetedenség stb. - csak a gazdasági életben, az üzletszerűen gaz­ dálkodó j o g i személyeknél bírnak jelentőséggel. Ezeket az előírá­ sokat n e m szabadna kiterjeszteni a nonprofit jogi személyekre.

M e g j e g y z e m , h o g y ezek az e l l e n t m o n d á s o k a tervezetből is kiderülnek. A 7 0 . § ( 1 ) bekezdése m á r „elsődlegesen gazdálko­ dó tevékenységet v é g z ő j o g i s z e m é l y e k r ő l " beszél, majd sajátos m ó d o n megjelenik a Ptk.-ban a részvényes is. Az ellentmondá­ sok m é g erőteljesebbek annak fényében, h o g y az új Gt.-tervezet a gazdasági társaságok vezetési rendszerét és m ű k ö d é s é t jelentő­ sen leegyszerűsítette - pl. kft.-nél a kötelező felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló szélső kivétel lett, n e m kell feltétlenül kétlépcsős átalakulás, m i n t m o s t a P t k . javaslatban stb. A jelenlegi Ptk. h a t §-ából t ö b b m i n t hetven §-os általános rész lett, amely m i n t e g y tizenkétszeres növekedés. (Az egyesület és az alapítvány szabályozása is h a s o n l ó jelentős növekedést m u ­ tat.) Ez nyilvánvalóan túlzás, a ló másik oldalára estek át a terve­ zet készítői. Ha a P t k . első könyve a j o g i személyekre vonatko­ zó ilyen általános rendelkezésekkel lép hatályba, ki lehet d o b n i a G t . általános részét, m e r t az j ó r é s z t egyezik a Ptk. javasolt álta­ lános szabályaival. V a j o n a szerzőknek n e m a G t . szétverése-e az igazi célja? M e r t ha a G t . - n e k nincs általános része ( H a n á k And­ rás javasolta is ezt a G t . Kodifikációs B i z o t t s á g á b a n ) , úgy a személyegyesítő társaságok, azaz a kkt., a bt. ( m i n d k e t t ő j o g i személlyé válik), és a kft. a szövetkezettel együtt b e m e h e t a Ptk.

első könyvébe, a kft. és a zártkörű rt., lényegében egyesül, a nyil­

3 7 . § ( 1 ) A j o g i személyek alaptípusai a következők:

vánosan m ű k ö d ő részvénytársaságok pedig a tőkepiaci törvénybe

Személy- és vagyonegyesülésként

m e n n e k át. Megvalósul tehát a G t . - t kiiktató hegemonisztikus tö­

a ) a z egyesületek ( P t k . ... § ) ,

rekvés, amit a Ptk. k o n c e p c i ó n á l felvetettek ugyan, de n e m sike­

b) a törvény által j o g i személynek nyilvánított gazdasági tár­ saság,

rült megvalósítani.

c) a szövetkezet. 2. M e g e m l í t e n é k m é g h á r o m - a Ptk.-n messze t ú l m u t a t ó -

I n t é z m é n y t í p u s ú j o g i személyként d ) a z alapítvány ( P t k

kérdést. a) Elsietettnek é r z e m a j o g i személyek általános törvényessé­ gi felügyeletének nyilvántartást vezető b í r ó s á g o k h o z telepítését. Ez ma csak a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél érvé­

§)

e) a költségvetési szerv. A gazdasági társaságokat, a szövetkezeteket és a költségvetési szerveket k ü l ö n törvény szabályozza.

nyesülő szabály, de o t t erről n e m kell k ü l ö n törvényt alkotni, hi­

( 2 ) T ö r v é n y j o g i személy fajtát úgy is m e g h a t á r o z h a t , h o g y

szen rendelkezésre áll a Ctv. Ma az egyesületek és a l e g t ö b b köz­

m ö g ö t t e s j o g t e r ü l e t e k é n t a z ( 1 ) bekezdésben e m l í t e t t j o g i sze­

testület, valamint az alapítványok törvényességi felügyeletét az

m é l y alaptípust jelöli m e g .

ügyészség látja el, a költségvetési szerveknél irányítási j o g érvé­ nyesül, amelybe a törvényességi felügyelet beleolvad. Ú g y g o n ­

3 8 . § ( 1 ) T ö r v é n y b e n m e g h a t á r o z o t t típusú, illetve fajtájú j o ­

d o l o m , h o g y a cégbírósági k ö r b e t a r t o z ó j o g i személyeken kívül

gi személy létesítéséről a j o g a l a n y o k szerződésben, alapító okirat­

a bíróságok egyelőre n e m képesek a törvényességi felügyelet át­

ban vagy alapszabályban (továbbiakban együttesen: létesítő ok­

f o g ó megvalósítására, ilyen felügyeletre e g y é b k é n t is n e m min­

irat) szabadon rendelkezhetnek, a j o g i személy szervezetét és m ű ­

den j o g i személynél van szükség.

ködését - a törvényi keretek k ö z ö t t - m a g u k állapíthatják meg.

b) Valamennyi j o g i személynél végelszámolási, illetve felszá­ molási eljárás lefolytatására [ 1 0 0 . § ( 1 ) bekezdés] egyszerűen nin­

( 2 ) J o g i személyt t ö r v é n y egyedileg, j o g i személy t í p u s o n , il­ letve fajtán kívül is létrehozhat.

csenek m e g a feltételek, de ezen eljárások lefolytatása a nonprofit szervezeteknél n e m is lenne célszerű. Ma az egyesületekre, (a

3 9 . § ( 1 ) A j o g i személy létesítő okiratának a j o g i személyek

sportegyesületek kivételével), a köztestületekre, az alapítványok­

bíróság által vezetett nyilvántartásába való, n e m peres eljárás ke­

ra, költségvetési szervekre n e m terjednek ld a végelszámolási és

retében t ö r t é n ő bejegyzésével, a j ö v ő r e nézve j ö n létre.

felszámolási eljárás szabályai, és ezen - t u d o m á s o m szerint - a

( 2 ) A bíróság a 3 6 - 3 8 . § szabályai szerint alapított j o g i sze­

frissen elkészült új fizetésképtelenségi törvény, illetve végelszá­

m é l y bejegyzését csak a k k o r tagadhatja m e g , ha a létesítő okirat

molási törvény n e m is kíván változtatni.

jogszabálysértő.

c) Az átalakulás legfeljebb egy j o g i személy típuson belül le­

( 3 ) Ha a j o g i személy létrehozását a 3 8 . § ( 2 ) bekezdése sze­

hetséges, ha a típuson belül v a n n a k alfajok - j o g i személy típu­

rint törvény rendeli el, a m e n n y i b e n e törvény m á s k é n t n e m ren­

s o k között ez az i n t é z m é n y irreális. E g y egyesület n e m alakulhat

delkezik, a törvényben m e g h a t á r o z o t t a l a p í t ó ( k ) n a k létesítő ok­

át alapítvánnyá vagy részvénytársasággá. Az egyetemes j o g u t ó d ­

iratot kell k é s z í t e n i e ( ü k ) .

lással való formaváltás a tág é r t e l e m b e n vett társasági j o g tipikus

( 4 ) A j o g i személyek nyilvántartásának m ó d j á r ó l , a nyilván­

intézménye ( m á r egyáltalán, ha az a d o t t j o g r e n d s z e r i s m e r i ) ,

tartások közhitelességéről és nyilvánosságáról, a nyilvántartott

n e m általánosítható v a l a m e n n y i j o g i személyre.

adatok közzétételéről k ü l ö n törvények rendelkeznek.

A fentiek alapján a j o g i személyek általános része tervezetének má­

4 0 . § ( 1 ) Az állam, m i n t egész, a m e n n y i b e n részt vesz a P t k .

sik változatot készítettem, a m e l y m e g f e l e l ő e n figyelembe veszi a

által szabályozott j o g v i s z o n y o k b a n , j o g i személynek minősül. Az

j o g i személyek öt alaptípusának e g y m á s t ó l e l t é r ő sajátosságait, és

állam a vagyoni forgalom t ö b b i résztvevőjével s z e m b e n a polgá­

csak a legszükségesebb absztrakcióval él. E h h e z a fejezethez kap­

ri j o g v i s z o n y o k b a n t ö b b l e t j o g o k a t n e m élvezhet.

szemléletmódjával koncepcionálisan

nem

értek

egyet.

Ezért

egy

csolódna - közvetlenül - a személyegyesülési, illetve intézményi

( 2 ) Az államra e fejezet szabályait alkalmazni n e m kell. Az ál­

j o g i személyek két alaptípusa, az egyesület és az alapítvány sza­

lam, m i n t j o g i személy képviseletéről k ü l ö n törvény rendelkezik.

bályozása.

( 3 ) Az állam, illetve a helyi ö n k o r m á n y z a t o k azon szerveire, amelyek közjogi j o g a l a n y o k , de n e m m i n ő s ü l n e k költségvetési A jogi személyek

szerveknek, ha e törvény hatálya alá t a r t o z ó j o g c s e l e k m é n y t vé­ geznek, e j o g c s e l e k m é n y e k r e , illetve ezek hatásaira nézve a költ­

I . fejezet

ségvetési szervekre v o n a t k o z ó szabályokat kell megfelelően alkal­ mazni.

Általános rendelkezések

( 4 ) T ö r v é n y közfeladatok állam helyett t ö r t é n ő ellátására pol­ gári j o g i személyiséggel rendelkező k ö z j o g i j o g a l a n y k é n t köztes­

1. C í m : Alapvető szabályok

tületeket és közalapítványokat h o z h a t létre. T ö r v é n y köztestület és közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti, egyes feladatok

3 6 . § ( 1 ) Az állam által j o g i személynek elismert szervezetek jogképesek, a polgári j o g alanyaiként j o g a i k és kötelezettségeik

ellátását köztestület, illetve közalapítvány kizárólagos feladatává teheti. T ö r v é n y köztestületben k ö t e l e z ő t a g s á g o t is előírhat.

lehetnek. ( 2 ) Az állam j o g i személynek ismeri el m i n d a z o n szervezete­

4 1 . § A költségvetési szerv ( k ö z h a t a l m i szerv, k ö z i n t é z m é n y )

ket, amelyeknek rendeltetésszerű m ű k ö d é s e megkívánja, h o g y e

k o r l á t o z o t t a n j o g k é p e s , saját tulajdont n e m szerezhet. A költség­

törvény hatálya alá t a r t o z ó j o g v i s z o n y o k alanyai legyenek.

vetési szerv j o g k é p e s s é g é n e k korlátait k ü l ö n törvény határozza

( 3 ) A j o g i személynek névvel, székhellyel, jogszabály által

meg.

n e m tiltott céllal, illetve tevékenységi körrel, az alapítójától (ala­ pítóitól) vagy tagjaitól viszonylag elkülönült vagyonnal, illetve

4 2 . § Az államot, a költségvetési szervet, valamint a 4 0 . § ( 3 )

vagyoni felelősséggel, valamint ü g y i n t é z ő és képviselő szervezet­

bekezdésében m e g h a t á r o z o t t k ö z j o g i j o g a l a n y t a szerződéses k ö ­

tel kell rendelkeznie.

telezettség, valamint a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kö­

( 4 ) A j o g i személy j o g k é p e s s é g e - törvény eltérő rendelkezé­

telezettség költségvetési fedezet hiányában, illetve az erre bizto­

se hiányában - kiterjed m i n d e n olyan j o g r a , illetve kötelezettség­

sított költségvetési fedezetet m e g h a l a d ó m é r t é k b e n is terheli.

re, amelyek jellegüknél fogva n e m csupán a természetes szemé­

Ilyen esetben a m e g f e l e l ő fedezetről az államháztartási törvény

lyekhez k ö t ő d h e t n e k .

szabályai szerint kell g o n d o s k o d n i .

4 3 . § ( 1 ) A j o g i személy belső szervezeti egységeit törvényi felhatalmazás alapján j o g i személynek nyilváníthatja. E z esetben

Egyesülés, illetve szétválás esetén az érintett j o g i személy(ek) egyetemes j o g u t ó d l á s m e l l e t t s z ű n i k ( n e k ) m e g .

m e g kell határozni a szervezeti e g y s é g ( e k ) nevét, az ügyintéző­ képviselő szervét, valamint a részére a j o g i személyen belül elkü­ l ö n í t e t t vagyont.

5 0 . § ( 1 ) A j o g i személy - a j o g i személyek típusaira, illetve fajaira v o n a t k o z ó t ö r v é n y e k b e n m e g h a t á r o z o t t o k o k b ó l - jog­

( 2 ) A szervezeti egység j o g i személyiségét az erről rendelke­

u t ó d nélkül is m e g s z ű n h e t .

ző határozat j o g i személyek nyilvántartásába való bejegyzésével

( 2 ) A j o g i személy j o g u t ó d nélküli megszűnése esetén - ha

szerzi m e g . A j o g i személy szervezeti egységét a j o g i személy

törvény m á s k é n t n e m rendelkezik - végelszámolási, illetve felszá­

nyilvántartásához kapcsoltan kell nyilvántartani. ( 3 ) A j o g i személy szervezeti egysége elkülönített v a g y o n á b ó l ki n e m elégíthető tartozásokért a j o g i személy kezesként korlát­ lan felelősséggel tartozik.

molási eljárást kell lefolytatni. A végelszámolási, illetve felszámo­ lási eljárásról külön törvény rendelkezik. ( 3 ) A j o g i személy a nyilvántartásból való törléssel, a j ö v ő r e nézve szűnik m e g .

( 4 ) A j o g i személy szervezeti egység j o g k é p e s s é g é t a j o g i sze­ m é l y létesítő o k i r a t á b a n foglalt feltételek szerint szüntetheti

I n d o k o l á s az I. fejezethez

meg. Ha a j o g i személy m e g s z ű n i k , a j o g i személy szervezeti

[A t o v á b b i a k b a n a hivatalos tervezetet

egységének jogalanyisága is m e g s z ű n i k .

A ) variációnak, jelen tervezetet B ) variációnak nevezem]

4 4 . § T ö r v é n y - állandó vagy ideiglenes jelleggel - n e m j o g i

A fejezet két részből áll, az első a strukturális jellegű szabályo­

személy szervezeteket teljes vagy részleges polgári j o g i jogalanyi­

kat, a m á s o d i k a j o g i személyek keletkezésével, működésével és

sággal ruházhat fel. Ez esetben a törvénynek m e g kell határoznia

megszűnésével kapcsolatos általános rendelkezéseket tartalmazza.

a jogképesség i d ő t a r t a m á t és terjedelmét, valamint rendelkeznie

A 3 6 . § - az A) változat 3 6 . §-ával s z e m b e n - kifejezetten ki­

kell e jogképes szervezet ü g y i n t é z ő és képviselő szervéről, vagyo­

m o n d j a , h o g y a j o g i személy j o g k é p e s szervezet is - a természe­

náról és a kötelezettségei teljesítéséért való vagyoni felelősség

tes személyektől eltérően - állami elismeréssel keletkezik. A 3 6 . §

módjáról. E feltételek b á r m e l y i k é n e k hiányában a jogképesség

( 3 ) bekezdése m e g h a t á r o z z a a j o g i személy állami elismerésének

n e m j ö n létre.

j o g i i r o d a l o m b a n k i d o l g o z o t t kritériumait [az A) változat indo­ kolásával e g y e z ő e n ] - e n n e k következtében a létesítő okirat tar­ 2. C í m : Részletes szabályok

talmának meghatározására n i n c s e n szükség. V é g ü l a ( 4 ) bekez­ dés rögzíti a j o g i személyek abszolút jogképességét, de az A) vál­

4 5 . § ( 1 ) A j o g i személy n e v é b e n - ha törvény m á s k é n t n e m

t o z a t t ó l eltérően a B) variáns kihangsúlyozza a törvényi kivétel

rendelkezik - a j o g i személy típusát, illetve fajtáját fel kell tüntet­

l e h e t ő s é g é t - ilyet ugyanis m a g á b a n a Ptk.-ban is kell (nevezete­

ni. A j o g i személy neve n e m k e l t h e t valósággal s z e m b e n i látsza­

sen a költségvetési szerveknél) csinálni [ld. B ) változat 4 1 . § ] .

tot. Az e fejezetben szabályozott szervezetek névviselésére külön törvény vonatkozik.

A 3 7 . § felsorolja a j o g i személyek öt alaptípusát, amely kö­ zül k e t t ő t (egyesület, alapítvány) m a g a a P t k . , h á r m a t (gazdasá­

( 2 ) H a törvény m á s k é n t n e m rendelkezik, a j o g i személy ala­

gi társaság, szövetkezet, költségvetési szerv) a Ptk.-t m ö g ö t t e s

pítója (alapítói), illetve tagjai kötelesek a j o g i személy részére a

j o g t e r ü l e t k é n t elismerő, de jogágazatilag szélesebb, k o m p l e x kü­

saját vagyonuktól viszonylag elkülönült vagyont biztosítani.

lön törvény h a t á r o z m e g . A z A ) változattal s z e m b e n ú g y g o n d o ­ l o m , h o g y az alaptípusok Ptk.-ban való kifejezett felsorolására

4 6 . § T ö r v é n y ú g y is rendelkezhet, h o g y a bejegyzés alatt ál­

j o g b i z t o n s á g i s z e m p o n t b ó l szükség van.

ló j o g i személy a létesítő o k i r a t elfogadásától a j o g e r ő s bejegyzé­

A jelenlegi gyakorlat t o v á b b á j ó l bizonyítja, h o g y tulajdon­

sig, illetve a bejegyzés j o g e r ő s elutasításáig m á r m ű k ö d h e t , és a

képp a k ü l ö n törvények - akár csoportosan nyilvánítanak valami­

törvény keretei k ö z ö t t j o g o k a t és kötelezettségeket szerezhet.

lyen szervezetet j o g i személynek (pl. vízgazdálkodási, erdőbir­ tokossági társulat, vadásztársaság, k ö z h a s z n ú társaság, köztestü­

4 7 . § ( 1 ) A j o g i személy létesítő okiratában a j o g i személy tí­

let, közalapítvány, egyházi j o g i személyek) akár egyedileg (tőzs­

pusaihoz, illetve fajtáihoz i g a z o d ó a n m e g kell határozni a j o g i

de, Á P V R t . , M N B , M F B ) - visszautalnak a jogi személyek vala­

személy belső szervezetét, azokat a szerveket, amelyek m e g h o z ­

mely alaptípusára

zák a szervezet működésével kapcsolatos alapvető stratégiai és

költségvetési szerv, a tőzsde, m i n t r t . ) . E z é r t a B) változat meg­

(pl.

az e g y e t e m , az akadémiai kutatóintézet

operatív döntéseket. A j o g i személy belső szervezetében törvény

különbözteti a j o g i személyek öt alaptípusához visszacsatolandó,

alapján, illetve ö n k é n t e s e n az ügyvezetést ellenőrző szervek is

törvényben m e g h a t á r o z o t t fajtáit (altípusait) a 3 7 . § ( 1 ) bekez­

működhetnek.

désében és a törvénnyel l é t r e h o z h a t ó egyedi jogi személyt [ 3 7 . §

( 2 ) A j o g i személy képviseletét - ha törvény kivételt n e m tesz

( 2 ) b e k e z d é s ] . V é l e m é n y e m szerint ez a differenciálás garanciá­

- ügyvezető szerve látja el. A képviseleti j o g a j o g i személy nyil­

lis jellegű logikus felépítést biztosít a j o g i személyek számára.

vántartásába való bejegyzéseivel válik hatályossá.

[Az A) variáns az egyesületnél h a s o n l ó technikával o p e r á l ]

4 8 . § ( 1 ) A j o g i személy kötelezettségeiért saját vagyonával felel.

ja a j o g i személy alapításának a j o g i személy típusaihoz k ö t ö t t

( 2 ) A j o g i személy alapítója, illetve tagja a j o g i személy köte­

ködésére is kiterjesztve. A j o g i személy szerződésen (tág értelem­

lezettségeiért vagyoni felelősséggel csak a k k o r tartozik, ha ezt

ben vett t á r s u l á s o n ) , alapító o k i r a t o n és alapszabályon alapulhat

törvény külön k i m o n d j a .

(létesítő o k i r a t ) .

A 3 8 . § ( 1 ) bekezdése - az A) változattal azonosan - k i m o n d ­ szabadságát, ezt a szabadságot a j o g i személy szervezetre és m ű ­

A 3 9 . § a - lényegében az A) változattal azonosan - valamennyi 4 9 . § ( 1 ) A j o g i személy típusára, illetve fajtájára v o n a t k o z ó

jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez fűzi, konstitutív ex

törvény lehetővé teheti, h o g y a j o g i személy az adott j o g i személy

n u n c hatállyal. A B) változat a z o n b a n kihangsúlyozza, h o g y ezt a

típuson belül, illetve kívül egyetemes jogutódlással más j o g i sze­

nyilvántartást - a jelenlegi állapottal ellentétben, ahol egyes jogi

m é l y formává átalakuljon. Az átalakulással létrejövő j o g i személyt

személyek nyilvántartásba vétel nélkül, illetve államigazgatási nyil­

illetik a j o g e l ő d j o g i személy j o g a i és terhelik kötelezettségei.

vántartásba vétel mellett keletkeznek - bíróság vezeti, és a bejegy­

( 2 ) A j o g i személy - az egyes j o g i személy típusokra, illetve

zés n e m peres polgári eljárás keretében történik. A törvénnyel lét­

fajtákra v o n a t k o z ó szabályozás keretei k ö z ö t t - más j o g i szemé­

r e h o z o t t j o g i személyeknél is kell a B) változat szerint létesítő ok­

lyekkel összeolvadás, illetve beolvadás útján egyesülhet, illetve

iratot készíteni és ezek a j o g i személyek is e nyilvántartásba vé­

különválás, illetve kiválás útján t ö b b j o g i személlyé szétválhat.

tellel j ö n n e k létre [ld. 3 9 . § ( 3 ) b e k e z d é s ] .

A j o g i személyek nyilvántartásáról a B) változat szerint is tör­ vényben kell rendelkezni. A cégnévvel rendelkező j o g i szemé­ lyeknél a Ctv. alapján a c é g b í r ó s á g vezeti a nyilvántartást, a n o n profit j o g i személyeknél viszont az egyesületi és alapítványi nyil­ vántartást a költségvetés szervek nyilvántartásával kiegészítve új egységes bírósági nyilvántartást kell - az új törvénnyel - m e g t e r e m ­ teni. M á s szóval két különböző bírósági nyilvántartás fogja lefedni a j o g i személyeket. A bejegyzéssel kapcsolatban a B) változat is kimondja, h o g y a bejegyzést a bíróság csak jogszabálysértés esetén tagadhatja m e g [ 3 9 . § ( 2 ) bekezdés]. E b b ő l a z o n b a n m é g n e m következik, h o g y a bíróság feltétlenül törvényességi felügyeletet is gyakorol a bejegyzett j o g i személy felett, m i n t a h o g y ezt az A) változat 9 2 . §-a rögzíti. Ez a gazdasági társaságok esetében így van, de ezen kívüli k ö r b e n nem (pl. ügyészségi törvényességi felügyelet, törvényességi felügyeletnél e r ő s e b b irányítási j o g o k s t b . ) . E z t a kérdést n e m a Ptk.-ban kell rendezni. A 4 0 - 4 1 - 4 2 . § a közjogi jogalany szervezetek polgári jogban va­ ló megjelenésével foglalkozik, ez az A) változatban jórészt hiányzik. Az állam n e m polgári j o g i j o g i személy, h a n e m olyan k o m p ­ lex, alapvetően k ö z j o g i j o g a l a n y , amely, ha m i n t egész fellép a polgári forgalomban, j o g i személynek m i n ő s ü l - anélkül azon­ ban, h o g y a polgári j o g i j o g i személyek keletkezésének, m ű k ö d é ­ sének és megszűnésének l e g t ö b b szabályát az államra alkalmazni lehetne. A lényeg, h o g y az állam a polgári forgalomban n e m szuverén, a t ö b b i jogalannyal s z e m b e n t ö b b l e t j o g o k a t n e m él­ vezhet. Teljesen korszerűtlen, h o g y az A) változat az állam tör­ vényes képviseletét általában - a hatályos Ptk.-val egyezően - a pénzügyminiszterre bízná, hiszen a pénzügyminiszter a végre­ hajtó hatalom része. Az állam képviseletéről (fiscus) külön tör­ vénynek kell rendelkeznie [ B ) változat 4 0 . § ( 2 ) - ( 3 ) bekezdés]. A központi államnak és az ö n k o r m á n y z a t o k n a k („helyi ál­ l a m " ) vannak olyan szervei, amelyek vagyonjogi aktusokat tesz­ nek, bár n e m költségvetési szervek, n e m polgári j o g i személyek (pl. a z Országgyűlés, m i n t a z M T I R t . alapító szerve, a K o r ­ mány, m i n t az ÁPV R t . alapítója s t b . ) . E z e k r e nézve ki kell ter­ jeszteni a polgári j o g hatályát. T ö r v é n y t o v á b b á n e m állami és n e m önkormányzati j o g a l a n y t is l é t r e h o z h a t - ez a köztestület ( m a is csak törvénnyel k e l e t k e z h e t ) , illetve a közalapítvány (erre az állami vagyonról s z ó l ó törvényben kívánjuk k i m o n d a n i , h o g y csak törvénnyel keletkezhet). A köztestületre, illetve a közalapít­ ványra az egyesület, illetve az alapítvány szabályait kell megfele­ lően alkalmazni, ha a reájuk v o n a t k o z ó törvény kivételt n e m tesz. A köztestületek és a közalapítványok az állam helyett látnak el közfeladatokat - ezért e k ö r b e n törvény a köztestület vagy a közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti, kényszertársaságot rendelhet el stb. [ 4 0 . § ( 4 ) b e k e z d é s ] . E d d i g a köztestületek és a közalapítványok „ b e n n e v o l t a k " a P t k . - b a n , s ő t az alapítványren­ delés m a g a is alapvetően közérdekű c é l h o z v o l t kötve. M o s t ezt az új Ptk. egyesületi, illetve alapítványi fejezete - helyesen megszünteti. U g y a n a k k o r ezeket a k ö z j o g i j o g a l a n y o k a t be kell k ö t n i a Ptk. rendszerébe - erre kínál m e g o l d á s t a B) változat. A költségvetési szervekről, amelyeket az állam, az ö n k o r ­ m á n y z a t o k és a köztestületek alapíthatnak, és amelyek m ű k ö d é ­ si formáik szerint vagy k ö z h a t a l m i szervek vagy k ö z i n t é z m é n y e k (közintézet, k ö z ü z e m stb. - iskola, kórház) alapvetően külön törvénynek kell rendelkeznie (államháztartási t ö r v é n y ) . E z e k a szervek azonban j o g k é p e s s é g ü k b e n korlátozottak, pl. tulajdonjo­ g o t csak anyaközületük számára szerezhetnek. A 4 2 . § az államra, illetve a költségvetési szervekre m á r eddig is k i m o n d o t t szabályt részben szigorítja (objektívvá teszi), rész­ ben kiterjeszti a költségvetési szervnek n e m m i n ő s ü l ő közjogi jogalanyokra is. A B) változat a j o g i személység fogalmi kérdései közé sorolja a j o g i személy belső szervezeti egységeinek jogalanyiságát, illet­ ve a j o g i személynek n e m m i n ő s ü l ő szervezetek jogképességéről szóló rendelkezést, és ezért azt az 1. C í m b e n , a részletes rendel­ kezések előtt tárgyalja.

A j o g i személy belső szervezeti egységről szóló 4 3 . §-a lényegé­ ben azonos, de részben eltérő, részben némileg b ő v e b b az A) vál­ tozatnál. A szervezeti egységet a j o g i személy nyilvántartásába (a jelenlegi gyakorlat szerint alszámon) kell bejegyezni a j o g i személy aktusa alapján. Ez lehet alapító okirat (alapszabály), vagy annak felhatalmazása alapján közgyűlési határozat stb. A szervezeti egy­ ség j o g i személységét a j o g i személy szüntetheti m e g [Más szóval n e m lehet a j o g i személyek általános keletkezési és megszűnési sza­ bályait e körben alkalmazni, ahogy az A) variáns teszi.] A n e m j o g i személy szervezetek jogképességére vonatkozó sza­ bály ( 4 4 . §) viszont a B) variánsban technikailag meglehetősen el­ tér az A) változattól. Az ilyen szervezetek jogképessége lehet állan­ dó (kkt., bt., társasház), de ideiglenes is (elő, illetve megszűnési, va­ lamint hibás alakzatok). A jogképesség terjedelme lehet a jogi személyekével azonos (kkt., b t . ) , de csekélyebb is (társasház, építő­ közösség). A létesítő törvénynek rendelkeznie kell a szervezeti jog­ alanyiság kellékeiről, egyébként a jogképesség n e m j ö n létre (nem kell a többalanyú kötelmekre vonatkozó szabályokat alkalmazni). A 2. C í m a j o g i személyek létszakaszaival, illetve működésé­ vel összefüggő l e g f o n t o s a b b rendelkezéseket tartalmazza. A 4 5 . § a cégnévre v o n a t k o z ó szabályokat általánosítja a j o g i személyek nevére. M i v e l a n e m üzleti fogalomban szereplő j o g i személyeknél ez szerintem szükségtelen, a névvalódiság elve mel­ lett - az A) variánssal s z e m b e n - további rendelkezéseket (pl. névkizárólagosság) a 4 5 . § n e m tartalmaz, tekintettel arra is, h o g y a cégnévtől eltérő névviselésre külön másik törvényt kell hozni. A 4 5 . § ( 2 ) bekezdése a j o g i személy viszonylag elkülönített vagyonáról rendelkezik, de ez alól törvény kivételt tehet (ld. az egyesületeknél). M i v e l a n e m üzleti f o r g a l o m b a n szereplő j o g i személyeknél az intézményes hitelezővédelem lényeges szerepet n e m játszik, egyéb vagyoni rendelkezéseket (pl. apportszabály) a B ) variáns n e m tartalmaz. A 4 6 . § l e h e t ő s é g e t ad az előtársasághoz h a s o n l ó „elő j o g i személy" létrehozására valamennyi j o g i személynél, de ennek az i n t é z m é n y n e k a létrehozását külön törvényhez köti. Az A) vari­ ánssal s z e m b e n ugyanis ú g y g o n d o l o m , h o g y erre az intézmény­ re csak a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél van szük­ ség. M e g j e g y z e m , h o g y a cégeljárás felgyorsulásával (az új G t . b e n k e t t ő illetve t i z e n ö t m u n k a n a p o t tervezünk) az előtársaság intézménye a társasági j o g b a n is visszaszorul. A 47. § nem sorolja fel a jogi személy szerveit - legfelsőbb szerv, ügyvezetés, ellenőrzés - m i n t az A) variáns, és végképp n e m ha­ tározza m e g ezek m ű k ö d é s i szabályait. A j o g i személyek öt típu­ sának j e l l e m z ő i o l y m é r t é k b e n eltérnek, h o g y erre szerintem - a káros uniformizálást elkerülendő - nincs lehetőség, ezeket a szer­ veket a j o g i személyek típusaira v o n a t k o z ó törvényeknek kell szabályozniuk. U g y a n e z a helyzet a j o g i személy képviseleténél is - a természetes személyeknél miért n e m m o n d j u k ki, h o g y meg­ hatalmazást is adhat képviseletére? N i n c s szükség tehát szerin­ t e m részletező rendelkezésekre. H a s o n l ó a helyzet a j o g i személy vagyonával is - itt az alapító, illetve a t a g o k m ö g ö t t e s felelőssé­ g é t törvény m o n d h a t j a ki. Ugyancsak nincs szükség az átalakulással, az egyesüléssel és a szétválással kapcsolatban a Ptk.-ban részletező rendelkezésekre, m á r csak azért sem, m e r t n e m biztos, h o g y egy adott j o g i személy­ nél egyáltalán kell-e ilyen szabály (pl. alapítvány vagy egyesület ne alakulhasson át s t b . ) . A B) variáció tehát csak általában felsorolja ezeket az egyszerre megszűnési-alapítási eseteket, és az adott j o g i személy típusra vonatkozó törvényre bízza a részletes szabályo­ zást. A j o g u t ó d nélküli megszűnésről is csak a garanciális szabályo­ kat állapítsa m e g a Ptk., hiszen a végelszámolást és a felszámolást külön törvény szabályozza. E g y é b k é n t is n o n profit jogi szemé­ lyeknél általában jelenleg n e m kerülhet sor végelszámolási vagy felszámolási eljárásra, és ezen n e m lenne célszerű változtatni. A j o g i személy határozatai általános megtámadásának biztosí­ tására szerintem n i n c s szükség, ezért az A) változat ez irányú sza­ bályait m e l l ő z t e m . Sárközy

Tamás

Tanulmányok

Az elhunyt szerzőhöz kapcsolódó (személyhez fűződő) szerzői jogról Amíg az embernek dolga van a földön, él.'n

S a m í g él, igyekszik

Szerzői j o g i v é d e l e m b e n részesül m i n d e n olyan m ű , melynek

a benne rejlő értékeket kiaknázni, képzeletét szárnyaltatni, g o n ­

formáján az a l k o t ó szellemi tevékenységéből fakadó eredetiség

dolatait 'kiírni' m a g á b ó l . A g o n d o l a t t e r m é k e , a szerzői mű

jegyei felismerhetők függetlenül attól, h o g y az alkotás milyen esz­

a z o n b a n furcsa, sajátos ' j o g t e r m é k k é ' is lesz. M e g a n n y i j o g i n t é z ­

tétikai értékelést vált k i . 4 A szerzői m ű h ö z kapcsolódó szerzői j o ­

m é n y i j e l l e m z ő , j o g i m e g o l d á s veszi körül, h o l o t t a cél n e m ez,

g o k a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve illetik m e g , mely szerzői

h a n e m szellemi alkotás létrehozatala.

j o g o k személyhez fűződő és vagyoni j o g o k összességéből állnak. 5

A szellemi alkotók j o g a sajátos jogterület, hiszen művük

A személyhez fűződő j o g o k sokrétű képet mutatnak. Egyrész­

hosszú életű. N e m enyészik el egyik pillanatról a másikra, n e m

r ő l v a n n a k a szerzőt speciálisan, szerzői m i n ő s é g é b e n megillető,

vesz r ö g t ö n a feledés h o m á l y á b a . Ez olyan j o g i n t é z m é n y i jellem­

a szerzői j o g r ó l s z ó l ó 1 9 9 9 . évi L X X V I . törvényben (továbbiak­

zőket, illetve azok iránti igényt t e r e m t , m e l y e k hosszú távon ké­

ban: Szjt.) taxatív m ó d o n felsorolt j o g o k , másrészről - miután a

pesek garantálni a (személyhez f ű z ő d ő ) j o g o k gyakorlását, illet­

törvény u t a l ó szabályából (Szjt. 3. §) a d ó d ó a n a törvényben n e m

ve a potenciális jogsértésekkel s z e m b e n i védelmet. T a n u l m á ­

szabályozott kérdésekben a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v rendelkezése­

n y u n k arra a kérdésre keresi a választ, h o g y milyen eszközökkel

it kell alkalmazni - a P t k . - b ó l e r e d e z t e t h e t ő j o g o k . A P t k . szerin­

és mi m ó d o n képes a j o g v é d e l m e t nyújtani az elhalálozott szer­

ti személyhez fűződő j o g o k védelme akkor illeti m e g a szerzőt,

ző 'személyhez fűződő j o g a i t ' é r i n t ő jogsértésekkel s z e m b e n , s

ha n e m szerzői m i n ő s é g é b e n , illetve s z e r z ő k é n t n e m az Szjt.-ben

m i k é p p e n tudja l e g i n k á b b garantálni az elhunyt szerző tényle­

megjelölt személyhez fűződő j o g a i b a n sértik m e g .

ges, vagy vélhető akaratának érvényesülését. E z e n szempont­

A személyhez fűződő j o g o k k ö r é b e tartozik a szerzői j o g r ó l

rendszer érvényesülése érdekében a t a n u l m á n y első részében kí­

szóló törvény szerint a szerzőnek azon j o g a , h o g y a) maga hatá­

sérletet tesz a szerzőt m e g i l l e t ő személyhez fűződő j o g o k b e m u ­

rozza m e g , m ű v e nyilvánosságra h o z h a t ó - e , b ) művén, művére

tatására, m a j d a kívánt cél elérése é r d e k é b e n szabályozási javasla­

v o n a t k o z ó k ö z l e m é n y e n s z e r z ő k é n t feltüntessék, illetve c) a szer­

t o k a t fogalmaz m e g .

z ő n e k a mű integritásához fűződő j o g a . Bevezető gondolatok a)

A

mű

nyilvánosságra

hozatala

A Polgári T ö r v é n y k ö n y v ( t o v á b b i a k b a n : P t k . ) az 1 9 7 7 . évi m ó ­ dosítás e l ő t t is a személyek polgári j o g i védelme k ö r é b e n , a sze­

A mű nyilvánosságra hozatalához fűződő j o g a szerző halála után

mélyhez fűződő jogokicai e g y ü t t szabályozta a szellemi alkotá­

fellelt m ű r e , az ún. p o s t h u m u s m ű r e egyaránt kiterjed. A jogal­

s o k h o z fűződő j o g o k a t . 2 A szellemi alkotások j o g t e r ü l e t e - a m a ­

k o t ó egy m e g d ö n t h e t ő vélelmet felállítva akként rendelkezik,

gyar civilisztika t u d o m á n y álláspontja szerint - a polgári j o g te­

h o g y a m e n n y i b e n a szerző vagy j o g u t ó d j a ellenkező tartalmú nyi-

rületére tartozik. E j o g o k a személyek s z ű k e b b k ö r é t érintik, hi­

ladcozatot n e m tett, vagy az ellenkezőjét másképp n e m bizonyít­

szen „csak" a szellemi alkotások l é t r e h o z ó i r a vonatkoznak.

ják, ú g y a p o s t h u m u s 6 m ű v e t akként kell tekinteni, mintha a szer­

A védelem j o g i kereteinek m e g h a t á r o z á s a többirányú. A Ptk. az általános védelem k i m o n d á s a m e l l e t t utal az egyéb jogszabá­

ző azt nyilvánosságra hozatalra szánta volna. Az ezt sértő maga­ tartások jogbitorlásnak minősülnek.

lyokra és egyes szellemi alkotásokat külön m e g e m l í t . A szellemi

Az egyik könyvkiadó által kiadott, H a m v a s B é l a írásait k ö z l ő

alkotások védelmére v o n a t k o z ó általános érvényű szabályokat a

művel kapcsolatos b ü n t e t ő eljárási feljelentésben a feljelentő sé­

P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v tartalmazza. A P t k . 8 6 . § ( 1 ) bekezdésé­

relmezte a szerző m é g m e g n e m j e l e n t kéziratainak közlését. Az

b e n deklarálja a szellemi

alkotások védelmét, ugyanakkor a

eljáró rendőrkapitányság vizsgálati osztályának megkeresésére a

törvény n e m definiálja a szellemi alkotás fogalmát, taxatíve n e m

Szerzői J o g i S z a k é r t ő T e s t ü l e t szakvéleményében megállapítot­

sorolja fel összes fajtáját, így az alkotások k ö r é t n e m zárja le.

ta, h o g y a kiadvány H a m v a s B é l a olyan írásait közli, melyek a

E n n e k pozitív, illetőleg negatív irányú következménye egyaránt

j o g u t ó d szerint nyilvánosságra m é g n e m h o z o t t , szerkesztetlen

tetten é r h e t ő . Egyrészről tág teret e n g e d a technikai, társadalmi

kéziratszövegeknek m i n ő s ü l n e k . M e g á l l a p í t o t t a továbbá, h o g y

fejlődésnek, másrészről a k o n k r é t j o g e s e t e k döntési m e c h a n i z ­

a m e n n y i b e n n e m a szerző halála u t á n fellelt olyan kéziratról van

m u s á t nehezíti m e g . A v é d e l e m általános megfogalmazása, a j o g ­

szó, m e l y n é l v é l e l m e z h e t ő , h o g y azt a szerző nyilvánosságra ho­

viszony abszolút jellege természetesen n e m j e l e n t korlátlanságot.

zatalra szánta, ú g y a nyilvánosságra m é g n e m h o z o t t kéziratnak

A szellemi alkotás l é t r e h o z ó j a n e m k a p h a t védelmet, ha a tevé­

a z Y . Y . K ö n y v k i a d ó kiadványában t ö r t é n t leközlésével megsér­

kenységével l é t r e h o z o t t e r e d m é n y jogszabályba, társadalmilag

tették H a m v a s B é l a szerző személyhez fűződő j o g a i t is. 7

elfogadott erkölcsi szabályba ütközik, így például, ha másnak a személyhez fűződő j o g á t sérti. 3

A p o s t h u m u s terminus

technicus szerzői j o g i alkalmazása

azonban k o r á n t s e m egyértelmű. A hátrahagyott mű megjelölé­

A szellemi alkotások j o g a elnevezés alatt a polgári j o g tudo­

sén túl a kiadói g y a k o r l a t b a n azokat a szerzői m ű v e k e t nevesítik

m á n y a h a g y o m á n y o s a n e j o g t e r ü l e t két f ő b b részterületét külön­

p o s t h u m u s m ű k é n t , melyeknek első kiadása a szerző halálát kö­

bözteti m e g : a szerzői j o g és az iparjogvédelem területét. Az

vetően j e l e n t m e g .

8

egyes tipikus szellemi alkotások külön jogszabályokban m e g f o ­

A mű nyilvánosságra h o z a t a l á h o z fűződő j o g m a g á b a n foglal­

g a l m a z o t t speciális v é d e l m e t nyertek. I l y e n singularis szabályo­

ja a szerző a z o n j o g o s u l t s á g á t is, h o g y rendelkezése szerint mű­

zás vonatkozik a szerzői j o g v é d e l m e alá t a r t o z ó szellemi alkotá­

vét csak bizonyos i d ő m ú l v a l e h e t nyilvánosságra hozni. Ez az

sokra is.

időtartam a szerző elhunyta utáni időintervallumot is jelenthet. A)

A

szerzőt

megillető

személyhez fűződő jogok b) A

név feltüntetése 9

A h h o z , h o g y az egyes j o g o k a t m e g f e l e l ő e n értelmezni tudjuk, másrészről a szerző-mű k é s ő b b értelmezésre kerülő releváns kap­

A szellemi a l k o t ó k p o s t h u m u s j o g a feltételezi a szerzők hamisí­

csolata m i a t t fontos a szerzői mű f o g a l m á n a k meghatározása.

tásokkal s z e m b e n i p o s t h u m u s védelmét. E b b ő l adódóan megil-

leti a j o g u t ó d o k a t azokkal a j o g s é r t ő k k e l s z e m b e n i fellépés j o g o ­ sultsága, akik az általuk készített m ű v e t m á s t ó l származóként tüntetik fel. M i k é n t azt a fellelhető j o g e s e t e k is igazolják, a plá­ g i u m egyik gyakori megvalósulási lehetősége a festményhamisítások területére esik. A n é m e t j o g i r o d a l o m e tárgykörben leghí­ 10 resebb esete az „ E m i l N o l d e E n t s c h e i d u n g " . A j o g e s e t j ó l pél­ dázza a személyhez fűződő j o g o k komplexitását, s az esetek t ö b b s é g é b e n egymástól el n e m választhatóságát, értve ezalatt az általános személyiségi j o g i v é d e l e m és a k ü l ö n jogszabályban ne­ vesített szerzői j o g i védelem egységét: A felperes két, az 1 9 5 6 - b a n elhunyt expresszionista festő, E m i l N o l d e stílusában festett és aláírásával ellátott aquarell tulaj­ donosa. A felperes a k é p e k e t 1 9 8 5 márciusában vásárolta az egyik barátjától azzal, h o g y a m e n n y i b e n kiderül, h o g y a képek n e m valódiak, ú g y a szerződéstől elállhat. 1 9 8 5 áprilisa elején m i n d k é t aquarellt átadta az alperesi ala­ pítványnak azzal a kéréssel, h o g y valódiságáról elismervényt ál­ lítsanak ld, melyre azért van szüksége, h o g y a képeket a műke­ reskedőnek fel tudja ajánlani. Az alperesi alapítvány - amihez a N o l d e alapítványt m e g i l l e t ő hagyaték kezelése és védelme tarto­ z o t t - igazgatója elkészítette a szakvéleményt. U g y a n a k k o r az aquarellekről készített fényképfelvétel hátoldalára a következő megjegyzést tette: „A vizsgálataim során megállapítottam, h o g y a kép n e m E m i l N o l d e - t ó l származik. Hamisítás. A rajzolat, a színtársítás, az ábrázolás m ó d j a ellentétben áll N o l d e művészeté­ vel. Az aláírás a művész sajátkezű írásjegyeivel n e m egyezik." A fotókat megküldte a felperesnek, az aquarelleket pedig vissza­ tartotta. Az igazgató a kép visszaadása iránti igényt 1 9 8 5 . május 9-i keltezésű levelében visszautasította a m ű v é s z név és személyi­ ségi j o g á n a k az alapítvány általi védelmi kötelezettségére hivat­ kozással. A felperes peres eljárást k e z d e m é n y e z e t t az alperesi ala­ pítvánnyal szemben. Az aquarellek hamisságát vitatta és egy új szakértői vélemény beszerzését kezdeményezte. Kinyilvánította, semmilyen igazságtartalma nincs annak, h o g y akár ő, vagy a ko­ rábbi eladó a képeket továbbértékesíteni anélkül, h o g y további szakvéleményt beszerezne. A bíróság megállapította E m i l N o l d e p o s t h u m u s „személyi­ ségi j o g a i n a k " sérelmét, s a festő halála után 30 évvel egy fenn­ maradó védelmi igényt ismert el N o l d e általános személyiségi j o ­ gát sértő képmásolások előretörésével s z e m b e n . 1 1 A védelmi időre v o n a t k o z ó általános szabály szerint a szerző halálát k ö v e t ő év első n a p j á t ó l s z á m í t o t t hetven éven belül része­ sül a szerzői mű v é d e l e m b e n . Az időbeli korlát alól egyeden ki­ vétel van, a név feltüntetéséhez való j o g gyakorlása, amely a vé­ delmi i d ő lejárta után is f e n n m a r a d , gyakorlására a P t k . 8 5 . § ( 3 ) bekezdésben megjelölt személyek, illetve az érintett közös jogke­ zelő szervezet j o g o s u l t a k [Szjt. 1 4 . § ( 2 ) b e k e z d é s ] . 1 2 Speciális tartalmat n y e r a p o s t h u m u s névjogi védelem az át­ vagy feldolgozáson, illetve a fordításon alapuló származékos mű esetén egyaránt. A z o n b a n a védelmi i d ő eltelte után - ha m á r az átdolgozáshoz e g y é b k é n t n e m szükséges a szerző vagy a jog­ utódjának engedélye - is fel kell t ü n t e t n i az eredeti mű szerzőjé­ nek nevét. Álláspontunk szerint az Szjt. névjogi rendelkezései [Szjt. 1 2 . § ( 1 ) , ( 4 ) b e k . 1 3 ] n e m nyújtanak kielégítő v é d e l m e t a jogellenes használattal szemben, m e l y e t a j o g s é r t é s e k s z á m a és m ó d j a m e g ­ felelően tükröz. Szabályozási javaslat formájában erre a tanul­ m á n y az összegző g o n d o l a t o k k e r e t é b e n a későbbiek során m é g visszatér. c) A

mű

egységének védelme

A szerzői j o g i törvény szerint az a változtatás - így a mű min­ denfajta eltorzítása, m e g c s o n k í t á s a , vagy m á s m ó d o n t ö r t é n ő megváltoztatása, vagy m e g c s o r b í t á s a - m i n ő s ü l jogsértésnek, mely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. N e m jelenti u g y a n a k k o r a z eredeti szerzői m ű szerzőjének szerzői j o g s é r e l m é t m ű v é n e k átdolgozása, feldolgozása vagy for­

dítása, ha annak egyéni, eredeti jellege van. K o r á b b i j o g u n k h o z k a p c s o l ó d ó j o g e s e t ezt kellőképpen szemlélteti: E e l p . m i n t néhai T ó t h E d e , a „ F a l u rossza" c z i m ű népszínmű szerzőjének j o g u t ó d a és szellemi hagyatékának ö r ö k ö s e , n e m az által látja szerzői j o g á t megsértve, h o g y alp. a nevezett népszín­ művet, m i n t ilyet előadatta, h a n e m a b b a n , h o g y a népszínmű szövegét felhasználva, a b b ó l V. A. által operaszöveget készít­ tetett, a h h o z z e n é t írt és az így átalakított népszínművet opera n é v alatt az ő beleegyezése nélkül előadatta. A bitorlás tényét te­ hát, a m i n t ezt a tárgyalás folyamán is ismételten és határozottan kijelentette, felp. a n é p s z i n m ü j o g o s u l a t l a n előadásában találja vagyis keresetét a z 1 8 8 4 . X V I . tcz. 5 4 . §-ára alapítja. A z o n b a n n e m v o l t hely adható felp. keresetének, m e r t alp. az által, h o g y a „ F a l u rossza" c z i m ü o p e r a szövegéhez T. É.-nek h a s o n c í m ü n é p s z í n m ű v é t felhasználta, a szerző j o g á t n e m bito­ rolta. U g y a n i s a z 1 8 8 4 : X V I . T c z . 4 8 . §-ából kétségtelenül ki­ derült, h o g y a m e g j e l e n t irói m ű n e k a z e n e m ű szövegéül való felhasználása csak az esetre t e k i n t e n d ő bitorlásnak, ha a szöveg természeténél fogva kizárólag a zeneszerzésre bir jelentőséggel, e n n e k az esetnek kivételével a z o n b a n egy m e g j e l e n t irói m u n k á ­ nak a z e n e m ű szövegéül felhasználása, ha a szöveg a zenekisérettel együtt n y o m a t i k le, j o g b i t o r l á s t n e m képez, m á r pedig a per adataiból kiderül, h o g y ez az eset f o r o g fenn és alp.-nek az id. törv. 4 8 . §-ra alapított kifogása annál i n k á b b elfogadandó, mert felp. azt, h o g y a n é p s z i n m ü szövege kizárólag dalmüszövegnek lett megírva, n e m i s állította ( 1 8 9 9 . m á r c z . 7 . 7 0 3 5 / 1 8 9 8 . ) . 1 4

B)

A

védelem

ideje

A v é d e l e m b e n részesültség/részesíthetőség területe a felszínen k ö n n y e n é r t e l m e z h e t ő n e k tűnhet. F o k o z a t o s a n szemlélve azon­ ban n e m várt kérdéseket, a polgári j o g más területeivel inadek­ vát összefüggéseket feszeget. Ó v a t o s a n megközelítve a p r o b l é m a magvát s z á m o s megválaszolandó kérdés jelentkezik:

a) Szerző

halála

után

fennmaradó

személyhez fűződő jog?

M i u t á n a szerzői j o g r ó l s z ó l ó törvény szerzői j o g alatt a személy­ hez fűződő és a vagyoni j o g o k a t érti [Szjt. 9. § ( 1 ) b e k . ] , egysé­ gessé tette a v é d e l e m b e n részesíthetőség k o r á b b a n ezen j o g o k el­ térőségére alapított k ü l ö n b ö z ő s é g é t . 1 5 Az Szjt. másik rendelke­ zésének egyidejű alkalmazásánál és értelmezésénél fogva [Szjt. 3 1 . § ( 1 ) b e k . ] 1 6 m i n d a vagyoni, m i n d a személyhez fűződő j o ­ g o k védelmi ideje a z o n o s tartamú. A törvény f e n t e b b e m l í t e t t két jogszabályhelyének összeveté­ se, együttes értékelése a polgári j o g b a n jelenleg képviselt elméle­ ti és gyakorlati felfogástól i d e g e n következtetésre enged. Az Szjt. megfelelő értelmezése szerint a szerző személyhez fűződő j o g a i a szerző életében és a halálát k ö v e t ő év első napjától számított hetven éven át részesülnek v é d e l e m b e n . S z ó szerint vett nyelvta­ ni értelmezés szerint e b b ő l az - a j o g i r o d a l m i felfogástól m e r ő ­ ben ellentétes álláspont - következik, h o g y az elhunyt szerzőnek személyhez fűződő j o g a i vannak annak ellenére, h o g y jogképes­ séggel m á r n e m rendelkezik. Gyenge Anikó az Szjt. és a P t k . rendelkezéseinek összehango­ lását a szerző személyhez fűződő j o g a i n a k halál esetére való meg­ szűnésének k i m o n d á s á b a n és helyette m e g h a t á r o z o t t k ö r b e n m á r eleve kegyeleti j o g juttatásában l á t j a . 1 7 Megvizsgálva a fentebbi álláspontot, a következő megállapí­ tások, feltevések t e h e t ő e k : 1. S z i g o r ú a n a törvény p o n t o s , szó szerinti szövegéhez mér­ ten a következőket szükséges kiemelni: A szerzői j o g i törvény je­ lenleg hatályos, fentebb e m l í t e t t szakaszhelyének, valamint az Szjt. 9. § ( 2 ) és 1 4 . § ( l ) - ( 2 ) bekezdéseinek vizsgálatával feloldottnak/feloldhatónak tűnik az Szjt. ellentmondásra o k o t adó

megfogalmazása. E z e n értelmezés szerint a személyhez fűződő

rint a jelenleg hatályos, az E u r ó p a i U n i ó s rendelkezésekhez iga­

j o g o k a szerzőt a szerzői mű m e g a l k o t á s á t ó l kezdve életében il­

z o d ó hetven éves védelmi idő s e m biztosít b i z o n y o s esetekben

letik m e g azzal, h o g y e z e n j o g o k a védelmi i d ő elteltéig gyako­

teljes k ö r ű védelmet. S z á m o s olyan művészi alkotás lát napvilá­

rolhatók.

g o t , m e l y hetven év u t á n is v é d e l e m b e n kell, h o g y részesüljék.

A szerző életében személyesen érvényesítheti jogosultságait.

Csatlakozunk Törő álláspontjához m i s z e r i n t „a s z e r z ő személyi­

A szerző halálával ezek a j o g o k n e m szállnak át, n e m ö r ö k ö l h e -

ségvédelmét

tőek, n y o m ó s érdek fűződik a z o n b a n e j o g o s u l t s á g o k továbbélé­

a m í g az a l k o t ó személyisége él a t á r s a d a l o m tagjainak a tu­

mindaddig

teljes

körben

biztosítani

kellene,

séhez, továbbhatásához. A s z e r z ő t m e g i l l e t ő személyhez fűződő

datában, amíg művei élnek, h a t n a k , befolyásolják, alakítják

j o g o k esetében is az a k ö v e t e n d ő felfogás, h o g y e j o g o k gyakor­

társadalmunkat"20.

lására - a kegyeleti j o g alapján - más személyeket tesz j o g o s í t o t ­

A m i az egyes o r s z á g o k b a n alkalmazott védelmi idők „konku­

tá. Ez jelentheti azt is, h o g y a h a l á l b e k ö v e t k e z t é v e l a s z e r z ő t

renciáját" illeti, n e m olyan régen, az ún. „Ricordi"-eset kapcsán

megillető személyhez fűződő j o g o k kegyeleti j o g g á transz­

az E u r ó p a i B í r ó s á g újólag szerzői j o g i m e g k ö z e l í t é s ű értelmezést

f o r m á l ó d n a k . A G y e n g e A n i k ó által s z o r g a l m a z o t t kegyeleti j o g

adott a z E K S z e r z ő d é s n e k a hátrányos m e g k ü l ö n b ö z t e t é s tilal­

tehát m á r m o s t t e t t e n é r h e t ő . A z Szjt. f e n t e b b említett, 1 4 . §

m á t r ö g z í t ő 1 2 . ( k o r á b b a n 6 . , eredetileg 7 . ) cikke első m o n d a ­

( l ) - ( 2 ) bekezdéseiben m e g j e l ö l t személyek j o g o s í t o t t a k a z el­

tának. Az ítélet alapvető j e l e n t ő s é g e a b b a n rejlik, h o g y állást fog­

h u n y t szerző személyhez fűződő j o g a i t ért j o g s é r e l e m esetén

lalt az

igény érvényesítésére és j o g o s u l t s á g o k gyakorlására.

kapcsán.21

egymással

2 . H a elfogadjuk G y e n g e A n i k ó javaslatát, számos kérdés

konkuráló

c)

Szerzői

védelmi

i d ő k alkalmazhatósága

névjogi specializáció?

megválaszolása válik szükségessé. A kegyeleti j o g szerzői j o g i „kiterjesztése" j e l e n t e n é a P t k . által szabályozott rendelkezések

Az általános szabály alól a jelenleg hatályos szerzői j o g szerint

azonos alkalmazhatóságát a j o g a l a p , igényérvényesítésre jogosul­

egyeden kivétel van, a név feltüntetéséhez való j o g gyakorlása,

tak köre és j o g k ö v e t k e z m é n y e k területén egyaránt?

mely a védelmi i d ő eltelte u t á n is f e n n m a r a d ó igényként jelent­

M i n d e n e m b e r t a z o n o s j o g o k , í g y a z o n o s személyiségi j o g o k

kezik [Szjt. 1 4 . § ( 2 ) b e k . ] . E helyen é r h e t ő leginkább tetten a

illetnek m e g . E z e k a z egyes személyek j o g i m i n ő s é g e k ü l ö n b ö ­

szerzői j o g „kegyeleti j o g g á " transzformálódása, illetve az a)

zésének o k á n térhetnek csak el egymástól. Ez a megállapítás a

p o n t b a n leírt okfejtés indokoltsága. A védelmi idő elteltét köve­

kegyeleti j o g o t , az elhunyt személyéhez kapcsolódó emlékezés

t ő e n a szerző e m l é k é n e k megsértése c í m é n lehet igényt érvénye­

j o g á t érintve á l l á s p o n t u n k o n m i t s e m változtat. A szerző szerzői

síteni olyan magatartás m i a t t , mely a védelmi időn belül sértené

m i n ő s é g é n e k elismerése indukálja a szerző személyéhez kapcso­

a szerző j o g á t arra, h o g y a m ű v é n vagy a művére v o n a t k o z ó köz­

l ó d ó kegyeleti j o g differentia specifikáját. A Ptk.-ban megjelölt

l e m é n y e n szerzőként feltüntessék. A kegyeleti j o g i transzformá­

személyek, illetőleg szervezet j o g o s u l t s á g á n túl azok a személyek

c i ó o k á n az igényérvényesítésre j o g o s u l t a k köre kitágul: a P t k .

- ideértve a természetes és j o g i személyeket egyaránt - rendel­

8 5 . § ( 3 ) bekezdésében m e g j e l ö l t személyek, az érintett közös

kezhetnek igényérvényesítési jogosultsággal, akiket a szerző szel­

j o g k e z e l ő szervezet [Szjt. 8 5 - 9 3 . § ] , v a l a m i n t a szerzői érdek­

lemi hagyatékának gondozásával m e g b í z o t t . A m e n n y i b e n ilyen

képviseleti szervezet l é p h e t fel a j o g s é r t ő magatartással szemben.

j o g o s u l t n i n c s , vagy az az intézkedés m e g t é t e l é h e z szükséges el­ várható i d ő n belül n e m intézkedik, illetve erről a j o g á r ó l le­ m o n d , ú g y a Ptk.-ban m e g j e l ö l t személyek válnának j o g o s í t o t t á

Összegző gondolatok

az igényérvényesítésre. A m e n n y i b e n ezt az á l l á s p o n t o t fogadjuk el egyedül alkalmaz­

1. Áttekintve a szerzői névjogi védelem speciális idejének sza­

hatónak, ú g y újabb p r o b l é m á b a ü t k ö z ü n k : m i l y e n t a r t a m ú érvé­

bályozását, a p o s t h u m u s szerzői j o g i védelmet, a B / a ) p o n t b a n

nyesíthetőséget preferáljunk? T o v á b b r a is azt az álláspontot tart­

leírt okfejtést, k o m o l y m e g f o n t o l á s tárgyává t e h e t ő a szerző szer­

j u k egyedüli lehetséges útnak, m e l y a kegyeleti j o g gyakorlásának

zői m i n ő s é g é h e z k ö t ő d ő speciális j e g y e k e t m a g á n viselő kegye­

időbeli tartamáról n e m rendelkezve, azt a kegyeleti j o g sajátos­

leti j o g bevezetésének g o n d o l a t a .

ságaihoz i g a z o d ó jogalkalmazási gyakorlatra bízza. Az elhunyt­

F e l m e r ü l h e t j o g g a l az a kérdés, m i b e n különbözik a szerzőt

h o z kapcsolódó emlékezés j o g a m i n d a d d i g részesüljék védelem­

megillető személyhez fűződő j o g o k k ö r é b e n a névhez való j o g a

ben, m í g az elhunyt személyisége aktívan ( ! ) él képzetünkben.

mű nyilvánosságra hozatalának, vagy éppen a szerzőnek a mű

A bírói gyakorlat esetről-esetre, valamennyi irányadó k ö r ü l m é n y

integritásához való j o g á t ó l . Érvelhetünk azzal, h o g y a név a sze­

mérlegelésével állapítsa m e g , élő emlékezésről van-e szó.

mélyiség, ezáltal a szerzői m i n ő s é g h e z kapcsolódó személyiség ki­

E r r e a m e g o l d á s r a l e h e t ő s é g e t biztosít a B e r n i U n i ó s Egyez­

fejezésének elsődleges eszköze. A személyhez fűződő j o g o k egyen­

m é n y is, m e l y akként rendelkezik, h o g y a személyiségi jogvéde­

rangúságának elvét vallva a z o n b a n indokolatlannak tűnhet ilyen

l e m ideje legalább a v a g y o n i j o g o k é v a l a z o n o s ideig álljon f e l . 1 8

mérvű megkülönböztetés. E n n e k az aránytalanságnak az ellensú­

Z á r ó j e l b e n megjegyezzük, h o g y G y e n g e A n i k ó n e m tartja reális­

lyozására szolgál a szerzői j o g i törvény korábban m á r kifejtett ren­

n a k a személyhez fűződő j o g o k , illetve a kegyeleti j o g időbeli

delkezése a posthumus m ű h ö z kapcsolódóan. A mű egységének

korlátlanságának visszaállítását. 1 9

védelméhez való j o g területén azonban n e m érezzük ezt a szándé­ kot. A törvény szűkszavúan rendelkezve erről a személyhez fűző­

3. V é g s ő , ugyanakkor a fogyatékosságait m a g á n viselő elgon­ dolás lehet, ha a szerzői j o g m o r á l i s j o g o s u l t s á g a i t n e m a szerző­ h ö z , h a n e m m a g á h o z a szerzői m ű h ö z kapcsoljuk. Az igényérvé­ nyesítésre j o g o s u l t a k k ö r é n e k m e g h a t á r o z á s á r a a 2.

pontban

dő j o g r ó l , csupán f o g a l o m meghatározásra szorítkozik. M i u t á n sem e törvényhelynél, s e m a védelmi időre vonatkozó törvényhe­ lyeknél speciális szabályokat n e m tartalmaz, így a törvény az álta­ lános védelmi időre v o n a t k o z ó szabályokat rendeli rá alkalmazni.

m e g j e l ö l t személyek válnának j o g o s u l t t á . B á r ez az elgondolás a

É p p e n a f e n t e b b jelzett részleges differenciáltság, valamint a

felvetett p r o b l é m a m é r e g f o g á t kihúzná, dogmatikailag és más

n é v j o g h o z fűződő védelmi i d ő speciális szabályozása támasztja

vonatkozásában

megnyugtató

m e g o l d á s t v é l e m é n y ü n k szerint

n e m nyújtana.

alá a kegyeleti j o g g á transzformálódás igényét. Ha ez a g o n d o ­ lat n e m csupán az e l m é l e t b e n , h a n e m jogszabályi szintre emelve is képes m e g ő r i z n i identitását, alkalmasnak látszik annak kiter­

b)

Védelmi idő

jesztése a szerzőnek a mű integritásához fűződő j o g á r a egyaránt. A fentiek alapján általános érvényű rendelkezésként a szerzői

K o r á b b i j o g u n k szerzői m ű v e k v o n a t k o z á s á b a n megállapított

j o g i törvény m ó d o s í t á s i javaslataként jelentkezhet az alábbi ren­

ötven éves védelmi ideje kevésnek bizonyult. V é l e m é n y ü n k sze­

delkezés:

Szjt.

14.

§

( 2 ) bek:

A védelmi idő eltelte után a szerző

}y

emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet (85-93. §) vagy a szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző sze­ mélyhez fűződő jogát. " 2. V a j o n a szerzői j o g r ó l s z ó l ó törvény névjogi rendelkezései kielégítő védelmet nyújtanak a j o g e l l e n e s használattal szemben? V é l e m é n y ü n k szerint n e m . Ez a szabályozás - tekintve a jogal­ kalmazási gyakorlatból i s m e r t j o g e s e t e k e t , valamint a tipikusan előforduló jogellenes m a g a t a r t á s o k a t - n e m képes kielégítően betölteni jelenlegi formájában azt az igényt, melyet a szerzők szerzői m ű v ü k és szerzői j o g i m i n ő s é g ü k védelme érdekében megkívánnak. Álláspontunk szerint a m a g y a r szerzői j o g b a n is megfontolást igényel a „ D r o i t de n o n - p a t e r n i t é " alkalmazása, mely törvényi eszközt biztosít a szerzőnek az i d e g e n alkotások jegyzőivel szem­ ben. Erre figyelemmel javasoljuk az Szjt. 1 2 . § ( 5 ) bekezdése­ ként az alábbiak megállapítását: „A szerzőt megilleti az a jog, hogy más személyéhez kapcsolódó szerzői művet ne tőle származóként tün­ tessenek fel." 3. A mű nyilvánosságra h o z a t a l á h o z való j o g kapcsán p o n t o ­ sítást igényel a j o g u t ó d megjelölés alkalmazása. A jogszabály más helyen quázi j o g u t ó d k é n t beszél arról, akit a szerző irodal­ m i , tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával meg­ bízott, illetve arról, ala a szerzői vagyoni j o g o k a t öröklési j o g c í ­ m e n megszerezte. A z Szjt. 1 0 . § ( 4 ) bekezdése alkalmazásában n e m egyértelmű - bár a f o g a l o m h a s z n á l a t m i a t t egyértelműnek is tekinthetjük, ez akaratlagos n é z ő p o n t kérdése - kit tekint jog­ utódnak. A l k a l m a z h a t ó b b n a k és h e l y t á l l ó b b n a k tűnik a bekezdés következő tartalom szerinti m ó d o s í t á s a , h o g y szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy az a személy, akit a szerző iro­ dalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbí­ zott, ennek hiányában, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte ellenkező nyilatkozatot nem tett, vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják [...]" N e m lehet elmenni e törvényhely mellett anélkül, h o g y ne vizsgálnánk milyen tartalmú törvényi vélelem szolgálja leginkább az elhunyt szerző érdekeit, s tanúsítja leginkább az akaratát. A jelenlegi szabályozás szerint a törvényi m e g d ö n t h e t ő véle­ l e m amellett áll, h o g y a szerző a m ű v e t nyilvánosságra hozatalra szánta. V a l ó b a n ez lenne a j ó , m i n d e n kétséget kizáró megoldás? Etikai és j o g i álláspontunk, v a l a m i n t a fellelhető példák szerint n e m biztos. E r r e talán az egyik l e g j o b b irodalmi példa Kafka, aki m ű v é t n e m kívánta nyilvánosságra h o z n i ám halála után ez még­ is m e g t ö r t é n t , vagy éppen G á r d o n y i G é z a „ T i t k o s n a p l ó j a . " V é ­ leményünk szerint a szerző „ p o s t h u m u s érdekeit és értékeit" j o b ­ ban szolgálja, ha a vélelem m e g f o r d u l . T e n n é n k ezt azért is, m e r t bár ugyanazon e r e d m é n y t érhetjük el a lehetséges ellenbizonyí­ tás miatt, hatását és üzenetét tekintve más jelentést tulajdoníthat­ n á n k neki. N e m egyedül álló g o n d o l a t az ilyen tartalmú, az érintett sze­ m é l y - álláspontunk szerint - személyiségi j o g a i t aktívabban vé­ d e l e m b e n részesítő vélelem a m a g y a r polgári j o g b a n . Az adatvé­ delmi t ö r v é n y 2 2 kimondja, h o g y a személyes adat közérdekből elrendelt nyilvánosságra hozatala kivételével a nyilvánosságra hozatalhoz m i n d e n más esetben az é r i n t e t t hozzájárulása, külön­ leges adat esetében pedig írásbeli hozzájárulása szükséges. „ K é t ­

ség esetén azt kell vélelmezni, h o g y az é r i n t e t t a hozzájárulását 23 n e m adta m e g . " Az okfejtést k ö v e t ő e n az alábbi m ó d o s í t ó javaslat fogalmaz­ h a t ó m e g : Szjt. 1 0 . § ( 4 ) bek.: „A szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy az a személy, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott, ennek hiányá­ ban, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte ellen­ kező nyilatkozatot nem tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizo­ nyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző nem kívánta nyilvánosság­ ra hozni." U g y a n a k k o r m e g kell jegyeznünk, h o g y ebben a kérdésben n e m lelhetünk m i n d e n kétséget eloszlató, valamennyi felmerülő igényt kielégítő eredményt. H i s z e n nehéz - m a j d n e m lehetetlen eldönteni, h o g y vajon a k ö z ö s s é g szerzői művet, szerzői hagya­ tékot m e g i s m e r n i vágyó igénye, a j o g u t ó d o k n a k ezt a kívánal­ m a t esetlegesen m e g t e s t e s í t ő szándéka, vagy éppen az örökha­ g y ó akarata a d o m i n á n s a b b . A fentebb megjelölt i n d o k o k alap­ j á n javaslattételünk az ö r ö k h a g y ó személyiségi értékei, titkai vé­ d e l m é n e k elsődlegességét tükrözi. Ez a szándékunk azonban csak akkor tud teljességgel érvény­ re jutni, és ez a javaslat csak a b b a n az esetben bír számunkra m i n d e n kétséget kizáró, helyes megoldással, ha a szerző, vala­ m i n t az igény-érvényesítésre e g y é b k é n t m e g j e l ö l t személyek kö­ z ö t t nincs érdekellentét. B á r tudjuk, s a gyakorlatban sokszor ta­ pasztalható, h o g y az esetek egy j e l e n t ő s részében n e h é z az érdek­ ellentét bizonyítása, mégis szükségesnek látjuk ezen kritérium megjelölését. E n n e k megfelelően a fentebb tett javaslatunkat az alábbiak szerint m ó d o s í t j u k : Szjt. 1 0 . § ( 4 ) bek.: „A szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy az a személy, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott, ennek hiányában, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte ellenkező nyilatkozatot nem tett, vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző nem kívánta nyilvánosságra hoz­ ni. Amennyiben a szerző és az igény érvényesítésére jogosultak között érdekellentét van, úgy a szerző szándékát, akaratát kell figyelembe venni." Összegzésként az alábbi m ó d o s í t ó javaslatok fogalmazhatóak m e g a szerzői j o g r ó l szóló törvény konkrét jogszabályhelyei kapcsán: Szjt. 1 0 . § ( 4 ) : szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy az a személy, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott, ennek hiányában, aki a szer­ zői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte ellenkező nyilatkoza­ tot nem tett, vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző nem kívánta nyilvánosságra hozni. Amennyi­ ben a szerző és az igény érvényesítésére jogosultak között érdekellentét van, úgy a szerző szándékát, akaratát kell figyelembe venni." Szjt. 1 2 . § ( 5 ) bek.: „A szerzőt megilleti az a jog, hogy más sze­ mélyéhez kapcsolódó szerzői művet ne tőle származóként tüntessenek fel." Szjt. 1 4 . § ( 2 ) bek: }yA védelmi idő eltelte után a szerző emléké­ nek megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet (85-93. §) vagy a szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző személyhez fűződő jogát."

Görög Márta

JEGYZETEK 1

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Helikon Kiadó, 2 0 0 5 . 8 5 .

4

Legf. Bír. Pf. I I I . 21 5 9 7 / 1 9 7 9 . sz., BH 1 9 8 0 . 3 3 2 . I.

2

Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és tematikája rögzíti, hogy „az

5

A tanulmány célja okán jelen pontokban a szerzőt megillető vagyoni jo­

iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények anyagát a Koncepció nem kí­

gok, a szerzői mű felhasználása körébe tartozó jogosultságok figyelmen

vánja integrálni, noha a szellemi tulajdon jogviszonyaiban keletkező ala­ nyi jogok egyértelműen magánjogi jellegűek." Első Könyv, Hetedik

kívül maradnak. 6

Rész. A témához Boytha György: A szellemi alkotások joga és az új Ptk., Pol­ gári Jogi Kodifikáció 2 0 0 0 / 3 . szám, 1 3 - 2 3 . 3

E H 1980. 374.

A kifejezés eredete: Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, Budapest, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, 1 9 3 6 . 8 5 .

7

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből, SZJSZT-09/03

www.hpo.hu/ipsz/200306/05-valogat.html

8

belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatko­

adó, az író Hannibál feltámasztása c. regényének elveszettnek hitt erede­

zó közleményen szerzőként feltüntessék.

ti kéziratának megtalálása okán. 9 10

leti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn

Ilyen értelemben vett posthumus művet jelentetett m e g M ó r a F e r e n c születésének 1 2 5 . évfordulóján ( 2 0 0 4 . július 1 9 . ) az Argumentum Ki­ 13

kozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szer­

m o r t e m névjogi védelem Kézirat

zőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismer­

I Z R 1 3 5 / 8 7 , - B G H Z 1 0 7 , 3 8 4 = N J W 1 9 9 0 , 1 9 8 6 = L M Art. 1

tetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a

GrundG N r . 4 1 = G R U R 1 9 9 5 , 6 6 8

felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja."

a)

Bildfalschungen

( 4 ) „A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe."

mit der Signatur eines anderen Malers verletzen

grundsätzlich dessen allgemeines Persünlichketisrecht, bezogen auf

14

vénytár által alkalmazott helyesírási móddal kerülnek ismertetésre.

und nach Motiven Emil Noldes gemalter und mit seinem Namen­ szug versehener Aquarelle). c)

15 16 17

18 Berni U n i ó s Egyezmény (ratifikálta: 1 9 7 5 . évi 4. tvr.) 6. cikk ( 2 ) be­ kezdés.

endet. Vielmehr besteht der allgemeine Wert- und Achtungsanspruch fort, so daß das fortwirkende Lebensbild eines Verstorbenen weiterhin

1 9 Gyenge, 6 5 5 .

gegen schwerwiegende Entstellungen geschützt wird [ . . . ] . Weiter hat

20

das Berufungsgericht zu R e c h t angenommen, daß eine Fälschung von Bildern grundsätzlich den geschützten Persönlichkeitsbereich des Kün­

Törő Károly: Személyiségvédelem a halál után, Magyar J o g , 1 9 8 7 . évf 6. szám. 4 9 7 .

21

A jogeset Munkácsi Péter: „Bohémélet" Luxemburgban - Két felvonás a kö­

stlers, bezogen a u f die Gesamtheit seines Werkschaffens, verletzen kann.

zösségijog hátrányos megkülönböztetés tilalma és a szerzői jog viszonyához a

Fälschungen sind - unabhängig v o n ihrer Qualität - geeignet, durch

„Ricordi" - eset kapcsán c. tanulmánya alapján került ismertetésre.

Verzerrung des Gesamtwerks das als Ausstrahlung des Persönlichkeit­ srechts auch nach dem T o d e des Künstlers fortbestehende künstlerische

www.hpo.hu/ipsz/200306/04-eurjog-munkacsi.html 22

Ansehen und seine künstlerische Wertschätzung zu beeinträchtigen." B G H Z 107, 3 8 4 ; 3 9 1 . 12

Gyenge Anikó: A szerzői jog metamorfózisai és az editio princeps jogintézmé­ nye, Magyar Jog, 2 0 0 3 , 1 1 . szám, 6 5 4 - 6 5 5 .

„Es ist dabei zutreffend davon ausgegangen, daß der rechtliche Schutz der Persönlichkeit gemäß Art. 1 Abs. 1 GG zwar nicht mit dem T o d e

Szjt. 3 1 . § ( 1 ) bek. „A szerzői jogok a szerző életében és halálától számí­ t o t t hetven éven át részesülnek védelemben."

Gerichtsvollzieher vorzunehmende - nicht entfernbare - Kennzeich­ nung der Bilder als Fälschungen.

Szjt. 9. § ( 1 ) bek „A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége."

D e r nach §§ 8 2 3 Abs. 1, 1 0 0 4 B G B i.V.m. Art. 1 grundsätzlich nur eine Entfernung der Signatur und nicht auch eine durch einen

Grill féle döntvénytár, Imling Konrád, Lányi Bertalan: Magánjog I. Személy­ jog és dologjog, Budapest, 1 9 0 4 . 6 8 5 - 6 8 6 . Korábbi jogunk jogesetei a dönt­

die Gesamtheit seines Werkschaffens (hier: Unterschieben im Stile

11

Szjt. 1 2 . § ( 1 ) „A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonat­

Az elhunyt nevéhez kapcsolódó védelemről bővebben a szerzőtől: P o s t

( 2 ) A védelmi idő ekelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet ( 8 5 - 9 3 . §) vagy szerzői érdek-képvise­

1 9 9 2 . évi L X I I I . törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

23

1 9 9 2 . évi L X I I I . tv. 3. § ( 4 ) bek.