I I I. K Ö T E T H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T H É S Z

KAKUCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FŐÉPÍTÉSZI EGYEZTETÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

2004.JÚNIUS HÓ

III. KÖTET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HÉSZ 9/2004(VII.09.) ÖNK. RENDELETTEL

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ

PORTATERV KFT. 1126 BUDAPEST KLÉH ISTVÁN UTCA 8/B. TEL./FAX.: 214-02-31 E-MAIL: PORTATERV @ AXELERO.HU

KAKUCS TRT III. KÖTET – HÉSZ

2004 JULIUS HÓ JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK K A K U C S K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V É H EZ

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖTETEI (I-V.)

I. KÖTET KAKUCS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓI JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ II. KÖTET KAKUCS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS LEÍRÁSA JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEI III. KÖTET KAKUCS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT - HÉSZ JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ IV. KÖTET KAKUCS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MŰLEÍRÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI V. KÖTET KAKUCS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

PORTATERV KFT.

-2-


2004 JULIUS HÓ JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ

TERVEZŐK NÉVSORA K A K U C S K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V É H EZ

SZAKÁG

NÉV

Generáltervezés

Marthi Zsuzsa

ügyvezető

Településtervezés

Marthi Zsuzsa Horváth Adrienne

vezető településtervező TT1 01-1505/01 településmérnök

Czene Éva

településmérnök

Tóthné Pocsok Katalin

táj- és kertépítész mérnök TT1 01-5086/02 táj- és kertépítész mérnök K2 01-5086/02 közlekedésmérnök MMK 01-5295 - K1d- 1 építőmérnök766/Vcs-56/96 építőmérnök 765/Vcs56/96 grafikus, szerkesztő

Zöldterületek, tájrendezés, Tóthné Pocsok Katalin környezetvédelem Közlekedés Heckenast Judit Közműtervezés Műszaki grafika

Dima András Jordán Péter Bencze Matild

PORTATERV KFT Városrendezési és Építészeti Tervező Iroda Kft. Székhely: 2089 Telki Orgona u. 28. Iroda: 1126 Budapest Kléh István utca 8/b. T/F: 214-0231 e-mail: [email protected] Tervszám: 102/03- F 2004. július hó

PORTATERV KFT.

-3-


2004. JÚLIUS HÓ JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK K A K U C S K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V É H EZ

III. KÖTET KAKUCS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA – HÉSZ

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZEK Helyi Építési Szabályzat – Hész –Rendelet

…………………………………5.

Hész – Mellékletei…………………………………………………………………………….27. Hész – Függelékei…………………………………………………………………………….28.

JÓVÁHAGYOTT RAJZI MUNKARÉSZEK Rajzszám

Terv megnevezése

Méretarány

SZT-1/A SZT-1/ B

Kakucs Község szabályozási terve

M= 1 : 5 000

Rajzszám

Terv megnevezése

Méretarány

SZT-2

Székesi utca melletti terület szabályozási terve 000)

PORTATERV KFT.

(M= 1 : 1

M= 1 : 2 000

-4-



JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK RENDELET Kakucs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (VII.09.) ÖNK. rendelete Kakucs Község helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: HÉSz)

Kakucs Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre való figyelemmel és végrehajtására az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, Kakucs közigazgatási területére. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Kakucs Község közigazgatási területére (továbbiakban: terület), kivéve az érvényes szabályozási tervekkel már rendelkező. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen, területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a 253/1997.(XII.20.) kormányrendeletnek (továbbiakban: OTÉK), és a vonatkozó egyéb jogszabályok együttes alkalmazásával szabad. Fogalommeghatározás 2.§ (1) Szintterületi mutató: az összes hasznos bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. A HÉSZ rajzi mellékletét képező tervek, és azok tartalma 3. § (1) A szabályozási tervlapon kötelező elemnek kell tekinteni az alábbiakat, amelynek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után: a) az építési övezet előírásait, b) a tervezett szabályozási vonalat, c) az övezeti határvonalat, d) építési vonalat, e) az elő-, oldal-, hátsókert által meghatározott építési helyet, amely a mindenkori telekhatárhoz képest kell meghatározni, f) a tervezett belterületi határt. (2) Irányadó elemnek kell tekinteni, amelynek módosítása a szabályozási terv módosítása nélkül, a HÉSz, és egyéb jogszabályok betartása mellett, az engedélyezési eljárás során módosítható: a) az irányadó telekhatár. PORTATERV KFT. -5-



II. FEJEZET TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI FELTÉTELEK Engedélyhez kötött építési munkák 4.§ (1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét a Képviselő-testület bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja: a) 4,0 m-t meghaladó magasságú szélkerék, antenna, antennaoszlop, zászlótartó oszlop; b) külterületen építhető kerítés. (2) Az építési engedélykérelmek elbírálásához a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően a tényállás tisztázásához az alábbi műszaki munkarészeket lehet figyelembe venni: a) Az 4. § (1) bek. a)-b) pont szerinti létesítmények, és az alkalmazott szerkezetek műszaki terveit, a helyszínrajz bemutatásával. Építési feltételek 5.§ (1) A terület belterületbe vonása, amennyiben az tervezett belterület. (2) Az övezetben előírt közművek kiépítettsége, vagy jóváhagyott engedélyezési terveinek megléte, a befogadóig, kivéve a vezetékes gázra való rákötést, mely környezetkímélő vagy megújuló energiával (pl. nap-, szél, geotermikus, bioenergia) történő fűtésmegoldás igazolása esetén nem kötelező. III. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 6.§

(1) A közterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A település közterületein engedélyezhető építmények: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek) elhelyezése, c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése, or, díszkút, pihenőpad, utcabútorzat elhelyezése, őfülke elhelyezése, kapcsolatos ideiglenes létesítmények (pl.: állványok elhelyezése), építőanyag tárolás, egyéb építési tevékenység, kre vezető utakon sorompó elhelyezése, se, i) információs tábla, hulladékgyűjtő edények elhelyezése a turistaútvonalak mentén, j) ideiglenes jellegű árusítóhely. (3) A közterületen elhelyezhető építmények, létesítmények elhelyezésének szabályai:

PORTATERV KFT. -6-



a) Csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, köztisztasági eszköz, a megállók várakozóhelyein a beálló, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el, meglévők építmények, létesítmények felújíthatók, jó karban tartandók, a környezet arculatához nem illeszkedők egyidejű eltávolításával. b) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy, csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között. c) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak (pl. közműtárgyak) nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést. d) A közterületi járdákon a köztárgyak kivételével építmény, vendéglátó létesítményhez közterületen kitelepített terasz csak abban az esetben helyezhető el, ha az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 1,5 m. e) Belterületen az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámhordozószerkezet nem helyezhető el. f) Önálló reklámhordozókat az alábbi legnagyobb méretig lehet elhelyezni: 80 cm befoglaló méretű, 3,0 m magasságú, tetszőleges alaprajzú hirdetőoszlop. g) Közterületen létesítendő 6 férőhelynél nagyobb gépkocsi- várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra, 4 parkolóként egy darab 10cm törzsátmérőjű lombos fát kell ültetni. (4) Építmények közterületről látható homlokzatára vonatkozó előírások: a) Épülethomlokzaton, kerítésen 1 db 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, cím- és reklámtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel helyezhető el. b) Utcavonali épülethomlokzaton és kerítésen legfeljebb 0,40 m mélységű kirakatszekrény helyezhető el. IV. FEJEZET Területfelhasználás 7.§. (1) Beépítésre szánt területek: 0Lakóterületek: kertvárosias lakóterületet falusias lakóterületet 1Vegyes területek: településközpont vegyes terület 2Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 3Különleges területek: oktatási terület rekreációs terület temető területe közműterület kommunális szilárdhulladék-lerakó terület

PORTATERV KFT. -7-

Lke Lf Vt Gksz Ko Kre Kte Kkm Kh



(2) Beépítésre nem szánt területek: 0Közlekedési területek: Autópálya területe Országos közút területe Kötöttpályás közlekedési terület Kök Egyéb közlekedési területek 1Zöldterületek: közpark területe 2Erdőterületek védelmi célú erdők területe gazdasági, oktatási, eü-i, szociális, kutatási, célú erdők területe 3Mezőgazdasági területek: általános mezőgazdasági területek beépíthető övezete ált. mg.-i területek nem beépíthető (fejlesztési ter.)övezete általános mezőgazdasági területek beépíthető övezete általános mezőgazdasági területek beépíthető övezete általános mezőgazdasági ter. védett nem beépíthető övezete 4Vízgazdálkodási területek: vízgazdálkodási terület övezete vízgazdálkodási terület -Közép-Duna-völgyi főcsatorna

KÖa Köf KÖ Z Ev Eg Má-1 Má-2 Má-3 Má-4 Má-v V Vfcs

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre szánt területek általános előírásai 8. § (1) Lakó- és a településközpont vegyes területeken az alábbi (HÉSz 3.sz.függelékében részletezett) gazdasági tevékenység céljára építmény nem építhető, ill. a meglévő épület átalakítása, vagy használati mód változtatása nem engedélyezhető: a) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás tevékenységi kör, kivéve: növénytermelés, kertészet b) Élelmiszer-, italgyártás tevékenységi kör c) Fafeldolgozás, fonott áru gyártása tevékenységi kör, kivéve: Parafa-, fonott áru gyártása d) Fémfeldolgozási termék gyártása tevékenységi kör e) Közúti jármű gyártása tevékenységi kör f) Egyéb jármű gyártása tevékenységi kör g) Bútorgyártás tevékenységi kör h) Jármű-, üzemanyag-kereskedelem tevékenységi kör i) Nagykereskedelem tevékenységi kör (2) A meglévő, és már beépült lakóterület, illetve településközpont vegyes terület telekméretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az építési övezet előírt telekmérettől, meglévő beépítésre szánt területeken az előírásnál kisebb telkek is beépíthetők, amennyiben a telekszélessége legalább 10 m. (3) Tető síkjából csak ablak és kémény állhat ki, toronyszerű építmény, épületrész nem alakítható ki, kivéve a Vt-2 övezetet. (4) Nyúlványos (ún. nyeles) telek nem alakítható ki. (5) A telek zöldfelületi minimumérték számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő. E területen belül a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok, stb.) ellátott, vagy a PORTATERV KFT. -8-



beton-, műanyag és fémrácsos, parkolásra igénybe vett felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/3-át. A gyeprácsos kialakítású burkolt felület a zöldfelület számításánál nem vehető figyelembe. LAKÓTERÜLETEK Lakóterület általános előírásai (L) 9. § (1) Az övezet jellemzően családiházas, laza beépítésű lakóterület. (2) Az övezetben engedélyezhető épületek a következők: a) lakóépület, b) oktatási, nevelési, kulturális, egészségügyi, sport, egyházi, szálláshely szolgáltató épület (3) Az övezetben engedélyezhető funkciók a következők: a) lakófunkció, b) lakófunkciót kiegészítő egyéb funkciók (pl. gépkocsi tároló), c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelem, vendéglátás, humánszolgáltatás, lakóterületet nem zavaró kézműipari funkció – a telken elhelyezett épületek összes szintterületének legfeljebb 50 %-án, csak lakófunkcióval vegyesen. (4) Az építési telken, jelen rendeletben meghatározott építési helyen kívül elhelyezett, már meglévő, a fő funkciót kiegészítő, egyéb funkciójú épületek (pl. garázs, tárolók, állattartó épületek stb.) megtarthatók, felújíthatók. (5) A terület egyedi telkein 2 épület helyezhető el. (6) A terület egyedi telkein elhelyezhető lakások száma, a telekterület 400-val való osztásából nyert egész szám, de telkenként legfeljebb 2 lakás. (7) Az építési övezet által megadott építési helyen kívül eső, meglévő épület megtartható, felújítható, ill. függőleges irányban bővíthető, vízszintes irányú bővítés csak a kijelölt építési helyen belül végezhető. (8) A legnagyobb beépítés mértéke jelen rendelet előírásainak megfelelően korlátozott; 1000 m2 telekméreten felüli telekterület után a beépítés legnagyobb mértéke csak 50 %-ban vehető igénybe. (9) A tető hajlásszöge 20°-50° között szabadon kialakítható. (10) Egy telken belüli építmények tetőhéjalási anyagának azonosnak kell lenni. (11) Az épület falazatánál és tetőfedésénél csak hagyományos szerkezet alkalmazható (tégla, kő, fa, cserép, betoncserép, bitumenes zsindely), műanyag és eternit hullámlemezek nem használhatók. Könnyűszerkezetes ház építése nem engedélyezhető. (12) A kerítés tömör lábazatának magassága legfeljebb 50 cm-es lehet, a lábazat feletti szerkezet felületének, 50%-ban áttört kialakításúnak kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t. (13) Az oldalhatáron álló épület a telekhatártól maximum 1,0 méterre helyezhető el. (14) Terepszint vagy épület alatti járműtároló elhelyezhető, amennyiben a járműtároló megközelítésére kialakított rámpa lejtése legfeljebb 15%. (15) A lakóterületen építhető melléképítmények az OTÉK 1.sz. melléklet 54. bekezdésének a)-i) pontjaiban és k) pontjában kivéve trágyatároló, illetve m)-n) pontjaiban megadott építmények helyezhetők el. (14)Az előkertben a melléképítmények közül csak kerti építmény, közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy (esővízgyűjtő ciszterna) és a kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezhető el. (15)HÉSZ 9.§ (15) pontban felsorolt melléképítmények oldalhatárra nem telepíthetők, több melléképítmény létesítése esetén, azokat tömbösítetten kell elhelyezni. PORTATERV KFT. -9-



(16)A melléképítmények maximális építménymagassága 3,0 m, kivéve szélkerék, antenna, zászlótartó oszlop. Kertvárosias lakóterület általános előírásai (Lke) 10. § (1) Az építési övezetben az OTÉK 13.§ (1) és (2) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el. Az övezetben a 9.§-ban megadott funkciók helyezhetők el. (2) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 1 épület helyezhető el. (3) Az övezet területén haszonállat tartás céljára építmény nem létesíthető, ill. funkcióváltással sem alakítható ki. (4) Az övezetben alakítható minimális telekszélesség 18,0 m, maximális telekszélesség 28,0 m. Kertvárosias lakóterületek részletes előírásai (Lke) 11. § (1) Lke

J EL Ű Ö VE Z ET E K TE LEK H AS Z N ÁL AT Á N AK EL Ő ÍR Á S AI Ö VE ZET EN K É N T AZ AL ÁBB IA K:

Az övezet

Az építési telek általános határértékei

beépítési legkisebb

Kertvárosias lakóterület jele

mód alakítható SZ-szaterülete badon O-oldalhatáron m2 álló IKRikres

legnagyobb

legkisebb

beépítés szintterületi zöldfelület mértéke mutató mértéke oldalkert hátsókert

Az épület

kötelező

legnagyobb

előkert

építménymagasság

%

m2/m2

%

m

m

m

m

L k e - 1 SZ

750

30

0,7

50

3,0

6,0

5,0

4,5

Lke-2

800

30

0,7

50

3,0

6,0

5,0

4,5

700

30

0,7

50

3,0

6,0

5,0

4,5

O

L k e - 3 IKR

Falusias lakóterület általános előírásai (Lf) 12. § (1) Az övezetben az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdése 1-7. pontjaiban felsorolt épületek helyezhetők el. Az övezetben a 9.§-ban megadott épületek és funkciók helyezhetők el. (2) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 1 épület helyezhető el. (3) A falusias lakóterületen haszonállat tartásával (sertés, juh, kecske, ló, szárnyas) kapcsolatos építmény a falusias lakóterület övezeteiben létesíthető. Az övezetben megadott minimális telekméretnél kisebb telken, nagy, ill. közepes haszonállattartással (4) (ló, szarvasmarha, sertés, kecske stb.) kapcsolatos épületet építeni, ill. ilyen célra funkcióváltással épületet kialakítani nem lehet.

PORTATERV KFT. - 10 -



Falusias lakóterület részletes előírásai (Lf) 13. § (1) Lf

J E L Ű Ö V E Z E T E K T E L E K H A S Z N Á L A T Á N A K E L Ő Í R Á S A I Ö V E Z E T E N K É N T A Z A L Á B B I A K:

Az övezet


beépítési legkisebb falusias mód alakítható

lakóterület jele

O-oldalhatáron SZ-szabadon álló

Lf-1

területe

legnagyobb

legkisebb


Az épület

kötelező

legnagyobb

előkert


m2

%

m2/m2

%

m

m

m

m

O

1 000

30

0,6

60

6,0

6,0

5,0

4,5

Lf-2

O

1 000

30

0,6

60

6,0

6,0

0,0

4,5

Lf-3

SZ

1 000

30

0,6

60

3,0

6,0

5,0

4,5

Lf-4

O

700

30

0,6

60

6,0

6,0

5,0

4,5

Lf-5

O

700

30

0,6

60

6,0

6,0

0,0

4,5

Lf-6

SZ

700

30

0,6

60

3,0

6,0

5,0

4,5

Lf-7

O

550

30

0,6

60

6,0

6,0

5,0

4,5

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK Településközpont vegyes területek általános előírásai (Vt) 14. § (1) Az övezetben az OTÉK 16.§ (1) és (2) bekezdései által megadott épületek helyezhetők el, kivéve a (2) bekezdés 4. pont szerinti üzemanyagtöltő állomást. (2) Az övezetben az alábbi funkciók helyezhetők el: lakó, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, oktatás, egyházi, művelődési, kulturális, igazgatási, egészségügyi, szociális. (3) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 1 épület helyezhető el. (4) A terület egyedi telkein elhelyezhető lakások száma, a telekterület 400-zal való osztásából nyert egész szám, de telkenként legfeljebb 2 lakás. (5) Az övezetben alakítható legkisebb telekszélesség 16,0 m, legnagyobb 30,0 m. (6) Az épület falazatánál és tetőfedésénél csak hagyományos szerkezet alkalmazható (tégla, kő, fa, cserép, betoncserép, bitumenes zsindely), műanyag és eternit hullámlemezek nem használhatók. Könnyűszerkezete ház nem engedélyezhető. (7) Az övezetben az (1) pontban megfogalmazottakon túl, egyéb, lakóterületet nem zavaró gazdasági funkció is elhelyezhető, lakófunkcióval vegyesen. A gazdasági funkció legfeljebb a beépíthető szintterület 20%-án engedélyezhető. (8) A területen haszonállat tartására szolgáló épület nem helyezhető el, ilyen célra funkcióváltással sem alakítható ki épület.




(9) Az építési telken, jelen rendeletben meghatározott építési helyen kívül elhelyezett, már meglévő, a fő funkciót kiegészítő, egyéb funkciójú épületek (pl. garázs, tárolók, állattartó épületek stb.) megtarthatók, felújíthatók. (10)Az oldalhatáron álló épület a telekhatártól maximum 1,0 méterre helyezhető el. (11)A tető hajlásszöge 20°-50° között szabadon kialakítható. (12)A kerítés tömör lábazatának magassága legfeljebb 50 cm-es lehet, a lábazat feletti szerkezet felületének, 50%-ban áttört kialakításúnak kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t. Településközpont vegyes területek részletes előírásai (Vt) 15. § (1) V T

J EL Ű Ö VE Z ET E K TE LEK H AS Z N ÁL AT Á N AK EL Ő ÍR Á S AI Ö VE ZET EN K É N T AZ AL ÁBB IA K:

Az övezet


település beépítési legkisebb alakítható -központ mód O-oldalvegyes övezet határon területe

jele

SZ-szabadon álló

legnagyobb

legkisebb

Az épület

kötelező


előkert

legnagyobb

legkisebb

magassága

m2

%

m2/m2

%

m

m

m

m

m

Vt-1

SZ

5 000

30/50 *

1,2

30

5,0

6,0

0,0

10

4,5

Vt-2

O

3 500

30

0,7

60

6,0

6,0

0,0

25

-

Vt-3

O

9 00

30

0,8

60

6,0

6,0

0,0

6

4,5

Vt-4

O

1 000

30/50 *

0,7/1,0*

60/30

6,0

6,0

0,0

5(6)**

4,5

Vt-5

SZ

1 500

50

1,0

30

-

-

7,0

6

4,5

* közbenső telek / sarok telek ** általános esetben 5m, amennyiben az épület szintterületének legalább 50%-án kereskedelmi funkció kerül kialakításra, úgy legfeljebb 6 m a megengedett. (2) V T -1 J E L Ű Ö V E Z E T R É S Z L E T E S E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K : a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetők el: oktatási, egyházi, kulturális, művelődési, egészségügyi, közösségi, sport, illetve telkenként legfeljebb egy lakás. (3) V T -2 J E L Ű Ö V E Z E T R É S Z L E T E S E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K : a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetők el: egyházi, kulturális és közösségi. (4) V T -3 J E L Ű Ö V E Z E T R É S Z L E T E S E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K : a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetők el: igazgatási, közösségi, kulturális, művelődési, oktatási, egyházi, egészségügyi. (5) V T -4 J E L Ű Ö V E Z E T R É S Z L E T E S E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K : a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetők el: lakó, igazgatási, közösségi, kulturális, művelődési, oktatási, egyházi, egészségügyi.




(6) V T -5 J E L Ű Ö V E Z E T R É S Z L E T E S E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K : a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetők el: kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátás.

GAZDASÁGI TERÜLETEK Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek általános előírásai (Gksz) 16. § (1) Az övezet nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben az OTÉK 19.§-a szerinti épületek helyezhetők el, kivéve a (2) bekezdés 4. pontja szerinti üzemanyagtöltő állomást, kizárólag a Gksz-2 övezetben, helyezhető el. (3) A gazdasági terület lakóterülettel szomszédosan elhelyezkedő telkén, a lakóterület felé védőzöldfelület alakítandó ki, minimum 10 m szélességben, illetve az illetékes szakhatóságok által meghatározott szélességben, többszintű növénytelepítéssel. (4) Az övezet telkei legfeljebb 2,5 m magas áttört kerítéssel keríthető le. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek részletes előírásai (Gksz) 17. § (1) G S Z K

JE L Ű Ö VE Z ET E K T E LEKH A S ZN Á LA T ÁN A K E LŐ Í R ÁS A I Ö VE Z ET E N KÉN T A Z AL Á BB IAK:

Az övezet


keres- beépítési legkisebb alakítható kedelmi mód gazdaterülete sági SZ övezet szabadon m2 álló jele

legnagyobb

legkisebb


Az épület

kötelező

legnagyobb

előkert


%

m2/m2

%

m

m

m

m

Gksz-1

SZ

6 000

30

1,0

30

3,0

6,0

5,0

6,0

Gksz-2

SZ

4 000

30

1,0

30

3,0

6,0

5,0

6,0

Gksz-3

SZ

2 000

30

1,0

30

3,0

6,0

5,0

6,0

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK Különleges övezetek általános előírásai (K) 18. § (1) A különleges területbe azok az OTÉK 24.§ szerinti területek tartoznak, amelyek felhasználásuk vagy a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb területfelhasználási kategóriába sorolt területektől. Az elhelyezhető funkciókat az egyes övezetek tartalmazzák.




(2) A különleges területek az övezeti mellékletben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) oktatási, nevelési célú területek (övezeti jele: Ko) b) rekultivációs területek (övezeti jele: Kre) c) temetkezési célú területek (övezeti jele: Kte) d) közműlétesítmények, építmények elhelyezésére szolgáló terület (övezeti jele: Kkm) e) kommunális szilárdhulladék-lerakó (övezeti jele: Kh) (3) A telek beépítésre nem szánt beépítetlen, szilárd burkolattal nem fedett területeit zöldfelületként kell kialakítani, a telek határa mentén többszintes növényállomány (fa, cserje, gyep) létesítendő. Különleges területek részletes előírásai 19. § (1) K

JELŰ ÖVEZETEK TELEKHASZNÁLATÁNAK ELŐÍRÁSAI ÖVEZETENKÉNT AZ ALÁBBIAK:

Az övezet Az építési telek általános határértékei Az épület külön- beépítési legkisebb legnagyobb legkisebb alakítható kötelező legnagyobb mód leges beépítés szintterületi zöldfelület építménySZ övezet területe oldalkert hátsókert előkert mértéke mutató mértéke magasság jele szabadon 2 2 2 álló

m

%

m /m

%

m

m

m

m

Ko-1

SZ

3 000

30

0,7

50

3,0

6,0

5,0

6,0

Kre-1

SZ

15 000

15

0,7

30

3,0

6,0

5,0

6,0

Kte

SZ

15 000

10

0,1

50

10,0

10,0

10,0

3,0/10,0

Kkm

SZ

K*

10

0,1

40

3,0

3,0

3,0

6,0

Kh

SZ

10 000

1

0,1

40

5,0

5,0

5,0

4,5

*Kialakult (2) K O -1 J E L Ű K Ü L Ö N L E G E S O K T A T Á S I Ö V E Z E T E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K : a) Az övezetben az alábbi funkciók létesítményei helyezhetők el: oktatás, nevelés, kulturális, egyházi, egészségügyi, közösségi, sport, illetve telkenként legfeljebb 1 lakás. (3) K R E J E L Ű K Ü L Ö N L E G E S R E K R E Á C I Ó S Ö V E Z E T E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K : b) Az övezet területén csak a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő építmények, ill. legfeljebb a beépített alapterület 50%-ig kiterjedően vendéglátó funkció létesítményei és telkenként legfeljebb egy lakás helyezhető el. (4) K T E J E L Ű K Ü L Ö N L E G E S T E M E T Ő T E R Ü L E T Ö V E Z E T I E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K : a) Kte jelű temető területen a temetési szolgáltatással összefüggő, illetve egyházi célú létesítmények helyezhetők el. b) Síremlék, urnafal legfeljebb 3,0 m-es, templom, ravatalozó legfeljebb 10,0 m-es építménymagassággal alakítható ki. c) A temető területén új sírhely a telekhatártól legalább 30,0 m-re alakítható ki.




(5) K K M J E L Ű K Ü L Ö N L E G E S K Ö Z M Ű Ö V E Z E T E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K : a) A Kkm jelű területen a közművek üzemeltetését szolgáló telephelyeket, illetve közműműtárgyat lehet elhelyezni. (6) K H

J E L Ű K ÜL Ö N L E G E S S Z I L ÁR D H U L LA D É K- LE R A K Ó Ö V E Z E T E E L Ő Í R Á S A I A Z A L Á B B I A K: a) A Kh jelű terület a kommunális szilárdhulladék elhelyezésére szolgáló terület. b) A hulladéklerakó körül 500 m védőtávolságon belül, huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas létesítmény nem helyezhető el. c) A jelenlegi funkció, működési engedéllyel fenntartható. d) Az üzemeltetés engedélyezésének megszűnése után a terület rekultiválandó. e) A rekultiválást követően, 300 m védőtávolságon belül, huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas létesítmény nem helyezhető el. A 300 m védőtávolság további csökkentésére hatásvizsgálatot kell készíttetni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek általános előírásai 20. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek. (2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. (3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. (4) Kakucs területén a közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévő vagy a készítendő szabályozási terv szerinti. (5) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26.§ (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető. (6) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:  M5 autópálya K.I.  46108 j. út: K.VI., B.V.  gyűjtőutak: B.V.  kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. (7) A település közútjai közül az országos út (46108 j.út) önálló övezetet alkot. Övezeti jele: KÖf. (8) Az önkormányzati úthálózaton belül, gyűjtőúti szerepet a Monori utca, kiemelt lakóúti szerepet a Székesi utca tölt be. (9) Az M5 autópálya tengelytől mért 100-100 méteres védőtávolságán belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. (10) Az 46108 j. út külterületi szakaszai mentén a tengelytől mért 50-50 méteren belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. (11) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 10-10 m sávon belül építmény nem helyezhető el. (12) Az építési telek megközelítésére szolgáló út szélességének legalább 10,0 m-nek kell lennie, kivéve ha a területre készülő szabályozási terv ezt másképp szabályozza.




(13) Az egyes építési övezetek új létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani. (14) Közterületi parkolóval csak a már így kialakított, jelenleg is működő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása oldható meg. (15)Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag lehetetlen, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás az OTÉK-nak megfelelően közterületen is lehetséges, a (16) pont szerint. (16) A saját telken kívüli parkolás feltételeit az Önkormányzat helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban meghatározott módon határozza meg. (17)Kakucs meglévő és tervezett beépítésre szánt területén magánút létesítése csak közforgalom számára megnyitott módon történhet. (18) A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. (19)Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési tervek engedélyezési eljárásába az érintett szakhatóságokat is be kell vonni. Paramétereit úgy kell kialakítani, hogy a közterületi normatíváknak is megfeleljen. (20) Az új utak építésekor, illetve a meglévők átépítésekor az út menti zöldsáv kialakítására is alkalmas, legalább 12 m szabályozási szélességű utcákban, a közlekedési felületek biztosítása és a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett legalább egyoldali fásított zöldsávot kell kialakítani, illetve fenntartani. Közművesítés 21. § (1) Közműhálózatot és közműlétesítményt elhelyezni csak az OTÉK előírásainak, valamint a megfelelő ágazati előírásoknak, szabványoknak megfelelően szabad. (2) A meglévő közműhálózatok és közműlétesítmények helyét és biztonsági védőövezetét közmű-, vagy közterületként kell fenntartani, a tervezett közműveknek közterületen kell helyet biztosítani. (3) Beépítésre szánt területen a meglévő és új telkeket a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakoztatni. (4) Amennyiben közművezeték meglévő közműberendezéshez másként nem vezethető, szolgalmi jog bejegyzéssel kell biztosítani a közmű-üzemeltető számára a folyamatos üzemvitel és karbantartás érdekében a hozzáférési lehetőséget. (5) A beépítésre szánt területeken a közművezetékek és létesítmények üzemeltetéséhez szükséges területet, a védőtávolságokkal, azok felmérése után, szolgalmi jogként be kell jegyezni, az új telekalakítások során létre kell hozni. (6) A belterületen környezet- és talajvédelem, ill. a felszín alatti vizek védelme érdekében szennyvíz szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. (7) A vízfogyasztókat, a telküket érintő közcsatorna- hálózat kiépítése után rá kell kötni a közcsatornára való rákötésre. Az építési engedélynek e kötelezettséget tartalmaznia kell. A bekötés megvalósítását követően a helyi közműpótló szennyvízgyűjtőt szakszerűen fel kell számolni. (8) Beépült, szennyvízcsatornával ellátatlan területen, az építési engedélyben kikötött módon, a közmű kiépítéséig működtetett zárt közműpótló létesítése mellett engedélyezhető az építés. (9) A középnyomású földgázhálózatról vételező telkek gázellátására egyedi nyomásszabályozót kell felszerelni. A település helyi értékvédelem alatt álló, ill. előkert nélküli beépítettségű területein a tervezett gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében vagy udvarán takartan (pl.: növényzet), illetve föld alatti elhelyezéssel kivitelezendő vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető fel.




(10)Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Belterületen tervezett közép- és kisfeszültségű villamoshálózatot, a közvilágítás táphálózatát, a táv- és hírközlés hálózatát megépíteni csak földkábelbe fektetve lehet. (11) A közvilágítás tervezésénél az energiatakarékos, korszerű megoldásokat kell választani. (12) Gazdasági területről a kibocsátott szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben vezethető, ha a szennyezettségi foka megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (13)Vízgazdálkodási területet (árok, vízfolyás, vízmosás, horhos) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (14) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól, az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. (15)Közcélú és egyéb szolgáltatási igényeket kielégítő - lakóterületen 4,0 m, egyéb területen 20,0 m magasságot meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) építési engedély kiadásának feltétele, hogy településképi és látványvédelmi vizsgálatokkal alátámasztott helykiválasztás történjen, és az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. (16)A külterületen történő építés feltétele, a létesítményeknél keletkező szennyvíz csatornahálózaton való elvezetése, vagy a közműhálózat kiépítéséig közműpótló, zárt tározóban való gyűjtése. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, a közműhálózatra történő rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki, illetve használható. A szennyvizet a tározóból szippantó kocsival kell eltávolítani és a hatóságilag engedélyezett helyen lerakni. (17) A település egész területén a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása is tilos. Zöldterületek (Z) 22. § (1) A Z jelű övezetbe tartozó területek a terület jellemzően növényzettel fedett közhasználatú területrészei. (2) A Z-1 jelű övezetben elhelyezhető: a) a dísz- és pihenőkert funkcióhoz tartozó, valamint a testedzést szolgáló kerti építmények, berendezések, b) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények, c) beépítési mód: szabadonálló d) legnagyobb beépítettség: 1 % e) legnagyobb építménymagasság: 3,5 m f) előírt legkisebb zöldfelület: 75 % g) a terület használói számára kialakított parkolók, h) kiszolgáló út, i) épület nem helyezhető el. (3) A Z-2 jelű övezetben elhelyezhető: j) a dísz- és pihenőkert funkcióhoz tartozó, valamint a testedzést szolgáló kerti építmények, berendezések, k) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények, l) beépítési mód: szabadonálló m) legnagyobb beépítettség: 2 % PORTATERV KFT. - 17 -


n) o) p) q) r)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)


legnagyobb építménymagasság: 6,0 m előírt legkisebb zöldfelület: 60 % a terület használói számára kialakított parkolók, kiszolgáló út, az övezetben épület az alábbi funkció számára helyezhető el: közösségi, kulturális, oktatási, egyházi, egészségügyi, sport, vendéglátási.

Erdőterületek 23. § Az erdőterületek övezetei olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak. Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védelméről szóló törvény (továbbiakban Evt.) 15. § (1) és a 16. § (1) bekezdésben meghatározottak a mérvadóak - az alábbi övezetekre tagozódnak: a) az Eg jelű övezet területei a turisztikai- és védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek b) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények: a) elsősorban az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők, erdőgazdasági fenntartó utak) b) a turisztikai használatot is szolgáló gyalogutak Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető: a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználatmódosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszaira. Az erdőövezetek részletes előírásait az alábbiak: Általános határértékek Az övezet

Eg

A telek

Az épület

alakítható területe

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

beültetési kötelezettség

legnagyobb beépítettség∗

megengedett legnagyobb építmény magasság

SZ

m2

%

%

%

%

m

szabadonálló beépítés

-

0,04

98

95

0,03

4,5

Gazdasági célú erdőterület




∗Az erdőterületek övezeteiben a beépíthető terület számításánál a telek 10 ha feletti területrészének csak a 10 %-a vehető figyelembe. A terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet (7) Az erdőövezetekben az építési helye és azon belül az épület, építmény helye az erdészeti hatósággal történő egyeztetés során jelölhető ki. (8) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Mezőgazdasági területek általános előírásai (M) 24. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteire elsősorban a termőföldről szóló törvény, valamint az OTÉK, és jelen rendelet előírásai vonatkoznak. (2) A külterületen általános esetben kerítés a földrészlet közterületi határvonalán, a térszerkezeti jelentőségű földutak mellett legalább 12 m-es szabályozási szélesség megtartásával, a földutak tengelyétől mért min. 6-6 m távolságra létesíthető. A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő legyen, a magassága legfeljebb 2,0 m lehet, áttört szerkezete természetes anyagból (fából, kőből, nádból) vagy drótfonatból készülhet, ettől eltérni csak műszaki szükségszerűség esetén lehet. (3) A villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) tartóoszlopai a táj- és településkép-védelem érdekében a csak fából készülhetnek. A mezőgazdasági területek részletes előírásai 25. § 1) Má JELŰ ÖVEZETEK TELEKHASZNÁLATÁNAK ELŐÍRÁSAI ÖVEZETENKÉNT AZ ALÁBBIAK: Általános határértékek Az övezet általános mezőgazdasági terület jele

A telek beépítési mód SZ szabadon álló

legkisebb

Az épület beépítettsége

megengedett legnagyobb

alakítható területe

beépíthető területe

min terepszint felett, alatt

max. terepszint felett, alatt

építménymagassága

m2

m2

%

%

m



Má-1

SZ

1 000

50 000

0,4

2,0

4,5

Má-2

-

5 000

-

0

0

-

Má-3

SZ

1 000

10 000

0,5

3,0

4,5

Má-4

SZ

1 000

20 000

0,5

2,0

4,5

Má-v

-

1 000

-

0

0

-




 A mezőgazdasági területek övezeteiben a beépíthető terület számításánál a telek 1,0 ha feletti területrészének csak a 10%-a vehető figyelembe. Eltérés csak technológiai okokból indokolt esetben engedélyezhető. 2) Má-1 JELŰ ÖVEZET az általános mezőgazdasági területek övezete, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző: a) A területen elhelyezhetők építmények, épületek:  a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás) szükséges építmények (terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, egyéb mezőgazdasági célú építmények),  haszonállat tartására szolgáló épület,  a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges telkenként legfeljebb egy lakóépület (tanya), illetve lakás. b) Az övezetben lakófunkció csak gazdasági funkció megléte mellett, a beépíthető szintterület maximum 50 %-án helyezhető el. c) A területen a terepszint alatti beépítés, a terepszint feletti beépítés alatt megengedett. 3) Má-2 JELŰ ÖVEZET az általános mezőgazd.-i területek a távlati beépítésre szánt területek övezete: a) A területen épületek, építmények nem helyezhetők el, a terepszint alatti beépítés nem megengedett. 4) Má-3 JELŰ ÖVEZET az általános mezőgazdasági területek kistelkes tanyás övezete: a) A területen az Má-1 övezetben elhelyezhető épületek, építmények helyezhetők el. 5) Má-4 JELŰ ÖVEZET az általános mezőgazdasági területek kistelkes, intenzív gazdasági övezete: a) A területen az Má-1 övezetben elhelyezhető épületek, építmények helyezhetők el 6) Má-v JELŰ ÖVEZET az általános mezőgazdasági terület védett övezete: a) Természetvédelmi érdekből, a védett mezőgazd.-i övezeteknél az építés nem megengedett. b) Terepszint alatti beépítés nem megengedett. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK A vízgazdálkodási területek előírásai 26. § (1) A település vízgazdálkodási övezetei V jelű Közép-Duna-völgyi főcsatorna és a mocsarak területe. (2) A vízgazdálkodási területek övezetét érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az OTÉK vonatkozó előírásai, illetve az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet. (3) A főcsatorna medre mentén mindkét oldalon a fenntartás számára 6-6 m széles sávot szabadon kell hagyni. (4) A természet közeli állapotú területen lévő vízfolyás külterületi szakasza mentén a part éltől mért 50-50 m széles sávban új építményt elhelyezni nem lehet. V. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM




A település helyi védelem alatt álló épületei 27. § (1) Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal külön nem véd, de a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtő erejű és építésztörténeti szempontból védendő értékek. (2) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Amennyiben az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (tégla, kő, cserép, természetes pala, fa stb.). (3) Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített és a természetes környezetbe illően kell alkalmazni. A vakolt felületeken a fehér és tört-fehér színek előnyben részesítendők, a zöld, kék, lila, piros színek különböző árnyalatai nem alkalmazhatók. (4) A H1 jelű helyi védelem alatt álló épületek megtartandók, és jó karban tartandók. Felújításukat az Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetett módon, az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartásával, az eredeti anyagok alkalmazásával kell megoldani. Az egyes szerkezeti elemekről bontás esetén teljes műszaki és fotódokumentáció készítendő. (5) A H2 jelű helyi védelem alatt álló épületek megtartandók és jó karban tartandók, de szükség esetén bonthatók, bontás után az eredeti épület megtartásával azonos kialakítással kell újra építeni azokat a jelenlegi helyükön. Az újraépítést, felújítást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetett módon, az eredeti építőanyag alkalmazásával, vagy azonos anyagú új szerkezet alkalmazásával kell megoldani. Az épületekről a bontás előtt komplex műszaki felmérési- és fotódokumentáció készítendő. (6) Helyi védelem alatt álló épület bontásának feltétele a védelem alóli mentesítés. (7) A helyi értékvédelem alá javasolt építmények listáját a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Régészeti lelőhelyek védelme 28.§ (1) Régészeti lelőhelyet érintő földmunkák, ill. telealakítás engedélyezési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, mint szakhatóságot meg kell keresni. (2) A régészeti lelőhellyel érintett területen való építkezések esetében a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (3) Régészeti lelőhelynek nem minősülő területen, földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék előkerülése esetén, a kulturális örökségvédelmi törvényben foglaltak szerint kell eljárni. (4) A régészeti lelőhelyek lehatárolását a HÉSZ 5.sz. melléklete –Szabályozási terv –tartalmazza. (5) A régészeti lelőhelyek listáját a HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. Táj-, természetvédelem 29. § (1) A táj meglévő karakterének, kedvező településképének védelme érdekében a külterületi településrészek jellegét megváltoztató építések, változtatások nem folytathatók. (2) A külterület beépítésre nem szánt részén beépítés a mezőgazdasági tevékenységek kiszolgálására, az általános tájvédelmi szempontoknak megfelelően történhet. (3) Az országos védelem alatt nem álló természeti értékek védelme helyi védettség elrendelésével és a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó. (4) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjon, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. PORTATERV KFT. - 21 -



(5) Természetvédelem alatt álló területeken közművezeték – elektromos, ivóvíz, közcsatorna, földgáz – csak abban az esetben vezethető, ha más műszaki megoldás nincs és a közműépítéssel járó természeti károk elháríthatók, illetve az eredetei állapot rekonstruálható. Védett területen a közművezetékek csak terepszint alatt, földbe fektetve építhetők ki. (6) A természet közeli állapotú területeken (tervezett természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető. (7) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl, gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok menti védőfásítás megvalósításáról. Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából –fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő. (8) A felszíni vízfolyások, patakok mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A vízrendezést a meder minimális burkolásával, vagy anélkül, mérnökbiológiai-műszaki megoldásokkal kell megvalósítani. (9) A meglévő fásított közterületek, fasorok, a beépítésre szánt övezetekben lévő kertek településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó, településképi jelentőségű közterületi gyepes zöldsávok és zöldfelületek védelme érdekében a létüket érintő rendezés, változtatás csak építéshatósági engedéllyel végezhető. Minden dísz- és gyümölcsfa kivágása építéshatósági engedély alapján történhet. (10) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell. (11) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – szükség szerint kertépítészeti-dendrológiai szakvélemény alapján - meghatározza. (12) A visszapótlásra szánt növényzet egy részét, a fakivágási engedélyben meghatározott mértékben az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. (13) A pótlandó növényállomány mennyisége az engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén a kivágott fa törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni. (14) A helyi védelemre javasolt faegyedek, valamint a szabályozási terv értékes táji elemként jelölt fasorok, facsoportok megtartandók, a kivágásuk csak kertészeti szakvéleménnyel alátámasztott növény-egészségügyi, élet- és balesetvédelmi okok miatt kiadott építéshatósági engedély alapján végezhető el. (15) A beépítésre nem szánt területekkel érintkező, telken belüli zöldfelületeknél csak a területen honos, tájba illő fa- és cserjefajok alkalmazhatóak. (16) A külterülettel érintkező beépítésre szánt telkeken, valamint a külterület telkein fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fák és cserjék fajtái alkalmazandók. (17) Az építésügyi hatóság a meglevő értékes növényzet védelme érdekében az elvi építési, illetve építési engedélyben az építmény helyét az építési helyen belül meghatározhatja.




(18) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, a meglévő fás növényzet védelmének. (19) A település országosan védett természeti értékeinek felsorolását HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza. (20) A település helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek felsorolását HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. (21) A település helyi jelentőségű természetvédelmi területként kijelölt területek és egyedi tájértékek jegyzékét a HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.




KÖRNYEZETVÉDELEM Föld és talajvédelem 30. §

(1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően, a talajvédelmi szakhatóság engedélyével szabad. (3) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után. (4) Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A  1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi hatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait. (5) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. (6) A belterületbe kerülő, beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása a módosuló területhasználat, az építési munkák megkezdéséig a jelenlegi területhasználatuk, művelésük fenntartásával történhet. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani. (7) A termőföldön, a termőföld művelés alóli kivonásával történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. (8) A földmozgatással járó munkavégzések során: a) A felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni, b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel). c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni. esleges humuszos feltalajt más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság talajtani vizsgálat alapján kiadott latkozata alapján lehet. Amennyiben magáncélú felhasználás lehetősége felmerül, a Kincstári Vagyonkezelő azgatóság nyilatkozatát be kell szerezni, tekintettel arra, hogy a humuszos feltalaj állami tulajdont képez. Levegőtisztaság- védelem 31. §

nyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló hatályos rendelet meghatározása szerint Kakucs a Budapesti ció légszennyezettségi zónájába tartozik. A területen lévő légszennyezőanyag-kibocsátók pontforrásaira vonatkozó ocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi zóna határértékeinek megfelelően írja elő. sztaságának védelme érdekében a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó a) tevékenységet folytatni, b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad. (3) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.




(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni). (5) Olyan esetben, amikor a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat az új beépítés megváltoztathatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor végezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár. (6) Az állattartás feltételeit helyi állattartási rendelet tartalmazza, melynek rendelkezései együttesen alkalmazandók az országos érvényű környezetvédelmi-, közegészségügyi- és állatvédelmi előírásokkal, valamint jelen rendelet vonatkozó előírásaival. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme 32.§ (1) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható. (2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. (3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán, illetve a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. (4) Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. (5) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. (6) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. (7) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni. (8) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő. Egyéb környezetvédelmi követelmények 33.§ (1) Hulladékártalmatlanítás: a) A létesítmények üzemeltetése során keletkező kommunális hulladékot, valamint a kommunális hulladékkal együtt kezelhető egyéb hulladékot a település szervezett szemétszállítása keretében vagy más, környezetvédelmi szempontból elfogadható módon lehet eltávolítani. Kommunális hulladék elhelyezését távlatban a település közigazgatási területén kívül, regionális rendszerhez kapcsolva lehet megoldani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. b) A létesítmények üzemeltetése során keletkező veszélyes, illetve különleges bánásmódot igénylő hulladékot a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni, nyilvántartani, gyűjteni és a területről rendszeres időközönként elszállítani.




c) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. Az újrahasznosításra alkalmas termelési hulladékot (pl. papírgöngyöleg) szelektíven gyűjteni kell. d) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet. e) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik. (2) A zaj és rezgés elleni védelem: a) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. VI. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK Helyrehozatali kötelezettség 34.§ (1) A szabályozási terven ekként lehatárolt területeket, lásd jelen rendelet 4. sz. melléklete, helyrehozatali kötelezettség terheli. (2) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelt területen a környezeti kár felméréséről és elhárításáról gondoskodni kell. Beültetési kötelezettség 35.§ (1) Az Lke-2 és Lke-3 övezetbe sorolt lakótelkeken a mezőgazdasági területtel határos telekhatáron 1 sor fa létesítendő. VI. FEJEZET Záró rendelkezések 36.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján, …………………………………………….. lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kakucs Önkormányzat Képviselőtestületének alábbi rendeletei, illetve az azt módosító rendeletek:  …………………………………………………………………. Kakucs, 2004. ………………..hó…………………….nap …………………………………… polgármester

…………………………………… jegyző




HÉSZ MELLÉKLETEI 1. sz. melléklet A HELYI ÉRTÉKVÉDELRE JAVASOLT ÉPÜLETEK LISTÁJA: H1 jelű helyi védelmű épületek: Római katolikus templom – Fő utca (129 hrsz.) Kápolna – Fő utca H2 jelű helyi védelmű épületek: Lakóház - Fő utca (hrsz: 40/2) 2. sz. melléklet A HELYI ÉRTÉKVÉDELRE JAVASOLT ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK LISTÁJA: 0Liebner-kopjafa – Fő utca  Templomkerti emlékmű – Fő utca  Útszéli keresztek, korpuszok – Fő utca 3. sz. melléklete HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDELEMRE TERVEZETT TERMÉSZETI TERÜLETEK:  gesztenyefasor - Monori utca, Zöldfa utca mentén, a Temető telekhatára menti  Fő utca fasorai - a Székesi utca és Monori utca közötti szakaszának északi oldalának  templomkert,  körtefasor – Újhartyán-Kakucs összekötő út mentén,  ősborókás területe  Közép-Duna-völgyi-főcsatorna menti nőszirmos, tavaszi héricses területek 4. sz. melléklet HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉGGEL TERHELT TERÜLETEK -

036/14 hrsz 036/15 hrsz 036/16 hrsz

A RENDELET MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ TERVLAPOK 5. sz. melléklet Rajzszám

SZT-1/A SZT-1/B SZT-2

Terv megnevezése

Méretarány

Kakucs Község Szabályozási terve

M= 1 : 5 000

Székesi utca melletti terület szabályozási terve

M= 1 : 1 000




HÉSZ FÜGGELÉKEI 1. sz. függelék ORSZÁGOSAN VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEI: Országos jelentőségű ex lege lápterületek (tervi jele:T) hrsz 0154 a,b 0155 0156/10 a-d 0156/10 f-h 0156/10 j 0159 0160/5 0160/22 a,b 0160/23 a-c

hrsz 0160/24 0160/25 a-c 0117 0118 a-d 0118 f 0108/1 0108/2 0108/5 a,b 0108/6 a-c

hrsz 108/7 a,b 0108/8 0108/9 a-c 0108/10 a,b 0108/11 a,b 0108/12 a-c 0108/13 a-c 0108/14 0108/15 a-c

hrsz 0108/16 0108/17 0108/18 0108/19 0109 0110/7 a 0110/8 0112/18 a 0112/8 b

hrsz 0112/19 0112/20 0112/21 0113 0114/2

2. sz. függelék A TELEPÜLÉS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI (Magyarország régészeti topográfiája szerint)

Szélmalom-hegy. Középső bronzkori (vatyai kultúra) település a Szélmalom-hegy északi oldalán és ettől Ény-ra. Szélmalom-hegy északi oldalán embercsontokat, bronzkori és középkori edénytöredékeket, I-II. sz.-i szarmata aranycsüngőt találtak.

3. sz. függelék LAKÓ- ÉS TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEKEN „TEÁOR 98” (az Európai Unió megfelelő osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszer) SZERINT NEM VÉGEZHETŐ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK a) b) c) d) e) f) g) h) i)

01 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, kivéve: 01.1 növénytermelés, kertészet 15 Élelmiszer-, italgyártás 20 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása, kivéve: 20.52 Parafa-, fonott áru gyártása 28 Fémfeldolgozási termék gyártása 34 Közúti jármű gyártása 35 Egyéb jármű gyártása 36.1 Bútorgyártás 50 Jármű-, üzemanyag-kereskedelem 51 Nagykereskedelem




TEÁOR 98 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a Központi Statisztikai Hivatal kidolgozta a gazdasági tevékenységek új, az Európai Unió megfelelő osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszerét (TEÁOR '98), amelynek szerkezetét a közlemény melléklete tartalmazza. A közleményben foglaltakat 1998. január 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a 9017/1991. (SK 8.) KSH, a 9018/1992. (SK 9.) KSH és a 9005/1994. (SK 3.) KSH közlemény érvényét veszíti. Melléklet a 9008/1997. (SK 7.) KSH közleményhez A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS 01 01.2 01.21 01.22 01.23 01.24 01.25 01.3 01.30 01.4 01.41 01.42 01.5 01.50

15 15.1 15.11 15.12 15.13 15.2 15.20 15.3 15.31 15.32 15.33 15.4 15.41 15.42 15.43

MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS Állattenyésztés Szarvasmarha-tenyésztés Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Egyéb állatok tenyésztése Vegyes gazdálkodás Vegyes gazdálkodás Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás Növénytermelési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás Vadgazdálkodás Vadgazdálkodás D FELDOLGOZÓIPAR DA ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY GYÁRTÁSA ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA Húsfeldolgozás Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Halfeldolgozás Halfeldolgozás Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Burgonyafeldolgozás Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Növényi, állati olaj gyártása Nyers olaj gyártása Finomított olaj gyártása Margarin gyártása



15.5 15.51 15.52 15.6 15.61 15.62 15.7 15.71 15.72 15.8 15.81 15.82 15.83 15.84 15.85 15.86 15.87 15.88 15.89 15.9 15.91 15.92 15.93 15.94 15.95 15.96 15.97 15.98

20 20.1 20.10 20.2 20.20 20.3 20.30 20.4 20.40 20.5 20.51

28 28.1 28.2


Tejfeldolgozás Tejtermék gyártása Jégkrém gyártása Malomipari termék, keményítő gyártása Malomipari termék gyártása Keményítő gyártása Takarmány gyártása Haszonállat-eledel gyártása Hobbiállat-eledel gyártása Egyéb élelmiszer gyártása Kenyér, friss tésztaféle gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Cukorgyártás Édesség gyártása Tésztafélék gyártása Tea, kávé feldolgozása Fűszer, ételízesítő gyártása Homogenizált és diétás étel gyártása Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása Italgyártás Desztillált szeszes ital gyártása Etilalkohol gyártása Bortermelés Gyümölcsbor termelése Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása Sörgyártás Malátagyártás Üdítőital gyártása DD FAFELDOLGOZÁS FAFELDOLGOZÁS, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA Fűrészárugyártás Fűrészárugyártás Falemezgyártás Falemezgyártás Épületasztalos-ipari termék gyártása Épületasztalos-ipari termék gyártása Tároló fatermék gyártása Tároló fatermék gyártása Egyéb fa-, fonottáru gyártása Fatömegcikk-gyártás

DJ FÉM ALAPANYAG, FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA Fémszerkezet, épületelem gyártása 28.11 Fémszerkezet gyártása 28.12 Fém épületelem gyártása Fémtartály, fűtési kazán, radiátor gyártása



28.3 28.4 28.5 28.6

28.7

28.21 Fémtartály gyártása 28.22 Fűtési kazán, radiátor gyártása Gőzkazán gyártása 28.30 Gőzkazán gyártása Fémalakítás, porkohászat 28.40 Fémalakítás, porkohászat Fém felületkezelése, megmunkálása 28.51 Fémfelület-kezelés 28.52 Fémmegmunkálás Evőeszköz, szerszám, általános fémáru gyártása 28.61 Evőeszköz, késáru gyártása 28.62 Szerszámgyártás 28.63 Lakat-, zárgyártás Egyéb fémfeldolgozási termék gyártása 28.71 Vas, acél tárolóeszköz gyártása 28.72 Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása 28.73 Huzaltermék gyártása 28.74 Kötőelem, csavar gyártása 28.75 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

34 34.1 34.10 34.2 34.20 34.3 34.30 35 35.1 35.11 35.12 35.2 35.20 35.3 35.30 35.4 35.41 35.42 35.43 35.5 35.50

36 36.1


DM JÁRMŰGYÁRTÁS KÖZÚTI JÁRMŰ GYÁRTÁSA Közúti gépjármű gyártása Közúti gépjármű gyártása Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása Közúti járműmotor, -alkatrész gyártása Közúti járműmotor, -alkatrész gyártása EGYÉB JÁRMŰ GYÁRTÁSA Hajó gyártása, javítása Hajógyártás, -javítás Szabadidő-, sporthajó gyártása, javítása Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása Légi-, űrjármű gyártása, javítása Légi-, űrjármű gyártása, javítása Motorkerékpár, kerékpár gyártása Motorkerékpár gyártása Kerékpár gyártása Mozgássérültek kocsijának gyártása Máshova nem sorolt egyéb jármű gyártása Máshova nem sorolt egyéb jármű gyártása

DN MÁSHOVA NEM SOROLT FELDOLGOZÓIPAR BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT FELDOLGOZÓIPARI TERMÉK GYÁRTÁSA Bútorgyártás 36.11 Ülőbútor gyártása



36.12 36.13 36.14 36.15

50 50.1 50.10 50.2 50.20 50.3 50.30 50.4 50.40 50.5 50.50 51 51.1 51.11 51.12 51.13 51.14 51.15 51.16 51.17 51.18 51.19 51.2 51.21 51.22 51.23 51.24 51.25 51.3 51.31 51.32 51.33 51.34 51.35 51.36 51.37 51.38 51.39 51.4 51.41 51.42 51.43 51.44


Irodabútor gyártása Konyhabútor gyártása Egyéb bútor gyártása Ágybetét gyártása G KERESKEDELEM, JAVÍTÁS JÁRMŰ-, ÜZEMANYAG-KERESKEDELEM Gépjármű-kereskedelem Gépjármű-kereskedelem Gépjárműjavítás Gépjárműjavítás Gépjárműalkatrész-kereskedelem Gépjárműalkatrész-kereskedelem Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása Üzemanyag-kiskereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem NAGYKERESKEDELEM Ügynöki nagykereskedelem Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme Gép, berendezés, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelme Bútor, háztartási áru, vasáru ügynöki nagykereskedelme Ruházat, lábbeli, bőráru ügynöki nagykereskedelme Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme Máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem Mezőgazdasági termék nagykereskedelme Gabona-, vetőmag-, takarmány-nagykereskedelem Virág-, dísznövény-nagykereskedelem Élőállat-nagykereskedelem Nyers-, félkész bőr nagykereskedelme Feldolgozatlan dohány nagykereskedelme Élelmiszer-, ital-, dohányáru-nagykereskedelem Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem Hús-, húskészítmény-nagykereskedelem Tejtermék, tojás, -készítmény, zsiradék nagykereskedelme Ital nagykereskedelme Dohányáru-nagykereskedelem Cukor-, édesség-, pékáru-nagykereskedelem Kávé-, tea-, kakaó-, fűszer-nagykereskedelem Egyéb élelmiszer nagykereskedelem Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Fogyasztási cikk nagykereskedelme Textil-nagykereskedelem Ruha-, lábbeli-nagykereskedelem Elektromos háztartási cikk nagykereskedelme Porcelán-, üvegáru-, tapéta-, tisztítószer-nagykereskedelem



51.5

51.6

51.7


51.45 Illatszer-nagykereskedelem 51.46 Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme 51.47 Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme Nem mezőgazdasági eredetű anyag, hulladék nagykereskedelme 51.51 Energiahordozó-nagykereskedelem 51.52 Fém-, érc-nagykereskedelem 51.53 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem 51.54 Vasáru-, szerelvény-nagykereskedelem 51.55 Vegyi áru nagykereskedelme 51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme 51.57 Hulladék-nagykereskedelem Gép-, berendezés-nagykereskedelem 51.61 Szerszámgép-nagykereskedelem 51.62 Építőipari gép nagykereskedelme 51.63 Textilipari gép, varró-, kötőgép nagykereskedelme 51.64 Irodagép, -berendezés nagykereskedelme 51.65 Egyéb gép, szállítóeszköz nagykereskedelme 51.66 Mezőgazdasági gép nagykereskedelme Egyéb nagykereskedelem 51.70 Egyéb nagykereskedelem


I I I. K Ö T E T H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T H É S Z

Recommend Documents