Epöl Község Önkormányzata Képviselı-testületének 7/2011.(IV.21.) önkormányzati rendelete Epöl Község önkormányzata szervezeti és mőködési szabályzatáról Epöl Község Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat és jelképei 1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Epöl Község Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: 2526. Epöl, Kossuth Lajos utca 8. (3) Az önkormányzat mőködési területe: Epöl község közigazgatási területe (4) A képviselı-testület hivatalának neve: Epöl-Szomor Körjegyzıség 2.§ (1) A képviselı-testület, a polgármester és a körjegyzı hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következı felirat olvasható: a) Epöl Község Önkormányzata b) Epöl Község Polgármestere , Komárom-Esztergom Megye c) Epöl-Szomor Körjegyzıség d) Epöl-Szomor Körjegyzı (2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. (3) Az önkormányzat hivatalos lapja az Epöli Hírmondó. A lap kivonatos formában tartalmazza az önkormányzat döntéseit. Megjelenik negyedévente. A szerkesztıségi feladatokat a körjegyzıség látja el. A kiadásért és szerkesztésért felelıs a körjegyzı.
II. fejezet Feladatok és hatáskörök 1. Önként vállalt feladatok 3.§ (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha: a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
1
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezıen elıírt feladat- és hatáskörök ellátását, d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (2) A feladatok önkéntes vállalása elıtt minden esetben elıkészítı eljárást kell lefolytatni. Az elıkészítı eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthetı a képviselı-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (3) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejőleg - kell állást foglalni. 2. Hatáskör átruházás 4.§ (1) A képviselı-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre átruházza. (2) A képviselı-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 2. mellékletben foglaltak szerint az Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházza. (3) A képviselı-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. mellékletben foglaltak szerint a Bajna-Epöl-Nagysáp Intézményfenntartó Társulásra átruházza.
III. Fejezet A képviselı-testület mőködése 1.A képviselı-testület ülései 5. § (1) A képviselı-testület munkatervében megjelölt idıpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) A képviselı-testületi ülések és a közmeghallgatás hivatalos helyszíne Epöl Község Körjegyzıségi Hivatalának tanácsterme. 2. Az alakuló ülés szabályai 6. § (1) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselık választásának eredményérıl. (2) Az eredmények ismertetése után a polgármester és a képviselıi eskütételek következnek. Az eskük szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elı. 7. § Az alakuló ülés kötelezı napirendi pontjai az alábbiak: a) a polgármester programjának ismertetése,
2
b) a polgármester juttatásainak megállapítása, c) az alpolgármester megválasztása, d) az alpolgármester juttatásának megállapítása, e) a bizottsági struktúra kialakítása. 3. A rendes ülés 8. § (1) A képviselı-testület munkaterve szerinti rendes üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. (2) Az ülés napját minden hónap utolsó csütörtöki napja, 17 órára kell ütemezni. (3) A képviselı-testület július hónapban nem tart ülést. 4. Rendkívüli ülés 9. § 1. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgıs, halasztást nem tőrı esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtıl is, ez esetben telefonon vagy személyes meghívással is össze lehet hívni a testületi ülést, a sürgısség okát azonban ez esetben is közölni kell. 10. § (1) Az indítvány írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthetı elı. (2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt. 5. Közmeghallgatás 11.§ (1) A közmeghallgatás idıpontjáról a képviselı-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása elıtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás idıpontja elıtt legalább 5 nappal a következı helyeken: a) az önkormányzat hirdetıtábláin történı kifüggesztéssel, b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történı megjelenítéssel c) a helyi kábeltévén keresztül, és d) a településen mőködı üzletekben, orvosi rendelıben, iskolában, óvodában történı kifüggesztéssel. (2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselı-testületen lehetıleg azonnal válaszolni kell. (3) Amennyiben a közérdekő kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekő kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.
3
12. § (1) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezınek. A válaszról a képviselı-testületet a soron következı ülésen tájékoztatni kell. (2) A közmeghallgatáson a képviselı-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.
6. A képviselı-testület munkaterve 13. § (1) A munkatervet a polgármester a tárgyidıszakot megelızı év december 15-ig terjeszti a képviselı-testület elé. A munkatervet legkésıbb a beterjesztéstıl számított 15 napon belül fogadja el a képviselı-testület. (2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslattevık: a) az alpolgármester, b) a települési képviselık, c) a képviselı-testület bizottsága d) körjegyzı (3) A javaslattevık javaslatukat írásban a tárgyidıszakot megelızı év december 1. napjáig juttatják el a polgármesternek. 14. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselı-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a figyelembe nem vett javaslatok indokairól. (2) A munkaterv tartalmi elemei a következık: a) az ülések tervezett idıpontja, napirendje, b) a napirend elıterjesztıjének vagy felelısének neve, c) a napirend elıkészítésében résztvevı megnevezése, és d) a közmeghallgatás idıpontja. 7. A meghívó 15. § (1) A meghívó tartalmazza: a) az ülés helyét, idejét b) a tervezett írásbeli elıterjesztés tárgyának, elıterjesztıjének megjelölését, és c) az ülés típusát. (2) A rendes ülés meghívóját az ülés elıtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelızı nap kell kézbesíteni a képviselık és a meghívottak részére. (3) Az ülésen tanácskozási joggal meghívottak részére az ıket érintı elıterjesztéseket kell megküldeni a meghívóval. (4) Az ülés idıpontjáról a meghívó kiküldésével egyidejőleg a polgármester tájékoztatást tesz közzé: a) az önkormányzat elıtti hirdetıtáblán történı kifüggesztéssel, b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történı megjelenítéssel,
4
8. Az ülésen résztvevı meghívottak köre: 16.§ (1) A testületi ülésen állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a körjegyzı vagy megbízottja. A körjegyzın kívül meg kell hívni azokat a személyeket, akiknek a meghívását jogszabály vagy önkormányzati rendelet kötelezıvé teszi. (2) A képviselı-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a napirend tárgya szerinti illetékes személyeket b) bizottság beszámoltatása esetén a bizottság nem települési képviselı tagjait, c) önkormányzati intézmények vezetıit d) azon személyeket, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tartja. IV. Fejezet A képviselı-testület ülése 1. A képviselı-testület összehívása 17. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejő betöltetlensége, illetıleg tartós akadályoztatásuk esetére a korelnök vezeti és hívja össze a képviselı-testület ülését. 2. Az ülés vezetése 18.§ (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a) megállapítja, hogy a képviselı-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá b) megállapítja az ülés határozatképességét, és a határozatképességet az ülés teljes ideje alatt köteles vizsgálni. c) elıterjeszti az ülés napirendjét, d) megkérdezi a képviselıket arról, hogy van-e észrevételük a napirendi pontokkal kapcsolatban, e./ javaslatot tesz a napirendi pontoknak a meghívótól eltérı sorrendiségének megváltoztatására, f./ tájékoztatást ad a lejárt határidejő önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról, g./ tájékoztatást ad az elızı képviselı-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekrıl, h./ ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseirıl, (2) A képviselı-testület a napirendrıl vita nélkül határoz.
5
3. Az elıterjesztések rendje 19.§ (1)Elıterjesztésnek minısül a munkatervbe felvett, a képviselı-testület vagy a képviselı-testület bizottsága által elızetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) A testületi ülésre az elıterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az elıterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt Elıterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történı kiosztását. (3) Írásos elıterjesztést kell készíteni: a) a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben. b) önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben, (4) Az írásbeli elıterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a tárgyat és a tényállást, b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, c) az alternatívák indokait, d) a határozati javaslatot e) szükség szerint a felelıs és a határidı megjelölését. (5) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell: a) kapcsolódnia kell szervesen az elıterjesztés megállapításaihoz, b) törvényesnek, célszerőnek, szakszerőnek és végrehajthatónak kell lennie, c) ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat, d) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történı hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában), e) meg kell jelölni a végrehajtásért felelıst (felelısöket), több felelıs esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelıs személyt, f./ meg kell jelölni a végrehajtási határidıt. A határidıt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridıt lehet alkalmazni. Eltérı végrehajtási határidık esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidıt (a felelısökkel együtt) feltüntetni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerően folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos” illetve „azonnal” megjelölés alkalmazható a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett (pl. „határidı: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre ........év.............hó.....nap). 20.§ (1) Az elıterjesztés elıkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az elıkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend elıadója a felelıs.
6
(2) Az elıterjesztést legkésıbb az ülés napja elıtt 10 nappal le kell adni a körjegyzıhöz törvényességi felülvizsgálatra. (3) A körjegyzı az elıterjesztést törvényességi szempontból véleményezi. 21.§ (1) A határidın túl leadott vagy jogsértı elıterjesztések képviselı-testület elé vitelérıl a polgármester dönt. (2) Az elıterjesztı az anyagot az észrevételek alapján köteles 3 napon belül átdolgozni és ismételten bemutatni. (3) A munkatervben elıterjesztésre kötelezett az ülés elıtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az elıterjesztést valamilyen októl nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt. (4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylı ügyekben – szakértıt is felkérhet az elıterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az elıterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a körjegyzı véleményezi. (5) A polgármester meghatározhatja, hogy adott tárgyban készülı elıterjesztésnek a teljes szövege vagy annak csak a kivonata kerül-e a meghívóval kiküldésre. 22. § (1) A képviselı-testület napirendjéhez elıterjesztık lehetnek: a) a polgármester b) az alpolgármester, c) a körjegyzı d) a képviselı vagy e) a képviselı-testület bizottsága.
4. Sürgısségi indítvány 23.§ (1)Sürgısségi indítványnak minısül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselı-testület – a polgármester javaslatára – egyszerő többséggel, soron kívül dönt az elıterjesztés tárgyában. (2) A sürgısségi indítvány benyújtásának feltételei: a) A sürgısség tényének rövid indokolásával legkésıbb az ülést megelızıen 1 nappal írásban nyújtandó be a polgármesternél. b) Sürgısségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselı, a körjegyzı.
(3) Ha a polgármester vagy valamely képviselı ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgısség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgısség tényének rövid megindokolására.
7
(4) Ha a képviselı-testület nem ismeri el a sürgısséget, úgy az indítványt egyszerő napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tőzik napirendre, illetıleg hányadik napirendként. (5) Ha a képviselı-testület helyt ad a sürgısségi indítványnak, úgy azt a meghívóban szereplı napirendek sorrendje után tárgyalja meg. 5. A tanácskozás rendje, szavazás 24.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden elıterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során: a) a napirend elıadója – amennyiben az elıterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került – a vita megkezdése elıtt szóbeli kiegészítést tehet, ha az új információt tartalmaz. b.) az elıadóhoz a képviselı-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevık kérdéseket tehetnek fel, amelyre az elıadó köteles rövid választ adni. c) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha számukra a polgármester hozzászólási jogot enged. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. (3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. (4) Az elıterjesztı a javaslatot, illetve a települési képviselı a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (5) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik. (6) A vita lezárása után a határozathozatal elıtt a körjegyzınek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetıen észrevételt kíván tenni. (7) Bármelyik képviselı, illetve a napirend elıadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendrıl történı levételét. A javaslatról a képviselı-testület vita nélkül, egyszerő többséggel határoz. 25.§ A polgármester az elıterjesztésben szereplı és a vitában elhangzott határozati javaslatokat azok módosításaival együtt egyenként bocsátja szavazásra.
26.§ (1) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselı-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai közül.
8
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. (3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a szavazás eredményérıl a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselı-testületet. (4) A titkos szavazásról külön jegyzıkönyv készül, amely tartalmazza: a) a szavazás helyét, idejét, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét A jegyzıkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzıkönyvvezetı írja alá. (5) A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell. 27.§ (1) Név szerinti szavazás rendelhetı el a képviselı-testület bármely tagja kérelmére. A kérdésben a képviselı-testület vita nélkül, egyszerő szótöbbséggel dönt. (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester ábécé sorrendben felolvassa az ülésen jelen lévı képviselık nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. (3) A névszerinti szavazást mindig kötelezı a jegyzıkönyvben rögzíteni. A szavazási névsort a jegyzıkönyvhöz kell csatolni. (4) Az ülést levezetı elnök köteles a szavazás eredményét számszerősítve közölni valamint a határozat szövegét szó szerint ismertetni.
6. A képviselı-testület határozata 28.§ (1) A testületi határozatokról a körjegyzıségi hivatal a naptári év elejétıl kezdıdıen betőrendes nyilvántartást vezet. (2) A határozatokat a körjegyzı a jegyzıkönyv elkészítését követı 8 napon belül megküldi a végrehajtásért felelıs személyeknek és szerveknek. (3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos elıterjesztéseket, jelentéseket a körjegyzı – a végrehajtásért felelısök közremőködésével – készíti elı és a polgármester terjeszti a képviselı-testület elé.
9
7. Kérdés, interpelláció 29.§ (1) Kérdés és interpelláció fogalmai: a) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, mőködési, döntési, elıkészítési jellegő felvetés vagy tudakozódás. b) Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat-adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. (2) A kérdésre a képviselı-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselı-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdezı nem fogadta el a választ. (3) A képviselı a képviselı-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a: a) polgármestertıl, b) alpolgármestertıl c) az önkormányzati bizottságok elnökeitıl, d) a körjegyzıtıl önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésıbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselıhöz el kell juttatni. Elfogadásáról azonban ekkor is a következı testületi ülésen kell dönteni. (4) Ha az interpelláló képviselı az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. (5) A képviselı-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról elıször az elıterjesztı nyilatkozik. Amennyiben a választ az elıterjesztı nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselı-testület vita nélkül, egyszerő szótöbbséggel határoz. Ha a képviselı-testület sem fogadja el a választ, a további vizsgálattal bizottságot kell megbízni. (6) A képviselı-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelynek elvégzésével bizottságot bízhat meg. A bizottság külsı szakértıket is felkérhet. A vizsgálatba be kell vonni az interpelláló képviselıt. 8. A tanácskozás rendjének fenntartása 30.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illı, sértı kifejezéseket használ. b) Ismételt figyelmeztetést követıen megvonhatja a hozzászólótól a szót. c) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselı-testület tagjához, illetve a képviselı-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít. d.)Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítı esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.
10
(2) A képviselı-testület tagja még rendbontás esetén sem utasítható ki az ülésrıl. (3) Bármely képviselı a testületi ülésen ülésenként egy alkalommal tárgyalási szünetet kérhet az elnöktıl. A szünet idıtartama maximum 10 perc. (4) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlıdı rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. 9. Jegyzıkönyv 31.§ A képviselı-testület ülésérıl készített jegyzıkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az írásos elıterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A körjegyzı a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét – a felterjesztéskor – csatolja a jegyzıkönyvhöz. 10. Az önkormányzati rendeletalkotás 32.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a) a települési képviselık b) az önkormányzati bizottságok elnökei c) a polgármester, az alpolgármester, d) a körjegyzı e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetıi, f) önkormányzati társulás tagjai. (2) A rendelet-tervezet elıkészítése során: a) A képviselı-testület – a lakosság szélesebb körét érintı rendeletek elıkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg. b) A tervezetet a körjegyzı készíti el, szükség esetén az illetékes bizottság bevonásával. c) Megbízható a tervezet elkészítésével külsı szakértı is. A szakértı bevonására a körjegyzı tesz javaslatot. d) A körjegyzı akkor is köteles részt venni az elıkészítésben ha a tervezetet bizottság ill. szakértı készíti el. (3) A rendelet-tervezet véleményezése során az alábbi szabályokat kell betartani: a) széleskörő elemzésbıl kell kiindulni, melynek elsıdleges forrásai: - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, - a lakossági közvélemény-kutatás b) A tervezetet – a körjegyzı véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni.
11
c) A képviselı-testület – a körjegyzı véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita elıtt közmeghallgatásra bocsáthat. d) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintı önkormányzati rendeletek tervezetét legalább 15 napra közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtérıl a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (4) A körjegyzı az elıkészítést és véleményezést követıen a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselı-testület elé terjeszti. A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyzı szerkeszti meg. (5) A hatályos önkormányzati rendeletekrıl a körjegyzı a naptári év elejétıl kezdıdıen betőrendes nyilvántartást vezet.
11. A rendelet kihirdetése 33. § (1) A rendelet a Körjegyzıségi Hivatal épületében lévı hirdetıtáblán történı kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. (2) A kihirdetés idıpontja a hirdetıtáblára történı kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni. V. fejezet A képviselı-testülethez kapcsolódó szervek 1. A bizottság 34.§ (1) A Képviselı-testület egy állandó bizottságot hoz létre, az Egészségügyi és Szociális Bizottságot. (2) A bizottság 3 tagból áll. A bizottság feladatát a 2. melléklet tartalmazza. (3) A képviselı-testület az általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetıleg az errıl szóló jelentésnek a képviselı-testület által történı elfogadásáig tart. 2. A bizottsági mőködés fıbb szabályai 35.§ (1) A képviselı-testület a munkatervében meghatározza azokat az elıterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselı-testülethez. (2) A bizottságok üléseiket a képviselı-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.
12
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a bizottság legidısebb tagja hívja össze és vezeti az ülést. (4) Az elnök köteles az ülést összehívni az alábbi esetekben: a) a képviselı-testület döntése alapján, b) a bizottsági tagok legalább felének az indítványára (5)A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselıt. (6) A bizottság döntéseirıl a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (7) A bizottsági ülésre szóló meghívóra és annak a bizottsági tagokhoz történı megküldésére a képviselı-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (8) A bizottsági üléseire –az írásos anyagok egyidejő megküldése mellett – meg kell hívni a polgármestert és a körjegyzıt. (9) A települési képviselı egyidejőleg legfeljebb 2 állandó bizottság tagjává választható. (10) A bizottság üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzıkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzıkönyvvezetı írja alá. (11) A bizottság a tevékenységérıl évente a képviselı-testület munkatervében meghatározott idıben beszámol a képviselı-testületnek.
3. A polgármester, alpolgármester 36.§ (1) A polgármester a feladatát fıállásban látja el. A képviselı-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait. A képviselı-testület 1 alpolgármestert választ. 3. Körjegyzıség 37.§ A képviselı-testület egységes hivatalt hoz létre – Epöl – Szomor Körjegyzıség elnevezéssel az önkormányzat mőködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Körjegyzıség jogi személy. Szervezetét és mőködését külön szabályzat állapítja meg.
13
VI. fejezet Záró rendelkezések E rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba. Hatályát veszti a képviselı-testület szervezeti és mőködési szabályzatáról szóló 21/2005.(XII.1.) önkormányzati rendelet és a módosításáról rendelkezı 4/2006.(VI.01.) önkormányzati rendelet, a 10/2006.(X.13.) önkormányzati rendelet és a 7/2010.(X.15.) önkormányzati rendelet.
Muszela Szabolcs polgármester
Mike Hajnalka jegyzı
Kihirdetés: 2011. április 21.
Mike Hajnalka jegyzı 1. Módosította a 15/2011.(X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. október 22-tıl.
14
1.melléklet A képviselı-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
A képviselı-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az alábbi rendeletek tartalmazzák: 1./ A közterületek használatáról és a közterületek rendjérıl szóló 5/2003.(III.28.) önkormányzati rendelet 2./ A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl szóló 5/1998.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 3./ A gyermekek védelmérıl szóló 10/2001.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 4./ A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 12/2005.(VIII.26.) önkormányzati rendelet. 5./ Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 4/2002.(II.15.) önkormányzati rendelet. 6.) Az állattartás szabályozásáról szóló 10/2010.(XII.14.) önkormányzati rendelet
15
2. melléklet 1.A képviselı-testület által az Egészségügyi és Szociális bizottságra átruházott hatáskörök 1.1. A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 12/2005.(VIII.26.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. 1.2.lakásfenntartási támogatás elbírálása 1.3.ápolási díjra való jogosultság megállapítása, felülvizsgálata, megszüntetése 1.4.jogosulatlanul felvett ápolási díj visszafizetésére kötelezés 1.5.12/2005.(VIII.26.) önkormányzati rendelet 6.§. (1) bek. szerinti átmenti segély megállapítása 1.6.1993. évi III. törvény 50.§. (2) bek. szerint közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése 2. Az Egészségügyi és Szociális bizottság egyéb feladatai és hatáskörei 2.1szociális problémák megoldásában való közremőködés 2.2.a polgármester és a képviselık vagyonnyilatkozat tételével összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatok ellátása 2.3 javaslattétel a polgármester illetményére
16
3.melléklet 1. A képviselı-testület által a Bajna-Epöl-Nagysáp Intézményfenntartó Társulásra átruházott hatáskörök
1.1. Oktatási, nevelési intézmények alapítása, mőködtetése és fenntartása 1.2. Gazdasági ellátó szervezet alapítása, mőködtetése és fenntartása 1.3. Az 1.1.– 1.2. foglalt hatáskörben az intézményvezetık kinevezése.
17
18
