Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(I.29.) rendelete SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL* Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Mötv. szabályainak kiegészítéseként Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2015.(I.29.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében meghatározott feladat-és hatáskörében meghatározottakat figyelembe véve az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az önkormányzat elnevezése:
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye:
4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.
(3) Az önkormányzat telephelyei:
Védőnői szolgálat 4171 Sárrétudvari, Széchenyi u. 3. Konyha 4171 Sárrétudvari, Erzsébet u. 1. Közösségi Színtér 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 95.
(4) Az önkormányzati portál címe:
www.sarretudvari.hu
(5) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:
[email protected] (6) Az önkormányzat adószáma:
15728757-2-09
(7) A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. (8) Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat a 2. számú melléklet tartalmazza. (9) Az önkormányzat jelképe a címer. (10) Az önkormányzat címerét és annak használati rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. /1. számú függelék/ (11) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza. /2. számú függelék/ * A 4/2015.(II.26.), a 7/2015.(III.26.), a 15/2015.(V.28.), a 28/2015.(X.29.), a 31/2015.(XI.27.), az 1/2016.(I.29.), és az 5/2016.(II.18.) számú önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.
II. Fejezet Az önkormányzat feladat és hatásköre 2. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai: a) bölcsőde működtetése, b) civilszervezetek támogatása, c) közösségi rendezvények támogatása, d) önkéntes tűzoltó egyesület fenntartása, e) helyi lap kiadás, f) piacüzemeltetés. 3. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik – az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túlmenően: a) a közfeladat önkéntes felvállalása vagy erről történő lemondás, b) megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettel, illetve annak felmondása, c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, d) a gazdálkodás átmeneti zavarának elhárítását szolgáló eseti hitelfelvétel az éves költségvetési rendeletben meghatározottakon túl. 4. § Az önkormányzat által átruházott hatásköröket a 3. számú melléklet tartalmazza. III. Fejezet Képviselő-testület tagjai, tisztségviselői 5. § (1) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai a polgármester és 6 települési önkormányzati képviselő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 5. sz. melléklet tartalmazza. (2) A képviselő a Mötv-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettsége teljesítésével végzi tevékenységét. (3) A Képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli. 6. § A Képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 7. § (1) A Képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési feladatokat ellátó, a testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségben álló szervek. (2) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre (meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére), az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a Képviselőtestület határozza meg. Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott
feladat teljesítésével megszűnik. (3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a) Pénzügyi Bizottság: 5 fő b) Szociális Bizottság: 5 fő c) Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság: 3 fő (4) A Képviselő-testület Polgármesterre, Jegyzőre, és a Szociális Bizottságra átruházott hatáskörét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (5) Az állandó bizottságok összetételét, feladat és hatásköreit, valamint a Tanácsnokra vonatkozó rendelkezéseket a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (6) A bizottságokat annak elnöke képviseli. (7) A bizottság elnökét valamint képviselő tagjait a polgármester javaslatára a Képviselőtestület választja meg. (8) A bizottságok nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg. (9) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. 8. § A képviselő-testület tagjai sorából a polgármester javaslatára nemzetközi kapcsolatokért felelős Tanácsnokot választ. 9. § (1) Az önkormányzat a Képviselők részére – külön rendelet alapján – tiszteletdíjat állapít meg. / 3. sz. függelék / (2) A települési képviselő, amennyiben kötelezettségét a Mötv 32.§-ban szabályozottak szerint megszegi, tiszteletdíja a kötelezettségszegés súlyának arányában legfeljebb 12 havi időtartamra csökkenthető. (3) A nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíj kifizetésének feltétele, hogy a bizottsági ülések 2/3-án rendszeresen részt vesznek. 10. § (1) A képviselő-testület Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal néven egységes polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására (2) A Polgármesteri Hivatal önálló jogi személy, feladatait a Mötv. és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 11. § A Képviselő-testület szerve a jegyző, aki ellátja a Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott, valamint a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket. 12. § Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család - és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Intézményfenntartó Társulás keretében gondoskodik a házi segítségnyújtás, étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, fogyatékos személyek nappali ellátása, családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásáról.
IV. Fejezet 1. A képviselő-testület működésének általános szabályai 13. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján tartja üléseit A mindenkor érvényes munkatervet a 6. sz. melléklet tartalmazza (2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján állít össze. (3) A munkaterv tartalmazza: a) az ülések időpontját, b) az ülések napirendjeit, c) a napirendek előadóinak nevét. (4) Az ülésterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni: a) a képviselőktől, b) a bizottságoktól, c) az önkormányzati intézmények vezetőitől. (5) Az üléstervet a Képviselő-testület évközben módosíthatja. 2. A Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok 14. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) A Képviselő-testület évente 11 alkalommal rendes ülést tart. A rendes ülések időpontja minden hónap utolsó csütörtök 14.00 órától. (3) A Képviselő-testület az ülésterv szerint július hónapban ülést nem tart. (4) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül ugyanazon napirendekkel újra össze kell hívni. 3. A rendes ülés összehívása 15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. (2)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze. (3) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. (4) A jegyző feladata a meghívó kiküldése, az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet papír alapon az ülés előtt öt nappal köteles kézbesíteni. (5) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton összehívható (telefon, fax, e-mail). Különösen indokolt esetnek minősül a Képviselő-testület összehívása, ha a döntés
más időpontban nem pótolható. (6) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat. A meghívó mellékletét képezik az írásbeli előterjesztések. 4. Rendkívüli ülés összehívása 16. § (1)
(2) (3) (4) (5)
Amennyiben a Képviselő-testület bizottsága vagy a képviselők egynegyede írásban a Képviselő-testület összehívását kezdeményezi a polgármester az ülés időpontját a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás történhet rövidebb úton is. (telefon, fax, e-mail) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést. A Képviselőt-testület összehívását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal is indítványozhatja. 5. Lakossági fórumok, a közmeghallgatás, falugyűlés 17. §
(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét, 6 nappal a közmeghallgatás előtt plakát útján meg kell hirdetni. (3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára, készítésére a Képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek. (6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (7) Évenként falugyűlést kell tartani, a költségvetés elfogadását követő 60 napon belül. A falugyűlésen a lakosságot tájékoztatni kell a települést érintő fontosabb feladatokról, így különösen a kommunális ellátás fejlesztéséről, kereskedelmi és közszolgáltatási feladatokról, az önkormányzat költségvetésének alakulásáról. 6. Az ülések nyilvánossága 18. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásos jegyzőkönyv készül. (2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó egy példányának hirdető táblán történő kifüggesztésével és az önkormányzat honlapján történő közzétételével a jegyző a lakosságot tájékoztatja. Az önkormányzati portálon a nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket kell közzétenni.
7. A Képviselő-testület üléseire meghívandók köre 19. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal: a) önkormányzati intézmények vezetőit, b) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, c) az érintett társadalmi szervezetek vezetőit, d) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, e) nemzetiségi önkormányzat elnöke. (2) Meghívottként - tanácskozási joggal – vesznek részt a Képviselő-testület ülésén azok, akik jelenlétét a napirenddel összefüggésben a polgármester, a bizottságok, valamint a jegyző szükségesnek tartják. 8. Előterjesztések 20. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be: a) polgármester, b) alpolgármester, c) jegyző, d) képviselő-testület bizottsága, e) települési képviselő, f) intézmény vezetője, g) felkért személy. (2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely önkormányzati intézmény, szerv tevékenységéről, b) az a.) pont alá nem tartozó önálló döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul, c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek. (3) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételről a napirend tárgyalásának megkezdésekor, illetve a tárgyalás folyamán szükség szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet. (4) Írásbeli előterjesztés nyújtható be az üléstervben meghatározott napirendekhez, a rendeletalkotáshoz, intézményalapításhoz, átszervezéshez és megszüntetéshez, valamint az önkormányzat törzsvagyonát érintő kérdésekben. 9. Tartalmi és formai követelmények 21. § (1) A Képviselő-testület és Bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll: 1. a tárgy és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint 2. a döntési javaslatból (rendelet - tervezet vagy határozati javaslat). (2) Az előterjesztés első részének az alábbiakat kell tartalmaznia: a.) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,
b.) a jogszabályi kereteket, c.) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását, d.) a döntések várható következményeit, e.) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket. (3) Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak: a.) az előterjesztés tárgyától illetve jellegétől függően két vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni, b.) a határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, és az intézményvezető nevezhető meg, c.) a végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni, d.) a felelős és határidő megjelölés elhagyása abban az esetben lehetséges ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó. (4) Az előterjesztésen az aláírás sk., jelölésű is lehet. (5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző öt nappal kell a képviselők részére eljuttatni. (6) A Képviselő-testületi ülésen új előterjesztés és módosító indítvány (szóbeli, írásbeli) csak rendkívül indokolt esetben terjeszthető elő. Az előterjesztés napirendre vételéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirend. (7) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. (8) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról. 10. Tanácskozás rendje 22. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a tisztségviselők akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. (2) A Képviselő-testület ülése nyilvános. (3) Az ülés menete: 1. határozatképesség megállapítása, 2. napirendek elfogadása, 3. jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, 4. tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről, 5. napirendek tárgyalása, döntéshozatal, 6. különfélék, egyebek(interpellációk, felvilágosítás kérés, kérdések bejelentések, felvetések) (4) Az ülést levezető elnök feladatai és jogosítványai: a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést, b) előterjeszti a napirendi javaslatot, c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat úgy, hogy előbb a módosító javaslatot szavaztatja meg, majd kihirdeti a határozatot, e) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel így dönt, f) a határozatképtelenné vált ülést berekeszti, g) azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, a munkaterv szerinti soros ülés
napirendjébe fel kell venni, h) a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal élhet: - figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, - rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, - figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, - ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti. i) a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testületet nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz, j) Az ülést vezető elnök egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A hozzászólás maximális időtartamát 5 percben határozza meg. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet. 23. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart: a.) - önkormányzati hatósági, - összeférhetetlenségi, - méltatlansági, - kitüntetési ügy tárgyalásakor, - fegyelmi büntetés kiszabása, - vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b.) az érintett kérésére: - választás, - kinevezés, - felmentés, - vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, - állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. (2) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben. (3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. (4) A névszerinti szavazásra a Mötv. 48. § (3) bekezdésének szabályai az irányadóak. (5) Névszerinti szavazást rendelhet el a polgármester, ha szükségesnek tartja. (6) Névszerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat. 24. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Az előterjesztő az előterjesztés napirendről való levételét a napirendi javaslatok elfogadása előtt kérheti. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel határoz.
11. Vita és a döntéshozatal módja 25. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek lehetőségét az elnök adja meg, megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által erre felkért jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 26. § A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tagok ismertetik. 27. § A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket intézhetnek. 28. § (1) A kérdések elhangzása és a válaszadás után a hozzászólások következnek. (2) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg, kivéve: az ügyrendi kérdésekben jelentkezőket, továbbá azt az esetet, amikor a képviselő a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni. E kivételek tekintetében a polgármester /elnök/ soronkívüliséget biztosít a hozzászólásra. 29. § (1) A polgármester (elnök) a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Döntés hiányában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról. (2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanazon szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván. 30. § (1) A határozati javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges /egyszerű többség/. Ha ez nincs meg, a javaslatot a Képviselő-testület nem fogadta el, amit szintén határozatba kell foglalni. (2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ban rögzített eseteken kívül: a) az SZMSZ 4. §-ában felsorolt ügyek eldöntéséhez; b) kitüntetések, címek, elismerések adományozásakor; c) amit a Képviselő-testület egyéb önkormányzati rendeleteiben minősített többségű elfogadáshoz köt. (3) A Képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(4) A Képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. (5) Amennyiben a települési képviselő személyes érintettségét elmulasztja bejelenteni egy havi tiszteletdíj megvonására kerül sor. (6) Az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat. Nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt. A szavazás eredményét a polgármester (elnök) állapítja meg. (7) A titkos szavazás szavazóhelyiségben (fülkében), urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza: a) a szavazás helyét, napját, b) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét. 12. Interpelláció és felvilágosítás kérés 31. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. (2) Amennyiben az interpellációra az ülésen érdemi válasz nem adható, arra a soron következő ülésen kell választ adni. (3) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet. 32. § (1) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához. (2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a Képviselő-testület nem hoz határozatot. (3) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a Képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel. (4) A felvetések olyan közérdekű témák jelzései, amelyekben a Képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedési jogosulthoz továbbíthat. (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
13. A Képviselő-testület döntései 33. § (1) A Képviselő-testület: a) rendelet alkot, b) határozatot hoz, c) határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést. (2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. 34. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti: a) polgármester, b) bármelyik képviselő, c) a Képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága, d) jegyző, (2) A jegyző gondoskodik a rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről. A rendelet-tervezet a tárgy szerint illetékes bizottság/ok/ által történt megvitatás után terjeszthető a Képviselőtestület elé. (3) A polgármester – a szabályozandó tárgykör fontosságára tekintettel – indítványozhatja, hogy a kezdeményezett témában a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, menetéről és felelőséről. (4) A Képviselő-testület elhatározhatja rendelet-tervezet haladéktalan vagy kétfordulós tárgyalását is. A képviselő-testületi döntések érintettekkel való 8 napon belüli megismertetéséről, nyilvántartásáról, a magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezheti a rendelet módosítását vagy hatályon kívül helyezését. (5) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán 30 napra kitűzve kell kihirdetni. (6) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek, valamint a közérdekű hirdetmények (pl.: a településrendezési terv készítési szándéka, az elkészült terv lakossági egyeztetésének felhívása, az elfogadott településrendezési terv) közzétételének helyben szokásos módja a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatalban erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán 30 napra történő kifüggesztés és Sárrétudvari hivatalos honlapján történő értesítés a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül. (7) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). (8) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. (9)A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad. 14. A Képviselő-testület dokumentumai 35. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás), b) az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját, c) az ülés helyét, időpontját, d) az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját, e) elfogadott napirendeket, f) a felszólalók nevét, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, g) a polgármester esetleges intézkedését, az ülésen történt fontosabb eseményeket, h) a Képviselő-testület által hozott döntést, i) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, j) a tárgyalt napirendi pontokat, k) a tanácskozás lényegét, l) a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. (3) A jegyzőkönyv mellékletei: a) írásos előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók, b) a napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések, c) olyan nagy terjedelmű dokumentumok, megállapodások, alapító okiratok stb., amelyekre a hozott döntések vonatkoznak, d) névszerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsort. (4) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában érintettek 8 napon belüli értesítéséről. (5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és 2 jegyzőkönyvhitelesítő írja alá. (6) A jegyzőkönyv-hitelesítők névszerinti kijelölése a Képviselő-testületi tagok közül az abc alapján történik. Jegyzőkönyv-hitelesítők (két fő) csak Képviselő-testületi tagok lehetnek. (7) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal kezeli, a Nemzeti Jogszabálytár e célra kialakított informatikai rendszerén keresztül 15 napon belül felterjeszti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Törvényességi Főosztályának. (8) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. (9) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvbe, valamint mellékleteibe a választópolgárok a polgármesteri hivatalban betekinthetnek. (10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melybe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja,a polgármester, valamint a jegyző tekinthet be. (11) Amennyiben a zárt ülésről készült jegyzőkönyv közérdekű adatot, tényt tartalmaz, a jegyzőkönyvnek ez a része nyilvános.
V. fejezet A Képviselő-testület szervei 15. A polgármester 36. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait a Mötv. és más jogszabályi rendelkezések határozzák meg. (3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a
polgármester csak vis maior helyzetben pályázat benyújtásáról dönthet. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. (4) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, csak vis maior helyzetben pályázat benyújtásáról dönthet a két ülés közötti időszakban. (5) Ezen túlmenően feladatai: a) gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselőtestületi tagok munkáját, b) szervezi és koordinálja más települési önkormányzatokkal, továbbá külföldön önkormányzati szervezetekkel való együttműködést, velük kapcsolatot tart, c) gondoskodik arról, hogy a Képviselőt-estület szervei valamint az intézményei munkája, céljai, hitelesen, tárgyilagosan a község érdekeit szem előtt tartva jelenjenek meg a nyilvánosság előtt, d) biztosítja a képviselő-testület ülésének megfelelő körültekintő megszervezését, a napirendi pontok pontos előkészítését, e) meghatározza a jegyző feladatait, a képviselő- testület munkájával összefüggésben, f) a polgármester fogadónapjainak időpontját a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e tartalmazza. (6) Az önkormányzati képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. 16. Alpolgármester 37. § (1) A Képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – az alakuló ülésen alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester helyettesíti a polgármestert, segíti munkájában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. 17. Jegyző 38. § (1) A jegyző ellátja a Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott, valamint a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket. (2) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott személy helyettesíti. (3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.
18. A Bizottságok típusai, feladatai 39. § A bizottságok típusait és feladatait az SZMSZ 7. §-a szabályozza.
19. A bizottságok működése 40. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen. (2) Az önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságainak nyilvános, vagy zárt ülésén. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. 41. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. (2) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. (3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, a jegyző. (4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. (5) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni. (6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást. 42. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a jelenlévők véleményét tartalmazza. (2)A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. (3) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. 20. Társulások 43. § Az önkormányzat társulási tagságait a 15. számú melléklet tartalmazza.
VI. fejezet 21. Az önkormányzat gazdasági alapjai 44. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel állapítja meg. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti elő. (2) A költségvetés tárgyalására, illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására kétfordulós tárgyalási módszerrel kerül sor. Az első tárgyalás során meg kell határozni a költségvetési irányelveket. Elemezni szükséges a Képviselő-testület kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatait, a helyzet felmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amely keretében számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit; meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű csökkentési, mérséklési lehetőségeit. A második tárgyalás során a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja meg az Önkormányzat Képviselő-testülete. 45. § A költségvetési évet követően zárszámadási rendelet-tervezetet, az I. félévi költségvetési gazdálkodás, valamint a három negyedéves költségvetési gazdálkodás teljesítéséről készült beszámolót kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, amelyet a költségvetési törvény előírásai szerint kell összeállítani. VII. fejezet 23. Az önkormányzat kapcsolatrendszere 46. § (1) Az önkormányzat együttműködhet – megállapodás alapján – külföldi önkormányzattal, csatlakozhat nemzetközi önkormányzati szervezethez. (2) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel. (3) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni. (4) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről, azok megvalósulásáról a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja. (5) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a település roma nemzetiségi önkormányzatával. (6) A Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: testületi ülések lebonyolításához helyiség biztosítása nemzetiségi önkormányzat testületi üléséről jegyzőkönyv készítése és annak felterjesztése a Kormányhivatal részére nemzetiségi önkormányzat testülete által meghozott döntéseknél észlelt jogszabálysértés jelzése
a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot a helyben szokásos módon a jegyző hirdeti ki a nemzetiségi önkormányzati képviselő a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésén a jegyzőtől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetőleg legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni a nemzetiségi önkormányzat képviselőinek irodahasználat, gépírói kapacitás, sokszorosítási lehetőség és telefonkészülék használati lehetőség biztosítása mindaddig, míg a nemzetiségi önkormányzat számára megnyíló vagyoni lehetőségek útján e feltételek nem biztosíthatóak, illetve biztosítottak helyiség biztosítása a nemzetiségi önkormányzat közmeghallgatásainak végrehajtására szakmai segítségnyújtás a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának megalkotásához.
VIII. fejezet A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás 47. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság végzi. (2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A vagyonnyilatkozatokat lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni. (3) A vagyonnyilatkozat érvényességét nem befolyásolja a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírásának elmaradása. (4) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét. (5) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban külön vasszekrényben kell tárolni. (6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. (7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak. (8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új
tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak. (9) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő nyolc napon belül törölni kell. (10) Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. (11) A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselői vagyonnyilatkozatba történő betekintéshez a bizottság elnökéhez címzett írásbeli kérelmet kell benyújtani. A benyújtott kérelemre a bizottság elnöke 5 napon belül írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idejét. (12) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni. Összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezések 48. § Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályokat a Mötv. 37.§-ának rendelkezései az irányadóak. IX. fejezet Záró rendelkezések 49. § (1) A Szabályzat hatályosulását a Képviselő-testület a jegyző közreműködésével, figyelemmel kíséri és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását. (2) Az SZMSZ mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatalban. 50. § (1) A rendelet mellékletei: 1. számú melléklet: A település fontosabb adatai 2. számú melléklet: Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatok 3. számú melléklet: Képviselő-testület hatásköreinek átruházásáról 4. számú melléklet: Állandó Bizottságok összetétele, feladat és hatásköre 5. számú melléklet: Települési képviselők névsora 6. számú melléklet: A mindenkori éves munkaterv 7. számú melléklet: Közösségi színtér működésének szabályzata 8. számú melléklet: Önkormányzati bankszámlaszámok 9. számú melléklet: A szerv általános forgalmi adó alanyisága 10. számú melléklet: Költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat 11. számú melléklet: Feladatellátás rendjének szabályzata 12. számú melléklet: A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmények 13. számú melléklet: Közbeszerzési Szabályzat
14. számú melléklet: Adatbejelentés a 2014. január 1-jétől érvényes kormányzati funkció megadása miatt 15. számú melléklet: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata társulási tagságai 16. számú melléklet: Együttműködési Megállapodás a Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzattal (2) A rendelet függelékei: 1. számú függelék: Önkormányzati rendelet a helyi címer használatának rendjéről 2. számú függelék: Önkormányzati rendelet a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásuk rendjéről 3. számú függelék: Önkormányzati rendelet az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, tanácsnok tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapításáról 51. § (1) Ez a rendelet 2015. február 2. napján lép hatályba, rendelkezéseit 2015. január 1. napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 12/2014.(X.21.) rendelet. Jogharmonizációs záradék: E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Kiss Tibor s.k. polgármester
Gyengéné dr. Lévai Adrienn s.k. jegyző
A rendelet kihirdetve: 2015. január 30. Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző
1. számú melléklet A település fontosabb adatai A településsel határos más települések: Szerep, Püspökladány, Biharnagybajom, Báránd, Füzesgyarmat A település jellege: mezőgazdasági A településen a főbb munkáltatók: Kft-ok, vállalkozók A település vonzáskörzete, illetve vonzáskörzetébe tartozása: Sárréti – térség A foglalkoztatottság helyzete: halmozottan hátrányos helyzetű A belterület nagysága: 440 ha Állandó népességszám 2014. január 1-én: 3.063 fő Az oktatás, művelődés intézményei: - Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Az egészségügyi, szociális és sport ellátás jellemzői, intézményei: -
háziorvosi körzet kettő, védőnői körzet kettő, fogorvosi körzet, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat idősek klubja 20 fh-es, községi sportegyesület öltöző és labdarugó pálya diáksportkör, bitumenes kézilabda pálya, tornaterem.
Az infrastruktúra főbb jellemzői: - úthálózat hossza: 37,6 km, ebből kiépített: 12,3 km -
vízellátás hálózat hossza: közkifolyók: vízmennyiség: víztároló: kutak száma:
23,2 km 41 db 1000 m3/nap 300 m3 5 db
Energiaellátás: -
villanyhálózat kiépítettség 100 %-os hálózatba bekapcsolt lakások száma: 1241 db közvilágítási lámpatestek száma: 436 db gázellátásba bekapcsolt lakások száma: 652 db
2. számú melléklet
A település hivatalos lapjára vonatkozó adatok A hivatalos lap neve: Udvari Hírek A hivatalos lap megjelenésének gyakorisága: negyedévente A lap formátuma, terjedelme: A/3 lap 4 oldal A lap nyomdai kivitelezője: Hektográf Nyomda A szerkesztő: Guba Péterné A lap terjesztésének módja: önkormányzat által minden családhoz eljuttatva A lap ára, vagy térítésmentessége: térítésmentes
3. számú melléklet Képviselő-testület hatásköreinek átruházásáról I. A Polgármesterre átruházott hatáskörök 1./ Jogosult a Képviselő-testület döntése alapján vagyoni jogügyletek megkötésére, a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére, a 100.000.- Ft alatti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételére. 2./ Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. tv. alapján a bérlőkiválasztás jogát. 3./ Az önkormányzati intézményvezetők felett gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört. 4./ Engedélyezi a község címerhasználatát nem önkormányzati szerveknek. 5./ A Képviselő-testület által meghatározott céloknak megfelelően rendelkezik a költségvetési rendeletében részére meghatározott anyagi eszközökkel. 6./ Gondoskodik a nemzetközi kapcsolatok szervezéséről, a tanácsnokkal. 7./ Rendkívüli települési támogatás elbírálása. 8./ Szociális kamatmentes kölcsön elbírálása, és megállapodás megkötése. 9./ Temetési támogatás elbírálása. 10./ Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nél a tulajdonosokat megillető részvényesi jogokat gyakorolja. 11./ Köztemetésre való jogosultság megállapítása és elbírálása. 12./ Szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó támogatásra való jogosultság iránti kérelmek elbírálása. II. A Jegyzőre átruházott hatáskörök 1./ Gyógyszertámogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata. 2./ A közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásokkal kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatása, közigazgatási bírság kiszabása. III. A Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök 1./ Lakhatási támogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata.
4. számú melléklet
Az állandó bizottságok és tanácsnok létszáma, feladata, hatásköre A./ Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság létszáma: 3 fő Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság feladat- és hatásköre: - megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét, - közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint az önkormányzat egyéb rendeleteinek felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új rendelet alkotására, - figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét, - figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására) - ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból – a végzett ellenőrzésről tájékoztatja a testületet, - a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, - a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, - a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében: a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás, - képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárás lefolytatása, eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás, - titkos szavazás lebonyolítása, szavazatok összeszámlálása, a szavazás eredményének közlése, A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
B./ Pénzügyi Bizottság A Pénzügyi Bizottság létszáma: 5 fő. A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre: - véleményezi az éves költségvetési javaslatot, rendelet-tervezetet, - véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló előterjesztésekről, - a bizottságnak véleményeznie kell az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, - észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likvidálási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, - ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást, - javaslatot tehet a likvidálási helyzet javítására, - ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adó kintlévőségek behajtására, - az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet. A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait. C./ Szociális Bizottság A Szociális Bizottság létszáma: 5 fő A Szociális Bizottság feladat- és hatásköre: - átruházott hatáskörben a lakhatási támogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata. - közreműködik a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új rendelet alkotására, - figyelemmel kíséri: a.) a szociálpolitikai feladatok ellátását /szociális étkeztetés, házi beteg ellátás, idősek klubja, családgondozás/, b.) egészségügyi alapellátással kapcsolatos teendőket, c.) település közegészségügyi, járványügyi helyzetét. A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
D./ Tanácsnok 1 fő A tanácsnok feladata és hatásköre: Felelős a határon túli kapcsolatokért.
5. számú melléklet
Települési képviselők névsora
Kiss Tibor Dr. Fülöp Enikő Faragó Attila Kiss László Makainé Madar Edit Ruzsicsné Szabó Jolán Vass Erzsébet Berta
polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő
6. számú melléklet
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata
Képviselő-testületének ülésterve
2016.
2016. január 28. /csütörtök/ Napirend:
1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi üléstervének elfogadása. 4./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata SZMSZ-ének módosítása. 5./ A közösségi együttélés alapvető szabályainak betartásáról, valamint ennek elmulasztása jogkövetkezményeiről szóló rendelet módosítása. 6./ A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatási szerződés elfogadása. 7./ Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Alapító Okiratának módosítása 8./ Különfélék, egyebek
2016. február 17. /szerda/ közmeghallgatással Napirend:
1./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2016. évi költségvetési rendelet-tervezetének megvitatása. 2./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzatának módosítása. 3./ Éves Közbeszerzési Terv készítése. 4./ Különfélék, egyebek.
2016. február 25. /csütörtök/ Napirend
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2016. évi költségvetésének elfogadása, rendeletalkotás. 3./ Sárrétudvari Nagyközség 2016. évi programsorozatának összeállítása, elfogadása. 4./ Beszámoló a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal 2015. évi munkájáról. 5./ Civil szervezetek pályázatának kiírása. 6./ Különfélék, egyebek.
2016. március 31. /csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Helyi népszavazásról szóló rendelet megalkotása. 4./ Iratkezelési Szabályzat felülvizsgálata. 5./ Falugyűlés anyagának előkészítése. 6./ KLIK beszámoló alapjául szolgáló kérdések összeállítása. 7./ Különfélék, egyebek.
2016. április 28. /csütörtök/ Napirend
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Beszámoló a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család - és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ tevékenységéről. 3./ Idősek Klubja tevékenységéről tájékoztató. 4./ Költségvetési rendeletmódosítás. 5./ Beszámoló a 2015. évi költségvetés végrehajtásáról. 6./ 2015. évi Belső Ellenőrzés eredményéről beszámoló. 7./ Rendőrségi beszámoló. 8./ Civil szervezetek pályázatának elbírálása. 9./ Különfélék, egyebek.
2016. május 26. /csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató a közmunkaprogramról. 4./ Tájékoztató a KLIK működésével kapcsolatos tapasztalatokról. Meghívott vendég a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerület Igazgatója. 5./ Beszámoló a 2015. évi Gyermekvédelmi és gyámügyi tevékenységről. 6./ Különfélék, egyebek.
2016. június 30. /csütörtök/ Napirend
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről 2./ A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 2015/2016-os tanévének értékelése. Tájékoztató a 2016/2017-es tanév előkészítéséről. 3./ Tájékoztató a védőnői körzetek munkájáról. 4./ Beszámoló a Települési Értéktár Bizottság munkájáról. 5./ Különfélék, egyebek
2016. augusztus 25. /csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató a háziorvosi körzetek munkájáról. 4./ Tájékoztató a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 2016/2017-os tanévkezdéséről. 5./ Különfélék, egyebek
2016. szeptember 29. /csütörtök/ Napirend
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Tájékoztató a fogorvosi körzet munkájáról. 3./ Tájékoztató a Járási Hivatal Kirendeltségének munkájáról, működésének tapasztalatairól. 4./ Költségvetési rendeletmódosítás. 5./ Tájékoztató Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata I. félévi gazdálkodásának teljesítéséről. 6./ Tájékoztató nyertes pályázatok állásáról. 7./ Különfélék, egyebek
2016. október 27. /csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról jelentés 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. beszámolója. 4./ Különfélék, egyebek
2016. november 24. /csütörtök/ Napirend:
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Költségvetési rendeletmódosítás. 3./ Tájékoztató Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata I-III. negyedéves gazdálkodásának helyzetéről. 4./ Különfélék, egyebek
2016. december 17. / csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2017. évi Belső Ellenőrzési Tervének elfogadása 4./ Beszámoló a Települési Értéktár Bizottság munkájáról. 5./ Különfélék, egyebek
7. sz. melléklet A közösségi színtér működésének szabályzata A közösségi színtér működésére vonatkozó szabályozás a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. § alapján, valamint a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek, illetve a település lehetőségeinek és helyi sajátosságainak figyelembevételével és felhasználásával készült. 1. Általános rendelkezések 1./ Jelen Szabályzatot Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Jegyzőjének előterjesztése után Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete fogadja el. 2./ Fenti Szabályzat és a közösségi színtér működésére vonatkozó belső szabályzatok a közösségi színtér valamennyi dolgozójára nézve kötelező érvényűek. Ezek megismerése és alkalmazása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetve igénybe veszik a közösségi színtér helyiségeit, létesítményeit. 2. A közösségi színtérre vonatkozó adatok 1./ A közösségi színtér helye 4171 Sárrétudvari, Kossuth u 95. szám, 338 hrsz alatt nyilvántartott, felújított épületegyüttes. Itt kapott helyet: a könyvtár, az eMagyarország Pont, Cséri Múzeum, helytörténeti szoba, Szőke Imréné népi iparművész csuhé és gyékény gyűjteménye. Nyitvatartási idő a közművelődési feladatok tekintetében: Hétfőtől - Péntekig: Szombat:
8,00 – 18,00-ig 9,00 – 12,00-ig
A könyvtári feladatok tekintetében: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat:
8,00 – 12,00-ig 8,00 – 12,00-ig 10,00– 12,00-ig 8,00 – 12,00-ig 8,00 – 12,00-ig 8,00 – 10,00-ig
13,00 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig
Cséri Múzeum, helytörténeti szoba, Szőke Imréné gyűjteménye nyitva tartása: Naponta 8,00 – 18,00-ig, illetve a látogatói igényeknek megfelelően, csoportos bejelentkezés alapján történik.
3. Közösségi színtér feladatai 1. A közművelődési feladatok tekintetében: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, valamint a Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvényben megfogalmazottak. 2. Könyvtári feladatok ellátása tekintetében: 2007. február 28. óta a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral együttműködve, mint mozgókönyvtár látja el feladatait, melyet a felek megállapodásban rögzítettek. 3. Alaptevékenységi körben ellátandó feladatok:
Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák, szervezése. A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, szokások gondozása, gazdagítása, ápolása, működtetése, felügyelete állandó kiállítások. Az ismeretszerző, az amatőr alkotó műkedvelő közösségek, művészeti csoportok tevékenységének, szakmai segítése, területi versenyek, bemutatók rendezése, kiállítások szervezése. Közösségek működtetése. Művészeti és szórakoztató műsorok, programok szervezése, rendezése. Kulturális, információs szolgálat szervezése, működtetése. Egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, községi ünnepek szervezése. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése. A pályázati lehetőségek maximális kihasználásával javítani, színesíteni a tartalmi munkát, eszközbeszerző pályázatok segítségével bővíteni az intézmény felszereltségét. A helyi újság szerkesztése, intézkedés annak a lakossághoz történő juttatásáról.
4. Kiegészítő tevékenységek:
Különféle vásárok és bemutatók szervezése. Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó lakossági szolgáltatás. Kirándulások szervezése, színházlátogatás szervezése. Egyes helyiségek, eszközök alkalmi bérbeadása.
A színháztermet és a klubszobát minden alkalommal meghatározott térítési díj ellenében veszik igénybe a vásározók vagy rendezvényt szervezők. A terembérlet díjait a teremhasználati szabályzat tartalmazza.
5. Cséri Múzeum A Cséri Múzeum kiállítási anyagát Cséri Lajos szobrászművész 2002-ben a Sárrétudvari Önkormányzatának ajándékozott gyűjteménye képezi. Az Önkormányzat és a szobrászművész között megállapodás született a művész alkotótevékenységének bemutatására, megőrzésére, illetve az átengedett alkotások megfelelő helyiségben való elhelyezésére. A művelődési házban lévő múzeum, a két kiállító teremmel e célnak megfelelően lett kialakítva. A jelenleg Budapesten élő és alkotó szobrászművész munkáival a nemzeti és az egyetemes kultúra van jelen községünkben, melyre vigyáznunk kell. Nyitva tartás minden nap, illetve a látogatói igényeknek megfelelően, az előzetes csoportos bejelentkezés alapján történik. A nyitva tartás alatti felügyelet a gyűjtemény ápolása a művelődési ház dolgozóinak feladata. 6. A közösségi színtér vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. A közösségi színtér dolgozói A közösségi színtér főállású dolgozókkal és közhasznú, közcélú foglalkoztatási jogviszonyban lévőkkel látja el feladatát. A közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók besorolását az 1992. évi XXXIII. törvény 60-76. §-ig terjedő szakasza szerint kell elvégezni. Egy fő közművelődési dolgozó, egy fő könyvtáros, egy fő kisegítő. A színtér dolgozói szoros munkakapcsolatban látják el feladataikat, az intézmény általános működéséért, tevékenységéért minden dolgozó erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik, mely a munkaköri leírásokban is rögzített. A dolgozók részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 1. Közművelődési dolgozó feladata:
Részt vesz a közművelődési színtér alaptevékenységének minősülő feladatok végzésében. Részt vesz a művelődési rendezvények, folyamatok szervezésében és lebonyolításában. Gondoskodik a rendezvények propagandájáról. Képviseli a közösségi színtért más szervekkel, személyekkel szemben a polgármester megbízása alapján. Részt vesz a szakmai munka tervezésében kapcsolatok bővítésében, ápolásában. Folyamatos kapcsolatot tart és kapcsolatot teremt a civil szervezetekkel, segíti munkájukat. Tájékoztatja a civil szervezeteket az őket érintő aktuális pályázatokról és segítséget nyújt azok elkészítésében. Közreműködik az adminisztrációs teendők ellátásában, a kötelező statisztikához szükséges nyilvántartások vezetésében. Feladata a Cséri Múzeum nyitva tartás alatti felügyelete és a gyűjtemény ápolása. Ügyeletet tart a színtér által működtetett eMagyarország ponton.
2./ Könyvtári dolgozó feladata:
A közösségi színtér által ellátott könyvtári tevékenységek képviselete szakmai fórumokon, az önkormányzati testülte és más intézmények előtt. A könyvtári feladatok tekintetében az éves munkaterv elkészítése. Szakmai értekezleten való részvétel A gyűjtőköri szabályzatban rögzített állományalakítás tervszerűségének biztosítása. A folyamatos állomány apasztás végrehajtása. Teljes körű és részletes állományellenőrzések ütemezése és lebonyolítása. Az előírt katalógus folyamatos szerkesztése. Olvasópedagógiai tevékenység az olvasóvá nevelés érdekében. Jó munkakapcsolat kialakítása a gazdasági, társadalmi, civil szervezetekkel, oktatási és más intézményekkel.
3./ Takarító feladata:
A közösségi színtér helyiségeinek napi takarítása. A rendezvényekhez szükséges takarítási munkák elvégzése a heti rendezvénynapló szerint. Termek rendezvény előtti rendezése, szükség esetén dekorálása. Kézbesítői tevékenységet hajt végre a községen belül. Részt vesz a rendezvények propaganda tevékenységében /plakátozás, meghívók, szórólapok kihordása helyben, stb./ Beszerzi a takarításhoz szükséges anyagokat, eszközöket. Gondoskodik a közösségi színtér külső környezetének tisztántartásáról, fűnyírásról, kertgondozásról. A postahivatalba érkező küldeményeket naponta átveszi, a színtér postai küldeményeit feladja. Szükség esetén, a rendezvényeken ügyeletet lát el. Ellátja az egyéb rá bízott feladatokat.
4./ A dolgozók munkaköri leírását a polgármester készíti el, aki gyakorolja a dolgozók tekintetében a munkáltatói jogokat. A munkaköri leírásban a munkáltató felsorolja a munkavállaló feladat, hatás- és jogkörét. A munkaköri leírást a munkáltató átadja a munkavállalónak és aláírásukkal teszik érvényessé. A munkaköri leírás egy példánya a munkavállaló személyi anyagában elhelyezésre kerül. 5. Munkarend 1) A napi nyitvatartási idő kezdő és befejező időpontjának meghatározása a helyi hagyományok a közművelődési színtér adottságainak figyelembe vételével történik. A napi nyitvatartási idő kezdő és befejező időpontját – rendezvénytől függően esetenkénti meghosszabbítását – a polgármester határozza meg. 2) A túlmunka azzal megegyező óraszámú szabadidővel egyenlítődik ki. Ezt a szabadidőt a túlmunkától számított 5 munkanapon belül kell biztosítani a dolgozó számára. 3) A Munka Törvénykönyve és a Kjt. alapján meghatározott szabadságot a dolgozó a polgármesterrel egyeztetve veheti igénybe. 4) Jelenléti íven kell rögzíteni a dolgozók munkahelyen eltöltött idejét. Ezt naponta köteles mindenki vezetni. A jelenléti ívet a polgármester ellenőrzi. 5) Az utasítási és fegyelmi jogot a polgármester gyakorolja.
6) A közösségi színtér munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységéért a polgármester felelős. A színér valamennyi dolgozója évente tűz- és munkavédelmi oktatáson vesz részt. Ez minden dolgozó számára kötelező. 6. Ügyeleti rend A közösségi színtéren ügyeletet kell biztosítani minden esetben, ha a külső szervek rendezvényei vagy saját rendezvény zajlik. Az ügyeletet a polgármester által megbízott munkatárs látja el. Az ügyelet célja a rendeltetésszerű működés és a kiscsoportok munkájának zavartalan biztosítása. Az ügyeletes egy órával a rendezvények megkezdése előtt köteles az ügyeleti szolgálatát megkezdeni. Az ügyeletes az ügyelet ideje alatt felelős a közösségi színtér helyiségeiben történtekért. Felelős továbbá a házirend betartásáért, a színtér vagyontárgyaiért, valamint az épület tűzrendészeti és vagyonvédelmi szempontból biztonságos zárásáért. Az ügyeletes feladata: A programok biztosítása. A rend, tisztaság ellenőrzése, az üzemelés (gáz, villany, stb.) zavartalan biztosítása. Az ügyeletes a vendégek távozása után hagyja el az épületet. Az említésre méltó eseményekről köteles a polgármestert telefonon értesíteni, vagy arról feljegyzést készíteni. Az ügyeletes utasításait az intézmény minden dolgozója, használója köteles betartani. Ügyelete alatt felelősen intézkedési jogkörrel rendelkezik. Házirenddel kapcsolatos szabályok: A házirend egyaránt vonatkozik a közösségi színtér minden dolgozójára és használóira. A házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni. 7. Munkaterv A közművelődési színtér feladatait minden naptári évben elkészített munkatervben kell rögzíteni. A munkatervet összhangban a vonatkozó központi jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok, valamint a munkatársak javaslatainak figyelembe vételével a polgármester által kijelölt munkatárs készíti el, összhangban az éves költségvetési tervvel. A munkatervet a képviselő-testület hagyja jóvá. A végzett munkának a jóváhagyott munkaterv az alapja. A feladatok végrehajtását a színtér munkatársai szoros együttműködésben végzik. 8. Ügyiratkezelés A közösségi színtér ügyiratkezelését az iratkezelési szabályzat tartalmazza. 9. Közösségi színtér együttműködése más szervekkel, intézményekkel A közösségi színtér tevékenységi körébe tartozó feladatok megkívánják, hogy munkáját összehangoltan végezze a lakóhelyi, a megyei és szükség szerint az országos szakmai szervezetekkel, együttműködési megállapodások alapján. Az együttműködési megállapodás aláírására a polgármester jogosult. A színtér helyiségeit alkalmi, vagy folyamatos jelleggel más szervek (magánszemélyek) is igénybe vehetik. A más célra történő igénybe vételt az 1997. évi CXL. Sz. tv. 78. § /4/ bekezdése szabályozza.
10. Záró rendelkezések A közösségi színtér eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezen szabályzatok fenntartói jóváhagyás nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső megfontolás szükségessé teszi. A szükséges változtatásokról a polgármester által kijelölt munkatárs évente beszámol. Sárrétudvari, 2015. február 26.
Kiss Tibor sk., polgármester
Gyengéné dr.Lévai Adrienn sk., jegyző
8. számú melléklet A Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal bankszámla vezetőjének adatai: Hajdú Takarék Takarékszövetkezet 4026 Debrecen Bethlen u. 10-12. A. ép. 1/6 Önkormányzati bankszámlaszámok / 2016. január 1. állapot szerint/ Önkormányzati főszámlák: - Önkormányzati költségvetési főszámla:
60600280-11078483
- Gépjárműadó beszedési számla:
60600280-11078438
- Közfoglalkoztatás:
60600280-11110684
Önkormányzati alszámlák:
-
állami hozzájárulás számla:
60600280-11078397
-
iparűzési adó beszedési számla:
60600280-11078366
-
magánszemélyek kommunális adó számla:
60600280-11078359
-
illeték beszedés elkülönít. számla:
60600280-11078452
-
bírság beszedési számla:
60600280-11078373
-
pótlék beszedései számla:
60600280-11078380
- egyéb bevételek beszedési számla:
60600280-11078421
- önkormányzat letéti számla:
60600280-11078407
- idegen bevét. elkül. számla:
60600280-11078476
- termőföld bérbeadásból számla:
60600280-11078414
TÁMOP- Kulturális szakember képzés a Hajdúságban
60600280-11088358
- NFÜ-TÁMOP 6.1.2. elszámolási számla
60600280-11095093
- Cigányság, kisebbségi önkormányzat számla
60600280-11078469
-
Munkaügyi programokhoz kapcsolódó elkülönített számlák: - Támogatásra elkülönített számla
60600280-11098498
9. számú melléklet
A szerv általános forgalmi adó alanyisága
Az önkormányzat alanya az általános forgalmi adónak. Adószáma: 15728757-2-09 Forgalmi adó visszaigénylésére nem jogosult, kivéve: az alaptevékenységi feladataihoz tartozó élelmezési tevékenység. E tevékenységgel kapcsolatban felmerülő forgalmi adó kiadásokat igényelhetjük vissza.
10. számú melléklet A költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat 1./ Költségvetési tervezés Önkormányzati törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges előirányzatok, illetve azok megvalósítását biztosító bevételek számbavétele kormányzati funkciónként (Cofog) meghatározva. Cél: olyan tervezet összeállítása, mely biztosítja a jelentkező feladatok minél magasabb színvonalon történő ellátását az adott lehetőségek keretein belül. Költségvetési tervezés szervezője, irányadója az önkormányzat jegyzője. A tervezés együttműködést igényel az önkormányzat felügyelete alatt működő intézményvezetőkkel. A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A polgármester a költségvetési rendelet tervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatja a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait. Az elfogadott költségvetésről a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatni kell a kormányt. 2./ A költségvetési rendelet évközi módosításának eljárási szabálya Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. Az önkormányzat gazdálkodásáról szóló I. félévi helyzetéről szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell: - a bevételek és kiadások eredeti, módosított előirányzatait és teljesítési adatait önkormányzati szinten, - a címek bevételi és kiadási előirányzatait és teljesítési adatait, - szöveges indoklás a bevételek és kiadások alakulásáról - határozati javaslat a további feladatokkal kapcsolatban. A költségvetési év gazdálkodásáról szóló tájékoztatókat, éves zárszámadást a költségvetéssel összehasonlítható módon kell előterjeszteni, a zárszámadást ki kell egészíteni zárszámadási rendelet-tervezettel. A rendelet-tervezet tartalmában igazodik az adatszolgáltatás keretében elkészített beszámolóhoz, mely döntően a bevételek és kiadások teljesítésének alakulásáról nyújt információt. Ezen túlmenően tartalmazza az önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetét, pénzmaradványát. Kiegészítő mellékletekkel, számszerű adatokkal kell bővíteni, mely az éves beszámolóhoz információt biztosít.
A jegyző által elkészített és a bizottság által véleményezett zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet követő négy hónapon belül, legkésőbb április 30-ig.
11. számú melléklet A feladatellátás rendjének szabályzata 1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere a.) Feltételrendszer 1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. 2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgázni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz:
a költségvetési bevételeket: növeli, nem változtatja, a kiadások csökkentésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti, a költségvetési kiadásokat: csökkenti, nem változtatja a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. a bevételek és kiadások ütemezése: nem változik kedvezőbben alakul kedvezőtlenebbül alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást.
3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. 4. A felügyeleti szerv intézkedési tervet készít a feladatellátások költségvetési oldaláról és teljesítmény oldalról történő értékelésére. Az intézkedési tervben meghatározza az értékelések főbb elveit, irányait, a határidőket. b.) Követelményrendszer 1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. 2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, költségvetés tervezésének készítése időszakában vizsgálni kell. 3. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el olyan – nem kötelező feladat – mely aránytalan nagy költségvetési kiadásokkal jár. (Az aránytalan nagy költségvetési
kiadást úgy kell meghatározni, hogy az adott feladatellátás vizsgálata során más, legalább 5, a vizsgált feladatot ellátó szerv adatait össze kell hasonlítani.) 4. Hosszú távon ( 4 éven túl) nem látható el változatlan módon, és/vagy eszközzel, és/vagy szervezettel olyan kötelező feladat, amelynek ráfordítása nem áll arányban az elért teljesítménnyel. Az ilyen feladatok estében gondoskodni kell az adott feladatellátási mód (eszköz/szervezet) megváltoztatásáról. A változást követően javulnia kell: - az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy - az elért teljesítménynek. 5. Az önkormányzat és intézményei költségvetése hiánnyal nem tervezhető. Önként vállalt feladat esetén vizsgálni szükséges, hogy az a kötelező feladatok ellátását nem veszélyezteti –e, illetve működési hiányt nem eredményez-e. 2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere a.) A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben; - a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása; - a feladat ellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. . 1. A feladatot ellátni csak úgy lehet – lásd feltétel és követelményrendszer – ha: - az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; - a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van a feladatmutatót. 12. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a működéshez szükséges dologi kiadásokat, - a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működtetéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról.
A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. 13. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). b.) A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: - a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor: - a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására); - a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára. - A feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzatfelhasználási ütemterv adatait is. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás, egyes szolgáltatások egyidőben való igénybevétele /karbantartásnál csak egy kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) 3. A kötelezettségvállalások dokumentumai
célszerűségét
megalapozó
eljárás
és
annak
a.) A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni arról, hogy: - adott jogcímen van e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetők-e az előirányzat felhasználási ütemtervvel. aa) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 100.000 Ft-ot – nem kötelező írásban dokumentálni. A fenti eljárást azonban ez esetekben is le kell folytatni. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét. ab) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri az 100.000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - szerződések, - megállapodások. A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb előirányzat felhasználásához kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi. b.) A több éves kihatású kötelezettségvállalások Többéves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha: - a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van (önkormányzat esetében rendelet, vagy határozat). Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról. c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani.
d) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat. 4. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit 2015. január 1. napjától kell alkalmazni. Sárrétudvari, 2015. január 29.
Gyengéné Dr. Lévai Adrienn sk., Jegyző
12.számú melléklet
A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmények A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmény - Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény A költségvetés végrehajtásáért az önállóan működő költségvetési szerv vezetője a felelős, ellátja a kötelezettségvállalás, illetve utalványozási jogköröket. Az önállóan működő költségvetési intézmények pénzügyi, gazdasági operatív feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal látja el.
13.számú melléklet
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata
KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Készítette:
Galamb Csaba (Mátrix Audit Kft. képviseletében eljárva)
Jóváhagyta: Képviselőtestülete
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata
Sárrétudvari, 2016. február 17.
Tartalomjegyzék 1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK............................................................................................. 48
1.1.
Bevezetés ................................................................................................................................... 48
1.2.
A Közbeszerzési Szabályzat célja ............................................................................................. 49
1.3.
A Szabályzat tárgyi hatálya ....................................................................................................... 49
1.4.
A Szabályzat személyi hatálya .................................................................................................. 50
1.5.
Az AJÁNLATKÉRŐ jogállásának jogszabályi alapja .............................................................. 51
2.
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA ....................................... 51
2.1.
A közbeszerzés tisztaságának és alapelveinek betartását biztosító szabályok .......................... 51
2.2.
A közbeszerzési eljárás nyilvánossága ...................................................................................... 52
2.3.
Az értékhatár megállapítására vonatkozó előírások .................................................................. 52
2.4.
A közbeszerzési eljárásrendek ................................................................................................... 53
3.
A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK, FELELŐSSÉGI REND .......... 53
3.1.
A közbeszerzések tervezése, a Közbeszerzési terv elkészítése, jóváhagyása ........................... 53
3.2.
A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek/szervezeti egységek/szervezetek ................. 55
3.3.
A Képviselő-testület feladatai ................................................................................................... 56
3.4.
A Polgármester feladatai ........................................................................................................... 56
3.5.
A Jegyző feladatai ..................................................................................................................... 57
3.6.
A pénzügyi csoportvezető feladatai........................................................................................... 57
3.7.
A külső közbeszerzési tanácsadó feladatai ................................................................................ 57
3.9.
A külső szakmai szakértő feladatai ........................................................................................... 60
3.10. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó feladatai .................................................... 61 3.11. A Bírálóbizottság tagjai és feladatai .......................................................................................... 61 3.12. A Döntéshozó testület feladatai ................................................................................................. 63 4.
A közbeszerzési eljárások folyamata............................................................................................. 64
4.1.
Az eljárások előkészítése........................................................................................................... 64
4.2.
Az eljárások lefolytatása............................................................................................................ 65
4.3.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat ........................................................................... 67
4.4.
Az éves statisztikai összegezés .................................................................................................. 68
5.
Az iratok kezelése és megőrzésére vonatkozó szabály ................................................................. 68
6.
A közbeszerzések ellenőrzése ....................................................................................................... 68
7.
Hatályba léptetés ........................................................................................................................... 69
8.
Vegyes rendelkezések ................................................................................................................... 69
PREAMBULUM Jelen Közbeszerzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata, valamennyi költségvetési intézménye, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: AJÁNLATKÉRŐ) vonatkozásában a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében, a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 27. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében rendezi az AJÁNLATKÉRŐ közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos szabályokat, a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. A Szabályzat rendelkezéseit a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok szabályaival együtt és összhangban kell alkalmazni.
1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Bevezetés A közbeszerzési eljárás alapvetően visszterhes szerződés létrehozására irányul. Ebből következik,
hogy
megalapozott
szerződéskötési
szándék
nélkül,
kizárólag
információk, adatok megszerzése vagy vállalkozáspolitikai (üzleti) stratégiák megismerése céljából – visszaélve az ajánlattevők bizalmával – tilos közbeszerzési eljárást elindítani és lefolytatni. A Szabályzatban és a közbeszerzési eljárásokban alkalmazott valamennyi fogalmat a Kbt. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok előírásai, definíciói szerint kell alkalmazni. Rendkívüli esetben, ha a Kbt. a közbeszerzési eljárásban alkalmazott fogalmakról nem tartalmaz definíciót, úgy az eljárást megindító hirdetményben, vagy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározásáról.
kell
gondoskodni
a
fogalmak
pontos,
egyértelmű
1.2. A Közbeszerzési Szabályzat célja Jelen Közbeszerzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján, a Kbt-vel valamint annak végrehajtási rendeleteivel összhangban az AJÁNLATKÉRŐ közbeszerzéseire vonatkozóan meghatározza a közbeszerzési eljárások szabályait; rögzíti az Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit; szabályozza az eljárás előkészítésének, tervezésének, belső ellenőrzésének rendjét; rögzíti a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat; meghatározza a Kbt. végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit, felelősségi rendjét; gyakorlati előírásokat ad az eljárási cselekmények vonatkozásában; szabályozza az eljárás lefolytatásának pontos menetét [különösen, de nem kizárólagosan az előkészítés, lefolytatás, belső ellenőrzés felelősségi rendjét, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét, az eljárás során hozott döntésekért felelős személy(eke)t]; meghatározza mindazokat a fontosabb fogalmakat, amelyek a közbeszerzések során értelmezést és magyarázatot igényelnek. Jelen Szabályzat az AJÁNLATKÉRŐ közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vonatkozó különös szabályokat tartalmazza, ezért a Szabályzatot, valamint a Kbt. és annak végrehajtási rendeleteinek a rendelkezéseit együtt kell használni és alkalmazni.
1.3.
A Szabályzat tárgyi hatálya
A közbeszerzés tárgya, figyelembe véve a jelen szabályzat 1.5. pontjában foglaltakat, kiterjed minden olyan visszterhes szerződés megkötése céljából lefolytatott árubeszerzésre1,
1 Fogalom: Kbt. 8. § (2) bekezdés
építési
beruházásra2
és
szolgáltatás
megrendelésre3,
építési
koncesszióra4, illetve szolgáltatási koncesszióra5, illetőleg tervpályázati eljárásra, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja: az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárokat (a továbbiakban: uniós értékhatárok), melyeket időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a
költségvetési
törvényben
nemzeti
értékhatárokként
meghatározott
közbeszerzési értékhatárokat (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok), és Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata, vagy valamelyik
költségvetési
intézménye, vagy az Önkormányzat által alapított valamelyik költségvetési szerv az ajánlatkérő. Ezen túlmenően a Szabályzat hatálya kiterjed a fentiek körébe nem tartozó azon beszerzésekre, melyekre az AJÁNLATKÉRŐ a közbeszerzés szabályait önkéntesen kívánja alkalmazni. Kiterjed továbbá a közbeszerzési eljárás alá eső csoportok további beszerzéseire, amennyiben a tárgyévben pótlólagos igény merül fel. Ezt az igényt a Jegyző (a továbbiakban: Jegyző) jelzi a Polgármester (a továbbiakban: Polgármester) felé, aki intézkedik a pótlólagos közbeszerzési eljárás indításáról. Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki azon közbeszerzési eljárásokra, melyek esetén Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata, valamelyik költségvetési intézménye, az Önkormányzat által alapított valamelyik költségvetési szerv más ajánlatkérő közbeszerzési eljárásához csatlakozva közösen folytat le közbeszerzési eljárást. Kiterjed
viszont
az
AJÁNLATKÉRŐ
közbeszerzéséhez
csatlakozó
más
ajánlatkérőkkel közös közbeszerzésekre, amelyek esetén külön együttműködési megállapodást kell kötni, melynek alapján a csatlakozó ajánlatkérő elfogadja jelen szabályzat eljárásrendjét.
1.4.
A Szabályzat személyi hatálya
Jelen szabályzat hatálya kiterjed az AJÁNLATKÉRŐ számára lefolytatásra kerülő közbeszerzésekre, illetve az azokban a jelen szabályzat szerint eljáró és közbeszerzési eljárásokba bevont személyekre, testületekre, így különösen: 2 Fogalom: Kbt. 8. § (3) bekezdés 3 Fogalom: Kbt. 8. § (4) bekezdés 4 Fogalom: Kbt. 8. § (5) bekezdés 5 Fogalom: Kbt. 8. § (6) bekezdés
a közbeszerzési eljárásokat előkészítő, a közbeszerzési eljárásokba bevont személyre; a szakértelemmel bíró személyekre és szervezetekre (megbízott szakértő(k)re a megbízásnak a tartalma szerint), akiket/amelyeket a közbeszerzési eljárásba bevontak; a bíráló bizottságra; a döntéshozó személyekre, testületre.
Az AJÁNLATKÉRŐ jogállásának jogszabályi alapja
1.5.
A Kbt. 5. §-a rendelkezik a törvény alkalmazási köréről. Sárrétudvari
Nagyközség
Önkormányzata,
költségvetési
intézményei,
az
Önkormányzat által alapított költségvetési szervek a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó szervezetek. Az AJÁNLATKÉRŐ a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzései során a Kbt. rendelkezései és a hozzá kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint köteles eljárni.
2.
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA A közbeszerzés tisztaságának és alapelveinek betartását biztosító szabályok
2.1.
A Szabályzat hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban résztvevők -
kötelesek biztosítani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát,
-
kötelesek biztosítani az ajánlattevők esélyegyenlőségét és egyenlő bánásmódjukat,
-
a
közbeszerzési
eljárásban
a
jóhiszeműség
és
tisztesség,
valamint
a
rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni, -
a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kötelesek eljárni,
-
figyelembe véve a nemzeti elbánás elvét is.
A közbeszerzés tárgya nem határozható meg olyan módon, hogy egyes ajánlattevők/részvételre jelentkezők az ajánlattétel/részvételi jelentkezés lehetőségéből kizárásra kerüljenek, vagy más módon hátrányos megkülönböztetésüket okozza.
A közbeszerzési eljárás előkészítésébe, illetve lefolytatásába bármilyen módon bevont személy haladéktalanul köteles írásban, részletesen tájékoztatni a Polgármestert, ha egy adott közbeszerzési eljárás tekintetében bárki részéről, bármilyen, az eljárás tisztaságát veszélyeztető, vagy a Kbt. alapelveit sértő cselekményt észlel. A Polgármester köteles a tájékoztatás alapján az ügyet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni.
2.2.
A közbeszerzési eljárás nyilvánossága
Az AJÁNLATKÉRŐ köteles a Kbt. 43. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat, információkat, dokumentumokat a Kbt. 43. §-ban meghatározottaknak megfelelően a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján - közzétenni és biztosítani azok elérhetőségét. A fent megjelölt § rendelkezéseiben rögzített dokumentumok közzétételéért a közbeszerzési eljárást bonyolító adatszolgáltatása alapján a Jegyző a felelős.
2.3.
Az értékhatár megállapítására vonatkozó előírások
A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 1720. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - illetve tárgyalási meghívó - megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. A becsült érték kiszámítása során a Kbt. 16-19. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni.
A közbeszerzési eljárásrendek
2.4.
A Kbt. szabályozása alapján a közbeszerzési eljárások kettő eljárásrendbe sorolhatók a közbeszerzés értéke szerint: -
Közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárások;
-
Nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárások.
A Kbt. rendelkezik a különböző eljárásrendbe tartozó közbeszerzési eljárások lefolytatásának a szabályairól. A Kbt. részletesen bemutatja az adott eljárásrendben alkalmazható eljárástípusokat. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a Kbt. Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Kbt. Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a Kbt. másként rendelkezik. A Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatások esetében a Kbt. Harmadik Része alkalmazható.
3.
A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK, FELELŐSSÉGI REND
3.1. A
A közbeszerzések tervezése, a Közbeszerzési terv elkészítése, jóváhagyása jóváhagyott
költségvetési
előirányzatok
figyelembevételével
a
pénzügyi
csoportvezető minden költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az Ajánlatkérő adott évre tervezett közbeszerzéseiről. A közbeszerzési tervben meg kell határozni az árubeszerzés, az építési beruházás és a szolgáltatás megrendelés körébe eső beszerzéseket. A tervnek tartalmaznia kell a beszerzések becsült értékét és tervezett határidejét. A közbeszerzési tervben csak olyan közbeszerzés szerepeltethető, amelynek anyagi fedezete a költségvetésben biztosított. A tervben szerepelhet olyan közbeszerzés is, amelynek megvalósításának pénzügyi fedezetére pályázatot nyújtottak be, azonban arra a tervben utalni kell.
A beszerzési eljárás folyamata a Kbt. szerint egybeszámítandó csoportok (árubeszerzések, építési beruházások, építési koncessziók, szolgáltatás megrendelések, illetőleg szolgáltatási koncessziók) és azok becsült értékeinek meghatározásával kezdődik. A csoportképzés során az egyes csoportokra vonatkozó hatályban lévő szerződések lejártának időpontjaira is ki kell térni. A pénzügyi csoportvezető a csoportosítást és a becsült érték meghatározását a Kbt. 16.§ - 19. §-ban foglaltak szerint köteles elkészíteni. A pénzügyi csoportvezető az egybeszámítandó csoportokat évente köteles felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani. A közbeszerzési terv minimum a következő információkat kell minimum, hogy tartalmazza: -
tervezett közbeszerzés megnevezése
-
a beszerzés tervezett időpontja
- a beszerzés becsült értéke (a Kbt. szabályait figyelembe véve). A rendelkezésre álló információk alapján a pénzügyi csoportvezető külső közbeszerzési tanácsadó(k) bevonásával megállapítja, hogy az adott termékcsoport várható beszerzési értéke eléri-e, illetve meghaladja-e a közbeszerzési értékhatárt. A fentiek figyelembe vételével a közbeszerzési tervet a pénzügyi csoportvezető készíti elő legkésőbb március 15-ig. A közbeszerzési tervet Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete hagyja jóvá legkésőbb minden év március 31-ig. Az éves beszerzéseket az alábbiak figyelembevételével kell megtervezni: a) a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárás is lefolytatható, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás felmerülése esetén. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell. b) a közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A közbeszerzési tervet legalább öt évig meg kell őrizni.
A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért a pénzügyi csoportvezető a felelős. A közbeszerzési terv nyilvános, vagyis Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata honlapján, a terv módosítása esetén a módosítástól számított 5 munkanapon belül közzé kell tenni, és elérhetőségét biztosítani kell a következő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig. Ezen feladat teljesítéséért a pénzügyi csoportvezető a felelős.
3.2.
A
közbeszerzési
eljárásban
résztvevő
személyek/szervezeti
egységek/szervezetek Az AJÁNLATKÉRŐ köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. Közbeszerzési eljárások tervezésében, előkészítésében, lebonyolításában, döntések meghozatalában, vonatkozó szerződések teljesítésének ellenőrzése során nem vehet részt az a személy, akire nézve a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi rendelkezések fennállnak. A közbeszerzési eljárásokban résztvevők az eljárást megindító hirdetmény közzététele (hirdetmény közzététele nélkül induló eljárások esetében a felhívás közvetlen megküldése) előtt, vagy kijelölésük napján, de legkésőbb tevékenységük megkezdése előtt összeférhetetlenségi nyilatkozatot kötelesek tenni. Akinek személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy keletkezett, az köteles az eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni. A
közbeszerzési
eljárásban
részt
vevők
a
Jegyző
irányítása
alatt
végzik
tevékenységüket, munkájukról a Jegyzőt folyamatosan, közvetlenül tájékoztatják, feladataik teljesítéséről a Jegyző a Polgármesternek számol be. Feladatuk ellátása során felelősséggel tartoznak a közbeszerzések Kbt. és ezen Szabályzat szerinti intézéséért, az eredményes, szakszerű munkáért.
3.3.
A Képviselő-testület feladatai
Sárrétudvari
Nagyközség
Önkormányzata
mindenkori
Képviselő-testülete
(a
továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozó feladat különösen: a) a közbeszerzési szabályzat jóváhagyása; b) az éves összesített közbeszerzési terv, valamint esetleges módosításának a jóváhagyása; c)
meghatározza a Kbt. rendelkezéseinek a betartásával a lefolytatandó közbeszerzési eljárás fajtáját;
d) az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás jóváhagyása; e)
minden egyes közbeszerzési eljárás vonatkozásában a pénzügyi fedezet biztosítása;
f)
az adott közbeszerzési eljárást lezáró Döntéshozó testület;
g) a jelen Szabályzatban meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.
3.4.
A Polgármester feladatai
A közbeszerzési tevékenység irányítása a mindenkori Polgármester hatáskörébe tartozó feladat, így különösen: a)
a közbeszerzési dokumentumok elkészítésében közreműködő alkalmazottak, szakértőként (felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, ügyvéd, szakértő, lebonyolító) megbízott személyek vagy gazdálkodó szervezetek megbízása, továbbá a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás alapján az ajánlatkérőhöz benyújtott ajánlatok/részvételi jelentkezések elbírálására létrehozott – legalább háromtagú – bíráló bizottság vezetőjének és tagjainak kijelölése;
b) kijelöli és megbízza adott esetben a külső szakértőket, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót és egyéb személyeket; c)
kiállítja az eljárás belső felelősségi rendjét;
d) a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerinti eljárás esetén kijelöli az ajánlattételre felkérni kívánt legalább 4 gazdasági szereplőt; e)
intézkedés a hirdetmények közzétételére (megküldésére) vonatkozóan (adott esetben a kísérőlevelek aláírása);
f)
figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárások lefolytatását;
g) jogorvoslati eljárás megindítása eseten kijelöli az AJÁNLATKÉRŐ jogi képviseletét ellátó személy(eke)t, szervezetet; h) a jelen Szabályzatban meghatározott egyéb feladatok végrehajtása. A Polgármestert akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt személy helyettesíti.
A Jegyző feladatai
3.5.
A közbeszerzési eljárások vonatkozásában a mindenkori Jegyző felelős: a) a közbeszerzési szabályzat módosításáért, aktualizálásáért; b) a Kbt. 43 §-ában felsorolt adatok, információk, dokumentumok nyilvánosságának biztosításáért; c) az iratok, dokumentumok nyilvántartása, gondos őrzésének megszervezésért. A Jegyzőt akadályoztatása esetén az Igazgatási csoportvezető helyettesíti.
A pénzügyi csoportvezető feladatai
3.6.
A közbeszerzési eljárások vonatkozásában a mindenkori pénzügyi csoportvezető felelős: a) az AJÁNLATKÉRŐ éves összesített közbeszerzési tervének az előkészítéséért; b) az AJÁNLATKÉRŐ előző évi közbeszerzésekről szóló éves statisztikai összegzésének az előkészítéséért. A pénzügyi csoportvezetőt akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt személy helyettesíti.
3.7.
A külső közbeszerzési tanácsadó feladatai
Az AJÁNLATKÉRŐ a közbeszerzési eljárásokat – a Kbt. előírásai szerint, a megfelelő szakértelem biztosítása érdekében – külső közbeszerzési tanácsadó szervezet / személy
bevonásával folytatja le. A lebonyolításért a külső közbeszerzési tanácsadó, az eljárás során hozott döntésért az ajánlatkérő felel. A külső közbeszerzési tanácsadó szervezet / személy feladatai, amennyiben a vele kötött megbízási szerződés ellentétesen nem rendelkezik: a) ellenőrzi a közbeszerzési eljárás indításához szükséges feltételek meglétét, hiányosság esetén jelzi azt a Polgármester felé; b) az eljárás során felmerülő szervezési és adminisztrációs intézkedések megtétele, a Kbt-ben előírt határidők betartása mellett (pl. a tájékoztatások megadása); c) beszerzi az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat; d) az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás (hirdetmény) közbeszerzés-szakmai előkészítése, a közbeszerzési dokumentumok összeállítása; e) elkészíti az eljárást indító hirdetmény, illetve kétfordulós eljárás eseten az ajánlattételi felhívás – Kbt. előírásainak megfelelő – tervezetét, és a Kbt. által előírt egyéb hirdetményeket és gondoskodik azok közzétételéről; f) elkészíti a részvételi / ajánlati dokumentáció közbeszerzési jellegű részeit; g) a szakmai szakértőtől kapott információk, adatok és dokumentumok alapján összeállítja a részvételi / ajánlati dokumentációt; h) felelős az ajánlati / részvételi felhívás és az ajánlati / részvételi dokumentáció rendelkezésre
állásáért,
a
Bíráló
Bizottsággal
történő
egyeztetéséért,
véglegesítéséért; i) gondoskodik arról, hogy az ajánlati / ajánlattételi / részvételi felhívás a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága részére határidőben megküldésre kerüljön; j) biztosítja, hogy az ajánlati/részvételi dokumentáció a törvényes határidő lejártáig megfelelő példányszámban rendelkezésre álljon, továbbá biztosítja az ajánlattevők / részvételre jelentkezők részére történő rendelkezésre bocsátást; k) az ajánlattevők/részvételre jelentkezők tájékoztatásának, továbbá a konzultáció és a helyszíni szemle (helyszíni bejárás) megszervezése és lebonyolítása; l) a szükséges levelezések lebonyolítása; m) megválaszolja az ajánlattevők/részvételre jelentkezők által feltett közbeszerzési jellegű kérdéseket, együttműködve a szakmai szakértővel, az egyéb (pld. szakmai) jellegű kérdésekre adott válaszokat pedig ellenőrzi a Kbt. előírásainak történő megfelelés szempontjából;
n) gondoskodik az ajánlatok / részvételi jelentkezések átvételéről, megszervezi és lebonyolítja az ajánlatok / részvételi jelentkezések nyilvános bontását, elkészíti a bontási jegyzőkönyvet, és megküldi azt az ajánlattevők / részvételi jelentkezők számára; o) az ajánlattételi/részvételi határidőt megelőzően beérkezett ajánlatok/részvételi jelentkezések őrzéséről gondoskodik; p) elkészíti a hiánypótló, illetve felvilágosítást / indokolást kérő leveleket; q) gondoskodik a bíráló bizottság munkájához szükséges anyagok előkészítéséről és helyszín biztosításáról; r) előterjesztést (bírálati javaslatot) készít a Bírálóbizottság számára; s) a bírálati és döntési munkáról jegyzőkönyvet készít; t) átvizsgálja az ajánlatok/részvételi jelentkezések értékeléséről készített bírálati lapokat a Kbt. előírásainak való megfelelés szempontjából; u) tárgyalásos eljárás esetén jegyzőkönyvet készít a tárgyalás(ok)ról, gondoskodik azok megküldéséről az ajánlattevők / részvételi jelentkezők számára; v) elkészíti az ajánlatok / részvételi jelentkezések bírálatáról az összegezést, továbbá közbeszerzési eljárással kapcsolatos döntésekről a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül gondoskodik az írásbeli tájékoztatásról az ajánlattevők / részvételi jelentkezők részére; w) gondoskodik arról, hogy a Közbeszerzési Hatóság Szerkesztőbizottsága részére történő valamennyi, a Kbt-ben meghatározott hirdetmény megküldésre kerüljön; x) a Kbt-ben előírt esetekben tájékoztatja a Közbeszerzési Döntőbizottságot, részére megküldi a szükséges iratokat; y) ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárási cselekmények szakszerű, határidőben történő végrehajtását; z) előkészíti a szerződést a közbeszerzési dokumentumokban megadott szerződéstervezet alapján, és gondoskodik annak megkötéséről a nyertes ajánlattevővel; aa) ellátja a közbeszerzési eljárás során felmerülő egyéb adminisztratív és koordinációs feladatokat; bb) felkérés alapján megvizsgálja, hogy a közbeszerzés alapján kötött szerződés módosításának fennáll-e a Kbt. szerinti jogalapja; cc) amennyiben a szerződés teljesítése során szerződésmódosításra kerül sor, tájékoztatót készít, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi;
dd) a szerződés teljesüléséről (egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként) tájékoztatót készít a Jegyző tájékoztatása alapján; ee) gondoskodik arról, hogy a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága részére történő valamennyi hirdetmény megküldésre kerüljön; ff) részt vesz a bizottsági üléseken; gg) részt vesz a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásokban; hh) felkérés szerint szükség esetén egyéb közbeszerzési tanácsadási tevékenységet lát el.
3.8.
A szakmai szakértő feladatai
Minden egyes közbeszerzési eljárás vonatkozásában külön szakmai szakértőt kell kijelölni, akinek a feladatkörébe különösen az alábbi – a végrehajtásra és az adminisztrációra vonatkozó – tevékenységek tartoznak: a)
a műszaki leírás, továbbá a szakmai szerződéses feltételek összeállítása;
b) szükség esetén külső szakértő(k) bevonásának kezdeményezése; c)
az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás (hirdetmény) szakmai előkészítése;
d) az esetlegesen szükséges jelentések elkészítése; e)
a közbeszerzési eljárással kapcsolatos szakmai jellegű kérdések megválaszolása;
f)
a Bírálóbizottság tagja;
g) az ajánlatokat / részvételi jelentkezéseket szakmai szempontból értékeli; h) döntés után a megkötött szerződés teljesítésének figyelemmel kísérése a beszerzés átadás-átvételéig, illetve teljesítéséig; i)
a jelen Szabályzatban meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.
A szakmai szakértő feladatainak ellátására olyan személy/szervezet jelölhető ki, illetve kérhető fel, aki az adott közbeszerzés tárgya vonatkozásában megfelelő ismerettel rendelkezik.
3.9.
A külső szakmai szakértő feladatai
Amennyiben szükséges, a Polgármester külső szakértőt jelölhet ki, aki feladatait külön megbízási szerződés alapján látja el, melynek keretében feladatai különösen a)
biztosítja a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet;
b) a szükséges szakmai jellegű egyeztetéseket koordinálja; c)
a műszaki leírás, továbbá a szakmai szerződéses feltételek összeállítása;
d) az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás (hirdetmény) szakmai előkészítése; e)
az esetlegesen szükséges jelentések elkészítése;
f)
a közbeszerzési eljárással kapcsolatos szakmai jellegű kérdések megválaszolása;
g) a Bírálóbizottság tagja; h) az ajánlatokat / részvételi jelentkezéseket szakmai szempontból értékeli; i)
döntés után a megkötött szerződés teljesítésének figyelemmel kísérése a beszerzés átadás-átvételéig, illetve teljesítéséig;
j)
3.10.
a jelen Szabályzatban meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó feladatai
A közbeszerzési eljárás előkészítése, illetőleg lefolytatása során a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. A közbeszerzési eljárás lebonyolításában közreműködő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kötelezettségeit részletesen az AJÁNLATKÉRŐ és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó között létrejövő Megbízási szerződés tartalmazza.
3.11.
A Bírálóbizottság tagjai és feladatai
Az AJÁNLATKÉRŐ minden egyes közbeszerzési eljárás lebonyolításához legalább 3 főből álló Bírálóbizottságot hoz létre. A Bírálóbizottságot a közbeszerzés tárgyának megfelelő műszaki-szakmai, jogi, gazdasági (pénzügyi), és közbeszerzési ismeretekkel rendelkező – lehetőség szerint
felsőfokú végzettségű – szakemberekből (a Bizottság munkáját külső szakértő segítheti, akinek díjazásáról a Polgármester gondoskodik) kell összeállítani. A Bíráló Bizottság tagjait a Polgármester jelöli ki. A Bíráló Bizottság szükség esetén – adott közbeszerzés jellegétől függően, alkalomszerűen – további tagokkal egészülhet ki. A Bíráló Bizottság a munkájával kapcsolatos ügyviteli munkák ellátását Önkormányzat ügyviteli feladatait ellátó személyek kötelesek segíteni, a Polgármester utasítása szerint. A Bíráló Bizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van, döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Minden bizottsági tag egy (1) szavazati joggal rendelkezik. A bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg, az esetleges szavazategyenlőség esetén a bizottság vezetőjének (Elnökének) szavazata dönt. A Bírálóbizottság munkájáról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. A Bírálóbizottság a felhívásban, illetve a dokumentációban közzétett és meghatározott szempont(ok) alapján -
értékeli a benyújtott ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket,
-
határozatát
indokolva
döntési
ajánlattevők/részvételre alkalmatlanságának
javaslatot
jelentkezők megállapításáról,
és
szakvéleményt
szerződés az
készít
teljesítésére
ajánlat/részvételi
az való
jelentkezés
érvénytelenné nyilvánításáról és az ajánlattevő/részvételre jelentkező kizárásáról, -
javaslatot tesz az eljárás nyertesére, illetve a második helyezett személyére vonatkozóan,
-
javaslatát írásban indokolja.
A Bírálóbizottság Elnökének feladatai: a) a bizottság munkájának megszervezése, irányítása;
b) a bizottsági tagsággal kapcsolatos jogok gyakorlása (szavazás); c) tevékeny közreműködés az eljárást lezáró döntési javaslat és szakvélemény előkészítésében; d) a titoktartás követelményének betartása, illetve betartatása, a bizottsági tagok részéről annak be nem tartása esetén vizsgálat kezdeményezése; e) az elbírálási (minősítési) szakaszban folyamatos kapcsolat tartása az eljárást lezáró határozatot (döntést) hozó testülettel, és részére tájékoztatás adása a bíráló bizottság munkájáról; f) az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok megtétele és aláírása; g) a Bírálóbizottság szakvéleményének és döntési javaslatának döntésre történő felterjesztése. A Bírálóbizottság tagjainak feladatai: a)
kinevezésük alapján részt vesznek a bizottsági üléseken;
b) a bizottsági tagsággal kapcsolatos jogok gyakorlása (szavazás); c)
a bizottság vezetője által felvetett – a bíráló bizottság munkáját segítő – kérdésekre a legjobb tudásuk szerint felelnek;
d) az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatokat megteszik és aláírják. A külső szakértő – megbízásától függően – szakvéleményével segíti a bíráló bizottság munkáját, amennyiben rendelkezik szavazati joggal, részt vesz a szavazáson is. Egyéb esetben a bíráló bizottság felkérésére a bíráló bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
3.12.
A Döntéshozó testület feladatai
A Döntéshozó testület a Képviselő-testület. Határozatképes, ha és amennyiben ülésén a tagok 2/3-a jelen van. A testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. A Döntéshozó testület kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a Bírálóbizottságba. A Döntéshozó testület nevében az aláíró a Polgármester.
A közbeszerzések során a Döntéshozó testület hatáskörébe tartozó feladat az adott közbeszerzési eljárást lezáró döntés(ek) meghozatala, melynek során döntést hoz: a) az
ajánlattevők/részvételre
jelentkezők
szerződés
teljesítésére
való
alkalmatlanságának megállapításáról, az ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelenné nyilvánításáról és az ajánlattevő/részvételre jelentkező kizárásáról, b) az eljárás nyertesére, illetve a második helyezett személyére vonatkozóan.
4.
A közbeszerzési eljárások folyamata
4.1.
Az eljárások előkészítése
Az AJÁNLATKÉRŐ számára közbeszerzési eljárás megindításáról a Képviselő-testület dönt. A közbeszerzési eljárást megindító ajánlati / részvételi felhívás – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – csak akkor tehető közzé, ha rendelkezésre áll a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezet, vagy az arra vonatkozó biztosíték, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. A rendelkezésre álló fedezetet a Képviselőtestület határozza meg (részajánlattétel biztosítása esetén részenként). Ha az adott beszerzésre vonatkozóan támogatásra irányuló igény (pályázat) került benyújtásra, vagy benyújtásra fog sor kerülni, az eljárást megindító felhívás a Képviselő-testület döntése alapján közzétehető. A szakmai szakértő elkészíti az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérést, meghatározza a minőségi és mennyiségi igényeket, meghatározza a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a bírálat során érvényesíteni kívánt szakmai és egyéb szempontokat, valamint elkészíti a műszaki leírást. A közbeszerzési műszaki leírás tartalmáért a szakmai szakértő a felelős. A műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a biztonságra,
és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket. A közbeszerzési műszaki leírás meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. Az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás, ajánlati/részvételi dokumentáció tartalmáról, az eljárás fajtájáról a Képviselő-testület dönt.
4.2.
Az eljárások lefolytatása
A külső közbeszerzési tanácsadó gondoskodik az eljárást megindító hirdetmények közzétételéről, illetve megküldéséről valamint a hirdetményekkel kapcsolatos hiánypótlások teljesítéséről, a Polgármester pedig adott esetben a szerkesztési illetve ellenőrzési díjnak a megfizetéséről.
Az Ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton, - a regisztrálási adatok megkérésének kivételével korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni a Kbt. 39.§-ban foglaltaknak megfelelően. A benyújtott ajánlatok / részvételi jelentkezések átvételéről, őrzéséről a külső közbeszerzési tanácsadó gondoskodik. Az ajánlattevő/részvételre jelentkező részére – amennyiben ajánlatát/részvételi jelentkezését személyesen nyújtja be – az ajánlat/részvételi jelentkezés átvételéről elismervényt
kell
adni.
A
benyújtott
ajánlatokról/részvételi
jelentkezésekről
nyilvántartást kell vezetni. Az ajánlatok / részvételi jelentkezések bontását az ajánlattételi / részvételi jelentkezési határidő lejártakor kell megkezdeni, és a bontási eljárás mindaddig tart, amíg
valamennyi ajánlat / részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. Az ajánlatokat / részvételi jelentkezéseket az ajánlatkérő képviseletében eljáró személyek és az ajánlattevők / részvételi jelentkezők jelenlétében a külső közbeszerzési tanácsadó bontja fel a Kbt. 68. §-ban foglaltak figyelembevételével. Az ajánlatok, részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyv készül (bontási jegyzőkönyv). A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív. A bontási jegyzőkönyv a jelen lévő ajánlattevők / részvételre jelentkezők részére a bontást követő 5 napon belül megküldésre kerül. A Bírálóbizottság az ajánlattevők / részvételi jelentkezők ajánlatait / részvételi jelentkezéseit értékeli, a külső közbeszerzési tanácsadó pedig – a hiányos ajánlatot / részvételi
jelentkezést
benyújtók
esetében
gondoskodik
azok
hiánypótlásra
felszólításáról. Amennyiben szükséges, a külső közbeszerzési tanácsadó felvilágosítást kér az ajánlattevőktől / részvételi jelentkezőktől, valamint tájékoztatást küld a nyilvánvaló számítási hibáról. A Bírálóbizottság Elnöke és tagjai kötelesek írásban az ajánlatokról / részvételi jelentkezésekről indokolással ellátott bírálati lapot készíteni. A Bírálóbizottság az ajánlatokat / részvételi jelentkezéseket döntés-előkészítő ülésén értékeli, melyről jegyzőkönyv készül (Bírálóbizottsági jegyzőkönyv). A Bírálóbizottság döntési javaslatot és szakvéleményt készít az ajánlattevők/részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, az ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelenné nyilvánításáról és az ajánlattevő/részvételre jelentkező kizárásáról, javaslatot tesz az eljárás nyertesére, illetve a második helyezett személyére vonatkozóan, javaslatát írásban indokolja. A Döntéshozónak az adott közbeszerzési eljárás megindítását megelőző esetleges döntése alapján az ajánlatok értékelését követően a Bírálóbizottság elektronikus árlejtés lefolytatása után tesz javaslatot az eljárás nyertesére, illetve a második helyezett személyére vonatkozóan. Az elektronikus árlejtés az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé. Elektronikus árlejtés kizárólag abban az esetben kezdeményezhető, amennyiben az az eljárást megindító hirdetményben előzetesen meghatározásra kerül.
Az ajánlattevők/részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmatlanságáról, az ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelenné nyilvánításáról, az ajánlattevő/részvételre jelentkező kizárásáról, a nyertes és – adott esetben – a második legjobb ajánlattevő(k) kiválasztásáról, vagy a közbeszerzési eljárás más módon történő lezárásáról szóló döntést a Bírálóbizottság javaslatának figyelembevételével a Döntéshozó hozza meg. Az értékelést az ajánlati/részvételi felhívásban meghatározott határidőn belül el kell végezni. A külső közbeszerzési tanácsadó köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a Kbt. 73. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az AJÁNLATKÉRŐ kizárólag az eljárás nyertesével, vagy annak visszalépése esetén, a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést, ha az az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölésre került. A szerződéskötésre a Kbt. 131. §-ban foglaltaknak megfelelően kerülhet sor. A megkötött szerződések módosítására a Kbt. 141. §-ban meghatározottak alapján van lehetőség.
4.3.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban az AJÁNLATKÉRŐ jogi képviseletét a közbeszerzési eljárások lefolytatására megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező személyek látják el, akiket a Polgármester jelöl ki. Jogorvoslati eljárás esetén a Bírálóbizottság javaslata alapján a Polgármester dönt a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről, a szerződés megkötésének elhalasztásáról a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig.
Az erről szóló értesítést a Polgármester küldi meg a Közbeszerzési Döntőbizottság részére. A jogorvoslati eljárásban a Bírálóbizottság javaslata alapján a Polgármester meghozza a szükséges döntéseket, továbbá dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg bíróság előtti jogorvoslati eljárásban képviselendő álláspontról.
4.4.
Az éves statisztikai összegezés
Az AJÁNLATKÉRŐ előző évi közbeszerzéseiről szóló éves statisztikai összegezésének az elkészítéséért és a Közbeszerzési Hatóság számára határidőben (legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig) történő megküldéséért a Jegyző a felelős. 5.
Az iratok kezelése és megőrzésére vonatkozó szabály A közbeszerzési eljárások során valamennyi dokumentumot írásban kell elkészíteni, és az egyes eljárási cselekményeket a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően írásban kell rögzíteni. Az AJÁNLATKÉRŐ a Kbt. 42. §-ban rögzítettek szerint gondoskodik a közbeszerzésekkel kapcsolatos iratok iktatásáról, illetve – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárással kapcsolatban keletkezett összes iratnak az eljárás lezárulásától számított 5 (öt) évig történő megőrzéséről. Ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.
6.
A közbeszerzések ellenőrzése A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése a függetlenített belső ellenőr hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a szabályszerűségre, az elbírálás szempontjainak előkészítésére, és azok érvényesítésére az elbírálás során.
7.
Hatályba léptetés Jelen Szabályzat 2016. február 17. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni.
8.
Vegyes rendelkezések Jelen Szabályzat csak a hatályos Kbt. és végrehajtási rendeletei figyelembe vételével alkalmazható! A közbeszerzési eljárásban közreműködő, részt vevő személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni!
14. számú melléklet
Adatbejelentés a 2014. január 1-jétől érvényes, 2016. január 1-jei hatállyal módosított kormányzati funkció megadása miatt
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 180. § rendelkezéseinek megfelelően Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata a törzskönyvi nyilvántartásban 2013. december 31-én nyilvántartott, alaptevékenységére vonatkozó adatait a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendeletben kihirdetett, 2014. január 1jétől érvényes, 2016. január 1-jei hatállyal módosított alaptevékenység besorolási kódváltozás miatt, a következők szerint határozom meg:
A Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 011130 011140 011220 013320 013350 016080 041231 041232 041233 041236 041237 045120 045160 051030 052010 052020 052030 063010 063020 064010 066010 066020 072111 072112
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Adó-, vám- és jövedéki igazgatás Köztemető-fenntartás és működtetés Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási program Közfoglalkoztatási mintaprogram Út, autópálya építése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Szennyvízgazdálkodás igazgatása Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása Vízügy igazgatása Víztermelés, -kezelés, -ellátás Közvilágítás Zöldterület – kezelés Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás
072311 072312 074031 074032 076062 081041 082042 082044 082063 082091 082092 096015 096025 104037 106020
Fogorvosi alapellátás Fogorvosi ügyeleti ellátás Család és nővédelemi egészségügyi gondozás Ifjúság – egészségügyi gondozás Település – egészségügyi feladatok Versenysport- és utánpótlás – nevelési tevékenység támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Múzeumi kiállítás tevékenység Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
A Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat szakágazat rend szerinti besorolása: -Sárrétudvari, 2016. január 28. P.H. önkormányzat vezetőjének aláírása
15. számú melléklet
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata társulási tagságai
Biharnagybajom - Sárrétudvari Víziközmű Beruházási Társulás Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. Ellátott feladat: - „Biharnagybajom és Sárrétudvari települések szennyvízcsatornahálózat és szennyvíztisztító telep építése” beruházás megvalósítása Sárrétudvari és Térsége Ivóvízminőség-javító Társulás Sárrétudvari, Kossuth u. 72. Ellátott feladat: - Sárrétudvari, Biharnagybajom, Szerep településeken a „Sárrétudvari és Térsége ivóvízminőség-javító projekt” beruházás megvalósítása Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Intézményfenntartó Társulás 4150 Püspökladány, Szent István u. 33. szám Ellátott feladatok: - Családsegítés és Gyermekjóléti szolgálat a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat keretében - Étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Időskorúak nappali ellátása - Fogyatékos személyek nappali intézménye
16. számú melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
mely létrejött egyrészt Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: helyi önkormányzat) (4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.) másrészről a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal (székhely: 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72., képviselő: Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző (továbbiakban: jegyző), Törzskönyvi azonosító: 813482, Adószám:15813482-1-09), (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), Harmadrészről a Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) (4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.) között az alábbi feltételek szerint: A megállapodást az együttműködő felek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdésben foglaltak végrehajtására kötik. Ennek érdekében a megállapodásban rögzítik a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (3) bekezdésében foglaltakat. 1. A testületi működés feltételeinek biztosítása 1.1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek megtartásához, a település civil szervezeteivel, bizottsági elnökeivel, intézményvezetőivel, történő egyeztető tárgyalásokhoz, fogadóórákhoz a polgármesteri hivatal tanácskozó termének ingyenes használatát és az azzal kapcsolatos járulékos költségeket (fűtés, világítás, internet használat, takarítás) biztosítja. 1.2. A polgármesteri hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének működéséhez szükséges technikai feltételeket. 2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetének előkészítése 2.1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után a jegyző és a pénzügyi csoportvezető folytat egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, melynek keretében rendelkezésre bocsátja a költségvetés megtervezéséhez szükséges adatokat. 2.2. A pénzügyi csoportvezető készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, melyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a képviselő-testület elé. 2.3. A nemzetiségi önkormányzat a költségvetési határozatát a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45 napig nyújtja be a képviselő-testületnek. 3. Költségvetési előirányzatok módosításának rendje 3.1. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevétel kiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a nemzetiségi önkormányzat éves költségvetését testületi döntéssel megváltoztatja.
4. Költségvetési információszolgáltatás rendje 4.1. A nemzetiségi önkormányzat – a pénzügyi csoportvezető által összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött - költségvetését a nemzetiségi önkormányzat a képviselőtestülete elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a polgármesteri hivatal közreműködésével a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (továbbiakban: MÁK) nyújtja be. 4.2. Az információszolgáltatásról a pénzügyi csoportvezető, vagy az általa megbízott személy gondoskodik. 5. Beszámoltatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének rendje 5.1. A nemzetiségi önkormányzat időközi költségvetési jelentést készít. Az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-éig a MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe tölti fel és küldi el a pénzügyi csoportvezető. 5.2. Az eszközök és források alakulására vonatkozóan a nemzetiségi önkormányzat mérlegjelentést készít. Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő év február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni a pénzügyi csoportvezetőnek. 5.3. A nemzetiségi önkormányzat éves beszámolójáról a MÁK által meghatározott időpontban a polgármesteri hivatal közreműködésével szolgáltat adatot. 5.4. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, háromnegyedéves helyzetéről október 30-ig írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. 5.5. A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően zárszámadást kell készíteni. 5.6. A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz. 5.7. A zárszámadási határozat előterjesztésekor a képviselő-testület részére a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a)a nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét (pénzeszköz felhasználás kimutatása), b)a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c)a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, d)a nemzetiségi önkormányzat adósság állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel-és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, e)vagyonkimutatást,
f)a nemzetiségi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. 6.A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje 6.1. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a polgármesteri hivatal látja el. 7. A kötelezettségvállalás rendje, pénzügyi ellenjegyzés 7.1. A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag az elnök, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. 7.2. Kötelezettségvállalás csak írásban, pénzügyi ellenjegyzést követően, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően lehet. 7.3. Pénzügyi ellenjegyzésre a pénzügyi csoportvezető jogosult. 7.4. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 8. Utalványozás 8.1. A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelési (továbbiakban: utalványozás) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. 8.2. Utalványozásra a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. 9. Szakmai teljesítés 9.1. A teljesítés igazolására jogosult személyt az elnök, írásban jelöli ki. Ez a személy a Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese. 10. Érvényesítés 10.1. Az érvényesítést, a teljesítés igazolását követően a pénzügyi csoportvezető végzi. 11. A nemzetiségi önkormányzat számlái 11.1. A nemzetiségi önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél nyitott önálló fizetési számlán köteles lebonyolítani. 12. Pénzellátás 12.1. A helyi nemzetiségi önkormányzat a mindenkori hatályos költségvetési törvény rendelkezései alapján részesül támogatásban. 12.2. Készpénz házipénztáron keresztül akkor fizethető ki, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő a fizetés teljesítéséhez szükséges költségvetésben elfogadott (szabad) előirányzattal és dokumentumokkal (szerződés, számla, stb.) rendelkezik, és szándékát a felvételt megelőző napon a polgármesteri hivatal pénztárosánál jelzi.
13. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje 13.1. A polgármesteri hivatal a nemzetiségi önkormányzat számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti. 13.2. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylat, szerződés, bankszámlakivonat, számla, stb.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy e feladattal megbízott tagja, köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportvezetőjének átadni. 13.3. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat elnöke felelős. 13.4. A nemzetiségi önkormányzat használtában álló vagyontárgyakról a polgármesteri hivatal vezet nyilvántartást, az adatszolgáltatási kötelezettség a nemzetiségi önkormányzat elnökét terheli. 13.5. A leltározáshoz, selejtezéshez illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a pénzügyi csoportvezetőnek. 14. Összeférhetetlenség 14.1. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. 14.2. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. 14.3. A nemzetiségi önkormányzat, mint kötelezettséget vállaló szerv, a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet. 15. A működési feltételek és gazdálkodás eljárási és dokumentációs részletszabályai, ezeket végző személyek kijelölési rendje, adatszolgáltatással kapcsolatos előírások, feltételek 15.1. A nemzetiségi önkormányzat adataiban, törzskönyvi nyilvántartásában történő változás átvezetése iránti kérelmet a polgármesteri hivatal - pénzügyi csoportvezető közreműködésével a változást követő 8 napon belül elnök nyújtja be a MÁK-hoz. 15.2. A nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, számviteli, nyilvántartási és beszámolási feladatok ellátásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. 16. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül megküldi az ülés jegyzőkönyvét a jegyző részére. 17. A jegyző a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 18. A megállapodás 2016. február 1. napján lép hatályba.
19. Az együttműködési megállapodást Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 7/2016.(I.28.) számú határozatával, Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 6/2016.(I.26.) SRNÖ számú határozatával fogadta el. 20. Ezzel egyidejűleg Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2015.(I.29.) számú határozatával, a Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2015.(I.29.) SRNÖ számú határozatával elfogadott Együttműködési Megállapodás hatályát veszti.
Sárrétudvari, 2016. január 28.
…………………………………… Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere
..................................................... Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke
……………………………………………. Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal Jegyzője
