Liptód Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7 /2010. (IX.09. ) sz. rendelete „a szociális ellátások helyi szabályozásáról” (A 4/2008.(II.12.) számú rendeletnek az 5/2009.(III.24.) sz. rendelettel, a 8/2009.(VI.23.) sz. rendelettel, a 14/2009.(XII.15.) sz. rendelettel és a 8/2011. (V.30.) sz. rendelettel módosított illetve kiegészített egységes szerkezetbe foglalt szövege)
Liptód Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, „a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról” szóló – többször módosított – 1993 évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D. § (5) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében, továbbá a 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. F E J E Z E T
Általános rendelkezések
A rendelet célja
E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya 1. §
E rendelet hatálya kiterjed: (1) Liptód önkormányzat közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. (2) A Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor tett nyilatko-
zatában Liptód község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte. (3) A Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság közigatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (4) A Szmtv. szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. § (3) bekezdése b/ pontjában meghatározott személyi körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Liptód Községi Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. Eljárási rendelkezések 2.§
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a körjegyzőségen lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/ kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a központ vezetőjéhez is lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. (3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, melynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
3. §
(1) A kérelmező a kérelmében a saját, valamint a vele egy háztatásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: - az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a)c)h) pontjaiban szereplő adatait, - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás
vagy annak hiteles másolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. (2) A jogosultság megállapításakor - a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - a nem havi rendszerességgel szerzett , illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. A jövedelem igazolható: - havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással, - munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással, - A társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal, - vállalkozó esetében az illetékes APEH – kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló igazolással. (3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni: - a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, - a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra. (5) Nincs szükség igazolásra azon adatok esetében, melyek a körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
4. §
(1) A rendszeres ellátások kifizetése havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a körjegyzőségen az önkormányzat pénztárából történik. (2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, melynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.
5. §
(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a körjegyzőség már
bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6. §
(1) A rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a „gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. tv. 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él. (3) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formái lehetnek: - közüzemi szolgáltatás (villanyáram, földgáz, ivóvíz-szennyvízszolgáltatás) díjának kifizetése, - közétkeztetési díj kifizetése, - élelem vagy ruhavásárlás. (4) A (3) bekezdésben szereplő természetbeni ellátás mértéke a védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15 %-áig, de összesen legfeljebb a szociális segély 50 %-áig terjedhet.
7. §
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező köteles családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozni.
8. §
A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály másként nem rendelkezik –az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – vagyis a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiraton rögzíteni kell.
9. §
A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. §
A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.
II. FEJEZET
11. § Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselőtestülete az Sztv.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a) lakásfenntartási támogatást, b) átmeneti segélyt, c) az SZt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat állapít meg. (2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselőtestületének felhatalmazása alapján a polgármester az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a) szülési segélyt, b) temetési segélyt állapít meg.
Rendszeres szociális segély 12. § Aktív korúak ellátása
(1) A rendszeres szociális segély jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Liptód Község Önkormányzata a Sztv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2) A rendszeres szociális segély megállapításával, szüneteltetésével és megszüntetésével kapcsolatos hatásköröket a körjegyző gyakorolja (Sztv. 37/A § (1) bekezdés). (3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként Liptód község polgármesterével, Babarc és Liptód Községi Önkormányzatok Körjegyzőségével, a Bóly Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal és a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mohácsi Kirendeltségével köteles együttműködni. 13. §
(1) Az együttműködésre kötelezett személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltségénél, Bóly Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálatnál a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenni, és nyilvántartásba vetetni magát. (2) Az együttműködésre kötelezett személy köteles a Családsegítő Szolgálattal írásban megkötni a beilleszkedését segítő programról szóló megállapodást, továbbá teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (3) A Családsegítő Szolgálat a) figyelemmel kíséri az (1) bekezdésben megállapított határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá az együttműködésre kötelezett személyt nyílvántartásba veszi. b) az együttműködésre kötelezett személy nyilvántartásba vételekor tájékoztatja őt a beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a program típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól. c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az együttműködésre kötelezett személy bevonásával – amennyiben szükséges a munkaügyi központ közreműködésével – kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. d) legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. e) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról. f) jelzi a körjegyzőnek, ha az együttműködésre kötelezett személy az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve az e) pont szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatást ad a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról. (4) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) egyéni esetkezelés, segítő beszélgetés, tanácsadás, b) csoportos foglalkozás, önismereti, önsegítő és személyiségfejlesztő csoportok működtetése. (5) Az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti, ha a jogosult a) a Családsegítő Szolgálatnál - nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg, - a beilleszkedést segítő programmal kapcsolatos írásbeli megállapodást nem köti meg, - háromhavonta nem jelenik meg, b) az önkormányzattal nem működik együtt. (6) Az önkormányzat a támogatásra jogosult személy esetében a bérpótló juttatás illetve a rendszeres szociális segély megállapítása előtt illetve a jogosultság felülvizsgálata során megvizsgálja, hogy a jogosult lakókörnyezete – az általa életvitelszerűen lakott ház, annak kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda – rendezett-e. (7) Ha a lakókörnyezetet nem tartja rendezettnek, a jogosultat a jegyző – legalább öt napos határidő tűzésével – felszólítja a munkálatok elvégzésére. (8) Ha a jogosult a felhívásnak a megadott határidőre nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani illetve a juttatást meg kell szüntetni.
14. §
A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 %-ának szorzatával. Időskorúak járadéka
15. §
(1) Az időskorúak járadékának megállapítására Liptód község Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit – 32/B – 32/D. § - változtatás nélkül alkalmazza. (2) Az időskorúak járadéka megállapításával, szüneteltetésével és megszüntetésével kapcsolatos hatásköröket a körjegyző gyakorolja. (Szt. 32/B. § (1) bek.) (3) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell a körjegyzőséghez benyújtani, melyhez csatolni kell a nyomtatványban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot (Pl.: nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás). (4) Az időskorúak járadékának havi összege a Szt-ben kötelezően előírt összeg.
Lakásfenntartási támogatás 16. §
Az önkormányzat a Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (1) Az önkormányzat képviselő-testülete lakásfenntartási támogatásban részesíti: a) azt a személyt – lakásonként 1 főt – akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja, b) azokat a személyeket, akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén. (2) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén az önkormányzat képviselő-testülete a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére a Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.
(3) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Liptód Községi Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja. 17. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30 %-át elérő költséghányad. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes összegét kell figyelembe venni: - lakbér vagy albérleti díj - lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete - csatornahasználati díj - szemétszállítás költsége - villanyáram költsége - víz- és gázfogyasztás díja - tüzelőanyag költsége (3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.500,- ft. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a körjegyzőségen lehet benyújtani minden év január 1. és 31. között, illetőleg július 1. és 31. között. (5) A helyi lakásfenntartási támogatást legfeljebb hat hónapos időtartamra lehet megállapítani. (6) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a) a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot - a lakásban tartózkodás jogcíméről, - a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, - annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli. b) a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, c) a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a lakásbérleti szerződést, d) pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, e) a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását. (7) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
18. §
(1) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lakó személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
19. §
(1) Megszűnik a támogatás: - a megállapított idő elteltével, - a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával. (2) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Liptód Községi Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.
Átmeneti segély
20. §
Liptód Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. 21. §
(1) Kérelmére átmeneti segélyben kell részesíteni azt a személyt: a) akinek 1 főre számított családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, b) egyedülálló esetén az 1 főre számított családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (2) A megállapított átmeneti segély összege – rászorultsághoz igazodva – legalább 3.000.- Ft., legfeljebb 20.000.- Ft. (3) Átmeneti segély rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb.) hivatalból vagy kérelemre évente egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján nyújtott segély mértéke sem haladhatja meg a 20.000.- Ft-ot.
22. §
(1) Az átmeneti segély megállapítása előtt – indokolt esetben – környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítéléséhez a kérelmező lakhatási vagy életkörülményeinek részletes ismerete szükséges.
(2)Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő felelős nyilatkozata alapján is kiutalható. 23. §
(1) Az átmeneti segély iránti kérelmet a körjegyzőségen lehet benyújtani. (2) Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.
Temetési segély 24. §
Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő estén annak 300 %-át nem éri el, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban.
25. §
(1) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 10 %-ánál, de elérheti annak 30 %-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 90.500.- Ft.
26. §
(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a körjegyzőségen. (2) A kérelemhez, annak benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére- kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait. (3) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
III. FEJEZET
Természetben nyújtott szociális ellátások 27. § Közgyógyellátás (1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján – egy éves időtartamra – annak a személynek állapítható meg a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Szociálisan rászorult az, akinél az 1 főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. (3) A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon a körjegyzőségen kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35. §-ában előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. (4) A közgyógyellátás iránti kérelemről a körjegyző dönt. (Sztv. 50. § (4) bek.)
IV. FEJEZET
28. § Szociális szolgáltatások (1) Az Sztv. értelmében szociális alapszolgáltatások: - étkeztetés - falugondnoki szolgáltatás - házi segítségnyújtás - családsegítés (2) A házi segítségnyújtás igénybevételének feltétele a gondozási szükséglet megléte. (3) Házi segítségnyújtás: a gondozási szükséglet legfeljebb napi 4 óra. Kivétel: Halaszthatatlan esetben vagy átmeneti jelleggel legfeljebb 3 hónapig. Ha a gondozás 3 hónapon túl is indokolt, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát. A vizsgálatról az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő gondoskodik. (4) A szociális alapszolgáltatásokért – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – térítési díjat kell fizetni. Az alapszolgáltatásokért fizetendő díjak összegét a rendelet 1. sz. Melléklete tartalmazza. (5) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat: - aki jövedelemmel nem rendelkezik, - étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.
29. § Az ellátások igénybevétele
(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a körjegyzőséghez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (2)Külön eljárás nélkül akkor biztosítható az ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. A polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. 30. § Étkeztetés (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. (3) Az ellátás iránti kérelmet az önkormányzathoz vagy a körjegyzőséghez lehet benyújtani. (4) Az ellátás iránti kérelemről – mivel az önkormányzat szakfeladatként gondoskodik a feladat ellátásról – a polgármester dönt. 31. § Falugondnoki szolgáltatás
(1) Falugondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájárulást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését. (2) Az önkormányzat a falugondnoki szolgáltatás keretében biztosítja: a) közreműködést: - az étkeztetésben (a szociális étkeztetésben részesülők meleg ebédjének házhoz szállítását), - a házi segítségnyújtásban (bevásárlás, gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök beszerzése, tüzelő bekészítése, stb.),
- a közösségi és szociális információk szolgáltatásában, - az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosításában (igény és szükség esetén beteg háziorvoshoz, szakrendelőbe, kórházba szállítása,) b) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítását: - az óvodába, az iskolába, - egyéb rendezvényekre, nyári táborokba. c) Liptód község lakosainak szállítását: - a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős rendezvényekre, - a helyben el nem érhető kiskereskedelmi egységekbe. (3) Az önkormányzat a falugondnoki szolgáltatás keretében elősegíti: a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek megszervezését, b) az egyéni hivatalos ügyek intézését, lakossági igények továbbítását, c) az egyéb lakossági alapszolgáltatások igénybevételét. (4) Az ellátás iránti kérelmet a körjegyzőséghez kell benyújtani. (5) A kérelemről a polgármester dönt. 32. § Házi segítségnyújtás
(1) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról a Lánycsóki Gondozási Központ útján gondoskodik. (2) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (3) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatási kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének felülvizsgálatát. (5) A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi. A vizsgálat eredménye megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. (6) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. (7) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. (8) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítség-
nyújtást igénylő személyek ellátásáról az (1) bekezdésben megjelölt intézmény útján köteles gondoskodni. (9) Az ellátás iránti kérelmet a körjegyzőséghez lehet benyújtani, amely azt haladéktalanul továbbítja az (1) bekezdésben megjelölt intézmény vezetőjéhez. (10) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt. (11) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
33. §
Családsegítés
(1) Az önkormányzat a feladat ellátását a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Bólyi Családsegítő Szolgálata keretén belül biztosítja. (2) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (3) A családsegítés keretében Liptód Község Önkormányzata az Sztv-ben meghatározott ellátásokat biztosítja. (4) Az ellátás iránti kérelmet a körjegyzőséghez kell benyújtani. (5) A kérelemről a Mohácsi Többcélú Társulás által létrehozott és működtetett intézmény vezetője dönt.
34. §
Nappali ellátás
(1) Az ellátás szabályozása az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően történik. (2) A települési önkormányzat a nappali ellátást igénylő személyek ellátásáról a Lánycsóki Gondozási Központ útján gondoskodik. (3) Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. (4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakhelye szerinti települési önkormányzathoz kell benyújtani. (5) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.
V. FEJEZET
A fizetendő személyi térítési díj
35. §
(1) Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a személyes ellátást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni. (2) A személyi térítési díjat a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a), c), e) ) pont alattiak ( a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak ( a továbbiakban együtt:kötelezett). (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, a) aki jövedelemmel nem rendelkezik, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja jövedelemmel (119/C. §) nem rendelkezik. (4) A személyi térítési díj összegét évente két alkalommal kell felülvizsgálni és indokolt esetben módosítani, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy a törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.
36. §
(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Sztv. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet, c) kiskorú igénybe vevő esetén – a b) pont szerinti kivétellel – a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. (2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem a) 25 %-át étkeztetés, b) 20 %-át házi segítségnyújtás,
c) 30 %-át, ha házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, d) 20 %-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás esetében. (3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi – az Sztv. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott – jövedelmének a) 15 %-át nappali ellátást, b) 30 %-át nappali ellátást és ott étkezést nyújtó intézmények esetén. (4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
37. §
A személyi térítési díjak megfizetése
(1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni. (2) A szolgáltatások, illetve az ellátások igénybe vételének szüneteltetését a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell az intézményvezetőnek bejelenteni.
38. §
Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Sztv. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára, b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára, c) a személyi térítési díj összegére és amegfizetés időpontjára, módjára, d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl.: betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira, e) az ellátás megkezdésének időpontjára, f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre, g) a döntések elleni jogorvoslat módjára
39. §
Az intézményi jogviszony megszűnése
(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Sztv. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő: a) a térítési díjat kettő hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni, b) a szolgáltatást három hónapon keresztül nem veszi igénybe, c) elhalálozik, d) kéri az ellátás megszüntetését. (3) Az alapellátás (2) bekezdés szerinti megszűnésének megállapítása - szociális étkeztetés esetében a polgármester, - egyéb ellátások vonatkozásában az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről a hatáskörrel rendelkező írásban értesíti az ellátásban részesülőt, elhalálozása esetén közvetlen hozzátartozóját.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. §
(1) Ez a rendelet 2011. június 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a – többször módosított illetve kiegészített – „Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Liptód, 2011. május 30.
Pfeiffer Tibor polgármester
Hegedűs György körjegyző
ZÁRADÉK Ez az önkormányzati rendelet Liptód község hirdetőtábláin történt kifüggesztéssel (a helyben szokásos módon) kihirdetésre került. Liptód, 2011. 05. 30.
Hegedűs György körjegyző
