DUNASZEKCSŐI I. évfolyam 7. szám 2015. október 30.
HÍREK
Magtárból Örökségház I. rész Az épület története Szekcső 1686 szeptemberében szabadult fel a török megszállás alól. Hosszú évek kellettek a normális élet megteremtéséhez. A hitélet gyakorlására és az egyház működését biztosító feltételek kialakításához még több idő kellett. A török uralom a keresztény egyház javainak pusztulásával is járt. Nem volt a településnek temploma, lelki vezetője, iskolája és tanítója sem. Feltehetőleg ekkor, 1716-ban építették Szt. Háromság tiszteletére az első templomot, mely a mai magtár helyén állhatott. Gosztonyi Jenő: Duna-Szekcső a múltban és jelenben című monográfiájában a templommal kapcsolatban a következőket említi 1891-ben: "E templom azonban nagyon is szegényes volt; sárral bevont sövény A magtár hátulja 2008-ban képezte oldalfalait; tetőzete nádból volt; felruházása a lehető legegyszerűbb, mert az 1721-iki Visita szerint csak egy kehellyel, mely ezüstből volt, s csak a belseje volt bearanyozva, 2 miseruhával, melyeknek mindegyike kétszínű volt, belül fekete, kívül pedig színes; minden egyéb szükségesekből pedig csak egy-egy példánnyal, így haranggal is csak eggyel rendelkezett. A falaknak és oltárnak díszítésére alkalmazott képek közül csak az oltár felett függő kicsinyke, Szt. Háromságot ábrázoló kép érdemel említést. Alaptőkével, vagy bármi egyéb pénzzel mivel sem rendelkezett. Papjuk még nem volt, az adminisztrálás Mohácsról történt; Mohácson 1700-ban plébánia alapíttatván, Szekcső, mint fiókközség, ehhez csatlakozott. Szekcsőn csak 1720-ban lett létesítve plébánia, de a papok kevés száma miatt még 2 évig a mohácsi plébános által kezeltetett, kinek így két plébániája volt. 1733-ban még megvolt az 1716ban épített egyszerű templom, ekkor már azonban 60 frt alaptőkével bírt. A plébános számára is volt egy, a nép által épített, kisszerű lakás, mert az 1721-iki Visita erről is tesz említést; hol volt azonban ez? Kifürkészni nem lehet, csakis a valószínűségre kell támaszkodni, mely a régiek szóbeli hagyományán alapulván, arra mutat, hogy e háznak a mostani, nagyszerűen épült, emeletes városházának helyén kellett lennie... 1736-ban a templom a város jó részét elhamvasztó tűzvész áldozata lett; miért is ideiglenesen kellett gondoskodni valamely helyről, hol míg egy új templom emelhető leendett, az isteni szolgálat és a szentségek A magtár eleje 2008-ban kiszolgáltatása szabad folyást nyerhessen. E végből az 1721-iki Visitában leírt Szt. Háromság Bazilika romjaiból készítettek egy kápolnafélét szintén a Szt. Háromság tiszteletére, s itt tartatott az isteni tisztelet egész 1738-ig. E rögtönzött kápolna csakhamar ismét rommá lett, mert az 1757-iki Visitában ismét mint rom említtetik (Vannak romok a régtől használt temetőben). Hogy pedig a fent leírt, szükségből történt kápolnaépítés csakugyan végezve volt, bizonyítja ama körülmény, hogy a helybeli plébánián létező, régi anyakönyvbe (megholtak anyakönyvébe) ez van bejegyezve: Gyenes István a Szt. Háromság kápolnánál temettetett el 1741. márcz. 3-án. E kápolnát végre az ismételti romokból Bésán Imre emelte fel 1773-ban, ki a kápolna alját családi sírbolttá alakíttatta, a mely csak pár évvel ezelőtt falaztatott be, midőn a Bésán család legutolsó sarja, az 1887. máj. 25-én Giczen elhunyt Bésán Nep. János báró tétetett le ugyanezen év máj. 28-án őseinek poraihoz, s vele befejeződött a Bésán-család pályafutása. Folyt. köv. Bíró Zsolt
Kleisz kápolna Dunaszekcső egyik műemléki védettséget „élvező” építménye az Újvárosban található régi temető kápolna. Az építtetőjéről kapta máig használatos nevét, a Kleisz kápolnát. A Bátaszék felé menő 55-ös útról jól kivehető az egykoron szép kivitelű kápolna torzója. Építéséről, és további sorsáról kevés lelhető fel a település történetével kapcsolatos forrásokban. Szekcsőn sok temető található, a török után rendelkezünk csak pontos ismeretekkel használatuk idejét illetően. Bizonyosan először a Bévárosban létesítettek temetőt, a JankovichBésán kápolna környékén. A kápolna környéke még sok titkot rejthet, mivel régi leírásokban az szerepel, hogy az épület „egy nagyobbszerű bazilika romjaiból” lett építve. Más források oda teszik a dominikánus kolostor épületét. Egy 1687-ből való ábrázoláson a jobb oldali épületcsoport lehet a mai kápolna környéke (kép jobbra fent). Ezen a helyen egészen 1841-ig temetkeztek, ekkor létesült az új temető a Lánka patak mentén a mai Újváros területén. A közelben, de a patak másik oldalán volt az első szerbek által használt temető, valamint annak végében az izraeliták sírkertje. Erről tanúskodnak a régi kataszteri térképek. A kápolna építéséről nagyon keveset tudunk. Alapkövét 1888.04.09-én rakták le, és még abban az évben július 1-jén szentelte fel Szandtner Antal szekcsői plébános. Az építés teljes költségét Kleisz József viselte, feltehetően családi sírboltot akart készíteni. A családról nem maradtak fent források, Gosztonyi Jenő „Dunaszekcső a múltban és jelenben című művében említi meg, mint szép kivitelezésű igényes épületet. A névnek némiképp ellentmond, hogy a kápolna elején lévő máig olvasható építési felirat szerint „Johann und Johanna Kleiß” építtette 1888-ban. Az előbb említett műből, és Halász Ferenc településmonográfiájából még annyi derül ki, hogy a tékozló fiút ábrázoló oltárképét a falu szülötte Király Lajos festette. A kápolnát a szenvedő Szűzanya tiszteletére szentelték, innét kapta a szekcsői kápolnák közötti megkülönböztetésül szolgáló elnevezést, a Mária kápolnát. Néhány év múlva a kápolnát építtető Johann Kleiß elhunyt, és a kápolna lépcsője alá lett eltemetve. Ezt a műkőből emelt sírboltot idén nyáron megtaláltuk, teljesen széttört állapotban az épület bejáratától balra. A „kincsvadászok” az épület belsejének padlózatát is feltörték, nem létező sírok és értékek után kutatva. A kápolna padlózata, és építő anyaga különféle geometriai alakzatot formáló égetett kerámiából készültek. Felszereltségéről, bútorzatáról nincsenek említések, annyi bizonyos, hogy az épület jelentős romlása valamikor az 1980 környékére tehető. Faanyagát széttörték, és eltüzelték. Teteje beszakadt, és lassan benőtték a bokrok és a fák. Így járt az egész temető területe is. Sok sírkövet elvittek, de még sok található a területen. Idén nyáron fogtunk hozzá a kápolna környékének megtisztításához, az épület belsejéből méter magas hordalékot távolítottunk el. A munkálatok célja a kápolna teljes felújítása, és egy hozzávetőlegesen ötven méteres sáv megtisztítása és sírkerrté alakítása. Ehhez egyelőre semmiféle forrással nem rendelkezünk, de a munkák nagy része nem igényel különösebb anyagi befektetést. Bíró Zsolt
Volt egyszer egy Lugio TV Idén októberben lenne 24 éves a Falutévé, vagy ahogy 2003 óta nevezzük, a Lugio TV. Az újság ezen számában az első adással és az első évekkel fogalkozunk. 1991. október 17-én a község kábelhálózatának kiépítése után Dr. Schmidt József, akkori polgármester kezdeményezésére (Úgy vélte, hogy ilyen módon rugalmasabban juthatnak el az információk a háztartásokba.) megszületett Dunaszekcső Falutévéje. Dr. Schmidt József, Dr. Schmidt Józsefné és Tóth Árpád munkájának köszönhetően a lakosság heti rendszerességgel jelentkező képújság formájában tájékozódhatott településünk közéleti eseményeiről, az önkormányzat és a helyi intézmények híreiről, a megjelent törvényekről, rendeletekről valamint kiegészítésként hirdetések is helyet kaptak a műsorszerkezetben. Az első kamera megvásárlásával az eseményekről felvétel készülhetett, amit akkor még videóval kellett megvágni. A műsorok nagyon sok munkával, kitartással és önkéntes munkával készültek. Az adásokban (ahogy tv későbbi műkődése során is) sor került a falugyűlések, horgászgyűlések, megemlékezések, iskolai programok felvett anyagainak levetítésére, vers és prózamondó verseny győzteseinek előadására, valamint az első focimeccs is közvetítve lett (Dunaszekcső - Véménd 5:2). Szödényi István visszaemlékezése 1991-ben összedugtuk a fejünket dr. Schmidt Józseffel és Tóth Árpáddal, hogy hogyan lehet egy videó és egy mikrofon segítségével hangot adni egy képnek. Miután ezen tevékenységet siker koronázta, Demeter Lajostól kaptunk egy Commodore Plus/4 számítógépet, ezzel lett később a szöveg írva billentyűzet és joystick segítségével. Ez utóbbi tevékenységet csinálta dr. Schmidt Józsefné. A szövegek elkészítése akkor még nagyon időigényes és fárasztó volt. Az egésznek a könyvtár adott helyet és nagyrészt a szabadidőnkből vettünk el időt a képújság elkészítésére. A műsor maga nem automatikusan indult, hanem mindig valakinek indítania kellett és a végén leállítani. Szemelvények az akkori adásokból Részlet az 1. adásból: Az intézményi és egyéb közétkeztetés normája március 1-től 40 %-kal emelkedik. Az ennek megfelelő étkeztetési díjak: óvoda – 34 Ft/nap, iskolai napközi otthon – 49 Ft/nap, gyermekebéd (menza) – 30 Ft/nap, önkormányzati, intézményi dolgozók ebédje – 39 Ft/nap, vendégétkeztetés (ebéd) – 69 Ft/nap. Részlet a 3. adásból: A képviselő-testület november 6-án este 6 órakor nyilvános közmeghallgatást tart a községháza dísztermében. A közmeghallgatáson kiemelt témaként szerepel községünkben néhány utca nevének Hetényi Hajnalka. Ő volt az első bemondó 1992-ben, aki előszőr konferálta fel a megváltoztatása, megszüntetése. Falutévé műsorát. Részlet a 12. adásból: A testület elsőként nyilatkozatot fogadott el, amelyben elismerését fejezi ki, mindazoknak, akik a községi kábeltévé hálózat kiépítésének szervezésében és lebonyolításában aktívan részt vettek. A hálózat kiépítésével községünkben az információáramlás lehetőségei javultak és az infrastrukturális ellátottság is fejlődött.
Részlet a 13. adásból: Ebben az adásban (1992.02.02-án) dr. Schmidt József (akkori polgármester) köszöntötte a nézőket: Jó estét kívánok! A falutévé első élő adása alkalmából szeretettel köszöntöm a nézőket. Egyúttal megragadom az alkalmat arra is, hogy személyesen is meghívjak mindenkit a választások óta először megrendezésre kerülő falugyűlésre, amely február 10-én hétfő este hat órakor lesz a kultúrházban. Úgy gondolom, hogy akit valamennyire is érdekel községünk jelene és jövője, annak érdemes lesz eljönnie, hogy hitelesen és első kézből hallhassa első kézből azokat a híreket és adatokat, amelyek mutatják a képviselő-testület és önkormányzat eddigi működésének eredményeit. Azért is fontosnak érzem ezt, mert tapasztalatom szerint sok téves hír terjeng a faluban, amelyek az amúgy is elégedetlen embereket az önkormányzat vezetői ellen hangolják. Nem szabad, hogy ez a falu az emberek széthúzásának áldozatává váljon, hiszen mindannyiunk érdekek közös: Községünk fellendítése, felvirágoztatása, és az itt élők életlehetőségeinek javítása. Kérem, hogy ennek szellemében jöjjenek el hétfőn a falugyűlésre, mondják el észrevételeiket, javaslataikat, hogy közösen megtaláljuk a legjobb megoldásokat azokra a gondokra, amelyek mindannyiunkra nehezednek. Részlet a 23. adásból: A Balatonmáriafürdői Ifjúsági táborban az idén is lehetőség van községünk gyermek és felnőtt lakosságának nyaralására. 4 db 1 hetes turnus áll rendelkezésre, amelyek bőven kielégítik a szekcsői igényeket. Közülük 3 már betelt. Az iskolai felső tagozatosok, a tánccsoport és a TSZ dolgozói alkotnak egy-egy turnust. Lehetőség van még egy családos és egy egyéni felnőtt üdülésre is, amelyre a családosok természetesen gyermekeiket is vihetik. Ennek a turnusnak az ideje: augusztus 17-23-ig. Jelentkezni a Polgármesteri Hivatalban lehet Vargánénál. Az üdülés díja gyermeküdültetés esetén: 16.000 ft, amely személyenként napi 38 Ft-ot jelent. Hat éves kor alatt az üdülés ingyenes. Ezen kívül igénybe vehető a tábor előszezonban is, főleg 2-3 napos iskolai kirándulásokra. Ilyenkor a szállás díja napi 50 Ft. Folyt. köv.
Hamvasztásos sír Dunaszekcsőn - Részletek Gábor Olivér (régész) jegyzőkönyvéből Szabó Gyula dunaszekcsői lakos értesítette a múzeumot, hogy az 1999 tavaszán kertjében talált leleteket átadja, a helyszínt megmutatja. A Püspök hegy lejtői és környéke, köztudottan régi római temető. A falu volt tanítója, Halász Ferenc feljegyezte, hogy mint a legrégibb római temetőkben, csaknem kivétel nélkül halotthamvasztással temetkeztek. Némely hamvat a leletekkel együtt egy rakásra kotorták, és úgy földelték el. Másokat urnában, ismét másokat egy fenekét letört széles szájú üveggel takarták be, és ezt a burkot egy kúphoz hasonló agyagedénnyel takarták le. A képek nem ezen az ásatáson készültek. Sajnos arról nem sikerült
A leletek közt fellelhetőek különböző méretű, formájú és rendeltetésű fotókat szerezni. edények, fazekak, firmamécses FRONTO felirattal. Van, amelyik jó állapotban, javarészt azonban kerámiatöredékek. Mivel a leletek nem feltárás eredményeképpen kerültek a múzeumba, így csupán feltételezések alapján lehet kiszűrni, melyek tartozhattak a temetkezéshez, s mely darabok szórványleletek. A viszonylag épen maradt kerámiák tartozhattak a sírhoz. A firmamécses készítését aquincumi párhuzamok alapján a Kr. u. 2. századra datálhatjuk. A három, fazékként meghatározott edény közül kettőt tarthatunk urnának, míg a vékonyabb falú valóban fazék lehetett. Mindkét típus általánosan elterjedt volt. A hullámvonal dísz kelta örökségként nem csak a Gellérthegy-tabáni, hanem a balatonfűzfői kemencék anyagában is megtalálható. Ezek is a Kr. u. 2. században készültek. A tálak közül a legnagyobb darab formáját tekintve erős kelta hatást mutat, amit a vöröses festés csak megerősít. Balatonfűzfőről két töredék ismert, Brigetióból festett párhuzamról tudunk, és a forma gyakori a Gellérthegy-tabáni lelőhely anyagában is. A leletanyag legérdekesebb darabja egy tálka. 5,5-6 cm hosszú bepecsételt pálmalevél dísz az edény gömbölyű felületén fut körbe. Viszonylag pontosan datálhatóak, mert ugyaninnen egy 2. század elejére keltezhető terra sigillátát máshol is ismerünk.
Összegzésképpen elmondható, hogy valószínűleg kettős urnasír lehetett Szabó Gyula kertjében. Erre utal két urna fedővel. A máglyára két tálkát és a mécsest helyezték, amelyek legértékesebb mellékletei lehettek a sírnak. A temetkezés korát a 2. század második felére, esetleg legvégére tehetjük. A 2. század folyamán az urnás temetkezési rítust még nem teljesen váltotta fel a szórthamvas temetkezési forma. Dunaszekcsőről a legkorábbi római betelepülés bizonyítékaként Lugioból Kr. u. 1. századi Claudiusés Flavius-kori itáliai sigilláták ekőkerülését említ a szakirodalom. Ezt a kerámiacsoportot a megszálló római katonasággal hozhatjuk kapcsolatba. Gábor Olivér
Régi pénzek gyűjtése és meghatározása III. rész Római császárkori érmek gyűjtésénél szükséges a római császárok sorrendje és uralkodásuk ideje. A névsor nemcsak a tényleges császárok neveit tartalmazza, hanem mindazon személyekét is, akiknek akár a rokoni kapcsolat, akár baráti viszony, vagy történelmi események folytán a római császárság pénzverése a nevét megörökítette. Olyan nevek is szerepelnek a sorrendbe, melyek pénzeken nem fordulnak elő. (Képek forrása: internet) OCTAVIANUS AUGUSTUS (Gaius Octavianus Caepias) I.e. 27- I.u. 14-ig LIVIA (Augustus felesége) , AGRIPPA (Marcus Vipsanius Agrippa) Augustus fogadott fia, JULIA (Augustus leánya) CAIUS CEASAR (Agrippa és Julia fia, meghalt i.e. 4-ben), LUCIUS CEASAR (Caius fivére) TIBERIUS (Claudius Nero), NERO DRUSUS senior (Tiberius fivére), DRUSUS junior (Tiberius fia) ANTONIA (Marcus Antonius lánya, meghalt i.u. 39-ben) GERMANICUS (Nero Drusus fia) Agrippa AGRIPPANA mater (Germanicus felesége, meghalt. i.u. 33-ban) CALIGULA Caius (37-41) CAESONIA (Caligula felesége), DRUSILLA és LIVILLA (Caligula nővérei) I. CLAUDIUS Nero Drusus és Antonia fia (41-54) MESSALINA (Valeria Messalina, I. Claudius császár felesége) BRITANICUS (I. Claudius és Messalina fia) AGRIPPANA filia (Caligula nővére), NERO (Agrippana fia, I. Claudius fogadott fia, 54-68-ig) OCTAVIA (Britanicus nővére), POPPEA/Sabina (Nero felesége), CLAUDIA (Nero és Poppea lánya), MESSALINA (Nero felesége) CLAUDIUS MACER (bitorló Afrikában) GALBA (Servius Sulpicius Galbo, 68-69) Tiberius OTTO (Marcus Salvius Otto) VITELLIUS (Aulus Vitellius) VESPASIANUS (Flavius Vespasianus, 69-79), TITUS (Vespasianus fia, 79-81), JULIA (Titus lánya), DOMINATUS (Vespasianus fia), DOMITIA (Longina, Domitianus felesége) NERVA (Marcus Cocceius Nerva) TRAIANUS (Marcus Ulpius Traianus), PLOTINA (Pompeia Plotina), MARCIANA (Traianus nővére), MATIDIA (Marciana lánya), TRAIANUS pater (Traianus apja) Claudius Macer HADRIANUS (Publius Aelius Hadrianus), SABINA (Hadrianus felesége), AELIUS (Hadrianus fogadott fia), ANTONIUS (Hadrianus barátja) ANTONIUS PIUS (139-161), FAUSTINA (Antonius Pius felesége-Anma Galeria Faustina) Marcus Aurelius, FAUSTINA filia (M. Aurelius felesége), ANNIUS VERUS (M. Aurelius fia), LUCIUS VERUS (M. Aurelius fogadott testvére, 161-169), LUCILLIA (Lucius Verus felesége), COMMODUS (Marcus Lucius Aurelius Aelius Commodus Antonius) Foly. köv.
A bátai zarándoklatot fogadtuk A Szent Vér tisztelete A 13-14. századi Európa népi vallásosságának egyik sajátos megnyilvánulása volt Jézus Szent Vérének tisztelete. A keresztes háborúk idején számtalan Jézushoz kapcsolódó ereklye került a Szentföldről Európába, ennek egyik jeles képviselője a Rómában őrzött Veronika-kendője, melyen a vérrel verejtékező Krisztus arcmása látható. Az eukarisztikus csodák egyik típusa, amikor a szentostya valódi emberi vérrel vérezni kezd. A Szent Vér legendák vizsgálata szerint ennek kiváltó okai: az átváltoztatásban való kételkedés, a méltatlan szentáldozás, a szentostya ellopása és mágikus célra való alkalmazása vagy a vele szembeni szándékos tiszteletlenség. Ezekben az esetekben az ostya szemmel látható módon átalakult: hússá változott, vérzett vagy véres lett. Az eukarisztikus csodák második típusa, amikor a bor változik vérré, pl. 1263-ban Bolsenában. A Szent Vér tisztelete a középkori Magyarországon főleg a külföldi zarándoklatok hatására terjedt el. Magyarországon 10 Szent Vér ereklyéről maradtak fenn források. Báta 1093-ban Szent László király bencés monostort alapított Bátán, mely ma Magyarország egyetlen Szent Vér kegyhelye. 1415-ben Garai János báró a török elleni háborúban fogságba esett. A fogságban fogadalmat tett, ha kiszabadul, Bátára zarándokol. Garai hazatért, fogadalmát teljesítette, és ettől az időtől kezdve Báta az ország egyik leghíresebb kegyhelye lett. A 14. század végétől Báta is célpontja lett a magyar uralkodói zarándoklatoknak, Nagy Lajostól II. Lajosig minden magyar király megfordult a kegyhelyen, volt aki többször is. IV. Jenő pápa bullájából megtudjuk, hogy Bátán „Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő Vére és a szentek számtalan ereklyéje van, s Úrnapján a Szent Vért és az ereklyéket a népnek nyilvánosan felmutatják, melynek látására csodálatos népsokaság özönlik...” Az ereklyével kapcsolatban még részletesebb leírást ad Ransanus püspök: a bátai bencés monostor „nagy hírnévnek örvend a feltűnő csoda révén, mert a Szentostyában Krisztus Vére testének kis részecskéjével együtt látható, amint ezt igen sokan állítják, akik látták.” Nem tudjuk pontosan, hogy mikor történt a bátai eukarisztikus csoda és mikortól részesítették tiszteletben a Szent Vért, valamikor a 14. század második felében lehetett. A kegyhely főleg a két nagy búcsú, Úrnapja és Szent Mihály ünnepe környékén lehetett a leglátogatottabb, ezekhez a búcsúkhoz országos vásárok is kapcsolódtak. Kevés adat maradt fenn a magyar főpapság zarándoklatairól, biztosan állítható viszont, hogy a magyar társadalom minden rétege számára Báta vonzerőt jelentett. A vesztes mohácsi csata megpecsételte Báta sorsát is. A bátai bencések a monostor kincseivel Pannonhalmára menekültek. 1529-ben Mehmet bég Bátára tört és felégette a monostort, az apátság egy váratlan török támadás következtében a Szent Vér ereklyével együtt 1539-ben végleg elpusztult. Fájth Jenő bátai apátplébános 1932-ben kezdte meg a búcsújáróhely múltjának felkutatását. 1939október 1-én szentelte fel az újonnan épült templomot Virág Ferenc pécsi püspök. Erre az ünnepre kb. 6000 főnyi zarándok érkezett. Fájth Jenő eredeti terve az volt, hogy pálos szerzeteseket telepít le Bátán, ebben azonban a II. világháború és halála megakadályozta. Az 1980-as évektől kezdve virágzott fel ismét a kegyhely látogatottsága, elsősorban július első vasárnapján. (Forrás: Sümegi József: 600 éves a bátai Szent Vér kegyhely) Jubileumi zarándoklat „Reményben örülj, békével tűrj, imádkozz szüntelen!”- ezzel a mottóval indíttotta útjára a Pécsi Egyházmegye a jubileumi zarándoklatot 2015. október 3-án a 600 éves jubileumát ünneplő kegyhelyre. A gyalogos menet 7 órakor indult Mohácsról, 6 órakor Szekszárdról. A Mohács felől érkező zarándokok számára pihenőpont volt Dunaszekcső is. A falu táblájánál népviseletbe öltözött szekcsőiek köszöntötték az érkezőket. Ezt követően a templomtéren fogadtuk a zarándokokat, a templomban közös imádság volt Dr. Udvardy György püspök úr vezetésével. A zarándokmenet haladását a szekcsői harangok is kísérték.
Falunkból is többen gyalogosan csatlakoztak a menethez, mások autókkal érkeztek a délután 3 órakor kezdődő szentmisére, melyet Dr. Bábel Balázs érsek a Püspöki Kar jelenlévő tagjaival együtt celebrált. A zarándokok fogadásában nyújtott segítségét szeretettel köszönjük meg a segítőknek: Frányó Jánosné, Bán Ferencné, Teibert Józsefné, Bölcskei Csaba, Gubik Gézáné, Schmidt Józsefné, Ódor Istvánné, Szakál Károlyné, Balogh Lajosné, Beke Józsefné, Hermann Klára, Varga Józsefné, Vrana Istvánné, Balogh Jánosné, Molnár Károlyné, Császár Józsefné, Kelemen Antalné, Mezőlaki Lászlóné, Hermann Józsefné, Kiss Tiborné, Izsák Ottóné, Schäffer Ádámné, Bachmayer Ádámné, Eke Istvánné, Schaffler Ádámné, Kulutácz Tímea, Frányó Mária, Tóthné Fehér Ibolya, Garai Éva, Ódor Dóra, Sturmann-Schaffler Anikó, Husti Katalin, Pusztai Bernadett, Balog Mónika és a Kriegler Pékség. Köszönjük Faller János polgármester úrnak és az Önkormányzat dolgozóinak segítségét! Kram Helga, lelkipásztori munkatárs
Egyházi kórusok találkoztak templomunkban A hívő ember többféle módot is talál arra, ha Istenhez szeretne közelebb kerülni: olvassa a Szentírást, felfedezi nyomait a természet szépségeiben, imádkozik a templom csendjében vagy pedig énekel Neki és Hozzá. Ez utóbbit valósítottuk meg 2015. október 11-én, ezen az időjárás tekintetében szürke, esős napon, amikor egyházi kórustalálkozót tartottunk a templomban. A Pécsi Egyházmegye támogatásával megvalósuló egyházzenei áhítat szép élmény volt a résztvevők és hallgatók számára egyaránt. Minden vallásos tárgyú éneknek sajátos küldetése is van: Istenhez emelni a lelket. Ehhez kellettek azok a szerzők, akik ezeket megírták, megfelelő lelkületű emberek, akik előadják, és kell hozzá a nyitott szívű hallgató, aki befogadja és épül általa. Elsőként a Dunaszekcsői Német Önkormányzat Vegyeskara énekelt Schmidt Gabriella szervezésében, Bachmayer Ádám vezetésével és Szabó Julianna kíséretével. Szép gesztus volt a tagoktól, hogy kifejezetten erre az alkalomra álltak össze újra, hogy ilyen módon is köszöntsük a hozzánk érkezőket! Köszönet nekik! A geresdlaki énekkar Kett János vezetésével 15 éve végzi szolgálatát falujukban az egyházi szertartások alkalmával. A vasárnaponkénti szentmisék mellett nagy gondot fordítanak arra, hogy a temetéseket is méltó énekszolgálattal kísérjék. Rendszeres résztvevői a pécsi német nyelvű szentmiséknek. Ízelítőt kaptunk német és magyar nyelvű repertoárjukból, saját templomukban is német és magyar nyelven énekelnek. Visszafogott, szelíd hangvétel jellemzi őket. Őket követte a megalakulását ebben az évben 20. évfordulóját ünneplő himesházi egyházi kórus. Ők a modern egyházzene képviselői, lendületes, modern szövegezésű énekeiket nemcsak a fiatalok szeretik, az idősebb korosztály is könnyen megtalálja a szépséget benne, ahogyan azt tapasztalhattuk. Zenei kíséretüket Umstädter Ervin látja el, a kórus vezetője Krammné Mezei Anikó. Többszólamú műveket hallhattunk a mohácsi Singende Quelle kórustól, szintén német és magyar nyelven. A név évek óta fogalom a környékbeli kórusok között: ahol megjelennek, ott színvonalas éneklésre számíthatunk legyen szó akár népdalokról, komolyzenei művekről vagy egyházi énekekről, így volt ez templomunkban is. A kórus vezetője Horesnyi Mónika.
A kórusok midegyike sajátos, rájuk jellemző stílusban énekelt, ezt a sokszínűséget egy közös záró éneklésben hoztuk „egy hangra”: a 80 résztvevő egyszerre énekelte a Győzelemről énekeljen... kezdetű énekünket, mellyel a bátai évfordulóhoz csatlakoztunk ilyen módon is. Minden német nemzetiségű hívő számára ismert, kedvelt és gyakorlatilag „kötelező” énekkel a Mit frohem Herzen... kezdetűvel zártuk a találkozót. A kórusok vendéglátásában nyújtott kedves segítségét köszönjük szépen a következőknek: Szigetvári Istvánné, Izsák Ottóné, Kelemen Antalné, Frányó Jánosné, Taibert Józsefné, Schäfer Ádámné, Schmidt Gabriella, Schmidt Józsefné, Bán Ferencné, Müller Ádámné, Vrana Istvánné, Paréj Péterné, Balogh Jánosné, Bachmayer Ádámné. Köszönet Bölcskei Csabának és Kulutácz Tímeának a segítségért, köszönet a Dunaszekcsőért Alapítványnak a támogatásért, valamint Faller János polgármester úrnak a Művelődési Ház használatáért! Kram Helga, lelkipásztori munkatárs
Óvodások a könyvtárban Már hagyományosan, minden év szeptember 30-án megemlékezik a könyvtár Benedek Elek születésnapjáról. Ebből az alkalomból idén is mese délelőttre hívtam a gyerekeket. A gyerekek örömmel ismerekedtek az új könyvtárral. „Könyv illat” mellett hallgathatták meg a „Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack” c. mesét, melyet az óvodában kis kreatív munka követett. Ezen a napon hirdettük meg az óvodával közösen az óvodások mese versenyét. Reméljük egyre több szülő vállalja, hogy leül a gyermeke mellé és újra mesét olvas neki. Schmidt Gabriella, könyvtáros
Köszikávé Dunaszekcsőn Idén országosan szeptember 25-én került sor az idei Köszikávé nap megrendezésére. Dunaszekcsőn a rossz idő miatt egy héttel el lett tolva az esemény, így október 2án kora reggeltől délig folyt le ez a jótékonysági rendezvény a Dunaszekcsőért Alapítvány és az Otthonka Egyesület szervezésében. A kávézni vágyók ez idő alatt fogyaszthattak kávét és aprósüteményt a posta előtti téren és ezzel támogathatták a pécsi Dóri Ház gyermekhospice szolgáltatását. Országosan a Szemem Fénye Alapítvány kezdeményezte ezen eseményt. (A Köszikávé naphoz az ötletet a World’s Biggest Coffee Morning, az angol Macmillan Cancer Support rákbetegeket támogató szervezet nemzetközi kampánya adta.) A Dóri Házat 2010-ben hozták létre, ahol gyógyíthatatlan gyermekek és fiatal felnőttek, valamint családtagjaik részesülnek térítésmentes ellátásban. Nevét egy rákban elhunyt pécsi lányról, Várdai Dóráról kapta. A Köszikávé facebook oldalán megjelent képek és beszámolók szerint idén is sokan vettek részt és kávéztak az ország különböző részein a felhívás alkalmából (iskolák, egyetemi hallgatói önkormányzatok, munkahelyi közösségek, vendéglátóhelyek és baráti társaságok). Találkozzunk egy közös kávézáson jövőre is! Dunaszekcsőért Alapítvány
Salsa és egészségnap Októberben újra salsástunk. A táncesteket úgy terveztük meg, hogy az új alkalmakra új táncosok is bekapcsolódhassanak. Sokat ismétlünk és ezúttal a chacha-chát kezdtük el tanulni. A második alkalommal több új érdeklődő kapcsolódott be, nagy örömünkre egyre több férfi is. Novemberben újabb összejövetel lesz a művelődési házban, melynek időpontját az Otthonka Egyesület facebook oldalán és a teleház kirakatában tesszük közzé. 2015. 10. 17-én került másodszor megrendezésre az Egészségnap, mely a különböző sportbemutatók, egészséges ételek-italokból álló kóstolók, szépségápolás és tanácsadás, valamint masszírozás mellett kiegészült egyrészt egészségügyi szűrővizsgálatokkal, melynek a Falumúzeum adott helyet. Másrészt a bátrak kipróbálhatták a falmászást, és teremfoci bajnokságot is rendeztünk felnőtt és gyerek csapatoknak. Reggel 9-19 óráig volt lehetőség mozgásra, játékra, egészséges ételek-italok kóstolására, az egészségmegőrzést szolgáló termékek kipróbálására. Minden idelátogató megtalálta a neki megfelelő aktivitást. Az idei évben a résztvevők száma meghaladta a 100 főt, mely nagy siker és egyben ösztönző erő is a folytatásra. Köszönjük támogatóinknak: Dunaszekcsői Önkormányzat, Dunaszekcsői Művelődési Ház, Dunaszekcsői Általános Iskola, Dunaszekcsőért Alapítvány, Dunaszekcsői Sportegyesület, Control Stúdió Filmegyesület, Szabó-Gogolák Méhészet, Kriegler Pékség Kft., Maul Gábor Biocentrum, ÁNTSZ, valamint önkéntes segítőinknek! Jövőre újra találkozunk! Gubik Viktória, Otthonka Egyesület
„Ügyes kezek” - kézműveskedés az iskolában Az általános iskolában 8 hónapon át ismerkedhetnek a gyerekek népi mesterségekkel. A péntekenként zajló foglalkozások egy-egy kézműves mesterséget nemcsak bemutatnak, de a gyerekek betekintést nyerhetnek az adott munkák történetébe, az alapanyagok előállításától a megmunkáláson át az adott termék elkészítéséig. Októberben a csuhéjjal ismerkedtek, novemberben pedig szőni fognak a dunafalvi Jakab Árpád vezetésével. Gubik Viktória , Otthonka Egyesület
Október 23-i megemlékezés 59 éve történt okt. 23 – án, hogy népfelkelés tört ki Magyarországon, ahol a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a mezőgazdaság megreformálását követelték. A lengyel szolidarítási tüntetésnek indult forradalomban a diákokhoz felfegyverzett munkások is csatlakoztak. Ledöntötték a Sztálin-szobrot, megostromolták a rádió székházát, amire a magyar államvédelmi rendőrség tüzet nyitott a felkelőkre. Nagy Imre miniszterelnök október 24-én a népfelkelőket felszólította a harc beszüntetésére és közölte, hogy a Szovjetunió kész visszavonni csapatait. November 1-jén bejelentette az ENSZ-nek Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből, amelynek elismerését kérte a nagyhatalmaktól. Ugyanezen a napon Kádár János főtitkár az MSZMP megalakulását jelentette be, és a szocialista társadalmi rend megóvására szólított fel. November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult.
Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint november 1-jén megszüntették kapcsolataikat Nagy Imre csoportjával, valamint bejelentették a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Szolnokon. Nagy Imre segítséget kért az ENSZ-től utolsó rádióbeszédében, majd társaival a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket. A megemlékezést a Dunaszekcsői Művelődési Ház szervezte és az Örökségházban került sor, amit egy kiállítás megnyitó követett. Ez utóbbi az Otthonka Egyesület támogatásával valósult meg. A műsorban szerepelt dunaszekcsői fiatalok: (Barbócz Diána, Kolep Krisztina, Garai Zsolt, Somos Nóra, Kiss Réka) és a Dunaszekcsői Fúvós Zenekar.
Kaáli Nagy Zsombor – Kaalifa Október 23-án, a megemlékezéssel egybekötve nyílt meg az Örökségházban Kaáli Nagy Zsombor erdélyi születésű, ma családjával Hosszúhetényben élő fiatal alkotó kiállítása. A festett fatáblákból álló tárlat ősi természeti és mitológiai formák, magyar népi motívumok, mondai elemek és a magyar rovásírás beemelésével alkot egységes hangulatot, melynek az Örökségház méltó kiállítótere. Az alkotások megtekinthetőek 11. 14-ig. Zsombor: Marosvásárhelyen, Erdélyben születtem 1974-ben. A Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécsett végeztem rajz-vizuális szakos tanárként és művelődésszervezőként 2000-ben. Kiállításaim voltak a Közelítés Egyesület Galériában Pécsett, a Művelődési Házban (volt zsinagóga) Zalaegerszegen és a Noorgards Hojskolen Bjerringbroban, Dániában. Szakmai tevékenységem rövidsége köszönhető annak, hogy viszonylag hamar, 2000 tavaszára családos emberré váltam és innentől kezdve a kenyérkeresés és a gyereknevelés meghatározóbbá vált az alkotói tevékenységnél. Mivel párommal 2011-re a negyedik gyerekünknek is életet adtunk, életünk ezen esztendői folyamatos családi feladatgyakorlással teltek, egészen 2012-ig. Ekkor egy évek óta érlelődő belső döntésem eredményeképpen megszületett az első fatáblám. Az út még csak elkezdődött, évek kellettek egy olyan folyamathoz, aminek pillanatnyi eredménye itt látható. Tábláimmal, képeimmel régi – de hitem szerint örökkévaló – érzéseket, gondolatokat, történeteket akarok elmondani a mának. Rájöttem, hogy titkon regősnek szegődtem. Ősi értékek érdekeltek mindig is. Elmúlt időkről szerettem olvasni, gondolkodni, a történet érdekelt, ami az életről szól – múlt – jelen – jövő határain innen és túl. Rájöttem arra is, hogy a művészet nem feltétlenül csak érdekérvényesítő karrier-vágy, öncélú élvezet, netán látványos önpusztítás lehet, hanem valójában papi tevékenység. Szellemi erőből fakadó tanítás. Szakrális tevékenység-szertartás. Rájöttem, hogy mindegy, hogy valaki Istennek nevezi, vagy Világegyetemnek, az életnek igenis egységes léte, rendje és célja van. Ha erről gondolkodom, beszélek, alkotok, akkor szellemi tanítást végzek. Szert tartok. Nem kell nagyot mondani, nem is a nagy szavakban van a lényeg. De át lehet és, úgy vélem közvetítő, tanító embereknek át is kell engedni maguklon az Erőt, mely felemeli, teljesebbé teszi és élteti az élőt. Számomra ez az érdemes alkotás szándéka, célja, és lényege Erre törekszem én is... Kaáli Nagy Zsombor
„Hej, gesztenye úrfi bundácskádból bújj ki!”* Ahogy kezd nyugovóra térni a természet, egyre változatosabb, színeket öltenek lombhullató fáink. Jelen vannak még a tavaszt és a nyarat uraló zöld levelek, ugyanakkor például a nyárfák többsége már aranysárgába öltözött. Némely növények azonban, melyek kevésbé vidámak, inkább az ősz komorabb hangulatát hozzák el barnára változó lombjukkal. Ilyen a vadgesztenye is, amely azonban a gyerekek legnagyobb örömére nemcsak barnuló leveleit rázza le, hanem terméseit is, melyekről szúrós burkukat eltávolítva jókat lehet játszani, vidám figurák, vagy őszi dekoráció készülhet belőlük. A közönséges vadgesztenye (Aesculus Hippocastanum) a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidékeiről terjedt el, Európában pedig kertek, parkok és utcák díszfája lett. Magasra növő, terebélyes, nagy árnyékot adó növény, melynek mutatós, telt, fehér virágai április-május környékén virulnak, termése pedig októberben érik be, majd ez a zöld, szúrós burok és a benne elhelyezkedő barna mag az 5-9 levélkéből álló összetett levelekkel együtt hullik le. A vadgesztenye nem csak díszfának, illetve gyermekjátéknak jó, de számtalan kevésbé ismert haszna is létezik. A növény kérgét, levelét, virágát és termését egyaránt széles körben alkalmazták a népgyógyászatban már a XVI. században. Napjainkban terméséről vált híressé, melyből számos készítményt állít elő a gyógyszer- és kozmetikaipar. Ezek közül is leggyakoribbak a vénás és hajszálérkeringési elégtelenség kezelésére ajánlott krémek, amelyek legtöbbször az aranyér vagy a visszér okozta panaszok enyhítésére vagy megszűntetésére szolgálnak. Mindemellett a fa kérgének hatóanyaga fényvédőkrémek és napolajak alapját adja. Aranyér ellen a levél és a virág felhasználható házilag is ülőfürdő készítésére, illetve a visszér okozta panaszokra használhatunk vadgesztenye-tinktúrát, melynek elkészítésére több recept is létezik, ezek közül az egyik így hangzik: „Ehhez friss vadgesztenyét kell gyűjteni. A gesztenyéről távolítsd el a vékony, barna héjat, aprítsd fel a belső fehér részt, majd töltsd bele egy csavaros üvegbe. Ezután öntsd fel minimum 70%-os alkohollal (ilyet patikában tudsz vásárolni), amíg minden növényi részt elfed. Az üveget jól zárd le és tedd fénytől védett helyre. 3 héten át legalább naponta egyszer erősen rázd össze. Három hét elteltével szűrd le, töltsd át a tiszta folyadékot egy jól zárható üvegcsébe és használd egészséggel.” Azt azonban el kell mondani, hogy házi készítményeket csak külsőleg szabad alkalmazni, ugyanis sok szakirodalom komoly mellékhatásokról vagy mérgezéses tünetekről ír. Az is igaz, hogy ezek nem mindenkinél jelentkeznek, de mégiscsak jobb az óvatosság! Itt azonban a hasznosítási módok listája még nem ért véget. Ilyenkor esős időben autóval eltaposva a lehullott gesztenyék tömegét, jól észrevehető, hogy az útburkolat habzik. Ez az úgynevezett szaponinnak köszönhető, melyet a termés nagy mennyiségben tartalmaz. Ez az a tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy akár biomosószerként hasznosítsuk. El kell távolítani a magról a külső barna héjat, majd a belső fehér részt felszeleteljük és megszárítjuk. Ezekből a szeletekből néhányat pici vászonzsákba kötünk, majd a mosógépbe tesszük a ruha közé. Ha nincs vászontasakunk, tökéletesen megfelel akár egy öreg zokni is, csak arra kell ügyelnünk, hogy ezt kellően bekössük. Egy-egy ilyen zacskó 3-5 mosásra is felhasználható. Bevallom, ezzel kapcsolatban nincs saját tapasztalatom, de egyes források szerint a gesztenye nem fakítja a ruhákat, lágyítja a vizet és megkönnyíti a vasalást. A számomra forrásként szolgáló cikk felhívja a figyelmet rá, hogy ne alkalmazzuk ezt a növényt gyapjú és természetes selyemruhák mosáshoz, illetve, hogy ajánlott két mosás között is kiszárítani a felaprított gesztenyét. De ha már a vadgesztenye termése nem ideális nassolnivaló, szóljunk néhány szót egy igazi csemegéről is.
A szelídgesztenye (Castanea sativa) közel sem olyan közeli rokona a vadgesztenyének, mint ahogyan azt a magyar elnevezéséből feltételezhetnénk, ugyanis más családba és más rendbe tartoznak. A szelídgesztenye Délkelet-Európából származik, az azonban nem egyértelmű, hogy mikor került hazánkba. Egyes források a törököket említik, mások a rómaiakat, mint a növény elterjesztőit ebben a térségben, egyesek szerint viszont már régebben is jelen volt. Nagyra növő fa, akár a 30 métert is elérheti, levelei fényesek, lándzsa alakúak és fogazott szélűek. Barkavirágzata nem bír nagy díszítő értékkel, ugyanakkor kitűnő alapja lehet egy méhlegelőnek. Termését általában októberben érleli, még szúrósabb burokban mint a vadgesztenye, de persze vannak korábbi és későbbi érésű fajták is. A szelídgesztenyét is alkalmazták a népi gyógyászatban hasmenés, hurutos és légzőszervi megbetegedések, illetve görcsök kezelésére, de mára már senkinek nem ez jut eszébe, sem az őszi dekoráció, sokkal inkább a gesztenyepüré vagy a sült gesztenye. Ez persze nem csoda, hiszen ezek nem csak finomak, de egészségesek is. A termés tartalmaz B és C vitamint, ugyanakkor nem ez a számottevő, sokkal inkább az ásványi anyagok, így a kálium, foszfor, kalcium és a magnézium, zsírtartalma viszont igen alacsony. Nemcsak a már említett finomságokat lehet szelídgesztenyéből elkészíteni, hanem kitűnő köret lehet sült húsokhoz, főleg vadhoz, de lehet sütemények, levesek vagy akár tészták alapanyaga is. Számtalan receptet találhatunk akár az interneten, akár főzős újságokban. Amennyiben ezek az ínyencségek elkészülnek, jó étvágyat kívánok hozzájuk! *Weöres Sándor: Gesztenye úrfi Treutz Zsófia Forrás: www.terra.hu www.tudnodkell.info www.tutitippek.hu
Utazások Angliában Az elmúlt években sikerült pár évet kint élnem Angliában. Ezen évek alatt szerencsére be tudtam járni és fel tudtam fedezni a lakóhelyem (Norwich) környékén lévő településeket. Egyike ezeknek a helyeknek Great Yarmouth, ami egy tengerparti település (Északi–tenger) Anglia észak-keleti részén, Norfolk megyében, a Yare folyó torkolatánál. A település eredete elég régre nyúlik vissza. A rómaiak is építkeztek már ide, ugyanis a közelben található egyik településük, Gariannonum romjai. A történelem során - miközben a királyok váltották egymást a szigetországban – Great Yarmouth fokozatos fejlődésen esett át. Az 1200-as években János király mezővárosi jogot adott az akkori községnek. 1551-ben kórház kerül alapításra. A Napóleoni háborúk idején kikötőként szolgál. Az I. világháború alatt ezt a települést éri elsőként légitámadás zeppelin léghajóról. Később a II. világháború során is bombázásokat szenved el, mert a német légierőnek itt volt az utolsó jelentős lehetősége, hogy kidobja a megmaradt bombáit. Great Yarmouthnak még időnként nagy áradásokat is át kell vészelnie, amik főként az Északi – tengeren dúló viharok miatt következnek be. Az utolsó ilyet 2006-ban élte át, amikor is több mint 90 ingatlant árasztott el az esővíz és a tenger. A várost már régóta üdülőhelyként tartják számon, azonban évszázadokra visszamenően a történelemben mint fő halászkikötő szerepel. Főként a heringhalászat központja volt, de ez az ágazat a 20. században nagy visszaesést könyvelhetett el és mára már teljesen megszűnt. 2004-ben készült el 2,5 kilométerre Great Yarmouth-tól a tengeren található szélerőmű park. A létesítmény 30 szélturbinából áll, melyeknek a víz alatti része 13-20 méterig nyúlik le. Mindegyik turbinának 3 darab 40 méter hosszú lapátja van, és ezek forognak nagyjából 60 méterre a tengerszint felett. Az összsúlyuk meghaladja a 60 tonnát. A park egyébként az angliai Eon tulajdonában van és az építése 75 millió euróba került. Mivel ilyen nagyok, ezért elég könnyű őket kiszúrni a partról. Sőt, már a városba vezető úton is láthatóak, mivel az út magasabban fekszik, mint maga Great Yarmouth.
Az emeletes buszról leszállva az ember rögtön benne találja magát a város forgatagában, ugyanis nem messze van a sétáló utca, ami rengeteg ajándék boltot, éttermet és egyéb szórakozóhelyet biztosít az arra látogatóknak. Ez az utca kivezet a tengerpartra és az ott található helyi turistacsalogató látványosságokhoz. Az első szembetűnő dolog egy nagyon hosszú móló, amin egy színház és egy kisebb vidámpark található. Az egész épületnek a neve: Britannia Pier and Theater. Ezen belül helyet kaptak a régi és új körhinták, szellemvasút, dodgemek és egy óriáscsúszda is. Az éjszakai életre vágyóknak lehetőségük van szerencsét próbálni a kaszinóban. Játszhatnak többek között céllövöldével, félkarú rablókkal és dartssal. A mólóról továbbá kiváló kilátás nyílik mind a tengerre, mind a hosszan elterülő partszakaszra. A parton egyéb szórakozási lehetőségek is vannak. Itt található többek között egy focipálya, egy kajakozásra és csónakázásra alkalmas nagyon hosszan kialakított mesterséges tó, teniszpályák, mini golf pályák, egy vízi park, ami élő tengeri állatokat mutat be, valamint egy ember nagyságú (vagy nagyobb) modelleket tartalmazó „modell falu” (Merrivale Model Village) is látogatható. Kicsivel beljebb pedig számtalan hotel és étterem várja a Körhinta a Britannia Pierben pihenni vágyókat. Persze itt is fel lehet fedezni a tradicionális angol pubokat (kocsmákat), ezek többsége a nagy italkínálat mellett brit ételeket is biztosít az éhezőknek. Mind az éttermek, mind a pubok próbálják minden korosztály és étkezési típus igényét kiszolgálni, legyen szó húsimádókról vagy vegetáriánusokról. Ha ez sem lenne elég, akkor még pár plusz látványosság megtekinthető. Ezek pedig a versenyek. Nagy hagyománya van Angliában a lóversenynek és az agárversenynek is. Az erre használt stadion 240 férőhelyes és hetente többször rendeznek benne versenyeket, melyekre persze fogadásokat is lehet kötni. Maga a strand rész 15 mérföld (kb. 24 km) hosszan terül el, és néhol 50 méter széles homokos részből is áll. Ezeket megszakítják kisebb növényzettel benőtt dűnék, melyek főként észak felé kezdenek elterjedni, hogy soksok mérfölddel arrébb több méter magas löszfalakká álljanak össze. Rengetek sirály és más madár is található a parton és a dünék között. A sirályok egyébént nagyon pofátlanok, vigyázni kell velük, mert szeretik lopkodni az emberek Mini golfpálya ételét. A szélturbinákat nem hiába építették az ország ezen részére. Gyakorlatilag folyamatosan fúj a szél a tenger felől. Nyáron és januárban volt szerencsém ellátogatni a városba, mindkét alkalommal erős volt a szél, ami felkorbácsolta a hullámokat. Ezek aztán folytonos morajlást biztosítanak a sétálóknak strandolóknak. Utóbbiak egyébként főleg az angolok közül kerülnek ki, mivel ők értelemszerűen megszokták már az itteni időjárást. Nem törődnek az Északi–tenger hideg szeleivel és hideg vizével. Gyerekek és felnőttek egyaránt fürdőruhában csobbannak a vízbe és utána kint játszanak a parton. A sok hullámnak köszönhetően szörfoktatás is folyik az arra vágyóknak. Great Yarmouth egyébként a The Broads National Park területén fekszik. Ez egy nemzeti park, ami több folyó (Yare, Waveney, Bure és Thurne), kisebb tavak, valamint ember által készített vízi utak hálózatából kialakult lápos vidékéről ismert. Ezek néhol akkora kiterjedésűek, hogy vígan lehet vitorlás hajóval róni a vizeket rajtuk. Hajókat és csónakokat lehet bérelni is, de természetesen rendelkezésre állnak túrahajók is azoknak akik csak hátra akarnak dőlni és kikapcsolódni.
A megye székhelyen ahol éltem átfolyik a Wensum folyó, ami aztán találkozik a Yare folyóval, ami aztán a tengerbe ömlik. Nos, ezeken a folyókon folyamatosan lehetett látni, hogy kisebb-nagyobb yahtokon és lakóhajókon utazgatnak az emberek kikötőről kikötőre, akár egyedül, akár családostól. ( Sőt, valaki még állandó lakóhelynek is használta ezeket a hajókat, fütőssel, konyhával.) A fent említett lápvidéken át egészen a tengerig ki el lehet vándorolni. Néhol látni lehet elhagyott hajókat amelyek az dagály - apály változása miatt a szárazföldön rekedtek. Összességében kiváló üdülési hely azoknak, akik nem csak Londont akarják látogatni Angliában. A főváros zsúfoltságától mentes kis városban mindenki megtalálja a szórakozási lehetőségét, akár egyénileg, akár családosan. Autóval 2-3 óra alatt lehet eljutni Londonból Great Yarmouthba, de egyéb közlekedési lehetőségek is vannak. A „hosszú” út azonban megéri a látvány miatt is, ami várja az embert, mert ha viszonylag felhőtlen időt fogunk ki - ami elég nehéz, mert Angliában bárhol és bármikor eshet az eső – akkor csodálatos látvány fogad mindenkit a tengerparton ahol a homok sárga színe átvált a tenger kékségébe, amit aztán felvált az ég kék színe. Sümegi János
HÍREK és PROGRAMOK A komp 2015. április 13 - tól a következő menetrenddel közlekedik: Hétfőtől péntekig: 7.00 7.45 13.15 14.15 15.00 16.00 17.00 Pénteken: 17.10 - kor. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon a kishajó jár: 07.45 12.00 15.45 Vasárnap: 15.30 További információ: +36 70/338 - 6484
A Művelődési Ház állandó programjai és könyvtári nyitva tartás Hétfő: Kedd:
18.00 - 20.00 Sváb tánccsoport 17.00 - 18.00 Magyar tánccsoport 15.00 - 19.00 Ifjúsági klub Szerda: 14.30 - 17.00 Nyugdíjas klub Csütörtök: 15.00 - 19.00 Ifjúsági klub 17.00 - 18.00 Sváb tánccsoport 18.30 - 20.00 Jóga Péntek: 18.00 - 21.00 Zenekari próba 20.00 - tól Ifjúsági klub (igény szerint) Szombat: 20.00 - tól Ifjúsági klub
Római Kat. Plébánia irodai ügyelete: Hétfő: 14.30-16.00 Szerda: 13.30-15.00
A könyvtár nyitva tartása a Művelődési Házban (felnőtt irodalom): Hétfő: 8.00 - 10.30 Kedd: 14.00 - 16.00 Szerda: ZÁRVA Csütörtök: 8.00 - 10.30 Péntek: 14.00 - 17.00 A könyvtár nyitva tartása az iskolában (gyerek irodalom): Hétfő: 10.30 - 12.00 Kedd: 16.00 - 17.00 Szerda: ZÁRVA Csütörtök:10.30 - 12.00 Péntek: 13.00 - 14.00
Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázat 2016. Dunaszekcső Község Önkormányzata csatlakozott a 2016. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. FONTOS VÁLTOZÁS! Az ösztöndíjra jogosult tanulók mostantól csak elektronikus regisztrációt követően nyújthatják be pályázatukat. 2015. november 9-ig nyújtható be az „A” illetve „B” típusú 2016. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat. A benyújtáshoz (EPER-Bursa rendszer) pályázói regisztráció szükséges, melynek elérése: https://www.eper.hu/eperbursa/paly/palybelep.aspx A regisztrációt követően lehetséges a pályázati adatok feltöltése. A személyes és pályázati adatok feltöltését követően a pályázati űrlapot kinyomtatva és aláírva egy példányban Dunaszekcső Község Önkormányzatához kell eljuttatni (7712 Dunaszekcső, Kossuth L. u. 35.). Dunaszekcső Önkormányzata
Megye III. Tamási csoport labdarúgó bajnokság 2015/2016 A Dunaszekcső SE következő mérkőzései és eredményei: 12. forduló: 2015.11.01. 14.00
Októberi eredmények:
DUNASZEKCSŐ SE - KÖKÉNY
8. forduló (2015.10.04.): DUNASZEKCSŐ SE TÖTTÖS 5:3 (2:2) Góllövők: Szilágyi Balázs, Sallai Zoltán, Hering Márk 9. forduló (2015.10.11.): GÖRCSÖNYDOBOKA DUNASZEKCSŐ SE 6:1 (3:0) Góllövő: Salamon László
13. forduló: 2015.11.08. 13.30 BÁTA - DUNASZEKCSŐ SE 14. forduló: 2015.11.14. 13.30 DUNASZEKCSŐ SE - BORJÁD 15. forduló: 2015.11.21. 13.00 DIANA - DUNASZEKCSŐ SE
Asztalitenisz
10. forduló (2015.10.18.): DUNASZEKCSŐ SE KÖLKED 0:2 (0:1) 11. forduló (2015.10.25.): SZAJK- DUNASZEKCSŐ SE 1:2 (0:2) Góllövők: Sallai Zoltán, Szekeres Zsolt
Baranya megyei 3. forduló: Mozsgó Csizik Mihály SE II. - Dunaszekcső SE 2/16 Győztesek:Cseke Dávid 3 gy. Mózes Gábor 4 gy. Steiner Antal 4 gy. Varga Viktor 4 gy. Páros:Steiner Antal-Tass Gábor 1 gy.
Baranya megyei 4. forduló: Sásd Városi SK - Dunaszekcső SE 6/12 Győztesek:Steiner Antal 4 gy. Tass Gábor 4 gy. Varga Viktor 3 gy. Páros:Steiner Antal-Tass Gábor 1 gy.
Otthonka Egyesület programjai Novemberben a rétessütést szeretnénk újratanulni, bevonva régi és új háziasszonyokat, hogy ez az izgalmas és "finom" házimunka ne merüljön feledésbe. A karácsonyra készülődve a mézeskalács díszítésének praktikáit tanuljuk meg Jakab Árpádtól, aki ismeri a díszítés minden csínyját-bínyját. Programjainkba bárki bekapcsolódhat, aki szíves forgolódik a konyhában. Érdeklődni a 06203497542-es telefonszámon lehet. Az időpontotat és helyszíneket az Otthonka Egyesület és a Dunaszekcsőért Alapítvány facebook oldalán, valamint plakátokon lehet majd megtekinteni. Gubik Viktória, Otthonka Egyesület
Ajándékozzon naptárat! Lepje meg szeretteit egyedi készítésű naptárral! Hozza be fényképeit a Teleházba és mi elkészítjük önnek a 2016os naptárát. Vállaljuk 12+1 oldalas naptár elkészítését A/4-es méretben. Ára: 1200 Ft. Valamint 1 oldalas naptár elkészítése is lehetséges A/3-as méretben. Ára: 250 Ft. A Dunaszekcsőért Alapítvány már évek óta megjelenteti az éves falunaptárat dunaszekcsői, fotózni szerető emberek képeivel. November végétől lehetőség lesz megvásárolni a Teleházban a következő évi naptárat is. Ára: 250 Ft.
Visszaemlékezés a régi Dunaszekcsői Hírekből Tábor a Hullám utcában 7. rész 1971./72-es tanév Az úttörőcsapat vezetőségében változás következett be. Guzsván Lajosné lemondásával az új csapatvezető ismét Dékány János lett, helyettese Krausz György. Ebben a tanévben célul tűztük ki a tábor további épülettel való gyarapítását. Szerződést kötöttünk a helyi tanáccsal egész éves községépítési feladatok elvégzésére. Az év végi értékelő jegyzőkönyv megállapította, hogy valóban sokat és szívesen dolgoztunk. Élősövényt telepítettünk, fákat ültettünk, a padokat befestettük,sárga homokot terítettünk szét a buszmegállónál és a parkokban, minden parkot (községi és iskolai) egész évben gondoztunk, segítettünk az új napközi otthon építkezésénél anyagmozgatásban, udvarrendezésben. A tanácstól csapatunk 5.800 Ft-ot kapott. A rendszeres takarékosság, gyűjtőmunka csapatpénztárunkban biztos forrása lett az 1972. március hónapban megvalósított táborfejlesztésnek. Éléskamrát előkészítő helyiséget a főzéshez, raktárt, mosdót és egy helyiséget a felnőtt vezetőknek hozzáépítettünk a konyha és az ebédlő mögötti területen. Felállítottunk még egy faházat, kutat furattunk. Dékány János irányításával a helyi kőművesek: Gyarmaczki József, Máté József és Schenk János ács végezték a szakmunkát. Ott volt a tantestületből ifj. Beszik Lajos, Hoffmann Mátyás, Fehér Géza (iskolánk takarítója) és még három tanuló: Botz Lajos, Schenk János és Szűcs Imre. Sümegi Mártonné, Kádi néni volt a szakácsnő. Tábornyitásig Bari József, ifj Beszik Lajos és Guzsván Lajos felszerelték a kútra a szivattyút, és bevezették a villanyt az új épületekbe. Mivel mindez tanítási idő alatt folyt, az itthon maradók helyettesítették ingyen a táborban dolgozó tanárokat. A nyári táborozás óriási örömmel, nagyobb „komforttal” zajlott le. Táborvezető: Guzsván Lajosné. Gazdasági vezető, pénztáros: Guzsván Lajos. Konyhai beszerző: Hoffmann Mátyás. Egészségügyi, játékfelelős: Krausz György, Lózay Zsuzsa. Sportfelelősök: ifj. Beszik Lajos, Tóth Árpád és Fehér Balázs ifivezetők. Szakácsnők: Sümegi Mártonné, Krammer Ádámnné 74 fő táborozott 10 napon át a Hullám utcában. A tábori napló tanúsága szerint hagyományosan „végigvertük” a pécsi és dombóvári táborok csapatait sportban. A sok szép és vidám élmény közt álljon itt egy részlet a 2. számú napiparancsból: „ A 3. sz. Mókus-őrs takarodó és villanyoltás után a figyelmeztetések ellenére lámpázott, hangoskodott, zavarták a pihenni vágyókat. Éjszaka ettek, amivel vöröshangya sereget csődítettek a házukba. Mindenki egyen az étkezésnél eleget, ne nyalánkságokat összeFotó: Fehér Géza vissza. Otthon se lehet éjjel enni.” Hogy volt mit enni és miféléket, érdekességként álljon itt a pár napnak az étrendje: Július 26. Szerda Július 27. Csütörtök Ebéd: bableves-uticsomagok elfogyasztás Reggeli: kávé, tea, kifli, vaj, zsemle Uzsonna: lekvároskenyér Ebéd: barnaleves, pörkölt, nokedli, káposztasaláta Vacsora: rántotthús, parizer, vaj, kenyér, paprika Uzsonna: zsíroskenyér, paprika Vacsora: lángos, tea Július 28. Péntek Reggeli: kakaó, tea, kifli, vaj Ebéd: zöldbableves, fánk Uzsonna: lekvároskenyér Vacsora: krumplipaprikás, kolbász
Július 29. Szombat Reggeli: kávé, tea, kifli, vaj, paradicsom Ebéd: rizsleves, kelkáposzta, fasírozott Uzsonna: zsíroskenyér, paprika Vacsora: lecsó
Július 30. Vasárnap Reggeli: kakaó, tea, kifli, vaj, szalámi, paprika Ebéd: csontleves, rántotthús, tarhonya, uborkasaláta, nápolyi Uzsonna: lekváros-zsíroskenyér Vacsora: héjaskrumpli, szalámi, vaj, kenyér, paprika, paradicsom
Július 31. Hétfő Reggeli: kávé, tea, kifli, vaj, paradicsom Ebéd: zöldségleves, paprikásnokedli, káposztasaláta Uzsonna: zsíroskenyér, paprika Vacsora: krumplipaprikás, kolbásszal
A napiparancsoknál mindenkor elhangzott a következő napi jelszó. Ebben a táborban ezek sorrendben így hangzottak: Süss fel nap!, Hajrá Szekcső!, Holnap fürdünk!, Mákostészta!, Tanuljunk úszni!, Irány Badacsony!, Mindenütt jó, de legjobb a táborban!, Rőzse!, Viszlát Balcsi! Az éjszakai lámpázásról pedig egy kedves, vidám eset jut eszembe: A fényképész Takarodó után a táborügyeletes az egyik faházban Fotó: Fehér Géza lámpavillogásokat vett észre. Izgatott suttogás hallatszott ki, így hát lement. Hát mit látott? „ Kozma” ült a vaságyon, kezében volt a fényképezőgépe. A többi fiú mind elemlámpával odavilágított. - Hát ti mit csináltok? - Filmet cserélünk. - No, de így? Elemlámpáknál? - Igen, mert Guzsván tanár bácsi délután azt mondta, hogy este kell filmet cserélni: Sötétben nem látom jól, ezért világítanak a fiúk – szólt önérzetesen Kozma, a tábori főényképész. Mentségére legyen szólva, akkor ő még egészen kicsi alsós fiúcska volt. Guzsván Lajosné
Képművészet
Engelschalt Attila: Őszülő táj
Receptsarok Boszorkány ujjak Hozzávalók: 45 dkg liszt, 15 dkg vaj, 10 dkg cukor, 20 dkg darált mandula, 2 tojás, 1 dkg csokoládé, kb. 5 dkg egész mandula Elkészítése: A vajat, a lisztet, a cukrot, a darált mandulát és a 2 darab tojást jól összegyúrjuk. Miután ez megvan a tésztából kb. ujjnyi vastag rudakat kell sodorni, majd ezeket úgy megformázni, hogy közepükön egy bütyköt képezzenek. Ha ez kész van, akkor az ujjak végére egész mandulaszeleteket kell tenni. Lehetőleg jó erősen kell odanyomni, mert könnyen elmozdulnak. Ha ezzel is megvagyunk akkor, jöhet a sütés. Az ujjakra formázott rudakat 180 fokra előmelegített sütőben kell megsütni, és ha elkészült akkor meg kell kenni az időközben felolvasztott csokoládéval a manduladarabokat. Kis extraként az ujjak másik végét be lehet kenni valamilyen piros lekvárral, vagy szörppel, hogy élet hűbb legyen a sütemény.
Almás fogak Hozzávalók: piros alma és sajt Elkészítése: Nagyon egyszerűen el lehet készíteni ezt a fogást. Az almákat ék alakú darabokra kell felvágni, a sajtot pedig kis kockákra (attól függ mekkorák lettek az alma darabjai). Miután ez kész van a sajt darabokat két szelet alma közé kell illeszteni és kész is van a finomság.
Boszorkány seprű Hozzávalók: ropi kis és nagy méretben, vagy a seprűnyélhez lehet kenyér rudat használni Elkészítése: Hamar el lehet készíteni ezt a fogást is. A hosszú ropihoz, vagy a kenyérrúdhoz kell a kisebb ropikat erősíteni és kész is van a seprű, ami kiváló dekorációnak is.
Kézzel horgolt ajándékok kaphatók a Teleházban! Aki kézzel horgolt fülbevalót és egyéb ajándék tárgyat vásárol, a Limes tábor díjazását segíti elő. Dunaszekcsőért Alapítvány Kiadja: Dunaszekcsőért Alapítvány Szerkesztette: Sümegi János Külön köszönet Schmidt Bencének, cikkek íróinak és a képek készítőinek!
