I. Bevezető Az Európai Unió tagállamai az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy nyelvi jogokhoz kötődő, kötelezően betartandó erejű jogszabályokat alkossanak. Ennek ellenére, nem lehet azt mondani, hogy Marosvásárhelyen, a nyelvi jogérvényesítés kérdése legfőképp az oktatásban, a közigazgatásban, kultúra fenntartás terén, és egyéb területeken, egyáltalán nem lenne napirenden: különböző civil fórumokon, példának okáért a CEMO fórumán, államigazgatás intézményi, és egyéb, mint például RMDSZ fórumain, évek óta felmerül a nyelvi jogérvényesítés pontos, és egységes szabályozásának, a szabályok betartásának, betartatásának kérdése. Ennek lényege abban ragadható meg, hogy állampolgárok életében ma, illetve a jövőben is egyre inkább meghatározóvá válik a nyelvi jogok érvényesítése, és nem lehet figyelmen kívül hagyni. A gyakorlat szempontjából pedig akként lehetne fogalmazni, hogy a nyelvi jogérvényesítés, a mai napig sem tartozik a politikai realitások közé. II. Nemzetközi jogi környezet - saját jogrend Nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum, mely a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, új jogi és politikai keretet adott a kisebbségek nemzetközileg elismert jogainak. Emellett megjelenik a hazai jogrend gyatra szabályozásnak (is) a figyelmen kívüli hagyása, vagy korábban megalkotott nyelvi jogérvényesítési normák gyenge alkalmazása a mindennapi életben. Mindezek által az alábbiakat lehet megfigyelni. A Marosvásárhelyi városi tanácsban tevékenységet vállaló tagok1, az RMDSZ-es iskolaszéki tanácsosok, egyes iskolák vezetőségi tagjai, vagy tagok (igazgató, aligazgató), a Marosvásárhelyi RMDSZ, a Maros Megyei Tanács RMDSZ-es frakciója, az RMDSZ Maros megyei szervezete, a CEMO által kikényszerített eljárásban, ritkaszámba menően vesznek részt nyelvi jogérvényesítésből eredő problémák elintézésében, azonban a tárgyhoz kapcsolódóan, nagyon eltérő nézeteket vallanak, amiért bármilyen egységes és közös fellépés nehezen volt - és lesz - elképzelhető. Marosvásárhelyen, ahol a polgárok közel 45% magyar anyanyelvű, Maros megyében ahol a magyar lakosság aránya 38%, jelenleg, a nyelvi jogokra (pontosabban a kisebbségi nyelvekre) vonatkozóan intézményi szintű, egységes, és kedvező szabályozást, nem lehet találni.
1
Marosvásárhely városi tanácsában a következő tanácsosok tevékenykednek RMDSZ színekben:
Peti András, alpolgármester, Józsa Tibor, Soós Zoltán, Gombos Csaba, dr. Bakos Levente-Attila, dr. Benedek István, Karácsony Erdei Etel, Törzsök Sándor László, Kikeli Pál István, Haller Béla (forrás Marosvásárhely Polgármesteri Hivatal weboldala: (http://www.tirgumures.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=1855&Itemid=214&lang=ro).
A kisebbségi nyelvek támogatása akár kulturális feladatként is értelmezhető. Ma már Európában a nyelvnek, a nyelvhasználatnak nemcsak kulturális, hanem szociális és gazdasági jelentősége van. Kívánatos lenne a kétnyelvűség értékének elismerése. Összegzésként megállapítható, hogy a nyelvi politikából nem hiányozhat az elvi iránymutatás és a koherencia. Ezek fő fogalmi elemek, amelyek a nyelvi sokszínűség értékeinek a megőrzéséhez, és az egyének nyelvi biztonságának megteremtéséhez kívánatosak. III. PROJEKT BEMUTATÁSA A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) A Kétnyelvűség a Közéletben Monitoring Program célja, hogy nyomon kövesse a közéleti szereplők nyelvi jog- és érdekérvényesítő tevékenységét, továbbá ezeket rögzítse és dokumentálja. Vizsgált időszak A jelen monitoring jelentés 2013. október – 2014. március közötti periódust öleli fel. Mit kísértünk figyelemmel? a nyelvi jogi szabályozás és a kormányzati politikák megvalósulását (2007 óta folyamatos tevékenység) az érintett területeken (közigazgatás, foglalkoztatás, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, stb.) érvényesülő hivatali gyakorlatot és attitűdöket. választott elöljárók, tanácsosok konkrét lépései a nyelvi jogok alkalmazása terén (városi tanácsosok, megyei tanácsosok, Maros megye polgármesterei stb.) politikai pártok nyelvi jogérvényesítő tevékenységét (RMDSZ, EMNP, MPP) nyelvi jogérvényesítéssel foglalkozó civil szervezetek, civil csoportok érdek- és jogérvényesítő akcióit nyelvi jogi politikák hatását az érintett csoportokra A Monitoring során a következő testületek, választott képviselők, szervezetek tevékenységét vizsgáltuk 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Marosvásárhely tanácsának RMDSZ képviselői testülete Az RDMSZ marosvásárhelyi szervezete Maros megye tanácsának RMDSZ képviselői testülete Az RMDSZ Maros megyei szervezete Más pártok, szervezetek kétnyelvűséggel kapcsolatos tevékenysége RMDSZ-es parlamenti képviselők munkássága RMDSZ-es Európai Parlamenti Képviselők tevékenysége IV. MÓDSZERTAN Hogyan végeztük?
1. Kutatással, adatgyűjtéssel, mutatók kidolgozásával A Monitoring Program első körben Marosvásárhelyen és Maros megyében zajlik, céljaink között szerepel más területekre is kiterjeszteni. Célunk az, hogy a CEMO által elvégzett monitoring releváns és megbízható információkat eredményezzen, amelyekkel hatékonyan tudunk majd a nyelvi jogok alkalmazásáért lobbizni. 2. A kormányzat nyelvi politikájának nyomon kapcsolódva a jogalkotás nyomon követése
követése,
illetve
ehhez
Lobbi tevékenységünk során a következő kezdeményezéseket tartjuk fontosnak: köztisztviselőkkel, politikai pártok választott tagjaival – tanácsosok, polgármesterrel való találkozók vagy egyéb kapcsolatfelvételi módok (pl. levelezés) útján megkövetelni az érintettektől, hogy a hiányos nyelvi jogalkalmazást pótolják, a nyelvi jogérvényesítés során formálják jó irányba a társadalmi attitűdöt, adott nyelvi jogok alkalmazásához kötődő ügyeket az eljárás során kellő komolysággal, felelősségteljesen vállalják, valamint tűzzék ezeket napirendre nyelvi jogokhoz kötődő törvényjavaslatok nyomon követése és az azokra való reagálás a politikai folyamatok felhasználása városi és megyei önkormányzati képviselők tájékoztatása, egyeztetés bizonyos esetekben nyelvi jogok alkalmazásához kapcsolódó javaslatok azonnali előterjesztésének szükségességéről szoros együttműködés a választott elöljárókkal, ha erre lehetőség adódik (munkacsoportokban való részvétel, stb.)
V. MAROSVÁSÁRHELY HELYI TANÁCSA Marosvásárhely, Maros megye közigazgatási központja, a városban él a legnagyobb romániai magyar közösség, csaknem 58.000 személy. Marosvásárhely lakosságának közel 45%-a magyar anyanyelvű. Kolozsváron jelenleg 49.000 magyar ajkú személy él - teljes lakosság 16% Csíkszeredában 35.000 személy él - teljes lakosság 83% Sepsiszentgyörgyön 42.000 személy él - teljes lakosság 77% A városban összesen 23 tanácsosi hely van. Az RMDSZ polgármester jelöltjei 2000-ben és 2004-ben is elveszítették a helyhatósági választásokat. Bár a várost alkotó magyar és román etnikumok száma körülbelül azonos, és a román nemzetiségűeket több nagy párt is képviseli, a választásokat mégis a függetlenként induló Dorin Florea nyerte meg, aki 2004ben belépett a Demokrata Pártba (forrás: wikipedia). A város polgármestere 2000 óta Dorin Florea, az alpolgármesterek között mindig szerepelt egy RMDSZ-es tag, jelenleg a város RMDSZ-es alpolgármestere Peti András.
A városi tanács összetétele 2004 - 2008 között a következő volt: 12 RMDSZ-es tanácsos (többség), 4 Nagy Románia Pártot képviselő tanácsos, a Szociáldemokrata Párt és Nemzeti Liberális Pártnak 3 tanácsosa volt és a Román Nemzeti Egység Pártjának pedig egy képviselője volt, összesen 11 tag. A 2008-2012 közötti időszakban a városi tanács összetételében a rendszerváltás óta először a az RMDSZ kisebbségbe került, összesen tíz magyar anyanyelvű tanácsossal, a román pártok képviselőinek száma: 13. (Demokrata Liberális Párt 8 tag, Nemzeti Liberális Párt 2, Szociáldemokrata Párt 2, Nagy Románia Párt 1). 2012 - 2016 közötti időszakban az RMDSZ-nek tíz tanácsosa van, a Szövetség Maros Megyéért alakulatnak 7 és a Szociálliberális Uniónak 6 tanácsosa van (összesen 13). Marosvásárhely városi tanácsa
V. / I. Marosvásárhely tanácsa RMDSZ frakciójának tevékenysége 2013. október - 2014. március 31. Marosvásárhely városi tanácsában a következő tanácsosok tevékenykednek RMDSZ színekben:
Peti András, alpolgármester, Józsa Tibor, Soós Zoltán, Gombos Csaba, dr. Bakos Levente-Attila, dr. Benedek István, Karácsony Erdei Etel, Törzsök Sándor László, Kikeli Pál István, Haller Béla (forrás Marosvásárhely Polgármesteri Hivatal weboldala: (http://www.tirgumures.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=1855&Itemid =214&lang=ro). A városi tanács RMDSZ-es tanácsosainak tevékenységének vizsgálata magában foglalja a felszólalások számát a magyar közösséget közvetlenül/közvetve érintő indítványok számát, jellegét, eredményességét a magyar közösség anyanyelv használati jogaihoz közvetlenül/közvetve kapcsolódó kezdeményezéseket, indítványokat, határozattervezetek, életbe léptetett döntéseket, továbbá azt is nyomon követtük, hogy a magyar közösség érdekvédelmi szervezetének tagjai magyarul vagy román nyelven beszélnek a tanácsüléseken. nyomon követtük az iskolaszékekbe beválasztott RMDSZ-es tanácsosok tevékenységét megvizsgáltuk, hogy a választott testület magyar tagjai járnak-e az iskolák vezetőségi tanácsainak gyűléseire milyen lépéseket tesznek az iskolai kétnyelvűség terén Tevékenységi kör 1. Magyar közösség anyanyelv-használati jogainak érvényesítéséhez közvetlenül kötődő határozattervezetek, döntéshozatal, határozathozatal:
Nem volt. 2. Magyar közösség anyanyelv-használati jogainak érvényesítéséhez közvetve kötődő határozat módosító javaslatok, felszólalások: Nem volt. 3. Magyar közösséghez közvetlenül kötődő felszólalások, kezdeményezések, indítványok: Nem volt. 4. Magyar közösséghez közvetve kötődő felszólalások, kezdeményezések, indítványok. a. A város költségvetése tartalmaz olyan tételeket, amely a magyar közösséghez kötődnek, Bodor Péter kútjának megvalósíthatósági tanulmánya, Petőfi szobor felújítás (Bălcescu szobor felújítással együtt képez egy költségvetési tételt), kéttanyelvű iskolák felújításai, javítási munkálatai. b. A március 25-én megtartott tanácsülés kezdetekor Peti András RMDSZ-es alpolgármester a március 10-én megszervezett Székely Vértanúk Napja alkalmával megszervezett megemlékezés kapcsán- következőket mondta román nyelven: „Városunkban nincs szükségünk egyetlen egy olyan rendezvényre sem, amely törvényellenes, nincs szükségünk botrányokra és cirkuszra”. A fentiek fényében elmondható, hogy: - az elmúlt félévben nem voltak magyar vonatkozású határozatok - az RMDSZ tanácsosok nem éltek a magyar közösség szempontjából fontosnak tartott és kivívott törvényes lehetőségekkel, román nyelven beszéltek a tanácsüléseken - a magyar tanácsosok kevés alkalommal szólalnak fel, vannak olyanok (Gombos Csaba például), aki gyakran hiányzik, az elmúlt félévben nem is szólalt fel egyetlen egy alkalommal sem - mindamellett, hogy az RMDSZ frakció a városi tanács 43 százalékát képezi, felszólalások kb. 18% kötődik RMDSZ-es tanácsoshoz - a CEMO által feltérképezett számos – iskolák nyelvi tájképe, kommunikációja - hiányosság kiküszöbölésében a városi tanácsokra fontos szerep hárul - köztudott, hogy a marosvásárhelyi kéttannyelvű iskolák külső és belső nyelvi tájképe hosszú évtizedeken keresztül egynyelvű volt (és sajnos sok esetben ma is az). A CEMO számos lépést tett az iskolai kétnyelvűség elérése érdekében, az iskolai homlokzati táblák megjelentek végre a városban (sok évnyi késéssel), igaz ezt megelőzte a CEMO feljelentése az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT), amelynek következtében az ODT 8000 lejes büntetést rótt ki a város polgármesterére. A kétnyelvű homlokzati táblák még mindig hiányosak és helyesírási hibákat is tartalmaznak - az iskolák belső nyelvi tájképe egynyelvű, nincsenek kétnyelvű feliratok, egynyelvűek a faliújságok és a közérdekű tájékoztatás is kizárólag román nyelven zajlik. A hiányzó
kétnyelvűség miatt a CEMO feljelentette a városi iskolahálózatot, jelenleg várjuk az ODT döntését ez ügyben. - az iskolák vezetőségi tanácsainak szintjén számos lépéslehetőség létezik, amelyek hatékony módon elősegíthetnék az iskolai kétnyelvűség megvalósítását. A magyar tanácsosok kérhetnék, hogy az iskola belső szabályzatába kerüljenek be a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kötelezettségek, ügymenet és szempontok. JAVASLATOK Az RMDSZ-s frakció ezévi stratégiája, elképzelései, közösségi érdekvédelmi tervei nem ismertek, azonban célszerű lenne azokat transzparens és átlátható módon bemutatni a szavazó polgároknak, a magyar közösségnek. Ezek között szerepelhetnének a következő – évek óta függőben levő – ügyek: - kétnyelvű ügymenet a polgármesteri hivatalban - kétnyelvű utcanévtáblák - magyar vonatkozású kulturális programok átlátható finanszírozása - a város rendezvényeinek kétnyelvű promóciója és kivitelezése (határozat formájában) - a polgármesteri hivatal szolgáltatásainak magyar nyelvű megjelenítése, kivitelezése - RMDSZ tanácsosok azon álláspontja, hogy a nyelvi jogok alkalmazása nem hoz több szavazatot – kívánatos lenne, ha az RMDSZ, mint a magyar közösség érdekvédelmi szervezete, nem kizárólag szavazatokhoz kötni - az iskolák szabályzatában megjeleníteni a szabályokat, melyek a jövőben kiküszöbölnék azt, hogy a magyar gyerekeket/pedagógusokat hátrányos megkülönböztetések érjék (ugyanis jelenleg a tanácsosok által képviselt iskolákban több mint 75%-ban, diszkrimináció tapasztalható a magyar gyerekek és szüleikkel szemben).
V./ II. RMDSZ-es tanácsosok tevékenysége az iskolaszékekben Az iskolaszékekbe választott tanácsosok ritkán vesznek részt a vezetőségi tanács gyűlésein, pedig ezek a fórumok nagyon fontos színterei azoknak a negatív és gyakran diszkriminatív döntéseknek, amelyek a magyar közösséget érintik. A kéttanyelvű iskolákban zajló nyelvi jogi diszkrimináció megszüntetése ellen nem tettek eredményhozó lépést, mindamellett, hogy ebben a témakörben szervezetünk munkatársai több tárgyalást folytattak a városi tanácsosokkal és a város alpolgármesterével. Az iskolai kétnyelvűség terén, a magyar tannyelvű osztályokban törvénytelenül tanító román anyanyelvű tanárok ügyében sem történtek fellépések a városi tanácsosok részéről. Köztudott, hogy a város szakközépiskoláiban a szaktantárgyak nagy részét nem magyar, hanem román nyelven tanulják a magyar diákok, egy ilyen iskola az Elektromaros (az iskolában tanító két magyar szaktanár nem tudja lefedni a szaktantárgyak tanítását), ahol Haller Béla tanácsos, oktatásért felelős alelnök (RMDSZ marosvásárhelyi szervezete), az iskola vezetőségének tagja. Következtetések
Az RMDSZ-es tanácsosoknak az iskolaszékeben rejlő lehetőségeket - amelyekről az RMDSZ közlönye is tájékoztat - nem sikerült érdemben kihasználni és hatékony iskolai érdekvédelmet kialakítani. Az iskolaszékek tagjai között szerepelnie kell egy olyan tagnak is, akiket a város polgármestere nevez ki, ez a tag a hivatal egyik alkalmazottja kell, hogy legyen. Marosvásárhelyen a vezetőségi tanácsokba egyetlen egy magyar személyt sem jelölt a polgármester. A város RMDSZ-es alpolgármestere Peti András kérvényezte a lista módosítását, a város polgármestere ebbe nem egyezett bele. Érdekvédelmi szempontból ez egy aránylag kis ügynek számít, fontos lenne, hogy az RMDSZ-es alpolgármester és az RMDSZ frakció módosítani tudja a vezetőségi tanácsok összetételét és legyenek a Polgármesteri Hivatal részéről magyar alkalmazottak is a vezetőségi tanácsokban. Javaslatok Nagyon fontos lenne, hogy ezeket a kezdeményezéseket az RMDSZ-es tanácsosok indítványozzák, együttműködve az adott iskola magyar aligazgatójával/ritkább esetben igazgatójával (a városban csupán két magyar igazgató van, viszont 45 jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmény), ezzel a magatartással megerősítést nyernének az adott iskola magyar anyanyelvű pedagógusai, aligazgatói, akik gyakran nem mernek lépni iskolai kétnyelvűség témakörben, nem ismerik a nyelvi jogokat szabályozó törvényi hátteret az elmúlt 12 évben senki nem nyújtott ez irányú felvilágosítást sem az RMDSZ oktatásért felelős tagjai, sem a Romániai Magyar Pedagógusszervezet marosvásárhelyi elnöksége, legkevésbé a Tanfelügyelőség magyar anyanyelvű Tanfelügyelő helyettese.
Peti András Alpolgármester - Politikai kommunikáció Megállapításaink a következőek Intenzív politikai kommunikációt folytat, hetente több rádióstúdióban beszélget (rendszeresen), gyakran nyilatkozik a sajtónak. Folyamatosan RMDSZ propagandát folytat a lakosság irányába, nyilatkozatai a politikai tőkekovácsolás céllal kerülnek megfogalmazásra, a frakció sikeres ügyei esetén nem emeli ki a kollegái érdemeit, állításai gyakran tartalmaznak komoly csúsztatásokat. Az alpolgármester által sikeresnek és megoldottnak bemutatott eredmények – költségvetés, piaci kétnyelvűség stb. – a valóságban sajnos nincsenek kivitelezve, a jövőbeni kivitelezésük kérdéses. Ilyenek a költségvetési tételek - amelyeket a CEMO nyomon követ majd - amelyek Peti András alpolgármester szerint számos magyar közösséghez kötődő kivitelezést, kulturális programot tartalmaz. A politikai kommunikáció és a hétköznapok valósága - a nyelvi jogok mellőzése, a közösségi érdekvédelem hiányosságai – között nagy szakadék van, reméljük idővel, a civil kontroll megerősödésével, a szavazók politikai kultúrájának fejlődésével, a számonkérés gyakorlásával sikerül a politikai kommunikáción érdemben változtatni.
V. / III. MAROSVÁSÁRHELYI RMDSZ A marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezető elnökség tagjai, valamint tevékenységük az alábbiakban van összefoglalva. Tagjai: Koreck Mária, szociális alelnök, Kovács Róbert, szervezetépítési alelnök, Peti András, elnök, Béres Lóránt egyházi kapcsolattartásért felelős alelnök, Orosz Attila, gazdasági alelnök, Bakó Szabolcs rendezvényszervezési és ifjúsági alelnök, Novák Zoltán kultúráért felelős alelnök., Haller Béla, oktatási alelnök. A KÖVETKEZTETÉSEK Marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezető elnökségének 2013 év elején alakult. Az ügyvezető elnökségnek nincs semmilyen távú stratégiája, célkitűzései jelenleg ismeretlenek, a tagok szerepköre, felelőssége, projektjei nem átláthatóak. Nem ismertek az alelnökök kötelezettségei - amennyiben vannak - következésképpen nem tudni milyen kérdéssel, kéréssel lehet hozzájuk fordulni. Nem világos mit takar a szociális, az oktatási és többi titulus. A CEMO szempontjából külön kérdés, hogy Haller Béla oktatásért felelős alelnöknek - milyen kötelezettségei vannak - van-e kötelezettsége a kéttanyelvű iskolákban tapasztalható jogtalanságok megszüntetéséért - meg lehet-e őt keresni, amikor magyar tannyelvű osztályokkal kapcsolatosan gondok merülnek fel - melyek a Haller Béla vállalt feladatai - milyen típusú érdekvédelmi hatásköre van - milyen ügyeket vállalt fel, kik fordulhatnak hozzá és kik nem? Az ügyvezető elnökség facebook oldalának elemzése alapján, az elmúlt egy év eseményei a következő kategóriákba sorolhatóak: 1. Ügyvezető elnök/a város alpolgármesterének PR kampányai (adományozás, ajándékcsomagok átadása, stb.). 2. Nemzeti ünnepeken való részvétel. 3. Bálok, futóversenyek, biciklis tüntetések (Critical Mass). 4. Más szervezetek által szervezett programokon való részvétel. 5. Néhány médiahír, nem az ügyvezető elnökség tevékenységéhez köthető. 6. Egy-két bejegyzés az ügyvezetőség gyűléseiről. 7. Két program, amelyeket az ügyvezető elnökség saját maga szervezett (pályázatíró tanfolyam egy alkalommal, 2013. Március 15. kokárdakészítés). A közösségi oldalon feltüntet programok nem állnak egymással szoros összefüggésben, adhoc eseményeknek, amelyeket más szervezetek kezdeményeztek (biciklis szervezetek, szociális szervezetek, iskolák, egyházak stb.)
Az oldalon fel vannak tüntetve az elnök és alelnökök fogadóórái, a CEMO monitoring során ezek az időpontok nem működtek, tesztelő önkénteseink többször felkeresték az ügyvezető elnökség irodáját (a meghirdetett időpontokban) az iroda általában üres volt. JAVASLATOK Ahhoz, hogy a valós érdekvédelem és közösségi érdekképviselet megvalósuljon, fontos lenne egy világos, életszerű, reális stratégiát kidolgozni, amelynek tartalmát és ütemtervét transzparens módon be kell mutatni a közösségnek, egy weboldalon, amelyet több mint egy éve megígért az új ügyvezetőség. Peti András alpolgármester hivatalos, közigazgatásban használt neve – amely a személyigazolványában is szerepel – Peti Andrei. A CEMO véleménye az, hogy a magyar közösséget képviselő alpolgármester, aki a város magyarságának szavazatainak köszönheti a jelenlegi pozícióját, magyar keresztnevet kell viselnie, ez egy apró de fontos részlet, a magyar nyelv és kultúra iránti tisztelet jele. Javasoljuk, hogy az alpolgármester cserélje ki román keresztnevét a személyigazolványában és a közigazgatásban szereplő dokumentumokban (határozatok, átiratok stb. )egyaránt.
Maros Megyei Tanács Maros megye teljes lakossága 550.846 fő, ebből 200.858 magyar -, 277.372 pedig román nemzetiségű személy. A magyar közösség a megye lakosságának a 38 százalékát képezi. A Maros megyei Tanácsnak összesen 34 tagja van. A tanács összetétele is megváltozott a következő képpen: Romániai Magyar Demokrata Szövetség 13 tanácsos, Szociálliberális Unió (USL) 13 tanácsos, Szociáldemokrata Párt (PDL) 5 tanácsos, Dan Diaconescu Néppártja (PP-DD) 2 tanácsos. Ciprian Dobre (Szociálliberális Unió/Nemzeti Liberális Párt) került a tanácselnöki tisztságbe és Lokodi Edit Emőke az alelelnöki szerepet kapta meg, aki 2014 év elején lemondott tisztségéből és visszavonult, helyét Kelemen Márton RMDSZ-es frakcióvezető vette át. VI. / I. Maros Megyei Tanács, RMDSZ frakciójának tevékenysége A 2013 októbere és 2014 márciusa közötti időszakban a Maros Megye Tanácsában egyetlen egy olyan kezdeményezés sem volt az RMDSZ részéről, amely közvetlenül kapcsolódik a magyar közösséghez, egy indítvány pedig közvetve kötődik a magyar közösséghez, ez a gazdasági fejlesztési régiók kialakítására vonatkozó polgári kezdeményezéshez kapcsolódó aláírásgyűjtés volt, amely akció Romániában hat megyében zajlott, mindenikben elutasításra talált. A Maros megyei RMDSZ kezdeményezést a Megyei Tanács titkára utasította el formai okokra hivatkozva. Nyelvi jogokhoz kapcsolódó kezdeményezés, határozattervezet nem volt.
A tanácsosok közül egyetlen egy személy beszélt két alkalommal magyarul – Kelemen Márton az RMDSZ frakcióvezetője - mondanivalója napirenden kívüli felszólalás volt, az általa elmondottakat magyar nyelvű felszólalása után románra is lefordította és bemutatta. Lokodi Edit volt Maros Megyei Tanácselnökhelyettes, aki 2014 elején lemondott (helyére Kelemen Márton RMDSZ-es frakcióvezető került) is beszélt két alkalommal magyarul, számon kérte a tolmács hiányát. A megyei tanácsteremben 2003. Januárja óta (több mint 10 éve) van szinkrontolmács berendezés, amelyet egyetlen egy alkalommal sem használták megyei tanács ülésein, a megbeszéléseken a magyar anyanyelvű tanácsosok nem beszélnek magyarul. A legutóbbi választások óta, románajkú megyei vezető van a Tanács élén, Ciprian Dobre a Nemzeti Liberális Párt képviselője. Az új vezetés és a Megyei Tanács ügyvezetőségéhez számos olyan kezdeményezés köthető, amelyek alkalmazása során a Megyei Tanács és alárendelt intézményeiben a jelenlegi minimális kétnyelvűség, magyar nyelvhasználat visszaszorul, elsorvad. A tavalyi év során már egyértelmű jelek mutatták, hogy az új vezetés nem a kétnyelvűség, a Közigazgatási Törvény nyelvi jogokra vonatkozó előírásainak alkalmazását tekinti fő prioritásnak. Az új románajkú vezetőség koalíciós partnere az RMDSZ, amelynek megyei tanácsbeli frakciója a megelőző évek során sem jeleskedtek anyanyelvhasználat terén elért eredményekkel. Az intézményben és a Megyei Tanács alárendelt intézményeiben nincs kétnyelvű ügymenet, kevés a magyarul beszélő személy az ügyfélszolgálatok szintjén. Egyetlen egy intézmény sem alakított ki hivalatos kétnyelvű ügymenetet, nincsenek kétnyelvű nyomtatványok. A Megyei Tanács alárendeltségébe számos intézmény tartozik, Múzeumok, Könyvtár, Iskolák, Lakosság nyilvántartó stb. 2, ezek között vannak olyan intézmények, amelyeket nagyszámú ügyfél látogat, magyar nyelven történő ügyintézés, akár szóbeli, akár írásbeli véletlenszerű, erre vonatkozó belső szabályzat nem készült. A megyei tanácsosok 2013-ban és ezévben számos olyan határozatot fogadtak el (amelyek közül jó néhány már rég megvalósult), amelyeknek megvalósításánál a magyar nyelvhasználat, a kétnyelvűségre vonatkozó törvényeket nem alkalmazták, diszkriminálták a magyarajkú adófizetőket. Sajnos mindez az RMDSZ tanácsosok és megyei tanács alelnökének a beleegyezésével, akik egyetlen egyszer sem tiltakoztak a nyíltan magyarellenes, magyar nyelvet és kultúrát mellőző kezdeményezések, programok, kampányok ellen. Ezek közé sorolandó a 1 millió 500 lejes (340 ezer Euró) költsegvetéssel megszervezett „100 éves a Kultúrpalota” programsorozat, amely három hónapig tartott és célja a Bernády György (város polgármestere a húszadik század elején) által építtetett impozáns szecessziós épület - amely ma Kultúrpalota néven működik – évfordulójának megünneplése. Az óriási költségvetés ellenére - adófizetők pénze - a programok elsősorban a román közönségnek szóltak, a megnyitó, a programzáró ünnepélyen egyetlen egy magyar szó sem hangzott el, a magyar programok költségvetése minimális volt, a teljes költségvetés majdnem száz százalékát a román közösségnek szánt programokra költötték el. Idetartozik még a Megyei Tanács támogatásával (Főtanfelügyelőség és Rendőrséggel partnerségben) megvalósított közérdekű kampány, amelynek elnevezése „Az iskolai erőszak 2
Maros Megye Tanács alárendeltségébe tartozó intézmények: http://www.cjmures.ro/Hu/instit_sub.htm
megelőzése”. A tudatosító kampány költségvetése 60 ezer RON volt (13,3 ezer Euró). A tudatosító kampány ezévben is folytatódik. A kampány összes promociós anyaga, az iskolák magyar osztályaiban (kisiskolásoknak is!) tartott előadás román nyelven zajlott, egyetlen egy magyar előadó nem vett részt a kampányban, Marosvásárhely és Maros megye összes iskolájában plakátok hirdették a kampányt, a magyar tanulók nyelvi jogainak teljes mellőzése mellett. A határozat meghozatalánál az RMDSZ-es tanácsosok nem kérték a kétnyelvű promociós anyagokat, a kétnyelvűség figyelembevételét, mindamellett, hogy tudatosító kampányok esetben törvénytelen egynyelvű közérdekű kampányokat tartani azokon a településeken, ahol a magyar közösség aránya eléri a húsz százalékot. Az idei év tanácsi határozatai között számos olyan döntés található, amelyek az előzetesen bemutatott trendet követik. 2014-ben az új vezetés kialakított egy új vizuális identitást, amely az összes intézményt (alárendelt) egy szigorúan leszabályozott vizuális kommunikációra kötelezi, idetartoznak a logóhasználat, promociós anyagok, fejléces papír stb. A vizuális kommunikációhoz szükséges elemeket egy kézikönyv szabályozza, ebben egyetlen egy kétnyelvűséghez kapcsolódó hivatkozás nincs, ez a vizuális identitás kézikönyv és a tanácsi határozatba belefoglalt kötelezettségek semmilyen formában nem tükrözik a megye sokszínűségét, mindamellett, hogy ezek az intézmények adófizetők pénzéből élnek, a költségvetés bizonyára tartalmaz magyar adólejeket is. A vizuális identitás szabályozását tartalmazó tanácsi határozatot 2014 február 27-én fogadta el a megyei tanács (39-es számú határozat). A 2014-es kultúrális programok finanszírozására elkülönített összeg 1 millió 800 ezer RON (400 ezer Euró). A rendezvények jellegét elemezve kijelenthető, hogy magyar közösséget közvetlenül érintő program egyetlen egy lesz, annak költségvetése 70 ezer Lej, amely az összköltségvetés 3,4 százaléka. Lesz egy-két olyan rendezvény, amely mindkét közösséget érinti, kérdés, hogy ezek promociós anyagai, a rendezvények megnyitói, gálaestjei, programjain hogyan lesz jelen a magyar nyelvhasználat. A programok finanszírozásáról szóló tanácsi határozatot március 27-én fogadta el a tanács. KÖVETKEZTETÉSEK: Az elmúlt hat hónapban (egy évben) a Maros Megyei Tanács RMDSZ-es tanácsosai, a Tanács Alelnöke, nem végeztek nyelvi jogokra vonatkozó tevékenységet. Mindamellett, hogy az RMDSZ frakció a megyei koalíció része, a megyével kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban nem jelenik meg a magyar szempont, sem a magyar nyelvhasználat, sem a magyar kultúra képviseletének terén. Az előző részben bemutatott tanácsi határozatok esetén az RMDSZ részéről egyetlen egy indítvány, javaslat, kérés nem érkezett, amely a több mint 12 éve érvényben levő anyanyelvhasználati jogok alkalmazására vonatkoztak volna. A megyei tanács által finanszírozott kultúrális programok, a lakossági kampányok, más közérdekű tájékoztató közösségi programok lebonyolítása során a magyar közösség szavazatai által felhatalmazott tanácsosok nem tesznek lépéseket az anyanyelvhasználati jogok érvényesüléséért, a legtöbb program a román közösség kultúrájához kötődik, a magyar nyelvhasználatra vonatkozó törvények teljes mellőzése mellett. A fenti programok kivitelezése bármelyik más, nem erdélyi – romániai városban is megszervezésre kerülhetnek, módosítás nélkül, hiszen egyetlen határozat egyetlen sorában sem jelenik meg
a magyar jelleg, a magyar nyelvhasználat, mindamellett, hogy a megye lakosságának 38 százaléka magyar, akik román polgárokhoz hasonlóan adófizető polgárok. Az idei év kultúrális programjainak támogatására szánt összeg csupán 3,8 százaléka jut magyar programok megszervezésére. A jelen vizsgálat nem tér ki a megyei kötlségvetés más aspektusaira, nem vizsgáltuk meg, hogy a településeknek szánt pénzek mennyire lettek igazságosan szétosztva, a beruházások hol és milyen településeken kerülnek kivitelezésre, az általunk vizsgált területek viszont egy ijesztő és magyarellenes trendet mutatnak, félő, hogy ez az irány tovább erősődik, az RMDSZ tanácsosok aktív közreműködésével. Következésképp kijelenthető, hogy a megyei tanács által finanszírozott programok, kampányok diszkriminatívak a megye magyar közösségével szemben, mindehhez pedig az RMDSZ tanácsosok hozzájárulnak. A magyar nyelv teljes mellőzése, a magyar kultúrális programok alulreprezentáltsága nem okoz gondot a magyar közösség érdekvédelmi szervezete számára, ezek ellen nem tesznek lépéseket, nem tiltakoznak, ezzel ellentétben megszavazzák a programok lebonyolítását szabályozó határozatokat. Névváltoztatási javaslat a következő tanácsosok esetén: Bán Moise, Pokorny Stefan Vasile, Dénes Iosif. VI./2 Az RMDSZ Maros megyei szervezete Az RMDSZ Maros Megyei szervezetében, a tavalyi évben, 2013-ban tisztújítás történt. A megyei elnököt Kelemen Attilát, Brassai Zsombor váltotta, ő lett az RMDSZ Maros Megyei szervezetének elnöke. Az új Elnök beiktatásakor a következőt nyilatkozta,. A „történet folytatódik, de új fejezet kezdődik”, célként pedig a 2016-os helyhatósági választásokat jelölte meg, ... A szervezettségben van az igazi erő, és úgy kell viselkednünk, mintha már holnap kampány kezdődne”.3 A megyei szervezet tevékenységét az anyanyelvhasználati jogok alkalmazása szempontjából vizsgáltuk. Az általunk nyomon követett területek az oktatás és a közigazgatás. Az RMDSZ megyei szervezete tisztújítás után létrehozta a hangzatos Oktatásügyi Szaktanácsadó Testületet, amelynek célkitűzéseit, tevékenységét, stratégiáját nem sikerült megismerni, pedig már 2013 szeptembere óta létezik. Brassai Zsombor a testület megalakulásánál az következőket nyilatkozta 4: „A tizennégy tagú testületben képviselve van az óvodai, elméleti és középiskolás oktatási szint, a megye tömb- és szórványvidéke valamint a felekezeti oktatás. A havonta sorra kerülő tanácskozásokra meghívják a felsőoktatás képviselőit is. A Megyei Oktatásért a felelős a Főtanfelügyelő-helyettes asszony, Illés Ildikó, akit az RMDSZ jelölt a főtanfelügyelői székbe (ezekbe a a pozíciókba politikai alkuk és tárgyalások nyomán kerülnek jelöltek, Illés Ildikót az elmúlt hét év során mindvégig az RMDSZ támogatásával került a Megyei Tanfelügyelőségre) „Fontos lépésnek tartom azt, hogy megalakult ez a
szakmai fórum. Meggyőződésem, hogy ebben a körben sikerül megvitatni és megoldásokat találni az oktatásügyi kérdésekre. Legnagyobb kihívásnak egy megyei oktatásügyi stratégiának kidolgozását tekintem, melyet meggyőződésem, hogy ennek a szakértőkből álló csoportnak sikerül majd kidolgoznia”- mondta Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes, a megyei szervezet oktatásügyi alelnöke. 3 4
http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/stafetavaltas-a-brassai-zsombor-a-megyei-rmdsz-elnoke http://www.rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/oktatasugyi-szaktanacsado-testulet-alakult-1#sthash.ROKr9K23.dpuf
A testület semmilyen publikusan bemutatott (nincs weboldal) stratégiát nem keszített el, nem ismertek a célkitűzései, az iskolai kétnyelvűség (nem az oktatás nyelvére vonatkozik, hanem az iskolák közös tereire, a közös iskolai programokra, a közérdekű tájékoztatásra, a magyar oklevelek ügye, stb.) terén egyetlen egy transzaperens módon ismertetett lépést nem tettek. A magyar közösség nyelvi jogait diszkrimináló (CEMO számos feljelentést tett az ODT irányába, az ODT minden esetben diszkriminációt állapított meg) kéttanyelvű iskolák szintjén sem Illés Ildikó, sem a hangzatos nevű testület, sem a megyei Elnök nem tett egyetlen egy intézkedést sem, a CEMO számtalan javaslata, szakmai tanácsai ellenére. Amennyiben léteztek ilyen lépések, az eredmények ismeretlenek számunkra, azokat nem publikálta senki. Az RMDSZ általában sajtóközlemények formájában ismertetni szokta eredményes lépéseit, a CEMO álláspontja szerint, a vizsgált időszakban nem történtek eredményes lépések iskolai kétnyelvűség terén. Tavaly decemberben a megyei főtanfelügyelő (Somesan Ştefan) a második idegen nyelv kiiktatására szólította fel az igazgatókat, mindez a magyar tannyelvű osztályokban tanulókat érintette, a Megyei RMDSZ Oktatásügyi Testülete nem tett egyetlen egy lépést sem ennek megakadályozására, a Főtanfelügyelő szóbeli utasítása (amelynek hátterében a Minisztérium által bejelentett finanszírozási csökkentés áll) számos iskolában életbe lépett. Az intézkedés ellen sem Illés Ildikó Főtanfelügyelőhelyettes, sem Brassai Zsombor Megyei RMDSZ elnök, sem a Testület nem tiltakozott, egyedül a Pedagógus Szövetség fogalmazott meg egy állásfogalálást, de valós lépések nem történtek. A Maros Megyei Vezetés számtalanszor nyilatkozik önálló magyar iskolákról, iskolai kétnyelvűségről, a valós cselekedetek, tettek nem ismertek. A megye egyik településén Dícsőszentmártonban, már több éve elindult a szülők és pedagógusok részéről egy, a helyi RMDSZ által felkarolt, kezdeményezés egy önálló magyar iskola létrehozásáról. Jelenleg a dícsőszentmártoni gyerekek szétszórtan több kéttanyelvű iskolában tanulnak, a magyar tanárok több iskolában kell, hogy tanítsanak, ahhoz, hogy meglegyen a szükséges óraszámuk, egy önálló iskola megerősíthetné a kis létszámú magyar közösség identitástudatát, megmaradását, anyanyelvhasználatát, Mindamellett, hogy az új Oktatási Törvény biztosítja az önálló intémény létrehozását, az ügyben mindezidáig nem történt áttörés. A sajtóban megjelent újságcikkben 5 a következők jelentek meg 2012 decemberében: „A szórványmagyarság legnagyobb gondja a rohamos létszámcsökkenés. A gazdasági válság, a munkanélküliség arra kényszeríti a fiatalokat, hogy kivándoroljanak, s ez hatványozottan érződik azokban a térségekben, ahol nem tömbben élnek magyarok. Erre sajnos jó példa Dicsőszentmárton is. A jelenségnek a megfékezésére 580 – dicsőszent-mártoni és környékbeli – magyar szülő kezdeményezte önálló magyar iskola létrehozását, ahol lehetőséget teremtenek az anyanyelvi oktatásra óvodától a 12. osztályig. Az ügyintézést az RMDSZ helyi szervezete vállalta fel, s 2011 márciusától megtörténtek a hivatalos lépések. Az új oktatási törvény lehetővé teszi, hogy azokon a településeken, ahol több iskolában folyik az oktatás a kisebbségek nyelvén, összevonják az évfolyamokat. Dicsőszentmártonban a Bârseanu, a Traian és a Constantin Brâncuşi gimnáziumok egyikében átszervezéssel lehetne megoldani azt, hogy létrejöjjön az önálló magyar oktatási intézmény, amely a kezdeményezők javaslatára Ligeti György, Dicsőszentmártonban 5
http://www.e-nepujsag.ro/op/article/%C3%B6n%C3%A1ll%C3%B3-magyar-iskol%C3%A1tdics%C5%91szentm%C3%A1rtonban
született világhírű zeneszerző nevét venné fel. A törvénynek megfelelően első lépésként a tanfelügyelőséghez fordultak az indítványozók azzal a kéréssel, hogy a beiskolázási terv elkészítésekor vegyék figyelembe a közel hatszáz szülő kérését. Elutasították azzal a megjegyzéssel, hogy a beiskolázás megvolt és csak a 2013/2014-es tanévben nyílik újra lehetőség a módosításra. Ugyanakkor kifogásként azt is mellékelték, hogy a benyújtott okiratok mellől hiányzott a helyi tanácsi határozat, amely igazolja, hogy helyi szinten megvalósítható az osztálycsere. Szabó Albert, aki szülőként is felvállalta az ügyvitelt, lapunknak elmondta, a segesvári Gaudeamus Házhoz hasonló megoldásban gondolkodnak. A kezdeményezést felkarolták a helyi magyar egyházak is, és arról biztosították a szülőket, hogy bentlakást is létrehoznak a környékbeli települések diákjainak. S míg úgy tűnik, hogy az ilyen iskola valóban megmaradásunk egyik tartópillére lenne, számos akadály gördült ennek a kivitelezése elé. Míg a tanfelügyelőség elegánsan halasztást ért el, addig a helyi tanácsban vihart kavart az ügy. Szabó Albert szerint „szeparatistáknak” titulálták őket a városatyák, és egyelőre hallani sem akarnak erről. Szabó Albert azt reméli, hogy a parlamenti választások után az érdekvédelmi szervezet megyei és országos elöljárói is jobban felkarolják ügyüket, mivel eddig valahogy megfeledkeztek erről. A jövő év elején újabb beadvánnyal fordulnak a tanfelügyelőséghez, hiszen az intézmény konkrét ígéretet tett, hogy a jövő beiskolázási tervet, amennyiben idejében igénylik, módosíthatják. Sajnos, helyi szinten nem sok érhető el, hiszen az RMDSZ-nek mindössze két tanácsosa van, akiket a többség számára „kellemetlen” ügyekben azonnal leszavaznak, így nemcsak kampányígéretekre, hanem valóban összefogásra van szükségük, hogy a helyi közösség valós igényét rendezzék. Van már példa rá, hogy lehetséges. ” Az RMDSZ megyei szervezete a fenti ügy megoldása érdekében számos nyilatkozatot tett, konkrét lépések nem történek, a dicsőszentmártoni gyerekek a három éves küzdelem után is, kéttanyelvű iskolákban tanulnak, szétszórtan. Mindamellett, hogy 12 év telt el a Helyi Közigazgatási Törvény magyar nyelvhasználatra vonatkozó cikkelyeinek megszületése óta, a Maros megyei polgármesteri hivatalok nagy része nem alkalmazza azokat. A normatív jellegű határozatok nem kerülnek lefordításra, közérdekű információk nincsenek magyar nyelvre lefordítva, tanácsüléseken nem beszélnek magyarul, még akkor sem, ha egyetlen egy román anyanyelvű tanácsos van az adott helyi tanácsban. A CEMO és az RMDSZ megyei szervezetének munkatársai számos alkalommal beszéltek kétnyelvűség (oktatás és közigazgatás). Ezeken a megbszélésekenb az RMDSZ álláspontja az volt, hogy mindamellett, hogy a közigazgatás terén még vannak hiányosságok, akár olyan településeken is, ahol magyar polgármester és magyar tanácsosok vannak jelenleg a nyelvi jogi alkalmazások nem tartoznak a fő prioritások közé, mert ezek a hivatalok gyakran küzdenek pénzhiánnyal, és számos más gondjuk van. Mindamellett ezek a polgármesteri hivatalok színmagyar településeken működnek, ahol a magyar választópolgárok nyelvi jogait, magyar előljárók diszkriminálják. A CEMO álláspontja szerint az anyanyelvhasználati jogokat jóval egyszerűbb kis településeken alkalmazni, mint például Marosvásárhelyen, ehhez csupán egy jól kidolgozott stratégiára van szükség, amelynek megvalósításáért a megyei RMDSZ felelősséget vállalhatna. VII. RMDSZ-ES PARLAMENTI KÉPVISELŐK
Az RMDSZ parlamenti képviselői a következők: Antal István, Borbély László, Bónis István, Cseke Attila, Erdei Dolóczki István, Fejér László-Ödön, Kelemen Attila, Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Markó Attila Gábor, Márton Árpád, Márton András Levente, Moldován József, Molnár Zsolt, Seres Dénes, Szabó Ödön. Nyelvi jogokhoz kötődő törvénymódosító javaslatok: 1. 2013. május 6.: Kerekes Károly, Markó Attila Egészségügy magyar nyelvhasználatra vonatkozó törvénymódosítási (iktatószám: 345/04-06-2013)6kezdeményezés. Eredmény: elutasítva 2. 2013. szeptember: Márton Árpád Ferenc és Máté András törvénymódosító javaslata az igazságszolgáltatás terén használt kétnyelvűséggel kapcsolatosan (Nyelvi Karta alapján)7: elutasítva 3. 2014. február: RMDSZ Országos Diszkriminációellenes Tanács nyelhasznáalat (magyar nyelven megfogalmazott beadványok elfogadása)8: folyamatban 4. 2014. február: Fogyasztóvédelem irányába megfogalmazott panaszlevelek (magyar nyelven megfogalmazott beadványok elfogadása)9: folyamatban 5. 2014. március: Markó Attila anyanyelvhasználat a Nép Ügyvédjéhez megfogalmazott panaszlevelek szintjén (magyar nyelven megfogalmazott beadványok) 10: Folyamatban Névváltoztatási javaslat: Moldovan Iosif VIII. Maros Megye/Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Maros Megyében nem ismert a Mikó Imre jogvédő szolgálat munkatársa, nem tudunk egyetlen egy kezdeményezésről, nem ismerjük a jogeseteket, valószínűsíthető, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének irodájában (Kelemen Hunor nyilatkozata alapján11) működő jogvédő szolgálat nem végez semmilyen tevékenységet. EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK 1. 2.
Sógor Csaba, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)12 Tőkés László, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták13
3.
Winkler Gyula, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) 14
A monitoring program részeként megvizsáltuk a három EP képviselők felszólalásait. Az általunk használt kritériumok a következők voltak: az anyanyelvhasználat, az erdélyi magyar közösség kisebbségi jogainak érvényesítéséhez kapcsolódó felszólalások. 6
http://www.cdep.ro/pls/proiecte/upl_pck.proiect?idp=13347 http://www.cdep.ro/pls/proiecte/upl_pck.proiect?idp=13506 8 http://www.cdep.ro/pls/proiecte/upl_pck.proiect?idp=13995 9 http://www.cdep.ro/pls/proiecte/upl_pck.proiect?idp=13996 10 http://www.cdep.ro/pls/proiecte/upl_pck.proiect?idp=18034&cam=1 11 http://www.rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/miko-imre-jogvedelmi-szolgalatot-inditott-az-rmdsz 12 http://www.europarl.europa.eu/meps/en/39724/CSABA_SOGOR_home.html 13 http://www.europarl.europa.eu/meps/en/39726/mep_home.html 14 http://www.europarl.europa.eu/meps/en/39725/IULIU_WINKLER_home.html 7
Az EP képviselők esetén átnéztük a teljes mandátumukra vonatkozó időszakot, interpellációkat, egyperces felszólalásokat. Az anyanyelvhasználati jogok és erdélyi magyar közösség érdekérvényesítéséhez kapcsolódó felszólalások terén a legaktívabb képviselők Tőkés László és Sógor Csaba voltak. Winkler Gyula (Iuliu) nagyon ritkán szólalt fel a magyar közösséggel kapcsolatosan, az anyanyelvhasználati kérdéskörben egyszer beszélt, 2014. márciusában. Névváltoztatási javaslat: Winkler Iuliu
