1
I. Az építési engedélyezési eljárásról A 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet (az építési engedélyezési eljárásról) 19. § (1) b) pontja értelmében a tervezőnek egyeztetnie kell a területileg illetékes kéményseprő közszolgáltatóval. Ugyanezen rendelet 19. § (1) be) pontja azt is rögzíti, hogy ezen kötelezettség mind a meglévő-, mind a tervezett égéstermék elvezetési megoldásokat érinti, függetlenül attól, hogy az épített vagy szerelt megoldás. Kéményseprő közszolgáltatónak ezen egyeztetés során vizsgálnia kell (fenti rendelet 19. § (2) b) pontja), a tervi megoldások szakszerűségét – mind a terv tárgyát képező épület (építmény), mind a környezetében lévő ingatlanok égéstermék elvezetése esetleges érintettsége (azokra gyakorolt káros hatások) vonatkozásában. A szakszerűségre vonatkozó követelményeknek csak akkor felelhet meg egy építési engedélyezési tervdokumentáció, ha a fűtéstechnikai vonatkozású tervrészeket jogosultsággal rendelkező épületgépész tervező készíti el. A tüzelőberendezések teljesítményének, épített környezetben történő elhelyezhetőségének, égési levegő ellátás és égéstermék elvezetés feltételrendszerének meghatározása alapvetően épületgépész tervezési feladat, amelynek építészeti vonatkozásait kell az építész tervezőnek tervében szerepeltetni, vagyis a feladat és a felelősség mindkét tervező közreműködését igényli. A 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet 19. § (7) pontja szerint a jogosulatlan, vagy szakszerűtlen tervezést az építési hatóságnak etikai-fegyelmi eljárás kezdeményezésével szankcionálnia kell! A tervegyeztetésről: A kéményseprő közszolgáltatóval történő tervegyeztetést a tervek építési hatósághoz történő benyújtása előtt kell elvégezni! Az egyeztetéshez szükséges dokumentumok: - Helyszínrajz (legalább M 1:500 méretarány) - Építészeti alaprajz(ok) (legalább M 1:100 méretarány) - Metszetek, homlokzatok (legalább M 1:100 méretarány) (Megjegyzés: az égéstermék kitorkollások 10 m-es környezetén belül minden építményt /építményrészt/ mérethelyesen fel kell tüntetni!)
- Műszaki leírás (épületgépészeti is) - Tervezői nyilatkozat (épületgépészeti is) - Adatlap (kitöltve) az összes meglévő és tervezett égéstermék elvezető (kéménykürtőnkénti) fontosabb műszaki jellemzőivel Figyelmeztetés: Több égéstermékelvezető kürtő esetén az azonosíthatóságot biztosítani kell! Amire az építész és gépész tervezőknek érdemes figyelmet fordítani: Általánosságban: - A tüzelési mód kiválasztása alapvetően meghatározza a tüzelőberendezés helyét helyigényét. Szilárd tüzelésnél nem csak a tüzelőberendezésnek, hanem a
2 tüzelőanyag szakszerű tárolásának is van helyigénye. (Pl. pellet, csak fűtött száraz térben tárolható). -
Fatüzelésnél a tüzelés hatásfokát (így költségét) döntően a nedvességtartalma határozza meg, ráadásul a nedves fa jelentős mennyiségű korommal szennyezi a tüzelőberendezést, égéstermék elvezető rendszert és a környezetet.
-
A tartalék fűtési lehetőségnél szinte automatikusan az építész tervező az elektromos energiát jelöli meg, nem gondolva arra, hogy az áramellátás hiánya általában a gázkazánok (központi fűtés) működését is meghiúsítja, így a fő fűtési módnak nincs biztonságos alternatívája.
-
Az örvendetesen növekvő számú hőszivattyús energiaellátásnál a villamos energia nem jelent tartalék fűtési módot, ilyen esetben szinte elkerülhetetlenül égéstermék elvezetéssel rendelkező tartalék fűtési módot is kell tervezni, amely tartalék kémény létesítését igényli!
-
A folyamatos égéshez folyamatos levegőellátásra van szükség, amely független a beépített légtér méretétől, mértékét a tüzelési mód és a tüzelőberendezés kialakítása, teljesítménye stb. határozza meg!
-
A komfort terekben közérzeti okokból folyamatos friss levegő ellátásról kell gondoskodni. Egy lakótér levegőmérlegét – ezen belül a tüzelőberendezések égéslevegő igényét - számításokkal lehet és kell meghatározni ami épületgépész tervező feladata és jogosultsága.
-
Nyitott égésterű (általában gravitációs égéstermék elvezetésű) tüzelőberendezések beépítése esetén a levegőellátás megoldási módozatai jelentős mértékben kihatnak az égéstermék elvezetés biztonságára, de jelentősen befolyásolják az emberi tartózkodásra szolgáló tér energia igényét, így költségét is.
-
Nem gépi (természetes) szellőzésű komfort terekben a megfelelő biztonságot csak a levegő - füstgáz áramkör hőtechnikai és hidraulikai méretezésével lehet elérni, amelyhez az MSZ EN 13384-1, és 13384-2 szabványok szerinti méretezést kell elvégezni!
-
A lakóterekben beépítésre kerülő depressziót okozó háztartási berendezések (páraelszívó, szárító, központi porszívó stb.) a gravitációs üzemű kémények működését döntő mértékben befolyásolják, ezért a szükséges mértékű légpótlásról gondoskodni kell ami szintén tervezési feladat! Megjegyzés: A lakótérben /a légtérkapcsolatban lévő összes helyiségre vonatkozóan/ csak zárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés helyezhető el, amelyhez gravitációs üzemű kémény már nem alkalmazható, csak túlnyomásra minősített égéstermék elvezető!
-
Az égésterméket minden lehetséges esetben a tetősík fölött, és a lehető legmagasabb ponton kell kivezetni, és a kéményfej hozzáférhetőségéről (ellenőrzés tisztítás céljából) biztosítani kell. A kéményseprő munkavégzésére ugyanolyan munkavédelmi előírások vonatkoznak, mint bármely más - magasban történő munkavégzésre, ezért a tetősík felett a kéményfejeknél munkavégzésre alkalmas állást kell kialakítani (tetőkibúvó, kéményjárda, korlát stb.)!
3 Tüzelési mód: - A gázberendezésekre vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat a GMBSZ tartalmazza, amely a gázkészülékek elhelyezhetőségére, a levegőellátásra és égéstermék elvezetésre is nagyon sok kötöttséget tartalmaz. Ezek teljes ismerete építész tervezőtől nem várható el, ezért felelős döntéseket csak épületgépész tervező hozhat. Ezen döntések körébe tartozik az is, hogy mikor szükséges épített égéstermék elvezető, (milyen feltételeknek kell megfelelnie) és mikor létesíthető szerelt jellegű. -
Tipikusnak mondható hiba eredménye a ma tömegesen előforduló un. „falsíkon kívüli szerelt kémény”, amely sok esetben részben annak következménye, hogy az épület építész tervezője nem gondoskodott a gáztüzelésű berendezés égéstermék elvezetésének lehetőségéről. Megjegyzés: ez a kéménytípus a szakaszos üzemű gáztüzelő berendezések esetében minimális hőkapacitása és ezáltal időjárásfüggő labilis működése miatt a legveszélyesebb megoldás; sok halálos balesetben hatott már közre!
-
A zárt égésterű tüzelőberendezések szinte kivétel nélkül túlnyomásos égéstermék elvezetést igényelnek, amelyhez megfelelő nyomásállóságú égéstermék elvezető rendszert kell létesíteni. Nem csak gáztüzelésben létezik zárt égésterű rendszer, hanem a dinamikusan terjedő fa- és pellettüzelésben is, ezen berendezések égéstermék elvezetésének már nem csak nyomásállónak, hanem a gáznál jelentősen nagyobb hőmérsékletnek is meg kell felelni (!koromégés!)
-
Kandallók kályhák részére általában épített kéményt tervez az építész. Gyakori hiba azonban, hogy sem a minimálisan szükséges 5-6 m-es kéménymagasság nem teljesül, sem a nagyobb teljesítményű kandallók égéstermékének elvezetéséhez a teljesítménynek megfelelő kürtőkeresztmetszet. A szükséges paramétereket a légellátásukkal együtt méretezéssel kell meghatározni, ami már épületgépész tervezői feladat!
II. Égéstermék elvezetésben alkalmazható termékek: Az MSZ EN 1443:2003 szabvány szerint az égéstermék elvezető rendszer minden elemének az alábbi feltételek szerint minősítettnek kell lennie: Hőmérsékletosztály:
jele T (1. táblázat)
Nyomásosztály:
- huzat vagy szívás alatti jele N1, N2 - túlnyomásos jele P1, P2 - nagynyomású jele H1, H2
Kondenzátummal szembeni ellenállás
- nedves üzemmód jele W - száraz üzemmód jele D
Korrózióállósági osztályok
2. táblázat szerint (1., 2., 3.)
Koromégéssel szembeni ellenállás
ellenálló jele: G Nem ellenálló jele: O
Távolságtartás éghető anyagtól
jele: xx (kerekített mm-ben megadva)
Tűzállóság
jele EI xxx (3. táblázat szerint)
4 xxx a tűzállóság percben megadva Fentiek alapján az égéstermék elvezető rendszer követelményértéke az alábbi kódsorral jellemezhető: Pl. EN 1443 – T600 – P1 – W – 3 – G 50, amely példa egy pellet tüzelésű kazán égéstermék elvezető rendszerének elvárt jellemzőit tartalmazza, vagyis azt az alapvető követelménysort, amelynek egy pellet tüzelésű berendezés égéstermék elvezető rendszerének teljesítenie kell. - A tervezőnek tehát építési engedélyezési tervben nem gyártmányt, hanem az MSZ EN 1443:2003 szabvány szerinti követelményrendszert kell rögzítenie! - Kisméretű téglából kéménykürtő csak abban az esetben létesíthető, ha a tüzelőanyagnak és tüzelőberendezésnek megfelelő besorolású béléscsővel van ellátva, vagyis a kisméretű un. „kéménypillér tégla” is csak burkolóelemként alkalmazható új kémény létesítése esetén. - A „C” típusú /zárt égésterű gázkészülék/ égéstermék elvezetővel együtt minősített és forgalmazott füstgáz – levegő füstcsőkészlete esetében a CE minősítés csak annak az adott készülékhez történő felhasználhatóságára vonatkozik, de az épített környezetben történő szabályrendszer betarthatóságára nem (pl. nyílászáró környezetében kitorkollás szabályai). III. Egyéb: -
Az égéstermék elvezetéssel kapcsolatos hatályos szabványok jegyzéke a www.e-gepesz.hu honlapon folyamatos frissítéssel megtalálható. Az esetleges változásokat mind az építész, mind az épületgépész tervezőknek követniük kell!
-
Az épületek hőtechnikai és energetikai számítása a vonatkozó (7/2006. (V.24.) TNM) rendeletben foglalt módon csak akkor készíthető el, ha nem csak az épületfizikai számításokat végzik el, hanem a megfelelő komfortkövetelményeket biztosító épületgépészeti (hűtő, fűtő szellőző) rendszerek elemeinek főbb műszaki paramétereit is meghatározta.
-
A használatbavételi eljárás feltételeként előírt energiaaudit (176/2008. (VI.30) Korm. Rendelet) során kiderül, ha az építési engedélyezési eljárásban nem, vagy nem megfelelő módon készítették el a tervezők ezen energetikai számítást. Építtető ilyen esetekben joggal kezdeményezhet a tervezők - kivitelezők ellen jogi eljárást, mivel nem a rendeletekben rögzített energetikai paraméterekkel rendelkező létesítményt veszi használatba. Lényeges tehát, hogy már a tervezési szerződésben rögzítsék megrendelő komfortigényeit és azok kielégítésének módozatait.
-
A tüzelőberendezések sokfélesége sokféle égéstermék elvezetési megoldási lehetőséget igényel. Az építész és épületgépész tervezők közös feladata, hogy az építtetői igénynek megfelelő tüzelőberendezéshez, az épített környezetnek és a tüzelőberendezésnek egyaránt megfelelő megoldást tervezze.
-
A közelmúlt történései megmutatták, hogy 100 %-os energiabiztonság nincs, arra az energiaszolgáltatók teljeskörű garanciát nem tudnak nyújtani. Ajánlatos tehát
5 minden önálló lakó- (vagy tartózkodási) egységben legalább egy olyan égéstermék elvezetési lehetőséget kialakítani, amely a közműves energiaszolgáltatás haváriaeseménye esetén legalább a minimális fűtési lehetőséget biztosítja. Nagy Gábor kéményseprő mester építési műszaki szakértő
