HÁZIREND 2015.
1
I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1. Bevezető rendelkezések A Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskolájának egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Jelen házirendet az iskola diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója készítette el és terjesztette elfogadásra a Diákönkormányzat egyetértésével a Nevelőtestület elé. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező. Ezen házirend: a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (továbbiakban: Ntt.) az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
2
2. A házirend hatálya 2.1 A házirend vonatkozik minden iskolahasználóra, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulókra, a szülőkre/gondviselőkre, a pedagógusokra és az iskolában dolgozó alkalmazottakra. 2.2 A házirend előírásai csak az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre (repülőbázis és az odavezető út is), a tanítás kezdetétől az utolsó óra befejezéséig (szünetekben is), valamint az iskola által szervezett tanítási időn kívüli programokra és a tanulók iskolai (elméleti és gyakorlati) tevékenységére vonatkoznak. 3. Általános elvárások Az iskolába történt beiratkozással minden tanulónk tagja lett egy kialakult szokásokkal, sajátos belső szabályokkal működő közösségnek. E szabályok megismerése és betartása biztosítja számukra a nyugodt tanuláshoz szükséges környezetet. Az együttes munka, az egymással való kapcsolatok megkövetelik mindenkitől a mások jogainak tiszteletben tartását. Ez természetesen azt jelenti, hogy senki sem tehet olyat, ami bárki alapvető jogait korlátozza. A közösséghez tartozás jogokat biztosít, de ezekből fakadó kötelezettségeket is von maga után. A jogok érvényesítése nagy felelősséget ró mindannyiunkra, és megköveteli a kötelezettségeink teljesítését. 4. A házirend célja Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő- oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. 5. A házirend feladata A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával közösségi életének szervezését pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását az oktató-nevelő munka maradéktalan ellátását kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és közösségi jogok érvényesülését. szabályozzák az iskolahasználók, de főként a tanulók egymással való kapcsolatát
3
6. A házirend elfogadásának szabályai A házirend elkészítése után a tervezetet megvitatja a nevelőtestület az iskolai tanulóközösségek a Szülői Szervezet képviselői az Intézményi Tanács az iskola diákönkormányzata Véleményüket, javaslataikat eljuttatják az igazgatóhoz, aki ezeket figyelembe véve véglegesíti a házirendet. Ezt a tervezetet véleményezi a Szülői Szervezet, az Intézményi Tanács, az iskolai diákönkormányzat, majd egyetértésük esetén a házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el. Aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog gyakorlását. 7. A házirend felülvizsgálata, módosítása 7.1 Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani kell jogszabályi változásokkor, ha a jogszabály előírja vagy a jogszabály-változás szükségessé teszi. az aláírók együttes igénye esetén 7.2 Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév utolsó tanítási napjáig javasolhatják az aláíró közösségek illetve egyének bármely nevelő, szülő vagy tanuló. 7.3 A módosítást – ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a Szülői Szervezet, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, 7.4 A házirend módosításakor a házirend elkészítésére vonatkozó szabályokat kell betartani és a fenntartó jóváhagyását kérni. 8. A tanulók közösségeinek meghatározása, a véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából 8.1 Az iskolában a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt diákönkormányzat osztályközösség szakkör sportkör 8.2 Az iskolában a tanulók nagyobb közösségének számít a véleményezési jog gyakorlásának szempontjából az osztályközösség.
4
9. A házirend nyilvánosságra hozatala 9.1 A házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. 9.2 A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni, illetve el kell helyezni tanári szobában műhelytanári szobában repülőbázison tantermekben diákönkormányzatot irányító pedagógus helyiségében titkárságon könyvtárban iskolai számítógépes hálózaton az iskola honlapján 9.3 A házirendből 1-1 példányt kapnak diákönkormányzat vezetője diákönkormányzatot irányító felnőtt személy osztályfőnökök gyakorlatioktatás-vezető repülőbázis vezetője (műszaki vezető) ifjúságvédelmi felelős igazgató, igazgatóhelyettesek 9.4 A házirendet minden tanév elején ismertetni kell osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal szülői értekezleten a szülőkkel/gondviselőkkel 9.5. A Házirend egy példányát minden 9. évfolyamos és újonnan érkező tanulónak a tanulmányainak megkezdésekor át kell adni.
5
II. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA
Az iskola tanulói az iskolai életben teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatokat tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük hozzájárulása, illetve jóváhagyása ha a szülőre/gondviselőre fizetési kötelezettség hárul ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén ha a tanulmányi idő megrövidül Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a törvény a szülő/gondviselő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Nagykorú tanuló esetén a szülőkre/gondviselőre vonatkozó jogok gyakorlása, a kötelességek teljesítése a tanulót, a diákönkormányzatot a tanulók képviselőjét illeti meg. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel/gondviselővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelességének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt/gondviselőt is értesíteni kell. A tanuló(k) jogai Az első tanév megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy 1.
adottságainak, képességeinek megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön.
2.
személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez, nemzeti-etnikai hovatartozáshoz való jogát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára.
3.
problémás ügyeivel a szaktanárokat, az osztályfőnököket, a diákönkormányzatot, az ifjúságvédelmi felelőst, az igazgatóhelyetteseket, az igazgatót felkeresse.
4.
egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos illetve az iskolavezetés segítségét.
5.
az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben.
6.
A levéltitok védelme minden esetben megilleti a diákot.
7.
kérdéseire egy héten belül, de legkésőbb 15 napon belül választ kapjon.
8.
képviselőik útján véleményt mondjanak, javaslatokat tegyenek az iskola életével kapcsolatos kérdésekben.
9.
kulturált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével összefüggő kérdésekről.
10. A témazáró időpontját a megfelelő felkészüléshez szükséges időben, előre tudja. 11. dolgozatát 10 tanítási napon belül kiértékelve megtekintésre visszakapja. 12. érdeklődésüknek megfelelően a kötelező és választható tantárgyakon kívül szakkörökbe és diákkörökbe járjanak, ilyenek szervezését kezdeményezhessék.
6
13. részt vegyenek az iskola kulturális, sport- és szakköri munkájában, tanulmányi versenyeken és pályázatokon. 14. az iskola könyvtárát kölcsönzés és helyben olvasás céljára igénybe vegye. 15. az iskolai sportpályát és sportfelszereléseket a testnevelő tanárok engedélyével és felügyeletével használják. 16. a számítógépeket a tanárok engedélyével és felügyeletével használják. 17. a tanórán kívüli, illetve az alkalomszerű délutáni foglalkozás céljára az iskola termeit az osztályok vagy a szakkörök vezetői előzetes bejelentés alapján kérhetik el a teremfelelős tanár jóváhagyásával. 18. szükség esetén korrepetálást kérjenek tanáraiktól. 19. saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez szociális segélyt, támogatást kérjen, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi. 20. rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 21. állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. 22. vallását gyakorolja mások személyiségének, méltóságának sérelme nélkül olyan módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát. 23. kezdeményezze diákönkormányzat, diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen. A tanulók ilyen irányú kezdeményezésükkor írásban benyújtott tervükkel fordulhatnak az iskola igazgatójához. 24. választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre. 25. kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. 26. szakképző évfolyamra járó tanulót a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére 27. szakképző évfolyamra járó tanulók a szakképzésre vonatkozó szabályok szerint jogosultak juttatásokra és kedvezményekre. Az iskolába beiratkozott tanulók a köznevelési törvényben (Nkt.) meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.
7
A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat (IDB) látja el. Jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, ill. választott tisztségviselői érvényesítik.
Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Tevékenységét a saját szervezeti és működési szabályzat szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, akit az igazgató – a nevelőtestület véleményének figyelembevételével és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével – bíz meg. Az iskolaszékben - tanácskozási joggal - az iskolai diákönkormányzatot az IDB (DÖK) elnöke képviseli. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, amelyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés megerősíti pozíciójukban az év elején megválasztott képviselőket, amennyiben elégedett munkájukkal. Ellenkező esetben új képviselőt választ. A diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetére és érvényesülésére, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalataira. Az IDB dönt – a nevelőtestület véleményének kikérésével – - saját működéséről - a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról - hatáskörei gyakorlásáról - egy tanítás nélküli munkanap (Kossuth-nap) programjáról - a tájékoztatási rendszer működtetéséről, valamint vezetőjéről és munkatársairól Az IDB egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben: - jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor - tanulói szociális juttatások elosztásának elveinek meghatározásakor, - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor - a házirend elfogadásakor illetve módosításakor Az IDB véleményt nyilváníthat - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséről, elfogadásáról - tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséről, megszervezéséről - iskolai sportkör működési rendjének megállapításáról - tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elveinek meghatározásáról - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásáról - a könyvtár működési rendjének kialakításáról - tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás során képviselője részt vesz a fegyelmi tárgyaláson, illetve az azt megelőző egyeztető eljárásban.
8
III. A TANULÓ(K) KÖTELESSÉGEI Minden tanulónak kötelessége, hogy 1.
ismerje meg és tartsa be az iskolában, valamint minden az iskola által szervezett programon az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit.
2.
tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse.
3.
minden előírt iskolai foglalkozáson részt vegyen.
4.
tanuljon szorgalmasan és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el.
5.
figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon. Magatartásával a tanítás zavartalanságát ne sértse.
6.
az iskola felszerelését, a rábízott gépeket, szerszámokat és egyéb értékeket rendben tartsa, gondosan őrizze meg, előírásnak megfelelően használja, az általa okozott kárt térítse meg.
7.
az iskola és az osztály rendjére ügyeljen, tisztaságát őrizze meg, a közösség vagyonára, a maga és társai felszerelésére vigyázzon.
8.
az osztályterem ablakainak felső részét balesetveszély miatt nem nyithatja ki.
9.
a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelést és ellenőrző könyvét mindig hozza magával, más eszközt, nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat csak saját felelősségére hozzon.
10.
a tantermekben, a padokban taneszközeit, felszereléseit nem hagyhatja.
11.
testnevelés órán, a sportfoglalkozásokon – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, az iskola emblémájával ellátott póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) viseljen.
12.
a sportfoglalkozásokon, műhelyfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszereket.
13.
balesetveszély miatt a tanév ideje alatt csak olyan nagyságú műkörmöt viselhet, amely nem akadályozza gyakorlati foglalkozáson a munkavégzésben, testnevelés órán, sportfoglalkozásokon a különböző feladatok elvégzésében.
14.
műhelyfoglalkozáson munkaruhában (szakképző évfolyamosok), illetve a 9-13. évfolyamosok munkavégzésre alkalmas munkaköpenyben, a munkavédelmi szabályoknak megfelelő öltözetben vegyenek részt.
15.
az iskolában és az iskolai rendezvényeken kulturáltan viselkedjen.
16.
az etikai kódexet szem előtt tartva az iskolában törekedjen az ápolt és ízléses megjelenésre. Tartózkodjon minden olyan direkt módon történő megnyilvánulástól (öltözetével, külső megjelenésével is), amellyel valamely politikai és/vagy ideológiai nézeteit, valamely csoporthoz való tartozását fejezi ki, és ezzel sértheti mások gondolkodásmódját, véleményét és provokálhatja őket.
17.
az iskolai ünnepélyeken fehér blúz/ing, sötét szoknya/nadrág egységes jellegű öltözetben jelenjen meg.
9
15.
elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, közlekedési, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja.
16.
óvja maga és társai egészségét, testi épségét.
17.
észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető körülményeket, a balesetveszélyt illetve balesetet. Az iskola az esetleges balesetről jegyzőkönyvet vesz fel.
18.
az iskola főépülete és a gyakorlati oktatóbázis közötti tanórára való közlekedéskor mindig tartsa be a közlekedési szabályokat.
19.
Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, elektromos cigarettát szívni szeszes, alkohol tartalmú italt, kábító hatású szert fogyasztani tilos.
20.
Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése.
21.
A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt, szúró, vágó eszközt.
10
IV. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 1. Az iskolai életet az adott tanévre érvényes rendeletek, az iskolai munkaterv és a tanév helyi rendjében meghatározottak szabályozzák. A tanév helyi rendjében a tantestület határozza meg a tanítás nélküli munkanapok felhasználását, a Diákönkormányzat dönt évente egy nap programjáról és időpontjáról. 2. Az iskolai rendezvények, ünnepélyek rendjét az iskola hagyományai alapján a tanév helyi rendje tartalmazza. A kollégiumokat írásban tájékoztatjuk programjainkról, tanítás nélküli napjainkról. 3. Az iskola épülete tanítási időben hétfőtő péntekig reggel 6 órától este 9 óráig tart nyitva. A nyitva tartás alatt tanulók tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon és egyéni feladataik miatt tanári engedéllyel tartózkodhatnak az épületben. 4. Tanítási szünetekben az iskolai ügyelet időpontját, a félfogadás idejét a kapun, illetve az iskola honlapján elhelyezett hirdetés tartalmazza. 5. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 5 perccel meg kell érkezniük az iskolába, hogy a becsengetésre a tanóra helyszínén lehessenek. A tanítási órák és szünetek rendje a következő: Nappali tagozat: 1. óra 7.30 2. óra 8.25 3. óra 9.20 4. óra 10.15 5. óra 11.10 6. óra 12.15 7. óra 13.20 8. óra 14.15
-
8.15 9.10 10.05 11.00 11.55 13.00 14.05 15.00
10 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet 20 perc szünet 20 perc szünet 10 perc szünet
A tanítási órák ideje 45 perc. Felnőtt esti csengetési rend Elmélet 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
00
40
16 -16 1645-1725 1730-1810 1815-1855 1900-1940 1945-2025 2030-2110
Gyakorlat 1. blokk 1600-1830 2. blokk 1850-2020
11
Szakmacsoportos gyakorlati foglalkozások kezdési időpontjai: 1-4. óra esetén 7.30 1-3. óra esetén 7.30 (60 perces órák) 5-8. óra esetén 11.10 5-7 óra esetén 11.10 (60 perces órák) Műhelyfoglalkozás (csak a szakképző évfolyamosokra vonatkozik) 1. – 8. óra 7.30 – 15.30 Szünetek: 8.40 – 9.00 12.20 – 12.50 A gyakorlati foglalkozások 60 percesek. Az esetleges délutáni foglalkozások órabeosztását a műhelyrend tartalmazza. 6. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. 7. A nem kötelező tanórai foglalkozásokat az órarendtől függően általában délután tartjuk. 8. A tanulóknak becsöngetéskor a tanteremben vagy a szaktanterem előtt kell tartózkodni. 9. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. 10. Az iskola könyvtára minden tanuló számára látogatható a meghatározott nyitvatartási időben. 11. A könyvtár, a tornaterem, a szaktantermek, a számítástechnikai termek, a műhelytermek használatát az ott elhelyezett nyitvatartási - és teremrend szabályozza. V. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK Tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése Iskolánkba az ország bármely 8.-os, vagy annak megfelelő évfolyamú tanuló kérheti felvételét a 9. évfolyamra, illetve érettségizett tanuló a szakképző évfolyam szakjaira. Keletkezésekor Az Nkt 49, 50, 51. § Megszűnésekor Az Nkt. 53. § Szüneteltetésekor Az Nkt. 56. § (2) alapján kell eljárni.
12
A tanulói felvétel helyi rendje Tanulók felvétele a kilencedik évfolyamra A felvétel rendjét alapvetően a jogszabályok és az útmutatók szabályozzák. Ezek alapján készítjük el a „Felvételi eljárás rendjét”. Ezt a dokumentumot hivatalosan az iskola honlapján is közzéteszünk. Az eljárás szabályait a tanév helyi rendje is tartalmazza. A dokumentumban szabályozzuk, hogy az írásbeli felvételi vizsgától eltekinteni nem tudunk, de a sajátos nevelési igényű tanulók illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetén a Szakértői bizottság vagy a Nevelési tanácsadó szakvéleményével ellátott kérvényt figyelembe véve hozunk határozatot. (írásbeli idejének meghosszabbítása vagy a helyesírásra adható pontszám módosítása vagy segédeszköz használata). A végső rangsort meghatározó pontszám egyezése esetén az írásbeli eredménye a meghatározó, ennek egyezése esetén a matematika írásbeli eredménye dönt.
Felvétel a szakképző évfolyamra A tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. Szakképzés (1/13., 2/14. évfolyamok) A Pedagógiai Programban illetve a Szakmai Alapdokumentumban jelzett szakmákban lehetséges. Feltétel: érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint) vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga orvosi alkalmassági vizsga jogszabályban meghatározott életkor
középiskolai
A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról az igazgató dönt a szülő írásbeli kérelme, az osztályfőnök és az osztályban tanítók megbeszélése alapján. Az osztályozó vizsgára való felkészítési kötelesség a szülőt terheli. Másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmacsoportos tantárgyakat, azok eredményeit. Jogszabály szerint vendégtanulói jogviszony létesítését biztosítjuk. Az iskolán belüli osztályváltást írásbeli kérelemre az igazgató dönti el meghallgatva a két osztályfőnök véleményét.
13
Az osztályba sorolásról a felvételi lezárása után, az igények mérlegelésével az igazgató dönt figyelembe véve a felvételi eljárásban részt vevő tanárok véleményét. A felvételekkel kapcsolatos írásbeli kérelmekre az írásbeli válaszokat (határozatot) legkésőbb egy tanítási héten belül kell a kérelmezőnek átadni/megküldeni.
Tanulói jogviszony megszűnése 1. Szorgalmi idő alatt: a/ tanköteles korú tanuló esetén a szülő/gondviselő által aláírt Nyilatkozat kitöltése és az átvevő iskola hivatalos igazolása szükséges. A Tanulói leszerelő lap kitöltése és aláíratása után kaphatja meg a tanuló bizonyítványát. b/ nem tanköteles tanuló esetén szülő/gondviselő által aláírt kérvény és a Tanulói leszerelő lap kitöltése és aláíratása szükséges. A jelzett adminisztrációk elvégzése után kerül beírásra a bizonyítványba a tanulói jogviszony megszűnése iskolánkban. 2. Nyári szünetben történő kimaradásnál ugyanezt az adminisztrációs utat kell végigjárni, majd a leadott bizonyítványba is beírásra kerül a tanulói jogviszony megszűnése. 3. Az utolsó évfolyamos tanulók az érettségi vagy a szakmunkás bizonyítvány átvételét, az iskolában leadott bizonyítványok átvételét aláírásukkal bizonyítják. A tanulói leszerelő lapot a vizsgaidőszak megkezdése előtt kitöltik és a bizonyítvány átvételekor leadják. Felmentések 1. A tantárgyi felmentéseket írásbeli kérelemre az igazgató adhatja. A kérelemhez csatolni kell mindazokat a dokumentumokat, melyek igazolják a felmentés indokát. 2. A testnevelés óra alóli felmentést –részleges vagy teljes - orvosi igazolással az iskolaorvossal történt egyeztetés után a testnevelő tanár adja. 3. A +2 testnevelés óra alóli felmentést igazolás leadása után a testnevelő tanát adja. A felmentéseket az iskolai dokumentumokba az osztályfőnöknek kell bejegyezni. Az iskolai vizsgák rendje 20/2012. EMMI rend. 64-75. § A tanév folyamán sor kerülhet (tanulmányok alatti) osztályozó javító pótló különbözeti érettségi szakmai vizsgákra. A tanulmányok alatti vizsgát iskolában, illetve független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Utóbbi esetben térítési díjat kell fizetni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
14
l. Osztályozó vizsgák Osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsga tehető: - tanuló kérésére, - ha a tanulót felmentették a foglalkozáson való részvétel alól - ha a tanulónak engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - mulasztások miatt előírt esetben. Osztályozó vizsgára jelentkezni írásban, az igazgatóhoz benyújtott kérelemmel lehet. A kérvényre adott válaszban az igazgató pontosítja az osztályozó vizsga időpontját. Osztályozó vizsga a tanév során bármikor megszervezhető. Az osztályozó vizsga követelményei az adott tantárgy helyi tantervében évfolyamonként megfogalmazott követelmény, melyekről a tanuló a szaktanártól személyesen ill. az iskola honlapján elhelyezett helyi tantervből értesülhet. A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben és módon adnak számot tudásukról. Osztályozó vizsga elméleti tárgyakból tehető. Mulasztás miatti osztályozó vizsga Jelen házirend Mulasztások igazolása c. rész 5. pontjában megfogalmazott esetekben az osztályozó vizsga szabályai alapján letett vizsga. 2. Javítóvizsga A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamra lépéséről az osztályban tanítók közössége dönt. Ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelelt. Javítóvizsga letétele szükséges akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsga időpontja augusztus 15. – 31. közötti időszak, melynek időpontját a tanévzárón ismertetjük a tanulókkal. A tantárgyak pontos időpontját és beosztását a vizsga előtt 15 nappal az iskola honlapján tesszük közzé. Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, írásban benyújtott kérvényre a tanévet megismételheti. 3. Különbözeti vizsgák Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki másik iskolából átvéve folytatja tanulmányait, és az átvételnél az iskola igazgatója a vizsgát előírja. A tanulmányok alatti vizsgát a 20/2012. EMMI rendelet 64-71. §-ában meghatározottak
15
szerint kell lebonyolítani 3 tagú vizsgabizottság előtt. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát az igazgató által meghatározott későbbi időpontban (még a tárgyévben) teheti le. A tanulót és szüleit/gondviselőjét a vizsgákról 15 nappal előbb értesíteni kell. Az osztályozó, javító és különbözeti vizsga jegyzőkönyveit irattárban kell tárolni. Az írásbeli vizsga anyagait a tanulók dolgozataihoz hasonlóan l évig meg kell őrizni. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc, maximum 60 perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. Szóbeli vizsga esetén legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani tantárgyanként, kivéve az idegen nyelvből tett vizsgát, ahol felkészülési idő nélkül felel a tanuló. A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tárgyból szervezhető szóbeli vizsga. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagáról teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Szabálytalanság esetén 3 főből álló bizottság (az iskola igazgatója és két másik, a vizsgán részt nem vevő tanár) vizsgálja ki a történteket és hoz döntést. 4. Érettségi vizsgákra vonatkozó helyi szabályok A többször módosított 100/1997.(VI.13.) rendelet aktuális előírásainak megfelelően szervezzük. Két vagy több évfolyam követelményeinek teljesítése rövidebb idő alatt Az iskola igazgatója engedélyezheti, hogy a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse. Ha a tanuló egy év alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti osztályozó vizsgáját február 1. – 10. illetve június 1. – 15. között teheti le. Ekkor osztályzatait évfolyamonként kell megállapítani, és a tanuló törzslapjára rá kell vezetni, majd a bizonyítványt ez alapján kell kiállítani. Évfolyam megismétlésének lehetősége Az igazgató a tanuló részére (kérelemre) engedélyezheti – szakképzés kivételével –a sikeresen befejezett évfolyam megismétlését. Ebben az esetben az évfolyam megismétlése a korábbi sikeres tanulmányok alapján elért eredmények megsemmisítését vonja maga után. Továbbhaladásáról a megismételt évfolyamon elért eredmények alapján kell dönteni.
16
Az évfolyam megismétlése -
-
Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket (minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kell kapni), tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az a tanuló, aki az évfolyamot az iskolában kívánja megismételni, írásos kérvénnyel fordulhat az iskola igazgatójához, aki az osztályba sorolásról az adott tárgyév augusztus 31-ig dönt.
Iskolahasználattal kapcsolatos szabályok 1. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást, a hangos rádió- vagy, híradástechnikai eszköz-hallgatást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. 2. Tűz esetén vagy egyéb riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. 3. Az iskola igényli, hogy az egyesületi sporttevékenységről az osztályfőnöknek és a testnevelő tanárnak tudomása legyen. 4. A tantestület általában nem javasolja szorgalmi időben nappali tagozatos tanulók munkavállalását. Rendkívüli esetben az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezheti. 5. A tanulók az osztályba belépő, vagy onnan távozó tanárt, vendéget vigyázzállással üdvözlik. Ha az iskolában találkoznak velük, udvariasan, a napszaknak megfelelően köszöntsék őket. Hasonló tiszteletet kötelesek tanúsítani az iskola minden dolgozójával, és az iskolában megjelenő idegenekkel szemben is. 6. Az iskola tanulói az épületbe csak a főbejáraton át érkezhetnek, és azon át távozhatnak. 7. A tanuló az iskola területét tanítási idő alatt csak az igazgató, igazgató-helyettesek (műhelyben a műhelyfőnök), osztályfőnök engedélyével hagyhatja el, a kilépési engedélyt a portán le kell adni. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. 8. A diákok az iskolai életet, házirendet érintő felvetéseiket – névvel vagy név nélkül – írásban is eljutathatják az igazgatóhoz a nyilvánosan elhelyezett, lezárt gyűjtőládában (panaszláda). A ládát kéthetente a diákönkormányzatot irányító pedagógus ellenőrzi és a benne lévő leveleket átadja az iskola igazgatójának. 9. Tanítási órára mobiltelefont, híradástechnikai eszközöket a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, a táskában kell tartani s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. A szabályt megszegő tanuló az eszközét kikapcsolt állapotban a tanári asztalra helyezi és csak a tanóra végén kapja vissza. A szabályt megszegő tanuló a soron következő fegyelmi büntetési fokozatot kapja. 10. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és
17
tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet. A tanuló anyagi felelőssége 1. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. 2. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. 3. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, csak tanáraik kérésére működtethetik. 4. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Elveszett ellenőrzőt 500 Ft-ért pótolhat a tanuló. Az a tanuló, aki rendszeresen nem hozza magával ellenőrző könyvét fegyelmi büntetésben részesül a büntetések fokozatainak megfelelően.
18
Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A diákok rendkívüli ügyeik intézése érdekében a pedagógusokat a szünetekben vagy a tanítási órák után kereshetik fel. 2. Az igazgatóhoz szóbeli bejelentkezés után a harmadik, negyedik szünetben vagy előre egyeztetett időpontban fordulhatnak. 3. Az iskolatitkárokat a tanulók adminisztratív ügyekben tanítási napokon a 3. óra utáni szünetekben, illetve a tanítás végén kereshetik fel. Pénteken nincs ügyintézés. 4. Tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézése külön ügyeleti rend szerint történik. Az ügyeleti rendről a szülök és a tanulók a tanévzáró ünnepélyen szerezhetnek tudomást, illetve a kapun elhelyezett feliraton vagy az iskola honlapján olvashatják. A tanulók tankönyvellátásának rendje 1. Az iskola igazgatója minden év június 10-éig felméri hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni. 2. A felmérés alapján tájékoztatjuk a szülőket, hogy milyen kritériumok alapján jogosult a tanuló a tankönyvkölcsönzésre. Minden olyan tanuló, aki: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül jogosult a normatív támogatásra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként elfogadjuk a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. 3. A normatív kedvezményre jogosult tanulók a tartós tankönyveiket a könyvtárból való kölcsönzéssel kapják. A kölcsönzés időtartama általában egy tanév. A több tanévig használatos vagy az érettségi tantárgyak könyveire a kölcsönzés meghosszabbítható. Érettségi vagy szakmai vizsgák után a bizonyítványok átvétele előtt a kölcsönzött könyveket vissza kell adni. A hiányos, összefirkált vagy elveszett könyvek pótlásáért a vételár 50 %-a fizetendő az iskola pénztárába. 4. A tankönyvjegyzéket a tankönyvfelelős átadja a szakmai munkaközösségeknek, akik összeállítják a következő évben alkalmazni kívánt könyvek, segédkönyvek listáját. 5.A munkaközösség-vezetők leadják a tankönyvfelelősnek a megrendelendő tankönyvek listáját.
19
6.A tankönyvfelelős összeállítja a végleges tan- és segédkönyv-rendelést, melyet az igazgatóval véglegesít. 7.A tankönyvfelelős elkészíti a tanulók és szüleik számára a tankönyvlistát, amelyek visszaérkezése, majd összesítése után elkészíti a megrendelést. 8. Az iskola igazgatója a Szülői Szervezet elé terjeszti a tankönyvrendelést abból a célból, hogy véleményezzék a tankönyvek grammban kifejezett tömegéről véleményt nyilváníthassanak. 9. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg április utolsó munkanapja határidővel. A tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. 10. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja. 11. A tankönyvek és szakmai tankönyvek terjesztése a felelős vezetésével augusztus utolsó hetében történik. A pontos időpontok az iskola kapuján és a honlapon elhelyezett hirdetésen olvashatók. 12.Az igazgatón keresztül a Könyvtárellátó a tankönyvterjesztővel megállapodást köt.
Egészségvédelem A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos az iskolában heti egy alkalommal rendel tanévenként meghatározott napokon és időpontban. A védőnő hetente két alkalommal lát el ügyeletet, szaktanácsadást. A tanév elején eldöntött, egész tanévre érvényes rendelési, illetve a szaktanácsadói időpont az orvosi szoba ajtaján elhelyezett táblán olvasható. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, szakmaválasztáshoz szükséges szűrés Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.
20
Érdemjegyek, osztályzatok: Jeles (5) a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza a tantárgy szaknyelvén pontosan, szabatosan fogalmaz A kimagasló teljesítményt elért tanuló esetén a jeles (5) osztályzat mellé félévkor és év végén dicséret „D” adható, melyről a szaktanár dönt Jó (4) a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget tanári segítségre többször is rászorul Elégséges (2) a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) a tantervi követelmények minimumát sem tudja a tantervi minimumot tanári útbaigazítással sem képes teljesíteni A tanuló magatartásának minősítése Az elbírálás szempontjai: tanórai magatartás tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott magatartás (szünet, kirándulás, ünnepségek stb.) magatartás a szakmai gyakorlaton tanuló közösségi munkája (osztály, iskolai szint) tanuló viszonya az iskola közalkalmazottaihoz késések, igazolatlan mulasztások száma tanuló általános munkafegyelme A magatartás osztályzatát befolyásoló tényezők lehetnek: a tanuló hiányzásai, igazolatlan óráinak száma a hiányzás igazolására vonatkozó rendelkezések betartása a tanuló jutalmazásának elveire és formáira vonatkozó rendelkezések fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele
21
Példás (5) a házirendet betartja fegyelmezett megbízható pontos a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményével elősegíti a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő igazolatlanul nem mulaszt csak igazolt késése van akinek nincs fegyelmi büntetése vagy intője aki nem bukik Jó (4) a házirendet betartja általában fegyelmezett, megbízható, pontos részt vesz a közösségi életben a rábízott feladatokat elvégzi, de ő maga felkérés nélkül nem vállal feladatokat a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre igazolatlan óráinak száma nem éri el a négyet akinek osztályfőnöki intőnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs
Változó (3) többször vét a házirend ellen többször késik zavarja az órákon folyó munkát aki tudatosan nem árt a közösségnek, de csak ritkán lehet rá számítani akinek igazgatói figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs akinek 4 – 8 igazolatlan mulasztása van aki két tantárgyból bukik
Rossz (2) a házirendet ismételt figyelmeztetésre sem tartja be többször kapott szaktanári, osztályfőnöki intőt akinek igazgatói intője vagy rovója van akinek fegyelmi tárgyaláson kapott büntetése van aki tudatosan árt a közösségnek aki tiszteletlen, gyakran trágár kifejezéseket használ igazolatlan mulasztása 9 vagy annál több hanyag munkája miatt három vagy több tárgyból bukik
22
A tanulók szorgalmának minősítése Az elbírálás szempontjai: képességek szerinti tanulás többlet feladatvállalás, érdeklődés teljesítmény változása aktivitás a tanítási órákon, gyakorlatokon tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való aktív részvétel, felkészülés házi feladatok, egyéb megbízatások teljesítése felszerelések, munkaeszközök megléte, rendje Példás (5) munkavégzése pontos, megbízható tanórákon aktív felszerelését mindig elhozza tudása fejlesztését, bővítését igényli munkájában önálló munkatempója jó nem bukik
Jó (4) tanulmányi kötelezettségét teljesíti vállalt feladatait elvégzi tanórákon rendszeresen dolgozik felszerelése rendezett, általában hiánytalan nem bukik
Változó (3) iskolai munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti házi feladatait többször nem készíti el aki egy tantárgyból bukásra áll, bukik
Hanyag (2) képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében kötelességét gyakran elmulasztja felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányos nem megbízható két vagy több tárgyból bukik
23
VI. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA 1. A hiányzás első napján a szülők/gondviselők telefonon, vagy e-mail-ben értesítik az iskolát, az osztályfőnököt. A hiányzást az iskolába érkezést követő első tanítási napon, legkésőbb az azt követő első osztályfőnöki órán igazolni kell, ennek elmulasztása esetén a hiányzás igazolatlan attól függetlenül, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem. 2. Az iskolából való hiányzást az ellenőrző könyv megfelelő rovatába a szülő/gondviselő tartozik bejegyezni, és azt a tanuló az osztályfőnöknek bemutatja. Több napos hiányzás csak orvosi bizonyítvánnyal igazolható, melyet az ellenőrző könyv megfelelő rovatába „Orvosi igazolás”-ként is be kell vezetni. 3. Igazolt a mulasztás, ha a/ a tanuló előzetes engedélyt kapott rá: - 1-1 tanítási óráról a szaktanártól, - 1-3 tanítási napról az osztályfőnöktől, ha a szülő/gondviselő előzetesen kéri. - ennél több napról az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató adhat engedélyt. b/ iskola által szervezett versenyen való részvételkor c/ végzős tanulók számára: továbbtanulással kapcsolatos távolmaradás osztályfőnöki engedély alapján /Nyílt napon való részvétel / Ez utóbbi két esetben a hiányzást be kell írni az e-naplóba, de az órákat a hiányzás összesítéséből ki kell hagyni. d/ sportegyesületi versenyekre, edzőtáborokba történő kikéréskor az esemény előtt 2 nappal érkező hivatalos kikérőre az osztályfőnök javaslatára az igazgatóhelyettes ad engedélyt. e/ a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanárok által megszabott határidőn belül. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, akkor a mulasztás igazolatlan. 4. Eljárások igazolatlan mulasztás esetén (20/2012. EMMI rend. 51. §) az iskola köteles a szülőt/gondviselőt (kollégisták esetén a kollégiumot) értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásánál. az iskola köteles a szülőt/gondviselőt értesíteni, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. az értesítésben fel kell hívni a szülő/gondviselő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
24
Igazolatlan mulasztás mértéke 1. igazolatlan mulasztás után 3. igazolatlan óra után 10. igazolatlan óra után 15. igazolatlan óra után 20. igazolatlan óra után 30. igazolatlan óra után 50. igazoltatlan óra elérésekor
Büntetés mértéke Tanköteles tanuló esetén
Nem tanköteles kiskorú tanuló esetén
Nem tanköteles nagykorú tanuló esetén
Szülő értesítése, ennek bejegyzése az e-naplóba
-
-
Osztályfőnöki intő
Osztályfőnöki intő
Osztályfőnöki figyelmeztetés
Gyámhatóság és a Gyermekjóléti szolgálat értesítése
Igazgatói figyelmeztetés, szülő/gondviselő értesítése
Osztályfőnöki intő
Igazgatói intő
Igazgatói intő
Igazgatói figyelmeztetés
Fegyelmi eljárás megindítása Általános Szabálysértési Hatóság és a Gyermekjóléti szolgálat ismételt értesítése Lakóhely szerinti jegyző értesítése
Fegyelmi eljárás megindítása
Igazgatói intő
Tanulói jogviszony megszűntetése
Tanulói jogviszony megszűntetése
-
-
A tanulói jogviszony akkor szűnik meg (tanköteles tanuló kivételével), ha az igazolatlan órák száma meghaladja a 30-at, feltéve, hogy az iskola a tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt/gondviselőt) legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 200 órát, az iskola értesíti erről a tényről a tanulót és a szüleit/gondviselőjét. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire.
Ha a középiskolai tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi osztályozóvizsga letételét. Ha a szakképző évfolyamra járó tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása az elméleti tanítási órák 20 %-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
25
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségeinek.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, akkor tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az adott tanévben összegyűlt igazolatlan órák és késések egy tanéven belül nem évülnek el. Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az iskolába, a tanórára. A tanóráról késés idejét az órát tartó tanár beírja az e-naplóba. (Pl.: „K-23” jelzéssel.) Az osztályfőnök igazolhatja az elfogadható indokú kését. (vonat- vagy autóbuszkésés, járatkimaradás, baleset stb.) A későn érkező tanuló az órát nem zavarhatja, bekapcsolódik a tanórai munkába, őt a tanóráról kizárni nem szabad. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az összegzésen túl, a tanuló tanóráról való igazolatlan késése esetén (függetlenül a késés hosszától) minden öt késés után a soron következő iskolai büntetési fokozatban részesül. Például, ha egyéb vétségek miatt a tanulónak már van igazgatói rovója, akkor öt késés után fegyelmi eljárás kezdeményezhető ellene.
26
VII. ISKOLAI FELELŐSÖK FELADATAI Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek Hetesek Megbízatásuk egy-egy hétre szól az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az e-naplóban fel kell tüntetni. Felelősek az osztály rendjéért és fegyelméért. Valamennyi óra megkezdése előtt jelentést tesznek a nevelőnek az osztály létszámáról és a hiányzók számáról. Utolsónak hagyják el az osztálytermet a tanítás befejezésével, gondoskodnak az ablakok becsukásáról, padok, asztalok rendjéről, és a tanterem tisztaságáról. A szünetekben gondoskodnak a szellőztetésről. Gondoskodnak krétáról, a táblák letörléséről. Ha az órát tartó tanár 5 perccel a csengetés után nem jelenik meg, akkor az irodában jelentik. Ennek elmulasztása esetén fegyelmileg felelősségre vonhatók. Az osztályban történő rongálást vagy kárt az osztályfőnöknek jelentik.
27
VIII. TANULÓI JUTALMAZÁS ÉS DICSÉRETEK 1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli versenyen, vetélkedőkön eredményesen vesz részt, az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez bármely más módon hozzájárul, az iskola jutalomban részesíti.
2. Az iskolai jutalmazás történhet szóban és írásban. 3. Az iskolai jutalmazás formái: Egyéni: -erkölcsi: dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi) -anyagi: - Kossuth-ösztöndíj félévenként a 4,5 vagy annál magasabb tanulmányi eredményt elért, legalább jó magatartású tanuló részére adható pénzjutalom - Kossuth-érem: Azok a tanulók kaphatják 12-13. évfolyam végén ballagáskor, akik 4-5 évig Kossuth ösztöndíjasok voltak - Kossuth érem adható kiemelhető folyamatos kulturális, sport vagy tudományos tevékenységért is. - pénzjutalom - könyvutalvány Csoportos: - egyénivel azonos az erkölcsi jutalom - anyagi elismerés külön felhívás alapján 4. A tanuló kiemelkedő teljesítményét a tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és könyvjutalommal ismeri el az intézmény.
28
IX. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 1. Azt a tanulót, aki kötelességeit megszegi tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házrend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, az iskola jó hírnevének bármely módon árt büntetésben kell részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái: figyelmeztetés szóban írásbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói) írásbeli intő (szaktanári, osztályfőnöki) igazgatói figyelmeztetés igazgatói intő igazgatói rovó fegyelmi eljárás kezdeményezése 3. A fegyelmi eljárásról a köznevelési törvény (Nkt.) 58. §-a, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61. §-a rendelkezik. Ennek alkalmazásakor figyelembe vesszük a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárással kapcsolatos teendőket. Az egyeztető eljárás kezdeményezésére a fegyelmi eljárást megindító értesítő levélben hívjuk fel a figyelmet. Az egyeztető eljárást a nevelőtestület nevében eljáró bizottság végzi, erről jegyzőkönyv készül. A bizottság az egyeztetés lezárása után dönt a fegyelmi eljárás folytatásáról. 4. Fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától f) kizárás az iskolából Tanköteles tanulóval szemben az e) és f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő/gondviselő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Amennyiben ez a szülő/gondviselő kezdeményezésére 15 napon belül nem oldódik meg, a Kormányhivatal 7 napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A d) pontbeli büntetés akkor alkalmazható, ha a két iskola igazgatója megállapodott egymással.
29
5.
Az intézmény egész területén tilos a dohányzás, az elektromos cigaretta szívása is. A szabályt megszegő tanulókat büntetjük. A tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: első esetben igazgatói írásbeli intés, ismétlődés esetén fegyelmi tárgyalást kezdeményezünk.
6. A tanuló iskolai tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, és az nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50 %-át. Lsd. még Nkt. 59. § A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló, illetőleg a szülő/gondviselő ellen pert indíthat A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.
30
X. A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE
1. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett – igény szerint – tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 2. A tanórán kívüli foglalkozások formái: szakkör, tanulószoba, sportkör, korrepetálás, emelt szintű érettségire felkészítő órák, illetve iskolán kívüli programok, mint tanulmányi kirándulás, múzeum, színház, mozi látogatások, iskolai rendezvények, melyeket az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazottak alapján szervezünk. 3. Minden iskolai rendezvény, foglalkozás pedagógus által szervezett és bonyolított. 4.
Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, továbbá a tantárgyak felkészítési szintjéről is. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatólag melyik pedagógus fogja oktatni.
7. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgyválasztásával kapcsolatos igényét és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését és a nyilatkozatot, hogy a jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 8. A tanuló az igazgató engedélyével, egy alkalommal, szeptember 5-ig módosíthatja választását. 9. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 10. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A kijelölt tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő/gondviselő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 11. Ha a tanulót írásbeli kérelmére a tanórán kívüli foglalkozásra felvették, akkor számára az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező. 12. A mulasztások igazolása, elkérések a tanórára vonatkozó szabályok szerint történnek. 13. Az iskolai szervezésű diákcseréken, sítáborokban való részvételt egyéni elbírálás alapján az igazgató korlátozhatja. (Pl. a tanuló korábbi hiányzásai, esetleges tanulmányi munkája, vagy magatartási problémák miatt) 14. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
31
15. Az iskola 9-11. évfolyamos tanulói 50 órás közösségi szolgálatot látnak el (az Nkt. 6. § (4) ill. a 20/2012. EMMI rendelet 133. §-a alapján) - egészségügyi, - szociális és jótékonysági - oktatási - kulturális és közösségi, - környezet- és természetvédelmi - katasztrófavédelmi - óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen. Ennek teljesítése az egyik feltétele 2016. január 1-e után az érettségi vizsga megkezdésének. XI. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA 1. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használják. 2. Az alábbi helyiségek használatához a szaktanár vagy felelős engedélye szükséges: tornaterem nyelvi termek számítástechnikai termek multimédiás terem könyvtár gyakorlati foglalkozások termei öntöde természettudományos szaktantermek A felsorolt helyiségek használatával kapcsolatos szabályokat a helyiség rendje tartalmazza. Megismerése és betartása minden használónak kötelessége. Ezen termek kulcsait tanulónak csak a felelős tanár megbízásából lehet átadni. A fenti termekbe kabátot, táskát, enni és innivalót bevinni nem szabad. 3. Az iskola területére gépkocsival csak a műhelyfőnök engedélyével hajthatnak be a tanulók. 4. Motorkerékpár, kerékpár az iskola udvarán elhelyezhető a kijelölt tároló helyen. A közlekedési szabályokat és az udvar rendjének szabályait be kell tartani! 5. A tantermeket és az egyéb helyiségeket mindenki balesetmentesen használni, ügyelve a rendre és a tisztaságra.
köteles
rendeltetésszerűen,
6. A bezárt tantermeket a portáról elkért kulccsal – név, osztály bemondásával, diákigazolvány leadásával – lehet kinyitni. 7. Az iskolában 16 kamerából álló térfigyelő rendszer működik az épület és a dolgozók nagyobb biztonsága érdekében. A kamerák a folyosókon és a bejáratoknál kerültek
32
elhelyezésre. A rendszer működéséről figyelemfelhívó táblák tájékoztatják az épületbe érkezőket. XII. A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA 1. A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások: 1. A 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 33. §-ában (amely a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatokat tartalmazza) fel nem sorolt, egyéb foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a tanulószoba. 2. A nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam 2. alkalommal történő megismétlésekor minden, egyébként térítésmentesen biztosított közfeladatok. 3. Független vizsga. 4. Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája. 5. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. 6. A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások 1. A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás. 2. A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése. 3. Tanulói jogviszony keretében a második a szakmai vizsga, annak javító- és pótló vizsgái. 4. A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. 5. A térítési díj és a tandíj összegét a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 35-36. §ában megfogalmazottak alapján állapítjuk meg.
33
2. A térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok 1. A térítési díjak befizetésének időpontja: havi szolgáltatások esetén a tárgyhónapot megelőző három munkanap. 2. Az igénybe nem vett, de előre befizetett díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti. 3. A tandíj visszatérítésére lehetőség nincs. 4. A tandíjat kérelemre, egyéni elbírálás alapján csökkenteni lehet.
3. A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója – az ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után – dönt. 2. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított nem normatív állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 4. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok szociális segélyben részesülhetnek, amennyiben a gazdálkodó szervezet az iskolának ilyen célra keretet biztosít. 5. Szociális segély adható: szociális ösztöndíj fizetésére szociális segély kifizetésére étkezési hozzájárulás kifizetésére rászoruló tanulók kedvezményes tankönyv és tanszer ellátására, megvásárlására rászoruló tanulók tanulmányi kirándulási költségeihez való hozzájárulásra. 6.
illetve
A tanuló, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelme alapján az osztályfőnök, az iskolai ifjúságvédelmi megbízott, az iskolai diákbizottság véleményének figyelembevételével az igazgató dönt a segélyezésről.
7. A rendkívüli segélyre benyújtott kérelemről az igazgató dönt.
34
XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1.
Az ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, illetve az iskola ifjúságvédelmi megbízottja neve és fogadó ideje a tanulók ellenőrzőjében kerül rögzítésre.
2.
A tanulók, az iskolában dolgozók a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat kötelesek megtartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején, osztályfőnöki órán, szülői értekezleten a tanulókkal, illetve a szülőkkel/gondviselőkkel is ismertetni kell.
3.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy az intézményben dolgozónak az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
4.
Rendkívüli eseményt, tűzriadót, bombariadót szaggatott csengetés jelzi, melynek elhangzása után a tanteremben kifüggesztett útvonalon haladéktalanul el kell hagyni az iskola épületét. A bombariadó miatt elmaradt órákat igazgatói utasítás szerint szombaton vagy rendes tanítási időn kívüli időpontban pótolni kell.
35
XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék A Házirendet a nevelőtestület 2015. augusztus 31-én felülvizsgálta és elfogadta. ................................................ tantestület képviselője
............................................... tantestület képviselője
A Házirend az elfogadás után lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Házirend hatálybalépésével egyidejűleg az előző, 2014. év május hó 14. napján jóváhagyott Házirend hatályát veszti. 2015. augusztus 28-án a Szülői Szervezet (Intézményi Tanács) és az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.
_______________________ diákönkormányzat nevében
__________________________ szülői szervezet nevében
Budapest, 2015. augusztus 31.
Jóváhagyta:
___________________________ intézményvezető (a nevelőtestület nevében) ___________________________ szülői Szervezet képviselője
___________________________ diákönkormányzat képviselője
36
Tartalomjegyzék
I. Bevezető rendelkezések Elfogadásának szabályai Az iskola nagyobb közössége II. Tanulói jogok gyakorlása Iskolai diákönkormányzat III. Tanulók kötelességei IV. Az iskola munkarendje V. Általános működési szabályok Tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése Felmentések Iskolai vizsgák Évfolyamismétlés Iskolahasználattal kapcsolatos szabályok A tanuló anyagi felelőssége Ellenőrző könyv Hivatalos ügyek intézésének rendje A tankönyvellátás rendje Egészségvédelem Érdemjegyek, osztályzatok A tanuló magatartásának minősítése A tanuló szorgalmának minősítése VI. Mulasztások igazolása Késés VII. Iskolai felelősök feladatai Hetesek VIII. Tanulói jutalmazások és dicséretek IX. Fegyelmező intézkedések Fegyelmi eljárás, egyeztető eljárás Dohányzás büntetése A tanuló kártérítése X. A tanórán kívüli tevékenység rendje Jelentkezés formái és rendje XI. Az intézmény helyiségeinek használata XII. A tanulók szociális jogosultsága Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások Befizetési szabályok Szociális támogatások XIII. Egyéb rendelkezések XIV. Záró rendelkezések
1 3 3 5 7 8 10 11 11 13 13 16 16 17 17 18 18 19 20 20 22 23 25 26 26 27 28 28 29 29 30 31 31 32 32 32 33 33 34 35