Onga Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2007. (X.17.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól Onga Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a 78-80. §-okban foglaltak alapján - figyelemmel az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. és 109.§-aiban foglaltakra - az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. A rendelet hatálya 1.§ (1)
A rendelet szervi hatálya kiterjed Onga Nagyközség Önkormányzatára, Polgármesteri Hivatalára és a felügyelete alá tartozó intézményekre, akik tevékenységük során a (2) bekezdésben meghatározott vagyonnal az e rendeletben foglaltak szerint rendelkezhetnek.
(2)
A rendelet tárgyi hatálya kiterjed mindazon ingatlan- és ingóvagyonra, vagyoni értékű jogokra és kötelezettségekre, immateriális javakra, valamint a tagsági jogot, a hitelviszonyt megtestesítő és egyéb értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban: önkormányzati vagyon), amely az Önkormányzat tulajdonában van. 2.§
(1)
Az Önkormányzatot vagyona tekintetében megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost illetik, illetve terhelik.
II. Az Önkormányzat vagyona, a vagyon jellegének meghatározása 3.§ (1)
Az önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése az önkormányzati közszolgáltatási feladatok ellátáshoz szükséges anyagi és tárgyi feltételek biztosítása.
(2)
Az Önkormányzat vagyona – rendeltetése szerint – a fokozott védelem alatt álló törzsvagyonból és az egyéb önkormányzati vagyonból áll.
(3)
A törzsvagyon körébe tartozó vagyon részben forgalomképtelen, részben korlátozottan forgalomképes.
(4)
Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerinti felosztásban.
(5)
A törzsvagyon köréből forgalomképtelenek: a) b) c) d) e) f)
a helyi közutak és műtárgyaik, a közterek, közparkok, játszóterek, köztéri emlékművek a vizek és közműnek nem minősülő vízi létesítmények, az Önkormányzat és intézményei, valamint jogelődjeik levéltári anyaga, a ravatalozó épülete, temető minden más vagyontárgy, amelyet a képviselőtestület forgalomképtelennek nyilvánít. Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(6)
A törzsvagyon köréből korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyon. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
(7)
Forgalomképes mindaz az önkormányzati vagyon, amely az (5) és (6) bekezdés szerint nem minősül forgalomképtelennek vagy korlátozottan forgalomképesnek. Az önkormányzat forgalomképes vagyonának körét a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.
(8)
Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai besorolásának megváltoztatására a Képviselőtestület jogosult. A döntéshez minősített többség szükséges. Vagyonleltár 4. §
(1)
Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.
(2)
A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon fordulónapi állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról, vagyoni értékű jogokról az Önkormányzat Jegyzője kettő évente átfogó leltárt készít.
(3)
A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4)
A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint a forgalomképes vagyon bontásban veszi számba.
2
(5)
A vagyonleltár folyamatos karbantartásáról az egyes vagyontárgyak szükség szerinti értékeléséről a polgármester gondoskodik.
(6)
A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, közzétételéről a jegyző gondoskodik.
(7)
Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon tényleges állapotában, értékében bekövetkezett változást, annak bekövetkezésétől számított 90 napon belül az ingatlanvagyonkataszteren át kell vezetni. A változások kataszteren és földhivatali ingatlannyilvántartáson történő átvezetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 5. § (1)
Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, illetve az ingatlanvagyon-kataszter szerinti becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.
(2)
Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a) ingatlan vagyon esetén az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartásban szereplő érték, ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b) a tagsági jogot, a hitelviszonyt megtestesítő és egyéb értékpapír esetén, ha - a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, - a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján, c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni azzal, hogy a vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatáskor a vagyon értékét 6 hónapnál nem régebbi könyvvizsgáló által megállapított érték alapján kell meghatározni.
(3)
Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben készült üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
3
III. A tulajdonosi jogok gyakorlása 6.§ (1) Az önkormányzati vagyon vonatkozásában a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselőtestület rendelkezik, ennek keretében, a tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának egyes elemeit a Polgármesteri Hivatalra vagy a felügyelete alatt álló valamely intézményre átruházhatja. A tulajdonosi érdekek képviseletét a polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy látja el. (2) A tulajdonosi jog gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait határozattal, vagy vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között adja kezelésbe. A vagyonkezelő szerv a határozattal, illetve szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost - a polgári jogi kapcsolatokban - megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.
Eljárás a tulajdonos képviseletében 7.§ (1)
A tulajdonosi jogokat a törvény rendelkezései alapján a képviselő-testület gyakorolja. A tulajdonos jogait a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogát, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is a polgármester gyakorolja.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
(3)
Az önkormányzat képviseletében a polgármester jár el. Települési képviselő a képviselő-testület megbízása alapján képviselheti a Képviselő-testületet.
Az önkormányzati vagyonkezelő szervek jogállása A vagyonkezelői jog 8. § Az önkormányzat képviselőtestülete az 1991. évi XVI. törvényben kapott felhatalmazás alapján jogosult az önkormányzat törzsvagyonát a kezelőre bízni, koncesszióba adni, az ingatlan valamint ingó törzsvagyonát annak használatába vagy bérbe adni, aki azt a rendeltetési célnak megfelelően, a tulajdonos elvárásainak legmegfelelőbben hasznosítani, működtetni képes.
4
Az önkormányzati vagyonkezelés szabályai (1)
A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának meghatározott körét az Ötv. 80/A. és 80/B. §-ai, valamint az Áht. 105. §-a és 105/A., 105/B., 105/C. és 105/D. §-ai, továbbá e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében – az önkormányzati közfeladatok ellátási kötelezettségének érintetlenül hagyása mellett – vagyonkezelésbe adhatja.
(2)
Az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével vagyonkezelésbe adható vagyonkör: a) közművek, különösen vízellátási-, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési-, erősáramú-, térvilágítási-, távközlési-, gázellátási-, egyéb célú közműjellegű hálózat és azok védőterületei, b) az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságának, közhasznú társaságának, egyéb gazdálkodó szervezetének üzemeltetésre átadott vagyontárgyak, c) a megyei önkormányzat részére átadott, illetve átadandó önkormányzati feladatellátásához rendelt vagyontárgyak, d) művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális és sport intézmények használatában lévő, az alapfeladat ellátását segítő, illetve kiszolgáló vagyontárgyak.
(3)
Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával – kivéve az önkormányzati törvény szerinti „kijelölés” esetét – a közfeladat ellátásáról rendelkező ágazati törvény, ha olyan nincs, akkor az Áht. részletes szabályai szerint, vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.
(4)
A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme érdekében történhet. A nyilvános pályázati eljárást megelőzően kötelező a vagyonértékelést elvégeztetni. A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően elemzést kell készíteni, melyben – az eljárást megelőzően elkészített vagyonértékelés megállapításaira alapozva – értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.
(5)
Az önkormányzati törzsvagyon ingatlanainak kezelői: a) Az önkormányzat Polgármesteri Hivatala b) Az önkormányzat részben önállóan gazdálkodó intézményei c) Egyedi döntés alapján az a természetes vagy jogi személy, akinek az önkormányzati képviselőtestület azt kezelésbe adja.
(6)
A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(7)
A vagyonnak önkormányzati vagyonkezelő szerv kezelésébe adása határozattal, más szervezet kezelésébe adása határozott időre szóló szerződéssel történik.
(8)
A kezelő jogosult a kezelésébe adott ingatlant az önkormányzat által meghatározott korlátokon belül bérbe, haszonbérbe, használatba adni, hasznait szedni és köteles terheit
5
viselni. A kezelő, a bérlő vagy használó a kezelésében, bérleményében vagy használatában lévő ingatlant nem idegenítheti el, nem terhelheti meg. A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – ha önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződés azt megengedi –harmadik személy közreműködésével látja el. A harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. (9)
Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a) b) c) d) e)
a vagyonkezelésbe adott vagyon biztosítására, a vagyonkezelésbe adott vagyon közterheinek viselésére, a vagyonkezelésbe adott vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére, a vagyonkezelésbe adott vagyon gazdálkodás szabályai szerinti használatára, a vagyonkezelésbe adott vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására, a kezelésbe adott vagyonban keletkezett károk, hibák azonnali elhárítására, f) tárgyévet megelőző november 1. napjáig a felújítási, korszerűsítési igényeket, szakszerű érvekkel alátámasztottan a Polgármesteri Hivatalnak jelenteni, aki a következő évi költségvetési koncepció előterjesztésében köteles a jogos igényt szerepeltetni. (10) Azon ingatlanok estében, melyek az önkormányzati képviselőtestület külön határozata alapján térítésmentesen vagy kedvezményesen kerülnek bérbe vagy használatba adásra az ingatlan felújítási, korszerűsítési, karbantartási költségei – eltérő rendelkezés hiányában – nem az önkormányzatot terhelik. (11) Azon ingatlanok esetében, melyek az önkormányzati képviselőtestület külön határozata szerinti bérleti vagy használati díj ellenébe kerülnek bérbe vagy használatba adásra, s ezek a kezelő bevételeit gyarapítják, az ingatlan karbantartási, felújítási és korszerűsítési költségei az ingatlan kezelőjét terhelik. Abban az esetben, ha az ingatlanon olyan karbantartási, felújítási és korszerűsítési munka elvégzése válik szükségessé, mely a kezelő önhibáján kívül állt elő és nincs arányban a befolyó bérleti vagy használati díja, a költségek viselésében az önkormányzat és a kezelő szabadon dönthet és állapodhat meg. (12) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátandó egyéb tevékenységeket, valamint b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó vagyon megjelölését, d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
6
g) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat, j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát. (13) A vagyonkezelői jog megszűnik: a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával, c) a (15)-(16) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással, d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, illetve e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, valamint f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén. (14) A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában: a) rendes felmondás esetén hat hónap, b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (16) és (17) bekezdések szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit. (15) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződését rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelő az Áht. 105/A-105/B. §-ban foglalt kötelezettségét a helyi önkormányzati költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi, b) a vagyonkezelő, az ellene a szerződéskötés előtt megindult csőd-vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, illetőleg a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul, c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám-vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott. (16) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz. (17) Az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény a vagyonkezelési szerződés rendkívüli és azonnali felmondásának további eseteit határozhatja meg. (18) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában az adatot szolgáltatni. (19) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonleltár elkülönítetten tartalmazza.
7
(20) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az Önkormányzat Jegyzője felelős.
elvégzésével
(21) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (22) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza: – a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása, – a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok. (23) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
IV. Az Önkormányzat vagyonának használata és hasznosítása 9.§ (1)
Az Önkormányzat Hivatala és az Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények a használatukban lévő önkormányzati vagyont – alapító okiratuk szerinti tevékenységük keretében – működésük érdekében önállóan használhatják. A használat keretében jogosultak a kezelésükben lévő vagyontárgy birtoklására, ellenérték nélküli használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemhez fűződő jogok gyakorlására, a tevékenységük folytatásához nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására. Az ingó vagyontárgyak hasznosításából, bérbeadásából származó bevétel a használó szervet illeti meg. Az egy évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú bérbeadáshoz a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.
(2)
Az Önkormányzat Hivatala és az Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények a használat jogánál fogva jogosultak, egyben kötelesek is a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, kötelesek a rájuk bízott vagyont a vonatkozó számviteli előírások szerint nyilvántartani.
(3)
A Polgármester saját hatáskörében az Önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben – a mindenkori éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatok keretén belül, 1.000.000,- Ft összeg erejéig – szerződést köthet, kötelezettséget vállalhat.
(4)
A Hivatal, intézmény által szerzett vagyon az Önkormányzat tulajdonába, de a szerző intézmény használatába kerül.
(5)
Az Önkormányzat Hivatala és az Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények által alapítvány létrehozása, alapítványhoz való csatlakozás kérdésében a döntés a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(6)
Ingatlanvagyon elidegenítéséről, apportálásáról, megterheléséről kizárólag az Önkormányzati képviselőtestület jogosult rendelkezni. Ilyen irányú döntésénél az 8
ingatlan érték meghatározása az ingatlanvagyon-kataszter szerinti becsült érték figyelembevételével a Polgármesteri Hivatal által kiállított adó-, és értékbizonyítvány vagy az ingatlanközvetítésre jogosult szerv által elvégzett értékbecslés az elidegenítés alapja. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni. Az ingatlan elidegenítéséből származó bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti. (7)
Az értékpapírok elidegenítéséről, apportálásáról kizárólag az Önkormányzati képviselőtestület jogosult rendelkezni. Az értékpapír elidegenítéséből származó bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti.
(8)
Önkormányzati vagyon tulajdon, illetve kezelői jogának ingyenes átruházásáról, követelésről való lemondásról kizárólag a képviselőtestület dönthet.
(9)
A szolgáltatásnyújtás, áruvásárlás, építési beruházás, felújítás esetén az a közösségi, illetve nemzeti értékhatároktól függően a döntési jogosultságokat a közbeszerzési szabályzat rögzíti.
(10) Az önkormányzati ingó,- és ingatlanvagyon értékesítése esetén 3.000.000,- Ft értékhatár felett a képviselőtestület köteles nyilvános pályázatot kiírni. (11) Az önkormányzati ingóvagyon selejtezését a selejtezési szabályzat szerinti selejtezési bizottság végzi.
A vagyonhasznosítás nyilvánossága 10. § (1)
Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba - vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása ingó- és ingatlan vagyontárgyak esetén 3.000.000,- Ft értéket, portfólió vagyon esetén 5.000.000,- Ft értéket meghaladóan versenyeztetési eljárás útján a legjobb ajánlatot tevő részére történik.
(2)
A versenyeztetési eljárás szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben a képviselő-testület által jóváhagyott, e rendelet 4. számú mellékletét képező „Versenyeztetési Szabályzat” tartalmazza.
(3)
A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján mellőzni lehet a versenyeztetési eljárást: a a portfolió vagyon tőzsdei értékesítésre adott megbízása esetén, b amennyiben az Önkormányzat üzleti, illetve más érdekei úgy kívánják, az indok megjelölésével, c ingatlanrészek értékesítése esetén, amennyiben az ingatlanrész értékesítése telekalakítással, vagy telekhatár rendezéssel történik, d földhasználati joggal, vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan értékesítése esetén.
9
Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése 11. § (1)
Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve ennek használatát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni kizárólag a) közérdekű kötelezettségvállalás céljára, b) közfeladatot ellátó szervezet részére, a szervezet létesítő okiratában meghatározott célkitűzés elérése érdekében, c) az Önkormányzat feladatellátását megállapodás alapján végző szervezet részére, a megállapodás időtartama alatt, d) az Önkormányzat részvételével működő kistérségi társulás, illetve annak intézményei részére a társulási megállapodásban, illetve az alapító okiratban meghatározott feladatellátás érdekében, e) más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átadás kapcsán, f) önkormányzati ingatlanok tulajdoni helyzetének közigazgatási határ változása miatti rendezése kapcsán, g) a magyar állam részére lehet.
(2)
Az ingyenes vagy kedvezményes tulajdonjog, illetve használat átruházásáról az Önkormányzat az érintettel megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza az átruházás részletes feltételeit.
(3)
Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról és közérdekű kötelezettségvállalásról valamint közalapítvány létrehozásáról a képviselő-testület határoz, a döntéshez minősített döntés szükséges.
Önkormányzati követelésekről való lemondás 12. § (1)
Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik az önkormányzat követeléseiről lemondani a képviselő-testület jogosult. V. Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal Rendelkezés a forgalomképtelen törzsvagyonnal 13. §.
(1)
A forgalomképtelen vagyon kezelője a Polgármesteri Hivatal.
(2)
A forgalomképtelen vagyontárgyak el nem idegeníthetőek, azokat megterhelni, követelés biztosítékául, tartozás fedezetéül más rendelkezésére bocsátani, apportként vállalkozásba bevinni nem lehet, az ilyen tárgyú szerződés semmis.
10
(3)
A forgalomképtelen vagyontárgyak egyéb módon (pl.: bérbeadás, közterület-használati díj fizetése ellenében történő használatba adás) hasznosíthatóak.
(4)
A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társasába való beviteléről, megszerzéséről – a jogszabályi keretek között – a képviselőtestület dönt. A forgalomképtelen vagyoni körbe tartozó ingatlanok megszerzésénél az ingatlan érték meghatározása a Polgármesteri Hivatal által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján történik.
Rendelkezés a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal 14. §. (1)
A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlanok szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, kezelésbe adásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(2)
Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, vagy készletként nyilvántartott ingó vagyontárgyak értékesítését vagy selejtezését a polgármester előzetes hozzájárulásával végezhetik. Az értékesítésből, selejtezésből származó bevételt az intézmények az eszközök pótlására használhatják a polgármester előzetes egyetértésével.
(3)
Amennyiben átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél az ingó vagyontárgynak a rendeltetése megszűnik, annak hasznosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
Rendelkezés a forgalomképes ingatlan és ingó vagyonnal 15.§. (1)
A forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében a Képviselőtestület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, és dönt a vagyontárgy kezelésbe adásáról. A tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződést – a képviselő-testület nevében – a polgármester írja alá.
(2)
Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat, vagy állami szerv részére történő adását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati ingatlan és ingó vagyon zálogjoggal való megterhelése.
(3)
A forgalomképes ingó és ingatlan vagyontárgyak elidegenítése esetén a vételár az Önkormányzatot illeti meg.
11
(4)
Az önkormányzat intézményei és szervezetei – a képviselő-testület előzetes engedélyével – csak olyan alapítványban, gazdasági illetve egyéb társaságban vagy vállalkozásban vehetnek részt, amelyben a felelősségük nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásuk mértékét.
(5)
Az önkormányzat intézménye, közhasznú társasága javára szóló tulajdonszerzés az önkormányzati vagyon részévé válik.
VI. Vegyes és záró rendelkezések 16.§ (1)
Az Önkormányzat vagyonának kezelői a jelen rendelet hatályba lépésének napján az azokat használó önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal. Jelen rendelet hatályba lépését követően beszerzett vagyontárgyak törzsvagyon, vagy egyéb önkormányzati vagyon körébe sorolásáról, a vagyonkezelő kijelöléséről a képviselőtestület dönt.
(2)
Jelen rendelet 2007. október hó 17. napján lép hatályba, rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt kötött szerződések érvényességét. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 13/2005 (VI.15.) sz. rendelet Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról.
Madzin Tibor sk. polgármester
Farkas Lászlóné sk. jegyző
12
