TÁJÉKOZTATÓ
a külföldiek magyarországi munkavállalásáról
I. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó külön szabályok 2014. január 1-től a harmadik országbeli állampolgárok a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. §-a szerint fő szabályként: a) az idegenrendészeti hatóság által összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott – tartózkodásra és munkavállalásra is jogosító - tartózkodási engedély, vagy b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. (Ez utóbbi eset megfelel a korábbi eljárásnak, amiben a foglalkoztató kérelmére kerül kiállításra a munkavállalási engedély, és azt követően a munkavállalónak tartózkodási engedélyt/vízumot kell kérnie az idegenrendészeti hatóságtól.) Összevont kérelmezési eljárás: olyan eljárás, amely az általa benyújtott kérelem alapján a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való 3 hónapot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése engedélyezésére irányul. Ez az eljárás a harmadik országbeli állampolgár kérelmére az idegenrendészeti hatóságnál indul. Tájékoztatjuk a foglalkoztatókat, hogy a még hatályos, de 2014. január 1. előtt kiadott munkavállalási engedélyek nem hosszabbíthatók meg. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt szeretnék az engedély lejártát követően is foglalkoztatni, akkor annak lejárta előtt új engedélyt kell kérni az új szabályok szerint. Ebben az esetben a meg kell vizsgálni, hogy a további időszak munkavállalása melyik eljárás keretében engedélyezhető. 1. Az összevont engedélyezési eljárás főbb szabályai Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt az alább felsorolt esetekben összevont engedélyként állítja ki. Az összevont kérelmezési eljárásban - annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatja-e - elsőfokú eljárásban a munkavégzés helye szerint illetékes megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya (a továbbiakban: kormányhivatal), másodfokú eljárásban a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter szakhatóságként jár el. A kormányhivatal az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban − a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező idegenrendészeti hatóság megkeresésére − szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. § (7) bekezdése szerinti előzetes megállapodásban (a továbbiakban: előzetes megállapodás) meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja, vagy nem támogatja. A szakhatósági állásfoglalást a kormányhivatal a következők szerint adja ki: a) Szakhatósági állásfoglalás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül Amennyiben a szakhatósági állásfoglalást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni, a kormányhivatal csak azt vizsgálja, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezik. Ezen körülmények fennállását a „Tájékoztató az összevont kérelmezési eljárásban a harmadik országbeli állampolgár, illetve a foglalkoztató által benyújtandó igazolásokról” szerint kell igazolni.
Ha a vonatkozó jogszabályokban és az előzetes megállapodásban írt feltételek fennállnak, a kormányhivatal pozitív szakhatósági állásfoglalást ad ki.
b) Szakhatósági állásfoglalás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával Amennyiben a szakhatósági állásfoglalást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával kell kiadni, a kormányhivatal a következőket vizsgálja: a. a harmadik országbeli állampolgár az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörhöz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik, A harmadik országbeli állampolgár a szakképzettséget, végzettséget igazoló dokumentumot hiteles másolatban, valamint annak hiteles magyar fordításával kell benyújtsa. b. a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezik, A harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánó foglalkoztató feladata ennek beküldése, vagyis erre vonatkozóan a harmadik országbeli állampolgárnak nem kell igazolást benyújtania. c. a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és Erre vonatkozóan a harmadik országbeli állampolgárnak nem kell igazolást benyújtania, a kormányhivatal részére az illetékes járási munkaügyi kirendeltség ad visszajelzést. d. a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezik. A harmadik országbeli állampolgár köteles igazolni az előírt alkalmazási feltételeket (pl. nyelvvizsga-bizonyítvány, gépkocsivezetői-engedély stb.)hiteles másolatban, valamint annak hiteles magyar fordításával, továbbá köteles becsatolni az előzetes megállapodást eredeti példányban vagy hiteles másolatban, valamint – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar fordításával. Ahhoz, hogy a kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalást ki tudja adni, a harmadik országbeli állampolgár által benyújtandó előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell: - a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR) - a munkakör ellátásához szükséges szakmai képesítés, szakképzettség, végzettség megnevezését, - munkakör ellátásához szükséges egyéb alkalmazási feltételek - a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartamát, - további javasolt tartalom: arra vonatkozó foglalkoztatói nyilatkozatot, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó engedély iránti kérelem a 445/2013. (XI.28.) Korm. rendelet 3.§-a (általános engedélyezési engedélyezés körében munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával), vagy 9.§ (1) bekezdésének valamely pontja (munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélküli engedélyezés esetei) alapján kerül benyújtásra. Ha a vonatkozó jogszabályokban és az előzetes megállapodásban írt feltételek fennállnak, a kormányhivatal pozitív szakhatósági állásfoglalást ad ki. c) Mikor nem támogatja a kormányhivatal az összevont engedély kiadását?
Jogszabályban meghatározott esetekben a kormányhivatal az idegenrendészeti hatóság megkeresésére nemleges szakhatósági állásfoglalást ad ki, amelynek eredményeként az összevont engedély nem adható ki. Ezen esetek: 1. nem állnak fenn a fent meghatározott a)-d) pontban meghatározott feltételek, 2. az összevont engedély kiadásával a Magyarországon összesen vagy az adott kormányhivatal illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az Flt. 7. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja, 3. az előzetes megállapodásban meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. § (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik, 4. a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, 5. a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges, 6. a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, 7. a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya), 8. az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak, vagy 9. az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van. 2. A munkavállalás mely formái nem tartoznak az összevont kérelmezési eljárás alá? Ahhoz, hogy a harmadik országbeli állampolgár el tudja dönteni, mely esetekben kell összevont engedélyezési eljárást kezdeményeznie az illetékes idegenrendészeti hatóságnál, illetve a foglalkoztató mely esetekben kell „hagyományos” engedélyezési eljárást kezdeményezzen az illetékes kormányhivatalnál, legelőször annak tisztázása szükséges, mi nem tartozik az összevont engedélyezési eljárás alá. Ha a magyarországi foglalkoztatás esetén az alábbi körülmények valamelyike nem áll fenn, az engedélyt összevont engedélyezési eljárás keretében kell kiadni. Ezen esetek a következők: a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, b) az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén szezonális munkavállalási vízummal tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez, c) a vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért, e) az, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített, f) a befogadott, valamint
g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Harmtv. 7/A. § alapján keresőtevékenységet folytathat (vagyis a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy a 20. § (1) bekezdés szerint (ellenérték fejében más részére, illetve irányítása alatt, vagy külföldi részesedéssel nem rendelkező - gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként). Amennyiben tehát fennáll valamelyik fenti körülmény, nem kell összevont engedély iránti kérelmet előterjeszteni akkor sem, ha egyébként a foglalkoztatás engedélyköteles. Ez utóbbi esetben az engedély iránti kérelmet az illetékes kormányhivatalnál a foglalkoztatónak kell előterjesztenie. Felhívjuk a harmadik országbeli állampolgárok és a foglalkoztatók figyelmét, hogy amennyiben elmulasztják becsatolni az előírt igazolásokat, dokumentumokat, a foglalkoztatási főosztály a szakhatósági állásfoglalás kiadása során hiánypótlás keretében szerzi be a döntéshez szükséges dokumentumokat, ami az engedélyezési eljárás elhúzódását eredményezi.
II. Harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztató munkáltatók kötelezettségei A kormányhivatal felé ellátandó kötelezettségek A foglalkoztató köteles bejelenteni öt napon belül az illetékes kormányhivatalhoz a) a munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás meghiúsulását, b) az engedélyben meghatározott foglalkoztatás megszűnését, valamint c) ha az engedélyben meghatározott foglalkoztatás engedélymentessé válik, kivéve, ha az illetékes kormányhivatalnak hivatalból tudomása van a foglalkoztatás engedélymentessé válásáról. A foglalkoztató bejelentésének az engedély számát, illetve az engedélymentességet megalapozó okot kell tartalmaznia. A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.
Az idegenrendészeti hatóság felé ellátandó kötelezettségek A munkáltatónak a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával kapcsolatban az alábbi kötelezettségei vannak: [a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 2007. évi II. törvény 71. §]: 1) ellenőrzési kötelezettsége: a munkáltató legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel, vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e 2) megőrzési kötelezettség: a munkáltató a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély, vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát 3) bejelentési kötelezettség: a munkáltató 5 napon belül az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni köteles:
a) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését b) azt a tényt, hogy a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve c) azt, hogy a munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszűnik. A munkáltató székhelye szerinti idegenrendészeti hatóság a munkáltatót – a fentiekben részletezett kötelezettségei bármelyikének megszegése esetén – a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű közrendvédelmi bírsággal sújtja (kötelező jellegű). A közrendvédelmi bírság mértéke foglalkoztatottanként 500.000, (ötszázezer) Ft-ig terjedhet. [a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. Rendelet 151.§]
Felhívjuk a munkáltatók figyelmét, hogy a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 23. § szerint, az érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató köteles megtéríteni a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait, továbbá ennek a visszautazása szerinti országba történő megküldésével összefüggő indokolt költségeket is.
III. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárokra vonatkozó külön szabályok 2009. január 1. napjától Magyarország teljes körűen megnyitotta munkaerőpiacát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldiek előtt. Ettől a naptól tehát engedélymentesen foglalkoztathatók az alábbi személyek, a munkáltatót azonban bejelentési kötelezettség terheli (lásd. IV. pont). Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: a) EGT- állampolgár (azaz: az osztrák, liechtensteini, német, svájci, dán, belga, francia, norvég, bolgár, román, cseh, észt, lett, litván, lengyel, szlovén, szlovák, máltai, ciprusi, brit, izlandi, ír, olasz, görög, spanyol, svéd, holland, finn, portugál, luxemburgi, horvát állampolgár), b) az EGT- állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT- állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja, c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja, d) az EGT- állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, db) abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT- állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT állampolgár személyesen gondoskodik,és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi. Családtag: a) az EGT- állampolgár házastársa, b) a magyar állampolgár házastársa, c) az EGT- állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
d) a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója, e) ha a törvény* másként nem rendelkezik - az EGT- állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, (*2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról), f) a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője, g) a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy, h) akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi; IV. Engedélymentes foglalkoztatás megkezdésének és megszűnésének bejelentése A foglalkoztató köteles az erre rendszeresített formanyomtatványon a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, - azon harmadik országbeli állampolgár, akinek a Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre, valamint - a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek foglalkoztatását. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenti! A nyomtatvány a www.ddrmk.hu / hasznos tudnivalók / külföldiek magyarországi munkavállalása / bejelentés menüpont alatt érhető el.
*** Bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának munkatársától: Mészáros Márta 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. (tel: 74/505-685)
